A Kisgyőri Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda módosított nevelési programja

A Kisgyőri Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda módosított nevelési programja

v

Tartalomjegyzék 1. NEVELÉSI PROGRAM

3

1.1 Helyzetelemzés

3

1.1.1 Tartalmi szabályozás új dokumentumai

5

1.2 Pedagógiai alapelvek és értékek - iskolánk pedagógiai hitvallása

5

1.3 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka pedagógiai céljai, feladatai

6

1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere

7

1.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

8

1.5.1 A fejlesztés kiemelt területei

9

1.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

10

1.7 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

12

1.8 Pedagógusok feladatai

15

1.8.1 Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai 1.9 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

17 18

1.9.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 18 1.9.2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

19

1.9.3 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

21

1.9.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

23

1.9.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

24

1.9.6 Fogyatékkal élő tanulók fejlesztésére vonatkozó célrendszer

24

1.10 Tanulói részvételi jogok az intézményi döntési folyamatokban

25

1.11 Tanulókat érintő helyi szabályok

27

1.11.1 Tanulmányok alatti vizsgák

27

1.11.2 Felvétel és átvétel szabályozása

27

1.12 Kapcsolattartás formái

28

1.12.1 A szülők, a tanulók és a iskolai pedagógusok együttműködésének formái

29

1.12.2 Kapcsolattartás iskolánk partnereivel

29

1


v 2. HELYI TANTERV

30

2.1 Választott kerettanterv és óratervezetek

32

2.2 Tankönyvek kiválasztásának elvei

33

2.3 A NAT pedagógiai feladatainak helyi szabályozása

33

2.3.1 Fejlesztési területek, nevelési célok

33

2.3.2 Kulcskompetenciák fejlesztése

35

2.3.3 Egészségnevelés

37

2.3.3.1 Elsősegély-nyújtási alapismeretek

38

2.3.4 Környezeti nevelési program

39

2.3.5 Fogyasztóvédelem

42

2.3.6 Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás megelőzése, konfliktuskezelés

43

2.4 Mindennapos testnevelés

46

2.5 Ellenőrzés, értékelés

46

2.5.1 Tanulmányi munka, számonkérések rendje

46

2.5.2 Magasabb évfolyamra lépés feltételei

48

2.5.3 Magatartás, szorgalom értékelése

50

2.5.4 Jutalmazás

53

2.6 Házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai

54

2.7 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

54

2.9 Tanulók fizikai állapotának mérése

56

2.9 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

56

2.9.1 Integrációs pedagógiai rendszer

56

2.10 Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési programja

58

2.11 Hagyományőrzés

59

2.12. A pedagógiai program teljesítésének feltétele

61

2.13. Záradékok

62

2


v 1. NEVELÉSI PROGRAM

„ A tanárt nem a pápaszem, a notesz és a tekintély teszi, hanem a lélek és az értelem csodálatosan egyesült fogékonysága a gyermek álmai és vágyai iránt” /Juhász Gyula/ 1.1 Helyzetelemzés Kisgyőr község a Bükk hegység délkeleti részén elhelyezkedő település, melyhez közigazgatásilag hozzátartozik a 4 kilométernyire lévő Mocsolyástelep. A környék már a bronzkor óta folyamatosan lakott terület, a település körül több földvár maradványa látható. Kisgyőr Község Önkormányzata az előző években nagy hangsúlyt fektet a közoktatás fejlesztésére. Olyan oktatási programok kerültek bevezetésre, amelyek biztosítják az itt képzett tanulók számára az esélyegyenlőséget, a továbbtanulás feltételeinek a javítását. A pedagógusok szerető-szigorú elvárása, odafigyelése is pótolhatja a meglévő hiányosságok egy részét. Ezt szolgálja a szabadon választott tantárgyak széles köre, a hagyományápolás és a szabadidős foglalkozások, programjainak széles skálája is. Tanulólétszámunk 130-150 fő körül mozog, az egyes évfolyamok közti arányuk egyenetlenül oszlik meg, mely meghatározza az tanulócsoportok számát is. A lakosság helyzetéből adódóan viszonylag magas a veszélyeztetett tanulók aránya, átlagosan 11,5 %, a hátrányos helyzetű tanulók aránya pedig 31 %, illetve viszonylag sok a kisebb-nagyobb magatartászavarral küszködő gyermek. Így az iskolában szükséges és indokolt lenne a kisebb csoportok kialakítása. Az iskola a századforduló táján épült, 30 évvel ezelőtt újították fel. Az épület egyes részei egészségtelenek, a gyermekek több mint fele szükségtanteremben tanul. Szaktantermek, szertárak nincsenek. Az iskolában nincs hely a tornaterem és a könyvtár számára, így ezek egy másik épületben (a faluházban) lettek kialakítva. Évek óta pályázunk új intézmény komplexum építésére, de sajnos ez idáig nem jártunk sikerrel. A körülmények ellenére igyekszünk esztétikussá, barátságossá tenni környezetünket, és úgy eljuttatni tanulóinkat a pályaválasztásig, hogy egyenlő eséllyel tudjanak részt venni a középiskolai képzésben.

3


v Minden nevelőnk rendelkezik a munkakör ellátásához előírt képesítésekkel és legtöbbjük már kb. 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a tanítás terén. Szakos ellátottság terén vannak problémáink, melyeket óraadókkal, vagy nem szakos, de jól felkészült pedagógus alkalmazásával próbálunk áthidalni. Iskolánkban a tanulók erkölcsi világnézeti nevelése képzett református és katolikus hitoktatók közreműködésével történik. Jelenlétük jól kiegészíti nevelőink ilyen irányú munkáját. Tanítványaink a Garabonciás Művészeti Iskola keretében néptánc, szintetizátor szakon képezhetik magukat. A Líra zeneiskola pedig a fúvós hangszerek oktatását végzi. Pedagógusaink magas színvonalú szakirányú képzéseken vehettek részt, azonban a napi feladatok minél színvonalasabb elvégzéséhez a folyamatos megújuláshoz elengedhetetlenül szükséges a szervezett képzéseken túl a pedagógusok önképzése is. A romló társadalmi gazdasági helyzet megyénkben érezhető hatása fokozottan jelentkezett településünkön. Mára községünk felnőtt lakosságának jelentős hányada munkanélküli. Ez pedagógiai munkánkra is rányomja bélyegét, a tanulóinkkal való törődés jóval nagyobb odafigyelést igényel a pedagógusoktól. Sok a problémás, tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal küzdő gyerek. Ennek ellenére elmondhatjuk, nagyon szép eredményeket érnek el diákjaink a körzeti, a megyei, az országos tanulmányi és sportversenyeken. A nyolcadikos diákok beiskolázási eredménye, évek óta 100 %-os. A középfokú iskolák visszajelzései bizonyítják, hogy diákjaink megállják helyüket és eredményesen végzik el középiskolai tanulmányaikat.

4


v 1.1.1 Tartalmi szabályozás új dokumentumai  2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve  51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról  4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

1.2 Pedagógiai alapelvek és értékek - iskolánk pedagógiai hitvallása  Olyan intézményt szeretnénk, ahol nyugodt, kiegyensúlyozott, demokratikus légkör uralkodik. A cselekvések mozgatórugója a gyermekek szeretete és egészséges személyiségfejlődésük előmozdítása.  Iskolánk nevelési-oktatási céljai, feladatai korszerű ismeretek alapjaival felruházott, nyílt, őszinte személyiségű, környezetével harmonikus kapcsolatban élő, hazáját szerető ifjúság nevelését tartja elsődleges céljának.  Nevelésünk meghatározó elemei azok az értékek, melyeket a tanulók, a nevelők, a szülők, a fenntartó és a társadalom elvár az iskolától.  Ezen értékek közvetítői a pedagógusok, a szülők, akik személyes példájukkal, tapasztalataikkal, szakértelmükkel képesek befolyásolni a rájuk bízott gyermekek magatartását, viselkedését.  Az iskolai nevelés társadalmi meghatározottságú. Napjaink társadalmi rendszerváltása idején a gazdasági változások kedvezőtlenül hatnak a családok szociális helyzetére, az iskola működési feltételeire, a nevelők munkakörülményeire. Ebben a helyzetben az iskola Pedagógiai Programjában kiemelt helyet kap a hagyományok ápolása, az értékek megőrzése és teremtése, a természet és az ember tisztelete.  Pedagógiai Programunk előtérbe helyezi a gyermekközpontúságot. A gyermeki személyiségfejlesztésében a kötelességek és jogok egyensúlyát, az egyén és a közösség egymásra utaltságát hangsúlyozza.

5


v 1.3 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai  értékálló, kor igényeinek megfelelő, tovább építhető tudás megszerzése, mely során az egyéni képességek és a kreativitás sokoldalúan kibontakozhat  önálló ismeretszerzés képességének és igényének kialakítása, hatékony, egyéni tanulási módszerek elsajátíttatása  harmonikus személyiségfejlesztéshez szükséges értelmi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztése  a kiemelt fejlesztési területek érvényesülése a pedagógiai folyamat egészében: erkölcsi nevelés, hazafias nevelés, demokráciára nevelés, önismeret és társas kultúra fejlesztése, családi életre nevelés, testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás, önkéntesség, fenntarthatóság pedagógiája, pályaorientáció, gazdasági nevelés, médiatudatosság, tanulás tanítása  magas színvonalú pedagógiai munka a tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységek során tehetséges tanulók gondozása, versenyfelkészítés, versenyeztetés  Az iskolai munka eredményességét elősegítő pályázatokon való részvétel.  Továbbképzéseken való részvétel, önképzés. (Saját munkájában hasznosítja, és továbbadja a nevelőtestület tagjainak.)  Tanulásirányítás folyamatának magas színvonala.  Tantestületünk azonosul az integrációs pedagógiai rendszer szellemiségével, elvárásaival.  A pedagógus - nevelőmunka hatékonyságának növelése (közösségnevelés, osztályfőnöki munka)  A vezetői feladatok magas szintű ellátása, megfelelő kapcsolat a tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal. (Figyelem, érdeklődés, megbecsülés, észrevételek, bírálatok elfogadása)  A pedagógusra bízott tanterem legyen ápolt és pedagógiailag szakszerű.  Gyermekvédelmi feladatok színvonalas ellátása.  Az iskola tanulói neveltségi szintjének növelése, a házirend betartatása  Felzárkóztatásra, fejlesztésre szoruló, lemaradó tanulók fejlesztése, segítése tanórán és tanításon kívül.  A nevelők, a gyerekek és a szülők együttműködésének, kapcsolatának erősítése.

