Magyar Választáskutatási Program „Részvétel és képviselet” kutatás
Beck László, Róna Dániel
A Medián 2009-es Európai Parlamenti választási felmérésének módszertani dokumentációja
Módszertani tanulmányok és kutatásjelentések 1.
2010. július
Demokrácia Kutatások Magyarországi Központja Alapítvány (DKMKA) EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus program támogatásával Referenciaszám: 0089/NA/2008-3/ÖP-9
Bevezetés A DKMKA Magyar Választáskutatási Program legfontosabb vállalkozása 2009-ben az Európai Parlamenti választás elıtti kérdıíves-vizsgálat elkészítése volt. Az adatfelvétel a Program panelkutatásába illeszkedett: a 2008-as kiindulóév volt a kutatás elsı hulláma, az itt részletezett EP-választási adatfelvétel a második, az utolsó hullámra pedig 2010-ben az országgyőlési választások körül kerül sor. A panelkutatás lényege, hogy a kutatók ismétlıdı idıpontokban személy szerint ugyanazokat a válaszadókat keresik fel, lehetıvé téve ezzel az egyéni véleményváltozás dinamikájának pontos követését. Tudományos szempontból ez a leginformatívabb, legelınyösebb vizsgálati módszer, azonban a legköltségesebb is, ezért hazai alkalmazása nagyon ritka. Az úgynevezett fejlettebb demokráciákban több évtizedre visszamenı paneladatbázisok állnak a kutatók rendelkezésére – az USA-ban a American National Election Studies (ANES) az 1950-es évek óta minden évre vonatkozóan végzett panelvizsgálatot – ezzel szemben Magyarországon a rendszerváltás óta egyetlen ilyen kutatás készült, a Magyar Háztartási Panel (Tárki), az sem tartalmazott azonban politikai kérdéseket. Ezt az őrt szeretné betölteni, de legalábbis enyhíteni a DKMKA Magyar Választáskutatási Program jelen vállalkozása.
A panelkutatásról A panelkutatás ismertetése során elıször az elsı hullám és a második hullám közötti összefüggést mutatjuk be. Az elsı hullám adatfelvétele 2008. április 24. és 2008. június 30. között zajlott. A kutatás terepmunkáját a Medián, a Szonda Ipsos és a Tárki közösen végezte teljes mértékben azonos mintavételi elvek szerint, összesen 3122 válaszadó megkérdezésével. A kutatás mindvégig módszertani kutatás is volt. A három intézet által használt kérdıívek részben átfedésben voltak egymással. A legfontosabb kutatási témák mind a három kérdıívváltozatban szerepeltek, így ezekbıl viszonylag nagy elemszámú minta áll rendelkezésre. A kevésbé fontos vagy kisebb elemszám mellett is jól vizsgálható kérdések ugyanakkor csak egy vagy két kérdıívben szerepeltek, ami lehetıvé tette, hogy minél több kérdést érinthessen a kutatás. A Választáskutatási Program keretében alkalmazott panelkutatás a kérdıíves felvételi módszerek speciális fajtája, amely a vizsgálati személyek ismételt megkeresését tőzi ki célul részben azonos kérdések alkalmazásával. Így lehetıség nyílik a véleménystabilitás, illetve a véleményváltozások és az azokban szerepet játszó tényezık egyéni szintő követésére, elemzésére. A hazai választáskutatások történetében kivételes mérető és tematikai szélességő panelvizsgálat kísérleti jellegét az eljárás során megoldandó metodológiai problémák nagy száma, esetenként nehézsége is aláhúzza. Ily módon tehát az alapkutatás tudományos ismereteink bıvítésével, meglévı tudásunk továbbfejlesztésével valószínősíthetıen jelenbeli és jövıbeli kutatási problémák megoldását is lehetıvé teszi.
