A járási rendszer kialakításának folyamata, tapasztalatai Nógrád megyében
A Kormány célul tűzte ki a jó állam megteremtését, melyre vonatkozó elgondolások a Jó állam fejlesztési koncepcióban öltenek testet. A koncepció alapján három jelentős igazgatási program indult 2011-ben: az igazságügyi és az önkormányzati reform, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program. A Magyary program célul tűzte ki – többek között - a járási államigazgatás kialakítását.
Az előkészítést követően a Kormány 2011. szeptember 1-jén – az 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatban - döntött a járási rendszer kialakításának koncepcionális elveiről, melynek alappillére, hogy a Kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását.
A járási rendszer kialakításának szakmai megalapozása érdekében a Hétfa Kutató Központ által kutatóintézeti szakmai tanulmány készült. A kutatási tapasztalatok birtokában alakította ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, mint a járások előkészítéséért felelős szaktárca – előzetes szakmai egyezetések alapján – a javaslatát a járások területére vonatkozóan.
Ennek előkészítésében a kormányhivataloknak is jelentős szerep jutott. Az önkormányzatokkal folytatott konzultáció alapján véleményezték a járások területének kialakítására vonatkozó előzetes koncepciót, illetve – több körös eljárás keretében – indokolással alátámasztott javaslatokat tettek a járási határok elhelyezkedésére. Erre a tevékenységre a Nógrád Megyei Kormányhivatalnál – Kormánymegbízott Úr közvetlen irányításával - három fős munkacsoport jött létre.
A járási koncepciót a KIM széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátotta. Az egyeztetések tapasztalatainak feldolgozása után kezdetét vehette a jogalkotási munka. A közigazgatási és igazságügyi miniszter 2012. március végén nyújtotta be a Parlamentnek a járási rendszer kialakításával összefüggő törvényjavaslatot, melyet az Országgyűlés június 4-én fogadott el, és megszületett a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény.
2012. júliusában több kormánydöntés is született a járási hivatalok feladat- és hatásköréről, a járások székhelyéről, illetékességi területéről: - a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2012.(VII.26) Korm. rendelet, - a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Korm. rendelet. Ez utóbbi már tartalmazta a járások végleges közigazgatási területére és illetékességére vonatkozó adatokat.
A JÁRÁS SZÉKHELYE
TERÜLETE
LAKOSSÁG-
A JÁRÁSHOZ TARTOZÓ
(km2)
SZÁM (fő)
Balassagyarmat
533
41.230
29
Bátonyterenye
273
22.683
8
Pásztó
551
32.312
26
Rétság
435
25.164
25
Salgótarján
474
67.382
29
Szécsény
277
20.123
14
TELEPÜLÉSEK SZÁMA
Nógrád megyei járási hivatalok neve
lakosság
székhelye
Balassagyarmati Járás
41 230 fő
Balassagyarmat
Bátonyterenyei Járás
22 683 fő
Bátonyterenye
Pásztói Járás
32 312 fő
Pásztó
Rétsági Járás
25 164 fő
Rétság
Salgótarjáni Járás
67 382 fő
Salgótarján
Szécsényi Járás
20 123 fő
Szécsény
illetékessége Becske, Bercel, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Csesztve, Csitár, Debercsény, Dejtár, Drégelypalánk, Érsekvadkert, Galgaguta, Herencsény, Hont, Hugyag, Iliny, Ipolyszög, Ipolyvece, Magyarnándor, Mohora, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Őrhalom, Patak, Patvarc, Szanda, Szécsénke, Szügy, Terény Dorogháza, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraterenye, Mátraverebély, Nemti, Szuha Bér, Bokor, Buják, Cserhátszentiván, Csécse, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Kutasó, Mátraszőlős, Palotás, Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc Alsópetény, Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Horpács, Keszeg, Kétbodony, Kisecset, Legénd, Nagyoroszi, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Pusztaberki, Romhány, Szátok, Szendehely, Szente, Tereske, Tolmács Bárna, Cered, Egyházasgerge, Etes, Ipolytarnóc, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Lucfalva, Márkháza, Mátraszele, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Rákóczibánya, Ságújfalu, Sámsonháza, Somoskőújfalu, Sóshartyán, Szilaspogony, Vizslás, Zabar Hollókő, Ludányhalászi, Magyargéc, Nógrádszakál, Varsány, Nógrádsipek, Rimóc, Nagylóc, Nógrádmegyer, Endrefalva, Szalmatercs, Piliny, Szécsényfelfalu,
Miután a járási hivatalok kialakítása teljes mértékben az önkormányzatok meglévő személyi állományával és infrastruktúrájára építve kellett, hogy megtörténjen, igen nagy a jelentősége volt az önkormányzatokkal való folyamatos együttműködésnek és kapcsolattartásnak. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz átkerülő foglalkoztatottakra és feltételrendszerre vonatkozó jogutódlást a megyei (fővárosi) kormányhivatalok valamint az államigazgatási feladatokat ellátó szervek közötti megállapodásokban kellett konkretizálni.
