A kémia órák száma 7. osztályban: heti 1,5 éves: 55,5
A kémiatantárgyhoz tartozó elıismeretek: • az anyag részecsketermészete, • a halmazállapotok értelmezése az anyag részecsketermészete alapján, • a halmazállapot-változások, • a
termikus
energia,
amelynek
ismeretében
a
folyamatokat
kísérı
energiaváltozásokat értelmezni lehetett, • az elemi elektrosztatikai alapismeretek (töltés, vonzás, taszítás, lásd atomszerkezet), • az elektromos vezetés jelensége (a fémek szerkezetének értelmezéséhez). A természettudományos tantárgyak kerettanterveinek megjelenése nyilvánvalóvá teszi, hogy a kémia számára feltétlenül szükséges, eddig a fizikában tárgyalt elıismeretek a fizika más jellegő felépítése miatt esetleg csak egyes tankönyvi változatokban fognak a 7. osztályban szerepelni. Így a kémia helyi tantervét úgy célszerő felépíteni, hogy ezek az eddig elıismeretként kezelt témák beépüljenek a 7. osztályos kémia tananyagába, vagy – igazodva a fizikához – késıbb kerüljenek tárgyalásra. A kémia tantárgy bevezetıjében mindenképpen be kell mutatni az anyag részecsketermészetét. A részecskék rendezıdése, illetve rendezetlensége alapján értelmezhetjük a halmazállapotokat és a halmazállapot-változásokat, mind az anyag alapvetı fizikai tulajdonságainak, illetve fizikai változásainak egyikét. Fizikai ismeretek nélkül a folyamatokat kísérı energiaváltozások nem tárgyalhatók. A kémia bevezetı témakörébıl ezt a látványosan bemutatható anyagrészt a kémiai reakciók témaköréhez célszerő átcsoportosítanunk, így ebben a témában feltehetıleg összhangba kerülünk a fizikával. Az
atomszerkezeti ismeretek bevezetıjében
(7. osztály)
a
kémiaórán
mindenképpen idıt kell szakítanunk az elemi elektrosztatikai ismeretek bemutatására.
Mivel a rendelkezésre álló idıkeret (mindkét évfolyamon heti 1,5 óra) rendkívül szőkös, az ismeretanyagot – különösen a 7. évfolyam tananyagában szereplı általános kémiai részben – lehetıség szerint egyszerősíteni kell, helyet és idıt adva a fejlesztési feladatok megvalósulásának. A 7. osztályos tananyag nagy témakörei közül az atomok kapcsolódása, a molekulák, és különösen a kristályrácsok kialakulása az egyik legnehezebb téma. Ezért a fémkristály, illetve az atomkristály fogalmát a 8. osztályos tananyagba csoportosítanánk át. Az elektromos áramkör, a fémek áramvezetése a 8. osztályos fizika tananyaga, ezért a fémes szerkezetet a 8. osztályos fizikához igazodva a szervetlen kémiai témakörben, a fémek általános jellemzése kapcsán érdemes tárgyalni. A gyémánt és a grafit szerkezete a 8. osztályos kémia tananyag nemfémes elemek témakörében mindenképpen szerepel, ezért ezt a témát, és vele az atomkristály fogalmát is elhagynánk a 7. osztályos tananyagból, és csak a 8. osztályban foglalkoznánk vele. Ezzel a 7. osztályos atomkapcsolatok témaköre a molekulák, ionok, molekula- és ionvegyületek tárgyalásának körére szőkül. A szilárd halmazok (kristályrácsok) teljes rendszere pedig a szervetlen kémia tananyagának lezárásakor kerülhet összefoglalásra. A 7. osztályban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapna az égés jelensége, valamint a tőzoltás szabályainak ismertetése. A 8. osztályos tananyag feldolgozásakor az idıkeret korlátait a témák megjelenésénél nem vehetjük figyelembe. Az egyszerőbb kifejtésre azonban a tananyag tankönyvi feldolgozásakor mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani. A kémia kerettanterv alapján készült helyi tantervet a fenti szempontok figyelembevételével alakítottuk ki.
