„Világgazdasági válság és a hazai válságkezelés esélyei” Sopron, 2009. 09. 29.
Elıadó: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem
Egy jó és egy rossz hír a világból
a.) Jó hír: A világgazdasági válság elérte mélypontját, innen már csak emelkedés jöhet! b.) Rossz hír: Senki nem akarja elhinni!
1
A globális válság megválaszolatlan kérdései • • • •
Finanszírozási válság? Modernizációs válság? Gazdasági válság? Modellválság? Ma már sokat tudunk a válság elızményeirıl és hatásairól, a tüneti jelenségeket már-már eredményesen kezeljük, de a válság utáni idıszakról, a fenntartható gazdasági fejlıdés követelményeirıl, az újkapitalizmus jellegzetességeirıl – ami más lesz mint a korábbi – alig van kiérlelt elgondolásunk
Milyen típusú válsággal állunk szemben?
V
U
L
„A”
„B”
„C”
„D”
Nagy valószínőséggel a „D” típussal kell számolnunk, erre utalnak a gyorsan módosuló nemzetközi prognózisok!
2
Melyek a válság „tüneti” jelenségei • Pénzáramlás gyengülése, a bankok egymás közötti kölcsönügyleteinek befagyása, FDI áramlás (befektetési hajlandóság) radikális mérséklıdése, • Versenyszektor mőködési célú finanszírozásának veszélybe kerülése, • Gazdasági teljesítmények meredek csökkenése – érdekes módon a legfejlettebb országokban, • Beruházások leállása és munkahelyek tömeges megszőnése, • Állami szerepvállalás szorgalmazása és piacgazdaságtól szokatlan felértékelıdése, • Globális megoldások helyett „befelé fordulás” és protekcionista intézkedések térhódítása • Az állami elvonások mérséklése helyett az adó- és járulékterhek emelése – a terhek „átrendezése” a lakosságra
Melyek a válság igazi okai • Állami szerepvállalás elbizonytalanodása, • Laza monetáris és fiskális politika a világ meghatározó országaiban (túlköltekezés visszaütése), • Gazdasági fejlıdést biztosító húzóerık tartós gyengülése (őrkutatás, ICT szektor, fegyverkezés), • Új és dinamikus, olcsó munkabérő országok versenytársként történı megjelenése (következményként a növekvı költségek nem érvényesíthetık az árakban), • Innováció és K+F tevékenység stagnálása, következményként a termékszerkezet megújításának elmaradása, • Hozzáadott-értéken belül a profit és a bérek eltérı ütemő fejlıdése (fizetıképes kereslet gyengülése),
3
Real GDP változása 2001-2010 között 14,0 % 12,0
10,0 8,0 6,0 4,0 2,0
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
-2,0
2001
0,0
-4,0 -6,0 United States
Euro area
China
Hungary
Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009
Költségvetési mérleg 2001-2010 között 15,0 % 10,0
5,0
0,0
2001
2002 2003 2004
2005
2006 2007
2008 2009 2010
-5,0 -10,0 -15,0 United States
Euro area
China
Hungary
Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009
4
Bruttó államadósság a GDP százalékában (2001-2010) 120,0 %
100,0
80,0
60,0 82,3% 80,8%
40,0 73,0%
65,8%
20,0
United States
Euro area
China
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
0,0
Hungary
Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009
százalék (elızı év=100)
A jövedelem alapú GDP fıbb összetevıinek évenkénti változása (2000-2007) 2,0
1,5
1,0
Vállalkozási nyereség aránya növekvı
0,5
0,0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
-0,5
-1,0 -1,5
Munkavállalói keresetek aránya mérséklıdı
-2,0
Compensation of employees Taxes on production and imports less subsidies Gross operating surplus and mixed income
