Берегівська районна рада Закарпатської області
Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja
РІШЕННЯ _____сесії ________скликання від _________ 2016р. № _____ м.Берегово
____összehívású___ülésszaka 2016_____én kelt______sz. HATÁROZATА Beregszász
A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Programról
Megvitatva a járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Program tervezetét, „A helyi önkormányzatokról Ukrajnában” c. törvény 43. cikkelye 1. részének 16. pontja alapján a járási tanács ELHATÁROZTA: 1. Jóvá kell hagyni a járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Programot (a továbbiakban – Program, mellékelve). 2. A járási állami közigazgatási hivatal főosztályainak, osztályainak a járás intézményeivel és szervezeteivel közösen biztosítania kell a Program megvalósítására irányuló intézkedések végrehajtását. 3. E határozat végrehajtásának ellenőrzésével Matyij Vitalijt, a járási állami közigazgatási hivatal vezetőjének első helyettesét, illetve a járási tanács az agráripari komplexum, a falufejlesztés, a földek és a természeti erőforrások kihasználásának, az ökológia és a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó bizottságát (elnöke Mohacsek Natália) kell megbízni.
Sin József, a járási tanács elnöke
JÓVÁHAGYVA a Beregszászi Járási Tanács ____ .sz. 2016.______-én kelt Határozata
A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Program 1. A Program kidolgozásának indoklása A mezőgazdaság fő, stratégiailag fontos ágazata a növénytermesztés, aminek fejlettségi szintjétől függ a mezőgazdasági fölterületek hatékony kihasználása, a lakosság - élelmiszerrel, az élelmiszeripar - alapanyaggal, az állattenyésztés – takarmánnyal való ellátása. Az ágazat a mezőgazdasági termelők elégtelen állami támogatása, az elavult anyagi-műszaki bázis körülményei közepette működik. Továbbra is működik a földhasználók kiegyensúlyozatlan felelősségi rendszere a mezőgazdasági földterületek gazdaságos és racionális kihasználása terén, nincs befejezve a földreform és a földterületek tulajdonlapjainak kiállítása, gondot jelent a fölterületek felaprózása, a földrészesedési alap mezőgazdasági fölterületei bérleti szerződéseinek rövid időtartama. A növénytermesztési ágazat jelenlegi és jövőbeli állami, regionális fejlesztési politikája szükségelteti a helyi költségvetések támogatását. A járás mezőgazdasági szektor működésének jellegzetessége az, hogy a vidéken élő lakosság aránya 63,2 % tesz ki, országos szinten ez az arány 31,3%. A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek a mezőgazdasági termelés fő forrásai. 2016. január 1-jei állapotok szerint a járásban 46,0 ezer hektár termőföld van számon tartva, ebből 33,9 ezer hektár szántóföld. Az 1995-2000-es években véghezvitt agrárreform radikális változásokat eredményezett a földhasználók és a földhasználat struktúrájában, a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek jelentős átalakulása a kereskedelem jellegűből magángazdaságokba. A járási agrárszektor reformjának egyik következménye a földerőforrások jelentős újraelosztása a mezőgazdasági árutermelők kategóriái között. A mai napra a magángazdaságok tulajdonában és használatában 72,2% termőföld és 72,0% szántóföld van. A talaj kémiai regenerálásával kapcsolatos munkálatok csökkenése a szerves és ásványi trágyák hatékonyságának akár a 40 % visszaeséséhez vezethet, a versenyképes mezőgazdasági termelés csökkenéséhez. Ezért kell, hogy a talaj kémiai regenerálásával kapcsolatos elsődleges intézkedések között legyen a savanyú talajok mészporozása, ami elérhető az agrokémia monitoring működésével, ami a talajréteg állapotának folyamatos átfogó ellenőrzésén alapul. A talaj a Megyei Állami Termőföld Szolgálat által elvégzett legutóbbi átfogó agrokémiai vizsgálatai kimutatták, hogy a járásban kivizsgált szántóföldek 67,2 % (25,7 ezer hektár) savanyú talajréteggel fedett, amiből: 7,07 ezer hektár (17,8 %) – erősen savanyú; 9,65 ezer hektár (24,3 %) - középesen savanyú; 9,1 ezer hektár (23,1%) – enyhén savanyú. A talaj savanyúsága a nitrogén, foszfor, kálium és egyéb tápanyagok a növényekben való anyagcserezavar fiziológiai folyamatainak, illetve a
