A 2016. június 17én 19.45től megtartásra kerülő Rendkívüli Taggyűlés napirendi pontjának kiegészítése iránti kérelem. Kedves Sanyi (és minden érintett)! Az időközben hozzám beérkezett (elsősorban formai) észrevételekre figyelemmel a Rendkívüli Taggyűlésre az alábbi kiegészítő napirendi pontokra teszek javaslatot: 2. „Kizárások – Krisztus Magyarországi Gyülekezete Alapszabálya 3.5 pontjában a „tag kizárására” vonatkozó rész megvitatása és ez alapján szükség szerint határozathozatal az Alapszabály fenti pontjának módosításáról.” 3. „Szabad kör emailek – Az egyházon belüli emailes kommunikáció eddigi gyakorlatának áttekintése, az ebből fakadó problémák megvitatása és szükség szerint határozathozatal új gyakorlat bevezetésére vonatkozóan.” 4. „Istentiszteleti alkalmak – Az istentiszteleti alkalmak eddigi gyakorlatának áttekintése, az ebből fakadó problémák megvitatása és szükség szerint határozathozatal új gyakorlat bevezetéséről, így különösen Krisztus Magyarországi Gyülekezete Alapszabálya 2.5.3 pontjában "a szertartásrend"re és "a tanítási rend"re vonatkozó rész módosításáról.” 5. „Üdvösség kérdése – Krisztus Magyarországi Gyülekezete tagsági jogviszonyának és ennek a tag/volt tag üdvösségével való összefüggéséről a Gyülekezetben eddig megnyilvánult álláspont(ok) áttekintése, az ebből fakadó problémák megvitatása és szükség szerint határozathozatal új gyakorlat bevezetéséről.” Az egyes most javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódóan az alábbi javaslatokat terjesztem elő:
2. Kizárások Eddigi tapasztalataink alapján az egyesület (illetve valamennyi korábbi formájának) története során volt példa “puha” (indirekt, a tag saját bűnei miatti) és “kemény” (a tag nyílt, rendszerrel szembeni kiállás miatti) kizárásra is. Ezek között van olyan, ami ma már vitatható, azaz ma nem biztos, hogy megint így csinálnánk. A korábbi kizárások vitathatósága alatt azt értem, hogy gyakran két érintett fél közül az egyik fél döntéshozó is volt. A vesztes pedig üdvösségtudatával, kapcsolataival fizetett. Az alapszabály most érvényben levő, ide vonatkozó része: „III. FEJEZET A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI … 3.5 A jogszabályt, az alapszabályt vagy a Gyülekezeti határozatot sértő, illetve a Gyülekezet céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén, különös tekintettel a Gyülekezet vallási jellegű működésére, a tag kizárásáról a Vezetőség jogosult írásban, határozattal dönteni,
amennyiben megítélése szerint a tag nem követi a Bibliai tanításokat. A kizárás szándékáról a tagot a vezetőség a kizárás tárgyában döntő ülés megtartása előtt értesíteni köteles. Az értesítésben meg kell jelölni a kizárás okát és tájékoztatni kell a tagot a védekezés lehetőségéről. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A vezetőség határozatával szemben a kizárt tag, a határozat jogszabálysértő jellegére hivatkozva a bírósághoz fordulhat.”
