Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. Tel: 76/512-274, e-mail:
[email protected]
A Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
2011 1
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék …………………………………………………………… 2 I. Bevezetés ………………………………………………………………... 3 II. Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás bemutatása …………………. 5 II.1 A Társulás célja és feladata ..…………………………………… 7 II.2 A kistérség földrajzi elhelyezkedése ……………………………. 8 II.3 Demográfia ……….……………………………………………... 9 II.4 Foglalkoztatás ……………………………………………………13 III. Szolgáltatások bemutatása ……………………………………………...14 III.1 Jogszabályi feladat-ellátási kötelezettség ………………………14 III.2 Alapszolgáltatások……………………………………………....17 III.3 Szakosított ellátási formák ……………………………………...20 IV. Intézkedési terv …………………………………………………………22 IV.1 Kistérség fejlesztési elképzelései ……………………………….22 IV.2 Szociálpolitikai elvek .…………………………………………. 24 IV.3 Értékek meghatározása ………………………………………… 30 V. SWOT analízis ………………………………………………………….. 31 VI. Összegzés ……………………………………………………………….32
2
I. B E V E Z E T É S
A jövıkép meghatározása A szociális ellátások egységes rendszerének létrehozásával a lakosság szociális biztonságának megteremtése, elısegítése és megırzése, valamint az Alkotmányban meghatározott szociális jogok biztosítása, érvényre juttatása.
Alapelvek meghatározása: A Kecskeméti és Térsége Többcélú Társulás 18 települése minden lakójának joga van az emberhez méltó életre, mindenki számára biztosítani kell a szociális minimumot. A kistérség valamennyi polgára számára biztosítani kell, hogy törvényben rögzített jogaival, így a szociális jogaival is élni tudjon. E jogok érvényesítésében az önkormányzatok, valamint a kecskeméti kistérség szociális intézményein keresztül a Társulás aktív szerepet vállal. Az ellátást igénylık – nemre, vallásra, nemzeti, etnikai hovatartozásra, politikai vagy más véleményre, korra, a cselekvıképesség hiányára vagy korlátozottságára, fogyatékosságára, születési vagy egyéb helyzetére tekintet nélkül – jogosultak igénybe venni a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat. A Társulás elutasít mindennemő elıítéleteken alapuló hátrányos megkülönböztetést.
A kistérségi szociálpolitika a helyi társadalom zavartalan együttélését, mőködését szolgálja. A szociális szolgáltatások fókuszában az ember, az egyén, a közösség, a család és ezen belül kiemelkedıen a gyermek áll.
A kistérség kiemelt feladata az egyenlıtlenség mérséklése, a szociális biztonság megteremtése és a szegénység okozta nehézségek enyhítése.
3
Az értékek meghatározása: A kistérségi szociálpolitikának a szociális biztonság megteremtésére kell törekednie annak érdekében, hogy senki se szenvedjen szükséget, illetve a szükséget szenvedık ne maradjanak ellátás nélkül.
A térségi szociálpolitikának törekedni kell a relatív biztonság igényének érvényre juttatására is, vagyis arra, hogy valamilyen társadalmi esemény bekövetkezésekor, szociális szükséghelyzetben az egyén, a család életszínvonala – lehetıség szerint fennmaradjon, vagy ne süllyedjen túlságosan nagyot. A kistérségi szociálpolitikában erısíteni kell a szociálpolitikai segítség preventív jellegét annak érdekében, hogy megelızzük, megakadályozzuk az olyan helyzetek, állapotok kialakulását, amelyeknek a késıbbiekben negatív következményei lehetnek.
A hatékonyság és a hatásosság a kistérségi szociálpolitika két meghatározó alapkövetelménye. A hatásosság elvébıl fakadóan a jogosultak lehetı legnagyobb körének kell hozzájutnia az ellátásokhoz, illetve szolgáltatásokhoz. A hatékonyságból következıen a rendelkezésre álló racionális erıforrás felhasználásának a valóban rászorulókat kell hathatósan segíteni.
A Kistérségi Szolgáltatástervezési Koncepció célja: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92.§ (3) bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élı szociálisan
rászorult
személyek
részére
biztosítandó
szolgáltatási
feladatok
meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében
a
szolgáltatás-tervezési
koncepciót
a
társulás
készíti
el.
A
szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a társulás kétévente felülvizsgálja, és aktualizálja.
A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fıvárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. 4
A szociális-, gyermekvédelmi- ellátásokkal kapcsolatos Kecskemét és Térsége Többcélú
Társulás
által
felvállalt
feladatok
szervezésénél,
biztosításánál,
szabályozásánál a jogszabályi, szakmai elıírások teljesítésére törekedett a Társulás, a települési
önkormányzatok
kötelezı
feladatellátása,
valamint
a
települési
önkormányzatok által közvetített lakossági igények figyelembevételével. A javaslatoknál a Társulás anyagi erıinek figyelembevételével a jelenlegi szolgáltató rendszer fenntartására törekszünk, megjelölve azon pontokat, amelyek mentén a fejlesztéseket indokoltnak tartjuk. A koncepció célja, hogy a szociális szolgáltatások olyan rendszere jöjjön létre, amely középpontjában az egyén és a szükséglet áll, és a szolgáltatások széles körben hozzáférhetık.
Célcsoportok: - gyermekek, - családok, - idıskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók, - munkanélküliek, - marginalizálódott csoportok (krízishelyzetben lévı anyák, hajléktalanok) - speciális csoportok (fogyatékos személyek)
II. A Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás bemutatása Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás megalakulása A kecskeméti kistérség önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. sz. törvény 41. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. tv. 16. §-a alapján megállapodást kötöttek abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és önkormányzati együttmőködéssel minél teljesebben, a források célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintő ellátást és szolgáltatást.
