51. A nemzetközi közjog sajátos természete, kötelező erejének alapja. (tk. 47-49, 59-61, 64-65) Fogalma: A kérdés van-e egyáltalán nemzetközi közjog? (nyilván, ha tanulunk róla☺) Először Bentham Bevezetés az erkölcs és a törvényhozás elveibe című művében jelenik meg, international law néven, szemben a national law fogalmával. Kant államközi jognak nevezi. Amely jogtudósok elismerik létét pozitív jogi jellegét emelik ki a nkkj.-nak, azaz e szabályok államok általi elismerését (pl.:alkotmányban, diplomáciai viták érvelésében, nemzetközi szervezetekben való részvétellel) és nemyetközi bíróságok által való használatát. Ugyanakkor elismerik, hogy ezesetben nincsen hagyományos értelemben vett jogalkotó szerv, de vannak formális nemzetközi normaalkotási eljárások, hasonlóság figyelhető meg a nk. Szervezetek és állami struktúrák közt, van szankciója e szabályok megszegésének, ami mára jellemzően már nem erőszak, háború, hanem békés megoldás Hobbes, Spinoza, általában a politikatudomány művelői tagadják létét, mert nincsen olyan szerv, amely kikényszeríthetné létét (nincs meg a hatalmi ágak hagyományos felosztása). Szerintük jogi jelleg nélküli szabályok alkotják e rendszert, Hobbes szerint ezek a szabályok a fennáló erőviszonyokat tükrözik. Az államoknak pusztán külső közjoga van, ami az alkotmány sajátos vetülete ( Hegel és a bonni iskola szerint) Tárgya: A nkkj. Államközi kapcsolatokat szabályoz (szemben a nk. Magánjoggal, mely természetes és jogi személyek nemzetközi elemmel bíró kapcsolatában a konkuráló államok joga közül „választ”.) Jellege: A nkkj. Nem homogáén egység (mint egy jogág), de vannak fontos szabályai, az általános nk jog, ( írott és szokásjogi szabályok alkotják) melyek a legtöbb államra, a nk. Jogközösségre általában jellemzőek. Ugzanakkor van ún. partikuláris nk. Jog , melynek szabályai csak bizonyos államokat, államcsoportokatr köteleznek.( Kétoldalú vagy multilaterális egyezmények révén.) Kötelező ereje: Egy iskola sem tudott átfogó magyarázatot adni honnan ered e kötelező erő, a nk. jogból magából vagy valahonnan kívülről. Formalizmus: voluntarizmus: a jog szabályai emberi akarat termékei, ezen akarat alapján és érdekében léteznek. Ezt képviseli Windscheid, Jellinek (az állam önkorlátozásaának elmélete-gyakorlatilag a szuverenitás korlátozásáról szól) és Triepel (államok akaratának egyesülése révén jön ltre a nk. jog-mind a szerződésekre, mind a szokásjogra ez jellemző, ez a közös akarat elmélet) Normativizmus: Szerintük az állam fikció, a jog terméke, az állam a joggal azonos, ezért a nk. jog kötelező erejét a normativitás törvénye magyarázza. Ismerős lehet e területről Kelsen lépcső elmélete (szigorlatod ellenére sem szabadultál meg tőle☺) Tiszta jogtan 10. fejezet. Eszerint a belső jogban e lépcső tetején az alkotmány áll, nk. jogban a pacta sunt servanda elve (későbbiekben fontos lehet, hogy szerinte így a szerződéses nk. jog a szokásjogi eredetű nk. jog alá van rendelve, azaz van hierarchia a jogforrások között). Kritika vele szemben azt emeli ki, hogy hipotézist feltételezve vezeti le normativista módon elméletét, az államok korlátlan hatalmát feltételezi, amiben benne van a szerződések megváltoztatásának lehetősége is. Formalizmus meghaladása: Természetjog: Vitoria és Suarez az előfutárai, legjelentősebb képviselője igen igen, Grotius.Szerintük az akarati jog kötelező ereje abból fakad, hogy megfelel a természetjognak, amely tehát egy magasabb rendű jogrend. Objektivisták: A jog társadalmi szükségszerűségen alapul, ebből meríti kötelező erejét (Duguit- szociológiai pozitivizmus) Mások szerint a jog társadalmi szolidaritásból születő szükségesség (Scelle) Marxizmus: Szerintük nincs általános nk. jog, hanem ideiglenes jelleggel nk. elvek és normacsoportok léteznek (Lenin), míg mások szerint van általános nk. jog, annak léte a termelőerőkkel, nk. munkamegosztás fejlődésével magyarázható. ********************************* Jogi jelleg elismerése Ha tehát elfogadjuk a fentiek alapján, hogy a nemzetközi jog, jog, felmerül az a kérdés, hogy min is alapul a kötelező ereje. Két iskola fogalmazta meg nézeteit: 1. Formalista iskola. 2. Objektivista iskola.
51
Formalista iskola 1.1 Wintscheid - Willenstheorie: a nemzetközi jog azért kötelező, mert az állami akarat jelenik meg benne. 1.2 Triepel - Vereinbarung elmélet: a kötelező erőt az akaratok egybeolvadására vezeti vissza. Két állam szerződése közös akaratként jelenik meg, mindkét fél szerződéskötési akarata benne van. A szokásjog annyiban tér csak el, hogy az minden állam akaratát magában foglalja. Ha pedig az állami akarat a belső jogban kötelező, akkor kötelező nemzetközi szinten is. 1.3 Jellinek - önkorlátozási elmélet: a nemzetközi jog nem egyéb mint az állam önkorlátozási tevékenysége. Minden állam képes arra, hogy önmagában létezzen, de az államoknak megéri, ha ezt a szabadságukat valamilyen előnyök végett korlátozzák. Ezért engedik be az országok a területükre a diplomatákat, hoznak létre demilitarizált övezeteket, ahol nem állomásoztatnak katonai erőket. A korlátozás mértéke az államtól függ. Kritikai megállapítások Ezek az elméletek az akarathoz kötődő elméletek. Mind Triepel, mind Jellinek elmélete azonban cáfolható. Az akarat egybeolvadás elméleténél vethető fel, hogy számos ország, amely korábban gyarmat volt nem járult hozzá a szabályok kialakulásához, hiszen nem is létezett. Elmondhatjuk tehát, hogy ez az elmélet egy hipotézis. További problémát jelent, ha egy állam nem csatlakozik egy nemzetközi szerződéshez. Ha például valamelyik állam nem csatlakozik az 1948-as Genocidium egyezményhez, felmerül a kérdés, hogy az talán jogosult lesz-e népirtást elkövetni? Természetesen nem. Tehát vannak olyan szabályok is melyek akkor is kötelezik az államokat, ha azok nem vettek rész a jogszabály megalkotásában. Jellinek elmélete viszont arra nem ad választ, hogy mi történik akkor, ha egy állam nem hajlandó korlátozni magát, rá lehet-e erre rávenni egy államot és ha igen, hogyan. Mindezek mellett azonban a nemzetközi jogban azonban vannak olyan normák is, amelyek minden esetben korlátozzák az államokat. Ezek az úgynevezett imperatív normák / erga omnes / ius cogens szabályok. Normativista iskola 1.4 A másik megközelítés híve Hans Kelsen, akinek a nevéhez fűződik a normativista iskola megalapítása. Nézte szerint a nemzetközi jog azért kötelező, mert elfogadjuk, hogy jog. A normapiramis elmélete alapján normák azért kötelezőek, mert visszavezethetőek egy magasabb normára. A piramis csúcsán az alapnorma: a pacta sunt servanda elve áll, vagyis a szokásjog. Kelsen normapiramisából kiindulva nehéz megérteni, hogy a gyakorlat miért olyan töredékes, hiszen vannak olyan jogsértők, akiket nem kapnak el, az országok más nemzetközi szerződések tagjai, az országok nem minden országgal tartanak fenn kapcsolatot. Tehát tulajdonképpen nem csak egy piramis létezik, hanem sok. Ezek kapcsolata azonban nem határozható meg Kelsen elméletével.
2.
Objektivisa iskola Az objektivista iskola álláspontja szerint a nemzetközi jog azért kötelező, mivel objektíve létezik. Léte és kötelező ereje egy magasabb rendű parancsra vezethető vissza, amely lehet akár isteni, akár természetes, akár ösztönös eredetű is. Szociológiai iskola Szociológiai iskola: Scelle, Duguit. Ahol van társadalom ott van jog is (ubi societas, ibi ius). Kell, hogy működési szabályok legyenek az államok között. Ez a folyamat már lejátszódott belső szinten, a törzsek között, most zajlik le az államok között. 3. Marxista iskola A társadalomban van alap és van felépítmény. Az alap a gazdasági eszközök, termelő erők. A felépítmény a különböző intézmények. A nemzetközi jogban eszerint a gazdasági meghatározottság érvényesül. Azt fogadjuk el, amit a gazdaságilag nagyobb potenciájú országok kidolgoznak, mivel a kisebb országok nehezebben tudják egyenként érdekeiket érvényesíteni. A szavazati arány egy nemzetközi szervezetben tükrözheti a gazdasági potenciált is. Pl. Világbank, Valutaalap EGK - súlyozott szavazás. 4. Összegzés A nemzetközi jog kötelező erejét egyik iskola sem tudja teljesen megmagyarázni. Minden esetben csak egyes elemeket ragadnak meg, így tulajdonképpen az összes elmélet együtt adhat magyarázatot arra, hogy miért kötelezi a nemzetközi jog az államokat.
52
52. A nemzetközi jog és a belső jog viszonyának alapkérdései, különös tekintettel a magyarországi gyakorlatra. (tk. 61-63 és a Magyar alkotmány 7§.) Nemzetközi és belső jog kapcsolata: Kérdés (mert itt is van kérdésünk, van-e hatáskörmegoszlás és hierarchikus viszony a két említett jogrend között?) Egységesség vagy kettősség jellemzi e kettőt? Monizmus: Szerintük jog csak egy van, a nemzetközi jog így közvetlenül érvényesül a belső jogrendben, a belső és nemzetközi jog között tehát lehet ütközés, ekkor valamelyik primátusa érvényesül. Ez általában a nemzetközi jog,(de a bolsevik jogrendszerben, Scelle vagy Kelsen szerint a belső jog élvez elsőbbséget) Ugyanazok az alanyok és jogforrások a kettőben. A nemzetközi jog ez alapján az egyének viszonyait közvetlenül is szabályozhatja. , nem szükséges formális recepció. Dualizmus: Eszerint a belső és nemzetközi jog két különböző jogrend, így a kettő között nem lehet konfliktus, nincs is szükség arra, hogy kimondjuk egyik vagy másik primátusát. Az egyik normáját a másikba transzformálni kell (beemelni). Nem ugyanazt szabályozzák, a nemzetközi jog az államközi kapcsolatokat szabályozza. A magyar jogban: Mindkét elv érvényesül. Az alkotmány 7.§(1) első fordulat:” A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait,”- ez utal monista jellegére Második fordulat: „biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”- ez a dualista jellemző. E probléma feloldására Alkotmány Bírósági határozatok születtek: 53/1993 (X.13) az igazságtételi törvény kapcsán Az újabb vitákban az alapot minderre az úgynevezett sortűz ügyek adták. Nemzetközi konfliktusban ezek a cselekmények az 1949-ben elfogadott négy genfi egyezmény alapján háborús bűncselekménynek minősülnek. A közös harmadik cikk szabályozta a nem nemzetközi összeütközésre vonatkozó szabályokat is. Ezt az egyezményt Magyarország 1954-ben sajátos módon hirdette ki. Megjelent a kihirdetés ténye a Közlönyben, de a szöveg nem. Annak terjesztéséről csak gondoskodni kellett. A rendszerváltás után, mint ismeretes felmerült az igény a felelősségre vonásra. A első igazságtételi törvényt (lex ZétényiTakács) az AB alkotmányellenesnek találta, mivel az megsértette a visszaható hatály tilalmát. A II. Igazságtételi törvény az 1949-es hadijogi szabályozásra épült. Az AB nem zárja ki a transzformációs aktust egyes nemzetközi szerződések esetén, ugyanakkor maga az alkotmány 7. §-a generálisan részévé teszi a magyar belsőjognak a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit. Az AB alkotmányellenesnek talált néhány rendelkezést, mivel az az egyezményben nem szereplő összefüggéseket létesített. Különösen igaz volt ez az első cikkre. Így a parlament - az első cikket mellőzve - újraszámozva a törvényt. 37/1996 (IX.4) párizsi békeszerződés kártérítési szabályainak végrehajtása kapcsán A békeszerződés 29. cikk 3. pontja szerinti kártalanítási kötelezettségeket az állam magára vállalta, amely belső jogalkotási kötelezettséget von maga után. Amíg ez nem teljesül, addig mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes állapot fennáll. 36/1996 (IX.4) az igazságtételi törvény kapcsán A LB elnöke és a Legfőbb Ügyész az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel a gyakorlat sem volt egyöntetű abban, hogy nem nemzetközi konfliktusnak minősül-e vagy sem. Az AB kimondta, hogy az igazságtételi törvény alkotmányellenes, és megsemmisítette azt. A törvény hatályon kívül helyezésével együtt azt is kimondta, hogy az állam a büntetőjogi igényét közvetlenül egy nemzetközi szerződés alapján érvényesítheti. Megjegyzés (Kovács Péter): egy olyan egyezményre alapozva, melynek kihirdetése igen csak aggályos formában történt, mivel a genfi egyezmények szövege nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Se a könyv se a jegyzet nem árult el semmit ezek eredményéről, továbbra is ott tartok, hogy ez nem eldöntött kérdés Esetleges választ a 2005 évi 50. törvény jelenthet a nemzetközi szerződések megkötésének eljárásáról. A nemzetközi szerződés létrehozása és szövegének végleges megállapítása 5. § (1) A miniszterelnök a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján ad felhatalmazást nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá határoz a tárgyalásokkal megbízott személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól. (2) A Kormány - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök - a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján felhatalmazást ad a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítására, továbbá határoz az ennek során eljáró személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól, valamint a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges feladatokról. (3) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást, az Országgyűlés illetékes bizottságának meg kell küldeni a szerződés szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló határozatot. 6. § (1) A nemzetközi szerződés létrehozásában, illetőleg a szerződés szövegének végleges megállapítása során eljáró személy (küldöttség) meghatalmazását a külügyminiszter okirattal tanúsítja. (2) Nincs szüksége meghatalmazási okiratra a) a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek a nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá a szerződés szövegének végleges megállapítására irányuló, valamint a szerződés kötelező hatályának elismerésével összefüggő cselekmények elvégzéséhez; b) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete vezetőjének a fogadó állammal, illetőleg a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőjének a nemzetközi szervezet keretében megkötendő nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá szövegének végleges megállapítására irányuló cselekmények elvégzéséhez.
53
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a nemzetközi szerződés létrehozásához és szövegének végleges megállapításához szükséges előzetes felhatalmazás megszerzésének kötelezettségét. Nemzetközi jog primátusa Értelemszerűen csak a monista elmélet esetén merül fel ennek a problémája. A doktrína túlnyomó része ma már nem fogadja el „az állam külső közjogának” elméletét ⇒ ezt a nemzetközi közjogtagadását valló nézetet ritkán és inkább a nacionalista rezsimek alkalmazták. Kelsen: Nincsen imperatív megoldás, de pragmatikus alapon a nemzetközi jog pozitivitása érdekében annak jogi primátusát fogadja el. (tanítványai: Verdross és Kunz is ezt vallották.) Scelle: Interszociális monizmusának a jogi monizmus a következménye: Minden interszociális norma primátust élvez a vele ellentétes belső norma felett ⇒ azt módosítja, vagy ipso facto hatályon kívül helyezi. Az elv korlátozott jelentősége: A nemzetközi jog közvetlen hatása csak kivételes esetben vezet a belső norma érvénytelenségéhez.
54
53. A nemzetközi jog története (I): a nemzetközi jog ókori gyökerei és intézményei. Mikortól beszélhetünk nk jogról ? több nézet van 1/ Westfáliai kongresszus ( 1645-1648), mivel az államok közössége itt jön létre / Faluhelyi prof/ 2/ Hugó Grotius alapozza meg ( 1645) 3/ Emberiség történetével egyidős ( Thegze Gy) 4/ Tanszéki álláspont = Valójában az állammal egyidős , az államok kapcsolatait rendező szabályok az előzményei a NK jognak . Kezdetben főleg háborús érintkezések voltak Ókor Sumér városállamok . Az első szabályok az ókori keleten, mivel itt jönnek létre az első államok. A Tigris Eufrátesz völgyében élő Sumér nép, a legrégebbi civilizáció. Városállamokban élnek ( Kis Úr Nippur) a legrégebbi NK szerződés ie 3000 ben határmegállapító szerződés Lagas és Umma között. Úr állam uralma alá vonja egész Mezopotámiát, létrejön Asszíria, Babilónia, és a Hettita állam kis Ázsiában. Babilónia Hamurabbi 1700 as évek : menedékjog, és egymás területére szököttek kiadatása joga ismeretes már.( ismerték már a vis maior fogalmát is) Egyiptom: II Ramszesz és Hettiták közötti béke és egyben szövetségi- megnemtámadási szerződés, mely külső támadás és rabszolga lázadásra vonatkozik. Kiadatás intézményét is ismeri. Egyiptomnak kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai Babilonnal, Főniciával, ezekhez követeket küldött és útlevél is volt. Az ókori keleten tehát ismerik a követ intézményét , bántalmazása megtorlással ( háború) jár. A NK jog forrása csak belső TV, vagyis egyoldalú kívánság a hadviselésre Júdea: szintén legtöbbször belső TV volt a NK jog forrása, pl nők megerőszakolási tilalma, gyümölcsfa kivágás. Az elfogott ellenség megölhető, az asszonyok zsákmányok. Salamon utáni ( 900 évek) két állam judea- izrael. Kapcsolataik a NK jog szabályai szerint. Szerződés kötés, követküldés. A zsidók mivel isten kiválasztott népe, más néppel nem egyenjogúak. A követ malek bántalmazás súlyos bűn, Csata után halottat össze kell szedni, vallási ünnepeken nincs háború. India : Ie I sz. Manu TV könyve ( Brahma isten fia, olyan mint Jézus nálunk) NK jogi hadviselési szabályok, = mérgezett fegyver tilalma, parasztot nem lehet bántani, fogoly emberséges bánásmódja, A TV könyv diplomáciai tanácsokat ad az uralkodónak = a követ kerülje a túlzott igéreteket, az uralkodó ne ölesse meg a követet, a diplomácia a háború elkerülés és béke megőrzés művészete. Kína: Az egységes birodalom előtt részfejedelemségek. Követküldés, megölése sérelem. A fejedelmek szigorú formaságokkal kötnek szerződést. Egységes birodalom = nincs fejlett NK jog, mert a császár a mennyek ura, mindenki uralkodója, nincs vele egyenjogú, minden nép az ő alattvalója ( ez a felfogás megvan a mai napig ezen az alapon tart igény ma is Kína Mongóliára). Görög városállamok: Sem mint egységes állam , sem mint földrajzi fogalom nem, létezik. ( A mainál sokkal nagyobb, pl Törökország nagy része, Márvány tenger partvidéke, Dél FR O, Spanyol O keleti része, Bulgária Románia részein, Krím félsziget, Kréta Ciprus, Szicília). Kis városállamok . Nagy Sándor makedón birodalma egyesíti rövid időre, ekkor létesül Alexandria Egyiptomban. A NK jog alanyai a Polisok. állandó kapcsolata egymással. Külön jog egymás közt, és külön az idegenekre ( barbárra).Pl fogságba esett görög nem rabszolga, ellentétben a barbárral. Jellemző szerződéseik kereskedelem, jogsegély. Idegenek jogi védelme = Prokszenosz tekintélyes helybeli polgár akit az idegen polisz pénzel ( az idegen polgár bírósági és pénzügyekben eljár, végrendelet tanúsítás) Többet jelent a mai Konzulnál, mivel békéltető bíró is, és sokszor városállami vitában követségbe küldik akit képvisel oda , ha háború volt vagyona és személye sérthetetlen. Szövetségi szerződések: 1/ Amphiktyonia vallási szövetség a közösen tisztelt szent helyek védelmére .Templomba menekülőt nem lehet megölni, halottakat el kell temetni, víztől elzárni ostromlott várost nem lehet. 2/ Szümmakhiák katonai szöv.( athén- spárta)
55
A görög NK jog fejlett. A NK szerződések az állampolgárok jogait is biztosítják . Pl Krétán 2 városállam megegyezik, tilos a rablás, a rabszolgaságba taszítás, zsoldos toborozás. ismeri a hadüzenet, tengeri blokád, követek intézményét, a háborút békeszerződés, vagy fegyverszünet fejezte be, gyakran határozott időre kötötték 3 év 50 év stb. Választott bíráskodás ismert a vita elintézésére. A szerződések sérthetetlenek, ( de csak görög göröggel szemben) Cseréptábla, ha földhöz csapja megszűnik. Tengeri kereskedelem fejlett szabályai Rhodos szigetén ( a Lex Rhodia néven róma is átveszi). Római Birodalom:
-
Sokak szerint nem ismerte a NK jogot róma. A provinciák és róma viszonyát nem a NK jog szabályozza, hiszen ezek ( Dacia , Pannónia) a birodalomba kebelezik be, így a kapcsolat államjogi jellegű . A meg nem hódított államokkal a ( Karthago, perzsia) a NK jog szabályozza, de szemlélete imperialista ( impérium = területi felségjog) róma törekvése az impérium kiterjesztésére irányul. ( imperialista a többi nagy birodalom Kina, Arab stb ) NK jogát szigorú formalitás jellemzi, -
az a jogos háború ami hadüzenettel indul,( vagyis formai okok döntik el a jogos / jogtalan voltát a háborúnak ) A hadüzenet is formális a papi testület feje : pater patratus a határig lovagol, 3 tanú előtt elmondja a hadüzenetet, és véres lándzsa átdobás, később határok növekednek, ezért csak Rómában a hadi oszlopra vetik. Senatus = Szerződés ratifikálás, és dönt háború / béke kérdésében. külügy operatív bonyolítása ( külügyi hatósága) papi testület.( fetiales). Szerződés szövegezés, hadüzenet eszközlés. Tehát a NK jog a vallás által kialakított jog kategóriája. Hadviselési szabályok = általános hadi jelszó: jaj a legyőzöttnek, békét csak akkor köt ha nem tudja teljesen elfoglalni.( Pl. Karthágóval a 2. Pun háborúban ilyen a béke, Róma megtiltja flotta és elefántok tartását) Parlamenterek – hadikövetek ismertek., fogolycsere, fegyverszünet tárgyában ők tárgyaltak ( Pl. Fabius Maximus és Hannibál között fogolycsere miatt) Háború véget érhetett teljes győzelem estén: Deditió ( megadás) ellenség önkéntes háború beszüntetése, és hadisarc fizetés, és csatlakozás Rómához. Occupatió : ha a legyőzött végsőkig harcol ( Pl 3. Pun háború) nincs kegyelem, és provincia lesz, latin nyelv , jog és közigazgatás bevezetése, légiók. A legyőzötteket 150 év alatt romanizálják. A Keleti részeken tekintettel a görög kultúrára nehezebb. Követek sérthetetlenek, mentességük megsértése: casus belli: háború indítási jog.
1. 2.
Pacta sunt servanda: a szerződési feltételeket be kell tartani.( de csak addig tartják be amíg érdekük ) NK szerződéstípusok 1. 2. 3.
Amiticia = barátsági szerződés ( viszály esetén mielőtt fegyver lenne békés út) Hospitium publicum: idegen polgároknak vendégjog. Foedus =Katonai szövetségek: foedus aequum : mindkét fél egyaránt segítséget nyújt, foedes inaequum : egyoldalú kötelezettsége a kisebb államnak aki római parancsnokság alatt lép hadba. Róma szívesen választott bíró más államok vitájában ilyenkor Róma nevében a Senatus hozza a döntést, de ő maga nem veti alá magát ilyen eljárásnak patrónus = a görög proxenos, idegen kereskedők védelme. Ők a mai konzulok ősei ! A jus gentium, aminek a középkorban a NK jogot nevezték, Róma belső joga volt, amit a prétor peregrinus képviselt, az idegenek és rómaiak közti jogviszonyban jár el, tehát ez NK magánjognak felel meg. a rabszolgatartó társadalom nk joga sajátosságai:
1. 2. 3. 4. 5.
Ismeretlen NK jogközösség fogalma, nincs univ illetve Partikuláris nk jogszabályok, A NK jog forrása belső TV,( azaz egyoldalú óhajtás) Ismeretes a nk szerződés ami bilaterális jogszabály, és ügyintéző jellegű, A NK jog szabályai főleg háborús szabályok, kemény szabályok a hadifoglyot nem ismeri rabszolga lesz az illető Kivételek a békés kapcsolatok az államok között, de annak minden intézménye már megjelenik = Választott bíró, konzulátus, kiadatás, jogsegély, követek.
56
54. A nemzetközi jog története (II): a középkor nemzetközi joga vázlatos áttekintése. tk. (kr.u 476-XV. Század) A Római Birodalom bukása, népvándorlások kora, csak a VII. században jelennek meg az első szervezettebb monarchikus egységek, jellemző a feudalizmus ezekre az államokra, tehát az állam=területe XI. század: Egyre intenzívebb külkapcsolatok, a kereskedelem és a tengerészet révén Új államok jelennek meg , amelyek a Civitas Christiana, a keresztény közösség tagjai Nem sokkal később a pápaság és a Német-Római Birodalom között megindul a versengés a világi hatalomért. VII. Gergely pápa két pallos elmélete alapján tart igényt mind a vallási, mind a világi hatalomra. A pápa hatalma hogy feloldjon eskü alól, mgsemmisítse az isteni törvénnyel ellentétes törvényt. Ezzel szemben a gibellin jogászok a császár főhatalmát igyekeztek alátámasztani a többi uralkodó felett. E kor megkülömböztette az igazságos és igazságtalan háború fogalmát. Előbbi a hitetlenek elleni és a szankció háború, utóbbi a magánháború. Megjelennek a humanitárius jog előfutárai, a treuga dei- szent idő és a pax dei- szent hely fogalma kapcsán A választottbíráskodás szabályai finomodnak. A diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok normativitása jellemző, követségek megjelenése. XV-XVIII. század: Reformáció- megszűnik a katolikus vallási egyeduralom Földrajzi felfedezések- új kereskedelmi kapcsolatok, tengerek szabadsága, jogcímek az új területekre Államok szuverenitása, államköziség (interetatizmus)megjelenése. Bodin szuverenitás elmélete: állam központosított monarchia, szuverenitása az állam belső és külső kapcsolataiban is tükröződik. Az állam már nem csak területe, hanem jelenti a központi hatalmat is, amely az állami funkciókat gyakorolja. 1648 vesztfáliai békerendszer- kollektív szerződések, melyek az államok szuverenitása, és egyenlősége alapján jöttek létre. Abszolutizmus: (Machiavelli, Hobbes, Spinoza) az uralkodó az állam tulajdonosa, szuverén állam felsőbbsége a nk. kapcsolatokban, ezekben a kapcsolatokban cél a dicsőség, ami itt elsősorban a területi terjeszkedést jelentette.(ez ekkor már csak részben volt megoldható gyarmatosítással) XVI.- XVII. Század: Megjelenik a tartós béke érdekében a nk. szervezetek létrehozásának gondolata A természetjogi és pozitivista gondolkodók eltérő álláspnton voltak. Term. Jogi isk.: Grotius, ő alkotja meg a nk. jog első általános koncepcióját, szerinte a szuverenitást a felsőbb rendű jog korlátozza. Hármaskönyvében először ír a háborúk jogáról. Pozitivisták: Vattel szerint a mások alá nem vetett nemzet alkot államot. Tételeik: az államok szuverének és egyenlőek, nk. jog államközi jog, nem az egyének kapcsolatát szabályozza, nk. jog szuverén államok akaratából ered, szuverén államok egyedül döntenek külkapcsolataikban, a háború megengedett. XVIII.-XX. Század: Szuverén államok állandósulása, az állam fogalma lassan elvált az uralkodóétól, nemzetállamok kialakulásának kora. Nemzetközi szolidaritás tudomásul vétele, nk. jog fejlődése, intézményi és normatív fejlődés, melynek oka főként a két világháború. Interetatizmus –államköziség jellemző. Az állami mindenhatóság korlátai is megjelennek: kiesbbségi és őslakosok jogai.
Róma felbomlása és feud. kialakulása korai középkor NK joga Az új germán királyságok az ott élő népeket békén hagyják ( kisszámú hódítók ők) átveszik a római intézményeket, sőt a római jogrendet is meghagyják. Épen maradnak a régi városok is ezek önálló állami létre is szert tesznek ( Velence, Pisa,) Néhány évszázad alatt a római és germán vezető réteg összeolvad. Átveszik a meghódítottak nyelvét, kultúráját, de a germán a saját joga szerint él, ezt a szokásjogot latinul gyűjtik össze.( lex visigothorum). A latin görög műveltség évszázadokra háttérbe szorul. Írás olvasás papi dolog, a nemes hadakozik A hűbériség kialakul. Feud széttagoltság = A központi államhatalom is megszűnik a nagy hűbérurak tartományaira bomlik, akik államként viselkednek. a király hatalma csak saját birtokai. A földtulajdon és az ezen alapuló hatalom annyira jellemző, hogy ebből vezetik le az állam keletkezését ( patrimoniális államelmélet). A NK szerződéseket esküvel erősítik meg.
57
Kelet Európában fennmarad a Kelet római birodalom ( bizánci birodalom.) és rabszolgatartó rendszere. Iszlám terjeszkedést túlélve a IX századtól ismét nagyhatalom, a latin helyett nyelve a görög lesz, az egyházszakadás 1054 után külön – görög ortodox kereszténység központja. A Pápaság szerepe a korai feudalizmusban Jellemző az egyház és a vallás predominanciája, ebből fakad = A nem keresztény népeket nem tekintik a NK jog alanyának, a szerződéseket nem kell betartani. A jog eredeténél fogva lehet: 1. jus divinum = isten által alkotott jog, amit az állam nem módosíthat ezt a pápa a bibliára támaszkodva jelent ki, 2. jus naturale = természetjog, az ember felismeri de nem alkotja csak alkalmazza és ez a NK jog, 3. jus humanum = az emberi jog az állam alkotja. Pápaság világuralmi célja, a katolikus államok felett főhatalmi igény. vele szemben a német római császár áll. A küzdelem a pápaság győzelmét hozza. A pápa nemcsak egyházi vezető, hanem a Pápai Állam feje is. A pápai világhatalom Pápai Jogosítványai = 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7.
ő dönti el ki visel igazságos háborút. Hitetlenekkel szemben mindig igazságos, de 2 keresztény állam esetén ő dönt. meghatározza azon napokat amikor tilos a hadviselés,( treuga dei) és amikor a templomba menekülőt nem lehet elfogni, nincs világi bíráskodás menekülővel szemben.( pax dei) Ebből fejlődik ki a diplomáciai menedékjog ( asylium) a zsinatokon ő elnököl, melyek NK konferenciák, az uralkodók is ott vannak és NK pol kérdésekről döntenek ( pl első zsinat 1245 Lyon II Frici trónfosztásának ügye) államok közötti vitában választott bíró a pápa, amit sokszor ő követel ki. Pl 1076 ban VII Gergely IV Henrik császárt megjelenésre kötelezi, hogy védekezzék a szász hűbérurak vádjai alól, de nem jön el, kiátkozás Canossa járása. Innen a német római császárokat a pápa koronázza. Továbbá a pápa osztja fel Spanyolország és Portugália vitája folytán az újvilágot uralkodók rangsorát eldönti, megelőzési listákat ad ki ( 1, pápa, 2. Német – római 3. Francia) felmentést adhat eskü alól , ezzel a szerződési jogra gyakorolt hatást, hiszen ekkor a szerződés biztosítéka az eskü volt ( olyan gyakran adott, hogy már kikötötték, a pápa sem adhat ) felmentés a házasság szentsége alól, vagyis a válást lehetővé tenni Fontos mivel a területgyarapítás akkori legfontosabb eszköze a házasság. az európai keresztény népközösség vezetője, a közösségbe bekerülni a katolikusság felvétele után a pápai hozzájárulással lehet. A NK jog alanyai tehát keresztény államok lehettek
A kései feud NK jogintézményei és a Westfáliai békeszerződés A feudalizmusban alakul ki a Konzulátus intézménye: keresk fejlődése teszi szükségessé. A konzul látja el a honos kereskedők jogvédelmét idegen államokban. Legelső konzulok = XII sz olasz városállamok, (Velencének, Pisának, Genovának) Bizáncban van. Alattvalóik felett bíráskodnak is, egy velencei polgár elleni pert csak itt lehetett a bizáncinak keresetet benyújtani. A krimi tatár kánságban a velenceiek egymás közötti ügyében a konzul, ha vegyes bűnügy volt a tatár vádlottal a kádi, a velenceivel a konzul ítélkezik. Török terjeszkedéssel megnő jelentősége a konzuli bíráskodásnak, mivel az iszlám jog csak a muszlinokra terjed ki. a többiek saját joguk szerint élnek. Vagyis ki vannak véve az iszlám joghatóság alól A konzul bíráskodási jogát külön kapitulációs szerződéssel is kikötötték az EU hatalmak a keleti államokra pl franciák Egyiptommal, melynek alapján Alexandriában FR konzul volt Európában is van, de mivel itt nem a személyi jog érvényesül ( mindenki alá van vetve az azon uralkodónak – és jognak – ahol van éppen) ennek dacára létrejön a bíráskodás ( Marseille ben az olasz városállamoknak volt Az abszolutizmussal megszűnik, a bíráskodás, csak a kereskedők érdekvédelmét látja el, megbízója nem az állama hanem a kamarák. ( Pl Hanza városoknak volt olasz városokban) Üldözik a tengeri rablást, A büntető megtorlásokat (a represszáliát ) megszüntetik Háborús szabályok kegyetlenek, hadifogoly megölés, sebesült ott marad. A háború hadüzenettel kezdődik ( megjelölve mikor kezdik ) Sok már a békeidőre szóló együttműködés is ( Pl VII Henrik és a Szép fülöp spanyol uralkodó között. Szabályozza a letelepedést, halászat, ker szabadsága) Az idegenek amúgy rossz helyzetben mert ha 366 napot a hűbérúrnál van a jobbágya lesz. A katolikus egyház egyeduralma megszűnése politikai következményei EU vallási megosztottsága háborúkban jut kifejeződésre. 1618 a 30 éves háború, vallásháborúnak indul, de nem az hiszen a a katolikus franciák együtt a protestáns svédekkel, az ugyancsak katolikus Habsburgok ellen. Békekötés 2 okmánya =1648 Münster francia, Osnabrück svéd ( Westfaliai béke) Innen kezdve van a modern NK jog ! ( előtte is volt NK jog, de az nem feltételezte az államok egyenlőségét ) • itt mondják ki az államok egyenlőségét, szuverenitását, a rangsor megszűnik • a pápa és császár nemzetek feletti hatalma megszűnését. A tényleges jogi egyenlőség azonban csak az ENSZ alapokmányával lett teljessé !
58
55. A nemzetközi jog története (III): az újkor nemzetközi jogának vázlatos áttekintése. XV-XVIII. század: Reformáció- megszűnik a katolikus vallási egyeduralom Földrajzi felfedezések- új kereskedelmi kapcsolatok, tengerek szabadsága, jogcímek az új területekre Államok szuverenitása, államköziség (interetatizmus) megjelenése. Bodin szuverenitás elmélete: állam központosított monarchia, szuverenitása az állam belső és külső kapcsolataiban is tükröződik. Az állam már nem csak területe, hanem jelenti a központi hatalmat is, amely az állami funkciókat gyakorolja. 1648 vesztfáliai békerendszer- kollektív szerződések, melyek az államok szuverenitása, és egyenlősége alapján jöttek létre. Abszolutizmus: (Machiavelli, Hobbes, Spinoza) az uralkodó az állam tulajdonosa, szuverén állam felsőbbsége a nemzetközi kapcsolatokban, ezekben a kapcsolatokban cél a dicsőség, ami itt elsősorban a területi terjeszkedést jelentette.(ez ekkor már csak részben volt megoldható gyarmatosítással) XVI.- XVII. Század: Megjelenik a tartós béke érdekében a nemzetközi szervezetek létrehozásának gondolata A természetjogi és pozitivista gondolkodók eltérő álláspnton voltak. Term. Jogi isk.: Grotius, ő alkotja meg a nemzetközi jog első általános koncepcióját, szerinte a szuverenitást a felsőbb rendű jog korlátozza. Hármaskönyvében először ír a háborúk jogáról. Pozitivisták: Vattel szerint a mások alá nem vetett nemzet alkot államot. Tételeik: az államok szuverének és egyenlőek, nemzetközi jog államközi jog, nem az egyének kapcsolatát szabályozza, nemzetközi jog szuverén államok akaratából ered, szuverén államok egyedül döntenek külkapcsolataikban, a háború megengedett. XVIII.-XX. Század: Szuverén államok állandósulása, az állam fogalma lassan elvált az uralkodóétól, nemzetállamok kialakulásának kora. Nemzetközi szolidaritás tudomásul vétele, nemzetközi jog fejlődése, intézményi és normatív fejlődés, melynek oka főként a két világháború. Interetatizmus –államköziség jellemző. Az állami mindenhatóság korlátai is megjelennek: kiesbbségi és őslakosok jogai. A XIX. Században kialakuló nemzetállamokra nemzetközi jogot saját akaratuk megnyilvánulásaként fogták fel, ebbe a háború indításának joga is belefért. Ennek kiküszöbölésére: nemzetközi szervezetek születtek: Állandó Nemzetközi Bíróság, ILO, ENSZ normatív kapcsolatok egyre intenzívebbé váltak XIX. század: Hadijog megjelenése és fejlődése Nemzetközi összeköttetések joga (csatornák, vasút, távirati, postai kapcsolatok) fejlődése Ezek alapján fejlődött a humanitárius és a nemzetközi kereskedelmi jog XX. század:_ Diplomáciai és konzuli jog fejlődése, mai szabályok születése Szerződések joga, űrjog, emberi jogok, környezetvédelmi jog, regionális nemzetközi jog fejlődése, tehát alapvetően a békés kapcsolatokra került űát a hangsúly, cél a hatékonyság fejlesztése, felmerül ezzel kapcsolatban az államok felelősségének kérdése is. 3. Nemzetközi jogtörténet a középkor végétől a francia forradalomig 3.1 Gyarmatosítás A gyarmatosítható új területek felfedezése számos kérdést vetett fel. Bár kezdetben csak Spanyolország és Portugália vett rész a területszerzésben, már ekkor is felmerült a kérdés: mikor jogos a foglalás. Elegendő-e a “foglaló” ország zászlójának kitűzése, vagy kollektív kontrollt kell-e gyakorolnia az adott terület felett. Ez utóbbi elv nyert elfogadást. Ha tehát egy állam nem tudott kontrollt gyakorolni a megszerzett területe felett, az továbbra is uratlan területnek minősült. Kalózkodás A gyarmatosításból kimaradó államok közül - a hajórakományok megszerzése végett - a hollandok és az angolok előszeretettel alkalmazták a kalózkodás intézményét. A kalózok az uralkodótól kapott megbízóleveleikkel szabadon fosztogathatták a gyarmatokról érkező hajókat. A megbízólevél fejében mindössze adózniuk kellett a zsákmányból. Emellett a megbízólevél sajátos védelmi státuszt is biztosított. Ha ugyanis a fogságba esett kalózok nem rendelkeztek megbízólevéllel, tengeri rablóknak minősültek és megölték őket. Megbízólevél esetén azonban életben hagyták őket. Státuszuk ebben az esetben hasonlított a mai hadifogolystátuszhoz. 3.2 Új európai államközi rend 1648, a harmincéves háború vége hozta meg a nemzetközi jog gyors fejlődésének lehetőségét. A Német-Római Birodalom területén 300 fejedelemség jött létre, melyek már hasonlítottak a mai államokhoz. Kialakult a szuverenitásuk, mely alapján az uralkodók a saját területükön szabadon dönthettek, jogot alkothattak és kényszeríthettek ki, illetve másokkal egyenlőként létesített kapcsolatokat. 3.3 Szent Liga XVII. század végére - a Szent Liga segítségével - sikerült kiűzni a törököket Magyarországról. 4. A nemzetközi jog kifejlődése (1789-től 1945-ig) 3.4 Szent Szövetség 1815 bécsi kongresszus: Európa újrarendezése. Európa csaknem valamennyi országa részt vett a kongresszuson, ahol garantálták Svájc örökös semlegességét.
59
1815-ben létrehozták a Szent Szövetséget. Az európai kérdést igyekeztek vele rendezni. Elsősorban a forradalmakat akarták megelőzni, illetve elfojtani. A Szövetség mindössze egy sikert könyvelhetett csak el, amikor is Miklós cár segített leverni az 1848-49-es magyar szabadságharcot. Sikertelen volt azonban a szövetség a dél-amerikai spanyol és portugál gyarmatok esetében, amikor azok északhoz hasonlóan el akartak szakadni anyaországaiktól. Amikor Spanyolország segítségül hívta a Szent Szövetséget, Monroe, Amerika elnöke megfogalmazta a belügyekbe való beavatkozás tilalmának elvét. Eszerint: Amerika az amerikaiaké, vagyis Amerika nem avatkozik Európa ügyeibe, így azt sem tűri, hogy Európa avatkozzon az ő ügyeibe, és ha kell, akár fegyverrel is érvényt szereznek ennek. Emiatt a Szent Szövetség visszariadt a beavatkozástól. 3.5 Párizsi tengerjogi deklaráció 1856-ban a párizsi tengerjogi deklarációban az államok megállapodást kötöttek arról, hogy beszüntetik a kalózlevelek kiadását, mivel azok veszélyeztetik a nemzetközi közlekedést. Az egyezmény értelmében a kalózokkal szemben bármely állam érvényesíthette jogát. Betiltásra került továbbá a rabszolga-kereskedelem is. Rabszolgákat szállító hajó ellen szintén bármelyik állam jogosult volt fellépni. Ez a két szabály jelentette az univerzalitás kezdetét. A felek ugyanis megállapodtak az úgynevezett akciószabadságról: az emberiség érdekében kényszerítőaktusokat hajtsanak végre. Tovább fejlődött a tengeri semlegesség is. 3.6 Jay-szerződés 1793 óta léteznek az úgynevezett Jay-szerződések, amelyeket először Anglia és Amerika kötött egymással. Ezekben megállapodás született arról, hogy a felek vitás ügyeiket választottbíróság elé viszik és ott rendezik. 3.7 Első nemzetközi szervezetek Az első nemzetközi szervezetek a XIX. században jelentek meg, igaz kezdetben csak technikai jellegű kérdéseket szabályoztak. Pl.: a távközlés és posta területén ITU, UPU. Együttműködtek az államok továbbá egészségügyi kérdésekben, állatfajok védelmében, melynek során például korlátozták, illetve tiltották a fókák vadászatát és a bálnák halászatát. A XX. század jelentős változásokat hozott a nemzetközi jogban. 4.1 A hadijog fejlődése 1899-ben és 1907-ben a hágai hadijogi egyezményekben írásba foglalták a szárazföldi és a tengeri hadviselés szabályait. Állandó vitarendezési mechanizmusként létrehozták az Állandó Választottbíróságot, amely hatékony működése végett tényfeltáró bizottságokat hozott létre. A Választottbíróság békéltetés és közvetítés útján segítette két állam konfliktusának feloldását. Az eredmények azonban mérsékeltek voltak. I. világháború 1914-18 I. világháború számos hiányosságra hívta fel a figyelmet a hadifoglyokkal való bánásmód, a szabályozás hiánya az új technikai eszközökre vonatkozóan: pl. a gázháborúra. Genfi jegyzőkönyv 1925-ben elfogadták a genfi jegyzőkönyvet a mérgező, fojtó vagy hólyaghúzó gázokról és baktériumfegyverekről. A győztes hatalmak - a saját katonáikkal ellentétben - igyekeztek a vesztes oldalon a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonni. A békeszerződésekben meghatározták, hogy a háborús bűnösöket nemzetközi törvényszék elé kell állítani, erre azonban nem került sor. Területi átrendezés. Enyhíteni kívánták az ellenállást azzal, hogy a kisebbségbe került népek felett nemzetközi felügyeletet gyakoroltak. 4.2 Nemzetek Szövetsége Nemzetek Szövetségét ellenőrzési joggal, politikai funkciók ellátására hozták létre. Célja az volt, hogy legyen egy olyan fórum, amely rendezi az államok közti kérdéseket, és bizonyos kérdésekben (kisebbség) rendelkezik az államok fölött, továbbá hogy rögzítse a nemzetközi szokásjogot. 4.3 Háború indítás joga Az államok folyamatosan csökkentették a háborúindítás jogát. Míg korábban ultima ratio regum, vagyis a király utolsó szava (eszköze) volt a háború, addig az 1907-es Drago-Porter egyezmény szerint már tilos volt a fegyveres erő alkalmazás olyan szerződéses követelés behajtása végett, melyeket az egyik ország kormánya, mint az állam polgárait megilletőket, egy másik országtól követel. Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya tovább szűkítette a háborúindítás jogát. Az egyezmény értelmében tilos olyan háborút indítani, amely más állam területi épsége, politikai függetlensége ellel irányul. Kötelező megkísérelni a vita békés rendezését. Ennek eredménytelensége esetében is csak 3 hónap elteltével lehetett háborút indítani. 1928 Briand-Kellogg paktumban az államok lemondtak a háborúindítás jogáról (ius ad Bellum), mint a nemzeti politika eszközéről.
60
56. A nemzetközi jog forrásainak meghatározhatósága, a Nemzetközi Bíróság statutumának 38. §-t értelmezve. A Statútum 38. (1) cikke: „A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. ” E felsorolás elemeinek a fenti tankönyvi utalások alapján történő értelmezése adja meg a nemzetközi jog legfontosabb forrásainak rövid definícióját. Ezek mellett jogforrási erővel bírhatnak egyoldalú aktusok is, amelyek önálló tételként szerepelnek a továbbiakban. A nk jog forrásai a fent említett satutum szerint a következők: 1. általános és különös egyezmények( államok által elismert jogszabályokat állapítanak meg) 2. nk. szokás, szokásjog 3. civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek 4. bírói döntés, doktrína( jogtudósok véleménye) 5. ex aequo et bono (méltányosság elve) alapján született döntés Ezek a jogforrások a nk. jog minden alanyára vonatkoznak. Közöttük nincsen hierarchia, az ellentétek feloldására jogelvek szolgálnak, pl.: ius posterior derogant priori…stb Ugyanakkor ebből a felsorolásból kimaradt az általában jogforrsáként elismert- államok egyoldalú aktusai (pl.: csendes-óceáni atomkísérletek ügye kapcsán), nk. szervezetek döntései(kötelező döntések) megkülönböztetünk: - alaki jogforrást: a jog létrehozása, formája , amelyben megjelenik anyagi jogforrást: társadalmi alapja, létrehozó szerve, amelytől származik - írott és íratlan -egyoldalú és egyeztetett a nk. jogi norma tehát a nk. jog alaki forrásai szerint ( megfelelő szerv által, megfelelő formában) létrehozott szabálya . Szerződés fogalma: nemzetközi jog két vagy több alanya (jogalany- jog által előírt jogai és kötelezettségei lehetnek, jogképes, pl.: állam, természetes és jogi személyek, nemzetközi szervezetek, különleges jogalanyok- nép, nemzet, vatikán, máltai lovagrend) között kötött minden olyan megállapodás, aminek célja jogi hatások elérésére irányul, és amelyet nemzetközi jog szabályoz. Jellemzi tehát a felek közötti akaratösszhang (párhuzamos megállapodás vagy az egyik fél akaratának másik általi egyoldalú elfogadása révén), a kötelező erő, és hogy megkötői a nemzetközi jog elismert alanyai Írott definíciója először az 1969 évi bécsi egyezményben jelent meg, ebben többlet az előírt írásbeli forma, az, hogy akár több okmányban is megköthető egy megállapodás, és hogy nem, számít az elnevezés, tartalma alapján válik valami nemzetközi szerződéssé. Osztályozásuk: Normaalkotó (traité loi) és ügyintéző (traité contrat) szerződések Általános és különös szerződések Normatív vagy konstitutív: nemzetközi szervezetet létesítő Alaki szempontból: Bilaterális és multilaterális sz. Egyfázisú és többfázisú (megkötés folyamata szerint) Ünnepélyes és egyszerű formában kötött Államok közti, nemzetközi szervezet és államok közti, nemzetközi szervezetek közti sz. Zárt sz.(amihez nem lehet csatlakozni) és nyitott sz 1. Hierarchia Nemzetközi Bíróság statútumának 38. cikke szerint a szerződések és a szokásjog egyenrangú jogforrás. Szokásjogi normák ütközése esetén alkalmaznia kell a lex posterior és a lex specialis szabályait. 1. Szokásjog, mint jogforrás Szokásjog: “a jog gyanánt elismert általános gyakorlat” - Nemzetközi Bíróság statútumának 38.cikke szerint. Bíróság alkalmazza, művelt nemzetek által elismert általános jogelveket alkalmaz: Ago szerint itt spontán jog jelenik meg. 2. Szokásjog alapja 2.1 Voluntarista iskola: középpontjában az állami akarat áll. Az állam az alapja a különböző intézményeknek. A szokásjogot is az államok hallgatólagos megállapodása hozza létre. 2.2 Objektivista iskola: szokásjog nem hallgatólagos megállapodások összessége. Önállóan létezik. Kialakulásához társadalmi, logikai szükségszerűség vezet. 2. Szokásjog ütközése egyéb normákkal 2.1 Ajánlások: mivel az ajánlás nem forrása a nemzetközi jognak, így ütközés esetén a szokásjog érvényesül. Belső jog: a) Monista iskola: nemzetközi jog az ország jogának a része. b) Dualista országok: nemzetközi jogot át kell alakítani nemzeti joggá, így ha egy szerződést kihirdettek, nem merülhet fel ez a probléma. Probléma csak akkor merül fel, ha szokásjog nem került kodifikálásra, ilyen esetekben a dualista állam “megakad.” Felmerül a kérdés, hogy milyen alapon tudja érvényesíteni ezt a szokásjogi normát? A gyakorlatban vagy megkísérlik elkerülni a szokásjog alkalmazását, vagy pedig azt mondják, hogy a belső jogba “recepcióval” vagy “generális adaptációval” került be a nemzetközi szokásjog. Az alkotmányok gyakran tartalmaznak ti. általános utalást a nemzetközi jog követésére. Magyar szabályozás: 53/1993 AB határozat és a 36/1996 AB határozat: genfi egyezmények szokásjogi jellegűek és a magyar alkotmány 7. §-a alapján a szokásjog államilag elismert szabályok, ezek elismerését az Alkotmány biztosítja.
61
Szokásjogi definíció: A nemzetközi jog két vagy több alanya között kötött minden olyan megállapodás, amelynek célja jogi hatások elérésére irányul, és amelyet a nemzetközi jog szabályoz. Ez áll: 1. Megállapodás kötése: akaratösszhang 2. A részes felek: főleg államok vagy nemzetközi szervezetek. (Speciális helyzetben: Szentszék és szövetségi állam). 3. Jogi hatások keletkezése: A részes feleket erga omnes kötelezi 4. Alávetettség a nemzetközi jognak. 1. Általános jogelvek, mint jogforrás A bíróságnak akkor is döntenie kell, ha egy olyan ügy kerül elé, amelyre nem vonatkozik egy szerződés sem, illetve ha esetleg igen, de azt még nem ratifikálták, és nincs szokásjogi szabály sem, mert például hiányzik az opinio iuris. 2. Elnevezés A címbeli elnevezés igen vitatott. Vannak olyan nézetek, amely szerint civilizált nemzetek és nem civilizált nemzetek megkülönböztetése sértő, és egyébként is ez már egy meghaladott álláspont. A Nemzetközi Bíróság statútuma szinte azonos az Állandó Nemzetközi Bíróság statútumával. Tehát a kérdés az, hogy mit értettek ezalatt, amikor megfogalmazták az Állandó Nemzetközi Bíróság statútumát. 1815. előtt a “keresztény államok közössége” megfogalmazást használták. Voltak olyan államok, amelyek nem ugyan voltak keresztények, de tagjai voltak a nemzetek szövetségének. Szintén nem lehetett alkalmazni az “európai államok” kifejezést sem, mert azzal kizárták volna például a dél-amerikai államokat. A “civilizált nemzetek” kifejezése a XIX. század során mindazokat a független államokat jelölte, amelyek a nemzetközi jogközösséget alkották. Alapvetően a modern államok gyakorlatát értették alatta. Rossz volt a fordítás is: “művelt” nemzetek kihívóbb, mint a “civilizált”. 3. Terjedelem Általános jogelvek jelentése: két megközelítés volt:
1. 2.
Nemzetközi jog alapelveit kell ezen érteni. Az összes állam jogrendszerében egyöntetűen érvényesülő jogelvek.
Ez utóbbi nyert elfogadást. Pl.: aki kárt okoz köteles azért helytállni, seNemzetközinem lehet bíró saját ügyében, egyéb perjogi garanciák. Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság is ex officio alkalmazta ezeket. 4. Általános jogelvek
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Joggal való visszaélés tilalma.
7. 8. 9.
Res iudicata.
Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett seNemzetközisem hivatkozhat. Ex iniuria ius non oritur: jogsértés következtében létrejött helyzet nem teremthet támogatást senkinek. Jogsértés esetén: eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége. Károkozás esetén kártérítés fizetése.
Adekvát kauzalitás elmélete: a jogsértő fél és a bekövetkezett kár között közvetlen okozati összefüggés legyen (büntetőjogi elv). Felek egyenlősége.
Összeférhetetlenség: egyszerre nem lehet valaki fél és bíró. A méltányosság A civilizált nemzetek által elismert jogelvek közé tartozik, mégis kiemelt szerepet kap a nemzetközi jogban. 1. Alkalmaz- hatóság
1.1 Équité-equity: alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a többi jogforrás alapján elért megoldás - a körülményekre tekintettel
- "igazságtalan" lenne, és enyhíteni kell. Többen vitatják, hogy sor kerülhet-e erre. Megállapíthatjuk azonban, hogyha a jogforrások mechanikus alkalmazásával egyaránt jogosnak tűnik egy keményebb, és egy méltányosabb döntés meghozatala, akkor a bíró preferálhatja a méltányosabbat. Bizonyos azonban, hogy contra legem nem lehet méltányosságot alkalmazni, és még a praeter legem alkalmazás is vitatott. Pl. a kontinentális talapzat ügyében került előtérbe a méltányosság.
1.2 Ex aequo et bono: a felek a 38. cikk (2) bekezdése alapján kérhetik, hogy a Nemzetközi Bíróság az ex aequo et bono elv alapján bírálja el ügyüket. Az ex aequo et bono döntésnél a bírónak szabadságot adnak arra, hogy minden szerződéstől és jogforrástól eltekintve, csak a méltányosság talaján állva hozza meg döntését. Ez megkülönböztetendő az equity (equité) bíráskodástól, ahol a jog szabályai alapján hozott döntést alakítják át méltányossá. Doktrína -
Jogi külpolitikai irányvonal: Brezsnyev, Monroe, Hallstein doktrína A nemzetközi jogtudomány megfogalmazóinak álláspontja.
