A KECSKÉDI NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert Kecskéd, 2014. október 15. Készítette: dr. Karácsonyiné Handl Mária igazgató
1
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ………………………………………………………4.o. ISKOLÁNKRÓL rövid iskolatörténet………………………………………5.o. az iskolai munka feltételei……………………………….8.o. személyi feltételek……………………………………8.o. tárgyi feltételek……………………………………...10.o.
1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 1.10 1.11 1.12 1.13 1.14 1.15 1.16
Pedagógiai alapelveink (TÁMOP- Kompetencia alapú oktatás) …….12.o. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai 20.o. A német nemzetiségi oktatás sajátos elvei………………………… 26.o. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………..28.o. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok……………………….30.o. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ……...32.o. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái…..41.o. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke…………..…………..……44.o. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program……………………....44.o. Környezeti nevelési program (erdei iskola)……...…………………...52.o. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program………..……….58.o. Áldozattá válás elkerülésének ismeretei………….…………………..59.o. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek. 60.o. Közlekedésre nevelés………………...………………………..……...61.o. Fogyasztóvédelem….…………………...…………………………….61.o. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének/átvételének szabályai…..62.o.
2. HELYI TANTERV 2.1
2.2 2.3 2.4 2.5
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények…………………………………………………......... 63.o. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei…………....75.o. A magasabb évfolyamra lépés feltételei……………………………...76.o. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése………………………………………………77.o. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása……………………………………………………… 83.o. 2
2.6 2.7 2.8 2.9 2.10
A mindennapos testnevelési bevezetése…………………………… ..84.o. A tanulók fizikai állapotának mérése………………………………..84.o. Elsősegély-nyújtási alapismeretek……………………………………85.o. Sajátos nevelési igényű tanulók………………………………………86.o. Országos mérés……………………………………………………….92.o.
3. TANTÁRGYANKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER……………………………………………………………..93.o. 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK………………………………………………………………93.o. 4.1 A pedagógiai program érvényességi ideje……………………………….94.o. 4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata…………………..…...94.o. 4.3 A pedagógiai program módosítása………………………………………94.o. 4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala…………………………94.o. 4.5 Legitimációs záradék……………………………………………………95.o. Mellékletek 1.sz. melléklet
2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet 6. sz. melléklet 7. sz. melléklet 8. sz. melléklet
Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Idegen nyelvi kompetencia Kiegészítő tananyag a 6-13 éves tanulók német nyelvi kompetenciájának fejlesztéséhez Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Matematikai kompetenciaterület 1-4. évfolyam Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület 1-4. évfolyam Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület 5. évfolyam Osztályfőnöki tanterv 5.6.8. évfolyam Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Szociális- életviteli és környezeti kompetenciák 7. évfolyam ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET segítését szolgáló programok Családbarát iskola- partneri/ szülői együttműködést támogató fejlesztések, programok a Kecskédi Általános Iskolában
3
BEVEZETŐ A hazai közoktatás évek óta rendkívüli kihívások elé állítja vezetőit, intézményeit. Ezek közül az egyik a Nemzeti alaptanterv, s ennek kapcsán – a tantestületünknek az iskolai nevelő-oktató munka jövőjét meghatározó feladata – az iskola pedagógiai programjának elkészítése volt. 1998. szeptember 1-jétől a nevelő-oktató munka a Nemzeti alaptantervre épített pedagógiai program szerint folyik, a helyi tantervet az 1. és a 7. évfolyamon, s ezt követően felmenő rendszerben vezettük be. A pedagógiai program megalkotása a tantestület igen komoly, hosszú időt igénybe vevő szakmai erőpróbájának a dokumentuma, az iskola önarcképe. Készítése tudatos tevékenység volt, amelynek során intézményünk jellemzőit tártuk fel és vettük figyelembe: a településünk jellegét, hagyományait a tanulók helyzetét, érdeklődését a szülők igényeit, elvárásait a pedagógusok végzettségét, szakterületét a fenntartó elvárásait, a pénzügyi helyzetét az iskola tárgyi feltételeit, hagyományait, pénzügyi helyzetét, külső kapcsolatait Az iskola jellemzőinek feltárását, az iskola által fontosnak tartott értékek összegyűjtését kérdőíves módszerrel végeztük (a tanulók, a szülők, a pedagógusok körében). Beszélgetések során tájékozódtunk a fenntartó oktatásfejlesztési koncepciójáról, megismertük az iskolával szemben támasztott elvárásait, terveit. Célunk volt, hogy az így elkészített program feleljen meg a helyi igényeknek, sajátosságoknak, hagyományoknak. A közoktatási törvény 1999. évi módosítása elrendelte az érvényben lévő, a fenntartó által jóváhagyott, 1998. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát. A törvénymódosítás ugyanis lényegesen megváltoztatta a Nemzeti alaptanterv feladatát, és új tartalmi szabályozó dokumentumot vezetett be, a kerettantervet. Ennek értelmében 2001. szeptember 1-jétől a fenntartó által újra jóváhagyott, felülvizsgált pedagógiai (nevelési) programmal rendelkezünk, a kerettantervhez igazított helyi tanterveinket az első és az ötödik évfolyamon vezetjük be a 2001/2002. tanév elején. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv 2003. júniusi módosítása újabb feladatokat ró a közoktatási intézményekre. A 129. §.(6) alapján 2004. június 30-ig felülvizsgáljuk a nevelési, pedagógiai programunkat és megküldjük a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Eddig az időpontig elkészítjük az intézményi minőségirányítási programot és az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programot. (mindkét program a pedagógiai program része) A Kormány 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 11.§.(6) alapján „A pedagógiai programok felülvizsgálata a NAT alapján történik. 11.§ (7) alapján a helyi tanterv bevezetése az általános iskola első évfolyamán kezdődik 2004. szeptember 1-jén, ezt követően felmenő rendszerben a többi iskolai évfolyamon. (2011. augusztus 31-én teljes hatályát veszti.)
4
A 2006. évi KT. módosítása előírja a pedagógiai program újabb felülvizsgálatát, melyet a nem szakrendszerű oktatás és a NAT 2007. figyelembevétele miatt kell elvégezni. 2009-ben a Kecskédi Általános Iskola Pedagógia Programjainak felülvizsgálatára, módosítására a következő okok miatt került sor: A 27/2008. (IX.26.) OKM rendelet előírja, hogy a nemzetiségi iskoláknak a német nyelvi tantervükbe be kell építeniük a hon- és népismeret tananyagot. Módosításra került az iskola ÓRATERVE, mivel az új NAT több ponton megváltoztatta az óraszámokat (A korábban külön kezelt modulokat beintegrálta egy-egy tantárgyba). Beépítésre került az úszásoktatás, mivel az alsós testnevelés tantárgy minimum követelményei tartalmazzák e feladat kötelező teljesítését. A pedagógiai programban szereplő értékelési rendszer szöveges értékelésre vonatkozó része módosításra került. 2010-ben a módosításra két dolog adott okot: a kompetencia alapú oktatás bevezetésére került sor a TÁMOP pályázat kapcsán, valamint intézményünk egy másik mikrotársuláshoz való csatlakozása miatt. 2012. decemberében történő módosítás oka a megjelent a 2011. évi CXC. tv. –a Nemzeti Köznevelési törvény, a 110/2012(VI.4.) Kormányrendelet az új NAT-ról, valamint a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 2014. októberében a pedagógiai program felülvizsgálata és aktualizálása történt meg.
ISKOLATÖRTÉNET Kecskéd község az Által-ér völgyében fekszik. Már a paleolitikum idején lakott volt, erre utalnak a környéken szórványosan fellelt pattintott kőeszközök. A bronzkorban is lakták, ezt a század első felének ásatása bizonyította be, ugyanígy a római korban is megtelepedtek itt. A török hódoltság idején a hadjáratok elpusztították az egész környéket. A terület közel 200 évig lakatlan maradt, majd 1693-ban az Eszterházy birtok része lett. Az eddigi kutatások szerint a betelepítés 1744-ben volt. Iskolát az 1750-es években alapítottak, mely ekkor még egy tanerős volt. 1890ben már két tanítóról szólnak a források. Ebben az évben épült a két tantermes iskola az 1760-64 között épült barokk templom szomszédságában. A tanítás magyar és német nyelven folyt. 1913-tól 6 osztályos rendszerű és német nyelvű az oktatás. A magyart, mint idegen nyelvet tanították. Igazgató – tanító ebben az időszakban Vitéz Hegyháti Alajos. 1929-ben a Hegyháti házaspár lemondása után az iskolaszék újra tanító házaspárt választott a kántortanítói és osztálytanítói állásra: Keller Antalt és feleségét, Sille Máriát. 1945-től 8 osztályos szerkezetűvé vált az iskola, német nyelvet nem tanítottak. 1945 és 1952 között az igazgatói teendőket Keller Antal látta el. Az 1948.évi XXXIII. törvénycikk értelmében sor került az államosításra a Kecskédi Római Katolikus Népiskolában is. 1952 és 1960 között új igazgató, Béres Béla vezette az intézményt. 1960. augusztus 31-én került átadásra az új iskolaépület a Vasút u. 100. sz. alatt. Az oktatás 1961-ben vált osztottá, megszüntetve a korábbi rendszert, az összevont osztályokat. Ennek a feltételeit teremtette meg az új épület, mely 2 tantermet, 1 szertárt
5
és egy kétszobás félkomfortos lakást foglal magában. 1960-tól 1991-ig Grúber György igazgatja az iskolát. Mivel a község lakói német nemzetiségűek voltak, ezért 1965-ben bevezetésre került a német nemzetiségi nyelv oktatása. Kezdetben fakultációs keretben, a kötelező idegen nyelv – az orosz nyelv – oktatása mellett. Ma iskolánk minden tanulója részt vesz a német nyelvoktatásban. Iskolánk német nemzetiségi iskola, mely hagyományos nyelvoktató programmal dolgozik. 1970-től tantárgycsoportos tanítási kísérlet kezdődött. (matematika, környezetismeret, ének, testnevelés, anyanyelvi tárgyak, rajz, technika megosztásban a 3. 4. osztályokban). Az 1980/81-es tanévben indult az első napközis csoport az alsó tagozaton, a következő évben a második. A Vasút u. 100. sz. alatti iskolaépület bővítése 1983-ban kezdődött, 1985. szeptemberére átadásra került 6 új tanterem, 4 szertár, olvasószoba, könyvtárhelyiség. Ez a fejlesztés lehetővé tette a szaktantermi oktatás bevezetését. Az 1987/88-as tanév óta az intézmény tálalókonyhával is rendelkezik. 1988. október 25-én sor került a tornaterem, 1990 márciusában pedig az öltözők átadására. Az 1990/91-es tanévben az 1. osztályban bevezetésre került a kétnyelvű oktatás, a következő tanévben újabb osztály tanult ilyen rendszerben. Magyar és német nyelven tanulták a tanulók a környezetismeret, a biológia, a történelem, az ének-zene tantárgyakat. A kétnyelvű oktatás 9 éven keresztül folyt. Jelenleg nincs kétnyelvű osztályunk. 2000-ben egy 24 munkaállomásból álló nyelvi laborral gazdagodott iskolánk, majd ezt követő tanévben (2001-ben) sor került nagy társadalmi összefogással egy informatika szaktanterem kialakítására. 1992-től 2004-ig Juhász Józsefné vezette az intézményt. Jelenleg az iskola igazgatója dr. Karácsonyiné Handl Mária. Az 1993-as oktatási törvény bevezetésével az iskola nevelőtestülete fő feladatának a pedagógiai program összeállítását, a helyi tanterv elkészítését, a NAT alkalmazásának előkészítését tekintette. Oktató – nevelő munkánk eredményességét bizonyítják a tantárgyi, a kulturális- és sport versenyeken elért eredmények, a továbbtanulási mutatók. Az oktatás délelőtti munkarendben történik. A napközis tanulók délután 16 óráig tartózkodnak az iskolában. A tanítási órán kívüli foglalkozásokat meghatározott napokon, időben, délután tartjuk. Napjaink: Intézményfenntartó társulások létrehozása: 2005. novemberében Kecskéd és Kömlőd Község Önkormányzata is csatalakozott az Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társuláshoz. E szervezeti formán belül több feladat ellátását a kistérség közösen látja el. Többek között az oktatást is. Így került sor az iskolák közötti mikrotársulások megalakítására. Kecskéd Kömlőd község iskolájával és óvodájával hozott létre egy mikortársulást. A 2006. augusztus 1-jétől iskolánk neve megváltozott: Kecskéd-Kömlőd Általános Iskola és Óvoda néven folytattuk munkánkat. Ezen közös fenntartású közoktatási intézményhez 4 intézmény tartozott:
6
Székhely: Kecskéd-Kömlőd Általános Iskola és Óvoda (a volt Kecskédi Általános Iskola) Kecskéd, Vasút utca 100. Tagintézményei Perczel Mór Általános Iskola, Kömlőd, Komáromi út 16. Napközi Otthonos Óvoda, Kecskéd, Óvoda utca 4. Napközi Otthonos Óvoda, Kömlőd, Pálóczi u. 4. Mivel időközben a kömlődi iskola létszáma annyira alacsony lett, hogy a törvényben előírt létszámhatároknak nem tudtak eleget tenni, ezért Kecskéd Község Önkormányzata kezdeményezte a társulás felbontását. Ezt követően iskolánk 2009. augusztus 1-jétől csatlakozott a már korábban megalakult Bokod-Szákszend mikrotársuláshoz, így iskolánk neve Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ Kecskédi Általános Iskolája lett. 2010-ben a már működő társuláshoz csatlakozott még Dad Község is. Így iskolának nevében ismét változás következett be: Bokod-Dad-Kecskéd-Szákszend Kistérségi ÁMK Kecskédi Általános Iskolája névre változott. E társuláshoz 9 intézmény tartozik, a társulás székhelye Bokod, Fő utca 27. A 2009/2010-es tanévben iskolánk a TÁMOP pályázat keretében a kompetencia alapú oktatás megvalósítására vállalkozott. A pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. Fontos elvárás az itt tanító pedagógusokkal szemben, hogy minden tanulónkat továbbépíthető, a gyakorlatban jól használható tudáshoz illetve ismeretanyaghoz juttassák. Az alapkészségek, képességek kialakításán túl a német nemzetiségi nyelv, az informatika (számítástechnika) oktatására, a különböző sportolási lehetőségek biztosítására van egyre nagyobb igény. A TIOP-1.1.1/09/1-2010-0052 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése című pályázat eredményeképpen 63 db tanulói laptopot nyert az intézmény. A TIOP-1.1.1-2008-1087 számú pályázaton való részvétel során 2 db komplett interaktív táblával gazdagodott az iskola. 2013. szeptember 1-jétől az intézmények fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz vette át az önkormányzatoktól. Az állami fenntartás részeként iskolánk az Oroszlányi Tankerülethez tartozik. 2013. augusztus 1-jétől újabb átszervezés következett, mivel az óvodák fenntartása továbbra is az önkormányzatoknál maradt. Iskolánk új nevel: Bokod-KecskédSzákszend Móra Ferenc Általános Iskola Kecskédi Általános iskolája. 2014. szeptember 1-jétől pedig a önálló intézményként működik iskolánk. Ezzel együtt nevünk is megváltozott: Kecskédi Német Nemzetiségi Általános Iskola. Az oktatással egyenrangú feladatunk a nevelés; a sokoldalú, harmonikus személyiség kialakítása, a hagyományok, a szokások ápolása és tiszteletben tartása. A helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan erkölcsi értékek átadása is feladatunk, amelyek alapján tanítványaink képessé válnak az
7
egyetemes emberi érték befogadására, továbbvitelére. Gyermekközpontú iskolai légkör megteremtésére törekszünk, ahol tanulóink szeretnek tanulni, otthon érezhetik magukat, ahol képességeik kiteljesedhetnek. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyerekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő nemzedéknek!
