A KÍNAI BEUTAZÓ TURIZMUS MAGYARORSZÁGON

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU üzleti kapcsolatok szakirány

A KÍNAI BEUTAZÓ TURIZMUS MAGYARORSZÁGON

Készítette: Somfai Vera

Budapest, 2004

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés I. A kínai turizmus 1. A kínai turizmus története 1.1 A belföldi turizmus 1.1.1 Az aranyhét 1.2 Hongkongba és Makaóba irányuló turizmus 1.3 Utazások a határ menti országokba 1.4 Utazás a külföldi országokba 2. A CNTA 2.1 Az ADS rendszer 2.2 CTA (China Tourism Association) II. A kínai kiutazó turisták bemutatása 1.1. A kínai útlevelek 1.2. A kiutazó kínai turisták 1.3. A kínai kiutazó turizmus úti céljai 1.4. A kínai beutazó turizmus Európában 1.4.1. Nyugat- és Dél-Európa 1.4.2. Észak-Európa 1.4.3. Kelet-Európa III. A magyar-kínai turisztikai kapcsolatok 1.1. A magyar-kínai külkapcsolatok rövid áttekintése 1.2. A magyar-kínai turisztikai kapcsolatok fejlődése 1.2.1. A Szándéknyilatkozat 3. Kínai turizmus Magyarországon 2004-ben 3.1 Idegenvezetők 3.2 Utazásszervezők 3.3 A Best Western Grand Hotel Hungaria 3.4 A Kína Szakértő 3.5 Interjúk tanulságai 4. A Magyar Turizmus Rt. – marketing a kínai piacon 4.1 A Magyar Turizmus Rt. tevékenysége Kínában 5. Kína és a kultúraközi kommunikáció Összegzés Mellékletek 1. Melléklet: Kínai rövid bemutatása 2. Kína adottságai 3. Kína gazdasága Táblázatok és ábrák jegyzéke Bibliográfia

-2-

2. oldal 3. oldal 7. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 15. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 23. oldal 29. oldal 31. oldal 33. oldal 34. oldal 35. oldal 37. oldal 37. oldal 39. oldal 42. oldal 49. oldal 53. oldal 54. oldal 57. oldal 58. oldal 62. oldal 63. oldal 63. oldal 65. oldal 70. oldal 72. oldal 72. oldal 72. oldal 73. oldal 75. oldal 77. oldal

Bevezetés Kínában az utóbbi évtizedekben jelentős átalakulások mentek végbe, az ország folyamatos gyarapodása mellett jelentős gazdasági fejlődést mutat fel. A jelentős GDP növekedés, a gazdasági változások hatásai közvetlenül érezhetőek a lakosság körében is, kihatnak a társadalmi struktúra alakulására is. „A „nyitás és reform” politikájának bevezetése maga után vonta az ország társadalmának jelentős átalakulását a tradicionális társadalom irányából a modern társadalom felé. Kína hagyományosan mezőgazdasági ország volt, azonban az utóbbi 25 évben megindult a mezőgazdaság alapú gazdaságból ipari gazdaságba, a szocialista tervgazdaságból piacgazdaságba való átalakulás. A lezajlott folyamatokat mutatja, hogy amíg 1978-ban a lakosság 17,9%-a élt városokban, addig 1999-re ez az érték már elérte a 30,9%-os szintet, ami több mint 72%-os növekedés. A hagyományos társadalmi struktúra, amely piramishoz volt hasonlítható, az ezredfordulóra

átalakult

„tojás”-alakúvá,

köszönhetően

a

középosztályt

alkotó

magánvállalkozók, menedzserek, kisebb ipari és kereskedelmi üzlettulajdonosok és a szolgáltatóiparban dolgozók számának jelentős növekedésének. Az elmúlt húsz évben a kínai gazdaságban és társadalomban lezajlott változások hozzájárultak a turizmusnak mint új iparágnak a nagymértékű fejlődéséhez. A mezőgazdaság szerepe csökkent, miközben a kereskedelem és a szolgáltatások jelentősége megnövekedett a kínai gazdaságban.”1 A korábbi alapvető szükségletek kielégítése mellett egyre nagyobb az igény a magas színtű kényelmet biztosító fogyasztási cikkek, szolgáltatások iránt. Például, míg korábban 10000 jüant2 költöttek egy nagyobb családi beruházásra, addig 2004-ben ez az összeg például egy autó vásárlásakor már elérheti a 1000003 jüant is4. Magától értetődően nőtt a kultúrára, a szórakozásra, az oktatásra, a sportolásra és a turizmusra fordított összegek aránya is, mely 2000-ben már elérte az összfogyasztás 14%-át, és azóta további növekedés tapasztalható.

1

Idézet: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína, VI. évf. 4. sz (4. oldal) 8,28 yüan / USD árfolyam mellett kb. 1207 USD, Forrás: WTO kiadvány: Chinese Outboud Tourism 3 8,28 yüan / USD árfolyam mellett kb. 12077 USD Forrás: WTO kiadvány: Chinese Outboud Tourism 4 Forrás: WTO kiadvány: Chinese Outboud Tourism, 2003 (11-15. oldal) 2

-3-

A lakosság elégedettsége és jövőbe vetett hite is ezzel párhuzamosan növekszik.5 A társadalmi beállítottság is változik, mert míg évekkel ezelőtt a lakosság nagy része úgy rangsorolta élete főbb prioritásait, hogy első helyen végzett a családi együttlét, és csak ezt követte az egészséges élet és a lelki nyugalom, addigra mára ez a sorrend megfordult. A változások arra utalnak, hogy javult az életszínvonal, ezzel együtt az emberek gondolkodása is megváltozott, az ezredforduló után már nem a túlélés biztosítása a cél, hanem olyan magasabb színtű szükségletek, mint a szórakozás is előtérbe kerültek már. Mindemellett a lakosság közel 10%-a a szegénységi küszöb alatt él, illetve 10% körüli az országban a munkanélküliek aránya, habár vidéken ez az arány ennél magasabb is lehet. Le kell tehát szögezni, hogy e fejlődés korántsem homogén, az egész ország területére kiterjedő folyamat. Jelentős különbségek mutatkoznak a városi és vidéki lakosság között, illetve az egyes tartományok között is. 2004-ben a 10 legfejlettebb tartományban a lakosság közel 36%-a él, míg ezek a tartományok az ország GDP-jének 64,9%-át állítják elő. Éppen ezért például a turizmus is ezeken a területeken a legfejlettebb.6 Kínán belül három várost kell mindenképpen kiemelni: Pekinget, a fővárost, Sanghajt és Kantont, ugyanis a 10 legfejlettebb tartományon belül e három város és vonzáskörzete jelenti az ország legfejlettebb részét, ezeken a területeken a legnagyobb a GDP, a gazdasági növekedés, és ami dolgozatom szempontjából nem elhanyagolandó, éppen e vidékek a legfontosabb turista kibocsátók egész Kínában. Összekapcsolva tehát dolgozatom témájával az ország gazdasági leírását elmondható, hogy az ország fejlődésével párhuzamosan megnőtt a szórakozás, a turizmus iránti igény az emberekben, és már módjukban is áll ezen igényeket kielégíteni, hiszen anyagilag egyre többen engedhetik meg maguknak ezeket a szolgáltatásokat, illetve a turizmust korábban akadályozó, szigorú szabályok is enyhültek valamelyest. A turizmus kibontakozóban van Kínában, főleg a 3 legfejlettebb régióban, mert a turizmus már magas szintű szükségletnek tekinthető, mely az életükkel elégedett, a napi kiadások, a napi szükségletek miatt nem aggódó emberek körében lép fel. A kínai fejlődési út során a 21. század elejére a lakosság egyre növekvő részének vált elérhetővé az utazás. Természetesen ez elsősorban a hatalmas országon belüli, belföldi utazásokban csúcsosodik ki, de a kínaiak az állami szabályozás reformjával párhuzamosan egyre távolabbra utaznak, és bár még mindig a környező országok jelentik a kiutazó 5 6

Forrás: WTO kiadvány: Chinese Outboud Tourism, 2003 (11-15. oldal) Forrás: WTO kiadvány: Chinese Outboud Tourism, 2003 (11-15. oldal)

-4-

turizmus fő célpontjait, a messzebbre eső vidékekre, például Európába, utazó turisták száma is dinamikusan nő. Most pedig, hogy az egész Európai Unió is megkapta az engedélyezett célország státuszt, feltehetően még jobban nőni fog az utazásuk célpontjaként Európát választó kínaiak száma. „Az elmúlt 12 évben a kínai állampolgárok külföldi utazásainak száma évente átlagosan 27,9%-kal növekedett a kiutazások száma. 2000-ben 5,04 millió kínai folyamodott útlevélért, ez 6,6-szer több, mint az 1989-es hasonló adat. Kína 1,3 milliárdos népességével és a gazdaság, ezen belül is a turizmus iparág fejlődésével, jó kilátásokkal néz a (közel)jövő elé. A 2001-es év pozitív eseményei, úgymint Kína felvétele a Kereskedelmi Világszervezetbe, a 2008-as nyári olimpia rendezésének a megnyerése, az APEC7 csúcstalálkozó sikeres megrendezése Shanghaiban, illetve a labdarúgó válogatott sikeres kvalifikációja a 2002-es világbajnokságra mind hozzájárultak a kínai lakosok büszkeségének és jövőbe vetett hitének növekedéséhez. A KKP Központi Bizottságának Fejlődéskutatási Központja a 2001 és 2010 közötti időszakra évi 7-8%-os, a 2011 és 2020 közötti időszakra évi 5,5-6,6%-os átlagos gazdasági növekedéssel számol. A turizmus jövőbeni fejlődését elősegíti a fizetett szabadság intézményének közeljövőben tervezett bevezetése, amely csökkenteni fogja a turizmus jelenlegi erőteljes időbeni koncentrációját a három aranyhétre. A kiutazó turizmus alapja a fejlett belföldi turizmus, amelynek volumene 2001-ben 784 millió utazás volt Kínában. A kiutazások állami korlátozásának köszönhetően a belföldi és külföldi utak aránya nagyon magas, 65:1 volt 2001-ben, viszont ugyanez az arány 1994-ben még 140:1 volt. ”8 A leírtakból látható, hogy kínai turizmus kibontakozása érdekes téma, mely sok kérdést vet föl. Jelenleg hazánk nagyméretű külkereskedelmi deficittel rendelkezik Kínával szemben, ezt a deficitet tudja majd valamelyest csökkenteni a kínai beutazó turizmus révén. Azonban 2004-ben még csak gyerekcipőben jár hazánkban a kínai beutazó turizmus, a következő pár év fogja eldönteni, hogy hazánk mekkora szeletet tud megszerezni a 2020-ra várhatóan 100 milliós tortából. Dolgozatom célja, hogy bemutassam a kínai turizmus helyzetét hazánkban 2004ben, ismertessem az eddig megtett lépéseket, erőfeszítéseket, melyeket végül az ADS státusz elnyerése koronázott meg.

7 8

APEC - Asia-Pacific Economic Cooperation, 21 taggal rendelkező gazdasági együttműködési szervezet Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína, VI. évf. 4. sz. (15. oldal)

-5-

A puszta tények mellett interjúk formájában igyekszem bemutatni a turisztikai szakma véleményét az adott témáról, hisz ők azok, akik a saját bőrükön tapasztalják meg a változásokat. Ezzel valamelyest teljesebb képet kaphatunk erről a kibontakozó jelenségről.

-6-

I. A kínai turizmus 1. A kínai turizmus története Kínában turizmusról tulajdonképpen csak az 1978-as „nyitás és reform” politikája után beszélhetünk, ugyanis a kommunista hatalomátvétel után az ország lakosait a vezetés gyakorlatilag elzárta a világtól, kiutazásra nem volt lehetőség9. Az ezredfordulóra jelentősen megváltozott a helyzet, és bár a kínai kormány jelenleg is szigorúan szabályozza a turizmust, mégis fontos változások következtek be az elmúlt 25 évben. A kínai belföldi turizmus dinamikusan fejlődött, majd a kiutazó turizmus is elkezdett fokozatosan kibontakozni, 3 fő terület mentén: először a hongkongi és makaói turizmus előtt nyíltak meg a kapuk, majd a Kínával határos országok nyíltak meg a kínai lakosok előtt, végül pedig az egyéb, nem szomszédos országokba való külföldi utazások is megengedélyezettek lettek. Ezzel kapcsolatban elsőként a kínai belföldi turizmust és három fő területének fejlődését kívánom bemutatni.

1.1 A belföldi turizmus „1990-től kezdődően Kína belföldi turizmusa soha nem látott mértékben kezdett növekedni, 2001-ben a belföldi turisták száma 784 millió fő volt, szemben az 1990-ben regisztrált 280 millió fővel. Ez éves szinten 9,8%-os növekedésnek felel meg a belföldi utazások számában 1990 és 2001 között. 2001-ben a belföldi turizmusból származó bevételek elérték a 42,6 milliárd USD-t, ezzel Kína turisztikai bevételeinek 70,5%-a a belföldi turizmusból származik. A belföldi turizmus dinamikus növekedéséhez hozzájárult az állami vezetés aktív közreműködése, mely felismerte a belföldi turizmus gazdasági és társadalmi jelentőségét. Az ötnapos munkahét bevezetésével és az állami ünnepnapok számának növelésével megnövekedett a kínai dolgozók szabadideje, a gazdaság fejlődésével pedig a rend0elkezésre álló jövedelem. Az 1999-ben a Központi Bizottság által bevezetett

9

Hivatalos ügyek esetén természetesen volt mód az engedélyezett kiutazásra, azonban ezt nem tekinthetjük turisztikai célú utazásnak.

-7-

„Nemzeti ünnep” (október 1.) révén már három úgynevezett „aranyhét” is utazásra ösztönzi a lakosságot.„10 1. számú ábra

Kínai belföldi turizmus (millió fő) 878 900 800 700

639

644

694

719

740

784

600 500 400 300

2002

2001

2000

1999

1998

1997

0

1996

200 100

Forrás: World Tourism Organization: Chinese Outbound Tourism, 2003 (16-17. oldal) Mint az előbb idézett szövegből is kitűnik, a kínai utazók számára kulcsfontossággal bír az aranyhét, az utazások nagy része ebben az időszakban történik, akár külföldre, akár belföldre indulnak az állampolgárok. Éppen ezért fontosnak érzem, hogy röviden kitérjek erre a jelenségre, ezzel is színesebbé, kézzelfoghatóbbá téve a belföldi turizmusról leírtakat (mindemellett a kiutazó turizmus szempontjából is elengedhetetlen, hogy már dolgozatom elején megismerkedjünk ezzel a fogalommal).

1.1.1 Az aranyhét11 Néhány évvel ezelőtt, 2000-ben, a kínai vezetés sajátos módszert dolgozott ki a kínai belső kereslet fenntartására, növelésére, illetve arra hogy ösztönözze a kiváló megtakarítókként számon tartott kínaiakat a fogyasztásra. Ezen módszer közismert neve az aranyhét. Az aranyhét tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kínai kormány a 3 legfontosabb kínai nemzeti ünnep alkalmából, a holdújévkor (változó időpontú), a május 1-jei munkaünnepén, illetve az október 1-i nemzeti ünnep, a Kínai Köztársaság születésnapja, alkalmából egy hetes munkaszünetet vezetett be, vagyis a 10 11

Idézet: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína, VI. évf. 4. sz. (8. oldal) Forrás: Krajczár Gyula: Aranyhéttel éled a kínai gazdaság, Népszabadság (2003. október 13.)

-8-

korábban fizetett szabadsággal nem rendelkező kínai állampolgárok 2000-től 3 heti fizetett szabadsággal rendelkeznek. Ez a fajta „szabadságolás” még nem tekinthető egyenlőnek a nálunk alkalmazott rendszerrel, hiszen fix időben kapják meg a munkavállalók, és nem rendelkezhetnek vele szabadon, azonban mindezek tudatában is jelentős előrelépésnek tekinthető ez az intézkedés. Ezt a háromszor egy hetet a kínaiak arra használják fel, hogy utazgassanak, országon belül és kívül is egyaránt, illetve költsék pénzüket, szórakozzanak. Az ötlet kiválóan bevált. Mára ezeken a hetekben jelentősen fellendül a gazdaság, a kereskedelem, ugrásszerűen nő a fogyasztás, a turizmus bevétele. 2. számú ábra

A kínai belföldi turizmus bevétele (milliárd USD) 42,64 38,44 34,28

45 40 35

28,95 25,58

30 25

19,84 16,65 10,46 12,39

20

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0

2,06 2,42 3,03

1991

5

1990

15 10

Forrás: World Tourism Organization – Chinese Outbound Travel, 2003 (17. oldal) Azért hogy szemléltessem ezen ünnepek valódi jelentőségét, bemutatom a 2003-as októberi aranyhetet 12. Az októberi aranyhét 2003. október elsejétől hetedikéig tartott. Az első napon 395 ezer utas szállt fel a 3000 belföldi légi járat valamelyikére, a hét végére az indított közel 20000 járatot 2,18 millióan vették igénybe. Az olcsóbb vasúti közlekedéssel több, mint 4 millió ember indult útnak elsején, és a hét végére számuk 36,5 millióra növekedett. Sajnos a legelterjedtebb és egyben legnépszerűbb utazási formáról, az autóbuszos közlekedésről nincsenek adataink, ha azonban ezt a vasútival egyenlőnek vesszük, akkor közel 100 millió kínai kerekedett fel egyszerre hazáján belül, bár a valós szám ennél jóval magasabb. Ez a

12

Forrás: Krajczár Gyula: Aranyhéttel éled a kínai gazdaság, Népszabadság (2003. október 13.)

-9-

szám hatalmas európai viszonylatokban, azonban a kínai népesség arányában csak 5-10% között mozog, ami pedig arra utal, hogy ezen utazók száma tovább is növekedhet. Ennyi ember egyszerre történő utazása természetesen óriási zsúfoltságot eredményez, az egyes kínai turisztikai központok hamar telítődtek és hosszú sorban állás alakult ki. Ezen adatok önmagukban tekintélyt parancsolóak, ám eltörpülnek a tradicionálisan is utazással ünnepelt holdújév mellett. A holdújév tradicionális tavaszköszöntő ünnep a kínaiaknál, mely mára olyanná vált, mintha az európai kultúrkörben egybeolvadna a karácsony, a húsvét és az újév. A régi tradíciók szerint ilyenkor a családok meglátogatják rokonaikat, ajándékokat adnak át szeretteiknek, és részt vesznek a holdújévei vacsorán. A felsorolt tradíciók mind beilleszthetők napjaink fogyasztás-központú Kínájába: a családok már hónapokkal előbb ajándékokért rohangálnak, az ünnep beköszöntekor pedig valóságos népvándorlás alakul ki. Még az ünnepi vacsora is elüzletiesedett: sokan étteremben mennek, és ott ünnepelnek. Ezek a régi szokások fogyasztásra serkentik a kínaiakat, vagyis a kormányzat terve sikeresnek mondható. A HVG13 adatai szerint a 2003-as évben ezen ünnepen, melynek kezdete január 24ére esett és az ezt követő aranyhéten összesen 7 millióan keltek útra repülővel, 134 millióan vonattal és 540 millióan busszal, vagyis összesen az egész arany hét folyamán a lakosság több mint 50%-a mozdult ki otthonról, tett kisebb, nagyobb utazást. Számunkra szinte lehetetlen elképzelni milyen is az, amikor egyszerre 600 milliónál is több ember kel útra, elképzelhetetlen az a tömeg, amely az egyes látványosságokat kísérte. Szemléltetésként érdekes adat például, hogy a Nagyfal tövében 7-8 órát kellett várni a feljutásra. Érdekesség ezzel az ünneppel kapcsolatban, a HVG-t idézve, hogy: „még az sem tartotta vissza őket14, hogy a jegyárak az ünnepre 30 százalékkal megdrágultak. Az áremelésre egyébként központi állami utasítás kötelezte a közlekedési vállalatokat – így akarták egyrészt némileg visszafogni a forgalmat, másrészt az ünnepi költekezési hajlamot kihasználva a nyereséget növelni, illetve a deficitet csökkenteni.”15

13

Nemes Gábor: Kínai turizmustervek, HVG online (www.hvg.hu) Értsd: a kínai állampolgárokat az utazástól 15 Nemes Gábor: Kínai turizmustervek, HVG, 14

- 10 -

3. számú ábra A belföldi turizmusban egy főre eső költés (USD) 60

53,3954,66

47,61

50

39,97 41,95

40

25,51

30

31

26,43 23,83

20

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

0

7,35 8,07 9,18

1990

10

Forrás: World Tourism Organization – Chinese Outbound Travel Hozzá kell tennünk azonban, hogy a távoli utakat nem mindenki engedheti meg magának, sokan csak kisebb távolságokra utaznak ilyenkor, hisz egy hatnapos út teljes ellátással, 2 csillagos szállodában 70-150 ezer Ft között mozgott 2003-ban, ami egy ipari munkás közel féléves fizetése is lehet, vagyis az utazások fő szereplői főleg a felsőközéposztály tagjai közül kerülnek ki. Bizalomkeltő azonban az a tény, hogy a már korábban bemutatott folyamatok alapján Kína dinamikusan fejlődik, így egyre többen kerülhetnek be azok körébe, akik megengedhetik magunknak az utazást. Az országon belüli utazások mellett az országon kívülre utazóknál is nagy hangsúlyt kap ez a 3 hét, ez pedig számunkra előnyösnek mondható, hiszen ez a 3 hét kívül esik a tradicionális magyarországi főszezonon, illetve annak határain helyezkedik el, tehát az ekkor hazánkba érdekező kínai utazók segíthetnek éves szinten homogénebbé tenni a turista forgalmat. Célszerű tehát, hogy a magyar turizmus is ezekre a hetekre fókuszáljon, speciális aranyhetekre vonatkozó ajánlatokat készítsen, mint ahogyan azt már meg is teszi.

1.2 Hongkongba és Makaóba irányuló turizmus A kínai külföldi turizmus első lépései a hongkongi és makaói utazások voltak, melyek eredetileg az ott élő rokonok meglátogatását jelentették. 1983. november 15-én látva az ezen utazások iránti megnövekedett igényt, a Guangdongi Tartományi Utazási Tanács elkezdett csoportos utakat szervezni e két helyszínre, rokonlátogatás céljából, - 11 -

melyet az Államtanács 1984-ben hagyott jóvá. Ezt tekinthetjük a kínai külföldi turizmus első megnyilatkozásának. Ezeket az utazásokat szigorúan kézben tartotta és ellenőrizte az állam. 1992-ben az államtól 2 utazási társaság vette át ezeknek az utazásoknak a lebonyolítását. 1998-ban aztán jóváhagyták az egyéb célból szervezett utazásokat is e két területre, szigorú kvóta rendszer mellett. 2002-ben a hongkongi kormány és a kínai turisztikai irányítás eltörölte a kínai turisták kvóta rendszerét, ennek következményeként az ezredfordulón már 67 iroda szervezhetett utakat e két célállomásra.