A megállapodás jogi alapjairól a 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 2. melléklete rendelkezett. A megállapodásokat a feleknek 2012. október 31-ig kellett megkötniük. A megállapodásoknak – a Kormányrendelet rendelkezései szerint – legalább a következő lényeges kérdésekre kellett kiterjedniük:
• a feladathoz kapcsolódó ingatlanoknak a kormányhivatal ingyenes használatba kerülése (eredeti jogszabály-szöveg szerint az állam ingyenes használatába és a kormányhivatal vagyonkezelésébe), • a feladatot addig ellátó létszám átcsoportosítása, • a kapcsolódó ingó vagyon (irodai berendezés, bútorzat, gépjármű, technikai eszközök, műszerek, stb.) ingyenes használatba vétele, • az informatikai eszközrendszer (hardver, hálózati elemekés a kapcsolódó szoftver licencek, programok, vírusvédelem, stb. ) ingyenes használatba vétele, • az államigazgatási feladatok ellátása teljes költségének ingyenes használatba vétele, • a feladathoz, illetve a feladat ellátásához kapcsolódó jogok és kötelezettségek (szerződések) jogutódlással történő átvétele.
A megállapodások előkészítésére, megkötésére – az elfogadott pályázati jelentkezés alapján – a Nógrád Megyei Kormányhivatalban 4 fős jogi munkacsoport jött létre. A munkacsoport tevékenységét Főigazgató Asszony érdemi közreműködése egészítette ki.
Járás
Felelős
Bátonyterenye, Rétság
dr. Nagy Zsuzsanna
Balassagyarmat
dr. Morvai Csilla
Pásztó
Kőszeginé dr. Vágvölgyi Nikolett
Szécsény
dr. Szabó Klára
Salgótarján
dr. Muzsnay Ágnes
A jogi munkacsoport tevékenységét – tekintettel arra, hogy a kötendő megállapodások alapjául a KEK KH által elrendelt infokommunikációs, másrészt a KIM VK által elrendelt, a települési önkormányzatok államigazgatási feladatellátásához kötődő eszköz és humánerőforrás állomány felmérés eredménye szolgált – e felmérések elvégzését követően, 2012. szeptember elején kezdte meg.
A következő lépést az átveendő létszám meghatározása jelentette. A KIM Nógrád megye vonatkozásában 234 főben határozta meg a települési önkormányzatok hivatalaitól átvehető keretlétszámot. A keretlétszám felosztása az egyes járások lakosságszámát, illetve a járásban lévő önkormányzatok foglalkoztatottjainak számát alapul véve főigazgatói döntés alapján történt járásonként, majd azon belül településenként:
Járás
Átadott létszám (fő)
Összesen Szakmai Funkci- Üres onális Balassagyarmati 44 28 9 7 Bátonyterenyei 30 19 5 6 Pásztói 31 16 9 6 Rétsági 26 12 4 10 Salgótarjáni 67 33 19 15 Szécsényi 36 15 13 8 MINDÖSSZESEN 234 123 59 52
Ezt követően a kormányhivatal Kormánymegbízott Úr, Főigazgató Asszony és a járási referensek közreműködésével road-showt szervezett, melynek keretében minden egyes járásban munkaértekezletek tartására került sor az adott járás jegyzői, polgármesterei részvételével, ahol a járási rendszer kialakítására vonatkozóan széleskörű tájékoztatásban részesültek.
