A KÉSZSÉGÉRTÉELŐ TESZTDOKUMENTUM KÜLSŐ ÉRTÉKELÉSE
1.
A Teszt-dokumentum tesztelésén résztvett tanulók általi értékelés
A Holland teszt túl hosszú volt, de nagyon hasznos.
Ki akartam próbálni több gyakorlati feladatot.
Élveztem a gyakorlatokat, nagyon hasznos volt.
Sok új dolgot tanultam.
Nem tetszett a gyakorlatokban amikor beszélni kellett.
Sokat tanultam magamról.
A program több önbizalmat adott.
Nem tetszett a közös gyakorlat.
Jobban elfogadtam magam, mint korábban.
Sok segítséget kaptam, hogy nekem való munkát találjak.
A személyes meghallgatás volt a legjobb része a programnak, mert lehetőségem volt elmondani, amit gondolok.
Nehezen indultak a napok, de a végén mindig jókedvvel zárult.
Nagyra értékelem, hogy a kollégák nagyon kedvesek voltak velünk, úgyhogy szeretnék részt venni más programokjukon is velük.
Ez egy nagyon jó érzés volt hogy megbíznak bennem, és hogy van aki segíteni akar nekem
"Nagyon sokat tanultam..... hogy mihez, hogyan álljak hozzá, hogy küzdenem kell, ha megszeretném valósítani ami szeretnék lenni, hogy mi legyen az a szakmám amire vágynék. Nagyon sokat tanultam, hogy milyen legyen a viselkedésem, a beszédem stb. Jól éreztem magam nagyon és köszönöm szépen!"
"Nagyon jól éreztem magam! Sokat tanultam nem csak másokról, hanem magamról is! Jobban megismertem azokat az embereket, akikkel pl. egy osztályba járok, és azóta sokkal jobb mindegyikkel a kapcsolatom! Minden játék jó volt azokból is lehetett tanulni. pl a csoport munkából azt, hogy össze kell tartani! Szerettem ott lenni, a munkával kapcsolatos dolgok is nagyon tetszettek!”
"A CEIPES Hungary Egyesület műhelymunkáján, megtanultam hogyan készüljek fel egy àllâs interjùra, mi várható egy interjún. Nagyon hasznos volt, jól éreztem magam, jó volt Veletek ezt az időt veletek együtt tölteni!"
2.
A Teszt-dokumentum munkatársak általi értékelés
tesztelésén
résztvett
"Ez egy igazán különleges program volt a résztvevőkkel. Nagyon nehéz volt, mert a mindennapi életben nem vagyok kapcsolatban és nem is dolgoztam még ilyen helyzetű emberekkel, ezért nekem is meg kellett tanulni megoldást találnom, hogyan szükséges sikeresen együttműködni velük. Boldog vagyok, mert a program során megtaláltuk a közös hangot, és láttam hogyan fejlődtek a saját szintjükön. Köszönöm a lehetőséget, hogy hogy része lehettem a kísérleti csapatnak!" projekt asszisztens „A Holland teszt kitöltése nem okozott gondot a résztvevőknek. Ezt követte a személyes, egyéni interjú. A résztvevők nem voltak még ekkor nyitottak, nehézkesen ment a kérdésre a válaszadásuk. Ezt a következőkben inkább a megfigyelés után végezném el, ugyanis a csoportos feladatok után már oldottabb volt a hangulat, és a résztvevők is megismertek és nyitottabbak voltak. Egyéni interjúnál, a kérdéseket átalakítottuk,
hogy jobban érthető legyen a
résztvevőknek, és hogy mi is jobban értékelni tudjuk őket, a válaszaik által: olyan
szövegkörnyezetet
alkalmaztunk,
amit
könnyebben
megértettek,
leegyszerűsítettük, elmagyaráztunk, példákkal, illetve arra kértük őket, hogy egy-egy
szubkomponensnél,
élményéről,
gondolatáról,
meséljen
érzéséről
–
tapasztalatáról, miközben
mi
azzal
kapcsolatos
értékeltük
az
adott
kompetenciáját. A leghasználhatóbb értékelést a megfigyelés hozta, ugyanis a csoportos feladatok során jól meg lehetett figyelni a résztvevők kompetenciáit.