2
A kérdıíves adatfelvételeknél az egész világon problémát jelent, hogy az alapsokaság egyes tagjai nem azonos mértékben elérhetık. Egyrészt a társadalom mobilabb csoportjai (elsısorban a fiatalok, az aktív keresık és a férfiak) lényegesen kevesebbet tartózkodnak otthon, és ez olyan szisztematikus torzulást eredményez, amelynek kockázatát az adatfelvételek során a legnagyobb körültekintéssel is csak minimalizálni lehet, de teljes kiszőrése lehetetlen. További gondot okozhat, hogy a potenciális válaszadók jelentıs része elzárkózik attól, hogy válaszoljon a kérdezıbiztosoknak. Ez a jelenség is veszélyezteti a kutatások reprezentativitását, elsısorban azért, mert a válaszmegtagadókat sem egyenlı arányban találjuk a különbözı társadalmi csoportok között: jóval nagyobb az arányuk a például a nagyvárosiak és a fiatalabbak körében. A kutatás módszertani kereteinek meghatározása során elsısorban a minta különféle tényezıkkel összefüggı torzulásának minimalizálása volt a cél. Figyelemmel a személyes kérdıíves adatfelvételek mintacím- és válaszadói közegének hazai körülmények közt is jelentıs romlására - s ezzel a reprezentatív jelleg biztosításának növekvı korlátjaira -, e trend feltartóztatására kívántunk irányt venni. A nehezen elérhetı, de potenciálisan megközelíthetı címek kellı számú felkeresést, megfelelı idıráfordítást igénylı felkutatásának érdekében a felvételre a szokásos lebonyolításnál jóval hosszabb idıt, eredetileg mintegy másfél hónapot szántunk, s eszközeink közt a kutatásszervezésre fordított fokozott figyelem és olyan segédeszközök igénybe vétele is helyet kapott, mint a felkérı levél, vagy a kérdezés végén átadott, a válaszadást, illetve a panelfelvétel további hullámaiban való részvételt ösztönzı ajándék. Kiinduló mintakeretünk – a minıségi adatfelvétel nemzetközi élvonalának sztenderdjét követve – az utóbbi években már az ötven százaléktól is jóval elmaradó szokásos lefedettséghez képest lényegesen magasabb, pótcímek felhasználása nélkül hetven százalékos elérési arányt célzott meg. Bár a felvételnek a népszavazást követı kezdeti idıszaka és ezen belül a kistelepülések címlefedése megközelítette ezt az arányt, fıként a nagyvárosi (budapesti és nagyobb megyeszékhelyek, megyei jogú városok) körzetek címproblémái (a magas arányú lakóhelyi fluktuáció és az azzal kapcsolatos nyilvántartások kevéssé naprakész volta) és sok helyütt az eleve elutasító válaszadói attitőd végül alacsonyabb szintet, a kiinduló címek gyakorlatilag felének elérését tették csak lehetıvé. Ha az optimális célkitőzéstıl ez jelentısen el is maradt, viszonylagos eredményként legalább a korábbi 2003-as alapfelvétel ilyen eredményességének újbóli elérését, az elmúlt években általánosan érvényesülı jelentıs romlás elkerülését könyvelhetjük el. A mintalétszám csökkenésére, az elemzésekhez rendelkezésre álló elemszám számszerő leapadásának problémájára azonban mindez nem lett volna gyógyír, különös tekintettel annak erısen település-specifikus jellegére. A címelérés kialakuló körvonalaira utaló elızetes részeredmények nyomán a mintavételi stratégia adaptív átalakítására vettünk irányt. A kiesések helyébe – részben a további megkeresésekre rendelkezésre álló idı korlátjára, nem utolsó sorban az adatfelvételre kevéssé alkalmas nyári idıszakra tekintettel - területileg koncentrált, a fıvárosra (azon belül - a korábbi egyenlıtlen kiesést kompenzáló – egyenlı arányban pesti és budai), valamint összességében az elıbbiekhez hasonló létszámban az öt legnagyobb megyei jogú városra fókuszáló mintakiegészítés mellett döntöttünk. Adatfelvételenként legalább 1000 fı elérését céloztuk meg. Mintegy két-három hetes további idıráfordítással (június utolsó harmadától július közepéig) ezt sikerült is elérni. A minta kiegészítéssel járó elkerülhetetlen torzításokat az alábbi táblázat mutatja be (a továbbiakban csak a Medián adatait ismertetjük): 3
1. táblázat A csökkenı minta és pótminta eltérı összetétele az egyes demográfiai csoportok szerint (százalékos arányok) a Medián almintájában (elsı hullám) életkor
nem lakóhely
iskolai végzettség
18-29 30-44 45-59 60 + férfi nı Budapest megyeszékhely város község felsıfok középiskola szakmunkás max. 8 ált.
csökkenı minta 17 24 27 33 45 55 9 15 35 42 14 30 29 27
pótminta 17 33 23 28 47 53 41 50 7 2 26 41 23 11
A pótminta célja értelemszerően csak az lehet, hogy azokból a demográfiai csoportokból keressen fel minél több embert, amelyek az eredeti keretbıl kimaradtak. A táblázatnak módszertani érdekessége van csupán, azt mutatja, hogy egyértelmően a fıvárosiakat, a diplomásokat, a férfiakat és a fiatalokat nehezebb elérni az adatfelvételek során. Ha valamelyik réteg alulreprezentált a mintában a teljes populációbeli arányához képest a pótminta után is, akkor súlyozással korrigálható az egyenlıtlenség, errıl bıvebben az ezzel foglalkozó fejezetben lesz szó.