6


v 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere A nevelés eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszerével. A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Kiemelt elveink e területen:  nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat – egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos – elemi, tényezői, a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljából  nevelési módszereinket hozzá kell igazítani a fenti célokhoz, a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához a mindenkori szituációkhoz és annak tartalmához  előnyben részesítjük az olyan szervezési módokat, melyek erősítik mind a belső, mind a külső motivációt, a tanulók öntevékenységét  lehetőség szerint alkalmazzuk a kooperatív tanulás technikáit és formáit, az egyéni képességekhez kapcsolódó differenciált tanulásszervezést Iskolánk pedagógusa által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

3. Tudatosítás

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek Követelés A tanulói közösség Gyakoroltatás tevékenységének Segítségadás megszervezése Ellenőrzés Közös célok kitűzése, Ösztönzés elfogadtatása Elbeszélés A nevelő részvétele a Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása tevékenységében Műalkotások bemutatása A követendő egyéni és A nevelő személyes csoportos minták kiemelése példamutatása a közösségi életből Magyarázat, beszélgetés. Felvilágosítás a betartandó A tanulók önálló elemző magatartási normákról munkája Vita

7


v

1.5 Személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógusaink tervszerűen és célirányosan készülnek tanulóink fejlesztésére. Fontos az értelem művelése a segítő életmódra nevelés, az egészséges és kulturált életmódra nevelés, érzelmi, erkölcsi és esztétikai nevelés. Nagyon sok olyan módszer van, amellyel a gyermek személyiségét fejleszthetjük, és ezeket könnyen be tudjuk építeni az óra menetébe. Ilyen pl. a drámapedagógia, amely során a gyermek ismeretei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított és a társakkal végzett közös dramatikus játékok alatt fejlődik a gyermek személyisége. De a tanulást, a szellemi munka módszertanát tanítva is a személyiség egészére hatunk. Olyan tulajdonságok fejlesztésére adódik alkalom, mint a rendszeresség, a kitartás, az alaposság, az önállóság, az akaraterő, a rendszeretet, a szorgalom. Olyan tanítási légkört is teremthetünk ez által, amelyben a személyiség mindenféle erőltetettségtől mentesen, harmonikusan fejlődhet. Ahhoz, hogy a tanuló személyisége szabadon fejlődhessen, egy un. gyermek központú nevelői magatartásra is szükség van! Azaz, olyan nevelőkre, akiknek a gyerekekkel kialakított viszonya hamisítatlan, nem vesznek fel álarcot, nem építenek maguk elé falat, hanem nyíltan élik azokat az érzéseket, melyek az adott pillanatban bennük áramlanak. Másrészt gyengédek, pozitívak és elfogadóak legyen a gyerek iránt. Mindezek mellett a kommunikációs képességek fejlesztése is része a személyiség önépítkezésének, ugyanúgy, mint a kreatív gondolkodásra és problémamegoldásra kényszerítő tananyaghoz kapcsolódó játékos feladatok.

8


v

1.5.1 A fejlesztés kiemelt területei: Esztétikai nevelés: Igyekszünk megőrizni a kisgyermekek őszinte, ösztönös érzékenységét, fogékonyságát, szeretnénk kialakítani igényességüket, a "szépérzéküket" szűkebb, tágabb környezetük iránt (munkájuk, alkotásaik, iskolája, otthona, környezete és a természet iránt). Ennek érdekében sokat alakítottunk iskolánk külső, belső arculatán, hogy érzékelhető- érezhető formában találkozzanak a mindennapokban diákjaink ilyen élménnyel (pl. rajzok, képek, növények, sziklakertek, favár, stb.) a valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására tegyük képessé a diákokat, ítélőképességük és kritikai gondolkodásmódjuk fejlesztésével együtt. Az értelmi nevelés terén: Önálló

ismeretszerzés

kifejlesztése,

megfigyelő

képesség

kialakítása,

hatékony

kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása, kreatív gondolkodásmód kialakítása. Problémamegoldó képesség fejlesztése és a gondolkodási műveletek kialakítására szeretnénk alkalmassá tenni tanulóinkat. Az érzelmi akarati nevelés terén: Érzelmek alkotó jellegű feldolgozásának kialakítása, a stressz-kezelés "megtanulására" legyen képes minden tanulónk. Szeretnénk kialakítani reális önismeretet, önbecsülést, önértékelést, pozitív gondolkodásmód elsajátítását. A tudás tiszteletét, a tanulás fontosságának megértését, a megfelelő értékrend kialakítását. Az erkölcsi nevelés terén: Alapvető magatartási,

társadalmi normák

felismerése,

elfogadása, egy-egy norma

értékességének, hasznosságának felismertetése, tudatosítása, gyakorlása. Váljon ezek alkalmazása belső igénnyé, alakuljon ki társasági alkalmazkodás készsége, legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére, legyenek tisztában a következő fogalmakkal: kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, igazságosság, boldogság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás és barátság. Nem utolsósorban a CSALÁD jelentőségének felismerésével.

9


v

1.6 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Fontos feladatunk, hogy megtanítsuk a gyerekeket a közösségi élet fontos szabályaira. Minden tanulónk részt vehet az iskolai DÖK (Diákönkormányzat) munkájában. Az önkormányzat célja, hogy tanulóink részesei legyenek a mindennapi diákéletnek. A DÖK dönt az éves munkatervről és az önkormányzati vezető megválasztásáról, az igazgató által biztosított tanításnélküli munkanap programjáról. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:  Tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki órák)  Tanórán kívüli foglalkozások (napközi, séta, kirándulás, szakkörök stb.)  Diák-önkormányzati munka  Szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel. Mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:  az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend)  a másság elfogadásához,  együtt érző magatartás kialakításához,  harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztéssel kapcsolatban törekedjünk arra, hogy minden tanulónk ismerje meg a közösségi élet fontos szabályait. Ezt szolgálja a házirend megismertetése, elfogadása, s annak következetes betartása. Nagyban erősíti a közösséget a tradíció, a hagyomány ápolása. Lehetőségeihez mérten vegyen részt az iskola hagyományainak megőrzésében, ill. kifejlesztésében. (pl. farsang, táborozás, Bükk kupa (sportverseny), kerékpártúra, „Aprók szava” (mesemondó verseny), ünnepi műsorok előkészítésében képességeikhez mérten aktív részesei legyenek e rendezvényeknek.

10


v Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népe megismeréséhez, megbecsüléséhez vezet. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A közösségfejlesztésben nagy szerep jut a diákönkormányzatnak. A DÖK éves munkatervet készít, vezetőt választ, dönt az igazgató által biztosított tanításnélküli munkanap programjáról. A pedagógusok a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások során különböző módon segítik a közösségfejlesztést:  Segítik a tanulók kezdeményezéseit,  Közvetlen tapasztalatszerzés által megalapozzák a harmonikus kapcsolat kialakítását, a természeti és társadalmi környezettel,  Mélyítik a nemzettudatot, az önismeretet, a hazaszeretetet.  Meghatározó erkölcsi alapelvként kezelik a környezetkímélő magatartást, amely a személyes felelősségen alapul.  Irányítják a tanulókat arra, hogy a kommunikációs kultúrájuk középpontjában a véleményformálás és kifejezés, érvek kifejtésének értelmezésének képességei álljanak.  Fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  Hatékony módszerek megismerése a személyiségi problémák feltárására.  Jó feltételek biztosítása (támogatás, pályázatkihasználtság, hangulat, öntevékenység) a közös célok, tervek megvalósításához.  Az önismeret kialakítása a tanulókban és szülőkben egyaránt. A kölcsönös bizalom és kialakítása.  Javaslatadás iskolán kívüli tevékenységekre, művészeti csoportokban való részvételre.  Közös ünnepi készülődés, szerepvállalás, hagyományok őrzése.  Kirándulások, túrák, sportversenyek, mozi-, színházlátogatások, klubdélutánok szervezése és azok értékelése.  Önzetlen, igényes, jó munkatársi viszony, egymás munkájának elismerése, segítése.

11


v 1.7 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségnevelési program Az egészségnevelés a tanuló testi-lelki-közösségi jólétével foglalkozik, tehát egyfajta szociális nevelés is, amely az egész személyiséget gyarapítja. Nemcsak a tanulók tudásanyagát növeli, hanem érzelmi-értelmi hatásokra építő gyakorlataival, játékos feladataival a gyermekben rejlő lehetőségek, képességek kibontakoztatására is törekszik. Tulajdonképpen testi-lelki egészségvédelemről, ún. Pszicho-higiénés nevelésről van szó, amely stressz-elhárító felkészítéssel szeretné az egyént stabilizálni, a személyiséget sokoldalúan fejleszteni. Feladata:  az egészségügyi ismeretanyag bővítése,  az egészséges életmód, helyes egészség-magatartás kialakítása,  helytelen szokások, téves nézetek megváltoztatása,  közös, aktív védekezéssel a betegségek megelőzésére,  olyan preventív szemléletet kell kialakítani a tanulókban, amely az egészség megőrzésére és a károsodások megelőzésére, a káros szenvedélyektől való teljes tartózkodásra irányul. Témakörök:  Egészséges életmódra nevelés:  preventív szemlélet kialakítása és formálása  helyes szokásrendszerek kiépítése és annak gyakorlati alkalmazása,  személyi és környezeti higiéné,  környezet és természetvédelem,  egészséges testfelépítés, táplálkozási szokások reformja Családi életre nevelés:  a megbecsülés, a tiszteletadás és a segítőkészség fejlesztésére irányul,  szeretetre nevelés és a másokra figyelő magatartásforma kialakítása (empátia, türelem, megértés, megbecsülés, tolerancia)  a családi és iskolai közösség formálása,  emberi kapcsolatok, társas érintkezések,

