Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg
A Ket.-novellából eredő jogszabálymódosítások a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén
Készítette: Dr. Lantai Csilla Dr. Mattenheim Gréta
A Ket.-novellából eredő jogszabály-módosítások a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területén
Jogszabályi háttér I.: -
-
Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Ket.-novella: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény „Ket.-saláták”: 1. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet
Jogszabályi háttér II.: -
Gyvt.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
-
Gyvtm.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény
-
Gyer.: a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
-
Gyerm.: egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 173/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet
-
Hatály: A Ket.-novella és a módosító jogszabályok Ket.-tel összefüggő rendelkezéseit a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
I.
Alapelvek és alapvető rendelkezések
I.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek I.1.1. Elektronikus kapcsolattartás: Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. Egy alkalommal ügyfél módosíthatja a kapcsolattartás formáját. 2009. október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban általánossá válik az elektronikus kapcsolattartás igénybevételének lehetősége. Ügyfélnek: lehetőség, nem kötelesség. Ha a hatóságok számára az egymás közötti kapcsolattartásban az elektronikus út vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező, nem alkalmazhatják a kapcsolattartás más módját. Pl. gyermekvédelmi pénzbeli ellátásoknál: MÁK-ÖM; családi pótlék természetben: jegyző-MÁK.
I.
Alapelvek és alapvető rendelkezések
I.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek I.1.2. Döntés, mint gyűjtőfogalom: A határozat és a végzés egyértelmű elhatárolása gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen.
a
-
A Gyer.-nek már a 2009. szeptember 30-án hatályos szövege is az esetek többségében egyértelműen meghatározta a döntés formáját.
-
A „döntés” kifejezés általában az általános szabályoknál szerepel, míg az egyes ügytípusoknál konkrétan meghatározásra kerül, hogy határozatot vagy végzést kell hozni.
I.
Alapelvek és alapvető rendelkezések
I.2. -
Nyelvhasználat: Nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében megtehető ideiglenes intézkedések.
-
Gyvt. kiegészítése az ideiglenes intézkedések felsorolásával (ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelési felügyelet elrendelése, eseti gondnok kirendelése).
-
A nemzetközi szerződések, az európai uniós jogi aktusok és a Ket. szabályainak alkalmazása a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási területen.
-
A Hágai Örökbefogadási Egyezmény, a gyermektartásdíj tárgyában született nemzetközi egyezmények, a szülői felelősségről szóló 2201/2003/EK rendelet tekintetében a Gyer. a Ket.-től eltérő szabályokat állapíthat meg.
I.
Alapelvek és alapvető rendelkezések
I.3. A törvény hatálya, a Ket. és a különös eljárási normák: A gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok és a Ket. viszonya: A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a Ket. szabályai érvényesülnek. Ezektől eltérni csak a Ket. által meghatározott esetekben, az ágazati jogszabályokban rögzített szabályoknak megfelelően lehet. Ágazati eljárási szabályok közül 2009. október 1-jével kikerülnek a Ket.-szabályt megismétlő, párhuzamos rendelkezések. Pl. gyámügyi eljárás felfüggesztésére vonatkozó általános szabály [Gyer. 8/B. § (1) bek.], az értesítésre vonatkozó Gyer.-rendelkezések [Gyer. 8. § (5)–(6) bek.]. Jövőben is alkalmazni kell őket, csak nem az ágazati eljárási jogszabály, hanem a Ket. alapján. Ket. ismeretének fontossága! Ket. tárgyi hatálya. Gyámügy fogalma: jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek.
I.
Alapelvek és alapvető rendelkezések
I.4. A közigazgatási hatóság: -
-
Gyámhatóság fogalma: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal. - A gyámhatóság szervezetét (jegyző, városi gyámhivatal, szociális és gyámhivatal) 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. Helyi önkormányzat képviselő-testületének közigazgatási hatóságként való eljárása: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása.