A mintavétel A második hullám szempontjából még inkább releváns kérdés, hogy mi határozta meg az interjúalanyok további válaszadási hajlandóságát. Az elzárkózás okait többváltozós elemzéssel térképeztük fel: az interjú idıtartamának egyáltalán nem1, a szocio-demográfiai változók közül egyedül településtípusnak volt szignifikáns hatása: a budapestiek kisebb arányban hajlandóak egy esetleges késıbbi megkeresés alkalmával is rendelkezésre állni (35%, vidéki kisvárosban 52, falun 62). Az elsı hullámból tehát csak az jöhetett szóba a második hullám terepmunkája során, aki nem zárkózott el egy további megkereséstıl. Az 1112 Medián által megkérdezett válaszadóból 430 egyértelmő igennel, 320 „talánnal” felelt a késıbbi interjúban való részvételét firtató kérdésre. Közülük végül 469 fıvel (a Szondával és a Tárkival együtt 1523 fıvel) sikerült egy év múlva, 2009-ben is interjút készíteni. Ezt a jelenséget hívjuk panel-lemorzsolódásnak, tehát azt, amikor a kiinduló mintából sok 1
A „felkereshetjük-e Önt még egy kérdıívvel”? kérdésre adott egyértelmő elutasítások esetében az átlagos idıtartam 66,3 perc volt, míg az igennel válaszolóknál 66,5 perc. (a talánnál 67,3)
4
válaszadóval – különbözı okok miatt, például halálozás, elköltözés, válaszmegtagadás, elzárkózás – nem válik lehetıvé a második interjú elkészítése, így helyette újakat kell bevonni a kutatásba. Ez a nemzetközi – elsısorban amerikai – tapasztalatok tanulsága szerint teljesen megszokott, normális jelenség, az 50%-os arány sem számít kiugró értéknek, sem lefelé, sem felfelé. A második hullám tervezett 1000 fıs, a Medián által készített (összesen 3000-es) elemszámának elérése érdekében tehát további terepmunkára volt szükség. A kiesések kompenzálására számos lehetıség merült fel: Ezek elınyeit és hátrányait mérlegelve úgy döntöttünk, hogy az elsı hullámból kiesı címeket egyrészt a kiesı címmel megegyezı lakókörnyezetben úgynevezett véletlen sétás eljárással pótoljuk. Ennek során további 374 (898 mindhárom intézetet beszámítva) válaszadót kerestünk fel 130 (összesen 551) további interjúalanyt pedig szintén véletlen sétával, a kiinduló minta címeit használva elıre meghatározott nagyvárosokban kerestünk fel, azokban, amelyekben a legmagasabb volt az elutasítási arány. Ez utóbbi tehát egyfajta kompenzációként is felfogható. A véletlen sétás módszer egy többlépcsıs mintavételi eljárás része. Az elnevezésben a „véletlen” szót statisztikai értelemben használjuk, és azt fejezi ki, hogy a kérdezıbiztos olyan elıre meghatározott algoritmust alkalmaz a kiválasztás során, amely elvileg kizárja a szándékos, önkényes beavatkozást. Az eljárás alkalmazása során elıször a háztartás kiválasztása történik meg, majd azután – a következı lépcsıben – a háztartáson belül dönt a kérdezıbiztos az interjúalany kiválasztásától. A véletlen séta tehát azt határozza meg, hogy a kiinduló címhez képest merre haladjon a kérdezıbiztos addig, ameddig a háztartást meg nem találja. A kiinduló cím jelen esetben az elsı hullámból kiesı címek voltak, tehát ott kezdıdött a véletlen séta, ahol az elsı hullámban a megkeresés sikertelen volt. Az instrukció a következı: az emeletes házas környéken minden ötödik, a nem emeletes házas környéken minden harmadik háztartásba kell becsengetni. A kiinduló ponttal szemben állva mindig bal kéz felé kell elindulni. Az emeletes házakban mindig lentrıl felfelé kell haladni, a legfelsı emelet elérése után a soron következı ház földszintjén kell folytatni a számolást. Érdemes lehet a házban lévı háztartások számát a névtáblák vagy a postaládák alapján elıre kiszámolni, figyeljünk, hogy a családi házakban is lehet több háztartás. Az összes olyan épületet, amelyik nem lakóház (középület, bolt, stb.) ki kell hagyni a számolásból. Az utcán folyamatosan kell haladni, minden keresztezıdésben, ahol erre lehetıség van, be kell kanyarodni, a körsétát elkerülendı felváltva jobbra, majd balra. Ha csak az egyik oldalra nyílik utca, ott csak akkor kell bekanyarodni, ha épp az az irány jön sorra. Zsákutca, a település vége stb. esetén a túloldalon kell visszafelé haladni. Budapesten belül a kerületi határokat nem kell figyelembe venni. A következı lépésben történik a kérdezett kiválasztása a háztartáson belül. A háztartás 18 éves és idısebb tagjai közül ugyancsak véletlen eljárással választjuk ki a mintába kerülı személyt. Ez azt jelenti, hogy az eljárás során biztosítjuk, hogy a háztartás minden tagjának azonos esélye legyen a kiválasztásra, és a minimálisra szorítjuk annak esélyét, hogy a kérdezıbiztos önkényes lépéseivel befolyásolja a kiválasztást, és elkerüljük a minta szisztematikus torzulását. A kapcsolatfelvételt követıen a mintavétel elsı lépésében a 5