12


v  metakommunikációs képességek fejlesztése. Önismereti nevelés:  pozitív én-kép kialakítása,  drogmegelőzés, szenvedélybetegségek elleni küzdelem,  önmagunk megismerése, testi-lelki tulajdonságaink tisztán látása, elfogadása,  problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére nyitottabbak legyünk önmagunk és mások problémái iránt,  stressz kezelés → relaxációs légzés  szemtorna → preventív jelleggel Ki kell fejleszteni igényünket a tiszta környezet, testápolás, az egészséges életfeltételek iránt, a gyermek számára olyan körülményeket kell biztosítani, amelyek elősegítik optimális szellemi, fizikai fejlődésüket. Mozgásigény kielégítése és a mozgáskultúra megalapozása. Önismeret fejlesztés, reális önértékelés fejlesztése és az érzelmi élet gazdagítása nagyon fontos. Társas kapcsolatok kialakításának erősítése. Az egészségesebb iskolák célja, hogy támogató környezet kialakításával az általános egészségi állapot fejlesztéséhez vezető egészséges életmódra nevelje a teljes iskoláskorú populációt. Fejleszteni kell az egészség iránti az egyéni, a családi és a közösségi felelősségérzet kialakítását. A munkához, a tanuláshoz a rendelkezésre álló épületek, játszóterek, élelmezési lehetőségek, biztonsági intézkedések, stb. segítségével egészségmegőrző környezetet kell biztosítani. Alkalmassá szeretnénk tenni a tanulókat, fizikális, pszichológiai és szociális lehetőségeiknek kiteljesítésére és fejleszteni önértékelésüket. Az egészségmegőrzés és a biztonság elérésére a teljes iskolai közösség számára (tanulók és felnőttek) világos célokat, feladatokat állítani. Elősegíteni a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakítását, az iskola, az otthon és a közösség közötti kapcsolódás fejlesztését,. A tanulókat aktívan bekapcsoló egységes egészségnevelési tantervek és módszerek alkalmazását szeretnénk elérni.

13


v A tanulókat olyan tudásanyaggal és gyakorlattal ellátni, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy világos döntéseket hozzanak személyes egészségükkel kapcsolatban valamint, hogy megőrizzék és fejlesszék a biztonságos és egészséges fizikai környezetüket. A tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások széles skáláját megismertetni, amely olyan nevelési erőforrás, mely felkészíti őket arra, hogy hatékony egészségügyi ellátást igénybevevő fogyasztókká válhassanak.. Rendszeres

ellenőrzések,

vizsgálatok

a

teljes

tanulólétszámra

vonatkozóan,

az

egészségügyileg sérült, károsult gyerekek (pl. lúdtalp, gerincferdülés) időben történő kiszűrésére, nyilvántartására, rehabilitációjára megfelelő szakemberek segítségével. Ennek szellemében tanulóink rendszeres iskolaorvosi és iskola-fogorvosi szűrővizsgálatokon vesznek részt. Évente kétszer iskolaorvosi vizsgálaton esnek át tanulóink, valamint sportversenyek előtt minden versenyző kötelező vizsgálatát is az iskolaorvos végzi. Évente egy alkalommal iskolafogászati vizsgálaton jelennek meg tanulóink. A védőnő havonta tisztasági ellenőrzést végez, és 7-8. osztályban évente két alkalommal egészségügyi felvilágosító előadást tart. A védőnői és az orvosi, fogorvosi vizsgálatokra a rendelőkben, ill. a tanácsadóban kerül sor. Sportköri foglalkozások rendje: A hét minden napján 14 órától 14,45-ig a tornateremben tömegsport foglalkozásokat tartunk, ezen kívül még hétfőn és szerdán 14,45–től 15,30-ig hasonló jelleggel vehetik igénybe tanulóink a tornatermet. Természetesen a foglalkozások megfelelő foglalkozási terv alapján zajlanak.

14


v 1.8 Pedagógusok feladatai A pedagógiai programot olyan nevelőtestület valósítja meg, akik folyamatos szakmai megújulási igénye felkészültsége, hivatásszeretete, személyisége, garanciaként szolgált a tanulók, szülők, fenntartók, számára. Pedagógiai programcsomagunkon keresztül megvalósul a tanulók egyéni érdeklődésének és felkészültségének megfelelő differenciált foglalkozást, a lemaradó tanulók felzárkóztatását, a tehetségesek gyorsabb továbbhaladását, a komplex tanulási esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai munka. A pedagógiai működésünk, hosszú távon is, a tanulók másságot megismertető, megértető, tiszteletben tartó napi intézményi élet harmonikus pedagógus-diák, intézmény-fenntartó együttdolgozást eredményező kell, hogy legyen. Az iskola minden pedagógusa ezen elvekkel azonosulni tudó, valamint e szellemiséget tudja közvetíteni az iskolahasználók teljes körének

Az iskola pedagógusai által alkalmazott nevelési eszközrendszer •

személyes és csoportos kommunikáció (egyéni és közösség hatás)

•

pszichológiai hatás (pozitív)

•

tesztek, korszerű mérőeszközök (iskolai klíma, a tanulók terhelése, pszichoszomatikus egészségi állapota és társas kapcsolataival összefüggésben)

•

modellnyújtás (a nevelők, szülők, művészek részéről – életpályák, a közoktatási törvénybeli jogok és kötelességek rendszere)

•

az iskola megújult értékelési és ellenőrzési rendszere

•

a kulturális másság elismerése és vállalása (rendezvények)

•

a multimédia lehetőségei (oktató programok)

•

az iskola nyitottsága (kapcsolat más iskolákkal, hasonló tanulói összetételű iskolákkal, a társadalmi környezettel)

•

a módszerekben és tartalmakban megújuló tantárgyi rendszer személyiségformáló ereje

•

szülőkkel való kapcsolattartás formái, konzultációk az iskolát segítő partnerekkel

15


v A tanulók fejlesztését segítő pedagógiai attitűdök •

A pedagógus törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére. Szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére, kész a megújulásra. Nyitott az építő kritikára.

•

Elkötelezett a tanulók tudásának, tanulási képességének fejlesztése iránt. Nyitott a személyes fejlesztés változatos módszereinek elsajátításában.

•

Törekszik az egészséges személyes fejlesztés feltételeit biztosítani a diákok számára.

•

Tiszteli a tanuló személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékét. Érzékeny a problémáikra.

•

Képes hozzájárulni az iskolai, osztálytermi toleráns, nyitott légkörhöz. Kész együttműködő kapcsolat kiépítésére a tanulókkal, kollégákkal, szülőkkel.

•

Elkötelezett a demokratikus értékek, az esélyteremtés iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására.

•

Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy segítséget kérjen. Kész részt vállalni a fejlesztési, innovációs folyamatokban.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. •

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

•

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

•

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

16


v A pedagógus tudásával és példamutató életével ad maradandó értéket. A nevelőtestület tudjon azonosulni a fentiekben leírt – a klientúra elvárásaira épülő – követelményekkel. 1.8.1 Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munkakörben a pedagógus a következő feladatokat köteles ellátni: •

Az

intézmény

pedagógiai

elvei

szerint

nevelni

osztályának

tanulóit,

a

személyiségfejlődés tényezőit figyelembe venni. •

Együttműködni az osztály diákbizottságával, segíteni a tanulóközösség kialakítását.

•

Koordinálni és segíteni az osztályban tanító pedagógusok munkáját, és látogatni óráikat.

•

Aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológussal, logopédussal, gyógy testnevelővel, gyermekvédelmi felelőssel, gyámügyi munkatárssal).

•

Figyelemmel kísérni a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítani a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

•

Minősíteni a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszteni.

•

Mikro- és szülői értekezletet tartani, szükség esetén családot látogatni, ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatni a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

•

Ellátni az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt).

•

Saját hatáskörében – indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezni osztálya tanulójának, igazolni a gyerekek hiányzását.

•

Gondoskodni osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról.

•

Tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közreműködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

•

Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tenni a tanulók jutalmazására, áthelyezésére, büntetésére.

17


v •

Részt

venni

észrevételeivel

az a

osztályfőnöki kijelölt

munkaközösség munkájában,

feladatok

elvégzésével

javaslataival

elősegíteni

a

és

közösség

tevékenységének eredményességét. •

Külön foglalkozni a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával, a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segíteni. Ezt a munkát az IPR-ben meghatározott feladatok elvégzésével teljesíti

1.9 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 1.9.1 Beilleszkedési, magatartási, nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: Pedagógiai munkánk során gyakran találkozunk beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő gyerekekkel. A legtöbbet ezen a téren az osztályfőnökök tehetnek. 1./ Először is a problémákat észre kell venni és nem szabad mellettük elmenni. 2./ A következő lépés az okok feltárása. Ebben segíthetnek az egyéni beszélgetések, az osztályfőnöki órák, a tanulók megfigyelése tanítási órákon, illetve kötetlen foglalkozásokon, közös programok során. (pl. osztálykirándulások, klubdélután) Hasznosak lehetnek a szülőkkel folytatott beszélgetések is. 3./ Segítségnyújtás

Segítsük a gyerekeket önmaguk jobb megismerésében, a pozitív énkép kialakításában. Próbáljuk rávezetni esetleges hibáikra, ugyanakkor erősítsük önbizalmukat. Csakis a pozitív, jó tulajdonságok erősítésével tudjuk a negatív tulajdonságokat háttérbe szorítani. Kapjon feladatokat, amiket teljesíteni tud és sikerélményt hoznak számára. Ezek a feladatok kapcsolódhatnak a tanuláshoz ugyanúgy, mint a közösségi élet bármely területéhez. Dicsérjük meg, ha a rábízott feladatot igyekszik jól elvégezni, illetve ha fejlődést tapasztalunk magatartásában. Kérjük az osztálytársak, a szülők segítségét is. Nyújtsunk segítséget baráti kapcsolatok kialakításában. Az ilyen gyerekeknek biztonságot, szeretet elfogadást nyújtó légkört kell biztosítani.