I.5. Az ügyfélfogalom: -
A Gyer.-ben a Ket.-novellából adódóan az ügyfélfogalmat tartalmilag nem kellett módosítani, csupán egy pontosításra került sor: „A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül…
I.6. Az ügyféli jogok alapeljárásban való részvételhez kötése: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az eljárások céljára, a védendő személyi viszonyokra tekintettel a Ket. által biztosított lehetőséggel a Gyvt. nem él, azaz az is ügyfél lehet a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban nem vett részt.
I.
Alapelvek és alapvető rendelkezések
I.7. Ügyféli jogállás megtagadása: -
A bejelentő, kezdeményező személy nem tekinthető ügyfélnek. A Gyerm. következetesen végigvezette a Gyer.-en, hogy mely eljárások mikor indulnak hivatalból (kinek a kezdeményezésére) és mely eljárások, mikor indulnak kérelemre. Ha szükségessé válik az ügyféli jogállás megtagadásáról döntést hozni, akkor ez ellen a Ket.-novella értelmében biztosítani kell a jogorvoslatot.
I.8. Jogutódlás: -
A gyámügyek egy részénél (örökbefogadási ügyek, kapcsolattartási ügyek stb.) jellegükből adódóan nem lehetséges a jogutódlás. Ha nincs jogutódlás, az eljáró hatóságnak az eljárást le kell zárnia.
I.9. Adatkezelés: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az eljárások céljára, a védendő személyi viszonyokra tekintettel a Ket. által biztosított lehetőséggel a Gyvt. nem él, azaz az is ügyfél lehet a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban nem vett részt.
II. Joghatóság, hatáskör, illetékesség II.1. Joghatóság: A Ket.-novella bevezeti a „nem magyar állampolgár” fogalmát, amely alatt -
a külföldi és a hontalan személyeket kell érteni. Külföldön tartózkodó ügyfelek ügyében való eljárás: ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek, várandós anya hazaszállítása.
II.2. Hatáskör-telepítés: -
Jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet. 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet városi gyámhivatalként a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézőjét jelöli ki.
II.3. Hatáskör-átruházás és a kiadmányozási jog: -
A kiadmányozási jognak belső szabályzatban történő „átengedése” nem tekinthető hatáskör-átruházásnak. A képviselőtestület a hatáskörét bizottságára vagy a polgármesterre átruházhatja: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
II. Joghatóság, hatáskör, illetékesség
II.4. Eljárási kötelezettség és a hatóság mulasztása: -
-
Ket.-novella: a hatóságot nemcsak a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, hanem a felügyeleti szerv kijelölése esetén is eljárási kötelezettség terheli. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban az ún. hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazása: Gyvt. 83. §-ának (8) bekezdése: ha a gyámhivatal 5 munkanapon belül nem foglal állást a gyermek tartózkodási helyének kijelöléséről, illetve megváltoztatásáról, a gyám kérelmét jóváhagyottnak kell tekinteni.
II.5. Illetékesség: -
-
Lakcím, székhely fogalom Közvetlenül nem eredményeztek változást a gyermekvédelmi területen. Szakmai okokból 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet különös illetékességi okai bővültek.
II.6. Ideiglenes intézkedés: -
-
A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Ideiglenes hatályú elhelyezés, nem magyar állampolgárságú gyermek ügyében való eljárás.
II. Joghatóság, hatáskör, illetékesség II.7. Belföldi jogsegély: A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a belföldi jogsegély
-
igen gyakran környezettanulmány lefolytatására, meghallgatás elvégzésére irányul. Megrövidült határidők: 10, 5, 3 munkanap, környezettanulmány + veszélyhelyzet = haladéktalan eljárás. Adatigazolási, iratbecsatolási szabályok változása miatt várhatóan a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is növekedni fog a belső jogsegély-kérelmek száma.
II.8. Nemzetközi jogsegély: Főszabály: közvetlenül érintkezik hazai és külföldi hatóság.
-
Gyer. különös szabálya: „A nemzetközi örökbefogadási ügyek, a nemzetközi tartásdíj-ügyek és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyek kivételével a gyámhatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szablyairól szóló törvénynek a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályai szerint juttatja el külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére adott válaszát a címzettnek.”