5
A Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás 2004. június 30-án jött létre 18 települési önkormányzat összefogásával. A többcélú társulást alkotó települési önkormányzatok képviselı-testületei Társulási megállapodás keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, hangolják össze és látják el közösen a Társulási megállapodásban, valamint külön megállapodásokban
rögzített
feladatellátást,
közszolgáltatást,
szolgáltatást, fejlesztési tevékenységet.
A kecskeméti kistérség települései: Ágasegyháza Ballószög Felsılajos Fülöpháza Helvécia Jakabszállás Kecskemét Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Nyárlırinc Orgovány Szentkirály Tiszakécske Tiszaug Városföld
6
közigazgatási
II.1 A Társulás célja és feladata Célja: szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttmőködési rendszerének, továbbá az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, összehangolása, mőködtetése, fejlesztése, (térségi feladatellátás) egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása, ellátása (ágazati feladatellátás), a térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása, intézményfenntartás, a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése, a térség területének összehangolt fejlesztése, térségfejlesztés: területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása. Feladata: Pedagógiai szakszolgálatok (nevelési tanácsadás, logopédia, gyógytestnevelés, pályaválasztási tanácsadás) kistérségi szintő mőködtetése; Közoktatás, közoktatási intézmény fenntartása; Szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása),
valamint
gyermekjóléti
alapellátási
feladatok
(gyermekjóléti
szolgáltatás) kistérségi szintő mőködtetése; Belsı ellenırzési feladatok ellátása Közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenységek; Egészségügyi
alapellátás
keretében
hétvégi
orvosi
ügyeleti
rendszer
összehangolása; Szervezési és foglalkoztatási tevékenység a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program, valamint a Társadalmi Megújulási Operatív Program (továbbiakban: TÁMOP) foglalkoztatási programjainak lebonyolításában; Turizmusfejlesztés valamint idegenforgalom; Kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása. 7
II.2 A kistérség földrajzi elhelyezkedése Bács-Kiskun
megyében
jánoshalmai,
kalocsai,
10
kistérség
kecskeméti,
került kialakításra:
kiskırösi,
bácsalmási,
kiskunfélegyházi,
bajai,
kiskunhalasi,
kiskunmajsai, kunszentmiklósi. A kecskeméti kistérség Bács-Kiskun megye északi részén helyezkedik el. 1483,08 km2-nyi területével a megye legnagyobb kistérsége. Földrajzi környezetében a fı tájat a Homokhátság biztosítja, melynek nagyobb részét futóhomok, kisebb területeit lösz, illetve ennek különféle szikesedett változatai borítják. A kistérség vonzáskörzetében az évszázados fejlıdés eredményeképpen különleges településszerkezet, úgynevezett tanyás vidék jött létre. Az itt élı emberek ısei a régmúlt idıben pásztorkodással, földmőveléssel, a Tisza mentén halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered. Kecskeméti Kistérség térképe
8
II.3 Demográfiai adatok
A Kecskeméti kistérség állandó lakónépességének alakulása 2008-2010 között
Állandı Állandó Állandó %-os %-os Település lakónépesség lakónépesség lakónépesség megoszlás megoszlás 2008 2009 2010 1,11 1,09 1 Ágasegyháza 1923 1922 1943 1,92 1,91 2 Ballószög 3323 3352 3395 0,58 0,57 3 Felsılajos 997 1005 989 0,53 0,50 4 Fülöpháza 911 870 900 2,54 2,51 5 Helvécia 4399 4400 4562 1,59 1,54 6 Jakabszállás 2762 2699 2750 64,12 64,96 7 Kecskemét 111108 114046 111679 3,69 3,67 8 Kerekegyháza 6389 6450 6479 0,38 0,37 9 Kunbaracs 664 642 654 0,98 0,98 10 Ladánybene 1705 1720 1713 6,73 6,59 11 Lajosmizse 11665 11579 11700 2,69 2,60 12 Lakitelek 4666 4569 4646 1,39 1,33 13 Nyárlırinc 2416 2327 2342 1,97 1,91 14 Orgovány 3420 3356 3379 1,13 1,08 15 Szentkirály 1962 1900 1973 6,79 6,62 16 Tiszakécske 11763 11627 11586 0,57 0,53 17 Tiszaug 990 933 973 1,29 1,24 18 Városföld 2230 2176 2231 100,00 100,00 összesen: 173293 175573 173894
9
%-os megoszlás 1,12 1,95 0,57 0,52 2,62 1,58 64,22 3,73 0,38 0,99 6,73 2,67 1,35 1,94 1,13 6,66 0,56 1,28 100,00
A Kecskeméti kistérség demográfiai helyzete korcsoportonként 2010-ben
Település
0-5 év fı arány
6-18 év arány fı
19-35 év arány fı
fı
arány
fı
arány
fı
36-55 év
56-x év
összesen
Ágasegyháza
104
5,35
267
13,74
495
25,48
547
28,15
530
27,28
1943
Ballószög
256
7,54
563
16,58
904
26,63
978
28,81
694
20,44
3395
Felsılajos
49
4,95
156
15,77
229
23,15
324
32,76
231
23,36
989
Fülöpháza
51
5,67
126
14,00
192
21,33
258
28,67
273
30,33
900
Helvécia
305
6,69
824
18,06
1 199
26,28
1 385
30,36
849
18,61
4562
Jakabszállás
153
5,56
401
14,58
650
23,64
772
28,07
774
28,15
2750
Kecskemét
7054
6,32
15040
13,47
28041
25,11
32055
28,70
29489
26,41
111679