18


v Oktatásuk, nevelésük terén kedvező változást jelent, ha megfelelő csoportba tudjuk sorolni őket, ez nagymértékben elősegíti fejlődésüket. Törekednünk kell a játékos, vonzó, fejlesztő feladatokkal való terhelésükre. Érjük el, hogy önként vállalkozzanak a tevékenység elvégzésére. Lehetőleg minél gyakrabban éljünk a jutalmazás lehetőségével. Ne essünk a sztereotipizálás csapdájába, egyes tanulókra koncentráljunk. A tanulás iránti érdeklődésük hiánya indokolja, hogy minden lehetséges eszközt vegyünk igénybe motiválásukra. Motiváltság növelését érjük el, ha megindokoljuk, hogy mi a célunk az adott feladattal. Motivációs módszer a segítség felajánlása, a másság elfogadása (hálásak érte). A jutalmazás előnybe részesítése a büntetéssel szemben. Szabadidős programokba bevonás, így jobban megismerjük a gyerekeket, meghittebb lesz a kapcsolat. Szülőkkel szorosabb kapcsolattartás. Fokozatosan arra törekszünk, hogy a felnövekvő gyermek a korának megfelelő normák és szabályok ismeretében, erkölcsi érzelmektől is késztetve alakítsa ki helyes magatartását. Ha ez a folyamat nem sikeres valamilyen oknál fogva, akkor beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulását tapasztalhatjuk. A fejlesztő munka diagnosztizálása, ok-feltárással kezdődik és a segítés módjának megtervezésével, folytatódik. Egyéni beszélgetés, vizsgálati tesztek, mérések megismerése a megoldásra. Érdeklődést felkeltő, képességükhöz mért differenciálás. Egyéni és csoportos felzárkóztatás. Megfelelő időben való ismerkedés a csoporttal. Olyan mk. eljárási módok kidolgozása, amely segíti a problémák megoldását.

1.9.2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: Iskolánk tehetségfejlesztő programjának célja az iskolánkban tanuló tehetséges gyermekek felkutatása és egyéni adottságainak, képességeinek hatékony fejlesztése. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyetlen tehetséges gyermek is elkallódjon, vagy elvesszen.

19


v A nevelőtestület minden tagjának feladata, hogy a tehetséggondozás elméletében gyarapítsa ismereteit. Az eredményes munka feltétele, hogy felismerjük a tehetséges tanulókat. Munkánkat segíti, ha a szabadidő eltöltésének minél szélesebb skáláját nyújtjuk, lehetőséget adva a tanulóknak, hogy többféle tevékenységet is kipróbáljanak, s meggyőződjenek képességeikről. Programunk megvalósításának legfőbb módja tanóráinkon:  a tanulók megfelelő külső és belső motiválása,  az egyéni differenciálás. Nevelőink vegyes összetételű osztályban végzik a munkát a tanulók, a szilárd tudásának megalapozására helyezve a hangsúlyt. Szaktárgyi alapképességek, készségek elsajátítása az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. Olyan készségek fejlesztésére törekszünk, mint az értelmes, érthető beszéd, jó előadókészség, érthető olvasás, biztos helyesírás. A tanítási órákon kívül:  szakkörök indítása,  tantárgyi pályázatokkal ösztönözzük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre, a kutató munkára, s közben felfedezhetik e tevékenységforma örömeit, szépségeit,  tanulmányi versenyek, sportversenyek, vetélkedők,  egyéni felkészítések,  háziversenyek szervezése,  részvétel körzeti, megyei, országos versenyeken. A tehetségek felismerésének elsődleges környezeti feltétele a család, ezért szükséges a szülők és a pedagógusok szoros együttműködése e kérdésben. A pedagógusok feladatai, közé tartozik, hogy minél hamarabb felismerjék a tehetségeket. A felismerést követően fontos a tehetség gondozás színtereinek jó működése, de további hatékony formákat kell kidolgozni ennek a feladatnak a megvalósítására is. Biztosítani kell a versenyeztetést, amelyre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. A tanórákon differenciált foglalkoztatás keretében képességeiknek megfelelő fejlesztő feladatokat kell adni számukra. A tehetséggondozást segítik az iskolai szakkörök pl: számítástechnika, vagy a művészeti alapiskola keretében végzett oktatás. A tehetséges gyermekkel való foglalkozás másik formája a versenyekre való felkészítés. Iskolánkban háziversenyeket szervezünk, részt veszünk körzeti, megyei és országos

20


v versenyeken. A versenyekre való felkészítést pedagógusaink délutáni foglalkozások keretében tartják.

1.9.3 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Ezt a feladatot az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősei végzik az osztályfőnökökkel karöltve. Természetesen színvonalas munkájukhoz szükség van az iskola, az önkormányzat és a Gyermekjóléti szolgálat együttműködésére, összehangolt tevékenységükre. A Gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy a hátrányos, vagy a veszélyeztetett tanulókat felderítse, feltárja az idevezető okokat, nyilvántartsa az ilyen tanulókat, velük nevelőmunkája során kiemelten foglalkozzon. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A veszélyeztetett tanulók helyzetének folyamatos nyomon követése és segítése fontos feladatunk. Ezen munkához nagy tapintatra, empátiára van szükségünk. Tiszteletben kell tartani a személyiségi jogokat. Sok türelemmel, tapintattal kell eljárnunk. Közre kell működni a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Biztosítani kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő vagy tanulási kudarcnak kitett gyermek felzárkóztatását. Észre kell venni, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelni a családban jelentkező gondokra. (Pl. szülők gazdasági helyzetének romlása, családi élet problémája) Az iskolánknak is a gyermekek érdekvédelmi centrumává kell válnia. Az iskola tanulóinak szemléletformálása a veszélyeztetett illetve hátrányos helyzetű gyermekekről. (csoportmunka, esetmegbeszélések, gyakorlatok) Intézményünk feladata, hogy felismerje a problémát, keresse az okokat, nyújtson segítséget, jelezzen az illetékes szakembernek. Iskolánk gyermekvédelmének célja, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség

kialakulásának

megelőzése,

illetve

ennek

megszüntetésében

segítségnyújtás. Fontos a szoros kapcsolattartás a családdal, szülőkkel, így az érték és norma különbségek kiszűrése. Ezáltal a gyermekekről többoldalú információhoz jutunk, ami segíti a későbbi fejlesztő munkát.

21


v Általános feladatok, célok:  felzárkóztató programok (tanórán kívül, belül)  korrepetálás,  indulási hátrányok csökkentése  személyiségfejlesztés  tanácsadás  egészségvédő programok,  családi életre nevelés  szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről,  iskolán belüli szociális szolgáltatások,  kapcsolat a külső intézményekkel  szabadidős tevékenységek  napközi, tanulószoba,  szünidőben hasznos időtöltés szervezése  vizsgára való felkészítés  pályaválasztás  szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása,  hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való speciális foglalkozás,  különös odafigyelés a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekekre,  belső információ áramoltatás.  A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök segítségével, nyilvántartásba vétel.  További teendőkre javaslattétel, egyeztetés Gyermekjóléti Szolgálattal  Általános prevenciós (megelőző) tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.  Mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása.  Hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása.  Szociális ellátások számbavétele, ehhez lehetőség nyújtás.  Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete!

22


v Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos feladatok:  A veszélyeztetett gyermek szabadidős és tanulási tevékenységének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl. fejlesztő csoport, szakember bevonása, viselkedésmódosító eljárások)  Drog és bűnmegelőzési programok.  Hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (tábor, műv.ház)  Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt.  Ha szükséges, akkor fegyelmi eljárások megfelelő, kellő hangsúlyú lebonyolítása.  Szociális

ellátások

számbavétele,

lehetőség

biztosítása.

(ingyenes

étkezés,

tankönyvvásárlás, reggeli ügyelet) Hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatok:  Szabadidős és tanulási tevékenység figyelemmel kísérése. Adott esetben javaslattétel a változtatásokra.  Hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása. (táborok, foglalkozások)  A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.  Tanácsadás szülőnek, gyermekeknek.  Szociális ellátások számbavétele.

1.9.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A fejlesztő munka diagnosztizálása ok-feltárással kezdődik, és a segítés módjának megtervezésével folytatódik. Ebben a munkában a súlyosabb esetek feltárásánál segítségünkre van: a Nevelési Tanácsadó valamint a Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet. Tanórákon differenciált óravezetést alkalmazunk a gyengébb képességű tanulóknál. Nemcsak a differenciálás során foglalkozunk a gyermekekkel, hanem fejlesztő foglalkozásokon is, ahol esetleg csak néhány gyermekkel foglalkozik a pedagógus. A diagnosztizálás része: Egyéb tanórákon differenciált óravezetést alkalmazunk speciális tankönyvek, taneszközök használatával. A szaktanároknak, tanítóknak korrepetálást biztosítunk a rászoruló tanulók felzárkóztatása érdekében.

23


v A fejlesztés egyéni, ill. kiscsoportos foglalkozásokon történne, minden alsós és felsős évfolyamon. A fejlődésnek egyéni fejlesztési terv alapján kell megvalósulnia.

1.9.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az osztályfőnökök a tanév elején felmérik szociális hátrányokkal küzdő tanulókat, megismerik problémáikat, ebben a munkában fontos szerepet kap a családlátogatás, kell, hogy a pedagógus tanácsadói szerepet is ellásson. Fel kell hívni a szülők figyelmét a szociális juttatások lehetőségeire: az 50%-os étkeztetési támogatás, ingyenes tankönyvben részesülés feltételeire, a napközi otthonos ellátás előnyeire. Intézményünk minden évben részese az iskolatej és az ingyen alma programnak. 1.9.6 Fogyatékkal élő tanulók fejlesztésére vonatkozó célrendszer Tanulóink életvitele mindinkább az önállóságra törekedjen, fogyatékosságuk mértékéhez igazodó támogatással. Ennek érdekében a gyermekek önállósulási és öntevékenységi vágyának felkeltése beépül a mindennapi tevékenységünkbe. •

A tanulók szociális kompetenciájának fejlesztését kiemelten kezeljük, hiszen a társadalmi értékrendek megismerésével, elfogadásával, az ezt segítő képességek kialakításával, a különböző tevékenységek gyakorlásával, szocializáltságukat segítjük.