Az érintettek részletes információkat kaptak a kialakítandó hivatalok szervezetével, felépítésével, feladataival, valamint magának a hivatal létrehozásának a feltételeivel kapcsolatban. A tájékoztatókra készített és ott ismertetett szakmai anyagok utólag minden egyes önkormányzat részére megküldésre kerültek.
Az általános tájékoztatást követően a helyszínen megkezdődtek a konkrét tárgyalások az egyes önkormányzati, körjegyzőségi hivataloktól átvenni kívánt alkalmazotti létszám vonatkozásában. Az egyes önkormányzatok erre nézve egy javaslatot kaptak a kormányhivataltól, amivel kapcsolatban – egyet nem értésük esetén – még további egyeztetésnek volt helye. A polgármesterek, jegyzők feladata volt, hogy a javasolt létszámnak megfelelően, a konkrétan érintett munkatársak névsorát összeállítsák és a megjelölt határidőben a kormányhivatalhoz továbbítsák.
Az átadandó létszámhoz kapcsolódó, önkormányzat által elfogadott névsor összeállítása után megkezdődött az átadásra felkínált köztisztviselők képesítésének kormányhivatali felülvizsgálata a tekintetben, hogy megfelelnek-e a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ennek a vizsgálatnak a során megállapításra került, hogy a felajánlott köztisztviselők mintegy 15%-a nem rendelkezett az átvételhez szükséges feltételekkel, így képesítésük és az általuk ellátott munkakör alapján a járási hivatalhoz történő átvételükre nem volt mód.
Ezekben az estekben további egyeztetéseket kezdtünk az önkormányzatokkal annak érdekében, hogy az előirányzott létszám átadására vonatkozó feltételeknek jogszabályszerűen eleget tudjanak tenni. Túlnyomórészt üres státusz, néhány esetben másik munkatárs felajánlásával orvosolták a problémát, míg végül kialakult az a végleges névsor minden egyes járásban, ami már a tényleges megállapodások alapját képezhette, és amely a jogszabályi előírásoknak megfelelő képzettségű, mind a kormányhivatal, mind az önkormányzati hivatal részéről jóváhagyott neveket tartalmazta.
Természetesen a megállapodásoknak az infrastrukturális kérdések és a járási hivatal használatába kerülő eszközök ugyanúgy részét képezték, így e tárgykörök tekintetében is konszenzust kellett létrehozni az érintett önkormányzatokkal. Alapvető elv volt, hogy a járási hivatal a feladattal együtt az azt ellátó személyt, és ugyanakkor természetesen a feladatellátáshoz szükséges ingó vagyont, tárgyi eszközöket is átveszi, mindazt tehát, ami a feladat tényleges ellátásához szükséges. Így minden egyes átvett létszámhoz – ideértve az üres státuszokat is – minimálisan íróasztalt, széket, számítógépet és telefont biztosítania kellett az önkormányzatnak. E kérdéseket szintén a megállapodásban kellett konkrétan rendezni.
A körjegyzőségekhez tartozó települési önkormányzatokkal egy megállapodást kötöttünk. A megállapodások megkötéséhez az önkormányzatoktól kapcsolattartó személyek kijelölését kértük, akik a tárgyalások technikai menetét a továbbiakban bonyolították. Természetesen az önkormányzatok képviselői a megállapodásokat csak képviselő-testületeik felhatalmazását bírva írhatták alá, így a megállapodás előtt testületi üléseket kellett tartani az elfogadásra. Végül október utolsó napjaiban ünnepélyes aláírási ceremóniák keretében megszülettek a járási megállapodások.
A következő fontos lépés a létrejövő új hivatalok vezetőinek kinevezése volt. A hivatalvezetők kinevezésüket – Kormánymegbízott Úr javaslata alapján – a közigazgatási és igazságügyi minisztertől kapták. A kinevezési okmányokat december közepén vehették át.
A járási hivatal törzshivatalból és szakigazgatási szervekből áll, továbbá 2013. októberétől előreláthatólag járási kormányablakból, ami az okmányirodák bázisán alakul ki. A járási szakigazgatási szervek típusai: – járási építésügyi hivatal – járási gyámhivatal – járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve – járási földhivatal – járási hivatal munkaügyi kirendeltsége – járási népegészségügyi intézet.