II/A. A kapcsolattartás szabályai -
A Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer. elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit, a Gyvtm. pedig törvényi szintre emelte [Gyvt. 127. § (2) bek.].
-
2009. október 1-jétől főszabállyá válik az elektronikus kapcsolattartás lehetősége és kizárólag a Gyvt.-ben meghatározott személyes megjelenéshez, nyilatkozattételhez kötődő eljárási cselekményeknél nem lehet azt alkalmazni.
-
A gyermek súlyos veszélyeztetettsége esetén a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot.
III. Az elsőfokú eljárás III.1. Az eljárás megindítása: Kérelemre vagy hivatalból. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is egyértelműen meghatározásra került, hogy mely esetekben indul az eljárás kérelemre és mikor hivatalból. Példák: Örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás, védelembe vétel felülvizsgálata, családi pótlék természetben. Ha a hatóságnak hivatalos tudomása van az eljárás megindításának szükségességéről és az eljárás nem kizárólag kérelemre indul, akkor a hatóságnak hivatalból meg kell indítania az eljárást. Pl. gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás. III.2. Értesítés az eljárás megindításáról: Gyer. 8. § (5) bek. hatályon kívül, mert: a Ket.-novella az értesítési kötelezettség teljesítésére 5 munkanapos határidőt szab meg, ami az átszámítást követően megegyezik a Gyer.-ben szereplő 8 nappal. Hatályon kívül: értesítés mellőzésének eseteit felsoroló rendelkezés [Gyer. 8. § (6) bek.], mert az a Ket.-tel párhuzamos szabályozást tartalmazott. Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer.-nek a hirdetményi és közhírré tétel útján való értesítésre vonatkozó rendelkezését. Törvényi szintű lett a szabályozás: gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban kizárt a hirdetményi úton történő közlés [Gyvt. 127. § (3) bek.].
III. Az elsőfokú eljárás III.3. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban pontosított tartalommal, de továbbra is fennmaradt az a rendelkezés, hogy „a gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.”
III.4. Az eljárás megszüntetése: -
Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni, aminek következtében a hatóság az eljárást megszünteti.
III.5. Az eljárás felfüggesztése: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a Ket. érvényesül. A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében hatályon kívül: Gyer. 8/B. § (1) bek., 60. § (2) bek. Új szabály: „Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.”
III. Az elsőfokú eljárás III.6. Határidők: -
Munkanapokban történő számítás Ideiglenes hatályú elhelyezés esetén nevelésbe vételről szóló gyámhivatali döntésre hosszabb határidő: 27 munkanap. A két hónapot vagy azt meghaladó határidőket viszont célszerű a továbbiakban is hónapokban meghatározni. Az átszámításra csak az eljárási határidők tekintetében kerül sor. A Ket.-novella szűkíti a soronkívüliség alkalmazhatóságát a kiskorú ügyfelet érintő eljárások körében: kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége. Értelmezési szabály. Soron kívül intézendő ügyekben az ügyintézési határidőt legfeljebb 10 munkanappal lehet meghosszabbítani.
III.7. Az ügyintézési határidő elmulasztása: -
Hatóság díj-visszafizetési kötelezettsége. Illetékmentes eljárásokban is: általános tételű eljárási illeték megfizetése a központi költségvetésnek.
III. Az elsőfokú eljárás III.8. Kérelem: -
-
-
A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. Formanyomtatvány: gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésénél. Nem kérhető az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. A Gyerm. kibővítette a hatóság adat-/iratbeszerzési kötelezettségét a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban, ha az ügyfél azokat nem csatolta. Pl. örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése. Módosult az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet. Módosult a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet. A hiánypótlás tekintetében a gyermekvédelmi ágazati jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak.