Kerekegyháza
479
7,39
927
14,31
1672
25,81
1765
27,24
1636
25,25
6479
Kunbaracs
29
4,43
94
14,37
143
21,87
204
31,19
184
28,13
654
Ladánybene
103
6,01
264
15,41
434
25,34
460
26,85
452
26,39
1713
Lajosmizse
752
6,43
1683
14,38
2881
24,62
3288
28,10
3096
26,46
11700
Lakitelek
293
6,31
684
14,72
1118
24,06
1277
27,49
1274
27,42
4646
Nyárlırinc
138
5,89
347
14,82
552
23,57
651
27,80
654
27,92
2342
Orgovány
184
5,45
514
15,21
812
24,03
880
26,04
989
29,27
3379
Szentkirály
106
5,37
311
15,76
478
24,23
586
29,70
492
24,94
1973
Tiszakécske
585
5,05
1614
13,93
2716
23,44
3210
27,71
3461
29,87
11586
Tiszaug
41
4,21
106
10,89
245
25,18
268
27,54
313
32,17
973
Városföld
118
5,29
300
13,45
570
25,55
660
29,58
583
26,13
2231
10800
6,21
24 221
13,93
43 331
24,92
49 568
28,50
45 974
26,44
173894
összesen
korösszetétel megoszlása
45 974
10800
24 221
0-5 év 6-18 év 19-35 év 36-55 év
43 331 49 568
10
56-x év
A Kecskeméti kistérség nemek szerinti megoszlása 2010-ben Település
Ágasegyháza Ballószög Felsılajos Fülöpháza Helvécia Jakabszállás Kecskemét Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Nyárlırinc Orgovány Szentkirály Tiszakécske Tiszaug Városföld összesen
férfi
arány
nı
arány
összesen
939
48,33
1004
51,67
1943
1636
48,19
1759
51,81
3395
494
49,95
495
50,05
989
443
49,22
457
50,78
900
2244
49,19
2318
50,81
4562
1349
49,05
1401
50,95
2750
52603
47,10
59076
52,90
111679
3187
49,19
3292
50,81
6479
332
50,76
322
49,24
654
890
51,96
823
48,04
1713
5786
49,45
5914
50,55
11700
2303
49,57
2343
50,43
4646
1136
48,51
1206
51,49
2342
1608
47,59
1771
52,41
3379
988
50,08
985
49,92
1973
5595
48,29
5991
51,71
11586
477
49,02
496
50,98
973
1100
49,31
1131
50,69
2231
83110
47,79
90784
52,21
173894
nemek szerinti megoszlás 2010-ben
83110
férfi nı
90784
11
A Kecskeméti kistérségben élı népesség korösszetétele viszonylag kedvezıtlenül alakul, hiszen az összlakosságon belül a fiatalok (0-18 év) aránya 20,14%. Ezzel szemben az idısek, öregek (56 évtıl) aránya 26,44 %. Ez országosan is megfigyelhetı tendenciát mutat, „sajnos öregszik az ország”. Az idısödı lakosság egy csökkenı társadalom egyre növekvı rétegét képezi. A népesség-elıreszámítások - miután nem számolnak a halandóság lényeges javulásával - az idısek számának lassú emelkedését jelzik elıre 2011-ig, amikor a Ratkó-korszak hatását érzékeljük majd. A 75 éves és idısebbek száma emelkedik. A nehezebb problémát a relatív növekedés okozza, mivel csökken azon népesség társadalmon belüli aránya, amely aktív munkájával meg tudja teremteni a fedezetét a különféle szociális és egészségügyi ellátásoknak. A fiatalok gyermekvállalási kedve nagyon csekély, ami magyarázható a bekövetkezett társadalmi változások negatív hatásaival.
A kistérséghez tartozó 18 település közül 1 megye székhely, 3 város, 1 nagyközség, 14 község. 3 népesebb (3000 fınél magasabb lakosságszámú) község van, Ballószög, Helvécia, Orgovány További 3 település lakossága haladja meg a 2000 fıt. Az 1000 fınél kisebb lakosságszámmal rendelkezı falvak száma 4.
A nemek szerinti megoszlásban majdnem mindegyik településen a nık aránya a magasabb, kivéve 3 települést (Kunbaracs, Ladánybene, Szentkirály).
12
II.4 Foglalkoztatás
A Kecskeméti kistérség munkanélküliségi adatai 2009-2011 között 2009.01.20-ai állapot
Település neve Ágasegyháza Ballószög Felsılajos Fülöpháza Helvécia Jakabszállás Kecskemét Kerekegyháza Kunbaracs Ladánybene Lajosmizse Lakitelek Nyárlırinc Orgovány Szentkirály Tiszakécske Tiszaug Városföld összesen:
2010.01.20-ai állapot
2011.01.20-ai állapot
relatív relatív relatív munkavállalási nyilvántartott munkavállalási nyilvántartott munkavállalási nyilvántartott mutató mutató mutató korú népesség összes fı korú népesség összes fı korú népesség összes fı % % %
1288 2191 689 597 2912 1779 74718 4165 418 1172 7637 3058 1601 2130 1278 7613 637 1551 115434
101 137 52 59 215 166 5186 279 38 89 640 245 117 234 68 499 31 91 8247
7,84 6,25 7,55 9,88 7,38 9,33 6,94 6,70 9,09 7,59 8,38 8,01 7,31 10,99 5,32 6,55 4,87 5,87 7,14
1280 2240 684 582 3017 1808 74845 4212 431 1148 7639 3034 1588 2136 1283 7604 636 1536 115703
124 212 65 76 309 198 6693 436 49 115 703 316 136 254 97 723 59 126 10691
9,69 9,46 9,50 13,06 10,24 10,95 8,94 10,35 11,37 10,02 9,20 10,42 8,56 11,89 7,56 9,51 9,28 8,20 9,24
1298 2274 678 580 3113 1796 74769 4277 418 1150 7671 3025 1562 2145 1282 7530 637 1529 115734
162 178 66 73 312 181 6169 402 59 111 751 273 144 281 108 714 51 109 10144
Összességében véve a 2011. évi munkanélküliségi relatív mutatószám (8,76 %) biztató a tavalyi (9,24) adathoz képest, hiszen csökkent a kistérségben a munkanélküliek száma mintegy 547 fıvel. A 2009 évhez képest még így is magas a munkanélküliek száma, a 2 év alatt mintegy 1897 fıvel emelkedett a kistérségen belül, ami 23 % -os növekedés.