háztartásnak azzal a tagjával, akivel sikerült a kapcsolatfelvétel, a kérdezıbiztos tisztázza, hogy kik laknak vele közös háztartásban. Közös háztartásba az olyan együtt lakó személyek tartoznak, akik egy lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartás (pl. étkezés, napi kiadások) költségeit – legalább részben – közösen viselik. Ezt követıen az úgynevezett születésnapos módszert alkalmazza: a kérdezıbiztos azt személyt kéri fel interjúra, akinek – a háztartás 18 évnél idısebb tagjai közül – a kérdezés napjához a legközelebb lesz a születésnapja. Ha a kiválasztott személy nem tartózkodik otthon, az otthontartózkodó családtag közvetítésével idıpontot egyeztet az interjú elkészítésére. Visszautasítás esetén nem választ másik személyt a háztartásból, hanem a szabályoknak megfelelıen folytatja a véletlen sétát, és másik háztartást választ ki. A kiválasztás körülményeinek szabályozása nélkül nagyobb arányban lennének képviselve azok a személyek, akik többet tartózkodnak otthon, illetve – ha a háztartás tagjai döntenének, minden bizonnyal - a háztartásfık. A kiesı címek pótlására azért ideális módszer a véletlen sétás eljárás alkalmazása, mert így magától értetıdıen biztosítható, hogy a kiesı és a végül mintába kerülı személy ugyanabban a szők lakókörnyezetben él. Ez a minta reprezentativitását alapvetıen javítja. A politikai szociológiában tanulmányok sora igazolja – Magyarországon és külföldön egyaránt – hogy a lakókörnyezetnek van egy úgynevezett „kontextuális-milliıhatása”, az egyes szavazóköröknek, városrészeknek határozott, jól kitapintható politikai arculata van. Az azonos helyen lakó embereknek számottevıen nagyobb eséllyel egyezik a politikai preferenciája: egy külsı-angyalföldi válaszadó helyett ha egy ugyanott élı embert találunk, akkor sokkal valószínőbb, hogy hasonló válaszokat kapunk tıle, mint ha egy makóit interjúvolnánk meg. Az eljárásmódot igazolja, hogy lakókörnyezet és a politikai preferencia közötti kapcsolat erısségét a választási eredmények is alátámasztják: minél „magasabb” az aggregálás szintje (szavazókör, OEVK, megye), annál kisebb mértékben magyarázza az országos eredmények változékonyságát. Ezért döntöttünk úgy, hogy a panel elsı hullámából kiesı, lemorzsolódó válaszadók esetében véletlen sétával egészítjük ki a mintát, úgy, hogy a séta kiindulópontja a meghiúsult megkérdezés helye legyen. Így tehát a második hullám a Medián esetében négy forrásból állt össze: az elsı hullámbna a paneltagságot egyértelmően vállaló (igennel válaszoló); a paneltagságot nem biztosan, de vállaló („talánnal” válaszoló) emberek; az elzárkózók és egyéb kiesık helyetti véletlen sétával megtalált válaszadók; illetve ezeken belül az elıre kiválogatott nagyvárosokban megkérdezettek.
6
2. táblázat A második hullám Medián által készített almintájának összetétele a bekerülés módja és az egyes szocio-demográfiai csoportok szerint (százalékos arányok) 2008-ban a 2008-ban a paneltagságot paneltagságot biztosan nem biztosan vállaló vállaló életkor
nem lakóhely
iskolai végzettsé g
2008-ban a paneltagságot elutasító helyett véletlen sétás
18-29
18
16
9
2008-ban kiesetthelyett véletlen sétás, kiválogatott nagyváros 10
30-44
26
28
35
36
45-59
25
25
26
32
60 +
31
31
30
22
férfi
43
42
38
38
nı
57
58
62
62
Budapest
12
13
39
69
megyeszékhely
19
26
22
31
város
23
38
17
-
község
45
24
22
-
felsıfok
18
13
19
29
középiskola
29
37
32
46
szakmunkás
30
29
30
19
max. 8 ált.
24
21
19
7
Látható, hogy szisztematikus eltérés elsısorban településszinten jelentkezik, az elsı hullámban messze a paneltagságot elutasítók között van a legtöbb budapesti, a további megkeresést vállalók nagy része falusi lakos. Ezt a torzítást kompenzáltuk véletlen sétával. A nemek közötti eltérés sem újdonság a kutatási gyakorlatban, a nıket könnyebben érik el a kérdezıbiztosok, mint a férfiakat. A különbséget súlyozással korrigáljuk, a válaszadási hajlandóság tekintetében nemek között nincs szignifikáns eltérés. Ugyanez igaz az életkor szerinti megoszlásra is, a fiatalokat nehezebb elérni, de – ha már otthon találtuk ıket – legalább kisebb arányban hárítják el a tovább megkeresést. Ez ugyanakkor nem mondható el a diplomásokról, akiknek nemcsak az elérhetısége, hanem paneltagságra való hajlandóságuk is alacsony. A kérdıíves kutatás reprezentativitását, a választói preferenciák pontos tükrözıdését ez azért is érinti különösen érzékenyen, mert éppen a legnehezebben elérhetı fıvárosi értelmiség az, amelyik a legnagyobb arányban szokott elmenni szavazni. A torzítás másik forrása a nyugdíjasok, akiknek a választási részvételük jelentısen elmarad a demoszkópiai arányuktól, de nagy válaszadási hajlandóságuk ezt némileg ellensúlyozhatja. A véletlen sétás kiegészítésben tehát kulcsfontosságú volt a diplomások és a fıvárosiak felülreprezentálása. A 2010-es országgyőlési választások idejére tervezett harmadik hullám szempontjából fontos megvizsgálni a válaszadási hajlandóság alakulását és azt, hogy a 2009-es második hullámban megkérdezettek mekkora részére számíthatunk az idei adatfelvételnél.
