SZERZETESRENDI GYOGYSZERTARAK
MAGYARORSZAGON ÉS ERDÉLYBEN
A IX.-xx. SZAZADOKBAN
Egyetemi doktori értekezés
Irta: Tribel Emese Zsuzsanna okleveles gyógyszerész
Készült:
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében
Igazgató: Dr. Vincze Zoltán egyetemi tanár
Budapest 1994.
TARTALOM
Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1
1.
A disszertációs munka célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2
2.
A disszertációs munka
feladatai .......
3
3•
A disszertációs munka módszerei . . . . . . . . . . . . . . . .
4
kitűzött
Irodalmi rész. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
I.
A középkori közegészségügy kialakulásának rövid története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
II.
A
szerzetesrend~k
5
kialakulása és
Magyarországon való elterjedésük . . . . . . . . . . . . . . . 1.
5
8
Agostonrendiek O.S.A. (Ordo Frati:um
s. Augustini)
................ ....... ...... ..... .
9
2.
Bencések O.S.B.(Ordo Sancti Benedicti) .........
10
3.
Ciszterciek O.CIST. (Ordo Cisterciensis) ........
13
4.
Domonkosok O.P.(Ordo Fratrum Predicatorum) .....
15
5.
Ferencesek O.F.M.{Ordo Fratrum Minoi:um) ........
17
6.
Irgalmasok, Betegápoló Irgalmas Rend O.S.I.De Deo {Ordo Hospitalarius S.Joannis de Deo)...........................................
7.
Jézus Társaság, Jezsuiták S.J.(Societas Jesu)..........................................
8.
21
Kamilliánusok O.S.Cam.(Ordo Clericorum Regularium Ministrantium Infirmis) . . . . . . . . . . . . .
9.
19
Kapucinusok
o. F. Cap.
22
( Ordo Fra trum Minorum
Capucinorum) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
23
.....„„„„„„„...„„„„„„„„„.
10.
Minoriták o. F .M. conv. (Ordo Fratrum Minorum conventualium) .....................
11.
„ •••••••••••••••••••• „ •••••
„ ........ „.....
Tárgyalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
28 3o
„ • • • • • • • • • • •
A szerzetesrendek gyógyító tevékenységének rövid története Magyarországon és Erdélyben
az
Arpádhiízi-királyok korától napjainkig.......... II.
26
Premontreiek 0. Praem. (Ordo Canonicorum Regularium Praemonstratensium) ..
I.
24
Pálosok O.S.P.P.E. {Ordo Fratrum S.Pauli . . Eremi. t ae ) ..... Pr imi
12.
„ „ • • • • • „ •• „ „
30
A szezetesrendek gyógyszertárai Magyarországon és Erdélyben a IX.-XX.
1.
2.
3.
1
századokban....................................
44
A Szent-Benedek -Rend gyógyszertárai...........
44
a. Pécsvárad. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
44
b. Pannonhalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
47
„
A Cisztercita-Rend gyógyszertárai..............
48
a. Zirc........................................
48
b. Pásztó, Borsmonostor, Bélháromkűt. . . . . . . . . . .
51
A Ferences-Rend gyógyszertárai.................
52
a. Nagykanizsa.................................
53
b. Keszthely. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
54
c. Bűcsűszentlászló............................
56
d. Andocs. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
57
e. Felsósegesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
58
f.
„ • • • • • •
Sopron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
„ •••••
60
g. Szécsény....................................
60
h. Gyula .... · · · · · · · · · · · · · • · · · · · · " · · · · · · · · " · · · · ·
„..
61
A Kapucinus-Rend gyógyszertárai................
68
a . Mór . . . . . . . . . . • • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
68
b.
...... .. .......... ....... ..... . .... .
69
A Jezsuita-Rend gyógyszertárai.................
69
a. A nagyszombati jezsuita gyógyszertár........
70
b. A pozsonyi jezsuita gyógyszertár............
71
c. A kassai jezsuita gyógyszertár. . . . . . . . . . . . . .
74
d. Az egri j ezsµi ta gyógyszertár. . . . . . . . . . . . . . .
75
e. A székesfehérvári jezsuita gyógyszertár.....
78
i. Székelyudvarhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4.
5.
f.
Gödöllő.
A
g. A
5.1.
6.
61
kőszegi győri
„........ gyógyszertár ..... „„„.......
jezsuit\ gyógyszertár ....
jezsuita
83 89
h. A trencséni jezsuita gyógyszertár...........
92
i. A kolozsvári jezsuita gyógyszertár..........
93
Jezsuiták a gyógyszerészet és tudomány szolgálatában...............................
95
Az Irgalmas-Rend gyógyszertárai................
98
a. A pozsonyi irgalmasrendi gyógyszertár.......
99
b. Az egri irgalmasrendi gyógyszertár ..........
100
c. A szepesváraljai irgalmasrendi gyógyszertár.
101
d. A temesvári irgalmasrendi gyógyszertár ......
102
e. A pápai irgalmasrendi gyógyszertár ..........
106
f. A kismartoni irgalmasrendi gyógyszertár ....
„
109
g. A nagyváradi irgalmasrendi gyógyszertár .....
110
h. A pécsi irgalmasrendi gyógyszertár ..........
110
i. A szakolcai irgalmasrendi gyógyszertár ......
111
6.1.
gyógyszertár ........... j. A váci irgalmasrendi
111
k. A zágrábi irgalmasrendi gyógyszertár ........
112
1. A pesti és budai irgalmasrendi gyógyszertár.
113
m. A szatmári irgalmasrendi gyógyszertár .
118
„ • „ •••
Irgalmasrendiek a gyógyszerészet és tudomány szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
„ „ •
Befejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . „...... 1.
12 o 124
A disszertációs munka megállapításai, eredményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Összefoglalás . . . . . . . . . .
„ ••••• „ ~~
„ „ ............ „ .... „ „........
rrodalmij egyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
„ • • • • • •
124 130 1-9
BEVEZETÉS
jellemző,
szerzetesrendekre az tevékenységük
alapján
hogy
igyekeztek
tanításaik
és
megszabadítani
egocentrizmustól,
az
embereket
megjelenő
kialakulásával
kereszténység
A
mert
az hogy
tevékenységüket embertársaik hasznára végezték. Napjaink fontos
a
egyre
szerzetesrendek
ahhoz,
hozzásegíthet
és azokon
világában
gyógyítással
feltárni
tevékenységét
észrevevő
anyagiasodó
és
hogy
segítő
igazabb
belőle
mások
lehetséges a tudomány és tehnika
ismeretek sokat
első
(teológia
Ahhoz,
későbbi
hogy
helyes
szerzetesrendek tevékenységéről,
az
emberiség
azokat
századok
járótól,
tapasztalatok
asztrológia,
képezték
előtte
fejlődése.
különböző
a
orvoslástan,
eredményeik amelyekre a
mivel
bajait
Csak így volt
megszerzett
hírdetőinek,
köszönhet,
mert
emberekké váljunk.
és továbbfejleszti azt.
A szerzeteseknek a
is
kapcsolatos
megismerni,
Minden nemzedék átvesz valamit az tanul
ezért
és
nagyon
szakterületeken stb.)
az
elért
alapköveket,
tudománya épült. képet
tudjunk
gyógyszerészettel szükséges
a
nyújtani
a
kapcsolatos
történeti
adatok
kutatását és feldolgozását, a történelmi tudományok, a szervezési tudomány és a statisztikai elemző módszerek alkalmazásával történelmi
végezni.
korszakok
Ugyanakkor
tudományos,
fontos
ismerni
a
politikai-gazdasági
és társadalmi változásait és összefüggéseit.
1. A disszertációs munka célja
Munkám
célja,
kialakulásával
hogy
megjelenő
bemutassam
a
kereszténység
szerzetesrendek
gyógyszerészeti
kapcsolatos
gyógyítással tevékenységét
Magyarországon és Erdélyben, napjainkig. Ez a történelmileg is igen hosszú szakasz majdem egy
ezredévet
szerzetesrendek megszakításokat időszakban
ölel
át,
idő
mely
működése
alatt
kisebb
szenvedett,
a
nagyobb
ugyanakkor
ezen
a vizsgált területeken sokféle történelmi,
társadalmi és gazdasági változás játszódott le. Célom volt továbbá Erdélyben,
a
szerzetesrendek
is
és
gyógyszertárainak
tanulmányozása
a
feltárt
adatok elemzése a
társadalmi és gazdasági változások
tükrében.
2
2. A disszertációs munka kitűzött feladatai
Elsósorban vizsgáltam a különbözó szerzetesrendek kialakulását és
elterjedését a
kiemelve azokat a
vizsgált
területeken,
szezetesrendeket amelyek a
hitélet
mellet gyógyítással is foglalkoztak. Másodszor
feladatomnak
gyógyszerészeti a
Magyarországon
tevékenységét
történelmi
vizsgálni
a
kapcsolatos
gyógyítással
szerzetesrendek
Erdélyben
tekintettem
tükrében
változások
a
és
rx-xx.
századokban. Harmadsorban gyógyszertárak feltételeit, humánus
és
vizsgáltam
tevékenységét,
szakmai
működését,
tudományos
szerzetesrendi
a
személyi
és
tárgyi
valamint a szerzetesek
tevékenységét
a
gyógyszerkincs
gazdagításában.
3
3. A dissze:c·tációs munka módszerei
A téma
jellegétől
fogva a történelemtudomány és a
szervezési tudomány módszereit alkalmaztam az alábbiak szeint: Levéltári
1.
kutató
módszerek: az
összegyűjtött
levéltári adatokat értékeltem és összehasonlítottam a gyógyszerészeti szakirodalom adataival. 2.
Történeti módszer:
összehasonlítottam
monográfiákat adatokkal
az általános helytörténeti
és
megállapítottam
szaktörténeti
a
azok
helyességét
és
értékét. 3.
Interjú
kiegészítettem
a
módszer: a
szakirodalmi
megkérdezett
adatokat
személyek
által
elmondott adatokkal ( történész,gyógyszerész,lelkész.) .11. i'tt
,tif ~
'I"
1
1
1 •
4.
Statisztikai
bemutattam
módszerek: és
változást
a
táblázatokkal
elemző
értékeltem,
a
azokat
számszerüen is diagramokkal,
szemléletesség
érdekében
térképeket is alkalmaztam.
A
fenti
igyekeztem
módszerek nyújtani
történelmi
múltjáról
alkalmazásával a
átfogó
képet
magyar
szerzetesrendek
és
gyógyszerészeti
tevékenységéről.
•1! j
1
1 1 1
1
.J...__________________ 4
IRODALMI RÉSZ
I.
A középkori közegészségügy kialakulásának rövid története
Goethe
egyik
axiómája
szerint
egy-egy
tudomány
története maga a tudomány. Ez a tétel a gyógyszerészetre is vonatkozik, mert a gyógyszerészi
tudomány is nagyon sok összetevóre
bontható. Ha a múltját hogy
az
még
távolesó
vizsgáljuk
szövevényesebb, területekre
megállapíthatjuk,
mert
szálai
idegen,
vezethetók
vissza.A
szerzetesrendek gyógyszertára inak gyökereit is ezeken a
távoli
területeken
kereshetjük.
A
rendek
gyógyszertárainak ügye, eredetileg a keresztény egyház betegápolásával árvaházak,
függ össze, továbbá a szegényüggyel, ispotályok
működtetésével.
betegápolással éppen kenyér,
a
Ernyei és
patikák stb.
felállításával szerint:
gyógyítással útján
természettudományi
alapon
osztását, nyugvó
"Ezekben
foglalkozó
közvetítették
jótétemény
és
a
szervek
napi
más
a
étel,
szóval
medicina,
itt
a
a
szorosabban vett társadalomtudományok terére fordult, végeredményben közgazdasági tényezóvé lett." A népvándorlás idején,
az
medicináját meg.A
antik ezek
földönfutó
az
és az
ezt követó nehéz
világ
veszendó
egyházi
orvosok
félben
intézmények
ezekben
az
századok levó
mentették
intézményekben
5
otthonra és megfelelő fejlődési körre, éppen
találtak
ezért nagyon sok közülük pappá lett. kórházrendszer berendezése,
a
idők
múlt
egyházi,
de
nem
szerzetesek ebbe csak jóval Ez
a
szervezet
Ez a régi
társadalombiztosító jellegű,
s'zerzetesi
később
létre mely
a
"fürdős
az
utasoknak
kényelmet és három napra ingyen ellátást nyújtott, jól felszerelt
11
majd
nagyközönség
számára.
az
férfi
elkülönítik
a
valamint
a
ragályos
pestisben
szenvedők
fürdőket
ingyen
Ezekben és
női
az
(balneum)
ispotályokban
betegeket
betegeket.
A
a
egymástól,
leprában
és
a
számára külön házakat létesítenek, fellépő
valamint a tömegesen Szent Antal
a
ispotályokat 11 (hospitale), a betegek
gyógyítására,
a
a
kapcsolódtak be.
hozta
(hospitium),
szállóházakat"
(1)
járványos betegségek, így
tüzének mondott
"ignis sacer"
számára
különleges intézeteket hoznak létre. Ismeretes nagy
pld.
kórháza,
a
Kortársai szerint: betegségek
Szent Vazulnak
számára
kappadóciai
a
IV.
századbeli
Cezárea
városban.
egész kis város, külön
házakat
különböző
ahol a
építettek.
Külön
laktak az orvosok és a betegápolók. Saját mühelyei és iparosai
voltak
számára.
Az
és
foglalkoztató
ilyen
pavilonrendszerű
kórház
modern
telepei kevés
kórház
a
betegek
jóakarattal előfutárjának
tekinthető.
Sok ilyen intézmény elpusztult vagy leromlott az idők belső
folyamán,
hol
a
háborus pusztítások,
hol
pedig
szervezeti ellentétek tették tönkre. Amennyiben
6
a
társadalomnak
szüksége
közfürdök. E tisztasági fürdök füves
változott
akkor idomulva
Említésre méltók pld„
újjászervezödött.
speciális
rá,
viszonyokhoz
új
az
alakban,
volt
és
fejlődése
az
az
csupa olyan intézményt,
céhrendszernek,
hasznára
hozta
fejlődése
vált.
ami a
A kórházak
létre
ingyenes különböző
gyermekfürdóket, majd az iparosok számára a fürdőhelyeket,
ingyenes
hozta létre a
gyógyfürdőket,
egyéb
megint
fokozatos
szülóotthonokat,
a
gyermekgondozókat, az elaggottak és a
rokkant katonák jellemző
számára a menedékházakat, e kor erkölcseire lelencházakat, (metanoia) .
sót
a
bukott
nók
számára
Mennyivel nemesebb világ ez a XVI. -
( 2)
századbeli
XVII.
otthonokat
későbbi
ilyenkor
pallossal,
seprűzéssel
büntető
városainknak
szurokkoszorúval,
vagy
kulturájánál! Adataink hiteléül Ernyei utal Justinián
császár
törvényeire, ahol ezek az intézetek: "Xenones, geronto orphanotrophia
stb.
brephotropia"
plocho
betegápoló (nosocomia) felsorolása mind megtalálható. Ezek
az
feladatuk
intézmények
magaslatán
szakorvosokkal,
fényes
adományoktól, hagyatékoktól
és
feladatuknak anyagi
egyéb Hogy
megfeleltek",
helyzetük, ajándékaitól,
gyarapodott.
és
speciális
rendelkeztek.
magányosok egyre
beváltak
hiszen
gyógyszertárakkal
"társadalombíztosító a
idején
állhattak,
segédeszközökkel
mutatja
annak
E
mely
királyi
végrendeleti nagy
vagyon
kezelése és minden irányítása az egyház, de még nem a
7
szerzetesek
kezében
működtek.
össze,
mert un.
az
orvosok
és
ápolók
világi
futott
itt
képzett
"parabolanok"
A parabolanok egyház rendelte orvosok,
akik
saját egészségük kockáztatásával ápolták a betegeket, ezért
latinul
"periclitantes"
"enapokindineyon" csaknem
volt a
kolostori
módon
nevük.
vagy
Ez
a
görögül
szervezet,
"confraternitasba"
mindamellett nem vált be.
(3)
bár
tömö:rül t,
Az egyház jobb ápolókat
lelt a szerzetesekben, miko:r az egész betegápolást új alapokra fektette, ismét püspöki felügyelet alá.
II.
(4)
A szerzetesrendek kialakulása és Magyarországon való elterjedésük
Szerzeteseknek életállapotú
nevezzük
férfiakat
szabályok
régi
"szer·zés"
szerint
nőket,
és
magyar az
azokat
a
akik
szóval
megszentelt meghatározott vagy
"szerzet"
engedelmesség,
tisztaság
és
szegénység há:rmas evangéliumi tanácsára tett fogadalom alpján rendezik be közösségi életüket.
(5)
A szerzetesi intézmény az anakhoreták mozgalmából fej lödött
ki.
szóból ered. elöl
a
Az
"anakhoreó"
visszavonul
Eredetileg az állami -
sivatagba
korai keresztények,
menekülő
akik,
görög
földesú:r i később
parasztok,
terhek azok
a
a Decius császár uralkodása
(249-251) alatti rendszeres keresztényüldözések elöl a pusztákba pusztai
menekültek,
aszkétikus
s
mivel
életmódjuk
úgy
találták,
megfelel
a
hogy
keresztény
8
tökéletességnek az üldözések után is ott maradtak és remete életmódot folytattak. ágostonrendiek,
A legismertebb szezetesrendek: bencések,
ciszterciek,
domonkosok,
irgalmasok,
jezsuiták,
karmeliták,
minoriták,
pálosok,
piaristák,
ferencesek, kamilliánusok, premontreiek,
szaléziánusok, szerviták. (6) Ezek
a
elterjedtek
szerzetesrendek és
legtöbbjük
Magyarországon
is
betegápolással
is
foglalkozott.
1. AGOSTONRENDIEK O.S.A.(ORDO FRATRUM S. AUGUSTINI)
Szent Agoston nem
tekinthető
Tagasztéban papjaival első
(354 -430)
a szó mai
rendalapítónak.
barátaival,
szervezett
majd
közös
jelentésében
Megtérése
püspökként
életet
keresztény közösség mintájára.
élt,
után
Hippóban
mégpedig
az
Tapasztalatait és
életelveit több írásban megfogalmazta. Agoston iránymutatásával több szerzetesi közösség jött
létre
szerte.
Észak-Afrikában,
Az
Agostonrend
jött létre. szellemű
káptalanon egytetlen
IV.
jogi
formában,
majd
Európa
csak 1256-ban
Sándor pápa kívánságára az ágostonos
szerzetesek
egy
elhatározták, redben
Itáliában,
Firenzében hogy
egyesülnek,
közös s
megrendezett szabályzattal
alapítójuknak
Szent
Agostont ismerik el. ( 7)
9
telepedtek
is
ebben
után
egymás
területen
Magyar
meg.
1270
kolostort, többek
között
Gyulafehérvárott.
évszázadban
után
alapítottak
Esztergomban,
Mezősomlyón,
Pozsonyban,
az
Ezeket
Örsön,
a
Pápócon
kolostorokat
a
és török
hódítás semmisítette meg. A
rend
belső
szemben, létrejött tagja
XV.-XVI.
a
hanyatló
irányzatával
reformmozgalmak ébredtek:spanyol földön
sarutlan
van) .
sűlyos
századi
ágostonok
Németországban
válságba
került
rendje;
Luther
a
(ma
alig
fellépése
rend.