13
12,48 7,83 9,73 12,59 10,02 10,08 8,25 9,40 14,11 9,65 9,79 9,02 9,22 13,10 8,42 9,48 8,01 7,13 8,76
III. A szolgáltatások bemutatása III.1 JOGSZABÁLYI FELADAT-ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉG
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) ill. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. év XXXI. törvény (Gyvt.) meghatározza az önkormányzatok által ellátandó kötelezı feladatokat. Az Szt. és a Gyvt. meghatározza az egyes települési önkormányzatok kötelezıen ellátandó szociális és gyermekjóléti feladatait, mely alapvetıen az önkormányzatok lakosságszámához, így annak alapján a várhatóan jelentkezı szolgáltatási igényekhez igazodik.
2000 fı állandó lakos alatt Falutanyagondnok Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Nappali ellátás Közösségi ellátások Átmeneti elhelyezés Utcai szociális munka
600+60 fı alatt x x
2000 fınél több állandó lakos
3000 fınél több állandó lakos
10000 fınél több állandó lakos
30000 fınél több állandó lakos
50000 fınél több állandó lakos
x X
x X
X X
x X
x X
X
X X
X X X
X X X
X X X
Idısek részére
X
X X
Szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátás, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása), valamint gyermekjóléti alapellátási feladatok (gyermekjóléti szolgáltatás) kistérségi szintő mőködtetése érdekében a Társulás szerzıdést köt:
14
Szociális étkeztetés vonatkozásában a Helvécia központú intézményi társulással - Helvécia - Orgovány - Ballószög és - Jakabszállás települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kecskemét központú intézményi társulással - Kecskemét és - Városföld települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kerekegyháza központú intézményi társulással - Kerekegyháza - Kunbaracs települések közigazgatási területére kiterjedıen; Lajosmizse központú intézményi társulással - Lajosmizse és - Felsılajos települések közigazgatási területére kiterjedıen; Családsegítés vonatkozásában a Helvécia központú intézményi társulással - Helvécia - Orgovány - Jakabszállás - Ballószög települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kecskemét központú intézményi társulással - Kecskemét és - Városföld települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kerekegyháza központú intézményi társulással - Kerekegyháza - Kunbaracs - Ladánybene - Fülöpháza - Ágasegyháza települések közigazgatási területére kiterjedıen; Lajosmizse központú intézményi társulással - Lajosmizse és - Felsılajos települések közigazgatási területére kiterjedıen Tiszakécske központú intézményi társulással - Lakitelek - Nyárlırinc - Szentkirály - Tiszakécske települések közigazgatási területére kiterjedıen.
Házi segítségnyújtás vonatkozásában a 15
Helvécia központú intézményi társulással - Helvécia - Orgovány - Jakabszállás - Ballószög települések közigazgatási területére kiterjedıen; Házi segítségnyújtás és jelzırendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában a Kecskemét központú intézményi társulással - Kecskemét és - Városföld települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kerekegyháza központú intézményi társulással - Kerekegyháza - Kunbaracs - Ladánybene - Fülöpháza - Ágasegyháza települések közigazgatási területére kiterjedıen; Lajosmizse központú intézményi társulással - Lajosmizse és - Felsılajos települések közigazgatási területére kiterjedıen Tiszakécske központú intézményi társulással - Nyárlırinc - Tiszakécske települések közigazgatási területére kiterjedıen. Idısek nappali ellátása vonatkozásában a Helvécia központú intézményi társulással - Helvécia - Orgovány - Jakabszállás - Ballószög települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kecskemét központú intézményi társulással - Kecskemét és - Városföld települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kerekegyháza központú intézményi társulással - Kerekegyháza - Kunbaracs települések közigazgatási területére kiterjedıen; Lajosmizse központú intézményi társulással - Lajosmizse és - Felsılajos települések közigazgatási területére kiterjedıen. 2009. január 01. napjától a Társulás feladatellátási szerzıdést köt – a kistérség egészére kiterjedıen – pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítására.
16
A gyermekjóléti szolgáltatás ellátására a Társulás szerzıdést köt a Helvécia központú intézményi társulással - Helvécia - Orgovány - Jakabszállás - Ballószög települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kecskemét központú intézményi társulással - Kecskemét és - Városföld települések közigazgatási területére kiterjedıen; Kerekegyháza központú intézményi társulással - Kerekegyháza - Kunbaracs - Ladánybene - Fülöpháza - Ágasegyháza települések közigazgatási területére kiterjedıen; Lajosmizse központú intézményi társulással - Lajosmizse és - Felsılajos települések közigazgatási területére kiterjedıen Tiszakécske központú intézményi társulással - Lakitelek - Nyárlırinc - Szentkirály - Tiszakécske települések közigazgatási területére kiterjedıen. Szociális alapszolgáltatási feladatok közül a szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, a nappali ellátás valamint gyermekjóléti alapellátási feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatás szakmai koordinációját, a feladatellátás megszervezését – a kistérség egészére kiterjedıen Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága látja el. III.2 Alapszolgáltatások: Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzatok segítséget nyújtanak a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban, lakókörnyezetükben az önálló életvitel fenntartása, az egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldása érdekében. Az alapszolgáltatások az alábbi formában valósulhatnak meg:
17
1. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak, külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése.