A
résztvevőknek is ez tetszett a legjobban. Az értékelés végén a visszajelzés a résztvevőknek nagyon tetszett, mindenki „magára ismert” a jellemezésben.
A résztvevőknek nagyon jólesett az őszinte
és pozitív visszajelzés (erősségek, fejlesztendő terület). Viszont az iskolában, ahol
a
résztvevők
tanulnak
a
tanárok
visszajelzése
nem
egyezett
a
visszajelzésünkkel: A Holland teszt eredményével nem értettek egyet, szerintük túlzás, a résztvevők az iskolában nem ezt az oldalukat mutatják, nem is látnak
bennük olyan kompetenciákat amelyeket mi figyeltünk meg, vagy amit a teszt eredménye hozott. Elgondolkodtató...”
Képzési szakértő
"Mivel a gyakorlatban már ismert volt számunkra, a Holland teszt nagyon egyszerű volt. Nem volt nehéz kitölteni azoknak sem, akik alacsonyabb értelmi képességekkel rendelkeztek.
Az eredmény
pedig egy jó alapot adott face-to-
face interjúhoz és a megfigyeléshez. A „face-to-face” interjú lehetőséget adott megvitatni és tisztázni a Holland teszt eredményeit a résztvevőkkel.
Figyelembe véve, hogy a Holand teszt egy
független gyakorlat, elég hamar fel lehet ismerni a torzításokat (általában pozitív), mert az szub-komponens lista meglehetősen hosszú, amit végül is fel tudunk
használni
a
az
öntudat
tisztázására,
az
értelmezésben
vagy
a
megértésben. A teszt és az interjú után elég sok tudással rendelkeztünk a résztvevőkről a megfigyeléshez. Így a lista alapján könnyen felismerhetőek a szub-komponensek. A folyamat egyszerű volt az egyén aktív és pozitív részvételéhez. A résztvevők hatékony visszajelzést kaptak, amit fel tudnak használni
a
mindennapi
életükben.”
pszichológus
3. A Készség-értékelő tesztdokumentum külső szakértői értékelése A külső értékelést végző neve:
Glantné Nagy Katalin
A külső értékelést végző beosztása:
HR vezető
A külső értékelést végző munkahelye:
Pirehab Nonprofit Kft.
Az értékelés helye, és dátuma
Debrecen, 2015. július 14.
Az értékelés szöveges leírása A projekt eredményeként elkészült Készség-értékelő tesztrendszer olyan alapvető készségek és magatartás alapú kompetenciák meglétét vizsgálja és szükség esetén az egyes területek fejlesztését célozza, amelyek
egy sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedéshez szükségesek,
széles körű alkalmazása esetén akár nagy tömegben is alkalmas lehet o
a
munkavállalói
kompetenciák
és
munkaköri
profilok
illesztésére,
kiértékelésére, o
karrierterv, motivációs rendszer és teljesítményértékelési rendszer kialakítása
o
toborzási, kiválasztási rendszer kiépítéséhez
o
humán és képzési terv készítése, ezáltal hatékonyan támogatva a leendő munkáltatók humán erőforrás menedzsment tevékenységét.
A módszertant alkalmazó megismerheti o
a módszer célját,
o
szolgáltatást végző szakemberre vonatkozó javaslatot,
o
a szolgáltatás folyamatát,
o
személyi tárgyi feltételeit,
o
dokumentációs folyamatát.
A Megfigyelés részben megjelennek az alapvető kulcs- és generikus kompetenciák, munkavállaláshoz szükséges attitűdök, amelyek meghatározó elemei lehetnek a
toborzási, kiválasztási folyamatnak. Az egyén szintjén az alábbi összetevők kerülnek azonosításra: o
alapvető ismeretek, tudás, amelyekkel rendelkezik
o
azon készségek, a jártasságok, amelyek bizonyos fizikai és szellemi feladatok elvégzésére teszik alkalmassá
o
az önértékelés, a szociális szerepek, amelyek személyes értékei mentén szerveződnek;
o
a
személyiségvonásai
(pszichikai,
fizikai
jellemzői
és
a
helyzetekre,
információkra adott válaszai); o
motivációi, amelyek a viselkedését irányítják, befolyásolják, szelektálják bizonyos célok felé.