Számos
100 után
kolostor
feloszlott. A
sarutlan
alapítottak Ezek
kolostortokat:
működésének
forradalom meglevő
század
második
Európa -
felében
Pécset, véget.
szerte
Budán. A francia
kiürültek Változás
következett
be,
is
a
a
még XIX.
mégpedig
az
űjjáéledésével.
és
képviselője
vetett
kolostorok.
remeték
kultúra
Magyarországon
Lékán,
József
ágostonrendi
ágostonos Mendel.
II.
után
ágostonrendi A
ágostonok
a
tudomány
a modern
világának
genetika atyja:
ismert Georg
(8)
A rend jelmondata:" cor unum et anima una in Deum" Egy szívvel és lélekkel Isten felé.
-
(9)
2. BENCÉSEK O.S.B. (ORDO SANCTI BENEDICTI)
Benedek a
nyugati
szerzetesség atyja,
született az itáliai Nursiában.
480
körül
Miután elsajátította a
10
hét
művészetet,
szabad
nagyvárosnak
hátat
Rómában
fordítva
jogot
remete
tanult.
életet
A
kezdett
subiaco rengetegében egy barlangban, és összeállította Reguláját,
melynek jelmondata:" Ora et labora"„-
Imádkozzál és dolgozzál. Előszőr
a subiacoi völgyben alapított 12 kisebb
monostort, majd 529-ben Monte Cassino magaslatán. 547ben halt meg, életrajzát Nagy Szent Gergely írta meg. A
következő
keresztény bencés
századokban a bencések eljutottak a
világ
rend
minden
több
tájára.
reformot
élt
Története meg.
során
a
Legnevezetesebb
volt a XI.századi clunyi megújulás. A mozgalom lényege mely
VII.
legyen belső
Gergely
független
pápa
a
fegyelemmel
nevéhez
világi
hatalomtól
kövesse
az
fűződik:
és
Krisztust,
Egyház
szigorított
építse
Isten
országát. A XII. században a rend ismét reformra szorult és a régi szabályok alapján két reformált bencés rend is alakult: a ciszterciek és a karthauziak. A XIV.
század
hanyatlását
fellendülése követte, a
a
XV.
zsinat
tridenti
megalakult a monte-cassinoi, az angliai, ausztriai,
a
bajor
kongregációja.
Ezt
elsodorta
a
monostorok a
reformáció.
forradalom
ismét
családra,
Clunyt
század
súlyos
egységes
József, csapást
lerombolták,
után
a svájci,
kezdeményezést II.
újabb
majd mért
számos
az
fegyelmű
nagyrészt a
francia
a
bencés
szerzetes
vérpadon végezte életét. ( 10)
··11 . .·
'i ..11.·
·:m
11
Hogy abban
a
bencés
1802-tól
rend
nagy
évezredes
része
volt
fája a
kihajtott,
magyar
bencés
kongregációnak is. Bencés volt a Rómából koronát hozó Asztrik apát, Szent Gellért csanádi és Szent Mór pécsi püspök. Romából
A
bencések
jött
vezetésével Géza fejedelem meg
Szent
Márton
tiszteletére
I.
idején
hegyén.
Szent
996-ban telepedtek
Pannonhalmán
István
építette
Adalbert
Szent
Márton
elsó
bencés
az
kolostort, amelyet további kolostorépítések Pécsvárad,
Bakonybél,
benedekrendi kórházakat
Zoborhegy,
apátságok tartottak
követtek:
Zalavár,
tagjai
térítettek,
fenn,
korszerű
stb.
A
iskolákat, gazdaságokat
alapítottak és irodalmi tevékenységet folytattak. A
XV.
században
érdekek vezérelték az
jórészt apáti
gyakorlat szétzilálta és
politikai
és
anyagi
székek betöltését.
elsorvasztotta a
Ez
a
szerzetesi
életet. A XVI. század
század e lej én a rend reformra szorult,
végére
azonban
török
a
hodítók
a
mindent
letaroltak. Fél
évszázadra
megszűnt
Pannonhalmán
a szerzetesi élet,
éledt újjá. A
(1585-1639)
s csak a XVII.
teljesen században
(11)
XVIII.
kivételével
is
a
újraalakultak,
század
végén
bencéseket
is
II.József
két
feloszlatta.
monostor 1802-ben
s tíz iskola fönntartását vállalták. A
magyar bencés rend ekkor vált tanító renddé és azóta is folytatják kiterjedt működésüket.
(12)
12
3. CISZTERCIEK O.CIST.(ORDO CISTERCIENSIS)
Alapítása lépést
Szent
nem
egy
Róbert
névhez
tette
kapcsolódik.
meg,
aki
Az
1098-ban
elsó
néhány
bencés rendtársával letelepedett a burgundiai citeauxban,
hogy
ott
az
eredeti
bencés
Regula
szellemében
éljen. A rendet magát Szent Alberik (1109) szent István ( 1134)
és Harding
hozta létre. Al talában völgyekben
telepedtek
meg,
monostoruk
csapoltak,
erdót
írtottak
mellett művelték
mocsarakat földet,
a
gyümölcsösöket telepítettek. A francia forradalom
megsemmísítette a citeauxi
apátságot és anyamonostort. században
kezdett
Az
ismét
ósi rend csak a
eróre
földművelés
megváltozott: amint kezdetben a munkaterülete,
most
lelkipásztorkodásba,
egyre a
kapni.
jobban
tudományos
XIX.
Arculata volt
a
fó
bekapcsolódtak
a
munkába,
a
sót
tanításba. A magyarországi kongregáció
ciszterciek
jelenti.
Géza
II.
Ausztriából a cisztercieket,
történetét hívta
a
zirci
hazánkba
ók alapították Cikádoron
az elsó ciszterci kolostort. A ciszterci rend csak III.
Béla uralkodása alatt
vert hazánkban mély gyökereket.
ö egyenesen Citeaux-
ból
kért
szerzeteseket,
így
jött
létre
Egresen
a
második kolostor 1179-ben. 1182-ben
a
Clairvaux-ból
érkezetekkel
született
meg a zirci apátság.
13
1184-ben létrejött
a
pilisi
és
a
szentgothárdi
alapítás. 1191-ben még II. Béla uralkodása alatt telepedtek meg a ciszterciek Pásztón. (13 ) Az Árpád-házi királyok közül, nevéhez
több
Pozsega, A
monostor
alapítása
különösen IV. Béla fűzéidik.
{Tapolca,
Bélakút, Szepes.) tatárjárás
a
negyedszázad
apátságából
sokat
elpusztított. rend
A XIV. század a Nagy
jelentette. megmaradt 1477-ben
magához
uralkodása
Lajos
apátságok
hanyatlásának
is
korát
alatt
elnéptelenedtek.
citeaux-hoz
fordult
még
a
Mátyás
segíségért,
ám
csak német ciszterciek jöttek kisebb számban. A teljes pusztulást
a
magával. Az
török
hódoltság
és
a
apátságok bérlek kezére kerültek,
külföldi apátságokba olvadtak bele. török
reformáció
fennhatóság
alá
került.
hozta késéibb
Zirc és környéke
Mintegy
100
éven
át
szünetelt a ciszterci rendi élet hazánkban. Zirc újjáépítése a XVIII. század elején kezdéidött meg. 1750-ben
12
pilisi-pásztói
tagból
apátság
hivatáson belül:
állt új
a
utat
rendi vágott
közösség. a
A
ciszterci
17 76-ban átvették az egri gimnázium
vezetését. A tanításból következett, hogy a rend egyre inkább
"hazai vá"
irányítástól.
vált,
Eléibb
a
függetlenedett pilisi
és
pásztói,
a
külföldi késéibb
a
zirci apátság nyerte vissza függetlenségét. II. József, Zircet nem oszlatta fel, de plébániai munkára
és
iskolai
oktatásra
kötelezte.
A
magyar
14
ciszterciek
f6
apostoli
területe
az
iskola
lett.
(Eger, székefhérvár, Pécs, Baja, Buda.) A rend
a
középkorban
sokat
fejlesztéséért.
A zaklatott
időkben
is
kivették
pécsváradi
a
er6d
ciszterciek
részüket. és
a
nevéhez
Az
Magyarországon való bevezetése. követben
a
cisztercita
Székesfehérváron, munkájukat.
6
pozsonyi fűződik
tett
földművelés
a haza
védelméből
alkotásuk vár
a
egy
pld.
a
része.
A
csúcsíves
stílus
(14) A rendszerváltást
szerzetesek,
megkezdték
a
Budán,
Pécsen,
oktatási,
nevelői
( 1. térkép)
4. DOMONKOSOK O.P.(ORDO FRATRUM PRAEDICATORUM)
Alapította Szent Domokos (1170-1221) 1216-ban.
A
Rend
apostoli
célja
Tolouse-ban,
az
igaz
hit
hirdetése. Innen a név : prédikátor testvérek. Szabálya
Szent
Ágoston
Regulájára
épült,
de
hatott rá a ciszterci és a premontrei szabályzat is. Ami
Domonkosnál
új,
az
a
tanulmányok
felsőfokú
hangsúlya, az állandó tanulás, továbbképzés. A Rend jeligéje :" Veritas " - Igazság. A
Domonkos
Kezdettől
szerzetescsalád
jelen
voltak
a
gyorsan párizsi
növekedett. és
bolognai
egyetemen, ahol közvetlen kapcsolatba kerültek a tudós Világgal és az igényes fiatal nemzedékkel. Magyar Domonkos megkezdték
földre
küldte. a
a
domonkosokat
1221-ben kunok
Magyar
(15)
még
maga
Pál
és
evangelizálását.
Az
Szent társai els6
15
'·
:
·. .· „. ••• 'i
. .. ."•:· ....•·.· .
\
~
....
i <..._
„...
'\ t....,_01„
....,
„,.
·,, (
\.\ ~ 1 ~/
.'
\
r··- ··---..v''"\...·-·
.;;·..,.. \
., ,. ..-„-"-'"
„.i
.
.
tér kér
Győrött
kolostorokat
(1225),
Esztergomban
Székesfehérvárott
(1230),
Pécsett
alapították.
követte
Veszprém,
Ezt
Beszterce,
Gyulafehérvár,
Eger,
(1238),
(1225), és
Vasvár, Szeged
Budán Kassa,
Temesvár,
Kolozsvár, a Nyulak-szigete, Marosvásárhely, majd Vác. A
rendtartomány
központja
a
budavári
Szent
Miklos
kolostor volt. A XV.
század elején a magyar domonkos kolostorok
száma elérte a félszázat. Lelkipásztori tevékenységük mellett kultúra
egyetemének Niger.
elsó
Számos
domonkos
került
Legbecsesebb
a
magyarok
ki
király
budai
volt,
Petrus
a
domonkos
nyelvemlékeink
Margit-legenda.
a
tartoztak
Mátyás is
kódex
írómühelyekból. tartozik
( 16)
rektora
missziós
szerepet töltöttek be a
jelentős
világában.
és
A
rendhez
domonkos
őshazáját
közé
kutató
merész
hódoltság
vetett
felfedezek: Ottó, Julianus és társai. A rend
virágzásának
véget.
1569-ben
Néhány
évtized
megszűnt
múlva
a
török
a magyar domonkos tartomány.
Szombathelyen,
majd
Sopronban
végül pedig Pesten nyitottak rendházat a domonkosok. II.
József három kolostort meghagyott,
ebből
a
magból nett ki ismét a magyar rendtartomány. 1950-ben kellett
95
elhagynia
munkaterületét. ( 17)
magyar rendi
domonkos otthonát
szerzetesnek és
apostoli
(2.térkép)
16
•
n:-~ov1sr
\.
1
2. t6rk::.:
5. FERENCESEK O.F.M. (ORDO FRATRUM MINORUM)
Szent
Assisi
Alapítója
szerzetesrendet nem akart többen
csatlakoztak
életeszményét. az
Regulája
evangéliumra.
evangélium: teremtett
hozzá
alapítani,
egyetlen
(1182-1226).
de
kénytelen
Regulája
mivel
volt
szeretete,
belsó
mindenre
egyre
rögzíteni
szabályzatra
voltaképpen
gyermekség,
lelki világ
Ferenc
épült:
interpelált szabadság,
kész
a
szolgáló
szeretet. Az
évszázadok
során Assisi
szerzetescsaládja
kisebb
apácák, és a harmadik rend
Szent
Ferenc
testvérek,
hármas
klarissza
- számos ágat hajtott.
Az Elsó Rendet ma a "barna ferencesek" - a barna ruhás minoriták és a kapucinusok alkotják. A második rendben a klarisszák tartoznak. A reguláris kongregáció
harmadrendból
született,
a
számos
világban
nói
éló
szerzetes
terciárusok
száma pedig csak milliós nagyságrenddel mérhetó. Közös köszöntésük: "Pax et Bonum" ! -
Az Ur békéjét és
áldását! Magyarországon
II.
Endre
uralkodása
alatt
telepedtek meg. Elsó kolostoruk Esztergomban épül 1228 táján. IV. szent
Béla maga
életű
húga,
is ferences harmadrendi, a
Thüringiában
éló
akárcsak Erzsébet-
közvetlen munkatársának tekíntette a ferenceseket.
17
A Rend eredeti karizmájának megfeleloen a magyar ferencesek missziós
két
évszázadon
munkát:
emlékét
hírdeti
kolostor.
Az
a a
keresztül
jászkunokat jászberényi
utlsó
Árpádok,
folytattak
térítették„
ferences
majd
az
templom
Anjou
és
királyok
idejében 17 missziós állomást hoztak létre a között.
Ennek
tatárok
Téríto tevékenységük kiterjedt Moldvára
és
a
Balkán más területeire is.
XIV.
A
anyanyelvi siralom (18)
században
kultúra
sokat
megteremtéséért.
valószínűleg
a
tettek Az
magyar
Omagyar
Mária
egy ferences szerzetes alkotása.
A törököt megállásra kényszerít6 Hunyadi mellett
egy ferences János.
A
biztosította a
nándorfehérvári
sikert:
Kapisztrán
gyozelem
után
a
Szent magyar
ferencesek elott megnyílt az út Moldvába. A 150 éves
török
teljes
sorsközösséget
magyar
nép
Nincstelen
ettol
uralom
vállaltak
kezdve
koldusként
idején
hívja
maradtak
az
a
ferencesek
üldözöttekkel.A
6ket meg
"barátoknak". a
magyar
nép
szolgálatában, s szinte teljesen el is véreztek. Magyarországon a ferences rendnek két tartománya volt: -
az 1228-ban létrejött önálló magyar provincia
1454-ben az egri káptalanjuk után alakult át Marianus reformált föl
a
konventuális
Provincia
tartománnyá,
S.Mariae
in
s
1523-ban vette
Hungaria
nevet.
(19)
1900-ban a magyar rendtartományok új beosztást kaptak, s ekkor a Marianus provincia 29 házat foglalt magában. Trianon után ebbel 15 elveszett.
18
_ a
ferencesek egy másik tartományának eredete a
századra
XIV.
Zsigmond
megy
vissza,
uralkodása
alatt
letelepedett ferencesek földre is.
amikor a
Nagy
lassanként átterjedtek magyar
Önálló tartománnyá,
Kapisztrán Szent János
csak a török
kiűzése
Az
világháború
kitörésekor
elséi
után
ebbéil
rendet
II.
Trianon
volt,
és
1339-ben
Boszniában
nevét fölvéve, ben .
Lajos
után váltak, 30
1757-
kolostoruk
mindössze
maradt
18
Magyarországon. A ferences
József
nem
oszlatta
föl,
csak megnyirbálta tevékenységét.Betiltotta a búcsújáró (Andocs,
helyeket
Csíksomlyó,
Máriagyüd,
Mátraverebély, Sümeg, Búcsúszentlászló, Az
erdélyi
vehettek működnek
fel,
ferencesek,
az
ma is.
elmúlt
Szeged.)
jóllehet
kevés
évtizedekben
is
rendtagot
működtek
és
(20)
6. IRGALMASOK, BETEGAPOLO IRGALMAS REND o.s.J.DE DEO
( ORDO HOSPITALARIUS S. JOANNIS DE DEO )
Juan Ciudad-ot János
néven
(1495-1550)
ismeri,
az
a világ Istenes Szent
irgalmasok
alapítójukat tisztelik benne.
pedig
Porugáliában született,
nyolcéves korában Spanyolországba került, (állítólag magyar
földön
is
szellemi
harcolt
a
katona
török
lett
ellen),
Afrikában a rabszolgák ügyéért küzdött, üzletelt. Avilai
János
pédikációjára
heves bűnbánatot tartott, Avilai
János
tért
meg
és
olyan
hogy bolondokházába zárták.
kiszabadította,
s
az
irgalmasság
19
cselekedeteit
ajánlotta
vértanuság helyett.
helyet
mindenkinek
az
annyira
vágyott
Juan Cuida maga szedte össze az gondozta
kötözte,
élelmet,
neki
adott
a
nyomorultakat,
házában,
a
leprásnak,
katonának, utcalánynak.
ö csak kórházat létesített
(1532),
s
betegápoló
társakat vett maga mellé, de nem alapított szerzetet. A
1571-ben
rend
alakult
meg,
végleges
szabályzatukat V. Pál 1617-ben hagyta jóvá„ Kolostorban élnek az ósi: "Ora et labora" elv alapján. célkitűzésük:
Apostoli ápolása.
rendtagok
A
a
betegek
orvosok,
gyógykezelése, gyógyszerészek,
betegápolók, egészségügyi szakemberek. földön
Magyar
1650-ben
telepedtek
meg,
szepesváralján, 1672-ben Pozsonyban. II.
József
folytatták
feloszlató
szolgálatukat,
után igen gyorsan 1856-ban
rendelete
"a kalapos király"
újjászerveződtek.
alakult
meg
ellenére
a
halála
(21)
magyar
rendtaromány
intézménnyel.
Trianon után ebből
Eger
ideg és elmegyógyintézet) , Vác
(kórház,
is
13
csak 5 maradt meg: (kórház,
fogyatékos gyermekek otthona), Pápa (kórház), Budapest (420 ágyas kórház). Mind az öt kórház mellet működött gyógyszerár is. Vagyonuk nem volt,
intézményeiket munkájukból és
adományokból tartották fenn. 1950-ben a magyar rendtartománynak 46 tagja volt, köztük 3 orvos,
12 gyógyszerész és
4 kórházlelkész.
(22)
20
7. JÉZUS TARSASAG, JEZSUITAK S.J.(SOCIETAS JESU)
Alapítója a
Izabella
(1491-1556). apródja,
majd
unalmában
a
hogy
baszk származású Loyolai Szent Ignác
katona.
szentek
ezentúl
barlangban
királynő
Megsebesül,
életét
Krisztus
szentföldre
itt
jóváhagyja
a
Jézus
Elhatározza,
lesz.
A
születik
könyve.
Hét
zarándokol.
betegágyon
a
olvasgatja.
katonája
elvonúl,
Lelkigyakorlatos
főkincstárosának
meg
társával
1540-ben
Társaságot.
híres
együtt
III.
Szent
manrézai
Pál
a
pápa
Ignác
1556-ban
terjedt.
1773-ban
politikai
intrikák
Rómában hal meg. A Társaság különféle
rendkívül
nagyhatalmi
kereszttüzében Társaságot.