Célok és feladatok: • az anyag sokféleségének bemutatása;
• az érdeklıdés felkeltése a természettudományok, ezen belül a kémiai ismeretek, tevékenységek, megismerési módszerek iránt; • a természetben elıforduló, valamint a mindennapi életbıl ismert anyagoknak, azok legfontosabb tulajdonságainak, átalakulásainak bemutatása tanári és tanulói kísérletekkel; • az anyagok tudatos, szakszerő, felelıs felhasználására való igény és képesség kialakítása; • a természet- és környezetbarát szemlélet megalapozása; • hozzájárulás a természettel és a környezettel szembeni felelıs magatartás kialakításához.
Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan mőveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben elıforduló és mindennapi tevékenységük során felhasznált anyagok kémiai tulajdonságait, hatásait, segíti ıket az anyagok szakszerő felhasználásában, képessé teszi ıket a kémiai jelenségek, összefüggések megértésére. A kémiatanulás során szerzett ismeretanyag és szemléletmód
járuljon
hozzá
a
tanulók
egységes
természetszemléletének
kialakításához, a természettudományos világkép formálásához, a természettudományok iránti érdeklıdés felkeltéséhez. A
kémia
tanulása
alakítson
ki
bennük
természetbarát
magatartást,
felelısségérzetet a környezet megóvása iránt, ismeretanyagával segítse ıket az egészséges életmód megvalósításában.
Kulcskompetenciák jellemzése
A megfigyelések saját szavakkal történı elmondása, a szövegértési feladatok gyakorlása fejlesztik az anyanyelvi kommunikációt. Ugyanennek a kompetenciának a fejlesztéséhez járul hozzá a szakirodalomban, Interneten, lexikonokban való kutató munka, a szóbeli felelés, kiselıadások tartása, vagy írott formában poszterek, faliújságok készítése, illetve szakmai anyagok iskolai újságban történı megjelentetése. Az
Interneten
való
kutató
munka
összefügghet
a
digitális
írástudás
kompetenciájával. Megkívánható, hogy a különbözı szakanyagokat (pl.: posztert, kiselıadás szövegét, iskolai újságcikket számítógép segítségével szerkesszék meg a tanulók, amelyben nagy segítséget nyújthat egy jól felszerelt iskolai számítógéppark a megfelelı digitális eszközökkel és Internet-hozzáféréssel. Ezekkel az önálló tanulást segítı módszerekkel hozzásegíthetjük a tanulókat a saját tanulási módszer kialakításához. A természettudományok megértésénél elıtérbe kerül a valóság „leképezése”, a modellalkotás. Ahhoz, hogy a tanulók értsék a modellalkotás lényegét és alkalmazni is tudják, több készségüket, képességüket használniuk kell. Például a halmazállapot-változások részecskeszemlélettel való értelmezésénél érteniük kell, hogy egy részecskét ábrázoló tárgyi modell nem csak méretben különbözik egy valóságos részecskétıl, és csak a számunkra lényeges jellemzıket ábrázolja. Ezért lehet ugyanazt a valóságos részecskét akár többféle tárgyi modellel is ábrázolni. Érteniük kell, hogy a halmazban valójában számunkra felfoghatatlanul sok, parányi részecske van, amelyek különbözı irányokban, sebességgel és energiával mozognak, és a részecskék között nincsen anyag. Ehhez képzelıerıre, absztrakciós képességre és kreativitásra van szükség. Tehát a kémiai parányok világát akkor lehet igazán eredményesen tanítani, ha ezt megelızıen a gyerekek fantáziáját, kreativitását, absztrakciós képességét már fejlesztették (nem véletlenül kerül ez a témakör a hetedik évfolyamra);
ennek
segítségével
azonban
kialakíthatunk
egy
olyan
természettudományos gondolkodásmódot (modellhasználatot), amelynek a segítségével a tanulók, jelenségeket tudnak továbbgondolni, elıre jelezni; jelenségeket tudnak értelmezni (pl.: kémiai és fizikai változások során a részecskék hogyan változnak meg, az egész halmaz hogyan változik meg, milyen energiaváltozások kísérik stb.), mindezek alapján értelmes cselekvésre képesek, és értı módon tudnak a természet felé