Matter doktrína Matter-doktrína: "egybehangolni a normákat" - olyan értelmezést igyekeznek elérni, amely minimálisra csökkenti a kollízió lehetőségét. Ahol a két normatulajdonképpen egymás mellé lép.
62
57. A nemzetközi szerződések megkötésének folyamata. tk.71-96 oldal, ennél a tételnél célszerű megnézni a szerződést és a már említett 2005. évi 50. törvényt szerződés fogalma: nk. jog két vagy több alanya (jalany- jog által előírt jogai és kötelezettségei lehetnek, jogképes, pl.: állam, természetes és jogi személyek, nk. szervezetek, különleges jogalanyok- nép, nemzet, vatikán, máltai lovagrend) között kötött minden olyan megállapodás, aminek célja jogi hatások elérésére irányul, és amelyet nk jog szabályoz. Jellemzi tehát a felek közötti akaratösszhang (párhuzamos megállapodás vagy az egyik fél akaratának másik általi egyoldalú elfogadása révén), a kötelező erő, és hogy megkötői a nk. jog elismert alanyai Írott definíciója először az 1969 évi bécsi egyezményben jelent meg, ebben többlet az előírt írásbeli forma, az, hogy akár több okmányban is megköthető egy megállapodás, és hogy nem, számít az elnevezés, tartalma alapján válik valami nk. szerződéssé. Osztályozásuk: -Normaalkotó és ügyintéző szerződések -Bilaterális és multilaterális sz. -Egyfázisú és többfázisú (megkötés folyamata szerint) -Államok közti, nk. szervezet és államok közti, nk. szervezetek közti sz. -Zárt sz.(amihez nem lehet csatlakozni) és nyitott sz Folyamata: 1. tárgyalás 2. szöveg elfogadása és hitelesítése 3. állami döntés 4. e döntés nk. közlése 5. sz. hatálybalépése 3.-at csak a belső jog, 4-5-t csak a nk. jog szabályozza. A bilaterális és multilaterális szerződések megkötésének közös szabályai: 1.
A szerződés szövegének tárgyalása:
Meghatalmazás: aki a szerződést megköti saját államától erre meghatalmazást kap, hogy a szövegtervezetet elfogadja és aláírja A meghatalmazott általában nem jogosult állama végleges elkötelezésére (kiv. Egyszerűsített eljárások) Van , akinek a nk. jogban képviseleti jogát vélelmezik, államfő, kormányfő, külügyminiszter, nk. szervezetekhez akkreditált kéopviselők, tőlük nem kérik ennek igazolását A magyar jog szerint az alkotmány jogosít fel nk. tárgyalásokra, általában a vh. Hatalom képviselőit, az országgyűlést, köztársasági elnököt, kormányt (Alk. 19, 30/A, 35§) Meghatalmazás cseréje és megvizsgálása: ha nem egyértelmű vagy vélelmezett a képviseleti jog Tárgyalások lefolytatása: szövegtervezet készítése, ennek külömböző kiegészítése, ellenjavaslatok (szóban vagy írásban). A tervezetet együtt vagy munkacsoportokban dolgozzák ki A tervezet tartalma: preambulum- benne, hogy ki és mi célból köti a szerződést Rendelkező rész- jogilag kötelező elemek összessége, yárórendelkezések, mellékletek, jegyzőkönyvek 2. A szöveg elfogadása: A tárgyalások vége, de nem a kötelező erő beálltának kezdete A, Véglegesítés B, Hitelesítés Ezután elvben nincs lehetőség a szöveg módosítására. Parafálás: a meghatalmazott minden oldalon kézjegyével látja el a szövegtervezetet, ezzel hitelesíti Ad referendum aláírás: ehhez szükséges az állam utólagos megerősítése Mindkettő ideiglenes jellegű Az elfogadáson túl a kötőerőhöz külön akaratnyilatkozat is kell (kivéve ha a szerződés maga mást tartalmaz) Mégis eltérő az aláíró és alá nem író államok jogi helyzete (annak ellenére, hogy előbbivel szemben sem kötelező még a szerződés) Az aláíró államra már hárul bizonyos jogi kötelezettség, jóhiszeműen köteles eljárni, bizonyos joghatásokat ez az aláírás is kivált. 3.
Állami kötelezettségvállalásról való döntés (állam általi megerősítés):
A, aláírás B, ratifikáció: megerősítés, alkotmány alapján feljogosított legmagasabb állami hatóság megerősíti a meghatalmazott által aláírt szerződést, ünnepélyes ígéretet tesz megvalósítására. Történhet ratifikációs okmánnyal vagy ratifikációs levéllel, melyet a felek kicserélnek , erről jegyzőkönyv készül ( ha multilaterális a szerződés és a csere így nehézkes letéteményesnél helyezik el az okmányokat, mind egy helyen őrzik)
63
Az aláírás még nem jelent feltétlen ratifikációt, a r. visszautasítható, ez az államok későbbi felülvizsgálati lehetőségének fenntartása Az előzőek együtt valósítják meg a szerződékötést, mindegy milyen néven illetik őket, tartalmi megítélésük a döntő 4. a szerződés bevezetése a nk. jogrendbe hatálybalépés: vagy a szerződésben meghatározottak vagy más külön megállapodás szerint A hatálybalépés lehet egyszeri vagy szakaszos.(eltérő államok szempontjából eltérő időpontban) A hatálybalépés feltétele: egyszerű szerződés esetén-magával az aláírással Többfázisú szerződés esetén- 2 oldalú-ratifikációs okmány kicserélésekor multilat. –minden fél vagy bizonyos számú fél ratifikációjával A hatályba lépés nem azonos a tényleges alkalmazás kezdetével, e kettő időpontja lehet eltérő, azonban ebben az esetben a ideiglenesen kell alkalmazni, ha a szerz. Így rendelkezik vagy tárgyaló államok másként állapodnak meg 5. beiktatás közzététel: a Nemzetek Szövetsége alapokmánya tette a kötelező erő feltételévé, de nem rendelt szankciót arra az esetre, ha hiányzik az ENSZ szerint annak Titkárságán be kell iktatni és közzé kell tenni Speciális szabályok a multilaterális szerződésekre: Államközi koordinációs technikák, integráltabb intézményes mechanizmusok jellemzőek a szerződéskötés minden fázisára ( magyarul előre jobban kitalált a folyamat, pontosabban szabályozott) Kidolgozás: -Nk. konferencián: általában (nem ekvivalens a kongresszussal, az inkább politikai jellegű összejövetel, ennek célja a szerződés , megállapodás létrehozása) A konferenciát egy vagy több állam vagy nk. szervezet hívja össze Összetétele: állam általin a meghívott államok vesznek részt, a nk. szervezet által összehívott tárgyaláson a szervezet tagjai és egyéb meghívottak (megfigyelők…stb.). Feltételeit (személyi és anyagi) általában az összehívó biztosítja. Meghatalmazásokat egy bizottság ellenőrzi. Szöveg elfogadása szavazással- egyhangú, többségi Nyelv: a latin helyét átvette a francia. Hitelesítés: aláírás helyett akár záróokmánnyal -Nk. szervezet által összehívott: Tartalma a létrejövő szerződésnek nem lehet a szervezet alapelveivel ellentétes, általában nincs meghatalmazás ellenőrzés, mert akkreditált képviselők vesznek részt, Letéteményes:a ratifikációs okmányokat az államok nem kicserélik, hanem egy helyen gyűjtik össze, általában a tárgyalás színhelyén Szerződési szöveg véglegesítése Egyszerűsített
Szerződéskötési szándék kifejezése
Szerződés kötelező erejének elismerése
Aláírás
Bilaterális
Multilaterális „Ünnepélyes” v. többfázisú Multilaterális
Bilaterális
Parafálás
Aláírás
Ratifikáció
Záróokmány aláírása
64
58. A nemzetközi szerződések értelmezése.
1.
Szerződések értelmezése Az értelmezés feladata, hogy megállapítsa a tényleges alkalmazandóságot és annak terjedelmét, tisztázza az adott helyzetre alkalmazandó jogszabály tartamát és pontos értelmét. 2.1 Értelmezési hatáskör
2.1.1 Autentikus értelmezés:
2.1.1.1 Állam általi értelmezés: minden államnak joga van megjelölni a szerződés értelmét. Ez azonban csak magára nézve irányadó. Az értelmezés értelmező nyilatkozatok formájában is megjelenhet. Pl. 1920. Trianon Magyarország nyilatkozatban rögzítette, hogy elismeri a kötelezettségeket, de lehetségesnek tartja a változtatást a nemzetközi jog alapján. 2.1.1.2 Kollektív értelmezés: eius est interpretari, cuius est condere - az jogosult értelmezni, akitől a szerződés ered. Az egyezményhez tartozó összes állam együtt értelmez. Jellemzően az értelmezést - értelmező klauzulákkal - az egyezmény törzsébe viszik 2.1.1.3 Nemzetközi szervezet által végzett értelmezést (általában saját alapszabályát) - ezt a gyakorlatot a Nemzetközi Bíróság sosem utasította el. A hiteles értelmezés joga átadható egy testületnek. Ekkor már az “alapító atyák“( a szerződést eredetileg kötő államok) autentikus értelmezése szinte érdektelen. Pl. Emberi Jogok Európai Bírósága jogosult értelmezni a Római szerződést, az azt megkötő 10 állam helyett a szerződést. (Ma már ráadásul 41 részes állama van, 31 ott sem volt a szerződés megalkotásakor). 2.1.2 Nem autentikus értelmezés Ilyen értelmezés a tudományos értelmezés, amelynek nincs jogi relevanciája, mégis igen gyakori (pl. tankönyvek). Az értelmezés célja elsősorban az, hogy megpróbáljon választ adni arra, hogy mi volt a szerződő felek szerződéskötési akarata. Egyértelmű esetek In claris non fit interpretatio - ami tiszta, nem kell értelmezni. Az ésszerűség keretein belül nincs helye vitának. Acte claire (fr.) A kérdés az, hogy ki dönti el, hogy mi “tiszta eset” Pl. "Mindent megtesznek bizonyos nehézségek elhárítására..." - van mérlegelési lehetőség a gyakorlati megvalósítás terén! Nemzetközi Munkaügyi Szervezet: Nők éjszakai munkájának tilalmáról szóló szerződés esetében - Állandó Nemzetközi Bíróság értelmezte a “nő”, a “munka” és az “éjszaka” fogalmát. Nem egyértelmű esetek A magyar nyelv általában csak a kétoldalú szerződésekben hiteles nyelv. A többoldalú nemzetközi szerződés fordítása azonban nem mindig tökéletes. Több hiteles nyelvű szerződések esetén is adódhatnak különbségek a hiteles nyelvek nyelvtani értelmezése között. Pl. Emberi Jogok Európai Egyezménye: "...mindenféle hátrányos megkülönböztetés nélkül..." Francia fordítás szigorúbb: sans distinction aucune. Angol fordítás: without any discrimination (angol) - csak a negatív diszkriminációt zárja ki, nem pedig mindenféle megkülönböztetést (pl. pozitív diszkriminációt). A problémát az jelenti, hogy mindkét szöveg hiteles. A viták elkerülés végett indokolt a záró rendelkezésben megjelölni, hogy kétség esetén melyik nyelv irányadó. Emberi Jogok Európai Bírósága: az ún. belga nyelvi ügyben mindent egybevéve, a felek eredeti akaratát az angol nyelvű szöveg tükrözi, jóllehet, mindkettő egyaránt hiteles. 1.2
Értelmezés fajtái
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Nyelvtani értelmezés Történeti értelmezés Logikai értelmezés Rendszertani értelmezés Gyakorlati értelmezés Teleologikus értelmezés
2.2.1 Nyelvtani értelmezés A szavak értelmét normális, köznapi értelemben kell venni. Kivételt képeznek ez alól a szakkifejezések. Gondot jelenthet, hogy az szavak értelme idővel változhat. Ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy mi volt a szerződő felek akarata a szó használatakor. A Bíróság azonban figyelembe veszi a jelenlegi értelmet. 2.2.2. Történeti értelmezés Történeti értelmezéskor a szerződést előkészítő anyagok értelmezésére kerül sor. Travaux préparatoires – a tárgyalási jegyzőkönyvek tartalmazzák a felek felvetéseit, véleményeit, szövegfordulati javaslatokat, visszavonásuk okait. Ez a forma nem a történelmi körülmények vizsgálatát jelenti, ilyenkor a szerződéskötés történetét vizsgálják. (Minden egyes dokumentumot saját nyelvén kellene vizsgálni, ez azonban gyakorlatilag lehetetlen.) 2.2.3 Logikai értelmezés A logika általános szabályait (pl. argumentum a contrario, stb.) felhasználva az adott szövegrész belső struktúráját világítja meg. Pl.: akkor lehetséges egy államot bíróság elé vinni az adott szerződéssel kapcsolatban, ha egy adott cikkelyt külön ratifikál. Vagy ha az egyezmény “védi a négylábúakat” –akkor a kutyákat is védelemben kívánják részesíteni. 2.2.4 Rendszertani értelmezés A nemzetközi szerződést a nemzetközi jog egésze szempontjából vizsgálja, figyelembe véve a szokásjogot, az adott államok közti egyéb nemzetközi szerződéseket. Pl. “emberi jog” – kifejezés Magyarország alapszerződéseiben. ENSZ keretei között kötött és más regionális szerződések alapján értelmezhetjük. Pl. ha a szerződés nem tartalmazza, hogy nem fűzhető hozzá
65
fenntartás, akkor a nemzetközi szokásjog, és a bécsi szerződés alapján fenntartás tehető (hacsak a felek a szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokon nem tették egyértelművé ennek kizárását). 2.2.5 Gyakorlati értelmezés Azt vizsgálja, hogyan jártak el a felek a gyakorlatban, a szerződés végrehajtása során. Ha ugyanis egy szerződés hosszú ideje hatályban van akkor kialakul a végrehajtással kapcsolatban egy gyakorlata. Pl. mit tekintettek sürgős döntést igénylő esetnek, és milyen eljárást alkalmaztak rá; vagy az adott esetre az ENSZ Közgyűlés sorozatos határozatait is ilyennek tekintheti a Nemzetközi. Bíróság. 2.2.6 Teleologikus értelmezés Ennél az értelmezési formánál a szerződéskötés célját kell vizsgálni. Kiindulási alapja az, hogy a felek azért kötötték a szerződést, hogy az adott célt elérjék. Az értelmezés nehézségét az adja, hogy a szerződés sokszor bizonytalan tartalmú, mivel a szerződéskötés során az államok különböző érdekeit kellett egyeztetni, aminek következtében az eredeti cél elhomályosulhat. Lehet, hogy a preambulum csak általánosságokat tartalmaz és lehet, hogy a szerződés törzsében a hatáskörök elnagyoltak, hiányosak. Pl.: A szerződés elfogadásakor számos olyan kérdés marad szabályozatlanul, amely csak később merül fel. Az ENSZ Alapokmánya nem tartalmazza a békefenntartók küldésének lehetőségét, ma már mégis lehetőség van rá. Koreai háború A teleologikus értelmezés egyik híres (és vitatott) példája az ENSZ koreai beavatkozása. Észak-Koreában a második világháború után Szovjetunió bevezettette a kommunista rendszert. 1949-ben Kínában is győzött a kommunista irányzat. Ezt követően Kínát - a nyugati államok akaratának megfelelően – azonban még mindig a Tajvanra menekült kormány képviselte, mivel a kommunista Mao-Ce-tungot nem fogadták el. Szovjetunió nem értett ezzel egyet, és azzal zsarolta a nyugati államokat, hogy addig nem látogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) üléseit, amíg a tényleges helyzetet nem veszik figyelembe Kína képviseleténél. Eközben Észak-Korea átzúdult a demarkációs vonalon Dél-Koreára. Emiatt összehívták a BT-t, ahol a Szovjetunió nem jelent meg. Gyors szavazással Észak-Koreát agresszornak nyilvánították, és megindult a csapatok gyűjtése. A Szovjetunió igyekezett leállíttatni a gyülekezést, de ezt USA nem engedte. “Válaszként” Szovjetunió viszont megvétózta a csapatok bevetését. Ekkor lépett közbe a Közgyűlés. 377. sz. Egyesült Erővel a Békéért című határozatában kimondta, hogy sérült a nemzetközi béke és biztonság, ugyanakkor a BT határozatképtelen. Két bizottság került felállításra: 1. tűzszünet-megfigyelő bizottság (a csehek benne voltak) 2. kollektív intézkedések bizottsága (csak nyugati államokkal)- ellenőrzi a parancsnokot. Hátba támadták az északi csapatokat, mivel azonban állítólag pár bomba lehullott Kínára is, ennek másfél millió katonája özönlött át Koreába, mint “önkéntes”, úgymond a proletár internacionalizmus elvét megvalósítva. A fegyverszünetet 1953-ban kötötték meg. Szovjetunió a 377. sz. közgyűlési határozatot durva Alapokmánysértésnek tekintette, illetve érvénytele Alapokmánymódosításhoz hasonlította. A nyugati államok szerint azonban szó sem volt módosításról, csupán értelmezték az Alapokmányt, és kibontották a benne lévő hatásköröket-melyet a francia és angol szakirodalom úgy ismer, mint implied powers (angol) / pouvoirs implicites (fr). ENSZ költségeivel kapcsolatban adott tanácsadó vélemény A Nemzetközi Bíróság a szuezi és a kongói konfliktusban felvetett ENSZ tűzszüneti alakulatok költségeivel összefüggő tanácsadó véleményében kimondta: kívánatos az alapokmányszerű működés, de ha a bizonyos szervezet kompetenciája nem egyértelmű, vagy nem is létezik, de a lépések a szervezet célját szolgálták, akkor ez a szervezet költsége, tehát a résztvevő államok kötelesek kifizetni, hiába nem az tette meg a lépést, aki arra fel volt hatalmazva. A Nemzetközi Bíróság tehát a “bizonyos ENSZ költségek tárgyában” adott tanácsadó véleményében áttételesen jóváhagyta a 377. sz. közgyűlési határozatot, azaz igazolta a “benne rejlő hatáskörök” tézist. 3. Értelmezés eredménye Az értelmezés eredménye a nyelvtani értelmezéshez képest: 3.1 Megállapító értelmezés: ha a végeredmény egybeesik a nyelvtani értelmezéssel. 3.2 Kiterjesztő értelmezés: ha a felek akarata a szó jelenlegi nyelvtani értelménél szélesebb körre irányult. 3.3 Megszorító értelmezés: ha a felek akarata a szó jelenlegi nyelvtani értelménél szűkebb körre irányult. (Nem mi szűkítünk, hanem csak a nyelvtani értelmezéshez viszonyítunk!) Ha egy szűkebb és egy tágabb értelmezés mellett ugyanolyan érvek szólnak (50-50 %), akkor a szűkebb értelmet kell alapul venni azon logika szerint, hogy az államok szuverenitásukat mindig a lehető legkevésbé akarják korlátozni. Ha az egyik lehetséges értelmezés szerint a szerződés nem lenne hatályos, vagy érvényes, akkor a másik értelmezést kell figyelembe venni, hiszen vélelmezzük, hogy nem irányulhatott a felek akarata érvénytelenségre, hatálytalanságra. 1.3 A szöveg hitelesítése 1.3.1 Parafálás: szövegjavaslat hitelesítésének módja: a nevek kezdőbetűjének az okmány szélére jegyzése (sok résztvevő esetén ezért inkább záróokmányt készítenek). Maga a parafálás nem kötelezi az államot az szerződés aláírására. Jelentősége az, hogy a felek ezzel jelzik, hogy ez a végleges szöveg. 1.3.2 Ad referendum aláírásra akkor kerül sor, ha a megbízott attól tart, hogy esetleg túllépte a hatáskörét, nem meri végleges hatállyal aláírni azt, de megtagadni sem akarja az aláírást. A végleges kötelezettségvállaláshoz emiatt szükség van az állam jóváhagyására. A többit lásd az 57. tételben illetve a 66. tételben. Multilaterális: 57. és 59. tételben. Többfázis: 56. és 57. tételben.
66
59. A nemzetközi szerződések fűzött fenntartások. Ez elsősorban a multilaterális szerződések jellemzője (kétoldalú megállapodás értelemszerűen nehezen jön létre ha az egyik félnek baja van vele) Fenntartás: az aláíró állam a szerződéssel túlnyomórészt egyetért, de bizonyos rendelkezéseit nem akarja elfogadni önmagára kötelezőnek: - ezért elutasítja a szerződés bizonyos részeit - Kiköti hogyan, milyen értelemben hesználja egyes részeit Megteheti ezt az aláíráskor, ratifikáció idején, elfogadáskor, jóváhagyáskor, csatlakozáskor Probléma ezzel, hogy sérti a szerződés integritását, de nk. jog művelői úgy látják még így is jobban megéri egy-egy szerződést megkötni, mint sehogyan, nagyobb az esélye, hogy így több állam csatlakozik. A szerződést kötő államok köre egyre bővül, helyzetük közel sem azonos, oktalanság lenne azt hinni lesz valaha is tökéletes egyetértés valamilyen kérdésben, így nem kell kivárni. Ugyanakkor megvannak ennek is az ésszerű korlátai, hogya a fenntartásokkkal se veszítsen eredeti hatékonyságából egy szerződés: -felek szabadon állapodhatnak meg a fenntartások tiltásáról, korlátozásáról (meghatározható, hogy mely kérdésekkel kapcsolatban lehet f. tenni) fenntartás, de akár tiltása is visszavonható a fenntartás nem lehet ellentétes a szerződés tárgyával és céljával vagy más nk. jogforrással ebben a témában (szokásjog, ius cogens) a fenntartás érvényessége nem függ a többi állam elfogadásától (kivéve ha a szerződés másként rendelkezik) ugyanakkor vele szemben kifogás emelhető Joghatása csak a fenntartást megfogalmazó állammal szemben lesz, a szerződés megfelelő részei vele szemben nem vagy a megadott értelemben hatálzosulnak, de a többi állammal kapcsolatban ugyanúgy érvényes ugyanolyan értelemben a szerződés (egyébként már módosításról lenne szó)
7.
Fenntartás A nemzetközi szerződések kidolgozása során seNemzetközisem tudja teljes körűen érvényesíteni saját akaratát, elképzeléseit. Bár az államok akarata nagyjából egybehangzó, de mindenkinek vannak javaslatai, amelyeket elvetettek, noha szerinte azok jelentősek. Ilyen esetekben az államoknak több lehetősége adódik: 1. Az állam bízik abban, hogy később kiegészítő jegyzőkönyv formájában a szerződés része lehet az általa javasolt elképzelés. Az állam nem fogadja el a nemzetközi szerződést. Ennek a kihatása az egyezményre az adott ország gazdasági potenciáljától függ. Pl.: 1948-ban az ENSZ Közgyűlés kidolgoztatta a népirtás bűncselekmények tilalmáról szóló egyezményt, amellyel megelőzni igyekeztek olyan bűncselekmények megismétlődését, amelyeket Hitler követett el: vallási, faji, nemzeti, nyelvi közösség elpusztítása. Népirtásnak minősítették egy csoport tagjainak fizikai megsemmisítését, olyan feltételek rákényszerítést a csoportra, mely elpusztítja azt, (pl. varsói gettók - tömeg tífusz, éheztetés), csoport tagjainak testi, lelki sérelem okozását (sárga csillag viselése, egyes foglalkozásokból való kizárás), születés meggátlását a csoporton belül (orvoskísérletek), csoport gyermekeinek erőszakkal más csoportban történő átvitelét. 1948-ben elkészült ez az egyezmény. Felmerült azonban a kérdés mi történik majd akkor, ha mégsem tartják be az államok a rendelkezéseket, vagy esetleg később már nem lesz világos, mit is jelent például a súlyos testi, lelki sérelem. Mindezek elkerülése végett rögzítették az államok, hogy az egyezmény értelmezéséből, alkalmazásából fakadó vitákat a Nemzetközi Bíróság jogosult rendezni. Szovjetunió képviselője azonban nem fogadta ezt el, arra hivatkozva, hogy az államok szuverenitása alapján ilyen generális alávetés nem tehető. Bíróság elé csak úgy kerülhet egy állam, ha ahhoz hozzájárul, vagyis fenntartják maguknak azt a jogot, hogy akkor mennek bíróság elé, ha abba beleegyeznek. Ennek a fenntartásnak az volt az egyik oka, hogy Szovjetunióban is történtek hasonló incidensek (pl. krími tatárok ellen, mivel együttműködtek a németekkel, volgai németek kitelepítése), és ezért meg akarták előzni a későbbi felelősségre vonást. 1948 előtt 1948-ig az a gyakorlat élt a nemzetközi jogban, hogy a fenntartás csak akkor volt hatályos, ha azt minden állam elfogadta. Abban az esetben, ha a fenntartást akár csak egy állam is ellenezte a fenntartást tevő állam nem lett a szerződés részese. Genocídium egyezmény A Genocídium egyezmény esetén ennek az elvnek az érvényesítése azzal járt volna, hogy sem Szovjetunió, sem a szocialista országok nem fogadták volna el az egyezményt. Mivel ez nem volt érdeke a többi államnak, az ENSZ Közgyűlés a Nemzetközi Bírósághoz fordult tanácsadó véleményért. A Bíróság a Genocídium egyezményhez fűzött fenntartások tárgyában adott tanácsadó véleményében kifejtette, hogy a szerződés abszolút integritásának elve – azaz, hogy egy fenntartás csak akkor fogadható el, ha ahhoz minden tagállam hozzájárult - nem vált a nemzetközi jog általános szabályává, tehát ki lehet kötni egy nemzetközi szerződés esetén azt, hogy ahhoz fenntartás nem tehető, de ezt a szerződésnek külön tartalmaznia kell. Az ennek nyomán kialakult gyakorlatot a bécsi egyezmény már szokásjogként rögzítette, vagyis ha egy nemzetközi szerződés hallgat a fenntartásokról, vagy nem derül ki belőle, hogy eleve kizárták volna ezt az intézményt, akkor fenntartások fűzhetők a szerződéshez. Panama- csatorna Egyértelmű, hogy a fenntartást csak multilaterális szerződéseknél lehet alkalmazni. Híres (és zavaros) 1977-ben USA és Panama, a Panama csatornáról kötött szerződést. Ez alapján a csatorna 2000-től Panama fennhatósága alá tartozik, addig azonban USA garantálja a fennhatóságot és a szabad haladást. USA-ban azonban azzal a fenntartással ratifikálta a szerződést, hogy 2000 után is jogosult lesz katonailag beavatkoznia a hajózás szabadsága érdekében. Ez tulajdonképpen egy
67
kétoldalú szerződéshez fűzött fenntartás, ami valójában elképzelhetetlen. A nemzetközi jogászok ezért jobb híján azt az elméletet találták ki, hogy ez voltaképpen egy hallgatólagos szerződésmódosításra emlékeztető megoldás. Fenntartással szembeni jog- intézmények. 1. A bécsi egyezmény kimondja, hogy nem lehet olyan fenntartást tenni mely összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával. 2. Biztosítja továbbá az egyezmény a többi államnak azt a jogot, hogy ne fogadja el a fenntartást, vagyis kifogást emeljen. Ez csak a fenntartást tevő és a kifogást emelő állam között lesz hatályos. Kettejük viszonylatában nem engedi érvényesülni azokat a részeket, amelyekhez fenntartást fűzött az adott állam. Kifogás 1969 bécsi egyezmény alapján a kifogásnak két formája lehet: 1. A fenntartást ugyan nem fogadja el az állam, de elismeri, hogy anélkül kettejük között mégis hatályos a szerződés. 2. A két állam között a szerződés egyáltalán nem lesz hatályos. Pl.: öt állam vesz részt egy nemzetközi szerződés elfogadásában. E állam fenntartást fűz a szerződéshez, mert szerinte az pontatlan. A és B állam hallgat - kettejük között a szerződés fenntartás tartalmával létrejön. C állam kitart az eredeti szöveg mellett, és kifogást emel a fenntartással szemben, de nem zárja ki azt, hogy kettejük között létrejöjjön a szerződés. Köztük a szerződés a fenntartással érintett rész nélkül hatályosul. D állam nézetei szerint a fenntartás olyan lényeges részeket érint, amelyek nélkülözhetetlenek, ezért olyan kifogást emel, amely alapján a két állam között nem jön létre a szerződés. Az államok igyekeznek nem alkalmazni a kifogás intézményét. El akarják ugyanis kerülni a kapcsolatok megromlást, vagy nem akarják lassítani bekerülésüket egy nemzetközi szervezetbe. Fenntartás tételének kizárása A szerződés kikötheti, hogy nem tehető bizonyos cikkelyekhez fenntartás, vagy csak bizonyos tartalmú fenntartás tehető az egyezményhez. Pl. az Emberi jogok európai egyezményéhez általános tartalmú fenntartás nem fűzhető, csak konkrét, amelyben meg kell jelölni azt a belső jogszabályt, amely miatt az állam nem tudja elfogadni a szerződés adott cikkelyét. Ellenkező esetben a fenntartás nem váltja ki a szándékolt joghatást. Értelmező nyilatkozatok Gyakran előfordul, hogy az államok értelmező nyilatkozatok fűznek olyan szerződéshez, amelyhez fenntartás nem tehető. Az értelmező nyilatkozat célja, hogy az állam meghatározza, hogy a szerződés adott részének milyen jelentést tulajdonít. Több esetben előfordult, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az értelmező nyilatkozatot fenntartásnak minősítette.
68
60. A nemzetközi szerződések érvénytelensége.
2.
Érvényesség feltételei Miután az államok elfogadtak egy dokumentumot felmerül a kérdés, hogy az a nemzetközi jog szempontjából érvényesnek tekinthető-e:
Érvényes egy szerződés, ha a: 1. Megtételére jogosult a fél kötötte. 2. A nemzetközi joggal nem összeegyeztethetetlen célú. 3. Megvan a szabad, akarathibamentes akarat. 4. Formai előírásoknak is megfelel. 2. Érvénytelenségi okok Érvénytelenségi okok csak egyszerűsített formában kötött nemzetközi szerződés esetén tudnak igazán érvényesülni, hiszen ratifikáció köteles szerződés esetén Magyarország esetében a külügyminiszter, a kormány és a parlament és a köztársasági elnök jóváhagyás is szüksége. 1. Belső jogszabályba ütközés. 2. Tévedés. 3. Megtévesztés. 4. Megvesztegetés. 5. Erőszak. 6. Ius cogensbe való ütközés.
2.1 Belső jogba ütközés Szerződés elfogadása esetén előfordulhat, hogy a képviselő túllépi az eredeti mandátumát és többet vállal, mint amire a megbízólevele felhatalmazza, vagy amire hazai joga lehetőséget nyújt. Erre az esetre két elméletet ismer a nemzetközi jog: 1. Akarati elv: szuverén államok akarata a döntő, így a vállalás nem köti az államot. 2. Nyilatkozati, vagy bizalmi elv: amit egyszer kimondtak az már kötelező. Feltétele A bécsi egyezmény alapján a belső jogba való ütközés érvénytelenségi jogcím ugyan, de csak akkor, ha az szemmel látható, és alapvető fontosságú, ilyen például, ha bizonyos kérdéseket csak az államfő, vagy az országgyűlés dönthet el, az alkotmány értelmében 2.2 Tévedés Akkor fogadják el érvénytelenségi oknak, ha a tévedés: - Szemmel látható volt. - Alapvető fontosság. - Jóhiszemű. Ténybeli tévedés A nemzetközi tankönyvek szerint érvénytelenségi ok ténybeli tévedés lehet. Bizonyos esetekben nehéz elhatárolni a ténybeli tévedést a jogi tévedéstől. Preah Vihear templom ügye Ez a templom Thaiföld és Kambodzsa határán áll. Kambodzsa francia gyarmatterület volt, amikor a két ország megállapodott abban, hogy a köztük lévő határ a vízválasztón fut. Ez alapján készítették el a térképeket. A térkép szerinti határ azonban nem egyezett meg sem a vízválasztóval, sem azzal, amit a terepen kijelöltek. A templom a térkép szerint Kambodzsához tartozott, de ha a határ valóban a vízválasztó lett volna, akkor Thaiföldhöz tartozott volna, így Thaiföld magának követelte a templomot. Arra hivatkozott, hogy jogi tévedések is történtek, amikor rögzítették az elhatárolási kérdéseket. A Nemzetközi Bíróság ekkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy jogban való tévedésre hivatkozzanak előtte. A konkrét ügyben elutasította a Nemzetközi Bíróság a thai “jogi tévedés” relevanciáját. Ténybeli tévedést sem igazán sikerült érvényesíteni eddig, hiszen igen nehéz bizonyítani, hogy ez a tévedés olyan súlyú volt, hogy enélkül nem kötötték volna meg a szerződést. 2.3 Megtévesztés Esetén a valóstól eltérő elképzelések kialakulását a másik eljáró fél okozza. Vannak példák arra, hogy történtek komolyabb megtévesztések, pl.: magyar határok trianoni megváltoztatásakor Ronyvát az Ipolyt a csehszlovák delegáció hajózható folyónak minősítette, holott tény hogy nem az. Felmerül tehát a kérdés, hogy hivatkozhat-e erre most Magyarország. Nyilvánvalóan nem, hiszen ez már a ratifikáció során is ismert volt számunkra. Általában véve pedig a ratifikáció lezárásáig sok olvasaton megy át egy szerződés, így érthető az a feltevés, hogy ezek során az érvénytelenségi okokra fel kell figyelni. Emiatt nem találhatunk sikeres precedenst.
2.4 Megvesztegetés Ratifikációköteles szerződés esetén ugyanaz a probléma merül fel, mint az előző esetekben, vagyis az, hogy mind a kormány, mind a parlament jóváhagyta a szerződést, és az nehezen képzelhető el az, hogy nemcsak az eljáró diplomatát, hanem őket is megvesztegették volna. (Igaz, hogy az 1969-es bécsi egyezmény eleve nem érinti a hatályba lépése előtti békeszerződéseket.) 2.5 Erőszak, kényszer
69
Mindkettő irányulhat az eljáró diplomata, illetve az állam ellen. Pl.: 1939 március 13-án Csehszlovákia elnöke, Hacha Berlinbe repült, ahol Hitler közölte vele, hogy járuljon hozzá, hogy Szlovákia függetlenné váljon, és az ország többi része pedig protektorátusként olvadjon be a harmadik birodalomba. Az elnök ezt elutasította. Hacha cukorbeteg volt, inzulinra lett volna szüksége, de nem engedték hozzá az orvosát. Ezzel igyekeztek őt “jobb belátásra bírni”. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákia területére. Az akkori vezetést kivitték Moszkvába, ahol “rábírták” őket, hogy hagyják jóvá az akciót. E két példából is látható, hogy nehezen elválasztható, hogy az állam ellen vagy az eljáró képviselő ellen alkalmazzák-e a kényszert. 2.6 Ius cogensbe való ütközés Vannak a nemzetközi jogban imperatív normák, más néven cogens normák. Noha sem a bécsi egyezmény, sem más kódex nem sorolja fel ezeket a normákat, az ezekbe ütköző szerződések érvénytelenek. A bécsi egyezmény azonban definiálja ezt a fogalmat: érvénytelen az a nemzetközi szerződés, amely a nemzetközi jog olyan imperatív normájával ütközik, amelyet a nemzetközi jogközösség olyannak fogadott el, mint amelytől eltérni nem lehet. Barcelona Traction ügy A Nemzetközi Bíróság számos eset kapcsán mondta ki egy-egy normáról, hogy az cogens norma. 1970-ben a Barcelona Traction ügyben az volt a kérdés, hogy Belgium gyakorolhat-e diplomáciai védelmet egy Spanyolországban működő, kanadai alapítású vállalat részvényesei fölött azon az alapon, hogy a részvényesek többsége belga. A Nemzetközi Bíróság - az ügy lényegétől függetlenül - kimondta, hogy vannak a nemzetközi jognak imperatív normái, ilyenek pl.: emberi alapjogok védelme, a népirtás, rabszolgakereskedelem tilalma. Imperatív normának minősítette továbbá a Nemzetközi Bírósága szabadság védelmét, és a diplomáciai kiváltságok legalapvetőbb normáit is. 3. Érvénytelenítési eljárás Az érvénytelenítési eljárásban nemzetközi szerződések esetén a semmisségi ok meglétét nem ex officio (hivatalból) vizsgálják, arra hivatkozni kell. 1969-ben úgy gondolták, hogy a megtévesztéstől minőségileg el kell különíteni az erőszakot, amely a ius cogens körével is érintkezik. A ius cogens kérdésében a döntést az 1969-es bécsi egyezményben a Nemzetközi Bíróságra bízták, de azt akkor a szocialista országok nem fogadták el, s fenntartásaikkal akarták kizárni vagy korlátozni a Nemzetközi Bíróság ezen jogosítványát. A Nemzetközi Bíróság így inkább saját kezdeményezésére jelentette ki egy normáról, hogy ius cogens (teheráni túszügy, Kelet-Timor ügy), de pl. a Bős-Nagymarosi perben a környezetvédelem állítólagos – esetleg ilyenné formálódó - ius cogens voltáról nem nyilatkozott egyértelműen a Bíróság, illetve az atomfegyverek ügyében adott tanácsadó véleményben sem élt a kínálkozó lehetőséggel. Ha a nemzetközi jog egy imperatív normájába ütközik egy egyezmény, a kógencia az egész nemzetközi jogközösségre mutat vissza, mégsem hivatkozhatnak rá a nem részes felek, a bécsi egyezmény szerint a locus standi – a fellépési jog csak a részes államokat illeti meg. 4. Érvénytelenség joghatásai Ha egy egyezmény érvénytelenségét megállapítják, az ex tunc hatályú, de a megtett, jóhiszemű szolgáltatásokat el kell számolni egymással szemben. A 1969-es bécsi egyezmény szerint az érvénytelenség alapvetően a szerződés egészre vonatkozik, de ha nem okoz nagy gondot (ld. a szerződésben meghatározott esetek) és az adott cikkely elválasztható a szerződés egészétől, nem kizárt a részleges érvénytelenség.
70
61. A nemzetközi szerződések normakonfliktusának legfontosabb esetei. Mi között lehet normakonfliktus: -egymást követő egyezmények normái közt -szerződési és belső jogi normák közt 1.szerződési normák közt: akár szerződési , akár szokásjogi eredetű normával ütközhet mivel a nk. jog forrásai közt nincs hierarchia egyiknek sincs primátusa, hogy ezen az alapon eldönthető legyen a kérdés megoldás: -objektív megoldás: nincs probléma a belső jog rendező elvei megoldják Scelle szerint -azonos felek esetén (a szerz. Kötő felek ugyanazok mindkét szerz. Esetén) lex posterior priori derogat elv érvényesül - részben azonos felek esetén lex specialis… -egyébként pacta sunt servanda- tehát a korábbi szerződést kell alkalmazni -szubjektív megoldás: mindkét szerződés érvényesül, mert nem az érvényesség, hanem az alkalmazhatóság elsőbbsége a kérdés, ebben az esetben a felek megállapodása dönt Ugyanakkor a bécsi szerződés szerint a legjobb megoldás a megelőzés: Ezért összeegyeztethetőségi nyilatkozatot kell tegyenek a szerződést kötő felek, melyben rögzítik, hogy ha ez a megállapodás nem összeegyeztethető más szerződéssel melyiket kell alkalmazni Vannak más megelőző mechanizmusok : intézményes megoldás (kijelöl egy nk. szervet előzetes ellenőrzésre), vagy állmközi megoldások Azonos felek egymást követő megállapodásai esetén: Lex posterior…. Feltétele, hogya két szerződés az általánosságnak ugyanazon a fokán álljon (ebben az esetben a korábbi csak olyan mértékben alkalmazható, amennyire összehngban van az utóbbival) Lex specialis…. Amennyiben nem ugyanolyan fokúak Eltérő felek egymást követő megállapodásai: A későbbi akkor térhet el a korábbitól, ha a belőle fakadó jogok és kötelességek, illetve tárgya és célja az előzővel összeegyeztethető A mindkettőben részes államok viszonylatában a későbbi élvez elsőbbséget A többi államra az a szerződés érvényesül, melynek ők is részesei Nicaragua ügy USA a belügyekbe való beavatkozás elve alóli kivételre hivatkozott. A Nemzetközi Bíróság szerint kivételre csak főszabály esetén lehet hivatkozni. Ha az állam nem tartja be azt a szabályt, ami szokásjog, de arra hivatkozik, hogy a magatartása a szabály alóli kivételnek felel meg, ezzel már el is ismeri, hogy a norma érvényes, létező. A kommunista gerillák megdöntötték a korábbi katonai rendszert és átvették a hatalmat. A polgári erőkkel korábban együtt harcoltak, de ők a sandinista hatalomátvétel után szembefordultak a “Castro-barát” kormányzattal, és most ők kezdtek gerillaháborút, és a legyőzött csapatok is melléjük álltak. A gerillákat USA segítette. Ezért Nicaragua a Nemzetközi Bírósághoz fordult azzal, hogy USA beavatkozik a belügyeibe, amit az ENSZ alapokmánya tilt. USA elfogadta a Nemzetközi Bíróság joghatóságát, kivéve a többoldalú nemzetközi szerződések értelmezése esetén, ahol csak akkor fogadta el a Nemzetközi Bíróság joghatóságát, ha minden érintett részes fél peres fél is egyben. USA pedig arra hivatkozott, hogy a gerilla, illetve a partizánmozgalmak összekapcsolódnak Salvadorral és Hondurassal, így ők is érintettek az ügyben. Ahhoz tehát, hogy elismerje a Nemzetközi Bíróság joghatóságát mind a négyüknek részt kellene venniük a jogvitában. Nemzetközi Bíróság elismerte, hogy az ENSZ Alapokmány egy többoldalú nemzetközi szerződés, s vonatkoztatható rá az USA fenntartása, de a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy szokásjog alapján eljárhat. Ez alapján pedig megállapította, hogy USA magatartása sérti a nemzetközi jogi kötelezettséget. 1.2 Térbeni kiterjedtség Az objektivista iskola szerint az emberiség egészének akarata szükséges ahhoz, hogy szokásjogról beszélhessünk. A Nemzetközi Bíróság azonban nem vetette el, hogy létezhet regionális szokásjog is, de azt bizonyítani kell. Pl.: angol, norvég halászati vita. 2. Pszichikai elem Tudati elem: opinio iuris sive necessitatis, vagyis, hogy az államok azért követik a gyakorlatot, mert úgy vélik, hogy ezzel jogi kötelezettségeiket teljesítik. Az opinio iuris meglétének bizonyítása: 1. Az államok ilyen jellegű megnyilatkozásai, pl.: USA, Anglia által kiadott repertóriumok.
2. 3.
Nemzetközi Bíróság által tett ilyen irányú megállapítás.
4.
A szokásjog kodifikációs egyezménybe való foglalása.
Egyes nemzetközi szervezetek aktusai pl.: ENSZ Közgyűlése generálhat szokásjogot és rögzítheti a szokásjogi folyamat kialakulásának lezárulását.
1. Kodifikáció Eredeti jelentése: a szokásjog írásba foglalása. Mivel csak szokásjogot foglal össze, így azokat az államokat is kötelezi, amelyek nem írták alá a kodifikációs egyezményt. Gyakran azonban az államok új szabályokat is hozzáfűztek a szokásjoghoz. Ez a progresszív fejlesztés. Az ilyen szabályok viszont csak a részeseket kötik. 4. Normakonfliktus Mivel a nemzetközi jog forrásai között nincs hierarchia az esetleges összeütközéseket fel kell oldani.
71
4.1 Doktrinális megközelítés 4.1.1 Szubjektivista iskola: a szerződések mindegyike érvényes. Összeütközés esetén az értelmezés, illetve a szerződés szövege (pontosabban valamely szövegrésze) ad eligazítást. 4.1.2 Objektivista iskola: nincs konfliktus, mivel minden jogrendszerben vannak általánosan érvényesülő szabályok, jogelvek, valamint feltétlen alkalmazást igénylő normák. Továbbá a jogrendszer belső logikájára is lehet hagyatkozni.
4.2 Összeegyeztethetőség problémájának megoldása
4.2.1 Összeegyeztethetőségi nyilatkozatok: már magában a szerződésben vannak olyan beépített - értelmező jellegű fordulatok, amelyek kizárják a kollízió lehetőségét. Pl. “ezen szerződés egyetlen cikkelye sem értelmezhető úgy, hogy az más szerződéssel ellentétes legyen vagy mintha az sértene valamilyen nemzetközi normát.” Látszatkollízió fordulhat elő csupán.
4.2.2. A felek megállapodnak abban, hogy egyeztetik álláspontjaikat,
- a tárgyalási technikára kerül így a hangsúly: egyeztetési és/vagy értesítési kötelezettséget ír elő a szerződés a felek számára, pl. ebbe a körbe tartozó újabb szerződés megkötésekor értesítik egymást. 4.2.3 Ha a fenti két eset nem érvényesül: Georges Scelle hármas hierarchiája alkalmazható:
1.
Ha azonos tárgyban, ugyanazok a felek kötik a szerződéseket, és azok ellentétesek egymással, a későbbi lerontja a korábbit lex posteriori priori derogat. 2. Ha nem teljesen azonos a tárgy, - részben a lex specialis derogat generalis - elvet kell alkalmazni - másfelől a pacta sunt servanda - elvet kell figyelembe venni, ami az eredeti szerződés alkalmazására is vezethet. Mindig az adott helyzet dönti el. 4.3 Összeegyeztethetőség vizsgálata Mindig meg kell vizsgálni, hogy valóban van-e összeütközés a szerződések között. 1) ius cogens: feltétlen alkalmazást igénylő normák. Az ezekkel nem összeegyeztethető szerződés érvénytelen. Így a ius cogens legyőzi a lex posterior, lex specialis, valamint a pacta sunt servanda - elveket. 2) ENSZ Alapokmány 103. cikk: Az Alapokmány elsőbbséget élvez, ha valamely nemzetközi szerződéssel ütközik. A nemzetközi szerződés nem lesz érvénytelen, csak alkalmazását fel kell függeszteni. Pl. a Lockerbie-ügy: A PanAm járatát terroristák felrobbantották Lockerbie fölött. A felelősségre vonás végett kérték Líbiától a terroristák kiadását. Líbia azonban megtagadta. A Biztonsági Tanács válaszként polgári közlekedési embargót vezetett be annak ellenére, hogy az ún. Chicago-i egyezmény (ICAO) ezt nem tette lehetővé a részes felek között. Líbia ezért a pacta sunt servanda- elvet kérte számon. A Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy a BT határozata felfüggesztette az ICAO alkalmazását (vagyis kiterjesztőleg értelmezte a 103. cikkelyt) és a Biztonsági Tanács határozatra is érvényesítette a 103. cikkely szerinti elsőbbségi elvet. 4.4 A norma kollízió egyéb fajtái
4.4.1 Nemzetközi szerződés ütközése EU szabállyal: a Luxemburgi Bíróság szerint, ha az EU szabályok nem összeegyeztethetőek egy nemzetközi szerződéssel, akkor az EU norma élvez elsőbbséget. Ez az álláspont érvényesül a bíró gyakorlatban. Ennek magyarázata, hogy mind a belső jogok, mind a nemzetközi szerződésekkel szemben egy belső, önálló jogrendszert kívántak létrehozni, Ugyanakkor alapvető törekvés figyelhető meg a normakollízió eltörölésére, pl. a Luxemburgi Bíróság előzetes nyilatkozatával; ha ütközés van, a megoldás az lehet, hogy vagy a nemzetközi szerződést, vagy az EU normát módosítani kell. 4.4.2 Nemzetközi szerződés és belső jogi norma ütközése: ez a kérdéskör visszavezet a nemzetközi jog és a belső jog kapcsolatának általános problémájához (monizmus, dualizmus). 1. Monista iskola: technikák melyek biztosítják valamelyik jog primátusát: a) Hegel: a későbbi belső jog primátusa érvényesül (egy ideig a SZU-ban a ’20-as, ’30-as években és a náci Németországban). b) Kelsen a nemzetközi jognak ad primátust, hiába későbbi a belső jogi norma. 2. Dualista iskola: a) lehetőség van a lex specialis elvének alkalmazására, ha a jogalkotó/alkalmazó úgy találja megfelelőnek. b) Magyarország tekintetében zavaros a helyzet, mivel a dualista gyakorlat mellett találkozhatunk monista jelenségekkel is. (ld. Az Alkotmány 7. §-át és annak nem egyértelmű gyakorlatát. A jogalkotó feladata az ütközések lehetőségének minimálisra csökkentése - vagyis elkerülhető, sőt elkerülendő a nemzetközi szerződés és a belső jog ütközése. Ha becikkelyezett nemzetközi szerződésről van szó, akkor a belső jog jogforrási hierarchiájára kell támaszkodni. Magyarország tekintetében jellemző volt, hogy a '80-as évek végéig a nemzetközi szerződéseket tvr-ben hirdették ki, mára azonban már tvr. nem bocsátható ki. Mi a helyzet az Alkotmányba ütköző nemzetközi szerződésekkel? (Ez közelebb visz a hegeli elmélethez.) Alkotmánybíróság (a magyar-EU társulási egyezményben foglalt kötelezettségek kapcsán) a Luxemburgi Bíróság gyakorlatának átvételéről kimondta, hogy nem lehet ilyen generális szabályt szabni alkotmánymódosítás nélkül, és 1999. XII. 30-ig adott határidőt a kollízió feloldására. Kimondta, hogy nemzetközi szerződés alkotmányosan nem alkalmazható ilyen körülmények között, tehát nem érvénytelenítette a nemzetközi szerződést (nem is tehette volna!). Így: a. vagy a nemzetközi szerződést kell módosítani, b. vagy Alkotmányt kell módosítani (a parlamenten kell átvinni a reformot) Ami mindenféleképpen lényeges, hogy nemzetközi szerződés nem tartalmazhat burkolt alkotmánymódosítást. Matter doktrína Matter-doktrína: "egybehangolni a normákat" - olyan értelmezést igyekeznek elérni, amely minimálisra csökkenti a kollízió lehetőségét. Ahol a két normatulajdonképpen egymás mellé lép.
72
62. A nemzetközi szerződések megszűnése. tk.: 151-160. oldal, bécsi e. 54-64. cikk szerződés módosítása: a szerződés összes vagy egyes rendelkezéseit újakkal váltják fel szerződés megszűnése: megszűnik a régi de nem feltétlenül váltja fel azt új, a felek mentesülnek a belőle fakadó kötelezettségek alól szerződés felfüggesztése: időlegesen vonja meg a rendelkezések joghatályát megszűnés módja: 1.
Felek akarata alapján:
Már a keletkezéskor egy klauzulában, a szerződés részeként rögzítik -Szerződés bontó klauzula: tények, cselekmények rögzítése, ami a sz. megszűnésével jár Ez akár határozott idő kikötése is lehet pl.: ESZAK 50 évre -felmondási és kilépési rendelkezések: ezek módját rögzíti a klauzula (meg kell jegyezni, hogy kilépéssel csak a 2 oldalú szerződés szűnik meg, a multilat a többiek közt megmarad) felfüggesztő klauzula implicit klauzulák: ezek is benne vannak a szerződésben , de nem kifejezetten szerződés a végrehajtással szűnik meg (tárgya alapján ez egyértelmű) felmondásra és kilépésre van lehetőség a szerződés kifejezett felhatalmazása nélkül ( a felek szándéka, a szerződés természete utal rá) felek által időben későbbi megállapodás alapján: későbbi szerződés megszünteti az előbbit kifejezett rendelkezésével vagy implicit módon 2.
külső körülmények miatt szűnik meg: ezek előre nem látható körülmények
a/ felek magatartásával összefüggő körülmények: -felróható nem teljesítés: ez akkor szünteti meg ha lényegi sérelem történt (jogbiztonság érdekében) ilyen az egyoldalú, meg nem engedett felmondás, amely a céljához elengedhetetlenül szükséges sérelemmel jár -nk. fegyveres konfliktus: a kétoldalú megállapodás megszűnik, a multilat. Csak a hadviselő felek közt, az objektív helyzetet létesítő szerződést nem érinti, ahogy a nk. fegyveres konfliktusok szabályait rögzítő szerződéseket sem -szokásjog: időben későbbi sz.jog megszünteti a szerződést (mivel nincs hierarchia) b/ felektől független körülmények: -
fel nem róható nem teljesítés: csak végleges lehetetlenülés vezet a szerződés megszűnéséshez
-körülmények alapvető megváltozása: a változás legyen alapvető, kötelezettség mértékét jelentősen megváltoztató, előre nem látható -új ius cogens norma:ellentétes korábbi szerződés megszűnését eredményezi ******************************************************* 2. Szerződés megszűnése A nemzetközi szerződés megszűnte visszavezethető: 1. A felek akaratára, amely lehet kifejezett, szövegszerűen megjelenő vagy hallgatólagos. 2. Magára a nemzetközi jogra. 2.1 Határidő A nemzetközi szerződés megszűnésének egyik lehetősége, ha a szerződésben megjelölt határidő lejár. Természetesen van lehetőség a határidő meghosszabbítására, akár hallgatólagosan is (seNemzetközisem tiltakozik a lejárat előtt, így a szerződés meghosszabbodik). 2.2 Bontó feltétel A határidő lejártához hasonló a helyzet, ha a nemzetközi szerződésbe úgynevezett bontó feltételt iktatnak. A szerződés megszűnik, ha a bontófeltétel teljesül. Pl.: a szerződés addig él, amíg Magyarország az EU tagja nem lesz. 2.3 Felmondás 1. Tartalmazhatja maga a szerződés (pl. 10 évre szól, de 5 év után fel lehet mondani). 2. Lehet, hogy szerződés nem rögzíti, de logikailag mégis szükségszerű. Pl. traité loi (normaalkotó nemzetközi szerződés - hosszú távú) - akkor működik jól a szerződés, ha soká teljesítjük, traité contrat (valamilyen konkrét probléma megoldására kötik) - ez utóbbi esetben ha megtörtént a teljesítés, a szerződés megszűnik. 2.4 Másik fél kötelességszegése Mentesülhet a szerződő fél a teljesítés alól, ha a másik fél kötelességszegést követ el. (Non adimplenti non est adimplendum.) A szerződésszegésnek a szerződés lényeges elemét kell érintenie:
1.
Szerződés meg nem engedett, egyoldalú felmondása.
73
2.
Szerződés tárgyának, céljának megvalósításához szükséges rendelkezés megsértése.
A stabilitás igénye miatt azonban a gyakorlatban igen nehéz rá hivatkozni. (pl. jóllehet a Bős-Nagymaros esetében a szlovák fél állandóan megsértette együttműködési kötelességét,) a Nemzetközi Bíróság szerint csak kivételesen fogadható el ez az ok, mivel a nemzetközi jogrend felbomlásához vezethetne, ha minden “kis” kötelességszegés esetén alkalmazható lenne. 2.5 Állam-utódlás A felek akaratának jelentős szerepe van államutódlások kérdésében. Így a volt gyarmat nincs kötve az anyaállama által kötött szerződésekhez. 2.6 Szerződés lehetetlenülése Ekkor az állam azon az alapon tekinti megszűntnek a szerződést, hogy a teljesítés lehetetlenné vált. 1. Ténybeli lehetetlenülés: Pl. a szigetet, ahol kikötést engedélyezett az állam, elnyelte a tenger. 2. Jogi lehetetlenülés: két állam szerződéskötését követően kialakul egy kogens norma. Trónutódlási szerződést kötött két monarchia, s egyikben kikiáltották a köztársoságot. Háború csak akkor szünteti meg a nemzetközi szerződést, ha azt a két hadban álló fél kötötte (függetlenül attól, hogy jogszerű volt-e a háború indítása, és ki indította). Az ellenfélnek saját szövetségeseivel kötött (casus foederis – szövetségi kötelezettség beállta), illetve a semlegesekkel kötött szerződéseket a háború nem érinti. A háború befejezése után a győztes dönti el, hogy mely szerződéseket tekinti ismét hatályosnak. Létezik azonban olyan szerződés, amely akkor él igazán, akkor fejti ki joghatásait, ha háború van. Pl. Genfi egyezmény (hadifoglyok). Többoldalú szerződés esetén a háború esetleg felfüggesztési ok lehet. 2.7 Körülmények alapvető megváltozása Clausula rebus sic stantibus. Szerződések megkötésekor bizonyos körülmények fennállt lényeges alap volt a szerződés megkötése szempontjából. Így tulajdonképpen vélelmezhető, hogy minden nemzetközi szerződés hallgatólagosan tartalmazza azt a kikötést, hogy csak addig áll fenn, amíg a kiváltó körülmények nem változnak meg alapjaikban. Érvényesülésének feltétele:
1. 2. 3.