III. Az elsőfokú eljárás III.9. Közreműködő hatóság: A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban közreműködő hatóság nem került kijelölésre. III.10. A jegyzőkönyv és a hivatalos feljegyzés: A gyámhatóság a környezettanulmányt is hivatalos feljegyzésbe foglalhatja, ha nincs módja jegyzőkönyvet készíteni és a Ket.ben meghatározott feltételek fennállnak. III.11. Adatok zárt kezelése A gyermekvédelmi és gyámügyi területen ágazati jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak. Fokozott figyelem: gyermekbántalmazási ügyek.
III. Az elsőfokú eljárás III.12. Képviselet III.12.1. Személyes eljárás: Kizárólag törvény írhatja elő az ügyfél személyes eljárását. A Gyerm. hatályon kívül helyezte a Gyer. 10. §-ának (4) és (6) bekezdését, a Gyvtm. pedig törvényi szintre emelte a személyes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket [Gyvt. 127. § (2)–(3) bek.]: „(2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. (3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.” Gyer. 53. § (1) bek.: „a 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét önállóan, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti”. A személyes eljárás nem zárja ki, hogy az ügyfél képviselője jelen legyen az eljárási cselekménynél, az ügyfél helyett azonban nem járhat el.
III. Az elsőfokú eljárás III.12. Képviselet III.12.2. Meghatalmazás: A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetőség van tehát arra, hogy a meghatalmazás csak bizonyos eljárási cselekményekre terjedjen ki. III.12.3. Ügygondnok: A Gyvtm. 2009. szeptember 1-jei hatállyal módosította a Gyvt.-t: a más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit a kirendelést kérelmező szerv viseli.
III.13. Hatósági közvetítő: -
Nincs speciális rendelkezés. A gyermekvédelmi közvetítői eljárásban közreműködő mediátor nem minősül hatósági közvetítőnek.
III.14. Kizárás: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi területen a kizárásra vonatkozó speciális rendelkezést az ágazati jogszabályok nem tartalmaznak.
III. Az elsőfokú eljárás III.15. A szakhatóság közreműködése: -
-
Lásd általános Ket.-tansegédlet. Előzetes szakhatósági hozzájárulás: a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (9) bekezdése kimondja, hogy „A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.” Szakhatóságnál hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazása gyermekvédelmi területen jelenleg nem lehetséges.
III.16. Idézés: -
- 2009. október 1-jétől a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetővé válik, hogy az ügyfelet az egyezségi kísérletre idézzék. (Kapcsolattartási ügyek.) - Végzés formájában lehet idézni. - Az idézett személynek meghallgatásra alkalmas állapotban kell megjelennie a hatóság előtt.
III. Az elsőfokú eljárás III.17. Ügyféli nyilatkozat és adatszolgáltatási kötelezettség: -
-
Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást. Iratbeszerzésre vonatkozó szabályok változása.
III.18. Irat: -
-
A gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásban a Gyer. a Ket. felhatalmazása alapján különös szabályt tartalmaz: „Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.” [Gyer. 8/C. §] Aránytalanul nehezen beszerezhető nem magyar nyelven kiállított irat helyett az ügyfél nyilatkozatot tehet.
III.19. Tanú: -
E tekintetben a gyermekvédelmi és gyámügyi ágazati jogszabályok különös eljárási rendelkezéseket nem tartalmaznak.
III. Az elsőfokú eljárás III.20. Szemle: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban környezettanulmány, illetve helyzetértékelés alatt a Ket. szerinti helyszíni szemlét kell érteni.
III.21. Szakértő: -
-
-
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban jogszabály bizonyos esetekben meghatározza a kirendelhető szakértőt: nevelési tanácsadó, pszichiátriai szakellátó intézmény, családvédelemmel foglalkozó szerv, szakértői névjegyzékbe felvett személy, közoktatási törvény szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság, megyei, fővárosi, valamint az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság. Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék. A szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló IM rendeletet kell alkalmazni. A gyermekvédelmi területen a Gyer. eltérő szabályt határoz meg, miszerint a szakértői vélemény elkészítésének határideje huszonkét munkanap. Nem egyértelmű szakvélemény: szakértőnek szükséges felvilágosítást megadni. Hatóság egyértelmű, világos kérdéseket tegyen fel. A szakértői vélemény elkészítésének időtartama nem számít be az ügyintézési határidőbe. A szakértővel való együttműködési kötelezettség.