7
3. táblázat A további megkeresésre való hajlandóság 2008-ban és 2009-ben 2008
2009 elsı alkalommal megkérdezettek
2009
2008-2009 paneltag
százalék
fı
százalék
fı
százalék
fı
százalék
fı
nem
29
897
24
720
37
539
11
174
talán
27
833
28
837
28
399
29
437
igen
43
1351
47
1396
34
497
59
899
Némileg biztató a jövıre nézve, hogy 2008-ról 2009-re csökkent a további megkereséstıl való elzárkózás – az elmúlt években ez növekedı tendenciát mutatott. A 47 és 28 százalék a második hullám 2977 tagjából összesen 2233 fıt, a Medián esetében 973-ból 646-ot. Abban ugyanakkor mégsem reménykedhetünk, hogy a második hullám kétharmadát sikerül elérni az idei forduló során. A panel-lemorzsolódásnak ugyanis az elzárkózás csak az egyik forrása, a válaszadók számos más ok miatt is kieshetnek. Olyan válaszadóból pedig valószínőleg még kevesebb lesz, akik a panel mindhárom hullámában szerepelni tudnak, az 1523 paneltagból 1336 (a Mediánnál: 401) vállalta az újabb interjút. Az ı körükben tapasztalt magasabb válaszadási kedv természetes, hiszen ık már bizonyították készségességüket, kétszer már rendelkezésre álltak. A fentebb vázolt négy szociológiai ismérv erıteljesen összefügg a politikai attitődökkel és preferenciákkal, ezért a mintában a teljes populációval megegyezı arányban kell szerepelniük. Az említett erıfeszítések csak némileg kompenzálták a demoszkópiai reprezentativitás torzításait, ahhoz, hogy pontos egyezıséget kapjunk, további eljárással kell tisztítani az adatokat. Ezt az eljárást hívjuk súlyozásnak.
8
A minta korrekciója, súlyozás A minta kisebb torzításait többdimenziós súlyozással korrigáltuk. A többdimenziós súlyozásra kétféle megoldás lehetséges. A cellasúlyozás során a (legalább két súlyozáshoz használt) dimenzió, például a lakóhely és az iskolai végzettség valóságos keresztmegoszlásaihoz igazítjuk a minta arányait. A peremsúlyozás elıbb az egyik dimenziót „állítjuk helyre”, majd az így létrehozott súlyváltozót korrigáljuk a második dimenzió megoszlásai alapján. A második lépés következtében az elızınél kisebb mértékben, de újra eltolódik az elsı dimenzió korábban helyreállított aránya, ezért a következı fázisban újra az elsınek megfelelıen korrigáljuk a súlyváltozót. Ezt az ismétlıdı folyamatot iterációnak nevezik, és ez addig ismétlıdik, ameddig minden dimenzió mentén a célul kitőzött arányokat adja a minta. Általában véve a cellasúlyozás lényegesen megbízhatóbb eljárás, mint a peremsúlyozás, mert az utóbbi révén a súlyozáshoz használt „peremváltozók” közel függetlenek lesznek egymástól – például Budapesten csaknem ugyanannyi (az országosnak megfelelı 13 százalék) lesz a diplomások aránya, mint a falvakban, ami nem felel meg a valóságnak (25 és 6 százalék). A konkrét folyamatokban azonban további tényezık jelentıségét is mérlegelni kell. Ezek közül elsıként a statisztika-számítási megfontolást említjük: minél több, illetve minél finomabban tagolt vagyis több kategóriából álló dimenziót használunk, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a minta nem, vagy csak nagyon kis számban tartalmaz ilyen elemet, ami nagymértékben rontja a súlyozás hatékonyságát. Ilyen továbbá az elérhetı adatok részletessége (többdimenziós adatmegoszlás csak kevés dimenzióról áll rendelkezésre), az elérhetı adatok aktualitása (a frissebb adatok általában csak alapmegoszlásokban vagy kétdimenziós táblázatokban elérhetık). Az adatfelvétel panel jellege miatt, és az egyes alminták egyedi kérdéseibıl következıen összetett súlyozási rendszert alkalmaztunk. A súlyozás során arra törekedtünk, hogy biztosítsuk az egyes (adott idıben különbözı cégek által készített adatfelvételek almintáinak, illetve a különbözı adatfelvételi (panel)hullámok reprezentativitását és összekapcsolhatóságát. Minden tényezıt mérlegre téve a súlyozási eljárásnál kombináltuk a két súlyozási módot. A súlyozás alapját egy iteratív súlyozási módszer jelentette. Az elsı lépésben a panel minta kapta meg a súlyszámait. A panel minta súlyszámaira építve második lépcsıben besúlyoztuk a 2008-as keresztmetszeti adatfájlt. A panel minta súlyszámai ebben az esetben változatlanok maradtak. Így ez a súlyrendszer egyszerre használható a panel és a 2008-as keresztmetszeti adatokon. A második kialakított súlyrendszer a 2008-as almintákat egyenként illeszti a sokasági perem eloszlásokhoz. Bár ez a súlyrendszer a teljes 2008-as adatfájl esetében is tökéletes illeszkedést biztosít, a 2008-as adatfájl vizsgálata esetén a panel súlyrendszer használata ajánlott. A harmadik súlyrendszer a 2009-es teljes keresztmetszeti adatfájlon és a 2009-es hullám almintáinak elemzése során is használható. Mindegyik alminta esetében illeszti az adatfájlt a populációs adatokhoz. A finomított peremsúlyozásnál célváltozónként, lépésenként besoroltuk a minta tagjait a cellákba. A minta célváltozóit egyenként aggregáltuk az alappopulációból kialakított célváltozókhoz, így egy iteráción belül többször képeztünk súlyokat. Összesen 6 iterációra 9
volt szükség. A folyamat során lépésenként (célváltozónként) új súlyokat képeztünk, amelyeket beszoroztunk az elızı lépésben kapott súllyal. Ezt a folyamatot többször ismételtük, végül az iterálások végén létrejött az általános súlyváltozó. A sokasági adatokhoz a legfrissebben elérhetı adatbázisokat vettük figyelembe. Ehhez a KSH 2005-ben készített mikrocenzusának adatait használtuk. Azokban a változókban, amelyek a mikrocenzus óta számottevıen megváltozhattak, szakértıi becsléssel módosítottuk a sokasági adatokat (a konkrét megoszlásokat lásd a Függelékben).