A felek akaratának lényeges tartalmát képezte a megváltozott körülmény. Aránytalanul terhesebbé válik a szerződésből fakadó kötelezettségek terjedelme. A körülmények megváltozásának továbbá kívül kell esnie a felek akaratán.
Az államok gyakran hivatkoznak rá, de ritkán tudják érvényesíteni. Pl. a szétválás és kiválás önmagában nem szünteti meg a szerződést, amennyiben földrajzilag immár ne tartozik az államhoz az a terület, amelyre a szerződés vonatkozott (folyami kikötő, gát, stb.) akkor mentesül a kötelezettségek alól ez az ország. Pakisztán esetében, ahol Banglades, mint eleve területileg külön álló rész szakadt el, ez a szabály alkalmazást nyert. Pl. A II. világháború után a békeszerződések tiltották a németekkel folytatandó fegyverkereskedelmet, és a tisztképzésben való diákcserét. A német egyesítés után pl. Finnország is kiiktatta a békeszerződésből ezeket a passzusokat mondván, hogy a mai Németország teljesen más, mint az akkori. Nem érvényesíthető olyan szerződéseknél, amelyek határt állapítanak meg. 2.8 Felek száma, összetétele Megszűnhet a szerződés, ha a felek száma a szerződésben meghatározott létszám alá csökken, vagy stratégiailag fontos államok kiesnek a szerződésből (pl. egy katonai szerződésben).
74
63. A szokásjog alapelemei. 1. Szokásjog, mint jogforrás Szokásjog: “a jog gyanánt elismert általános gyakorlat” - Nemzetközi Bíróság statútumának 38.cikke szerint. 2. Szokásjog alapja 2.1 Voluntarista iskola: középpontjában az állami akarat áll. Az állam az alapja a különböző intézményeknek. A szokásjogot is az államok hallgatólagos megállapodása hozza létre. 2.2 Objektivista iskola: szokásjog nem hallgatólagos megállapodások összessége. Önállóan létezik. Kialakulásához társadalmi, logikai szükségszerűség vezet. Az 1960-as években jelentkezett gyakorlati problémaként, hogy az államok melyik álláspontot fogadják el: a volt gyarmati országok arra hivatkoztak, hogy ők nem vettek rész a szokásjog kialakításában és így az nem kötelezi őket. A nemzetközi jogközösség azon a véleményen van, hogy vannak bizonyos elvek, amelyeket mindeNemzetköziköteles betartani. Bár a volt gyarmatok nem vettek részt a szabályok kialakításában mégis kénytelenek megörökölni ezt a szabályrendszert. Különösen élesen merültek fel ezek a kérdések a tulajdonnal kapcsolatos szabályok esetén, a koncessziós szerződésekkel és bizonyos hadijogi szabályokkal kapcsolatban. 1. Materiális elem Egybevágó tartós gyakorlat ( fontos, hogy egyöntetű, egybevágó legyen ) 1.1 Időbeni kiterjedtség Ahhoz, hogy eldönthessük egy gyakorlatról, hogy az szokásjog-e, az államok aktusait kell figyelembe venni:
1. 2. 3. 4.
Belső törvényhozást. Államnak a nemzetközi jogközösséghez tanúsított magatartását. Külképviseleti rendszer megnyilatkozásait. Igazságszolgáltatás nemzetközi jogra nézve releváns döntéseit.
Regionális szokásjog Elismerhető-e a regionális szokásjog? A válasz igenlő. Lásd az alábbi példát. Haya della Torre ügy Haya della Torre perui politikus volt, aki puccsot akart szervezni. Terve kiderült, így Kolumbia limai nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kért. (Sajátosan érvényesül a diplomáciai menedékjog Dél-Amerikában. Ha valaki megkapta, akkor azzal a szabadon engedés jogát is megszerezte.) Kolumbia ez alapján kérte a Nemzetközi Bíróságot, hogy ismerje el, hogy jogosan fogadta be a politikust, és így Perunak ki kell engednie őt az országból. A Bíróság kimondta, hogy Kolumbiának nem volt joga menedékjogot nyújtani, azonban nem kötele kiadni. Peruval szemben az Bíróság azt mondta, hogy elméletileg nincs akadálya egy regionális szokásjog kialakulásának. Megvizsgálta, hogy a diplomácia menedékjog egyöntetűen létezik-e a dél-amerikai államok gyakorlatában, de úgy találta, hogy az erre irányuló gyakorlat még Dél-Amerikában is széthúzó. Így Peru nem volt köteles elismerni Haya della Torre mentességét. Kétoldalú szokásjog Lehet-e kétoldalú szokásjogról beszélni? Igen. Lásd a következő esete: Az indiai területen való áthaladás ügye India a Brit birodalom gyarmata volt, területén azonban volt néhány portugál enkláve, amely India felszabadulás után is portugál gyarmat maradt. (India természetesen azt akarta, hogy ezek az enklávék is India részei legyenek.) Az egyik enklávéban zendülés tört ki, amelynek elfojtására Portugália a másik enklávéból akart katonai segítséget küldeni. India a területén való átvonulás lehetőségét visszautasította. Portugália azzal fordult a Nemzetközi Bírósághoz, hogy létezik egy olyan, angol - portugál gyakorlatból eredő szokásjog, mely még az angol gyarmati időkben alakult ki, amely alapján biztosított a szabad átjárás. India azonban arra hivatkozott a Nemzetközi Bíróság előtt, hogy az átengedésre vonatkozó szokásjog akkor alakult ki, amikor India gyarmat volt, így az nem köti őt. Továbbá vitatta, hogy egyáltalán létezhet-e kétoldalú szokásjog. Nemzetközi Bíróság azt mondta, hogy meg kell vizsgálni van e ilyen szokásjogi szabály (ezzel az objektivista iskola nézetét ismerete el). A Bíróság megállapította, hogy nem volt egyértelmű gyakorlat. Volt ugyan átjárás az enklávék között, de az a civil lakosság, és az adminisztráció átjutását biztosította, míg a katonai átjárásra nem alakult ki egyértelmű gyakorlat, sőt tulajdonképpen a katonai átvonulást korábban is engedélyeztetni kellett. Passzivitás Eredményezhet-e passzivitás szokásjogot? Norvég, angol halászati vita 1951 A parti tenger (az államok kizárólagos joghatósága érvényesül itt) szélességét a XVIII. század végén 3 mérföldben határozták meg. Norvégia azonban mindig is 6 mérföldes szélességben érvényesítette a parti tengerre vonatkozó jogait. Anglia arra hivatkozott a Nemzetközi Bíróság előtt, hogy a nemzetközi jogközösség elfogadta a 3 mérföldet, és az már szokásjoggá vált. Norvégia ellenben azzal érvelt, hogy a tartózkodási aktusokat is figyelembe kell venni. Ő következetesen, mindig 6 mérföldön belül érvényesítette jogait, ahogy ezt különböző feljegyzések is igazolják. Anglia sokáig nem tiltakozott a 6 mérföldes norvég parti tenger ellen, ezzel kettejük között más szokásjog érvényesül. A Bíróság Norvégiának adott igazat. Szokásjog megsértése A szokásjogi szabályok alkalmankénti megsértése kétségbe vonja-e az egybevágóságot? Abban az esetben, ha evidens hogy szokásjogról van szó, ennek megsértése nem vonja kétségbe a szokásjog létét. Nicaragua ügy USA a belügyekbe való beavatkozás elve alóli kivételre hivatkozott. A Nemzetközi Bíróság szerint kivételre csak főszabály esetén lehet hivatkozni. Ha az állam nem tartja be azt a szabályt, ami szokásjog, de arra hivatkozik, hogy a magatartása a szabály alóli kivételnek felel meg, ezzel már el is ismeri, hogy a norma érvényes, létező. Időbeni kiterjedés nagyága
75
Milyen régi gyakorlat szükséges ahhoz, hogy szokásjogról beszélhessünk? 1. Az objektivista iskola nézetei szerint emberemlékezet óta követett szokást kell érteni alatta. Ekkor is felmerül egy kérdés, tudniillik, hogy az emberiség emlékezet meddig nyúlik vissza? 2. Sokszor előfordult továbbá, hogy több százéves gyakorlatot nem kellett felmutatni, így a múlt században azt fogadták el, hogy ez az idő 99 év. A XX. században azonban tovább gyorsultak az események. A Nemzetközi Bíróság számos esetben elismert olyan gyakorlatot, amely mögött nem állt 99 éves gyakorlat. Pl.: Danzig, mint szabad város az ILO tagja volt. Az államok magatartásából egyértelműen kitűnt, hogy elfogadták egyenjogú tagként a nemzetközi munkaügyi szervezetben. Van tehát szervezeti szokásjog, pedig nyilvánvalóan nem emberemlékezet óta léteznek. Pl.: tengerjog esetén 1945-ben Truman elnök kijelentette, hogy a kontinentális talapzat kiaknázása (kőolaj található benne) a parti államokat illeti meg. Ez 13 év alatt egyértelmű szabály lett, így 1958-ban Tengerjogi egyezmény elfogadásakor seNemzetközisem vitatta, hogy a kiaknázásra a parti államnak van joga. Pl.: Űrkutatás, rakéták fellövése: 1957-től folyamatosan lőttek fel rakétákat. Az afrikai államok bérleti díjat akartak az un. geostacionárius pályákon kerengő objektumokért, amit sem USA, sem Szovjetunió nem volt hajlandó fizetni. 1967. űrkutatási egyezmények idején már nem vitatták, hogy bérleti díj nem kérhető. Az űrkutatást az emberiség javára, közösen kell végezni. Annak ellenére, hogy évekig csak két állam vett részt aktívan az űrkutatásban mégis szokásjog alakult ki. Bár láthatóan van egy rövidülés az időtartamban, ez mégsem jelenti azt, hogy 10 vagy akár 4 év szükségképpen elég lenne a szokásjog kialakulásához. Továbbra is áll az a tétel, hogy a szokásjog alapja az emberemlékezet óta egybevágó akarat, azonban bizonyítani lehet és kell, hogy a többi állam egybevágó gyakorlata már rövidebb idő alatt kialakult. 1.2 Térbeni kiterjedtség Az objektivista iskola szerint az emberiség egészének akarata szükséges ahhoz, hogy szokásjogról beszélhessünk. A Nemzetközi Bíróság azonban nem vetette el, hogy létezhet regionális szokásjog is, de azt bizonyítani kell. Pl.: angol, norvég halászati vita. 2. Pszichikai elem Tudati elem: opinio iuris sive necessitatis, vagyis, hogy az államok azért követik a gyakorlatot, mert úgy vélik, hogy ezzel jogi kötelezettségeiket teljesítik. Az opinio iuris meglétének bizonyítása: 1. Az államok ilyen jellegű megnyilatkozásai, pl.: USA, Anglia által kiadott repertóriumok.
5. 6.
Nemzetközi Bíróság által tett ilyen irányú megállapítás.
Egyes nemzetközi szervezetek aktusai pl.: ENSZ Közgyűlése generálhat szokásjogot és rögzítheti a szokásjogi folyamat kialakulásának lezárulását.
7.
A szokásjog kodifikációs egyezménybe való foglalása. 1. Hierarchia Nemzetközi Bíróság statútumának 38. cikke szerint a szerződések és a szokásjog egyenrangú jogforrás. Szokásjogi normák ütközése esetén alkalmaznia kell a lex posterior és a lex specialis szabályait. 2. Szokásjog ütközése egyéb normákkal 2.1 Ajánlások: mivel az ajánlás nem forrása a nemzetközi jognak, így ütközés esetén a szokásjog érvényesül.
2.2. Belső jog:
a) Monista iskola: nemzetközi jog az ország jogának a része. b) Dualista országok: nemzetközi jogot át kell alakítani nemzeti joggá, így ha egy szerződést kihirdettek, nem merülhet fel ez a probléma. Probléma csak akkor merül fel, ha szokásjog nem került kodifikálásra, ilyen esetekben a dualista állam “megakad.” Felmerül a kérdés, hogy milyen alapon tudja érvényesíteni ezt a szokásjogi normát? A gyakorlatban vagy megkísérlik elkerülni a szokásjog alkalmazását, vagy pedig azt mondják, hogy a belső jogba “recepcióval” vagy “generális adapcióval” került be a nemzetközi szokásjog. Az alkotmányok gyakran tartalmaznak ti. általános utalást a nemzetközi jog követésére. Magyar szabályozás: 53/1993 AB határozat és a 36/1996 AB határozat: genfi egyezmények szokásjogi jellegűek és a magyar alkotmány 7. §-a alapján a szokásjog államilag elismert szabályok, ezek elismerését az Alkotmány biztosítja.
Kovács Péter féle jegyzet: 2. Szokásjog Szokásjognak két eleme van: materiális és pszichikai elem. A materiális elem jellemzője, hogy bizonyos precedensek időben és térben megismétlődnek. A pszichikai elem, más néven opinio iuris az államnak az a meggyőződése, hogy a nemzetközi jog alapján valaminek a tevése, nem tevése vagy tűrése kötelező. Sehol sem találunk ugyanis olyan konkrét előírásokat, amelyek meghatároznák, hogy ilyen helyzetben az államoknak milyen magatartást kell tanúsítaniuk. Pl.: amikor 1999-ben a kolozsvári konzulátusról letépték a magyar zászlót, a román kormány bocsánatot kért a magyar kormánytól. Ez a nemzetközi jogban az elégtételadás egyik formája. Sehol sincs azonban az pontosan leírva, hogy a zászlóletépés milyen szintű jogsértésnek számít, és hogy azt milyen módon kell orvosolni. A kialakult gyakorlat szerint ilyen esetekben bocsánatot kell kéri az érintett országtól, ellenkező esetben egy ilyen incidens a két ország közti viszony megromlásához vezethet. Mind Románia, mind Magyarország úgy gondolta, hogy ezzel a bocsánatkéréssel a jogsértést megfelelően elrendezték.
76
64. A szokásjog kodifikációja. -
-
jelentősége, hogy megkönnyíti a szokásjog létének bizonyítását (az ismétlődés nem elegendő, az opinio jurist is bizonyítani kell!) Nemzetközi Jogi Bizottság Statútumának 15.cikke: Egy szabály kodifikációját akkor lehet célul tűzni, ha következetes állami gyakorlat, bírói precedensek és egybevágó doktrinális álláspontok támasztják alá. ENSZ Alapokmány 13.cikk: „a Közgyűlés tanulmányozást kezdeményez és ajánlásokat tesz abból a célból, hogy (…) a nemzetközi jog fokozatos fejlődését és kodifikálását támogassa” • kodifikáció: az a művelet, amikor szokásjogi szabályokat írott, szisztematikusan csoportosított szabályok corpusába konvertálnak • jogfejlesztés: létező jogon alapuló szabályokat nyilatkoztatnak ki vagy emelnek erre a rangra (a gyakorlatban összefonódnak) a kodifikáció hátránya: elvész a rugalmasság, alakíthatóság előnye: megszűnik a bizonytalanság és a széttöredezettség a kodifikáció lehet klasszikus diplomáciai/nki szervezetek égisze alatti, univerzális/regionális, kezdeményezheti állam/nki szervezet/nem kormányközi szervezet
-
az ENSZ kodifikáció menete: 1. Közgyűlés meghatározza a témáját (ált. a Nki Jogi Biz.javaslatára) 2. szövegtervezet előkészítése • állandó/ideiglenes, technikai/jogi szerv végzi a munkát (pl.UNCITRAL) • együttműködés az ENSZ Titkársággal és más nki szervezetekkel • államoktól hivatalos, írásos észrevételek kérése 3. Közgyűlés dönt, h. milyen formába öntsék (mintaszabályzat/nki szerződés) 4. diplomáciai konferencia összehívása a kodifikációs egyezmény elfogaására (Közgyűléshez képest autonóm jellegű)
-
a kodifikáció mérlege: • 1945 előtt szerény eredmények, főként hadijogi témájú kod.-k (1899-1907, 1930) • 1945 után ENSZ égisz alatt: 1958: genfi egyezmény a tengerjogról, 1982: Montego Bay tengerjogi egyezmény 1961: bécsi egyezmény a diplomáciai és 1963: bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról 1969: bécsi egyezmény az államok közötti szerződések jogáról 1966: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és Gazdasági és Szociális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya • ENSZ közgyűlési határozatok a kodifikációhoz kapcsolódóan: 1948: emberi jogok egyetemes nyilatkozata államok közötti békés együttműködés és baráti kapcsolatok alapelvei az agresszió definíciója nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi kisebbséghez tartozók jogainak nyilatkozata • tervezetek: állami felelősséggel kapcsolatos szabályok új gazdasági világrend szabályai békefenntartó műveletek szabályai transznacionális társaságokkal kapcs.szabályok
-
a szokásjog érvényesítése: • a szokásjog és más nki normák 1. szokásjog szerződés ~ a sokoldalú szerződések megjelenése nincs hatással a szokásjogra: elsődleges, közvetlen és autonóm forrás marad ~ katalizátor szerepet játszik a szerződéses jog kialakulása szempontjából, főként a vitatott területeken pl.tengerjog ~ pontosabb és teljesebb lehet a szerződési jognál pl.jogos önvédelem ~sokoldalú szerződések is vezethetnek a szokásjog fejlődéséhez 2. szokásjog szokásjog ~ azonos felek közötti egymást követő normák: lex posteriori+lex specialis elve ~ univerzális és regionális norma ütközése: ha mindkét fél érintett a regionális jogban, akkor azt lex specialisként kell alkalmazni; ha csak az egyik fél érintett, akkor az univerzális normát kell alk. KIVÉTEL: jus cogens norma (ez mindig elsődleges) 3. szokásjog egyéb normák ~ egyoldalú állami aktus, ajánlás, egyeztetett állami aktus szokásjog érvényesül ezekkel szemben ~ nki szervezet határozata/nki szerződés (csak a részes felek tekintetében lehet ütközés!) az újabb szabály érvényesül (az államok akaratának a szokásjogi szab. hatályon kívül helyezésére kell irányulnia) ~ jogelv szokásjogi norma érvényesül •
a szokásjog és a belső jog 1. a szokásjogi normák beépítése ~ általában automatikus, nincsenek olyan problémák, mint a szerződéseknél ~ Magyarország: a nki jog általánosan elismert szabályai külön transzformáció nélkül a magyar jog részei, a transzformációt maga az Alk. hajtotta végre (az Alkotmányt és a belső jogot ezeknek megfelelően kell értelmezni) /53/1993 AB hat.) 2. a szokásjogi normák érvényesítése a nemzeti bíróságok által
77
~ a gyakorlat általában nem részesíti előnyben a nki szokásjogot a nki/belső joggal szemben (a bírók is idegenkednek ettől+az eljárásjogi szabályok sem teszik lehetővé…) ~ Magyarország: a nki jog általánosan elfogadott normái nem állnak az Alk. szintjén, de az Alkotmányt azoknak megfelelően kell értelmezni **************************************** 1. Kodifikáció Eredeti jelentése: a szokásjog írásba foglalása. Mivel csak szokásjogot foglal össze, így azokat az államokat is kötelezi, amelyek nem írták alá a kodifikációs egyezményt. Gyakran azonban az államok új szabályokat is hozzáfűztek a szokásjoghoz. Ez a progresszív fejlesztés. Az ilyen szabályok viszont csak a részeseket kötik. Első kísérletek Pl.: katonai szabályok összefoglalása 1899, 1907. Az I. világháború után a Nemzetek Szövetsége kísérletet tett a szokásjog összefoglalására. 1930-ban kodifikációs konferenciát hívtak össze Hágában, a parti tenger, az állampolgárság és az állami felelősség egyes kérdéseiben. Ez a konferencia azonban nem vezetett eredményre. 1945-ben új kísérletet tettek a szokásjog összefoglalására. Az ENSZ felállította a Nemzetközi Jogi Bizottságot, amely 34 független szakértőből áll. A szakértők tükrözték a méltányos földrajzi eloszlás elvét, továbbá képviselve volt minden nagy jogrendszer. ENSZ Közgyűlés dönt a kodifikálandó témáról. A Nemzetközi Jogi Bizottság kijelöl soraiból valakit, például azt aki korábbi tevékenysége során már foglalkozott az érintett témával. A témát további alkérdésekre darabolják és megkérik az államok hivatalos álláspontjait arról. Ezeket az álláspontokat vetik aztán egybe. Álláspontjaikat cikkelyszerűen megfogalmazzák és egyeztetik. Ha a tervezet elkészül azt beterjesztik az ENSZ Közgyűlés jogi főbizottsága (tagállamok 1/3 jelen van benne) elé. Ez vagy jóváhagyja a közgyűléshez való benyújtást, vagy konferencia összehívását javasolja, vagy visszaadják a nemzetközi jogi bizottságnak a tervezetet további munkára. Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által összegyűjtött kodifikációs anyagokat vagy ENSZ konferencián, vagy ENSZ határozattal fogadják el. Jellegzetességük, hogy akár aláírja egy állam azokat akár nem, azok kötelező erővel bírnak rá nézve is, mivel szokásjogot foglalnak egybe. Az olyan rendelkezések, amelyek a nem képezik a szokásjog tárgyát csak az aláíró államokat kötelezik. Ezek az úgynevezett nemzetközi jog fokozatos fejlesztési szabályai, amelyek előrelépést tartalmaznak, vagyis nem mutatják minden állam gyakorlatát. Egyezmények 1958 Genf: Parti tenger, csatlakozó övezet Nyílt tenger Kontinentális talapzat Halászat 1961 Bécs: Diplomáciai kapcsolatok jogáról 1963 Bécs: Konzuli kapcsolatok jogáról 1969 Bécs: Szerződések jogáról 1986 Bécs: Államok és nemzetközi szervezetek, nemzetközi szervezetek és nemzetközi szervezetek közötti szerződések jogáról 1982 Montego Bay tengerjogi egyezmény 1978 Bécs: Szerződésekben való államutódlás 1983 Bécs: Állami javakban, állami archívumokban és állami adóságokban való államutódlás Kodifikáció egyéb keretei: 1949-es genfi egyezményeknél az előkészítő munkát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság végezte el. Szokásjog tovább- fejlesztése a kodifikáció során A kodifikáció mellett a szokásjog fokozatos fejlesztésére is sor kerülhet az egyezmények keretében. Pl.: Északi-tengeri kontinentális talapzat : Németország - Hollandia - Anglia 1958-as tengerjogi egyezmény a kontinentális talapzatról rendelkezet: az elhatároláshoz a tengerjogban az egyenlő távolságok elvét alkalmazzák. Németország tiltakozott ez ellen, mivel partja homorú, így részesedése a kontinentális talapzatból kisebb. Továbbá arra is hivatkozott, hogy ő ugyan aláírta az egyezményt, de nem ratifikálta azt, ezért az nem kötelező rá. Hollandia álláspontja alapján a szerződés kötelezi Németországot, mivel az szokásjogot foglalt össze. Németország azonban azzal érvelt, hogy 1958-ban nem csak kodifikálás történt, hanem új szabályokat is alkottak az államok, és többek között ilyen volt az egyenlő távolság elve, ami nem volt szokásjogi szabály. A Nemzetközi Bíróság Németországnak adott igazat. Kimondta, hogy külön kell választani az igazi szokásjogi elemeket és a fokozatos továbbfejlesztés elemeit - ez utóbbiak csak azokat az államokat kötelezik, amelyek aláírták, ratifikálták a szerződést. Kodifikáció előnyei Kodifikáció előnye, hogy a szokásjog írott anyaggá válik Hátránya, hogy az államok a kodifikációs konferenciákon esetleg az önös, napi aktualitású érdekeiket törekszenek érvényesíteni, és gyakran a szokásjogilag tulajdonképpen elfogadott szabályokat az írásba foglaláskor gyengíteni igyekeznek. A kodifikáció nem szünteti meg a szokásjogi jelleget.
78
65. A "civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek", a méltányosság és az "ex aequo et bono" értékelése jogforrástani szempontból.
JOGELVEK az általános jogelvek jogi természete • Nemzetközi Bíróság statútuma 38.cikk 1.§ c): a Bíróság alkalmazza „a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket” • a voluntaristák szerint a Bíróságot ezek kötelezhetik, de az államokat nem ennek ellenére a joggyakorlat következetesen alkalmazza • mások szerint nem jelentenek autonóm jogforrást (ennek alapja az a tévedésük, hogy az általános jogelveket /amik a belső jogokból erednek/ összekeverik a nemzetközi jog általános elveivel /amelyek viszont a nki szerződésekből és a szokásjogból levezethetők, tehát tényleg nem autonómok!/) • az önkényesség elkerülése érdekében rögzítették, hogy csak a „művelt nemzetek által elismert” elvek alkalmazhatók ezek elsősorban a belső jog elvei (egyes szerzők a regionális jogrendszerek illetve a nemzetközi jogrend elveit is ideértik) • szerepük: joghézagok kitöltése, államok diszkrecionális jogkörének csökkentése DE! ez nem jelenti azt, hogy ezek szubszidiárius, másodlagos jelentőségűek lennének -
a fogalom elemei: • a nemzeti jogrendekben közös elvek ~ amelyek a jogrendszerek többségében jelen vannak (nem kell mindben) ~ a „művelt nemzetek” fogalma túlhaladott, ez ma tul.képp a Nemzetközi Bíróság tagjai által elfogadott jogelveket jelenti (ők reprezentálják a nagy jogrendszereket) ~ EU Bíróság azokat a jogelveket is alkalmazza, amelyek csak a tagállamok jogából vezethetők le • transzponálhatóság ~ analógia alapján történik az átvitel ~ több hasonló elv közül a legjobban adaptálhatót alkalmazzák • nki bírósági joggyakorlat „szentesítése” pl.: ~ a jog általános fogalmához kapcsolódóan: joggal való visszaélés tilalma, jóhiszeműség, jogbiztonság, jogos elvárhatóság tiszteletben tartása ~ szerződésekkel kapcsolatban: hatályosulás. Akarathibák, értelmezés, erőhatalom, kötelezettség elévülése ~ felelősség: okozott kár teljes megtérítése, késedelmi kamatok, okozatosság szükségessége ~ perjogi elvek: res judicata, felek egyenlősége, senki sem lehet saját ügyében bíró
MÉLTÁNYOSSÁG (tul.képp nem jogforrás, hanem a vita rendezési módja, KIV. ha jogsz rögzíti a kötelező alkalmazását) alkalmazása a felek hozzájárulása alapján • Nki Bíróság statútuma 38.cikk 2.pont: „ Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön” az ilyen felhatalmazás általában választottbírósági kompromisszumokban szerepel (területi/felelősségi jogvitákban ált.) • a bíróság ilyenkor sem dönthet contra legem, de a joghézagokat könnyedén kitölti • ha vmely sokoldalú nki szerződésben vagy nki intézmény alapításakor utalnak a méltányosságra, akkor az ily módon történő döntés kötelezővé válik (nem csak lehetőség) és a méltányosságból levezetett, közvetlenül alkalmazandó „jogszabály” lesz -
alkalmazása a felek hozzájárulása nélkül • a méltányosság általában is áthatja a jogot, irányítja annak értelmezését (a bíró döntéseinek igazságosnak kell lennie, így méltányosnak is; a méltányosság elve egynsúlyi faktor és korrekciós elem Nki Bír. döntéseiben fogalmazta meg) DE! általában a jogszabályokkal szemben nem érvényesül! (jogbiztonság) • a szokásjog is utalhat a méltányosság alkalmazására (pl. a kontinentális talapzatok elhatárolása vagy a kártérítés összegszerűségének megállapítása a méltányosság alapján kell történjen) • a méltányosság és a pozitív jog egymást kölcsönösen kiegészítik, a méltányosság nem negyedik jogforrás, hanem más jogszabályok értelmezésének eszköze, levezetett, másodlagos és közvetett jogforr.
Kovács jegyzet (hát nem túl bőbeszédű…) 3. Jogelvek Olyan szabályok ezek, amelyek különböző országok jogában egyöntetűen jelen vannak. Pl.: a) az okozott kárt meg kell téríteni, b) nemo plus iuris stb. ****************************************** 1. Általános jogelvek, mint jogforrás A bíróságnak akkor is döntenie kell, ha egy olyan ügy kerül elé, amelyre nem vonatkozik egy szerződés sem, illetve ha esetleg igen, de azt még nem ratifikálták, és nincs szokásjogi szabály sem, mert például hiányzik az opinio iuris. 2. Elnevezés A címbeli elnevezés igen vitatott. Vannak olyan nézetek, amely szerint civilizált nemzetek és nem civilizált nemzetek megkülönböztetése sértő, és egyébként is ez már egy meghaladott álláspont. A Nemzetközi Bíróság statútuma szinte azonos az Állandó Nemzetközi Bíróság statútumával. Tehát a kérdés az, hogy mit értettek ezalatt, amikor megfogalmazták az Állandó Nemzetközi Bíróság statútumát. 1815. előtt a “keresztény államok közössége” megfogalmazást használták. Voltak olyan államok, amelyek nem ugyan voltak keresztények, de tagjai voltak a nemzetek szövetségének. Szintén nem lehetett alkalmazni az “európai államok” kifejezést sem, mert azzal kizárták volna például a dél-amerikai államokat. A “civilizált nemzetek” kifejezése a XIX. század során mindazokat a
79
független államokat jelölte, amelyek a nemzetközi jogközösséget alkották. Alapvetően a modern államok gyakorlatát értették alatta. Rossz volt a fordítás is: “művelt” nemzetek kihívóbb, mint a “civilizált”. 3. Terjedelem Általános jogelvek jelentése: két megközelítés volt:
3. 4.
Nemzetközi jog alapelveit kell ezen érteni.
Az összes állam jogrendszerében egyöntetűen érvényesülő jogelvek. Ez utóbbi nyert elfogadást. Pl.: aki kárt okoz köteles azért helytállni, seNemzetközinem lehet bíró saját ügyében, egyéb perjogi garanciák. Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság is ex officio alkalmazta ezeket. Regionalitás kérdése Felmerült, hogy lehet-e alkalmazni speciális jogelveket, amelyek csak bizonyos államok jogában van csak benne. Erre akkor van lehetőség, ha az érintett államok felhatalmazzák erre a Bíróságot. Pl.: Behring-szoros-i fókák ügye USA és Kanada nevében az egyesült Királyság megállapodott egymással, hogy korlátozzák a fóka vadászatot. Felmerült azonban az a kérdés, hogy hogyan lehet eldönteni, hogy a fóka “amerikai” illetve “kanadai” fóka-e. Felhatalmazták egy választott bíróságot, hogy alkalmazzon egy belső jogi elvet: állatoknak hazatérési ösztöne van. Ez alapján feltételezték, hogy a fókáknak is van ilyen ösztönük. Az amerikai sziget mellett talált fóka tehát Amerikához tartozik. 4. Általános jogelvek 1. Joggal való visszaélés tilalma. 2. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett seNemzetközisem hivatkozhat. 3. Ex iniuria ius non oritur: jogsértés következtében létrejött helyzet nem teremthet támogatást senkinek. 4. Jogsértés esetén: eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége. 5. Károkozás esetén kártérítés fizetése. 6. Adekvát kauzalitás elmélete: a jogsértő fél és a bekövetkezett kár között közvetlen okozati összefüggés legyen (büntetőjogi elv). 7. Res iudicata. 8. Felek egyenlősége. 9. Összeférhetetlenség: egyszerre nem lehet valaki fél és bíró. A méltányosság A civilizált nemzetek által elismert jogelvek közé tartozik, mégis kiemelt szerepet kap a nemzetközi jogban. 1. Alkalmaz- hatóság
1.2 Équité-equity: alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a többi jogforrás alapján elért megoldás - a körülményekre tekintettel
- "igazságtalan" lenne, és enyhíteni kell. Többen vitatják, hogy sor kerülhet-e erre. Megállapíthatjuk azonban, hogyha a jogforrások mechanikus alkalmazásával egyaránt jogosnak tűnik egy keményebb, és egy méltányosabb döntés meghozatala, akkor a bíró preferálhatja a méltányosabbat. Bizonyos azonban, hogy contra legem nem lehet méltányosságot alkalmazni, és még a praeter legem alkalmazás is vitatott. Pl. a kontinentális talapzat ügyében került előtérbe a méltányosság.
1.2 Ex aequo et bono: a felek a 38. cikk (2) bekezdése alapján kérhetik, hogy a Nemzetközi Bíróság az ex aequo et bono elv alapján bírálja el ügyüket. Az ex aequo et bono döntésnél a bírónak szabadságot adnak arra, hogy minden szerződéstől és jogforrástól eltekintve, csak a méltányosság talaján állva hozza meg döntését. Ez megkülönböztetendő az equity (equité) bíráskodástól, ahol a jog szabályai alapján hozott döntést alakítják át méltányossá.
80
-
-
-
66. Az államok egyoldalú aktusainak jogforrási szerepe. egyoldalú aktus: amelyet a nemzetközi jog egyetlen alanyának lehet betudni a Nki Bír.statútuma nem említi, de a joggyakorlat egyértelműen elismeri, h. az állam egyoldalú aktusával nemzetközi jogi joghatást keletkeztethet feltételei: betudhatóság + nyilvánosságra hozatal fajtái • eredet: tvhozó/vhajtó • címzett: államok/saját közvélemény • forma: ünnepélyes/nem az • joghatás: autonormatív/heteronormatív szűkebb értelem: autonóm egyoldalú aktusok semmilyen formában nincsenek kapcsolatban sem a szerződéssel, sem a szokásjoggal • értesítés: más aktusok érvényességének feltételét jelenti • elismerés: tény/jogi aktus szembeszegezhetőségének elismerése magával szemben • tiltakozás: az elismerés ellentéte • lemondás: állam saját korábbi aktusaira utal • ígéret/biztosíték: harmadik állam javára létesít új jogokat tágabb értelem: szerződési vagy szokásjogi normához kapcsolódó egyoldalú aktusok • szerződéshez kapcsolódóan: csatlakozás, felmondás, kilépés, fenntartások, joghatás időbeli meghosszabbítása, ideiglenes alkalmazás/további alkalmazás lehetővé tétele • szokásjoghoz kapcsolódóan: precedenseket szolgáltathatnak vagy lehetnek épp a szokásjog következményei • nemzetközi szervezetek határozataihoz kapcsolódóan: a határozat adta felhatalmazással élés, előírások betartása
-
autonormatív aktusok: önmagukra egyoldalúan kötelezettség vállalása • nyilvánosan kell tenni + azzal a szándékkal, hogy az az illetőt kötelezze ebben az esetben köteles a nyilatkozatának megfelelően cselekedni • terjedelmének meghatározása függ a megtétel körülményeitől és a a használt kifejezésektől • „megbánási szabadság”: az állam visszavonhatja a tett kötelezettségvállalást, mivel nincsenek örökös normák DE! nem gyakorolhatja ezt a jogát önkényesen jogbiztonság elve + jóhiszemű tárgyalás kötelezettsége • az egyoldalú aktusokra is vonatkozik a nki jog normahierarciája, a lex posteriori és a lex specialis elve, az aktus céljának és tárgyának jogszerűsége és az akarathibával kapcsolatos szabályok heteronormatív aktusok: mást kötelező egyoldalú aktus (csak kivételesen!) • csak ha szerződés/szokásjog alapján biztosított felhatalmazással él Kovács jegyzet: 7. Egyoldalú aktusok Egy állam nyilatkozata, jogelismerése, jogról való lemondása, amely akkor is kötelezi az államot, ha azt egyoldalúan - más állam “ellenszolgáltatása” nélkül - tette. ****************************************** 1. Jogforrások Noha a 38. cikkelyben nem szerepelnek, de a nemzetközi jog szerint jogforrások: 1. Államok egyoldalú aktusai.
2.
Nemzetközi szervezetek bizonyos aktusai.
2. Aktusok jellege 2.1 Autonormativ jellegű aktus: magára a kibocsátóra vonatkozik. 2.2 Heteronormatív jellegű aktus: a kibocsátón kívül másokra is vonatkozik. 1. Jogforrás A nemzetközi joggyakorlat elismeri az egyoldalú állami aktus jogforrási jellegét.
1.1 Kisebbségvédelem Szerepet kapott a népszövetségi kisebbségvédelmi rendszerben: A két világháború között Nemzetek Szövetsége (ENSZ elődje) számos állammal - köztük Romániával, Lengyelországgal, Jugoszláviával - kisebbségvédelmi szerződést kötött. Bizonyos országokkal - amelyek szintén csatlakozni akartak a Nemzetek Szövetségéhez, így Irak, Albánia, balti államok - azonban erre nem került sor. Felhívták ezeket az államokat, hogy tegyenek egy nyilatkozatot, amelyben vállalják bizonyos hasonló helyzetű országok (Románia, Csehszlovákia) kötelezettségeit, s ezért cserébe úgy bánnak majd velük is, mintha szerződést kötöttek volna, s így őket is felveszik a Nemzetek Szövetségébe. 1.2 Csendes-óceáni nukleáris kísérletek ügye A '60-as évek elején született meg a Részleges atomcsend egyezmény. Részleges, mert csak a nagyon szennyező légköri és tengeri robbantásokat tiltották be, a földalattiakat nem. Franciaország nem csatlakozott ehhez az egyezményhez. Franciaország a Muroroa korallzátony mentén végezte kísérleteit (mivel Algéria függetlenedése után a szaharai robbantásoktól elesett). Itt azonban légköri robbantásokat is végeztek. A szél Ausztrália és Új-Zéland felé vitte a szennyezést, ahol radioaktív eső esett (emiatt a mezőgazdasági termékek értékesítése csaknem lehetetlenné vált). Ezért Ausztrália és Új-Zéland panaszt nyújtott be a Nemzetközi Bíróság elé. Franciaország kétségbe vonta a Bíróság joghatóságát, mondván annak katonai ügyekben nincs joghatósága, mivel ezt a francia alávetési nyilatkozat kizárta. Eközben Franciaország elnöke és miniszterelnöke kijelentette, hogy eljutottak arra a kísérleti szintre, hogy már elégségesek a föld alatti robbantások. Erre alapozva Nemzetközi Bíróság megszüntette az eljárást, mint önmagától sikeresen megoldódott ügyet, Vagyis a Bíróság a francia vezetés egyoldalú nyilatkozatát (kötelezettségvállalását: nem lesz több légköri robbantás)
81
elfogadta. A nyilatkozattétellel ugyanis olyan lett tehát Franciaország helyzete, mintha csatlakozott volna a Részleges atomcsend egyezményhez, amire a perben őt a felperesek kötelezni akarták. Láthatjuk, hogy az egyoldalú állami aktus jogot keletkeztethet más államoknak. 2. Kötelezettség terjedelme A Nemzetközi Bíróság megállapítása szerint - jogi jellegénél fogva - az államra kötelezettséget ró az ígérete, de ez a kötelezettség nem örök érvényű, azt a nemzetközi jog szabályaival összhangban meg lehet változtatni. Természetesen csak alkotmányjogi értelemben felelős, felhatalmazott tisztségviselő nyilvános kijelentése keletkeztet kötelezettséget. 3. Osztályozás 3.1 Szűkebb értelemben vett egyoldalú aktus Pl. az elismerés (kormányelismerés). Jelentősége nem csekély, ugyanis egy el nem ismert ország útlevelébe nem kaphat vízumot az állam polgára, az útlevelet nem fogadják el, stb. Pl. Kelet-Grönland-ügy: Dániának területi igénye volt Grönlandon. Dánia kérdéséra a norvég külügyminiszter kijelentette, hogy Norvégiának nincs területi igénye az adott területen. Később Norvégia mégis előállt területi igényével. Az Állandó Nemzetközi Bíróság azonban a norvég külügyminiszter korábban tett nyilatkozatát szegezte vele szembe. Ha tehát egy állam olyan releváns jognyilatkozatot tesz, amelyben ígéret tesz, vagy lemond valamiről, az a későbbiekben köti az államot. A bizonyítási forma nem kötött, a Nemzetközi Bíróság bármit elfogadhat a nyilatkozat megtételének bizonyítására, amelyben az állami akarat megjelent. 3.2 Tágabb értelemben vett egyoldalú aktus: nemzetközi egyezmény, vagy a szokásjog egyértelműen feljogosítja az adott államot az egyoldalú aktusra. Pl. fenntartás, kifogás. Záró rendelkezések tartalmazhatják a szerződés hatályának automatikus meghosszabbítását, ha egyik fél sem tiltakozik.
HETERONORMATIVITÁS 1. Osztályozás
1.1 Az egyik állam kötelezettsége a másiknak jogot biztosít (általános). 1.2 Az egyik állam másik kötelezettséget ró egy másik államra – ez igen ritkán fordulhat elő. Pl. Nemzetközi katonai-védelmi segítségnyújtási egyezmény: Ha A állam kijelenti, hogy segítségre van szüksége, a többi részes államnak segítenie kell. (Itt azonban e kötelezettség az eredeti nemzetközi szerződésen alapul.) 1. 3 Nemzetközi szervezetek kötelező döntése a tagállamokra. Az államok akarata irányulhat olyan nemzetközi szervezet létrehozására, amelyet felruháznak jogalkotási (jogot és kötelezettségeket keletkeztető) jogosultsággal. Pl. az Európai Unió.
82
67. A nemzetközi szervezeti határozatok, jogforrástani megközelítésben. sokféle elnevezés (határozat, ajánlás, döntés, tanácsadó vélemény, ítélet…) a statútumok gyakran nem tisztázzák a szervezet aktusának jogi természetét alapvető különbségtétel: bírói – nem bírói szerv által hozott határozat nem bírói szerv által hozott határozatok: döntés (köt.) - határozat(ajánl.) gyakorlatban nem érvényesül ilyen tisztán…) DÖNTÉSEK definíció: hatalmi jellegű egyoldalú aktus; a szervezetnek betudható, tőle származó akaratmegnyilvánulás, amely címzettjei terhére kötelezettséget keletkeztet (pl.BT döntése ld.ENSZ Alapokmány 25.cikk) • az aktus értékelésekor nem az elnevezés a döntő figyelembe kell venni (BT határozattal kapcsolatban fogalmazta meg a Nki Bír.): határozat szóhasználata, elfogadást megelőző viták, az Alapokmány felhívott rendelkezései, egyéb elemek • bizonyos döntések nem is kötelező jellegűek, hanem felhatalmazást adnak autonormatív aktusok (minden nemzetközi szervezetnek van ilyen jogköre) • szervezet működéséhez kapcsolódó döntések ~ individuális (pl.szervezet alkalmazottainak megbízása) / általános (pl.szervezet működési szabályzata) ~ az ilyen döntések kötik az őket elfogadó szerveket (pl. Közgyűlés nem vonhatja kétségbe az általa létesített Adminisztratív Bíróság döntését) ~ a kötelező erő miatt ezeket a határozatokat bonyolult szabályok szerint fogadják el • szervezet külső tevékenységéhez kapcsolódó döntések ~ a szervezet kötelezheti magát államok/más nki szervezetek/magánszemélyek felé ~ amíg meg nem változtatják, kötik a szervezetet az ENSZ heteronormatív aktusai: közvetlenül kötelezettséget keletkeztetnek a tagállamok terhére, kivételesen nem tagok terhére is! • hatályuk szerint lehetnek individuálisak és általánosak ~ individuális: - nki bírósági ítéletek, - Közgyűlési határozatok (ált.nem bírnak kötelező erővel, kivételes esetben igen pl.mandátum visszavonása ld. Dél-Afrika), - BT határozatai (békefenntartó intézkedések) ~ általános: szűk keretek között, gyakran csak technikai kérdésekben • végrehajtásuk ~ államközi együttműködésen, állami közigazgatási + bírói szervek közreműködésén alapul ~ nem tagállamokat csak akkor kötelezi, ha azok elfogadták őket, vagy ha a döntés „objektív helyzetet” teremtett, vagyis mindenkivel szembeszegezhető (pl.ex-jugoszláv Nemzetközi Katonai Törvényszéket BT határozattal hozták létre) ~ szembekerülhetnek szerződéses és szokásjogi normákkal későbbi szokásjog mindenki tekintetében megelőzi a döntést, korábbi szokásjog esetén a döntés csak a tagokat kötelezi ~ nemzeti bíróságoknak nem természetes, hogy ezekre hivatkozzanak… közösségi aktusok • az EU-ban természetes az egyoldalú, kötelező aktusok meghozatala! (rendelet, irányelv, döntés…) • közösségi jog speciális helyzete: nem választható szét élesen a közösségi és nemzeti jogrendszer, az autonormatív és heteronormatív normák közti különbségtétel sem alkalmazható • a közösségi normák szembeszegezhetők minden közhatósággal + megelőzik a nemzeti jogot (szupranacionalitás) • egyes normák közvetlenül alkalmazhatók… AJÁNLÁSOK definíció + jellege • az ajánlás kormányközi szervtől ered és címzettjeinek egy adott magatartás tanúsítását javasolja (az állásfoglalás is hasonló jellegű, de az sokszor csak véleményt nyilvánít…) nem kötelező jellegű aktus • bizonyos szervezetekben nem kormányközi szervek is bocsáthatnak ki ajánlást (pl.Európai Bizottság) • címzettek lehetnek: tagállamok/nem tagok/szervezet vmely szerve/más nki szervezet/magánszemélyek/vállalatok • nincs jogi kötelező hatály, DE! politikailag kötelezőek lehetnek! (nyomásgyakorlás…) • ENSZ ajánlások leggyakoribb témái: emberi jogok, dekolonizáció, fejlődők támogatása, leszerelés • azokkal az államokkal sem szegezhető szembe, amelyek megszavazták (valsz.azért szavazták meg, mert tudták, h. nem kötelező:P) • nemzetközi szervezetek között is érvényesül a nem kötelező jelleg, akár mellérendeltek, akár alá-fölérendeltek normatív értékük • az államok kötelesek jóhiszeműen megvizsgálni az ajánlást (végülis tagja annak a szervezetnek és elfogadta annak céljait, amelynek tagjainak többségének a véleményét tükrözi az ajánlás…) • ha az ajánlás anyagi + alaki érvényessége nem vitatott, az állam JOGOSULT annak alapján eljárni az ajánlások legalábbis megengedő joghatásúak • konfliktus: ajánlás korábban elfogadott kötelező normák MEGOLDÁS: az ajánlás feljogosítja az államokat, hogy ne tartsanak be azzal ellentétes korábbi normát, kivéve, ha ezzel más államok szerzett jogai sérülnének az ajánlást elutasító államok a korábbi normát alkalmazzák!! • az ajánlások hozzájárulnak a szokásjogi normák kialakulásához vagy az opinio jurist tükrözik vagy csak a folyamat élesztőjeként működnek ~ nyilatkozatok: általánosabb elvi jelentőségű határozatok (pl.1948: emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 1959: a gyermekek jogairól, 1974: az új gazdasági világrendről, 1978: a leszerelésről, 1986: a fejlődéshez való jogról, stb) az ezekben rögzített elvek magasabb rangúak lehetnek, mint egy közönséges ajánlás… -
83
• • -
az ajánlások szerepe függ az elfogadásának körülményeitől is (szerv jellege, szavazati arány…) a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményei sokkal könnyebben épülnek be a pozitív jogba, mint egyes kormányközi szervek határozatai az egyes ajánlásokat különböző választottbíróságok nagyon különbözően értékelhetik…
speciális ajánlások • jogi kötelező erővel bíró ajánlások ~ az államok előzetesen ilyennek fogadták el őket (az azt elfogadó államokkal szemben kötelezőek) ~ a szokásjogot csak felidéző határozatok (ld.a fent említett nyilatkozatok!) ~ egy szervezeten belül az annak alárendelt szervet kötelezik a felsőbb szerv ajánlásai • hangsúlyozott joghatással bíró ajánlások (nem kötelezőek…) ~ pl.EU piacvédelmi intézkedések ~ utólagos ellenőrzéssel vizsgálják, hogy mennyiben valósulnak meg (pl.időszakos jelentések)
Kovács jegyzet 6. Egyes nemzetközi szervek határozatai Például az ENSZ Alapokmány 25. cikke szerint a Biztonsági Tanács olyan határozatot hozhat, amely az ENSZ minden tagállamára kötelező, pl.: nemzetközi béke és biztonság kérdésében, tagfelvételre vonatkozóan. Igen ritkán és kivételesen az ENSZ Közgyűlése szintén hozhat kötelező határozatokat, pl.: mandátumokkal kapcsolatban, vagy az attól való megfosztásról: Dél-Afrika Namíbia kapcsán kapott mandátumot a Nemzetek Szövetségétől, amelytől 1996-ban megfosztotta az ENSZ Közgyűlés és a Biztonsági Tanács. 1. Autonormatív szabályok Amikor egy szervezet önmagára nézve hoz határozatot. Ilyen például a szervezet által elfogadott, a saját funkcionáriusaira vonatkozó jogszabályrendszer. 2. Heteronormatív szabályok Amikor egy szervezet döntése nem a saját belső életét érinti, hanem:
1.
a tagállamokra vonatkozik kiterjed a nem tagállam országokra is. Tagállamokat kötelezi
1.
Különböző technikai, igazgatási szervezetek: WHO, WMO, stb. Politikai szervezetek, pl. Nemzetek Szövetsége e szerepet még nem merte felvállalni, az ENSZ azonban már igen, a nemzetközi béke és biztonság megsértése esetében (Így pl. a Kuvaitot lerohanó Irakkal szemben kötelező határozatokat hozhatott.). Tagállamokon kívül is kötelez 1950-ben, amikor az ENSZ fellépett a Dél-Koreát lerohanó Észak-Koreával szemben a nemzetközi béke és biztonság érdekében. 3. Biztonsági Tanács Namíbia ügye: Dél-Afrika mandátumot kapott Namíbia kormányzására (korábban gyarmat volt). A Nemzetek Szövetségének megszűnése után, az ENSZ gyámsági szerződést kötött a mandátumot gyakorlókkal. Dél-Afrikai Köztársaság azonban nem kötött ilyen szerződést, mert ő integráns területként igazgatta Namíbiát. Az ügy többször Nemzetközi Bíróság elé került. A Bíróság kimondta, hogy Dél-Afrika nem kötelezhető szerződéskötésre. Ebben az esetben azonban mandátumosként kell vele bánni. Ez azt jelentette, hogy Dél-Afrikának fennmaradt a beszámolási kötelezettsége, amit most már nem a Nemzetek Szövetsége, hanem az ENSZ előtt kellett megtennie. Ennek a kötelezettségének Dél-Afrika nem tett eleget. 1966-ban az ENSZ megvonta Dél-Afrikától a mandátumot, aki azonban azt állította, hogy ez nem kötelezi őt, mivel nem a nemzetközi béke és biztonság (7.fejezet) érdekében tette az ENSZ. A Nemzetközi Bíróság végül kimondta, hogy nem csak a 7. fejezet, hanem a 25. cikkely alapján is hozhat kötelező döntést a BT. A ’90-es évekre Dél-Afrika végül "eleresztette" Namíbiát, majd megszüntette az apartheid rendszert is. Itt a BT a Nemzetek Szövetsége jogosítványát gyakorolta, s ezt az “utódlást” a tagállamok, illetve a Nemzetközi Bíróság is elismerte. 4. ENSZ Közgyűlés Az ENSZ Közgyűlésének döntéshozatali jogosultsága körül is folytak viták. 1. tézis szerint: a Közgyűlést az államok nem jogosították föl kötelező döntések hozatalára. 2. tézis szerint: ez még nem jelenti azt, hogy döntéseinek ne lenne normatív tartalma. Pl. az opinio iuris létrejöttéhez segítség az államok részéről az ajánlások önkéntes teljesítése. A Közgyűlés határozatával megállapíthat szokásjogi gyakorlatot, föl is idézheti határozataival azt. Az ENSZ saját alapokmányát értelmezheti is. Ezek pedig lehetnek heteronormatív hatással rendelkező normák is. 1970. 2625.(XXV.) számú határozat az államok közötti együttműködés és baráti kapcsolatok rendezéséről: meghatározta többek között az állami szuverenitás és az államok egyenlősége fogalmát. E határozat alapokmány-értelmezés volt, melyhez szükséges: - utalni arra, hogy alapokmányi szabályt fog értelmezni, - valamint szükséges, hogy a Közgyűlés lehetőleg egyhangúlag elfogadja az értelmezést. Hasonló volt a helyzet a Gyarmati népek függetlenségi és önrendelkezési jogáról szóló, 1514. sz. határozat esetében is. 5. ILO ILO (International Labour Organization – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) már kb. 150-160 szerződést alkottak, amikor is a szerződés egyhangú elfogadása egyenértékű a parafálással és kicsit több annál is. Sőt a szervezetnek joga van az államok 2 évenkénti felszólítására, ha azok nem fogadnák el: magyarázatot kell adniuk, hogy miért nem tudtak csatlakozni. 6. WHO WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) opting out ill. contracting out technikák alkalmazása, mely szerint a döntések kötelezőek, hacsak az adott ország kifejezett nyilatkozattal el nem utasítja (hallgatás beleegyezés). Ez az eljárás nem rontja le az államok szuverenitását, mert a szervezetet ők hozták létre, azaz az alapításkor vagy a belépéskor elfogadták a feltételeket. 7. Közösségi jog Kötelező, közvetlenül végrehajtandó jog. A közösségi jog azonban sui generis jog, s nem nemzetközi jog. Ezeket a szabályokat a közösségi területekre belépő idegenek, illetve államok nem kerülhetik meg, olyan mintha az állami területi felségjog aktusával szembesülnének.
84
68. A bírói gyakorlat és a jogtudomány szerepe a nemzetközi jogban. A bírói gyakorlat a nemzetközi jogban a jog megállapításának segédeszköze, ezt alátámasztja a nemzetközi jog mindennapos alkalmazásának gyakorlata is. Sőt, a joggyakorlat jogforrási szerepe is megállapítható egyes nézetek szerint. A joggyakorlat azonban azért nem tekintendő jogforrásnak, mert az ítélet normatív ereje csak a felekre vonatkozik, a stare decisis elv nem került át a nemzetközi jogba, egy korábbi ítélet nem dönti el normatíve a következő, hasonló ügyeket. E megállapításnak a jogbiztonság igényével való összeegyeztethetőségét, a joggyakorlat tényleges alkalmazási körét is tárgyalni kell a tétellel kapcsolatban. A jogtudomány szerepe hasonló: nem keletkeztet jogot, de kiválóan alkalmas a jogszabály meglétének bizonyítására. A sikeres alkalmazás feltétele, hogy valóban kiemelkedő jogtudósok véleményére hivatkozzon az állam. Bizonyos tisztségek betöltői (ILC tagok, IJC bírái stb. . . ) biztosan ilyennek tekinthetők. ********************************************* -
Nemzetközi Bíróság statútuma 38.cikk 1.§ d): A Bíróság alkalmazza „ az 59.cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit” Ezek tehát nem keletkeztethetnek jogszabályokat, csak azok létét bizonyíthatják!