•

Az iskola nyújtotta élet- teret, igyekszünk olyan sokoldalú és sokrétű szocializációs közeggé alakítani, hogy a gyermekek eligazodása az őket körülvevő társadalomban minél kevesebb szorongással, frusztrációval járjon.

•

Kiemelten kezeljük a személyes kompetenciák, motívumok fejlesztését is, mely az eredményes szocializáció megfelelő önismeret, én-tudat, reális énkép nélkül akadályokba ütközik.

•

A társadalmi hasznosság érdekében egyik legfontosabb célunk a munkára való nevelés. Törekszünk a hagyományos értékek megőrzésére és továbbvitelére, különösen a munka megbecsülésére, értékek képviseletére.

•

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a testi-lelki egészségnevelésnek. Szeretnénk, ha tanítványaink sérüléseik ellenére érzelmileg kiegyensúlyozott, önmagukat elfogadó, önmegvalósítási lehetőségeiket kereső gyermekké, majd felnőtté válnának.

24


v •

Az iskola értékrendszerének a gyermekek személyiségében való megjelenése több, egymással összefüggő célrendszer együtthatásának, az iskolai élet egészének hatásaként kell, hogy érvényesüljön.

1.10 Tanulói részvételi jogok az intézményi döntési folyamatokban Kiemelt célunk, hogy az iskolákban folyó diákélet a társadalmi integrációt segítően formálná, s egyben alakítaná környezetünket is. Ennek érdekében támogatjuk tanulóink részvételi jogának gyakorlását az intézményi döntési folyamatokban. Intézményünkben heterogén összetételű diákönkormányzat működik, mely önkéntességen alapul, vezetőségét demokratikusan választják, felelősi rendszert működtet. A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: •

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,

•

A házirend elfogadásakor és módosításakor,

•

A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

•

Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: •

Saját működésére és hatásköre gyakorlására,

•

A működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,

•

Egy tanítás nélküli munkanap programjára,

•

Tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,

•

Vezetőinek, munkatársainak megbízására.

Tanulói részvétel az együttműködésben: •

az együttműködés területei: tanulmányi munka, kulturális munka, sporttevékenység, egészségügyi és környezetvédelmi munka, ügyeleti és fegyelmi munka.

•

a felelősök feladata, jogköre: a tanulók igényeinek összegyűjtése, egyeztetése az iskola igazgatójával. Részt vesznek a szervezésben, értékelik a megvalósítást, közreműködnek a részvételi demokrácia fejlesztésében.

•

Információcsere fórumai az iskolában: o programegyeztetés (tanév elején, esetenként)

25


v

o iskolagyűlés (havonta) o osztályfőnöki órák

Diákpanaszok kezelése Lehetőség van a tanulók őszinte megnyilvánulására, a sérelmek kivizsgálására, orvoslására (diákszervezet vezetőségének patronálója, osztályfőnök, igazgató) A fegyelmi vétség kezelése A fegyelmi vétség kezelésének fóruma a fegyelmi tárgyalás, melyen a bizottságban a felnőtt tagok mellett a tanulók képviselői is részt vesznek. Véleménynyilvánítás lehetősége: •

pedagógiai munkára: a tanulók a tanév első tanítási óráján tehetik meg a tantárgy tanulásával, tanításával kapcsolatos igényeiket, elvárásaikat, javaslataikat. A megállapodások betartását 2 havonta értékelik (tanár, osztály).

•

diákvezetőkre: a választott vezetők munkáját havonta értékeli az osztály. A diákönkormányzati vezetőket évente választják a tanulók, munkájukról véleményt nyilvánítanak.

•

tanulókra: a tanulótársak véleményt mondanak a havonkénti magatartás és szorgalom értékelésekor.

1.11 Tanulókat érintő helyi szabályok 1.11.1 Tanulmányok alatti vizsgák Osztályozó vizsga - adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére, félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához  osztályozó vizsgát az a tanulónk tehet, aki 26


v o felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, o akinek

engedélyeztük,

hogy

egy

vagy

több

tantárgy

tanulmányi

követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget o a rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet  A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni Javítóvizsga  javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki o a tanév végén valamelyik tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott  a javítóvizsga az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehető 1.11.2 Felvétel és átvétel szabályozása Iskolánk a beiskolázási körzetből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba lépés feltétele:  a törvény által előírt életkor betöltése  iskolaérettség (az óvoda, iskola, illetve a nevelési tanácsadó véleménye alapján) illetve testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, továbbá más fogyatékosság esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye  A beiratkozás az iskola által közzétett időpontban és helyszínen történik. Az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt ad ki  A beiratkozáshoz szükséges: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.  A szülőnek nyilatkoznia kell a napközi otthoni ellátás igényéről, rendeznie kell a tanulói balesetbiztosítással, diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyeket. A 2-8 osztályba történő átvételnél be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az

27


v elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, s az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az iskola a beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülők kérésének, a tanuló tanulmányi eredményének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. Az iskolánkba felvett tanulót, magántanulót, vendégtanulót, külföldön tanulmányokat folytató tanulót iskolánk tartja nyilván. Iskolaváltoztatás esetén a tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. 1.12 Kapcsolattartás formái

Gyermekeink nevelésének hatékonysága érdekében maximálisan jó együttműködésre kell törekednünk a szülőkkel, családokkal. Pedagógusnak és szülőnek a legfontosabb közös célja: a gyermekek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek a lehető legjobb feltételek közt. Ezért, a már hagyományosnak mondható formák (szülői értekezlet, családlátogatás, egyéni elbeszélgetés) mellett újabb lehetőségekkel is próbálkoznunk kell:  továbbra is rendszeresen meg kell szerveznünk a „Nyílt tanítási napokat”,  iskolai és osztályszinten is minél több közös rendezvényt, ünnepséget kell tartanunk (Mikulás, fenyőünnep, farsang, Anyák napja, gyermeknap, közös kirándulás, túra, színházlátogatás). A diákönkormányzat működését meg kell újítani. Képviselőinek biztosítani kell a lehetőséget, hogy rendszeresen találkozzanak az iskolavezetéssel. El kell érnünk, hogy aktívabban bekapcsolódjanak az iskolai rend, fegyelem biztosításába és a társadalmi tulajdon védelmébe. Vegyenek részt kulturális, sportesemények szervezésében. Tudatosítanunk kell, hogy a diákönkormányzat munkája az iskola tevékenységrendszerének fontos része. Egyéb kapcsolataink közül ki kell emelni a helyi egyházak vezetőivel és hitoktatóival kialakult folyamatos és korrekt együttműködés fontosságát. Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel.

28


v 1.12.1 A szülők, a tanulók és az iskolai pedagógus együttműködésének formái •

Közös értekezletek tartása,

•

Szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

•

Módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,

•

Közös ünnepélyek rendezése,

•

Intézményi rendezvények látogatása,

•

Hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel (helyi önkormányzattal, a szülők közösségével, a helyi társadalmi és gazdálkodó szervekkel) 1.12.2 Kapcsolattartás iskolánk partnereivel Napi munkakapcsolat köti az intézményt az alábbi szervezetekhez. Fenntartó SZMK Háziorvos, védőnő ISKOLA Környékbeli iskolák. Belső kapcsolataink jellemzői: demokratikus légkör, jól működő DÖK. A KLIK miskolci tankerületével, mint fenntartóval és működtetővel az általuk kialakított protokoll szerint tartjuk a kapcsolatot, elsősorban e-mailen, időnként telefonon, vagy személyesen.

29


v 2. HELYI TANTERV 2.1 Választott kerettanterv és óratervezetek 2009-től érvényes 1.

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom

kötelező

2. választott

8

kötelező

3. választott

kötelező

8

4. választott

7,5

kötelező

választott

7,5

Történelem Angol nyelv Matematika

4,5

0,5

4,5

0,5

4,5

0,5

2

0,5

4,5

0,5

Informatika Környezetismeret

1

1,5

2

2

1

1

1

1

1,5

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testn. és *tömegs. Felzárkóztatás Tehetséggondozás

3

3

3

3

Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz

0,5

1,5

1

0,5

1

1,5

1

1

Osztályfőnöki

Kötött óraszám

20

Szabadon tervezhető Egyéni fejlesztés mindennapos testnevelés

20 2

24,5

2

2,5 1,5

22,5

2

2,5 1

Összes óraszám

20

1

2,5 1,5

1

24,5

Ügyes kezek

100,5

30

2,5 1,5

24,5

Szakkörök

Összesen alsó tagozat:

2

1

1,5 27


v 5.

Tantárgy/évfolyam

Magyar nyelv és irodalom + tánc

6.

7.

8.

kötelező

választott

kötelező

választott

kötelező

választott

kötelező

választott

4+0,5

1

4

1

3

1

3

0,5

Történelem + Honismeret

1,5+0,5

1,5+0,5

2

2

Angol nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

Informatika

1

3

1

3

1

3

1

1

0,5

1,5

1,5

1

1

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1

Környezetismeret Természetismeret

Földrajz

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

0,5

1

0,5

Testn. és *tömegs.

2

2,5

1+1

2,5

1+1

Rajz

1*+0,5

2,5

1*

Felzárkóztatás

1

1

1

1

Tehetséggondozás

1

1

2

2

Osztályfőnöki

1

1

0,5

0,5

0,5

Tantervi modulok Ember és társadalom ismeret Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötött óraszám

1 1 0,5 22,5

22,5

Szabadon tervezhető

25

5,5

25

5,5

7,5

7,5

Egyéni fejlesztés

2,5

2,5

3

3

Összes óraszám

30,5

30,5

35,5

35,5

Szakkörök Informatika Környezetvédelmi Összesen felső tagozat:

132

Mindösszesen:

232,5

A tánc és dráma modul a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz, a hon és népismeret modul a történelem tantárgyhoz lett integrálva.