XIV.
gyorsan
érdekek
és
Kelemen
1814-ben
VII.
pápa
Pius
föloszlatta
pápa
a
állította
vissza. (23) Magyar érkeztek érsek
földre
az
az
ő
Szent
első
Ignác
jezsuiták.
segítségüket
halála
Oláh
kérte
szellemében
megfogalmazott
megvalósításához.
Igy
magyar
jezsuita
rendház
1567-ben meg is szűnt. XIII.
Gergely
Collégium István
pápa
Miklós a
öt
évvel
esztergomi
tridenti
zsinat
reformtervének
létre
1561-ben
Naygszombatban,
ez
az
első
azonban
Szántó István kezdeményezésére
1580-ban
Hungaricumot.
Erdélyben
jött
után
Rómában
Egy
telepítette
évvel le
megalapította később
a
a
Báthory
jezsuitákat.
21
ugyancsak ő akarta a
kolozsvári kollégiumot egyetemi
rangra emelni. Magyarországon
újból
rendházat,
Zinováralján
másodszor
is
kollégiumot. érsek
és
Pázmány
1635-ben egyetemmé
A
Mezőkövesden működtek.
jezsuiták
gloriam" ! -
Budapest,
meg
Vágsellyén.
1615-ben
nagyszombati
a
esztergomi
fejlesztette, alakja
aki
bíboros a
magyar
volt.
magyar
a
jezsuiták
Nagykapornakon
szegeden,
és
(24)
életmottója:
"Omnia
ad
maiorem
Dei
Mindent Isten nagyobb dicsőségére! jezsuiták a következő helyeken
1989-ben a magyar kezdték
nyitottak
Péter
elején
évek
Pécsett,
Budapesten,
végén
kiemelkedő
egyik
30-as
század
megalapították
Ezt
rendtartomány
A
a
ismét
lelkipásztori
Hódmezővásárhely,
szeged,
tevékenységüket: Kispest,
Kalocsa.
(25)
8. KAMILLIANUSOK O.S.CAM.(ORDO CLERICORUMREGULARIUM
Alapító:
az
MINISTRANTIUM INFIRMIS)
itáliai Lellisi Szent Kamill
( 1550-
1614) kalandos katonaéletű ifjú. Lábsebe miatt éveket töltött
kórházban,
közben
maga
is
betegeket
ápolt.
Megtérése után (1575) kapucinus szeretett volna lenni, de sebe miatt nem vették fel. Visszatért a római Szent Jakab kórházba és hamarosan
vezetője
lett.
22
xrv.
Gergely
jóvá
hagyta
1591-ben
pápa
a
Betegápoló Társaságot. Szerzetesi ruhájukon nagy vörös kere~ztet viseltek.
Az
elsé
évtizedekben
sokan
adták
tifuszos, pestis betegek szolgálatában.
életüket
(26)
Magyarországra az elsé nyolc kamilliánus a ellen
harcoló
pápai
intézkedésére. elsé Bár
tábori a
kórházat. és és
harctereken
Késébb
pápa
telepedtek
az le.
valamint
a
felbecsülhetetlenül
teljesítettek, a
XI. Ince
idején,
ispotályokban
tartotta
török
fölállították
Gyérött
kolerajárványok
szolgálatot
fölöslegesnek
érkezett,
1683-ban Esztergomnál
pestis
értrékes
sereggel
a
rendet
II.
és
József
mégis
feloszlatta
éket.
(27)
9. KAPUCINUSOK O.F.M.CAP. (ORDO FRATRUM MINORUM CAPUCINORUM)
A kapucinusok a együtt
Assisi
Szent
ferencesekkel Ferenc
teremtett világ szeretete,
elsé
és a
rendjét
minoritákkal alkotják.
A
evangéliumi világszemlélet,
feltétlen engedelmesség jellemzi éket. A rend gyakran legutolsó
nagy irányú
szorult reformra, reform
a
XVI.
megújulásra. században
A
ment
végbe: Matteo da Bascio obszerváns ferences, társaival vissza
akart
eszményéhez, (csuklya,
térni
a
teljes
szegénység
Szent Ferencet még külséleg
szakáll).
A csuklyától
eredeti
is utánozva
(caputium)
kapták
a
23
Önálló
kapucinusok.
nevüket:
rendé
csak
1619-ben
alakultak, de akkor renkivül gyorsan elterjedtek. A került
kapucinus sor,
rend
XIII.
reformjára
Leó
a
XIX.
ismét
pápa
(28}
században
egyesítette
a
különféle irányzatokat és helyreállította a kapucinus rend belső lelki egységét. Magyar meg
a
földön
lábát:
a
(29)
kapucinus
Pozsonyban
rend
1676,
Budán
Mórott
1763.
E rendházak nagy részét II. Az
1692,
1727, Bodajkon 1741,
1695, Tokajon 1712, Nagyváradon Besenyőn
1674-ben vetette
újjáéledt
tartomány
József megszüntette„
kolostoraiból
Trianon
után
a
budapesti, móri, a tatai és a máriabesnyői maradt meg. A
harmincas
években
újabb
kolostort
nyitottak
Szentesen, Békéscsabán, Nagymágocson. 1950-ben a magyar rendtartomány létszáma 71 volt. 1989
végén
lelkipásztori Máriabesnyőn,
10.
újjászervezödő
az
kapucinusok Budán,
folytatnak
tevékenységet Tatán és Móron.
magyar
(30)
MINORITAK O.F.M.CONV.(ORDO FRATRUM MINORUM CONVENTUALIUM)
A
minoriták
a
barna
ruhás
ferencesekkel
kapucinusokkal együtt Assisi Szent Ferenc első
és
(1182-1226)
rendjét alkotják. Kétféle
családjában:
irányzat
lelhető
obszervánsok
meg Szent Ferenc (Szt.
Ferenc
rendi
eredeti
eszményéhez szigorúan ragaszkodók)
24
konventuálisok -
(nagyobb közösségben
élók) .
x.
Leó
pápa
1517-ben
általános
káptalant
hirdetett meg, s megkísérelte az egység megteremtését. A konventuálisok, vagy ahogy ma mondjuk, csak a soraikból kikerült V. idején
alakultak
teljes
külön
Sixtus pápa
renddé.
függetlenségüket,
a minoriták,
1619-ben ettél
s
( 1585-1590) elnyerték
kezdve
tért
hódítottak egész Európában. földön
M~ar
jelentek meg. Erdélyben Arad,
két
évvel
Elsósorban az
alapítottak
ország keleti
részén és
Eger,
Kolozsvár,
Marosvásárhely, Pancsova,
1617-ben
rendházakat,
Csütörtökhely,
Kézdivásárhely,
korábban,
Miskolc,
17 50-ig
17-et:
Gödölló,
Imreg,
Lócse,
Lugos,
Nagybánya,
Nyírbátor,
Szeged, Szilágysomlyó, Giródtótfalu.
1744 óta a minoriták töltötték be a
római szent
Péter bazilikában az ap,,.t.oli gyóntató tisztet. Trianon
5:::7
után a minorita rendnek 4 rendháza maradt: az egri, a miskolci, a nyírbátori és a szegedi.. A minoriták szolgálatra.
készen
álltak
minden
lelkipásztori
A ferences kar izma szellemében
működtek
plébániákon, kórházakban, hittant tanítottak, s az ósi rendi
hagyományoknak
megfelelóen
előszeretettel
indultak missziós területekre is. (31) 1950-ben
35
magyar
minorita
élt
pedig külföldön. Az erdélyi minoriták ben tiltották be.
hazánkban,
működését
7
1947-
(32)
25
11. PALOSOK o.s.P.P.E. EREMITAE)
PRIMI
E Mecsek
(ORDO FRATRUM S.PAULI
törzsökös
magyar
erdóségében
szerzetesrend
kell
keresnünk.
A
eredetét rend
a
1225-ben
alakult Bertalan pécsi püspök akaratából. Amikor Özséb (1270), esztergomi kanonokból lett remete 1250 körül a Pilisben
éló
Bertalan
püspök
szent
Jakab
remetéket által
gyüjtötte írt
kolostorban
össze,
szabályt éló
az
elkérte
akkkor
a
már
szerzetesektól.
A
közösség ekkor át választotta meg elóljárójának.
a
két
Özséb
1263-ban Rómába ment, s ott egy részletesebb Regulához igyekezett
elnyerni
a
pápai
jóváhagyást,
méghozzá
Aquinoi Szent Tamás segítségével. A rend Remete Szent Pált tekintette szellemi atyjának. Kisugárzó központja a
budaszentlórinci
kolostor
volt.
1308-ban
Gentilis
bíboros pápai követ látogatásakor kapta meg a rend az engedélyt,
hogy végleg Szent Agoston regulája szerint
szervezze meg életét. 1319-ben Lórinc generálissal kezdódött a aranykora.
XII.
számukra a fehér
Benedek
pápa
kámzsa viseletét.
1327-ben meghaladta a félszázat. nagy
tisztelóje
és
barátja
kötelezóvé
különösképp
Mátyás,
Nagy Lajos a pálosok
Velencéból
nagy
tette
A kolostorok száma
megszerezte
rendnek Remete Szent Pál földi maradványait. de
pálosok
jótevói
a
Zsigmond
voltak
a
pálosoknak. ( 3 3)
26
A
pálosok
a
domonkosokkal
együtt
a
kunokat
A rend külföldön is gyökeret eresztett:
térítették.
Németországban, Lengyelországban, Ausztriában. A pálos közösség virágzásának a vetett véget. fogtak
ell~fan
A török
(Visegrádot
és
márianosztrai
pálosok
magyar földön
hat
a
'i/
a
török pusztítás
pálosok
szent
mentették
fegyvert
is
is
koronát 1600
meg.)
körül
kolostoruk maradt.
A rend reformjáért sokat tett Pázmány Péter. nemzeti
a
irodalom
szinte
művelése
kezdettól
A
fogva
jellemezte a szerzeteseket. A jezsuiták mellett pálos tudósok tanítottak a nagyszombati egyetemen„ 1786-ban szüntetett
meg.
kolostort
József
II.
1864-ben
bezárásra
században 11 kolostor
segítséggel
1934-ben
sziklakápolnában, Pálosszentkúton,
az
összes
Erdélyben
a
pálos
XIV-XVIII.
működött.
sikertelen
Több
II.Sándor
ítélte.
kolostort
magyar
37
a
lengyel
próbálkozás
után
gellérthegyi
kolostorban
1935-ben 1944-ben
és
1940-ben
Pécsett,
Soltvadkerten,
1945-ben
a
mecski
Szent Jakab hegyen kezdtek el újra közösségi
életet
és
száma.
(34)
pécsi,
a
folytatták.
1950-ben
A rendszerváltást
40
volt
a
rendtagok
követóen
a
budai,
márianosztrai kolostor megkezdte
a
működését.
(3.térkép)
27
(
(
f
rJ'l~ L../ \.........___
~
E••!Onl~jijc;o."'!"°""~· •
"o/.""'"'OY tTholt
.\
Csot6d
,/,CT
' • )r:--/
~~ \ •
Nosztnlr:l]°'~~ 1sc-g~
zcnttflell • •
r! .
Sztntlr.erc-szt •
W:>ndorf
za\ónok ~ ,
Jenö
,
.
"
"""'~'!SO"f
Onn<~-t .Jtu1 -E lc-lr. - • '"" • Mind::s.unt
""'
,
z~lló.$Zlo
e Tol~-~· '-,'--~ 521mtpket> ._ ~or ber'
nya
0
.
R.e~le
•
"\...
l
S:i:ton\Jobb
•""""°'"
Kclpoino •. n.~...:. •
..,.,_.,.,
5.zt'C"ll~~
•PothlOn
0.
.
~·S2e-kelyh0zo
•Szok6csl old •SztfllpGi
tp9ter
~
•V1U)"t'
•~ ·~'Y'lntrr..e
~ S -f<JYhó.z u6rine ·~ Csót
Csatka
")or~ •
Pálos ~ 1.,..,,... " \ . . . . . _ monostorok. """'""' twqf • .. , V,~Magyarorszagon " .•ll1hó.z ".."~"? Esmy J.526 e/ott , ·~ / l o7o.öv& d r.~.....~ \
•Sz~
Paloa • Sztntl szeb
""...........__,. .;cs ~.„~ odrogsz~te
~Kolodva Sze-ntmlhÖlylcow
•
•Pólr.otolvo
---
~
•Gotol
/ (/
\,
/
(
J'
.,..-~
12·
PREMONTREIEK O.PRAEM.(ORDO CANONICORUM REGULARIUM
PRAEMONSTRATENSIUM)
Alapító: Szent Norbert (1085-1134), Vándorprédikátor
sarja.
család
szétosztotta.
püspöke
Lyon
német
előkelő
javait
lett,
hívta,
egyházmegyéjébe
s
Norbert ezt a területet nevezte el: pratum monstratum, franciásan Prémontré. 1120-ban Regulája
társával
13
szerint
közös
életet
kezdett.
II.Honorius
a
gyorsan
felvirágzó
megerősítette
1126-ban
Norbert
közösséget.
Agoston
Szent
együtt
ugyanebben
magdeburgi
évben
az
püspök lett. A XII. -XIII.
században a rend elterjedt a
kereszténység területén. A premontrei alapító állítólag
(35)
fehér
életében
latin
kámzsás
eljutottak
rokonságban
szerzetesek
magyar volt
földre. az
még
az
Norbert
Arpád-·házi
királyainkkal. Az
első
prépostságot II.
apátságukat)
a
IV.
száma,
prépostságok
nevezték
az
alapították
idején
István
Nagyváradhegyfokon 1130-ban. volt
(így
Béla korában már 45 többek
között
a
Margitszigeten. A török hódítás, majd a reformáció következtében egy
időre
hazánkban,
a
premontrei
rend
működése
majd mint tanítórend kezdi újra
működését
megszűnt
az 1800-as években. (36)
28
Amint
látjuk több
szerzetesség
nyugati
reformra
bomladozni
vihara
ennek
új
intézményeik
szervezetük, betegápolás
az
nem
szorult.
és
ezzel
kezdett. jutott
intézmény
Pompás együtt
Szerencsére
el,
a
a
hozzánk
Szt.István
mert
munkatársai a térítés nagy munkájában már megreformált és megtisztult új szerzetesség, a bencés, a
citeauxi
kongregációk
orvostudomány erkölcsi mind a
terén
világban.
kettőt,
országokban
éppoly
is
az
új
mégis egyes hajtásai,
jól
beváltak,
csak
pld.kamalduiak. --:;::;:;:.:..'
elsőrangú
Közvetlen
jutottak vagy csak nagyon akkor
neveltjei
(37)
rövid
hozzánk
későn
az
főleg
erők
mint
törzsből
az
kaptuk
noha a szomszéd egyáltalán
a XVIII.
ideig
clunyi majd
nem
században és
maradtak
fenn.
(4.térkép)
29
..
,
1a 0 Gr töl K re
Hatiir a XV SI vegen Jelentös koloslorok Sences
• •
/ 1
Cis1terc11a
Premon1re1
H o~assa
!';~~bal
Gónco oo 0Garamsienlbenedek ! l!O Zobor • Dédes! ~Pozsony . Bél· o -·· • 'Ó Siécséz.v0 h3rornkUI oDiósgyór
•• ·,
Soflon • 0
Karlhau11
-,
Léb
'1,:
E
GerábOllo
Gó Y rT o
N·••Gyo zs DP."°ó.I'?'. °i-i Iompoll
C)sf.:&;
Domonkos Ferences Pálos
\ A 1arandokok ló U1vonala
1 •K
0 Tihanv-
. • o &Pornak 0Kesz1helv •
\)Hahót<> Z
1460
••
~·---
oglava
~
.
,_ ~
•
me1e J,
__ }-
g
Zselic· . • szen1j11kab 0 Karesz1úr • 0 JakabheJly ! o
O•
Babócsa
•S 0
Madocsa
S1klós0 "-• '""""" •
'°
'<Jq
••
'
,
••
1 7000000
~··" ,pe
'
100 km~·
,.",.e====,="
16"
'\~
i
•1
v Vi
"\
Bereg
Pau:ik • •
.r,".rz„
v.
'
Szege0~ •
Szórage
Oronlinos!
••
Q
.
V;Hadhegvlok Q 0• Várad Almáso Gyeró„ o
monostor•
.
Déso
•
..
V
\
1
" ' \,
Kolozsvár••
\ ..
•oo Kololömonos1or oMaros
Tov1s0 •
• vásárhelv
Gyulafehérvár o • • 0 Alvinc Mora1 • Szeben 0 •o •szász • 0 • Vajdahunyad
Lippa
•
Pilis·
szentkereszl 1' Szentlóhnc o:
o Besz\ecce "'\
Torda-
oPankota
\! Zs
~os
Szentiobb•
..
z
'
8átOr
• Debrecen 0
,,
Mananosztra 1 Nyulak s11gc1 · Óbllda 02 „
·) (
• o } Csii<.soml'i'
d'J
:'se9esvar O"
Pouega Na
'1,Vrana!
Gyul~
ekszárd
Szék•
o".. (CikédorJ '°o: Báta-
. Pécs
ó
Zág1áb •• •• Topiszkó
..
0
oSomogvvár.
Ko ér 0
0 •
Csá.!"J:Or .1.-:r· ~ o J.
)
.ata
Hatvan 02• Körmr.nd C2"'
0
MogyorÓO. Szdi'nbelh J helme E .13 Pes1 o oTomaj• Por, ó g Y• tövöld o J.ir • rcs6. o • • Jénoshida .{n.ooJák9 • o~él • Fehérvár Ocsae • 0 Penlele J. Swn1goul).f/do ~ Tigje• ov. •esip Pannon..,
0
K
\
k~esz
• ofelsótárkánv•
:_z~:r2~'i oOVi.Pásztóo JIAbasá• .oszhd
v <>
•o
Csorn:o
)
Karmeli1a
.1
""°"
· Fu16
Ji:>hannila
/
Buda 02 • M D Dömös 02 ~ Ny Gy Gyöngytis 02 • ó
Máro~vdlgy o •
Templomos
•
.
r "'·
Jász~o
1
Górog Ágoston rend•
•
i;
/
~11
/
..
olaszi
~
f
'
'
\
\ \,,~
„.
SZE~ZE'11ESRR'NDEK 20•
MAGYARORSZ .i.GON Xi-XV lt
1~
0
„,- ,_ --
TARGYALAS
I.
A szer·zetesrendek gyógyító tevékenységének rövid
története Magyarországon és Erdélyben az Arpádházi - királyok korától napjainkig
A magyarság a keresztséget az 1000-dik év táján vette
fel.
A
(II. syl vester
francia
pápa)
Gerbert
orvos,
nevü
szent
benedektinus
Istvánnak
koronát
küldött,melyel Istvánt királyá koronázták„ Ezután
a
szerzetesek
táltosok
töltötték be,
Nyugaton,
fóleg
államokban
a
úttöröi
a
helyét
legnagyobb
bencések
a
valószinüleg a bencések.
Németországban
gyógyítás
részt
és
a
mesterségét
végezték,
a
akik
szomszédos kultúra
elsó
Olaszországból
jöttek és mint gyógyító szerzetesek voltak ismertek. E szerzetesek
magukkal
hozták
a
salernói
és
monte-
cassinói híres egyetemeken nyert teológiai,
művészeti,
valamint
a
orvosi, A pogány
orvosi
és
lettek
késóbbi
gyógyszeri ismeretek ápolói és müvelói. szerzetesekre magyar ok
paporvosai
a
istentiszteleteket források
ismereteket
mellett
nehéz
feladatok
megtérítését
(lóáldozat) tartották,
a ezek
ami
mivel
illeti,
voltak.
táltosok
vártak
Az
( 38) a
ezek
ósmagyar
pogány
magyarok
vizeit
gyógyító
erejüeknek vélték. Ezt kihasználva a szerzetesek, elsó magyarországi rendházaikat hegyi vagy völgyi források közelében állították fel.