Az iskolai munka feltételei: a.) Személyi feltételek: Az iskolai dolgozók létszáma: Ebből iskolatitkár: Adminisztrátor Pedagógiai asszisztens Technikai dolgozó: Tantestületünk létszáma: Ebből : Egyetemet végzett: Főiskola tanító és tanári szakán: Főiskola tanári szakán: Főiskola tanítói szakán: Német nemzetiségi tanító Főiskolai végzettségű villamos üzemmérnök és műszaki tanár, informatikus: Könyvtáros Megbízott dolgozók: Óraadók Karbantartó Rendszergazda
22,5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 3 fő 16,5 fő 2 fő 1 fő 4 fő 6 fő 1 fő 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő
Személyi állomány:
szakképesítése:
Csapuháné Mertin Andrea Eichardtné Peszeki Judit
tanító (napközis nevelő) német tanító, német tanár (német nyelv-egyetemi végz.) tanító, pedagógia, orosz szakkollégium, német nyelv szakos tanár tanító biológia-kémia szakos tanár felsőfokú német nyelvvizsga közoktatás-vezetői szakvizsga üzemmérnök és műszaki tanár,
Eck Ferencné Handl Bernadett Janics Eszter dr. Karácsonyiné Handl Mária Linczmaier László
8
oktatási informatikus magyar-angol szakos tanár (angol egyetemi végzettség) tanító, közoktatás-vezető szakvizsga tanító tanító könyvtáros nemzetiségi tanító tanító, történelem szakos tanár, tánc- és dráma pedagógus szakvizsgázott pedagógus tanító földrajz-rajz szakos tanár biológia-testnevelés szakos tanár
Nagyné Tóth Helga Orlovitsné Handl Edina Pula Ildikó Sárai Ildikó Stégmár Ágnes Tomayer Judit Torma Ferencné
Tromposch Erika Varga Éva Zuborné Rízing Valéria
A rendszeres pedagógus továbbképzést az 5 éves beiskolázási terv ill. az éves továbbképzési terv tartalmazza. A nevelőtestületünk összeszokott vita- és döntésképes fiatal és középkorú csoport, lelkiismeretes, nagy tapasztalattal, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, gyermekcentrikus tantestület. Jellemzőnk az új módszerek iránti nyitottság. Az iskolai irányításért és működéséért az intézmény vezetője és a helyettese felelős. Az iskolavezetőség tagjai: igazgató és helyettese, a munkaközösség-vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár. A vezetőség részt vesz a szakmai munka tervezésében és ellenőrzésében, a tanulókkal kapcsolatos döntések előkészítésében. Iskolánkban egy alsó tagozatos és egy felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség működik. Szülői Szervezet: osztályonként működő, a szülők által választott közösség. Tagjait a tanév első szülői értekezletén választják a szülők. Diákönkormányzat: az osztályok diákképviselői alkotják 5.-8. osztályig évfolyamonként 2 fő. A tanulói létszámok alakulásáról: Iskolánk tanulólétszáma folyamatosan csökkenne, ha a környező településről nem lennének bejáró tanulóink. Iskolánk tanulólétszáma: 192 fő (2014. október 1-jén). Jelenleg 63 bejáró tanulónk van. Kecskédi gyerek Bejárók Össz.
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
136
117
116
121
53 189
58 175
63 179
62 183
2013/2014 131
2014/2015 131
65 196
61 192
9
Beiskolázási eredményeink: Hatosztályos gimnáziumba évek óta csak néhány tanulónk jelentkezett. A legtöbb tanuló a 4 évfolyamos gimnáziumot és a szakközépiskolát választja. 6 vagy 8 o. 4 osztályos gimnázium gimnázium
Szakközép
Szakiskola
2009/2010
0
8
8
15
2010/2011
1
6
4
7
2011/2012
1
6
6
6
2012/2013
0
10
4
5
2013/2014
0
12
7
1
b/ Tárgyi feltételek: 9 tantermünk van, ebből 1 szaktanterem, 1 nyelvi labor, 1 informatika tanterem. Rendelkezünk fejlesztő szobával, tornateremmel, öltözőkkel, könyvtárhelyiséggel, olvasószobával, tálalókonyhával és egy korszerű iskolaudvarral.
Munkánkat segíti az iskola közelében lévő futballpálya, az aszfalttal borított kézilabda pálya és a játszótér. 1996-tól korszerű gázfűtésre tértünk át. Az intézmény helyiségei folyamatosan karbantartottak, ma elmondható, hogy iskolánk rendelkezik az oktatáshoz szükséges legmodernebb IKT eszközökkel. Minden tantermünkben van interaktív tábla, hozzá projektorok és laptopok. Több tantárgyhoz sikerült már interaktív anyagokat vásárolni, a hiányzókat pedig folyamatosan pótoljuk, ill. letöltjük az internetről.
10
Számítógépparkunkat folyamatosan korszerűsítjük. Jelenleg 44 db számítógéppel (tanulói, tanári) és 63 db tanulói laptoppal rendelkezünk. A jövőben szükséges ezek további bővítése, korszerűsítése. Kialakítottuk a helyi hálózatot, és rendelkezünk internet csatlakozási lehetőséggel. 2003 januárban sor került a nevelőtestületi szoba, az igazgatói iroda korszerű átalakítására és egyben a porta kialakítására. Ablakok, bejárati ajtó cseréjére is sor került, modern bútorokkal újjá, otthonossá tehettük munkahelyünket. A tantermek bútorzatát, (tanulóasztalok, székek, táblák) a tornaterem eszköztárát (futball-, kézilabdakapu, kapuhálók, mászókötelek, magasugróállvány, kompresszor) is folyamatosan korszerűsítjük, bővítjük. (a költségvetésen túl pályázatokból) 2004 februárban új kerítést kapott iskolánk. Ezt követően 2005-ben 340 m2-es terület térkövezésére is sor került az udvaron. A 2006 áprilisában megrendezésre került iskolai jótékonysági bál bevételéből került kialakításra az iskolaudvar. A parkosítást a szülők, pedagógusok társadalmi összefogással végezték el. A korszerű oktatáshoz elengedhetetlen a könyvtár használata. Az iskolai könyvtár állománya kicsinek mondható. A pedagógusok és tanulók munkáját segítő könyvek mellett IKT eszközökkel, interaktív anyagokkal bővült könyvtárunk állománya. A magyar nyelvű szakirodalom mellett a nemzetiségi oktatást segítő könyvtári egységek beszerzését is fontosnak tartjuk, így a német nyelvkönyvek és szótárak folyamatos bővítése mellett ezen a területen is sor került interaktív tananyagok beszerzésére. A könyvtári állomány bővítése korábban fenntartói támogatással, a kisebbségi önkormányzat által nyújtott támogatással, pályázati pénzből, illetve szülői és egyéb felajánlások segítségével történt. A könyvtár működésének rendjét a könyvtár SZMSZ-e szabályozza. Iskolánk 1997 februárjában „A kecskédi általános iskolásokért” néven alapítványt hozott létre az iskola tanulóifjúságának támogatására.
11
1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1.1.1 Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között1.1.2 Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladatunk. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató és nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
12
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 1.1.3 Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a község érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat az óvodával és a községi művelődési házzal, valamint a községben működő civil szervezetekkel. nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett kistérségi, városkörnyéki, városi szintű és megyei szintű tanulmányi- és sportversenyeken részt vegyen. 1.1.4 Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
13
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta , ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 1.1.5 A kompetencia alapú oktatás fejlesztését , fenntartását támogató alapelvek Tantervi fejlesztések elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak kell alárendelni, azt kell figyelembe venni, hogy azok miként hatnak a tanulókra, gyermekekre. Ennek a szemléletnek az érvényesülése meghatározza a tananyag kiválasztást és elrendezést is. Tevékenységközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyagát bizonyos szintig komplexen, tantárgyi bontás
14
nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik.
komplexen
oktatott
A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. ( Országos kompetenciamérések , helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a továbbiakban belső műhelymunka keretében teljesedhet ki. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. A tanórák tervezésekor alkalmazni szükséges a kooperatív tanulásszervezési módszereket a hatékony differenciálás érdekében. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon a képesség és az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.
15
Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a tevékenykedtetésre, a valóság közvetlen és közvetett megtapasztalására, az együttműködésen alapuló tanulásra, a komplex ismeretszerzésre. (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki egymással és a környezettel. A tanítási tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkában is megtapasztalják A személyiségfejlesztés fókuszai iskolánkban: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A NAT szerint a kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése és szövegalkotás) Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia A hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia (szociális, életviteli, életpálya, környezeti) Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
16
A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés csoportmunka heterogén csoportokban munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.
17
motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális kompetenciafejlesztés A digitális kompetencia fejlesztése az Európai Unióban kiemelt feladat. A digitális írásbeliség a 21. század nélkülözhetetlen elvárása, amelynek megalapozását minél fiatalabb korban meg kell kezdeni. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a részletes tárgyi tudásnál sokkal fontosabb az a tudás, amely a minden iránt nyitott, tanulni vágyó, információt felkutató, megtaláló és alkalmazó egyén jellemzője. Olyan készségekképességek kellenek ehhez, amelyek ösztönöznek és feltételt teremtenek a tudás mindenkori frissítésére, az élethosszig tartó tanulásra. Mindezek megszerzéséhez hatékony segítséget nyújt az információs és kommunikációs technika (IKT) is, annak a konstruktív tanuláshoz illő eszközei, módszerei. Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően alkalmazni a lépten-nyomon felbukkanó új információtechnikai eszközöket. A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat még inkább fel kell készítenünk az információs kor kihívásaira; arra, hogy felnőttként élni, dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék, és megszerzett ismereteiket hatékonyan használhassák. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Emiatt a tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmára a közoktatás kiemelt feladata. Az információs társadalom kihívást gyakorol a mai oktatási rendszerre is: az IKT alkalmazása - mindennapi életüket is befolyásolva - új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak IKT használatának köszönhetően. A pedagógus szerepe átalakul: a gyermekek, diákok körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést. Az informatika tanítási tartalmai alkalmazás-jelleggel valamennyi tantárgy tanításában megjelennek. Kisiskolás korban az alapvető informatikai tudás megszerzése főként a más tantárgyakba ágyazott, IKT használatával megvalósított, a készség- és képességfejlesztés közben megszerzett ismereteket jelenti. A tantárgyi oktatásban alkalmazott digitális eszközök segítségével hatékonyan fejleszthetők az alapkészségek és képességek: az írás-, az olvasás,- a számolási készség, a problémamegoldó gondolkodás, a tanulási képesség és az önálló ismeretszerzés képessége, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetőjében definiált kulcskompetenciák többsége is.
18
IKT-alapú (digitális) pedagógiai módszertan Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: - Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése - IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése - A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: - Csoportmunka - Pármunka-tanulópár - Egyénre szabott munka - Részben egyénre szabott munka - Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: - Mennyiségi differenciálás - Minőségi differenciálás - Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: - Új ismeretanyag feldolgozása - Alkalmazás-gyakorlás - Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: - Problémamegoldó csoportfeladatok - Alkotó feladatok - Felfedező, kutató feladatok - Érvelésre-vitára alkalmas feladatok - Ellenőrzés, értékelés
19
1.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ -OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A cél gyűjtőlencséje mindannak, amit a nevelés körében végzünk. Ez szabja meg nevelésünk tartalmát, jellegét, módszereit. Az ember egész életében alakul, formálódik, változik. A gyermek és ifjúkori iskolázásának különleges, későbbi változásokat is befolyásoló szerepe van. Az, hogy a gyermek milyen emberré lesz, függ az örökléstől, környezettől és a neveléstől. A nevelési cél mindig azt fogalmazza meg, milyen embertípus alkalmas leginkább a jelen és tervezhető jövő társadalmi feladatainak a megvalósításához. Bár e célt állandóan alakítja a valóságos társadalmi gyakorlat folyton változó szükségleteivel, mely mindig a jelen kor igényeit, elvárásait tükrözi, az iskolában mégis előre is kell terveznünk. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Ennek érdekében céljaink és feladataink: 1.2.1 Szilárd biztos ismeretek nyújtása. A tanulókból tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjak váljanak. Korszerű tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető, a mindennapokban alkalmazható tudással rendelkezzenek. Tanulják meg az önálló ismeretszerzés, tanulás technikáit. Fejlődjön megfigyelőképességük. Fontos, hogy az alapműveltség elemeit az elsajátítás szintjéig közvetítsük: - kiemelve a hatékony kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása, - a növekvő információáramlatban való tájékozódás képességeinek kialakítása, a könyvtárhasználat készségeinek kifejlesztése, - a sokoldalúság igényének kialakítása, a problémamegoldás képességének, kreatív gondolkodásmód kialakítása, - a nemzetiségi nyelv magas szintű ismerete, tudása, a nyelv országának ismerete, feladatunk, hogy a nyelvet tanítva tanulva őrizzük, ápoljuk hagyományainkat. A tanulók felkészüljenek a továbbtanulásra, a középiskolai követelmények világába eredményesen illeszkedjenek be. /a felső tagozat évfolyamain kiemelten foglalkozunk a pályaválasztási feladatokkal / 1.2.2 A tanulók képességeinek, készségeinek alakítása, fejlesztése Életkori sajátosságainak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük. Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, manualitásuk, technikai képességeik, beszédkészségük, helyesírásuk.
20
Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság, egyéni látásmód, az önkifejezés igénye s a szépérzék. Fontos a tanulók érzelmi nevelése. Az iskola növendékei biztonságérzetének kielégítésére törekszik. Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés szándéka. A személyiségfejlesztés és a teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekedve legyen az iskola a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak egyaránt színtere. 1.2.3 Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi- lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy a testnevelés órákon és a sportkörökön kívül is minden gyerek legalább napi egy órát intenzív mozgással töltsön, lehetőség szerint a szabadban. Biztosítsunk nagy szerepet a testi és mentális higiéné kérdéseinek, törekedjünk a helyes élet és napirend kialakítására. Testnevelés alól részlegesen felmentett tanulók elé egészségi állapotuk javítását, korrekcióját, a gyógytestnevelésre szoruló tanulók számára a foglalkozáson érintett részképességek fejlesztését tűzzük ki célul. Az úszásoktatásban részesülő tanulók elé a vízbiztonság megszerzését, és egy úszásnem alapjainak elsajátítását tűzzük ki célul. A téli sportokat igénylők körére nézve az évszak sajátos viszonyaihoz való alkalmazkodó képesség jelenik meg részcél gyanánt. Valamennyi érdeklődő számára biztosítjuk a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, a kirándulások, túrák, táborozások pozitív hatását. 1.2.4 Megismertetni a tanulót a szabadidő hasznos eltöltésének módjával Versenyek szervezése, azokon való részvétel. Diákönkormányzati programok, a tornaterem és könyvtár teljes körű kihasználása, elsősorban iskolánk tanulóinak foglalkoztatásával. 1.2.5 Közvetíteni a tanulóknak a társadalmilag elfogadott értékeket, hogy a tanulókból a társadalomba jól beilleszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló, az értékeket vállaló erkölcsi tartással bíró, kulturált ifjak, állampolgárok váljanak. Ismerjék fel, fogadják el az alapvető magatartási, társadalmi normákat Egy-egy norma értékességének, hasznosságának felismertetése, tudatosítása, gyakorlása, - váljon ezek alkalmazása belső igénnyé.