31


v 2013. szeptember 1-től érvényes felmenő rendszerben. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8

8

7

7

Idegen nyelvek

2

Matematika

4,5

4,5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1,5

1,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Informatika

0,5

0,5

0,5

0,5

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

4,5

4,5

4

4,5

3

3

3,5

3,5

4,5

4

3,5

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan

2

2

2

2

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1,5

Kémia

1,5

2

Földrajz

1,5

2

1

1

1

1

1 1,5

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

Ének-zene

1

Vizuális kultúra

7. évf.

8. évf.

1

1

0,5;0,5

0,5;05,5

Informatika

1

1,5

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

*A két tantárgy valamelyikének választása kötelező.

32


v

2.2 Tankönyvek kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 2.3 A NAT pedagógiai feladatainak helyi szabályozása 2.3.1 Fejlesztési területek, nevelési célok A NAT-ban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok az iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és az újabb társadalmi igényeket.

33


v A nevelési célok, a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés nevelési programban megfogalmazott fontosabb faladataival összhangban a következőképpen érvényesülnek a nevelés folyamatunkban: •

beépülnek

az

egyes

műveltségi

területek,

illetve

tantárgyak

fejlesztési

követelményeibe, tartalmaiba •

tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg

•

tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit

•

témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretekben folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok számára.

Kiemelt nevelési területek: Az erkölcsi nevelés •

Erkölcsi érzék fejlesztése, felelősségtudat formálása, társadalmi beilleszkedés elősegítése

•

Életszerű, széleskörű, példamutatásra épülő készségfejlesztés: tisztelet, segítőkészség, együttérzés, stb.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés •

Nemzeti kultúránk értékeinek megismerése, hagyományőrzés, hazaszeretet

•

Híres magyar személyiségek munkássága

Állampolgárságra, demokráciára nevelés •

Cselekvő állampolgári magatartás, közügyekben való részvétel preferálása

•

törvénytisztelet, kritikai gondolkodás, vitakultúra fejlesztése

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, felelősségvállalás másokért, önkéntesség •

empátia, tolerancia fejlesztése

•

a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartás kialakítása,

•

a szociális érzékenység, az együttműködés, a problémamegoldás, az önkéntes feladatvállalás sajátélményű fejlesztése

Fenntarthatóság, környezettudatosság •

a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása (részletes szabályozás: Helyi tanterv – Környezeti nevelés programja) 34


v Pályaorientáció •

osztályfőnöki órákon a munka világának átfogó bemutatása

•

érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő tevékenységek biztosítása

•

a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok megismertetése, gyakoroltatása

Gazdasági és pénzügyi nevelés •

a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi ismeretek átadása

•

saját felelősség felismertetése az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén

Médiatudatosságra nevelés •

Az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása, etika normák

•

a média működésének és hatásmechanizmusainak ismerete

A tanulás tanítása •

alapvető feladata minden pedagógusnak: motiváció megteremtése, fenntartása;

•

tanulás módszertani ismeretek átadása

•

megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indokolási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra részét képezik

•

az információs világháló lehetőségeinek és eszközeinek szerepe a sikeres tanulási stratégiák kialakításában az élethosszig tartó tanulás során

•

a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása

•

könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi

problémák

megoldásához

szükséges

információszerzésbe

és

feldolgozásba a forrásfelhasználás etikai szabályait elsajátíttatásával

2.3.2 Kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolánk alapvető nevelés-oktatás céljai közé tartozik a kulcskompetenciák fejlesztése. Kulcskompetenciák:

35


v •

ismeretek, képességek és attitűdök, amelyek segítik a hatékonyan alkalmazkodást a gyorsan változó modern világhoz, illetve a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják

Az iskolai műveltség tartalmát meghatározza a kompetenciák rendszere. Sok kompetencia fedi egymást, a műveltségi területek, tantárgyak tartalmazzák a kompetenciák fejlesztését. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Fejlesztési feladatok Helyes, öntudatos alkotó nyelvhasználat, társadalmilag felelős nyelvhasználat, esztétikai minőség tisztelete Kommunikatív nyelvi kompetencia; lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségek Matematika gondolkodás fejlesztése, elvonatkoztatás; logikus következtetés; Alapműveletek Mértékegységek Problémamegoldás Bizonyítás Gyakorlatias ismeretek Tudásalkalmazás Ember és természet kölcsönhatása Fenntarthatóság Számítógépes alkalmazások Elektronikus média használat Információkeresés Hálózatok szerepe

Elsődleges színterek Anyanyelvi órák, valamennyi tantárgy

Harmonikus életvitel, közösségi beilleszkedés Normatudat, magatartási szabályok ismerete

Osztályfőnöki órák, az iskolai élet minden területe.

36

Idegen nyelvi órák

Matematika, fizika, kémia órák

Természetismeret, technika, biológia, kémia, fizika, földrajz órák, erdei iskola, tanulmányi kirándulások Informatika órák Könyvtárhasználat


v

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Hatékony önálló tanulás

Közügyekben aktív részvétel A pénz világában való tájékozódás Kreativitás, kockázatvállalás, stratégiai tervezés Művészi önkifejezés Kulturális sokféleség megismerése Nyitottság, befogadás A művészet szeretete Tanulási stratégiák IKT alkalmazása Önálló ismeretfeldolgozás Belső motiváció

Osztályfőnöki óra, technika óra

Vizuális kultúra, média tánc és dráma órák

Minden tantárgynál, napközi, tanulószoba

2.3.3 Egészségnevelés Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészségnevelés célja: •

a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása

•

a tanulók az életben feltétlenül szükséges egészségügyi tudnivalókat elsajátítsák,

•

motiválja a tanulókat a magasabb színvonalú egészséges életmód megismerésére, kialakítására,

•

segítse a tanult ennek a magatartásformának szinten tartásában,

•

a tanuló ismerje fel a közvetlen életet veszélyeztető állapotot, sajátítsa el a korszerű elsősegélynyújtás alapjait és a magatartási szabályokat,

•

az önmagával és társaival az épített és természetes környezetében harmóniában élő egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása,

•

az egészséget károsító szokások kialakulásának megelőzése, 37


v •

a szervezet edzése,

•

a családi életre, szexuális magatartás mentálhigiénés követelményeire történő felkészítés.

Az egészségnevelés feladatai •

a felvilágosító munka

•

a megelőzés (prevenció)

•

egészségünk védelme

•

az egészség megóvása

Egészségnevelési program ld. Nevelési terv 1.7 fejezet 2.3.3.1 Elsősegély-nyújtási alapismeretek Az alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása kiemelt fontosságú. Osztályfőnöki órák keretében, valamint a biológia, fizika, kémia tantárgyak elsősegélynyújtási ismeretekhez kapcsolódó tematikájának felhasználásával, az iskola-egészségügyi szolgálat bevonásával. Életkori sajátosságoknak megfelelően elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása, szimulációk. Főbb témakörök: •

a segélynyújtás, az elsősegély fogalma, jelentősége

•

a biztonság megteremtése, a segélyhívás és/vagy felnőtt értesítése

•

az ember megismerése és egészsége o szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. o Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek.

•

Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.

•

Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.

•

Veszélyjelek, biztonsági előírások szerepe, értelme, teendők egyes mérgezések esetén.

•

Elsősegély-nyújtás o légúti idegen test, égési sérülés, vérzés, eszméletlenség, asztma, 6csonttörés esetén

38


v

2.3.4 Környezeti nevelési program A környezeti nevelés

átfogó

célja,

hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, majdan legyenek képesek környezeti harmónia megteremtéséhez, és a helyes életviteli szokások kialakítására. Környezetkímélő magatartás megismerése, és környezetük értékeinek megőrzése, gyarapítása. A természet tisztelete. Fő törekvésük legyen a környezeti károk megelőzése, és a környezeti konfliktusok közös kezelés. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, mert csak így nevelődhetnek tájékozott, kreatív állampolgárok, akik eligazodnak a természet, a környezet, a társadalom, a jog a gazdaság problémáinak terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös tetteikben. Átfogó céljaink:  Tanítványaink nyitott, önálló személyiséggé váljanak  megértsék az összefüggéseket (holisztikus szemlélet)  tiszteljék az életet, védjék az értékeket  tudjanak konfliktusokat, problémákat kezelni  megismerjenek együttműködési stratégiákat  fogadják el értékként a sokféleséget  fejlődjék empátiakészségük, türelmük  igényükké váljon az egészséges életmód  gondolkodjanak globálisan  cselekvésükre a lokális elkötelezettség legyen jellemző  becsüljék nagyra a kétkezi munkát  becsüljék nagyra a kiemelkedő teljesítményt  alakuljanak ki helyes fogyasztói szokásaik Az átfogó célok mellett helyi céljaink:  legyen szívügyük tanulóinknak falunk tisztasága szépsége  tevékenyen vegyenek részt takarításban, parkosításban 39


v  becsüljék meg az elvégzett munkát  soha ne vetemedjenek környezetünk rongálására  ismerjék meg a kertgazdálkodás fortélyait  a háziállatok tartásának alapvető szabályait  a megújuló energia hasznosításának helyi lehetőségeit  ismerjék a fenntartható fejlődés helyi lehetőségeit  tudják alkalmazni a szelektív hulladékgyűjtés szabályaitA környezeti nevelés színterei iskolánkban: Minden tantárgyba beépül a környezeti nevelés, téma, tartalom és tevékenység megjelölésével.