Javaslatok
A személyes és szakmai adatfelvétel során ügyelni kell az adatvédelmi előírások betartására, pl. o
résztvevő hozzájárulása az adatainak rögzítéséhez, tárolásához
o
nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 3. személy betekinthet-e adataiba (pl. iskola, szülő, munkáltató)
Megfontolásra ajánlott kiegészítések: o
A megfigyelés részt célszerű lenne kiegészíteni még konfliktus-, stressz- és kríziskezelés szempontokkal is, hiszen egy állásinterjúnál már előnyt jelenthet, valamint
o
az 5. pontban egy 3 vagy 6 hónapos ún. „utókövetés”-sel egészíteném ki, amely lehet egy rövidebb vagy hasonló teszt, vagy elégedettségmérés, amely a képességmérő tesztet készítő szakembereknek is visszajelzést ad.
Hasonló módszereket és eszközöket használunk a rehabilitációs foglalkoztatás területén is, de jelenleg még ezen a területen is kialakulóban van egy olyan módszertan kidolgozása, amely a megváltozott munkaképességű munkavállalók sikeres tranzitálását segítené. Véleményem szerint a jelen projektben elkészült tesztrendszer további módszer lehet a rehabilitációs foglalkoztatás területén is, amely jelenlegi eszköztárunkat bővítené és komplexebbé teheti.
A külső értékelést végző neve:
Kovács Gáborné
A külső értékelést végző beosztása:
Szakképzési és tanügy-igazgatási szakértő
A külső értékelést végző munkahelye:
nyugdíjas
Az értékelés helye, és dátuma
Debrecen, 2015. július 14.
Az értékelés szöveges leírása CEIPES Hungary Egyesület a Leonardo Partnership projekt keretében dolgozott ki és tesztelt készségfelmérő- és értékelő módszereket sajátos nevelési igényű (tanulási zavarral
rendelkező)
fiatalok
készségeinek
-
képességeinek
felméréséhez.
A
dokumentum öt fejezetben tartalmazza azokat a lehetőségeket, melyeknek segítségével a sajátos nevelési igényű fiatal álláskeresők készségei és képességei felmérhetőek arra vonatkozóan, hogy milyen munkaköröket tölthetnek be a munkaerő-piacon. A dokumentum nagyon értékes ismereteket tartalmaz a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók pályaválasztásának támogatásához mind a tanáraiknak
annak
érdekében,
hogy
a
tanulóknak, szülőknek, mind
pályaválasztó
minél
sikeresebb
legyen,
képességeihez mérten a legmegfelelőbb pályát, későbbi megélhetést biztosító szakmát válasszon. Az
életpálya-építés
élethosszig
tartófolyamat,
amelyben
a
tanulásnak
változó
jelentőségű, de állandó szerepe van. Ahhoz, hogy melyek azok a készségek és képességek, amelyeket fejleszteni érdemes, rendelkeznie kell a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulónak:
reális önismerettel, szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel; különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni, és a célhoz vezető utat képes legyen szakaszokra bontani; közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni; képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára; tudjon jó döntéseket hozni.
Az elkészült dokumentum önértékelés, megfigyelés és személyes elbeszélgetés része alátámasztja
a
fent
leírtakat,
segítséget
nyújt
a
készségek
és
képességek
meghatározásához. Az önértékelés fejezetrész 90 darab kérdést tartalmaz, melyekre adott igen vagy nem válaszok és az utána következő önértékelés a munkához kapcsolódó érdeklődésüket mutatja. A megfigyelés a legfontosabb része a képesség és készségfelmérésnek. A feladatok nagyon sokszínűek, változatosak, minden területre kiterjednek. Játékosak, ennek ellenére nagyon komoly következtetések megalkotására alkalmasak. Az eredményeket rögzítő
dokumentumok
nagy
segítséget
nyújtanak
a
megfigyelésben
résztvevő
szakértőknek az egységes megítélés biztosításához. A forgatókönyv és a feladatok részletes leírása egy új színt, változatosságot visz a pályaorientációba. Nagyon fontos és lényeges elem a szóbeli megnyilvánulások segítését biztosító elbeszélgetés rész, mely alapján a felmerült esetleges kérdések tisztázhatók a sejtések megcáfolhatók, vagy megerősíthetők. A strukturált kérdések és a hozzá kapcsolódó értékelő lapok nagyban segítik és egységesítik a kérdezők munkáját. Az elkészült dokumentum
nagy segítséget nyújt a munkaerőpiacon állást kereső
fiatalokon túl a pályaválasztás előtt álló, vagy nem sikeresen pályát választó és annak módosítására kényszerülő sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók megismeréséhez.