III. Az elsőfokú eljárás III.22. Tárgyalás: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a jogviszonyok jellegéből adódóan sokszor tárgyalás tartására kerül sor. Így például a Gyer. tárgyalás tartását rendeli el a kapcsolattartási, örökbefogadási ügyekben, a védelembe vételnél, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásánál, a nevelésbe vételnél, a felülvizsgálati eljárásokban.
III.23. A határidő számítása:
-
A gyermekvédelmi területen speciális határidő-számítás: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény szabályozásánál, gyermektartásdíj megelőlegezésénél.
III. Az elsőfokú eljárás III.24. Az eljárás irataiba való betekintés: -
-
-
Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintésre jogosult személyek körét. Gyvt.: a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint – bizonyos kivételekkel – a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban azokat az iratokat, amelyekbe nem lehet betekinteni egyrészt a Ket. 69. §-ának (1) bekezdése, másrészt a Gyvt. 136/A. § (2) bekezdése határozza meg. Nem lehet betekinteni: a döntés tervezete, zárt adatok, államtitok, szolgálati titok, védett adat. Az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. Titkos örökbefogadás esetén az eljárás jogerős befejezését követően is korlátozott az iratbetekintési jog. A gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés nem nyilvános. Ez alól csak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység működésének engedélyezésével kapcsolatos döntés jelent kivételt.
IV. A hatóság döntései -
A Ket.-novella egyértelművé tette, hogy minden joghatást kiváltó kérdésben a hatóságnak döntést kell hoznia. Tájékoztató levelet a továbbiakban is írhat a hatóság, de az csak általános jellegű lehet és nem válthat ki joghatást.
IV.1. Hallgatólagos döntés: A hatóság mellőzi a határozathozatalt, ha az eljárás a jogszabályban meghatározott jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. Hallgatás-beleegyezés szabály. IV.2. A döntés szerkezete: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi területen is lehetőség van a döntések egybefoglalására. Pl. kapcsolattartási ügyek, családi pótlék természetben. Nem javasolt a döntések egybefoglalása: eltérő érintetti kör, bonyolult ügyek. Örökbefogadást engedélyező határozat „szétbontása”: kapcsolódó kérdésekről külön határozat.
IV.3. A döntés tartalma: -
A Gyer. szinte minden gyermekvédelmi és gyámügyben meghatározza a döntésnek a tartalmát.
IV. A hatóság döntései IV.4. Az egyszerűsített döntés: -
-
-
-
Ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntés hozható, amely nem tartalmazza az indokolást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Tekintettel arra, hogy a Ket. nem teszi lehetővé, hogy ágazati jogszabály ettől a rendelkezéstől eltérjen, hatályon kívül helyezésre került a Gyer. korábbi 14/A. §-a, amely meghatározta mely gyermekvédelmi és gyámügyekben hozható egyszerűsített döntés. Viszont: ezekben az ügyekben továbbra is ajánlott az egyszerűsített döntés hozatala. Az indokolás mellőzhető, ha az késleltetné a döntés meghozatalát és a késedelem életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kialakulásához vezethet. Ebben az esetben a döntés meghozatalától számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az indokolást az ügyfél részére. L. ideiglenes hatályú elhelyezés. Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített döntésből szintén mellőzhető az indokolás. L. a kapcsolattartás során született egyezség.
IV.5. Az egyezség jóváhagyása: -
Az egyezségben résztvevő bármelyik ügyfél kérelmére a hatóság visszavonja az egyezséget jóváhagyó határozatot, és lefolytassa az eljárást. Kapcsolattartást szabályozó egyezség.