Nem hagyományos tanórai keretben szervezett foglalkozások:  erdei iskola, mint országosan preferált program  gyakorlókert működtetése  faültetés, parkosítás  témanap, témahét  jeles napok  egyébTanórán kívüli foglalkozások:  szakkörök, fakultációk  vetélkedőkön, versenyeken, tanulói pályázatokon való részvétel  kiállítások szervezése  szelektív hulladékgyűjtés  bekapcsolódás helyi akciókba  fásítás, virágosítás, gyomtalanítás  kaszálórét kialakítás  kézműves foglalkozások  színjátszás, drámapedagógia  faliújság, iskolaújság szerkesztése  Iskolán kívüli lehetőségek  múzeumlátogatás  üzemlátogatás  tanösvény bejárás, takarítás, forrástisztítás  tanulmányi kirándulás

40


v

 hasznos anyag gyűjtés  állatkert, vadaspark, biokert, látogatása  kapcsolódás helyi, körzeti, megyei országos programokhoz

Az erdei iskola, mint sajátos környezeti nevelési egység: Az erdei iskola definíciója: Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokultúrális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettek harmonikus egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Szervezésénél figyelembe kell venni a törvényi hátterét, az iskola igényét, a szubjektív feltételeket (szakmai felkészültség, informáltság, kapcsolatok, programszolgáltatók), az objektív feltételeket (pályázati lehetőség, taneszköz igény). Az erdei iskola pedagógiai szóhasználatban egyszerre jelenti sajátos tanulásszervezési módot, szolgáltatást és annak megszervezését, a szolgáltatás helyszínét, mint befogadó objektumot Az erdei iskola jó lehetőséget kínál a tanulói aktivitás, a problémaközpontú megközelítés, a kezdeményezőkészség fejlesztésére. Módszerei alapvetően megegyeznek a környezeti nevelés más területen alkalmazott módszereivel. Itt is hangsúlyos a közösségépítés, az együttműködési és kommunikációs képességek, készségek fejlesztése, az élményszerűség. Amennyiben pályázati források vagy adományok lehetővé teszik az erdei iskolai programunkat mindenképpen meg kell valósítani. A mindenkori 6. évfolyamon a természetismeret, a hon-és népismeret, valamint a technika tantárgyakhoz kapcsolódóan.

41


v 2.3.5 Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás célja:  a fogyasztói kultúra fejlesztése,  a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Kiemelt fejlesztési feladat:  felkészülés a felnőtt életre, a fogyasztói kultúra kialakítása A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:  szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése  társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása  az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése  a tájékozódás képessége  a döntési helyzet felismerése, a döntésre való felkészülés.  a piac, a marketing és a reklám szerepét  a minőség és a biztonság szerepe a fogyasztás során  a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:  Környezettudatos fogyasztás  Kritikus fogyasztói magatartás  Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Technika – a gyártás és a minőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási, energiafogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök Magyar nyelv és irodalom – a reklám Biológia – egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszer biztonság Informatika – elektronikus kereskedelem Történelem – EU fogyasztói jogok Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások 42


v Módszertani elemek:  az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás  a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 2.3.6 Társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás megelőzése, konfliktuskezelés Társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek Napjainkban egyre nagyobb problémát jelentenek a deviáns magatartásformák – beilleszkedési zavarok, alkohol- vagy drogfogyasztás, öngyilkosság, mentális zavarok, bűnözés. A kábítószerek terjedése súlyos társadalmi gondokat okoz hazánkban is. A bűnözés visszaszorítása, az áldozattá válás elkerülése és a kábítószer fogyasztás megelőzése olyan összetett tevékenység, melynek már az általános iskola pedagógiai programjának is része kell, hogy legyen. Célok, prioritások: •

A tanulók pozitív énképének, önértékelésének fejlesztése.

•

Az alapvető emberi jogok, a gyermeki jogok gyakorlásának ismerete.

•

Az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos tanácsok közvetítése.

•

A diákcsíny és a bűncselekmény között lévő határ bemutatása.

•

Egészségük megóvása, a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése.

•

Az AIDS betegség terjedésnek felvilágosítással történő visszaszorítása.

•

Helyes viselkedési attitűdök kialakítása.

Kiemelt feladataink:

43


v A diákokban olyan érzelmi normarendszer kialakítása, melynek segítségével különbséget tudnak tenni jó és rossz között, reálisan számolnak tetteik következményeivel. Változatos példák ismertetésével sajátíttathatjuk el velük az áldozattá válás elkerülésének lehetőségeit. Mivel a fiatalok nem ismerik a szenvedélybetegségek egészségkárosító mechanizmusait, s nem számolnak a függőség kialakulásával, illetve annak társadalmi, egyéni és családi következményeivel sem, gondot kell fordítanunk ezek megismertetésére. A program tartalmi elemei: •

Önismeret: külső-belső tulajdonságok; siker és kudarc; önértékelés, önjellemzés

•

Jogok és kötelezettségek: alapvető emberi jogok; ENSZ egyezmény; gyermeki jogok; tanulói jogok, kötelezettségek; törvényi szabályozás

•

Bűn és biztonság: pszichikai és fizikai bántalmazások a gyermek sérelmére családban elkövetett bűncselekmények; közlekedés biztonsága; bűnözés okai, következményei, büntetési módok; a gyermek- és fiatalkor büntetőjogi meghatározása; szabálysértés, bűncselekmény; testi sértés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése; verekedés, rongálás, visszaélés; lopás, zsarolás, fenyegetés, rablás

•

Szenvedélybetegségek: szenvedély, függőség, gyógykezelés; alkohol, alkoholizmus; dohányzás, gyógyszerek, gyógykezelések, utókezelés; kábítószerek fajtái, túladagolás veszélye, halál; HIV vírus, AIDS, megfertőzés, védekezés

Áldozattá válással összefüggő ismeretek Célok, prioritások: •

prevenció, a gyermek értelmi képességének megfelelően

•

az áldozattá válás kritériumainak felismertetése

•

az énkép kialakítása, fejlesztése, biztonságérzet megteremtése

•

ön és társaikkal szembeni felelősségre nevelés, a helyes viselkedésmód kialakítása

•

a jó példamutatás alapján a mintakövetés képességének kialakítása

•

negatív hatások elől való kitérés képességének fejlesztése

•

a már meglévő probléma kezelése, módjainak bemutatása, gyakoroltatása

•

az utógondozás fontosságának felismertetése

•

az áldozattá válás eshetőségeinek, területeinek megismertetése

•

az agresszió: családon belüli és kívüli területeinek megismertetése

Kiemelt feladataink: 44


v •

a nevelés minden fázisában felvilágosító munka végzése

•

szituációs feladatok során a megelőzés technikájának megtanulása, önismereti játékokban az énkép kialakítása

•

folyamatos szűrés a pedagógiai munka egésze munka során, a szűrés nyomán korrekció, gondozás végzése

•

a jó példa bemutatása, utánzásra ösztönzése

•

a pedagógus-diák kapcsolat bensőségének, a bizalomnak a kialakítása, megtartása

•

rendőrségi előadás szervezése, a felvilágosítás, elkerülés, tapasztalatinak átadása

•

szorongásoldás, pszichológiai zavarok oldása

A program tartalmi elemei: Az osztályfőnöki órákon felvilágosító munka végzése, a biológia órákon a biológiai szempontok elsődlegességének, hatásainak, összefüggéseinek feltárása. Szituációs játékok, feladatok során elkerülési, megoldási technikák elsajátítása. A családon belüli erőszak eseteinek megismertetése a tanulóval. Egyéni bánásmód megfelelő alkalmazása, beszélgetés az adott témákról, negatív hatásokra utaló ismeretek közvetítése, a hatások kikerülésének technikai megoldásainak ismertetése.

Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek Célok, prioritások: •

Tanulóink ismerjék meg a konfliktuselemzés, konfliktuskezelés többféle módszerét, legyenek képesek kiválasztani a személyiségükkel harmonizáló eredményes konfliktusmegoldó stratégiát.

•

Olyan társadalmi magatartás kialakítása az iskolában, mely kerüli az erőszak létrejöttét.

•

Olyan szociális klíma kialakítása, amelyben mindenki olyannak fogadja el a másikat, amilyen, és mindenki jól érzi magát.

•

A diákok felelősségérzetének és érettségének fejlesztése.

•

Tanulóink legyenek fogékonyak az alapvető etikai, erkölcsi normák iránt.

•

A nevelési értékek váljanak fejlődő személyiségük aktív részévé.

•

Önismeret, önkontroll, felelősségérzet kialakítása.

Kiemelt feladataink:

45


v •

a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása: •

Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás;

•

Készség a másik meghallgatására, megértésére;

•

Nyitottság, empátia; mások megbecsülése;

•

Önérvényesítés, készség az együttműködésre.

A program tartalmi elemei: A problémamegoldás folyamata: 1. A probléma meghatározása (pontosan, világosan). 2. Lehetséges megoldások keresése (Ne értékeljük a javasolt megoldásokat, mert nem mondják el az ötleteiket). 3. A megoldások értékelése. 4. A legjobb megoldás kiválasztása (Döntéshozatal, ne szavaztassunk!). 5. A döntés végrehajtási módjának meghatározása (Ki, mit fog csinálni és mikorra). 6. A megoldás sikerességének értékelése (Jó volt-e a döntés? Megszűnt-e a probléma?). 2.4 Mindennapos testnevelés Iskolánkban a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg (felmenő rendszerben). Heti öt órából két órát a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (néptánc, különféle sportjátékok, szabadtéri sportok) fordítunk. A heti két óra kiváltható az iskolai sportkörben való sportolással, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel. 2.5 Ellenőrzés, értékelés 2.5.1 Tanulmányi munka, számonkérések rendje Az iskolai pedagógiai munka egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése. Az előírt követelmények teljesítését a pedagógusok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

követelményekre is.

46

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó


v A következő tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: •

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

•

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: •

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

•

a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: •

Az első évfolyamon félévkor és tanév végén, a második évfolyamon az első félévben minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

•

•

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT



JÓL TELJESÍTETT



MEGFELELŐEN TELJESÍTETT



FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

A második évfolyam második félévében, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

47


v •

A második évfolyamon tanév végén, a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %:

elégtelen (1)

34-50 %:

elégséges (2)

51-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

2.5.2 Magasabb évfolyamra lépés feltételei Első évfolyamból a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanévben 250 óránál többet mulasztott, vagy a szülő hozzájárul az évismétléshez.

48


v A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 1. és 5. évfolyamon a 2013/2014-es tanévtől kezdődően aztán felmenő rendszerben a magasabb évfolyamokon és a minimális követelmények a helyitantervben kerülnek meghatározásra annak szerves részét képezve. A pedagógusok a követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus 15-31. közötti időszakban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén négy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: •

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

•

magántanuló volt

•

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

•

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott (igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen)

•

a mulasztás egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, ha a nevelőtestület engedélyezi

•

nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének

•

Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első

49


v •

félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

•

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 

1-4.