Employer's social contributions Wages and salaries
European Economic Statistics, 2008 (page 37)
5
FDI állomány (inward stock) a „triász” térségeiben, 2008 Észak-Amerika 2692 Mrd US $
EU-15 országok 5842 Mrd US $
EU-12 országok 590 Mrd US $ Közép- és Dél-Amerika 1182 Mrd US $
Yearly FDI inflows
2147 1858
Kína - Hong Kong 1213 Mrd US $
1396
Japán 203 Mrd US $
890 2005 2006 2007 2008
Forrás: World Investment Report United Nations, Geneva, 2009
A nemzetközi tıkeáramlás irányultságának és összetételének változása az EU-27 országokban (1990-2008) 200
*2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
0 1990
milliárd euro
100
-100
-200
-300
-400
Tıkekihelyezés fıbb indokai: • high-tech megfontolások, • gyors megtérülés lehetısége, • piacszerzési szándék, • adózási elıny kihasználása
-500
Beérkezı FDI
Kiáramló FDI
Tıkeegyenleg
Forrás: FDI flow in the EU, EUROSTAT, 2009
6
Többfrontos válságkezelés: • Stabilizálni kell az államháztartást, kiemelten a központi költségvetést, • Stabilizálni, majd növekedési pályára kell állítani a gazdaságot, • Enyhíteni kell a válság társadalmat érintı negatív hatásait (fizetıképes kereslet nélkül nincs tartós gazdasági növekedés)
Az EU-27 országok államháztartási bevételei a GDP százalékában, 2008
EU-27 országok átlagos bevételei a GDP arányában 44,5%
50,0
40,0
A jövedelemcentralizáció közvetetten az állami szerepvállalás kiterjedtségét is tükrözi
30,0
20,0
46,5% 10,0
Románia
Szlovákia
Litvánia
Írország
Lettország
Spanyolország
Bulgária
Észtország
Lengyelország
Málta
Görögország
Anglia
Csehország
Szlovénia
Portugália
Luxemburg
Ciprus
Németország
Hollandia
Olaszország
Magyarország
Belgium
Ausztria
Franciaország
Dánia
Finnország
0,0 Svédország
bevételi, kiadási arány (%)
60,0
Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009
7
Az EU-27 országok államháztartási kiadásai a GDP százalékában, 2008 bevételi, kiadási arány (%)
60,0
EU-27 országok átlagos kiadásai a GDP arányában 46,8 %
50,0
40,0
30,0
A kiadások elkerülhetetlen szőkítése az ellátási színvonal romlásával fog járni
20,0
49,8%
10,0
Szlovákia
Litvánia
Románia
Bulgária
Lettország
Luxemburg
Spanyolország
Írország
Észtország
Csehország
Szlovénia
Lengyelország
Ciprus
Németország
Málta
Görögország
Hollandia
Anglia
Portugália
Ausztria
Finnország
Olaszország
Magyarország
Dánia
Belgium
Svédország
Franciaország
0,0
Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009
Az EU-27 országok államháztartási bevételeinek és kiadásainak egyenlege a GDP százalékában, 2008 60,0
50,0
40,0
30,0
EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -2,3%
20,0
10,0
3,3%
Írország
Románia
Anglia
Málta
Görögország
Lettország
Spanyolország
Lengyelország
Franciaország
Magyarország
Litvánia
Észtország
Portugália
Olaszország
Szlovákia
Belgium
Csehország
Hollandia
Szlovénia
Ausztria
Németország
Ciprus
Bulgária
Luxemburg
Dánia
Svédország
-10,0
Finnország
0,0
-20,0
Bevételek
Kiadások
Egyenleg
Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009
8
Az EU-27 országok államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában – hiány szerint rangsorolva, 2009 70,0
60,0
Magyarország objektív okok miatt nem tudott élni a hiány növelésével
50,0
40,0
30,0
20,0
EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -6,0% 3,9%
10,0
Anglia
Írország
Lettország
Spanyolország
Franciaország
Kiadások
Lengyelország