2. Szociális információs szolgáltatás A szociális információs szolgáltatás célja, hogy a Szt.-ben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylık megfelelı tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetıségével
és
az
igénybevételükre
vonatkozó
szabályokkal
kapcsolatban. 1993.évi III. tv. 61.§-a, amely 2007.01.01-tıl hatálytalan.
3. Étkeztetés Az 1993. évi III. tv. rendelkezései értelmében étkeztetés keretében kell gondoskodni azokról a szociálisan rászorult személyekrıl, akik önmaguk vagy eltartottjainak részére az étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
4. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az idıskorú személyekrıl, akik önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek és róluk nem gondoskodnak, valamint azokról a pszichiátriai betegekrıl, fogyatékos személyekrıl, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek.
18
5. Családsegítés A családsegítı szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítı szolgáltatás olyan személyes segítı szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A családsegítı szolgáltatás keretében az intézmény segítséget a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak, az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése valamint az életvezetési képesség megırzése céljából.
6. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
7. Közösségi ellátások A
közösségi
ellátások
célja
a
pszichiátriai
vagy
szenvedélybetegek
lakókörnyezetben történı gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése.
8. Támogató szolgálat Támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítségével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.
19
9. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.
10. Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a. 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b. 18. életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c. 3. életévüket betöltött önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére
biztosít
lehetıséget
a
napközbeni
tartózkodásra,
társas
kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközben étkeztetését.
III.3 Szakosított ellátási formák: Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni.
1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
20
Típusai: Idısek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Fogyatékos személyek otthona Hajléktalanok otthona 2. Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakulását, illetve helyreállítását szolgálja. Típusai: Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye 3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak. Típusai: Idıskorúak gondozóháza Fogyatékos személyek gondozóháza Pszichiátriai betegek átmeneti otthona Szenvedélybetegek átmeneti otthona Éjjeli menedékhely Hajléktalan személyek átmeneti szállása. 4. Lakóotthonok A lakóotthon olyan 8-12, a külön jogszabályban meghatározott esetben 14 pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is
21
-,
illetıleg
szenvedélybetegeket
befogadó
intézmény,
amely
az
ellátást
igénybevevı részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelı ellátást biztosít. Típusai: Fogyatékos személyek lakóotthona Pszichiátriai betegek lakóotthona Szenvedélybetegek lakóotthona
IV. INTÉZKEDÉSI TERV IV.1 KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI A kistérség helyzetelemzésére épülı intézkedési tervben a fejlesztési irányok, elképzelések meghatározásához elengedhetetlenül szükséges, hogy figyelembe vegyük azokat a szociálpolitikai elveket és értékeket, melyeket a szakirodalom, a jogszabályok, szakmai és politikai programok kimunkáltak. Ugyancsak szükséges meghatározni azokat a célcsoportokat, amelyek érdekében tevékenységünket kifejtjük, akik számára az ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítjuk, akiknek szükségleteit ki kívánjuk elégíteni. Ezek összhangja biztosítja, hogy a szociális ellátások, szolgáltatások olyan rendszerét tudjuk kiépíteni, amely figyelembe veszi a szociális ellátások alanyainak igényeit, a szolgáltatást biztosítók lehetıségeit, az Uniós elvárásokat és a Nemzeti Fejlesztési Terv – a szférát érintı operatív programjainak prioritásait.
Rövidtávon: Cél: A települési és a kistérségi szintő feladatellátás formáinak szakszerő ellátása érdekében folyamatos együttmőködés – településenként, együttmőködı partnerek megjelölésével – az együttmőködés optimális formáinak meghatározásával, építve a meglévı és jól mőködı szolgáltatási rendszerekre Várt
eredmény:
konkrét
fejlesztési
együttmőködések konkretizálása
22
irányok,
projektek
meghatározása,
Cél: kötelezı alapellátási feladatok teljes körő biztosítása minden településen Várt eredmény: ellátási kötelezettség teljesítése
Középtávon: Cél: az igényekhez igazodó, helyben nyújtható, települési és térségi szintet meghaladó szolgáltatási formák meghatározása, fejlesztési projektek kijelölése, pályázatokon való részvétel Várt eredmény: a helyi és kistérségi szintő szolgáltató rendszer fejlesztése, magasabb színvonalú ellátás, minıségi javulás Cél: teljes kistérséget és a kistérségen kívül esı, de az ellátásra igényt tartó az igényekhez igazodó szolgáltató rendszer, intézményhálózat kiépítése, a fejlesztési projektek megvalósítása, jelzırendszeres házi gondozás továbbfejlesztése Várt eredmény: az igényekhez maximálisan igazodó, teljes körő szociális ellátórendszer kiépítése, mindez a rászorulókhoz legközelebb megvalósítva
Hosszú távon: Cél: a pályázati lehetıségek kihasználásával teljes körő ellátás biztosítása, az együttmőködés javítása, központi szolgáltatási intézményrendszer biztonságos mőködtetése. Várt eredmény: az igényekhez igazodó szolgáltatások magasabb szintő ellátása.
Folyamatosan elvégzendı feladatok: - Pályázati programok figyelése, kidolgozása, pályázatokon való részvétel, - Együttmőködések, megállapodások folyamatos aktualizálása.