évfolyamon:

magyar

nyelv

és

irodalom,

matematika,

környezetismeret, (csak a 4. évfolyamon) idegen nyelv 

5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret;



7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.

2.5.3 Magatartás, szorgalom értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

érdemjegyeket illetve osztályzatokat

használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az

• • • • • •

a tanuló, aki:

a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

50


v • • • Jó (4)

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; az a tanuló, aki:

• • • • •

a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; • nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: • • • • • • • • • • • • •

a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; o több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

érdemjegyeket illetve osztályzatokat

használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

51


v A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdem-jegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5)

az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki • • • • • •

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: •

• •

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: • • • • • • •

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

52


v A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.5.4 Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, •

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

•

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

•

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

•

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: •

szaktanári dicséret,

•

napközis nevelői dicséret,

•

osztályfőnöki dicséret,

•

igazgatói dicséret,

•

nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén •

szaktárgyi teljesítményért,

•

példamutató magatartásért,

•

kiemelkedő szorgalomért,

•

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az

iskolán

kívüli

versenyeken,

vetélkedőkön,

illetve

előadásokon,

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

53

bemutatókon


v A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 2.6 Házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

•

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

•

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

•

a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

2.7 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontás elvei: 

mely évfolyamokon



mely tantárgyakból



milyen célból



mely elvek szerint

Iskolánkban szervezett tanórán kívüli foglalkozások 

Napközi otthon, tanulószoba o Amennyiben tanévkezdéskor szülők igénylik – tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-3. évfolyamon napközi otthon, az 4-7. évfolyamon tanulószoba működik



Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

54


v o Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik, szülői és tanulói igény alapján, illetve pedagógusi javaslatra o Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy felzárkóztató órát szervezünk. o A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. o További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 

Iskolai sportkör o Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.



Szakkörök o A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. o A

szakkörök

jellegüket

tekintve

lehetnek

művésziek,

technikaiak,

szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. o A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 

Szabadidős foglalkozások o A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.)

55


v

o A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 

Iskolai könyvtár o A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon ingyenesen látogatható iskolai könyvtár segíti



Hit- és vallásoktatás o Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek o A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.8 Tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánkban a korábban alkalmazott módszerek szerint folyik a tanulók fizikai állapotának mérése. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelést tanító pedagógusok végzik el testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal – októberben és májusban. Pedagógusok feladata:  A mérés eredménye alapján a tanulók fizikai állapotának, általános teherbíró képességének értékelése  a szülők is tájékoztatása az ellenőrző könyvön keresztül.  az évente kapott eredmények összehasonlítása Módszer: Hungarofit (Dr. F.Mérey Ildikó) teszt alkalmazása a hozzá kapcsolódó utasítások figyelembe vételével, helyi feldolgozása számítógépes programmal. A mérés eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

2.9 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 2.9.1 Integrációs pedagógiai rendszer Iskolánk a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából integrációs pedagógiai rendszert működtet Kiemelt integrációs célunk:

56


v •

a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése

•

a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése

További céljaink: •

A szociális helyzetből és fejlettségből eredő hátrányok ellensúlyozása

•

A hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi munkának támogatása

•

A pedagógiai rendszer lényege: a tapasztalati tanulás és az együttműködés

•

Kulcskompetenciákat fejlesztő programelemek

•

Önálló tanulást segítő felkészítés

•

Tanulási és magatartási zavarok kialakulásának megelőzése

•

Önálló kreatív tevékenységre épülő foglalkozások, tanulási motiváció erősítése

Kiemelt feladataink: •

a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység o Szociális kompetenciák fejlesztése

•



Közösségépítő programok



Mentálhigiénés programok

a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése o Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 

Tantárgyi képességfejlesztő programok



Kommunikációs képességegek fejlesztése

Az integrációt elősegítő módszertani elemek: 

egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulás, projekt, drámapedagógia



Multikulturális tartalmak megjelenítése a magyar nyelv és irodalom, történelem, énekzene és rajz tantárgyakban

Értékelés: kompetencia alapú, háromhavonta, egyéni fejlődési napló Tanári együttműködés formái: értékelő megbeszélések, hospitálásra épülő együttműködés Esélyegyenlőséget biztosító és követendő elvek a tanulói értékelés során: •

Az egyéni különbözőségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességével.

•

A tanulók közötti sokféleséget tekintve, azok nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre.

57


v •

A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását kell, hogy jelentse iskolánkban is.

•

Építünk a tanulók előzetes tudására, annak gyengébb és erősebb területeire.

•

Építünk a tanuló igényeire, törekvéseire, érdeklődésére.

•

Fejlesztő munkánkhoz feltárjuk személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.

•

Tantestületünk azonosult azzal az alapelvvel, hogy a nevelés és oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese

2.10 Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési programja Integrált oktatás: Iskolánk alaptevékenységeihez tartozik a speciális nevelésre, oktatásra szoruló tanköteles korú gyermekek integrált gyógypedagógiai nevelése. Kiemelt feladatok:  a fejlesztés optimális feltételeinek biztosítása  A tanuláshoz nélkülözhetetlenül szükséges pszichés funkciók fejlesztése  A tanulók közötti különbségekhez való alkalmazkodás differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal  Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása  Sokoldalú képességfejlesztés a közvetlen érzéki tapasztalatokra, cselekvésekre alapozva  Megfelelő motiváció  Hosszabb időkeretek biztosítása  Folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás A sajátos nevelési igényű (dyslexia, dysgaphia ) tanulók  Egyéni

fejlesztésük

gyógypedagógus

segítségével

a

szakértői

véleményben

meghatározott területeken folyik, fejlesztési terv alapján  Az érintett területhez tartozó tantárgyak és az idegen nyelv osztályozása, esetenként a szóbeliség, illetve az írásbeliség alól felmentést kapnak  A fejlesztés egyéni időkerete: tanulónként heti 2 óra

58


v Intenzív logopédiai terápia  Az arra rászoruló tanulók esetében a beszéd- és nyelvi zavar kompenzálása  Időtartama: a fejlődés mértékétől függően egyénileg meghatározott 2.11 Hagyományőrzés Egy iskola életében fontos a hagyományápolás. Felidézi a múltat, építi a jelent. Maradandót alkot a jövő számára. Iskolánknak nagyon sok szép hagyománya van. Nevelőtestületünk és gyermekközösségünk, szülők véleménye, önkormányzati igény alapján folytatni kívánjuk ezeknek a hagyományoknak az ápolását. Ezek között első helyen szerepelnek ünnepélyek rendezése, egyesek iskolai szinten, mások községi szinten. Gyakran belső szervezéssel indulnak olykor külső igények alapján. Ezen ünnepélyek évfordulókhoz kapcsolódnak, a tanév rendjébe illeszkednek, névadónk tiszteletére épülnek. o Megünnepeljük a történelmi események évfordulóit: október 6., október 23., március 15., minden évben iskolai ünnepélyen. o Anyák napja, idősek napja: erősítik a szülők, nagyszülők, idősek iránti tiszteletet, megbecsülést. o Sportrendezvényeket szervezünk, mások által szervezett programokba bekapcsolódunk. •

Egyéb hagyományok: o Mikulás ünnep, karácsonyi ünnep. o Farsangi jelmezbál szervezése, érdekes jelmezekkel, bemutatókkal. o Madarak és fák napja. o Kirándulások szervezése a tanév folyamán. o Tanévnyit, ballagási ünnepély, tanévzáró o Erdei iskola, illetve kirándulás szervezése.

•

Szervezeti hagyományok: o Iskolánkban Diákönkormányzat, Szülői Munkaközösség.

•

Tantárgyi hagyományok: o Fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások működnek. 

énekkar, tánc,



szintetizátor, fúvós hangszerek

59


v 

fejlesztő, tehetséggondozó a továbbtanuló diákoknak középiskolai előkészítő foglalkozások



tanulmányi versenyekbe benevezünk, azokon részt veszünk o Simonyi Zsigmond helyesírási verseny



körzeti sportversenyek



tanulmányi sétákat szervezünk lakóhelyünkön és a Parlagi Sas Tanösvényen

60


v 2.12. A pedagógiai program teljesítésének feltétele A pedagógiai program megvalósításához az alapvető minimális követelményekkel, úgy a tárgyi, mint a dologi és személyi feltételekkel rendelkezünk, viszont rövid időn belül szükséges volna a minőségi munkavégzés érdekében a szükségtantermeket felszámolni, lehetőleg új iskola építésével. A helyi pedagógiai program ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés és értékelés területei:  a bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata,  bevezetést követő első nevelési év végén átfogó értékelés,  megjelennek –e a nevelő – fejlesztő tartalmak:    

a program milyen eredményeket hozott szülői és gyermeki visszajelzések nevelőtestület változásai a program tükrében, bevezetését követő 5. évben a program teljes átfogó értékelése, módosítása, a törvényi változások és a helyi igényeknek megfelelően.

A program ellenőrzését és értékelését az intézményvezető irányításával a tantestület minden tagja együttesen végzi. Az értékelésnél figyelembe kell venni az együttműködő partnerek igényeinek a változását is. A hatékony működési rend, a sajátos tervezés, a folyamatos segítő ellenőrzés hozzájárul a program megvalósulásához. Munkánk értékeléséhez fontos az összehangolt és rendszeres információáramlás. A gyakori pedagógiai megbeszéléseken lehetőség nyílik az eltelt időszak értékelésére, az elkövetkezendő teendők egyeztetésére. Az ellenőrzés, értékelés célja a hatékonyság, minőségjavítás, az önképzés és a továbbképzés tudatos tervezése. Ebben segíthet a szaktanácsadó, szakértő.

61


v 2.13. Záradékok Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től

A pedagógiai program módosításának feltételei:  A tantestület 75 %-nak kérése  A pedagógiai programot érintő törvényi és jogszabályi változások  Szervezeti átalakítás,  Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol. Előírás a programmódosítás előterjesztésére:  Írásbeli előterjesztés az intézmény vezetőtestületének  Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.

62

A Kisgyőri Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda módosított nevelési programja

Recommend Documents