Ezekre a forrásokra nem is
._______
30
kellett ráfogni, hogy "csodahatású szent vizek" sacrae),
mert
legtöbb
esetben
(aqua
anyagokat
ásványi
tartalmazó gyógyító hatású források voltak.
(39)
A pogány magyar paporvosok gyógyításai babonákon, büvölésen, képzett
megigézésen
olasz
szerezniük
szerzeteseknek
velük
(Dioscorides,
alapultak.
szemben,
nem
volt
hiszen
Plinius Major,
tudományosan
A
előnyt
nehéz
orvosi
Hippocrates,
tudásuk
Galenus és
Oribasius tanításai szeint) teljesen koruk szinvonalán állott.
(40)
gyógyítás
A
tudományát
szerzetesek
a
a
teológiával kapcsolatosan a rendházakban ismerték meg. (Ars
curae
sanitatis
menedékhely
Medicina
(xenodochium) , (balnearium)
gyógyfürő
pastoralis).
kórház is
Ugyanitt
(hospitale)
állott
és
betegek
a
rendelkezésére. A gyógyítás a gyógyszeres volt.
mint
korszellem értelmében nem annyira
inkább
fizikai
A
fizikai
gyógymódok
hidroterápiát alkalmazták. ráhatásokat is végeztek.
E
és
vallásos
közül
jellegű
leginkább
a
gyógymódok mellett lelki
(41)
A szerzeteseknek arra kellett törekedniük, hogy a táltosokat a népnél mindenben pótolják, nemcsak a test hanem
a
lélek
corporis hogy
orvosaivá
solum,
a
pogány
sed
is
animae
kellett etiam
gondolkodást
a
válniuk,
medici)
krisztusi
(non
valamint, tanítással
pótplják.
~A
szerzetes
hajhászták
a
orvosok
gazdagok
előnyére
és
vált,
főemberek
hogy kegyeit.
nem A
31
legszegényebbeken igyekeztek
éppen
a
betegek
hozzájuk
elhagyták
kórházukat
egészségükben
ezért
kezdtek
bizalommal
akik
legelhagyatottabbakon
a
segíteni,
szükölködók így
és
hanem hitben
is
is
és
a
fordulni,
s
azok
nemcsak
újjászületve
távoztak.
(42) A
szerezetesi
mindenütt
voltak
betegápolást
kórházakban képzett
részben
a
XI.-XV.
században míg
szer zetesorvosok,
laikus
részben
confraterek,
a
barátok végezték. A
XII-ik
gyógyszertárak felügyelete
századtól is
alatt
a
szerzetesi
laikus
a
ahol
működtek,
barátok
és
kórházakban rendi
világi
orvos szolgák
készítették a gyógyszereket. Ezek a gyógyszertárak nem voltak
nyilvános
jellegüek,
rendi házi patikák A azért
működtek.
szerzetesorvosok is
fontos
volt,
orvos alig
létezett.
üzó
vagy
orvos
szerzetesek" barátok"
mert
a
Ha mégis
(monachi vagantes)
akik
megszokni,
munkája
Akadtak a
mint
kórházi
és
(43)
gyógyszerész,
voltak.
olyanok,
hanem
abban XIII.
korban
századig
már
magán
akadt magángyakorlatot ezek
jórészt
"kóbor
vagy más néven "iraló
ugyanis
szerzetesi
a
ezekben
fegyelmet
az
idókben
nem
tudták
ezért elhagyták a rendházakat és kóborolva
járták be a községeket. Különösen a " sarutlan ágostoni" Augusti
discalceati)
és
kóbor gyógyító fráterei.
a
(Ordinis Sancti
bencéseknek
voltak
ilyen
(44)
32
Az
1131.
évi
barátokat"
reimsi
zsinat
ezeket
feddésbe
szigorú
az
''iraló
részesítette
és
felszólította óket, hogy térjenek vissza rendházaikba. A budai zsinat 1279-ben kimondja: ne
gyakorolja
a
sebészetnek
azt
az
égetésben és vágásban nyilvánul meg!
.~
"Egyházi ágát,
amelyik
("Ne illam partem
chirurgiae exerceat clericus,quae in ustionem,
vel in
cisionem tendat!") A szerzetesorvosok közül sokan voltak akik csak sebészettel foglalkoztak, hivatásukat
így e zsinati tilalom miatt és
elvesztették
kóbor
szintén
szerzetesekké váltak. Kóborlásuk során felhasználták a rendi
kórházban
szerzett
ismereteiket,
gyógyítottak,
sebészkedtek és magukgyártotta gyógyszereket árultak. Ezek az iraló barátok megtalálták számításaikat, mert a
falvakban
megyeszámra
ahol
gyógyításaikért
a
nép
akadt
nem
orvos, 6ket
elhalmozta
sokszor
élelmiszerrel és pénzzel. A falukat
és
az
országutakat
e
kornak még
két
specialitása rótta szüntelenül: a "szökött zsoldos" és a
"kóbor diák"
(garabonciás).
Míg a garabonciás és a
szökött zsoldos a közbiztonság kárára volt, barát a
közegészségügynek fel tétlenül
ugyanis ezek soraiból kerültek ki az
az
iraló
hasznára
vált,
elsó keresztény
évszázadok gyógyszert osztogató magánorvosai. Miután orvosokat a sebészetre tanulatlan
a
Szentszék
eltiltotta
sebészet gyakorlásától, ez
nagy
csapást
borbélyok
mért.
kuruzslók
a
az
szépen fej lódó
Ezután és
egyházi
már
csak
fürdósök
33
sebészkedtek a betegek rovására egészen Mária Terézia koráig„
(45)
Magyarország
egészségügyi
viszonyai
a
XI.-XIV.
századokban elszomorítóak voltak. fellépő
A leggyakrabban a pestis, (lepra) ,
angol nátha
járványok ebben a korban
(morbus anglicus),
bélpoklosság
szent Antal tüze ( ignis sacer) ,
lues (morbus
gallicus) . A
Szent
Antal
tüze
valószínüleg
legalábbis
anyarozsmérgezéssel,
a
azonos
üszköt
bűzában
(ustilago).
melyek gyakran
t_~E.DJka
négy
évig
e----
az anyarost (Secale cornutum) és ~
Ezek okozták
végződtek
űgy
A pestis
erre
tünetekből
lehet következtetni „ Az akkori hiányos örlési bennehagyta a
az
a
kínos görcsöket,
halállal.
öt évenként
egyfolytában
jelentkezett,
tartott.
Volt
de
olyan
néha
pestis
járvány amely a lakosság 3/4-ét elpusztította. járványok
A
kereszteshadak
elterjedését
vándorlásai
szabályok és vesztegzárak
elősegítették
is.
a
egészségügyi
Az
(quarantana)
teljes
hiánya
miatt igen nehezen szüntek meg a járványok. A Duna nyomán
fellépő
nyomorult sűjtott
gyakori
áradásai
éhinséget,
állapotai,
ami
okozta
rossz
termések
fokozták a közlekedési utak megnehezítette
az
inségtól
falvak ellátását. (46)
Ilyen mostoha viszonyok mellett is a szerzetesek egészségügyi
tevékenysége
igen
hasznos
volt. Bár a járványok és a betegségek az hihetetlenül
megtizedelték,
mégis
és ő
áldásos
soraikat is
rendházaikban,
34
'
/
kórházaikban
valóságos
teremtettek
oázist
országszerte gyilkoló nyomor és dögvész szegényeket
felruházták,
az
éhezőket
közepette„ táplálták,
az A
a
betegeket gyógyították, ápolták. Ennek kórházakat
tudatában előszeretettel
Szent 1000-ben
István egy
Sancti
királyaink szaporították.
király
Esztergomban
Contubernium
Lazari).
szerzetesi
a
állított
pauperumot
Rómában,
fel
(Xenodochium
Konstantinápolyban
és
Jeruzsálemben is építtetett kórházakat és szállodákat vándor
és
zarándok magyarok részére,
amikor
100 7-ben
ott járt. 1138-ban Szentén, Bácson,
Székesfehérvárott,
1211-ben Borsán
1163-ban
Csurgón
(András királytól),
és
1234-ben
1248-ban Semenyén kapnak kórházat a szerzetes
barátok. 1241-1242-ben
rendházak
a
kórházak
és
a
tatárvészben javarészt elpusztultak. Helyreállításukon IV. Béla sokat fáradozott. 1280-ban
II.László
király
elrendeli,
hogy
a
szegény betegeknek az országban kórházat építsensk. Kolozsváron IV. Lázsló özvegye alapított kórházat és adta a
szerzetes barátoknak,
a
betegek ápolására.
( 47)
A
királyság
első
orvosgyógyszerészek munkálkodása
nélkül
hat és
századában a
későbbi
Magyarország
ázsiai szinvonalra süllyedt volna.
a
szerzetesi paporvosok
köz egészségügye
(48)
35
Ezért papi
érdemesnek
hogy
tartom,
is
orvosgyógyszerészekról
szóban
néhány
a
kiemelve
szóljak,
Mátyás király korát. Említettük már, hogy a királyság elején alapított szerzetesi
rendházak
működtek,
Ebben
a
ók
vezették
korban
gyakorlásától volt.
az
a
rendi
orvosi
e
kor
orvosok
gyógyszerárakat a
működés
érdemlegesen
Ezért
rendi
kórházaiban
gyógyszerészet
különválasztva
orvosait
is.
nyugodtan
még
nem
nevezhetjük
orvosgyógyszerészeknek. A XI. -XII.
század ilyen orvosgyógyszerészeinek a
neve nem igen maradt ránk. XII. -XV.
A
rétege a vagy volt
században
papság volt,
Olaszországból akkoar
mint
Bolognában
is
orvostant
is
orvosmesteri mellett
hozzánk,
Salernóban, a
hogy a
a
vagy
mellett papok.
ha
magyar
Ugy
Monte-
Nápolyban
és
filozófiát
és
későbben
teológia
Ennek
az
volt
a
legtöbb ott tanult pap egyben
képesítést
gyakran
legtanultabb
tanult.
főiskolán
tanultak
következménye,
társadalom
mert ennek a rétegnek legjava
került
olasz
Cassinóban
a
is
szerzett.
orvosi
Papi
hivatásuk
orvosgyógyszerészi
és
gyakorlatot is folytattak. Itthon királyoktól
előnyben
ók
részesültek, a pápáktól és magyar
kapták
meg
a
legjobb
javadalmazási
plébániákat, kanonoki stallumokat, sót apáti, préposti és
püspöki
Béla, voltak.
v.
székeket
István,
II.
is.
Királyaink
László)
(II.
orvosai
Endre,
szintén
IV. papok
(49)
„____
36
születésű
A kolozsvári a
klasszikus
annyira
Mátyás király
tudományok
hazáját,
nagyrabecsülte,
hogy
(1458-1490)
Olaszországot,
tudósait
így
az
orvosgyógyszerészeket is onnan hozatta. Mátyás Leoni,
orvosgyógyszerésze
aki
azonos
püspökkel
és
mint
1488-ban.
Képesített
Joannes
nápolyi
volt de
Leonibus
király
orvos
is
Giovanni
követe
volt
és
dei
casertai
jött a
Budára
már
akkor
betegeskedö Mátyást sokáig gyógyította. Mátyásnak magyar orvosa mag ister aki
et medicinae doctor,
Bécs
elfoglalásakor
személyes Ilkusch aki
szolgálatot
Mártonnal
elöbb
a
a
krónikások egyetem
szerint
király majd
a
akara
a
ornas
Doctoroc
a
a
asztrológusával,
egy
egyetemen
nemében
terve,
lett volna hely.
a
volt
a
a
Erre vonatkozó
olvashatunk:
másikban
páratla ahol
küssebic piatzát épüteni, hogy az, laknac,
azonos
Mátyás királynak a
a
krónikájában
mellett
doktor
budai
{50)
artium
plébános,
király
kedvelt
volt
is
Heltai
budai
Márton
Kolozsváron
alapítása
gyógyszerészeknek
késöbb
tett.
pozsonyi,
volt Martinus
(1485)
hírneves teológiaprofesszor.
adatokat
is
... "
Ugy
elsökbe az
Patikárosok
és
Borbélyok ... " (51) Mátyás
uralkodása
után
a
jagellók
36
esztendös
gyenge uralma következett, ami természetesen úrrá lett a
közegészségügy
fénye
a
olasz
művészek,
a
korvini
terén
is.
ragyogás
Bár
egy
ideig
reflexéból
s
ami megmaradt
udvar
táplálkozott, az
tudósok, orvosgyógyszerészek
pénztelen udvart
az
a
elhagyták
dicsö múltból,
37
azt
romhalmazzá
változtatta
a
mohácsi
vész
után
1541-ki
török
mohamedánság. (52)
előretörő
A mohácsi vész foglalás
és
és
az
követő
ezt
hódolás.
különszakadását
Erdély
eredményezte Magyarországtól.
Az
ország
része
nagy
hanyatlásnak indult. A
szerzetesrendek
virágzásának
hódoltság
vetett
véget.
többségét
bezárták annak
A
is
kolostorok
ellenére,
és
hogy
török
a
a
kórházak különböző
járványok nagyon gyakoriak voltak. (53) A szerzetesrendek csak a török A
század
el
igazán
·működésüket
után kezdhették el újra.
kiűzése
XVI.
kolostor
zavartalan
végére
volt
nagyjából
látva
minden
már
és
gyógyszertárral
a
szerzetesek a szegényeknek ingyen a gazdagoknak pedig pénzért szolgáltatták ki a gyógyszert.
(54)
Az újkor eljén, az egyház többszöri tilalma után, a
szerzetesrendek
visszaléptek
de mint
teréről,
"bona vacca-"t a
megtarották,
amelyekre
általa
anyagi
némi
maguknak
és
az
így
azért
volt
függetlenséget
még
befolyást
is
orvosi
gyakorlat
gyógyszertárakat szükségük, is
mert
biztosítottak
gyakorolhattak
a
népre még szószéken kivül is. Azok
a
kontemplatív
életet
folytattak
voltak
megáldva,
tartottak
fenn.
szűkebben
patikát
szerzetesrendek,
mellőzték
ezt
a
amelyek és
kizárólag
világi
javakkal
jövedelmük kompenzálására
A
jövedelmi
bencések
és
forrást,
ciszterciek ellenben
a
38
reformáció
után
alakult
jezsuita
rend,
kivánatosnak
tartotta. reformáció
A
világi
elem
is
hosszú
idöre
fellépésével eröhöz
kizárólag
gyógyszerészi pályát, tartott a kezében.
és
.jutott, a
maga
terjedésével
a
felülkerekedett
számára foglalta
amelyet addig foképpen a
és
le
a
papság
( 55)
Erdélyben Bocskai István fejedelemmé választásáig (1605.
febr.21-ig)
ültek hogy
a
tónon.
Erdély
államok
vagy
református
söt
a
az
vallás
református
oly
résztvehetett
szövetségében,
küzdelemben,
évig katolikus
reformáció
A
már
30
erövel
az
erdélyi
államvallás
terjedt
európai
katolikus
fejedelmek
protestáns
Habsburgok
elleni
fejedelemségben jellegét
szuperintendens,az
egész
el,
ölti
és
a a
fejedelemség
legföbb papja lett.
A
reformáció
elsö
vihara
megfosztotta
kolostorokat birtokaiktól, gyógyszertáraiktól, sok
seteben
mentek át.
az
apostatált
szerzetesek
a
utóbbiak
tulajdonába
( 56)
A protestantizmus terjedésével a katolikus egyház
is magára talált,
mely ellenreformációs törekvésekben
myílvánult meg. A magyar fopapok közül többen is részt vettek
a
szellemében
tridenti fellépni
zsinaton, az
11
s
igyekeztek
eretnekségnek
protestáns irányzatok ellen. Am ez csak a Magyarországra
való
bejövetele
után
11
Trident
minösített
jezsuitáknak hozta
meg
gyümölcsét„
„ _____
39
Az
jezsuiták az r. Ferdinánd által alapi tott
első
nagyszombati kollégiumban telepedtek meg következő
évben
tevékenységük.
már
( 1561) ,
kibontakozott
nagyszombati
a
oktatási
1567-ben azonban egy hatalmas
megsemmisítette
s
tűzvész
rendházukat,mire
a
rendtagok visszatértek Bécsbe. Erdélybe, lengyel
a
földről
mindkét
országban
uralkodó Báthory István telepítette be a jezsuitákat. Kolozsvári
iskolájukban
tanult
többek
között
a
protestáns származású fiatal Pázmány Péter. 1588-ban
a
medgyesi
kiparancsolta
a
jezsuitákat
később
Báthory
Zsigmond
fejedelemségbe, lerombolta
de
1603-ban
határozat tiltotta ki A
Erdélyből.
ismét
rendházukat,
határozata
országgyűlés
Hét
őket
bebocsátotta
a
kolozsvári
majd
ismét
évvel a
polgárság
országgyűlési
őket Erdélyből.
jezsuiták
1586-ban
újra
letelepedtek
Magyarországon Sellyei gimnáziumukban 400 diák tanult, amikor Bocskai Az
1606.
előretörése
évi
bécsi
országból,de
lelkes
rend
római
bécsi,
tanulmányaikat.
miatt menekülniük kellett.
béke
kitíltotta
tanítványaik és
más
utánuk
mentek
kollégiumaiban
az
őket
s
a
folytatták
( 57)
1615-ben Bethlen Gábor ismét visszatelepítette a jezsuitákat
Kolozsmonosorra,
királyi
Magyarországon
akik
birtokszerzését
ekkoriban
a
törvény
tilalmazta. (58) A
XVII.
századának
századot
lehet
nevezni.
a
magyar Az
osztrák
szabadságharcok uralom
ellen
40
különösen
a
Felvidéken
elégedetlenkedő
A
XVII.
és
magyarok. század
Erdélyben
harcoltak
az
( 59)
végére
Erdély
mint
független
fejedelemség megszünt. Bár felszabadult a török uralom és befolyás alól, a fejedelemséget az
11
Diploma Leopoldinum
11
osztrák császár uralma
az erdélyi
alá helyezi
és az új hatalom exponense a Gubernium a közigazgatás minden ágát igyekezett Bécsből kapott rendeletekkel és utasításokkal
kormányozni„
közegészségügyre így
az
orvosi
vonatkozó
Ezen
intézkedések
részükben
tevékenység
és
üdvösek
a
voltak,
gyógyszerészet
terén
is. (60) XVIII.
A
században
nőtt
a
különböző
szerzetesrendek száma, így a korábban többször
kiűzött
jezsuitáké, a betegápolással foglalkozó irgalmasoké és a középkor óta virágzó ferencesrendeké. A magyar jezsuitákat a
11
Habsburg
később
azzal vádolták,
elnyomás engedelmes
eszközei
11
hogy
voltak.