A JOGGYAKORLAT nemzeti/nemzetközi bírói/választottbírói döntések a Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Jogi Bizottság együttműködése pl. egymásra hivatkoznak… a joggyakorlat tekintélyét árnyalják az ítéletekhez fűzött egyéni vélemények (a bíró csak az ítélet indokolásával nem ért egyet) és az ellenvélemények /különvélemény/ (a bíró az ítélet érdemi részével sem ért egyet) ezek nem mindig nyilvánosak a joggyakorlat nem jogforrás, a bírói döntés csak a feleket kötelezi! DE! a gyakorlatban jelentős a korábbi ítéletek kontinuitása… a Bíróság saját korábbi döntésében kimondottaktól eltérhet, amennyiben imperatív okok igénylik azt a bíróságok fontos szerepet játszanak a szerződések értelmezésének általános szabályainak kidolgozásában, a méltányosság alkalmazásában és a szokásjogi szabályok létrejöttében A DOKTRÍNA két értelme van: politikai/külpolitikai irányvonal illetve a jogtudomány álláspontja súlya csökken a nemzetközi szervezetek munkájával, a jogfejlődés felgyorsulásával kevésbé gyakorol rá hatást nemzetközi jogi szakértők igénybevétele fontos • Külügyminisztérium, Igazságügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályainak szakértői • ENSZ-ben Nemzetközi Jogi Bizottság • EU Bíróságon a főtanácsosok Doktrína -
Jogi külpolitikai irányvonal: Brezsnyev, Monroe, Hallstein doktrína A nemzetközi jogtudomány megfogalmazóinak álláspontja.
Matter doktrína Matter-doktrína: "egybehangolni a normákat" - olyan értelmezést igyekeznek elérni, amely minimálisra csökkenti a kollízió lehetőségét. Ahol a két normatulajdonképpen egymás mellé lép. Kovács jegyzet: 4. Bírói döntések Hágai Nemzetközi Bíróság, illetve egyéb fontos választottbírósági ügyek kapcsán korábban megszületett döntések, vagy az ügyek érvrendszere iránymutató jellegű a későbbi döntéseknél. A statútum szerint a bírói döntések önmagukban nem jogforrások, csak a jog megállapításának segédeszközei. 5. Jogtudósok véleménye ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának nemzetközi jogászai, illetve a Hágai Nemzetközi Bíróság tagjainak az ítélethez csatolt egyéni, illetve különvéleményei, valamint a nemzetközi jogról alkotott nézeteik szintén irányadóak lehetnek. Birósági Döntések 1. Segédeszköz A nemzetközi jog nem olyan, mint az angolszász common law. Az egyedi bírói ítéleteknek nincs jogforrási ereje, csak inter partes vonatkozik. Az ítéletek visszaidézhetősége stabilabbá teszi a nemzetközi jogot. A korábbi döntésekből ugyanis kikövetkeztethető a Bíróság véleménye az adott kérdésben, amihez már a beadványokat is igazítani lehet. 2. Alkalmazás indokai 2.1 Eredményes lehet a jogvita eldöntése szempontjából, ha a felek olyan döntéseket sorakoztatnak bel, ami számukra kedvező lenne. Ha a hiteles értelmezés jogát átruházták a Bíróságra, akkor értelemszerűen az értelmezés kötelező erejű lesz. Pl. ius cogens esetén (ti. egy norma imperatív-e vagy sem) a '69-es bécsi egyezmény a Nemzetközi Bíróságot hatalmazta fel arra, hogy döntsön e kérdésben. 2.2 A Bírósági döntés részei: ratio decidendi (ügy eldöntéséhez szükséges) obiter dictum (nem szükséges, de fontosnak tartotta a Bíróság valamely tétel kimondását)
85
Az obiter dictum szerepe bizonyos esetekben szintén jelentős lehet. Pl. a Nemzetközi Bíróság a Barcelona Traction ügyben (diplomáciai védelem gyakorlásának joga) az ügyhöz tulajdonképpen nem is kötődő, de a Bíróság által fontosnak tartott tételeket mondott ki az obiter dictumban (az emberi jogok tiszteletben tartásának imperatív szabályát). Gyakran előfordul, hogy az itt kimondott elvek később a ratio decidendi részét képezik majd. 2.3 A Bíróság fel tudja gyorsítani a szokásjoggá válást. Kimondhatja ugyanis a szokásjog kialakulásának befejeződését, az opinio iurisnak meglétét. 3. Bírósági döntés A Bíróság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A döntésekhez a bírók egyéni, illetve különvéleményt fűzhetnek. Egyéni vélemény Ilyenkor a bíró tulajdonképpen egyetért a döntéssel, de a döntéshez fűzött indoklással kapcsolatban fenntartásai vannak. Külön vélemény Ebben az esetben a bíró már a döntés tartalmi részével sem ért egyet. A bírósági döntés mellett ezekre a véleményekre is hivatkozni lehet, bár jelentőségük nem éri el az ítélet jelentősségét.
86
69. Az állam fogalmi elemei. Az államok a nemzetközi jog tipikus jogalanyai, ők vesznek részt a nemzetközi jog érvényesítésében és az igazságszolgáltatás gyakorlásában. Az állam a jog által figyelembe vett történelmi, szociológiai és politikai jelenség, a szuverenitás attribútumával rendelkezik. Csak a független és szuverén kormányzattal rendelkező közösségek tekinthetőek államnak Az állam konstitutív elemei (Jellinek) 1, Terület 2, Lakosság 3, Főhatalom 1, Terület a határ egy állam jogrendszerének térbeni érvényességi körét jelölő szélső pontok összekötésével képzelt vonal► egy terület maghatározása határainak meghatározását jelenti - az államhatár nemzetközi jellegű választóvonal - az államhatár letelepedett és államisághoz kapcsolódó emberi közösségek létét is feltételezi -határzóna: adott esetben egy bizonytalan politikai helyzetű zóna is képezhet határt két állam között, de egy 1957-es válbír ítélet szerint csak doktrinális fogalom és nem jelent többletet -nincs meghatározva a minimális területnagyság (Vatikán 44 hektár, de saját jogalanyisága van, Olaszország nem gyakorol felségjogot a területén) -nem szükséges, hogy az államterület összefüggő egész legyen (pl Nagy-Britannia- Észak-Írország) Az államterület elhatárolása (Ádány T. külön hangsúlyozta, hogy ezt tudni!!!) a, delimitáció: szerződésben rögzítik, hogy az állam hatáskörei meddig terjednek (Preah-Viheari templom ügye) b, demarkáció: térben és terepen is meghatározzák c, abornement: a határ egyértelmű kijelölése, messziről láthatóvá tétele 2, Lakosság -lakosság nélkül nincs állam, de kik tartoznak a lakosságba? a, szűk értelem: állampolgárok b, tágabb értelem: honos (ebben a kérdésben ellentmondásos a nemzetközi bíráskodási gyakorlat) -Jellinek a nép kifejezést használta, amely egy olyan közös nyelvi, etnikai közösség, amely különbözik a környezetétől, DE pl Izrael: palesztinok és zsidók élnek Az állampolgárság: jogi kapocs az állam és a polgára között, személyi alávetettség és megalapozza az állam személyi főhatalmát -soknemzetű államok: pl Oroszország 3, Főhatalom -a hatalomgyakorlás legyen tényleges: az állam szervei meg tudják valósítani az államisággal összefüggő funkciókat -ha a hatalomgyakorlás nem terjed ki az állam egész területére, az még nem jelenti az állam megszűnését, a nemzetközi jog tolerálja a hatalomgyakorlás ideiglenes bizonytalanságát Államok elismerése Elképzelhető-e, hogy egy állam mind a három komponenssel rendelkezik, az államok jelentős része mégsem ismeri el? 1. Stimson-doktrína: (Stimson USA külügyminiszter volt a 30-as években) “nem ismerhető el olyan állam, amit a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának vagy a Briand-Kellogg paktumnak a megsértésével hoznak létre”, pl. a hatalmat egy másik állam fegyveres ereje biztosítja –Mandzsukuo – japán fegyveresek árnyékában. 2. Dél-Afrikában a fehérek apartheid politikát folytattak. Ők lehettek csak állampolgárok, a feketék csak másodosztályú lakosok voltak, akiknek nem voltak politikai jogaik. A feketék harcoltak azért, hogy ők is beleszólhassanak az ország sorsába. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus katonai sikereket ért el gerilla harcokkal. A fehérek azért, hogy a feketék követeléseinek “eleget tegyenek” a Kei folyó partján “államokat” hoztak létre: Ciskei, Transkei, Bophutatswana, Venda. Azt mondták, hogy a feketék náluk csak vendégmunkások, mivel ezekből az országokból érkeztek, és ezért nem illeti meg őket szavazati jog és nem jogosultak résztvenni a johannesburgi parlament munkájában. 1976-ban az ENSZ Közgyűlés felszólította tagállamait, hogy ne ismerjék el ezeket a bantusztánokat államként. Bár volt területük, lakosságuk, és valamilyen hatalom is működött, de ez a hatalom nem egy tényleges hatalom volt. Ugyanis nem saját apparátusa gyakorolta a hatalmat, hanem a dél-afrikai rendőrség kényszeríttette ki az engedelmességet. Továbbá a feketék nem ezt akarták elérni. Ez az egész tulajdonképpen az önrendelkezési jog kijátszására irányult. Így tehát a lakossági akaratot, az önrendelkezést is fegyelembe vette a közgyűlés a három komponens vizsgálatakor. A ZV előkészítőn még elhangzott: ♣kérdés: a nemzetközi szerződéstől elválhat-e a tényleges határ? Pl. Magyarország-Szlovákia: a határ a Duna sodorvonala, de ez – mármint a sodorvonallal a határ- eltolódott a Bős-Nagymarosi gátépítéssel ? NEM, mert az abornement már konkrétan megszabta ♣tudni hogyan kell a határokat kijelölni, hiszen a terület háromdimenziós tér ♣ennél a tételnél esélyes, hogy rákérdeznek az I. és a II. Bécsi döntésre és Trianonra Ezekről röviden, csak címszavakban: ♣I. Bécsi döntés (1938) Magyarország és Csehszlovákia vitájában született és lényegében etnikai revíziót valósított meg. A Trianoni béke által elvett területekből 11 927 km²-t kapott Magyarország vissza: az akkor már autonóm Szlovákia déli része: Felvidék, Kárpátalja déli része: Ungvár, Munkács, Beregszász környéke
87
♣II. Bécsi döntés (1940) Magyarország 43 492 km²-t kapott vissza, benne a Székelyfölddel
1. Az állam konstitutív elemei Jellinek államfogalmában 3 komponenst határoz meg: 1. Terület. 2. Lakosság. Főhatalom. 1.1 Lakosság Lakosság nélkül nem működhet egy állam sem. A kérdés az, hogy ki tartozik bele ebbe a fogalomba. Szűk értelemben csak az “állampolgárokat” értsük-e alatta, vagy a “honos” tágabb kategóriáját? A nemzetközi bíráskodási gyakorlat is ellentmondásos ebben a kérdésben. Mind a szűkebb, mind a tágabb értelemre találhatunk bírói utalásokat. Jellinek valójában a “nép” kifejezést használta, aminek tulajdonképpen a sajátos töltete van. A nép egy olyan közös nyelvi, etnikai közösség, mely különbözik a környezetétől. Vannak azonban olyan multinacionális államok, ahol különböző népek élnek egymás mellett. Pl.: Izrael, ahol zsidók és palesztinok élnek együtt, az orosz föderáció stb. További jelenség, hogy a lakosság kategóriába beletartoznak a menekültek és a hontalanok is. Önálló államiság Központi kérdés az, hogy önálló államiságra van-e joga az adott közösségnek, vagy nincs. ENSZ Közgyűlés 2625. határozatában (1970) a nemzetközi jog alapelvei között rögzíti a népek, nemzetek önrendelkezési jogát. Ez jelenti az állam megteremtését, más állammal való egyesülést, saját ügyek önálló intézését, de ! mindennek gyakorlása nem járhat az államok területi integritásának sérelmével. Új államot úgy létrehozni, hogy a már létező államok határai ne sérüljenek, igen nehéz. Irányzatok Két tendencia érvényesült ezzel kapcsolatban a nemzetközi jogban: 1. A függetlenségig tulajdonképpen nem lehet eljutni. Ez a szabály csak arra szolgál, hogy a gyarmatosító hatalmak emancipálják a korábban igazgatott területeiket. 2. A gyarmatok azonban függetlenné akartak válni és meg is szerzeték a függetlenségüket, így a 1960-as évek után az az elmélet került előtérbe, mely szerint az önrendelkezési jog a gyarmatok függetlenné válását jelenti. Vagyis a függetlenséghez való jog csak a gyarmattartó és a gyarmat közötti kotextusban érvényesülhet. Ugyanakkor számos függetlenné vált gyarmat kegyetlenül elbánt saját lakosságának azon részével, akik szintén saját államot kívánt létrehozni, pl.: Nigériában, Etiópiában. 1995-ben a Hágai Nemzetközi Bíróság a Kelet-Timor ügyben kimondta, hogy az önrendelkezési jog erga omnes jellegű szabálya a nemzetközi jognak . Önrendelkezési jog deklaráció szintjén elismert, de tényleges érvényesítése számos nehézségbe ütközik. Változatlanul bizonytalan ugyanis a nemzetközi jogközösség abban a kérdésben, hogy melyik államnak van joga arra, hogy függetlenné váljon. Búza László az 1950-es években megalkotott meghatározása alapján vannak úgynevezett program jellegű normák: van egy ígéret a nemzetközi jogközösség részéről, amelyet tartalommal a nemzetközi jogközösség utólag tölt ki. (A soft law fogalma részben ugyanazt fedi le, mint Búza “programjellegű norma” kifejezése. 1.2 Terület Állam nem létezhet terület nélkül. Ugyanakkor nincs olyan minimális területnagyság meghatározva, amelytől már államról beszélhetnénk, pl.: Vatikán állam területe 44 hektár, mégis saját jogalanyisága van. Olaszország nem gyakorol területi felségjogot ezen a területen. A nemzetközi jogközösség elfogadta, hogy ekkora területen is lehet államot működtetni. (Ettől függetlenül létezik az Apostoli Szentszék jogalanyisága) Hasonlóan kis területű városállamok léteznek Olaszországban San Marino, Franciaországban Monaco. Ezek is államoknak minősülnek és teljes jogú jogalanyként vesznek részt a nemzetközi jogban. Területi összefüggőség Nem szükséges, hogy a terület összefüggő egész legyen. Pl.: Nagy-Britannia: Észak-Írország, Man sziget és más szigetek; a két világháború között Németország; függetlenné válása után Pakisztán, amíg le nem vált róla Bangla Desh, stb.
1.3 Főhatalom A hatalomgyakorlás tényleges legyen. Az állam szervei meg tudják valósítani az államisággal összefüggő funkciókat. Ugyanakkor nincs egy egyöntetű szabály arra, hogy milyen szerveknek kell ehhez létezniük. Nyugat-Szahara ügyében adott tanácsadó vélemény Spanyolország igazgatta a nyugat-szaharai térséget, de a 1970-es évektől jelezte, hogy hajlandó lemondani róla. A két szomszédos ország, Marokkó és Mauritánia is meg szerette volna szerezni ezt a területet. ENSZ Közgyűlés tanácsadó véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól. Az eljárás során mindkét ország azt hangsúlyozta, hogy ezen a területen a spanyol gyarmatosítás előtt sohasem volt igazi államiság. Valójában volt itt egy nomád államiság, amely felett az gyakorolta a hatalmat, szedte az adót, aki katonailag éppen fölényben volt. A Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy teljesen egyértelműen, hogy ez a terület sem Marokkóhoz, sem Mauritániához nem tartozott, annak ellenére, hogy befolyásukat érvényesíteni tudták. Nemzetközi Bíróság szerint ugyanis nincs olyan egyértelmű szabálya a nemzetközi jognak, amely megszabná a hatalomgyakorlás módját. Számos különböző tényező vehető figyelembe. Spanyol-Szaharának a státuszában az bizonyos, hogy sohasem volt uratlan terület, mindig volt államgépezet, azaz nincs alanyi joga semelyik államnak arra, hogy ezt a területet magáénak minősítse, okkupálja. Összegezve: nincs olyan általános szabály a nemzetközi jogban, ami a hatalomgyakorlás módjára vonatkozna. Terjedelem Ha a hatalomgyakorlás nem terjed ki az állam egész területére, az még nem jelenti az állam megszűnését. A nemzetközi jog tolerálni tudja a hatalomgyakorlás ideiglenes bizonytalanságát, sőt az időleges anarchiákat is. Feltételek Államelismerés jogintézménye: államiság elismerését külön feltételekhez kötheti a többi állam. Pl.: Jugoszláviából kiváló államok esetén: korábbi katonai fegyverzetkorlátozási szerződések hatályának elismerése, emberi jogok biztosítása, kisebbségvédelem biztosítása. Állam elismerése független az államként való létezéstől. Az el nem ismert állam is létezik tulajdonképpen. Pl.: Izrael - noha az arab államok egy része még mindig nem ismerte el.
88
70. Az állami főhatalom fajtái és jellemzőik. Az állam főhatalmát főszabály szerint saját területén gyakorolja. Az ebből eredő hatáskörök általános jellemzése, a területi szuverenitás gyakorlására vonatkozó fontosabb szabályok bemutatása jelenti a tétel első nagyobb egységét. Az állam gazdasági szuverenitása vitatott eredményekre vezet, a koncepció ENSZ Közgyűlési határozatokban több helyen felbukkan. Saját területén kívül is gyakorolhat területi (l. 23. tétel); személyi vagy közfunkciós hatásköröket. ************************************** 2. Az állam alkotmányos autonómiája Csak független és szuverén kormányzattal rendelkező közösség tekinthető államnak. Az államelméletekhez már a kezdetektől szorosan hozzátartoznak a szuverenitáselméletek. 2.1 Szuverenitás fogalma Ha egy állam létezik, ha megvannak a fogalmi elemek, megvan a befogadás a nemzetközi jogközösségbe. Mint állam ő is szuverén és egyenlő a többi állammal. Állam szuverenitása a külkapcsolatokban meglévő függetlenséget jelenti / Max Huber / Las Palmas szigetek ügye. Ha egy “állam” nem tud közvetlenül részt venni a nemzetközi jogközösségben akkor a nemzetközi jogban ő nem állam, hanem államisággal nem rendelkező egyéb egység. Az államok lemondhatnak arról, hogy közvetlenül vegyenek részt a nemzetközi jogban, pl.: belépnek egy szövetségi az államba. A tagállamok bizonyos területeken azonban maguk is megjelenhetnek a nemzetközi jogban. pl.: Németországban az alkotmány meghatározza a tagállamok önálló nemzetközi tevékenységének kereteit: belbiztonság, környezetvédelem, gazdasági kapcsolatok. Protektorátus intézménye: az állam a belső ügyeit intézte, kifelé azonban egy másik állam képviselte - a gyarmatosítás egyik formája volt ez. Konföderáció: államok bizonyos ügyek elintézésére társulnak, de saját államiságukról nem mondanak le Közvetlen alávetettség Minden állam szükségképpen alá van vetve a nemzetközi jognak . Az államnak abban van saját döntése, hogy milyen konkrét kötelezettséget vállal. Nem zárhatja, ki, hogy vonatkozzanak rá a szokásjogi, vagy az erga omnes jellegű szabályok. Bizonyos nemzetközi szabályokat tehát el kell hogy fogadjon az állam. A nemzetközi jognak való alávetettség megnyilvánul: 1. Többi állam államiságának tiszteletben tartása, 2. Belügyekbe való beavatkozás tilalma, 3. Államok együttműködési kötelezettsége 4. Viták békés rendezésének kötelezettsége, 5. Vállalt kötelezettségek jóhiszemű végrehajtása. Államok szuverén egyenlősége Főszabályként az államok szuverének és egyenlőek. Az államok azonban lemondhatnak az egyenlőség követeléséről. Vannak olyan szervezetek, amelyekben nem érvényesül az államok egyenlőségének elve. Pl.: a) Világbank, Valutalap, Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés - részvénytársaságként műkődnek, vagyis a államok szavazati joga a jegyzett alaptőkétől függ b) Biztonsági Tanácsban öt államnak vétójoga van: Oroszország, USA, Kína, Anglia, Franciaország. Ez azonban nem sérti az államok egyenlőségének elvét, mivel az államok szabadon eldönthetik, hogy csatlakoznak-e ezekhez a szervezetekhez. Szuverenitás korlátozhatósága A nemzetközi jog elismeri az állam alkotmányos autonómiáját. Volt azonban példa arra, hogy az ha más államok békéjét, biztonságát veszélyeztette, a nemzetközi jogközösség fellépett az állammal szemben. Nicaragua kontra USA ügy a Nemzetközi Bíróság előtt Amikor Nicaraguában Castroista kommunista rendszer került hatalomra, miután a korrupt rendszer megbukott, USA arra hivatkozott, hogy ez veszélyezteti a környező államok békéjét, biztonságát. A Nemzetközi Bíróság szerint azonban belügyekbe való beavatkozásnak minősül, ha egy államok meg akarja tiltani egy másik államnak, hogy egy bizonyos ideológiát elfogadjon. A nemzetközi jogközösség több beavatkozást igénylő helyzetbe nem avatkozott be, ami később igen súlyos következményekhez vezetett. Pl.: azután, hogy az indokinai háború végén az amerikaiak kivonultak. Kambodzsában egy maoista rendszer került hatalomra, élén Pol Pottal. Néhány hónap alatt kiirtották ország lakosságának 2/3-t (értelmiséget, városlakókat, tisztviselőket, papokat, stb., azokat, akiket még az “átnevelésre” is alkalmatlannak tartottak). Ez a tragédia - és a nemzetközi jogközösség ekkori figyelmetlensége, hitetlensége – a 80/90-es évekre aktívabb, érzékenyebb politikát eredményezett. A “berlini fal” leomlás ezt megkönnyítette. Azóta a nemzetközi jogközösség törekszik arra, hogy a durva visszaéléseknél fellépjen. Lásd például az ENSZ fellépését a haiti polgári kormányzás helyreállítására, vagy az I.C.T.Y. bíróság előtt Milosevics vád alá helyezését. ( I.C.T.Y az egykori Jugoszláviában elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekmények nemzetközi büntetőtörvényszéke) 1. Általános jellemzők Az állam területi főhatalma az állam számára nyújtott, vagy elismert jogi kompetenciát jelent, hogy egy üggyel foglalkozzon, döntést hozzon, vagy jogvitát rendezzen. 1.1 Teljesség Az állam a saját kompetenciájába tartozó aktusokat korlátozás nélkül végzi. Az állam mindazt megteheti, ami a szuverenitásba, mint jogi koncepcióba belefér. A szuverenitás a függetlenség szinonimája, azaz, más államok kizárásával gyakorolhatja a hatalmat, mely az igazságszolgáltatás, törvényhozás, végrehajtás során megtett aktusokra vonatkozik.
89
Korlátozás A teljesség azonban korlátozásokat szenved: 1. Szomszédjogok Szomszédjogok által (úgy használd a jogaidat, hogy másokat ne sérts). Kérdés: Vannak-e kivételek az állam hatalmi kompetenciájának kérdésében? Válasz: Igen. Az állam lemondhat pl. bizonyos csoportok feletti jogérvényesítésről. Pl. a kapitulációs szerződések a Török Birodalom és az európai nagyhatalmak között a XIX. században. 2. Diplomáciai védelem A területi főhatalmat gyakorló állammal szemben személyi főhatalma alapján próbál egy állam állampolgára javára elégtételt szerezni, ha az már kimerítette a belső jogorvoslati fórumokat. 3. Emberi jogok védelme Az az állam nemcsak a külföldi, de saját állampolgáraival szemben sem tehet meg bizonyos aktusokat (pl. Oroszország durva csecsenföldi hadvezetése és jogsértése ellen a nyugat-európai országok tiltakoztak) 4. Nemzetközi minimum standard A külföldieket védte az önkényes elbánással szemben(pl.: kártalanítás nélküli kisajátítással szemben). (Ezen elv visszavonulóban van, átadja helyét más elveknek, illetve bizonyos emberi jogi szabályok és gazdaság nemzetközi jogának analóg szabályai váltották fel.) 5. Nemzetközi szerződések Pl. az USA védnöksége alatt, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovia, Horvátország között kötött Daytoni megállapodás: egyik része tartalmazza Bosznia alkotmányát. Erre a rendkívüli megállapodásra a balkáni háború körülményei között került sor, de jóváhagyta a Biztonsági Tanács is.
1.2 Kizárólagosság Az állam területén egy állam rendelkezik e jogosítványokkal. Az állam területén maga gyakorolja a hatalmat. Más állam ott a területi főhatalom állama beleegyezése nélkül állami jogosítványokat nem gyakorolhat. 1. Pozitív értelemben: Hatalom gyakorlásának teljessége. 2. Negatív értelemben: területi integritás és a belügyekbe való beavatkozás tilalma más államok részéről. 3. Külföldi területen nem lehet kényszerítő aktust végrehajtani: üldözés tilalma. Korfu-szoros ügy (A hágai Nemzetközi Bíróság tárgyalta) A II. világháborút követően Anglia felszedte az Albánia előtti Korfu-szorosban elhelyezett olasz aknákat. Később Albánia politikai irányváltása miatt angol haditengerészeti egységek tüntetően elvonultak a szorosban. az egyik következő hadihajó egység azonban már aknára futott, amiket az aknamentesítés után helyeztek el. Ezt követően az angolok ismét, de engedély nélkül behatoltak albán területekre, és aknamentesítést végeztek. A Bíróság mind Albánia (kártérítést kellett hogy fizessen), mind Anglia (mivel Albánia szuverenitását megsértette) felelősségét megállapította. Iráni túszügy Az iszlám forradalom elsöpörte az iráni uralkodóházat, s mivel az kiszolgálta USA-t, a forradalmárok USA ellenesek is voltak. A forradalom során 2-3000 diák (milicista) túszul ejtette az amerikai nagykövetség embereit. USA a Nemzetközi Bíróság elé vitte az ügyet, és kérte a túszok haladéktalan szabadon bocsátását. Carter elnök egy egységet küldött kiszabadításukra, sikertelenül. A Nemzetközi Bíróság Iránt a túszszedésért, a diplomáciai jog megsértéséért elítélte, de rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy az USA más állam területére engedély nélkül katonai egységet küldött. Afrikai polgárháború alkalmával: humanitárius intervenció: jellemzően Franciaország küldött egy kommandót saját ill. szövetségesei állampolgárainak kimenekítésére. Volt úgy, hogy az állam beleegyezésével, de esetenként anélkül is sor került rá. 1976. Uganda: terroristák leszállásra kényszerítettek egy izraeli gépet, s mivel Uganda láthatóan összejátszott a terroristákkal, Izrael egy kommandó alakulatot küldött, amelyik semlegesítette az ugandai alakulatokat, megsemmisítette a terroristákat, kiszabadította a túszokat. 1986. Nicaragua-ügy: Hága kimondta: a humanitárius segítségnyújtás az, ami a Vöröskereszt által szentesített céloknak megfelelően, az emberi szenvedések megelőzésére és az emberi személyiség tiszteletben tartása érdekében történik. Kivételek a kizárólagosság alól: A kivételek vagy egyezményi vagy szokásjogi jellegűek. 1. Kapitulációs szerződések: pl.: Marokkói területen extraterritorialitást biztosított a keresztény kereskedőknek. 2. Az államok és a nemzetközi szervezetek kapcsolataiban egy előzetes állami hozzájárulást feltételeznek. 1.3 Gazdasági szuverenitás Ez a fogalom jellemzően a fejlődő államokhoz kapcsolódik. Ti. függetlenségük után kiderült, hogy fontos gazdasági egységeik volt gyarmatosító államuk polgárai kezében vannak, ezért a szocialista megoldáshoz hasonlóan az államosítás intézményét alkalmazták. Ehhez nemzetközi jogalapot kerestek: az államosítás nem tilos, ha közérdekű, és a károsultakat kártalanítják. A koncepció arra vonatkozik, hogy az államok rendelkezhessenek természeti adottságaikkal, korábbi koncessziók ellenére. (A kártalanítás mellőzésére irányuló törekvéseket azonban a fejlődő államok nem tudták jogszerűként elfogadni.) Tartalma: 1. Címzettje: állam, népek, nemzetek önrendelkezéséhez kapcsolják. 2. Ratione Materiae: ENSZ közgyűlés⇒természeti erőforrásokra és kincsekre valamint gazdasági tevékenységre is vonatkozik⇒ állam gazdasági joghatósága. Kivételek kialakítása is állami jogosultság: Vámszabad övezet kialakítása. 3. Örökös szuverenitás célja: a külföldiek (területén található) érdekeltségei felett minél nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson.
90
71. Az állami főhatalom nemzetközi jogi keretei: a nemzetközi jog alapelvei. 1, teljesség elve 2, kizárólagosság elve 3, gazdasági szuverenitás elve Max Huber 1928. évi válbír ítélete: USA és Hollandia jogvitájában. A szuverenitás az államok közötti kapcsolatokban a függetlenséget jelenti. A területi szuverenitás két alapvető jellemzője. gyakorlásának kizárólagossága tartalmának teljessége 1, teljesség elve A terület szuverenitása alapozza meg az egyéb szuverenitási jellemzőket► a nemzetközi jog elismeri az állam jogát, hogy diszkrecionálisan gyakorolja a területén folyó- és nközi jogilag jogszerűen- tevékenységeket érintő igazgatási jogosítványait ► a hatáskör potenciálisan végtelen Az államok egymásra utaltsága, nközi szervezetek szerepe, itt ki lehet térni a Maastrichti szerződésre. A teljesség elvének korlátozása!!! Az állam eredendően diszkrecionális jogát az állam nközi jogi kötelezettségvállalásai kötötté tehetik, de a diszkrecionális hatáskört sem lehet önkényesen vagy visszaélésszerűen gyakorolni► a szuverenitás funkcionális jellegű ► a lakosság érdekében, a nközi közösség és különösen a szomszéd államok érdekeinek sérelme nélkül kell gyakorolni (pl 1982 MontegoBay egyezmény: az állam szennyezés megelőzési kötelezettségét rögzíti A területi szuverén az állam területén található minden (természetes és jogi) személlyel szemben gyakorolhatja hatalmát► az állampolgárokon túl kiterjed az ott tartózkodó külföldiekre, figyelemmel azonban a nközi szerződésekre (lásd: Schengen!!) Kivételek a teljesség elve aló:l a, történelmi szerepet játszó korlátozások funkcionális alapon: diplomáciai és konzuli mentességek, nközi szervezetek tisztsviselőinek mentessége, államok és nközi szervezetek immunitása b, kivételes példák vannak arra is, hogy nközi szerződések egy állam belső berendezkedését is rögzítik (pl 1960 zürichi megállapodás Ciprusról vagy az 1995-ös daytoni megállapodás, amely szövegszerűen meghatározta Bosznia-Hercegovina alkotmányát) c, magánszemélyek kapcsán kezdetben bizonyos állampolgárok kedvezményes státust élvezhettek, majd embei alapjogi intézmények is korlátozták az állam jogait, DE természetes, hogy az államok törekednek e folyamat ellenőrzésére 2, a kizárólagosság elve a kizárólagosság a területi szuverenitás gyakorlását jellemzi► az állam hatáskörét csak saját szervei révén gyakorolja ► a kizárólagosság az államok szuverén egyenlőségéhez is kötődik► az elv feljogosítja címzettjét, hogy szegüljön szembe azzal az állammal, amelyik az ő területén hajtaná végre állami cselekményét - az elvet szigorúan értelmezik (pozitív és negatív értelem) a, pozitív értelemben a kizárólagosság: a teljesség elvével erősítik egymást ►az állam szerződéses vállalásai és szokásjogi kötelezettségei keretei között szabadon jár el b, negatív értelemben: a területi kizárólagosságból közvetlenül le lehet vezetni a területi integritás és a belügyekbe való beavatkozás tilalmának elvét ►az állam kizárólagos felelősséggel tartozik a területén, hatóságai által végrehajtott cselekményekért, ebből szükségszerűen következik, hogy a külföldi területen végrehajtott kényszerítő aktus jogsértő (lásd titkosszolgálati akciók: ezeket az államok rendszerint letagadják) Kivételek az elv alól -megjegyzendő, hogy ezek nem kivételek, inkább példa arra, hogy a szuverenitás egyes jegyeinek gyakorlásáról való lemondás szintén a szuverenitás gyakorlása - a kivételek vagy egyezményi vagy szokásjogi jellegűek a, az államközi kapcsolatokban ilyenek voltak a kapitulációs szerződések (a 19. században elsősorban a mohamedán területeken biztosítottak extraterritoriális rezsimet a keresztény államok kereskedőinek) vagy a szokásjog és a bécsi egyezmények alapján a diplomáciai és a konzuli képviseletek aktusai b, az államok és a nközi szervezetek kapcsolataiban kivételek feltételezik az állam előzetes hozzájárulását, de értelmezésük megszorító jellegű ► a hozzájárulás egy terület használatára módot adó statútumbeli felhatalmazással, illetve statútumhoz való csatlakozással valósul meg (pl. az EU-ban, ha a tagállam joghatósága, hatásköre egy újabb földrajzi területre terjedne ki, úgy a hatásköröket az EU szervei fogják gyakorolni) 3, a gazdasági szuverenitás elve és tartalma az államok szuverenitásából fakad a gazdasági hatáskörök összessége, de a nközi jog ezeket gyakorlatilag nem pontosítja, az ENSZ kgy határozatok „állandó, teljes, elidegeníthetetlen” gazdasági szuverenitásról szóltak. Történelmi kialakulás: a gyarmati sorból felszabadult államok ráébredtek, hogy nemzgazdaságukat képtelenek ténylegesen ellenőrizni ►kezdetben csak a természeti kincsek feletti örökös szuverenitást igénylik, majd a gazdasági folyamatok feletti szuverenitást is► ebből bontották ki az új világgazdasági rend követelését és a fejlődéshez való jogot De ebben az időben a fejlődő országok és a szocialista országok érdekei nem egyeztek a poz nközi jog érdekeivel ► idővel azonban az amerikai dominancia veszélye miatt bizonyos európai támogatást kaptak a fejlődő országok A gazdasági szuverenitás tartalma: címzettje az állam, de másutt a népek, nemzetek önrendelkezési jogához kapcsolják► ennek értelmében a gyarmati uralom alatt álló államot is megilleti ENSZ Kgy határozatok: a szóhasználatban természeti erőforrásokat és kincseket használ, de 1974 óta a gazd. Tevékenységre is vonatkozik (ásványi, mezőgazd kincsek stb): ezek szárazföldi v tengeri államterületeken v azokban az övezetekben találhatók, amelyek az állam gazdasági joghatósága alá tartoznak -kivétel lehet: az állam egyoldalú vagy szerződéses aktusa, pl vámszabad övezet -
az örökös szuverenitás célja, hogy az állam a külföldiek érdekeltségei felett minél nagyobb ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezzen, lásd az Államok Gazdasági Jogainak és Kötelezettségeinek Chartája (1974)
91
A ZV előkészítőn elhangzott: ♣Nehéz tétel és esélyes, hogy EUs- kérdést is kap a vizsgázó, főleg a szuverenitás kapcsán!! -Pl. beleértett hatáskörök legszélesebb köre: EU ♣ENSZ Bizt Tanács legfőbb hatásköre a nközi béke megvédése, de kérdés, hogy jogosult-e intézmények létrehozására? 1991 IGEN, ezután jött létre a Jugoszláviai, Ruandai Törvényszék Megjegyzés: a tétel kidolgozásának napjaiban- 2006 márc közepe- Milosevic börtönbeli tisztázatlan halála miatt kéri Oroszország, hogy az ENSZ vizsgálja felül a Hágai Törvényszék indokoltságát Ruandai mészárlás ügye Ezen a területen többségben éltek a hutuk, kisebbségben a tuszik, akik a belga és az angol gyarmatosítókat kiszolgálták. Amikor Ruanda függetlenné vált, a tuszikat megaláztak, másodosztályú polgároknak tekintetté őket és szankciókkal sújtották őket. A 90-ea években puccsot szerveztek a hutu államfő ellen. Véres polgárháború tört ki, a hutuk egy része átállt a tuszikhoz, így most ők vannak hatalmon. Ez a helyzet veszélyeztetheti a nemzetközi békét és a biztonságot, ugyanis egy több milliós menekült tömeg érkezhet a szomszéd országba, megfelelő ellátás, higénia nélkül. Az ENSZ megállapította, hogy ez a helyzet fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot és Franciaországot felhatalmazta a vérengzés leállításra, a katonai bevonulásra. Haiti Haitin Duvalier volt a diktátor, halála utána pedig a fia került hatalomra. Az ő hatalmát megdöntötték, és egy plébánost, JeanBertrand Aristide-t választottak elnökké. Az új elnököt fél év után megbuktatta a katonaság, akik ezt követően átvették a hatalmat. USA a Biztonsági Tanács elé vitte az ügyet: a kialakult helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Biztonsági Tanács: jogosult fellépni a Biztonsági Tanács. Felszólították a katonai erőket, hogy adják vissza a hatalmat a polgári erőknek, ellenkező esetben minden szükséges eszközt hajlandóak bevetni annak érdekében, hogy az eredeti hatalom visszakerüljön a helyére. A Biztonsági Tanács USA-t bízták meg az ügy vezetésével, aki egy repülőgép anyahajót és néhány csatahajó elvonultatott Haiti mellett. Ez elég volt ahhoz, hogy a hatalmat visszaadják a polgári erőknek. Koszovói Az ottani helyzet Biztonsági Tanács döntéshozatali lebénulástól tartva, BT jóváhagyás nélkül történt a NATO katonai fellépése. (Magát a durva emberi jogsértést a BT többször elítélte és szankciókat léptetett életbe Jugoszláviával szemben.) Utólag azonban a Biztonsági Tanács - az 1244-es határozatában - jóváhagyta az akció eredményeként létrejött megállapodást. Az ENSZ, itt olyan ügyekben lépett fel, amelyeket korábban a belső joghatóságba tartozónak minősített volna. A nemzetközi jogközösség törekszik annak elkerülésére, hogy az államok a belügyekbe való beavatkozás tilalmára hivatkozva nemzetközi bűncselekményt kövessenek el, vagy alapvetően megsértsék a demokratikus intézményeket. Nincs általános szabály láthatóan az államok nem készek egy átfogó szabályozás megalkotására - így nincs egyértelmű jogi alátámasztottság, ezért az ENSZ esetről esetre halad előre.
92
72. Az államterület megszerzésének nemzetközi jogi szabályai. Az államot hosszú ideig, mint történelmi, szociológiai jelenséget fogták föl, állam keletkezhetett, ha 1, egy terület egyetlen államé sem volt, de ma már uratlan területek nincsenek 2, állam olyan területen létesült, amely korábban más államhoz tartozott A hagyományos doktrítna az uratlan és az állami területet különbözteti meg, de ettől a Nemzetközi Bíróság eltért, amikor kimondta, hogy nem azonosítható automatikusan az uratlan terület a nem állami területtel ► ennek oka, hogy törzsek vagy népek által lakott területeket, ha volt társadalmi szervezettség, nem tekintették uratlannak► csak a lakatlan terület tekinthető uratlannak, ha már minimális szervezettség van, akkor már nem res nullius A, a nem állami területek megszerzésének módozatai A1, a tényleges birtokbavétel kezdetben a nemzetközi jog a római jog tulajdonfogalmából inspirálódott: birtokbavételnek kezdetben szimbolikus aktusok is megfeleltek. Zászló kitűzése, kapcsolatfelvétel a lakossággal ► utóbb szokásjoggá vált, hogy a birtokbavételnek ténylegesnek kell lennie ► a XIX. században a gyarmatosító hatalmak az értesítést is megkövetelték, ez azonban nem vált szokásjoggá és csak az afrikai területeket igazgató európai hatalmak között érvényesült a tényleges birtoklás megnyilvánulási formái. Az aktusoknak állami hatóságoktól kell eredniük és hagyományos állami funkciókat kell betölteniük, de a ténylegesség fokát nem lehet abszolút módon rögzíteni: ♦alacsonyabb fokú ténylegesség is elfogadható lehet távoli vagy lakatlan területen, DE ♦ha már ritkábban is lakott a terület, akkor már közig és politikai döntések is szükségesek is lehetnek A2, a földrajzi egybefüggőség elmélete: a kérdés annak kapcsán merült fel, hogy az állandó birtoklás a fizikai meghatározók miatt lehetetlen vagy igen nehezen megvalósítható. Jogcím egy állami terület „természetes folytatásaként” felfogható a térség birtoklásához► a nemzetközi bírói és választottbírói gyakorlat nem kapcsol az egybefüggőséghez közvetlen joghatást, inkább „csak” számol vele ►az egybefüggőséghez kapcsolódik ugyan diplomáciai doktrína, de szokásjogi szabályról nem beszélhetünk! B, az állami terület megszerzésének módozatai Mivel az állam állami területet csak egy másik államtól szerezhet meg, ez a két fél megállapodását feltételezi. A nem szerződési típusú területszerzés jogcímei 1945 óta jogllenesnek minősíthetők. Még az is kétséges, hogy az ENSZ szankcióképpen területet csatolhatna el egy agresszor államtól B1, szerződéses módozatok a, a terület átruházása szerződésben: korábban ezek közönséges adásvételi szerződések, de ma már határmódosító szerződések, de kisebb jelentőségű területcserék vagy egy fegyveres konfliktust lezáró békeszerződés által szentesített terület átruházások lehetnek (pl. Elzász-Lotharingia. 1871-es frankfurti szerződés, de Trianon is) - a népszavazás is ide tartozik (pl 1921. Sopron) b, szerződéses területegyesítés egy állam megállapodhat egy másikkal, hogy beolvad vagy, hogy ketten egy új államban egyesülnek (1964-ben egyesült Tanganyika és Zanzibár, az új állam: Tanzánia, de Németország újraegyesítése 1990-ben is jó példa ide) B2, nem szerződéses módozatok a, egyoldalú döntés: vagy egy tényleges nemzetközi kormányzat vagy egy nemzetközi szervezet aktusa, gyakran szerződési vagy válbírói határozatba „öltöztetve” (pl 1938-ban és 1940-ben Németország és Olaszország megállapodtak abban, hogy válbírói jellegű döntés révén ítéljenek oda (adjudikatio) Magyarországnak csehszlovák és román területeket) b, hódítás: olyan területszerzés, ahol háború révén jut birtokba valamely állam és amit nem szerződés, hanem egyoldalú annexiós döntés szentesít DE. ha ez az egész terület annexiója, az már debellátiónak minősül fegyveres területszerzés az 1928. évi Kellog- Briand paktum, illetve az ENSZ Alapokmánya óta nem jogszerű területszerzési jogcím ↔ ennek ellentmond, hogy a Szu területi nyereségeit a kommunista tömb, majd a nyugati államok is elismerték (Helsinki, 1975) c, elbirtoklás: egy terület megszerzését a hosszabb idő alatti, háborítatlan birtoklás révén valósítja meg, de feltételezi az elbirtokló jóhiszeműségét (pl Palmas-szigetek ügye1928-ban: elegendő, hogy megvalósuljon a szuverenitás gyakorlása folyamatosan és békés módon kellően hosszú idő alatt, hogy minden hatalom, amely a szigeten szuverenitást gyakorlónak minősülhetne, a helyi feltételeknek megfelelő. Észszerű lehetőséggel bírjon arra nézve, hogy ténylegesen vagy vélt jogaival ellentétes tényállást megállapíthassa) A ZV előkészítőn elhangzottakból! Ismerni az Antarktisz és Arktisz problematikáját!!!, ezekről röviden ♣ Az Arktisz esetében a jéggé fagyott tengerrészen a folyamatosság elve a szektorelmélet elfogadását eredményezte ►a Jeges- tenger partjain fekvő államok szuverenitása kiterjed minden területre- akár már felfedezettek, akár nem-, amely a
93
partvonal keleti és nyugati végpontjait az Északi- sarkkal összekötő háromszögszerű területen belül helyezkedik el ► ebből Oroszország, Norvégia, Dánia (Grönland), Kanada és az USA profitálhat ► az USA azonban ezt elutasított, Kanada pedig a szigetek közötti tengereket is beltengernek minősítette ►az USA és a Szu sem fogadta el, hogy akciószabadságukat korlátozzák és számos kutató- és katonai bázist létesítettek a jégpáncélon ♣kérdésként fölvetődhet a vizsgán, hogy a Montago Bay szerződés mit mondott ki? -Jóváhagyta Kanada igényét, hogy a parti állam 200 mérföldön belül környezetvédelmi intézkedéseket tehessen ♣ Az Antarktisz. Jéggel borított kontinens, ahol mindenekelőtt Nagy-Britannia, Argentína és Chile igényei konkurálnak, de Franciao, Norvégia és a Szu is jelentett be igényeket ►csak Argentína hivatkozott az egybefüggőség elvére (geológiai analógiára) ► az USA ezeket nem ismerte el és elérte, hogy az 1959-es washingtoni szerződésben harminc évre befagyasszák a területi igényeket, ahol „ az emberiség egészének érdekében csak békés tevékenység folytatható” ► ezt megerősíti az 1991es madridi jegyzőkönyv: a kontinenst a béke és a tudomány természetes rezervátumának tekinti és ötven évre tiltja a bányászatot és megerősíti a tevékenységekkel szembeni korlátozásokat
94
73. Nem a saját területen gyakorolt területi igazgatási jogcímek. Állami hatáskörök konkurenciája: Bizonyos területi hatáskörök nem csak a területi szuverenitásból, hanem a hadijogból, nemzetközi jogközösség vagy a területi szuverén hatáskör-átruházásaiból is fakadhatnak. Ezek a következők lehetnek: Az állam saját területén kívül gyakorolt területi hatáskörei A személyi hatáskörök A külföldön tevékenykedő közszolgálatok irányában fennálló hatáskörök Ha az államnak az államterülethez nem tartozó térségeken gyakorolt hatáskörei nem pusztán az ott folytatott tevékenységekkel, hanem a terület birtoklásával függnek össze, beszélhetünk területi joghatóságról. Itt a jogcím által meghatározott bizonyos hatáskörök érvényesülnek, de nincs szó a szuverenitásból eredő teljes hatáskörök birtoklásáról. E hatáskörök gyakorlása lehet: ►A, Kizárólagos ►B, Osztott/ kollektív ►C, Ellenőrzött A, Kizárólagos 1, terület átengedése (cessio) a szuverenitás átruházása nélkül 1a, ideiglenes, de hosszú távú cessio: bérlet (rendszerint 99 évre, a II. VH után az USA 500 támaszpontot bérelt) 1b, átengedés közigazgatási célra 2, katonai megszállás: a más állam területét megszálló állam területi hatóságként fogható fel a terület személyei és javai felett, s jogcíme kizárólagos 2a, szerződésen alapul- hozzájárulást feltételez 2b, egyoldalú aktus, tehát kényszer 3, nemzetközi szolgalom: ténylegesen csak akkor lehet erről szó, ha az állam a saját területén bizonyos hatásköröket egy másik államnak enged át, ha ezen túlmutat, akkor már megszállás, cessio vagy protektorátus 4, protektorátus: ebben az esetben a védő állam intézi a védett állam bizonyos külső hatásköreit. A kapcsolat a területi szuverenitást elvben nem érintette, de a gyakorlatban igen: védelmi, igazságszolgáltatási ügyekbe is beavatkozás. A védő állam hatásköreinek terjedelme a protekt szerződéstől függ B, Kollektív 1, kondomínium: két vagy több állam gyakorolja egy terület felett az összes állami funkciót együttesen, gyakran paritásos alapon. A terület így egyikük területi szuverenitása alá sem esik és az intézmény rendszerint konkuráló területi igények befagyasztására szolgál (pl brit-francia Új-Hebridák) 2, kollektív katonai megszállás 2a, feltétel nélküli fegyverletétel következményeként is sor kerülhet rá ( pl Németország esetében a II. VH után) 2b, ha a fegyverletétel nem eredményezi a hatáskörök gyakorlása teljességének átruházását, akkor a hatáskörmegosztás tulajdonképpen azonos, mint az egyéni megszállás esetében, DE koll megszállás esetében egyetlen megszálló állam sem hozhat a terület egészére vonatkozó aktust (pl a koalíciós háborúk esetében) C, Ellenőrzött 1, mandátum: az I. VH után a Központi Hatalmak veresége nyomán a német és a török birodalom függő és elcsatolt területei tekintetében egyeztetni kellett a gyarmati rendszer és az azonnali függetlenség elveit ► Nemzetek Szövetsége Egyezségokmánya 22. cikk : a gyámságra megbízást fejlettebb nemzetek nyernek, felelősség stb► mandatárius hatalmak jogaikat a Nemzetek Szövetsége nevében gyakorolták► a megbízatás a függetlenség és az államiság útjára vezetésről szólt + gyakorlatilag területi igazgatási jogkörök 2, gyámság. „ fokozatos haladás az önkormányzati képesség vagy függetlenség felé”► Az ENSZ ellenőrzése keményebb, mint a Nemzetek Szövetségéé volt. A Gyámsági Tanács felépítése paritásos alapon és a Közgyűlés ellenőrzi ►a stratégiai fontosságú területek gyámságát a Biztonsági Tanács felügyeli- mára ezek függetlenek (pl Pápua-Új-Guiena) A ZV előkészítőn még elhangzott a tételhez: ♣Eltér a nemzetközi területszerzéstől! Területszerzés: végleges Területi igazgatás: nem válik az állam részévé, lásd Las Palamas eset ♣Gyámságnál: Namíbia esetet tudni!!! erről röviden: A Nemzetközi Bíróság úgy vélte, hogy az Alapokmány XII. fejezete értelmében a gyámsági rendszer nem szükségképpen váltja föl a mandátumrendszert ►ennek értelmében, ha Dél-Afrika nem járul hozzá, akkor a mandátum túléli a Nemzetek Szövetségét► DE: Dél-Afr nem utódja a Nemzetek Szövetségének az ellenőrzési hatáskörökben és nem igényelhet teljes szuverenitást e terület felett, viszont az ENSZ utódja a Nemzetek Szövetségének► tehát az ENSZ gyakorolhatja a mandátummal összefüggő hatásköröket ►ennek ellenére Dél-Afr továbbra is obstrukciót folytatott ► emiatt Etiópia és Libéria pert indítottak Dél-Afr ellen a faji elkülönítési politikára hivatkozva, de a Nemzetközi Bíróság helyt adott a dél-afrikai kifogásnak (1962) ►az ítélet negatív reakciókat váltott ki és az ENSZ Közgyűlése létrehozta (1966) az ENSZ Namíbia Tanácsát ► a Bizottsági Tanács megvonta határozatban a mandátumot és jogellenesnek minősítette a Dél-Afr által gyakorolt hatalmat ► A Nemzközi Bíróság tanácsadó véleményében (1966)- tól jogellenesnek minősítette a dél-afrikai jelenlétet, felhívta Dél-Afrt, hogy hagyjon fel a megszállással ♣pl Irak megszállása: az első pár napban nem volt igazgatás, lásd Bagdadi múzeum kifosztása
95
Namíbia esete Mint arról már szó volt a délnyugat-afrikai ügyben a Nemzetek Szövetsége helyébe az ENSZ lépett. Ez alapján Dél-Afrikának az igazgatásról jelentéseket kellett készítenie az ENSZ Gyámsági Tanácsának, és az ENSZ hajtotta végre azokat a feladatokat, amelyeket a Nemzetek Szövetsége gyakorolt a mandátumos feladatok teljesítése során. Mindez tulajdonképpen beleérthető azokba a hatáskörökbe, amelyekkel a felek 1945-ben az ENSZ-t felruházták. 1968 után az ENSZ létrehozta a Namíbia Bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy nemzetközi szinten fellépjen Namíbia és a lakosság érdekében, nemzetközi szerződéseket kössön a javukra. Ez a szerv azonban inkább csak elméletben működött. Mindazonáltal az, hogy az ENSZ egy olyan szervet hozhatott létre, amely más állam nevében szerződéseket köthet, szintén nem szerepel az alapokmányában egyértelműen, tehát itt is beleértett felhatalmazás érvényesült. pl Irak megszállása: az első pár napban nem volt igazgatás, lásd Bagdadi múzeum kifosztása Önkormányzattal nem rendelkező területek 1945-ig a gyarmati igazgatást a nemzetközi jog nem szabályozta. Az ENSZ alapokmány egy nyilatkozatot tartalmaz erre vonatkozóan, amely az igazgató hatalmakra ruházta a jólét és az önkormányzat kifejlesztésének feladatát.