1.3 Utazások a határ menti országokba16 Először 1987-ben engedélyezték az első, ilyen jellegű utazást Kínában, az egyik Koreával határos tartomány és Korea között, kizárólag egy napos időtartamra, ami akkor ez nagy áttörésnek számított. 1998-re már 7 tartománynak és önálló régiónak engedélyezték az utazást Oroszországba, Mongóliába, Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Mianmarba és Vietnámba. Összesen 56 utazási programot hagytak akkor jóvá, az egy napos utazásoktól egészen egy hetes kint tartózkodásokig, ezáltal nagyjából évente 2 millió kínai vehetett részt ilyen jellegű utazáson. Az elmúlt 20 évben jelentős változások mentek végbe a határ menti turizmusban. Egyre több, nem határ menti tartományban lakó állampolgár vesz részt ilyen utazásokon, kiterjesztették továbbá a látogatásokat földrajzilag is, már nem csak a határ menti területek látogathatóak, hanem a határ menti országok belsőbb tartományai is, illetve mint már említettem a kint tartózkodás hossza elérheti az egy hetet is.

1.4 Utazás a külföldi országokba17 A külföldi országokba (a korábbiakban nem említett országokba) való utazás szintén az államilag engedélyezett rokonlátogatásokból alakult ki. Ennek első mérföldköve az volt, amikor 1988-ban jóváhagyta a kínai Államtanács a thaiföldi rokonok látogatását, feltéve, ha azok fizetik a kiutazó kínaiak minden költségét, illetve garanciát vállalnak 16

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism , 2003 (19. oldal) és Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VI. évf. 4. sz. (9-18. oldal) 17 Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (19. oldal) és Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VI: évf. 4. sz (9-18. oldal)

- 12 -

értük. 1990-ben Szingapúr és Malajzia is kiérdemelte e jogokat, majd 1992-ben a Fülöpszigetek is. Ezek után még közel 5 évnek kellett eltelnie, amíg a külföldi országokba való utazás valóban beindulhatott. Azonban, mint ahogy erre a későbbiekben kitérek, kizárólag szervezett utakon vehettek és vehetnek részt az állampolgárok. 1997. július 1-én a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal és az Állambiztonsági Minisztérium közösen közzétett egy állásfoglalást, „Ideiglenes intézkedések a kínai állampolgárok saját költségén történő kiutazásai tekintetében”18 címmel, melyet jóváhagyott az Államtanács, ezt tekinthetjük a külföldi turizmus igazi kezdetének. Ezek után a kínai állam elkezdte kialakítani az ADS (engedélyezett célország), rendszert és így további államok váltak a kínai turizmus célpontjává.19 2001-ben jelentősen változott a helyzet, hiszen Kína belépett a WTO-ba (World Trade Organization), ezzel pedig merőben új helyzet állt elő az ország számára. Az ennek az eseménynek a kapcsán rendezett nemzetbiztonsági konferencián fontos szerep jutott a ki- és beutazások témájának. Ezzel kapcsolatban több fontosabb reformot fogadtak el. Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze20: •

eltörölték a korábban fennálló kvóta rendszert Hongkonggal és Makaóval szemben

•

2002-től a kiutazó turistáknak már nincs szükségük meghívókra a célországban élő rokonoktól az útlevelek kiváltásához

•

megszüntetik a kilépési regisztrációs kártyák kibocsátását

•

2002-ben 12 új repülőteret nyitnak meg Pekingben, Sanghajban és egyéb városokban

•

2005-től nagy és közepes városok lakói kérvényezhetik az útlevelüket a személyi igazolványukkal és a lakcímigazoló könyvükkel

18

WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (20-21. oldal) Az ADS rendszerről később bővebben írok a hasonló című pontban 20 Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (21. oldal) 19

- 13 -

4. számú ábra

Kínai kiutazó turisták száma (millió fő) 25 20,3 20

16,2

2003

2002

12,13

2001

1998

1997

1996

1995

1994

0

5,32

1993

5

5,06 3,74 3,73 4,52

2000

9,21

10

10,86 10,47

1999

15

Forrás: World Tourism Organization 2004-re a kínai kiutazó turizmus jelentősen fellendült. Mint ahogyan az előző ábra mutatja, a kiutazó turisták száma dinamikusan növekszik, 2003-ra a kiutazók száma meghaladta a 20 millió főt. A WTO21 becslései szerint 2020-ra ez a szám meg fogja haladni a 100 millió főt22, ezzel pedig Kína a világranglistán a 4. helyre kerül majd a legnagyobb számú turistákat küldő országok közül.23 Ekkora potenciállal korántsem elhanyagolható a kínai kiutazó turizmus. Mindenek előtt ezért is kell különös figyelmet fordítanunk ezen állampolgárokra, hisz fokozatosan óriási piac nyílik meg előttünk és jelenleg csak rajtunk múlik, hogy élni tudunk-e a kínálkozó lehetőséggel. „A kínai kiutazó turizmus államilag erőteljesen szabályozott terület, aminek elsődleges indoka a kínai lakosság mobilitásának, elvándorlásának megakadályozása, a hazai turisztikai szektor védelme és a külföldi valuta kiáramlásának korlátozása. A 2001ben belföldre (780 millió fő), illetve külföldre (12 millió fő) utazó kínaiak számának összehasonlítása azt mutatja, hogy ez a szabályozás jól működik. Ezért a kínai kiutazó turizmus bemutatásához és megértéséhez ismertetni kell az állami szabályozási rendszer működését.”24 Eme rövid áttekintés után, rátérnék a kínai turizmus egyik fő szervére a CNTA-ra.

21

WTO = World Tourism Organization (ezentúl ebben az értelemben használom tovább a rövidítést, ha ettől eltérek, azt külön jelzem) 22 Forrás: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VI. évf. 4. sz. (16. oldal) 23 Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (21-25. oldal) 24 Forrás: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VI. évf, 4. sz. (9. oldal)

- 14 -

2. A CNTA A kínai turizmusról beszélve, már az elején mindenképpen be kell mutatni annak meghatározó szereplőjét, alakítóját, a CNTA-t. A kínai turizmus szabályozását, irányítását, adminisztrációját a CNTA (China National Tourism Administration - Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal) végzi. Ezen szervezet közvetlenül a Központi Bizottság alatt minisztériumi szinten működik. A CNTA-nak 6 osztálya van, illetve egy kiadója, a China Travel and Tourism Press (Kínai Utazási és Turisztikai Kiadó). 5. számú ábra

25

A CNTA szervezeti felépítése

Elnök

Elnök helyettes

Általános Adminisztrációs Iroda

Tervezési és Pénzügyi Osztály

Marketing és Kommunikációs Osztály

Politikai és Jogi Osztály

Emberi Erőforrás Osztály

Ipari Menedzsm ent Osztály

Kínai Utazási és Turisztikai Kiadó

Ezen osztályok mellett a CNTA 13 tengerentúli irodával is rendelkezik, helyi szinten pedig irodákat működtet Kína minden tartományában és városában. A CNTA fő feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: •

A turisztikai iparág tervezése, az azzal kapcsolatos politikák és jogszabályok meghatározása, kidolgozása

25

Adatok forrása www.cnta.org

- 15 -

•

a turisztikai iparág megnyitása a külső befektetők előtt, a turisztikai vállalatok növekedésének elősegítése

•

az utazási szolgáltató vállalatok jóváhagyása, engedélyezése, ellenőrizve a hotelek és egyéb létesítmények színvonalát, az utasok biztonságát és kikapcsolódási lehetőségeit (tehát úgymond megvédje a kiutazó kínaiakat a problémáktól, a felmerülő kellemetlenségektől)

„A kiutazó turizmus szabályozásának fő alapelvei a következők: •

A kínai tour operator26 számára csak az ADS desztinációkba történő utazás szervezése, értékesítése vagy promóciója engedélyezett;

•

A külföldi tour operatorok számára nem engedélyezett, hogy bármilyen külföldi utazást promontáljanak;

•

A külföldi légitársaságok járatainak száma és repülőgépeinek kapacitása korlátozott.”27

A kínai turizmus fő kormányzati alapelve az, hogy a turizmus szervezetten, tervezetten és ellenőrzötten fejlődjön. A turisták biztonságának és jogainak biztosítása érdekében a CNTA bizonyos alapelveket és szabályokat fektet le, melyek a következők28: 1) A külföldre utazó turistáknak szervezett turistacsoporttal kell utazniuk 2) A turistacsoportokat csak olyan utazási irodák szervezhetik, amelyeket minősítettek, és amelyeknek engedélyezték a kiutaztatást (1997-ben még csak 67 utazási iroda működött, 2002 végére azonban ez a szám elérte az 528-at). Ezen utazási irodáknak évente alá kell vetniük magukat az állami turisztikai hatóságok

ellenőrzésének,

amennyiben

ezt

nem

teszik

meg,

akkor

minősítésüket, és engedélyüket visszavonják. Szigorúan tilos utazási irodát engedély nélkül üzemeltetni, vagy túl lépni a kapott engedély hatáskörét. 3) A szervezett turisztikai csoportnak jóváhagyott turisztikai célországba (ADS rendszer) kell utaznia, amely fogalmat a következőkben bővebben is kifejtek.

26

~ Utazás szervező Idézet: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VI. évf, 4. sz. (9. oldal) 28 Forrás: WTO, Chinese Outbound Tourism, 2003 (31. oldal) 27

- 16 -

Mindenesetre le kell szögezni, hogy a CNTA tulajdonképpen nem a turisztikai kérdések

fő

döntéshozója,

mivel

a

Nemzetbiztonsági

Minisztériumnak

és

a

Külügyminisztériumnak komoly befolyása van a döntésekre.

2.1 Az ADS rendszer Az ADS-t 1995-ben hozták létre és olyan kétoldalú turisztikai megállapodásokat jelöl, melyeket Kína és egy jövőbeni turisztikai célország köt, és amelyben a kínai turisták az adott országban történő utazását szabályozzák. Az ADS (engedélyezett célország) státusszal rendelkező országokban jelentősen nő a kínai turista forgalom, ugyanis a kínai turisták így egyszerűbb módon utazhatnak csoportosan ezen országba, a kétoldalú megállapodások által meghatározott feltételekkel, könnyebb számukra a vízumigénylés, melyet ADS országok esetében a minősített utazási irodák kollektíven végeznek. Az ADS státusz jelöltjeire a CNTA tesz javaslatot és a Kínai Külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Minisztérium hagyja jóvá a javaslatokat. Az első ADS megállapodást 1995-ben kötötték Hongkonggal és Makaóval, ami egyben a rendszer próbaüzemét is jelentette. Ezután került sor a már korábban említett „Ideiglenes intézkedések a kínai állampolgárok saját költségén történő kiutazásai tekintetében” című állásfoglalás kiadására, amelyet már korábban említettem. Ahhoz hogy engedélyezett cél ország váljon egy országból, a

következő

feltételeknek kell megfelelnie29: •

turisztikailag vonzó ország kell, hogy legyen Kína számára

•

Kínával baráti viszonyban lévő ország kell legyen

•

rendelkeznie kell vonzó turisztikai adottságokkal és létesítményekkel

•

nem szabad, hogy előforduljon az adott országban bármiféle adminisztratív vagy egyéb jellegű diszkrimináció a kínaiakkal szemben

•

biztonságos kell, hogy legyen a kínai turisták számára

•

könnyen megközelíthető legyen, és könnyű belépést kell biztosítania a kínai állampolgárok részére az országba

Jelenleg minden engedélyezett célországban van legalább néhány engedélyezett és minősített utazási iroda.

29

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (34-35. oldal)

- 17 -

1. számú táblázat

A kínaiak számára engedélyezett cél országok listája ORSZÁG VAGY RÉGIÓ

JÓVÁHAGYÁS ÉVE

HONG KONG

1983

MAKAÓ

1983

THAIFÖLD

1988

SZINGAPÚR

1990

MALAJZIA

1990

FÜLÖP-SZIGETEK

1992

AUSZTRÁLIA

1997

ÚJ-ZÉLAND

1997

KOREA

1998

JAPÁN

2000

MIJANMÁR30

2000

VIETNÁM

2000

KAMBODZSA

2000

BURMA

2000

NEPÁL

2002

INDONÉZIA

2002

MÁLTA

2002

TÖRÖKORSZÁG

2002

EGYIPTOM

2002

NÉMETORSZÁG

2003

INDIA

2003

MALDÍV-SZIGETEK

2003

SRI-LANKA

2003

DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

2003

OROSZORSZÁG

2003

KUBA HORVÁTORSZÁG

2003 2003

KOLUMBIA

2003

PAKISZTÁN

2003

MAGYARORSZÁG

2003

EU

2004

Forrás: BBJ konferencia a Hilton Hotelben, 2003 április 2. illetve Jennifer Chang (http://strategis.ic.gc.ca)

30

2004 nyarán az országtól a kialakult zavargások miatt feltehetően megvonták az engedélyezett célország státuszt, hisz nem teljesül a beutazó kínaiak biztonságának garantálása.

- 18 -

A CNTA és az ADS rendszer bemutatása után pedig most pedig térjünk rá a legnagyobb kínai turisztikai szövetségre, a CTA-ra.

2.2 CTA (China Tourism Association)31 A CTA-t 1999-ben hozták létre, a kínai turisztikai ipar átfogó szövetségeként, amelynek a tourism social bodies, vagyis a turisztikai vállalatok és intézmények a tagjai, és amely önkéntes és egyenlő tagságot jelent ezen szervezetek számára. A többi kínai szövetséghez hasonlóan, ez is egy részben állami szervezet, amely közvetlenül a CNTAnak van alárendelve. A szervezet fő feladatai közé tartozik, hogy kutatásokat végezzen a turizmus területen, felméréseket és tanulmányokat készítsen a turizmus szerkezeti átalakulásáról, intenzívebbé tegye a turisztikai menedzsment tevékenységet és javítsa a szolgáltatások színvonalát, növelve az iparág gazdaságosságát. Támogatást nyújt továbbá a helyi turisztikai szervezetek létesítéséhez, és tanácsadó szervezetként is működik. A CTA tagja az UFTAA-nak (Universal Federation of Travel Agents’ Associations) illetve csatlakozott az UFTAA Csendes Óceáni Szövetségéhez, tagja továbbá az Amerikai Utazási Ügynökök Társaságának is. A CTA is végez kiadói tevékenységet, könyvek és folyóiratok kiadásával, hogy kielégítve a turisták igényeit saját hazájukban és külföldön is egyaránt.

31

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (32. oldal)

- 19 -

II. A kínai kiutazó turisták bemutatása32 Kínában az 1978-as változások előtt kevéssé beszélhetünk magáncélú turizmusról, az akkori kiutazók főleg szolgálati útlevéllel hagyhatták el az országot. 1979-től kezdve azonban a már bemutatott módon fokozatosan kinyílt az ország, ezzel együtt fokozatosan nőtt a kiadott magán útlevelek száma, bár ezeket kezdetben még csak korlátozott célú utazásokra (rokonlátogatás) adták ki. Napjainkban azonban a turista útlevél bevezetésével leegyszerűsödött turisztikai célú kiutazás, és emiatt a kiutazók számának növekedési üteme is jelentősen felgyorsult. Erre példa, hogy míg 1979-től 1986-ig a magáncélból kiutazók száma megközelítőleg 350 ezer fő volt, addig 2002-ben ez a szám egy év alatt már megközelítette a 7 millió főt. Elmondható tehát, hogy kínai kiutazó turizmus dinamikusan bővül. A Kínában alkalmazott útlevél rendszer igen speciális, ezért röviden ismertetem a Kínában alkalmazott különböző útlevéltípusokat.

1.1. A kínai útlevelek Kínában tehát három fajta útlevél használatos: a szolgálati útlevelek, a magánútlevelek és a hajósok részére kiállított útlevelek. Szolgálati útlevelet a következő esetekben kaphatnak a különböző személyek, amennyiben33: •

az állam küldi ki őket a külföldi útra, gazdasági, technikai, oktatási vagy kulturális segítségnyújtási projektek keretében

•

állami vállalatok dolgozói, és utazásuk célja gazdasági vagy kereskedelmi

•

nemzetközi konferenciákon vesznek részt

•

a különböző nemzetközi egyezmények keretén belül tanulnak vagy tanítanak külföldön

•

vegyes vállalatok dolgozói és üzleti ügyben utaznak

•

a nem állami szervezetek (NGO-k) dolgozói

•

média szakemberek

32

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (21. oldal) Az útlevelekkel kapcsolatos adatok forrása: World Tourism Organization: Chinese Outbound Tourism, 2003 (21-23. oldal)

33

- 20 -

•

kiállításokon vagy előadásokon vesznek részt

•

sportolók, akik valamilyen sportversenyen való részvétel miatt utaznak ki

•

a légi illetve földi közlekedési járatokon dolgoznak

•

állandó kiküldött képviselői az állami szervezeteknek vagy vállalatoknak.

Mindezekből látható, hogy a szolgálati útleveleket nem turisztikai célokra bocsátják 34

ki.

Az útlevelek második csoportját, a magán útleveleket35, azok igényelhetik, akik külföldre utaznak letelepedni, rokont látogatni, vagy valamilyen üzleti ügyet, munkát intézni, illetve turisztikai célokból kívánnak kiutazni. Ezen útlevelek azonban körülményesen, bár egyre egyszerűsödő módon igényelhetők, ezért a kiutazó turizmust igazán a turista útlevelek bevezetése segítette. Ezen útlevelek csupán egy évig érvényesek és egyszeri ki és belépésre jogosítanak föl, szervezett utazások keretében.36 A hajós útlevelek37 a nemzetközi hajózásban használatosak, a kínai felségjelű hajókon, az azokon dolgozó személyek számára állítják ki őket, azonban ezekre bővebben nem térek ki, mert dolgozatom szempontjából nem bírnak túlzott fontossággal. Tekintsünk meg egy táblázatot az útlevél kiadásokkal kapcsolatban (2. számú táblázat). E táblázat alapján érdemes megfigyelni azt a tendenciát, hogy bár mind a magán útlevelek, mind a szolgálati útlevelek száma dinamikusan növekedett az évek során, mégis az egyes kiadott útlevél típusok aránya a teljes kiadott útlevél mennyiséghez képest jelentősen megváltozott az évek során.

34

Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy a szolgálati útleveleket ne használnák az utazók sok esetben turisztikai vagy más célokra, de nem ez a rendeltetésük, ezen használatuk nem engedélyezett. 35 World Tourism Organization: Chinese Outbound Tourism, 2003 (21-23. oldal) 36 A turista útlevelek a magánútlevelek egy fajtáját jelentik, ezért nem ábrázolja őket külön a táblázat. 37 World Tourism Organization: Chinese Outbound Tourism, 2003 (21-23. oldal)

- 21 -

2. számú táblázat

Kiadott útlevelek száma Kínában 1993-2001 ÖSSZES

ÉV

KIADOTT SZOLGÁLATI ÚTLEVELEK SZÁMÁNAK

KIUTAZÓ

(EZER FŐ)

SZÁMA

VÁLTOZÁSA AZ

(EZER DB)

ELŐZŐ ÉVHEZ

KIADOTT MAGÁN ÚTLEVELEK

%-OS RÉSZESEDÉSE

SZÁMA

AZ ÖSSSZES

(EZER

KIUTAZÁSBÓL

DB)

KÉPEST

SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST

%-OS RÉSZESEDÉSE AZ ÖSSSZES KIUTAZÁSBÓL

1993

3740

2274

-

60,80

1466

-

39,20

1994

3734

2091

-0,8

56,00

1642

12,0

44,00

1995

4521

2467

18,0

54,60

2054

25,1

45,40

1996

5061

2647

7,3

52,30

2414

17,5

47,70

1997

5324

2884

9,0

54,20

2440

1,1

45,80

1998

8426

5235

81,5

62,14

3190

30,7

37,86

1999

9232

4966

-5,1

53,79

4266

33,7

46,21

2000 10473

4843

-2,5

46,23

5631

32,0

53,77

2001 12133 5188 7,2 42,67 6945 23,3 57,33 Forrás: World Tourism Organization: Chinese Outbound Tourism, 2003 (21-23. oldal) (1998-ban új statisztikai módszerre tértek át Kínában ezért a jelentős változás)38 A kínai turisztikai szokásokat, illetve kiutazó turizmus összetételét leginkább az évente a CNTA által kiadott Kínai Turisztikai Statisztikai Évkönyv alapján tanulmányozhatjuk. A fenti ábra alapján látható, hogy a magánútlevéllel utazók aránya az összes kiutazóhoz képest fokozatosan nő, és míg korábban pl. 1993-ban a szolgálati útlevelek aránya 60%-volt, addig 2001-re ez közel 20%-kal visszaesett és mára már a magánútlevéllel utazók adják az utazó közönség jelentős hányadát. Nem elhanyagolható természetesen az a szám sem, hogy 2001-ben több mint 12 millió útlevelet bocsátottak ki, vagyis már akkor jóval többen utaztak ki, mint hazánk összlakossága. Természetesen el kell mondani, hogy a magánútlevéllel kiutazók jelentős része az állam által engedélyezett szervezett utakkal utazik külföldre. Az általuk szervezett utakkal kiutazók száma tehát hasonlóan dinamikusan növekszik, mint a kiutazók száma, hisz a kiutaztatás terén szinte monopolhelyzetben vannak, így bár az utazási irodák száma is növekszik, mégis jók a piaci feltételeik. Most pedig, eme rövid bevezető után vegyük közelebbről is szemügyre a kiutazó kínai turistákat. 38

A WTO kiadványa a Kínai Turisztikai évkönyv adatait veszi alapul

- 22 -

1.2. A kiutazó kínai turisták „A kínai kiutazó piac főbb jellemzői: a turisták jellemzően csoportos utazáson vesznek részt, 2000-ben az utazási irodák a magánútlevéllel utazók 76,5%-át utaztatták külföldre. A szervezetten utazók száma az 1993-ban regisztrált 724 ezerről 2000-re 4,3 millióra nőtt, arányuk az összes utazón belül pedig megduplázódott, 19,3%-ról 41,1%-ra emelkedett a vizsgált időszakban.”39 A WTO előrejelzései szerint 2020-ra a kínai turisták száma várható eléri a 100 milliót. „A turizmus magasabb rendű kereslet, amely olyan gazdasági feltételeken alapul, melyben az embereknek már nem kell aggódniuk napi szükségleteik kielégítésén. Kínában ma azok az emberek, akik megengedhetik maguknak, hogy utazzanak (különösen, ha külföldi útról van szó) főképp a közép- és felsőbb jövedelmű rétegek tagjai közül kerülnek ki, nevezetesen: magánvállalkozások tulajdonosai, „fehér galléros” dolgozók és közép- és felsővezetők, tanárok, ügyvédek, mérnökök, a média, a sport és a szórakoztatóipar szereplői. Középszintű jövedelmet a 6 100-8 500 USD éves családi jövedelem jelent, ezen csoportba a Kínai Statisztikai Hivatal (SSIC) 2001-es felmérése szerint a városi lakosság 10%-a tartozik (39 millió fő). Felsőbb szintű jövedelmet jelent 24 000 USD feletti családi éves jövedelem, a fent említett felmérés szerint ebbe a csoportba a lakosság kevesebb, mint 1%-a sorolható (13 millió fő). ”40 A kínai turizmussal kapcsolatban viszonylag kevés statisztika áll rendelkezésünkre, hiszen ez egy új jelenségnek tekinthető, az ADS rendszer által még csak közel egy évtizede utazhatnak külföldre szervezett csoportok keretében a kínaiak. A legtöbb turisztikai statisztika a kínaiak utazási szokásaival kapcsolatban a szomszédos államokból, Thaiföldről, Szingapúrból és Malajziából származik. „A Thaiföldre, Szingapúrba és Malajziába utazók kínaiak legfontosabb jellemzői a következők:

39 40

•

többségében férfiak, azonban fokozatosan kezd kiegyenlítődni a nemek aránya,

•

az utazók több mint fele a 25 és 45 év közötti,

•

az utazók legnagyobb része üdülési céllal utazik,

•

az átlagos tartózkodási idő egyre rövidebbé válik,

•

a szálláshelyek körében a négy- és ötcsillagos szállodák a legkedveltebbek,

Forrás: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VI. évf, 4. sz. (16. oldal) Forrás: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VI. évf, 4. sz. (16. oldal)

- 23 -

•

a fajlagos költés kiemelkedően magas.