Litvánia
Portugália
Románia
Szlovákia
Görögország
Belgium
Olaszország
Ausztria
Csehország
Málta
Bevételek
Németország
Hollandia
-20,0
Magyarország
Észtország
Ciprus
Svédország
Luxemburg
Bulgária
Finnország
Dánia
-10,0
Szlovénia
0,0
Egyenleg
Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, Spring 2009
A GDP arányában számolt államadósság változása (2008-2009) 120,0%
Növekvı bruttó adósság 100,0% Adósságállomány lényegében egy halasztott adó
80,0%
2008 2009
60,0%
40,0% 80,8% 73,0%
20,0%
DK
CY
EE
LU
BU
LT
RO
SI
CZ
SK
FI
LV
SE
ES
PL
NL
IE
MT
UK
AT
DE
EU-27
EU-15
PT
FR
HU
BE
IT
EL
0,0%
Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009
9
Válság hatása a közteherviselési rendszerekre • A GDP gyorsabban csökken mint az adófizetési kötelezettség, így átmenetileg emelkedik a GDP arányos közteher, • A költségvetési hiányok emelkedése és a romló gazdasági teljesítmények miatt felértékelıdnek az adóés járulékbevételek, • Módosulnak a közteherviselés súlypontjai (direkt adók – a progresszivitás erısödése ellenére – mérséklıdnek, a közvetett adók szerepe nı, új közbevételi jogcímeket alkotnak), • A közterhek növekedésének elkerülése érdekében az adóalanyok az informális gazdaság felé mozdulnak el, • Erısödı figyelem a közteherviselési rendszer hatékonysága iránt, s erısödik a korrekciós igény
A közteherviselési rendszereket érintı jellegzetes változások (2007-2009) a.) Átfogó adóreformok (USA, Németország, Franciaország, Kína, Dánia, Ausztria);
b.) Adómodernizáció - hatékonyságjavító és strukturális változásokat eredményezı programok ();
c.) Válságkezelı intézkedések: •
Költségvetési egyensúlyt javító (bevételnövelı) intézkedések ();
•
Gazdasági teljesítményeket ösztönzı szabályozó változások ();
d.) Virtuális jellegő programok - valódi döntéseket nem vállaló megoldások
10
Magyarország helyzete több szempontból azonos íven mozog az EU-27 országokban zajló jelenségekkel (idınként az élbolyban, idınként a követık között)
Állandósult gondunk: négyes deficit • Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); • Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint • Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel változás, reálértéken stagnáló hozzáadottérték); • Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlı és az exportált termékekben rejlı tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az „ikerdeficit” problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági- és tudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük!
11
Folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd €, illetve % a GDP arányában) 0,0%
-1,0%
0,0 1992 1993 1994 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007 *2008 fizmérleg hiány %-ban
millió €
1 000,0
-2,0%
-1 000,0
-3,0% -2 000,0 -4,0% -3 000,0 -5,0% -4 000,0
-6,2% -7,2%
-5 000,0
-7,1%
-7,8%
Folyó fizetési mérleg tartalma: -6 000,0 • Áru export és import, • Szolgáltatás export és import -7 000,0 • Jövedelem be- és kiáramló értéke
-6,4% -7,5% -7,5%
-6,0%
-7,2% -7,0%
-8,7%
-8,6%
-8,0%
-8,8%
-9,0%
-8 000,0
-10,0%
millió €
százalék
Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2/2008
Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában (1996-2009) 90,0
73,0% 80,8%
80,0 71,7%
65,6% 62,3%
70,0
60,4%
59,5%
65,8%
61,7%
60,0 50,0
54,2%
55,8%
58,1%
59,4% Az adósságszolgálat a GDP 4,8-5,0%-át, az államháztartási kiadások 8,6-8,8%-át köti le