96
74. Az államelismerés. I. Elismerés fogalma Az állami elismerés a jogforrásoknál már említett egyoldalú állami aktusok körébe tartozik. Egyoldalú állami aktusról akkor beszélhetünk, amikor a nemzetközi jog valamelyik alanya olyan jellegű akaratnyilatkozatot tesz, amelyben jogi tényt kötelezőnek fogad el magára nézve és ehhez jogi konzekvenciákat is kész fűzni. Az elismerésnek legfontosabb két fajtája: 1. államelismerés 2. kormányelismerés, de el lehet ismerni nemzeteket, felszabadítási mozgalmakat, bizonyos helyzeteket, illetve vitatott tényeket is. II. Államelismerés Ha az állam fogalmi elemi megvannak, akkor az állam tulajdonképpen létezik. Ennek feltétele a terület, a lakosság és a szervezett hatalom (Jellinek elmélete alapján), de a nemzetközi jogközösség figyelembe veszi az önrendelkezési jogot is. 1. Elismerés joghatásai Az államok azonban fenntartják a jogot maguknak, hogy valakit maguk közé emeljenek. Kérdés, hogy milyen a joghatása van az államelismerésnek. Két iskola nézeteit különböztethetjük meg ebben a kérdésben: 1.konstitutív iskola 2. deklaratív iskola 1.1 Konstitutív iskola Az államok “befogadó nyilatkozata” a negyedik fogalmi eleme az államiságnak. Ha egy államot nem ismernek el, akkor nem tekinthető teljes jogú államnak, hanem csak valamilyen kezdetleges jogalanynak. Nehézséget jelent igazolni ezt az elméletet, amióta a nemzetközi jogközösség elfogadta az államok jogegyenlőségének elvét. Hiszen alapján felmerül a kérdés, hogy mi alapján dönt egy állam a másik államról. Gyakorlati problémát jelent, hogy az államok nem egyszerre ismerik el az új államot. Ha egy államot elismertek, akkor azt az elismerő állam jogalanynak tekinti. Veszélyes lehet a konstitutív nézet: egy állam például azért nem ismer el a másik államot, hogy fegyveresen lerohanhassa, arra hivatkozva, hogy ő nem sértette meg az agresszió tilalmát, mert nem egy másik állammal szemben lépett fel. Például az arab államok ezért nem voltak hajlandóak elismerni Izraelt, és az első arab izraeli háború során rázúdultak Izrael állam területére. A konstitutív elmélet a fent említett okok miatt visszaszorult. 1.2 Deklaratív iskola A jogalanyiságra nézve nincs az államok elismerő nyilatkozatának joghatása. Az állam jogalanyisága a fogalmi elemek meglétével keletkezik. Az elismerő nyilatkozatok nem keletkeztetnek joghatást. Ez az elmélet azonban megkérdőjelezi az elismerés intézményének szükségességét. Hatása a jogalanyiságra A gyakorlatban az elismerés a jogalanyiságra nem hat ki, de a államiságból fakadó attribútumok gyakorlását jelentősen befolyásolja. Ha nem ismernek el egy államot az valójában csak a nemzetközi életben való fellépés lehetőségét szűkíti. El nem ismerésből adódó problémák Egy el nem ismert állammal kapcsolatban számos nehézség merülhet fel: a magyar családjogban figyelembe kell venni a külföldiek hozott jogát a házasságkötésnél, ez természetesen nem lehetséges, ha az államot Magyarország nem ismerte el. Vagy az ilyen állam útlevelével érkező személyt nem kell beengedni az országba, mivel az útlevele ilyen esetben nem minősül hivatalos “állami” személyazonossági dokumentumnak. Ha egy állam elismer egy másik államot, könnyen tud azzal szerződést kötni. Könnyebben tud a bajba került állampolgárainak az adott országban segíteni. A diplomáciai kapcsolatok során a diplomatákat megilletik a kiváltságok és mentességek. Például Magyarország nem ismerte el Tajvant. Magyarországon működik egy Tajvani Összekötő Iroda, de az ott dolgozók hivatalosan magánembereknek minősülnek, és így nem élveznek kiváltságokat, mentességeket. Emiatt “politikaépítő”, gazdaságfejlesztő tevékenységüket nehezebben tudják végrehajtani. Az elismerés, mint jog Az állam jogalanyisága ugyan objektív, de az államoknak nincs elismerési kötelezettsége. Ez egy diszkrecionális aktus. Az állam saját maga dönti el, hogy elismer-e egy másik államot. A gyakorlatban azonban az államok feltételtől teszik függővé az elismerést. Ez nem feltétlenül joggal való visszaélést jelent. Feltételekhez kötés Jugoszlávia és Szovjetunió szétesésekor az Európai Unió a következő feltételeket szabta az utódállamok elismeréséhez: az új állam fogadja el az elődállam által kötött fegyverzetkorlátozási szerződéseknek rá vonatkozó területi hatályát, emberi jogokat biztosító jogállam legyen, és biztosítsa a kisebbségek jogainak érvényesülését. Ezt nevezték az Európai Unió elismerési doktrínájának. Létrehoztak egy ad hoc választottbíróságot (Badinter-bizottság), amely azt vizsgálta, hogy teljesülnek-e ezek az elvárások az új államokban. Hasonló volt a helyzet 1878-ban, amikor Románia elismerését berlini kongresszus ahhoz kötötte, hogy Románia adjon állampolgárságot a zsidóknak. visszaélés lehetősége Természetesen megfelelő politikai, gazdasági potenciál esetén vissza is lehet élni ezzel a “hatalommal”. Macedónia elismerésekor Görögország a következőkre hivatkozott: az elnevezés területszerzési igényeket sugall, Görögország északi területén van egy ilyen nevű megye, Macedónia jogtalanul birtokolja a nevet, hiszen a Kre. IV. században élt makedón uralkodó, Nagy Sándor a görög kultúrkörhöz tartozik. Görögország az elismerés feltételéül szabta meg azt, hogy Macedónia lemond a nevéről és a címeréről. Az Európai Unió végül Former Yugoslav Republic of Macedonia (FYROM) néven ismerte el az államot.
97
Hallstein doktrina Sokszor megpróbálták zsarolni egymást az államok, mondván, ha a másik állam elismeri a kormányt, akkor megszakítja vele a diplomáciai kapcsolatot. Ezt a Hallstein-doktrina fogalmazza meg. Az 1950-60-as években nyert megfogalmazást, amikor is NSZK a diplomáciai kapcsolatok megszakítását helyezte kilátásba azokkal szemben, akik elismerik az NDK-t. Hasonló helyzet alakult ki Tajvan és Kína, Marokkó és Nyugat-Szahara, Ciprus és “Észak-Ciprusi Török Köztársaság” viszonylatában. 2. Elismerés formái 2.1 Egyéni vagy kollektív elismerés: Kérdés, ha valakit felvesznek egy nemzetközi szervezetbe, ez egyben jelenti-e az elismerést is? Ellene szóló érvként felhozható, hogy a felvétel a szervezetet kötelezi, nem pedig az összes államot. Lehetnek ugyanis olyan államok, amelyek a felvétel ellen szavaztak, vagy nem vettek részt a szavazáson, ezért a tagfelvétel nem tekinthető kollektív elismerésnek. Egyes nemzetközi szervezetek tagjai tagállamok lehetnek. ENSZ tagfelvétel feltételei: minden békeszerető állam, ki a szervezet megítélése szerint a kötelezettségek teljesítésére kész és képes. Ha tehát felvesznek egy államot az ENSZ-be az nem mondhatják, hogy az a szervezeten kívül nem tekintik államnak. Ez tulajdonképpen egy elismerés, arra nem hat ki, aki nemmel szavazott, vagy nem vett részt a szavazáson. Az ilyen államra nézve a szervezeti életen kívül nincs következménye a felvételnek. 2.2 Ünnepélyes elismerés hallgatólagos elismerés: Hallgatólagos elismerésnek minősül államközi szerződés kötése egy olyan állammal, amelyet korábban nem ismert el az állam. De ilyen a diplomáciai kapcsolatok felvétele is. A konzuli kapcsolat felvétele nem szükségképpen jelenti az államelismerést, mivel az az állampolgárok segítését szolgálja. Ugyanakkor a konzul a megérkezése után a külügyminisztertől kér engedélyt (exequateaurt) a működésre. Ilyenkor tehát szintén furcsa lenne azt mondani, hogy egyébként a küldő ország nem ismeri el az államot.
2.3 De iure és de facto elismerés:
A de iure elismerés tényleges és teljes hatályú és végleges elismerést jelent, míg a de facto elismerés ideiglenes és korlátozott elismerés
♣ a de facto elismerés nem keverendő össze a hallgatólagos elismeréssel, mert a hallgatólagos elism az de jure elismerés!!! A megnevezés megtévesztő, mivel mindkét esetben jogi elismerésről van szó, csupán a terjedelmük különböző. Pl.: Franciaország de facto ismerte e USA-t az 1776-os elszakadásakor. Feltételes elismerés Diplomáciai eszköz. Előfordul ,hogy az elismerő állam az elismerést az államiságon felüli más kritériumokhoz is köti. Pl.: USA kontra Panama Csatorna. Stimson doktrina Mandzsukuo kikiáltásával nyer megfogalmazást a Stimson-doktrína, amely értelmében nem lehet elismerni erőszakos úton létrejött államot. A nemzetközi közösség dönthet úgy, hogy a megszállás ellenére elismer egy államot. 2.4 Ad hoc elismerés: tulajdonképpen nem elismerést jelent, hanem valamilyen kapcsolat felvételt. Pl.: hadifogolycserék esetén, ha a harcolók a másik államiságát nem ismerték el. 3. Elismerés előnye Az állam az elismeréssel megnyitja az utat a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt, s ez rendszerint be is következik. Előfordulhat azonban, hogy jóllehet az elismerés megtörtént, mégsem kerül sor érdemi kapcsolattartásra, a nagy távolság miatt, illetve mivel nincs jelentős érdek. Pl.: Magyarország és Vanuatu (Új-Hebridák) között.
98
75. A kormányelismerés. Főszabály szerint a kormányzati forma megválasztása az állam belügye, a nemzetközi közösség szűk körű jogosítványokkal rendelkezik ennek befolyásolására, vagy minősítésére. Az adott állam alkotmányának megfelelően hatalomra került kormány esetében nem szükséges a kormány elismerése; sőt, egy ilyen nyilatkozat akár sértheti is az államot. Három, kivételesnek nevezhető esetben (alkotmányellenes úton hatalomra jutott kormány; konkuráló kormányok; emigráns kormány) szükségessé válhat a döntés más államok részéről a kormányelismerés kérdésében: a felelet e három esetnek a felvázolását, és a probléma gyakorlati feloldását jelenti. A gyakorlat nem egyezményeken nyugszik, megemlítendő az Estrada és Tobar doktrína, mint általános módszertani-rendező elvek, Kína-Tajvan kettőségéből eredő „kínai kérdés” rendezése az ENSZ BT tagságot illetően; valamint az emigráns kormányok néhány esete (lengyel, cseh emigráns kormányok a II. vh. alatt Londonban, vagy a Moszkvában létrehozott Kádár kormány legitimitásának kérdése) ************************************************************************* I. Elismerés fogalma Az állami elismerés a jogforrásoknál már említett egyoldalú állami aktusok körébe tartozik. Egyoldalú állami aktusról akkor beszélhetünk, amikor a nemzetközi jog valamelyik alanya olyan jellegű akaratnyilatkozatot tesz, amelyben jogi tényt kötelezőnek fogad el magára nézve és ehhez jogi konzekvenciákat is kész fűzni. Az elismerésnek legfontosabb két fajtája: 1. államelismerés 2. kormányelismerés, de el lehet ismerni nemzeteket, felszabadítási mozgalmakat, bizonyos helyzeteket, illetve vitatott tényeket is. új kormány elismerése egy korábban is létező államban► az állam alkotmányos autonómiájának elvének tartása miatt kérdés, hogy a nem alkotmányos módon eltávolított régi kormány vagy az új ismerendő el?- amennyiben az új hatalom tényleges és a nemzetközi kötelezettségeket tiszteletben tartja, a nközi jog nem foglal állást. Az állam semmiképpen nem szorul elismerésre ♣a kormány elismerésének bejelentése gyakori, elismerésének elutasítása kivételes ♣a dipl kapcsolatok megszakítása nem jelentik a kormány elismerésének elutasítását ♣új állam elismerése a kormány elismerését is jelenti egyben 1, alkotmányellenes kormány: nem az adott állam alkotmányának megfelelően -utólag képes magát demokratikus úton legitimmé tenni, lásd Ukrajna, Narancssárga- forradalom► a lakosság többsége támogatta, igazolta 2, konkuráló kormányok: több kormány - általában a nagyobb terület, népesség az irányadó 2001 előtti Afganisztán: tálibok ↔ Északi Szövetség a tálibokkal senki nem tartott diplomáciai kapcsolatot 3, emigráns kormány külső vagy belső erőszak miatt (puccs vagy forradalom) menekült el pl 1939 Németország megtámadta Lengyelországot►a lengyel kormány Londonba menekült► ekkor merült fel a kormányelismerés kérdése► a Szövetségesek az emigráns lengyel kormánnyal tartották a kapcsolatot A kormányelismerés joghatásai: teljes körű analógia az államelismerés joghatásaival!!! - csak deklaratív jellegű ez is: a kormányzati szervek ténylegességén alapul és visszaható hatályú, DE a kormelismerés VISSZAVONHATÓ és az államutódlás eseteitől eltérően nem kérdőjelezhető meg a megelőző kormány aktusainak érvényessége A ZV előkészítőn elhangzott még: ♣A szuverenitásból fakad a kormányelismerés, nincs beleszólása senkinek, de mégis beleszólást jelent, hiszen az államok teljesen szuverének-logikai ellentmondás!! A szuverenitásból fakad a kormányelismerés, nincs beleszólása senkinek, de mégis beleszólást jelent, hiszen az államok teljesen szuverének-logikai ellentmondás! ******************************************* Kormányelismerés Ha egy államot elismernek, azzal együtt elismerik a kormányt is. Kormányelismerésre kormányváltás esetén akkor van szükség, ha a kormányváltás alkotmányellenes módon történt. Vitatott, hogy a kormányelismerés nem minősül-e belügyekbe való beavatkozásnak. Tobar-doktrína (Továbbfejlesztette Wilson, illetve Bétancourt doktrinát): alkotmányellenes úton hatalomra került kormányok elismerését meg kell tagadni, amíg demokratikus választáson meg nem erősítik őket. Ha élvezik a nép a támogatását, nincs ok az elismerés további megtagadására.
99
Estrada-elv (Estrada mexikói külügyminiszter volt): tartózkodni kell a belügyekbe való beavatkozásoktól, ezért a kormányelismerés helyett a diplomáciai kapcsolatok megszakítását javasolja. Az 1980-as évek végéig inkább az Estrada-elv érvényesült. A berlini fal leomlása után a Tobar-doktrína került előtérbe. Jelenleg is ez utóbbi tűnik hatékonyabbnak. Elismerés, mint kényszer A kormányelismerés másik esete, amikor az állam nem tudja megkerülni az elismerést, pl. mert több hatalom, kormány van egy adott országban és el kell dönteni, hogy kivel tart kapcsolatot az állam. Pl.: a Ceausescut 1989-ben puccsal megdöntő Nemzeti Megmentési Frontot, amelynek Iliescu volt a vezetője számos állam (Magyarország is) már akkor elismerte, amikor a helyzet még képlékeny volt. Kína képviseletére 1949-71 között sok állam nem a pekingi kormányt, hanem a tajvani kormányt ismerte el. 1971 óta tulajdonképpen minden állam elfogadta, hogy a hatalmat ténylegesen is gyakorló kommunista kormány jogosult Kína képviseltére. Menekült kormány elismerése Sajátos a helyzet, ha menekült kormányt kell elismerni, amelynek belső puccs vagy külső erőszak nyomásra kellett elmenekülnie. A puccsal eltávolított kormány esetén az elismerők. politikai preferencái esnek latba. Ha azonban külföldi állam beavatkozása űzte el a kormányt, elismerése összeegyeztethető a nemzetközi joggal (vö.: Stimson doktrina). Konstitutív jelleg A kormányelismerés a két ország kapcsolatában konstitutív.
100
76. A szerződésekben való államutódlás.
államutódlás: amikor egy állam egy másik államot vált fel valamely terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségben Ha új állam lép egy korábban létező helyébe, akkor számolni kell az új állam konstitutív elemeivel, még akkor is, ha csak a belső közig határvonalak válnak nemzetközi határokká- lásd: Jugoszlávia szétbomlása DE: a kormányzat forradalmi úton történő megváltozása sem vezet államutódláshoz az állam folyamatosságának az elve miatt A belügyekbe való beavatkozás tilalma elvének megfelelően a nemzetközi jog megerősíti, hogy az egymást követő alkotmányos rendszerek dacára az állam jogalanyisága azonos marad. Az új kormány köteles az elődje által kötött nemzetközi szerződéseket tiszteletben tartani, sőt az ún „forradalmi kormány” által kötötteket sem utasíthatja el!!! Az államutódlás általában olyan területváltozás, amelyet nem lehet közönséges cessio fogalma alá vonni, mert az államutódlás folyamat és jogi szabályrendszer: -mindig van egy elődállam („örökhagyó”) -és egy utódállam (de nem a jogok és a kötelezettségek folyamatossága a meghatározó) LÉNYEG a szuverenitás, vagyis az új szuverén teljes körűen és független módon gyakorolja hatásköreit Állam: 1, keletkezhet a semmiből ♦ uratlan terület nincs, ill az Antarktisz és Hold. 30 éve befagyasztották a területi igényeket 2, ahol már volt állam, ott ♦ egyesüés: pl Zanzibár és Tanganyika: Tanzánia Kelet- Németország és Nyugat- Németország egyesülése ♦ szétválás: az előd állam megszűnik és két vagy több új állam jön létre, pl Szovjetunió, Csehszlovákia ♦kiválás. előd állam egy része is megmarad, lásd Délszláv államok, Kis-Jugoszlávia megmaradt, ma: Szerbia-Montenegro, de mellette Horvátország, Szlovénia, Szerbia A ZV előkészítőn elhangzott kiegészítő: ♣Szóba kerülhet a vizsgán ennél a tételnél a szétválás kapcsán: Duna- Egyezmény kérdésként: Csehszlovákia mely területére vonatkozik a szétválás után? -Csehországra nem vonatkozott, mert Szlovákia a parti állam!!! 1. Szerződés öröklése jogelődtől Új államok az utóbbi 100 évben jellemzően a gyarmati uralom alól felszabaduló területeken keletkeztek. (vö. népek önrendelkezési joga, népszuverenitás). De ez történelmileg nem úgy valósult meg, ahogy az feltételezhető lenne. Ti. nem az afrikai nemzetek lettek szabadok, hanem a gyarmati államok váltak függetlenné, a gyarmati uralom alatt egységet alkotó területek, nem pedig pl. a hutuk. Uti possidetis elv: az önrendelkezési elv azzal a korlátozással él, hogy a határokat nem módosíthatják, és a gyarmati határok lesznek az államok határai is. Nemzetközi szerződések sorsa a terület egy részére vonatkozó államutódlás esetén: 1978. évi Bécsi Egyezmény 15. cikke szerint az elődállam szerződései megszűnnek, és az utódállam szerződései lépnek hatályba. Kivétel: Azok a szerződések, amelyeket külön klauzulával az állam egy bizonyos területére korlátozták. Az elődállam belső jogába inkorporált szerződések hatálya az utódállam beleegyezése mellett kivételesen fennmaradhat. Ekkor az utódállam nem válik szerződő féllé (nem szerződéses államutódlás) hanem szuverén döntést hoz az elődállam belső jogának megtartásáról. Hogyan történik a gyakorlatban az államok önrendelkezési jogának megvalósulása? Pl. Banglades el akart szakadni Pakisztántól, s bár az ENSZ ezt kezdetben nem támogatta, amikor már az önálló állam létrejött, kénytelen volt azt elismerni, és felvette vele a kapcsolatot. Pl. Eritreia: Etiópiától akart elszakadni (annak kijárata a tengerhez). Ennek nem volt nemzetközi támogatottsága, de létrejötte után ezt is elismerték. A nemzetközi jog az egyes államokon belüli önrendelkezést garantálja, de az elszakadást akaró területekkel szemben rendszerint semleges (nem garantál, de nem is tilt.) Az államok viszont a szeparatizmus ellen fellépnek: lásd az el nem ismert észak-Ciprui Török köztársaság. 2. Államok felbomlása és szétválása Lehetséges, hogy felbomlik egy állam, de az egyik darabkája sem marad az előző állam maradványa, mint a jogfolytonosság képviselője. (Jugoszláviában Kis-Jugoszlávia a régi Jugoszláviával államazonosnak tekintette magát. A nemzetközi közösség szerint nem elszakadásról van szó, hanem felbomlásról, így nem kaphatják meg Tito államának helyét az ENSZ-ben.) Milosevics bukása után az új jugoszláv vezetés is elfogadta ezt, s kérelmére új tagként felvették az ENSZ-be
101
Az államutódlás szabályrendszere 3. Nemzetközi egyezmények az államutódlással kapcsolatban 1978. Bécsi egyezmény: a szerződésekben való államutódlásról. 1983. Bécsi egyezmény: az állami vagyonban, állami archívumokban és állami adósságokban való jogutódlásról. A két szerződés még nem hatályos és csak részben tartalmaz szokásjogi kodifikációt. 3.1 Terület átcsatolás Változó szerződési határok elve. Az elődállam szerződései a területre nézve megszűnnek az utódállaméi, kiterjednek rá. 3.2Elszakadás A államból kiszakad B és C, így három állam lesz az eredeti területen. A szerződések mindhármukra vonatkoznak. 3.3 Szétválás A állam B és C részre szakad, A szerződési hatálya kiterjed B-re és C-re (folytonosság elve). De: elszakadásnál, szétválásnál előfordulhat, hogy vannak olyan szerződések, melyek az államnak csak egy területére vonatkoztak, akkor a szerződés csak arra az állam(ok)ra vonatkozik, mely területére az érintett körzet esik. 3.4 Egyesülés A és B államból alakul ki C állam. Ekkor az A állam által kötött szerződés jogutóda C, de a szerződés hatálya A volt területére terjed csak ki. Kivéve: 1. Többoldalú (multilaterális) egyezmények, melyek egyetemes értékeket képviselnek (pl. emberi jogok), C állam egyoldalúan kiterjesztheti teljes területére. Erre joga van, nem kötelezettsége. Egyéb szerződések (ha új tagfelvétel esetén a bennlévők hozzájárulása kell) esetében a többi részes egyetértésével terjeszthetikki a szerződést. 2. Kétoldalú egyezmények: A másik fél hozzájárulásán múlik, hogy C állam, mikor terjesztheti ki a szerződés hatályát B területére is (pl. vízumkényszer). Kérdés: A közjogi jogok alakulása: állampolgárság, választójog. Németország egyesülése Az 1978-as nem nemzetközi jogi értelemben vett egyesülés volt, hanem a területi szuverenitás kiterjesztése azon területeire, amelyeket korábban nem igazgatott. Az NDK állama megszűnt, és az egész ország az NSZK. Az NDK szerződéseit az NSZK nem vette át, de saját szerződéseit kiterjesztette a volt NDK területére is. A legfontosabb az ENSZ tagság volt. 3.5 Gyarmati sorból függetlenné vált államok sorsa Tiszta lap elve: az újonnan függetlenné vált államot az elődállam szerződései nem kötik.
1. 2.
Kétoldalú szerződések viszonylatában a két államnak kell megegyeznie, hogy a szerződést hatályában fenntartják-e.
Többoldalú szerződéseknél a függetlenné vált állam utódlási értesítéssel részese lehet az egyetemes értékeket képviselő megállapodásoknak. A tabula rasa (tiszta lap) arra jó, hogy a gyarmatosítók által kötött rossz szerződéseket ne kelljen felvállalniuk. Részvétel a nemzetközi szervekben: Ahol a belépés felvételi kérelemhez kötött, ott az új államnak nincs automatikus vagy kikényszeríthető részvételi joga. (NSZK – NDK, vagy a volt Jugoszláv tagköztársaságok). Államutódlás és a nemzetközi jogi felelősség Nemzetközi felelősség általános elvei és a jogellenes aktusok betudhatósága kizárják a folyamatosságot mind az aktív, mind a passzív felelősség tekintetében. ⇒ Jogutód állam nem adhat diplomáciai védelmet harmadik állammal szemben, ha a jogsérelem az államutódlás előtt az elődállam polgárát érte.
102
77. Az állami javakban, állami adósságokban és állami archívumokban való államutódlás. Elvileg nem kizárt, hogy ez a felelet is az államutódlás fogalmának meghatározásával kezdődjék. A javak tekintetében az 1983. évi bécsi egyezményen túl meghatározó a Pázmány Péter Egyetem ügye. Állami archívumoknak elsősorban a különböző nyilvántartások tekintendők, ezek közül az utódállam azokat szerzi meg térítésmentesen, amelyek a területének igazgatásához szükségesek. Lásd még a 76. tételben. -Bécsi Egyezmény! - szokásjogi természetű kérdés ***************************************** államutódlás: amikor egy állam egy másik államot vált fel valamely terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségben Ha új állam lép egy korábban létező helyébe, akkor számolni kell az új állam konstitutív elemeivel, még akkor is, ha csak a belső közig határvonalak válnak nemzetközi határokká- lásd: Jugoszlávia szétbomlása Az államutódlás szabályrendszere 3. Nemzetközi egyezmények az államutódlással kapcsolatban 1978. Bécsi egyezmény: a szerződésekben való államutódlásról. 1983. Bécsi egyezmény: az állami vagyonban, állami archívumokban és állami adósságokban való jogutódlásról. A két szerződés még nem hatályos és csak részben tartalmaz szokásjogi kodifikációt. 3.1 Terület átcsatolás Változó szerződési határok elve. Az elődállam szerződései a területre nézve megszűnnek az utódállaméi, kiterjednek rá. 3.2Elszakadás A államból kiszakad B és C, így három állam lesz az eredeti területen. A szerződések mindhármukra vonatkoznak. 3.3 Szétválás A állam B és C részre szakad, A szerződési hatálya kiterjed B-re és C-re (folytonosság elve). De: elszakadásnál, szétválásnál előfordulhat, hogy vannak olyan szerződések, melyek az államnak csak egy területére vonatkoztak, akkor a szerződés csak arra az állam(ok)ra vonatkozik, mely területére az érintett körzet esik. 3.4 Egyesülés A és B államból alakul ki C állam. Ekkor az A állam által kötött szerződés jogutóda C, de a szerződés hatálya A volt területére terjed csak ki. Kivéve: 1. Többoldalú (multilaterális) egyezmények, melyek egyetemes értékeket képviselnek (pl. emberi jogok), C állam egyoldalúan kiterjesztheti teljes területére. Erre joga van, nem kötelezettsége. Egyéb szerződések (ha új tagfelvétel esetén a bennlévők hozzájárulása kell) esetében a többi részes egyetértésével terjeszthetikki a szerződést. 2. Kétoldalú egyezmények: A másik fél hozzájárulásán múlik, hogy C állam, mikor terjesztheti ki a szerződés hatályát B területére is (pl. vízumkényszer). Kérdés: A közjogi jogok alakulása: állampolgárság, választójog. ************************************* Állami javak: Az utódállam területén maradnak főszabály szerint, kivéve a „nagy nemzeti kincsek” esetén, amelyekről meg kell állapodni szétválás esetén ⇒ ebben az esetben irányadó, hogy hol található ►az állami vagyonba tartoznak az erdők stb. Pázmány Péter Egyetem ügye: Magyarország és Csehszlovákia között zajlott másodfokon. Első fokon a trianoni békeszerződésben megjelölt vegyes választottbíróság járt el. Érdekessége az ügynek, hogy az egyik fél egy állam, a másik egy jogi személy, az egyetem. Az egyetem 1635-ben katolikus alapítványi egyetemként jött létre, nem pedig állami egyetemként. Ennek jelentősége később elmosódott, mivel ez volt az egyetlen egyetem, így a király is támogatta adományokkal, és a működésébe is beleszólt. A trianoni béke után az egyetemnek egy 3 millió aranykorona értékű földbirtoka Szlovákia területére került. Ezt a területet Csehszlovákia elvette az egyetemtől, mondván, hogy a békeszerződés kimondja, hogy minden olyan állami tulajdon, mely az utódállamok területére került, az utódállam tulajdonába kerül. Az egyetem a választottbírósághoz fordult, mely kimondta, hogy a birtok az egyetemet illeti meg. A csehszlovák állam fellebbezett az Állandó Nemzetközi Bírósághoz. Csehszlovákia azt kívánta bizonyítani, hogy az egyetem állami egyetemmé vált. A Bíróság alaposan megvizsgálta az egyetem történetét és azonos eredményre jutott, mint a választottbíróság, így 1933ban elrendelte az in integrum restitutiot.⇒ Mindent vissza az Egyetemnek! Államadósság: irányadó az, ahogyan a javakat is osztották, egységes egészként kell kezelni az állami javakat és az adósságot, a javak tekintetében kell az arányt meghatározni és ez lesz az irányadó az államadósságra is. Fő elv szerint méltányos arányban száll át. Semmilyen adóság sem száll át az újonann függetlenné vált államra (38. cikk) kivéve ha a felek eltérően állapodtak meg. Archívum: nem csak a levéltár tartozik ide, hanem földhivatali nyilvántartások, születési anyakönyvi kivonatok stb az észszerűség diktál a területhez igazodik, a szükséges, a területre vonatkozó archívum eredeti vagy másodpéldányai kerülnek át.
103
104
78. A nemzetközi szervezetek alapokmányainak sajátosságai egyéb szerződésekhez képest. TK: 280-286 old. Nemzetközi szervezetek történeti fejlődése Csírái az amphiktütóniák és az ókori városszövetségek, érdemben azonban csak a modern állam megjelenése után lehet róla beszélni. →1851-1914: Szent Szövetség, Európai Koncert, de egyik sem intézményesült, de létrejöttek folyami bizottságok- Rajna (1815), Majna (1831), Duna (1856) és technikai együttműködést biztosító uniók: Egyetemes távközlési Unió (1865), Egyetemes Postaunió (1878), Szerzői és Műalkotások Védelmének Uniója (1883) →A két vh. között: Wilson kezdeményezése – a genfi Nemzetek Szövetsége 1919-ben jött létre, voltak regionális törekvések is, mint a korábbi Pánamerikai Unió megerősítése. Technikai téren a nemzetek szövetségének föderalizmusa megbukott. →1945 óta: ENSZ Alapokmánya (1945. június 26-án San Francisco-ban írták alá) a Nemzetek Szövetségéhez képest az alapelvek ugyanazok vagy továbbfejlesztették, a struktúrák és hatáskörök jelentősen különböznek. A technikai együttműködés újraéledt, az ENSZ szakosított intézményei is ide tartoznak. A nemzetközi szervezetek joga és a nemzetközi jog Megkülönböztethető a nemzetközi szervezetekre alkalmazandó jog, ami a nemzetközi jog, - és a nemzetközi szervezetek által alkotott jog, ami különbözhet a nki jogtól. (pl. EU joga) A nki szervezetek döntései mindig a nki szerződési természetű – alapokmányukra nyúlnak vissza, érvényességük a szervezetek specialitásának elvét figyelembe véve állapítható meg: ez is egyébként a nki jog egyik általános elve. A Nki Bíróság sohasem utasította el, hogy az ENSZ valamely szervének jogi aktusait érvényesítse. (Pl. Korfu-szoros ügy) A nki szervezetek jogalanyok, a nki jog szabályozza őket, helyzetük azonban mégsem egyforma. Nki szervezet fogalma: Államok társulása nki szerződés révén, amely alkotmánnyal, közös szervekkel és saját, a tagállamokétól eltérő jogalanyisággal rendelkezik. LORD FITZMAURICE (a Nemzetközi Jogi Biz. rappotőre) definíciója. A def. kielégítő, de a tényleges gyakorlat leszűkítő,mert attól még bírhat jogalanyisággal, hogy egy fogalmi elem hiányzik. Az alapító okmány: -mint másból erdeztetett jogalany, csak nki szerződés alapján hozható létre -az elnevezés sokféle lehet: egyezmény, egyezségokmány, charta, statútum -nki szervezetek nem hozhatnak létre újabb nki szervezeteket -az alapító szerződés lehet teljesen új vagy egy korábbit módosító, megváltoztató -az új nki szerződést kidolgozó konferencia összehívása eredhet egy államtól/ érdekelt államok csoportjától/egy már létező nki szervezettől. A létesítési aktus alkotmányos aspektusai -a nki szervezet jogrendje hierarchiájának csúcsán alapokmánya áll -alapokmánya gyakran meghirdeti saját primátusát a szervezet által kötött szerződések felett, ennek oka a közvetett módosítások megakadályozása -az alapokmányt integráns egészként kell elfogadni, a fenntartások természetüknél fogva ütköznének a szerz. céljával és tárgyával -az alapokmány felülvizsgálata gyakran szembeszegezhető lesz a módosítást nem ratifikáló állammal. Az egyet nem értő állam a szerv. elhagyására kényszerülhet. -az alapokmány rendszerint időben korlátlan hatályú, ez különbözteti meg a nki konferenciáktól -általában tartalmaz felülvizsgálati klauzulákat -minimum a szervezet célját, struktúráját, és hatásköreit rögzíti A szervezet tagjai Az igazi nki szervezetek kormányköziek, de az alapokmányok az államok előtt nyitottak és meg lehet nyitni nem állami egységek előtt, bizonyos területeket képviselő hatalmak és nki szervezetek előtt is. Az alapokmányban részesek a tagok, a többi társult tag v. megfigyelő. A társult tagok szavazati jogot leszámítva rendelkeznek mindazzal, amivel a tagok, a megfigyelők jogai korlátozottabbak, általában csak az őket közvetlenül érintő tevékenységekben vehetnek részt. Nki szervezetek egy másik munkájában általában a titkárságon keresztül vesznek részt. Felvétel a szervezetbe -az alapító tagok egymást kooptálják kölcsönösen, nem kell felvétel ha tagállamok egyesüléséből jön létre egy utódállam -államok nem kötelesek belépni, diszkrecionális jogkörük, azonban az állami szuverenitás nem biztosítja a tagság megszerzését, mert az a tagfelvételi eljárás függvénye, az alapokmány elfogadását népszavazáshoz lehet kötni. Felvételi kritériumok -csak ott van értelme felv. eljárásnak, ahol nincs részvételhez való jog -a belső szolidaritást a zártsággal lehet fokozni, pl. ha diszkrecionális politikai kritériumokat határoznak meg. Pl az ENSZ kritériumai elméletileg egyszerűek, az alapokmány kötelezettségeinek teljesítésére kész és képes, békeszerető államnak kell lennie. -a jelöltek ellenőrzésének eljárásait mindig az alapokmány rögzíti. Kilépés nki szervezetből -az államok a belépéssel nem adják fel szuverenitásukat, megmarad kilépési joguk, amelyet csak a szerződési jognak az alapokmányra vonatkoztatott szabályai korlátoznak. KILÉPÉS
105
-
a priori mindig lehetséges, az alapokmány hallgatása esetén is az alapokmány felmondását jelenti, így az 1969. évi Bécsi Egyezmény 54-56 cikkei az irányadók, mely szerint történhet a felmondás szerződésszerűen vagy ennek hiányában a bennlévők hozzájárulásával alapokmány hallgatása esetén is lehet, ha megállapítható hogy ez volt a felek szerződéskötéskor a szándéka vagy a körülmények erre utalnak ha az alapokmány kifejezetten másképp rendelkezik, úgy az az irányadó
TÖRLÉS, KIUTASÍTÁS, KIZÁRÁS az 1969. évi Bécsi E. csak áttételesen, az érvénytelenségi okok és végrehajtás hibái révén szabályozza alapokmányok általában tartalmaznak szankciókat megsértésük esetére,melyek közül a kizárás a legsúlyosabb, a szervezet/nki jog durva megsértése esetén alkalmazhatóak enyhébbek pl. a tagsági jogok és kiváltságok felfüggesztése/szavazati jog felfüggesztése
106
79. A nemzetközi szervezetek szerveinek tipológiája összetétel, hatáskör és normaalkotás szempontjából. TK: 297-306 old. OSZTÁLYOZÁS ÖSSZETÉTEL SZERINT: 1. Kormányközi jelleget megőrző, kormányképviselői szervek 2. Nemzetközi funkcionáriusokból (Ügynökökből) álló szervek: a nemzetközi ügynök (agents international) bármelyik, akár fizetett, akár fizetetlen, állandó jelleggel vagy nem úgy alkalmazott funkcionárius, akit a szervezet egy szerve felhatalmazott, hogy ennek valamely funkcióját gyakorolja vagy segítsen gyakorolni. Ide értendők a nki bíróságok bírái, a szervezet rendelkezésére bocsátott fegyveres erők, a békítést és jószolgálatot a szervezet nevében tevő diplomaták és kiküldött szakértők, konzultánsok. Döntő, hogy a tevékenységet a szervezeten belül hajtja végre és a tevékenység a szervezetnek betudható. Az ügynökök függetlenek. A nemzetközi funkcionárius a nki ügynökök közül azok, akik folyamatosan és kizárólag a szervezet szolgálatában vannak. 3. Független szakértőkből álló szervek 1. Egyszemélyes szervek pl. ENSZ főtitkár 2. Kollektív szervek 1. Egy szervezet szerve 2. Több szerv közös szerve 1. Állandó szerv 2. Ideiglenes szerv pl. egy békefenntartó művelet estében HATÁSKÖR SZERINT: 1. Plenáris szerv: az egyetemes szervezetekben, ahol a taglétszám meghaladja rendszerint a 100-at, legalább egy szervnek plenárisnak kell, elvileg ez az általános hatáskörű szerv 2. Szűkebb körű szerv: speciális szerv, nem rendelkezi általános hatáskörrel, csak olyan hatáskörrel, amellyel felruházták - a gyakorlatban ez általában jóval árnyaltabban jelenik meg Szavazatok megoszlása szerint: 2.1.1 Egy állam egy szavazat. Ez a forma a szuverenitást biztosítja, de könnyen a szervezet lebénulásához vezethet; pl.: ENSZ. 2.1.2 Egyéb forma: alapokmány rendezi; pl.: IBRD részvények alapján. Döntéshozatal szerint: 1 Egyhangúan. 2.Többségi szavazattal. A döntés születhet sima többséggel, vagy 2/3-os többséggel, pl.: Közgyűlésben: tagfelvétel, kizárás, tagsági jogok felfüggesztés, nemzetközi béke és biztonság kérdései. A Biztonsági Tanácson belül minősített többség: 15-ből 9, de az állandó tagok szavazata szükséges. Ennek oka, hogy a gazdasági potenciállal rendelkezőket ne lehessen szankcióra rákényszeríteni. Együttes döntéshozatal valósul meg a Nemzetközi Bírósági tagsági helyeinek betöltése során, ugyanis bíró csak az lehet, aki a Közgyűlésben és a Biztonsági Tanácsban is elnyeri a szavazatok többségét. Együttes döntéshozatal valósul meg a Nemzetközi Bírósági tagsági helyeinek betöltése során, ugyanis bíró csak az lehet, aki a Közgyűlésben és a Biztonsági Tanácsban is elnyeri a szavazatok többségét. NORMAALKOTÁS SZEMPONTJÁBÓL: A végzett tevékenységet figyelembe véve megkülönböztetünk normatív vagy operatív típusú tevékenységet folytató nemzetközi szervezeteket. Normatív tevékenység: normaalkotás, mely lehet ajánlás vagy kötelező hatályú. Azt, hogy milyen normát alkothat egy nemzetközi szerv, az alapokmány határozza meg. Operatív tevékenység: a napi ügyek vitelét jelenti. Tulajdonképpen minden szervezetben párhuzamosan jelen van mindkét tevékenység, de az, hogy melyik a domináns, rendszerint könnyen megállapítható. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés viszont mindkét tevékenységet végezheti. A humanitárius szervezeteket értelemszerűen inkább az operatív tevékenység jellemzi. ************************************************************************* A nemzetközi ügynökökből álló szervek. Tk: 303-306 E szervek jellege és szerepe A folyamatos munka csak kormányközi szervekkel biztosítható, amely nem intézményes, hanem technikai szervezetekben képzelhető el. Minden nemzetközi szervezet alapokmánya rendelkezik a nemzetközi ügynökökből álló szervezetekről (agents internationaux) Célja: Szervezet folyamatos működésének biztosítása a 1. Döntés előkészítésben és a 2. Végrehajtásban. Az összes államnak és szervezetnek megfelelő megoldások felkutatása. Definíció Nemzetközi ügynök (agent international) bármely Akár fizetett Akár ingyenesen tevékenykedő Állandó jelleggel Vagy csak alkalmilag foglalkoztatott funkcionárius.
107
„Vagyis ide értendő minden olyan személy, akinek révén a szervezet cselekszik.” Ide kell sorolni a fentieken kívül még a Nemzetközi Bíróságok bíráit A szervezet rendelkezésére bocsátott tagállami fegyveres erőket Azon diplomatákat, akik a békítést vagy a humanitárius szolgálatot a szervezet nevében végzik. Konzultánsokat Kiküldött szakértőket Egyesek állandóan, mások pedig csak egy misszió erejéig kötődnek a szervezethez. Nemzetközi funkcionáriusok azok a nemzetközi ügynökök, akik folyamatosan és kizárólag a szervezet szolgálatában vannak. Ezen a körön belül megkülönböztetünk: 1. Koncepcionális kérdésekben döntésfelelős személyeket (cadre) 2. Alárendelt végrehajtókat 3. Kiszolgáló személyzetet. A különbség mind a javadalmazásban, mind a felvétel módjában megnyilvánul. Politikai, gazdasági és társadalmi erők képviselőiből összeállított szervek. Tk: 306-309. E szervek létének értelme A nemzetközi együttműködés kiszélesedése, a titkos diplomácia kritikája, az államokon belüli egyeztetési fórumok elterjedése kormány-, sőt külügyminisztérium-közi szervezetek megnyitására ösztönözték az államokat a különböző társadalmi-politikai erők előtt. Ebből az következtethető, hogy az államok a nyomásgyakorló csoportoktól (pressure group) kevésbé tartanak, mint a közvéleménytől. Az ILO „tripartizmusa” Az ILO-nak egyetlen tisztán kormányközi szerve sincs. Az Általános Konferencia (nemzetközi Munkaügyi Értekezlet) és az Igazgatótanácsi helyeken a kormányok és a nem kormányközi szervek (munkavállalói és munkáltatói szervek képviselői) egyenlően osztoznak. Az általános konferencián 4 fős tagállami delegációban 2 fő a kormányt 1-1 a munkavállalókat illetve a munkáltatókat képviseli. Az utóbbi két főt is formálisan a kormány nevezi ki, de ezt a legreprezentatívabb szervekből kell megtennie. A munkáltatók és a munkavállalók önállóan, a kormány álláspontjának figyelmen kívül hagyásával szavaznak. A háromoldalúság megnyilvánul a konferencia ügyrendjében: a három képviselet külön szavazó kollégiumot képez. A mai 112 fős igazgatótanácsnak 56 nem kormánytagját fele-fele arányban saját kollégiumaik választják. EU Gazdasági és Szociális Bizottsága A római szerződés 193. Cikke határozza meg a gazdasági és társadalmi élet különböző kategóriáit. Tagjait a Tanács egyhangúan 4 évre nevezi ki, kikérve az európai szakmai-érdekképviseleti szervek álláspontját is. Kinevezésük személyre szóló, de nem kapcsolódhat kötött imperatív mandátumhoz. A tagállamok listákon jelölnek, de a helyek száma tagállamonként különböző. A Bizottság jogosítványai alapvetően konzultatívak. Elnöke és hivatala van, de ügyrendjét azonban a tanács erősíti meg. A Bizottság még számos más konzultatív szervet is létrehozott javaslati folyamatainak reálissá tételére. Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése A Parlamenti Közgyűlés tagjait az államok parlamentjei választják vagy jelölik, akik valójában parlamenti képviselők és saját pártjukat képviselik. Egy államnak jutó helyek száma súlyozott. Mo: 7. Minden delegációnak van ugyanannyi helyettes tagja is. A Parlamenti Közgyűlés évi rendszeres és rendkívüli ülésszakokat tart. Funkciói konzultatívek, így normatív értelemben korlátozottak. (Assemblée consultative) Létének fő értelme: ő az európai közvélemény fóruma. Európa Parlament A három közösségnek már 1957-től közös parlamentje van, de ezt csak 1962-től nevezte Európa Parlamentnek. Tagjait 1979-ig a tagállamok Parlamentjei delegálták, ezután pedig közvetlen választásokat tartanak. A tizenötök esetében a 626 hely a következőképp oszlik meg: D 99, F-GB-I 87, E 64, NL 31, B-GR-P 25, S 22, A 21, DK-SF 16, LUX 6. Főbb jellemzői: A képviselők frakciókba tömörülnek. Saját elnöke, ügyrendje, hivatala és számos bizottsága van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza kivéve, ha a szerződés minősített többséget ír elő. Plenáris üléseket Strasbourgban Bizottsági üléseit Brüsselben tartja Titkársága Luxemburgban van. Még mindig nem az EU törvényhozó szerve Kötelező konzultatív szerepet tölt be Nemzetközi szerződések kötésekor hatásköre korlátozott Tagfelvétel-kibővülés esetén vétójoga van A Tanáccsal szemben kevés a politikai kontroll eszköze. A Bizottságot bizalmi, és a jelenlevők 2/3-os szavazatával megbuktathatja A pártpolitikák európai szintű érvényesülését segíti elő. A maastrichti szerződés értelmében saját épülete elkészülte után kizárólag Strasbourgban fog tevékenykedni.
108
80. A nemzetközi jogi felelősség konstitutív elemei. TK 365-371, 377-381, 384-387 old. Ahhoz, hogy egy állam nemzetközi jogi felelőssége fennálljon, − jogellenes magatartásával − betudhatóan − kárt kell okoznia. A felelősség joghatásai (504-509) e három tényező (jogellenesség, betudhatóság, kár) együttes megléte esetén állnak be. Mindhárom tényező és a joghatóság rendszerének részletes elemzése szükséges a sikeres felelethez. Szűk körben alkalmazható a kockázati felelősség is a nemzetközi jogban (világűrtevékenység, atomenergia felhasználása során). ************************************************************************** Minden jogrendszer feltételezi a jogsértések esetén beálló jogi felelősségrendszert. A nki jogban szükségképpen a szuverenitások kapcsolatainak a szabályozója. - jogi szabályozása csak későn alakult ki, a választottbíróságok igénybevétele hozzájárult annak fejlődéséhez, különösen a XIX. sz. közepétől, azonban leginkább szokásjogi alapon fejlődött. Ma is szokásjogi jellegű. - külön probléma a nki szervezetek felelőssége, ill a szerv, önmaga vagy ügynöke által elszenvedett károkért való igényének érvényesítése. - a nki felelősség nemcsak repressziós vagy szankciós jellegű, hanem egyensúlyi tényező is, ezért nem a hibán alapul. Az kell bizonyítani, hogy a nki jog alanya által elszenvedett kár egy másik jogalanynak tudható be! A FELELŐSSÉGET KELETKEZTETŐ TÉNY - természete gyakran mesterkélt, Strupp a nki jogalany hibájára vezeti vissza - a doktrína és a kodifikációs folyamat ezzel ellentétes: ha hiba van, az nem szűkíthető le az ártó szándékű magatartásra, az túlzottan leszűkítené a felelősség megállapíthatóságát és érvényesíthetőségét - hiba helyett inkább: aktus/tény/magatartás/jogellenes fordulatokat célszerű használni Nemzetközi Jogi Bizottság szerint: „az államnak minden nki joggal ellentétes ténye felidézi nki jogi felelősségét.” Jogellenesség: a nki felelősség jogi alapja. Nem kizárólagos, de ha az államok nem állapodtak meg objektív felelősségben, akkor ennek kell érvényesülnie. A nki joggal ellentétes tény Nki Jogi Biz. Tervezetének 3. cikke szerint: az állam nki joggal ellentétes ténye tevésben vagy mulasztásban megnyilvánuló magatartás, ami az államhoz a nki jog alapján kapcsolódik, és ha ez a magatartás a nki jogi kötelezettség megsértését jelenti. A meghatározás minden nki jogalanyra kiterjeszthető és a felelősség érvényesíthető, ha a nki jog alanyának betudható. Nki kötelezettség megsértése: a nki joggal ellentétes tény szokásjogi vagy szerződési szabálynak nem megfeleleő tevés vagy mulasztás. különbséget kell tenni a jogsértést megelőző előkészületekkel, amelyek önmagukban nem jogellenes tények. JOGELLENESSÉG FOKOZATAI: Nki Jogi Biz. tervezete szerint: bűncselekmény: olyan nki joggal ellentétes tény, melyet a nki jogközösség alapérdekei szempontjából olyan lényegi nki kötelezettség állami megsértését jelenti, amelynek megsértését a nki jogközösség a maga egészében bűncselekménynek ismer el. Pl. agresszió, rabszolgatartás, népírtás… vétség: nincs meghat. a tk-ben A jogellenesség meghatározása és a megsértett kötelezettség természete: -Eredménykötelezettség: a két fogalom közti különbség az eszközök közötti szabad választásán alapul, illetve, hogy a címzett kijavíthatja-e a kötelezettsége végrehajtásából eredő káros kihatásokat. Ha van szabad választás, megbánási jog, akkor eredménykötelezettségről beszélhetünk. -Magatartási vagy eszközkötelezettség: olyan szerződési/szokásjogi szabály, amely pontosítja, hogy a címzettje a végrehajtáshoz milyen meghatározott eszközöket vehet igénybe. -itt elég azt megállapítani, h. a címzett nem tanúsította azt a magatartást, amire köteles volt. BETUDHATÓSÁG egy államnak: akkor, ha az a cselekmény a tényleges hatalma alatti személyektől vagy szervektől ered: a belső jogi felhatalmazások a többi nki jogalany szempontjából csak puszta tények. Területi közhatóságok és minden egyéb egység tettei is ide tartoznak, mindazok, melyeket az állam belső joga közhatalmi prerogatívák gyakorlására jogosít fel. Pl. kantonok, régiók, föderatív tagállamok is ide értendők. A joggal ellentétes tény mindig betudható annak az államnak/nki szervnek, amelynek nevében járt el az, akitől a joggal ellentétes magatartás ered. 1. közigazgatási tevékenység: a külföldiekkel kötött szerződések megsértéséért, önkényes letartóztatás, önkényes kiutasítás, katonai hatóságok tevékenysége mind háborúban/békében 2. törvényhozó tevéssel/mulasztással/tvhozó normatív kezdeményezései 3. igazságszolgáltatási aktusok, ig.szolg megtagadása 4. hatáskörrel nem rendelkező ügynök tevékenysége 5. magánszemély rendkívüli körülmények között de facto funkcionáriusként tevékenykedik egy nki szervezetnek: felelősségük a jogalanyiságuk következménye
109
1. 2.
a szervezet szerveinek és ügynökeinek hatáskörükben eljárva elkövetett cselekményeikért, mely beállhat normatív határozatok, illetve igazgatási határozatok és bírói szervek aktusai keretében a hatáskörrel nem rendelkező szervek és ügynökök cselekményei: az ügynök ultra vires jár el, mégis beáll a felelőssége
A KÁR - ha nincs kár, a nki joggal ellentétes tényért való felelősség nem érvényesíthető - ezt a Nki Jogi Biz R.Ago rapporteur álláspontját képviselve fenntartja - túl absztrakt, mert kár nélkül csak jelképessé teszi a felelősséget, ezért az új rapporteur (Arangio-Ruiz) beviszi a kárt a felelősség elemei közé A nki jogi felelősség keletkezéséhez a kárt is nki jogalanynak kell elszenvednie. A nki jog nem ismeri az actio popularist: a jogalanyok akkor léphetnek fel, ha jogilag is védett joguk sérült meg. Ennek hiányában csak a nki jog által tiszteletben tartott érdekükről van szó. Kollektív kikényszeríthetőség hiányában a kár individualizálhatósága adja az alapot, hogy a jogalany a jog betartása érdekében fellépjen: ezért a jogellenes tény önmagában még kevés. →Közvetlen kár: nki bírósági gyakorlat szerint csak a közvetlen kár keletkeztet felelősséget. ~ nem azonos a közvetlenül elszenvedett kárral. Közvetlen kár mindaz, ami szükségszerűen kapcsolódik a jogellenes aktushoz, a kauzális kapcsolat kimutathatósága a meghatározó. Ne ékelődjön be a ténysorozatba olyan elem, amely megszakítaná a kauzális kapcsolatot. →Közvetett kár: járulékosan kapcsolódik a közvetlenhez. Anyagi kár: korábban ez volt a főszabály, azonban Lusitania ügy fordulópontot jelentett, ettől kezdve az Erkölcsi kár: amit főszabályként figyelembe kell venni., meghatározása azonban sokkal nehezebb, mint az anyagié. A sértett: Közvetlenül szenvedi el a kárt: a jogaiban sértett fél, a nki jog alanyaként szenvedi el. Közvetetten szenvedi el a kárt: az egyén, ha kára már az állam/nki szervezet jogilag védett jogának szempontjából nézhető. A FELELŐSSÉG JOHGATÁSAI 1. Helyreállítási kötelezettség: a nki jog elve, általános koncepciója 2. In integrum restitutio: a helyreállítás amennyire csak lehetséges, törölje a joggal ellentétes aktus minden következményét és állítsa helyre azt az állapotot, amely valószínűleg létezett volna, ha az említett aktust nem követték volna el. 3. Kártérítés: nki jog elve ez is, hogy a helyreállítás történhet kártérítés formájában is. Figyelembe kell venni: - a számítást a nki jog alapján kell megvalósítani - közvetve elszenvedett kár esetén a magánszemély által elszenvedett kár alapján kell számítani - minden kárt, a fájdalmit is meg kell téríteni - kamatfizetés, az elszenvedett kárt kompenzálja - büntető kártérítés a nki jogban nincs 4. Elégtétel: sajnálkozás, lobogó előtti tisztelet, bocsánatkérés 5. Közjogi következmények: - a jogsértő magatartás abbahagyása - biztosíték nyújtása és meg nem ismétlődés garanciáinak megadási kötelezettsége - ellenintézkedések megtétele ************************************************************************************* Nottebohm ügy Nottebohm német állampolgár volt, aki az 1920-as években Venezuelában telepedett le. A II. világháborúban Guatemala hadat üzent Németországnak. A hadi állapot lehetőséget biztosított Guatemalának, hogy mindazon államok polgárainak a vagyonát lefoglalja, akikkel szemben hadban áll. Nottebohm azonban még a háború előtt Liechtenstein állampolgára lett, ennek ellenére az ő vagyonát is lefoglalták. A háború után Liechtenstein fellépett Guatemalával szemben az állampolgársági kapcsolatra hivatkozva. Guatemala arra hivatkozott, hogy Nottebohm csak vásárolta az állampolgárságát. Nemzetközi Bíróság: Liechtensteinnek nincs joga diplomáciai védelmet gyakorolni, mivel nincs közvetlen kapcsolat közte és az állampolgár között. Ezzel a Nemzetközi Bíróság a fellépéshez szükségessé tette az állampolgár és az állampolgársága szerinti ország közti tényleges kapcsolatot. Nem azt tagadták, hogy Nottebohm liechtensteini állampolgár, hanem azt hogy a köztük lévő kapcsolat nem elég erős ahhoz, hogy az állam felléphessen. I’am Alone ügy USA-ban az alkoholtilalom idején szeszcsempészet folytatásához amerikai állampolgárok hajót vettek Kanadában. Az amerikai parti őrség elsüllyesztette a hajót. Kanada fellépett, mivel a hajó kanadai lobogó alatt hajózott. Az ügy választottbíróság elé került. A választottbíróság jóvátételt határozott meg, amely nem a hajó értékét akarta kompenzálni, hanem a morális jogsértést orvosolta. A választottbíróság a szuverenitás megsértésén alapuló kártérítési összeget ítélt meg. Barcelona Traction ügy Kanadában bejegyzett cég, részvényesei - szinte teljesen - belga állampolgárok voltak. A cég a tevékenységét Spanyolországban folytatta. Franco uralma alatt olyan törvényeket hoztak, melyek tönkretették a céget. Kanada először fellépett Spanyolországgal szemben, majd ezzel felhagyott. Belgium azonban keresetet indított. Nemzetközi Bíróság elutasította Belgiumot. Kimondta, hogy csak Kanadának lenne joga diplomáciai védelmet nyújtani.