21
Ismerjék és értsék meg a társadalom életének működését. Vegyenek részt az iskola „szokásjogának és törvényrendszerének” megalkotásában. Értsék meg az együttélés, együttműködés szabályait, alakuljon ki a társasági alkalmazkodás képessége, legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére. Legyenek tisztában a következő fogalmakkal: kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, igazságosság, boldogság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás, barátság. Fontos a család jelentőségének a felismerése.
Fejlett legyen kötelesség és feladattudatuk, az iskolába járás minden tanuló célja legyen, felkészülten érkezzenek az iskolába. Sajátítsák el a kulturált magatartás alapnormáit. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, illetve a fizikai munka tisztelete. Minden gyerek rendelkezzék feladattal, megbízatással. 1.2.6. Felkészítés a munkavállalói szerepvállalásra, előkészítés a választott pályájukra. Valamennyi tanuló rendelkezzék gazdálkodási ismeretekkel. A tanulók „munkára neveltek legyenek”. Ismerkedjenek meg népi kismesterségekkel. Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében. Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésükre álló technikai eszközöket. 1.2.7. Lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában, legyenek büszkék hagyományaira, erősödjön meg bennük szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzetiségi kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben
22
tartása. érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
1.2.8 Az egyes életkori ciklusok közötti átmenet problémáinak figyelmes kezelése a / óvoda-iskola átmenet: az óvodai nevelési program megismerése, elsősorban az alsó tagozatos nevelők számára. b / alsó és felső tagozat: rendszeressé tenni a konzultációt, a 4. az 5. és a 8. osztályban, egyeztetni a tananyagot és a követelményrendszert. c/ 8. osztály: a 7-8. osztályt végzettek számára érdeklődésük és pályairányultságuknak megfelelően felzárkóztató, fakultációs és előkészítő programok szervezése. A napközi, tanulószoba társadalmi és szociális igényeket elégít ki. Feladatok a tevékenységgel kapcsolatban: egyre önállóbb tanulmányi munka a szabadidő kulturált eltöltése, egészséges életmódra nevelés a munkarend betartása, és betartatása a napközis nevelők és az osztálytanítók, szaktanárok szoros munkakapcsolatának kialakítása. 1.2.9 A nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása Ennek érdekében az alábbi feladatokat szükséges megvalósítani: részvétel továbbképzéseken, a legújabb pedagógiai módszerek megismerése, megvitatása, a tapasztalatok átadása céljából, előadások, konzultációk szervezése, a szakmai munkaközösségek létrehozása, teljesítmény- és nevelési eredményvizsgálatok végzése az átmenetnek számító évfolyamokon, az eredmények értékelése s további feladatok meghatározása. Cél, hogy a pedagógusok készüljenek fel a Kerettantervben szereplő ismeretkörök tanítására, az új pedagógus szerepek megtanulására. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
23
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése
3. Tudatosítás
(meggyőződés kialakítása .
Közvetett módszerek
- Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés.
- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. -A nevelő részvétele a - Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása. tevékenységében. - Műalkotások bemutatása. - A követendő egyéni és - A nevelő személyes csoportos minták példamutatása. kiemelése a közösségi életből. - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a - A tanulók önálló elemző betartandó magatartási munkája. normákról. - Vita.
A kitűzött célok teljesülését illetően eredményesnek tekinthető az iskola nevelőoktató munkája, ha képességeihez mérten valamennyi tanuló rendelkezik szilárd alapműveltséggel, produktív feleletekkel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható, hogy e tudásukat a mindennapokban alkalmazzák, a kommunikációs és matematika alapműveleti készségek esetében legalább 80 % - os a teljesítményük a képességfejlesztés, énkép-kialakítás céljait akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a kitűzött részcélok esetében a tanulók nagy többségére, 90-95 %-ára megállapítjuk, hogy a kiemelt képességek mentén fejlődést mutatnak. ha a tanulók mind az otthoni, mind az iskolai környezetben rendelkeznek a helyes szokásokkal, beleértve a személyi higiéniát, a környezet iránti igényességet, s a helyes életmódot, ha részlegesen felmentett, illetve gyógy testnevelésre kötelezett tanulók fizikai állapota nem romlik, illetve mentálhigiénés szintjében fejlődés mutatható ki, ha az úszásoktatásban résztvevő tanulók egy úszásnemben összefüggő 20 méter leúszására képesek,
24
ha a meghirdetett versenyekre, sportrendezvényekre a tanulók legalább 80%-a jelentkezik, azokon részt vesz, ha tanulók felismerik és elfogadják az alapvető társadalmi normákat, ha a gyerekek udvariasnak, együttműködőnek, toleránsnak bizonyulnak , csökken agresszivitásuk, a csúnya beszéd csökken az iskolában, ha az igazolt hiányzás évente egy személyre eső átlagban nem haladja meg az 3 napot, ha évente minden tanuló legalább egy közösségi feladatot végrehajt, ha rossz és változó magatartások száma kevesebb, mint az előző évben. ill. számuk nem nő, ha a tanulók megfelelő életkori szinten ismerik a település történetét, földrajzi adottságait, ha sikeresek rendezvényeink, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, betartja a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját és távolabbi jövőjét illetően
25
1.3. A NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS SAJÁTOS ELVEI „A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes. Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres. Az örökös vándorút véget soha nem ér, S ha nincsen gyökerünk – elvisz a szél.” (Bródy János)
Bevezető Iskolánknak sajátos arculata van: elődeinktől olyan örökséget kaptunk, amit méltó módon szeretnénk a ma ifjúságának, a holnap felnőttjeinek átadni. Ez a gazdag örökség nem más, mint a nemzetiségi kultúránk, a nyelvünk, amit több mint 260 éven őriztek, dédelgettek apáink, anyáink. A soknemzetiségű, sokszínű Európában még inkább fontos nemzetiségi hagyományaink ápolása: fontos a másság elismerése és elismertetése. Fontos a tolerancia megérzése, megértetése. A határok eltörésével a nyelvek ismerete még nagyobb szerepet kapott, mint azelőtt. A magyar közoktatás által meghatározott irányelvek szerint, valamint az elődeinktől kapott kulturális örökség átadásával iskolánk diákjait olyan szellemben szeretnénk oktatni-nevelni, hogy tudják mindenkor tisztelni a múltat, értékelni a jelent és tudjanak bizakodva tekinteni a jövőbe. Általános rendelkezések Iskolánk a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (NKT), a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, valamint az 51/2012.(XII.21.) számú Emmi rendelet alapján készíti el pedagógiai programját. A nemzetiségi nevelés és oktatás megvalósításának feladatai, céljai A nemzetiségi oktatás segítse a tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását. Másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Biztosítsa a német nemzetiségi nyelv tanulását, a németség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését. A tanuló számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei. Tudatosuljon a tanulóban, hogy a nyelv közösségalakító és megtartó erő. Céljaink megvalósítására nem csak a tanítási órák keretében törekszünk, hanem igyekszünk minél több alkalmat megragadni illetve teremteni, hogy tanulóink a nyelvet és kultúrát saját közegben tapasztalhassák meg.
26
Az oktatás formája: nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás Iskolánkban nyelvoktató nemzetiségi oktatási formában valósul meg a nemzetiségi oktatás. Óratervünkben biztosítjuk a nemzetiségi oktatás számára kötelezően előírt heti öt óra német nyelv és irodalom órát és a heti egy népismeret órát. Német nemzetiségi nyelv és irodalom A nyelvoktató nemzetiségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a népismeret tematikai egységeinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi oktatás céljainak megvalósításához. A nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól tanítjuk, az eredményesség érdekében 23 fő (átlaglétszám) felett csoportbontásban tanulnak a gyerekek, 2.osztálytól tudásszint alapján osztjuk be a tanulókat. A csoportok között biztosítjuk az átjárhatóságot. Az általános iskolában a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztése és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátítása. A nyelvi képességek fejlesztése nem csak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, valamint mindezek katalizátora is egyben. A nyelvi nevelésnek alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy fontos célja még, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben is képesek önálló ítéletalkotásra. A tantárgy a nemzetiségi nyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, továbbá a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztésére is szolgál. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap. A német nemzetiségi népismeret A magyarországi német nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele. A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete-mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. A német népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására.
27
1.4 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Intézményünk oktató-nevelő munkájuk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi közös elveket tartja szem előtt: A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia a szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetésük kibontakoztatására. A társadalmi beilleszkedésnek, az egyén boldogulásának alapvető feltétele, hogy fejlett kommunikációs képességekkel és viselkedéskultúrával rendelkezzenek. A megfelelő továbbtanulási irány kiválasztásához reális önismeret és életszemlélet kialakítása szükséges. A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását és lépés tartást az informatika fejlődésével. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a hazához való tartozás érését, környezetünk megismerésének, megóvásának igényét. 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola tanítási tartalmak feldolgozásával elemi ismereteket közvetítsen, alapvelő képességeket és alapkészségeket fejlesszen. 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszer képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogy 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.
28
Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermeket együtt neveljük. Megfelelő önfegyelemmel rendelkező, önkontrollal magát autonóm módon irányítani képes fiatal kerüljön ki az iskola padjaiból. A tehetés kibontakoztatása érdekében célunk a megmérettetés igényének és bátorságának fokozása, az egészsége versenyszellem kialakítása. Tanítványainknak olyan alapkészségei legyenek, amelyek önálló ismeretszerzésre alkalmasak. A tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. alapozza meg a felkészülését a jogok és kötelességek gyakorlására. 1.4.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: a tárgyi tudás mellé sajátítsák el tanítványaink az egyéni és hatékony tanulás módszereit, valamint mindazokat a kommunikációs képességeket. Amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják. Az emberek közötti érintkezés normáit minden tanuló ismerje, fogadja el és használja. Minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenyég formákat. Sajátíttassuk el az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket, szokásokat. Tanulóink saját maguk és mások érdekében is legyenek képesek az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás veszélyeinek felismerésére és az ellenük való küzdelemre. Olyan tárgyi és személyi feltételeket teremteni, ahol gyermekeink jól érzik magukat és képesek az eredményességre. Minden diák úgy érezze, reális terheléssel próbálják belőle a lehető legtöbbet kihozni tanáraik. Erőfeszítéseket is kell tennie ahhoz, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Gondolunk az átlagtól eltérő gyermekek megbecsülésére is. A tanulói önértékelés legyen rendszeres a nevelőmunkában is! Célunk, hogy az iskolai és szülői közös nevelés eredményeként: Nyitott, magabiztos, barátkozó, tisztelettudó, kitartó, ambiciózus, együttműködő, megértő, a másságot elfogadni tudó, érdeklődő, gyakorlatias gyermekek hagyják el iskolánkat.
29
1.5 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK „Minden egyes ember, még a legjobb is, parányi része az egésznek, minden rész az egészért lévén alkotva, azért kell munkálkodnia.” ( Kölcsey) A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek...) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. 1.5 .1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: Arra törekszünk, hogy minden tanuló: Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus együttélésben elengedhetetlenek. Legyen nyitott, megértő a másság irányt Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. Ismerjék meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módjait. Tanuljon meg tanulni! Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet! Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítése és segítő szándékú ellenőrzésére! Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődését. A tantervben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető készségeinek, képességeink és gondolkodásának fejlesztése a tanítási órákon történik.
30
A tanulók egészséges testi-lelki és szociális fejlődését szolgálja a tömegsport, önköltséges uszodaoktatás (igény felmerülése esetén). A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét egyrészt a tanítási órákon, másrészt a túrák, kirándulások alkalmával alakítjuk ki tanulóinkban. A tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából évente egyszer tanulmányi kirándulást szervezünk. A felmerülő költségeket osztálypénzből és szülői hozzájárulásból fedezzük. A kirándulások helyszíneit úgy tervezzük meg, hogy a gyerekek egyre tágabb körben ismerjék meg szülőföldjüket. A világban való eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelv tanulásának. Az eredményesség érdekében a német nyelv oktatása csoportbontásban történik.. Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Célunk, hogy valamennyi tanulónk részesüljön számítástechnika oktatásban, hogy a tanulók a számítógépet segítőtársnak tekintsék. Ennek érdekében más tantárgyi órákon, illetve képességfejlesztő foglalkozásokon is használunk oktatóprogramokat. Nagy létszámú osztályok indulnak várhatóan az elkövetkezendő tanévekben, ez indokolja az informatika tantárgyban is a csoportbontást. Tanulóink továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. A 7. és 8. osztályosaink minden évben részt vesznek a Megyei Munkaügyi Központ által szervezett Pályaválasztási Kiállításon. A tanulók testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos célunk. A szülőkkel együtt alakítjuk ki tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző szokásokat, felkészítjük őket az egészségkárosító dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Jó alkalmak erre a megemelt számú testnevelés órák, a tömegsport foglalkozások. A valahová tartozás tudatának elmélyítése, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére neveljük gyermekeinket. Legyenek a helyi hagyományok iránt érdeklődőek! Ismerjék meg és sajátítsák el azokat! Vegyenek részt a hagyományok ápolásában. Legyenek büszkék lakóhelyük szépségeire, hagyományaira. Iskolánk tudatosan ápolja és folyamatosan bővíti hagyományait, hiszen a hagyományok, ünnepek, jelképek erősítik az összetartozás érzését, segítik nevelésioktatási céljaink megvalósítását. Hagyományteremtő, hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk asz iskolahasználók igényeire.
31
A tanulók és közösségeik érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolákban diákönkormányzat (DÖK) működik. Munkáját megválasztott vezetők irányítják, illetve az igazgató által megbízott nevelő segíti. Olyan iskolai légkör megteremtésén dolgozunk, ahol gyermekeink jól érzik magukat, és képesek az eredményességre. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, kiemeljük a tudás fontosságát. Programjainkat a lehetőségek és a lakosság igényeinek figyelembe vételével tervezzük meg.