mezőgazdasági növények télállósága csökkentésének az oka. A savanyú talajok, a kedvezőtlen agrokémiai tulajdonságokon kívül, elégtelen fizikai termőképességi paraméterekkel is jellemezhetők, aminek következtében csökken a biológiai aktivitás, kultúrák terméshozama, romlik a növénytermesztés gazdaságossága. A járás területén termesztett növények zöme (őszi vetésű kalászosok, zöldségek, kukorica, burgonya) érzékeny a magas savanyúságú talajokra. A savanyú talajokon csökken a termesztett kultúrák minősége is, 0,5-1,0% csökken a gabona nyersfehérje-, illetve 0,5-2,2% a burgonyagumók keményítő – tartalma. A talaj termőképességi mutatóinak csökkenése az elégtelen ásványi és szerves trágyák használatával magyarázható. Alkalmazásuk elemzése rámutat arra, hogy 1990-ben a növények termesztésekor 286 kg/hektár hatóanyagot használtak fel, míg 2008 - 2009-es években 103,2 és 67,0 kg/hektár, szerves trágya használat 0,1-0,5 tonna/hektár, míg 1990-ben 13,2 tonna/hektár. Csökkent a használt műtrágyák választéka is. A járás gazdaságaiban leginkább ammónium-nitrátot használnak, aminek következtében a tápanyagok közötti arány a nitrogén oldalára billent, ami a maga részéről a talaj savanyodásához vezet. A 2008 – 2015-ös évek folyamán, mint az állami, úgy a helyi költségvetésből történő finanszírozás megszüntetésével csak kisseb területeken folytak a mezőgazdasági termőföldek termőképességének javításával és meszezésével kapcsolatos munkálatok. A földhasználók a gazdasági krízis és pénztelenség közepette képtelenek önerőből finanszírozni a talaj kémiai regenerálásával kapcsolatos intézkedéseket. Holott a tudományilag indokolt normatívák értelmében évente 8,5-9,0 ezer hektár meszezésére lenne szükség. A talaj termőképessége javításának fő tényezője annak a savanyúsága csökkentésében rejlik, ezért a meszezés a talaj termőképessége javításának egyik időigényesebb és legolcsóbb kémiai hatású intézkedése. Ahogy azt a kutatások eredményei alátámasztják 5 tonna/hektár mészkő (СаСОз átszámolva) gyep-podzolos talajnál növeli az őszi búza terméshozamát 3,0 – 5,4 mázsával hektáronként, a kukorica terméshozamát 5,5 - 10,9, borsó terméshozamát 3,7-10,0 mázsával hektáronként. A meszezés csökkenti a talajoldat savanyúságát, növekszik a talaj kalciummal, magnéziummal való telitettsége, gyorsul a szerves maradványok mineralizációja, a kötött talajok fellazulnak és könnyebben megművelhetőbbek. Ezért a földterületek termőképességének javítása a savanyú talajok meszezésére irányuló Program fő célja. E program fő feladatai a kielégítő és stabil terméshozamok biztosítása, a jövedelmező növénytermesztés elérése minimális munkaerő és pénzügyi ráfordítások mellet. A Program leírása az 1. számú mellékletben található. 2. A Program célja A Program célja a növénytermesztési ágazatban való árutermelés megfelelő feltételeinek megteremtése, pozitív előrehaladás elérése a növényi termékek előállításának növelése által, az élelmiszerellátás szintjének növelése. A járás agráripari ágazata fejlesztési feladatainak és útjainak kidolgozása, melyek a tulajdonjog és gazdasági tevékenység mindennemű mezőgazdasági vállalata működésének hatékonysági szintje növelésére irányulnak a lakosság - élelmiszerrel, az élelmiszeripar - alapanyaggal, az állattenyésztés – takarmánnyal való ellátása érdekében új megközelítések alkalmazása által a mezőgazdasági komplexum
ágazatainak innovációs, beruházási, szervezési és személyzeti biztosítása által és a exportőri potenciáljai kialakításában. 3. A problémák megoldásának útjai, forrásbeli biztosítás A növénytermesztés fejlesztésével kapcsolatos meghatározott problémák és forrásbeli lehetőségeinek megvalósítása a járási költségvetés támogatására szorul. A talaj kémiai regenerálásával (meszezés) kapcsolatos munkálatok finanszírozására a helyi költségvetésből évente 75,0 ezer hrivnya szükségeltetik. 4. A Program résztvevői: a tulajdonjog és gazdasági tevékenység mindennemű mezőgazdasági vállalatai, farmergazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek, gabona-feldolgozó, lisztőrlő és pékáru vállalatok. 5. A Program végrehajtásának várható eredményei A Program és az általa előirt intézkedések végrehajtásának eredményeképpen várható a talaj termőképességének megőrzése és helyreállítása, a járás ökológiai rendszere állapotának javítása és a mezőgazdasági ágazat folyamatos fejlődése, a növénytermesztési termelés növekedése. 6. A Program megvalósításának finanszírozása a 2016 – 2020-as években A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Program által előirt a talaj kémiai regenerálásával (meszezés) kapcsolatos munkálatok finanszírozására a helyi költségvetésből évente 75,0 ezer hrivnya szükségeltetik (a Program 2. és 3. számú mellékletei).