A koncepcióban megfogalmazottak végrehajtása nyomán várt eredmények Fentiek megvalósításával elérni kívánt célok: - Jogszabályi minimumfeltételek teljesítése, szakmai színvonal emelése - Szolgáltatások mőködıképességének megırzése, - Ellátási kötelezettségek maximális teljesítése, - Szociális szolgáltatások fejlesztése, új típusú ellátások bevezetése
23
- Szociális ellátás kistérségi szintő szervezése, ellátása
A célok elérése érdekében szükséges: -
Adatbázis felállítása az igények, szükséges lehetıségek összehangolása érdekében,
-
A mőködıképesség megırzéséhez szükséges anyagi források folyamatos biztosítása,
- Külsı források bevonása a mőködtetésbe, a fejlesztési programok megvalósításába, -
Széleskörő együttmőködési és megállapodási rendszer kiépítése a települési önkormányzatok között, a többcélú kistérségi társulás keretein belül,
-
Humánerıforrás-gazdálkodás
fejlesztése,
jól
felkészült,
szakmailag
elhivatott munkatársak alkalmazása, -
Az ellátások fejlesztése, az igényekhez mind jobban igazodó ellátórendszer mőködtetése érdekében az együttmőködés kereteinek fejlesztése,
Várt eredmények: -
Szolgáltatások mőködıképességének megırzése megvalósulhat
-
Jogszabályi feltételrendszer teljesítése és fenntartása,
-
Ellátási kötelezettség teljesítése, fenntartása, ellátórendszer fejlesztése,
-
A szolgáltató rendszer mennyiségi és minıségi fejlesztése,
-
Új típusú ellátási formák kialakítása, rendszerbe illesztése
-
Gyermekek
napközbeni
ellátását
végzı
intézmény
szolgáltatásának
fejlesztése -
Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minıségének fejlesztése
-
Közösségi szolgáltatások igényekhez és lehetıségekhez igazodó kialakítása
VI.2 SZOCIÁLPOLITIKAI ELVEK:
24
A szociálpolitika alapelvei kiinduló pontot jelentenek a jogalkotás – beleértve a helyi önkormányzati rendeletalkotást is – az intézményrendszer kiépítése, és a hatósági igazgatás számára is. Miután jelen koncepció egyik célja egy kistérségi szociális közpolitika, valamint az érintett települések szociális közpolitikájának kialakítása (továbbfejlesztése) összehangolása, fontosnak tartjuk, hogy a szociálpolitika tudományos munkákban és egyéb nyilvános dokumentumokban megnyilvánuló elveinek katalógusát adjuk. · Szociális biztonság: ne fordulhasson elı, hogy a szükséget szenvedık ellátás nélkül maradjanak, megteremtése állami feladat. ·
Relatív
biztonság:
valamilyen
„társadalmi
kockázat”
bekövetkezésekor az egyén vagy család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot, az egyén felelıssége. · Prevenció: a problémák kialakulásának megelızése. A kistérségben elsıdleges kell hogy legyen a szociálpolitika területén a prevenció, képessé tenni a települések lakóit saját sorsuk alakítására. Ennek elérésére
nagyon
jók
a
településeken
már
hagyományszerően
megszervezett programok pl. falunap, játszóházak, táboroztatás stb. ez által a helyi közösség összetartó ereje is növekszik. · Korrekció: ha már a probléma kialakult, akkor következik a korrekció, a már meglévı nehézségek, problémák kezelése. Nagyon fontos alaptétel, hogy a prevenciónak és a korrekciónak, mint a két szociálpolitikai alapelvnek egymást ki kell egészítenie. Ez a korrigálása a már kialakult, de megelızése további hátrányok, problémák kialakulásának. · Univerzalitás: minden településen a társult feladatoknál minden jogosult, rászorult számára azonos minıségő szolgáltatás nyújtása. ·
Szelekció:
a
cél,
hogy
a
települések
leginkább
rászorult,
leghátrányosabb helyzetben levı tagjaihoz jusson el hatékonyan a szociális támogatás.
25
· Pozitív diszkrimináció: a szelekció egy tipikus esete, valamilyen elıny nyújtása a szociálisan hátrányos helyzetben lévık számára, elıny hátrányuk kezelésére felzárkóztatásuk céljából. · Negatív diszkrimináció tilalma: tilos az ellátottak mindennemő megkülönböztetése pl. fajra, nemre, társadalmi, politikai, vallási stb. hovatartozásra. · Szubszidiaritás: mint alapelv, azt a gondolatot állítja a középpontba, hogy az egyén ellátása alapvetıen a család felelıssége, ha ez valamilyen mértékben nehezül vagy lehetetlenné válik, úgy lépnek be a gondoskodásba a családot körülvevı segítı körök a családtól való távolság sorrendjében. Az önállóságot hangsúlyozza a szociálpolitikai rendszerektıl való függıség helyett. A külsı segítség csak akkor lép be, ha az illetı egyén vagy család minden tıle elvárhatót megtett saját helyzete javításának érdekében. · Hatásosság: A rászorultak közül mennyien jutnak hozzá a szociális juttatásokhoz, mekkora az igénybevételi arány. · Hatékonyság: költség/haszon, ill. ráfordítás/eredmény viszonya, hogy mennyibe kerül egy ellátás, valóban azokhoz kerül-e, akik arra rászorultak. · Kevésbé választhatóság elve: az ellátások azon kialakítása, hogy kevésbé legyen
értelmes/érdemes választani az életvitelének azt a