A kínai határátlépések41 erős területi koncentrációt mutatnak, a külföldi utazások 86%-a a dél-kelet kínai, Hongkonggal és Makaóval szomszédos Guangdong régióból indult külföldre, azaz az 1999-es 163,5 millió határátlépésből 140,5 milliót a tartományban regisztráltak. A határátlépések terén "dobogós" Sanghajban (5,7 millió határátlépés) és Pekingben (5,3 millió határátlépés) további 11 millió határátlépést regisztráltak. A kínaiak külföldi utazása terén is ez a három terület jelenti a fő küldőpiacot a régiók között, az utazási irodák által szervezett 4,3 millió utazásból 1 041 ezer indult Guangdong tartományból, 140 ezer Sanghajból és 137 ezer Pekingből.”42 A kiutazó kínai turisták bemutatásakor a World Tourism Organization43 kiadványát, illetve a CNTA publikációit44 vettem alapul. Sajnálatos módon azonban, mint ahogyan ezt a legtöbb kínai turizmussal kapcsolatos kiadvány jelzi is, kevés a naprakész statisztika, főleg a kiutazó turizmussal kapcsolatban, ezért az általam bemutatott legfrissebb adatok is a 2000-es évre vonatkoznak. Azóta feltételezhetően jelentős változások következtek be, azonban adatok hiányában ezeket nem tudom bemutatni, így inkább arra törekszem, hogy tendenciákat, fejlődési irányokat mutassak be a kínai turistákkal kapcsolatban. Elsőként vizsgáljuk meg a nem és életkor szerinti összetételét a kiutazó turistáknak. Ehhez a már említett WTO kiadvány által felhasznált, a thaiföldi, szingapúri és maláj turisztikai hivatalok elemzéseire támaszkodom, így tehát inkább a határ menti régiókba, környező országokba utazó kínaiakról kapunk árnyaltabb képet.45 A kiutazók nemek szerinti megoszlása jelentősen változott az utóbbi 15 évben. Míg 1989-ben a kiutazók ¾-e volt férfi, 2000-re már csak a kiutazók alig több mint fele volt férfi. 3. számú táblázat

A kiutazó kínai turisták nem szerinti összetétele, százalékos megoszlás szerint FÉRFI NŐ

1989

1993

1997

1998

1999

2000

76,4 23,6

80,5 19,5

64,4 35,6

58,2 41,8

56,4 43,6

56,1 43,9

Forrás: Szingapúri Turisztikai Hivatal, WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003, 49. oldal 41

ki- és beutazó forgalom egyaránt Forrás: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VI. évf, 4. sz. (17. oldal) 43 WTO: Chinese Outbound Tourism, 4. fejezet: Profile of Chinese Outbound Tourism, 2003 (49-123) 44 www.cnta.com/lyen Fact & Figure menüpont 45 World Tourism Organization: Chinese Outbound Tourism, 2003 (42. oldal) 42

- 24 -

A másik, ehhez kapcsolható statisztika a kiutazók életkorára vonatkozik. Itt a már említett 2 ország (Thaiföld, Szingapúr) statisztikai adati némileg eltérnek egymástól, ám mégis sok a közös elem bennük. 4. számú táblázat

A 2000-ben Thaiföldre és Szingapúrba érdekező kínai turisták kor szerinti megoszlása, százalékosan megadva 25 ÉVEN

25 – 34 ÉVES

35 – 44 ÉVES

45 – 54 ÉVES

55 ÉVESNÉL

ALULIAK

KORIG

KORIG

KORIG

IDŐSEBBEK

THAIFÖLD

10

27,2

28,5

19,3

15,0

SZINGAPÚR

11,7

25,3

26,4

19,0

17,2

Forrás: Szingapúri Turisztikai Hivatal és Thaiföldi Turisztikai Hivatal (WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (49. oldal)

Mint ahogy a táblázatból látható, a kiutazó turisták jelentős része a 25-54 éves korosztályból kerül ki. Mindez arra utal, hogy a nem túl fiatal, dolgozó korosztály engedheti meg magának leginkább az utazást. A WTO kiadványa azonban kitér arra is, hogy ha ebben az esetben is vizsgáljuk az évenkénti változást, akkor a két szélső kategória - a 25 évnél fiatalabbak és az 55 évesnél idősebbek - aránya egyre nő a kiutazók között. A WTO elemzői ezen adatok és a nemek szerinti megoszlás, valamint a foglalkozás szerinti összetétel alapján46 arra a következtetésre jutottak, hogy a nők számának növekedése, és e két korosztály fokozatos térnyerése azt bizonyítja, hogy a kezdeti, dominánsan állami, szolgálati utak helyett mára egyre fontosabbakká válnak a magánjellegű, turisztikai utak, ahova a kínaiak családosan utaznak. Mindezt alátámasztja a kiutazók közel 60% által utazásuk céljául megjelölt nyaralás/turizmus (forrás: 5.számú táblázat)

46

A foglalkozás szerinti összetételre nem térek ki, mivel dolgozatom szempontjából nem olyan jelentős egy ilyen jellegű elemzés

- 25 -

5. számú táblázat

A Szingapúrba utazók turisták fő úti céljai, százalékos megoszlásban 1989

1993

1997

1998

1999

2000

NYARALÁS

28,7

49,9

48,1

55,2

62,9

59,8

ÜZLETI ÚT

29,8

10,4

11,8

8,1

6,7

7,9

2,9

2,1

1,5

1,0

1,0

1,0

15,2

20

13,1

11,6

9,5

12,2

-

3,7

6,8

5,1

4,9

5,0

VÁLLALATI ÖSZTÖNZŐ ÚT

1,0

1,2

2,6

2,0

1,8

2,0

TANULMÁNYI ÚT

1,8

1,6

2,1

1,7

1,7

1,6

ÜZLETI

ÚT KIKAPCSOLÓDÁS

ÉS

TRANZIT ROKONLÁTOGATÁS KONFERENCIA

/

Forrás: Szingapúri Turisztikai Hivatal (WTO: Chinese Outbound Tourism), 2003 (50. old)

A tanulmány közöl adatokat a kínaiak alapvető utazási szokásairól is, arról, hogy milyen járművekkel utaznak például, azonban ezen adatok számunkra úgy gondolom marginálisak, mivel, a távolság miatt, hazánk csak légi közlekedéssel közelíthető meg.47 Az eltöltött vendég éjszakák számára vonatkozó elemzés szintén kevés fontossággal bír számunkra, hisz a távolság miatt feltehetően a kínaiak hosszabb időt szándékoznak majd eltölteni egyszerre Európában, így csökkentve az utazási költségek arányát a teljes utazáshoz képest. Természetesen ezt a hosszabb időt, mely akár a 10 napot is elérheti, nem egy országban kívánják majd eltölteni, hanem inkább körutakat vesznek majd igénybe.48 Ami viszont mindenképpen érdeklődésre tarthat számot az a kínaiak pénz költése az utazásaik alatt. Míg a korábban bemutatott belföldi turizmus esetén 2001-ben 54 dollár körüli összeget költöttek a kínaiak, addig külföldi utazásaik során ennek sokszorosát költik el, nem csak magára az útra (szállás, útiköltség stb.), hanem, és ez teszi ki az általuk elköltött pénz döntő részét, vásárlásra is.

47

Mindesetre érdekes azonban a makaói példa, miszerint amint közvetlen légi kapcsolat létesült Kínával megugrott az idelátogató turisták száma. Ugyan a tendencia kérdéses, de mégis biztató hazánk számára. 48 Következtetés a különböző szakemberekkel folytatott beszélgetéseim alapján, illetve az olvasott cikkek alapján.

- 26 -

6. számú ábra

Turisztikai kiadások a kiutazó kínai turisták esetében (Milliárd USD) 14

12,13 10,47

12 10

8,43

9,23

8 6 4

3,69 2,8 3,04

4,47

2 0

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

Forrás: Turizmus Bulletin: Országtanulmány: Kína VII. évf. 4. sz. (14. oldal) A már említett WTO kiadvány egy érdekes esetet mutat be példaként a kínaiak fokozott költésére, mely jóval meghaladja az adott országba utazó turisták szokásos költési mennyiségét: „2001 januárjában a Pekingi Kínai Utazási Csoport szervezett egy „Arany Utazást” Ausztriába, 400 utas részvételével. Az utazás költségén felül az utasok átlagosan 2000 USD-t költöttek el fejenként. Vagyis összesen 800000 USD-t költöttek el, ami jóval nagyobb hatást gyakorolt a piacra, mint amekkorát a csoportnak a mérete indokolt volna”49 Vagyis, ha a jelenlegi 195,61 Ft-os árfolyamon számítjuk50, fejenként 391220 Ft-ot, összesen pedig több mint 156 millió forintot költöttek el útjuk során.51 Ez a jókora összeg mindenképpen alátámasztja azt, hogy érdemes a beutazó kínai turizmussal foglalkozni, hisz még csak ha ennek töredékét költik is el nálunk a beutazó kínaiak, akkor is jelentős hatással lenne a gazdaságra, idegenforgalomra. Érdekes kérdés, hogy amíg hazájukban visszafogottan költenek a kínaiak, addig miért költenek el ekkora összegeket külföldön?

49

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (53. oldal) Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta árfolyama, 2004-10-24 51 Sajnálatos módon arról nem ír a forrás, hogy mennyit időt töltött el a csoport az országban, azonban megjegyezném, hogy a szokásos európai utazások időtartama 1-2 hét átlagosan. 50

- 27 -

A tanulmány erre a következő válaszokat adja:52 •

Mivel a kínai turizmus még a kifejlődés időszakában van, ezért a legtöbb kiutazó turista számára ezek az utak jelentik életük első, nagy útját. A hátországban élő emberek viszonyait alapul véve, valószínűleg hosszú időnek kell eltelnie azelőtt, mielőtt újra útnak indulhatnának, ezért minél több pénzt akarnak utjaik során elkölteni, hogy kihasználják a lehetőséget.

•

A kínaiak azt a tradicionális felfogást vallják, hogy „spórolj otthon, de vigyél elég pénzt az útra”. Jelenleg a kormányzati szabályozások minden kiutazónak 2000 USD megvásárlását teszik lehetővé az utazáshoz és általánosságban elmondható, hogy az utazók ezt az összeget el is költik az útjuk során. Amióta pedig bizonyos országokban53 elfogadják a jüant, ezeken a helyeken még ennél a 2000 USD-nél is többet költenek el a kínai utazók, hiszen tulajdonképpen csak saját vagyonuk szab határt ebben az esetben a költéseiknek.

•

Habár a közpénzen való utazás egyre inkább háttérbe szorul, mégis olyan formái, mint a konferenciákra való utazás, vagy a vállalati ösztönző utak egyre inkább teret nyernek, az így utazó személyek pedig többet költhetnek.

•

Végül, de nem utolsó sorban pedig a kínaiak imádnak vásárolni. Vásárlásaik során pedig főleg a nagy világmárkákat részesítik előnyben, de kedvelik a helyi különlegességeket is.

Természetesen, nem minden kínai engedheti meg magának az ilyenfajta költekezést, azonban a nagyobb utakra vállalkozó, gazdagabb rétegek képviselőinek a száma az ország méretei miatt önmagában jelentős vásárlóerőt képvisel. Ha pedig számításban vesszük, hogy a korábban már említett WTO előrejelzéseket, akkor mindenképpen óriási fajsúlyú szereplőnek tekinthetjük a kínai utazókat a világ utazási piacán, akikért méltán szállnak harcba az egyes országok. Az évek során pedig, Kína jelenlegi gazdasági növekedése mellett, várhatóan emelkedni fog azoknak az utazóknak a száma, akik életükben akár többször is külföldre látogatnak.54 A gazdagabb társadalmi rétegek körében már most is komoly divat az évi egyszeri külföldi utazás. A kínai kiutazó turisták korántsem teljes körű jellemzése után térjünk rá kedvelt úti céljaikra. 52

World Tourism Organization: Chinese Outbound Tourism, 2003 (53-55. oldal) Thaiföld, Szingapúr, Malajzia, Makaó 54 Természetesen ez csökkentheti az utazásonként elköltött pénz összegét, azonban jelenleg stabil növekedést mutatnak a külföldön elkötött pénzösszegek. 53

- 28 -

1.3. A kínai kiutazó turizmus úti céljai 6. számú táblázat

A kínai kiutazó turisták úti céljai 2000-ben, illetve a 2000-es adatok aránya az 1999-es évi adatokhoz képest, százalékos formában 1999-ES ÉVHEZ KÉPESTI VÁLTOZÁS,

ÚTI CÉL

KIUTAZÓK SZÁMA (FŐ)

ÁZSIA ÖSSZESEN

8 845 908

13,22

HONG KONG

4 142 191

15,99

MAKAÓ

1 644 421

6,04

TAJVAN

86 154

2,45

JAPÁN

595 660

10,78

KOREAI KÖZTÁRSASÁG

400 958

29,27

KOREAI NDK

194 970

10,81

MONGÓLIA

63 044

24,58

SZINGAPÚR

262 776

24,50

FÜLÖP-SZIGETEK

33 647

-4,80

MALAJZIA

86 696

2,84

THAIFÖLD

707 456

-13,08

INDONÉZIA

19 963

31,32

KAZAHSZTÁN

44 226

-10,53

AMERIKA ÖSSZESEN

523 081

21,69

USA

395 107

19,15

KANADA

100 178

31,03

EURÓPA ÖSSZESEN

1 079 089

31,03

NÉMETORSZÁG

112 824

20,52

FRANCIAORSZÁG

96 485

9,86

NAGY-BRITANNIA

61 129

42,80

OROSZORSZÁG

606 102

38,46

AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ÖSSZESEN

150 231

26,08

AUSZTRÁLIA

126 852

23,89

ÚJ-ZÉLAND

18 288

45,25

AFRIKA ÖSSZESEN

47 521

15,40

EGYÉB ÖSSZESEN

3 625

-33,56

ÖSSZESEN

10 649 455

15,35

Forrás: www.cnta.com/lyen Fact & Figure

- 29 -

SZÁZALÉKBAN

7. számú ábra

Kínai turisták úticéljainak megoszlása kontinesek alapján

Amerika; 4,91%

Európa; 10,13%

Óceánia; 1,41%

Afrika 0,44%

Ázsia 83,06%

Forrás: CNTA, 2000 A fenti táblázat hűen tükrözi azokat a folyamatokat, amelyeket a kínai turizmus történetét bemutató részben ismertettem55. Mint ahogyan a táblázat is mutatja, a kínai kiutazó turizmus legnépszerűbb úti céljait nagyban meghatározza az, ahogyan a kiutazó turizmus kifejlődött Kínában. Miután először a környező országokba, régiókban utazhattak el a kínai állampolgárok, így ezeken a területeken a 21. századra már nagy hagyománya alakult ki a kínai turizmusnak, és ezt az odautazók száma is tükrözi, hiszen a kiutazók 83%-a, vagyis több mint 8,8 millió fő látogat el ázsiai célpontokba (nem elhanyagolandó persze az a tény sem, hogy ezek a desztinációk közelebb is vannak). A többi régiónál azonban számunkra jóval érdekesebbek az európai számok. 2000ben, amikor ez a statisztika készült, nem hogy az egész Európai Unió, de még egyes tagállamok sem rendelkeztek ADS státusszal, mégis az utazók több mint 10%-a idelátogatott.56. Mivel az ADS rendszeren kívüli országokba csak üzleti vagy tanulmányi céllal utazhattak kínaiak, gyakran úgy oldották meg a kiutazást, hogy először Hongkongba vagy Makaóba utaztak, és az ott működő utazási irodák egyikénél fizettek be az európai útra.57 Azonban mivel eddig kevesen jutottak el Európába, a piaci nyitás következtében feltehetően ugrásszerű növekedés várható az Európába utazó kínaiak számában. 55

Hozzá kell fűzni a táblázathoz, hogy ez a kiutazások első célállomásait jelöli, amennyiben körutat tesz valaki akkor nem jelenik meg minden ország a táblázatban, csak az első célpont. 56 Meg kell jegyezni, hogy sok turista közvetettem, például Hong Kongban átszállva érkezik Európába, továbbnövelve így ezt a 10%-ot. 57 Ez a lehetőség azonban csak a Guangdong és Sanghaj tartomány lakói számára adott

- 30 -

1.4. A kínai beutazó turizmus Európában58 2004. szeptember elsejétől jelentős változások következtek be az EU és Kína kapcsolatában, ugyanis az egész Európai Unió (Nagy-Britanniát kivéve) megkapta az ADS státuszt, így a beutazók számában jelentős növekedést jósolnak előre.59 1999 és 2000 között az Európába utazó turisták száma több mint 31%-kal nőtt, ami a többi kontinenssel összevetve messze a legmagasabb növekedési érték. Az 1 millió főt is meghaladó turista számával pedig a második legnagyobb desztinációvá nőtte ki magát. Európa rendkívül vonzó kontinens a kínaiak számára, gondoljunk csak bele, mi hogyan gondolunk a távoli, misztikus Keletre. A kínaiak számára minél jobban különbözik célpontjuk hazájuktól, annál izgalmasabbnak, érdekesebbnek tekintik az utazást. Jelenleg azonban még Európa viszonylag ismeretlen kontinens számukra, sokan kíváncsiak a messzi Nyugatra. Az Európai piac fő előnyeit a kínai beutaztatásban a következőkben foglalhatjuk 60

össze:

•

Európa a kínaiak számára egzotikus kultúrát jelent, mások a szokásai, maga a helyszín is eltér a Kínában megszokottaktól, így a kínaiak hajlandóak magasabb árat fizetni, csakhogy megismerjék Európát.

•

Európa (és az EU is) sok államból áll, ezért könnyű kidolgozni többféle turisztikai útvonalat, különböző országok megtekintésével.

•

Ezenkívül, méretéből adódóan akár többször is érdemes ellátogatni Európába, hogy annak minden arcát megismerjék a kínai turisták, hisz bár egyszerre akár 5-6 országba is eljuthatnak, ez még korántsem jelenti az egész Európát.

Hozzá kell tenni azonban, hogy miután az EU elnyerte az ADS státuszt, jelentős változások várhatóak a kínai beutazó turizmusban. Először is feltehetően emelkedni fog a beutazó turisták száma, hiszen az ADS státusz elnyerésével minden jogi feltétel adott lett számukra beutazáshoz, az egyéb feltételeket pedig, melyek az elhelyezéssel, beutaztatással kapcsolatosak, már régen teljesítette Európa. 61 58

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (110-117. oldal) Számunkra azonban ez nem mindenképpen előnyös, hisz hazánk még nem schengeni állam, ezért a kettős vízum miatt hátrányokat is szenvedhetünk. 60 Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (110-117. oldal) 61 Itt példaként említhetjük a légi közlekedést: már az ADS státusz elnyerése előtt is pl. Németországban és Franciaországban több városból és naponta többször indult közvetlen repülőjárat Kínába, azóta pedig ez a kör jelentősen bővült. 59

- 31 -

Az egész EU ADS státusza pedig roppant előnyökkel jár a beutazó turisták számára, hiszen a schengeni rendszer miatt elég egyszer vízumot igényelniük, az érvényes lesz az egész EU területére. Ez azonban hazánk számára negatívum, mert így ha valaki körút formájában el kíván látogatni több európai országba, többek között Magyarországra, akkor kétféle vízumot kell igényelnie: egyet hazánkba, egyet pedig a schengeni térség államaiba, és nem biztos, hogy eggyel több ország meglátogatásáért hajlandóak lesznek dupla annyit fizetni a kínaiak, mint amennyibe az egész EU-ba való vízum kerül. Pár év múlva azonban várhatóan megszűnik ez a visszás helyzet (hazánk várható schengeni csatlakozásának dátuma jelenleg 2007), és akkor hazánk is élvezheti azokat az előnyöket, amiket az EU tagság kínál turisztikai szempontból. E rövid kitérő után térjünk vissza az Európába látogató kínai turistákra. A WTO kiadványa alapján alapvetően négy csoportba sorolhatjuk az Európába látogató kínaiakat62: •

Az értelmiségiek, akik azért kívánnak ellátogatni Európába, hogy megismerjék azt a kultúrát, amiről korábban filmekből, könyvekből, történelemkönyvekből már annyit hallottak. Ennek a rétegnek a jellemzője, hogy már rendelkezik némi tudással Európával kapcsolatban, ismeri például az olyan nagyvárosokat, mint Párizs, Róma, London, vagy akár Bécs, és látni kívánja a saját szemével azokat a dolgokat amikről már annyit hallott.