Balassagyarmat Járási
X
Bátonyterenye Pásztó X
Rétság
Salgótarján
X
X
X
X
X
X
Szécsény X
gyámhivatal Járási
X
földhivatal Járási
X
X
építésügyi hivatal járási
hivatal
X
X
X
X
X
munkaügyi kirendeltsége járási
hivatal
X
X
X
állategészségü gyi
és
élelmiszerellenőrző szakig. szerve járási népegészségü gyi intézet
X
X
X
A járási hivatalok feladatainak kialakításánál az eredeti elképzelés szerint az önkormányzati és az államigazgatási feladat- és hatáskörök teljes szétválasztása történt volna annak érdekében, hogy koherens rendszerek jöjjenek létre, és ennek megfelelően az államigazgatási feladatokat az államigazgatási rendszeren belül, míg az önkormányzati feladatokat az önkormányzati rendszeren belül lehessen elvégezni. Időközben, a feladatok, hatáskörök felülvizsgálata során kiderült, hogy ilyen éles szétválasztásuk nem minden területen lehetséges.
A járási hivatalok feladatainak gerincét végeredményben az okmányirodai hatáskörök, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási feladatok alkotják. Fontos szeletét jelenti a feladatoknak, hogy a szociális igazgatás területén a járási hivatalhoz kerülnek a nem mérlegelésen alapuló hatósági ügyek; ezen kívül pedig a honvédelmi igazgatás, a kommunális ügyek, valamint a menedékjogi ügyek intézése is. Olyan önkormányzati feladatköröknek, mint a közlekedési és hírközlési igazgatás, vízügyi igazgatás, földművelésügy, állatés növény-egészségügyi igazgatás, hozzávetőleg 50%-a intéződik majd a járási hivatalok berkein belül. Emellett a járási hivatal és az önkormányzat feladatmegosztása érvényesül majd a környezet- és természetvédelmi, építésügyi, állampolgársági ügyek tekintetében is.
A járási hivataloknak lehetnek kirendeltségei is, ezek helyéről, számáról való döntés a megyei kormányhivatal kompetenciája volt, de természetesen az érintettek véleményének figyelembevételével. A kirendeltség a járási hivatal olyan ügyintézési helyszíne, ahol állandó jelleggel tart fenn a járási hivatal ügyintézést az adott településen.
Az alábbi kirendeltségekre kötöttünk megállapodást: • Bercel • Karancslapujtő • Magyarnándor • Mátranovák • Mátraterenye • Palotás • Romhány
A helyszíni ügyintézés másik formája a települési ügysegédek alkalmazása. Az ügysegédek a járási hivatal munkatársai, akik a településekre meghatározott rendszerességgel kijárva segítik a helyi ügyek intézését. Az ügysegédek munkavégzésének feltételeit szintén az érintett önkormányzatok biztosítják, és ez is megkötött megállapodások részét képezi.
Az ügyintézési helyszínek, módok tekintetében szintén több körös egyeztetési eljárásra került sor az önkormányzatokkal. Kirendeltség biztosítására nem minden esetben volt mód, települési ügysegéd alkalmazásáról azonban minden, azt kérő önkormányzattal megállapodtunk. Minimális azon önkormányzatok száma, melyek úgy nyilatkoztak, hogy települési ügysegéd közreműködését sem igénylik.
Mind az ügysegédek személyéről, mind a rendelkezésre álló létszám feladatainak koordinálásáról, elosztásáról a járási hivatalvezetők rendelkeztek. A felálló hivatalok szervezeti tagozódása is a működés megkezdésével párhuzamosan alakult ki. A fő rendező elvek: minden járásban két alapvető osztály van: egy okmányirodai és egy hatósági osztály. Emellett Salgótarjánban, mint a legnagyobb járásban működést támogató osztály is van, a többi járás a megyei hivatalból kiküldött munkatársak segítségével látja el a működési feladatokat.
A járási rendszer mai viszonyoknak megfelelő kialakítására tett erőfeszítések eredményeképpen a létrejövő járási hivatalok struktúrája annak a célnak az elérését szolgálja, hogy az államigazgatási ügyek intézése az állampolgárokhoz egy igazgatási szinttel még közelebb, még hatékonyabb módon történhessen.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