A kérdıív A kutatás a 2009-es Európai Parlamenti választás elıtt zajlott, ezért kézenfekvı volt, hogy az Európai Unióval, illetve az EP-választással, annak tétjével kapcsolatos kérdésekkel egészítsük ki a kérdıívet. A téma fontossága miatt mindhárom intézet kérdıívében szerepeltek ezek a kérdések. A blokk elején az identitásra fókuszáltunk, ez európai identitást más azonosságtudatok alapjául szolgáló kötıdésekkel összehasonlítva kellett rangsorolnia a válaszadónak. Az általános, absztrakt dolgoktól a konkrétumok felé haladva a következı részben a csatlakozás elınyeirıl és hátrányairól faggattuk az interjúalanyokat: ennek során konkrét érvek közül kellett kiválasztaniuk a számukra legfontosabbakat. Az egyik leginformatívabb item az EP-választás nemzeti választáshoz viszonyított relatív fontosságpercepcióját tárta fel. Végül az Európai Unióval és az EP-választással kapcsolatos tájékozottságot, ismereteket térképeztük fel. A gazdasági válság és az elıítéletesség blokkok aktualitása is nyilvánvalóvá vált a 2009-es évben. Ezeket ugyanakkor a három intézet közül csak kettı kérdezte le, ugyanis kisebb elemszámmal is vizsgálhatónak tartottuk ezt a két témát. A Medián által is lekérdezett elıítélet blokk súlypontja a cigányellenes sztereotípiák, illetve a közbiztonság vizsgálata volt. A cigányellenességet általános (például diszkriminációra utaló) és konkrét érvekre vonatkozó kérdésekkel is teszteltük. Itt is próbáltuk komparatívan, más kisebbségekhez viszonyítva felderíteni a cigányság megítélését. A közbiztonság esetében egyfelıl a személyes érintettséget, másfelıl a közbiztonság általános percepcióját vizsgáltuk. A Mediánban használt kérdıív harmadik új blokkja a politikusokkal szemben elvárt tulajdonságokról, illetve néhány fontos és aktuális kérdés megítélésérıl szól. Elıször arra kértük a válaszadókat, hogy általánosságban rangsorolják azokat a szempontokat, amelyeknek véleményük szerint egy politikusnak meg kell felelnie. Ezután azt kellett megmondaniuk, hogy Gyurcsány Ferencre és Orbán Viktorra mennyire jellemzıek az elıbbi tulajdonságok. Ezt követıen az öszödi beszéd, az elırehozott választások és a kétharmados többség megítélését vizsgáltuk, ezek azok az ügyek ugyanis, melyek alapjaiban határozták meg a pártversenyt 2009-ben. Valamennyi blokknál törekedtünk tehát arra, hogy az általános attitődöket és a konkrét megfontolásokat egyaránt szerepeltessük a kérdıívben.
10
A kérdıív kialakítása során az is fontos prioritást kapott, hogy a minimálisra szorítsuk annak kockázatát, hogy az ismétlıdı kérdések jelentése az új kérdések kontextusában módosuljon. Ez ugyanis nagyon megnehezítené a válaszok összehasonlíthatóságát (ami a panelkutatás alapvetı célja), mert az adatokban keverednének egymással a „valós” véleményváltozásokból származó hatások azokkal, amelyeket az ismétlıdı kérdéseket megelızı, újonnan beillesztett kérdések generálnak. Ezt a legegyszerőbben úgy lehet kiküszöbölni, ha az új kérdéseket a kérdıív végén: a szocio-demográfiai blokk elıtt, de az ismétlıdı tartalmi kérdések után szerepeltetjük. Ez azonban újabb problémát vet fel, mert a különféle tartalmak közötti „ugrálás” az interjúszituációban zavaró, és rontja az interjúk minıségét. Ezért minden egyes kérdésnél mérlegeltük a tatalmi illeszkedés követelményét és a kontextuális hatások kockázatát. Általános szabályként úgy jártunk el, hogy az új kérdéseket tartalmuknak megfelelıen helyeztük el az eredeti kérdıív ismétlıdı blokkjaiba, az ismétlıdı kérdéseket követıen (a konkrét megvalósítást összefoglaló táblázatot lásd a Függelékben).
Budapest, 2009. május 27.