•

A gazdagok, a kínai társadalom felső rétege. Ez a réteg már általában gyakorlott utazó, módja volt megismerni a környező ázsiai országokat, járt Ausztráliában, Új-Zélandon vagy akár Japánban is. Közvetlen környezetük megismerése után már messzebb úti célokba tett utazásokra is vállalkoznak, ezért ideális számukra Európa.

•

A turisták nagy tömege, akiknek hosszan kell spórolniuk, hogy eljuthassanak a messzi és egzotikus Nyugatra. Ez a réteg kevés információval rendelkezik Európáról, kulturális érdeklődése jóval kisebb, mint az előző két rétegnek.

•

A fiatalok, akik már a Nyugat ismeretében nőttek fel, akiket jobban befolyásol a Nyugatról érkező sokféle információ: a zene, a könyvek, a divat, ezért kíváncsiak Európára, bár anyagilag még nem feltétlenül engedhetnek meg maguknak egy ilyen utazást.

62

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (110-117. oldal)

- 32 -

A nagy távolság és az utazás költségei miatt a legtöbb kínai egy utazás alkalmával több országba is el kíván látogatni, ha már elutazik Európába. Számukra már az ADS státusz elnyerése előtt is kínált az EU szervezett körutakat, csak akkor még különféle tanulmányi utaknak hívták ezeket, viszont ezen utak kiváló kiindulópontjai lehetnek a későbbi szervezett utaknak, mert ezek során már kellő tapasztalatokat gyűjthettek az európai turisztikai szakemberek a kiváló kooperációhoz. Általánosságban elmondható a kínai beutazó turistákról, hogy az először utazók általában a hosszabb, több országot érintő utakat preferálják, mert nem tudhatják előre mikor adódik újra lehetőség egy ekkora utazásra. A tapasztaltabb utazók azonban már alaposan mérlegelik a felkínált lehetőségeket, számukra a minőség is fontos, nem csak a mennyiség, nem mindegy nekik, hogy hová látogatnak el, alaposabban utána néznek az egyes úti céloknak. 63 Most pedig tekintsük át régiónként a kínai beutazó turizmust.

1.4.1. Nyugat- és Dél-Európa64 Európán belül ez a két régió tekinthető a legnagyobb felvevő piacnak a kínai turizmus szempontjából. Itt található a három legjelentősebb desztináció (a beutazók száma alapján): Olaszország, Franciaország és Németország. A beutazókat ezen államokon belül leginkább a reneszánsz kultúra, művészet és építészet érdekli Olaszországban és Franciaországban, a régi városok és kastélyok Németországban, Svájcban pedig a természeti táj, a zöld mezők és a hófödte csúcsok.64 7. számú táblázat

A Nyugat- és Dél-Európába utazó kínai turisták fő úti céljai, 1998-2000 KÍNAI BEUTAZÓK SZÁMA SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁS 1998 1999 2000 1998-1999 1999-2000 AUSZTRIA 37 933 43 223 50 026 13,9 15,7 BELGIUM 51 428 57 642 55 384 12,1 -3,9 FRANCIAORSZÁG 180 000 208 000 250 000 15,6 20,2 NÉMETORSZÁG 161 454 177 467 213 897 9,9 20,5 SVÁJC 38 600 44 800 16,1 OLASZORSZÁG 192 854 267 405 323 475 38,6 21,0 MÁLTA 522 669 882 28,2 31,8 Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (115-117. oldal) ORSZÁG

63 64

WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (110-117. oldal) Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (110-117. oldal)

- 33 -

Ezen országokba változatos körutakat szerveznek, általában 12-18 napos időtartamra, úgy hogy az érdeklődők ez idő alatt a lehető legtöbb látnivalót tudják megtekinteni, általában 5-6, de akár 7-8 ország érintésével. Természetesen azzal arányosan, ahogy nő a meglátogatott országok száma, csökken az azokban eltöltött idő. 2000-ben a beutazó kínai turisták Franciaországban átlagosan 3, Németországban 2, a többi Nyugat- és Dél-Európai országban pedig 1-1 napot töltöttek.65

1.4.2. Észak-Európa66 Ezen a térségen belül a WTO csak Nagy-Britannia, Finnország és Izland statisztikáival rendelkezett 2003-ban. 8. számú táblázat

Az Nagy-Britanniába, Finnországba és Izlandra utazó kínaiak száma, 1998-2000 KÍNAI BEUTAZÓK SZÁMA

ORSZÁG

SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁS

1998

1999

2000

1998-1999

1999-2000

NAGYBRITANNIA FINNORSZÁG

32 000

46 000

41 000

43,8

-10,9

12 000

14 000

15 000

16,7

7,1

IZLAND

265

403

564

52,1

39,9

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (116. oldal) Nagy-Britannia vonzó célpont lenne Kína számára, azonban mégis a többi nyugateurópai országgal összehasonlítva jóval kevesebb turista érkezett és érkezik ide. Erre rendkívül egyszerű a magyarázat: Nagy-Britannia nem kapta meg az ADS státuszt, illetve nem tagja a schengeni térségnek, vagyis mindenképpen külön vízumot kell váltani a beutazáshoz, ez meg mint korábban említettem komoly visszafogó erőt képvisel. Jelenleg az ide irányuló utak nagyrészt üzleti jellegűek, vagy például a gazdag családok gyermekei látogatnak el Nagy-Britanniába, hogy pár hetes nyelvtanfolyamok keretében tökéletesítsék angol tudásukat, 2001-ben például 16000 diák érkezett ilyen céllal az országba.66 A skandináv térségben általában körutakat szerveznek, érintve mind a négy skandináv államot.

65 66

WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (113-115. oldal) Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (113-115. oldal)

- 34 -

1.4.3. Kelet-Európa67 A Kelet-Európai régió rendelkezik dolgozatom szempontjából a legnagyobb fontossággal, mivel hazánk is ide sorolható. Az 1980-as, 1990-es években virágzásnak indult az üzleti forgalom a Kína és Kelet-Európa, illetve a volt Szovjetunió között. Az ezredforduló után azonban ez az üzleti érdeklődés jelentősen csökkent, illetve - és ez az, ami számunkra fontos -, az üzleti kapcsolatokat nem követte a turizmus erősödése. Jelenleg főleg üzleti jellegű turizmus folyik ezekben az államokban, és Kínán belül még viszonylag kevés érdeklődés övezi ezeket az államokat, kevés kínai utazásszervező cég foglalkozik a kelet-európai utak szervezésével. A kelet-európai államok, köztük hazánk is, azonban igyekszik változtatni ezen a helyzeten, és közös összefogással promontálni ezt a térséget Kínában.68 A kelet-európai országok között Oroszország természetesen kivételt képez, hiszen határos Kínával, ezért jóval kisebb az utazási távolság, éppen ezért Oroszországba nagyobb volumenben érkeznek a turisták, 2000-ben például az Európába látogató turisták közel 57%-a látogatott Oroszországba.69 9. számú táblázat

A kínai beutazók fő célállomásai Kelet-Európában KÍNAI BEUTAZÓK SZÁMA

ORSZÁG

SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁS

1998

1999

2000

1998-1999

1999-2000

BULGÁRIA

3 141

3 733

3 850

18,8

3,1

ÉSZTORSZÁG

1 160

1 300

1 206

12,1

-7,2

MAGYARORSZÁG

16 809

16 649

17 772

-0,9

6,7

LENGYELORSZÁG

5 900

5 400

5 000

-8,5

-7,4

ROMÁNIA

11 828

8 420

9 457

-28,8

12,3

-

606

537

-

-11,4

434 066

437 740

606 102

0,85

38,46

SZLOVÉNIA OROSZORSZÁG

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (117. oldal)

67

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (117-118. oldal) Kiváló példa erre a Visegrádi négyek turisztikai együttműködése, melyre majd később részletesebben is visszatérek. 69 Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism, 2003 (117. oldal) 68

- 35 -

Ismeretanyagukat tekintve is a kínai turisták leginkább Oroszország történelmét, kultúráját és művészetét ismerik, köszönhetően annak, hogy az 1950-es években virágzottak a kínai-orosz kapcsolatok. A kínaiak tulajdonképpen Oroszországot inkább Ázsiához sorolják, nem tekintik európai utazásnak az ide való ellátogatást. 70 A kelet-európai régiónak az orosz utazások kedvezőek lennének, hiszen akár ezekkel kombinálva egyéb kelet-európai államokat is meglátogathatnának a kínai turisták, a jelenlegi tendenciák azonban azt mutatják, hogy ezen államok inkább (egyrészüknek uniós tagsága miatt, másoknak az erre a tagságra való törekvése miatt) az EU piacai felé húznak, inkább azokkal kívánnak együttműködni a kínai turizmus kapcsán. Most pedig térjünk rá a kelet-európai régión belül konkréten Magyarországra, és hazánk turisztikai kapcsolataira Kínával.

70

Forrás: WTO: Chinese Outbound Tourism 2003 (117. oldal)

- 36 -

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

III. A magyar-kínai turisztikai kapcsolatok 1.1.

A magyar-kínai külkapcsolatok rövid áttekintése71

„Magyarország 1949. október 6-án létesített diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal. A magyar-kínai kapcsolatok az 1960-as évek közepéig szorosak, barátiak voltak, majd 1966-tól, …, másfél évtizedre elhidegültek, megromlottak. Az 1980as évek elején kapcsolataink fokozatosan javultak, az évtized közepére ismét szívélyessé váltak. A kínai demokratikus megmozdulások 1989-es leverése, a rákövetkező megtorlások után a magyar-kínai viszony hűvössé vált. A kapcsolatokban az 1990-es magyar rendszerváltás nem okozott szakítást. A „szocialista reformközösség” alapján kialakult, korábbi speciális bizalmi viszony megszűnt, bár Kínában ma is nagy figyelemmel tanulmányozzák tapasztalatainkat, főleg a gazdaság átalakítása terén.”72 Hazánk 1990-es rendszerváltása alapvető változásokat hozott a magyar-kínai kapcsolatokban, ugyanis a két ország berendezkedésének, értékrendjének különbözővé válása kapcsán újra át kellett gondolni a két ország kapcsolatát. Ennek kapcsán a felek abban egyeztek meg, hogy tudomásul veszik, hogy a két országban különböző társadalmi és politikai berendezkedés van, és ezt kölcsönösen tiszteletben tartják, mindezek mellett pedig törekedni fognak kapcsolataik tovább fejlesztésére. A Kínai Népköztársasággal folytatott együttműködéshez külpolitikai, gazdasági és egyéb érdekeink egyaránt fűződnek. „Gazdaságilag abban vagyunk érdekeltek, hogy részesedjünk a gyors kínai fejlődés előnyeiből, megőrizzük, illetve visszaszerezzük pozíciónkat a kínai piacon, profitáljunk a kínai területek gazdasági összefonódása nyújtotta lehetőségekből. Érdekünk fűződik az ipari,

pénzügyi-banki,

szolgáltatási,

infrastrukturális

és

agrár-együttműködés

bővítéséhez”73

71

Forrás: Tájékoztató Magyarország és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól, Külügyminisztérium, 5. Területi Főosztály (2002) 72 Idézet: Tájékoztató Magyarország és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól, Külügyminisztérium, 5. Területi Főosztály (2002) 73 Idézet: Tájékoztató Magyarország és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól, Külügyminisztérium, 5. Területi Főosztály (2002)

Az egyéb területek együttműködése alatt a politika és a gazdaság fogalomkörébe nem sorolható együttműködéseket értjük: a műszaki-tudományos, oktatási, kulturális, igazságszolgáltatási stb. együttműködéseket. A két ország együttműködését mindenképpen szükségessé teszi a hazánkba irányuló kínai migráció, mely ugyan inkább a 1980-as években és az 1990-es évek elején volt jelentős, azonban jelenleg is nagyszámú, kulturális identitását megőrző kínai kolónia él hazánkban. A két ország politikai kapcsolatai igazán 1991-1992-től váltak intenzívvé, amikor is sor került a rendszerváltás utáni első kölcsönös külügyminiszteri látogatásokra. Azóta különböző szinteken rendszeres találkozókat tart a két ország. Medgyessy Péter volt miniszterelnök Pekingi látogatása révén pedig 2003-ban, negyvennégy év szünet után, újra magyar miniszterelnök látogatott Kínába. Hazánk Kínában állandó képviselettel rendelkezik, Pekingi nagykövetségünk a legnagyobb missziónk Ázsiában. 1999-ben főkonzulátust létesítettünk Hongkongban. A kétoldalú kapcsolatok közül azonban legjelentősebbnek mégis a gazdasági kapcsolatokat tekinthetjük. 10. számú táblázat

A magyar-kínai kereskedelmi forgalom adatai, 1993-2004, millió USD-ban ÉV

EXPORT

IMPORT

KERESKEDELMI FORGALOM

1993 53 71,3 124,3 1994 11,0 99,0 110,1 1995 22,35 126,0 148,0 1996 17,0 192,0 209,0 1997 15,8 228,9 304,7 1998 18,9 435,0 453,9 1999 70,8 610,2 681,0 2000 40,6 939,0 980,5 2001 112,7 1333,6 1446,3 2002 154,7 2084,9 2239,6 2003 178,1 3298,1 3472,2 2004 jan.- ápr. 159 1386 1545 Forrás: www.gkm.hu és www.huemb.org.cn (kínai magyar nagykövetség)

- 38 -

„Az ezredfordulóra Magyarország Kína legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált a közép-európai régióban, és egyre inkább regionális gazdasági centrumként szolgál a kínai vállalatok számára. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. Az 1998-as 450 millió USD-s szintről 2003-ra közel 7-szeresére nőtt a kereskedelmi forgalom. 2003-ban Kína Magyarország 6. legnagyobb kereskedelmi partnere lett és a gazdaság szinte minden területén minőségi változás lehetősége állt elő. Infrastruktúra épült ki a Magyarországgal üzleti kapcsolat fenntartásában érdekelt kínai vállalatok részére, melynek elemei: a Bank of China budapesti fiókja, az Air China képviseleti irodája, az Asia Center, China Mart nagykereskedelmi központok létesítése, az ITDH kínai nyelvű befektetési kézikönyve, közvetlen légi járat beindítása, budapesti kínai iskola létrehozása.”74

1.2.

A magyar-kínai turisztikai kapcsolatok fejlődése

A magyar-kínai turisztikai kapcsolatok első lépcsőjének az 1987. március 31-én aláírt a Magyar Népköztársaság Kormánya és Kínai Népköztársaság kormánya közötti idegenforgalmi együttműködésről szóló egyezményt75 tekinthetjük. Ezen megállapodás célja, hogy elősegítse a két ország közötti idegenforgalom fejlődését, a két ország idegenforgalmi szervei között kapcsolat létesítését. Megfogalmazza azt a célkitűzést, hogy a szerződő felek (jogi feltételeiknek megfelelően) egyszerűsítsék az utazási eljárásokat (pl. a vízum kiadást), a két ország közötti szervezett idegenforgalom fejlődése érdekében. A két fél ösztönzi tovább az idegenforgalom több szintjén megvalósuló információ és tapasztalatcserét, a statisztikai együttműködéseket. A megállapodás aláírásakor a felek azt is rögzítették, hogy a megállapodás automatikusan meghosszabbítódik 5 évente, amennyiben egyik fél sem emel ez ellen kifogást. Mivel egyik fél sem jelezte eddig felbontási szándékát az egyezmény továbbra is érvényben van. Az ezredforduló magyar-kínai turisztikai kapcsolatait azonban teljesen más határozza meg. A korábban már ismertetett ADS rendszer szabályozza az engedélyezett célországok és Kína turisztikai kapcsolatát. Hazánk 2002-ben megkapta az ADS státuszt. Ismerkedjünk meg tehát az eddig vezető úttal.

74

Idézet: Szorosabb együttműködés a magyar és a kínai kereskedelemfejlesztési hivatalok között Sajtóanyag www.gkm.hu 75 Az egyezményről az adatok forrása maga az egyezmény, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal bocsátott rendelkezésemre.

- 39 -

Hazánk 2000-től, figyelembe véve a WTO előrejelzéseit intenzív kapcsolatépítésbe kezdett Kínával. Az ADS rendszerrel kapcsolatban az első fontos lépéseket 2001 májusában tették meg, ekkor kezdett el ugyanis tárgyalni hazánk az ADS státuszról Kínával, amikor magyar meghívásra hazánkba érkezett Sun Gang úr, a Kínai Nemzeti Turisztikai Hatóság elnökhelyettese. 2001 májusában Budai Zoltán76 (a Gazdasági Minisztérium

akkori

turizmussal

foglalkozó

helyettes

államtitkára)

hivatalosan

bejelentette, hogy hazánk a Kínával folytatott tárgyalások során kérte felvételünket azon országok közé, amelyeket a kínai turistacsoportok látogathatnak, vagy az elismert célországok közé (2001-ben még nem szerepelt európai állam az ADS listán). 2001 novemberében magas színtű magyar delegáció látogat Kínába, a legjelentősebb turisztikai kiállításra, a China Travel Mart 2001-re, melyet Kimungban rendeztek meg, és tárgyalásokat folytat kínai turisztikai vezetőkkel, az ADS státusz elnyerése érdekében. 2002-ben fontos változás következik be Kínában: az Államtanács jóváhagyja a külföldi tőkéjű utaztatási ügynökségek szabályzatát, amely engedélyezi és egyben meg is határozza a kiutaztatásra szakosodott utazási ügynökségek alapításának és utaztatásának feltételeit, amivel tulajdonképpen lehetőséget kínál a külföldi turisztikai vállalkozásoknak, hogy tevékenységet folytassanak Kínában. Mindeközben tovább folytatódnak a turisztikai tárgyalások a két fél között. Magyar szakemberek vesznek részt kínai turisztikai kiállításokon, elősegítve a tárgyalások lefolytatását. Hazánk hivatalosan 2002. december 15-én kapja meg az ADS státuszt Kínától77, amiről a Kínai Nemzeti Turisztikai Hatóság egy erre a napra keltezett jegyzékben tájékoztatja a magyar nagykövetséget Pekingben, majd másnap Bársony András külügyminisztériumi államtitkárral is közlik Pekingben a hírt, hogy hazánk felkerült a listára. Magyarország ezzel Németország, Görögország, Málta, Törökország és Ausztria után hatodik európai országként kapta meg az ADS státuszt. Az ADS listára való felkerülés azonban még koránt sem jelentette azt, hogy megindulhat a turista forgalom Kínából hazánkba, inkább csak elindította a konkrét tárgyalásokat ezzel kapcsolatban a két ország között,

ugyanis

a

konkrét

beutaztatáshoz

még

szükség

volt

egy

kétoldalú

szándéknyilatkozat megkötésére a szervezett utazást szabályozó feltételekről. Ez a két ország viszonylatában kitér a két ország közötti utaztatásban részt vevő utazási irodákra, a kínai turisták vízumaira, az illegális migráció elleni garanciákra. Az ADS státusz elnyerése 76 77

Forrás: Ortutay L. Gyula: Útra kelnek a kínai milliomosok, Népszabadság (2001. május 19.) Forrás: Gál Zsuzsa: Akár százezer kínai turista is érkezhet, Népszabadság (2003. január 2.)

- 40 -

kapcsán a Miniszterelnöki Hivatal turisztikai államtitkársága belső intézkedési tervet készít az ADS státusz elnyerésével kapcsolatos teendőkről 2003 januárjában. 2003. január 9-én Pál Béla78 turisztikai államtitkár bejelentette, hogy még számos, nagyrészt a kínai fél által támasztott feltétel hiányzik a kínai turisták fogadásához. Kína 2003. január 13-án hivatalos jegyzékben tájékoztatja a magyar nagykövetséget a beutaztatáshoz szükséges előkészítő folyamat menetéről, mely magában foglalta a két ország külügyi, turisztikai, migrációs ügyekért felelős hivatalának egyeztetéseit, illetve a szándéknyilatkozatra vonatkozó kínai szövegjavaslatot. Pál Béla ismertette továbbá, hogy az előkészítő folyamat lezárásaként, majd mindkét félnek alá kell írnia egy dokumentumot, mely a szervezés adminisztratív végrehajtását rögzíti, és csak ezután következhet mindkét országban azon cégek kijelölése, melyek a kínaiak kiutaztatását illetve fogadását végzik majd. A kínai fél jelezte, hogy megküldi a csoportos utaztatásra vonatkozó tervezetét a magyar félnek véleményezésre. Pál Béla közölte továbbá, hogy a turista forgalom csak akkor indulhat meg, amikor ezt a végrehajtást szabályozó dokumentumot aláírja mindkét fél, ugyanis hazánk 2003-as szabályozása nem teszi lehetővé turista vízumok kibocsátását kínai állampolgárok számára. Ezenkívül más egyéb közigazgatási teendőeket is el kell végezni, hogy biztosítsuk a kínaiak beutazását. Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium tárgyalásokat kezdett, annak érdekében, hogy aláírjanak egy megállapodást, mely megteremti a megfelelő adminisztrációs és jogi feltételeit a kínai beutaztatásnak, a turista vízum kiadásnak. A magyar fél főbb teendőit az ADS megállapodások előkészítésével kapcsolatban a következőkben foglalhatjuk össze, a jogi szabályozás módosítása mellet:79 •

a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének létre kellett hoznia egy kínai tagozatot, meg kellett szerveznie szövetség tagjai számára a megfelelő tájékoztatást a kínai beutaztatással kapcsolatban. Továbbá közzé kell tennie egy felhívást a tagok felé, melynek kapcsán az érdekelt irodák jelentkezhetnek, hogy felkerüljenek arra a hivatalos magyar listára, melyen az engedélyezett magyar utazásszervezők szerepelnek, és amelyet át kell nyújtani a kínai félnek.80

78

Forrás: Gál Zsuzsa: A kínaiak még nem kaphatnak magyar turistavízumot, Népszabadság (2003. január 9.) Forrás: Turisztikai Hivatal, Víg Tamás beszámolója alapján 80 Ehhez az adott utazásszervezőnek bizonyos feltételeknek kellett megfelelnie, amely feltételeket később ismertetem 79

- 41 -

•

a Magyar Szálloda Szövetségnek és a Vendéglátók Ipartestületének össze kell állítania egy listát, mely azon szálláshelyeket és kínai vendéglőket tartalmazza, melyek alkalmasak lehetnek a kínai csoportok fogadására.