Valójában a rend tagjai~- a nemesi-nemzeti tradiciókat
--:::::----"-
is ugyanúgy felkarolták mint a királyhűséget. A
(61)
XVIII „ században a szerzetesrendek a nagyobb
városokban gyógyszertárakat állítottak fel
„
Azokban a
helységekben ahol polgári gyógyszertár nem működött, a szerzetesi gyógyszertárak hasznos szolgálatokat tettek a közönségnek. Ahol polgári gyógyszertár is működött, ott
örökös
miatt,
s
súrlódás
nem egyszer
beavatkozniuk Ezek
után
a
a
rend
támadt
a
nyilvános
kellett
a
felsőbb
és
helyreállítása
szerzetesi
béke
gyógyszertárak
gyakorlat
hatóságoknak
csak
végett„ akkor
41
6
nyertek nyilvánossági jogot,
ha alávetették magukat a
polgári vizsgálatnak és a megadóztatásnak,azonban ezt a
feltételt
a
szerzetesek
nem
szívesen
fogadták
el. (62)
A vetett
legtöbb véget,
1773-ban.
betegápolással foglalkozó papság
működésének
szerzetesrend
Feloszlatt
vagy
a
államérdek
a
állította,
szempontjából
nem
is
művelésével
rendtagokat
vagy
a
József
oktatással,
tudományok
szerzetesrendeket,
soraiba
a
II.
a
világi
megmaradt,
hasznos
tevékenységet
folytató más szerzetesrendekbe építette be öket. A
szerzetesrendek
nyilvánossági jogot, Norma t i vum
az
gyógyszertáraitól
{63)
megvonta
a
ugyanis 1770-ben életbe lépett a
Generale,
mely
kimondja,
hogy
gyógyszertárat csak olyan személyek vezethetnek,
akik
gyógyszerészi diplomával rendelkeznek. II.
József
irgalmasrend
feloszlató
tovább
rendelete
folytatta
ellenére
szolgálatait
és
az a
"kalapos király" halála után gyorsan űjraszervezödtek, így gyógyszertáraik is tovább működtek. A rend azonban azokat a
rendtagokat akik gyógyszerészettel szerettek
volna
foglalkozni,
Ezzel
magyarázható,
századokban
is
kötelezte hogy
az
az
egyetem
irgalmas
összegyüjtötte
azokat
elvégzésére.
rend a
a
késöbbi
rendtagokat
akik gyógyszerészek szerettek volna lenni és egyszerre küldte öket egyetemre. A napoleoni háborűk alatt átvonuló,
vagy
az
állandó
{1809-1810)
jelleggel
katonaság betegeinek az ápolására a
ott
a hazánkon tartozkodó
legtöbb kórházat,
......____________________________ 42
__..;..
így
az
irgalmasrend
célra
ilyen
is
kórházait
alakították át. Az 1848-as szabadságharc alatt számos rendház és gyógyszertár
súlyos
károkat
szenvedett.
A
rendtagok
sok esetben el kellett hagyják rendházaikat, helyüket a katonaság vette át. 1856-ban a magyar irgalmas redtaromány különvált az osztrák rend tartománytól. 1920-ig
rendház
13
Szepesváralja, Kismarton,
~·
és
Pozsony,
Nagyvárad,
A magyar rendtarományhoz kórház Eger,
Vác,
Pécs,
Budapest, Szatmárnémeti. {64) Az
1914-1918-as
intézményeivel,
tartozott
Temesvár,
Pápa,
Szakolca,
Zágráb,
(5.térkép)
világháború
éveiben
betegápoló rendtagjaival
a
Rend
szolgálta az
ország érdekeit. Az elsó világháború után a trianoni békeszerzódés szerint {1920) a magyar redtartománynak csak öt rend -
-:::::=-
és kórháza maradt ( Budapest, Eger, Pápa, Vác, Pécs ) . A pozsonyi, akkor
szakolcai,
alakult
szepesváraljai
cseh
rendházakat
az
szlovák
rend tartományba
osztrák
rendtartományhoz
kebelezték be. A
kismaronj.
.-;;::.:::::-
rendházat
az
csatolták. A zágrebi legnagyobb kórház a ~·
míg
a
temesvári,
Romániának jutottak.
jugoszláv államé
nagyváradi,
szatmári
lett,
rendházak
(6.térkép)
1940-ben Erdély egy részének Magyarországhoz való visszacsatolásával,
a szatmári és nagyváradi rend- és
43
...„„„„„„„„„________________
MAGYARORSZÁG A XVlll SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN G a
1 i
e
1
a
1
e '
l
d
0
0
n1
e ' ü R 0
' A 1
e
1 s
'
o
;
S
8 1 R
ó /),„,,
A u s z F
h
r
t
e
i
g
Mo 1tJ v '
,, a s 0
8 R
a
D
A
L
a
M
'"
nAGYARORS~~~ESZERZÖDES SZERINT \TRIANONI e s E FELOSZTÁSA
1920 VI 4)
~USZTRJ
0'
) .,.~
0
'\ 1
.,.
1
I
1[• (r
,_
s
L 0
v
K
R
"''
~. '.
!j.<•lí''
' -i '
"!
Gti!J
1 len:
l".J V11os lorver1ytu1o~Jq:
[___j 1nQ11 v1r"
l1'.nll1~1i:11 l'.JWKS:: v:irns
G.
,J~;
\..!
,,.., :
~ ~
'
kórházak ismét visszakerültek a román delegaturából a magyar rendtartományba.
( 65)
1944. évi magyarországi háború befejezése után a Romániához
csatolt
Nagyvárad
újra
romániai Az
elszakadtak
gyógyszertár
megszűnt,
és
Magyarországtól
"viceprovinciába " kerültek vissza. államosításkor
és
Szatmár
együtt
Erdéllyel
kórház
vagy
meg
nem
szünt
a
(66)
nagyon sok rendház, ha
7
és
akkor
állami tulajdonba ment át. Hazánkban
folyamatban van és barát
rehabilitása
szerzetesrendek
a
remé~
mihamarabb
hogy a legtöbb szerzetes
visszatérhet
emberbaráti
tevékenységének színhelyére.
II.
A szerzetesrendek gyógyszertárai Magyarországon és Erdélyben a IX. -xx. századokban
1.
A
a.
Pécsvárad
A
SZENT-BENEDEKREND GYÖGYSZERTARAI
bencések,
telepedtek
meg
még
Géza
fejedelem
Magyarországon,
a
idején
ma
996-ban
Pannonhalmának
nevezett Szent Márton hegyén. Szent Istvántól származó kiváltságlevelük fontos kultúrtörténeti emlékünk.Ebben megkapták Cassinó
mindazokat
a
élvezett.
Még
is
pécsváradi, apátságokat.
bakonybéli,
jogokat, Szent
amelyeket
István
zalavári,
és
Monte-
alapította
a
zoborhegyi
(67)
44
„„„„„„.......„„„„„„„„„„...
Ezekben hittérítés
az és
a
tanítási
a
szerzetesek
élő
apátságokban
feladatokon
kívül
a
betegápolást is vállalták. Erre nagy szükség is volt, mert
a
honfoglalást
járványok,
a
követő
háborúk
időkben
és
a
a
fellángoló
pestis
mellet
az
egészségügyi viszonyok is követelték áldozataikat.
Az
egészségügyi állapotok szükségessé tették és sürgették betegellátást,
a
ispotályok
menedékházak,
létesítését. (68) I.
István
király
Nyugat-Európában mintájára
ebben
a
szükségét korban
"ispotályos
látta,
hogy
a
intézmények
működő
"ispotályos kolostorokat"
ilyen
első
már
hozzon
monostort"
létre.
Az
Pécsváradon
létesítette, amit az 1015-ben kiadott alapító levél is bizonyít. I. István -akkor még fejedelem-a Mecsek délkeleti részén a Ferrus,
ma
bizalmasának (Asrik,
lábánál
Zengő-hegycsúcs
Vashegy) a
lengyel
Anasztáz)
apátnak
feltehetően
udvarházát
levő
származású
Szilveszter pápának követe mellett
(a középkorban: Mons
meseritzi
adományozta.
egyik Asztrik
Asztrik
II.
(legátusa) volt, aki Isván
azért
szolgált,
hogy
a
kereszténységet terjessze a Kárpát-medence területére érkezett pogány magyarok között. Asztrik Lengyelországból, érsek
működött
érseki
palliummal
Magyarországra, tovább
és
1000.év táján küldött
el
korona
megszerzéséért.
akit II.
Asztrik
majd
költözött mint
István
fejedelem
Szilveszter 1002-től
kalocsai
pápához
az a
pannonhalmi
45
apát volt, 1007-tol pedig István király a magyar római katolikus
egyház
székhellyel.
irányítását
bízta
rá,
Esztergom
(7.térkép)
Asztrik,
István királytól megbízást kapott,
hogy
udvarházában bencés szerzetesekkel apátságot alapítson nevű
Pécsváradon. Ezt igazolja egy pécsváradi "Havrik"
bencés pap által 1080 körül közérthet6 nyelven megírt "István
király
legendája"
mely
szerint
többnyire Pécsváradon tevékenykedett, alapított
bencés
irányítását
kolostor
nemcsak
6,
hanem
1015-ben
ispotályt
kelt
ápoló
4
alapító
és
és
István
annak
király
is
szerint
az
(1.kép) oklevél
fürd6szolga
6
1015-ben
az
munkálatait
irányította szálláshelyér61. (69) Az
és
Asztrik
látta
el.
A
szerzeteseket valószínüleg a Szent Galleni kolostorból telepítették
Pécsváradra,
monte-cassinói kívü.l
és
az
olasz
salernói
elvek szerint végezték a
gyógyító
munkájukat.
"kolostor ispotályban"
az
els6
hittérítésen
A
pécsváradi
ápolásra
valószínüleg a pogány magyarok voltak,
és
szorulók
akik a harcok
során megsérültek, vagy pedig gyógyulásra szorultak. A szerzetesek szerint
az
ápolás
során
különböző
borogatásokkal,
valamint
az
akkori
orvostudomány
lemosásokkal,
fürd6kkel,
a
f6zeteivel
gyógynövények
gyógyították a rászorulókat. A
XIII.
régészeti
században kutatásokból
kolostor ispotályok
a
kolostort
b6vítették.
és
nyugat-európai
leírásából
a
rekonstruálható
A
a
46
....__________________________________ n
/•
'
c:'i- - _
'·--~\..:_
...., '
':/»:
1 -J J 1
l
•l
1
1
r.:· .. ~
A' fe.lújított, .1015-ben alapított bencés monostor
I. k(r:
....„„„„.......„ ............„ .............
kolostor (70)
felépítettsége,és
is„
tevékenysége
korabeli
( 1. tervrajz)
A hogy
régészeti a
fürdést
fürdókádban
megtalált száz
a
is
rögzített,
és
megelózte
a
kialakított
vizet
A
(2 .kép)
vízvezetékrendszer
évvel
megállapítható,
megfelelóen
kornak
végezték.
oklevélben
alapján
kutatások
az
során
ásatások
az
(Ez
szolgáltatta„
budai
alpí tó
várban
Zsigmond
több király
által 1416-ban építtetett rendszert. középkori
A
közegészségügy
történetét
kutatók
szerint az ispotályban beteg szobán és "orvosi" szobán kivül korabeli gyógyszerszoba -armarium pigmentorium is
volt
itt,
e
helység
gyógynövénykertet.
A
középkori
Béla
helyezték
kódex
tanusága
gyógyították
herceget
(Vak
kolostor
több
Béla),
anyagi
szerint
1126-1128-ig akit
Székesfehérvárott királlyá koronáztak. pécsváradi
el
a
( 2. tervrajz)
"kolostorispotályban" fiát,
mellett
a
Almos
1131-ben
Ezt követóen a
támogatást
kapott
a
királyi udvartól.
A pécsváradi kolostor 1543-ban került török kézre késóbb átépítették és hadi célokat szolgált.
b.
(71)
Pannonhalma
A
rendelkezésre
pannonhalmi konvent
álló
irodalmi
adatok
ispotály 1201-ben kezdte el
egyik
tekintélyes
tagja,
ispotálymester (hospitalaris magister),
szerint
a
működését.
A
Márton
apát
aki segédeivel
47
A PECSVÁRADI BENCEs KOLOSTOR - ISPOTÁLY TERVRAJZA
" 0
GJ 0 0
a Xlil.százodbo11 épitett kolo::to1'
maradványai 0
18
a 'régi -alapi tómaradványai
lllOJ.10::-.
tor
1
MAGYARAZAT
A
- érvágó és purgáló
I - kályh"
B
-·
orv•si húz
2
,:;y__óg;:t:növén;y: kert
3 - pa.d
e-
II -
felilgyelö~
tüzhely
D
- fürdöhó.z
4 - asztal
I3 ·- hHósz•b•
~
"'
-· betegház
5
I4
F
·-
6 ·- sulycs betegek
ispotály kápolní.jli
fürdöké.d
szcbtjo.
7
3Z)~
váró
15 - tornác I6 - Ryitott udvo.r
-cyógyszert:i~r ,
I?
kut~k
l~kás
18
k6r<é2'y
I9
11
8 - orvosi
9 - klilU'a
!c
IO ·- refoktóriua
...„„„........„ .........„„„......„„ I, tervrajz
XIII.
•
Középkori PATJXA - az orvosok házában /DOMUS MEDICORUM/ cubicu1um valda infirmo sul os bete ek fekvóhel
kemence fütés,világitá célbó~
armari pigment rum
APOTHEKE - raktár,"gyógyszerek" tárolására szolgáló helység, melynek előterében a kemence körül készithették a gyógyszereket
WC masio medeci ipsius gyógyitó orvos /fóorv..,......"""'~....,..._____. ttkezelo-H" i.s leh----retet·t, valószinü lakása is -
lll· lI
'CM'"' >
..._____
2. ter·vraj.::
-
. ;....-.
A bencések rendháza
-
Pannonhalmán
3, kér
együtt az
orvostanban is
járatos volt.
Az
orvos apát
1226-ban az apátság jövedelmének egy részét a betegek ápolására rendelte el. Az környék
apátság
házi
lakósságát
gyógyszertára, ellátta
is
gyógyszerrel.
gyógyszertárat a rend orvosgyógyszerésze vezette, felügyelete
alatt
készítették
fráterek a gyógyszereket, gyűjtöttek,
gyökereket)
a
laikus
növényi részeket
jűnius
A községben
ui. öt
évvel
előtte
1854-ben
A CISZTERCITA -REND GYoGYSZERTARAI
a.
Zirc
II.Géza
a
bátaszéki apátságot. A század Pilisen,
Pásztón,
telepedtek
történetét jelentette.
kis
mai
településről.
korból származik:
(72)
működött
. A
a
Zircen,
Egresen,
neve
a is
"src" = szív,
..._____
a
Borsmonostoron, és
kórházaikban (74)
magyarországi
1182-től
Zircről,
A
közforgalmú
végétől
Rendházaikban
kongregáció
a
(virágokat,
adja
gyógyítással és tanítással foglalkoznak.
tanuskodnak
és
cisztercitáknak
Bélháromkúton,
meg.
A zirci
ő
(73)
2.
táján
az
9-én megszüntetését határozta el.
gyógyszertár létesült.
1142
A
szolgák
szárítottak, aprítottak.
Az apátság házi gyógyszertára 1859-ig konvent 1959
a
részben
ciszterciek
már írásos emlékek is Bakony
szivében
valószínüleg "crk"
fekvő
ebből
a
= kis templom,
48
...„„„„.„„„„.
de
lehetséges,
hogy
a
= jó makkoló hely,
"zsirec"
miatt nevezték el így. fejlődésében
Zirc III.
Béla
Chatalon
király,
Anna.
első
akinek
III.
ki a falu. A
a
zirci
1182-ben
a
a
francia hívta' be érkező
magyarországi
apátságot,amely
körül
alakult
(75) érkező
Franciaországból
megnyították az
utat a
"Latin-Európa"
kialakuló
francia
legkeletibb állomása. gazdasági
szerzetesek
befolyás
középkori
számára,
így
kultúrájának,
Magyarország
művészetének
tudományának,
Zirc
felesége
Igy a Clairvaux-ból
alapították
anyakolostort:
szerepet játszott
Franciaországból
Béla,
hazánkba a cisztercitákat„ szerzetesek
jelentős
igen
lett
a
(76) és
kultúrális
jelentőségét
közel
két és fél évszázadon át a cisztercita rend határozta meg.
A
műveltségű
francia
évszázad
elenyészett„
múltával
megállapítani, oklevelek,
ebből
hogy
írásos
a
feljegyzések
feltételezhető,
pedig
monostor
hogy
három
és
Sajnálattal korszakból nem a
fél kell
kódexek,
maradtak
fenn,
kolostor
lakói
gyógyítással is foglalkoztak. A változó magyar-török harcok és a reformáció az egykor
virágzó
települést
lakatlanná
tette.
Ujraalapítása a XVIII. század elején következett Zirc években tartozó
második érkeztek
honfoglalói meg,
heinrichaui
területéről.
az
az
1710-1720
akkori
cisztercita
be.
közötti
Poroszországhoz anyamonostor
A fokozatosan magyarrá vált német
eredetű
49
cisztercita
szerzetesk
és
a
velük
együtt
érkezett
kézművesek,
földművesek
teremtették újjá monostorukat
és a települést. I.
intézkedésére
Zirc
ciszterciták -
lett
az
addig
külföldi
központja.
kolostor
A
ötvenhétezer kötetre fejlesztették. Horváth
könyvében
függóségű
a konvent, a gazdasági és kormánytanács
magyarországi
Dr„
király
és
császár
Ferenc
1814-tól
Konsztantin:
értékes
adatokat
könyvtárát
(77}
"Zirc
című
története"
szolgáltat,
miszerint
a
zirci monostorban a könyvtár mellett gyógyszerszoba is volt
és
Fráter
látott
gyógyszerészról gyógyszerellátó szerzetesról.
A
van
el.
és
gyógyszerszükségleteinek
és
is minden bizonnyal a
és a
vagy
betanított
végzó
feladatokat gyógyszerszoba
orvosról
betegellátó
hanem
szó,
szerzetes
gyógyszertáros"
képzett
Nem
szerzeteseinek
rendház
cisztercita
"betegápoló
egyszemélyben tevékenységet
Lukács
az
alkalmazottak
kielégítésére
szolgált.
(78)
A
Zircen
működó
cisztercita
rend
tanító
rend
volt, az orvoslás terén fóleg a citeaux-i kongregációk paporvosneveltjei voltak kiválóak. A rendszerváltást követóen a rend újból megkezdte működését,
de elsósorban az oktatásra és intézményeik
visszaállítására fektetnek hangsúlyt. egri,
A budai,
pécsi,
székesfehérvári cisztercita gimnáziumok elsónek
kezdték meg az oktató-nevelói munkát„
50
b.
Pásztó, Bélháromkút, Borsmonostor
Pásztón
1191-ben,
ahol a rendház mellett
telepedtek meg a fürdőt
ciszterciek,
is létesítettek. A
fürdő
túlélte a rend pusztulását, akárcsak a rend birtokában lévő
szántói bórkút,
fenn,
bár adatok nem maradtak
amelyről
a vidék a török világ kezdetén,
ezt rég ismert
orvosságként emlegette. (7 4) cisztercita
rend
foglalkozott,
bizonyítja
az
borsmonostori
kórház
Hogy
a
infirmorum"
melyet
jóváhagyásával a kórház
egyik
1234-ben
"hospitale a
is
megépített
ad
kalocsai
receptionem
érsek
a
pápa
cisztercita rendnek adományozott. ápoltja
végrendeletében
betegápolással
Imre
kiemelte,
comes
évi
tehetetlen
hogy főleg
állapotában a cisztercitáknak,
1314.