1.6
A SZEMÉLYISÉGÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
1.6.1 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási- tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszerzése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálását. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és a tanulási kedvet a tanulás végéig megtartják. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: differenciált foglalkoztatás, valamennyi órán kiscsoportos bontás, kiemelten német nyelvből és informatikából, szükség és lehetőség szerint bármely tantárgyból (matematika, nyelvtan) jellegzetes tanulásszervezési forma az erdei iskola, ahova évente egy - két osztály jut el. A költségeket a szülők finanszírozzák. 1.6.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli, tevékenységek segítik: Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Tanévnyitó ünnepély Október 6-án - az Aradi vértanúk ünnepén Október 23.- Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe
32
A nemzetiségi hét rendezvényei December 6-án - Télapó est (osztályszinten) Karácsony műsor, ajándékozás Február - Farsangi bál tornateremben (Szülői Szervezet bevonásával) Március 15.-Az 1848-49. évi forr. és szabadságharc ünnepe A Jeles Napok megünneplése (Víz világnapja, a Föld napja) Április - Költészet napja, az Anyanyelv hete Falunap május 1-jén Június - gyermeknap, Ifjúsági nap Nemzeti összetartozás napja Pedagógusnap (Szülői Szervezet rendezi) A 8. osztályosok ballagása Tanévzáró ünnepély
Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
Napközi otthon/tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak és az Alapító Okiratnak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4 évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik (igény esetén) A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport működik, ha ezt a szülők legalább 8 gyermek számára igénylik.
Diákétkeztetés. A diákok napi háromszori étkezést (reggeli, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) igényelhetnek. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a szülő az iskolában fizeti be.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk, korrepetálást biztosítunk a jó eredményt elérő tanulók részére felvételi előkészítő órákat biztosítunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból, valamint nyelvvizsgára felkészítő projektet tartunk.
Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
33
Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója
Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szakmai munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy- egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülők fedezik. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyház - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhet. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal; iskolapszichológus az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a napközi otthon; a tanulószoba; (igény szerint) a felzárkóztató foglakozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
34
a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. 1.6.4 A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; nagy létszámú osztályokban képességek szerint csoportbontás német, informatika, illetve más tantárgyakból a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése nyelvvizsga felvételi előkészítő (matematika, magyar) előadások, vetélkedők szervezése 1.6.5.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíztunk meg. Fő feladatai a következők. a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Nevelőtestületünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: felismerni, és feltárni a tanulók problémáit,
35
megkeresni a problémák okait, segítséget nyújtani a problémák megoldásához, jelezni a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d)
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében együttműködünk a területileg illetékes: nevelési tanácsadó gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal iskolaorvossal, a védőnővel tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal rendőrséggel továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházzal, alapítványokkal.
e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés , a napközis foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,
1.6.6 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az intézményegység vezetők, a helyettesek és a gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet már az első félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Minden évfolyamon figyelemmel kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat. Az óraszámok tanulócsoportonkénti meghatározása csak az adott tanévben, a felmérések, szűrések eredményének ismeretében lehetséges.
36
Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha: - szétszórt figyelmű - nehezen tud koncentrálni - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat - túlmozgásos – túlzottan lassú - kézügyessége fejletlen - lassan vált egyik feladatról a másikra - számolás gyenge - olvasási, helyesírási problémái vannak - a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt - tartós hiányzás után A felzárkóztatás általános kérdései A felzárkóztatás célja: a) Környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály-, illetve iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése b) Készségek, képességek fejlesztése c) A napi tanulás feltételeinek biztosítása a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése d) Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása e) Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. A felzárkóztatás szervezeti keretei: a) 1-8. évfolyamon a tanórai órákhoz kapcsolódóan készségek, képességek fejlesztése (lehetőség szerint fejlesztő pedagógus, logopédus, mentálhigiénés szakemberek bevonásával.) b) A napközis foglalkozások ezt a munkát erősítik a napközibe beiratkozott gyermekek körében. A felzárkóztatás szervezési feladatai: a) A következő tanítási évben első osztályt tanító nevelők meglátogatják az óvodát. Hospitálnak, illetve a gyerekekről közvetlen információkat gyűjtenek. Az iskola óvoda átmenet érdekében ovi-sulit szervezünk a leendő 1. osztályos tanulóknak. b) Az első évfolyam felmérése: óvónők adatai, a tanítók közvetlen információi, családlátogatások tapasztalatai, családsegítő véleményének kikérésével intézkedési terv készítése, amely tartalmazza a képességfejlesztésre szoruló tanulók nevét, valamint azt, hogy a felzárkóztatást mely területen, milyen formában kell megoldani. c) A felmérés – intézkedési terv – alapján órarend készítése, amelyben rögzítésre kerül, hogy mikor, ki és hány órában részesíti segítségében a gyermekeket. Ez az órarend a gyerekek délelőtti, tanítási óráihoz igazodik, többlet óraszámot számukra nem jelent.
37
d) Azon – fejlesztés részterületeire kiképzett – nevelők kijelölése, akik az adott tanítási évben kötelező óráiknak egy részében a korrekciós munkát végzik. e) Képességfejlesztés mindaddig, amíg a hátrányokat nem dolgozta le a gyermek. f) Tanulási nehézséggel küzdő 1-8. évfolyamos tanulók kiszűrése, s a szűrés eredménye alapján korrepetálási csoportok szervezése. g) A szakértői bizottság szakvéleménye alapján minősítés, értékelés alól mentesített tanulók részére kis csoportok kialakítása, a rehabilitációs célú foglalkozások megtartására h) Egészségkárosodás esetén gyógytestnevelési foglalkozások szervezése i) A továbbtanulás irányítása, segítése Korrekciós tevékenység 1-8. évfolyamokon Területei: A pszichés fejlődési jellemzők megragadásával azoknak a területeknek a fejlesztése, amelyek elmaradásának következményeként lépnek fel a különböző tanulási zavarok. A fejlesztés koncepciója alapvetően különbözik az oktatás koncepciójától. nem „rátanít”, hanem játékos gyakoroltatással képességeket fejleszt. Eszköz- és módszertára nem köthető szorosan egy tanítási programhoz sem. A fejlesztendő gyermekek nagy százalékban az alacsony szociokulturális hátterű családokból kerülnek ki. Éppen ezért a fejlesztésben résztvevő szakemberek munkájával párhuzamosan, a pedagógus alakítja, formálja, gyakoroltatja a szokások kialakítását: - étkezés előtti, alatti, utáni alapvető higiénés szokások, étkezési kultúra fejlesztése - viselkedési szokások alakítása, változtatása - általános emberi normák kialakítása – jó-rossz közötti különbség A)
Mozgásfejlesztés a) Nagy mozgás – alapvető mozgásformák – járás, ugrás, futás stb. gyakoroltatása b) Finommozgás – írásmozgás elsajátításának elősegítése tépéssel, vágással, textíliák érzékelésével, színezéssel, agyagozással, gyurmázással írásmozgás koordinációs feladatokkal: sorkövetés, vonalkövetés, átírás, pontok összekötése, formák másolása, négyzethálóban kicsinyítés, nagyítás
B)
Testséma-fejlesztés – téri tájékozódás Testséma-fejlesztés lényege: a térészlelés, téri orientáció kialakítása, tudatosítása, annak megélése hogyan képes betölteni a teret a test, miként lehet ennek ismeretében viszonyítani, érzékelni a rajtunk kívüli világot. A mozgásos ismeretet célszerű minél előbb síkban is gyakoroltatni.
C)
Kognitív – gondolkodási – funkciók fejlesztése
38
Észlelés – percepció fejlesztés Célja: az érzékelő apparátus megerősítése Területei: vizuális, auditív, taktilis-csatornák fejlesztése, kinesztetikus, verbális Szükségessége elsősorban az olvasás – írás elsajátításában érezhető Gyakoroltató feladatok: - alak – forma azonosság - Gestalt-látás (rész-egész) fejlesztése - alak – háttér megkülönböztető képesség fejlesztése a)
szem – kéz együttmozgás fejlesztése hangok tiszta hallásának, ejtésének, differenciálásának, analizálásának, szintetizálásának fejlesztése Fontos a pontosságra, tisztaságra való nevelés a gyakorló feladatok végrehajtásában. Mindenki a saját haladási szintjének megfelelő feladatokat végez, azon a területen, ahol – az előbb felsoroltakon kívül – a leginkább szüksége van a gyakorlásra. El kell érni, hogy jól végzett munkával sikerélményhez jussanak a gyerekek, az egyéni képességekhez mért feladatok révén. A jutalmazás serkenti a munkavégzésüket – a következő alkalommal szívesebben dolgoznak. a)Figyelem - látási érzékelés (Azonosítás, megkülönböztetés, hiánypótlás, szabálykövetés, kritikus gondolkodás) - beszédhallási figyelem - térlátási figyelem - vizuális megfigyelőképesség b) Emlékezet - vizuális memória (cselekvés, elrejtés, „lemozgás” levegőrajz, változások, alakzat-felismerés, emlékezetrajz) - hallási emlékezet (ritmus, hangok, zörejek, dallam visszaéneklés, történet, mese felidézése) c) Gondolkodás - összehasonlító gondolkodás (megegyezők, nagyságrelációk, sorrendiség, összehasonlítás) - általánosító gondolkodás (gyűjtőfogalmak, különbségek) - problémamegoldó gondolkodás (konvergens, divergens) d) Beszédértés - artikulációs bázis fejlesztése - beszéd- és hangképzés fejlesztése e) Szocializáció Én-kép emocionális fejlesztése (alapvető érzések felismerése, magatartászavarok javítása) -
39
Rehabilitációs célú foglalkozások az értékelés, minősítés alól felmentett tanulók számára. Célja: a részképesség zavarok (a motorikus, percepciós, beszédbeli és kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitek) megszüntetésére irányuló foglalkozások szervezésével a gondolkodási és tanulási képességek fejlesztése. A felzárkóztató foglalkozások intézkedési tervét és a korrepetálás rendjét a tantestület felmérése alapján, a lehetőségek figyelembevételével a munkaközösség vezető állítja össze. Egyéb szervezési feladatok: 1) Az iskolavezetés gondoskodik a felzárkóztatás személyi és tárgyi feltételeiről. 2) Szülői értekezleteken a szülőkkel meg kell értetni a felzárkóztatás célját, az alkalmazott módszerek és a szülők feladatait, valamint az elért eredményekről tájékoztatást kell adni. 3) Adminisztrációs tennivalók: - egyéni lapok vezetése a felzárkóztatásban, korrepetálásban résztvevő tanulókról - Osztálynaplókban regisztrálni a felzárkóztatás, a korrepetálás tényét 1.6.8 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató foglalkozások; - a napközi otthon; - diákétkeztetés az iskola könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; azonos kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
40
1.7
A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés Alapja: - a gyermek iránt érzett nevelési felelősség, megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele:- a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.
1.7.1 A tanulókat évente az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője kéthavonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
1.7.2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 1.7.3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel 1.7.4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az iskolai szintű értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 1.7.5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a.) Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatási-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
41
-
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémájáról, a szülők kérdéseinek véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
b) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról.
c) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. e) Előadások szervezése - logopédus - nevelési tanácsadó - pszichológus - egészségügyi szakember (orvos, védőnő meghívásával, - pedagógiai intézet szakemberei
g) Pályaválasztási tanácsadás megyei pályaválasztási kiállítás megtekintése 7.-8. o. kérdőíves felmérés, annak étékelése – ped. int munkatársa végzi.
h) Közös kirándulások kirándulási terv alapján (1 és 2 napos) A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezet vezetőségével.
1.7.6 A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat igényeljük: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken őszinte vélemény-nyilvánítást együttműködő magatartást a nevelési problémák őszinte megbeszélését, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös megoldását szponzori segítségnyújtást
42
1.7.7 A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztését bővíteni kívánjuk a következőkkel: osztály-család közös programok tervezése családi játékos vetélkedők közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével. „kerek asztalos” szülői értekezletek: családias, baráti környezet kialakítására törekszünk Az 1. évfolyamon közös szülői kirándulást szervezünk a gyerekekkel. A 2. évfolyamon az erdei iskolában szervezünk egy közös gyerekszülő napot. A 3. évfolyamon a szülőket, gyerekeket közös kézműveskedésre invitáljuk. A 4. évfolyamon családi sportnapot, illetve vetélkedőt szervezünk. Az 5. évfolyamon „Felsősök lettünk” partyt tartanak szülőkgyerekek-pedagógusok közösen. A 6. évfolyamon főzőverseny, bográcsozás a program. A 7. évfolyamon a gyerekek érdeklődésének megfelelően Filmklubot tartunk a családi napon. A 8. évfolyamon „Mesterségem címere” előadássorozatot szervezünk. A fent felsorolt programok az osztály igényeihez igazodva módosulhatnak.
1.7.8 Az intézmény partereivel történő kapcsolattartás Napi kapcsolatot tartunk fenn: A KLIK Oroszlányi Tankerültének igazgatójával és dolgozóival a tankerület oktatási intézményeinek igazgatóival, Kecskéd Község Önkormányzatával, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal a szülői szervezettel, a jelenlegi és a leendő szülőkkel, az óvodákkal, a tanulókkal, az iskola-egészségügyben dolgozókkal, a gyermekvédelmi szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a pedagógiai szakszolgálattal
43
1.8 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 21/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza. A felsorolt eszközök szükségesek nevelési-oktatási feladataink végrehajtásához, amelyek közül csak a kémiai elszívó berendezés hiányzik. Az eszközök és felszerelések cseréje folyamatosan történik a mindenkori anyagi lehetőségeink függvényében.
1.9 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
„ Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradságot, vagyont vesztegessünk reá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában; hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány. Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed... „ MONTAIGNE 1. -
Dokumentumok Az iskola pedagógiai programja Magyar Közlöny 2003/147. szám 11376 Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében ISM 2001 Szilágyiné Somogyi Katalin Ungvári Jánosné dr.: Hogyan készítsünk egészség- és környezeti nevelési programot? Segédanyag a közoktatási intézmények pedagógiai programjának készítéséhez Takács Péter – Schád László: Az iskolai drogstratégia kialakítása és módszertana, Bp 2004
44
2.
Bevezetés
A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása kívánatos számunkra. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezőtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység felelős. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetően (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. Az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések megelőzése mindannyiunk felelőssége. Tudjuk, hogy általános iskolás korban nagyon fogékonyak a gyerekek. Ezért vált elengedhetetlenül fontossá, hogy átgondoljuk e témával kapcsolatos feladatainkat. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktató-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. 3.