•

a már meglévő hazánkról készült tájékozató anyagok mellé (Budapest és Magyarország bemutatása) további tájékoztató anyagokat kell készíteni, fel kell venni a kapcsolatot a kínai sajtóval, meg kell tervezni, és elő kell készíteni hazánk marketing kampányát Kínában

„Az ADS alapján szervezett kínai turistacsoportok beutaztatása nem érinti a két ország közötti vízumkötelezettséget. A vízumfeltételeket illetékességüknél fogva a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium alakította ki, egyúttal törekedve arra, hogy a feltételeket maradéktalanul teljesítő kérelmezők gyorsabban, a nemzetközi utaztatási igényeknek megfelelően kapják meg a vízumot.”81 A kínai szervezett turizmus következő fontos állomása Medgyessy Péter volt miniszterelnök három napos kínai látogatásához kapcsolódik (2003. augusztus 27-29.)82. Ekkor ugyanis, a miniszterelnök kíséretében, egyéb minisztériumok vezetői és a magyar üzleti élet kiemelkedő szereplői is Kínába utaztak tárgyalásokat folytatni gazdasági kérdésekben, így mód nyílt arra, hogy a korábban lefolytatott tárgyalások alapján a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának Turisztikai Államtitkársága és a Kínai Népköztársaság Országos Idegenforgalmi Hatósága között aláírásra kerüljön a kínai szervezett beutaztatásról szóló szándéknyilatkozat, melyet most röviden ismertetek. A szándéknyilatkozat aláírásával egy időben megtörtént a MUISZ által annak a listájának az átadása a kínai fél részére, melyet a kínai beutaztatás iránt érdeklődő utazási irodákból összeállított össze a MUISZ. A magyar szándéknyilatkozat alapja a korábban megkötött kínai-német szándéknyilatkozat volt.

1.2.1. A Szándéknyilatkozat 83 A szándéknyilatkozat 8 cikkből áll. Az 1. cikk a két fél által kijelölt, az utazások szervezésében közreműködő utazási vállalkozásokkal foglalkozik. Elsőként a kínai fél vállalja, hogy kijelöli azokat az utazási 81

Forrás: Víg Tamás: Magyar-Kínai turisztikai kapcsolatok (2003. október 2.) Turisztikai Hivatal Medgyessy Kínába megy – Hídfőállás lettünk?, Népszabadság (2003. augusztus 23.) 83 A Szándéknyilatkozattal kapcsolatos információk forrása maga a Szándéknyilatkozatnak szövege, melyet a Miniszterelnöki Hivatalban bocsátottak rendelkezésemre. 82

- 42 -

vállalkozásokat,

melyek

részt

vehetnek

a

Magyarországra

történő

kiutaztatás

megszervezésében, a magyar fél pedig felkéri a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségét, hogy tájékoztassa a kínai felet azon utazási irodákról, melyek érdeklődtek a kínai beutaztatás iránt (ajánlott utazási irodák). A kölcsönös tájékoztatás során a felek írásban is megerősítik az általuk kijelölt, illetve ajánlott utazási irodák listáját. A két fél által összeállított listák szereplői szerződéskötés céljából szabadon választhatnak partnert a másik fél listájáról. A 2. cikkben a magyar fél felkéri a magyar utazási vállalkozásokat, hogy azok díjaikról tájékoztassák a kínai felet, illetve a felmerülő problémák esetén ismerteti a panaszbejelentés lehetőségeit. A 3. cikkben megfogalmazódik, hogy a kínai turisták csoportosan fogják elhagyni Kínát, legalább 5 fős csoportokban, és ugyanígy fognak majd visszatérni az országba. A kijelölt kínai utazási vállalkozásoknak kötelezően biztosítaniuk kell minden csoport mellé egy csoportvezetőt, a magyar fél pedig javasolja, hogy a magyar vállalkozások rendeljenek idegenvezetőt minden csoport mellé. A 4. cikk a vízumkiadás problémakörével foglalkozik. A magyar fél vállalja, hogy tájékoztatja a kínai felet a vízumkiadás rendjéről, az ezzel foglalkozó diplomáciai és konzuli képviseletek ügyfélfogadási rendjéről, valamint az eljáró tisztségviselők nevéről és elérhetőségéről, belépést biztosít továbbá a magyar képviseletekre a csoportok képviselőinek, vízumügyintézés céljából. A utazás támogatott jellege miatt, hazánk vállalta, hogy a kínai vízum kérelmeket egyszerűsített formában bírálja el (azonban ez csak a kijelölt utazási irodáktól származó, hazánkba utazó ADS csoportokra vonatkozik). A Szándéknyilatkozat 5-8. cikke a zökkenőmentes utaztatás feltételeivel foglalkozik, illetve a jobb együttműködés érdekében a felek megegyeztek a kölcsönös tájékoztatásban, illetve tapasztalatcserében. A Szándéknyilatkozat az aláírástól lépett hatályba, de a végrehajtás csak az első csoport beutazásakor veszi kezdetét. A Szándéknyilatkozatot mindkét fél 30 napos határidővel mondhatja fel. A Szándéknyilatkozat aláírása tulajdonképpen rendezte azokat a technikai és adminisztrációs kérdéseket, amelyek szükségesek voltak az ADS beutaztatás konkrét megvalósulásához. A nyilatkozat aláírása után, a kínai fél felkészülését követően 2003 végétől indulhatott meg a turistaforgalom Magyarországra.

- 43 -

2003 októberében WTO közgyűlésre84 került sor, ahol a magyar és kínai félnek módja volt további tárgyalásokat folytatni, ekkora kialakult már a kínai fél által engedélyezett irodák listája, mely 528 utazási irodát tartalmazott, illetve a magyar fél listája melyen 48 iroda szerepelt, akiket a magyar fél az utazások szervezésére ajánlott. Pál Béla bejelenti85, hogy a Magyarország részt fog venni a kunmingi vásáron, illetve, hogy a Magyar Turizmus Rt. tervezi egy kínai iroda megnyitását. Hazánk hivatalosan 2003. november elsejétől lett ténylegesen engedélyezett célország, ekkor teljesítette ugyanis azokat az adminisztratív és technikai elvárásokat, amelyeket a kínai fél támasztott a beutaztatás megkezdésének feltételeként86. Az első hivatalos kínai csoport, amely kizárólag hazánkba utazott, 2004. január 19én érkezett meg Budapestre87, bár 2003. november óta többször is jártak nálunk kínai csoportok, több országot érintő körutazások keretében. A 17 főből álló kínai csoportot kínai indulásukkor Pekingben magas rangú magyar és kínai állami tisztségviselők búcsúztatták, hazánkban pedig egy egész fogadóbizottság várta az első csoportot, amely csoport tagja volt többek között Zhu Zushou kínai nagykövet, Pál Béla turizmusért felelős politikai államtitkár, Huszty András kínai ügyekért felelős kormánybiztos, Galla Gábor a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója és Székely György a Turisztikai Hivatal vezetője. Az első kínai csoport összesen 6 napot töltött hazánkban, a főváros mellett ellátogattak Egerbe, Miskolcra, Lillafüredre, a Balatonra, Hévízre, Pécsre és Szegedre. Sajnos a magyar ADS státusz elnyerése után több tényező is hátráltatta a kínai turisták hazánkba utazását. Elsőként ki kell emelni az Ázsiában a 2003. március-április folyamán kibontakozó atípusos tüdőgyulladás járványt, mely nagyban csökkentette 2003ban az Ázsiába menő és onnan induló utazások számát. A másik fontos körülmény, ami hátráltatta a kínaiak beutazását, az volt, hogy hazánk 2001-től nem rendelkezett közvetlen kínai légi járattal, ugyanis - bár a MALÉV 1998. szeptember 1-én beindította Pekingi közvetlen járatát - azt sajnálatos módon 2001 nyarán leállította, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket88. A kínai turisták esetében pedig, akik nem gyakorlott utazók, rendkívüli problémát jelenthet egy átszállás, ezért inkább olyan úti célokat választanak, ahová közvetlen járat vezet.

84

Forrás: Krajczár Gyula: Néhány ezer kínai várható, Népszabadság (2003. október 27.) Forrás: Krajczár Gyula: Néhány ezer kínai várható, Népszabadság (2003. október 27.) 86 Forrás: Krajczár Gyula: Jönnek a kínaiak, Népszabadság (2004. január 19.) 87 Forrás: Munkatársunktól: Tizenheten a milliárdból, Népszabadság (2004. január 21.) 88 Forrás: A MALÉV és a Hainan Airlines közös járata Kínába, Figyelőnet-MTI-Eco (2004. január 14.) 85

- 44 -

2003 novemberétől azonban, a járvány elmúltával, hazánk újra részt vett a Kumingban megrendezendő China International Travel Marton, a Visegrádi országokkal közös standon.89 2004. februárjától pedig a magyar szakemberek folytathatták kampányukat, mely a betegség kitörése miatt megszakadt. A Magyar Turizmus Rt. megnyitja tervezett képviseletét Pekingben.90 Az első turistacsoport érkezése után azonban nem indult meg a várt turista áradat. A magyar szakembereknek ezért folytatniuk kellett promóciójukat Kínában, a beutazó turisták számának növelése érdekében. 2004. június 7-én 50 fős, kínai utazási szakemberekből, újságírókból és 2 forgatócsoportból álló kínai csoport érkezik meg hazánkba, hogy eltöltsön itt egy hetet.91 Az utazás célja az volt, hogy a kínai szakemberek jobban megismerjék hazánkat, egyfajta tanulmányút keretében és hogy különböző workshopokon vegyenek részt. Ezzel egy időben mutatta be a MUISZ és a Magyar Turizmus Rt. közös, 28 oldalas új kiadványát, mely Európát és Magyarországot mutatja be. Az esemény kapcsán „Zhang Jun, a pekingi turisztikai szövetség főtitkára a 11-én tartott sajtótájékoztatóval egybekötött workshopon azt nyilatkozta, hogy a szervezés körültekintő, a tájak csodálatosak, a magyarok pedig vendégszeretők, egy másik résztvevő pedig az idegenvezetők jó felkészültségét emelte ki.”92 A Magyar Turizmus Rt. 2004. július 22-24 között részt vett a Pekingi BITE nemzetközi utazási kiállításon.93 A 2004-es év legfontosabb eseményének azonban a MALÉV Peking-Budapest között közlekedő közvetlen járatának újraindítását tekinthetjük, mely augusztus 4-én indult újra útnak.94 A járat a negyedik legnagyobb kínai légitársasággal, a Hainan Airlines-szal való együttműködés révén valósulhatott meg. A járat azóta heti három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken szállítja az utasokat a két főváros között. Az út alig 10 órát vesz igénybe. A járat 280 férőhelyes, ebből a Hainan 180, míg a MALÉV 100 férőhelyet értékesít. Beindítása óta a járat 80-90%-os kihasználtsággal működik, tehát elmondható, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A MALÉV a jövőben tervezi, hogy amennyiben a piaci igények ezt indokolják, akkor heti ötször vagy akár mindennap indít majd járatot Pekingbe. 89

Forrás: Víg Tamás: Magyar-Kínai turisztikai kapcsolatok (2003. október 2.) Turisztikai Hivatal Forrás: Krajczár Gyula: Jönnek a kínaiak, Népszabadság (2004. január 19.) 91 Forrás:W.ZS: Kínaiak magyar körúton, www.turizmus.com 92 Idézet: W.ZS: Kínaiak magyar körúton, www.turizmus.com 93 Bővebben a Magyar Turizmus Rt.-vel foglalkozó résznél térek erre ki. 94 Forrás: MALÉV Horizon Magazin, 2004. szeptember 90

- 45 -

2004. áprilisában a két fél hosszas tárgyalása után az Európai Unió is megkapja az ADS státuszt (Nagy-Britannia kivételével), ami a május óta EU tag Magyarország életében is jelentős változásokat hozott. Az EU-kínai megállapodás kiegészült egy az új EU tagokra vonatkozó protokollal. A protokoll alapján az EU-kínai megállapodás kiterjed az új EU tagországokra is, de a schengeni vízumkiadás tekintetében derogációt köt ki, azaz nemzeti vízum kiadását írja elő azokban az országokban, amelyek nem tagjai a schengeni rendszernek. A megállapodás 2004 szeptemberében lépett hatályba. A magyar megállapodást felülírta az EU-s ADS megállapodás, szeptembertől a kínai beutaztatással kapcsolatban ez az irányadó. 2.1 Magyarország, mint turisztikai desztináció95 A turizmus bevétele hazánkban 2003-ban több mint 3 milliárd euró bevétel származott a turizmusból, melyben a keresőképes lakosságnak több, mint 3,5 %-a dolgozik. Hazánkban 2003-ban összesen 6,3 millió vendégéjszakát töltöttek el (a külföldi és belföldi turisták összesen).

8. számú ábra Kere skedelmi szálláshelyek v endége i (e ze r fő) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

5941 6073 6176 6315

2000 2001 2002 2003 2004 janszept

Forrás: KSH

95

5125

Adatok forrása: KSH Gyorsjelentések, Turizmus (2002, 2003, 2004)

- 46 -

Az utóbbi 5 évben a vendégek száma folyamatos növekedést mutatott. 2003-ban a 6,3 millió vendég összesen a kereskedelmi szálláshelyeken több mint 18,6 millió vendégéjszakát töltött el. 9. számú ábra Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (ezer db) 20000

18369 18649 18450 18611 15030

15000 10000 5000 0

2000 2001 2002 2003 2004 janszept

Forrás: KSH Hazánkban, 2004-ben összesen 3065 kereskedelmi szálláshely van, melyből 2317 üzemel, ebből 738 szálloda kategóriájú. Hazánkban összesen 16 öt csillagos, 104 négy csillagos, 394 három csillagos, 168 két csillagos és 56 egy csillagos szálloda üzemel.96 A szálláshelyek foglaltsága 2003-ban 43,7%-os volt és az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy ez a szám folyamatosan csökken. 97 10. számú ábra Szállodák szobafoglaltsága (százalék) 48 47 46 45 44 43 42 41

47,7 46,7

46,6 45,1 43,7

2000 2001 2002 2003 2004 janszept

Forrás: KSH 96 97

Forrás: KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2004. november 11.) Forrás: KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2004. november 11.)

- 47 -

A kereskedelmi szálláshelyek bevétele 166486 millió forintot ért el 2003-ban, a tendencia folyamatos növekedést mutat. 11. számú ábra Kereskedelmi szálláshelyek bevételei (Millió Ft) 166486 161493

170000 160000

152453

150000 142846

143534

140000 130000

2000 2001 2002 2003 2004 janszept

Forrás: KSH A 200398-as év folyamán 2,9 millió külföldi állampolgár érkezett, akik 9,8 millió vendégéjszakát töltöttek nálunk, ami 2002-es adatokhoz képest enyhe, 4-5%-os csökkenést jelent. 2004-ben szeptember 30-ig99 összesen 8,4 millió vendégéjszakát töltöttek el külföldiek nálunk, ami a 2003-as év hasonló időszakához képest 7%-os növekedést jelent. A 2004-es évben eddig realizált szállásdíj bevetélnek, mely eddig összesen 76 több, mint 76 milliárd forintot tett ki, közel 70%-át adják a külföldről hazánkba látogató turisták. 100

12. számú ábra

A Magyarországra beutazó turisták kontinens szerinti megoszlása 2003-ban

Európa

Ázsia

Afrika

Amerika

Ausztrália

Forrás: KSH 98

KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2003-as összefoglaló) KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2004. november 11.) 100 KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2004. november 11.) 99

- 48 -

A külföldről érkező turisták közül a legnagyobb csoportot az Európai Unióból érkező turisták jelentik, akik 2003-ban101 6,9 millió vendég éjszakát töltöttek el hazánkban. Az

EU-n

belül

Németországból,

Ausztriából,

Hollandiából,

Olaszországból,

Franciaországból és Angliából érkezik hozzánk a legtöbb vendég.102 A beutazó turisták motivációját tekintve az első helyen a szabadidő áll, mely 2003ban a turisták 60%-át jelentette.103 13. számú ábra

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának megoszlása motiváció szerint 2003-ban szabadidő konferencia hivatalos (üzleti) gyógy- és termálturizmus

Forrás: KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2003-as összefoglaló.)

3. Kínai turizmus Magyarországon 2004-ben A kínai szervezett beutazás feltételei az ADS státusz elnyerésével, illetve az ezzel kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírásával megvalósultak hazánkban. Jelenleg a szervezetten beutazó állampolgárok egyszerűsített vízumeljárás keretében csoportosan igényelhetnek vízumot a Pekingi nagykövetségen, a vízumkérelmeket pedig a korábbi gyakorlattól eltérően a nagykövetség helyben elbírálhatja104, nem kell elküldenie Magyarországra, így a vízum kiadás jelentősen felgyorsult. Az ADS vízum feltételeit már szándéknyilatkozat kapcsán ismertettem, itt még annyit fűznék hozzá, hogy a vízumigényléshez egy úgynevezett ADS-biztosítással is rendelkeznie kell a kínai

101

KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2004. november 11.) Megjegyzés: a 2003-as adatok miatt itt még csak a bővítés előtti EU-ra kell gondolni 103 KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2003-as összefoglaló).) 104 Víg Tamás, Turisztikai Hivatal 102

- 49 -

állampolgároknak, amely egyben betegség- és balesetbiztosítás, felelősségbiztosítás, de egyben fedezheti a hazatoloncolás költésségeit is, amennyiben erre sor kerülne.105 Hazánkba a 2003 novemberétől érkezhettek szervezett kínai turistacsoportok, azonban ekkor hazánk és Kína között már nem volt közvetlen légi összeköttetés. A kínai lakosok vendégforgalmáról, az ADS státusz elnyerése előtti évekről, nem áll rendelkezésünkre adat, mivel a KSH nem kezelte kiemelt küldőpiacként a turisztikai statisztikákban, ez a helyzet azonban 2004-től módosult, ugyanis a KSH Turizmus Gyorsjelentéseiben már megtalálhatók Kínára vonatkozó adatok A kínai beutazók számának vizsgálatakor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ezek a számok, főleg az ADS státusz elnyerése előtt, korántsem jelentik a kínai turisták számát. A hazánkba érkező kínaiaknak egy része csak tranzit országként használja Magyarországot, a közvetlen légi járat miatt, illetve a beutazók nagy része üzleti célból érkezik hazánkba. 14. számú ábra Kínai beutazók száma Magyaroszágon (fő) 25000 20000 15000 10000 5000 0 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 janszept

Forrás: KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2004. november 11.) *A 2002-es évre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.

A kínai beutazó turisták pontos számát a Pekingi nagykövetség által kiadott ADS vízumok alapján lehet meghatározni, ugyanis az ADS megállapodás alapján a nagykövetség speciális, gyorsított vízumkiadást biztosít106 a szervezetten érkező kínai

105 106

Forrás: EUB Biztosító levele a Turisztikai Hivatalhoz, belső anyag Forrás: Víg Tamás

- 50 -

csoportoknak. 2004 első három negyedévévéről már mind a KSH mind pedig a nagykövetség készített statisztikákat, így ezeket összehasonlíthatjuk. A KSH adatai szerint 2004. szeptember 30-ig107 21 ezer kínai állampolgár érkezett Magyarországra. Éves eloszlásukat tekintve az év első négy hónapjában átlagosan havonta 1000 fő lépett be hazánkba, majd pedig májustól valamelyest fellendült a beutazó forgalom, mely augusztusban érte el csúcsát 6 ezer beutazóval (ez a csúcs egybeesik a közvetlen légi járat újraindításával). Sajnálatos módon az októberi és novemberi statisztikák még nem lesznek elérhetőek dolgozatom beadásakor, a jelenlegi adatok pedig még nem elégségesek ahhoz, hogy megvizsgáljuk a légi járat újra indításának hatásait, illetve az ADS státusz hatásait is majd inkább csak pár év múlva lehet majd érdemben vizsgálni. 15. számú ábra 2004-ben az egyes hónapokban hazánkba érkező kínaiak száma (fő) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

január

március

május

július

szeptember

Forrás: KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2004. november 11.) A kínai turizmusra vonatkozó konkrét adatok a nagykövetség vízum kibocsátási adatai. Ezen adatok szerint, 2004 augusztus végéig közel 2 ezer turista érkezett hazánkba, akiknek 65%-a augusztusban lépett be hazánkba. Ez az egy hónap alatt bekövetkező ugrásszerű növekedés szintén a légi járat beindításának hatásaira enged következtetni, azonban adatok híján ezt sem vizsgálható.

107

KSH Gyorsjelentés: Turizmus (2004. november 11.)

- 51 -

16. számú ábra 2004-ban az egyes hónapokban a Pekingi nagykövetség által kiadott ADS vízumok száma 1299

1400 1200 1000 800 600 400 200 0

59

32

január

86 március

132

114

május

105

171

július

Forrás: Pekingi Nagykövetség, 2004. október108 A nagykövetség által kiadott ADS vízumok alapján azt azonban mindenképpen elmondhatjuk, hogy a 2004-es év szeptemberéig turisztikai célból hazánkba látogató kínaiak száma eddig igen alacsony, esetleg az augusztusi adat lehet számunkra biztató. A jövőbeni adatok közül igazán az októberi adatok lesznek még érdekesek, hisz akkor van az aranyhét, és ekkor elvileg nagyobb számban érkezhetnének hozzánk a kínai turisták, erről azonban még nem készült statisztika. A számadatok alapján azt a következtetést levonhatjuk, hogy eddig még nem indult be a kínai turizmus hazánkban. A lemaradás okait és a lehetséges teendőket 2004 novemberében vitatták meg az érintett felek. „Az utazási irodák szövetségének nevében Bottyán Éva a vízumkiadás nehézkességét kifogásolta. Feltételezhető ugyanis, hogy a magyar hatóságok túlzottan tartanak a kínai turistáktól, pontosabban attól, hogy közülük többen nem utaznának haza, ami többféle bonyodalommal járna. A hatóságok képviselői azonban a megbeszélésen kijelentették, hogy a szabályok szerint járnak el, ugyanakkor figyelemmel vannak az EU követelményeire is. Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy Magyarország promócióját tovább erősítik Kínában, de annyi pénz a világon nincs, amennyiért egy ilyen hatalmas országot eláraszthatnának reklámjaikkal. Ehelyett a szakmai kapcsolatokat építik nagy erővel. Az elmúlt másfél-két évben kínai 108

Turisztikai Hivatal által a rendelkezésemre bocsátott adatok, a Nagykövetség jelentései alapján

- 52 -

turisztikai szakemberek, valamint újságírók és filmesek csoportjait látta vendégül a Magyar Turizmus Rt. Idén júniusban ötven kínai túraszervező cég képviselőjét fogadták. A vendégeket összehozták lehetséges partnereikkel, a kínaiak beutaztatásában érdekelt magyar utazási irodák illetékeseivel.”109 A 2004-es helyzetkép alapján elmondható, hogy szakmai körökben még mindig adódnak vitás kérdések a kínai beutaztatással kapcsolatban, melyek részben abból adódhatnak, hogy a beutazás még nem indult be. A már említetteken kívül eddig nem publikáltak más átfogó statisztikákat a kínai beutazó turizmussal kapcsolatban hazánkban, ezért ahhoz, hogy a 2004-es év helyzetéről árnyaltabb képet tudjak mutatni fel kellett keresnem a turisztikai szakma különböző szervezeteit, képviselőit, hiszen ők azok akik személyesen is találkoznak ezzel a jelenséggel. A velük folytatott interjúimmal szeretném tehát folytatni a jelenlegi helyzet bemutatását.