52,1%
40,0 30,0 20,0 10,0
*2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
0,0
Forrás: General Government Data, EUROSTAT, 22 April 2009
12
Az adósságállomány után fizetendı kamatkötelezettség a GDP százalékában az EU-27 országokban (2009-2010) 6,0%
A GDP arányában számolt 4,84,9%-os kamatteher az államháztartási kiadások cca 9,0-9,5 %-ának felel meg
5,0%
4,0%
3,0%
2009 2010
2,0%
1,0%
LU
EE
BU
CZ
FI
SK
LT
SE
RO
SI
DK
ES
LV
CY
NL
PL
UK
DE
FR
EU-27
IE
EU-15
AT
PT
BE
MT
IT
EL
HU
0,0%
Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009
70,0
Pontosan 10 évre volt szükségünk a már egyszer elért teljesítmény meghaladásához
60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0
*2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
-10,0
1981
0,0 1980
százalék (1980=100)
A bruttó hazai termék, az egy keresıre jutó reálbér és a háztartások fogyasztása (1980=100)
-20,0 -30,0 -40,0
Bruttó hazai termék
Háztartások fogyasztása
egy keresıre jutó reálbér
13
Adóbevételek a költségvetési bevételek százalékában, 2008 1 200 000
100,0%
Válsághelyzetben felértékelıdnek az adó- és járulékbevételek
1 000 000
95,0%
800 000 90,0%
600 000
88,1% 85,0% 400 000
80,0% 200 000
Adó- és járulékbevételek értéke
FI
EL
BG
LV
NL
PT
SE
EE
LT
Költségvetési bevételek összértéke
CZ
MT
HU
SI
RO
DK
CY
IE
PL
SK
AT
UK
LU
FR
IT
DE
ES
75,0% BE
0
Adóbevételek a ktgv-i bevételek arányában
A hazai adóterhelés a GDP százalékában (1998-2009)
40,5% 25 000
40,4% 40,0% 39,9%
20 000
39,5%
39,5% 15 000
39,2%
adóterhelés a GDP %-ában
41,0%
39,0%
39,1% 38,9%
38,5%
38,5% 10 000
38,5%
38,0%
38,3% 38,2%
38,2% 37,5%
38,0%
5 000
37,0%
GDP érték (piaci beszerzési áron)
Adóterhelés összértéke
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
36,5% 1999
0 1998
milliárd Ft
30 000
Adóterhelés a GDP százalékában
14
Az adók közgazdasági funkciók szerinti megoszlása, 2008 60,0%
50,0%
40,0% 5,3%
30,0%
20,0%
20,1%
10,0% 14,5%
fogyasztást terhelı adók
SI
SK
PL
RO
MT
LT
HU
LV
CY
CZ
munkát terhelı adók
EE
UK
BG
FI
SE
PT
AT
NL
IT
LU
FR
ES
IE
EL
DE
BE
DK
0,0%
tıkét terhelı adók
Szembesülni kell azzal, hogy a költségvetési megszorításokkal csak ideig – óráig teremthetı egyensúly, az érdemi változáshoz a gazdaság teljesítıképességét kell növelni!
15
A GDP teljesítmény változása (1987-2009) 8,0 %
növekedés és felzárkózás
6,0 4,0
visszaesés
2,0
stabilizáció 2008
*2009
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
-2,0
1987
0,0
-4,0 -6,0
átalakulási válság
-8,0 Jogos kérdés: Hol és mit rontottunk el?
-10,0 -12,0 -14,0
Forrás: KSH és az MNB adatai alapján a szerzı összeállítása
A nemzetgazdasági szintő bruttó hozzáadott-érték megoszlása (1992-2008) 100,0%
százalék
80,0%
60,0%
40,0% 53,4%
50,7%
52,5%
56,9%
56,7%
56,5%
56,4%
57,9%
58,5%
20,0%
vállalatok
pénzügyi szektor
kormányzati szektor
háztartások
*2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1995
1994
1993
1992
alakulása döntı mértékben a versenyszektor teljesítményein múlik
1996
A hazai hozzáadott-érték 0,0%
egyéb
Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái, KSH, 2009
16
A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezık (1997-2008)
Hozzáadott-érték 100,0%
Létszám többlet 0,6 %
Tıke gyarapodás 68,2%
Termelékenység 31,2%
Munka intenzitás 3,3%
Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövıben?!