Helyzetelemzés, helyi sajátosságok (SWOT analízis alapján)
Erősségek - képzett, sok esetben és területen lelkes szaktanárok, tanítók - nyitott iskolavezetés - tantervi háttér - tornaterem, sportpálya, iskolaudvar - játszótér közelsége mozgásra játékra csábít - a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége - a tantermek természetes és mesterséges megvilágítása jó - gyerekközpontú szemlélet (harmonikus diák-tanár viszony kialakítása a stressz kezelés érdekében - jó kapcsolat az egészségügyi szakemberekkel - rendszeres szűrővizsgálatok (orvosi,fogászat, tisztasági) - gyógytestnevelés - hagyományok - részvétel iskolaprogramokon (Procter & Gamble, Always, Johnson & Johnson) - vetélkedők - rendszeres előadások szakemberektől - mindennapi testnevelés biztosítása Gyengeségek - a tanulók és tanárok nagyfokú leterheltsége - tanulók egy része egyoldalúan táplálkozik
45
-
az iskola berendezési tárgyai nem minden esetben szolgálják a tanulók egészségének fejlődését (padok, székek, világítás) túl nehéz iskolatáska a gyerekek egy része közömbös a téma iránt
Lehetőségek - jobb kommunikáció (szülők-pedagógusok, gyerek-pedagógus) - azon területek felderítése, ahol a pedagógusok aktivizálhatók az egészségnevelés területén - a civil szervezetekkel kialakított kapcsolat fenntartása, bővítése (vöröskereszt, védőnő, családsegítő szolgáltatás, nevelési tanácsadó,) - továbbképzések Veszélyek, fenyegetettség - a kellő ismeretek hiánya - a családi és iskolai értékrend közti növekvő távolság - kortárshatás, ami egyre korábban jelentkezik - a drogok jelenléte - az alul- és túltápláltság egészségkárosító hatásai 4.
Drogstratégia
Bevezetés „A drogfogyasztásnak mára már vannak olyan formái, amelyek nem szubkulturális típusúak, hanem szétterülők egy egész generációra, hiszen a fiatalok szórakozási lehetőségei között vannak olyanok, amelyek szoros összefüggésben vannak a drogfogyasztással és ennek következtében a drogkereskedelemmel. Vannak olyan szórakozási formák, ahol sok minden üzen arról, hogy a drog alternatívát jelenthet. A drognak ezt az önmaga megmutatását gyakorlatilag nagyon sok fiatal fogja megtapasztalni az életében, s ezzel szembe kell a prevenciós mezőnek valamit nyújtania. A társadalom egészének kell megelőznie a problémát. Annak minden szintjével és minden színterével. A társadalomban megjelenő problémákat ott tudjuk kezelni, ahol a jelenség létre jön, vagy ahol a problémát leginkább észlelni lehet. Minél korábbi az intervenció, annál hatékonyabb, éppen ezért fontos a társadalom minden színterének tudatosítása ezzel a problémával kapcsolatosan. Drogmentes társadalom nem lehet reális jövőkép, ugyanakkor értéktételezésként a drogmentes élet igenis elérendő cél." (Topolánszky 1990) Helyzetkép A dohányzás, az alkoholfogyasztás kipróbálása egyre alacsonyabb életkorban történik, ugyanígy az első tiltott droggal való megismerkedésre is ez jellemző. A serdülőkori virtus, a kíváncsiság és a túlzott kockázatvállalási készség lehet az alapja, hogy a felnőtt társadalom intelmei ellenére nagyon sokan megismerkednek a drogokkal. Kis falusi iskolánk tanulói - jelenlegi tudásunk szerint – még nem kerültek közvetlen kapcsolatba drogokkal, de ismerve a környező városok rosszabb helyzetét, és látva a tendenciát, szükséges előre felkészülni ezekre a veszélyekre. Számolnunk kell azzal a
46
ténnyel, hogy diákjaink zöme a 8. osztály elvégzése után a környékbeli középiskolákba kerül, ahol már potenciálisan veszélyeztetettekké válhatnak. Jövőkép Célunk az, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre, képesek felelősségteljesen dönteni. Törekvésünk, hogy felvértezzük őket a drog-csábítás elutasítására, hogy önmegvalósítási igényüket értelmes aktivitást igénylő tevékenységben valósítsák meg. A droghasználat kialakulását elősegítő tényezők - család csonka család az apák nem vesznek részt a nevelésben az apákhoz való viszony ambivalens hátrányos helyzet alulszocializáltság rossz családi légkör törődés hiánya a gyermek úgy éli meg, hogy a szülei elutasítják túl óvó, szabályozó családi környezet szülői bánásmód tanulmányi eredményre való reagálás deviancia szülői szerfogyasztás mintanyújtó szerepe - szülők szerfogyasztása alkoholizálás - hátrányos helyzetűeknél az apáknál magas a rendszeres, nagymértékű fogyasztás gyógyszerfogyasztás - hátrányos helyzetűeknél megjelenik az anyáknál a fokozottabb *altató, nyugtató fogyasztás dohányzás - hátrányos helyzetűeknél magas arányban fordul elő kávéfogyasztás - kevésbé szocializált családokban magas egyéb szerhasználat - kevésbé szocializált családokban gyakrabban jellemző - iskola iskolába lépés időpontja iskolaváltások a hátrányos helyzetűeknél gyakoribbak beilleszkedési problémák magatartási problémák negatív címkézés tanulmányi eredmény és az azzal való elégedetlenség - mögötte nem mindig értelmi problémák állnak osztályismétlés, túlkorosság igazolatlan hiányzások - kortárscsoport - csavargás - otthonról szökés
47
verekedés lopás szerfogyasztásra befolyásolás - kockázat-értékelés irrealitása a kipróbálás csoportosan történik - csoportnyomás hatása változó-, vagy deviáns csoporthoz kötődés - a jó informális státusz megszerzéséhez deviáns magatartásokon keresztül vezet az út - nehezebben ellenőrizhető, kikkel „lóg" együtt - kontrollálatlan a zsebpénz költése - személyes életút - érzelmi igények fokozottak, kapcsolódási lehetőség nélkül - konfliktushelyzetek agressziómentes megoldása nem működik - sikertelenségek erős traumatizációs hatása - bizonytalanság, alacsony önértékelés az elszenvedett kudarcok miatt - egészségmotiváció hiánya - veszélytudat hiánya - előrejutási motiváció erős, személyes aktivitás elégtelen Védő tényezők - iskolai sikerek - biztonságos és támogató kapcsolatrendszer - a segítséget és érzelmi támaszt nyújtó szülők, tanárok, felnőttek segítsége -
Célok megfogalmazása Általános cél Az alkohol – és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk visszaszorítása és megelőzése. Az örömöket ne a drogokban keressék a tanulók, hanem az élet más területein. Az iskolai működésre ható célok - a minőségbiztosítási rendszer hatékony működése Az iskolai eszközrendszerre ható célok - az egészségnevelő tanár továbbképzése Tanulókra ható célok - a droggal kapcsolatos ismeretek javítása - a nemet mondási készség fejlesztése - egészségmotiváció kialakítása Szülőkre ható célok - együttműködés a szülői munkaközösséggel Hosszú távú célok - mintaközvetítés A gyerekek számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat. A lelki hygénia építése, fejlesztése Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá. A kitűzött célból adódó feladataink Annak tudatosítása, hogy a társadalom túlnyomó része nem használ drogokat.
48
Felelős: osztályfőnökök A produktív, egészséges élet lehetőségének bemutatása személyes példákon. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok Közép távú célok - fejlesztés Fokozódjék a tanulók drogokkal kapcsolatos tudása és negatív attitűdje A kitűzött célból adódó feladataink Megelőző-egészségfejlesztő programok lebonyolítása Felelős: egészségnevelő tanár, védőnő, oszt. főnök Rövid távú célok - alapozás A szülők, pedagógusok ismereteinek növelése a hatékonyabb megelőzés érdekében. A kitűzött célból adódó feladataink Alternatív szabadidős és sportprogramok, művészeti tevékenységek szervezése Felelős: tantestület tagjai A tanulók részére az egyéni beszélgetések számának növelése, bizalmi kapcsolat megerősítése. Információs kiadványok eljuttatása szülőkhöz, tanárokhoz Felelős: gyermekvédelmi megbízott Rendezvények, programok -
-
őszi túrák, akadályverseny uszodalátogatás őszi nagytakarítás – az iskola udvarának és a játszóterének a rendbetétele egészségnevelési hónap keretében évfolyamonként előadások, vetélkedők a következő témákban: - fogápolás, személyi higiénéje - egészséges táplálkozás - tisztálkodás, öltözködés - nemi érés - drogok - Felelős: osztályfőnökök, védőnő, külső előadó A téli sport örömeinek élve a szabadban megtartott testnevelés órák Február„A káros szenvedélyek elleni hónap” Videó-vetítések, előadók meghívása (rendőrség: drogelőadás) Tavaszi nagytakarítás az iskola környékének rendbetétele– a faluban Föld-napi rendezvény az iskola valamennyi tanulójának Tanulmányi kirándulások
Sikerkritérium: A feladatok megvalósítását a felsorolt pontok 60 %-ának megvalósulása esetén sikeresnek és megvalósítottnak tekintjük.
49
AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL
Jól strukturált, szisztematikusan felépített program, amely a SWOT analízis szabályai szerint számba veszi az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket. Kiváló a drogstratériáról írott fejezet - azzal a kiegészítéssel, ha nem is az iskolában, de már régen van droghasználat a községben. A hosszú távú célok közé kívánkozik a lelki hygénia építése, fejlesztése. A feladatok közé sorolnám a problémás gyermekekkel való egyéni beszélgetéseket; lehetőséget kell adni a rosszul szocializált tanulóknak, hogy bizalommal fordulhassanak a pedagógusokhoz kritikus helyzetekben. Amikor még harmonikus a gyermekek élete, kötődést kell kiépíteni a pedagógus felé, hogy amikor válságot él meg, legyen bizalma megkeresni a nevelőt, ezáltal ne kelljen a drogba menekülnie. Az iskolai sport legyen játékos, igazodjon a gyermekek mozgásigényéhez.
PH. ,
aláírás.
FmEurAs ovo ~r-r HÁZIORVOSI PRAXI~ 2852 KECSKÉD. FC~ , . Adószám; 119g4g7g-,.r Szlsz: 10923005-00~5.10490ta^r E0. ágezati azonoshd: 1100gp03,~ Tei : 3a~s~a-cx~o
50
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL
A program jól felépített, a helyzetelemzés nagyon jól összefoglalt. A mentális egészség folyamatos építése, a probléma megoldó képesség alakítása, a stressz kezelés az iskolai egészségfejlesztés célja legyen, próbáljuk meg beépíteni a gyermekek mindennapjaiba. Az örömteli mindennapos testmozgás idejébe javaslom a tartásjavító torna beillesztését. Mj: a Védőnői Szolgálat nem civil szervezet.
Kecskéd, 2004. 05. 03.
védőnő Kscskéd Község Öakcrmány,rat Védőnői Szolgálat 2852 Kecskéd, Fő u. 3.
51
1.10 A Kecskédi Általános Iskola környezeti nevelési programja „Azt a fát, amelynek két évszázadra volt szüksége ahhoz, Hogy megnőjön, egy óra alatt ki lehet dönteni” /D. Attenborough/
1. A környezeti nevelési program alapjai 1.1 Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere Az 1993. évi LXXIX. tv. 2003. évi júniusi módosítása értelmében új tartalmi elem jelent meg a közoktatási törvényben. A törvény 48. § (3) előírásának megfelelően az „iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját”.
1.2 Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épülete Kecskéd község Komárom-Esztergom megyében, Budapesttől 60 km-re nyugati irányban helyezkedik el. Kb. 1900 lakossal rendelkezik. Községünk tiszta, rendezett, a ház körüli porták szépen parkosítottak. A községben a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége adott. A lakosságnak sajnos csak kis része él ezzel a lehetőséggel. Falunk közelében található egy széntüzelésű erőmű, melyben keletkező salakanyag a település levegőjére károsan hat. A közúti átmenő forgalomból eredő levegőszennyeződés is nagy terhet jelent. Célszerű lenne védő erdősávokat telepíteni. A jelenlegi iskola 1960-ban épült, majd 1985-ben 6 új teremmel bővült. Az épület tetőszerkezete és nyílászárói, világítási rendszere jelenleg már elavult, felújításra szorul. Iskolaudvarunk bővítése megtörtént, egy része térkövezett, nagy része parkosított és játszóudvarral ellátott.
2. Az iskola környezeti jövőképe Célunk a Föld életképességének, sokszínűségének és szépségének megóvását fontosnak tartó fiatalok nevelése, olyan iskolai környezetben, mely működésének valamennyi elemében követendő mintát mutat számukra. Preventív szemléletű, kritikus, fenntartható fogyasztói szokások kialakítása az
52
iskolai közösségben és tágabb környezetében. Olyan környezeti nevelési program megvalósítását kívánjuk elérni, mely előmozdítja az iskola és a helyi közösség környezetének fejlődését.
2.1 A program alapelvei: a fenntartható fejlődés, az elővigyázatosság elve, a megelőzés elve, partnerség
3. A környezetvédelmi nevelés Jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy a felnövekvő nemzedék ökológiai szemléletmódja kialakuljon, élete természetes részévé váljon. A közoktatás vezetői és a pedagógusok közvetlenül is felelősek azért, hogy az ökológiai gondolkodásmód a gyermek szemléletmódját áthassa. A környezetvédelemre való nevelés eredményétől az emberiség jövője függ! Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Az iskolai környezeti nevelésnek gyakorlatiasnak kell lennie. Mutassuk be a tanulóknak a tevékenységet, majd ők maguk is végezzék azokat!