aláírás
11
Függelék 1. A második hullám kérdéseinek sorrendje és változása az elsı hullámhoz képest (az elsı hullámból ismétlıdı kérdések az elsı oszlopban sárgával vannak jelölve) kérdések jelölése A2.1 A2.2 A2.3 A2.4 B1 B2 B3 L1 L2 L3 RK1 RK2 RK3 RK4 RK5 RK6 RK7 RK8 RK9 RK10 RK11 RK12 RK13 RK14 RK15 RK16.1 RK16.2 RK17 RK18 RK19 RK20 RK21 RK22 RK23 RK24 RKÉ1 RKÉ2 RKÉ3 RKÉ4 RKÉ5 ÁP1 ÁP2 ÁP3 ÁP4 ÁP5 ÁP6 ÁP7
kérdések tartalma tévénézési gyakorisága újságolvasás gyakorisága amerikai elnök személyének ismerete Magyar miniszterelnök személyének ismerete politika iránti érdeklıdés EP-kampány iránti érdeklıdés tájékozódási forrás mások meggyızésének gyakorisága tanács, vélemény kérése mások által politikáról választásról való beszélgetés gyakorisága egyesületi tagság akadályoztatás egyesületi tagságban érdekérvényesítési módok ellenzés kimutatásának fajtái felfogás a népszavazás intézményérıl népszavazás eredményét ellenzı képviselı elégedettség a demokráciával választás intézménye választási felfogások felfogások a képviselık feladatairól szempontok a képviselıválasztáskor politikai döntéshozatal befolyásolási lehetıségei kormányzati döntéshozatal szempontjai frakciófegyelem arányos-többségi választási rendszer retrospektív vagy jövıorientált szavazás retrospektív vagy jövıorientált szavazás az emberek többségénél intézmények “kívánt” hatalma közvetett vagy közvetlen köztársasági elnökválasztás képviselı teljesítménye egyéni országgyőlési képviselı (recall) képviselıvel való találkozás képviselı párthovatartozásának ismerete szavazások (egyéni és listás) számának ismerete szavazatok fontossági sorrendje pártok által képviselt társadalmi rétegek – MSZP pártok által képviselt társadalmi rétegek – Fidesz pártok által képviselt társadalmi rétegek – SZDSZ pártok által képviselt társadalmi rétegek –MDF társadalmi rétegekkel való azonosulás állam felelısségvállalásai a különbözı társadalmi csoportok iránt állami vagy magántulajdon a közszolgáltatásban adócsökkentés- szociális kiadások növelése állami kiadások célcsoportjai állam szabályozási eszközei feketemunka részaránya nyugdíjrendszer 12
kérdések jelölése C1 C2 C3 C4 C5 C6 C1.1 C1.2 C1.3 C1.4 C2.1 C2.2 C2.3 C3.1 C3.2 C3.3 C4.1 C4.2 C4.3 C4.4 P N.1 V.1 V.2 V.3 V.4 V.5 V.6 E.1 E.2 E.3 E.4 E.5 E.6 E.7 E.8 E.8B E.9 E.10 E.11 H.1 H.2 H.3 H.4 H.5 H.6 H.7 H.8 H.9 H.10
kérdések tartalma retrospektív- 2006-os parlamenti választáson való részvétel retrospektív- pártlistás szavazat részvétel jelentısége retrospektív- régebbi pártválasztások retrospektív- részvétel az önkormányzati választásokon és a 2008 márciusi népszavazáson retrospektív- szavazat a 2008 márciusi népszavazáson jelenlegi részvételi szándék pártpreferencia esélyesnek tartott párt parlamentbe eséllyel bekerülı pártok vélemény a pártokról 1-tıl 7-ig vélemény az eddigi kormányokról 1-tıl 7-ig vélemény politikusokról 1-tıl 7-ig vezetı politikusok elvárt tulajdonságai, képességei Gyurcsány Ferenc tulajdonságai Orbán Viktor tulajdonságai öszödi beszéd ismerete öszödi beszéd értékelése elıre hozott választás kérdése gyıztes párt többsége értékek kombinációi pártnetwork - ismerısök párthovatartozása gazdasági válság helyzete és kilátásai gazdasági válság okai a gazdasági válság személyes következményei eddig a gazdasági válság várható személyes következményei anyagi helyzet válság okozta problémák megoldásának lehetıségei elıítélet- diszkriminatív szavazás a képviselıjelölt származása alapján elıítélet- diszkriminatív szavazás a képviselıjelölt származása alapján az emberek többségénél xenofóbia vélt tendenciája xenofóbia vélt szintje cigányellenes attitődökkel való egyetértés nemzetiségek rokonszenvskálája személyes érintettség az „etnikai bőnözésben” lakóhely közbiztonsága közbiztonság vélt tendenciája éjszakai közbiztonság elégedettség a rendıri jelenléttel bőnözéssel kapcsolatos attitődök EU- identifikáció EU- területi identifikáció magyar csatlakozás elınyei (eldöntendı) magyar csatlakozás hátrányai (eldöntendı) nemzeti büszkeség európai identifikációra való büszkeség vélemények a csatlakozás következményeirıl személyes érintettség a csatlakozás hatásaiban külföldiek földvásárlásának tilalma csatlakozás inkább elınyös vagy hátrányos 13