módját, hogy a megélhetés alapja nem a saját erıfeszítés, munka, hanem a támogatások igénybevétele legyen, cél a szociális ellátásoktól való függıségi helyzet kialakulásának elkerülése. · Településen belüli normativitás:
az alapelvet kizárólag a helyi
szociálpolitikára tudjuk alkalmazni azzal a céllal, hogy a jobban áttekinthetı,
kisebb
közösségekben
pontosan
meghatározva
a
rászorultsági szinteket, kijelöljük a lakosság bizonyos csoportjait, illetve azokat
az
élethelyzeteket,
amelyek
feltétlenül
önkormányzati
segítségnyújtást provokálnak. Ezt követıen már az alanyi jogúság elve alapján történik az ellátás, azaz a meghatározott élethelyzetben lévık
26
(születés, halál, iskolakezdés, bizonyos elért életkor) külön bizonyítási eljárás nélkül automatikusan részesülnek ellátásban. A településen belüli normativitás tehát a rászorultsági elv és az univerzalitás elvének összekapcsolása. A helyi szociálpolitikában kiszámíthatóvá teszi az ellátásokat, növeli a településen belüli szolidaritást, ugyanakkor a célcsoportok helyes kiválasztása esetén jól finanszírozható. Nagyon ritka az olyan település, ahol ez szinte kizárólagos elvévé tehetı az önkormányzati rendeletalkotásnak (egészen kis települések viszonylag homogén szociális összetételő lakossággal), ugyanakkor egy-egy ilyen ellátással nagyobb városokban is találkozhatunk. Miután eldöntendı kérdés szinte csak az önkormányzati rendeletalkotáskor merül fel, a formális döntési jog könnyen leadható polgármesteri vagy bizottsági hatáskörbe, ezáltal egyszerő, rugalmas, olcsó eljárás kapcsolódik hozzá. · Szegregáció elve (elkülönítés): bár itt a fogalom nem klasszikusan pejoratív értelmében használtatik, (ld. amerikai polgárjogi küzdelmek kiváltó oka) mégis egy nagyrészt túlhaladott elvrıl beszélünk. Lényege, hogy a társadalom az ellátásra szorulók bizonyos csoportjait (árvák, idısek, betegek, fogyatékosok) elkülönítetten látja el. Kivonja ıket a normál közösségi életbıl, és intézetekben (még ha azok „aranyketrecek is”) gondoskodik róluk. Idıközben a tudomány felderítette ezen ellátások drágaságát és embertelenségét. A társadalomból kiszorított ellátottak mővi környezetben elszakadnak a való világtól, avagy (gyermekvédelem) alkalmatlanná válnak a szegregált környezet után a beilleszkedésre. Teljesen a jövıben sem fog megszőnni ez a fajta ellátás, hiszen vannak olyanok, akik nem alkalmasak az integrált gondozásra, (pl. bizonyos elmefogyatékosságokban szenvedık), illetve szükség lehet egyes célcsoportok átmeneti szegregált ellátására (bizonyos oktatási, nevelési feladatok idıleges felvállalása). · Integráció elve: a szegregáció ellentéte, egyúttal párja. Lényege, hogy mindenkit lehetıség szerint saját valós környezetében részesítsünk ellátásban, (házi gondozás) vagy ha ez nem lehetséges, legalább
27
szimuláljuk a valós környezetet (családi házas lakóotthonok a gyermekvédelemben). Jó eszköz lehet olyan idıleges ellátások kialakítása (idısek klubja, napközije) ahol az intézményi ellátást, a megmaradt családi gondoskodással, vagy az integráló házi gondozással kombináljuk. · Családban gondolkodás elve: míg korábban a szociálpolitika alanyi körét demográfiai alapon a felnıtt védelemre (ezen belül aktív korúak és inaktívak) illetve gyermekvédelemre osztottuk, napjainkban a szociális gondolkodás és ennek hatására a szociális jogalkotás megreformálásával egyre inkább a család válik a szociálpolitika alanyává. A családot, mint a társadalom alapegységét több deprivációs tényezı érintheti. Célunk ezeket külön-külön is számba venni és lehetıség szerint olyan segítséget nyújtani, melynek hatására ezek összességükben orvosolhatók. Nem mosódik el teljesen a családon belül az idısek, betegek, gyermekek felé irányuló speciális segítség, de cél a család életkörülményeinek általános javítása. A családban való gondolkodás elvét leginkább éppen a komplexitás elvének érvényesítésével tudjuk megvalósítani, de szerepet játszik munkánkban a felelısség megosztás elve is. Teljes egészében természetesen a szociális igazgatás módszerei közül nem fog kiveszni az alanyok demográfiai alapon való megkülönböztetése, hiszen vannak olyanok, akik nem élnek családban, így továbbra is vagy a felnıttvédelem, vagy a gyermekvédelem speciális eszközei lesznek irányadóak rájuk. · Komplexitás elve: ez az alapelv írja elı számunkra, hogy a lehetséges szociális
ellátási
módszereket
(pénzbeli,
természetbeli,
szociális
szolgáltatások) együttesen vagy felváltva, de egymás hatásait kiegészítve (kumulálva) használjuk. Különösen jól alkalmazható ez az alapelv, a családban való gondolkodás elvének erısítésére. Felnıttvédelmi, gyermekvédelmi, pénzbeli, természetbeli személyes közremőködésen alapuló ellátások „variálásával” a család általános helyzetét kívánjuk javítani.