A
béna
az apát ápolását
élvezte sokáig, ezért hálából nekik ajándékozta egyedi birtokát. Kilit források
egri
területére
rendházuk mellé
1332-ben
püspök
cisztercitákat
fürdőt
bélháromkúti
a
telepített.
is épített. Ugy látszik a
jól bevállt, mert a kolostor rég elpusztúlt, a
helye
hely.
is
elenyészett,
de
fürdő
ma
is
fürdő
jóformán keresett
(79) Feltételezzük,
hogy
ezekben
kórházakban gyógyszertár is a
a
A
bencések
gyógyszertárai
a
működött.
gyógyszertárai, sem voltak nyilvános
rendházakban
és
Viszont akárcsak a
ciszterciek
jellegűek,
hanem
51
mint
kolostori
és
gyógyszertárak
házi
kórházi
működtek.
3.
A FERENCES -REND GYoGYSZERTARAI
A Szent elsósorban
Ferenc
által és
hittérítő
alapított
szerzetes
lelkipásztori
rend
tevékenységet
fejtett ki. Kolostoraikban,
intézményeikben
a
külső
lelkipásztorkodás mellett egy másik tevékenységük mutatkozik
ez
Iskolákat
nem
a
csak
a
rendtagok,
létre, hanem a világi ifjak Rendházaikban
szükséges
műveit.
művelését
hoztak
is végezték.(80)
könyvtárakat
is
kívül megtaláljuk az
műveken
irodalmi
orvosi-gyógyszerészi
szerepük.
képzésére
mindenütt
létrehoztak. A teológiai oktatáshoz
betöltött
közművelésben
is
valamint
műveket,
irodalom
korban
e
az
jelentős
(81)
A ferences kötelességei
rendben
Szent
a
betegek
Ferenc
ápolásának
reguláiban
súlyos
találhatók.
Magyarországon szívesen és elöszeretettel foglalkoztak ezzel már a jellemzö, betegápoló amely
XIII.
hogy
századtól.
a
rendházban
(infirmarius)
lehetett
házi
orvorsgyógyszerészek
folytathatta.
gyógyszertárak
mindig
barátot. vagy
viszonyokra
megtaláljuk
a
A gyógyszertárakban
akár
nyilvános
is
működtek.
A rend zavartalan után
A ferences
működését
A XVIII.
ritkasága
csak a török
században az hozta
magával,
kiűzése
orvosok és hogy
a
52
ferencesek
gyógyító
nyilvánosan.
(82)
folytattak
is
tevékenységet
A törökök által elfoglalt területeken, egyedül meg.
a
ferencesrendi
Ennek
ellenére
könyvállományának gyöngyössi őrízték
hagyták
rendházak
a
szerzetesek
jelentős
ferences
működését
rendházak a
a hódítók
részét elszállították és a
rendházban
össze
gyűjtötték
és
meg.
A
ferencesek
jelentőségét
felében
az is mutatja, hogy a XVIII.
Somogy
gyógyszertár
tevékenységének
gyógyszerellátó
és
Zala
megyékben
század
csak
első
ferences
működött.
Zala megye területén 1714-ben Búcsúszentlászlón, 1709-ben Nagykanizsán, 1723-ban Keszthelyen telepedtek le
véglegesen
Csáktornyán
a
már
ferences az
barátok.
1660-as
évektól
Sümegen volt
és
működé
rendházuk.
a.
Nagykanizsa
A
gyógyszertárat
szerzetesek működött,
a
1714-ben,
alpították kezelését
nagykanizsai
a
amely
rend
ferences nyilvánosan
chirurgus-patikusai
végezték. Ha
a
foglalkozású gyógyszertárat
rend laikus
személyi barát
időszakosan
állományában nem
volt,
polgári
ilyen
akkor
a
személyekkel
kezeltették.
53
A
kezelő
gyógyszertárat meve
Simon
Büx(?)
Somogy
(83)
gyógyszertárat megyei
segesdi
rendházat is.
b.
Somolányi
látta
közül
Antal
a
"nominatissimus
1769-ben a nagykanizsai
definitori
Segesdre
kolostor
barátok
(17 70)
Apothecariusnak " nevez. ferences
akit
ismert,
kronikása
rendház
laikus
helyezték
határozattal át.
idötől
Ez
el gyógyszerekkel
a
a
a
kanizsai
(84}
Keszthely
A keszthelyi gyógyszertár 1748-1789-ig működött a ferences barátok vezetése alatt. A gyógyszertár tulajdonviszonyáról viták merültek fel, nagy
éspedig: dr. ismerője
Sági Károly,
Keszthely történetének
arra a következtetésre
jutott,
hogy a
gyógyszertár a Festeticsek tulajdona lett volna,
és a
ferencesek kezelésében állt. A Blázi Arpád alapján
megnyugtató
rendelkezésére módon
álló újabb
kijelenthetjük,
adatok hogy
a
gyógyszertár a ferencesek gyógyszertára volt, melyet a Festeticsek szükség esetén adományokkal támogadtak. Ez az
adomány
lehetett
magának
a
gyógyszertár
létesítésének anyagi bázisa is, de ez nem zárja ki a rendi tulajdonjogot. (85) A városnak az a pontja, ahol a rendház és a vele összeépült
templom
helyezkedik,
keszthelyi
végvár
volt,melyet
árkokkal erősítettek meg.
a
XVII.
században
palánksorokkal
és
A török veszély elmultával
54
Keszthelyen sem volt szükség többé várra. A kolostort és
a
templomot
az
1720-as
években
kapták
vissza
a
ferencesek. A helyreállítás után a rend szolgálatában állt
1789-ig.
elhelyezésére
Az a
1748-ban rendház
már
egy
működ6
helysége
gyógyszertár szolgált. (86)
Egyes szerzek szer int arra lehet következtetni, az
épület
nyugati
oldalán
befalazott
ajtó
hogy és
4
vasablak, talán az egykori patika helyét jelöli meg. E következtetést alátámasztja az a tény, hogy a múltban a gyógyszertárak ajtaját, ablakait gyakran védték vas ajtóval-ablakkal. (87) A gyógyszertár a f6úri családnak és az uradalom alkalmazottainak receptjeit
hitelbe
időnként
adta
a
gyógyszereket,
összegyűjtötték,
az
ezek
uradalomnak
benyújtották és az kiegyenlítette. Err61 az eljárásról számos recept tanuskodik a Festetics levéltárban. A gyógyszertár gondoskodtak. kezelték
A
így
szakszerű
kezeléséről
gyógyszertárat pld.
chirurgus-patikusok
1751-ben Knapp Vitus
Donner János 24éves tiroli chirurgus, chirurgus.
Legtovább
chirurgus kezelte
a
a ferencesek
azonban
gvardian,
F. Gietz Agoston
F.Mayberger
gyógyszertárat,
Kamill
1776-tól a
rend
feloszlatásáig 1788-ig. A keszthelyi ferencesek számadáskönyve szerint a gyógyszertár összegeket a adatok,
hogy
jövedelméből
rendház a
több alkalommal fizettek ki
szükségleteire.
gyógyszertár
Arra
számláját
is a
vannak
gvardián
kérésére Festetics konsiliarius egyenlítette ki.
( 88)
55
A
keszthelyi
rendeletére
szerzetesek
1788-ban
működésüket,
beszüntették
II. a
József
rendtagok
azonban csak 1796-ban hagyták el végleg Keszthelyt. gyógyszertárat
A
rend
a
nagykanizsai
a
gyógyszerésznek Thein Jakabnak adta el.
e.
Búcsúszentlászló
A Zala vármegyei Szentlászló a
(89)
rendház
és
a
templom
körül
búcsűjáró
a
hely volt, században
XVIII.
település még nem volt. A
rendelkezésre
rendházban önálló a gyógyszerek a
álló
adatok
szerint
ferences
va-~ínüleg
patikaszoba nem volt,
fűszeres
a
kamrában voltak elhelyezve. A
gyógyszerek többségét nem maguk készítették, hanem ügy szerezték
be,
bejegyzései
mint
erről
ahogy
tanuskodnak:
"pro
a
számadáskönyv
aromaticus
et
medic.
comp. Sopronij ... " XVIII.
A
e;
század
második
felében,
mikor !
rendszeressé
vált
a
gyógyszertárak
vizsgálata,az
adatok hiánya alapján arra lehet következtetni, hogy a megyei
egyetlen
főorvos
Bűcsűszentlászlón,
míg
vizsgálatot
Keszthelyen
és
sem
tartott
Nagykanizsán
erre vonatkozó adatokat találunk. A rendelkezésre álló adatok azt
bizonyítják,
még 1796-ban is kitűnik
elöljárók
ui.,
működött.
hogy
hogy ez
házi
gyógyszertár
A helytartótanács
" ... még
elnézésébol
a
mindig az
irataiból
gyakorolják
az
orvosságkészítést,
gyógyítást, ápolást ... "
56
/
/
egyre érkező tiltó rendelkezések
Valószínüleg az miatt,
a
rendház
erről
tagjai
továbbiakban lemondtak.
Szigetvár
ferences
kolostor.
nyílvánosság
patika
Szigetváron
és
közül is
és
engedélyezték.
(91)
a
nagyobb
megnyitott, vármegye
az
andocsi is
Nagyatádon
de
helységekben
a
volt
házipatika,
d.
Ezek
Mesztegnyő,
Marcali,
Felsősegesd
és
működő
ellenőrzött
Andocs,
számára
engedéllyel
a
(90)
Somogy vármegyében, Nagyatád,
tevékenységükről
a
volt és
a
vármegyei
fizikusa
által
felsősegesdi.
és
egy
volt
kisebb
ezeknek
nyilvánosságát
kolostort
1725-ben
nem
Andocs
andocsi
Az építeni.
A
legrégebbi
ház igyógyszertár közgyűlési
A
gyógyszertárat
vezették. részben
Részben pedig
forrást,
fennállására
jegyzőkönyvben
ők
az
utal,
el
amely
a
1763.
évi
található. gyakorlott
patikus
készítették
a
Bécsből
gyakorlottságukat,
kezdték
szerezték
Németországból
fráterek
gyógyszereket, be.
Tudásukat,
hozták
magukkal.
Az andocsi gyógyszertár nyilvános jelleggel 1781ig
működött,
amikor
is
II.
József
császár
megvonta
attól a nyilvánossági jogot. Miután
a
ferencesek
patikájukat megszüntették, keszthelyi rendház kapta.
a
Somogy a
vármegyei
felszerelés
andocsi
egy részét a
(92)
57
e.
Felsosegesd
Az
1290-ben
felséisegesdi
kolostor
elpusztúlt. György
azzal
a
Somogy
török
vármegyei
háborúk
alatt
Ujjáépítéséhez 1755-ben kezdtek Széchenyi
gróf
kolostor
alapított
és
utódai
nyugati a
anyagi
szárnyát
szándékkal,
gyógyszertárat
a
támogatásával,
már
a
vármegye
az
hogy
a
építette létesített
ott is
közönsége
vármegye
de
igénybe
vehesse. A vármegye már 1740 óta levelezéseket folytatott a
tartományi
zágrábi
is
guardiánnal
hogy
elérni,
Fels6segesdre kiadásoktól meg.
A
zágrábi
fenntartási megpróbált
tartományf 6nök
döntött,
mivel
a
forgalma
csökkent,
Ezzel
a
megye
terhekt61
rend
az
volna
1769-ben
a
mellett
gyógyszertárának
a
működött
a
Kanizsán
nyíl vános városi gyógyszertár,
de
áthelyezés
kanizsai
mert
jelent6s
szabadult
ellenállni, mégis
volna
gyógyszertárát
kanizsai
át.
kanizsai
a
szerették
mert
rend
helyezzék
és
rend
tárgyaltak, a
és
vezet6kkel
már
másrészt,
mert
Somogy
vármegye részér61 nagyobb támogatásra számítottak. (92) A kanizsai polgári
patikajogot
gyógyszerésznek
felszerelését,
melyet
és
adták 4000
a
gyógyszerkészletet
el,
míg
forintra
a
patika
becsültek,
a
fels6segesdi kolostorba szállították. Ett61 kezdve ez a
kolostor
rendházat
is.
látta
el
A
zágrebi
gyógyszerekkel tartományf6nök
a
kanizsai feltételei
58
között
szerepelt,
hogy
a
gyógyszertár
független
és
mindenben a rend szabályai szerint működé'> gyógyszertár azzal
maradjon,
a
közös
hogy
megállapodással,
a
hivatalos taxa betartásával, orvosi vényre gyógyszert szolgáltat ki. Hozzájárult ahhoz is, hogy ne fizessen adót
a
jövedelem
után,
azt
mindig
jótékony
célra
fordítsa és természetesen a készlet kiegészítésére és javítására. továbbá
Gyógyszert
olyan
adjon
szakszemélyzetet
képzettségét
hivatalos
eloljáróinál.
A
tisztaságára
gyógyszerekért
gyógyszertárak
a
vármegye és
szakmai osztrák
az
és
összeget,
melynek
a
és
felszerelést
befolyó
akiknek
rendjére
általános
elbírt
intézi
szegényeknek,
igazolja
betartja
gyógyszerkönyvben
a
alkalmaz,
formában
vonatkozó
rendszabályokat
(syndicus)
ingyen
biztosítja. a
A
gondnokság
elszámolásait
a
vármegye
bármikor ellenorizheti. (93) Amennyiben a megye a patikát nyilvánossá kívánja tenni,
abban
esetben
az
adjon
err61
hivatalos
nyilatkozatot és azt hirdesse ki. A
vármegye
megyegyűlésen
s
egyben
az
1769
április
2-án
tartott
iktatta jegyzökönyvbe ezt a szerzodést,
kinyilvánította,
hogy
a
gyógyszertárat
oltalmába veszi és mint a sajátját támogatja. A segesdi gyógyszertár nyilvános jelleggel 1781ig
működött,
amikor
is
II.
József
császár
megvonta
töle a nyilvánossági jogot. (94) A továbbiakban a patika, működött,
és
a
késobbiek
mint házi gyógyszertár során
sem
sikerült
a
59
1
i
vármegyének jogát.
visszaszereznie
a
nyilvánossági
patika
(95)
1
1
i
! ['
f.
Sopron
A XVIII. egy
ferencesek
kolostorban
működött
századtól kezdve Sopronban is által
vezetett
elh~e.
volt
gyógyszertár,
Alapításáról
nem
mely
a
maradt
fenn adat. A ferences kolostor lakóinak a száma már a XVIII.
században elég tekintélyes volt,
22 lelkész és
7 laikus testvér tevékenykedett itt.
jűlius
bizonyítani, hogy 1772 tűzték
ki
a
patikát,
tudjuk
azzal
működését
gyógyszertár
A
27-én az atyák árverésre
remélve,
hogy akad
egy patikus
aki megveszi, de a kisérlet eredménytelen maradt.
q.
Szécsény
Nógrád
megyében
elgondolásai
városfejlesztési kolostor
alapítása
Szécsényben a feltételezhető, működött
Szécsényben, birtokolta
Tamás
szécsényi
is
(96)
is.
Ennek
ferencesek hogy a
a
XIV.
században,
a
települést
és
közé
tartozott
egy
megfelelően,
1741-ben
ispotályt is építettek.
kornak megfelelő
Igy
gyógyszertár
itt. (97)
60
h.
Gyula
Békés
megye
alátámasztott volt,
gyógyító
amelyben
ferences
el só,
redű
az
írásos intézménye
1409-ben
szerzetesek"
keletkezésének
az
dokumentumokkal
1410-1435
köböl
4
a
ispotály
közötti
Szűz''
idóre
tiszteletére
uradalom
búzával,
szabad
járult hozzá„
hogy
jövedelemforrásokkal
kórház
Az
gyulai
bíztosításával a
"szigorú
amihez kórház és menedékház is
Fenntartásához
sertéssel,
ispotály
letelpített
tehetó. A ferencesek a ''Boldogságos
társult.
gyulai
gyógyítottak„
idópontja
építették a kolostort,
a
is
A megye
évi
4
órlés
lehetóvé
tette,
rendelkezzék,
így
saját téglaveróje és jobbágytelke volt. A kivették
protestantizmus a
katolikus
képvisel ökre bízták. az
ispotály
megszűnt.
gyógyszertár is
i.
terjedésével
egyház
az
hatásköréból
ispotályt és
Gyula várának eleste után Nagy valószínüséggel a
működött.
világi ( 1566)
kórházban
(98)
Székelyudvarhely
A
keleti
tósgyökeres
Kárpátok
magyar
nép,
tövében aki
él
egy
századokon
maroknyi keresztül
bástyája volt Magyarországnak és mentóvára az erdélyi magyarságnak. Székelyföld.
Ez
a
nép
a
székely
és
földje
a
(99)
61
A kereszténységnek behozatala
nagy
szent
István
ellenállást
történt
általt
ki
váltott
az
6svallásukhoz ragaszkod6 székelyek között és végül is fegyverek
hatalmával
elfogadására bírni. Sándor, volt,
aki
a
kinek
kellett
székelységet
annak
Az akkori f6rabonbán Apor
(Upor)
székelyek
szabadon
személyében
politikaival egyesült,
a
választott
méltóság
f6papi
a
f6n6ke
nemcsak felvette az új
a
hitet,
hanem ennek elfogadását is keresztül vitte. Az Arpáddal kötött és Szent István király által is meger6sített szövetség értelmében a székely népnek nemzeti önállósága volt. I.
Béla
trónraléptekor
f6rabonbánságot vezetését,
és
helyette
bevezette
akiknek ugyanolyan
hatalmuk
erdélyi vajdáknak a megyékben. Erdélyben a a
Marostól
szászokat
az volt
a
ispánok mint
az
(100)
magyarok, románok, székelyek mellett
délre II.
megszüntette
lév6 területen Géza
magyar
a
szászok éltek.
király
A
(1141-1161)
Luxemburgból és Észak-Lotharingiából telepítette be a "korona
védelmére".
alapították
Ezek
Kolozsvár,
a
betelepített
szászok
Magyarigen,
Torda,
Dés,
Nagyenyed, Nagyszeben, Nagysink, Százsváros, Segesvár, Beszterce, Medgyes városokat. A
XIII.
szerzetesrend részébe, Beszrecén,
ahol
század tagjai
(38)
elején
eljutottak
kolostorokat Szebenben,
alakult ezen
építettek.
ferences
városok· Igy
Százsvároson
nagy
1314-ben és
Marosvásárhelyen, 1446-ban pedig Kolozsváron.
62
Ezek a kolostorok voltak Erdélyben abban azidóben az
egyedüli
helyek
ahol
lehetett sajátítani. IV.
Béla
a
a
mongoldúlás
szerint
különbözőképpen
egy
István
meglehetősen
zárda is a nézett;
1702-ben:
és
festett fekvésű
északi és nyugati
is
részében
a
áll. a
tágas
képe,
"Réges-régen
Szent
Ferenc
és
tisztán
Zápolya
szólva,
Székely
János
látszanak
a
parancsolatjából
egykori
az
zárda
vajda
hely erós várral, s bástyákkal József
úgy
Ferenc
állott, [ ... ] Archívuma,
mindenkor,
épületekkel
a
kolostor
Leveleinek
ide szállott.
több
a
cellái."