Tıke intenzitás 27,9%
Magyarországra érkezı külföldi mőködıtıke befektetések éves értéke és állománya (1990-2009) 7 000
70 000
• elızmény nélküli vállalkozásalapítás, • eredménybıl történı visszaforgatás
5 000
50 000
4 000
40 000
3 000
30 000
2 000
20 000
1 000
10 000
Mőködı tıkebefektetés éves értéke
2008
*2009
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0
1991
0
1990
millió € (inflow)
60 000
Három lényeges szakasz: • tulajdonrész vásárlás,
millió € (stock)
6 000
Külföldi tulajdonú tıke halmozott értéke
Forrás: World Investment és az EUROSTAT adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése
17
A társaságok jegyzett tıkéjébıl a külföldi érdekeltségő társaságok tıkerészesedése nemzetgazdasági ágak szerint , 2008 egyéb szolgáltatás 1,5%
humán szolgáltatás 1,3%
szakmai és adminisztratív tevékenység 6,5%
mezıgazdaság 0,3%
bányászat 0,9% feldolgozóipar 14,8% villamos és egyéb energia 3,4%
ingatlanügyletek 3,5%
vízellátás, gazdálkodás 0,1% kereskedelem 5,6% szállítás, raktározás 1,0% idegenforgalom 0,8% informatika, kommunikáció 3,0%
pénzügyi szektor 57,2%
A bruttó hozzáadott-érték a nettó árbevétel arányában (1992-2008)
25,0%
50 000 20,0% 40 000
Piaci értékítéletet tükrözı arányszám
15,0%
30 000 10,0% 20 000 5,0%
10 000
nettó árbevétel értéke
bruttó hozzáadott-érték
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
0,0% 1993
0 1992
milliárd Ft
60 000
hozzáadott-érték arány (%)
30,0%
70 000
hozzáadott érték aránya (%)
18
Gazdasági szereplık és teljesítmények, 2008 Vállalkozások száma
1,2%
Bruttó hozzáadott-érték
nagyvállalkozás
1,5%
56,9%
középvállalkozás
7,7%
16,4%
kisvállalkozás
14,6%
97,3%
26,7%
89,6%
mikrovállalkozás
12,1%
Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2009
A feldolgozóipar egy foglalkoztatottjára jutó bruttó hozzáadott-érték a feldolgozóiparban, 2007 180,0 160,0 140,0 120,0 100,0 EU-15 országok átlaga 62,8 ezer €/fı
80,0 60,0 40,0 20,0
22,2 €/fı
LT
LV
EE
PL
SK
HU
CZ
SI
PT
CY
MT
EL
IT
ES
FR
DE
SE
DK
UK
LU
FI
NL
BE
IE
0,0
Forrás: EUROSTAT Database
19
Társas vállalkozások eredménymutatói (pénzügyi szektor nélkül számolva), milliárd Ft 2006 Üzemi (üzleti) eredmény egyenlege
2007
2008
2 503,5
2 891,1
2 754,0
199,1
311,2
-1 086,6
Szokásos vállalkozási eredmény egyenlege
2 702,6
3 202,3
1 667,4
Rendkívüli eredmény egyenlege
438,0
615,7
-58,9
3 140,6
3 817,0
1 608,5
Pénzügyi mőveletek egyenlege
Adózás elıtti eredmény egyenlege
Forrás: APEH szokásos éves jelentései alapján Pitti Zoltán számításai
A magyar gazdaság kitörési pontja az exportteljesítmények növelése (piacbıvítés, termékszerkezet korszerősítés, a termékekben rejlı hazai tudástartalom szélesítése)
20
A társaságok export teljesítménye a nettó árbevétel arányában (1997-2008) 30,0%
60 000
25,0%
50 000 20,0%
exp o rt arány (% )
m illiá rd Ft
70 000
40 000 15,0%
A javuló exportarány mögött a piaci irányultság, a tulajdonosi háttér és a termékösszetétel koncentrációja húzódik
30 000
10,0%
20 000
5,0%
10 000
0
0,0% 1997
1998
1999
2000
2001
Nettó árbevétel
2002
2003
2004
2005