Határozati javaslat: Krisztus Magyarországi Gyülekezete Alapszabálya 3.5 pontjának szövege az alábbiakra módosul: „A jogszabályt, az alapszabályt vagy a Gyülekezeti határozatot sértő, illetve a Gyülekezet céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén, különös tekintettel a Gyülekezet vallási jellegű működésére, a tag kizárását bármelyik tag kezdeményezheti amennyiben megítélése szerint a tag nem követi a bibliai tanításokat. Ebben az esetben a kezdeményező tag a kizárásra javasolt tagot Mt 18:1517 alapján először személyesen négyszemközt utasítsa rendre. Ha úgy ítéli meg, hogy nem hallgatott rá, vegyen maga mellé további egykét tagot, hogy két három tanú előtt erősíttessék meg minden szó. Ha velük együtt úgy ítélik meg, hogy azokra sem hallgatott, mondja meg a Gyülekezet egész tagságának; ha az egész tagság úgy ítéli meg, hogy rájuk sem hallgat, elveszti a tagságát. Erről a rendes/rendkívüli Taggyűlés határozatban hozhat döntést. Ha viszont nem az egész tagság utasítja el, hanem van a tagok között olyan, aki egybegyűlik Jézus nevében a kizárásra ítélt taggal, – ezzel kinyilvánítva, hogy testvéri közösséget vállal vele – , azok között Mt 18:20 alapján ott van Jézus, maradjon meg hát a tagsága is. Ebben az esetben a kizárt tag gyülekezeti tagsága a Taggyűlés ellentétes tartalmú határozata ellenére megmarad. Erről a továbbra is testvéri közösséget vállaló tag írásban értesíti a hivatalos tagjegyzéket az Alapszabály 3.7 pontja alapján az Elnökség felkérésére vezető tagot, aki ez alapján a Taggyűlés által korábban kizárt tagot a hivatalos tagjegyzékbe felvenni/benne hagyni köteles. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A tagság határozatával szemben a jellegére hivatkozva a bírósághoz fordulhat. Az alapszabály az olyan szélsőséges esetekkel, mint például két ember egymást tagnak tartja, de más nem, nem foglalkozik. Ezeket a szituációkat a tagság imáira bízza.”
3. Szabad kör emailek Eddigi tapasztalataink alapján az egyesület (illetve valamennyi korábbi formájának) története során kialakult szokások között vannak olyanok, amik gátolják a kommunikációt, közös dolgaink megbeszélését. Ezek közül kettőt emelünk itt ki. Az első az eddigi hírlevél kezelési gyakorlat. Az egyesület valamennyi tagja jogosult kapni a “
[email protected]” címre küldött leveleket. Az erre a címre küldött leveleket azonban tartalmilag szűrik. Nem minden levél megy ki a tagoknak, és ami kimegy, az sem azonnal.
Határozati javaslat: Az egyesület áttér a “kme
[email protected]” cím használatára. Ez a csoport működésében nem moderált, csak a spameket szűri automatikusan, bármely tag által küldött levelet késlekedés és moderálás nélkül eljuttatja a feliratkozott tagokhoz.
4. „Istentiszteleti alkalmak Eddigi tapasztalataink alapján az egyesület (illetve valamennyi korábbi formájának) története során kialakult szokások között vannak olyanok, amik gátolják a kommunikációt, közös dolgaink megbeszélését. Ezek közül kettőt emelünk itt ki. A második az istentiszteletek „rendjének” eddigi gyakorlata. Eddigi tapasztalataink alapján az egyesület istentiszteleti alkalmain válogatott tagok ellenőrzött üzenetei hangozhatnak/hangoznak el, az ő mondandójuk ki van hangosítva, meghallgatásuk kötelező/ajánlott. Az ettől eltérő tevékenység nem támogatott/hagyományosan megkérdőjelezett/elítélt. Egy gyakorlati jelenséget kiemelve: az elhangzott üzenetek nem minden jelenlévő számára időszerűek. Gyakorlatunk hagyományosan megfosztja a tagokat attól, hogy időszerű dolgait az egyesület arra fogékony tagjai elé hozza, közösségben legyen. Az ilyen irányú tevékenységét megkülönbözteti, és hátrányos helyzetbe hozza a válogatott tag ellenőrzött üzenetének meghallgatásával szemben. Gyakorlati jelentőségét kiemelve: az a bizonyos heti fél nap nagy érték. Azt szeretnénk, hogy töltsük valódi közösségben. Ez nem zárja ki azt, hogy pont ugyanúgy menjenek tovább az istentiszteleti alkalmak, mint eddig, ha valóban erre van igény. De ha van másra is, akkor azt ne cenzúrázzuk, hanem hallgassuk meg, hogy megvizsgálhassuk és megítélhessük. Az alapszabály most érvényben levő, ide vonatkozó része: „II. FEJEZET A GYÜLEKEZET SZERVEZETE …
2.5. VEZETŐSÉGI CSOPORT … 2.5.3. A Vezetőség feladata a szertartásrend és a Gyülekezeti hitvallás meghatározása, továbbá a Gyülekezet lelki szükségleteinek megfelelően a tanítási rend meghatározása.”