Nemzet
erdélyi
székelyek közé jött,
Benkó
rendi
látszik
hangsúlyozza"[ ... ] eleinte a Szt.
a
volt
ennek temploma délre
szerzetbelieknek conventjek és templomok volt
ferences
professzor
"Csonkavárról"
itt
eddigi
több vonatkozásban
Szigetvári
jelentőségét
Az
nyilatkoznak.
kapujának homlokzatán Szűz
Boldogságos
Székelyföldre
elóbb
amelyről
írja
szép
itt
város északi részén;
déli
a
erődítmény
nevezett
ismeretek
Lakatos
után
északkeleti
szerzetnek állt a zárdája, a kutatók
el
( 102)
Székelyudvarhely
történelmi
ismereteket
(101)
elküldte a ferenceseket.
"Csonkavár"-nak
gyógyítási
mikor
a
[ .. „] .János király szaporíttatott,
az
megerősíttetett."
vélekedik,
hogy
a
kolostort
a
ferencesek építették 1113-ban.
63
Szeles krónikása nusoknak
János,
a
hasonló
XVIII.
képpen
"a
század
végének
tiszt.
p.
A városon 1799-ben átutazó Gr.
ferencrendi
franciská-
és roppant templomukról " szól.
conventjéről
azt jegyzi fel,
helyi
Teleki József is
hogy a vár helyén egy 1273-ban emelt
kolostor
állott,
bátorságosabb hely nem volt,
és
"mivelhogy
más
a székelyek archívumokat
is ott tartották". A történészek állításokkal. "Itt az 1562. konventje
álláspontja
is
egybevág
a
fenti
Udvarhely vármegye történetében ez áll: év
és
előtt
jóval a Szent Ferenc rendnek
zárdája,
abban
temploma
hihetőleg
iskolája is volt." ferencesek
A
időpontjára
Okleveles templom
udvarhelyi
vonatkozó megállapítások ellentmondásosak. adatok
híján
építésének
lehet megállapítani.
a
idejét
kolostor
és
is
hozzávetőlegesen
rend egy valamikor költözött volna be,
csak
a
kolostori
(103}
A történészek véleménye
később
megtelepedésének
abban
is eltér,
hogy a
(XIII-XIV.? századi) királyi várba vagy a rendházat
erősítették
meg
annyira, hogy katonai védekezésre is alkalmassá
vált. Ma már határozottan az utóbbi felfogást vallják. Ezt
igazolja
egy
amelyben Báthory
1492-ben
Udvarhelyen
kelt
levél,
István erdélyi vajda megparancsolja
Szeben városának, hogy fizesse ki az ácsokat, akik az udvarhelyi váron ("castellum Udwerhel") dolgoztak.
64
Egy
1493-ban
oklevélben
kelt
a
székelyek
királyi vár építése ellen tiltakoznak II.
a
Ulászlónál.
A király a kolostort visszaadja a szerzeteseknek. (102) 1604-ben vissza
ferencesek
fejedelemtől
a
évben
a
szeptember
a
24-én
"ösi
Kornis
Az Balázs
udvarhelyi jó
száz
tanulmányozhatta
követelték
•
rendházat,
várkapitány védnökségével be az egykori kolostorba.
jogon" s
még
abban
Boldizsár
is
az
udvarhelyi
szállásolták magukat
(104) "Csonka vár"
évvel az
maradványait még
ezelőtt
Orbán
láthatta
épületmaradványokat,
és
köztük
a
templomromokat is. amelyből
Ö készített el a vár alaprajzát is,
kitűnik,
hogy a délnyugati bástyától L, a kapus bástyáig D, külső
oromfaltól
10
lépéssel
beljebb egy második
vastagságú fal M, vonul el, amihez támaszkodnak,
belülről
melyeknek alapfalai most
a lm
kis cellák
is
látszanak.
Ezek a cellák a szerzetesek cellái voltak. Az
alaprajzból
az
is
kitűnik,
hogy
a
vár
belterületének déli szárnya R, a régi templomból lett lakóépületté
átalakítva.
alaprajzán
látható
egész
is
szerkezete,
rész, kellett
tehát
az
feküdnie,
kétségtelenné
Erre
aránya
mutat
és
teszik
először
várbeli kolostor temploma,
Ezen azt,
idoma,
keletnek fordított
szabályszerűen
keskenyebb.
épület
templomszerű
melynél fogva a ahol
az
a
szentélynek
épület hogy
ez
műidomai
volt
másodszor pedig azt,
a
hogy
úgy a vár mint maga a templom is a vélt építési kornál (1562) jóval régebbi. (105)
65
Az
északi
szárny s,
déli szárny és 4 két
eltűnt,
létezését.
hosszú
akárcsak
lakosztályra van felosztva„ keletről
szárnyépületet
teljesen
lépés
55
összekötő
T,
a
A leírt rész
már
most csak alapfalai mutatják egykori
(106)
(3 .tervrajz)
Az, hogy a hajdani ferences kolostorban létezette
gyógyszerszoba
többzsőr
nem
tudjuk,
lerombolták,
levél tár is,
majd
mivel
hogy az
épületet
újjáépítették, őríztek
amit a kolostorban
Fel tételezhető,
az
alaprajzon
így
megsemmisűl t
későbbi
századokban az
késztette
a
arra
barátokat,
mellett
a
valamint
orvos és gyógyszerész
ferences
lelkipásztorkodás
ebben a
egyetlen helyek ahol
gyógyítás tudományát el lehetett sajátítani, a
„
látható valamelyik
helységet gyógyítás céljára használták,mivel, korban a kolostorok voltak az
a
hiány a
hogy
gyógyítással
is
foglakozzanak„ Ezt
a
feltevést
városban később
alátámasztja
első
az
nyílt
nyilvános
meg,
1782-ben
az
a
tény
is,
gyógyszertár és
a
hogy
csak
környéken
a
jóval
sem
volt
másik. A ferencrendi véglegesen
szerzetesek 1706-ban telepedtek le
Székelyudvarhelyen
és
egy
emberöltőn
át
szolgálatot teljesítettek a városban és az udvarhelyi vár
körül
templom 1779-ben időn
és
meghuzódó a
kicsiny
kolostor
fejeződött
keresztül
a
építése
falvakban. 1712-ben
( 104)
A
kezdődött
és
be . Barokk stílusban épült.Hosszú kolostorban
működött
a
római
katolikus elemi iskola.
66
AZ UDVARHELYI CSONKAVAR ALAPRAJZA
é ~-----~-«
:D
A
éazakiyu:;ati bástya
B
bejárat
D
tö11ör bá&tya
E
folyesó
F
bel"ő
G H
kör idoKu tö•ör bástya háro•"zöi:;ü bástya
K
délkeleti bástya
L
déliyu:;ati bá•tya
M N
Iély ahc
P
U ·-
kapu
I •· vaatai:: fal - itt találhatók a azerzete1ek cellái
R
idOIU épület te•plo•
S
külöiböző
T
a
helyséi:;ek / lak•szobák /
két azáriyépületet
összekötő
rész
Azt,
hogy
helytálltak idején,
a
az
udvarhelyi
betegek
bizonyítja
a
ferences
mellett
ferences
a
atyák
pestis
templom
is
járványok
(mai
műemlék)
oldalán található emléktáblán olvasható sorok: "Fótisztelendó P.Fábián Bernárdin 1652-1710 és P.Kálmándi Ferenc 1650-1710 legelső
akik
udvarhelyi
az
ferences
1710-ben
udvarhelyi
duló
haldoklókat
nagy
hósi
maguk is egymást követve,
házfónökök
emlékezetére
pestisjárványkor
helytállással
az
szolgálva,
a pestis áldozatai lettek,
mint a szeretet vértanui." Azok
szerzők
a
akik
az
udvarhelyi
kolostorról
munkáikban említést tesznek, valamennyien jelentésnek, nagynak
tüntetik
fel
azt.
Nincs
okunk
kétségbevonni
állításaikat. Joggal feltételezhetjük, tagjainak felkészültségét, latát,
hogy az
ismervén a koldulórendek
népszerűségét,
itt lévé ferencesek hatása a városka
szellemi életére nem múlt el nyomtalanul. A
Székelyföldről
összegyűjtenem,
tömegkapcso-
( 107)
sajnos több adatot nem sikerült
bár próbálkoztam. Csíksomlyóra küldtem
levelet ahonnan Benedek Domokos ferences atyától azt a választ kaptam, szolgálni
hogy
ugyanis
idevonatkozó
adatokkal
: "könyvtáraink
viharának estek áldozatul." (idézet a
a
nem
tud
történelem
levélből)
67
4. A KAPUCINUS-REND GYoGYSZERTARAI
A együtt
kapucinusok Assisi
a
ferencesekkel
Szent
Ferenc
els6
és
minoritákkal
rendjét
alkotják.
Magyarországon a kapucinus rend 1674-ben vetette meg a lábát.
a.
Mór
Mórott 1695-ben telepedett le a
rend és épített
rendházat. Ispotályt is tartott fenn ahol az akkoriban nevezett
"felcserek" és "chirurgusok" dolgoztak.
Mórott 1741-ben a
"Segítő
a
Szűz
Mária"
gyógyszertárat,
kapucinusok alapították és 1754-ig volt
tulajdonukban.
1754 után egy Angerer
a
nevű
fényképész
Ugy a gyógyszertárra mint az ispotály
működésére
vásárolta meg a gyógyszertárat.
igény volt,
hiszen a városban a katonaság és a
telepesek állomásoztak. A
gyógyszertári
végezte.
A polgári
atyáknak
semmi
(108)
vizsgálatokat
hogy
a
a
megyei
szemben a
ellenőrzéssel
kifogásuk nem volt.
megállapította:"
német
kapucinus
A megyei
gyógyszertárban
fizikus
fizikus minden
megfelel a bécsi normáknak." (109) A
"Segítő
móri
Szűz
:részben
gyógyszertár
berendezését
és
jezsuitáktól,
részben saját faragóik barokk stílusban
készítették.
bútorzatát
Mária"
vásárolták
a
(110)
68
b.
Gödöllő
Gödöllő mezővárosban és az
kapucinus kolostorban 1813-ig.
A
ahhoz tartozó besnyői
is működött gyógyszertár
gyógyszertárat
a
Grassalkovich
1769család
rendezte be a zárda régi refrektóriumába. A
gyógyszertár
"magister
pharmaciae",
vármegyétől
akinak
gyűjtése,
gyógynövények
kapott
kezelője
elsó
Fráter
Joachim
feladata
gyógyszerek
felhatalmazás
volt
készítése
alapján
a
és
a
a
betegek
után
Fráter
ápolása is„ 1780-ban
bekövetkezett
Bernardinus folytatta a től
1813-ig
Fráter
gyógyszerész mester. 1813-ban Hamvay
a
kúria
halála
gyógyító munkát,
Fridericus
volt
budai
Helytartó
Ezzel
a
Besnyőn
tevékenysége
chirurgus
és
(111)
földszintjére
gyógyszertárat.
a
majd 1802-
Tanács
gödöllői
a
helyeztette kapucinusok
megszűnt
át 44
és
a
éves
reál jogú
gyógyszertárként üzemelt tovább a patika. (112)
S. A JEZSUITA-REND GYÖGYSZERTARAI
A jezsuita rendet Loyola Ignác alapította
1540-
ben a tudományok művelésére, a tiszta, erkölcsös élet „ ispotálására,
emberbaráti,
tevékenységre, Társaság
óriási
szegénységi ereje
gyakorlati
és
fogadalommal.
abban
rejlik,
szociális A
Jézus-
hogy
minden
69
emberben
kifürkészte
hivatottsága, arra
a
abban
amihez aztán
hajlama
van,
tökéletesen
pályára alkalmazta.
Ez
a
tehetsége,
kiképezte
és
gyógyszerészekre
is
vonatkozott„
olaszszármazásű,
be.
érdekes
Az
és
az
59 éves De Milanensiis Maximus volt,
158 7-ben Gyulafehérvárott, lépett
gyógyszerész
jezsuita
legelső
A
aki
a
Társaságba pestisről
1586-ban pusztító
hosszű
pestisben halt meg.
levelet
írt.
1569-ben több
Milanensiis
igen
maga
is
(113)
Magyarországon a XVIII. század közepéig a legtöbb patikát a jezsuiták alapították. Patikáikat a rend és a
díszes
berendezés
jellemezte.
Rendházaikban
fogadalmat tett egyháziakon kivül, is éltek akik
közül
egyesek
foglalkoztak, mások pedig kiválló résztvettek
az
a
laikus szerzetesek gyógyszerkészítéssl
kézművesek
építkezések
és
voltak és
berendezések
elkészítésében. (114) A nyilvános
jezsuita
gyógyszertárak
gyógyszertár
uralkodásáig,
amikor
is
működött
mindegyike egészen
megvonta
mint
II. József
gyógyszertáraik
nyilvánossági jogát és a rendet feloszlatta.
a.
A nagyszombati jezsuita gyógyszertár
Az elsó gyógyszertárat,
melynek élére vizsgázott
gyógyszerészt állítottak, Nagyszombatban nyitottak meg 1636-ban.
70
évkönyvekből,
A hivatalos feljegyzéseiből
kitűnik,
illetve a hogy
rendi névtár
a
gyógyszertár vezetőinek
alapításától 1636-1713-ig a gyógyszertár
a
száma mintegy 24 volt. Ebben
a
patikában
Eszterházy nádornak, a
következőket:
írta
Pázmány
Péter
öregségről
mikor az
"Kérem kegyelmedet,
érsek,
panaszkodott
ajálja mindenkinek
szolgálatomat és csináltassa meg ebben az
apothekában
ezt az egynéhány pilulát:
Rp./ " Pilulas tres pro sene annorum, ut viginti annis junior fiat. Amit kíván a patikárius megfizetem." Humoros jó kedvét tárta itt fel.
b.
( 115)
A pozsonyi jezsuita gyógyszertár
A
pozsonyi
ajándékozta
gyógyszertárat
a
jezsuita
ban, jótékonysági célból, szegény
diákokat
segítsen. hasznára
Lippay
prímás
és
saját
ő
prímás
él,
1658-
jövedelméből
patika hogy
a
a
szegényeken
költségén
gyógyszertárat
hogy amíg
György
kollégiumnak
hogy a
tanítassa
berendezett
feltétellel,
Lippay
adta
és át
a
maga
azzal
a
a kollégium tartozik a
háztartását a szükséges gyógyszerekkel ellátni. Az
érdekeiben
gyógyszertárak nem nézték
veszélyeztetett jó szemmel a
polgári
konkurrens új
gyógyszertár felállítását,
valamint a
túlnyomórészben
protestáns
sem
jó
városi
hatóság
nézte
szemmel
egy
71
kizárólag katolikus A kollégiumi
jellegú gyógyszertár ebből
atyáknak
létesítését.
kifolyólag sok
zaklatást
kellett eltúrniük. A XVIII „ ürügy alatt,
első
század
szegényeket
nagyközönség követelte,
azon
(ideértve a diákokat is) és a
látja
a
1.
viselje
el
is
számára
hogy:
vállalat
város
hogy a jezsuiták gyógyszertára nemcsak a
kollégiumhoz tartozókat, városi
évtizedeiben a
a
gyógyszerrel,
szolgáltat
gyógyszertár
a
gyógyszert,
azt
mint
más
minden
közterheket,
városi
hanem
2.
a
gyógyszertári vizsgálatokat, a polgári hatóságok által kirendelt tett
orvosok
egyén
végezzék,
legyen
a
és
a
gyógyszerészi esküt letegye. Bár
1727
személyzete
október
hivatalos
viselése ellen, védekezett. hogy
a
gyógyszerész szokásos
8-án
vizsgát
a
gyógyszertár a
tett,
közterhek
a kolléium minden törvényes eszközzel
1735-ben sikerült az
gyógyszertár
kollégium a
hivatalos
(116) és
7
vizsgát
jogainak
ügyet úgy rendezni,
meghagyása
városnak 1000 forintot
mellett,
a
fizetett és ennek
60 forintnyi évi kamatja fejében pedig minden köz- és polgári korábban
terhektől
nyert
mentes
marad,
szabadalmak
a
királyainktól
értelmében.
Az
már
évenkénti
hivatalos vizsgálatnak a gyógyszertár továbbra is alá volt
vetve,
"provisor"
sőt
ha
minőségben
rendi
hiányában
világi ember állt a gyógyszertár
élén, annak a világi hatóság hivatalos esküt.
gyógyszerész
előtt
le kellett tennie a
Az évenkénti hivatalos vizsgálatot a
gyógyszertárban rendszerint
ősszel
tartották meg, amin
72
a bizottság tagjain kívül a kollégium rektora is részt vett. 1746-ban a többi városi gyógyszerész ismét azzal fordult a királyhoz, hogy a jezsuita patikát zárja el a
polgárság
elöl,
azonban kérelmükkel
nem
értek
célt, ugyanis 1748-ban a gyógyszertár kiváló dicsekedett,
ki
el
vezetővel
pénzügyi dolgokban nem egyszer
főleg
szolgálatot tett a kollégiumnak. Beteg állapota miatt azonban
kénytelen
helyét
a
Hradik
János.
volt
trencséni A
lemondani
patika
volt
gyógyszertár
állásáról,
vezetői
vette
vezetője
személyzete
a
át,
vezető
atyán kívül egy vagy két segédból és egy gyakornokból állt. A
század
XVIII.
végén
rend
a
pozsonyi
gyógyszertára is megszünt, 1812-ben helyére a bencések költöztek. meglévő
Ezt
bizonyítja
felírata,
Jézus
mely
társasági
a
gyógyszertár
magyarul
így
még
szól:
gyógyszertár,
ma
"A
Szent
is
régi
Benedek
apátsággá alakult.•• (117) A jezsuitáktól való, oroszlánok
által
6 puha márványból készült,
tartott
zúzóedény,
a
mennyezetén
mely
cselekszel,
megfontoltan
asztal,
gyógyszertár magyarul
egy
jeligéje így
alabástrom a
helység
hangzik:
cselekedd
és
"Akármit
tekintsd
a
szerint
a
végét!" Az
Levéltár
Országos
gyógyszerész
váltáskor
összeírásán
látszik,
gyógyszertár
volt.
A
adatai
átadott hogy Bécsből
összes
gazdagon időnként
anyag
felszerelt beszerzett
73
utánpótlások
és
a
rendelések
nagyforgalmú is volt.
e.
listája
mutatja,
hogy
(118)
A kassai jezsuita gyógyszertár
A kassai gyógyszertárat 1640-ben alapították. A kassai gyógyszertár neve:" Ad oculum Dei" -
"Isten
szemhez". A
lelkiismeretes
felvirágzott, jezsuiták
vezetés
folytán
gyorsan
de kezdettel fogva sokat is áldoztak a a
gyógyszertár
gazdagítására.
1682-ben
képviselt.
A
a
felszerelésére
gyógyszertár
gazdagon
nagy
Az
belül
"Isten
képeztek
arannyal
szem"
felhőzetet.
bámulatosak,
a
remekei,melynél hullámhegyek
bevont
körül
díszes
jezsuita a
azok
tündököltek.
hosszú
aranypálcák
Hullámzatos
fiókállványai
műasztalos
munka
hullámvölgyek
pedig
ezüstből
edények
lábnyi
(118)
vagyont
aranyozott
faállványpolcokon kb. 500 kisebb-nagyobb vert készült,
és
a
fiókok
ipari
szélén,
a
ismétlődnek.
fogantyujánál
Mindegyik fiók közepén világos fabetétból szalagcsokor van formálva a különféle tartalom feljegyzésére.