IV. A hatóság döntései IV.6. A döntés közlése és nyilvános közzététele: -
-
-
A Ket.-novellának megfelelő terminológia értelmében a döntést közölni kell az érintettekkel, nem megküldeni vagy kézbesíteni számukra, illetve erről értesíteni őket. Gyermekvédelmi jogszabályok terminológiai pontosítása. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a döntést csak az ügyiratra kell feljegyezni, azt nem kell közölni a Ket.-ben meghatározott személlyel. Ilyen esetben a hatóság kérelemre külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a döntésről. Példa: óvodáztatási támogatás. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban egyrészt a döntések nem nyilvánosak (a működési engedélyezési döntések kivételével), másrészt hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye.
IV.7. A döntés kijavítása és kiegészítése: -
-
A Ket.-novella a döntés kijavítását és kiegészítését nem tekinti jogorvoslatnak, ezért nem is a jogorvoslatról és döntés-felülvizsgálatról szóló fejezetben (VII. Fejezet) helyezte el ezeket a szabályokat a Ket.-ben, hanem a döntésre vonatkozó fejezetben (IV. Fejezet). A döntés kijavítása és kiegészítése tekintetében a gyermekvédelmi és gyámügyi jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak.
V. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás -
A hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozat formájára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Pl. örökbefogadói nyilvántartásba és a gondnokolti nyilvántartásba való bejegyzés.
VI. Hatósági ellenőrzés -
Az ellenőrzések során a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is lehetőség van jegyzőkönyv helyett hivatalos feljegyzést készíteni, ha a hatóság jogsértést nem tapasztal.
VII. Jogorvoslatok VII.1. Méltányossági eljárás: -
A méltányossági eljárás kikerült a Ket.-ből. Az ágazati jogszabályok egyes konkrét ügyekben továbbra is meghatározhatják a méltányosság feltételeit, szempontjait. Így például a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során a hátralékra a jegyző indokolt esetben méltányosságból részletfizetést vagy kamatelengedést engedélyezhet. A hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha a kötelezett gyermeke azt hagyatéki teherként megörökli.
VII. Jogorvoslatok VII.2. Hatósági fórumrendszer: -
-
Főszabály: I. fok: a jegyző vagy a városi gyámhivatal. II. fok + felügyeleti szerv: szociális és gyámhivatal. Ha a szociális és gyámhivatal első fokon jár el, osztott hatáskörben kerül sor a fellebbezés elbírálására. A szociális és gyámhivatalnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. (A felügyeleti szerv azonban az ágazati miniszter.) A működési engedélyezési ügyek kivételével a szociális és gyámhivatal minden más I. fokon meghozott döntésével kapcsolatban az ágazati miniszter a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti hatóság (szerv). Ágazati miniszter első fokon jár el: az örökbefogadást elősegítő szervezetek működési engedélyezési ügyében. Döntése ellen fellebbezésnek helye nincs, bírósági felülvizsgálatot lehet kérni. Önkormányzati hatósági ügy: a bizottság, polgármester által átruházott hatáskörben hozott döntés elleni fellebbezést a képviselő-testület bírálja el. Ha a képviselő-testület nem ruházta át a hatáskört, hanem saját maga döntött, bírósági felülvizsgálatnak van helye a döntése ellen.
VII.3. Fellebbezés: -
Nincs formakényszer. I. fokú szerv vizsgálja: nem tudja-e saját hatáskörben orvosolni a problémát (döntés kijavítása, kiegészítése, módosítása, visszavonása). A másodfokú döntést hozó hatóság által hozott első fokú végzésekkel szembeni fellebbezésre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint az első fokú hatóság végzéseire. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.
VII. Jogorvoslatok VII.4. Bírósági felülvizsgálat: -
-
Peres eljárásban keresetet, nemperes eljárásban kérelmet kell benyújtani a bírósághoz. Mivel a bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül, ezért végzések bírósági felülvizsgálatához mindig kérelmet kell benyújtani. Az első fokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg, ha a végzést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője, központi államigazgatási szerv vezetője hozta, vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. L. örökbefogadást elősegítő magánszervezetek működési engedélyezése: ágazati miniszter által meghozott döntés ellen „csak” a bírósági felülvizsgálat eszközével lehet élni. Kötelező bírósági felülvizsgálat. Nevelési felügyeletet elrendelő vagy azt felülvizsgáló határozat. Ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntés. A bíróság kivételes esetekben változtathatja meg a döntést. A gyermekvédelmi és gyámügyi területen mégis számos ilyen eset van. Pl. örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító, a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító, a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó határozat bírósági felülvizsgálata.