Határozati javaslat: Krisztus Magyarországi Gyülekezete Alapszabálya 2.5.3 pontja törlésre kerül, ehelyett az Alapszabály III. "A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI" FEJEZET az alábbi 3.8 ponttal egészül ki: „Az egyesület istentiszteleti alkalmain a tagok üzenetei kihangosítás nélkül hangoznak el. Akiknek van mondanivalójuk egymásnak, és meghallgatják egymást, és ezzel másokat nem zavarnak, azokat a többi tag ebben a közösségükben semmilyen módon nem korlátozza. Ha az összes jelenlevő egy embert hallgat, akkor 1Kor 15:2933 alapján ketten vagy hárman szóljanak, és a többiek vizsgálják és ítéljék meg, amit hallanak. Ha a beszélőn kívül valaki másnak támad mondanivalója, akkor a beszélő hallgasson el, és engedje szólni a következőt. Mert valamennyien szólhatunk. Így mindenki tanulhat és bátorítást kaphat belőle.”
5. Üdvösség kérdése Eddigi tapasztalataink alapján az egyesület (illetve valamennyi korábbi formája) azt állította, vagy kimondatlanul a szerint bánt testvérekkel, hogy csak a tagsága üdvözül, aki nem tag, az nem üdvözülhet. Ez az állítás nyilvánvalóan nem volt igaz. Példa erre a Gyülekezeten kívüli testvérekkel való házasság tiltása, vagy, ahogy tanulmányozások során keresztény embereket, akár volt gyülekezeti tagokat is módszeresen törekedünk meggyőzni arról, hogy nincs üdvösségük. A gyenge tagbiztonság, a szólásszabadság hiányosságai, valamint a vezetésorientált kultúra evvel a téves állítással/kimondatlan gyakorlattal együtt már egy rendszerszintű problémává vált. A személyes veszteségek nagy részéről a tagság többsége még csak nem is értesült (kemény és puha kizárások/a szabad véleménynyilvánítás valós vagy kimondatlan korlátozása). Nem a mi feladatunk a károsultak felelősségét firtatni, hogy előjönneke az őket ért sérelmekkel. Épp ellenkezőleg: Máté 5,2324 alapján úgy tartjuk, hogy jár nekik a megbékülés részeként a bocsánatkérés, együttérzés és helyreállítás. Ha bármelyikük az őt ért fájdalmak ellenére előhozakodik a történetével, azért hálásak lehetünk. A rendszerszintű problémát a megalkotásához hasonló következetességgel bontsuk le. A alábbi pár mondat legyen kint az egyesület honlapján, hangozzon el minden alkalommal, amikor valaki az egész egyesülethez szól, valamint legyen ott az egyesület nevében
nyilvánosságra hozott valamennyi tartalomnál (videó, hangfelvétel, írás, stb…). Ez legyen szokásunk legalább egy évig, vagy addig, amíg másként nem döntünk.
Határozati javaslat: A alábbi pár mondat legyen kint az egyesület honlapján, hangozzon el minden alkalommal, amikor valaki az egész egyesülethez szól, valamint legyen ott az egyesület nevében nyilvánosságra hozott valamennyi tartalomnál (videó, hangfelvétel, írás, stb…). Ez legyen szokásunk legalább egy évig, vagy addig, amíg másként nem döntünk: „Krisztus Magyarországi Gyülekezete és valamennyi korábbi formája úgy bánt testvérekkel, mintha csak az üdvözülhetne, aki a Gyülekezet tagja. Ez az állítás nyilvánvalóan nem volt igaz. Az így bekövetkezett személyes veszteségek nagy részéről a tagság többsége még csak nem is értesült (kemény és puha kizárások/a szabad véleménynyilvánítás valós vagy kimondatlan korlátozása). Nem a mi feladatunk a károsultak felelősségét firtatni, hogy előjönneke az őket ért sérelmekkel. Épp ellenkezőleg: Máté 5,2324 alapján úgy tartjuk, hogy jár nekik a megbékülés részeként a bocsánatkérés, együttérzés és helyreállítás. Ha bármelyikük az őt ért fájdalmak ellenére előhozakodik a történetével, azért hálásak lehetünk.” Üdvözlettel: Török Iván