3.1 A környezetvédelmi nevelés céljai: tudatosan környezetet kímélő, védő viselkedésmód kialakítása környezettudatos magatartás és életvitel a preventív (megelőzés) szemlélet kialakítása a takarékosság és mértékletesség megvalósítása környezettudatos fogyasztók nevelése helyes vásárlási szokások kialakítása bepillantás az ökológiai összefüggésekbe, azok megértése az ökológiai kompetencia megteremtése a természet még meglevő szépségének és sokszínűségének megláttatása
3.2 A környezeti nevelés kiemelt feladatai tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása
53
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival, A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Meg kell ismertetnünk gyerekeinkkel a hulladék keletkezésének főbb okait, a másodnyersanyag értékét és az értelmes beavatkozás lehetőségét. Az iskolai környezetvédelmi nevelés segédeszköz a környezet felfedezéséhez, ezért magába kell foglalnia a diákok szempontjából fontos tartalmi dolgokat: viselkedés az erdőben töltött szabadidős programok során az egészséges táplálkozás az iskolai hulladékok sorsa a családi víz- és energia-felhasználás környezetvédelmi faliújság Mutassuk meg a tanulóknak mi az ökológiai felelősség! A tanuló legyen felelős egy növényért az iskolaudvaron található növényekért egy szemételtakarítási akció lebonyolításáért „Környezetvédelem az iskolatáskában” kezdeményezésért
4. A környezeti nevelés színterei 4.1 Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyek a diákokhoz közel állnak. Biológia a fajok sokszínűségének jelentősége természetes körforgás megértetése az egyes életközösségek kiirtásával okozott veszélyek és azok következményei a természetes és mesterséges életközösségek az ember beavatkozása a természetbe, következmények
54
Földrajz az éghajlat és az időjárás az éghajlati viszonyok megváltozásából adódó veszélyek élet más kultúrákban és népeknél ökológiai orientációjú közlekedési rendszerek a táj tervezése és megművelése felfedezések helyi természetvédelmi területeken, erdőkben Kémia mesterséges és természetes eredetű anyagok minősége, különbségek a környezetből vett víz-, talaj- és levegőminták laboratóriumi vizsgálata helyi vegyi üzem megtekintése a hulladék keletkezésének megelőzése, papírtakarékosság az iskolában előforduló veszélyes anyagok keletkezésének és használatának megelőzése környezetkímélő eszközök és berendezések használata Fizika az energia előállításának különböző módszerei, előnyök, hátrányok Osztályfőnöki órák az ember egészségével összefüggő helytelen szokások kiküszöbölése az iskolai és családi élelmezési és fogyasztási szokások vásárlási szokások megbeszélése energiafelhasználás egy családi házban, a háztartásban víztakarékosság, szennyvíztisztítás a zaj, rezgés káros hatásai az ember egészségére a „Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák” fejlesztése a TÁMOP pályázatban található környezetvédelemmel foglalkozó modulok feldolgozásával Technika órák energiatakarékos eszközök és alternatív technológiák alkalmazása környezetkímélő közlekedés az iskolába (tömegközlekedés, kerékpározás) komposztálás Művészet természetes alapú festékek használata veszélyeztetett növény- és állatfajok ábrázolása munkadarabok készítése természetes alapanyagokból Történelem iparosítás: előnyök, hátrányok, esélyek, veszélyek a civilizáció fejlődésével kapcsolatos félelmek ma és régen a globalizáció problémái Testnevelés a különböző sportágak ökológiai és egészségügyi hatása
55
4.2 Tanórán kívüli lehetőségeink A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Megemlékezések, vetélkedők és egyéb környezetvédelmi programok szervezése a Víz Világnapján (március 22.) a Föld Napján (április 22.) Madarak és Fák Napján (május 10.) ERDEI ISKOLA szervezése: Alternatív lehetőségként a kötelező anyag kiegészítéseképpen erdei iskolát szervezünk egy osztály részére. Külön kidolgozott programmal dolgozunk, mely kiegészíti a tanév során megszerzett ismereteket gyakorlati tapasztalatokkal. Az erdei iskolákban terepgyakorlati méréseseket végeznek a gyerekek. A program megvalósítása projekt módszerrel történik. Minden erdei iskola valamilyen produktummal (napló, beszámoló, gyűjtemény) zárul. Kirándulások, túranapok Egy víztisztító felkeresése, látogatás egy szeméttelepre Szemételtakarítási akciók szervezése a falu közterületein vagy más területen. Látogatás egy természetvédelmi területre, arborétumba Az iskolaudvaron végzett tevékenységek fásítási akciók részvétel a parkosításban, füvesítésben, és annak gondozásában Szakkörök Iskolánkban lehetőség szerint működtetünk környezetvédelmi szakkört. Feltárjuk a környezetünkben lévő szennyező forrásokat, vizsgáljuk a növényés állatvilágot. Távlati céljaink közt szerepel az iskolai szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása. Különböző akciókban veszünk részt: szárazelem-gyűjtés évente kétszer gyűjtünk fém- és papírhulladékot évente egyszer környezetvédelmi őrjáratot szervezünk a diákönkormányzat által szervezett akadályversenynek mindig van természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos versenyfeladata gyalog- és kerékpártúrát szervezünk osztály- és iskolai szinten is
56
5. Társadalmi kapcsolatok, partnerség: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Kapcsolatot tartunk az önkormányzattal, és helyi érdekcsoportokkal. Megismertetjük a környezet- és természetvédelmi hatóságok munkáját.
6. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Például: kooperatív (együttműködő) tanulási technikák játékok modellezés projektmódszer terepgyakorlati módszerek kreatív tevékenység közösségépítés művészeti kifejezés
7. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan lépést kell tartani a fejlődéssel, és annak megfelelően új eszközöket kell beszerezni.
8. Sikerkritérium A környezeti nevelésünket sikeresnek tekintjük, ha a programba megfogalmazott célok 70%-ban megvalósulnak.
57
1.11 A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program „A bűncselekményeket jobb megelőzni; mint büntetni” Beccaria, 1764 Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése. A deviáns viselkedést magába foglaló csoportosítás szerint a személyiség a következő kategóriákba sorolható: — AGRESSZIVÍTÁS: pl. erőszakosság, szemtelenkedés, ellenségeskedés, verekedés, szembenállás társakkal, tanárokkal; — REGRESSZIVÍTÁS: pl. félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya; — INSTABILITÁS: pl. a hangulat labilitása, közöny, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés; — APÁTIA: pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás; — ANTISZOCIÁLIS MAGATARTÁS: pl. lopás, csalás; — PATOLÓGIÁS TÜNETEK: pl. öngyilkosság, depresszió; — ISKOLAI PROBLÉMÁK: pl. az iskolai felszerelés rongálása, gyenge tanulmányi eredmény. Célunk: A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása; A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele; A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés; A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása. A bűnmegelőzés módszerei: 1. Direkt: felvilágosítás, a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása, büntetés „törvénykezés”. 2.Alternatív: az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, individuáció, kitartás, az akarat edzése. Hogyan mondj nemet?); egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata; vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás. 3.Indirekt: a közösség probléma érzékennyé tétele; pozitív példa, mintakövetésre késztetés; megelőzésre nevelés; érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel.
58
Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: — —
büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások; kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár, sérülés helyrehozása;
— —
terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű; a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik.
1.12 Áldozattá válás elkerülésének ismeretei Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik nyugodhatnának. A tanulók egy része elidegenedik családjuktól, bizonytalanok és boldogtalanok. Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg az árát. Iskolánkban is előfordulhatnak kedvetlenséggel, tanulási problémákkal küzdő tanulók. Néhányan felelőtlenül dohányozhatnak, ihatnak, drogozhatnak, élhetnek szexuális életet. Az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében: — Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják. — Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi. — Emberismeret, önismeret, társadalomismeret. — Az önsegítésre képessé tenni. — Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység; — Problémafeltáró tevékenység; — Szemléletformálás tanulságos esetekkel; — Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni Önfejlesztés Önbizalom Akarat nevelése Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás
59
Önuralom: érzelmeink, indulataink, testünk feletti uralmat jelenti. A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása. Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt, ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra. Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk.
1.13 Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Iskolánkban leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/ közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok – osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus. Mi is a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. Megoldási stratégiánk függ: személyiség jellemzőinktől; a konfliktus tartalmától; a konfliktusban érintettektől; és egyéb körülményektől. Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása, mely során a konfliktusba került személyek szükségleteinek, törekvéseinek kielégítése a cél. Ezúton érhető csak el a konfliktusok erőszakmentes kezelése. -
Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás; Készség a másik meghallgatására, megértésére; Nyitottság, empátia; Mások megbecsülése; Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek ártanánk); Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére; Készség az együttműködésre.
60
Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is. Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek: - Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott nézeteiket; - Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció fontosságát; - Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.
1.14 Közlekedésre nevelés Gondot fordítunk a tanulók helyes közlekedésére, és az elvárható magatartásra. Ezen belül érintjük az egyes közlekedési módokon belül követendő közlekedési elvárásokat. A közlekedésben való részvétel történhet: - Gyalogosan - egyénileg vagy csoportosan - Tömegközlekedési járművel Kerékpáros közlekedés szabályait a Technika és Természetismeret tantárgy keretében, valamint osztályfőnöki órán sajátíttatjuk el. A helyes közlekedés szabályait permanensen tudatosítani kell a tanulókban.
1.15 Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Mivel iskolánk a 6-14 éves korosztállyal foglalkozik, rendszerezett, elméleti jellegű, célzatos oktatása e témának szóba sem jöhet. Alapvetően a mindennapok élményei, a tanulók személyes tapasztalatai és a különböző tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, természetismeret, matematika, rajztechnika, osztályfőnöki óra, angolóra) legkülönbözőbb témái kínálják számunkra a tudatos, tájékozott, kritikus szemléletű állampolgári illetve fogyasztói magatartás modellálását, gyakorlását. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Pedagógiai programunkban jól nyomon követhető ez a törekvés. Fontos a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Már a legkisebbekkel is fontos
61
megismertetni a reklám szerepét, hatásmechanizmusát. (Különös tekintettel arra, hogy a gyerekek is egyre inkább célszemélyei a reklámkampányoknak.) Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.
1.16 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK /ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Iskolánk a beiskolázási körzetéből - Kecskéd községből - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31-napjáig betöltse. Az a gyermek, akinek azt a szakértői bizottság javasolja, további 1 nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje a tankötelezettség teljesítését. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt ); a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Az iskola beiratkozási körzetén kívül, más településen lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A 2-8. évfolyamra átjelentkező tanulóknak a felzárkózáshoz egyénre szabott türelmi időt biztosítunk.
62
A körzeten kívülről iskolánkba jelentkező tanulók esetén az igazgató a döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor is, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló már előzőleg iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesítjük.
63
2. HELYI TANTERV Az iskolai oktatás tartalmát és időkeretét meghatározó tantervi változatok Az egyes évfolyamokon - mivel a kerettantervi módosítások 2013. szeptemberétől az 1. és 5. osztályokban kerülnek bevezetésre - a többi évfolyamon pedig majd felmenő rendszerben, ezért az egyes évfolyamokon eltérő tantervek szerinti oktatás kerül megvalósításra. A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik: Ker.2013 = az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent Kerettantervek alapján elkészített Helyi tanterv H-2012 = Helyi Tanterv 2012 A NKt. 27.§ (11.) bek. előírta a mindennapos testnevelés bevezetése miatti változások R = régi, azaz a NAT alapján 2003-ban felülvizsgált és módosított - a kerettantervek felhasználásával-elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2.1
Ker.2013
Ker.2013
Ker.2013
Ker.2013
H-2012
Ker.2013
Ker.2013
Ker.2013
R R
H-2012
Ker.2013
Ker.2013
R
H-2012
Ker.2013
Ker.2013
Ker.2013
Ker.2013
Ker.2013
H-2012
Ker.2013
Ker.2013
Ker.2013
R R
H-2012
Ker.2013
Ker.2013
R
H-2012
Ker.2013
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
A tanulók kötelező óráinak maximumát a közoktatási törvény 52.§ (3) bekezdése határozza meg. köznevelési tv. A tanulók kötelező tanórai foglalkozása egy tanítási napon nem lehet több:
Az első –harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál;
64
a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál; Az óraterv kidolgozásánál a következő hatályos jogszabályokat vettük figyelembe: A közoktatási törvény. 52§ (3) kötelező tanórai foglalkozások időkerete 52.§ (4) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás időkeretét 10%-kal megemeli 52§ (7) nem kötött (választható) tanórai foglalkozások 52§ (11) egyéni foglalkozások 52§ 11/c a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra felhasználható időkeret 243/2003. (XII. 17.) Kormány rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések 3§ (1) a,b,c, (5) bekezdés A tanítási órákon való részvétel rendje: 7§ (1), 8§ c A 2003-as törvény módosítás testnevelés óraszámokat érintő változása 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 10/2003. (VII.28.) OM rendelet 17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendje 202/2007.(VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
65
2.1.2 Óraterv 2010. szeptember 1-től „R” Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázat foglalja össze.
Tantárgy /évfolyam Kötelező óraszám a törvény alapján: Nemzetiségi kötelező
1. 20
2. 20
3. 4. 5. 6. 7. 20 22,5 22,5 22,5 25
8. 25
22
22
22
25
25
25 27,5 27,5
2. 7
3. 7
4. 7
5. 4,5 2
6. 4,5 2
7. 4 2
8. 4 2
5 4
5 4
5 4 1
5 3,5 1
5 3.5 1
5 3,5 1
1
1
5 4 1 2
1,5 1,5 1.5 1.5 1 1 1
1,5 1.5 1.5 1.5 1 0,5 0,5
(+10%)
KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK Tantárgy /évfolyam 1. Magyar nyelv és irodalom 7 Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv 5 Matematika 4 Informatika Környezetismeret 1 Természetismeret Egészségtan Biológia és egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene 1 Rajz 1 Technika és életvitel 1 Tantárgytömbösítés Term.ism.-földrajz-Egészségtan Tantárgytömbösítés Rajz-Technika-Ének Testnevelés és sport 2 Osztályfőnöki Etika Média ÖSSZESEN 22
2
1 1 1
1 1 1
1 1 1
1 1 1 3 3
2
2
3
3 0,5
2 0,5
2 0,5 0,5
22
22
25
25
25
27,5
2 0,5 0,5 1 27,5
2 1
0,5 2 1
0,5 2 1
0,5 2 1
NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET Testnevelés 1 1 1 Angol Sportkör (ISK) 1 1 1 1 ÖSSZESEN
66
2.1.3. A szabadon tervezhető órák számával és a nemzetiségi iskolákra vonatkozó plusz időkerettel évfolyamonként a következő pontban ismertetett tantárgyak óraszámait növeltük meg, azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre az ismeretek elsajátítására több idő jusson, valamint készségtárgyak óraszámait csoportosítottuk át a kisebbségi nyelvoktatásra. 2.1.4. Iskolánk nemzetiségi iskola, az 1-8 évfolyamon heti 5 óra keretében nemzetiségi német nyelv oktatását biztosítja a tanulók számára. 2.1.5. Tantárgyak és óraszámaik átcsoportosítása a kisebbségi német nyelv oktatására a következőkben leírtak szerint történik. 1. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből - szabadon tervezhető órából - KT. 52 § (7) a nem kötelező) órakeretből (választható) -magyar nyelv: - rajzból
heti 2 óra heti 0,5 óra 1 óra
2. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből - KT. 52 § (7) a nem kötelező) órakeretből (választható) - magyar nyelv: - rajzból
heti 2 óra 1 óra
3. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből - szabadon tervezhető órából - KT. 52 § (7) a nem kötelező órakeretből (választható) - magyar nyelv: - rajzból
heti 2 óra heti 0.5 óra 1,5 óra
4. évfolyamon - idegen nyelvi óra - köt. óraszám növekedésből
heti 3 heti 2
heti 1 óra heti 0.5 óra
heti 1 óra heti 0.5 óra
heti 1 óra heti 0.5 óra óra óra
2.1.6 A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott a Nemzeti alaptanterv alapján elkészített KERETTANTERV-ben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Nevelőtestületünk a kerettantervet helyi tantervként alkalmazza. A kerettantervi tananyag a kötelező órák 80 % - ára vonatkozik. A 20 %-os órakeretet gyakorlásra, készségfejlesztésre használjuk fel. Ezt a tanmenetekben rögzítjük, melyet évente az iskolavezetés ellenőriz.
67
2.1.2 Óraterv 2012. szeptember 1-től „H-2012” 2012. szeptember 1-től a testnevelési órák száma 5 órára módosul Nkt.27.§ (11) bekezdés értelmében. Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázat foglalja össze.