VII. Jogorvoslatok VII.5. Felügyeleti eljárás: -
-
A felügyeleti szerv nem feltétlenül esik egybe a fellebbezés elbírálására jogosult szervvel. Pl. ha szociális és gyámhivatalok első fokú döntést hoznak. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban is fontos a jogszabálysértő döntés megsemmisítése vagy megváltoztatása esetén annak vizsgálata, hogy pl. a teljesítésre kell-e új határidőt megállapítani, illetve rendelkezni a költségek megtérítéséről.
VII.6. Ügyészi intézkedések, határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján: -
E kérdésekben a gyermekvédelmi és gyámügyi jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak.
VII.7. Semmisség: -
A Ket. lehetővé teszi, hogy törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést is semmisségi okká minősítsen. Ilyen törvényi előírás a gyermekvédelem területén jelenleg nincs.
VIII. Végrehajtás VIII.1. A végrehajtás elrendelése: -
Ha az alapeljárás kérelemre indult, akkor a végrehajtási eljárás is csak kérelemre indulhat. Pl. a kapcsolattartás végrehajtása során.
VIII.2. A végrehajtás foganatosítása: -
-
-
Ket. főszabálya: az első fokú hatóság felel a végrehajtásért. A Gyer. a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra speciális rendelkezéseket határoz meg. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban főszabály az, hogy bizonyos kivételekkel a végrehajtás foganatosításáról abban az esetben is a foganatosítás helye szerinti jegyző gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal járt el. - Kivételes szabály vonatkozik az ideiglenes hatályú elhelyezésre: ezekben az ügyekben a gyermek gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról pedig – függetlenül attól, hogy a kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhivatal rendelkezett – a gyámhivatal gondoskodik.
VIII.3. Késedelmi pótlék: -
A Gyvt. rögzíti, hogy a térítési díj és a gondozási díj meg nem fizetése esetén nincs helye késedelmi pótlék megállapításának.
VIII. Végrehajtás VIII.4. Fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtás: -
A Ket.-novella következetesen a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtás definíciót használja az azonnali végrehajtással szemben. A gyermekvédelmi és gyámügyi jogszabályokban is megtörtént erre tekintettel a pontosítás.
VIII.5. A végrehajtás felfüggesztése: -
-
A fellebbezés elbírálására jogosult szerv és a felügyeleti szerv is jogosult a felfüggesztésre. A végrehajtást fel kell függeszteni, ha azt az ügyész óvásában indítványozza.
VIII.6. Külföldi határozat végrehajtása: -
Gyer.-ben speciális szabályok: nemzetközi tartásdíj ügyek.
Hágai
Örökbefogadási
Egyezmény,
VIII.7. Meghatározott cselekmény végrehajtása: -
A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban, különösen a kapcsolattartás végrehajtása során fokozott felelősség terheli a gyámhatóságot, hogy megfelelő eszközt válasszon a végrehajtás kikényszerítésére.
IX. Eljárási költség -
-
-
A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit a kirendelést kérelmező szerv viseli. A gyámhivatal által megállapított eljárási költséget és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. A rendőrség igénybevételével kapcsolatos költséget az igénybevételt kérő hatóság megelőlegezi. A költségmentesség tekintetében a gyermekvédelmi jogszabályok speciális rendelkezést nem tartalmaznak.
X. Elektronikus tájékoztatás -
-
A Ket.-novella bővítette a hatóságok elektronikus tájékoztatás-adási kötelezettségét. A gyámhatóságnak részletes ügyforgalmi statisztikát kell honlapján közzétenni. A hatóság az ügyfelek személyes megjelenéséhez kötött hatósági ügyek intézését elektronikus úton vagy telefonon történő előzetes időpontfoglalással teheti lehetővé.