kérdések jelölése H.11 H.12 H.13 H.14 H1.1 H1.2 H1.3 H1.4 H1.5 H1.6 H1.7 H1.8 H1.9 O.1 O1B.2 O1B.3 O1B.4 O1B.5 O1B.6 O.2 O1B.8 O1B.9 O1B.10 O1B.11 O1B.12 O.3 O1B.14 O1B.15 O1B.16 O1B.17 O1B.18 O.4 O.5 O.19 O3.1 O3.2 R.1 R.2 T.1 G.1 SZ.1 SZ.2 SZ.3 SZ.4 SZ.5 SZ.6 SZ.7 SZ.8 SZ.9 SZ.10 SZ.11
kérdések tartalma EP-választás tétje európai egységesítés kívánt szintje EU-val kapcsolatos ismeretek EU tagországok számának ismerete EP-választás – idıpont ismerete 2004-es EP-választás részvételi arányának ismerete 2004-es EP-választás és EU-csatlakozásról szóló népszavazáson való retrospektív részvétel f2004-es EP-választás és EU-csatlakozásról szóló népszavazáson ontossága mostani EP-választás fontossága becslés a részvételi arányra becslés a részvételi arányra a 2004-essel összehasonlítva részvételi szándék pártpreferencia az EP-választáson önelhelyezés a bal-jobb skálán MSZP elhelyezése a bal-jobb skálán Fidesz elhelyezése a bal-jobb skálán SZDSZ elhelyezése a bal-jobb skálán MDF elhelyezése a bal-jobb skálán Jobbik elhelyezése a bal-jobb skálán önelhelyezés a liberális-konzervatív skálán MSZP elhelyezése a liberális-konzervatív skálán Fidesz elhelyezése a liberális-konzervatív skálán SZDSZ elhelyezése a liberális-konzervatív skálán MDF elhelyezése a liberális-konzervatív skálán Jobbik elhelyezése a liberális-konzervatív skálán önelhelyezés a mérsékelt-radikális skálán MSZP elhelyezése a mérsékelt-radikális skálán Fidesz elhelyezése a mérsékelt-radikális skálán SZDSZ elhelyezése a mérsékelt-radikális skálán MDF elhelyezése a mérsékelt-radikális skálán Jobbik elhelyezése a mérsékelt-radikális skálán világnézet jellemzése történelmi személyiségek megítélése jelenlegi és múlt rendszer általános összehasonlítása jelenlegi és múlt rendszer összehasonlítása különbözı szempontok alapján személyes általános tapasztalat a jelenlegi és múlt rendszerrıl attitődök az állam szerepérıl célokról pártokra asszociálás progresszív adórendszer támogatása, saját- és pártálláspont értékek, attitődök támogatása nem születési év édesapa iskolai végzettsége édesapa foglalkozása édesanya iskolai végzettsége édesanya foglalkozása közös háztartásban élık száma lakótársak családi állapot vallásosság megkeresztelés 14
kérdések jelölése SZ.12 SZ.13 SZ.14 SZ.15 SZ.16 SZ.17 SZ.18 SZ.19 SZ.20 SZ.21 SZ.22 SZ.23 SZ.24 SZ.25 SZ.26 SZ.27 SZ.28 SZ.29 SZ.30 SZ.31 SZ.32 SZ.33 S.1 S.2 S.3 S.4 S.5 KK1 KK2 KK3 KK4 KK5 KK6 KK7 KK8 KK9 KK10 KK11
kérdések tartalma templomba járás gyakorisága kissebség a családban- zárt kérdés kissebség a családban- nyitott kérdés egészségi állapot akadályoztatás legmagasabb iskolai végzettsége nyelvtudás aktivitás utolsó foglalkozás foglalkozási viszony beosztottak munkahely ágazata munkahely jellege nettó jövedelem közös háztartásban élık nettó jövedelme társadalmi osztály-önbesorolás párttagság MSZMP-tagság lakás felszereltsége autó biztosítások, bankszámlák nyaralás közvélemény-kutatások fogadtatása az emberek többségénél vélt ıszinteség az emberek többségénél közvélemény-kutatások hitelessége közvélemény-kutatások iránti érdeklıdés esetleges késıbbi megkeresés kérdések fogadtatása ıszinteség házastárs jelenléte a ház jellege környezet jellege kisebbség fogyatékosság kaputelefon videotelefon parkoló-autók a közelben parkoló-autók értékessége a közelben
15
2. A súlyozás során használt dimenziók és megoszlásuk Háztartás nagyság 1 fıs
13,0
több fıs
87,0
Családi állapot nıtlen, hajadon, vagy olyan házas, aki nem a házastársával él házas, házastárssal él
38,0 45,0
özvegy
9,6
elvált
7,5
Budapest/Vidék*Lakás típusa budapesti panel
6,2
budapesti családi ház
4,4
budapesti egyéb lakás
6,6
vidéki panel
12,9
vidéki családi ház
36,6
vidéki egyéb lakás
33,3
Régió Budapest
17,2
Nyugat-Dunántúl
10,0
Közép Dunántúl
11,0
Dél-Dunántúl
9,8
Pest mehye
11,1
Észak-Magyarország
12,5
Észak-Alföld
15,0
Dél-Alföld
13,5
16
Iskolai végzettség 18+ magyar lakosság 8 általános vagy kevesebb
27,5
szakmunkás
27,5
középiskolai érettségi
29
kelsıfokú végzettség
16,0
Településtípus*korcsoport Budapest - 18-34
4,9
Budapest - 35-54
5,5
Budapest - 55+
6,7
megyeszékhely - 18-34
6,2
megyeszékhely - 35-54
7,0
megyeszékhely - 55+
7,0
város - 18-34
9,3
város - 35-54
10,4
város - 55+
10,2
község - 18-34
9,8
község - 35-54
11,4
község - 55+
11,4
Korcsoport*nem 18-24 – férfi
5,4
25-34 – férfi
10,0
35-44 – férfi
8,1
45-54 – férfi
8,6
55-64 – férfi
6,9
64+ - férfi
7,3
18-24 – nı
5,2
25-34 – nı
9,6
35-44 – nı
8,2
45-54 – nı
9,4
55-64 – nı
8,5
64+ - nı
12,7
17