Export-bevétel
2006
2007
2008
Export a nettó árbevétel %-ában
A társas vállalkozások export teljesítménye területi egységek szerint, 2008
4,2%
2,4%
0,7% 2,3%
13,2% 13,4% 34,7% 3,7%
2,3%
9,0%
3,4%
1,6 2,0% 2,0%
0,6%
0,4% 0,7%
0,8%
2,3% 1,3%
0,7%
Jelmagyarázat 3,8 milliárd Ft felett 2,8-3,7 milliárd Ft között 1,8-2,7 milliárd Ft között 0,8-1,7 milliárd Ft között 0,7 milliárd Ft alatt
21
A versenyszektor innovációs teljesítménye fıbb innovációs típusok szerint (1989-2008) 100,0% Termékszerkezet modernizációja
90,0% 80,0% 70,0%
Gépesítés, eljárási folyamat, logisztika
60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0%
Gazdálkodási formáció, szervezeti struktúra változtatása
10,0% 0,0%
1989-1991
1992-1994
1995-1997
szervezeti innováció
1998-2000
2001-2004
technológiai innováció
2005-2008
termék innováció
A versenyszektor K+F ráfordításai tulajdoni jelleg szerint (1997-2008)
120 000 100 000 80 000 60 000 40 000
Külföldi vállalkozások
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
0
Hazai vállalkozások
20 000
Forrás: APEH éves gyorsjelentései alapján Pitti Zoltán számításai, 2009
22
Fontos megállapítás: az innovációs teljesítmények javítása és a K+F ráfordítások növelése nélkül a kibocsátás arányában mért hozzáadott-érték arány nem javulhat, s amennyiben ez a mutató továbbra is alacsony szinten marad, úgy a bruttó kibocsátás dinamikus növekedése mellett is csak közepes ütemben leszünk képesek gyarapítani az életminıség javítását finanszírozó hazai hozzáadott-értéket!
A gazdasági növekedés alternatív pályái (2000-2007, illetve 2008-2013) 6,0%
4,0%
2,0%
KP
0,0%
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
*2012
*2013
-2,0%
„A” -4,0%
-6,0%
„B”
„C”
Választ igénylı kérdések: • a fordulathoz létrehozható-e egy társadalmi-gazdasági megállapodás? • mi lesz a növekedés motorja? • tudunk-e tartósan növekedni az egyensúly veszélyeztetése nélkül?
-8,0%
Konvergencia Program
dinamikus növekedési pálya
szintentartó fejlıdési pálya
leszakadó pálya
23
A fenntartható gazdasági fejlıdési pályán maradás alapvetı kérdései • Egyensúlyteremtés és növekedésösztönzı program; • Gazdaságfejlesztési stratégia (versenyképesség, exportképesség, növekedési motor, klaszterképzı erı, befektetés-ösztönzı közgazdasági szabályozás); • Gazdasági szerkezet korszerősítése (ágazati, vállalkozási méret, területi, tulajdoni – erıforrás átcsoportosítás a magasabb hozzáadott-értéket biztosító vállalkozásokba); • Innovatív magatartás erısítése, K+F ráfordítások növelése; • Adórendszer modernizációja (teljesítmény-ösztönzés, igazságosság, költségvetési megfontolások); • Munkahelyteremtés – egyfelıl termelı szektor erısítése, másfelıl a szociális biztonság növelése; • Az oktatási szektor (kibocsátó) és a gazdasági szektor (felvevı) közötti összhang megteremtése
Befejezés helyett egy ajánlás:
„Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell hogy helyben maradjunk!”
24
A szerzı elérhetısége: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem E-mail:
[email protected] Tel.: 30-9/603-208
25