fordulni. Fontos, hogy a modell és a gyakorlatban megfigyelhetı jelenség között a tanulók kapcsolatot találjanak; illetve hogy a laboratóriumban elvégzett adott kísérlet és a természetben lejátszódó adott folyamat között összefüggést lássanak. A kémiai számítási feladatok fejleszthetik a matematikai kompetenciát. Elınyös, ha a feladatok tartalma a gyakorlati élettel kapcsolatos. Ha elıre megbecsültetünk bizonyos várható mennyiségeket, ez fejleszti a mennyiségi szemléletet. Ha önállóan kell
a
tanulóknak
adatokat
kikeresniük
táblázatokból,
grafikonokról,
ezzel
elısegíthetjük az adatkezelés, táblázathasználat képességét, a számok halmazában való eligazodást. A kiscsoportos munka során fejleszthetı a tanulók kooperációs készsége, szociális érzékenysége; átélhetik a csoporthoz tartozás élményét, az együttgondolkodás hatékonyságát. Fontos, hogy a csoporton belül mindig mindenkinek meghatározott feladata legyen, és érezze munkája fontosságát. Ezzel az állampolgári kompetenciákat fejleszthetjük. Ezeket erısíthetjük környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi témakörök feldolgozásával. Ellenırzés, értékelés: összefüggı szóbeli felelet, írásbeli számonkérés, kísérletezı munka, füzetvezetés, órai munka, házi feladatok, győjtımunka könyvekbıl, ismeretterjesztı irodalomból, kiselıadások. 7. osztály A kémiatanulás bevezetı évében a tanítás célja: • a
tanulók érdeklıdésének felkeltése a
kémiai ismeretek, tevékenységek,
megismerési módszerek iránt; • a mindennapi életbıl ismert legfontosabb anyagok tulajdonságainak bemutatása; • az anyagszerkezeti ismeretek megalapozása; • a kémiai jelrendszer használatának megalapozása; • az anyagok és változások rendszerezésének elsajátítása, ezzel a gondolkodási képességek fejlesztése; • a környezetet károsító szennyezı anyagok megismertetése, hozzájárulás a környezettel szembeni személyes felelısség kialakításához.
ÓRATERV
Témakörök
Javasolt óraszám
Bevezetés
3
Mindennapi anyagaink
17
Atomok és elemek
8
Elemek és vegyületek
12
Kémiai reakciók
12
Év végi ismétlés, rendszerezés
3,5
Összesen:
55,5
1) Témakör: Bevezetés
Tartalom
A kémia tárgya Balesetvédelmi rendszabályok Az anyag és tulajdonságai
Fejlesztési feladatok
Ismerje a kémia tanulásának módszereit, a tankönyv jelrendszerét, felépítését, tudja használni a taneszközeit. Ismerje a vegyszerek élettani és környezeti hatásainak nemzetközi jeleit. Ismerje és tudja használni az egyszerő laboratóriumi eszközöket. Tudjon különbséget tenni anyag, tulajdonság és változás között.
2) Témakör: Mindennapi anyagaink Tartalom Az anyag részecske-szerkezete, halmazállapotai; halmazállapot-változások Fizikai és kémiai tulajdonság, fizikai és kémiai változás A levegı összetevıi és szennyezıdései Az égés, az égés feltételei; tőzoltás Természetes vizek, desztillált víz; a víz szennyezıdései Oldódás, oldhatóság. Az oldatok tömegszázalékos összetétele Egyszerő szétválasztási mőveletek: ülepítés, szőrés, bepárlás, kristályosítás A hidrogén égése, a víz bontása Egyszerő és összetett anyag; elem vegyület, keverék, oldat. Egyesülés, bomlás. Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat
Fejlesztési feladatok Lássa be az anyag részecske-szerkezetét, és ez alapján tudja értelmezni a halmazállapotokat és azok változásait. Értse, hogy a természet egységes egész, csupán az anyag vizsgálati szempontja változik. Tudjon különbséget tenni az anyag, tulajdonság és változás között. Tájékozódjon a levegı és a vízszennyezés napi problémáiról, tudja értelmezni a határértékeket és az aktuális szennyezettségi adatokat. Tudatosan törekedjen saját környezetében a szennyezıdések csökkentésére. Ismerje a takarékos víz- és energiahasználat szabályait, értse ennek jelentıségét. Ismerje a tőzoltás alapvetı szabályait. Tudjon adott összetételő oldatot készíteni, értse, hogy a hígítással és a töményítéssel hogyan változik az oldat összetétele. Tudja értelmezni a háztartásban, illetve a növényvédelemben használatos oldatok elkészítésének receptjét. Tudja használni az egyszerő laboratóriumi eszközöket. Az anyagi változások során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet.