A külső értékelést végző neve:
Gerő Ildikó
A külső értékelést végző beosztása:
Igazgató, Felnőttképzési szakértő
A külső értékelést végző munkahelye:
Türr István Képző és Kutató Intézet, Debrecen
Az értékelés helye, és dátuma
Debrecen, 2015. július 18.
Az értékelés szöveges leírása A dokumentum vizsgálata során az elvárt szempontok mellett az is elemzés alá került, hogy
a
Készség-
értékelő
tesztrendszer
és
annak
alkalmazása
során
születő
eredmények milyen mértékben járulhatnak hozzá az SNI-s fiatalok Munkaerőpiacon való elhelyezkedése segítéséhez, esélyeik növeléséhez. Ily módon értékelve azt is, hogy a Készség-értékelő tesztrendszer mennyiben szolgálja a CIEPES Hungary Egyesület Leonardo Partnership projektjének ide vonatkozó célkitűzését. A kidolgozott módszer a komplexitást, mint célt, többszörösen elérte, elemei számos hazai és határon túli tapasztalatot vesznek figyelembe, jól alkalmazva azt a nemzeti és nemzetközi
munkaerő
piaci
elvárásokra,
adottságokra.
Az
5
komponens
rendszerszerűen épül egymásra. Az értékelés humánerőforrás igénye sokoldalúan átgondolt, jól kidolgozott. A folyamat során használt módszerek, az azokat kiszolgáló, támogató leírások és űrlapok
tartalmilag
összehangoltak,
változatosak,
a
folyamat-elvűségnek
teljes
mértékben megfelelnek. A személyes és szakmai adatfelvétel maximálisan kielégíti a szokásos szakmai elvárásokat, figyelembe véve a célcsoport adottságait, lehetőségeit is! Az Önértékerléshez kidolgozott űrlap megfogalmazásai világosak és egyértelműek. Módosítására akkor lesz szükség, ha erről a kitöltők megfelelő számú használat után érdemi visszajelzést adnak. Bár a tesztrendszernek nem követelménye, javaslom olyan visszajelző
űrlap
kidolgozásának
megfontolását,
melyen
az
építő
kritikák
megfogalmazásra kerülhetnek. Ezek későbbi beépítése segítheti a hosszú távú eredményességet, a folyamatos fejlesztés igényével.
A megfigyelés komponens szakmailag jól átgondolt, széles skálájú. Az “adatlap a megfigyeléshez” dokumentum esetén javaslom annak megfontolását, hogy “ megfigyelt”-nek hívni - megfigyelt neve, megfigyelt feladatai, stb . - biztosan nem hordozhat -e érzékenyebb emberek számára negatív, esetleg sértő
jelentés
tartalmat?! Hangsúlyozom, hogy szakmailag elfogadott ez a státusz, a szóhasználat nem von le a tesztrendszer értékéből! Amennyiben az űrlapok és a teljes tesztrendszer nyitottak, azaz a kitöltő teljes terjedelmében láthatja és olvashatja, abban az esetben más szóhasználattal megelőzhető, hogy az érintett esetlegesen negatív besorolásba érezze magát. A megfigyelés feladatai igen változatosak, időbeli felépítésük figyel a résztvevők motivációjának szinten tartására, megelőzve annak a lehetőségét, hogy a megfigyelés eredményét figyelemvesztés torzítsa. Kiemelendő, hogy emellett a teljes rendszer mégis alkalmas lehet az esetleges alulmotiváltság és / vagy annak rövid ideig tartó fennállása észlelésére is. A
személyes
elbeszélgetés
módszereibe
beépítésre
került
a
visszacsatolás
előkészítése mely ugyan a következő komponens feladata mégis indokolt és előre vivő már ebben a fázisban megalapozni azt. Az “ interjúztatás” erőforrás igénye jól tervezett, széles skálájú elvárásokat elégít ki. A résztvevő segítők előzetes felkészítése jó biztosíték lehet a teszt folyamata során a nemkívánatos eltérések előfordulása minimalizálására. A kompetencia értékelés részben átgondolandó, az eredmények szülőknek, iskolának való automatikus továbbítása az érintett tudta nélkül, hacsak nem került sor ennek rögzítésére már a folyamat elején. Összegezve: A Készség-értékelő tesztrendszer általam vizsgált dokumentációja alapján a kidolgozott módszer - javaslataim elvetése estén is - alkalmas a bevezetésre, használatra. Alkalmazása a CEIPES Hungary Egyesület Projektbeli célkitűzései megvalósítását segíti, a célcsoport munkaerőpiacon való
elhelyezését jelentősen támogathatja, ideális
munkaerő piaci felvevőképesség esetén egyértelműen támogatja! A rendszer a projekten túl is jól működő lehet, disszeminációja széles körben javasolt.