3.1 Idegenvezetők Szuszky Katalin, a Magyar Idegenvezetők Szövetsége képviseletében szívesen adott nekem tájékoztatást telefonon a kínai turistákkal kapcsolatos feladatok kapcsán. Elmondta, hogy a kezdeti várakozásokhoz képest alacsonynak tekinthető a beutazó kínai turisták száma, és bár ez a szám 2003-ban elérte a 12000 főt hazánkban, mégis becslései szerint, jó ha a beutazó kínaiak a 10%-a igénybe vett magyar idegenvezetőt. Ez úgy lehetséges, hogy a beutazó kínaiak egy része nem turisztikai céllal érkezik hazánkba, és ez akkor is előfordulhat, ha egyébként turista útlevéllel érkezik. Gyakori az a jelenség is, hogy a turisztikai céllal érkező kínai állampolgárok tolmácsot vesznek igénybe magyarországi tartózkodásuk alatt, és az ő segítségével tekintik meg az eltervezett turisztikai programot. A 2003-as év folyamán a turisztikai államtitkárság kérésére megvizsgálták a kínai idegenvezetők helyzetét hazánkban, és ennek kapcsán, a később esetlegesen felmerülő igényekre alapozva, több intézményben megindult a kínai idegenvezetők képzése (a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Központban és számos magániskolában) Véleménye szerint jelenleg kínai idegenvezetőből túlkínálat van hazánkban. A korábban említett intézménynél Szuszky Katalin is vizsgáztatott kínai idegenvezetőket és elmondta,

109

Idézet: Gál Zsuzsa: A nagy hajó lassan mozdul, Népszabadság (2004. november 17.)

- 53 -

hogy a diákok között egyaránt voltak magyarok, akik tanult nyelvként beszélték a kínait, illetve már felnőtt a hozzánk települt kínaiak azon generációja, amely bár kínai, de hazánkban született és nőtt föl és mindkét nyelvet kiválóan ismeri. Ezeknél a kínaiaknál nagy előny a kínai nyelv anyanyelvi ismerete, illetve a kulturális azonosság, azonban Katalin szerint valahogyan hiányzik belőlük az a fajta érzés, amit csak a magyarok érezhetnek hazájuk iránt, ezért nem belőlük lesznek a legjobb idegenvezetők. Amikor arról kérdeztem, hogy mi a véleménye, tapasztalata konkrétan a kínaiakkal kapcsolatban, azt említette meg, hogy a kínaiakkal dolgozni rendkívül fárasztó munka, ugyanis itt éjjel-nappal szolgálatban kell lenni, mert a reggel 8-tól általában délután 5-ig tartó programok után a kínaiak elvárják, hogy az idegenvezető velük vacsorázzon vagy akár esti programjaikra is elkísérje őket. Meglepő szerinte azonban, hogy ez a gyakorlat Nyugat-Európában nem alakult ki, ott a kínai turisták maguk szervezik esti programjaikat. Véleménye szerint nálunk azért alakulhatott ki ez a gyakorlat, mert a magyar utazási irodák már eleve így ajánlják az útjaikat Kínában, hogy ezzel is versenyelőnyhöz jussanak, ez viszont feszültséget eredményez a két szakma között, amit fel kellene oldani a jobb együttműködés reményében. Beszélgetésünket azzal zárta, hogy az idegenvezetők száma szerinte nem lehet akadálya a kínai turizmus fellendülésének, mivel véleménye szerint a szakma rendelkezik fölös kapacitásokkal ezen a területen, kellő számú jól képzett, kínaiul jól beszélő idegenvezető áll a turisták rendelkezésre.

3.2 Utazásszervezők Az utazásszervező cégek közül az Atlasz World Travelnél Bottyán Éva vezeti a kínai beutaztatásokkal foglalkozó osztályt, és egyben ő Magyar Utazási Irodák Szövetségében a kínai szekciót vezetője is, tehát véleménye igencsak illetékesnek tekinthető a témában. Bottyán Éva kínai utazása miatt nem tudott fogadni, ezért helyettese, Tóth Judit fogadott, aki szintén aktívan részt vesz a kínai beutaztatásban, és aki korábban a Turisztikai Hivatal munkatársaként részt vett az ADS procedúra tárgyalásain. Első kérdésemre válaszolva Tóth Judit elmondta, hogy hogyan zajlott az ADS státusz megszerzése után a megfelelő irodák kiválasztása. Elsőként kormányzati felkérésre a szervezet felhívást intézett az utazási irodákhoz és utazási vállalkozásokhoz ismertetve az új lehetőséget, amelyet a kínai beutaztatás jelent,

- 54 -

majd az érdeklődök eljutathatták írásos jelentkezésüket a Magyar Utazási Irodák Szövetségéhez. A beérkezett pályázatok elbírálásának fő szempontjai a következők voltak: •

az adott iroda legalább 3 éve működjön,

•

megfelelő nagyságrendű forgalommal rendelkezzen,

•

megfelelően tőkeerős cég legyen.

Az előbbi feltételek alapján világosan látszik, hogy az új piacért folytatott versenybe igazán csak a nagy irodák kapcsolódhattak be, mivel ők tudtak eleget tenni ezeknek a kívánalmaknak. A bemutatott feltételek magából az ADS rendszerből fakadnak, ugyanis a Kínai Népköztársaság, állampolgárainak védelme érdekében, inkább a nagy irodákat tekinti megbízható partnernek. A tőkeerősségre emellett azért is szükség van, mert a kínai utazási irodák, touroperátorok gyakorlatában elterjedt, hogy csak az utazás után 3 hónappal vagy akár fél évvel fizetnek magyar partnereiknek, márpedig a magyar irodáknak a szállásért, az étkezésért és az egyéb szolgáltatásokért azonnal vagy akár előre kell fizetniük, tehát meg kell tudniuk előlegezni kínai partnereiknek a költségeket. Második kérdésem arra vonatkozott, hogy hogyan értékeli az Atlasz az ADS elnyerése óta eltelt időt, teljesültek-e a kezdeti várakozásaik. Tóth Judit elmondta, hogy kezdetben nagyobb volumenre számítottak, mint ami ténylegesen megvalósult, azonban úgy látja, hogy a hazánkba való kínai beutazás valójában csak 2004-ben kezdett kibontakozni, illetve inkább majd 2005-ben fog jelentős mértékben növekedésnek indulni a beutazó kínai turisták száma. Ezt azzal magyarázza, hogy még csak rövid ideje vagyunk ADS tagok, és el kell telnie egy bizonyos átfutási időnek, mivel igazából hazánk csak most kezd bekerülni a kínai utazási irodák ajánlatai közé. Sokat lendíthet továbbá a forgalmon a MALÉV 2004 augusztusban beindított közvetlen járata is, mellyel jelentősen nőtt a hazánkba érkező kínaiak száma, hiszen így ha 100%-osan kihasználnák a járatot akkor közel 43 ezer kínai érkezhetne hazánkba (ez természetesen nem jelenti azt, hogy mind turisztikai céllal érkeznének, illetve sokan tovább is repülnek, csak átszállási pontként használva hazánkat.), tehát az idénre jósolt 20000 ezer kínai beutazó száma akár meg is duplázódhat a járatnak köszönhetően, bőven van fejlődési lehetőség a piacon. Az idei évet értékelve hozzáfűzte, hogy bár az előrejelzések szerint csaknem 20000 kínai érkezik hazánkba, ennek a számnak csak egy töredéke turista, mert sokan azonnal tovább is repülnek hazánkból, vagy maximum egy napos városnézésen vesznek részt, mások pedig üzleti céllal érkeznek hazánkba. - 55 -

Harmadsorban a kínaiakkal kapcsolatos tapasztalatokról kérdeztem, illetve arról, hogy e turisták milyen speciális ellátást igényelnek hazánkban. Elsőként a jól képezett, kínaiul tudó idegenvezetőket említette, és ő ellentétben az Idegenvezetők Szövetségével, azt nyilatkozta, hogy szerinte nincs elegendő jól képzett kínai idegenvezető hazánkban, így az igazán jól képzett idegenvezetők ki se látszanak a munkából, ezért több oktatási intézmény is tervezi a kínai idegenvezető képzés beindítását, hogy kihasználják ezt a piaci űrt. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni az étkezéseket is. A kínaiak igénylik, hogy naponta legalább egyszer kínai étteremben étkezhessenek, a másik étkezés azonban lehet nemzetközi, vagy magyar étteremben is, azonban itt sem mindegy, hogy mit szolgálnak fel a kínai turistáknak. Tóth Judit elmondta, hogy általában ismeretlen vagy ritka a kínai konyhában a tejföl, a tej vagy a sajtok alkalmazása, ezért az ezen alapanyagokkal készült ételeket kerülni kell, illetve sertéshúst sem szívesen fogyasztanak a hazánkba látogató kínaiak. Az ideális étel általában kissé „kínaias” kell legyen: sok apróra vágott zöldséget és húst kell, hogy tartalmazzon. A vendéglátásnál fontos, hogy étkezéskor mindig szolgáljanak fel teát, az étkezés egész ideje alatt és szénsavmentes ásványvizet is. Ugyanígy a buszos utazások során is szerencsés, ha az utasok rendelkezésére áll magában a buszban a szénsavmentes ásványvíz. Szokásaikat tekintve a kínaiak sokat szeretnek vásárolni, ezért a napi látnivalók mellett fontos, hogy elegendő időt biztosítsunk eme kedvelt tevékenységükre. Arra a szintén a Szuszky Katalin által említett tényre, hogy az idegenvezetőknek egész nap rendelkezésre kell állniuk, azt reagálta az Atlasz munkatársa, hogy más országokban is az idegenvezetők munkaideje általában a vacsoránál ér véget, és ekkor hazánkban is véget ér hivatalosan a munkaidő, amit ezek után az idegenvezető vállal, az már nem tartozik az utazási irodákra, hisz érthető, hogy a kínaiak elveszettnek érzik magukat egy ennyire idegen kultúrában ezért megkérhetik az idegenvezetőt, hogy kísérje el őket esti programjukra is, ekkor azonban a javadalmazásról, illetve az ajánlat elfogadásáról már csak maga az idegenvezető dönt. Nekem nem tisztem, hogy igazságot tegyek eme szakmai vitákban, azonban hasznosnak tartottam, ha ezekről a kérdésekről megkérdezzem mindkét félt, hogy ütköztethessem a különböző álláspontokat és ezzel árnyaltabb képet alkothassak a valós helyzetről. Végül pedig arról kérdeztem beszélgetőtársam, hogy hogyan oldja meg irodájuk a szervezést Kínában, illetve, hogy a jövőt illetően mik a prognózisaik. - 56 -

Első kérdésemre elmondta, hogy ők jelenleg 8 kínai utazási irodával állnak szerződéses kapcsolatban (Kínában ezek mind magyar viszonylatban hatalmas irodák), és ezeken keresztül értékesítik programjaikat. Magukról az utakról hazánkban készítik el a tájékoztatókat, azokkal a bizalmas árakkal, amikkel az iroda vállalja a szervezést, majd ezeket értékesítik tovább a partnerek. Évente többször is részt vesznek kínai turisztikai vásárokon, ahol a magyar standokon népszerűsítik hazánkat, gyakran pedig üzleti utak keretében utaznak Kínába. A jövővel kapcsolatban elmondta, hogy Európa (és Magyarország) még mindig kevéssé ismert Kínában, ezért jóval nagyobb kormányzati marketing tevékenységre lenne szükség, több reklámot, hirdetést kéne közzé tenni Kínában, nem tartja elegendőnek az évi 2-3 vásáron való részvételt. Kérdésemre, miszerint mennyire érzi valós akadálynak a beutaztatáskor, hogy még nem vagyunk schengeni tagországok, azt válaszolta, hogy ez valós probléma, mert míg 40 dollárért válthat vízumot hazánkba egy kínai (és ezzel csak Magyarországra utazhat be), addig közel ekkora összegért utazhatja be az egész schengeni térséget is. Éppen ezért úgy látja, hogy célszerű lenne tovább egyszerűsíteni a vízum procedúrát, illetve olcsóbbá tenni az okmányokat, hogy ezzel is könnyebbé tegyük a beutazást hazánkba. A jövőt illetően pozitívan nyilatkozott, azt mondta, hogy cégük jövőre 4000-5000 beutazó kínai állampolgárra számít, akik az Atlasz által szervezett utakkal érkeznek majd hazánkba. Hozzáfűzte még, hogy az ADS státusz és a közvetlen légi járat hatása igazán 2005-ben fog megmutatkozni.

3.3 A Best Western Grand Hotel Hungaria Harmadik utam a Best Western Grand Hotel Hungariába vezetett, hogy további információkat szerezzek a kínai turizmussal kapcsolatban. Itt Bencsik András, front office manager fogadott és igen készségesen válaszolt kérdéseimre. Elsőként elmondta, hogy folyamatosan fogadnak kínai vendégeket 2004 augusztusa óta, mivel a Hainan légitársaság és a MALÉV által indított Peking-Budapest járat kínai személyzete náluk száll meg, és erre a célra folyamatosan fenntartanak 10 szobát, ahol változó számban, de általában 7-10 Hainan alkalmazott szokott megszállni.

- 57 -

Elmondta továbbá, hogy hotelük (a Danubius Hotels lánc tagjaként) az ADS csatlakozás kapcsán optimistán tekintett a jövőbe, és komoly előkészületeket tett a kínai vendégek fogadása érdekében. A megfelelő szakmai háttér biztosítására az SP 95 nevű céget kérték fel, amelynek munkatársa Prutkay Csaba végezte a hotel felkészítését. A felkészülés részeként kínai szakácsok érkeztek a hotel éttermébe, ahol magyar kollegáikat bevezették az igazi kínai konyha rejtelmeibe. Kínai nyelvű étlapot készítettek a vendégek számára, illetve egy kínai nyelvű tájékoztatót a hotel szolgáltatásairól. A kínai vendégek szobájába mindig kerül teaforraló és a hozzá való kellékek és alapanyagok. A kínai szokásoknak megfelelően pedig e vendégek számára külön elhelyeznek egy kis higiéniai csomagot a szobában, mely tisztálkodó-szereket, sampont, kis fésűt tartalmaz, hogy ezzel a megfelelő, elvárt komfort fokozatot biztosítsák vendégeiknek. Mivel az ADS csatlakozás révén nagyszámú kínai turista érkezésére számítottak, tervbe vették, hogy a jelenleg borozóként működő helységüket kis kínai étteremmé alakítják. Tervezték továbbá egy kínai nyelven beszélő hostess felvételét.

Az egész

személyzet megfelelő felkészítése is napirenden volt, egy tréning formájában, ahol az alkalmazottak megismerkedhettek volna a legfontosabb kínai szokásokkal, alapvető kulturális különbségekkel, esetleg pár szót is megtanultak volna kínaiul. Mindezt azért írtam feltételes módban, mert a programnak ez a része sajnos már nem valósulhatott meg, mivel a kínai turisták száma messze elmaradt a várakozástól. Jelenleg 10 szobát folyamatosan lefoglal a Hainan, azonban ezen kívül csak nagyon elvétve szoktak kis létszámú csoportok érkezni Kínából. Jelenleg tehát függőben van a felkészülés a kínai turistákra, amennyiben azonban jelentős növekedés következne be a beutazó kínaiak számába, akkor természetesen folytatni fogják a felkészülést fogadásukra.

3.4 A Kína Szakértő Bencsik András javaslata alapján felkerestem Prutkay Csaba Kínával foglalkozó szakembert. Mint ahogy cégének honlapjáról110 megtudtam, 1996-ban végzett az ELTE sinológia szakán, majd ugyanitt PhD tanulmányokat is folytatott, mindemellett pedig a Darma Kapuja Buddhista Főiskolán szerzett buddhista filozófus végzettséget, vagyis a kínai kultúra, szokások kiváló ismerőjének tekinthetjük.

110

http://www.kinainegyed.hu

- 58 -

Cége, az Asian Business Strategy & Management Consulting, különböző szolgáltatásokat nyújt mind a kínai, mind a magyar cégeknek, hogy segítse azok kereskedelmi, gazdasági kapcsolatfelvételét. Szerteágazó tevékenységükbe tartozik többek között a fordítások készítése, a tolmácsolás, a turisztikai konzultáció111 , a magyar cégek kínai médiában való hirdetése, promontálása, a piackutatás, üzleti partner keresés, a marketing (vagyis a magyar termékek piaci bevezetése Hongkongban és Kínában), a vállalatok képviselete Kínában.112 Szakdolgozatom témája miatt mindezek közül leginkább a turisztikai konzultáció érdekelt. Ezzel kapcsolatban a honlapjukon a következő szolgáltatásokat ajánlják, azon vendéglátóhelyek, szállodák számára, amelyek kínai turistákat kívánnak fogadni: •

bevezetés a kínai konyhába, kínai ételek készítése, séfek biztosítása, alapanyag ellátás biztosítása az ételekhez, főzőberendezések biztosítása, étterem kialakítás,

•

assistance szolgálat a vendégek számára,

•

mandarin kínai nyelv gyorstalpaló tanfolyam,

•

konzultáció egyéb turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Elsőként Prutkay urat a jelenlegi helyzetről kérdeztem, arról, ahogy ő látja a magyarországi kínai turizmust. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ő, mint aki rendszeres, napi kapcsolatban áll kínaiakkal, azt tudja mondani, hogy hazánk még nem igazán készült föl a kínaiak fogadására, nem igazán vonzó a kínai turisták számára, főleg, mivel hazánk még nem schengen tagállam, és ezért külön vízum kell a beutazáshoz. Mindesetre, üdvözölte a MALÉV járatának beindítását, bár jelezte, hogy szerinte turisztikai szempontból nem igazán sikeres ez a járat. Amikor én utaltam a járat 80-90%-os kihasználtságára, azt mondta, hogy ezek az adatok valósak, csakhogy a fő utazó közönség nem a turisták közül kerül ki, hanem például ez a járat a hazánkban élő kínaiaknak nyújt kiváló lehetőséget a hazalátogatásra, akik akár évente kétszer-háromszor is terveznek hazalátogatni, ha megmarad hosszútávon a járat. Rajtuk kívül pedig főleg üzleti célból érkeznek hozzánk beutazók, vagy csak tranzit célként használják hazánkat, a turisták száma ezen belül elenyésző. Elismerte azonban azt is, hogy mivel a kínaiak még a turizmusban tapasztalatlan népnek számítanak, nagy előrelépés a jövőre nézve ez a járat, mert egy átszállás általában nagy problémát jelent a kínaiak számára. Ezek után rátértünk konkrétan a beutazó kínaiakra. 111 112

azon magyar vendéglátók számára, akik kínai turistákat kívánnak fogadni forrás: www.kinainegyed.hu

- 59 -

Először azt kérdeztem meg tőle, hogy az ADS rendszer bevezetése előtt hogyan tudták a kínaiak megoldani a beutazást, hisz már akkor is érkeztek turisták hazánkba, amikor ez még nem volt engedélyezett tevékenység. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kínai beutaztatás korábban egy bevett módszerrel történt: a magyarországi úgynevezett kínai ügyintéző irodák113 általában egy 200 EUR körüli összegért vállalták, hogy meghívóleveleket szereznek a beutazni kívánóknak, melyekben általában különböző tárgyalásokra, szakmai tapasztalat cserére hívták meg a kínai állampolgárokat különféle magyar cégek, intézmények. A kínai állampolgárok egy ilyen meghívó levél esetén akár állami pénzekhez is juthattak az utazáshoz, hiszen a kínai állam támogatja az ilyen jellegű tárgyalásokat. Saját tapasztalatai szerint azonban ezek a tárgyalások általában fiktívek voltak, és a beutazáskor nem került rájuk sor. Ezeket a beutazókat általában nem tekinthetjük hagyományos értelemben vett turistáknak, hiszen elmondása szerint őket hazánkban főleg a kaszinók, illetve nightclubok érdekelték. Most azonban, hogy hazánk megszerezte az ADS státuszt valószínűleg ez a rétege a beutazóknak inkább a hivatalos turisztikai utakat választja majd a beutazáskor. Amikor a konkrét problémákról kérdeztem, amelyek akadályozzák a kínaiak beutazását, elsőként a szállodákat és azok árait említette. Kínában ugyanis a legtöbb szálloda az elmúlt évtizedben épült, ezért kiváló állapotban vannak és jól felszereltek, mindemellett elfogadható árakat kínálnak. Hazájukban ezért a kínaiak általában a 3 csillagos szállodákat preferálják, mert azok ár és minőség szempontjából is kielégítik igényeiket. Nálunk azonban más a helyzet: a kínai szállodákkal összevetve a hazai szállodák közül a 4 csillagosak felelnek meg a kínai 3 csillagos szállodáknak, ezek tudják biztosítani a kínaiak által megszokott színvonalat, csak az a probléma, hogy mindezt a kínaiak által megszokott 3 csillagos árnál jóval magasabb árszinten. Tehát összegezve, a 4 csillagos szállodáinkat drágáknak tartják a kínaiak, a 3 csillagosakat114 pedig rossz minőségűeknek. Ezt a problémát célszerű lenne valahogy áthidalni, ha kedvelt utazási célpont kívánunk lenni, akkor magasabb minőséget kell biztosítanunk, alacsonyabb áron. Illetve olyan kiegészítő szolgáltatásokra van szükség a hotelekben, mint a kínai feliratozás, vagy a kínai nyelvű recepciós szolgálat. A kínaiak ugyanis Ázsiában már megszokták, hogy anyanyelvüket mindenki ismeri, a felkapott kínai utazási központokban általában a hotelek minden alkalmazottja 4 nyelven beszél legalább: 113

Olyan irodák, melyek a hazánkban élő kínaiak mindennapos ügyintézését segítik, (pl. ingatlanvásárlás, adózás, üzleti tárgyalások szervezése, hivatalos szerveknél ügyintézés, tolmácsolás, fordítás) 114 Hogy képet kapjuk a 3 csillagos szállodák jellegéről hazánkban, például a Sportszálló a Stadionok metro megállónál is 3 csillagos minősítésű.