Tantárgy /évfolyam Kötelező óraszám a törvény alapján: Nemzetiségi kötelező (+10%)
1. 20
2. 20
3. 4. 5. 6. 7. 20 22,5 22,5 22,5 25
22
22
22
25
25
25 27,5 27,5
2. 7
3. 7
4. 7
5. 4,5 2
6. 4,5 2
7. 4 2
8. 4 2
5 4
5 4
5 4 1
5 3,5 1
5 3.5 1
5 3,5 1
1
1
5 4 1 2
2
1,5 0,5 1,5 1,5 1.5 1.5 1 1 1 3 0,5 0,5
KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK Tantárgy /évfolyam 1. Magyar nyelv és irodalom 7 Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv 5 Matematika 4 Informatika Környezetismeret 1 Természetismeret Egészségtan Biológia és egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene 1 Rajz 1 Technika és életvitel 1 Testnevelés és sport 3 Osztályfőnöki Etika Média ÖSSZESEN 23
8. 25
1 1 1 3
1 1 1 3
1 1 1 3
1 1 1 3 0,5
1 1 1 1 3 0,5
23
23
25
25
25,5
28,5
1,5 1.5 1.5 1.5 1 0,5 0,5 3 0,5 0,5 1 28,5
2
2
2
2
2 29
2 29,5
2 32,5
2 32,5
NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET Angol SZABADON TERVEZHETŐ Sportkör (ISK) 2 2 2 2 ÖSSZESEN 25 25 25 27
68
2013. szeptember 1-jétől kerül bevezetésre 2.1
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket a 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről A 110/2012. (VI.4) Kormányrendelet a NAT-ról 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a KERETTANTERVEKRŐL 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE figyelembe vétele alapján határozta meg a nevelőtestület. A tanulók kötelező óráinak maximumát a Nemzeti köznevelési törvény 6. számú Melléklete határozza meg.
Az óraterv kidolgozásánál a következő hatályos jogszabályokat vettük figyelembe: a Nemzeti köznevelési törvény 6. sz. Melléklete a tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkeretét írja elő a Nemzeti köznevelési törvény 27. § (4) bek. előírása értelmében „az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozások megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.” a Nemzeti köznevelési törvény 27.§ (5) bek. alapján tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként további legalább 1-1 óra felhasználható. a Nemzeti köznevelési törvény 27.§ (11) bek. –előírja a heti 5 testnevelés foglalkozásokat A 110/2012. (VI.4.) Korm. r. (a továbbiakban NAT) 7.§. (1) a tanórai foglalkozások megszervezésének módjait szabályozza. A NAT 8.§ (1) a tanuló kötelező és választható óráinak száma 1 tanítási napon nem lehet több
a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, A NAT 8.§ (2) A nemzetiségi nevelést és oktatást folytató iskolákban az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma 1-el megnövelhető.
a) 7 tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) 8 tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) 8 tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE 6.§ írja elő: „A nemzetiség nyelvén tanított tárgyak oktatását……átlaglétszám feletti osztálybontással kell megszervezni.”
69
a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE 10.§ (1) bek. biztosítja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai foglalkozásának óraszámát a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a Nemzetiségi iskolai oktatás IRÁNYELVE 10.§ (3) bek. írja elő a nemzetiségi nyelv heti 5 órában való oktatását a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet 10.§ (7) bek. lehetővé teszi a készségtárgyakra előírt óraszámból évi 37 óra átcsoportosítását a német nyelv oktatására a 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet (8) bek. értelmében a nemzetiségi népismeret tantárgy oktatására heti 1 órát biztosítani kell.
70
2.1.2 Óraterv 2013. szeptember 1-től „Ker.2013” 2013. szeptember 1-től az új Nkt.6. sz. Mellékletének életbe lépése miatt változik a tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkerete. Iskolánkban az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázat foglalja össze. Tantárgy /évfolyam Kötelező óraszám a törvény alapján: Nemzetiségi kötelező (+10%) ÖSSZESEN
1. 25
2. 25
3. 25
4. 27
5. 28
6. 28
7. 31
8. 31
+2 27
+2 27
+2 27
+2 29
+2 30
+2 30
+2 33
+2 33
2. 7 5 1
3. 7 5 1
4. 7 5 1
5. 4 5 1 2
6. 4 5 1 2
7. 4 5 1 2
8. 4 5 1 2
1 4
1 4
1 4
1 4 1
1 4 1
1 3 1
1 3,5 1
1
1
2 2
2,5
1 1 1 5 1
1,5 1,5 1.5 1.5 1 1 -5 1
1,5 1.5 1.5 1.5 1 1 -5 0,5
29,5
31
31
2
2
33
33
KÖTELEZŐ TANTERVI ÓRÁK Tantárgy /évfolyam 1. Magyar nyelv és irodalom 7 Német nyelv 5 Népismeret (német) 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/hittan 1 Matematika 4 Informatika Környezetismeret 1 Természetismeret Biológia és egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene 1 Vizuális kultúra 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki Tánc és dráma ÖSSZESEN 27
1 1 1 5
1 1 1 5
2 1 1 5
27
27
29
1 1 1 5 1 1 30
NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) ÓRAKERET Angol ÖSSZESEN
27
27
27
29
30
29,5
71
2.1.3. Iskolánk német nemzetiségi iskola, ahol 1-8 évfolyamon heti 5 óra keretében nemzetiségi német nyelv és heti 1 óra Honismeret (melyet a nemzetiségi nyelvén kell megtartani) oktatását biztosítja a tanulók számára. 2.1.4. A szabadon tervezhető órák számával és a nemzetiségi iskolákra vonatkozó plusz időkerettel növeltük meg évfolyamonként a német órákat, valamint készségtárgyak óraszámait csoportosítottuk át a kisebbségi nyelvoktatásra. 2.1.5. A tantárgyak és az óraszámok átcsoportosítása a kisebbségi német nyelv oktatására (heti 5 óra német + 1 óra Népismeret) a következőkben leírtak szerint történt: A Nemzeti köznevelési törvény 6.sz. melléklete előírása értelmében az engedélyezett kötelező óraszámukon felül +2 órával megnövelhetik az időkeretüket (DA oszlop) a nemzetiségi iskolák. 1. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből - szabadon tervezhető órából - ének-zene órából - rajzból
heti 2 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra
2. évfolyamon - kötelező óraszám növekedéséből - szabadon tervezhető órából - ének-zene órából - rajzból
heti 2 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra
- kötelező óraszám növekedéséből - szabadon tervezhető órából - ének-zene órából
heti 2 óra heti 3 óra heti 1 óra
- kötelező óraszám növekedéséből - szabadon tervezhető órából - ének-zene órából
heti 2 óra heti 3 órát heti 1 óra
3. évfolyamon
4. évfolyamon
2.1.6 A kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagait és követelményeit az 52/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent KERETTANTERV alapján készült HELYI TANTERV tartalmazza, melynek részletei a 9. sz. Mellékletben olvashatók. A kerettantervben meghatározott tananyag éves lebontásra került a helyi tantervbe.
72
A kerettantervi tananyag a kötelező órák 90 % - ára vonatkozik. A 10 %-os órakeretet gyakorlásra, készségfejlesztésre használjuk fel a német kivételével. A német nyelvből a 10 %-ot a német énekek tanulására fordítjuk. Ezt a tanmenetekben rögzítjük, melyet évente az iskolavezetés ellenőriz.
2.1.7 A TÁMOP-3.1.4 Kompetencia alapú oktatás innovatív intézményekben című pályázat 5 éves fenntarthatóságának tervezése: Az egyes évfolyamokon bevezetett kompetenciaterületek az alábbi táblázat alapján kerülnek bevezetésre
Tanév/ osztály 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
1. M M SZ M M M, SZ
2.
3. ID
M SZ M M
ID ID M ID SZ ID ID ID
4.
SZ ID ID M ID SZ ID M, ID
5.
6. SZ SZ SZ SZ SZ SZ
7. SZOC SZOC SZOC SZOC SZOC SZOC
8.
6 csop.
6 csop. 6 csop.
Jelölések: Matematika: M Szövegértés –szövegalkotás: Sz Idegen nyelvi /német/: ID Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák: SZOC A táblázat alapján belépő kompetencia alapú oktatás tantárgyi tanterveit melléklet tartalmazza. b.) A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a mindenkori 5. osztályokban valósul meg a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében. c.) Minden tanévben 1 projekt a 6. évfolyamon és két témahét a 3. és 4. évfolyamon kerül megvalósításra, melyek témáját az ÉVES MUNKATERV tartalmazza. d.) Moduláris oktatást a 7. évfolyamon az szociális, életviteli és környezeti
kompetenciák fejlesztésekor az osztályfőnöki órákba építve valósítunk meg évi két modul feldolgozásával. e.) Iskolánk az óvoda- iskola átmenet megkönnyítése érdekében kidolgozott újító szándékkal egy programot, mely a helyi tanterv része. A 7. számú mellékletben részletesen kidolgozott program minden tanévben megvalósul. f.) Fontosnak tartjuk egy olyan iskolai légkör megteremtését, amely partnerként vonja be a szülőket, a diákokat és a pedagógusokat az oktatási és az iskolán kívüli feladatokba. Ezért iskolánk kidolgozta a Családbarát iskola–
73
partneri/szülői együttműködést támogató fejlesztések, programok című innovációt, melyet a Helyi Tanterv 8. számú melléklete tartalmaz. Tanévenként kiemelten egy-egy osztály egy adott tevékenységet felvállalva vonja be a szülőket az iskolai programokba. A nyolc év leforgása alatt nyolcféle tevékenységen keresztül ismerkedhetnek az iskola belső életével a szülők. A tanórákba és a tanmenetekbe beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat: kooperatív tanulás egyéni és páros munka prezentáció tanórai differenciálás heterogén csoportokban projektmunkák heterogén csoportokban portfoliók készítése dramatikus módszerek és technikák alkalmazása önellenőrzés, mások ellenőrzése ötletroham vita Az IKT-eszközöket minden tantárgy oktatásában alkalmazunk, a következő tevékenységekhez: házi feladatok készíttetése számítógéppel tanulók információgyűjtése tanári prezentációk bemutatása tanulói prezentációk készítése, bemutatása on-line oktatási tartalmak bemutatása oktatószoftverek használata tanulói mérés-értékelés anyaggyűjtés és kiértékelés az Internet segítségével tanórán és otthon órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás dokumentálása kompetenciaterületek összekapcsolása: a digitális eszközök használata más műveltségi területekhez tartozó új ismeretek megértésekor, szimulációjakor tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata szaktárgyanként – s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni munkához
74
feladatkiosztás és teljesítés az iskolai portál segítségével felmérések, értékelések készítése megfelelő programok válaszadó eszközök alkalmazásával egyéb
és
2.1.7 A szabadon választható órák időkeretét korrepetálásra, szakköri foglalkozásra, sportórákra és csoportbontásra használjuk fel iskolai szinten. Ennek felosztása tanévenként az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően változik, mely része az éves tantárgyfelosztásnak. 2.1.9 5-8. osztályig a kötelező tanórák keretében osztályfőnöki órát kell tartani. Ennek célját, feladatait a követelményeket nevelőtestületünk az 5. számú mellékletben határozta meg: (Kerettantervi megkötés: éves szinten 10 órában egészségnevelés )
2.2
TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
2.2.1 Az iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 2.2.2 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, figyelembe véve, hogy a szülő számára ne jelentsen többletköltséget, ha új taneszközt választunk. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgyból egyéb eszközökre is szükség van. (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) 2.2.3 .A szükséges taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a megelőző év májusában írásban tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 2.2.4 A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének
75
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítjük előnyben, amelyek több éven keresztül hasznosíthatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 2.2.5 Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják (tartós kölcsönzéssel). 2.2.6 A választott tankönyvek és más tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük tanítványaink különböző szintű képességeit, azt, hogy a tanulók által használt tankönyvek, munkafüzetek differenciált fejlesztésére alkalmas, szemléletes, tapasztalati élményekre épült tanulást és képességfejlesztést tegyenek lehetővé.
2.3 A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 2.3.1 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „ A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben ill. egyes tantárgyakból az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A helyi tervben meghatározott továbbhaladás feltételeit minimumszintnek tekintjük. 2.3.2 A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Évfolyamismétlésre az 1-3. évfolyamon a tanuló csak szülői beleegyezéssel (szülői kérésre) ismételheti meg az osztályt. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A továbbhaladásról végleges döntés az osztályozó értekezleten történik. 2.3.3 Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy két tárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 2.3.4 Ha tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles (a tankötelezettség határáig). Kivételes esetekben a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet az a tanuló is, aki 3 tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot.
76
2.3.5 Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja szülői belelegyezéssel. 2.3.6 A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt. 2.3.7 A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6.évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.
2.4
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
2.4.1 Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2.4.2 Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 2.4.3 A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 2.4.4 A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, magyar irodalom, német nyelv (a 5-8. évfolyamon), matematika, informatika, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és főkövetelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 2.4.5 A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek
77
érdekében egy-egy tantárgy esetében sor kerülhet szóbeli feleletre is az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. ) 2.4.6 A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest. 2.4.7 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 2.4.8 Naplók, tájékoztató füzetek vezetése: Az Értékelő napló ”Szöveges értékelések év közben” részébe minden tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként. Az értékelés lehetséges formái: - írásbeli vélemény - pontozás, százalékérték, - szimbólumok - osztályzatok. Az Értékelő napló című lapra a következő megjegyzés felírása szükséges. „A tanulók negyedéves, féléves és év végi értékelése a tantestület által elfogadott értékelőlapokon történik. Az értékelő lapok az osztálynapló mellékleteként kerülnek elhelyezésre.” A tanév végén az üres oldalakat kihúzzuk. A használt mellékletek fajtái: 1. osztály: negyedéves, féléves, év végi értékelés 2. osztály: féléves értékelés A tájékoztató füzet vezetése megegyezik az értékelő napló vezetésével, és kibővül a szülők és az iskola kapcsolattartására irányuló bejegyzésekkel.
2.4.9 A második évfolyamon az év végi, a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni de legalább három érdemjegye legyen félévente.
78
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását általában a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 % elégtelen (1) 34-50 % elégséges (2) 51-75 % közepes (3) 76-90 % jó (4) 91-100 % jeles (5) A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödiknyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, német nyelv, matematika, .környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés - ötödik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, német nyelv, német népismeret, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német nyelv, német népismeret, matematika, informatika, természetismeret,egészségtan, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol nyelv. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, német nyelv, német népismeret, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol nyelv. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv magyar irodalom, történelem, német nyelv, német népismeret, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, angol. A Tánc- és dráma, Erkölcstan/Hit-és erkölcstan, Etika és Média tantárgyak értékelése: jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul.
2.4.10 A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.
79
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változ6 (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb
80
fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontokat tartjuk irányadónak. 2.4.11 A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;. - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; -
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek
c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
81
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. -
d) Hanyag (2) az a tanuló, akinek: - figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. - nem hajlandó munkavégzésre, - nem törődik kötelességeivel - érdektelenség, teljes közöny jellemzi, - a félévi és év végi értékelésnél ha egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott
2.4.12 Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát - végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók. Osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
82
e) Az iskolán kívü1i versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki vagy szaktanári dicséretben részesülnek. f) Megyei szintű versenyeken eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 2.4.13 Büntetés Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. Az a tanuló aki a büntetések több fokozatát vagy egy-egy súlyosabb fokozatot elért az osztályfőnök és a tantestület döntése alapján az osztálykirándulásból kizárható. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
83
2.5 Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok, és témazáró dolgozatok írásának meghatározása 2.5.1 Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása - az 1-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl- nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli plusz házi feladatot.