A külső értékelést végző neve:
Rády Eszter
A külső értékelést végző beosztása:
Pszichológus, terápiás munkatárs
A külső értékelést végző munkahelye:
Lépéselőny Közhasznú Egyesület
Az értékelés helye, és dátuma
Debrecen, 2015.07.19.
Az értékelés szöveges leírása A
CEIPES
által
készített
készségértékelő
tesztrendszer
hiánypótló
termék
a
munkavállalói készségek felmérésének módszertani piacán. Az öt szempontú rendszer alkalmazása valóban hozzásegítheti a speciális képességű fiatal munkavállalókat ahhoz, hogy megfelelő szakmát tudjanak választani vagy képesek legyenek saját munkapályát kialakítani. A módszertanban alkalmazott tesztek és felmérési gyakorlatok kultúrafüggetlensége hozzájárul ahhoz, hogy a tesztrendszert más országokban is alkalmazhatóvá váljék. A tesztrendszer egyes szempontjaiban, például a “Megfigyelés” szakaszában beemeli a munkaerőpiacon gyakran használt AC rendszerek előnyös, ezen a területen történő alkalmazhatóságát. A tesztrendszer megalapozott elmélete és gyakorlati megvalósíthatósága miatt saját munkám során is használni kívánom a CEIPES Leonardo Kiadványát.
Javaslatok, észrevételek Javaslatom, hogy utókövetéses vizsgálatokat végezzenek, megfigyelt és nyilvántartott eredmények
mellett
a
tesztrendszer
használatáról.
Másik
javaslatom,
hogy
a
tesztrendszer elérhetőségét online felületen is elérhetővé lehetne tenni. Észrevételem, hogy számomra hiányzik az egyes fejezetek vagy rendszerpontok előtt egy elméleti beágyazottságot segítő magyarázó rész. Ez jobban hozzásegítene ahhoz, hogy az összefüggéseket és módszertani kérdéseimet értelmezni tudjam.
A külső értékelést végző neve:
Egey Ervin
A külső értékelést végző beosztása:
okleveles felnőttoktatási szakértő, munkaerő-piaci menedzser
A külső értékelést végző munkahelye:
vállalkozó
Az értékelés helye, és dátuma
Debrecen, 2015. július 17.
Az értékelés szöveges leírása Az elkészített tesztdokumentum készítői felismerték, hogy a pontos képalkotáshoz többféle tesztrendszer egyidejű alkalmazására van szükség. Ezt úgy oldották meg, hogy egy komplex tesztrendszerbe integrálták a különböző használatos módszereket. Az elkészült tesztrendszer eleget tesz az alábbi alapkövetelményeknek:
Tisztázza az alkalmazásának célját.