110
81. Kimentési okok a nemzetközi jogi felelősség alól. TK 373-377 old. JOGELLENESSÉGET KIZÁRÓ KÖRÜLMÉNYEK: jogszerűtlenséget vagy betudhatóságot semmisítik meg 1. Az áldozat közrehatása. a) A sértett beleegyezése: a nki jogban a jogellenesség nemcsak objektív körülmény, az alany akarata is kihathat a jogellenességre, illetve a betudhatóságra. A sértett magánszemélyek beleegyezése jogilag irreleváns, mert ők nem vesznek részt a nki legalitás meghatározásában, magatartásuk az állammal nem szegezhető szembe.(Calvo kluzula) A beleegyezés visszaélésre lehet alkalmas. A nki beleegyezésnek nki jogilag érvényesnek, világosnak, kifejezettnek, az államnak nki téren betudhatónak kell lennie. b) Jogos önvédelem: ha a joggal ellentétes aktus csak válasz egy másik joggal ellentétes aktusra, az eljárást magatartásával kiváltó jogalany elveszti jogát, hogy a jogellenességre hivatkozzon. c) Ellenintézkedés: jogellenes jellege elenyészik, ha az csak „jogszerű ellenintézkedés” a másik fél által elkövetett jogsértésre. 2. Az áldozaton kívüli körülmények: a) Ellenálhatatlan erő -vis maior és casus fortuitus- előre nem látott külső esemény. A jogellenesség csak akkor enyészik el, ha az elkövető nem saját magatartásával idézte elő a vis maiort/casus fortuitust. b) Sürgős szükség (détresse): a helyzet annyiban más, hogy a sürgős szükségben levőnek megvan a választási lehetősége, hogy a jogtalan magatartást tanúsítva a végső veszélyt elhárítsa. c) Szükséghelyzet: az állam lényegi érdekeit fenyegető súlyos és közvetlen veszély. Ilyen esetben a jogellenesség csak akkor enyészik el, ha: ha 1. a kimentési okot kifejezetten/hallgatólagosan nem utasította el a szerződés, 2. a jogsértés volt az egyetlen lehetséges út, 3. nem érintette az állam ugyanolyan lényegi érdekeit, 4. nem ius cogens norma megsértésében nyilvánult meg. (KUMULATÍV FELTÉTELEK) NEMZETKÖZI JOGGAL ÖSSZEEGYEZTETHETŐ TEVÉKENYSÉGEK Kockázati felelősség elfogadása az ember és környezet számára súlyos károk okozásának veszélyével is járó tevékenységekhez kapcsolódik. Csak akkor lehet róla szó, ha nincs nki joggal ellentéte tény. Az egyes tevékenységekre vonatkozó külön egyezmények sajátos megoldásokat rögzítenek. 1. A nukleáris energia békés hasznosítása: a nukleáris berendezés működtetőjének automatikusan beálló felelősségét rögzítik: a kártérítési kötelezettség előre rögzített határig. 2. A tengerek és folyamvizek szennyezése hajtóanyaggal és más szennyező anyaggal: a felelősség tisztán objektív. A hajótulajdonos, ill. a berendezés üzemeltetőjének a felelőssége a károkozással beáll, a lajstromozás szerinti államé viszont csak akkor, ha elmulasztotta a kellő gondossági kötelezettségének teljesítését. 3. Űrobjektumok: 1972-es Londonban, Moszkvában, Washingtonban aláírt egyezmény irányadó. *************************************************************** 5. Nem betudható cselekmények Az állam nem felelős: 5.1 Más államok, nemzetközi szervek katonai egységeinek az ő országában elkövetett jogsértéseiért. 5.2 Ha külföldieket azért ér jogsértés, mert az állam olyan részében tartózkodnak, ahol forradalom, felkelés zajlik. Ha azonban a forradalom győzelemre jut, a forradalmi kormány már felelős lesz a forradalmi csapatok által elkövetett jogsértésekért, sőt felel az előző kormány jogsértéseiért is. 5.3 Azon személyek jogsértéseiért, akik nem az állam nevében jártak el. 6.Jogellenességet kizáró okok 6.1 Állam egy másik állam fizikai kontrollja alatt áll, és az kényszeríti az akcióra. 6.2 Az állam beleegyezését adta az ellene elkövetett nemzetközi jogi jogsértésbe. 6.3 Jogszerű ellenintézkedésként alkalmazott jogsértés. 6.4 Vis maior, szükséghelyzet, amely az államot arra kényszeríti, hogy jogsértést kövessen el. 6.5 Jogos önvédelem (ENSZ alapokmány 51. cikk). 6.6 Állam elemi érdekeinek védelmében elkövetett jogsértés. Lusitania gőzős ügye: 1915. május 7-én a Lusitania gőzős USA-ból haladt a brit partok felé, amikor két robbanás rázta meg a hajót. Az első robbanást egy német torpedó okozta, a másodikat az a több tonna hadifelszerelés okozta, amelyet a hajó szállított. Az első robbanás azonban önmagában nem okozta volna a hajó elsüllyedését. Ez az incidens eredményezte, hogy USA belépett az I. világháborúba. A XX. században először ebben az ügyben próbálták meghatározni a kártérítés terjedelmét és korlátait. A ténylegesen bekövetkezett kárértékek mellett - a mentális sokkért - általános kártérítést ítélték meg azoknak is, akik életben maradtak. Kiszámolták továbbá, hogy mennyi kártérítést kell fizetni azokért, akik meghaltak, illetve azokért, akik elvesztették végtagjaikat vagy egészségkárosodást szenvedtek. Németország felelőssége közvetlen módon állt be, hiszen a német csapatok vezetése adta ki az utasítást, hogy minden mozgó tárgyat, ami USA-ból Angliába haladt - mivel feltehetően fegyvert szállít - el kell süllyeszteni. Az USA fellépése az állampolgárait ért károk alapján történt, azaz itt a közvetett elem jelent meg a kártérítésért fellépő állam szempontjából. Alabama ügy: az észak-amerikaiak blokád alatt tartották a déliek kikötőit, így az északiak fölénybe kerültek, ezért a déliek Angliában akartak hajót építtetni. Angliában azonban törvény tiltotta, hogy bármelyik félnek hadihajót vagy hadianyagot szállítsanak, ha az ország egy háború során semleges maradt. Ez a szabály a semlegességnek nem szükségszerű eleme. USA kormánya többször felszólította Nagy-Britanniát, hogy állítsa le a hajó átalakítását, vagy biztosítson lehetőséget az amerikaiaknak a fellépésre. Anglia ennek nem tett eleget. Arra hivatkozott, hogy a déli államok és egy angol cég közötti magánjogi szerződésről van szó, és így a demokrácia szabályai tiltják, hogy beavatkozzon. Az Alabama a legmodernebb haditechnikával felszerelt hadihajó volt, ami a háború során 70 hajót süllyesztett el.
111
Anglia, hogy helyreállítsa a jó kapcsolatot USA-val, kezdeményezte egy választottbíróság felállítást, és felhívta USA-t, hogy jelentse be kárigényeit. USA kárigénye: 1. Elsüllyesztett hajók értéke. 2. Megemelt biztosítási összegek megtérítése (az Alabama sok hajót süllyesztett el, így a biztosítótársaságok megemelték a hajók biztosítási összegét). 3. Kenyérárak növekedésének megtérítése (a déliek a hajókat a gabonaszállítástól vonták el, amelynek eredményeként nőttek a kenyérárak). 4. A háború elhúzódásából származó költségek megtérítése (az amerikaiak számítása szerint az Alabama 4 hónappal elhúzta a háború befejeződését). A nemzetközi jog alanyai először szembesültek azzal, hogy vannak olyan károk, amelyek összefüggenek ugyan a jogsértő cselekménnyel, de túl távoliak ahhoz, hogy meg lehessen ítélni őket- adekvát kauzalitás elve. A kártérítési igényt egy jogsértő cselekmény akkor alapozza meg, ha adekvát módon, megfelelően közeli kapcsolatban áll a jogsértő magatartással. A Nemzetközi Bíróság az elsüllyesztett hajók miatt bekövetkezett kárért állapított meg kártérítést. Ez az összeg azonban olyan nagyvonalú volt, hogy tulajdonképpen általános kártérítést is szolgálhatott. A többi igényt visszautasították. Az USA kormányát ért jogsértés közvetlen jogsértés volt, mivel a hajók az ő tulajdonában voltak. A jogsértő cselekmény brit oldalról egy közvetett jogsértés, hiszen Nagy-Britannia nem a hivatalos személyiségei útján okozta azt, hanem hanyagságával.
112
82. Az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogban. Különbséget kell tenni magánszemélyként illetve közfunkcióban eljáró egyének bűncselekményei között. Ez utóbbi kategória problémásabb, a magánszemély esetében mindig találunk egy, az eljárás lefolytatása tekintetében kompetens államot. A közfunkcióban eljáró egyén felelőssége ráadásul az általa képviselt állam felelősségét is felveti. Míg az előbbi büntető jellegű, az állam felelőssége ma már kizárólag a polgári jogi felelősséghez hasonló kérdéseket vet fel. A tétel során ki kell térni a nemzetközi büntetőjog legfontosabb elveire (aut dedere, aut iudicare; egyéni felelősség; hivatalos minőség nem mentesít stb), és történeti sorrendben az egyes nemzetközi büntetőtörvényszékek bemutatására is (Nürnberg/Tokió – Ex-Jugoszláv/Ruandai ad törvényszékek – valamint az újabb keletű, állandó Nemzetközi Büntetőbíróságra is. ) FIGYELEM! A régi kiadású tankönyvek szövegétől eltérően az ICC már létrejött, 1998-ban írták alá alapokmányát, amely 2002-ben lépett hatályba. Jelenleg (2006. tavaszán) tárgyalás előkészítési szakban jár négy ügycsoport. ************************************************* A magánszemélyek, mint a nki jog alanyai: 1. Magánszemélyek jogalanyisága
A XIX. század nézetei szerint az egyén nem lehetett alanya a nemzetközi jognak. Érdekeinek védelmében csak valamely állam vagy nemzetközi jogközösség járhatott el. A XX. században azonban számos olyan szabály jelent meg, amelynek következtében ma már nem tagadható az egyén jogalanyisága, bár az vitathatatlanul szűkebb körű mint az államoké. Két területen azonban kétség kívül érvényesül az egyén jogalanyisága:
1. 2.
Emberi jogok. Nemzetközi bűncselekmények.
Elméletek
George Scelle, a szociológiai iskolához kötődő francia gondolkodó szerint nincs lényeges különbség az állam és az egyén között. Az állam valójában egy fikció, tulajdonképpen egyének vannak. Az egyén jogalany. Ezzel szemben a hitleri Németország és Szovjetunió azt hangoztatta, hogy az egyén jogalanyisága szükségképpen beavatkozást jelent az állam jogkörébe, mert nem teszi lehetővé, hogy az állam teljes körűen gyakorolhassa a területi főhatalmát. Ha vannak is jogai az egyénnek, azt az állam polgáraként élvezi, az állam közvetítésével.
Egyén kötelezettségei
Azt, hogy az egyént kötelezettség terhelheti az államok hamarabb elfogadták azáltal, hogy elismerték, hogy az egyént bizonyos tevékenységért felelősség terheli.
AZ EGYÉN BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGE Nki jog régóta tartalmazza az egyént szankcionáló elemeket, noha nincs nemzetközi büntető törvénykönyv. Nemzetközi bűncselekmények meghatározása amásodik világháború után gyorsult fel. 1. Kalózkodás nyílt tengeren: személyek és dolgok ellen haszonszerzés céljából elkövetett erőszak, 1856 óta minősül jogellenesnek. 2. Rabszolgakereskedelem: az Újvilág felfedezésekor jogszerű volt, lassan következett be a betiltása.Csak 1885. évi berlini és 1890. évi brüsszeli akta deklarálja tilalmát. 3. Kábítószerkereskedelem: 1912. évi hágai és 1936. évi genfi egyezmények minősítették bűncselekménynek. 4. A nki polgári légiközlekedés jogellenes akadályozása: légi kalózkodás, légijármű jogellenes hatalomba kerítése. 5. Terrorizmus Állami bűnüldözés: az állam ilyen joghatóságát nki jog utasítására is gyakorolhatja. A nki jog konkuráló joghatóságok esetére sorrendet állíthat fel. Kalózkodás estén: az elfogó hajó lobogója szerinti állam joghatósága primátust élvez a kalózhajó és a kalóz személy szerinti államé felett. Többi esetben ált a bűncselekmény elkövetési helye szerinti állam joghatósága élvez elsőbbséget. Joghatósága van annak az államnak, ahová az elkövető menekült, ill amelyik letartóztatta. A közfunkcióban eljáró egyén felelőssége Ebben az esetben az egyén nem magánszemélyként, hanem úgy jár el, hogy cselekménye annak az államnak betudható. Ilyenkor az állam és a személy felelőssége is beáll. 1. Az állam és ügynökének felelőssége: 1864-es egyezmény létrehozta a Nemzetközi Vöröskeresztet, és szabályozta a tábori orvosi személyzet biztonságát a csatamezőn. 1899, 1907 hágai egyezmények: hadviselés szabályainak rögzítése, amelyeket már ekkor is lehetett volna háborús bcs-eknek nevezni. Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya 1928-Briand-Kellogg paktumnak a megsértése az állam felelősségét, de nem az egyénekét idézi fel. 1949, 1977-es genfi egyezmények: a háború áldozatainak védelméről. Háborús bűncselekmények Nemzetközi Jogi Bizottság foglalkozik az Emberiség Békéje és Biztonsága elleni Büntettek Kódexének tervezetével. 1. 2.
Egy állam szuverenitása és területi integritása elleni bűntettek: a béke elleni bcs-eket jelentik. Pl. agresszív háború, gazdasági agresszió, fegyveres erő jogellenes alkalmazásának előkészületei, irregurális csoportok kiképzése, a nki jogot sértő annexió Háborús bűntettek: nürnbergi tvszék statútuma szerint a háború törvényeinek és szokásainak megsértését jelenti. Pl. deportálás, rossz bánásmód, falvak ok nélküli elpusztítása…
113
3.
Emberiség elleni bűntettek: nürnbergi tvszék statútuma határozza meg (6. cikk): „A háború előtt/alatt a polgári lakosság megölése, kiírtása, rabszolgává alacsonyítása, deportálása vagy bármely más ellene irányuló embertelen aktus vagy politikai, vallási okból történő üldözés, amennyiben ezeket az aktusokat vagy üldözéseket – attól függetlenül, hogy az elkövetés szerinti országban a belső jog megsértését jelentették-e- a Bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény folyományaként, -vagy azzal összefüggésben követtek el. A népirtás - az 1946. évi Közgyűlés határozata, majd az 1948. évi egyezmény minősítette nki bűntettnek 1948-ban az államok elfogadták a népirtás bűncselekmény elkerüléséről és megtorlásáról szóló egyezményt genocídium egyezmény Fogalma: az alábbi cselekmányek elkövetése, ha azokat valaki akár háborúban, akár békében azzal a szándékkal követi el, hogy valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoportot teljesen vagy részben megsemmisítsen: a) a csoport tagjainak megölése, b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása, c) a csoportra megfontolva olyan életfeltételek ráerőszakolása, amelynek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése, d) olyan intézkedések tétele, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása, e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele. E definíció a biológiai-fizikai espektusokat fogja át, a Gazdasági és Szociális Tanács tervezetének a kulturális genocídiumra való utalását nem vették bele a végleges szövegbe. Az elkövetők büntetendők függetlenül attól, hogy kormányzati vezetők, köztisztviselők, vagy magánszemélyek. E bcs. Autonóm jellegű, tehát háborúban/békében egyaránt elkövethető. Agresszió fogalma: fegyveres erő alkalmazása egyállam által más állam szuverenitása, területi integritása vagy poitikai függetlensége ellen, illetve az Egyesült Nemzetek Alapokmányával össze nem férő módon. A bűncselekmények megtorlása - magánszemélyként elkövetett: állami joghatósághoz tartozik - közfunkcióban elkövetett: vegyes természetű, de csak a náci és japán háborús bűnösöket büntették nemzetközi bíróságok, igazi nki felelősségre vonás csak itt valósult meg. A Biztonsági T. 1993-ban nki tvszéket hozott létre az ex-Jugoszláviában és a ruandai népirtás felelőseinek megbüntetésére.
Törekvések voltak egy állandó nki büntetőbíróság felállítására, azonban ez papíron megragadt. A genocídium egyezmény ugyan rendelkezett egy ilyen fórum felállításáról, azonban nem lett belőle semmi. A Nki Jogi Biz. 1994. évi tervezete sokban hasonlít a korábbira. A fórum szerződéssel lenne felállítható, joghatósága szubszidiárius, mivel megőriznék az állami büntető joghatóságot. Kiterjedne a nápirtásra, agresszióra, a háború törvényeinek és szokásainak durva megsértésére, az emberiség elleni bűntettekre. Nki büntető igazságszolgáltatási szerv hiányában a közfunkcióban eljáró személy felelőssége a magánszemélyhez hasonlóan érvényesíthető.
114
83. Az emberi jogok nemzetközi védelme az ENSZ égisze alatt. TK 320-325 old. A nemzetközileg védett jogok osztályozása 1. Polgári és politikai jogok, illetve szociális és kulturális jogok - az első csoporthoz az állam tartózkodásának parancsa hárul, míg a második generációs jogok az állam anyagi tehervállalását feltételező aktív lépéseket feltételeznek „Újabban” felvetődtek az ún. harmadikgenerációs jogok, melyek főként a fejlődő országokban bírnak jelentőséggel. Pl: fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jog. 3. A közvetlen kikényszeríthető jogok, a programjellegű jogok, az egyéni jogok és a kollektív jogok. A polgári és politikai jogok általában egyéni jogok, a szociális jogok általában kollektívak. Polgári és politikai jogok talán közvetlen kikényszeríthetőek, míg a szociális-kulturális jogok programjellegűek. A nemzetközi védelem terjedelme 1969. évi bécsi egyezmény szerint a másik fél által elkövetett súlyos szerződésszegés miatti szerződésmegszüntetés vagy felfüggesztés szabálya nem vonatkozik az ember védelmére vonatkozó, humanitárius szerződésekben foglalt rendelkezésekre, különösen azokra, amelyek megtiltják az ilyen szerződésekkel védelemben részesített személyek elleni megtorlás bármely formáját. Ius cogensbe ütközik az emberi jogokat megsértő nemzetközi szerződések. (Bécsi konferencián fogalmazták meg) Az ENSZ Alapokmány preambuluma különbséget tesz az emberi alapjogok és egyéb jogok között, ami ütközik az emberi jogok oszthatatlanságának tételével, de ugyanakkor realizmust tükröz. Ha ez nem lenne, az államok arra lennének ösztönözve, hogy az emberi jogi kódexet teljes egészében utasítsák el. ENSZ hamar eljut az emberi jogok deklarálásáig, azonban csak később állít fel mechanizmusokat azok védelmére. Az emberi jogok védelme egyetemes keretek között Nincs egyetlen ún. emberi jogok nemzetközi szervezete: az ENSZ mellett az ILO és az UNESCO tevékenysége emelendő ki. Az ENSZ alapokmány célja az emberi jogok és szabadságok mindenki részére fajra, nemre, nyelvre, vagy vallásra való tekintet nélkül történő megvalósulásának elősegítése. Az alapvető emberi jogok az emberi személyiség méltósága és értékének védelme. Az ENSZ-ben az emberi jogok nemzetközi charta-jának - közgyűlés által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - a két 1966. évi Egyesség Okmányt és a Polgári És Politika Jogok Nemzetközi Egyesség Okmányának két fakultatív jegyzékét tekintjük. Az 1966-ban elfogadott Polgári És Politika Jogok Nemzetközi Egyesség Okmánya és a Gazdasági, Szociális És Kulturális Jogok Nemzetközi Egyesség Okmánya kötelező erejű nemzetközi szerződésként rögzít klasszikus jogokat. Az ENSZ égisze alatt számos más emberi jogi egyezmény is született. A népirtás megbüntetéséről (1948), prostitúcióról (1950), a rabszolgaság tilalmáról (1953, 1956), a faji megkülönböztetés minden formájának megkülönböztetéséről (1966), a nők diszkriminációjának tilalmáról (1979), az apartheid kiküszöböléséről (1973). Az emberi jogok védelme a regionális szervezetek keretei között Az Európa Tanácsban a statútuma értelmében a tagállamok kötelesek elfogadni a jog uralmát és biztosítani az emberi jogokat és alapvető szabadságokat. Két pillére van: Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950) és Az Európai Szociális Charta (1961). Az Emberi Jogok Európai Egyezményének az Európa Tanács összes tagállama részese és a tagfelvétel előfeltételévé vált az aláírás és a rövid időn belül megvalósított ratifikáció ígérete. A 11. jegyzőkönyve átalakította a kontrollmechanizmust és ezzel a Bizottság megszűnik. A Bíróság elsőfokú kamarája végzi a kiszűrést és ítélettel dönt. A jelenlegi eljárási mechanizmus még a következő: az Emberi Jogok Európai Bizottsága Ipso Jure foglalkozhat állami panaszokkal, egyénivel csak akkor ha azt az állam külön elfogadta. Mindkét esetben a tényfeltárás mellett a békítésre is törekszik, ennek sikertelensége esetén jelentést készít. A Bírósághoz már az egyén is vihet ügyet, ezt korábban csak tagállam vagy a Bizottság tehette meg. Az EBEÉ 1990-es Párizsi Charta az Új Európáért említi először az emberi jogok, demokrácia, és jogállamiság kifejezésének hármasát. Többrétű kontrollmechanizmusa van, az EBEÉ testülete felkérésére szakértők végezhetnek tényfeltárást még akkor is, ha az állam elzárkózik. Az amerikai államok szervezetében. Az Emberi Jogok Amerikaközi Egyezménye (1969) és ettől részben függetlenül az AÁSZ alapokmánya és az 1948. évi emberi jogok amerikaközi nyilatkozata alapján működő mechanizmus az európaira hasonlít. Az Afrikai egységszervezetben. Az Emberek És Népek Jogainak Afrikai Chartája az irányadó, ez felállította az Emberek És Népek Jogainak Afrikai Bizottságát, amely független szakértőkből áll és állam állam elleni eljárásban eljárhat.
115
116
84. A nemzetközi jogi kisebbségvédelem alapintézményei. TK 326-330 old. A kisebbségvédelem szükségessége minden esetben felmerül, ha lakosság etnikai- nyelvi- vagy vallási szempontból nem homogén. Célja a jogi és politikai téren való védelem a többség esetleges visszaéléseivel szemben, valamint kulturális és szociológiai téren a sajátosságok megőrzése. Osztályozása: Az anyagi kisebbségi jogok: az állampolgársághoz, az anyanyelv használatához való jog. Jog a tulajdonhoz, a szerződési biztonsághoz, a vallási vagy faji alapon történő hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az alaki kisebbségi jogok: a Nemzetek Szövetsége hozzájárulása nélkül nem lehetett megváltoztatni a kötelezettségeket és a kisebbségvédelem a szervezet védnöksége alatt állt. Ez a rendszer azonban megbukott, azt az 1947-es békeszerződések sem állították vissza. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) hallgat róla és az 1966. évi Polgári És Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is csak a diszkrimináció tilalmán kívül csak egy cikkelyt szentel neki. „Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási, vagy nyelvi kisebbségek élnek az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.” A kisebbség fogalmát hangsúlyozottan nem csak az állampolgárokra vonatkoztatja, és ez a cikk alkalmazhatósága nem állami döntéstől, hanem objektív körülményektől függ. Az ENSZ közgyűlés 1992-ben 47/135 számú határozatában túllép az egyéni megközelítésen és kimondja, hogy „az államok védik a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek létét és nemzeti identitását és elősegítik olyan feltételek létrejöttét, amelyek kiteljesítik ezt az identitást.” Fontossága a pozitív diszkrimináció tételének megerősítése. A Regionális Vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (1992) már szabályozta a nyelvhasználatot az oktatásban, közigazgatásban, bíróságokon, a médiában és a gazdasági, társadalmi, kulturális életben. A második része az ország területén használt minden regionális vagy kisebbségi nyelvre vonatkozik és elismeri a pozitív diszkriminációt. Magyarország 1995-ben ratifikálta. Nemzeti Kisebbségek Védelmének Európai Keretegyezménye (1995) a kisebbségi lét legfontosabb területeit szabályozza pl. oktatásügy, nyelvhasználat, identitásvédelem, védelem az erőszakos asszimiláció ellen, és effektív részvétel a közügyek intézésében. Kontrollmechanizmusa az ellenőrző bizottságra és a Miniszteri Bizottsága épül. Az előbbi két egyezmény nem egymás alternatívái, hanem egymást kiegészítő jellegűek. Az Európa Tanácson belül a Parlamenti Közgyűlés megszavazta az 1201. (1993) sz. ajánlást, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyv tervezete volt és egyértelműen utalt a történelmi és területi sajátosságoknak megfelelő helyi vagy autonóm közigazgatási formákra, illetve az ún. speciális státusra. Nem került külön aláírásra, de feltételként szabták az ajánlás betartását a további tagfelvételek esetén. Párizsi Charta az Új Európáért (1990) c. dokumentumban (az EBEÉ keretei között) az államok elkötelezik magukat a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megóvása mellett, hangsúlyozva a nemzeti és nemzetközi szinten élvezett effektív jogorvoslatok kívánatosságát. Az 1990-es koppenhágai nyilatkozat és az 1991-es genfi szakértői értekezlet záródokumentuma már részletes kisebbségi jogi katalógust tartalmaz. A Helsinki-II találkozón döntöttek a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosa intézményének felállításáról, aki gyors akcióra vagy riasztásra jogosult, azonban egyelőre csak békéltető és jószolgálati missziókat lát el. Európai Stabilitási Egyezségokmány (az ún. Balladur terv végeredménye) az EBESZ és az Európai Békéltetési és Választottbírósági Egyezmény eljárásainak alkalmazhatóságára utal, ha a vitában álló államok jószomszédsági megállapodásainak végrehajtása és értelmezése kapcsán jogvita merül fel. Az Európai Stabilitási Értekezlet a Nemzetek Szövetségére emlékeztetően védnökségi szerepet vállalt az Egyezségokmány mellékletében felsorolt különböző kétoldalú szerződések fölött. Pl. magyar-ukrán szerződés, magyar-szlovén kisebbségvédelmi együttműködési szerződés. A kisebbségvédelem nki jogi intézményrendszerének újraépülése során megfigyelhető, hogy az államok jelentős része húzódik az ún. kisebbségi jogok nemzetközi szintű garantálásának elfogadásától. A nki kisebbségvédelem tudományában az egyéni és kollektív jogok szembeállítása, utóbbiak elismertetésére törekvés hosszabb idő óta érzékelhető. A nki jogalkotás (univerzális és regionális értelemben egyaránt) igen habozó a kollektív jogok intézményének tételesjogi elfogadásában.
117
118
85. A diplomáciai kapcsolatok létesítése, az állandó diplomáciai képviselet feladatai. TK. : 462-469; - a nemzetközi kapcsolatok esetén két állam hatásköre konkurál: az egyik állam közszolgálata a másik állam felségjoga alatti területen működik - szuverenitás és nemzetközi kapcsolatok összebékítése Követségi jog lehet aktív és passzív (fogadó és küldő állam fogalmának megkülönböztetése) Követségi joggal rendelkeznek: államok, nemzetközi szervezetek, Szentszék (nemzeti felszab, mozgalmak nem, DE! velük szemben is alkalmaznak kiváltságokat, könnyítéseket, mentességeket) Történelmi fejlődés: • 1815. bécsi kongresszus: diplomaták rangsora (addig csak szokásjog) + 1818. aacheni jegyzőkönyv (annak kiegészítése) • 1928-as havannai diplomáciai jogi egyezmény: regionális kod. (Nemzetek Szövetségének törekvései az egységes dipl. jogról sikertelenek) • 1961. bécsi diplomáciai konferencia: egyezmény elfogadása (mára ez a kódex, szok. jog szubsz. jellegű) • 1969. speciális diplomáciai missziók jogi helyzetéről a diplomáciai kapcsolatok létesítése és megszakítása • a kölcsönös beleegyezés elve: nincs passzív követségi jogi kötelezettség! szuverén hatáskörök korlátozása az állam beleegyezésén alapul, el nem ismert állam/kormány küldötteit sem köteles fogadni • szövetségi állam tagállama: nincs követségi jog, de ha az állam megengedi, kapcsolatba léphet más államokkal (kiválts., mentesség: megállapodáson alapulnak, inkább konzuli jelleggel) • megszakítás: diszkrecionális jog DE! Kölcsönös (ha az egyik állam bezárja vhol a misszióját, annak az államnak is be kell zárnia nála! (szimbolikus jelentőség) hadiállapotban automatikusan, békeidőben súlyos jogsértés esetén korábbi küldő állam egy másik államot kér fel ottani érdekei védelmére Az állandó diplomáciai képviseletek feladatai (Diplomácia) nagykövetség, követség: a küldő államnak a fogadó állam területén folyamatosan működő közszolgálata akkreditálás: kell a fogadó állam kormányának előzetes beleegyezése (agrément) + megbízólevél átadása az államfőnek (eztán kezdheti tevékenységét) dipl. funkció megszűnik: nem kívánatos személlyé nyilvánítás, hazahívás (ez ált. az államok közti (ez ált. az államok közti feszültség bizonyítéka) (persona non grata) kettős/többes akkreditálás: egy küldő állam egy személyt több fogadó államba küld (ktsgvetési, személyügyi okokból) ilyenkor a nem fő állomáshelyen ideiglenes ügyvivő van közös képviselet: több küldő állam küldi ugyanazt a személyt egy fogadó államba (kiv. ha a fogadó állam ellenzi) • a képviselet szervezete: diplomáciai képviselő = a képviselet vezetője 4 a diplomáciai személyzet tagja (igazgatási, műszaki, kisegítő személyzet) vezetők három osztályba sorolhatók (pusztán rangsorbeli és szertartásbeli különbségek!!): államfőhöz, akkreditált nagykövetek és nunciusok (Szentszék) államfőhöz akkreditált követek, miniszterek, internunciusok (Szentszék) külügyminiszterhez akkreditált állandó ügyvivők • funkciók (bécsi egy. nem taxatív felsorolása): képviseli a küldő államot védi a küldő állam + állampolgárai érdekeit tárgyal a fogadó állam kormányával tájékozódik a fogadó államban lévő viszonyokról előmozdítja a baráti, tudományos, kulturális kapcsolatokat ! a személyzet tagjainak be kell tartani fogadó ország törvényeit, más jogszabályait, tartózkodnia kell a belügyekbe való beavatkozástól (és a kémkedéstől) Speciális missziók „ad hoc diplomácia”/” rendkívüli diplomáciai ügynökök” • kétoldalú, ideiglenes, korlátozott, konszenzuális jellegű (meghatározott kérdés megtárgyalása, meghatározott feladat ellátása...) Nemzetközi szervezetekre vonatkozó szabályok: sajátosságok: • az alkalmazható jog kevésbé megállapodott (1975-ös bécsi egyezmény, még nem hatályos (?)) • a nki szervezetek követségi joga nem alapozható a szuverenitásra, csupán funkcionálitásra • a passzív követségi jog háromoldalú: küldő állam-fogadó szervezet-székhelyállam nki szervezetek mellé létesített képviseletek • tagállamok: állandó képviselet / nem tagállamok: állandó megfigyelői képviselet • kiváltságok, mentességek hasonlóak az államokra vonatkozóakra • nincs agrément eliárás és persona non gratanak minösités • van értesítési kötelezettség és visszahívható a képviselő ' • jogokat, kötelezettségeket nem érinti az állam/kormány elismerés hiánya • EU megbízólevelet a Tanács majd a Bizottság elnökének kell adni • szervekhez vagy konferenciákhoz küldött delegációk: speciális missziók nki szervezetek képviseletei (nincs kodifikált joganyag) • a képviselők ált. a szervezet ügynökei, tisztviselői jogosultak a funkcióhoz kötődő kiv. és ment-re • államok mellett: állandó képviseletek / spec. missziók (nem tagállamok mellett ritkán...) • más nki szervezet mellett (ua szabályok, amelyek az államokra vonatkoznak) DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK 1. Történelmi fejlődés 1815-ig csak szokásjogi szabályok léteztek. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyik dokumentuma szabályozta először a diplomaták rangsorát. Ezt egészítette kj az 1818-as aacheni jegyzőkönyv. A szabályozás szerint misszióvezetőnek tekinthető a nagykövet, a követ és az állandó ügyvivő (az 1818-ban bevezetett miniszteri rezidens intézménye azóta eltűnt) Az első kettőt az
119
államfő akkreditálja az államfőhöz, a harmadikat miniszter a miniszterhez. A nagykövet kinevezéséhez szükséges a fogadó állam előzetes beleegyezése, agrément-ja. 2. Agrément megtagadásának esetei Ha egy diplomata kinevezéséhez nem kérik a fogadó állam agrément-ját, az az ország szuverenitásának a csorbulását jelenti. Egy állam sm követelhet meg, hogy képviselőjét egy másik állam fogadja. Az agrément megadását, megtagadását nem kell indokolni. 2.1 Nem kívánatos személy Előfordulhat, hogy valaki azért kap nagyköveti posztot, mert saját államában nem kívánatos személyiség. Pl.: Molotovot távolították el azzal, hogy a svéd nagyköveti posztot bízták rá. A svédek azonban ezt megalázónak érezték. Nézetük szerint ugyanis egy bukott politikus nem tudja kellően ápolni a kapcsolatot a két ország között. 2.2 Vallási hovatartozás Korábban katolikus államokban nem fogadtak protestáns követeket, és viszont. Ma is előfordul, hogy izraelita vallásúaknak nem adnak agrément-t egyes mohamedán államokban. 2.3 Korábbi állampolgárság Az állam azt a jelöltet is elutasíthatja, aki korábban az ő állampolgára volt. Ez azonban mára kikopott a gyakorlatból, pl. Izrael több budapesti nagykövete korábban magyar állampolgár volt. 2.4 Bűncselekmény elkövetése Köztörvényes vagy politikai bűncselekménybe keveredett saját hazájában, vagy a fogadó országban. Ha államok szövetségi rendszerben vannak, elég lehet, ha az adott személy csak az egyik államban követett el büntetendő cselekményt. Ilyen körülmény lehet például, ha hírszerző volt és rajtakapták. 2.5 Korábbi diplomáciai tevékenység Ha a jelölt diplomata volt a fogadó állammal szemben "ellenséges" államban. Elképzelhető, hogy annyira elkötelezte magát az adott állam mellett, hogy az új fogadó állam nem tud megbízni benne (pl. Izrael után Szíria). 2.6 Korábbi egyéb tevékenység Lehetséges, hogy a jelölt nem karrierdiplomata, hanem olyan művész, vagy tudós, aki korábban nyilaik-o/oti vapy tett-valamit, ami sérti a fogadó államot. Pl.: P. Claudel francia író propagandista volt, "minden német vámpír"-jelszót hangoztatta a II. világháború alatt. 3. Magyarországi szabályozás Furcsa helyzet állt elő azzal, hogy egy diplomata kiküldéséhez két beleegyezés szükséges hazánkban: a parlament külügyi bizottságáé és a fogadó államé. Hiszen, ha az egyik elfogadja, a másik nem, akkor aki később dönt, úgy érezheti, hogy tekintélyén esett a csorba, mintha kénytelen lenne az adott személyt elfogadni. A gyakorlat szerint elsőként az agrémentoztatás zajlik, s utána hallgathatja meg a bizottság a jelöltet, de itt általában már nem szoktak elbukni. Agrément visszavonása Agrémentoztatás után már általában zökkenőmentesen halad tovább a kinevezés, bár már előfordult, hogy a diplomata megérkezése előtt közölték, hogy tekintsék az agrément-t visszavontnak. Ez az eljárás akkor is, ha utólag derül ki valamely körülmény, melynek ismeretében a fogadó állam nem adott volna agrément-t. Személyi kör Az előzetes engedélyeztetést általában csak a misszióvezetőre kell kérni, a beosztott diplomatákra nem (ha nem kívánatosak, úgysem léphetnek be az országba, mivel nem kapnak diplomata vízumot, hiába van diplomata útlevelük), viszont bizonyos katonai attasékat szintén agrément-oztatni kell. Regisztrálják, hogy ki tartozik egy-egy követséghez. Diplomata útlevél Magyarországon diplomata útlevele nemcsak diplomatáknak van: a diplomatákkal ulazó családtagoknak., egyes állami vezetőknek, a parlamenti képviselőknek, házastársaiknak; az Alkotmánybíróság összes tagjának; a Legfelsőbb bíróság elnökségének; a magyar kisebbségi önkormányzatok vezetőinek; a nem külügyminisztériumi állományú, magasabb kormánytisztviselőknek. A funkcionális elmélet szerint pl. az alkotmánybírák nem tekinthetők diplomatának, következésképpen diplomáciai mentességre sem jogosultak. 4. Eljárás a fogadó államban A kinevezett nagykövet megbízólevelével jelentkezik a fogadó állam külügyminisztériumában, ahol kéri, hogy szervezzék meg számára megbízólevele átadását az államfőnek. Ugyanis csak ezután lehet teljes jogú képviselője államának. Nagyobb államokban előfordulhat, hogy az államfő elfoglaltságai miatt a megbízólevél átadása csak évi néhány alkalomra korlátozódik. Ilyen országokban a nagykövet mihelyt megérkezik, leadja megbízólevelének fénymásolatát, és elkezdi munkáját. Hátrány csak a rangsorban éri, mert az az akkreditáció időpontjától számít, ami a megbízólevél átadásához van kötve. Rangsor A diplomáciai testületet a legrégebben akkreditált diplomata, vagy a pápa követe, a nuncius (internuncius) vezeti. Protokolláris eseményeken ő cselekszik először és ö képviseli a diplomáciai testületet. Képviselet A követ jogi kompetenciája azonos nagykövetével. A képviseletek apparátusának létszáma az ország teherbírásától, és a kapcsolatok intenzitásától függ, ugyanakkor itt is működik a kölcsönösség és kiegyensúlyozottság elve. Ha a fogadó állam úgy érzi, hogy aránytalanul sok diplomata tartózkodik országában, felszólíthatja a küldő államot, hogy csökkentse ésszerű mértékre a létszámot. Ez a gesztus azonban a háttérben rossz kapcsolatokat sejtet, így ellenlépésekre lehet számítani (mint ahogy a hidegháború alatt meg is tették).
120
86. A diplomáciai kiváltságok és mentességek. Mentességek: nemzetközi jogi eredetűek, imperatív szabályok vonatkoznak rájuk kiváltságok: nemzetközi udvariasságból erednek, a szabályozás megengedő, a konkrét terjedelmet a nemzeti jog dönti el három elméletet dolgoztak ki az alátámasztásukra: • területen kívüliség: mintha a képviselő + a képviselet nem a fogadó állam területén lennének (elavult) • képviseleti jelleg: a kiváltságokkal a küldő állam méltóságát, szuverenitását, függetlenségét tartják tiszteletben • funkcionális elmélet: a diplomáciai funkció szükségleteihez kötődnek „ . • gyakorlat: két utolsó elegye: cél a feladatok eredményes teljesítése a diplomáciai képviselet kiváltságai és mentességei hivatalos érintkezés szabadsága diplomáciai poggyász: nem lehet kinyitni + visszatartani DE! fel kell tüntetni a dipl. jelleget + csak dipl. iratokat és hivatali tárgyakat tartalmazhat © Ádány sztorija: A nigériai közlekedési minisztert elrabolta a titkosszolgálat (azt nem írja, melyik...) és nigériai diplomáciai poggyászként feladták. A bácsi mocorgott a csomagban, ezért a vámtiszt felnyitotta Londonban... fogadó ország engedélye) kapcsolattartás egyéb eszközei: minden megfelelő eszközt igénybe lehet venni (pl. rádióadó sérthetetlenség: á fogadó ország nem sértheti + köteles megvédeni a képviseleteket a képviselet helyiségei: nem kutathatók át nem ellenőrizhetők, a hatóságok csak a misszióvezető engedélyével léphetnek be, minden szükséges lépést meg kell tenni a védelmére asylum (diplomáciai menedékjog) intézménye: épület sérthetetlenségével függ össze, politikai üldözöttek (pl. '56-ban Mindszenty az amerikai, Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre menekült) bécsi egyezményben nincs, kormányok nem szeretik, latin-amerikai államokban elfogadott, ott is eltérő szabályok... (ld. Haya della Tőrre ügy) ingóságok, irattárak, okmányok, közlekedési eszközök a diplomáciai képviselők kiváltságai és mentességei: személyi sérthetetlenség: nem lehet letartóztatni, őrizetbe venni, illő tisztelettel kell bánni vele, személye, szabadsága és méltósága sérelmét meg kell akadályoznia szabad mozgást, közlekedést csak állambiztonsági okból lehet korlátozni nem vonja ki a fogadó állam joghatósága alól! igazságszolgáltatási mentesség teljes büntetőjogi mentesség akkor is, ha hivatali hatáskörén kívül jár el polgári jogi, közigazgatási, végrehajtási mentesség (KIV. ha a per a fogadó állam területen lévő magántulajdonú ingatlannal kapcsolatos / örökléssel / hivatali funkcióin kívül folytatott kereskedelmi tev.-gel kapcsolatos ! egyértelmű nyilatkozattal + küldő állam beleegyezésével le is lehet mondani róla pénzügyi kivételek és vámszabadságok nem fizet adót (kiv, pl. ingatlannal összefüggő adók, magánjövedelem utáni adó) nem fizet vámokat családtagok kiváltságai és mentességei ua mint a diplomatáé, feltéve, h. nem a fogadó ország állampolgárai és egy háztartásban élnek ha utaznak, a tranzitállamok területén is megilleti őket a mentesség képviselet egyéb tagjainak és a magánalkalmazottak kiv. és ment. igazgatási és műszaki személyzet + családtagok: kb. mini a diplomaták, kisebb kivételekkel kisegítő szem, (családtagok nem): hivatali kötelességeivel összefüggésben illetik meg a mentességek képviselet tagjának magánalkalmazottak adó + illetékmentesség az alkalmaztatásuk után járó illetmény után ************************************************************************** Eredetileg úgy gondolták, hogy közvetlenül csak mentességek erednek a nemzetközi jogból, s elvben csak ezek ütköznek a fogadó állam szuverenitásával. Fauchille: A kiváltságok nyújtásáról és terjedelméről a fogadó állam szabadon dönt. Verdross: mindkettőt a nemzetközi jogra vezette vissza. 1961. évi bécsi egyezmény a mentességeket eredendően nemzetközi jogi eredetűnek tekinti, de több kiváltságot (pl. pézügyieket) is ebbe a kategóriába sorol, fenntartva a többinek nemzetközi udvariassági jellegét (pl. vámszabadságok), ahol a nemzetközi jog nem imperatív, hanem csak permisszív jelleggel szabályoz, s a konkrét terjedelmet a belső jog dönti el. Három elmélet alakult ki: 1) A területenkívüliség (extraterritorialité) elmélete (Hugo Grotius): mintha a képviselő és a képviselet nem a fogadó állam területén lennének. /ma már nem vallják, a küldő államnak volt kedvező/ 2) A képviseleti jelleg elmélete (Wicquefort): A diplomata uralkodóját képviseli, különleges státusz, az uralkodók pedig egyenrangúak. A követ olyan, mintha az uralkodó ott lenne. A kiváltságok és mentességek arra mutatnak, hogy ezzel a fogadó állam képviseletében eljáró állam méltóságát, függetlenségét és szuverenitását tartják tiszteletben. /monarchikus kor maradványa, küldő államnak volt kedvező/ 3) Modern, funkcionális elmélet: a diplomáciai funkció szükségleteihez kötődik s így módot ad a kiváltságok és mentességek korlátozására, a fogadó állam kötelezettségeinek és a küldő állam igényeinek kiegyensúlyozására. A gyakorlat a 2 utóbbi elméletet elegyíti. Bécsi egyezmény: „a kiváltságok és mentességek célja nem egyének előnyben részesítése, hanem az, hogy biztosítsa a diplomáciai képviseleteknek, mint államok képviselőinek feladatuk eredményes teljesítését.”
121
A diplomáciai képviselet kiváltsága és mentességei a) a hivatalos érintkezés szabadsága: a fogadó állam köteles biztosítani a képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben - ide tartozik az, hogy a poggyászokat nem lehet kinyitni, visszatartani valamint a kapcsolattartáshoz szükséges valamennyi eszköz használatára jogosult, bár a rádióadó működtetéséhez a fogadó állam hozzájárulása kell b) sérthetetlenség: a fogadó állam nemcsak nem sértheti a képviselet helyiségeit és javait, de köteles is azokat minden szükséges lépéssel megvédeni „ellenőrizetlen elemek” támadásaitól - a képviselet helyiségei sérthetetlenek, nem kutathatók át, nem ellenőrizhetők, a fogadó állam köteles minden szükséges intézkedést megtenni ezek védelmére /ha a diplomáciai misszió a fogadó állam felhívására szűnik meg, fennmaradnak-e a mentességek? Hasonló a megszállt országokban működő képviseletek helyzete: nemzetközi gyakorlat nem ítéli el ált.-ban az ilyen lépéseket (de az irattárak és okmányok sérthetetlensége ekkor is abszolút jellegű!) /’96.dec-től-’97.ápr-ig gerillák tartották fogva a limai japán nagykövetség személyzetét és vendégeit, a perui terroristaellenes alakulatok Japán engedélye nélkül behatoltak és kiszabadították a túszokat, Japán nem tiltakozott./. De más a helyzet, ha a BT a megszállást elítélte. - a diplomáciai menedékjog v. asylum (asile diplomatique): az épületek sérthetetlenségével függ össze és a politikai okokból üldözöttek esetében merül fel., bár a részletszabályozások jelentősen eltérnek államonként, a bécsi egyezmény hallgat róla, a kormányok alapvetően ellenzik még polgárháború esetén is. /Mo. ’44. német megszállás: Kállay miniszterelnököt a török nagykövetség fogadta be, ’56. Mindszenty az amerikai nagykövetségre menekült a szovjet csapatok elől/ A nagykövetség eldöntheti kit részesít mentességben, kinek ad menedékjogot. - az ingóságok, irattárak, okmányok, közlekedési eszközök mentesülnek az igénybevétel, foglalás vagy végrehajtás alól - jármű: - nem tartóztatható fel, kerékbilincset sem kaphat - szabályokat be kell tartania (KRESZ, papírok, biztosítás) - bírság alól mentesülnek - közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti A diplomáciai képviselők kiváltságai és mentességei a) személyi sérthetetlenség - nem lehet letartóztatni, őrizetbe venni - a fogadó állam tisztelettel bánik vele és minden megfelelő intézkedést megtesz személye, szabadsága és méltósága bármely sérelmének megakadályozására - biztosítani kell a szabad mozgást és közlekedést /ezt csak tv.einek és rendeleteinek megfelelően, állambiztonsági okokból korlátozhatja biz. övezetekben/ - csak a diplomatára vonatkozik, pl. bűnsegédre nem! - addig áll fenn, amíg a diplomata misszióban van, ha magánemberként visszamegy és még a bűncselekmény Nem évült el, felelősségre vonható. /ha a bűncselekmény a diplomata tevékenységgel összefügg, mentesül alóla magánemberként./ b) igazságszolgáltatási mentesség - teljes körű büntetőjogi mentesség, még ha hivatali hatáskörén kívül jár is el - polgári jogi és közig-i jogi mentességet is élvez, kivéve a fogadó állam területén elhelyezkedő magántulajdonú ingatlannal kapcsolatos pereket, v. ha örökös / hagyományozott / hagyatéki gondnok/végrendeleti végrehajtó, ill. ha az hivatali funkcióin kívül folytatott szabadfoglalkozással v. kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos. - a végrehajtási mentességet is átfogja - az igazságszolgáltatási immunitásról le lehet mondani /fr. Bírói joggyakorlat szerint a lemondásnak egyértelműnek, de a küldő állam jóváhagyásán kell alapulnia./ A diplomáciai képviselő mentessége nem vonja őt ki a fogadó állam joghatósága alól! c) pénzügyi kivételek és vámszabadságok (exemptions fiscales et franchises douanières) - nem fizet adókat /kivéve pár esetben tk. 360.o./ - egyenes adók alól nem mentesül, határon átjövő csomag: vámmentes A vámok alóli kivételeket hagyományosan a nemzetközi udvariasság szabályai közé sorolták. d) családtagok kiváltságai és mentességei - a diplomatáknak járó mentességeket élvezik, de ennek előfeltétele, hogy az illetők ne a fogadott állam állampolgárai legyenek, de a diplomatával közös háztartásban éljenek. - kiterjednek a fogadó és a küldő állam között utazó diplomatára, a vele együtt vagy tőle külön utazó családtagokra a tranzit államok területén is /ott is sérthetetlen és minden szükséges mentesség jár neki/. e) az alkalmazottak kiváltságai és mentességei -az igazgatási és műszaki személyzetre és családjukra teljesen kiterjed -a kisegítő személyzet: csak ahivatali ügyekkel kapcsolatban, családjukra nem terjed ki -a képviselet tagjának magánalkalmazottai: adó és illetékmentességet élveznek az alkalmaztatásuk folytán kapott illetményekre nézve
122
87. A konzuli kapcsolatok létesítése, a konzuli képviselet feladatai. (ezek a konzuli tételek elég rövidnek tűnnek, ajánlott az egyezmény...) - az írott jog megelőzte a szokásjogot!!: kétoldalú konzuli megállapodások, azokra támaszkodó belső jogalk + joggyakorlat - 1963-as egyezmény a konzuli kapcsolatokról - ezek is más állam területén létesített közszolgálatok kölcsönös beleegyezés elve itt is érvényesül!! - létük nem függ a dipl. Kapcsolatokétól (az állam elismerésétől sem) - kinevezés: konzuli pátens + kell a fogadó országtól aún. Exequatur beleegyezés kiváltságaik és mentességeik eltérnek a fogadó - tiszteletbeli konzul: nem a küldő állam állampolgára (gyakran a fogadóé) államéitól! (fő előny: nem terheli a költségvetést...) - funkciói kizárólag közigazgatási jellegűek: - ókori görögöknél proxenos, rómaiaknál patrónus, olasz városállamokban a XII. sz-ban konzul - küldő állam természetes + jogi személyeinek védelme - két állam közti tudományos, kulturális, gazd-i kapcsolatok fejlesztése - igazgatási feladatok (pl. anyakönyvezés) - vízumot adhat - EU: harmadik államokkal el kívánja fogadtatni, hogy területükön bármely tagállam bármely közösségi honos személy tekintetében konzuli joghatóságot gyakoroljon ************************************************************ - az írott jog megelőzte a szokásjogot!!: kétoldalú konzuli megállapodások, azokra támaszkodó belső jogalk + joggyakorlat - 1963-as egyezmény a konzuli kapcsolatokról - ezek is más állam területén létesített közszolgálatok kölcsönös beleegyezés elve itt is érvényesül!! - létük nem függ a diplomáciai Kapcsolatokétól (az állam elismerésétől sem) - kinevezés: konzuli pátens + kell a fogadó országtól aún. Exequatur beleegyezés kiváltságaik és mentességeik eltérnek a fogadó - tiszteletbeli konzul: nem a küldő állam állampolgára (gyakran a fogadóé) államéitól! (fő előny: nem terheli a költségvetést...) - funkciói kizárólag közigazgatási jellegűek: - ókori görögöknél proxenos, rómaiaknál patrónus, olasz városállamokban a XII. sz-ban konzul - küldő állam természetes + jogi személyeinek védelme - két állam közti tudományos, kulturális, gazd-i kapcsolatok fejlesztése - igazgatási feladatok (pl. anyakönyvezés) - vízumot adhat - EU: harmadik államokkal el kívánja fogadtatni, hogy területükön bármely tagállam bármely közösségi honos személy tekintetében konzuli joghatóságot gyakoroljon Történelmi kialakulása - az ókori Hellász is ismerte proxenosz név alatt, Rómában pedig patronus intézménye hasonlítható hozzá, XII.sz. olasz városállamok delegáltak konzulokat a levantei államok kikötőibe, h. ellenőrizzék ottani hajóikat és védjék polgáraikat - A konzuli joganyagban az írott jog megelőzte a szokásjog kialakulását - alapja a kétoldalú konzuli megállapodások és az azokra támaszkodó belső jogi jogalkotás és joggyakorlat - a konzuli kapcsolatokról 1963-ban fogadták el a bécsi egyezményt, amely a Nemzetközi Jogi Bizottság által kidolgozott egyezményre épül „A konzuli kapcsolatok a mai nemzetközi jogban - elősegítik a népek közötti baráti kapcsolatok fejlődését, és - biztosítja a más állam területén külföldiként lévők számára a védelmet és segítséget; ezért a konzuli tisztviselők, ill. az alkalmazottak kiváltságai és mentességei, a konzulátus helyiségeinek és irattárának sérthetetlensége szintén a nemzetközi jog igen mélyén rögzült elvei.” A konzuli intézmény a) konzuli kapcsolatok létesítése és megszüntetése A konzuli posztok: az államnak egy másik állam területére telepített közszolgálatai. -a kölcsönös beleegyezés elve itt is érvényesül - mivel a konzuli kapcsolatok lényegében csak közigazgatási jellegűek, létük nem függ a diplomáciai kapcsolatokétól, sőt akár az állam elismerése nélkül is lehetséges. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása pedig nem vonja maga után a konzuli kapcsolatok megszakítását. - a küldő állam a fogadó állam hozzájárulásával több konzuli posztot is létesíthet: ezeket konzuli kerületeknek nevezzük /Romániában: kolozsvári főkonzulátus és bukaresti konzulátus is van/. Felépítés: Főkonzul – konzul – konzuli ügynök b) exequatur -jelentése: hajtassék végre -a konzuli poszt vezetőjének kinevezése konzuli pátenssel történik /a konzuli kerületét is meghatározzák benne/, melyet az államfőnek kell tudomásul vennie pl. Fro.-ban a köztársasági elnök rendelettel adja meg /≈ agrément, csak itt a fogadó állam azután egyezik bele, miután már megérkezett/ -az állam idegen állampolgárt is kinevezhet, ilyenkor „tiszteletbeli konzulnak” (consul honoraire) nevezik, akinek tényleges költségeit utólag megtéríti az állam; van kereskedelmi konzul is (consul marchand), ő az esetek jelentős részében a kereskedelem területén dolgozik ╘ hatáskörük a küldő államtól függ, irattáruk mentességet élvez c) funkciói - nem politikai, hanem kizárólag közigazgatási jellegűek
123
٠ a küldő állam természetes és jogi személyeinek védelme ٠ államok közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlesztése ٠ küldő állam polgárai javára biz. igazgatási feladatok elvégzése /hagyatéki hirdetések, örökös keresése, anyakönyvvezetés, eltűntek-holtak keresése/ ٠ figyelemmel kíséri a küldő állam lobogója szerinti hajókat, repülőket és személyzetüket ٠ és szükség esetén segítséget nyújt. A maastrichti szerződéssel beállított, új 8-C cikke a római szerződésnek tárgyalásokat irányoz elő, h. 3.államok elfogadják, h. területükön bármely tagállam minden „közösségi honos” tekintetében konzuli joghatóságot gyakoroljon.