2.6 A mindennapos iskolai testmozgás programja célja: a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel Mindennapos testmozgás megvalósítása: 2014/2015-ös tanévben: 1-3 és 5-7. évfolyamon heti 3 testnevelés óra órarendbe beépítve + 2 sportkör 4.és 8. évfolyamon a testnevelési órák mellett heti 1 óra sportkör biztosított. játékos egészségfejlesztő testmozgás (azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra) ideje: 30’ vagy 2 X 15’ alkalom: tanítási óra részeként du. napközis foglalkozások előtt (lehetőleg a szabadban) 45’ játékos testmozgás, ha nincs de. testnevelés óra Gyógytestnevelés valamennyi rászoruló tanulónak biztosított.
Úszásoktatás Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet (a Kerettanterv) az úszásoktatásról a következőket írja: 1-4. évfolyam: „Vízhez szoktatás, az úszás technikai alapjainak elsajátítása Annak érdekében, hogy e fejlesztési témakörnek, tartalomnak a tanulók megfeleljenek, ezért az iskola lehetőségeihez mérten a mindennapos testnevelési órák tömbösítésével megszervezi az úszásoktatást a mindenkori 2. osztályosok részére az oroszlányi uszodában. Ennek költségeit a fenntartó biztosítja.
84
2.7 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal, a mindenkori tanév rendjében meghatározott időintervallumban. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszttel (NETFIT) mérjük a diákok fizikai állóképességét a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően. A mérésben a felső tagozatos tanulók vesznek részt. A NETFIT küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok és családjaik körében.
Az ORSZÁGOS ISKOLAI FITTSÉGMÉRÉS keretén belül a fittségi állapot három fő fontos összetevőjét lehet mérni, amely összefüggésben áll az általános egészségi állapottal. Ez a 3 fő komponens az aerob kapacitás testösszetétel és a vázizomzat fittsége (izomerő, erő-állóképesség, hajlékonyság). Mindegyik tesztfeladat esetén nemre és életkorra specifikus kritérium-orientált standardok alapján történik az értékelés, amelyek az egészséggel kapcsolatos minimum fittségi értékek alapján kerülnek megállapításra.
ORSZÁGOS ISKOLAI FITTSÉGMÉRÉS Testösszetétel
Testtömegindex
Aerob kapacitás
20 méteres állóképesség i ingafutás
Izomerő, erő-állóképesség, hajlékonyság Hasizomerő
törzsizomerő és hajlékonyság
Hasprés
Törzsemelés
Felsőtest izomereje
karnyújtás fekvőtámasz helyzetben
Alsó végtag izomerej e
hajlékonysá g
Helyből távolugrás
Módosított ülésből előrenyúlás teszt
Testösszetétel (bioimpedanci a-analízis) Derék és csípő körtérfogat
85
2.8 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú. Ezért már gyermekkorban szükséges az elsősegélynyújtással foglalkozó programok bevezetése és a tanulókkal való megismertetése. Iskolánk úgy döntött, hogy az elsősegély-nyújtási alapismereteket egy témahét keretében fogjuk minden évben megvalósítani. Ezen a héten a következő témakörökkel ismertetjük meg a gyerekeket: Az emberi test és működése, az eszmélet és a légzés vizsgálata, értékelése Sebek, vérzések és ellátásuk Eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfektetés Helyes viselkedés baleseti szituációban; mentőhívás A program végén egy megrendezett baleseti szituációban mérnénk fel a gyermekek teljesítményét.
2.9A sajátos nevelési igényű tanulók Intézményünk a különleges bánásmódot igénylő tanulók közül a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók csoportját is ellátja. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesül a szakértői véleményben előírtak szerint. A fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, terapeuta szakképzettség szükséges a foglalkozások megtartásához. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: SNI tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján „mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (2011. évi CXC.tv.) A fejlesztés alapelvei: A sikeres fejlesztés alapja a megfelelő környezet,az elegendő idő biztosítása . A fejlesztés sikerességét a tanulás szervezése, a segítő-támogató tényezők biztosítása és a korrekciós lehetőségek, kialakítása határozza meg. Feladatok az SNI tanulókkal kapcsolatban Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése alapján történik a rehabilitációs foglalkozások megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a különböző szakemberek tervezett és tudatos együttműködése keretében lehet eredményes.
86
Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. A rehabilitációs óra megtartása gyógypedagógusi kompetencia. Az egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülő bevonásával történik. A rehabilitációs órák számát általában a szakértői vélemény írja elő. Kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal. Az SNI tanulók sikeres integrációjához elengedhetetlen az oktatás-nevelés minden területét átfogó differenciálás. Differenciálás megjelenik: Segítségadás módjában, idejében, az alkalmazott módszerekben, közvetítési módban Tananyag tartalmában Óraszervezésben Tanítási-tanulási ütemben Célokban Számonkérés, értékelés módjában, típusában Feltételek Személyi feltételek: – fejlesztő pedagógus – gyógypedagógus, logopédus, – integráló, többségi pedagógus Tárgyi feltételek – fejlesztő szoba megfelelő bútorzattal – fejlesztő és terápiás eszközök – fejlesztő játékok – fénymásoló – lamináló gép – számítógép, számítógépes programok – szakkönyvek, szakfolyóiratok Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók speciális fejlesztéséhez A beszédfogyatékos tanuló
87
Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és - megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Alapelveink A beszédfogyatékosság, mint sajátos nevelési igény a tanuló életkori sajátosságainak módosulásával, valamint a tanuláshoz szükséges képességek részleges kiesésével, fejletlenségével járhat együtt. Éppen ezért pedagógiai munkánk során a személyiségfejlesztést egységes, komplex feladatként kezeljük és a nevelés-oktatás egész folyamatában az egyéni gyermeki sajátosságokból, a beszédfogyatékosságból adódó előnytelen különbségek csökkentésére, habilitációjára/rehabilitációjára törekszünk. Elveinket tükrözi, hogy a beszédfogyatékos tanulók számára szükséges kompetenciákat, és az állapotuknak megfelelő műveltséget kínálunk a tanulókban rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedés érdekében. A beszédfogyatékosok képességfejlesztésének főbb elvei – A tanulók fejlesztésekor törekedni kell a pszichológiai és a fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására. – A fejlesztés tudatos és tervszerű, amelyben a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. – A módszerek megválasztásakor, alkalmazásakor figyelembe kell venni az életkort, a pszichikai sajátosságokat, a beállítódást, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság fajtáját és súlyosságát. – A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, amely során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási észlelések egymást erősítve fejlődnek. – A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, amely a hierarchikusan egymásra épülő részképességek egymásra hatását, erősítését jelenti.
88
– Fontos a mozgás és sporttevékenység fokozott igénybevétele a fejlesztésnél, hiszen a nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a mozgással egybekötött verbalizálásnak, a fogalmi gondolkodás erősítésének, a téri-idői tájékozódásnak, a szerialitásnak, a ritmusnak és az izmok akaratlagos irányításának. – A beszédfogyatékos tanulók oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. – A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését. – A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót a beszédproblémája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie a reális önismeretre, a kudarcok kezelésére, az esetlegesen maradandó tünetekkel (pl. dadogás) való együttélésre, a reális pályaválasztásra. Feladataink – az egyéni fejlődési adottságokhoz, a beszédfogyatékosság típusához, súlyosságához igazított terápiás eljárások (habilitáció/rehabilitáció) alkalmazása a különböző pedagógiai színtereken, – speciális tantervek, tankönyvek, tanulmányi segédletek alkalmazása, – a tanítás-tanulás egész folyamatát átölelő differenciált tanulásszervezési formák, megoldások alkalmazása, – az egyes tartalmak módosításának, elhagyásának, egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetősége, – Differenciálni kell a kitűzött célokat az egyén adottságai és fejlődési üteme függvényében. Pl. a megkésett beszédfejlődésű tanulók olvasási, írási és szövegértési minőségben hátrébb vannak, mint a többségi tanulók. Adott idő alatt kevesebbet és mást olvassanak el, dolgozzanak fel, mint a többiek, vagy csoportban közösen oldják meg (1 olvas, 1 ír, 1 válaszol, 1 rajzol, 1 képeket azonosít hozzá). – a nevelés-oktatás és fejlesztés hosszabb időkeretek közötti megvalósulásának lehetősége, – a tanuló eseti, átmeneti vagy tartós mentesítése a követelmények teljesítése, illetve a minősítések alól, a szakértői bizottság szakvéleménye alapján, – a pedagógusok, szülők és a gyermekek közösségének felkészítése a beszédfogyatékos tanulók fogadására Fejlesztés területei: -kommunikáció Tanulásszervezési formák A frontális tanítási forma helyett csoport-, pár- vagy egyéni munkamódszer a megfelelő. Differenciált tanulásszervezéssel biztosítható a legjobban az egyéni fejlesztés. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gyermekek megtanulják azokat a technikákat, amelyek az egyéni, a páros és a csoportos kooperatív (együttműködő) feladatvégzéshez szükségesek.
89
Diszlexia, diszgráfia Diszlexiás az, akinek az olvasás-írásban elért eredménye lényegesen elmaradnak a gyermek adottságai alapján elvárható szinttől, a tanításra és a begyakorlásra fordított idő alapján elvárhatótól. (Meixner Ildikó) A diszlexiával együtt előforduló zavarok sokfélék lehetnek: – észlelési zavarok – motoros ügyetlenség – iránytévesztés – térbeli műveletek fejletlensége – figyelem problémái – emlékezet problémái Diszgráfiásnak minősül egyrészt az olyan írászavar, amely az írás vizuomotoros jellemzőinek diszfunkciójában nyilvánul meg, másrészt ide sorolandók a fonológiainyelvi jellemzők zavarából származóan az írásban megjelenő hibatípusok is. – finommotorika fejletlensége – nagymozgások vezérlésének zavarai – szenzomotoros koordináció zavara – helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, a szabályosszabálytalan alakok helyes betűzési problémái) Fejlesztés területei: – a testséma biztonságának kialakítása – a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten – a vizuomotoros koordinációgyakorlása – a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése – az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel – olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt – a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során – az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel – az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával – grafomotoros készség – beszédkészség – figyelem Diszkalkulia Diszkalkuliának tekintjük azokat a matematikatanulási zavarokat, amelyek megfelelő intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségben, vagy tartósan alacsony szintű teljesítményben nyilvánul meg. A számolási hibák formái: 1. percepciós-észlelési 2. numerikus számfeldolgozási:
90
- számjegy-és helyiértéki - matematikai törvények és szabályok ismeretének és/vagy alkalmazásának hibái - modilitásrendszerek közötti átviteli akadályozottság - speciális hibák - szöveges feladat megoldásának zavara 3. kivitelezési hibák Fejlesztés területei: – az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése – a testséma kialakítása – számemlékezet fejlesztése – a téri relációk biztonsága – a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása – a szerialitás erősítése – segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése – a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális megerősítés – a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása – motiváció felkeltése Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Figyelemzavar – Nem figyel a részletekre, az iskolai feladatokban figyelmetlenségre utaló hibákat vét – Nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatokban, mind a játékban – Gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat – Nehézségei vannak a feladatainak a megszervezésében – Nem szereti, megkerüli, megtagadja azokat a feladatoknak az elvégzését, amelyek tartós szellemi erőfeszítést igényelnek (házi feladat, iskolai munka) – Gyakran elveszti az iskolai munkához szükséges dolgokat – Figyelme könnyen elterelődik – Napi tevékenységében gyakran feledékeny Hiperaktivitás – Matat kezével, lábával, fészkelődik az ülésen – Gyakran felugrál a helyéről az iskolában – Össze-vissza rohangál – Nem tud csendesen játszani – Állandó mozgásban van – Sokat beszél Impulzivitás – Előbb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzott volna – Nem bírja kivárni a sorát
91
– Félbeszakít másokat Fejlesztés területei: – az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében – a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése – másokkal való együttműködés elsajátítása – együttműködés a családdal és más szakemberekkel – fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása – szociális-emocionális képességfejlesztés (társas kompetencia)
2.10 Országos mérés, értékelés Minden tanévben az országos mérés, értékelés keretében az olvasásiszövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődését a hatodik és a nyolcadik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően az Oktatási Hivatal szervezi meg. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető a művészeti és testnevelési órák kivételével. .
2.11 A szakmai munkaközösség véleménynyilvánítása A szakmai munkaközösség véleményét –szakterületét érintően- a pedagógiai program és továbbképzési program elfogadásához ki kell kérni.
2.12 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban német nemzetiségi oktatás folyik, ezért választható tantárgyként a felsőben az angol nyelvet kínáljuk. A választható tantárgyra a szülő előző tanév májusáig jelzi igényét az osztályfőnökökön keresztül az iskola igazgatója felé. Az igények felmérése után szervezzük a következő tanév csoportbeosztását. Választható foglalkozások az egyéb foglalkozások, melyekre szintén minden év május 20-ig jelentkezhetnek a szülők egy nyilatkozat kitöltésével. A következő tanév egyéb foglalkozásait ezek alapján szervezzük.
2.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Csoportbontások szervezésének elvei A nemzetiségi irányelv rendelet (17/2013. EMMI rendelet) alapján a Köznevelési Törvény által előírt átlaglétszám feletti osztályokban a nemzetiségi német nyelvoktatást csoportbontásban szervezzük.
92
Más tantárgyak bontására a fenntartó külön engedélyével kerülhet sor, amennyiben a magas osztálylétszám ezt indokolja. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Az egyéb foglalkozások szervezését szülői igényfelmérés után végezzük. Az alsós szülők kérhetik gyermekük számára az egyéb foglalkozás megszervezését, melynek keretében biztosítjuk a másnapi felkészülést (napközis, tanulószobai jellegű foglalkozás)a diákjaink számára. Szintén a szülői és diák igények felérése után szervezzük szakköreinket. Az egyéb foglalkozás iránti igényeket minden év május 20-ig mérjük fel. Ennek tekintetbe vételével szervezzük a következő tanévet. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
1. TANTÁRGYANKÉNTI TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben megjelent Kerettantervek alapján elkészített, tanévekre lebontott HELYI TANTERV, tantárgyankénti tananyag és követelményrendszere kinyomtatott formában külön dossziéban az igazgatói irodában került elhelyezésre.
93
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 4.1 A program érvényességi ideje: - Az iskola az 1998-ban jóváhagyott, a 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2010ben, 2013-ban és 2014-ben módosított, felülvizsgált és újra jóváhagyott pedagógiai programja alapján dolgozik. - A pedagógiai program elfogadásához a nevelőtestület kétharmados többsége szükséges. - Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 8 tanévre szól. 4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület évente, a nevelőtestületi értekezleten áttekinti, vizsgálja, az esetleges módosításokat elvégzi. Törvények és rendeletek változása esetén a hatályba lépést követően 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót. A pedagógiai program minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát az érvényességi idő végén elvégezzük (igény szerint külső szaktanácsadó segítségével). 4.3 A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására akkor kerülhet sor, ha - a tantestület nagy része kicserélődik, - a feltételek jelentősen változnak (fenntartói részről) A program módosítását kérheti: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a szakmai munkaközösség - az iskola fenntartója A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető: - az iskola fenntartójánál - a nevelői szobában - az igazgatónál - az igazgatóhelyettesnél
94
95