A legmegfelelőbb kérdezésmódokat használja
Mindig a megfelelő dokumentumszerkezetet használja
A kérdések, állítások feladatok megfogalmazása egyértelmű, világos és érthető (szükség esetén a kitöltő segítséget igényelhet)
A készségfelmérés négy alapvető blokkból áll: 1. Személyes szakmai adatfelvétel A területhez kapcsolódó kérdések. Szenzitív, személyiségi jogokat sértő kérdéseket nem tartalmaz 2. Önértékelés Az önértékelés az un. holland tesztet használja, melynek tartalmi elemei teljes mértékben megfelelnek a szükséges információk kinyeréséhez. A kérdések száma és tartalma lefedi a vizsgálandó területet. 3. Megfigyelés A megfigyelési szempontok sokrétűek, megfelelnek a szükséges készségek, képességek kompetenciák vizsgálatához. A feladat elvégzéshez szükséges humánerőforrással kapcsolatos
követelmények,
valamint
az
eredmények
megosztása,
feldolgozása
pontosan meg van határozva. A dokumentálás, valamint a megfigyelési folyamat bemutatása, eszközigénye részletes és megfelelő. 4. Személyes elbeszélgetés (interjú) Az interjú célja, a felmérendő személyes készségek és kompetenciák pontosan definiáltak. Tekintettel a feladat fontosságára, a szükséges humánerőforrásokkal kapcsolatos követelmények, valamint a használandó dokumentációk összetétele is egyértelműen vannak meghatározva. A kérdések válaszai az un. Likert-skála szerint vannak összeállítva, ahol egy állítással való egyetértés mértékét, vagy egy vélemény helyeslését kell a válaszadónak kifejeznie. A kérdőívszerkesztőnek csak az állítást kell meghatároznia, maga a skála mindig ugyanaz 5. Értékelés visszajelzés Kompetencia értékelő lap felhasználásával történik, ahol a résztvevő tudatosul az erősségeivel, valamint a jövőbeli fejlesztendő területeivel. Összefoglalásként elmondható, hogy a kifejlesztett tesztrendszer megfelel a következő szabályoknak:
a kérdések a legközérthetőbben vannak megfogalmazva
a kérdések egyértelműek, nyelvezetük mindenki számára érthető
a kérdések nem sugallják a választ
a kérdéseknek nem bizonytalanok, félreérthetők
a kérdések nem állítják megoldhatatlan feladatok elé a kitöltőket
a kérdések nem teszik lehetővé, hogy a válaszadók megismételjenek egy-egy választ
a kérdések nem tartalmaznak szakmai műszavakat, kifejezéseket
a kérdések túlsúlyban zárt kérdéseket tartalmaznak,
az indító kérdéseknek általános jellegűek, majd fokozatosan térnek rá a specifikusabbakra
a kitöltéshez megfelelő segítség áll rendelkezésre
A külső értékelést végző neve:
Töviskes Imre
A külső értékelést végző beosztása:
Szociális munkás, Szociális gazdaság szakértő
A külső értékelést végző munkahelye:
Economic Development Center Debrecen
Az értékelés helye, és dátuma
Debrecen, 2015.07.17.
Az értékelés szöveges leírása 1. Személyes és szakmai adatfelvétel A személyes és szakmai adatfelvétel teret és lehetőséget ad a folyamat során nagy hangsúllyal megjelenő személyes kapcsolat kiépítésének. A tematikus egyeztetés jó előkészíti az önértékeléshez szükséges bizalmi légkört és a résztvevő elkötelezett gondolkodását. 2. Önértékelés A teszt alapú értékelés megfelelően ötvözi a pozitív, elfogadó gondolkodást és a felelet kikényszerítő tesztek hatékonyságát. A célcsoport számára támogatást és segítséget jelent
az,
hogy
nincs
időkorláthoz
kötve
és
lehetősége
van
a
résztvevőnek
magyarázatokat kérni. 3. Megfigyelés Fontos eleme az értékelési folyamatnak a nem kognitív módszerekre épített terület és hasznos, hogy ebben a formában oldották meg ezt az értékelési területet. Ezek a feladatok és ez a megközelítés abban is segíti a résztvevőket, hogy a megtapasztaltakat is beépíthessék saját fejlesztési folyamatukba. A kompetencia alapú elemzés illeszkedik a munkáltatók elképzeléseihez is és így segíti a későbbiekben az eredmények felhasználhatóságát. 4. Személyes elbeszélgetés A
későbbi
interjú
helyzetekre
gyakorlatban
felkészítő
helyzet,
amiben
megtapasztalhatják a résztvevők, hogy a kompetenciáik milyen módon mutathatóak meg egy verbális kommunikációra alapuló helyzetben.