124
88. A konzuli kiváltságok és mentességek. A konzul mentességei funkciójához kötődnek, lényeges szűkebbek, mint a diplomaták esetében. Külön említendő a tiszteletbeli konzul, aki jellemzően a fogadó állam állampolgára – ezért nem élvez mentességeket, csak a küldő állammal való kapcsolattartás tekintetében. *********************************************************** Hasonlít a diplomáciai tételre de nem ugyanaz A konzuli poszt kiváltságai és mentességei: • a konzulátus helyiségeinek sérthetetlensége (kizárólag a konzuli tev. folytatására használt részek /konzuli rezidencia NEM/) • hivatalos érintkezés szabadsága és védelme poggyász kinyitását lehet kérni (a küldő állam jelenlétében), ha feltételezik, h. konzuli iratokon kívül mást is tartalmaz (megtagadás esetén visszairányítható) A konzuli személyzeti kiváltságai és mentességei • személyi sérthetetlenség szűkebb: súlyos bcs gyanúja esetén letartóztatható + őrizetbe vehető (gyors eljárás + értesíteni a küldő államot + konzulátust) • ig.szolg. mentesség csak a konzuli hatáskörben végrehajtott cselekményekre vonatkozik Gyakori megoldás, h. az államok a dipl. képv. egyes tagjait bízzák meg konzuli funkciókkal -> ilyenkor dipl. védelem illeti meg őket ******************************************************** Konzuli kiváltságok, mentességek Az állampolgár számára biztosítani kell, hogy a konzulátushoz fordulhasson!! 1) konzuli poszt kiváltságai és mentességei ▪ konzulátus helységeinek sérthetetlensége, csak a kizárólag konzuli tevékenység céljaira használt részek tekintetében áll fenn, s így nem terjed ki a konzul rezidenciájára ▪ hivatalos érintkezés szabadsága és védelme, megegyezik a diplomáciaival /konzuli poggyász védelme kevésbé abszolút/ ▪ abszolút mentességet élvez az irattár 2) a konzuli személyzet kiváltsága és mentességei ▪ konzuli tisztviselő személyi sérthetetlensége szűkebb, súlyosabb bűncselekmény esetén letartóztatható, de azonnal értesíteni kell a konzulátus vezetőjét, vagy ha ellene irányul, akkor a küldő államot, az eljárást a lehető leggyorsabban kell lefolytatni ▪ az igazságszolgáltatási mentesség is csak a konzuli hatáskörben végrehajtott cselekményekre vonatkozik, sőt még azokra sem vonatkozik, ha a polgári igény „a konzuli tisztviselő v. konzulátusi alkalmazott által kötött szerződésre vonatkozik, amelyet azonban nem a küldő állam kifejezett vagy hallgatólagos felhatalmazása alapján kötött v. a fogadó államban bekövetkezett jármű-, hajó- v. repülőbalesettel függ össze.” ▪ vámmentesség: beköltözés + hazaköltözés Ha a konzuli tisztviselő a fogadó állam állampolgára v. állandó lakosa, személyi sérthetetlenséget és igazságszolgáltatási mentességet csak hivatali hatáskörben eljárva végrehajtott hivatali aktusaiért élvez /bár a fogadó állam ennél kedvezőbb elbánást is nyújthat./ Sok ország a diplomáciai képviselet egyik tagjára bízza a konzuli feladatokat (kell hozzá a fogadó állam beleegyezése), ilyenkor diplomáciai védelem illeti. A konzul és beosztottjai a megfelelő diplomáciai rangokat, ill. beosztásokat viselik, diplomáciai kiváltságokban és mentességekben részesülnek, de külszolgálatuk során végig konzuli tevékenységet végeznek. Más államok ott, ahol indokolt, gyakran a nemzetközi szervezet mellett létesített képviselet vmelyik tagját nevezik ki konzulnak. Ez adott esetben a mentességek tekintetében konfliktust is jelenthet. → az állampolgár számára biztosítani kell, hogy a konzulátushoz fordulhasson!! La Grande ügy - német férfi megölte amerikai barátnője anyját és apját, ezért Virginiában halálra ítélték, és nem engedték a konzulhoz fordulni → a NB ezt elítélte és kimondta, hogy kötelező ezt a lehetőséget biztosítani
125
126
89. A diplomáciai és a konzuli védelem. A sértett Közvetlenül és közvetetten elszenvedett kár (préjudice immediat / médiat) 1. ha állam vagy nemzetközi szervezet a jogaiban sértett fél, akkor mint a nemzetközi jog alanya közvetlenül szenvedi el a kárt. 2. Ha a tényleges sértett csak a belső (nemzeti) jog alanya, akkor egy jogi fikció általi absztrakcióval válhat sértetté. ⇒ Közvetett kár. A fentiekből adódóan nem szabad összekeverni a közvetlen és a közvetett kárt (prejudice direct / indirect) ami a kár eredetére utal, a Közvetlenül és közvetetten elszenvedett kárral (préjudice immediat / médiat), ami a jogban sértettnek a személyére vonatkozik. Az ilyen átforgatás (endossement) által az egyéni panasz államközi jogi kapcsolattá válik Az átforgatást az állam diplomáciai védelem, a nemzetközi szervezet pedig funkcionális védelem gyakorlásával valósítja meg. A védelemben részesített személy állampolgársága. Főszabály: Állam diplomáciai védelmet nyújthat: 1. Természetes személyeknek, mint állampolgároknak 2. Jogi személyeknek, akik az állammal szoros kapcsolatban állnak: bejegyzés / székhely elve. 3. Lajstromozott légi, vízi, tengeri és űrjárművek. Alkalmazás: 1. Állampolgárságnak mikor kell fennállnia: a jogellenes tény bekövetkeztekor, vagy a diplomáciai védelem nyújtásakor. 2. Válsztottbírósági gyakorlat a tényleges állampolgárság elvét követi. 3. Kettős állampolgárság esetén a két állampolgárság szerinti állam nem léphet fel egymás ellen, csak harmadikkal szemben. 4. Társaság részvény és kötvénytulajdonosai a társaságjogainak védelme érdekében igényelhetnek diplomáciai védelmet. A székhely szerinti állam és a részvényesek állampolgársága szerinti állam között a társaság honossága szerinti szabályokat kell alkalmazni. Három államról lehet szó: Székhely szerinti, táraság honossága szerinti (amely gyakran megegyezik a székhely állammal), részvényesek többsége szerinti állam.
Belső jogorvoslati fórumok kimerítése A diplomáciai védelem igénybevételének előfeltétele a rendelkezésre álló jogorvoslatok kimerítése. ⇒ szubszidiárius jellegű. Az államok lemondhatnak ennek megköveteléséről, de fennállása vélelmezett: szokásjogi jelleg. Két vélelem érvényesül: 1. a külföldi államba belépő személy eleve alávetette magát az adott jognak, és bízik annak erejében. 2. Az államok elismerik egymás jogrendszerének egyenértékűségét.
Diplomáciai védelem érvényesítése Diplomáciai védelem kezdeményezésére a védelmet nyújtó állam jogosult. Eldöntheti, hogy nyújt-e védelmet vagy azt megtagadja. Diplomáciai védelem gyakorlásának eszközei: diplomáciai- konzuli tárgyalások, választottbírósági eljárások. ⇒ Gyakorlatban a nem bírói út dominál. Diplomáciai védelemről lemondás problémája Az állam nemzetközi szerződésben a vitához képest priori vagy posteriori egyoldalúan nyilatkozatban lemondhat. Ha a magánfél mond le erről a koncessziós szerződésben („Calvo-clausula”), akkor a szerződéses záradék érvénytelenségét mondták ki több ítéletben. Mivel az államok ragaszkodnak a saját döntési jogukhoz, ezért a magánszemélyeket nem tartják kompetensnek, hogy ebben döntsenek.
(ez a Kovács féle jegyzetből származik, különböző helyekről. Ezért van, hogy pl. ua jogeset többször szerepel különböző terjedelemben és részletekkel) Ez kétféle módon valósulhat meg: 1. diplomáciai védelem: állampolgárát jogsérelem érte és már az összes belső jogorvoslati fórumot kimerítette, de az nem vezetett eredményre. 2. Konzuli védelem: az eljárás bármely szakaszában felléphet az állam, nem kell kimeríteni a belső fórumokat, pl. ügyvéd biztosítása, elveszett útlevél pótlása Hugó Grotius (1583-1645) Grotius tárgyalta először szisztematikusan a nemzetközi jog alapvető kérdéseit: - diplomáciai mentesség. - tengeren való szabad hajózás. 2.2 Diplomáciai védelem Az államok felelősségének körébe tartozó jogintézmény, mely során egy állam az állampolgárát ért jogsérelmet közvetve ellene irányuló jogsértésnek minősíti, és ennek megfelelően jár el. Diplomáciai védelem feltétele: 1. Jogsértő állam belső jogorvoslati fórumának kimerítése. 2. Az állam döntésétől függ, hogy gyakorolja-e a diplomáciai védelmet, vagyis senkit nem illet meg alanyi jog a diplomáciai védelemre.
127
2.3 Konzuli védelem A konzuli védelem nem azonos a diplomáciai védelemmel. A konzul a külföldi hatóságok előtt jár el. A konzuli védelem minden magyar állampolgárt alanyi jogon megillet. I’am Alone ügy USA-ban az alkoholtilalom idején szeszcsempészet folytatásához amerikai állampolgárok hajót vettek Kanadában. Az amerikai parti őrség elsüllyesztette a hajót. Kanada fellépett, mivel a hajó kanadai lobogó alatt hajózott. Az ügy választottbíróság elé került. A választottbíróság jóvátételt határozott meg, amely nem a hajó értékét akarta kompenzálni, hanem a morális jogsértést orvosolta. A választottbíróság a szuverenitás megsértésén alapuló kártérítési összeget ítélt meg. Barcelona Traction ügy A Nemzetközi Bíróság számos eset kapcsán mondta ki egy-egy normáról, hogy az cogens norma. 1970-ben a Barcelona Traction ügyben az volt a kérdés, hogy Belgium gyakorolhat-e diplomáciai védelmet egy Spanyolországban működő, kanadai alapítású vállalat részvényesei fölött azon az alapon, hogy a részvényesek többsége belga. A Nemzetközi Bíróság-az ügy lényegétől függetlenül - kimondta, hogy vannak a nemzetközi jognak imperatív normái, ilyenek pl.: emberi alapjogok védelme, a népirtás, rabszolgakereskedelem tilalma. Imperatív normának minősítette továbbá a Nemzetközi Bírósága szabadság védelmét, és a diplomáciai kiváltságok legalapvetőbb normáit is. Kanadában bejegyzett cég, részvényesei - szinte teljesen - belga állampolgárok voltak. A cég a tevékenységét Spanyolországban folytatta. Franco uralma alatt olyan törvényeket hoztak, melyek tönkretették a céget. Kanada először fellépett Spanyolországgal szemben, majd ezzel felhagyott. Belgium azonban keresetet indított. Nemzetközi Bíróság elutasította Belgiumot. Kimondta, hogy csak Kanadának lenne joga diplomáciai védelmet nyújtani. Haya della Torre ügy Haya della Torre perui politikus volt, aki puccsot akart szervezni. Terve kiderült, így Kolumbia limai nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kért. (Sajátosan érvényesül a diplomáciai menedékjog Dél-Amerikában. Ha valaki megkapta, akkor azzal a szabadon engedés jogát is megszerezte.) Kolumbia ez alapján kérte a Nemzetközi Bíróságot, hogy ismerje el, hogy jogosan fogadta be a politikust, és így Perunak ki kell engednie öt az országból. A Bíróság kimondta, hogy Kolumbiának nem volt joga menedékjogot nyújtani, azonban nem köteles kiadni. Peruval szemben a Bíróság azt mondta, hogy elméletileg nincs akadálya egy regionális szokásjog kialakulásának. Megvizsgálta, hogy a diplomácia menedékjog egyöntetűen létezik-e a dél-amerikai államok gyakorlatában, de úgy találta, hogy az erre irányuló gyakorlat még Dél-Amerikában is széthúzó, így Peru nem volt köteles elismerni Haya della Torre mentességét. Nottebohm ügy Nottebohm német állampolgár, aki a század eleje óta Guatemalában üzletelt. 1939 előtt már előre látta, hogy USA szembe fog kerül Németországgal, és valószínű, hogy a dél-amerikai államok USA mögött fognak felsorakozni. Ezért félő volt, hogy egy ilyen helyzetben - mivel -ő német állampolgár - vagyonát zárolni, őt pedig internálni fogják. Valószínűleg anyagi juttatások fejében, sikerült elérnie, hogy liechtensteini állampolgárságot kapjon. Liechtensteinben a ius sanguinis elv érvényesült, a honosításhoz pedig hosszabb helybenlakás kellett, de a nagyhercegnek joga volt arra, hogy az állampolgársághoz szükséges tartózkodási idő alól felmentést adjon. A II. világháború alatt valóban zárolták Nottebohm vagyonát, öt pedig internálták. A háború után Liechtenstein diplomáciai védelembe akarta részesíteni, mondván, hogy Nottebohm az ö állampolgára. Guatemala arra hivatkozott, hogy csak a német vagyonokat vettek zár alá, és Nottebohm német. A Nemzetkőzi Bíróság Guatemalának adott igazat. Kifejtette, hogy az állam maga választja ki, hogy milyen feltételek alapján ad állampolgárságot, ugyanakkor a gyakorlatnak meg kell felelnie bizonyos iránynak. Az állam ugyanis megtagadhatja, hogy vele szembeszegezzenek egy állampolgárságot, ha az az állampolgárság nem tényleges. A Nemzetközi Bíróság nem azt mondta, hogy Liechtenstein jogellenesen járt el, hanem azt, hogy Guatemala nem köteles tudomást venni erről az állampolgársági kapcsolatról, mert az nem tényleges. A diplomáciai védelem szokásjogi alapján az állam és állampolgárság közötti kapcsolatot - a fentiek figyelembevételével respektálják. A területileg illetékes államtól engedménynek tekinthető, hogy engedi a személyi főhatalom alapján a fellépést. Ha tehát ez a kapcsolat nem tényleges az állam nem köteles azt elismerni. Ezzel a Nemzetközi Bíróság a fellépéshez szükségessé tette az állampolgár és az állampolgársága szerinti ország közli tényleges kapcsolatot. Nem azt tagadták, hogy Nottebohm liechtensteini állampolgár, hanem azt hogy a köztük lévő kapcsolat nem elég erős ahhoz, hogy az állam felléphessen. 4. Uniós állampolgárság A Maastrichti Egyezmény bevezette az uniós állampolgárság intézményét. Ennek keretében a tagállamok vállalják, hogy diplomáciai védelmet nyújtanak az uniós állampolgárnak, ha a harmadik államban az érintett személv állampolgársága szerint nincs diplomáciai képviselet. Azt az egyezményt a harmadik államok nem kötelesek elfogadni a pacta tertiis nec nocent, nec prosunt elv alapján
128
90. A nemzetközi jogviták rendezésének nem bírói eszközei. -nk-i viták békés rendezéséről kötött 1907es hágai egyezmény, szt a szerződő hatalmak minden erejükkel törekedni fognak a nk-i vitás kérdések békés elintézésének biztosítására -erőszak alkalmazásának tilalma imperatív norma és a viták békés rendezésének kötelezettsége is imperatív jellegű -nk-i jog nem irja elő 1 adott módozat elfogadását, ENSZ Alapokmány 33. cikke csak példálózó felsorolást ad pl. kivizsgálás, közvetítés, közvetlen tárgyalás, vbírósági vagy bírósági eljárás -áll-ok az eszközválasztási szabadságukról lemondhatnak különb-ő szerződéseikben -áll-ok saját belátásuk szt kombinálhatják a különféle vitarendezési módokat I. ÁLLAMKÖZI ELJÁRÁSOK 1. Diplomáciai tárgyalás→ „a nközi tárgyalások vitelének eszköze” a) tárgyalási kötelezettség: a viták békés rendezésének minimuma szokásjogi alapokon nyugszik kötelezettség attól fogva beáll, hogy a felek között vita keletkezik formálisan is képezhetik a jogi előfeltételét a tárgyalások a bírósághoz fordulásnak sosem formális, kötelezettség mindent megtenni, ami a tárgyalások eredményes lezárásához vezet: nem viselkedhetnek a felek rosszhiszeműen nem jelenti a közösen elfogadott megállapodás elérésének kötelezettségét (nem jelent szerzkötési kötelezettséget) b) módozatai: - kétoldalúak/sokoldalúak lehet a tárgyuk majdani konfliktus kialakulásának megelőzése, nem feltétlen vitarendezés 2. Egy 3. beavatkozása 3. állam/nközi szervezet bevonása a felek vitájába cél: a vita elintézésének megkönnyítése, feszkó enyhítése, letárgyalt megoldás tiszteletben tartatása a) jószolgálat és közvetítés végezheti 3. kormány képviselője/független 3. személy/nem kormányközi szervezet is elutasíthatják a felek/ z előterjesztett megoldásjavaslatot szuverenitás maximális tiszteletbetartása a1) jószolgálat : - 3. állam kezdeményezésére/ vmelyik fél kérésére 3. állam erkölcsi-politikai befolyását arra használja fel, hogy helyreállítsa a felek kapcsolatát/ megszervezze a tárgyalások lebonyolítását nem vesz részt magán a tárgyaláson!! a2) közvetítés: közvetítő a tárgyalásokon is részt vesz, javaslatokat tesz a nézőpontok közelítésére nem kényszeríti a feleket a megegyezésre b) nemzetközi ténymegállapítás jogvita alapjául szolgáló tény fennállásának, természetének/körülményeinek megállapítására + felek számára jelentésben rögzítése→nem rendelkezik kötelező erővel, csak ténymegállapítás és nem következtetéslevonás ált. kollegiális testület végzi 1977. genfi kieg. Jkönyv: nközi ténymegállaptó biz. felállításáról rendelkezik a humanitárius jog megsértése esetén gyakorlata sovány, ált. tengeri incidensek esetében c) nközi békéltetés vitának a felek által létrehozott/korábban már létező + a felek által elfogadott szerv elé terjesztése azért, hogy a megoldás végett javaslatokat tegyen jogvita vizsgálata az összes aspektusra kiterjed nem szokásjogi jellegű: 1 konkrét megállapodásra vezet vissza eljárás kontradiktórius, de nem rendelkezik kötelező erővel sok egyezmény tartalmazza (pl. 1969es bécsi egyezmény), de az államok ritkán veszik igénybe II. A VITÁK NEM BÍRÓI TIPUSÚ RENDEZÉSE A NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN -
államközi jogviták/magával a szervezettel összefüggő jogviták/a szervezetek 1más közötti jogvitái
1. Általános hatáskörű egyetemes szervezetek a) Nemzetek Szövetsége: technikai szempontból jól kidolgozta a vitarendezési mechanizmusokat Tanács és a Közgyűlés konkuráló hatásköre: • Tanács: - akár az egyik fél kérelme esetén is jogosult volt eljárni kizárólag a joghatósága alá terjedő ügyekben jelentés, utána békéltetőként, közvetítőként való fellépés tanácsi jelentés elfogadása után a felek 3 hónapon belül nem folyamodhattak fegyveres akcióhoz ha egyhangúan elfogadták a jelentést: eleve nem lehetett fegyveres úthoz folyamodni • Közgyűlés: tanácsi megkeresés után 15 nappal bármely tagállam/Tanács megkereshette eljárási szabályok hasonlóak a tanácsbelivel akkor veszítette el az állam a háborúindítás jogát, ha a Tanácsban képviselt tagállamok egyhangúan+ NSZ többi tagja minősített többséggel megerősítette a KGY jelentését b) ENSZ Biztonsági Tanács primátusa a Közgyűlés felett Főtitkár: akkor jut jelentős szerephez, ha a testületi szervek döntéshozatala megbénul Viszályokat (olyan helyzet, melyben nem lehet eltekinteni a felek egyediségétől) és helyzeteket (olyan körülmény, ami az érintett államoktól függetlenül is vizsgálható) egyaránt megvizsgálhatnak
129
Elvben csak súlyos viszályok kerülhetnek az ENSZ elé, amelyeknek elhúzódása a nközi békét és biztonságot veszélyeztetheti Vitának nközinek kell lennie Csak a tagállamok közötti vita B1) Biztonsági Tanács : - nközi béke és biztonság fő felelőse minden tagállam jogosult a hozzá forduláshoz ex officio is eljárhat jog (actio popularis) az államok számára megkeresés nem tagállamok megkeresése→ ha érdekelt fél : ha az Alapokmányokmányban a békés rendezésre vonatkozólag előírt kötelezettségeket az állam magára nézve kötelezőnek ismeri el 8jog a tagállamokéval 1enlő elbánásra) ENSZ-szervek : Közgyűlés/Főtitkár felhívhatja a BT-t Vitát nyit arról ,hogy felvegye-e a kérdést a napirendre Jogosult ténymegállapítási eljárás elfolytatására (közönséges/speciális) Megoldásokat ajánlhat: közvetítői/békéltetői funkciókat láthat el Nem mindig saját maga jár el: kormányközi bizottságot/tekintélyes személyeket bízhat meg Felhívhatja a feleket, hogy egy másik szerv jószolgálatait /nközi szervezetekben nyitva álló eljárásokat vegyenek igénybe Ad hoc jellegű szervek létrehozatala: a már elfogadott megoldás felügyelete B2) Közgyűlés politikai fórum mindenek előtt minden olyan kérdést megvitathat, ami a nközi béke és biztonság fenntartására vonatkozik felhívhatja a BT figyelmét olyan helyzetekre, amelyek nközi béke és biztonság veszélyeztetésére vezethetnek megfelelő intézkedéséket ajánlhat minden olyan helyet békés rendezésének érdekében,amely a nemzetek általános jólétének/ közöttük fennálló baráti kapcsolatoknak a gyengítésére vezethet Korlátai Nem tehet ajánlást, ha ezzel már a BT foglalkozik→ettől még megvitathatja Ha az ügyben kényszerítő lépés megtételére van szükség, az ügyet a vita előtt/után át kell tenni a BT-hez Acheson- határozat: Egyesült erővel a békéért (377. sz. közgyűlési határozat): abban az esetben, ha a BT az állandó tagok vétójoga miatt lebénul, és az ügyben fellépésre lenne szükség Ha a 377. (V) sz. közgyűlési határozat feltételei teljesülnek /ti. a tanácsi mulasztás és a Közgyűlés összehívása/, a Közgyűlés „azonnal megvizsgálja a kérdést, hogy a teendő kollektív intézkedésekről megfelelő ajánlásokat tegyen. Ezek nem katonai szankciók s esetleg különbözhetnek is a VII. fejezetben felsoroltaktól. A határozat a Kollektív Intézkedések Bizottságát állítja fel meghatározásukra. A közgyűlési intézkedések ekkor is ajánlási természetűek B3) Főtitkár BT figyelmét minden olyan ügyre felhívhatja, amely a véleménye szerint a béke és biztonság fenntartását veszélyeztetheti 1992. Békeütemterv: preventív diplomácia eszközeinek felvázolása diplomáciai funkciókat a KGY/BT-től való felhatalmazás alapján elláthat jószolgálat/közvetítés -
2. Politikai jellegű regionális szervezetek ENSZ: ezen szervezetek és az alapokmány összeegyeztethetősége Nincs hierarchia, de a BT/KGY hatásköreinek fenntartása (BT bármikor ex officio megvizsgálhatja, hogy nem eredményezi a helyzet elhúzódása a béke veszélyeztetését) Ha a vitában részes felek az ENSZ- ben is meg a szervezetben is tagok azt válasszák, amely számukra kedvezőbb BT dönt arról, hogy foglalkozik az üggyel, vagy átengedi-e azt egy regionális szervezetnek→ akár fel is függesztheti a saját eljárását (ez nem jelent végleges elutasítást!) Tárgyalás, jószolgálat, közvetítés, békéltetés a) AÁSZ: Amerikai Államok Szervezete Új rendszer lépett be az 1967. évi buenos aires-i jegyzőkönyvvel: az AÁSZ Állandó Tanácsa és segédszereve, a viták rendezésének amerikaközi bizottsága. (Később megszűnik, ad hoc bizottságok) Van fakultatív közbelépési lehetőség, a felek közös kérésére: ténymegállapítás, ajánlás, a vita rendezésére b) AESZ: Afrikai Egységszervezet Addis Abebai Charta 1963 közvetítő, békéltető és választottbírósági bizottságot rendelt létrehozni Ennek 21 tagját az állam- és kormányfők konferenciája nevezi ki, s alapvetően csak a felek egyetértésével járhat el, ha az eljárás a Tanács kezdeményezésére indul, úgy hatásköre kötelező A felek együttes döntésén múlik, hogy ténymegállapítás, békéltetés vagy választottbírói eljárást foganatosítanak. Hatékonysága mérsékelt, viszonylag sikeres volt Algéria és Marokkó, Szomália és Etiópia vitájában c) EBESZ: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (Előtte EBEÉ) 1992. Európai Békéltetési és Választottbíráskodási Egyezmény részes államok részére kötelező részt venni a békéltetésben Az öt fős békéltető bizottságból egyet-egyet a két fél, hármat pedig a békéltető bizottság és választottbíróság irodája nevez ki. Ha a békéltetés sikertelen, a békéltető bizottság erről tájékoztatja az EBEÉ Tanácsát A mechanizmus szubszidiárius jellegű és nem érinti a létező vitarendezési mechanizmusokat. Az EBEÉ Tanácsa egyéb vitarendezési módok igénybevételére is felhívhatja a feleket vagy ad hoc békéltető bizottság létrehozást írhatja elő a nem részes államok számára. 3. Technikai hatáskörű nemzetközi Szervezetek a) gazdasági szervezetek gazdasági jogvitákat az államok szakosított szervezetekre bízzák GATT/WTO→Vitarendezési Testület
130
91. A nemzetközi jogviták rendezése választottbíróság révén. A) választottbírói vitarendezés B) állandó igszolg hatóság révén A) választottbíróság ítéletnek alávetés önkéntes a) fakultatív => kompromisszum (alávetés) (tárgy, bírák, jog) b) kötelező => kikötés, kompromisszum klauzula nemz. jog testület (választottbíróság) * egyedül (lehet államfő) * vegyes (1-1 -> superarbitor * bírói kollégium (3-5 fő) hatásköre: kompromisszumban baráti békéltetés: jövőre nézve szabály felállítás Állandó VB EBESZ égisze alatt ítélet nem feltétel az indoklás, res iudicata - felülvizsg/fellebb (ha komp-ban) B állandó igszolg hatóság bírák, jártas, tisztelet Nemz Bír: 15 tag (kül áp) Kgy+Bt absz többség (ad hoc) csak állam léphet fel NB előtt joghatósága az államok beleegyezésétől függ (egyértelmű) bármilyen ügy "kötelező bíráskodás" => nemzetközi szerződés írja elő kaupeteuk (?) - kompetens opciós záradék: -> NB joghatósága bárkivel aki ezt elköveti(értelm/kérdés) fakultatív: részesek eljárás írásbeli/szóbeli (memorandum, észrevétel, vita) tényfeltárás, szakértő estoppel elv: a fél nem érvényesíthet az elj. ban olyan álláspontot, amely ellentmond korábbi álláspontjával van ideiglenes intézkedés szótöbség "=" => elnök ítélet * ügy azonosítása * indoklás * rendelk. rész (szav. arány) kötelező, végleges tanácsadási eljárás nem kötelező Tengerjogi Bíróság 1982. Montego Bay Hamburg 21 tag Emberi jogok Eu Bírósága tagáll/1fő EJEB-ban lefolyt eljárás 3 hónap EK Bíróság Párizs Biz, P, tagállam A választottbíráskodás fejlődése Az ókorban a választottbíráskodás elsősorban a görög poliszok vallási vitáinak megoldását szolgálta. A középkorban mindenekelőtt a pápa, illetve a Német-római Birodalom császárának választottbírói döntése elé terjesztettek egyeks fejedelmek jogvitákat. A modern államok és a szuverenitás-koncepció megjelenésével a választottbíráskodás igénybevétele ritkult. A nemzetközi választottbíráskodás újrafelfedezése és népszerűsítése az angol-szász joggyakorlatnak köszönhető.
131
A választottbíráskodáshoz folyamodás A szuverenitásból következik, hogy a harmadik elé vonás visszautasítható: de következik az is, hogy ez alól szerződési kötelezettségvállalás révén kivételt lehessen tenni. A választottbírósági kompromisszum A választottbírósági alávetési szerződét „választottbírósági kompromisszumnak” nevezik. Tartalma a felek megállapodásától függ: tárgy, a választottbírák megválasztásának szabályai, hatáskörük, esetleg az alkalmazandó jog is. Az esetleges joghézagok kitöltésére a választottbírákat is felhatalmazhatják a felek, de a kompromisszum hallagatása esetén az általános egyezményes kisegítő szabályok alkalmazhatók. A „kötelező” választottbíráskodás A jövőben esetlegesen keletkező viták tekintetében történő alávetés jelentős előrelépés: lehetővé teszi a választottbírósági eljárás egyoldalú beindítását. Ebben az értelemben lehet „kötelezőnek” nevezni ezt a választottbíráskodási formát. Minden vita „választottbíróság által elbírálható” –feltéve, hogy erre irányul a felek akarata. Választottbíróság által elbírálható az ügy: ha a kérdés általános formában megfogalmazható oly módon, hogy a döntés a nemzetközi jog alapján történjen ha a kérdést kompromisszumos klauzula vagy választottbíráskodási szerződés alapján teszik fel, amennyiben a vita az ezek által előrelátottak közé tartozik A választottbírói testület struktúrája 1. egyedül eljáró választottbíró 2. vegyes bizottság 3. bírói kollégium A választottbírósági eljárás A választottbírósági eljárás a kompromisszum vagy a feleket kötő más szerződések tartalmának megfelelően zajlik. Az eljárás ítélettel zárul, kollegiális testület esetében a döntés szótöbbséggel történik. -
az indokolási kötelezettség nem szükségszerű követelmény az ítélet kötelező jellege: következménye res iudicata az ítélet hatálya csak relatív jellegű, nincs erga omnes joghatása az ítélet végrehajtása nem kényszeríthető ki
Orvoslati eljárások 1. értelmezése eljárás 2. felülvizsgálati eljárás is lehetséges, ha erre a kompromisszum eleve kitér 3. fellebbezés, illetve a reformációs eljárás Vitarendezés állandó igazságszolgáltatási hatóság révén Az 1907. évi hágai konferencia kezdeményezései nem sikerültek, a Választottbírói Törvényszék felállítására irányuló amerikai javaslat nem kapott kellő támogatást., a XII. hágai egyezménnyel felállítani szándékozott Nemzetközi Zsákmánybíróság pedig papíron maradt. 1907-ben létrejött és mintegy 10 évig működött a Közép-Amerikai Bíróság. 1920-ban nyitották meg aláírásra az Állandó Nemzetközi Bíróság statutumát, amelyet 50 állam ratifikált. /Sem Szovjetunió sem USA nem volt köztük./ 1945-ben San Franciscóban új egyetemes igazságszolgáltatási szerv létrehozásában egyeztek meg, amely ezúttal a világszervezet egyik fő szerve lesz. Utóbb specializált, adminisztratív bíróságokat hoznak létre egyes nemzetközi szervezetek égisze alatt is. A regionális szervezetek szintén létrehoztak államközi vitákban eljáró bíróságokat, illetve adminisztratív bíróságokat is. Csak az egyetemes politikai szervezet bírósága lehet általános hatáskörű, a többi hatásköre szükségképpen korlátozott.
132
92. A Nemzetközi Bíróság előtti peres eljárás legfontosabb szabályai. I. A Nemzetközi Bíróság Összetétele A Bíróság és a bírák választása „ A Bíróság független bírák testülete, akiket állampolgárságukra való tekintet nélkül, azok közül a nagy erkölcsi tekintélynek örvendő személyek közül kell választani, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztségek betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek vagy akik a nemzetközi jog terén elismert jártassággal bíró jogtudósok.” - a Nemzetközi Bíróság 15 tagból áll, akik közül kettő ugyanannak az államnak a polgára nem lehet. - a Nemzetközi Bíróság bírái nem kormányuk megbízottai, hanem független személyiségek, a diplomatákéhoz hasonló mentességekkel - 9 évre választott és újraválasztható bírák esküt tesznek, hogy a tisztet „pártatlanul és lelkiismeretesen” fogják ellátni - a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács szavazatai abszolút többségét elnyert jelölt lesz a bíró Az ad hoc bírák csak egy adott vitában lépnek be az állandó bírák mellé, akkor, ha a peres felek közül csak egyiknek van, vagy ha egyiküknek sincs nemzeti bírája a testületben. Az ad hoc bíró jelölése lehetőség, de nem kötelezettség és az államok nem feltétlenül élnek a lehetőséggel. Az együttesen eljáró államok csak egy ad hoc bíró jelölésére jogosultak. A peres eljárás Ki folyamodhat a Bírósához? „A Bíróság előtt csak állam léphet fel félként. Az egyének helyzete: ha félként nem is léphetnek fel, az Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság a diplomáciai védelem révén számos alkalommal döntött egyéneket érintő ügyekben. A nemzetközi szervezetek helyzete: sem alperesként, sem felperesként nem jelenhetnek meg a Nemzetközi Bírság előtt. Az államok beleegyezésétől függ a Bíróság joghatósága. Kivétel: a „kötelező” bíráskodás. „Ha valamely hatályban levő nemzetközi szerződés vagy egyezmény a Nemzetek Szövetsége által megalapítandó valamely bíróság vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság joghatóságát írja elő, a joghatóság a jelen Alapszabályokban részes felek közötti viszonylatban a Nemzetközi Bíróságra száll.” A Nemzetközi Bíróság jogosítványai A Nemzetközi Bíróság rendelkezi „azzal az eredendő hatalmassággal, amely feljogosítja arra, hogy bármilyen intézkedést megtegyen, oly módon, hogy –amennyiben joghatósága megállapítást nyert-e joghatóság gyakorlása nem legyen hiábavaló, illetve a vita összes pontjának szabályszerű rendezését biztosítsa…” 1. a Bíróság maga dönt joghatóságáról „Ha abban a kérdésben, hogy a Bíróságnak van-e joghatósága, vita támad, a Bíróság maga dönt.” 2. a tényfeltárási jogosítványokon túl ideiglenes intézkedésekről is határozhat végzésében A Nemzetközi Bíróság akkor dönt ideiglenes intézkedésről, ha meg van győződve a visszafordíthatatlan károsodásnak és a viszály súlyosbodásának közvetlen veszélyéről 3. a Bíróság által alkalmazható jog Ez a nemzetközi jog 4. a Bíróság különleges jogosítványai a: a felek felhatalmazhatják a Nemzetközi Bíróságot az ex aequo et bono, azaz a méltányossági alapon való döntésre b: nem feladata a pozitív jog helyébe vagy mellé lépő olyan szabályok kidolgozása, amelyek célja az államközi viták újrafelmerülésének megelőzése c: a Nemzetközi Bíróság elutasítja a deklaratív ítélet meghozatalára irányuló kérelmet, amennyiben az egy teljesen hipotetikus nemzetközi jogi normára vonatkozna A Bíróság ítélete Az ítélet szótöbbséggel születik, szavazategyenlőség esetén a Bíróság elnökének vagy az őt helyettesítő bírónak a szavazata dönt. Az ítélet formája Az ítélet három részből áll: 1. az ügy azonosítása 2. az indokolás 3. rendelkező rész Az ítélet jogi hatása: kötelező és végleges. Az ítélet kikényszerítésének lehetősége „Abban az esetben, ha az ítéletet nem hajtják végre, a Tanács az ítélet érvényesítésére megfelelő intézkedéseket indítványoz.” A NEMZETKÖZI BÜNTETŐ BÍRÓSÁG (ICC) FEJLŐDÉSE NAPJAINKBAN Még egy lépéssel közelebb került a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC - International Criminal Court, továbbiakban a Bíróság) ahhoz, hogy a tényleges működését megkezdhesse. Nemrégiben tartották meg a Tagállamok Gyűlésének (ASP... Assembly Of State Parties, a továbbiakban a Gyűlés) következő ülését, ahol további, igen fontos kérdésekben jutottak döntésre a Bíróság statútumában részes államok. Mivel ez a Bíróság még igen friss talajon áll, a teljes kép kedvéért nem árt felidézni a nem is olyan hosszú múltját. Egy olyan nemzetközi büntető bíróság, mely univerzális joghatósággal rendelkezne és az államok nemzeti igazságszolgáltatását lenne hivatott kiegészíteni, nos, ennek a gondolata már a második világháború után felmerült, legelőször a Nürnbergi pereket követően. Igaz, ez a terv csak a XX. század vége felé ölthetett formát. 1996-ban megkezdődtek az előkészületi munkálatok, melyet követően 1998-ban összeült a világ országainak többsége Rómában, s szinte hihetetlen nagy támogatottsággal megszületett a Bíróság alapokmánya, a Római Statútum. Ez a statútum példamutatóan összehangolt munka és széleskörű koordináció eredménye volt, annak ellenére, hogy bizonyos fontos és máig aktuális kérdésekben nem sikerült közös nevezőre jutni (lásd agresszió definíciója). A Statútum azt is rögzítette, hogy csak a 60. ratifikáció után fog hatályba lépni. Erre a szakértők úgy 30 év múlva láttak esélyt, s talán ez a megvalósulás folyamatának eddigi legnagyobb - de kellemes meglepetése, hogy a hatályosuláshoz szükséges utolsó ratifikációt 2002. júliusában helyezték el a letéteményesnél, így csupán
133
négy évvel (!) a megalkotása után a Statútum hatályba lépett. Azóta lázas munka folyik, hogy a Bíróság ténylegesen létrejöjjön és elkezdjen működni. Ebben fő szerepet játszik a Statútumban részes tagállamok képviselőiből álló Gyűlés, amely nemcsak a Bíróság szerveinek megalkotásában, a bírák és az ügyész megválasztásában játszik nagy szerepet, hanem majd a Bíróság ellenőrzésében is részt fog vállalni. A Gyűlés első ülésén (2003. február 3-7) döntött olyan kiemelkedően fontos kérdésekben, mint a bírák (szám szerint 18) megválasztása (akiket idén márciusban már fel is avattak), az ügyészi posztra jelölés; s a Bíróság épülete is áll már, hát hol máshol, mint Hágában (hogy még nehezebbé tegye az újságírók helyzetét az eligazodásban). A Gyűlés első ülése óta két további ülést is tartott - egyet áprilisban, a másikat most szeptemberben - az ENSZ főépületében, New Yorkban, melyen az ELSA (European Law Students Assosiation) delegáció tagjaként volt szerencsém részt venni. Az ELSA tanácskozói joggal rendelkezik az ENSZ-ben, így mi ennek keretében vehettünk részt a konferencián. A Gyűlés ülésein hosszú előkészítő folyamatot lezáró végleges döntések - formalitások - voltak napirenden. Így megalkották a Költségvetési Tanácsot, melynek utolsó két - kelet-európai - hiányzó tagját, jelöltek hiányában csak most szeptemberben tudták megválasztani (egy szlovákot és egy litvánt). De ami fontosabb, hogy megválasztották a Bíróság első ügyészét (prosecutor), az argentin Luis Moreno-Ocampo személyében. A Ügyészi Hivatalt (Office of the Prosecutor - OTP) a szeptemberig tartó időszakban alakították ki, s már folyamatban van a belső szabályzat megalkotása. Ezek mellett fontos még megemlíteni, hogy a Hivatal idén júniusban bejelentette, hogy igen közelről fogja figyelemmel kísérni az Ituriban (Kongó Demokratikus Köztársaság) zajló eseményeket. Úgy tűnik, ez lesz a Bíróság első ügye. A Bíróság alapvetően három pillérre épül, ezek a bírákból álló Elnökség, az Ügyész és a Titkárság, de egy igazságos per lefolytatásának elengedhetetlen követelménye a védelem. Így mostanra égetően szükségessé vált a Nemzetközi Büntető Kamara (ICB - International Criminal Bar) megalkotása, mely megalakítását az első ügy közelsége is nagymértékben indokolja. A Kamara megalakításában már igen sok lépést tettek előre a tagállamok által alkotott munkacsoportok, de eddig sajnos még végleges eredményre nem jutottak. Ezen kívül a szeptemberi ülés másik legérdekesebb napirendi pontja az "Agresszió bűncselekménnyel és az agresszió definíciójával" foglalkozó speciális munkacsoport ülése volt. Ennek mostani munkáját figyelemmel kísérve elmondhatom, hogy lázasan folyik a munka - főleg az európaiaktól vezérelve -, de eredmény - egy a többség által elfogadott definíció - elérésére nem hiszem, hogy a közeljövőben lenne esély.A konferencia mellett mindig ülésezik a Koalíció A Nemzetközi Büntető Bíróságért (CICC), mely társadalmi szervezeteket tömörít és a munkája a Gyűléshez képest sokkal gyakorlatiasabb. Itt a világ régióinak (itt majdnem földrészekben kell gondolkozni) képviselői beszámoltak a Bírósággal kapcsolatos aláírások, ratifikációk és egyéb eredményekről, majd az ülés konkrét tervet dolgozott ki arra, hogy a jövőben mely államokat kell megkeresni, felvilágosítani, tájékoztatni, segíteni, esetleg meggyőzni a Bíróság előnyeiről és szükségességéről. Számomra azért is voltak annyira érdekesek ezek az ülések, mert számos olyan információ birtokába jutottam, amiről nem lehet a média útján értesülni. A legérdekesebb ilyen információ, hogy bár - mint tudjuk - Amerika aláírta a Római Statútumot, de később bejelentette, hogy nem áll szándékában azt ratifikálni, sőt a legújabb értesüléseknek megfelelően már az aláírástól is visszalépett (ami jelen tudásunk szerint nemzetközi jogilag nem vagy nehezen definiálható). Ilyen irányú politikájának alátámasztásaképpen azon igyekszik, hogy minél több országgal olyan kétoldalú egyezményt (ez az ú.n. BIA - Billateral Impunity Agreement vagy 98-as cikk megállapodás) kössön, mellyel biztosíthatja az amerikai állampolgárok (katonák) büntetlenségét (mert hát lehet csűrni-csavarni a tényeket, de lényegében erről van szó). Mai állás szerint eddig összesen 54 állammal kötött ilyen megállapodást az USA, köztük például Romániával (tipp: NATO tagság várományosa) és Izraellel. És ez még csak a kezdet, mert a Koalíció képviselőinek értesülése szerint sok helyen akadályozzák a Statútum ratifikációjának folyamatát, s nem riadnak vissza az erősebb nyomásgyakorlás eszközeitől sem. Erre az amerikai politikára válaszként a Koalíció konkrét, közös stratégiákat dolgozott ki. Ez bizonyos fokig paradox helyzetet szült, hiszen ott ültünk az ENSZ székházában, New Yorkban, az Amerikai Egyesült Államokban, és olyan stratégiák kidolgozásán munkálkodtak a résztvevők, amellyel az amerikai kormány - Bíróságot aláásó - politikáját akarják ellensúlyozni. Ráadásul még az ülésen részt vevő amerikai képviselők és jogászhallgatók is a Koalíció álláspontjával értettek egyet. Azt hiszem ezek után az már evidens, hogy milyen - a mai amerikai politikát ellenző - légkörben zajlottak az eszmecserék. > 4 bcs kategória tartozik a bír hatkörébe: > -népirtás > -háborús bcs-ek > -emberiség elleni bcs-ek > (-agresszió: majd ha a római statútumban definiálják, legkorábban > 2009-ben kerülhet bele. ENSZ Közgy. hat. van a def-ról: 33.14/1974) > 18 bíróból áll, akiket az ENSZ BT javaslatára a > Közgyűlés választ meg. > Határozatot még nem hozott, de fennáll, és működik. > aki nem hiszi, utánajárhat: www.ICC-CPI.INT honlapon, > Ádány ezt írta föl.
134
93. A Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményezési eljárásának legfontosabb szabályai. A tanácsadó véleményezési eljárás A Nemzetközi Bíróság megkeresése Erre csak a nemzetközi szervek jogosultak. Az államok azért vannak kizárva, nehogy a bírói út megkerülésére használják fel. /Egyetlen kivétel: a Palesztin fal ügyében hozott tanácsadó vélemény./ A Nemzetek Szövetségében csak a Tanács és a Közgyűlés kérhette erre az Állandó Nemzetközi Bíróságot. Jelenleg − Közgyűlés − Biztonsági Tanács − szakosított szervek és felhatalmazott szervek /ideértve a segédszerveket is/, a tevékenységi körükben felmerülő jogi kérdésben. A szakosított szervezetek ritkán éltek az elnyert lehetőséggel; /UNESCO, IMCO, WHO./. A WHO politikai-nemzetközi jogi szempontból kiemelkedő fontosságú problémakörben kért tanácsadó véleményt 1993-ban, de ezt a Bíróság az ultra vires miatt elutasította /nem tartozik a szervezet tevékenységi köréhez/ Az ENSZ Közgyűlés a WHO kezdeményezését követően határozatában a következő kérdést tette fel: „A nemzetközi jog szempontjából megengedett-e az atomfegyverek használata vagy az azzal való fenyegetés?” (Az atomfegyverek használatának vagy az azzal való fenyegetés jogszerűsége tárgyában adott tanácsadó vélemény,. 1995.) A tanácsadó vélemény iránti kérelem formálisan az adott szervnek a határozata. Az ENSZ Közgyűlésben ez nem „fontos kérdés”, azaz elegendő egyszerű többséggel szavazni A Biztonsági Tanácson belül ugyanakkor ezt könnyen lehet vétójogos kérdésnek minősíteni: azonban ez a gyakorlatban nem jellemző. A Közgyűlés és a Biztonsági Tanács „bármely jogi kérdésben”, a többi arra jogosított szerv azonban csak tevékenysége körében tehet fel kérdést. A Biztonsági Tanács szerződési kötelezettség alapján is gyakorolhatja ezt a jogot (például 1988. évi bécsi egyezmény a kábítószerek jogellenes kereskedelme elleni együttműködésről.) A Statutum diszkrécionális jogkört biztosít a Bíróság részére, így az maga dönt, hogy a kért tanácsadó véleményt megadja-e vagy sem. A gyakorlatban azonban „főszervként” úgy tekinti, hogy kötelessége az ENSZ tevékenységében való részvétel és a szabályszerű működéshez való hozzájárulás. Így elvben a tanácsadó vélemény iránti kérelmet nem szabad visszautasítani, csak döntő fontosságú okok indíthatják erre a bíróságot. Úgy, mint: − a kérdés nem jogi kérdés − lényegileg belső joghatósági körbe tartozik − függő jogvitában vezetne érdemi döntésre A sokáig egyedüli visszautasítás is egy nem tagállammal fennállott vitával kapcsolódott össze, amelyben Szovjetunió nem adta beleegyezését az eljárásra. /Kelet-Karélia státuszában adott tanácsadó vélemény/. Eljárás A tanácsadó vélemény meghozatalára a peres eljárás szabályait alkalmazza a Bíróság. Jogi hatása A tanácsadó vélemény nem igazságszolgáltatási aktus. Nincs kötelező ereje, nem döntés, hanem a kérelmező szerv felvilágosítására szolgáló vélemény. Tanácsadó vélemény is rendelkezhet kötelező erővel, de ez mindig más, különös jogalapra épül. Például ha az érdekelt államok elfogadják a tanácsadó véleményt, mint azt Anglia és Franciaország tették (A tunéziai és marokkói állampolgársági dekrétumok tárgyában adott tanácsadó vélemény). A tanácsadó vélemények a gyakorlatban mindenekelőtt erkölcsi tekintélyük alapján érvényesülnek, de jelentős szerepet játszanak a hatályos jog megállapításában is. A Nemzetközi Bíróság „joggyakorlatában” az ítéletek és a tanácsadó vélemények azonos értékűek. 2 különleges eljárás: 1. Állam-nemzetközi szervezet: Székhelyegyezmények kapcsán kerülhet rá sor. Ha nem tudják egymás közt vitájukat elrendezni, akkor a szervezet kér egy tanácsadó véleményt, mely mindkét félre nézve kötelező erejű lesz. 2. Szervezeti képviselők munkajogi vitái: A szervezet munkajogi jellegű rendelkezései autonormatív aktusok. /Az ENSZ-en belül a Főtitkár a munkáltató./ Ha valamely funkcionáriusnak valami problémája lenne az ilyesfajta rendelkezésekkel, a munkaügyi döntőbizottságoknak megfelelő testülethez, az adminisztratív bírósághoz fordulhat. /ENSZ-ben ez a TANU; székhelye New York, ILO-ban ez a TAOIT, székhelye Genf/ Az ILO kompetens a saját szervezetén belüli valamint a szakosított szervek kérdéseiben is adminisztratív bíróságként eljárni. Adott esetben az is előfordulhat, hogy az adminisztratív bíróság döntésével nem értenek egyet, ilyenkor van lehetőség tanácsadó véleményért folyamodni a NB-hoz, amelynek döntése szintén kötelező erejű lesz. A magyar, román, bolgár békeszerződések tárgyában adott tanácsadó vélemény, 1950. USA lépett fel: Véleménye szerint Mindszenty bíboros ügye sérti Magyarországnak a békeszerződésben vállalt kötelezettségeit, és a szerződésnek megfelelően választottbíróság összehívására tett javaslatot. Magyarország ellenben a kizárólagos belső joghatóságára hivatkozott. Az üggyel kapcsolatban az ENSZ Közgyűlés a következő kérdéseket tette fel a NB-nak: − Megvalósult-e a békeszerződés megsértése? − Ha igen, kell-e választottbíróságot létrehozni? − Köteles-e Magyarország tagot küldeni, vagy csonkán is lefolytathatják az eljárást? A Bíróság megadta a tanácsadó véleményt.
135
A NEMZETKÖZI BÜNTETŐ BÍRÓSÁG (ICC) FEJLŐDÉSE NAPJAINKBAN Még egy lépéssel közelebb került a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC - International Criminal Court, továbbiakban a Bíróság) ahhoz, hogy a tényleges működését megkezdhesse. Nemrégiben tartották meg a Tagállamok Gyűlésének (ASP... Assembly Of State Parties, a továbbiakban a Gyűlés) következő ülését, ahol további, igen fontos kérdésekben jutottak döntésre a Bíróság statútumában részes államok. Mivel ez a Bíróság még igen friss talajon áll, a teljes kép kedvéért nem árt felidézni a nem is olyan hosszú múltját. Egy olyan nemzetközi büntető bíróság, mely univerzális joghatósággal rendelkezne és az államok nemzeti igazságszolgáltatását lenne hivatott kiegészíteni, nos, ennek a gondolata már a második világháború után felmerült, legelőször a Nürnbergi pereket követően. Igaz, ez a terv csak a XX. század vége felé ölthetett formát. 1996-ban megkezdődtek az előkészületi munkálatok, melyet követően 1998-ban összeült a világ országainak többsége Rómában, s szinte hihetetlen nagy támogatottsággal megszületett a Bíróság alapokmánya, a Római Statútum. Ez a statútum példamutatóan összehangolt munka és széleskörű koordináció eredménye volt, annak ellenére, hogy bizonyos fontos és máig aktuális kérdésekben nem sikerült közös nevezőre jutni (lásd agresszió definíciója). A Statútum azt is rögzítette, hogy csak a 60. ratifikáció után fog hatályba lépni. Erre a szakértők úgy 30 év múlva láttak esélyt, s talán ez a megvalósulás folyamatának eddigi legnagyobb - de kellemes meglepetése, hogy a hatályosuláshoz szükséges utolsó ratifikációt 2002. júliusában helyezték el a letéteményesnél, így csupán négy évvel (!) a megalkotása után a Statútum hatályba lépett. Azóta lázas munka folyik, hogy a Bíróság ténylegesen létrejöjjön és elkezdjen működni. Ebben fő szerepet játszik a Statútumban részes tagállamok képviselőiből álló Gyűlés, amely nemcsak a Bíróság szerveinek megalkotásában, a bírák és az ügyész megválasztásában játszik nagy szerepet, hanem majd a Bíróság ellenőrzésében is részt fog vállalni. A Gyűlés első ülésén (2003. február 3-7) döntött olyan kiemelkedően fontos kérdésekben, mint a bírák (szám szerint 18) megválasztása (akiket idén márciusban már fel is avattak), az ügyészi posztra jelölés; s a Bíróság épülete is áll már, hát hol máshol, mint Hágában (hogy még nehezebbé tegye az újságírók helyzetét az eligazodásban). A Gyűlés első ülése óta két további ülést is tartott - egyet áprilisban, a másikat most szeptemberben - az ENSZ főépületében, New Yorkban, melyen az ELSA (European Law Students Assosiation) delegáció tagjaként volt szerencsém részt venni. Az ELSA tanácskozói joggal rendelkezik az ENSZ-ben, így mi ennek keretében vehettünk részt a konferencián. A Gyűlés ülésein hosszú előkészítő folyamatot lezáró végleges döntések - formalitások - voltak napirenden. Így megalkották a Költségvetési Tanácsot, melynek utolsó két - kelet-európai - hiányzó tagját, jelöltek hiányában csak most szeptemberben tudták megválasztani (egy szlovákot és egy litvánt). De ami fontosabb, hogy megválasztották a Bíróság első ügyészét (prosecutor), az argentin Luis Moreno-Ocampo személyében. A Ügyészi Hivatalt (Office of the Prosecutor - OTP) a szeptemberig tartó időszakban alakították ki, s már folyamatban van a belső szabályzat megalkotása. Ezek mellett fontos még megemlíteni, hogy a Hivatal idén júniusban bejelentette, hogy igen közelről fogja figyelemmel kísérni az Ituriban (Kongó Demokratikus Köztársaság) zajló eseményeket. Úgy tűnik, ez lesz a Bíróság első ügye. A Bíróság alapvetően három pillérre épül, ezek a bírákból álló Elnökség, az Ügyész és a Titkárság, de egy igazságos per lefolytatásának elengedhetetlen követelménye a védelem. Így mostanra égetően szükségessé vált a Nemzetközi Büntető Kamara (ICB - International Criminal Bar) megalkotása, mely megalakítását az első ügy közelsége is nagymértékben indokolja. A Kamara megalakításában már igen sok lépést tettek előre a tagállamok által alkotott munkacsoportok, de eddig sajnos még végleges eredményre nem jutottak. Ezen kívül a szeptemberi ülés másik legérdekesebb napirendi pontja az "Agresszió bűncselekménnyel és az agresszió definíciójával" foglalkozó speciális munkacsoport ülése volt. Ennek mostani munkáját figyelemmel kísérve elmondhatom, hogy lázasan folyik a munka - főleg az európaiaktól vezérelve -, de eredmény - egy a többség által elfogadott definíció - elérésére nem hiszem, hogy a közeljövőben lenne esély. A konferencia mellett mindig ülésezik a Koalíció A Nemzetközi Büntető Bíróságért (CICC), mely társadalmi szervezeteket tömörít és a munkája a Gyűléshez képest sokkal gyakorlatiasabb. Itt a világ régióinak (itt majdnem földrészekben kell gondolkozni) képviselői beszámoltak a Bírósággal kapcsolatos aláírások, ratifikációk és egyéb eredményekről, majd az ülés konkrét tervet dolgozott ki arra, hogy a jövőben mely államokat kell megkeresni, felvilágosítani, tájékoztatni, segíteni, esetleg meggyőzni a Bíróság előnyeiről és szükségességéről. Számomra azért is voltak annyira érdekesek ezek az ülések, mert számos olyan információ birtokába jutottam, amiről nem lehet a média útján értesülni. A legérdekesebb ilyen információ, hogy bár - mint tudjuk - Amerika aláírta a Római Statútumot, de később bejelentette, hogy nem áll szándékában azt ratifikálni, sőt a legújabb értesüléseknek megfelelően már az aláírástól is visszalépett (ami jelen tudásunk szerint nemzetközi jogilag nem vagy nehezen definiálható). Ilyen irányú politikájának alátámasztásaképpen azon igyekszik, hogy minél több országgal olyan kétoldalú egyezményt (ez az ú.n. BIA - Billateral Impunity Agreement vagy 98-as cikk megállapodás) kössön, mellyel biztosíthatja az amerikai állampolgárok (katonák) büntetlenségét (mert hát lehet csűrni-csavarni a tényeket, de lényegében erről van szó). Mai állás szerint eddig összesen 54 állammal kötött ilyen megállapodást az USA, köztük például Romániával (tipp: NATO tagság várományosa) és Izraellel. És ez még csak a kezdet, mert a Koalíció képviselőinek értesülése szerint sok helyen akadályozzák a Statútum ratifikációjának folyamatát, s nem riadnak vissza az erősebb nyomásgyakorlás eszközeitől sem. Erre az amerikai politikára válaszként a Koalíció konkrét, közös stratégiákat dolgozott ki. Ez bizonyos fokig paradox helyzetet szült, hiszen ott ültünk az ENSZ székházában, New Yorkban, az Amerikai Egyesült Államokban, és olyan stratégiák kidolgozásán munkálkodtak a résztvevők, amellyel az amerikai kormány - Bíróságot aláásó - politikáját akarják ellensúlyozni. Ráadásul még az ülésen részt vevő amerikai képviselők és jogászhallgatók is a Koalíció álláspontjával értettek egyet. Azt hiszem ezek után az már evidens, hogy milyen - a mai amerikai politikát ellenző - légkörben zajlottak az eszmecserék. > 4 bcs kategória tartozik a bír hatkörébe: > -népirtás > -háborús bcs-ek > -emberiség elleni bcs-ek > (-agresszió: majd ha a római statútumban definiálják, legkorábban > 2009-ben kerülhet bele. ENSZ Közgy. hat. van a def-ról: 33.14/1974) > > 18 bíróból áll, akiket az ENSZ BT javaslatára a > Közgyűlés választ meg. >> Határozatot még nem hozott, de fennáll, és működik. >> aki nem hiszi, utánajárhat: www.ICC-CPI.INT honlapon, > Ádány ezt írta föl.