Horváth László, a járási tanács alelnöke
A Program 1. sz. melléklete
A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Program leírása A Program A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és megnevezése támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Program A Program „A helyi állami közigazgatási hivatalokról” szóló törvény kidolgozásának alapjai 6., 17., 39 cikkelyei, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökének 2015. december 14-én kelt, 477. számú, „A megye növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Programról” szóló rendelete A Program kidolgozója A járási állami közigazgatási hivatal mezőgazdasági fejlesztési osztálya A Program végrehajtói A járási állami közigazgatási hivatal mezőgazdasági fejlesztési osztálya A Program végrehajtói a tulajdonjog és gazdasági tevékenység mindennemű mezőgazdasági vállalatai, farmergazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek, gabona-feldolgozó, lisztőrlő és pékáru vállalatok A Program célja és fő A Program célja a növénytermesztési ágazatban való feladatai árutermelés megfelelő feltételeinek megteremtése, pozitív előrehaladás elérése a növényi termékek előállításának növelése által, az élelmiszerellátás szintjének növelése. A Program fő A Beregszászi járás földterületeinek használata és intézkedései védelme – a talaj kémiai regenerálása (meszezés) 2016 – 2020-as évek. A Program megvalósításának időszaka A Program A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és finanszírozása támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Program finanszírozására a helyi költségvetésből évente 75,0 ezer hrivnya szükségeltetik A Program által előirt intézkedések végrehajtásának A Program eredményeképpen várható a talaj termőképességének hatékonyságának megőrzése és helyreállítása, a járás ökológiai rendszere prognózisa állapotának javítása és a mezőgazdasági ágazat folyamatos fejlődése, a növénytermesztési termelés növekedése. A Program A Program megvalósításával kapcsolatos munkálatok megvalósításának koordinációját a járási állami közigazgatási hivatal ellenőrzése mezőgazdasági fejlesztési osztálya látja el
A Program 2. sz. melléklete
A Beregszászi járás földterületeinek használatával és védelmével kapcsolatos kiadások fedezéséhez szükséges járási költségvetési pénzeszközök mennyisége (ezer hrivnya) A térítés irányvonala A savanyú talajok kémiai regenerálása (meszezés) Összesen
2016.
2017.
2018.
2019.
2020.
75,0
75,0
75,0
75,0
75,0
75,0
75,0
75,0
75,0
75,0
A Program 3. sz. melléklete
A járás növénytermesztési ágazatának fejlesztésére és támogatására irányuló 2016 – 2020. évi Program működési irányvonalai és intézkedései №
1 1
A működési irányvonal megnevezése (prioritást élvező feladatok) 2 A Beregszászi járás földterületeinek használata és védelme
A Program intézkedései
3 1. A savanyú talajok kémiai regenerálása: 1) meszezéssel kapcsolatos szolgáltatások (1500,00 hrivnya kiadás 1 hektárra); 2) a meszezett talaj tervezett területe 2016. – 50 hektár 2017. – 50 hektár 2018. – 50 hektár 2019. – 50 hektár 2020. – 50 hektár
Az intézkedés végrehajtásának időszaka
4 augusztusszeptember a 2016 - 2020-as években
A finanszírozás tervezett A A felelős Várható eredmény finanszírozás terjedelme végrehajtók (ára), ezer forrásai hrivnya, ebből: 5 6 7 8 A talaj Járási 2016.- 75,0 A járási állami termőképességének költségvetés 2017.- 75,0 közigazgatási megőrzése és 2018. - 75,0 hivatal helyreállítása, a járás 2019. - 75,0 mezőgazdasági ökológiai rendszere 2020. - 75,0 fejlesztési állapotának javítása és a osztálya mezőgazdasági növények terméshozamának 3-5 mázsa hektáronkénti növelése 50 hektáron