5. Készség értékelés Mivel a résztvevő írásban és szóban is megkapja a kompetencia alapú rétékelést ezért komplex képet kap magáról, amely támogatja munkaerő piaci önismeretét. A Készség-értékelő tesztrendszer összetett és koherens kompetencia alapú értékelési keretrendszer,
amely
álláspontjainak
a
foglalkoztatás
politikai
eszközrendszerei
megfelel
az
Európai
foglalkoztatáspolitikai szempontokból,
irányából
megközelítve
Bizottság
fejlesztési mind megfelel
értékrendszereinek
programok a a
területén.
nem-formális vele
szemben
és Mint
pedagógia támasztható
elvárásoknak és meg is haladja azokat.
Javaslatok, észrevételek Javaslom, hogy az értékelési rendszert a lehetőségek szerint vonják be más programokba, és egyeztessék más, hasonló területeken kialakított rendszerekkel. Ennek hatására sokkal inkább a piac és a résztvevők igényeinek is megfelelő módszerek jelennek majd meg, amelynek ez a dokumentum is kulcs eleme lehet.
A külső értékelést végző neve:
Király László
A külső értékelést végző beosztása:
Foglalkoztatás-politikai szakértő
A külső értékelést végző munkahelye:
Lépéselőny Közhasznú Egyesület
Az értékelés helye, és dátuma
Budapest, 2015. július 10.
Az értékelés szöveges leírása A kidolgozott tesztrendszer olyan Magyarországon is hiánypótló készségfelmérő ésértékelő módszer, amelynek segítségével a különféle tanulási nehézségekkel (melyek lehetnek kognitív és/vagy szociális) rendelkező fiatalok társadalmi re-integrációját lehet elősegíteni a foglalkoztatás dimenziójában. Az aktív korú munkavállalók számának növelése Európa-szerte a szakpolitikák fókuszában áll, s itt jelentős szegmens képviselnek a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő csoportok (pl. nők, fiatalok, megváltozott munkaképességűek, kisebbségekhez tartozók stb.). Ők számos kutatás és projekt célcsoportjai, azonban e tekintetben erősen alul reprezentáltak a kifejezetten a különféle tanulási nehézségekkel küzdőket célzó kezdeményezések. Számukra jelent most egy újfajta és innovatív segítséget jelen "Készségértékelő tesztrendszer", amely - idomulva a hazai szabályozási és szakmai megközelítésekhez - a sajátos nevelési igényű (SNI) fiatalokat igyekszik helyzetbe hozni. Üdvözlendő jelen szakmai dokumentum, s bátran állíthatjuk, hogy tényleges esély a a célcsoport hatékony és eredményes munkaerő-piaci re-integrációjához.
Javaslatok, észrevételek
az egyes kérdőíveknél ahol csak lehet, zárt válaszlehetőségeket is adnék (pl. Személyi és szakmai adatok - szakmai ismeret, családi állapot stb.)
a Foglalkoztatási érdeklődésvizsgálat nagyon átfogó, hatalmas mintakérdés-számmal dolgozik, a kérdések célzottak, könnyen érthetőek, kiértékelhetőek
a módszertan komplex, átlátható, könnyen adaptálható (persze gondolom, ez nagyban függ a vizsgálat tárgyként szolgáló egyénektől és csoportok összetételétől tényeg, itt keveredhetnek a különféle "disabled" egyének, mármint nem nehezíti meg a megfigyelést, értékelést?)
a megfigyelés gyakorlatai valóban integratívak, extrovertált célzatúak - ezek hasznos elemei a készségfejlesztésnek
külön örülök, hogy az elvont készségfejlesztés mellett reális kompetenciafejlesztés (hivatalos levél, állásinterjú szituációk) is része a felmérésnek
a "Face to Face Kompetenciaértékelés" olyan tényleges kérdésköröket feszeget, amelyek kézzelfogható visszajelzésekkel szolgálnak az egyén készségeit illetően, miközben eléggé változatos és sokrétű területen igyekszik feltérképezni az alanyt.