28
· Felelısség megosztás elve: a felelısség megosztás elvét maga a szociális törvény határozza meg. Lényege, hogy egymásra mutogatás helyett a társadalom minden szereplıje legyen tisztában a saját felelısségével, annak összetevıivel és mértékével. Az egyén felelıs saját magáért, a család tagjaiért, az önkormányzat lakosságáért, az állam polgáraiért. De a szociális igazgatás egyéb szereplıi (egyházak, magánszemélyek, alapítványok) is felelısek e tevékenység azon szegmenséért, melyek felvállaltak, esetleg átvállaltak az államtól, az önkormányzattól. A helyi szociális rendeletalkotásnál is fontos e felelısségi elvek körülhatárolása. · Progresszivitás elve: az újabb szociális jogalkotás során az egészségügyi ellátásban már kidolgozott alapelv került bevezetésre. Lényege, hogy az alapellátás elsıdlegességének hangsúlyozása mellett progresszíven, egymásra épülı ellátó rendszerek jöjjenek létre. Míg az alapellátás minden településen megvalósítandó, addig a különbözı, eltérı rászorultságon alapuló és eltérı színvonalú ellátást nyújtó bentlakásos intézmények nagyobb városokban vagy megyei szinten jelennek meg. A progresszivitás figyelembevételével elkerülhetı, hogy bármilyen probléma megoldására a legfejlettebb és ezáltal a legdrágább intézményeket vegyük igénybe. A progresszivitás felsı szintjén megjelenhetnek egészen speciális, országos intézetek is. · Egyenlı hozzáférés elve: az alapelv lényegében egy alapelv csoportot takar, amely magában foglalja a területi kiegyenlítés és a szolgáltatás szervezés elveit is. Lényege, hogy az ország bármely területén élı ellátásra szoruló személy másokkal, azonos feltételekkel (ellátási színvonal, térítési díj kategóriák, elérhetıség, bejutás idıtartama) jusson intézményi ellátásra. Jelenleg vannak olyan megyék, ahol gyorsabban és jobban finanszírozott intézményekbe juthat az állampolgár, míg máskor sorba kell állni a szerényebb ellátásához. A progresszív ellátás különbözı szintjei egy területi kiegyenlítés eredményeképpen egyenlı esélyekkel lesznek igénybe vehetık. Ez feltételezi a kiegyenlített
29
intézményfejlesztési politikát, de jelenti az igényjogosultak átirányítását is a különbözı megyék között. Ezt a szolgáltatásszervezés megyén belüli és megyén kívül összehangolásával lehet megvalósítani
IV.3 ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA
Szabadság az egyén szabadságának, autonómiájának tiszteletben tartása. Egyenlıség különbözı formában nyilvánul meg: - bánásmód egyenlısége - feltételek egyenlısége - esélyek egyenlısége Igazságosság a javak elosztásának módja. Szolidaritás, méltányosság kölcsönös segítség, felzárkóztatás, közösségvállalás. Hatékonyság a szolgáltatásokat az igényekhez alkalmazni.
A Társulás ezek mentén kívánja ellátni szociálpolitikai feladatait, amelynek célja a társadalmi igazságosság és a szolidaritás megteremtése úgy, hogy a kistérség minden települése „élhetı” legyen, ahol az önkormányzatok biztosítékot vállalnak arra, hogy a társadalmi különbségek kezelésében minden rászorulónak segítséget nyújtanak.
30
V. A szociális ellátások, szociális szolgáltatások SWOT analízis ERİSSÉGEK
-
-
-
GYENGESÉGEK
A szociálpolitika helyi mőködéséhez szükséges törvényi, rendeleti háttér megléte. A környezetszennyezés alacsony szintő, így lehetıség van a kistérségben biogazdálkodásra. A rendszer szervezeti kereteinek kiépítettsége. Szociális területen dolgozók elhivatottsága. A vezetık elkötelezettsége a kistérség társadalmi-gazdasági fellendítése iránt. Jó példák mőködése. Jó együttmőködés a kistérségi munkaszervezettel.
-
-
LEHETİSÉGEK -
-
-
A turizmus adta lehetıségek nincsenek kihasználva, a turisztikai infrastruktúra nem kiépített. A férfinépesség várható élettartama alacsony. Ellátottak és gondozottak zártsága, bizalmatlansága. A szolgáltatások iránti fizetıképesség alacsony volta. Kevés a magasan képzett szociális szakember. Önkéntesek hiánya. szervezetek alacsony Non-profit aktivitása. Az egyházak alacsony jelenlétének hiánya a szociális ellátásban.
VESZÉLYEK
A szektorok és ágazatok közötti együttmőködés intézményesítése hozzájárulhat a szociális terület hatékonyságnövekedéséhez és fejlıdéséhez. A még képzetlen munkatársak továbbképzésével fejleszthetı a szolgáltatás minısége, hatékonysága. A kistérségben lévı turisztikai lehetıségek kiaknázása. A lakosság képessé tétele a fejlesztésekben lévı aktív részvételben. A térségben létrejövı fejlesztésekhez elengedhetetlenek a humán fejlesztések. . Egyházak szociális törekvései. Civil szervezetek várható megerısödése.
31
-
A születéskor várható átlagos élettartam növekedése a lakosság elöregedéséhez vezet, mely meghatározza a szociális gondoskodás irányait a következı idıszakban. - A pszichiátriai és szenvedélybetegek meglehetısen magas száma jelentıs társadalmi problémát jelent. - A jövedelmek országos viszonylatban alacsonyak. - Az EU-s pályázatok finanszírozásnál fellépı likviditási problémák. A saját forrás hiánya. - Aluliskolázottság
VI. Összegzés
E szakmai anyag kereteit meghaladja, hogy valamennyi stratégia operatív programját, projekttervét teljes mélységében bemutassa, kifejtse. A fenntartó joga, kötelezettsége, felelıssége a tervezési munkálatok további részében a döntések szerinti verziók, konkrét akciótervek meghatározása, az operatív programok, projektek kibontása.
E bonyolult rendszerben nehéz eligazodni, ugyanakkor remélhetıleg nem veszik el a rendszer legfontosabb része:az EMBER. Az egészségügyi és a szociális ellátásoknál holisztikus szemléletekkel találkozunk. Több helyen tapasztaljuk, hogy a szolgáltatás követi a bentlakó életútját. Az egyes intézményi látogatások során tapasztalat, hogy nem a házirend, a szabály a lényeges, hanem az, hogy az otthon lakója mikor szeretne reggelizni, vagy más, fontos kérdésrıl hogyan döntött. Az emberi jogok, s autonómia megtartása a rendszer lényegi része, és remélhetıleg ez vezérli valamennyi közremőködı, szervezı, jelenlegi szolgáltató, új versenytárs, befektetı, civil szervezet, szakember cselekvését.
32