- 60 -

mandarin, illetve kantoni kínaiul, angolul, és a saját nyelvén115. Éppen ezért a kínaiak megszokták, hogy ha hajnali 2-kor leszólnak a szobaszervizbe kínaiul, például forró vizet rendelve, akkor azt megértik és hamarosan ki is szolgálják őket. Nálunk ez jelenleg nem megoldott, bár volumen növekedés esetén több hotel is tervezi a kínai hostessek felvételét. A másik probléma az étkezés: Prutkay úr is megerősítette, hogy a kínaiak többsége ódzkodik az új ízektől, utazási során is inkább a kínai ételeket preferálja, ezt azonban ő nem tekinti hátránynak. A hotelekben ugyanis viszonylag egyszerűen megoldható, hogy kínáljanak kínai reggelit, a többi étkezést pedig meg lehet oldani a hazai kínai éttermekben. Ez a kombináció ráadásul költségkímélő is: hiszen míg például Visegrádon a turisták egyik kedvelt éttermében egy 3 fogásos ebéd kb. 20 EUR-ba kerül, addig a kínai éttermekben a személyenként 6 féle főételből és 1 levesből álló, úgynevezett 6+1-es ebéd már körülbelül 10 EUR-ért is kapható, igen jó minőségben. Fontosnak tartotta továbbá kiemelni, hogy bár hazánkban elég nagy a lelkesedés a kínai turistákkal szemben ő ezt inkább ambivalensen szemléli, ugyanis a kínaiak még nem rutinos turisták, szokásaik eltérnek tőlünk, és ha például azt nézzük, hogy milyen pusztítást képes véghez vinni egy kínai csoport egy szállodai szobában, nem biztos hogy annyira várnánk ezeket a turistákat, mert egyszerűen mások az alapvető higiéniai szokásaik, gyakran faluról érkeznek, és az ő szavaival élve sokszor a Macskajaj című Kusturica film szereplőihez hasonlítaná viselkedésüket, de persze leszögezte, hogy ezek csak az ő személyes tapasztalatai. Amikor a Grand Hotel felkészítéséről kérdeztem nagyjából ugyanazokat ismételte el, mint Bencsik úr, ezért ezeket nem írom le újra. Amikor a jövőről kérdeztem, azt mondta, hogy továbbra is tart jó kapcsolata a Danubius Hotel lánc vezetőivel és most jelenleg a hotellánc és egy tajvani utaztató cég, az EETS116 között próbál együttműködést létrehozni. Kiemelte, hogy a tajvaniak már jóval képzettebb turisták, mint a Nagy Kínából érkező turisták, őket a sorozatos utazások már felkészült turistákká tették, elfogadják az amerikai reggelit, nincsenek meg azok a kulturális elvárásaik, mint az átlag kínaiaknak, és őket valóban tradicionális turistának tekinthetjük, érdekli őket a városnézés, a másik ország kultúrája117, ezért ő inkább úgy érzi, 115

Természetesen ez nem felsőfokú nyelvtudást jelent, de annyit igen hogy szóban kiválóan kommunikáljonak az odaérkező turistákkal, még ha például írni nem is tudnak ezeken a nyelveken. 116 Europe Express Travel Service, ez a cég utaztatta be az első hivatalos turistacsoportot is hazánkba, akkor még China International Turism Service néven. 117 Prutkay úr itt megjegyezte, hogy véleménye szerint az átlag kínaiakat legfeljebb a kuriózum hajtja Európába, nem igazán akarják megismerni a többi kultúrát, felületesen néznek csak várost, amit ő a több évszázados elszigeteltségre vezet vissza.

- 61 -

e turistákra célszerű fókuszálni. Ígéretes továbbá ezen együttműködés számára, hogy a már említett kínai cég nemrég megkezdte a belső kínai területeken is a terjeszkedést, most nyitotta meg a sanghaji irodáját, így később mód lesz a kapcsolat továbbfejlesztésére is, a jövőbeni nagyobb utazó közönség bevonásával. Összegezve tehát elmondta, hogy hazánk nincs jó helyzetben a kínai turizmus területén. Véleménye szerint a hazai irodák egymás között küzdenek az egyelőre még nem létező ügyfelekért, az ezen a területen kialakuló monopólium megszerzésért. Kiemelte továbbá, hogy a kínaiak igazából kínaiakkal tárgyalnak szívesen és ezért bármennyit is járnak ki a magyar utazási irodák Kínába, bármennyi ingyen utat is kínálnak kínai újságíróknak, tisztségviselőknek, ők akkor sem fognak velük szívesen tárgyalni. A vásárlásokra is kitért, és elmondta: számunkra kínaiak nem lesznek arany tojást tojó tyúkok, hiszen akár Hongkonggal akár egyéb ázsiai nagyvárossal összehasonlítva nálunk alig vannak üzletek, nagy bevásárló utcák, hiányzik az a színes neon áradat és a hömpölygő embertömeg a bevásárló utcákról amit a kínaiak megszoktak, nincs is igazán választék, nem is tudnák mire elkölteni igazán a pénzüket a hozzánk érkező kínai turisták.

3.5 Interjúk tanulságai Az interjúim során az engem fogadó személyek mindig igen készségesen válaszoltak kérdéseimre, nagy szakmai segítséget nyújtva nekem ez által. Interjúim során az a kép rajzolódott ki előttem, amit a korábban bemutatott statisztikai adatok is alátámasztanak, hogy a kínai turizmus még nem igazán jelentős hazánkban. A különböző szakemberek beszámolóiból kiderül, hogy mindannyian nagyobb áttörést vártak az ADS státusz elnyerésétől, jóval nagyobb volumenű beutazást vártak, Prutkay úr kivételével. Közel 2 évvel az ADS státusz elnyerése után pedig már közel sem tekintenek annyira bizakodóan a kínai turizmusra, mint korábban. Egy fajta kiváró pozícióra helyezkedtek mind az idegenvezetők, mind a Danubius Hotels, azonban a kínai turizmus fellendülése esetén készek lennének további fejlesztésekre.

- 62 -

4. A Magyar Turizmus Rt. – marketing a kínai piacon A Magyar Turizmus Rt.-t 2002-ben jegyezték be. A cég több mint 62 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, részvényeinek 100%-os tulajdonosa az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. A részvénytársaság fő tevékenységi köre a turisztikai szolgáltatások nyújtása, a hazai és nemzetközi turisztikai piackutatások készítése, termékfejlesztés, kiadvány és multimédia-terjesztés, kiállítás-szervezés118. A Magyar Turizmus Rt. létrehozásának fő célja a magyar turizmus fellendítése, promontálása a külföldi országokban, a már leírt tevékenységek által.

4.1 A Magyar Turizmus Rt. tevékenysége Kínában A Magyar Turizmus Rt. tevékenysége Kínában igen szerteágazó. Egyrészt a szervezet a magyar utazási irodákkal együtt rendszeresen részt vesz a főbb kínai turisztikai vásárokon, másrészt kiadványokat készít, melyek Magyarországot mutatják be, és a sajtó által is népszerűsíti hazánkat. A magyar turisztikai szakma 2004-ben Kínára fókuszál; a kínai beutazás fellendítése a cél. Ennek megvalósítása érdekében az MT Rt. a teljes évre vonatkozó akciótervet készített. Az ADS státusz megszerzése óta fokozott figyelmet fordítanak Kínára. 2002-óta a Magyar Turizmus Rt. rendszeresen vendégül lát kínai turisztikai szakembereket, újságírókat hazánkban. A legutóbbi ilyen csoport 2004. június 7-14-e között látogatott el hazánkba. A jól sikerült tanulmányúton 50 turisztikai szakembert és újságírót látott vendégül a Magyar Turizmus Rt.119 A workshoppal egybekötött út célja az volt, hogy hozzájáruljon Magyarország vonzerejének megőrzéséhez, azután is, hogy az EU megkapta az ADS státuszt. „A Gerbeaud Házban megrendezett workshopot megelőző prezentációra a Magyar Turizmus Rt. 27, a kínai beutaztatásban érdekelt magyar utazási irodát hívott meg azzal a céllal, hogy megismertessék szervezett programjaikat a kínai vendégekkel. Ekkor mutatták be az MT Rt. és a MUISZ 16 tagirodájának közös, 28 oldalas, kínai nyelvű kiadványát, egy magyarországi

és

európai

nagyvárosokat,

üdülő-

és

pihenőhelyeket

bemutató

programfüzetet is, amelynek segítségével a kínai tour operatorok 6-14 napos, akár több országot is érintő körutakat szervezhetnek. 118 119

Forrás: http://www.fn.hu – Cégmonitor Forrás: W.ZS.: Kínaiak magyar körúton, http://www.turizmus.com

- 63 -

A prezentáción Galla Gábor, az MT Rt. vezérigazgatója elmondta: a kínai turisták figyelmét mindenekelőtt Magyarország kulturális értékeire, illetve a gyógy- és termálvízkincsre szeretnék felhívni.”120 Az ilyen jellegű utak kiváló eszközei a személyes kapcsolatépítésnek a kínai és magyar utazási szakembereknek, illetve a sajtó képviselői révén kiváló promóciós lehetőséget is jelentenek. „Erre az alkalomra készült el a MUISZ 16 tagirodája és az Magyar Turizmus Rt.

kínai nyelvű közös kiadványa, mely magyarországi és európai üdülő és pihenő helyeket bemutató programfüzet. Az ajánlatok mellett nem szerepel ár, a füzet a kínai tour operatorok számára nyújt segítséget az utak programozásában. A tanulmányútnak különös jelentőséget ad, hogy 2004. június 10-12. között hazánkban tartózkodott Hu Jintao úr, a Kínai Népköztársaság elnöke. A turisztikai szakma számára elismerést jelent a kínai fél részéről, hogy az Elnök úr által adott protokoll vacsorán valamint Medgyessy Péter miniszterelnök úr által – az Elnök úr tiszteletére – rendezett ebéden a turisztikai szakma magas rangú tisztségviselői is jelen voltak ”121 Hazánk népszerűsítésének másik fő formája a kínai utazási kiállításokon való részvétel. Hazánk általában évente négyszer, a négy legfontosabb kínai vásáron képviselteti magát (Sanghaj - WTF, Peking – BITE, Peking – CBITM, Kunming – CITM)122. Ezek között a vásárok között egyaránt előfordulnak ki- és beutazatással, illetve csak beutaztatással foglalkozó vásárok. A turisztikai vásárokon való részvételt a Magyar Turizmus Rt. szakemberei szervezik meg, bizonyos összeg befizetése mellet azonban a hazai ajánlott utazási irodák is részt vehetnek, és részt is vesznek ezeken a vásárokon. A vásárok során, illetve egyéb marketing tevékenységek kapcsán hazánk sikeresen együttműködik a Visegrádi Négyek államaival. Gyakran közös standokon szerepelnek a kiállításokon, illetve közösen alkották meg a http://www.europen-quartet.com weboldalt, mely a négy ország turisztikai attrakcióira igyekszik felhívni a külföldi turisták figyelmét, és amelynek sajátossága, hogy kínai nyelven is megtekinthető. A négy ország 2004-től négy piacon működik együtt, melyek a következők: USA, India, Kína és Japán. A négy ország a weblap mellett elkészített egy kínai nyelvű nyomtatott turisztikai füzetet is, mely a négy ország fő nevezetességeit mutatja be, European Quartet – One melody címmel.123

120

Idézet: W.ZS.: Kínaiak magyar körúton, www.turizmus.com Sajtóközlemény: Kínai turisztikai szakemberek Budapesten, Magyar Turizmus Rt (2004. június 11.) 122 Forrás: Magyar Turizmus Rt. táblázatos összefoglalója, cím nélkül, dátum nélkül 123 Forrás: Belső konzulens és maguk az említett kiadványok 121

- 64 -

A már említettek mellett közös piackutatásokban és statisztikai kiadványok elkészítésében is együttműködnek a Visegrádi Négyek. A 2005-ös évre a MT Rt. a már említett négy vásáron való részvételét jelezte. A jövőbeni tervekkel kapcsolatban „Kelecsényi Ágnes, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy Magyarország promócióját tovább erősítik Kínában, de annyi pénz a világon nincs, amennyiért egy ilyen hatalmas országot eláraszthatnának reklámjaikkal. Ehelyett a szakmai kapcsolatokat építik nagy erővel.”124 Összefoglalva tehát a hazai marketing tevékenység Kínában a kapcsolatépítésre fókuszál, hazánk bemutatása, megismertetése a cél a különböző kiadványokkal és a vásárokon való részvétel által. Egy Kínához képest ennyire elhanyagolható méretű kis ország a 2004-es bizonytalan helyzetben valószínűleg nem is tehet többet, ugyanis jelentősen megnövelt forrásokkal természetesen agresszívebb marketinget lehetne folytatni Kínában, azonban mivel egyelőre még nem indult meg hazánkba a kínai turizmus, célszerű kivárni. Az elkövetkezendő pár évben ugyanis feltehetően kirajzolódik a hazánkba érkező kínai turizmus várható volumene, és akkor ennek megfelelően lehet módosítani a marketing tevékenységünket. A marketing tevékenységben majd előreláthatólag a 2008-as év fog jelentős változásokat hozni, amikor hazánk is belép a schengeni térségbe, ekkora érdemes új marketing tervet kidolgozni.

5. Kína és a kultúraközi kommunikáció125 A turizmus a gazdaságnak egy olyan területe, ahol folyamatosan emberek érintkeznek egymással, folyamatos kommunikáció zajlik a turisztikai szolgáltatók és az azok szolgáltatásait igénybevevő turisták között. Ennek a kommunikációnak a zavartalansága, nagyban hozzájárul a turisták elégedettségének kialakulásához, nagyban befolyásolja az adott szolgáltatóról kialakított benyomásaikat.

124

Gál Zsuzsanna: A nagy hajó lassan mozdul, Népszabadság (2004. november 17.) Forrás: www.azsianet.hu, www.terebess.hu (azsiatár), Hidas Judit szerkesztő Szavak, jelek, szokások Windsor kiadó 1998 (Kínai fejezet) 125

- 65 -

A kínai és a magyar kultúra jelentősen eltér egymástól, éppen ezért jelentős kommunikációs, kulturális nehézségek adódhatnak. Érdekesnek találom szakdolgozatom szempontjából, hogy bemutassak ezek közül néhányat, hogy érzékeltessem, hogy kínai beutazó turizmussal kapcsolatos nehézségek nem csak a gazdasági, kormányzati oldalon jelentkeztek, hanem egy átlag turisztikai szolgáltatónak is komoly erőfeszítéseket kell tennie, igénybe kell vennie olyan jellegű szoláltatásokat, mint amilyeneket interjúmban Prutkay úr bemutatott, hogy a kínaiak jól érezzék magukat hazánkban és valóban kellemes, és emlékezetes maradjon számukra ez az utazás. Kína rendkívüli jelentőségű állam, a világ lakosságának jelenleg csaknem 22%-a él itt, azonban a kínai nyelvet ennél jóval többen beszélik a világon. Már itt azonnal el is mondhatjuk, hogy a kíniak pontosan tisztában is vannak jelentőségükkel. Országukra, mint a Föld legnagyobb és legjelentősebb kultúrájának letéteményesére tekintenek, amely elérte, hogy szomszédai (Korea, Japán, Vietnám) fejet hajtsanak kultúrája előtt, átvegyék írásrendszerét, filozófiáját, kultúrájának egy részét. A kínaiak országukat „Csungkuo”-nak, a Középső Birodalomnak tekintik, a civilizált világ közepének, a kívül eső területeket pedig szerintük különböző oktalan, civilizálatlan ördögök népesítik be, akiktől teljesen felesleges

civilizált

viselkedést

elvárni.

Saját

nagyságuk

(nevezhetjük

akár

felsőbbrendűségüknek) tudata az idegenekkel szemben támasztott közönnyel párosul. Nagy népessége miatt azonban óriási különbségek vannak az egyes kínaiak között. A kínai élet alap értékrendjei a nepotizmus (a család elsősége, a belső kapcsolatok fontossága, az összetartás, amely segíti a fennmaradást), a konformizmus (a hierarchia természetessége, az, hogy az alárendelteket el lehet tiporni, a felénk rendeltek pedig minket tiporhatnak el), a fatalizmus (istenek irányítják az életet, tőlük függ minden, azonban őket is, mint mindenkit meg lehet vesztegetni, vagyis a gazdagok tőlük is több kegyet szerezhetnek), flegmatizmus (az óriási zsúfoltság miatt az együttélés nélkülözhetetlen kelléke a tolerancia, a tompított érzelmek, mások korlátlan elviselése), és a zajfüggőség (a kínaiak nem bírják a csendet, folyamatosan igénylik a társaságot, a zajt, tompított érzelmekkel élnek, mindent állandó mosollyal kísérnek, közben azonban hihetetlenül pontosan figyelik meg környezetüket). A kínaiak életében a család jelenti mindennek az alapját, régebben sok generáció élt együtt, mára ez változóban van. A család feje a legidősebb férfi, aki teljhatalommal rendelkezik, utána kor szerint következik a többi férfi majd a nők a családi ranglétrában. A nők, mint más távol-keleti országokban itt is a férfiaknak alárendelten élnek. A család azért

- 66 -

a legfontosabb az életben, mert egyedül senki sem boldogulhat, kell a háttér, a támogatás, a kapcsolatok. Mindannyian tudjuk, hogy a kínai kultúra jelentősen különbözik a magyartól. Írása, nyelve rendkívüli módon eltér a magyartól, illetve az általunk ismert európai nyelvektől: a kínai nyelvnek magának is több változatát ismerjük, például a kantonit, mandarint, (habár a lakosság 90%-a egy fajta kínait az úgynevezett han kínait beszéli), ez pedig nehezíti ezen nyelv elsajátítását, ami nehezíti a kommunikációt. Ezt a problémát pedig csak fokozza a néhány évtizede feltalált kínai latin átírási rendszer (pinyin), mely valójában a külföldieket lenne hivatott segíteni, azzal hogy számukra olvasható, kiejthető módon írja le a szavakat. Mivel azonban igen szerencsétlen módon ez az átírási rendszer nem egy konkrét, latin betűs nyelv kiejtési szabályaira alapszik, hanem külön megalkották hozzá a maga kiejtési szabályait, csak tovább nehezíti a helyzetet, hisz külön meg kell hozzá tanulni a kiejtést. Vegyük például azt az esetet, amikor üzleti partnerünkkel névjegyet cserélünk: ilyenkor az ő névjegyén az egyik oldalon hagyományos kínai írással, a másik oldalon pedig latin betűs átírással szerepelnek az adatai. Nagy Bálintot idézve legyen az illető neve: Qian Jiaxing, ez esetben ennek a kiejtése valahogy úgy hangzana a pinyin kiejtési szabályai szerint, hogy: Cs’en Csjá-sing. Valljuk be, ez nekünk európai nyelveken nevelkedett embereknek nem nagyon jutna eszünkbe. Ezeket a nehézségeket csak tetézi a kínai nyelv hangsúlyozása mely 4 különböző zenei hangsúlyt használ vagyis adott szó a különböző hangsúlyokkal mást és mást jelent. Ezen rövid kulturális betekintés után pedig jöjjenek maguk a kommunikációs nehézségek, illetve óriási számuk miatt inkább csak néhány belőlük a teljesség igénye nélkül. A szokások terén sok bonyodalommal találkozhatunk: a szerénységgel, vagyis azzal hogy a sajátunkat mindig szidni, lekicsínyleni illik (vagyis például egy nagyképű amerikai igen hamar elássa magát a kínaiak előtt) a hazudozással, mellyel a visszautasítás kínosságát enyhítik, a túlzott udvariassággal, mely egy ajtónál valóságos küzdelemmé fajulhat (persze kizárólag ismerősök között), az üdvözléskor adott csók mellőzéséről, az idegenek iránti közönyről és hosszan még sorolhatnánk. Meglepő az általában érzelmeiket kimutató európaiak számára hogy a kínaiaknál az érzelmek kimutatása fordítottan arányos a mélységükkel. Gyakori problémák merülhetnek fel az étkezésnél is, ahol az európaiak által gusztustalannak tartott böfögés, csámcsogás, szürcsölés mind azt mutatja mennyire jó az - 67 -

étel. Étkezés közben szinte minden megengedett, átnyúlhatunk társaink felet, lecsöpögtethetjük az asztalt, rágyújthatunk, furcsa mód azonban szánkba nem nyúlhatunk kézzel, ha muszáj, inkább köpjünk. Fizetéskor pedig komoly verseny van azért hogy ki fizethessen, a fizető személy komoly erkölcsi győzelmet arat, ugyan erre rámehet nem kevés pénze. De az étkezéssel kapcsolatban akár eszünkbe juthat az is, hogy nekünk mennyire furcsa kínai ételt enni: a sok kis apróra vágott valamit, egy kínaiban egy rántott szelet valószínűleg hasonló élményeket vált ki, főleg ha belegondolunk, hogy még késsel és villával is kell azt elfogyasztania a jól bevált evőpálcika helyett. Ráadásul a kínaiaknál a szerénység miatt a háziasszony mindig minél jobban sikerülnek, annál jobban szidja az általa elkészített ételeket, ez pedig komoly bonyodalmakra adhat okot, mint ahogy azt egy amerikai filmben szemléletesen láthatjuk is, amikor a leszidott ételt az ifjú amerikai a vendégségben gyorsan nyakon önti egy kis szójaszósszal, hogy azzal feljavítsa és segítsen a háziasszonynak, ezzel azonban csak azt éri el, hogy mindenki halálos döbbenettel tekint rá. Ezek ugyan apró dolgoknak tűnhetnek, de komoly bonyodalmakat, félreértéseket okozhatnak. Természetesen számunkra, európaiak számára akik egyre inkább az amerikai üzleti stílust vesszük át, nehéz átszokni erre a magatartás formára. Nehéz abbahagyni önmagunk dicséretét reklámozását, márpedig ezzel csak lenézést válthatunk ki a kínaiakban. Ebből is látszik, hogy nekünk, mint vendéglátóknak igen nehéz felkészülnünk a kínai turisták megfelelő fogadására. Először is, gondoljunk a nyelvi nehézségekre. Már akár a mosdó puszta megtalálása is óriási feladat lehet, ha az illető kínai ember nem ismeri a latin ábécét és mellé még angolul sem tud. Ezért az olyan turisztikai szolgáltatók esetében, akik kínai csoportokat kívánnak fogadni, érdemes megfontolni ezeket a dolgokat. Kirakni kínai feliratokat, hogy segítsék a tájékozódást, érdemes megtanulni továbbá pár üdvözlési formát, pár fontosabb szót, hogy ezzel is elnyerjük vendégeink rokonszenvét. Illetve nem csak a vendéglátóknak de a kulturális intézményeknek is fel kell készülniük erre a problémára, ugyanis tapasztalataim szerint még a legnagyobb múzeumainkban sincsenek kínai táblák (örülhetünk, ha angol vagy német feliratok vannak) melyek segítenék a tájékozódást, illetve tájékoztató könyvek, füzetek sincsenek, melyek segítenék a turistákat. Persze felmerül bennünk a kérdés, hogy az eddigi elhanyagolható számú turista mellett mindek ilyenekre pénzt fordítani, erre pedig egyszerű a válasz: ha az ideérkező kínaiak kellemes tapasztalatokat szereznek, az öregbíti országunk jó hírét

- 68 -

hazájukban, illetve ha egy ekkora piacot akarunk meghódítani, akkor reális lehetőségeinket mérlegelve érdemes ilyenekre áldozni. Véleményem szerint a szakképzett kínaiul kiválóan beszélő magyar idegenvezetők vagy magyarul kiválóan beszélő kínai idegenvezetők mellett érdemes lenne a szálláshelyek számára egy kis prospektust összeállítani, mely röviden tájékoztatja e helyeket a kínai turistákról, mindennapi szokásaikról, kulturális sajátosságairól, hogy megelőzzük a félreértéseket, problémákat. Érdekes melléklete lenne egy ilyen kiadványnak egy kis dosszié, amely mondjuk A4-es méretben tartalmazná a

legfontosabb kínai szavak

írásképét, pl. a WC, étterem, recepció szavakat, így ezeket a vendéglátósok szabadon fénymásolhatnák, kicsinyíthetnék, nagyíthatnák és elhelyezhetnék a megfelelő helyekre, amennyiben kínai csoportjuk érkezik. Ez a kis csomag nem igényelne nagy ráfordítást, mégis nagy segítség lenne a kínaiak számára.