136
94. A Biztonsági Tanács hatásköre a nemzetközi béke és biztonság megóvása érdekében. A fegyveres erőszak alkalmazása tilalmazásának elve I. Az elv fokozatos kialakulása 1. Történelmi kiindulópont: a háborúindítás szabadsága - a XVI-XIX. Század klasszikus nemzetközi jogában fel sem merült a háborúindítás korlátozása 2. A „Drago-Porter” egyezmény: a korlátozás első kísérlete Az 1907. évi hágai békekonferencia II. egyezménye. Venezuela kikötőinek 1902. évi olasz-német-angol blokádját és bombázását követően fogalmazta meg az argentín külügyminiszter a nevét viselő ún. Drago-doktrínát: a közjogi tartozások erőszakos behajtása ellentétes a nemzetközi joggal. Az adós államnak ezzel párhuzamosan vállalnia kellett a vita békés rendezési eszközeinek elfogadását. 3. A háborúindítás korlátai a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányában - jogellenes háborúk: a „területi épség és politikai függetlenség” elleni háborúk (az ún. agressziós háborúk) tiltottak - jogellenes továbbá háborút indítani azelőtt, hogy megpróbálkoztak volna a vita békés rendezése eszközeinek alkalmazásával - jogos háborúk: jogosan lehetett háborút viselni a „nemzetközi jog által az állam kizárólagos belső joghatósági körébe utalt” jog védelme érdekében, illetve a jogos önvédelem gyakorlásaként 4. A háború törvényen kívül helyezése a Briand-Kellog-paktummal 5. Az erőszak alkalmazásának általános tilalma az ENSZ Alapokmányában „A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más Állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell.” Az Alapokmány elismeri az egyéni vagy kollektív jogos önvédelmet, az agresszió esetén, illetve az ENSZ szervek által az alapokmányi hatáskörök szerint alkalmazott erőszakot A jogos önvédelem az Alapokmány szerint - a jogos önvédelem kollektív gyakorlása katonai szövetségeket jelent - kiváltó oka a fegyveres agresszió „Az agresszió fegyveres erő alkalmazása egy állam által más állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen, illetve a Egyesült Nemzetek Alapokmányával össze nem férő bármely más módon…” Agresszió: - ha egy állam fegyverre erői inváziót vagy támadást hajtanak végre más állam területe ellen, vagy mindenfajta katonai megszállás, bármilyen ideiglenes is, amely ilyen invázió vagy támadás következménye, vagy más állam területének erő alkalmazásával történő annektálása - ha egy állam fegyvere erői bombázzák más állam területét, vagy ha egy állam bármiféle fegyvert használ más állam területe ellen - ha egy állam kikötőit vagy partvidékét más állam fegyveres erői blokád alá veszik - ha egy állam fegyveres erői megtámadják más állam szárazföldi, tengeri vagy légierőit, tengeri és légiflottáját - ha egy állam fegyveres erőit, amelyek más állam területén tartózkodnak a fogadó állammal történt megegyezés alapján, az egyezményben foglalt feltételek megszegésével használja fel, vagy ha azok az egyezmény lejárta után tovább tartózkodnak az illető területen - ha egy állam megengedi, hogy területét, amelyet egy másik állam rendelkezésére bocsátott, a másik állam agressziós cselekmény elkövetésére használja fel harmadik állam ellen - ha egy állam fegyveres bandákat, csoportokat, önkénteseket vagy zsoldosokat küld –vagy ha nevében ilyeneket küldenekmás állam ellen fegyveres cselekmények végrehajtására, amelyek oly súlyosak, hogy kimerítik a fent felsorolt cselekményeket, illetve ha egy államnak komoly része van ebben A Nemzetközi béke és biztonság fenntartása A Biztonsági Tanács szerepe - Biztonsági Tanács megállapíthatja „a béke bárminő veszélyeztetésének vagy megszegésének vagy bárminő támadó cselekmények fennforgását”. - a Biztonsági Tanács indítványozhatja, hogy a Közgyűlés rendkívüli ülésszakra üljön össze, hogy megvizsgálja a nemzetközi békét fenyegető helyzetet - de a Közgyűlés maga is dönthet a rendkívüli ülésszakról, „ha az állandó tagjai közötti összhang hiányában, a Biztonsági Tanács nem tudja teljesíteni kötelezettségét…” A békefenntartó műveletek - nem kényszerítő jellegű akció - nem közhatalmi alapon, hanem a elfogadott ajánlások alapján bonyolítható le: az érintett állam elfogadásán alapul és egyértelműen konszenzuális jellegű - tűzszünet-megfigyelők: kisebb létszámúak - szétválasztó erők: a harcoló felek közé helyezkednek, nagyobb létszámúak, a fegyverzetük is jelentősebb
137
3.Regionális erők Arab-liga sikeres akciója Kuvaitban 1961-ben.1976-ban zöldsisakosokat küldtek Libanonba , mely azonban a szír bevonulást fedezte. AESZ a csádi beavatkozás sikertelen, nem elég ütőképes a szervezet és nincs pártatlan ütőképes haderő. 4.Többnemzetiségű erők ENSZ közreműködése nélkül működtek (1979-az izraeli kivonulást ellenőrző erők a Sinai-félszigeten).Nem válnak alternativáivá az ENSZ beavatkozásnak. Egy ilyen hadművelet kritériumai, hogy ne minősüljön beavatkozásnak ,de még kérelemre történő beavatkozásnak sem. Pl:1997 Albánia-felhatalmaznak bizonyos államokat , hogy többnemzetiségű erőket küldjenek a biztonságos légkör megteremtésének és a humanitárius feladatok ellátásának céljából, az akciót az olaszok irányították(a beavatkozás a VII.fej alapján és az albán kormány kérésére történt)+Libanon 1982:USA,ang,fr, olasz szétválasztó erők saját parancsnokság alatt. ************************************************************ Albánia: Egy piramisjáték csődbe vitte az ország lakosságát. Az emiatt kitörő a zavargást olyannak minősítették, mint ami fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. Az anarchia megfékezésére az albán kormány maga kérte a BT-től a fegyveres segítséget. Az akciót a BT Olaszországra bízta. Ruanda: Ezen a területen többségben éltek a hutuk, kisebbségben a tuszik, akik viszont kiszolgálták a belga és az angol gyarmatosítókat. Amikor Ruanda függetlenné vált a tuszikat megaláztak szankciókkal sújtották őket valamint másodosztályú polgároknak tekintették őket. Puccsot szerveztek a hutu államfő ellen. A hutuk véres pogromokat hajtottak végre bosszúból a tuszi falvak ellen. A polgárháborúban a hutuk egy része átállt a tuszikhoz, így most ők vannak hatalmon. Ez a helyzet veszélyeztetheti a békét és a biztonságot, ugyanis egy több milliós menekült sereg érkezhet a szomszéd országba, megfelelő ellátás, higénia nélkül. ENSZ: megállapította, hogy ez fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. Haiti: 1945-ben abból a feltevésből indultak ki, hogy a béke és biztonság megsértése valójában háborút jelent, és ezért kell megakadályozni azt. Nem merült fel az a lehetőség, hogy polgárháború esetén is beavatkozásra kerüljön sor. Tehát ezt is a gyakorlati értelmezés alakította ki. Haiti esetében, Duvalier volt a diktátor, aki után fia került hatalomra. Majd megdöntötték ezt a hatalmat és egy plébánost, Jean-Bertrand Aristide-t választottak elnökké. Az új elnököt a katonaság fél év után megbuktatta. Ezután pedig átvették a hatalmat. USA a Biztonsági Tanács elé vitte az ügyet: a kialakult helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Biztonsági Tanács megállapította, hogy jogosult fellépni. Felszólították a katonai erőket, hogy adják vissza a hatalmat a polgári erőknek, ellenkező esetben minden szükséges eszközt hajlandóak bevetni annak érdekében, hogy az eredeti hatalom visszakerüljön a helyére. A Biztonsági Tanács USA-t bízta meg az ügy vezetésével, aki egy repülőgép anyahajót és néhány csatahajó elvonultatott Haiti mellett. Ez elég volt ahhoz, hogy a katonai erők visszaadják a hatalmat a polgári erőknek.
138
95. A parti állam jogosítványai a part menti tengeri és altalaji részeken, övezetenként. Alapvonal:- lapos part esetén a tengerészeti térképeken hivatalosan kijelölt apályvonal Kovács-féle tankönyv: 515-533.o. - csipkézett part esetén a kiálló részeket összekötő vonal (ezt a Nközi Bíróság az Egyesült Királyság v. Norvégia halászati vitájának ügyében mondta ki) a tengeri jogok levezetett jogok, nem pedig a szárazföld kivetülései -a különböző térségek jogi szabályrendszere különböző I.BELTENGEREK 1. Definíció és jogi szabályozásrendszer: -az alapvonaltól visszafelé mért tengerrész (kikötők, sziklás partképződmény, történelmi öblök) -kiterjed: talaj, altalaj, felette fekvő légtér a)parti állam szuverenitása:szárazfölddel azonos megítélés alá esik, állami szuverenitás alá tartozik -a rá von. joganyag nagyrészt szokásjogi jellegű, írott:1923. évi genfi egyezmény b) hajók jogi feltételei: b1) magánhajók:a kikötőkbe való bejutás szabadságának elve (állam csak kivételes esetekben korlátozhat:egészségügy, rendfenntartás), • bajba jutott hajók:a kikötési tilalom nem vonatkozik rájuk • jogi helyzet: a parti állam szuverenitása elsőbbséget élvez a lobogó államának felségjoga felett (gyakorlatban:nem nagyon érdekli őket ha vmi kisebb bcselekmény történik a hajón, de ha azt a szárazföldön követik el. vagy ha a hajóról kérik a közbelépést, érvényt szereznek a főhatalomnak) b2) nem kereskedelmi célú állami hajók: • hadihajók: különféle korlátozások von. rájuk a belépés tekintetében (kivéve horgonyvetési jog: bajba jutott hajók), azonban az ott tartózkodás alatt a lobogó államának joga vonatkozik rájuk (de ha bcselekményt követnek el a szárazföldön: a parti állam büntető joghatósága kiterjed rájuk) 2.A tengerparttal nem rendelkező államok tengerre való kijutásának joga • 1921. barcelonai egy.:csak a GATT értelmében kaphattak különjogokat /előnyöket • 1958. genfi egyezmény a nyílt tengerről:szabad áthaladás és kölcsönösség • 1965. évi NY-i egyezmény a tengerparttal nem rendelkező államok tranzitjogáról:nemzeti elbánás elve • Montego Bay egyezmény: a tengerparttal nem rendelkező államok kijutási és áthaladási jogának lefektetése (spec. megállapodások megkötése, de nem kell kölcsönösség) II. SZIGETKÖZI TENGER 1.Fogalma - a szigetcsoportból álló állam külső határvonalán belüli tengerrész, a tengervíz szárazföld aránya 9:1 - jogi helyzet: különleges, eltér a parti-és beltengerétől, kihat: talaj, altalaj, felette elhelyezkedő légtér 2. Elhatárolása: - szigetcsoporti alapvonallal (összeköti a legtávolabbi szigetek legkülsőbb pontjait, ill. a vízből kiálló szirteket, feltéve hogy magában foglalja a fontosabb szigeteket) 3. Jogi szabályrendszere. - szabályozott szuverenitásról van szó, és nem zárt tengerről - szomszédos államok: halászati egyezmények kötése - hajók békés áthaladásának joga minden államot megillet (mint a szoroson való áthaladás joga), de a parti állam előírhat kötelező útvonalat III. PARTI TENGER 1. Jogi szabályrendszere: a) parti állam szuverenitásának elve: - beltengertől/ szigetközi tengertől kifelé eső tengerrész, ami felett az állam szuverenitást gyakorol - gazdasági jogok: halászat, természeti kincsek kiaknázása: állam itt kizárólagos jogokat élvez + rendészeti jogokat gyakorol (tehát e területen belül nem érvényesül harmadik országok az üldözési joga) b) békés áthaladás joga: - megilleti a tengerparttal nem rendelkező államokat, a magán és állami hajókat, kereskedelmi és hadihajókat is (először a barcelonai egyezmény kodifikálta) - célja: a parti tenger átszelése, és nem az abba való behatolás - folyamatos és gyors, a megállás és a horgonyvetés csak incidensek, vis maior, végszükség esetén megengedett - közlekedési útvonalak is kijelölhetők - a parti állam nem akadályozhatja idegen hajók békés áthaladását:nem diszkriminálhat, nem szedhet díjat - csak abban az esetben függesztheti fel a parti állam a békés áthaladás jogát, ha az ne diszkriminatív, és csak részlegesen -nem minősül békés áthaladásnak: * Harci alakzatban történő hajózás * Megállás az áthaladás közben * Parti állam közrendjének megzavarása * Halászat, gazdasági jellegű kitermelés * Környezetszennyezés * Tengeralattjárók víz alatti haladása c) különböző kategóriájú hajókra vonatkozó szabályok • hadihajók: korlátozott jogosítványok, az állami immunitás miatt nem vizsgálható meg és nem téríthető el ha nem tartja tiszteletben a parti államjogrendjét: kiutasítható lobogó szerinti állammal érvényesíthető a felelősségrevonás • polgári hajók: megállíthatja, ha sérti a közrendjét, azt kérik vagy kábszerrel kapcsolatos bcselekmény elleni fellépés miatt kell büntető joghatóság: nyomozhat, letartóztathat a fedélzeten polgári joghatóság: főszab. nem lehet a hajót emiatt megállítani, kivéve a hajó kötelezettségeinek biztosítása vagy felelősségének érvényesítése végett 2. Szélessége - Bynkershoek: az állam hatalma ott ér véget, ahol fegyvereinek ereje-egy ágyúlövésnyire (18. században: 3 mérföld, általánosan nem volt elfogadott) - technika fejlődésével 12 mérföld lett általánosan elfogadott 3. Elhatárolás - alapvonallal párhuzamosan - kikötők: a szárazföld részét képezik, amennyiben a part menti létesítmények állandó jellegűek - öböl: szájszélessége nem haladja meg 24 mföldet, amenyibben arra, mint átmérőre emelt körívnél a tényleges tengerrész nagyobb területet foglal el ( a történeti öblöknél ez nem feltétel)→vitatott az öböl parti tengernek vagy beltengernek minősítése, NB: ha beltenger is spec szabályokat kell rá alkalmazni 4. Érintkező/szembe eső partú államok - Főszabály →felezővonal: minden pontja egyenlő távolságra esik a 2 állam alapvonalától: ezen egyik állam sem terjeszkedhet megállapodás nélkül túl -speciális körülmények: partvonal speciális alakzatából eredő egyenlőtlenségek kiküszöbölésére→méltányossági elv alkalmazása IV. SZOROSOK
139
1. Fogalma: - a szoros szárazföldek közé szorított tengerrész, amely két tengert köt össze (ált. ha nemzetközi közlekedésre szolgálnak) • szabad hajózást biztosító zóna és egy másik ugyanilyen zóna vagy parti tenger közötti közlekedésre szolgál • nemzetközi közlekedésre szolgál !!Ezek kumultatív feltételek!! 2. Jogi szabályrendszerük a) áthaladási jog: - trantzitáthaladási jog: megilleti a hajókat és repülőket, kivéve a kontinens és egy sziget közötti szorost, amennyiben azokat hasonló kényelmű úton ki lehet kerülni NEM ugyanaz mint a békés áthaladás jog a parti tengernél! - átrepülési szabadság -tengeralattjárók merülésben is áthaladhatnak - a parti állam nem függesztheti fel b) parti állam ellenőrzési jogköre - köteles biztosítani az áthaladást - szoros vízére, tengerfenékre, légtérre vonatkozó szabályok a parti állam, az áthaladást is jogosultak szabályozni/ellenőrizni 3. Egyes szorosok a) török szorosok: - békeidőben a kereskedelmi hajók áthaladása szabad, hadihajókra korlátozóbb szabályok vonatkoznak - háború esetén: Törökország szabályozza, ha háborúban áll, ha semleges: csak azon államok hajóit engedheti át, aki vele kölcsönös segítségi egyezményt kötöttek b) Giblaltári-szoros: - szabad áthaladás és tilos a part katonai megerősítése c) Magellán-szoros: - elismeri a szabad áthaladást - tiltja a part katonai megerősítését - háborúra előírja a semlegességet d) dán szorosok -békeidőben biztosított a békés áthaladás kereskedelmi V. CSATLAKOZÓ ÖVEZET 1. Fogalma és elhatárolása. - kialakulásának okai: vámellenőrzés, fellépés a csempészet ellen (USA→szesztilalom) - parti állam jogköre: bizonyos kizárólagos, de korlátozott jogok - 1958. genfi e.: ott és annyiban nyújtott módot a csatlakozó övezet igénylésére, ahol az állam nem élt a 12 mföldes parti tenger lehetőségével - Montego Bay e. : 24 mérföld az alapvonaltól számítva 2. Jogi szabályrendszer: -funkcionális és nem szuverén jogok (csak azért élhet a parti állam az ellenőrzéssel, hogy megakadályozza a területére, vagy parti tengerére von. vám/pügyi/eügyi/bevándorlásügyi jogszab. megsértését/megtorolja ezek megsértését) VI. KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI ÖVEZET 1. Fogalma -olyan spec jogi helyzetű övezet, amely nem azonosítható sem a parti tengerrel, sem a kontinentális alapzattal (valójában a 200 mföldes parti tenger helyett vezették be ezt kompromisszumként) - kiterjed a jogi helyzete a vízre, a tengerfenékre, és az altalajra - koncepciója szokásjogi eredetű 2. Kijelölése - az alapvonaltól számított 200 mföld 3. Jogi szabályrendszer - hajózási érdekek és a parti államok érdekeinek egyensúlya - funkcionális hatáskörrel rendelkezik a parti állam, és nem vezethető le az állami szuverenitásból - szabadságok érvényesülése: hajózási, átrepülési, kábel-és olajvezeték lefektetése - parti állam jogosult a gazdasági erőforrások kutatására és kiaknázására: ezt azonban a méltányosság alapján, figyelemmel az érdekek kölcsönös fontosságára -halászat kérdése.parti állam szabályozza - tengeri környezet védelme érdekében való fellépés jogosultsága 4. Halászati övezetek - az állam dönthat úgy, hogy a kizárólagos gazdasági övezet helyett a halászati övezettel is beéri - a kizárólagos gazdasági övezetre vonatkozó szabályok transzponálhatók rá VII. KONTINENTÁLIS TALAPZAT 1. Fogalma: - Földrajzi: a szárazföld alacsony esésű, víz alá került folytatása -1945. Truman- proklamáció: USA elnöke kijelentette, hogy a partok mellett alacsony fekvésű tengerrész kitermelése az USA kizárólagos joghatóságába tartozik→a fogalom jogi elismeréséhez vezetett: államok bejelenthették igényüket a KT-re, és ez szokásjogi szabállyá váltak - parti államnak kizárólagos jogosultsága van biológiai és ásványkincsek kiaknázása tekintetében, nem sértheti azonban a szabad hajózást - érintkező talapzatok elhatárolása: méltányosság és megállapodások alapján 2. Terjedelem - a tengerfenék és az altalaj a partok mellett, de a parti tengeren kívül a 200 méteres vízmélységig és még azon túl is amennyiben a gazdasági kiaknázás lehetséges - magában foglalja a parti tengeren túli tengerfeneket és tengeri altalajt,, végig ezen állam szárazföldi területe természetes folytatásáig - végső határ: max az alapvonaltól számított 350 mföld/ ha földrajzilag hamarabb véget ér, akkor 2500 m izobát mélységtől számítva max. + 100 mföld (ha 200 mföldön túli→ bizottság segít kijelölni, spec. kitermelési szabályok) 3. Érintkező/egymással szembe eső partú tagállamok közötti elhatárolás - elvben maga az álam jelöli ki:nyilvánossággal - uazok a problémák, mint a kizárólagos gazdasági övezetnél - jóhiszeműség, másik állammal tárgyalásokat folytatva -ha nem sikerül az érdekegyeztetés:Vb úton - felezővonal és az egyenlő távolságok elve alkalmazandó, kivéve: spec. körülmények (méltányosság+összes körülmény figyelembevétele) 4. Jogi szabályrendszere: - a parti állam jogai kizárólagosak, funkcionálisak és bennerejlők. ipso facto léteznek, függetlenek az igénybejelentéstől - korlátok. többi állam jogai+szabadságai+nközi szolidaritás -nme érintik a kizárólagos gazdasági övezetet és a felette lévő nyílt tengert+légteret - a parti állam nem zavarhatja igazolatlan módon a felette folyó légi/vízi közlekedést - kábel és vezeték fektetés joga minden államot megillet→parti állam kvédelmi szempontból korlátozhat
140
96. A nemzetközi tengeri csatornák. Kovács-féle tk: 543-545. o. - nemzetközi közlekedésre szolgálnak+ egy/több állam területének integráns részét képezik - közlekedés szabadsága és a területi szuverenitás a PARTI TENGERÉHEZ hasonlatos I. SZUEZI-CSATORNA 1. Kezdeti szabályozás: -1859-1869-ig épül, francia és angol érdekek ütköztek építésekor - francia Rt működteti, 99 éves koncesszióval - először csak kereskedelmi hajók áthaladási szabadságának rögzítése, később a hadihajóké is 2. Nközi szabályozás 1956-ig - 1873. évi nyilatkozat: az áthaladás jogát nem befolyásolja az, ha vmelyik fél háborúban áll - 1888-as konstantinápolyi egyezmény: a csatorna háborúban és békében mindig nyitott és szabad a kereskedelmi és hadihajóknak a lobogóra való tekintet nélkül • Egyenlő elbánás • Szabad bejutás • Az áthaladás biztosítása, de ott nem végezhetőek hadicselekmények 3. Jelenlegi szabályozás - 1956: A csatornát államosítja az egyiptomi állam→angol-francia katonai beavatkozás - 1957: Egyiptomi kormány elismeri a konstantinápolyi nyilatkozat hatályosságát és elfogadta a Nközi Bíróság joghatóságát a konstantinápolyi egyezményből eredő jogviták rendezésére - 1979. egyiptomi-izraeli békeszerződés: Egyiptom nem akadályozza többé az izraeli forgalmat II. PANAMA-CSATORNA 1. Története - A franciák az általuk épített Szuezi-csatorna anyagi sikerein felbuzdulva megszerezték a Panama-csatorna építésének a jogát is, sőt 1881-ben hozzá is láttak az építkezéshez. A rossz geológiai vizsgálatok, a tervek hiánya, az ügyetlen szervezés, a megvesztegetések, az állandó financiális gondok miatt azonban kudarcra volt ítélve a vállalkozás. 1889-ben, miután a csatorna egyhatoda elkészült, teljes kudarcba fulladt az egykoron ígéretesnek tűnő terv. Ezt a vállalkozást vette át az Egyesült Államok 1902-ben 40 millió dollárért. 1903-ban megalakult a Panamai Köztársaság, ami azonnal megadta a koncessziót az USA-nak. 1906-ban megkezdődtek a csatornaépítési munkálatok; a csatorna 1914-re készült el. -1901: Anglia elismeri, hogy az USA igazgatja és védi a csatornát - jogi szabályrendszer: mint a Szuezi csatornánál -1903. szerződés: amerikai jogok biztosítása bérleti díj fejében • A csatorna 10 mföldes körzetében az USA olyan jogokat gyakorol, mintha ő lenne ott szuverén • A csatorna építésének és kezelésének örökös joga • Katonai védelem joga • Katonai beavatkozási jog a Panamai Köztársaság érdekében 2. 1977-es egyezményes szabályrendszer a) csatorna kezelését fokozatosan át kell adni Panamának: az átmeneti időszakban Amerika kezeli b) Panama az övezetben visszanyeri a szuverenitását c) a bevételt Panama fejlesztésére kell fordítani III. KIELI-CSATORNA - Északi-tenger - Balti-tenger között - versailles-i békéig német nemzeti csatorna, utána lett nemzetköziesítve - Németo: - köteles a vele békében élő nemzetek hajói előtt nyitva tartani a csatornát - jogosult a csatorna felett a rendészeti és, vámügyi, eügyi szabályozást gyakorolni - 1936: No felmondja, ismét nemzeti csatorna lesz, háború után visszaáll Ide tartozik a Wimbledon gőzős ügye! - megtagadja No a francia honosságú, a lengyeleknek lőszert szállító hajó átengedését az orosz-lengyel háború alatt alkotmányában tett semlegességére hivatkozva→ÁVB: nemzetközi szerződés (versailles) felsőbbrendűsége a nemzeti szabályok felett
141
142
97. A Duna nemzetközi jogi helyzete. Kovács-tk: 550-552. 1. 1815. bécsi kongresszus: kimondja a szabad hajózást a Dunán 2. 1856. párizsi konferencia ezt megerősíti. Létrejön:
• •
Parti Államok Bizottsága (ténylegesen nem működött) a folyami Duna ellenőrzésére Európai Duna Bizottság (európai nagyhatalmak + Törökország volt tagja), mely a Duna torkolati szakaszát ellenőrizte Galactól, majd Brailától a tengerig, és Romániától függetlenül gyakorolta hatáskörét (olyannyira, hogy 1878-tól Románia helyett Törökország volt a tagja)! : jogalkotási, szabályozási, rendészeti, igazságszolgáltatási jogkörök gyakorlása
3. 1921. Párizsi Duna Akta (parti államok + Anglia, Franciaország, Olaszország, Görögország, Belgium)
• •
Európai Duna Bizottság, mely a torkolattól Brailáig terjedő szakaszt ellenőrizte. Minthogy erősen független volt Romániától, így ők 1938-ban létrehozták a Román Tengeri Duna Bizottságot Nemzetközi Duna Bizottság létrehozása, mely Brailától Ulmig („folyami Duna”) gyakorolt ellenőrzést.
4. 1948. belgrádi egyezmény, melyet csak a parti államok írtak alá
• • • • • •
a kereskedelmi hajózás valamennyi állam részére szabad nem parti állam hadihajója nem hajózhat rajta, parti állam hadihajója saját szakaszán akadálytalanul, más állam szakaszán átvonulási engedéllyel hajózhat A Duna-torkolatra Igazgatóságok létrehozatala 1953 óta Budapesten székel a Duna Bizottság, melybe minden tagállam 1 tagot küldhet, hivatalos nyelvei a francia, orosz és német a Duna Bizottság feladata: tanácsadás, ajánlás a tagoknak, hajózási díjak beszedése, hajózási térképek kiadása, vízi meteorológiai szolgálat fenntartása, hatáskörei megfelelnek a hagyományos folyami bizottságokénak: parti államok tevékenységének koordinációja, hajózási szabályok felállítása és ellenőrzése, vitarendezés a Duna Bizottság nemzetközi jogalany, tagjai diplomáciai mentességet élveznek, épülete, irattára sérthetetlen
5. 1994. Szófiai Duna-egyezmény Kiemelten kell szólnunk a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott egyezményről, amely a nem vízvédelmi célú Duna-egyezményeket követő rendkívül jelentős lépés. Az egyezményt a 74/2000. (V. 31.) Korm. rendelet hirdette ki. Az egyezmény alapkérdései a Duna vize és a vízgyűjtőjén található vizek megóvására és állapotának tartós javítására – mégpedig különösen határvízi összefüggésben – továbbá a fenntartható vízgazdálkodásra irányulnak, megfelelően tekintetbe véve ugyanakkor a parti országoknak a víz használata terén megnyilvánuló érdekeit, és külön kiemelt figyelmet fordítanak a Fekete-tenger vízi környezetének védelmére. Az együttműködés céljai Az együttműködés céljai közé tartozik, hogy a szerződő felek, amennyire csak lehetséges, törekedjenek a fenntartható és méltányos vízgazdálkodás céljainak elérésére, beleértve a felszíni és a felszín alatti vizek megőrzését; javítását és ésszerű használatát a vízgyűjtőn. A szerződő felek megtesznek minden erőfeszítést, hogy ellenőrzés alá vonják a vízre nézve veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetekből, továbbá a Duna árvizeiből és a jégveszélyből származó kockázatokat. A „szennyező fizet” elv és az „elővigyázatosság” elve képezi az alapját minden intézkedésnek, melyek a Duna és a vízgyűjtőjén található vizek védelmét célozzák. A vízgazdálkodási együttműködés a fenntartható vízgazdálkodást tűzi célul, vagyis egy stabil, környezetileg helytálló fejlesztést, amelyek ugyanakkor a következőkre irányul:
• • • •
az élet általános minőségének fenntartása, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés folyamatossága, a tartós környezeti károk elkerülése és az ökorendszerek védelme, a megelőző szemlélet gyakorlása.
Az egyezmény hatálya Az egyezmény hatálya alá tartoznak különösen az alábbi tervezett tevékenységek vagy folyamatban levő intézkedések, amennyiben azok határokon átterjedő hatásokat okoznak vagy okozhatnak: a) szennyvizek bevezetése, tápanyagok és veszélyes anyagok bejuttatása akár pontszerű, akár nem pontszerű szennyezőforrásokból, valamint a hőszennyezés bebocsátása; b) tervezett tevékenységek és intézkedések a vízépítési munkák terén, különösen a vízfolyások medrének, a lefolyási és tározási szinteknek a szabályozása, az árvízvédelem és a jégveszély-elhárítás, továbbá a vízfolyásban vagy annak mentén telepített olyan létesítmények, melyek hatással vannak annak vízjárására; c) egyéb, vízhasználatra irányuló tervezett intézkedések, például vízerő-hasznosítás, vízátvezetés, vízkivétel;
143
d) e) Az a) b)
a meglévő vázépítési létesítmények (tározók, vízerőművek stb.) üzemeltetése, a káros környezeti hatások (a hidrológiai viszonyok leromlása, erózió, partrombolás, elöntések, hordalékmozgás) megelőzését szolgáló intézkedések, az ökorendszerek védelmét szolgáló intézkedések; a vízre nézve veszélyes anyagok kezelése és a balesetek elővigyázatossági alapon történő megelőzése. egyezmény keretei közé tartozó együttműködés formái a következők: konzultációk és együttes tevékenységek a Nemzetközi Bizottság keretében, a jelen egyezmény előírásai szerint; információcsere a vízgazdálkodás területére vonatkozó két- és többoldalú egyezményekről, jogi szabályozásról és intézkedésekről, jogi dokumentumok, direktívák és egyéb publikációk cseréje; az információk és tapasztalatok cseréjének egyéb formái.
Egyes kiemelt kérdések Az együttműködés egyes kérdései körében kiemelt fontossága lehet a következőknek: a) A vízkészletek védelmére irányuló sajátos intézkedéseknek, amelyek részben a vízkészletek felmérését jelentik, illetve ezek szennyezésének megelőzését. b) A kibocsátás (emisszió) korlátozása; vízminőségi céljellemzők és kritériumok megállapítása. c) Mindezekre épülnek a közös cselekvési programok. d) A szerződő felek együttműködnek a monitoring és az értékelés terén. e) A felek megfelelően tájékoztatják a Nemzetközi Bizottságot az egyezménnyel kapcsolatos kérdésekről. f) Az előzetes információcserét követően az érintett szerződő felek konzultálnak egymással a tervezett tevékenységekről, amelyek vélhetőleg határon átterjedő hatásokat okoznak. g) A felek a Nemzetközi Bizottság által meghatározott módon kicserélik ésszerűen elérhető adataikat. h) A felek egymást kiegészítő vagy együttes programokat alakítanak ki a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés területén. i) A szerződő felek koordinált vagy közös értesítő, figyelmeztető és riasztórendszerek kialakításáról és működtetéséről gondoskodnak. j) Amennyiben kritikus helyzet áll be a vízviszonyokban, a felek más szerződő felek kérésére, kölcsönösen segítséget nyújtanak. k) Az egyezmény célkitűzéseinek és rendelkezéseinek teljesítése érdekében létrehozzák a Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottságot. 6. Bős-Nagymaros ügye 1977. Magyarország és Csehszlovákia vízlépcsőszerződése 1989. Magyarország leállítja az építkezéseket 1992. Csehszlovákia a Dunacsúnnál épített gát segítségével eltereli a Duna vízhozamának 90 %-át („C” variáns) 1993. Magyarország és Szlovákia kompromisszumot köt a vitás kérdés hágai Bíróság elé terjesztéséről (ekkor kellett beiktatni az ENSZ Főtitkáránál is) 1997. megszületik az ítélet
• • •
Magyarország szerződésszegést követett el az építkezés leállításával, a Bíróság nem fogadta el a clausula rebus sic stantibus elvére, illetőleg Csehszlovákia szerződésszegésére való hivatkozást ugyanakkor a „C” variáns egyoldalú megépítése is jogellenes a feleknek mindezek alapján jóhiszemű tárgyalásokkal kell megállapodniuk az ítélet végrehajtásáról (gyakorlatilag a status quo Magyarország javára történő módosításáról)
Ennek sikertelensége esetén bármelyik fél kérheti a Bíróságot, hogy hozzon új ítéletet.
144
98. A levegőre és a légi közlekedésre vonatkozó legfontosabb nemzetközi jogi szabályok. KOVÁCS-TK: 553-556. o. 1.Általános megközelítés Már Grotius és Vattel is az egységes szabályozást javasolta, de ez még csak egyes részkérdésekben valósult meg a 1921-es barcelonai hajózási konferencián.1974-óta a Nemzetközi Jogi Bizottság kodifikációs munkálatai is az irányadó szabályok rögzítésére irányulnak. 2.Definíciók Nemzetközi folyó:a folyó akkor nközi , ha két vagy több állam területét érinti→eszerint vannak határfolyók és több országon keresztülfolyó folyamok. A barcelonai egyezmény ehhez hozzáteszi a hajózhatóság kritériumát. A hajózhatóságra való leszűkítés nagyon leszűkíti a problémát, a környezetvédelem érdekei ezen túlmutatnak.→1976.évi bonniegyezmény a Rajna klóros szennyezés elleni védelméről. Alapvető fontosságú az együttműködés a vízgyűjtő medence tekintetében, de itt az államoknak és a természettudományoknak is eltérő nézetei vannak. Vízfolyam: felszíni és földalatti vízi egységek, amelyek fizikai kapcsolatuk révén egységes egységet képeznek, és normál körülmények között egy közös végpontja van. Tavak:felszíni állóvizek , átfolyhat rajtuk folyó , de édesvízűek. Nemzetközi jellegük következhet:-határjellegükből -kiömlésük nemzetközi vízfolyamot képez -két vagy több állam számára gazdasági érdeket jelent(Lac Lanoux) A Nközi Jogi Bizottság ösztönözte az államokat, hogy határokon átnyúló vizeikre dolgozzanak ki szabályozást. *********************************************************** 1. 1919. évi párizsi egyezmény (1929-ben vált hatályossá): elfogadják az antant légiközlekedési bizottsága által készített tervezetet→multilaterális egyezmények megkötése (↔1928. havannai egyezmény: latin-amerikai államok) a légitér az államterület része meg kell engedni a légitér használatát más államoknak, de kijelölhetik az útvonalat és a magasságot (légifolyosók), ugyanakkor, a légtéren való áthaladás nem azonos a parti tengeren való áthaladással: ehhez a fogadó állam előzetes engedélyét követelte meg az egyezmény, melynek hiányában a gép akár el is fogható a légi cabotage (azaz az államon belüli két repülőtér közötti áru- és személyszállítás joga) a területi államot illeti 2. Későbbi egyezmények a) 1944. chicagói akták: nemzetközi légiközlekedési egyezmény - nemzetközi légi tranzitszolgáltatásokra vonatkozó megállapodás és a nemzetközi légi szállítási megállapodás - kizárólag a polgári repülőgépekre vonatkozott. - rögzíti, hogy a repülőgépeket csak egy államban lehet lajstromozni - itt kerültek lefektetésre a légiközlekedés szabadság-elvei: minden államot megillet az idegen légitér békés átrepülésének joga minden államot megillet a technikai célú leszállás joga a nem rendszeres kereskedelmi szállítást biztosító légijárműveket megilleti a kereskedelmi célú leszállás joga, de ezt a területi állam szabályozhatja/korlátozhatja rendszeres kereskedelmi szállítást biztosító légijármű: utasok, áru és posta felvétele és beengedése a gép honossága szerinti államban b) 1929-es varsói egyezmény: - a légiközlekedéssel kapcsolatosan a légifuvarozó felelősségének kérdéseit is szükséges volt rögzíteni, így került lefektetésre. - ez a nemzetközi szerződés akkor alkalmazandó, amikor az indulási és a rendeltetési hely két különböző, de egyaránt a szerződésben részes fél területén található c) montreali egyezmény - 1999-ben Montrealban az ICAO egy új egyezményt dolgozott ki a légi fuvarozók felelősségéről, mely 2003 novemberében lépett hatályba. Az egyezmény főbb rendelkezései a következők: A légi jármű fedélzetén, illetőleg be- és kiszállás során bekövetkező baleset következményeként beálló halál és testi sérülés esetén összegében korlátlan felelősség terheli a fuvarozó légitársaságot, az alábbi megszorításokkal. 100.000 SDR (speciális lehívási jog, Special Drawing Rights, a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott értékegység, 1 SDR hozzávetőlegesen 1,35 euronak felel meg) értékhatárig a fuvarozó csak a károsult közrehatása esetén mentheti ki magát, az ezt meghaladó károkért viszont csak felróhatósága esetén felel. A poggyászkárokért a Varsói Egyezmény még kilogrammonként 17 SDR-ben határozta meg a felelősséget a személyi poggyász esetében, a montreali egyezmény azonban szakít ezzel a megközelítéssel: személyenként 1000 SDR-ben határozza meg a felelősséget. Ennél nagyobb kártérítés csak akkor jár, ha az utas előzetesen ún. értéktúllépési nyilatkozatot tett, azaz jelezte, hogy poggyásza ennél értékesebb. A poggyászkárok szempontjából lényeges kérdés, hogy mikor tekinthető a poggyász elveszettnek: ezt a nemzeti bíróságok jogosultak megállapítani, és hozzávetőlegesen 21 nap elteltét követően tekintik annak. Teheráru esetén viszont megmaradt a súlyalapú szabályozás: kilogrammonként 17 SDR a kártérítés mértéke, hacsak a feladó nem tett értéktúllépési nyilatkozatot. A Montreali Egyezmény 4150 SDR-ben maximálja az utasok késése esetén fizetendő kártérítés mértékét. Jellemzően akkor jár kártérítés, ha a késés a 6-8 órát meghaladja, és a légitársaság nem biztosít megfelelő ellátást (étkezés, elszállásolás stb.). A Malév esetében például ez a következőképpen alakul: 1500 kilométernél rövidebb utak esetén 2 óra 1500-3000 km között 3 óra egyéb esetben 4 óra számít jelentős késésnek Ekkor az élelmezésről gondoskodik a Malév, és az utas bizonyítás terhe mellett kártérítési igénnyel élhet. 3. Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezetet (International Civil Aviation Organisation, ICAO) - chicagói egyezmény hozta létre, székhelye Montrealban van. - az ENSZ szakosított intézménye,
145
- feladata pedig a polgári repüléssel kapcsolatos technikai és igazgatási együttműködés megteremtése, hatásköre jogi, technikai és igazgatási kérdésekre is kiterjed. - szervei: Közgyűlés, Tanács (fő funkciók gyakorlása) - feladatai, jogköre: Tanács 2/3-os többséggel elfogadja a normákat, gyakorlatokat és eljárásokat→az államokra nézve a döntés kötelező 3 hónap elteltével, hacsak többségük el nem határolja magát tőlük→60 napon belül érvényesíthetik kifogásaikat - vitarendezés: Tanács a fórum a chicagói egyezmény értelmezése kapcsán felmerülő jogvitákkal
146
99. A világűrre vonatkozó legfontosabb nemzetközi jogi szabályok. Kovács-tk: 557-561. o. I. A SZABÁLYOZÁS FEJLŐDÉSE - a hidegháború kezdetével indult meg a fejlődése (→Szputnyik-I fellövése) - jellemző az egyetemes érdek, de csak kevés számú állam tud igazán beleszólni (USA, SZU) - szuperhatalmak 2oldalú egyezményeket kötnek→ ENSZ általános elveket alkot meg belőlük 1 ENSZ Közgyűlési határozatok • 1888as az államok tartózkodjanak a nukleáris fegyverek föld körüli pályára helyezésétől • 1472es - ENSZ Világűr békés felhasználásának bizottságának létrehozatala • 1721es: világűr szabadságának elve • 1962es: nyilatkozat az atmoszférán túli térség kutatása és felhasználása során irányadó, az állami tevékenységet szabályozó jogi elvekről • 2222es: szerződés az atmoszférán túli térség kutatása és felhasználására irányadó állami tevékenység elveiről→ 1967-es londoni egyezmény 2. Egyezmények • 1968. Megállapodás az űrhajósok mentéséről, hazasegítéséről és az atmoszférán túlra felbocsátott objektumok visszajuttatásáról • 1972. egyezmény az űrobjektumok által okozott károkért való nemzetközi felelősségről • 1975. egyezmény az atmoszférán túlra felbocsátott objektumok lajstromozásáról • 1979. megállapodás az államoknak a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységéről II: JOGI HELYZETE 1. El nem sajátíthatóságok és szabadságok - nem mondták ki az „emberiség közös öröksége” tételt→emberiség közös adománya - negatív megközelítés, mint a nyílt tengernél a) el nem sajátíthatóság - az atmoszférán túli térség, ideértve a Holdat és a többi égitestet, nem képezheti elsajátítás tárgyát semmiféle eszköz útján - nehézség→ légtér és a világűr elhatárolása (Kármán elhatárolása: a felső határ az a pont, ahol már az objektumok csak kozmikus sebességgel tudnak haladni a légkör ritkasága miatt→ Kármán- vonal: 83 km) b) felhasználási szabadság -minden állam egyenlő mértékben, az űrtevékenység nem függ az alatta fekvő állam hozzájárulásától - Korlátai: • Nemzetközi jognak kell megfelelően folytatniuk a felhasználást • Békésnek kell lennie, és a nemzetközi béke és biztonság megóvására kell törekedniük • - kutatást és felhasználást minden ország javára és érdekében kell végezni (persze… ☺) 2. Holdra és egyéb égitestekre vonatkozó különleges szabályok - égitest: természetes és szilárd objektumok a világűrben, mint a bolygók, a holdjaik, aszteroidák, üstökösök csillagok. a) békés célú felhasználás - nem lehet erőszakra vagy fenyegetésre használni - tiltott ott nukleáris/tömegpusztító fegyvereket ott elhelyezni - katonai bázisokat ott elhelyezni, katonai manővereket ott folytatni b) az emberiség közös adománya - tájékoztatási kötelezettség- tudományos és környezetvédelmi együttműködés - cél: a Hold/ többi égitest hasznosítására vonatkozó nközi szabályrendszer kidolgozása III. AZ ŰRTEVÉKENYSÉGEK JOGI SZABÁLYRENDSZERE 1. Közös elvek a) lajstromozó állam hatásköre : ( az űrjárműveknek nincs tulajdonképpen honosságuk→ hajók lobogójára/repülök lajstromozásának analógiájára kialakult szabályok) - joghatóság a személyzet és a mindig tulajdonába maradó objektum felett - többi állam a visszajuttatásában közreműködni köteles B) együttműködési kötelezettség: nyomonkövetés, infócsere c) felelősség: az állam a területéről induló cselekményért felelős, akkor is ha azt jogi személy végzi - a Földön okozott kár esetében a felelősség abszolút, a világűrben okozott károk esetén a felróhatósági alapon áll be d) Kerestek rendezésének bizottsága: vitarendezés 2. Intézményes együttműködési mechanizmusok Az együttműködési kötelezettség pénzügyileg is indokolt. 1° Egyetemes szinten: a Világűr békés célú felhasználásának bizottsága (vö. n° 730); technikai téren: az ITU. Az IMCO keretei között jött létre az 1976. szeptember 3-ai megállapodással az INMARSAT. A COSPAS-SARSAT a „mesterséges holdak felkutatásának és mentésének globális rendszerét építi ki”. 2 Regionális szervezetek: Az amerikai—szovjet vetélkedés leképeződése: INTELSAT és INTERSZPUTNYIK. Az INTELSAT az 1964. augusztus 21-el washingtoni egyezménnyel jött létre (módosítva az augusztus 20-ai megállapodással). Célja a távközlési mesterséges holdak világrendszerének tervezése, üzemeltetése. Kormányközi nemzetközi szervezet, amely kereskedelmi szabályok szerint működik. Működésében az USA szerepe meghatározó. Az INTERSZPUTNYIK az 1971. november 15-ei moszkvai megállapodással jött létre, az INTELSAT konkurenseként. Szovjet dominancia jellemezte. Európában létrejött a mesterséges holdakkal való távközlés európai konferenciája (CETS); európai űrkutatási központ (ESRO)
147
és az európai űrjárműépítési központ (ELDO). Az ESRO és az ELDO fúzióját megvalósító 1975. május 30-ai szerződéssel jött létre az európai űrkutatási ügynökség (ESA). Eredményei az Ariane, a Spacelab , Meteosat, a Marecs. Az ESA a nemzetközi űrbázis tervében mint a négy „partner” egyike vesz részt. 3. Távközlés és kutatás mesterséges holdakkal. 1° Űrtávközlés. A hasznosítható frekvenciák, mint „korlátozott erőforrás”. Az ITU 1977. február 13-án a közvetlen műholdas televíziós műsorszórás világprogramját fogadta el. 1950-ben jött létre az Európai rádiósugárzási unió (UER); 1971 -től az ESRO, illetve az ESA indított be ambíciózus programokat. 2. Megfigyelés és kutatás műholdakkal. A békés célú felhasználás elve nem zárja ki a katonai rendeltetésű műholdak („kémhold”) felbocsátását. Több nemzetközi szerződés jelzetten ilyenekre bízza a vállalt fegyverzetkorlátozási kötelezettségek ellenőrzését, a helyszíni ellenőrzés helyett.
148
100. A környezetvédelem legfontosabb szabályai. Bándi-féle tankönyvből I. TÖRTÉNETE 1. 2.
60as évek: bioszférát fenyegető veszélyekre a nagy ökológiai katasztrófák hívják fel a figyelmet (Torrey Canyonügy)→nközi 1üttműködés irányába fordították a figyelmet 1972. stockholmi konferencia (ENSZ-közgyűlés) →Az emberi környezetről szóló nyilatkozat elfogadása 109 akciótervvel -szabadsághoz, egyenlőséghez, megfelelő életminőséghez való jog - javasolta az ENSZ-nek, h. hozzon létre környezeti ügyekkel foglalkozó kponti szerveket→ 1972. ENSZ Kvédelmi programja (UNEP)
3. 4.
1983. ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságának felállítása→ fenntartható fejlődés elősegítése 1992. ENSZ Környezet és Fejlődés konferenciája: kapcsolat a környezet és a fejlődés között 2 egyezmény: az Éghajlati változásról szóló keretegyezmény a Biológiai Sokféleség egyezmény
5.
2002. johannesburgi Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia→riói felülvizsgálata ok: -a gazdasági-társadalmi folyamatokba nem sikerült megfelelően integrálni a kvédelmet hiányzik e téren a hosszútávú gondolkodás még mindig túlzott mértékben használják az ökoszisztémát cél: a globalizációt a fenntartható fejlődés szolgálatába kell állítani a termelést és a fogyasztás fenntarthatósága
II. FORRÁSAI 1. Általános/szakosított nközi egyezmények: nagy számú - 3 technika használása: engedélyezés, listakészítés, határértékek megállapítása 2. A nemzetközi joggyakorlat által kialakított és jogként elfogadott szokásjog 3. nemzetközi jog civilizált államok által elfogadott elvei 4. nemzetközi bíráskodások döntései 5. Doktrínák 6. A nközi szervezetek és konferenciák határozatai (ENSZ bizottság, OECD, EU) három kategória: közvetlen ajánlások, akcióprogramok, elvekről szóló nyilatkozatok III. A NEMZATKÖZI KÖRNYEZETJOG ELVEI 1. 2. 3. 4. 5.
A károkozás tilalma a határokon átterjedő szennyezés esetében : védelem és felelősség együttműködés elve a tájékoztatás kötelezettsége segítségnyújtás hatásvizsgálat (1991. espooi egyezmény a határokon túli jelentőségű környezeti hatásvizsgálatokról) bizonyos tevékenységeknél mindig 6. konzultáció 7. nem helyi lakosok egyenlő hozzáférése 8. diszkrimináció tilalma 9. környezet megőrzésének kötelezettsége 10. elővigyázatosság 11. környezetállapot figyelemmel kísérése 12. társadalom tájékoztatása és bevonása III. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK SZEREPE -kutatási, anyagi támogatás, nemzetközileg elfogadott szabályok végrehajtásának ellenőrzése 1. UNEP: -globális megfigyelőrendszer - környezeti információs rendszer (INFOTERRA) - igazgató éves jelentései és a környezet állapotáról szóló jelentések 2. UNESCO: - 1971. ramsari egyezmény a nközi jelentőségű vizes élőhelyekről 1972. Világ kulturális és természeti örökségének konvenciója 3. Nközi Atomenergia Ügynökség: - nukleáris biztonság (Csernobil → segítségnyújtás +baleset jelzése)+ radioaktív hulladék kérdése 4. Nközi Tengerészeti Szervezet: -1954. A tengerek olajszennyezésének megelőzéséről szóló egyezmény 1972. A hulladékelhelyezéssel kapcsolatos tenger-
149
szennyezés megelőzéséről szóló egyezmény 5. Nemzetközi polgári Repülési Szervezet: repülőgépek gáz- és zajkibocsátásával foglalkozik 6. Egészségügyi Világszervezet: akcióprogramok és ajánlások 7. Európa Tanács: -1979-es berni egyezmény az európai vadon élő fajok és élőhelyeik védelméről 8. OECD: -
1968. Európai Vízügyi Charta jelentős befolyással bír
ajánlásai, alapelvi nyilatkozatai meghatározóak standardjai fontosak a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozásban 2001. környezetvédelmi stratégia a 21. század első évtizedére: fenntartható fejlődés 9. GATT: - 1971. Környezetvédelmi Intézmények és Nközi Kereskedelem Munkabizottsága -
környezeti szabályok ne vezessenek diszkriminációhoz
IV. EGYES TERÜLETEK 1. Tengeri környezet védelme: 4 kategória a) b) c)
a hajókról származó szennyezés, ami a tengerek rendes használatából ered tengerfenék kutatásából és kiaknázásából eredő szennyezés szföldi eredetű szennyezés, amik lehetnek közvetlen vagy folyóvizek által szállított szennyezések szándékos és nagymérvű hulladékelhelyezés
d) 2. Légkörszennyezés A légkör szennyezését úgy lehet definiálni, mint anyagok vagy energia ember által történő közvetlen vagy közvetett levegőbe juttatását, ha az olyan káros hatással jár, ami veszélyezteti az emberi egészséget, károsítja az ökoszisztémát és az anyagi javakat, illetve megnehezíti a környezetből eredő előnyök vagy más jogszerű használatok gyakorlását. 1979. november 13-án elfogadott Genfi Konvenció a nagy távolságokra jutó levegőszennyezésről. A Genfi Konvenció keretegyezmény. Az államok fő kötelezettsége, hogy megvédjék az embert és a környezetet a levegőszennyezés, különösen pedig a nagy távolságokra eljutó szennyezés hatásaitól, törekedjenek arra, hogy korlátozzák, lehetőség szerint pedig fokozatosan csökkentsék és megelőzzék a szennyezést. 3. Az ózonréteg védelme Az ózonréteg pusztulása az elmúlt évek aggodalmai közé tartozik. Először 1974-ben jelezték, hogy olyan vegyi anyagok, mint a kloro-fluoro-karbonok, melyeket a hűtőgépgyártásban és a aeroszolos palackokban, illetve elektromos eszközöknél tisztítóanyagként alkalmaztak, megtámadhatják a sztratoszféra ózonmolekuláit. A probléma leküzdésére irányuló kísérletek vezettek az ózonréteg védelméről szóló Bécsi Egyezmény 1985. március 22-i elfogadásához. Az egyezmény célja az információcsere előmozdítása, a kutatás és az emberi egészség, valamint a környezet rendszeres megfigyelése az olyan káros hatásokkal kapcsolatban, amelyeket emberi tevékenység okoz, és befolyásolják, illetve valószínűsíthetően befolyásolják az ózonréteget. A Bécsi Egyezmény keretegyezménynek készült, tehát célja elsősorban elvek elfogadása, olyan elveké, melyek megvalósítása az egyezmény jegyzőkönyveire hárul. A jegyzőkönyvek közül a legismertebb az azóta többször módosított és kiegészített Montreáli Jegyzőkönyv, melyet eredetileg 1987-ben írtak alá. A jegyzőkönyv célja az ózonréteget lebontó és a jegyzőkönyv függelékében meghatározott anyagok (CFC-k, halonok) termelésének és használatának korlátozása, a kötelezettségek teljesítésére határidők tűzése, továbbá ezen anyagok importjának és exportjának tilalma olyan országokba, amelyek nem részesei a jegyzőkönyvnek. 4. Az éghajlat változása Hasonló világprobléma a klimatikus viszonyok változása, amely az emberi tevékenységből eredő gázkibocsátásnak tudható be, a Föld felszínének és atmoszférájának felmelegedésével fenyegetve („üvegházhatás”). A Rio de Janeiró-i konferencián 1992 júniusában keretegyezményt fogadtak el az éghajlatváltozásról. Az egyezményhez további jegyzőkönyvek . csatlakoznak, amelyek egyes anyagok kibocsátásának radikális csökkentését irányozzák elő, meghatározott határidőn belül. A legismertebb ezek közül a Kiotói Jegyzőkönyv (1997). 5. A vadon élő állat- és növényfajok védelme 1973. veszélyeztetett állat ás növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)→ kihalófélben lévő fajokra szigorú szabályok 1992. Biológiai sokféleség egyezmény: megőrzése, fenntartása 1979. európai vadon élő növények, állatok, és természetes élőhelyeik védelméről szóló berni egyezmény 6. Vegyi anyag, hulladék -
-
termelés, elosztás, használat, megsemmisítés 1992. ipari balesetekkel országhatáron túli hatásairól szóló Helsinki Egyezmény: megelőzés, tájékoztatás, segítségnyújtás, kötelezettség az ipari balesetek kockázatainak csökkentése 1989. bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok határon túlra történő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről→cél, hogy az ilyen mozgást olyan költségessé tegye, hogy az iparnak jobban megérje csökkenteni a hulladéktermelést a veszélyes hulladékot a forráshoz lehető legközelebb kell ártalmatlanítani illegális szállítás bcselekmény
150