3) Témakör: Atomok és elemek
Tartalom
Az atom, az elem és a vegyjel Az anyagmennyisége mértékegysége, a mól. A vegyjel mennyiségi jelentése a moláris tömeg Az atom felépítése, elemi részecskék, proton, neutron, elektron Az elektronburok szerkezete, vegyértékelektronok, nemesgáz-szerkezet A peridusos rendszer felépítése, és adatainak atomszerkezeti értelmezése Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat
Fejlesztési feladatok
Ismerje az anyag szerkezetével kapcsolatos ismeretek fejlıdésének történetét, a modellalkotás jelentıségét. Legyen képe az atom és az atommag méret- és tömegviszonyairól. Tudja alkalmazni a periódusos rendszer és az atomszerkezet összefüggéseit: a periódusos rendszer adatai alapján tudja megállapítani az elsı húsz elem atomjának összetételét, felépítését, elektronhéjainak és vegyértékelektronjainak számát. Tudjon egyszerő számítást végezni a moláris tömeggel kapcsolatban. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. Tájékozódjon a könyvtárban Dalton, Mengyelejev, Berzelius, Bohr, Ruthrford, Chadwick, a Curia-házaspár. Thomson munkásságáról, legyen képes errıl néhány mondatos kiselıadást tartani.
4) Témakör: Elemek és vegyületek
Tartalom Molekulák, képlet, a képlet mennyiségi jelentései Azonos atomokból felépülı (elem) molekulák. A hidrogén, az oxigén, a klór, a nitrogén néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete, képlete Különbözı atomokból felépülı (vegyület) molekulák. A hidrogén-klorid, a víz, a széndioxid, az ammónia néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete, képlete A molekulák szilárd halmaza: a molekulakristály Ionok keletkezése atomokból. Ionvegyületek, ionkristály Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat
Fejlesztési feladatok Ismerje és tudja összeállítani, valamint tudja elemezni a tanult anyagok molekuláinak modelljét. Értse a modell és a valóság kapcsolatát. Lásson összefüggést az anyagok szerkezete és tulajdonságai között. Tudja kikeresni táblázatokból és értelmezni az elemek fizikai tulajdonságára vonatkozó adatokat (op, fp, sőrőség). Az anyagok tulajdonságai alapján tudjon következtetni felhasználásukra. Tudjon az atomok periódusos rendszerbeli helye alapján következtetni ionná alakulásuk módjára. Legyen képes megadott ionokból álló ionvegyület képletét megszerkeszteni. Tudja kiszámítani a molekulákból, illetve az ionokból felépülı anyagok moláris tömegét. Az anyagi változások során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet.
5) Témakör: Kémiai reakciók
Tartalom A kémiai reakció. A tömegmegmaradás törvénye. A kémiai reakciók energiaváltozásai: exoterm és endoterm reakciók. A kémiai egyenlet. A kémiai egyenlet mennyiségi jelentései Kémiai számítások a kémiai egyenlet mennyiségi jelentése alapján A kémiai reakciók csoportosítása: oxidáció, redukció, redoxireakció; sav-bázis reakció, közömbösítés Savak és bázisok, kémhatás. A pH-skála használata Összetett ionok: oxóniumion, hidroxidion, ammóniumion
Fejlesztési feladatok Legyen képes a kémiai egyenletírás szabályainak ismeretében egyszerő kémiai egyenleteket szerkeszteni. Tudjon egyszerő számítási feladatokat elvégezni. Ismerje a témakörhöz tartozó kémiai fogalmak köznapi és tudományos tartalmát (oxidáció, redukció, sav, bázis). Tudja egyszerő vizsgálattal megállapítani adott oldat kémhatását. Ismerje a pH-skálát, tudjon gyorstesztekkel pH-t mérni. A kémiai reakciók során tapasztalt jelenségeket tudja pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet. Végezzen könyvtári győjtımunkát Lomonoszov és Lavoisier munkásságáról, tudjon errıl elıszóban beszámolni. Tudja a nagy tudósok életét és a nagy felfedezéseket a megfelelı történelmi korban elhelyezni.