- 69 -

Összegzés Kína a 80-as évek folyamán régiójának, majd a 90-es évekre pedig már Ázsiának meghatározó szereplője lett. Az ezredfordulóra Kína globális nagyhatalommá vált. Gazdasága rendkívül gyorsan fejlődik, 2004 és 2015 között várhatóan évente 7%-os lesz a gazdasági növekedés. 2020-ra a WTO előrejelzései szerint, mint már említettem, várhatóan 100 millió kínai fogja elhagyni hazáját, hogy megismerje a világot, felesleges tehát hangsúlyozni Kína fontosságát a turisztikai piacon. Az, hogy Kína 2002-ben megadta hazánknak az ADS státuszt, jelezte nyitottságát felénk, ám ez még nem volt több mint egy gesztus. Hosszas tárgyalások során sikerült aláírni 2003-ban azt a szándéknyilatkozatot, amely konkrétan lehetővé tette 2003 novemberétől a beutaztatást. Az ADS folyamatot hazánkban élénk sajtó visszhang kísérte. Több újság kínai turista áradattal számolt, és ez a bizakodás fokozatosan átterjedt a turisztikai szakma szereplőire. Egy év alatt azonban bebizonyosodott, hogy korántsem özönlenek el minket a kínai turisták, legalábbis a 2004-es adatok szerint még nem. Ennek több oka is van: egyfelől hazánk (és Európa is) viszonylag ismeretlen még Kínában, más felöl pedig a közvetlen légi kapcsolat hiányában megközelíthetetlen is volt a kínaiak számára. Harmadsorban pedig az, hogy az EU megkapta az ADS státuszt rontja hazánk versenyhelyzetét a kínai piacon, hisz így egy vízummal bejárhatják a kínaiak az egész schengeni térséget, melynek államai egyébként is híresebbek, míg hazánkba külön vízumot kell kérni. Magyarországon a kínai turizmus kibontakozása az előrejelzések szerint a következő pár évben várható, igazi áttörést az fog jelenteni, amikor 2007-ben várhatóan hazánk is tagja lesz a schengeni rendszernek, ami jelentősen leegyszerűsítheti a kínaiak számára a beutazást. Az, hogy a MALÉV idén elindította közvetlen járatát augusztusban a BudapestPeking útvonalon szintén örvendetes fejleménynek tekinthető, hiszen mint ahogyan dolgozatomban bemutattam a kínaiak számára kiemelten fontos a közvetlen légi összeköttetés.

- 70 -

Sajnálatos módon a beutazó kínai turizmussal kapcsolatban hazánkban az ADS rendszer bevezetése előtt nem készültek statisztikák, ezért csak a nagykövetségi illetve kormányzati forrásokból lehetett ezzel kapcsolatban adatokhoz jutni. Az ADS tényleges életbelépése óta a kormányzati hangsúly is eltolódott, most már hazánk fő célja, hogy ismerté váljon Kínában, hogy felkeltse a kínai kiutazó turizmus érdeklődését. A marketing tevékenység azonban Kína méretei miatt rendkívül költséges. A jelenlegi rendszer, amelyben a Magyar Turizmus Rt. irányítása mellett, az utazási irodák aktív közreműködésével zajlik a promóció optimálisnak tekinthető, hisz így össze lehet fogni a különböző erőforrásokat, és nagyobb projekteket lehet megvalósítani. Korlátozott pénzügyi forrásaink megfelelőbb kihasználása érdekében a Visegrádi Négyek országaival is együttműködünk a kínai turizmus területén. Összegezve tehát a kínai turizmussal kapcsolatban egyelőre nem igazolódtak be a szakma nagyvonalú várakozásai, nem következett még be a kínai beutazó turisták számának hirtelen növekedése. Elmondható azonban, hogy hazánk megtette a megfelelő lépéseket a kínai turisták fogadása érdekében és a turisztikai szektor szereplőinek egy része is kellően felkészült már erre az újfajta kihívásra. A 2004-es év a kivárás jegyében telik el, az elemzők 2005-től jelentős emelkedést jósolnak a kínai beutazó forgalomban, tehát a több éves előkészítő munka gyümölcsei várhatóan a közel jövőben fognak beérni, azt viszont hogy hazánk sikeres lesz-e a kínai turistákért folytatott versenyben még korai megjósolni, hiszen ezt majd több fajta tényező együttesen fogja eldönteni.

- 71 -

Mellékletek 1. Melléklet: Kínai rövid bemutatása Kína térképe

Forrás: www.cia.gov

2. Kína adottságai126 A Kínai Népköztársaság Ázsia keleti részén helyezkedik el. Területe közel 9,6 millió négyzetkilométer, lakossága pedig a 2004-es adatok szerint eléri az 1,29 milliárd főt, amely adatok alapján területileg a világ negyedik legnagyobb országa, népességét tekintve azonban Kína vezeti a világranglistát. Az ország hatalmas méretéből adódóan földrajzi adottságai, viszonyai igen változatosak. Az országot összesen 34 vidéki közigazgatási egység alkotja, melybe beletartozik Kína 23 tartománya (köztük Tajvan), 5 önálló régiója, 4 közvetlenül a kormány által irányított önkormányzata és különleges adminisztratív régiója, Hong Kong és Makao. Az ország közel 22 ezer km-es határvonalának, több mint felét, azaz 14500 km-t tenger határol. A szárazföldön Kína 14 országgal határos, északon Oroszországgal és Mongóliával, nyugatról Kazahsztánnal, Tadzsikisztánnal, Afganisztánnal és Pakisztánnal, 126

Forrás: CIA World Fact Book

- 72 -

délről Indiával, Nepállal, Butánnal, Myanmarral, Laosszal és Vietnámmal, keleten pedig Észak-Koreával szomszédos. Emellett számos tengeri szomszédja is van, Japán, Malajzia, Indonézia és Brunei is határosak Kínával. Az ország klímája is igen változatos a nagy földrajzi méret miatt, míg délen a trópusi klíma a domináns addig északon már a szubarktikus klíma az uralkodó. Lakosságát tekintve az átlag életkor 31,8 év. A lakosság növekedése 0,58%-os, köszönhetően a kormányzat népesség növekedést gátló politikájának köszönhetően. Jelenleg a születéskor várható életkor 72 év. A lakosság összetételét tekintve a legnagyobb csoport a han-kínai, mely a lakosság 91,9%-át adja, de jelentősek még a csuang, az ujgur, a huj, a ji, miajo mandzsu, a tibeti, a mongol és koreai népcsoportok is. Az ország hivatalos nyelve a mandarin kínai. A lakosság döntő többsége buddhista vallású, a keresztények aránya 3-4% között mozog, míg a muszlimok közel 1-2%-át teszik ki a lakosságnak. Az ország államberendezkedése, mint ahogy az a nevéből is kitűnik kommunista állam. Az állam élén 2003. március 15. óta Hu Jintao elnök áll. Törvényhozó testülete a Nemzeti Népi Kongresszus.

3. Kína gazdasága Az ország méretéből adódóan mindenképpen a gazdasági figyelem középpontjában áll. Az kommunista hatalom átvétel után (1949. október 2., Mao Ce Tung) az ország a hazánk által is megtapasztalt államberendezkedésre tért át. Jelenlegi gazdasági helyzetére a legnagyobb hatást az 1978-as nyitás és reform politikája gyakorolja, melynek során a korábbi megkövesedett rendszer helyett az ország a fejlődés útjára lépett, ezáltal a kínai gazdaság gyors átalakuláson ment keresztül. Bár a gazdaság még mindig kommunista irányítás alatt áll, azonban a nem kormányzati szervezetek és a civilek befolyása egyre nő. A mezőgazdaságban a korábbi szövetkezeti, kollektivizáló rendszert felváltotta a háztáji és községi irányítású mezőgazdaság, növekedett a helyi tisztviselők és gyár vezetők súlya az iparban, engedélyezték a kis vállalkozások egész sorát a könnyűiparban és megnyitották az országot a növekvő külkereskedelem és a növekvő befektetések előtt. Ennek eredményeként az ország GDP-je megnégyszereződött 1978 óta, mára már vásárlóerő paritáson számítva eléri a 6449 milliárd dollárt127, ami alapján az egy főre jutó GDP eléri az 5000 dollárt 127

A gazdasági adatok forrása: CIA World Fact Book (az összes ezen az oldalon szereplő adaté)

- 73 -

(összehasonlításul hazánkban ugyanez a szám 13900 dollár/fő). A GDP egyre növekvő hányadát, 51,7%-át adja az ipari szektor, a szolgáltatások a GDP 33,8-át teszik ki, míg a mezőgazdaság aránya bár csökken, de még mindig jelentős a maga 14,5%-ával. A 2003-as adatok szerint a GDP növekedési üteme meghaladja a 9%-ot, vagyis a gazdaság dinamikusan fejlődik tovább. Az ország külkereskedelmi mérlege pozitív, míg 2003-ban az import 397,4 milliárd dollárt (f.o.b) tett ki, addig az export 436,1 milliárd dollár volt, vagyis 38,7 milliárd dolláros többlettel gazdálkodhat az ország.

- 74 -

Táblázatok és ábrák jegyzéke ƒ

1. számú táblázat

A kínaiak számára engedélyezett cél országok listája

ƒ

2. számú táblázat

Kiadott útlevelek száma Kínában 1993-2001

ƒ

3. számú táblázat

A kiutazó kínai turisták nem szerinti összetétele, százalékos megoszlás szerint

ƒ

4. számú táblázat

A 2000-ben Thaiföldre és Szingapúrba érdekező kínai turisták kor szerinti megoszlása, százalékosan megadva

ƒ

5. számú táblázat

A Szingapúrba utazók turisták fő úti céljai, százalékos megoszlásban

ƒ

6. számú táblázat

A kínai kiutazó turisták úti céljai 2000-ben, illetve a 2000-es adatok aránya az 1999-es évi adatokhoz képest, százalékos formában

ƒ

7. számú táblázat

A Nyugat- és Dél-Európába utazó kínai turisták fő úti céljai, 1998-2000

ƒ

8. számú táblázat

Az Nagy-Britanniába, Finnországba és Izlandra utazó kínaiak száma, 1998-2000

ƒ

9. számú táblázat

A kínai beutazók fő célállomásai Kelet-Európában

ƒ

10. számú táblázat

A magyar-kínai kereskedelmi forgalom adatai, 1993-2004, millió USD-ban

ƒ

1. számú ábra

Kínai belföldi turizmus

ƒ

2. számú ábra

A kínai belföldi turizmus bevétele

ƒ

3. számú ábra

A belföldi turizmusban egy főre eső költés

ƒ

4. számú ábra

Kínai kiutazó turisták száma

ƒ

5. számú ábra

A CNTA szervezeti felépítése

ƒ

6. számú ábra

Turisztikai kiadások a kiutazó kínai turisták esetében

ƒ

7. számú ábra

Kínai turisták úti céljainak megoszlása kontinensek alapján

ƒ

8. számú ábra

Kereskedelmi szálláshelyek vendégei

ƒ

9. számú ábra

Kereskedelmi

szálláshelyeken

eltöltött

száma ƒ

10. számú ábra

Szállodák szobafoglaltsága

ƒ

11. számú ábra

Kereskedelmi szálláshelyek bevételei

- 75 -

vendégéjszakák

ƒ

12. számú ábra

A Magyarországra beutazó turisták kontinens szerinti megoszlása 2003-ban

ƒ

13. számú ábra

A

kereskedelmi

szálláshelyek

vendégforgalmának

megoszlása motiváció szerint 2003-ban ƒ

14. számú ábra

Kínai beutazók száma Magyarországon

ƒ

15. számú ábra

2004-ben az egyes hónapokban hazánkba érkező kínaiak száma

ƒ

16. számú ábra

2004-ben az egyes hónapokban a Pekingi nagykövetség által kiadott ADS vízumok száma

- 76 -

Bibliográfia Internet: ƒ

Bánhidi Ferenc: Kínai álom, HVG online - www.hvg.hu

ƒ

China, www.guiadelmundo.com/paises/china (Kína bemutatása, spanyol nyelvű turisztikai honlap)

ƒ

CIA: World Fact Book, www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ch.html (2004)

ƒ

CNTA honlapja, www.cnta.gov.cn/lyen/index.asp

ƒ

Egyelőre

várni

kell

a

kínai

turistákra,

Origo

üzleti

negyed,

www.origo.hu/uzletinegyed (2004. április 6.) ƒ

Év végén már érkeznek a kínai turisták, www.magyarorszag.hu (2003. november 10.)

ƒ

Figyelőnet lapszemle: Mégsem a kínai turisták lendítik fel az idegenforgalmat, www.fn.hu forrás: Világgazdaság (2003. december 4.)

ƒ

Figyelőnet lapszemle: Kínai turistaözön előtt a világ, www.fn.hu forrás: Világgazdaság (2003. október 27.)

ƒ

Gáti Júlia: Jöhetnek a kínaiak - Felmentő seregek, HVG online - www.hvg.hu (2003. március 15.)

ƒ

Gyorsjelentés: Turizmus, www.ksh.hu (2003. január-december, 2004. januárszeptember)

ƒ

Jennifer

Chang:

The

Trouble

with

ADS,

http://strategis.ic.gc.ca/epic/internet/inimr-ri.nsf/en/gr115861e.html (2003. április 24.)(angol nyelvű tanulmány az ADS rendszerről) ƒ

Kínai-magyar üzletember-találkozót szervezett hétfőn az ITDH, www.ma.hu (2003. november 11.)

ƒ

Magyar

kapcsolat:

Megtartaná

a

Malév

nevet

a

Hainan

légitársaság

www.azsianet.hu 2004. augusztus 11. ƒ

Magyar kapcsolat: Peking-Budapest oda-vissza, www.azsianet.hu (2004. augusztus 04.)

ƒ

Magyar

kapcsolat:

Újraindul

a

Budapest-Peking

www.azsianet.hu (2004. augusztus 04.)

- 77 -

közvetlen

légi

járat,

ƒ

Mától az EU egész területe "engedélyezett úticéllá" vált a kínai turistacsoportok számára, www.gazdaságiradio.hu (2004. szeptember 1.)

ƒ

MTI –Eco: A MALÉV és a Hainan Airlines közös járata Kínába, www.fn.hu forrás: MTI - Eco (2004. január 14)

ƒ

MTI:

A

magyar

export

növekedését

várják

a

kínai

látogatástól

www.magyarorszag.hu (2003. augusztus 25.) ƒ

MTI: A V4-ek jövőre 240 ezer eurót költenek turisztikai marketingre, www.magyarorszag.hu (2004. szeptember 17.)

ƒ

MTI: Az első pekingi járatot köszöntötték Budapesten, www.magyarorszag.hu (2004. augusztus 2.)

ƒ

MTI: Az év közepétől jöhetnek a szervezett kínai turisták, www.magyarország.hu (2003. március 19.)

ƒ

Nemes Gábor: Kínai turizmustervek - Nagy utazás, HVG online - www.hvg.hu

ƒ

Nemes Gábor: Kínai-magyar gazdasági kapcsolatok - Nagy fal, HVG online www.hvg.hu

ƒ

Objektív Hírügynökség: A MALÉV - Hainan Airlines Közvetlen Budapest-Peking légi járat újraindulása alkalmával Réthy Imre találkozott Sándor Lászlóval és Zhu Yiminnel, www.ma.hu (2004. június 2.)

ƒ

Objektív Hírügynökség: A Visegrádi Országok turisztikai vezetői a négy ország mintegy másfél éve folyó turisztikai együttmüködésének eredményéről tárgyaltak Csehországban, www.ma.hu (2004. szeptember 17.)

ƒ

Objektív

Hírügynökség:

Medgyessy

Péter

augusztus

26-án

háromnapos

munkalátogatásra a Kínai Népköztársaságba utazik, www.ma.hu (2003. augusztus 19.) ƒ

W. Zs: Kínaiak magyar körúton www.turizmus.hu

ƒ

Yin Yali: Chinese Tourism Market (gépelt előadás) BBJ konferencia, www.bbj.hu (2003. április 2.)

Folyóiratok ƒ

Dezső András: És ha jönnek a kínaiak?, HVG (2003. november 19.)

ƒ

Gál Zsuzsa: A kínaiak még nem kaphatnak turistavízumot, Népszabadság (2003. január 9.)

ƒ

Gál Zsuzsa: Akár százezer kínai turista is érkezhet, Népszabadság (2003. január 2.) - 78 -

ƒ

Gál Zsuzsa: Jönnek a kínaiak? – Tárgyalások a turisztikai korlát eltörléséről, Népszabadság (2002. május 3.)

ƒ

Gál Zsuzsa: Kevés kínai turista sok bonyodalommal, Népszabadság (2004. január 16.)

ƒ

Gál Zsuzsa: Kína még csak viszi a pénzt, Népszabadság (2004. június 10.)

ƒ

Gál Zsuzsa: A nagy hajó lassan mozdul, Népszabadság (2004. november 17.)

ƒ

Ígéretes eredményeket hozhat a kormányfő vezette magyar küldöttség holnap kezdődő vizitje, ha csak egy része is megvalósul annak, amit a kiutazók terveznek, Világgazdaság (2003. augusztus 26.)

ƒ

Iván Gizella: Kínai turisták tömege várható idehaza?, Magyar Hírlap (2003. január 6.)

ƒ

Krajczár Gyula: Aranyhéttel éled a kínai gazdaság, Népszabadság (2003. október 13.)

ƒ

Krajczár Gyula: Európa is várja a kínai turistákat, Népszabadság (2004. február 13.)

ƒ

Krajczár Gyula: Jönnek a kínaiak, Népszabadság (2004. január 19.)

ƒ

Krajczár Gyula: Néhány ezer kínai várható, Népszabadság (2003. október 27.)

ƒ

Krajczár Gyula: Novembertől jöhetnek a kínai turisták, Népszabadság (2003. október 21.)

ƒ

Krajczár Gyula: Soros György cége is érdekelt a Ferihegyen landoló Hainan Airlinesban, Népszabadság (2004. február 17.)

ƒ

Magyar elképzelések a Pekingi vizit előtt - Jövőre megkezdődhet a kínai beutazóturisták számának ugrásszerű növekedése, Világgazdaság (2003. augusztus 26.)

ƒ

Munkatársunktól: Budapesten tárgyal Hu Jintao államelnök, Népszabadság (2004. június 11.)

ƒ

Munkatársunktól: Medgyessy Kínába megy - hídfőállás lettünk?, Népszabadság (2003. augusztus 23.)

ƒ

Munkatársunktól: Tizenheten a milliárdból - Megérkezett az első kínai turistacsoport, Népszabadság (2004. január 21.)

ƒ

Neustadl Dániel: A kínaiak érdeklődnek, de még nem jönnek, Magyar Hírlap (2004. április 6.)

ƒ

Ortutay L.Gyula.: Kína magyar kapuja, Népszabadság (2004. október 5.)

- 79 -

ƒ

Ortutay L. Gyula: Útra kelnek a kínai milliomosok, Népszabadság (2001, május 19.)

ƒ

Szakály Attila: Kínai-magyar légihíd, Népszabadság (2004. január 14.)

ƒ

Szakály Attila: MALÉV: kifarol a Hainan?, Népszabadság (2004. augusztus 26.)

Könyvek, kiadványok: ƒ

European Quartet: One melody (ISBN: 83-7336-203-7)

ƒ

MALÉV Horizon Magazin, 2004. szeptemberi szám

ƒ

Mészáros Klára: Turizmus- jönnek a kínaiak, VIK 51 szám (2003. február 20.)

ƒ

Turizmus Bulletin: Országtanulmány Kína VI. évf. 4. sz. (Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága)

ƒ

World Tourism Organization: Chinese Outbound Tourism, WTO (2003. ISBN 92 8440615-3)

A Turisztikai Hivatal belső anyagai melyeket Víg Tamás tanácsos bocsátott rendelkezésemre: ƒ

Don Qun – Dou Jie: Study of Mainland China outbound tourism markets, Tourism Review (2001. február)

ƒ

Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya közötti idegenforgalmi együttműködésről (1987)

ƒ

Külügyminisztérium, 5. Területi Főosztály: Tájékoztató - Magyarország és a Kínai Népköztársaság Kapcsolatairól (2002)

ƒ

Megállapodás egyrészről Kínai Népköztársaság és másrészről az Európai Közösség között (ADS megállapodás)

ƒ

Szándéknyilatkozat (a kínai állampolgárok Magyarországra történő szervezett csoportos utaztatásának elősegítése érdekében), (2003. augusztus 28. )

ƒ

Víg Tamás: Magyar-kínai turisztikai kapcsolatok, Turisztikai Együttműködési Főosztály (2002. október 21.)

- 80 -