Több
jezsuitakori üveg és 3 értékes törómozsár van ma is használatban.
sárgarézből
A legkisebb
1697-es
évszámmal,
készült
és
az
a
középső
1727-es
A rektor
gyógyszertár közvetlen
van
vörösrézből
vezetője
felügyelete
mindig alá
és
az
vörösrézből
nagyobb,
évszámmal
harmadik a legnagybb szintén
készült
ellátva.
A
készült. a
kollégiumi
rendelt
jesuita
74
fráter
volt
valamint
a
előzetes
aki világi
kiképzés előtt
hatóság
az
és
gyakorlat,
ünnepélyes
eskü
letétele után vezethette önállóan a patikát. 1745-ben gyógyszerész váltás volt a kollégiumban. Az
újonnan
fráter,
belépő
tekintettel
arra,
hogy
ó
csak a rendi hatóság alá tartozik, az esküt nem akarta letenni
sót
attól
még
a
gyógyszertár
világi
alkalmazottait is visszatartotta. 1748 okt.11-én a gyógyszertárat a közterhek alól felmentették,
de
kikötötték,
hogy
a
gyógyszertár
a
szereit a városi közönség részére a bécsi árak szerint kell,hogy számítsa. (119) A kassai jezsuita gyógyszertár vidéki
közönség
legkeresettebb
a városi és
idővel
gyógyszertárává
melyhez a helybéli katonaság is hozzájárult. a
katonaság
legalább
is
kérvényból
nem
fizetett
pontosan,
tűnik
egy
1766-ból
fennmaradt
ez melyet
az
Ez
ki
akkori
ügyben
Országos Levéltárban.
rektor
több
írt
irat
a
van
kamara a
pesti
(120)
Az egri jezsuita gyógyszertár
Eger török
ósi
püspüki
megszállás
püspökei az
Csakhogy
valószínüleg
igazgatóságához.
d.
vált,
sokat
elsó
állították
alatt
állt
fáradoztak
állandóan fel,
város
volt, és
Eger
A
1596-1687-ig
elpusztult..
A város
újjáépítésén„
Egerben
patikát
működő
1713-ban.
mely
a
jezsuiták
patikatartási
Telekessi István egri püspök adta a rendnek.
jogot A bécsi
75
jezsuita
fórendházból,
egrieknek,
rendházuk
1699-ben
küldték
jóváhagyott
terveit„
tervben már szerepel a patika is. Az Eger
építkezések
is
1703-ban
csatlakozott a
II.
ellenes
szabadságharcához,
kellett
hagyniok
pestisjárvány
dúlt
visszatértek~rbe ~
Ebben
megszakadtak,
a
ugyanis
Rákóczi Ferenc Habsburgés
jezsuitáknak
a
el nagy
1708-1710-ben
városban.
a
az
(121)
várost„
a
meg
szerzetesek
A
és ék ápolták a betegeket. Mivel a
városban még gyógyszertár nem volt ék gondoskodtak az orvosságról is.
( 122)
A jezsuita vagyonról,
így patikáik
jövedelméről
is különleges adatokat terjesztettek el, pedig könnyen kontrolálhatók,
jórészük
jövedelméről
Az egri patika
(123)
nyomtatásban
is
megjelent.
tájékozást nyújt,
hogy 1743-ban, mikor a templom már kész, a patika négy évi tiszta
jövedelméből
felszerekésre„
1100 forintot fordítanak belsó
1761-ben
"patika
a
évi
4
~
összjövedelméból" összegyült 5165 forintot fordítanak a
templomra.
1763-ban
2039
forinton
órát
és
egy
harangot vesznek, 1765-ben 2000 forintot adnak két új harang
beszerzésére,
feloszlatásuk építkezés
Ferenc
főoltár,
emkéke,
szép
közvetlenül a
hazai
ugyancsak
a
a
barokk patika
telt ki. (124)
A patikát Simon
1773-ban,
elótt készült
e
jövedelméből
végül
1731-1733-ig
gyógyszerész
a
szászrégeni
fráter
vezette.
születésű
Ki váló
és
lelkiismeretes patikus volt, aki sok embert gyógyított meg
orvosságaival.
A
gyógyszertár
jövedelmével
jól
76
gazdálkodott,
és
az
kegyszereket
és
más
különböző
templomnak
épülő
eszközöket
berendezési
is
vásárolt. Simon fráter
Ferenc
együtt
és
Gincze
dolgozott
felvirágoztatásán
és
az
Albert
jezsuita
egri
jó
patika
a
faragóasztalos rendház
hírnevének
a
megalapozásán. A két szerzetes és Strassalovszky János asztalos,
(laikus testvér)
tervei szerint készült el
az egri patika rokokó berendezése,
feltehetőleg
17 45-
1746-ban. A
patika
Tölgyfából
állványzata
készült,
festették
át.
táraasztala
sajnos
hasáb
alakű,
fráter
ezt
is
A berendezés
oldalán
külső
csigavonalű
feketére
üvegajtós. díszítve.
lábakon álló
A
ülőke
(125)
A patika éves
utólag
támaszkodik.
faragványokkal vannak
patikához még két kis is tartozik.
falra
Faragványai aranyozottak.
csigavonalű
sarkai
három
utolsó volt,
gyógyszerésze
aki
mellett
Naissl
mint
Jakab
49
sebész
orvos
november
3-án)
infirmárius Kartner Bernát dolgozott. A
szekularizáció
Egerben testvér
16
jezsuita
működött,
idején páter,
(1773 5
jelölt
és
8
köztük a gyógyszerész is. Az orvos
elment a távozó páterekkel, de Jakab mesternek rendeletre
ott
működésében
zavar ne legyen.
míg 1775
jűnius
laikus
kellett
maradnia,
hogy
felsőbb
a
!gy dolgozat két
patika évig,
17-én a kincstár nyilvános árverésen
4500 forinton a patikát eladta. (124)
77
A patika híres készítménye volt az aminek összetételét
titokban 6rízték.
adta
hálából
át
kórház
a
receptet
patikusának,
kórházukban
mert
hűségesen
az
amikor
ápolták.
"Egri
víz",
Naissel Jakab
egri súlyos
irgalmasrendi beteg
volt,
( 126)
'--
II. József a jezsuiták fekoszlatása után, az egri kollégiumot templomával és minden tartozékával együtt beleértve
a
gyógyszertárat
adományozta.
Jogilag
is
ugyan
a
cisztercita
1775.
augusztus
rendnek 17-tól
fogva mint királyi adományt kellett volna megkapniuk, de valóban csak öt év múlva,
azaz 1780-ban vették át
mikor a kincstár nagysokára megtérítette a cisztercita szeminárium követelését.
e.
(127)
A székesfehér'Vári jezsuita gyógyszertár
Székesfehérvár városa
az
Arpád-házi
királyok
koronázó
és temetkezési helye is volt. A török háborúk
alatt ezt a várost érte a legtöbb pusztítás. A törökök kiűzése
után a káptalan és a szerzetesrendek hamarosan
visszaköltöztek a városba. A
jezsuiták
építkezésbe,
itt
amikor
csak
akkor
neveltjük,
kezdtek Vanossi
nagyobb Antal
Székesfehérvár harmincadvámszed6jének a fia - belépett a
rendbe
és
székesfehérvári a
város
és
építkezéseiket.
szülei
örökségét
jezsuitáknak adományozta. más
fóúri
családok
1742-ben
a
Rajta kívül segítették
(128)
78
1744-ben már állt a kétemeletes rendház. Vanossi később
Antalt
tartományfőnökké
rendi
Székhelyéről
székesfehérvári jezsuitáknak és a innen
is
irányította.
ő
faragómú.vészét,
Codelli
írt
levelet
számos
Bécsből
választották„
berendezését
készülő
A
rend
Józsefet
a
két
és
kiváló
Baumgartner
Bernádot is ide helyeztette át az építkezések idejére„ Székesfehérvár
egyetlen
1745-ben került eladásra.
polgári
patikája
A jezsuiták a
patikatartás
jogát 1200 forintért vették meg a patikus A város megígérte a nyitásra
nem
hogy
gyógyszereket
a
ad
jezsuitáknak,
engedélyt. a
özvegyétől.
hogy másik patika
A rend
bécsi
éppen
kötelezte
magát,
árszabálynál
még
a
járványok idején sem fogja drágábban árulni és aláveti a gyógyszertárat a szokásos A patika már Hill
Mátyás
ellenörző
1746-ban
gyógyszerész
működött.
vezette
1773-ig, a rend feloszlatásáig.
a
vizsgálatoknak. 1748-tól Fráter patikát,
egészen
(129)
Hill Mátyás atya, mint pap és mint gyógyszerész a legkiválóbb jellemek egyike volt. A patikai jövedelem nagy
részét
a
szegény
nép
nyomorának
enyhítésére
fordította. A rektortól gyú.gyjtött a szegények részére és
ingyen
javára,
adott
gyógyszert
magyar
munkákat
azoknak.
írt,
Dolgozott
iskolák
és
mások
templomok
alapításához járult hozzá, maga járt a betegekhez, nem engedte, Fehérvárott
hogy a
borbélyokkal kollégiumban
részben a patika
jövedelméből,
kúráltassák csupa
magukat.
alamizsnából
20-25 gyereket
és
ingyen
nevelt és tanítatott.
79
Sokat
tettek
itt
a
jezsuiták
a
magyarosítás
ügyéért, mert akkor a fele város német a fele magyar volt„ö
általuk
arányokat elérni. A
patikai
végezte el, atyáról
kezdett
nagyobb
magyarosítás
a
(130) vizsgálatokat
a
pozsonyi
fizikus
komolyabb hiányosságokat nem talált„Hill
megállapították,
hogy
közmegelégedésre
dolgozik. A vizsgálatok eredményeként megállapították, hogy
a
jezsuita
normáknak.
patikában
minden
megfelel
a
bécsi
( 131)
A versenytárs nélküli patika jól jövedelmezett és a
befolyó
pénzt
berendezések 1755-ben
két
rendház
elkészítésének
nagyobbításra
Rómában patika
a
volt
építkezéseire
költségeire
gondoltak.
helyettes
átrendezésére vonatkozó
ablakos
műhely,
a
szobát
ajánlott,
és
a
fordították.
Vanossi
rendfőnök
és
ekkor
innen
már
írta
a
leveleit. Elhelyezésére amely
mellett
elfér
a
laboratórium és a gyógyszerész szobája is.
Mindenütt
egyszerűséget
rendtársai,
hogy
a
elő,
írt
patika
hiába
mennyezetét
kérték
díszesebbé
tehessék. Abba azonban beleegyezett, hogy a patikát a régi, stukkódíszítéses Ez kapu
a
6, 90x6, som-es
mellett
asztalos irányítója Baumgartner segítségére
ebédlőbe
volt.
helység
A patika
műhelyében
volt
az
szintén
közvetlen
állványzatát
készítették
1749-1760-ig Bernát
helyezzék át.
a
a
rendház
A
műhely
felvidéki
faragóművész
1745-ben
el.
a
származású
volt,
odahelyezett
akinek Frater
80
Codelli
József
is.
1757-ben
készült
el
a
patika
bútorzata tölgyfából. ( 129) patika
A
hengeres
testű,
a
rend
jelvényével
patikaedények maradtak fenn„ zöld színüek voltak, vannak átfestve„
viselő
nagy
díszített
A fatégelyek
eredetileg
jelenleg sajnos szintén feketére
szerezték
mozsarat
és
be
az
1752-es
ugyanebből
az
(5.kép)
is.
prést
származó
készült,
(4„kép)
jezsuiták
A
üvegből
fedeles fatégelyek és
alakú
hasáb
esztergált,
edényzetéből
eredeti
évszámot időből
az
eredeti
patika
A
berendezéséhez tartozó táraasztal ma már nincsen meg. 1773-ban pálosok
a
rend
működik,
kezelésében
alkalmazzák.
feloszlatásakor, de
ők
a is
Ferenc, aki
patikát,
forintért
8160
hivatkozva
botanik~
jezsuiták
Hill
a
atyát
(132)
1774-ben a patikát elárverezik, az új Walter
patika
vásárolhatta
maga~
a
meg
a a
vételárra
kérte.
is
kertjét
tulajdonos
Walter
a
rendházzal szemben álló házába szállítatta a patikát, ~·
amelyet
-sas"
"Fekete
el
neveztek
ekkor
gyógyszertárnak. Mielőtt
a patikát elárverezték,
leltározták.
Az
1774-es
a gyógyszertárat István
Grabits
leltárt
tanulmányozta és arról disszertációt írt. A taxa árát.
leltár
tételei
címlapjának alapján
Ugyanakkor
gyógyszerek
a
tanusága
határozták
pozsonyi
minősítéséhez
szerint
meg
taxát
is
a
a
bécsi
gyógyszerek használták
és csoportosításához.
Ez
a a
81
fa.tégelyek é.s
ÜTeg
patikaedéuyek a :székesfeh6rv.'cri jezsui.t:;. gyó.;yszert~\rból
•
\ lL)Zsár t!s prés a ~zékesfehérvári patikában. 1'752
5. ké
leltár végén található megállapításból tünik ki, a
leltározók
bizonyítják,
hogy
"az
írásban
ahol
szerepló
gyógyszerek tökélétesen megfelelnek a Taxa Posoniensis minden követelményének." A fennmaradt leltár sajnos nem az eredeti, a de
leltár felvétele a
hanem
után két nappal készült másolat,
királyi megbízott
17 74
november
16-án ezt az
eredetivel azonosnak bizonyítja. Az
edényzet
és
az
eszközök
leltára
precíz,részletes. A fém edényeket és eszközöket súlyuk és darabszámuk alapján a fém egységárának megadásával árazták. {133) A forint
leltár
tartalmazza
értékben melyek a
scilicet
Vienense
Vienensis
et
a
patika
könyveit
következek:
Braudenburg
Posoniensi
item
is
14
"Dispensatorium
augustano Herbaria
cum
Taxis
Mathioli
et
Tabernae Montani cum Schraedero et Minsichto Apotheca appertinentia.'' (134) A leltárba 1300-nál több anyag nem volt felvéve, ebböl 400 mint drog szerepelt. Az anyagok jó része ma már nem használatos, különösen az állati A taxa adataiból foglalkoztak, dolgoztak.
csak Exotikus
készletben mivel
a
kitűnik,
hogy kuruzslással nem
hivatalos szerek
háborús
eredetűek.
nem
készítményekkel szerepeltek
körülmények
ezen
a
anyagok
beszerzését megnehezítették. (135) A szerint
gyógyszervizsgálati az
anyagok
választékuk mindig
jegyzökönyvek
mennyisége
elegendő
kicsi
tanusága
lehetett,
de
volt. {136)
82
f.
A
kőszegi
Az
jezsuita gyógyszertár
ellenreformáció
katolikus
papság
hozatalára jezsuita
plébános, plébános
csökkent
P. Wilfer segítői
a
1675 április 21-én
katolikus
P.Lakitz
György
SJ. és
a
egyensúlyba
számának
érkeznek
ellátására:
bizonnyal
minden
Kőszegre
a protestáns
atyák
teendőinek
-
idején
plébánia
Adám
SJ.
mint
P. Zily Miklós
SJ.
a
mint káplánok. győri
1675 június 5-én Széchényi György
püspök és
kalocsai érsek elrendelte, hogy jezsuiták telepedjenek le
Kőszegen.
jezsuitát, Kőszegre,
1676
gróf
Kollonich
hogy
melletti
július
14-én
Lipót
megvásárólja
házakat,
szerettek volna
építeni.
kamarai
a
amelyek
P.Ordóy
Szt.
elnök
Jakab
helyére
A három
ház
már
1677
tanítás
az
1680.
novemberében után
hadainak
a
Bécs
évben
ostromához
közeledésekor,
Steierországba
menekültnek,
után tértek vissza. leégett a templom,
a
iskolájuk Hat
évi
Thököly jezsuiták
a
Bécs
tűzvész
székház és az
el,
felvonuló
ahonnét
a
(137)
kapuit.
1683-ban
Az 1700.évi
templom
megvásárlása
készült
megnyította
küldi
kollégiumot
telekkel együtt megtörtént 1300 forintért. Székházuk
Mihály
felmentése
következtében
iskola,
a
tanítás
1703-ig szünetelt.A Rákóczi szabadságharc idején 17051709 között a tanítás nem volt folyamatos. az
újabb
tűzvész
szakaszos volt.
következtében
A rend
zavartalan
a
A háború és
tanítás
működését
ismét
1722-től
83
kezdhette
el
újra,
feloszlatásáig. Bár
a
rend
(138)
városban
Pál a kószegi magisztrátushoz 1743. amelyben
kérelmét,
felállításához. A
Sztankay
kollégium rektora,
a
Küttel
működött
1716-tól
már
Sámuel gyógyszertára,
írásban
a
egészen
folytatta
és
8-án adta be
II.
engedélyt
kért
patika
szükséges jogosítvány kiadása ekkor
még a szabad királyi város jogköre volt„ A patika felállitási kérelmében Sztankay igéretet tett a jó és olcsó gyógyszerek forgalmazására, a bécsi taxa
alkalmazására,
továbbá,
ingyen
gyógyszereket
hogy
a
szegényeknek
megindokolásaként a patika létesítésének, az volt a célja, az
elvesztett
Kérelme
kiadni.
fogja
a
szerinte is
hogy tiszta bevételéból pótolhassák jövedelmét.
hiányzó
birtokaik
A
magisztrátustól négy nap alatt megkapták az engedélyt, a
szegényeknek
ingyen
patika adómentes
történó
volt.
gyógyszereléséért
a
(139)
A patika felállításához az engedélyen kívül pénz is kellett, amit a rend (2000 forintot), az ausztriaimagyarországi
közös
forintot),
a
és
rendfőnök
tehetós
kószegi
(283 forintot) , biztosították. Küttel
A
Vánossi
Sámuel
Antal
polgárok
( 400
adományai
(140)
"Fekete
szerecsen"
nevű
gyógyszertára, egészen 1737-ig látta el gyógyszerrel a jezsuiták vették
kollégiumát
igénybe
egyszerű
a
házipatikát,
a
is.
Hogy
miért
jezsuiták Küttel
válasz: amelyhez
addigra nem
csak
1737-ig
szolgálatait
létesítettek kellett
arra
maguknak
senkitól
sem
84
engedély, hisz extrateritoriális jogokkal rendelkezett a
rendház.
A
szükséges
berendezés
korábban is elkezdhették,
munkálatait
már
az akár készen is álhatott
az engedély megkapásakor. Már
az
1743-ban
következtetni
a
mellékleteként
is
patikájukra
működő
Küttel
panaszára
adott
készített
kimutatás,
a
kiszolgáltatott
válaszuk
szegényeknek
gyógyszerekről,
ingyen
enged
ebben
már
szerepel az 1743-as év. Említett szempontok figyelembe vételével a patika megnyítását
1743-ra
feltételezést
lehet
megerősíti
megállapítása
is,
1680-ra
őrzi
külső
az 1746-ból származó
képen is emeleti
jól látható, második
bejárat.
Ettől
Ezt
a
Perényi
a
patikák
jezsuita
működésüket".
elkészült
vészelt át. Az épület
(141)
egyébként
miszerint:''
házipatikaként kezdték el Az
tenni.
rendház
(142) több
tűzesetet
képét még eredeti formában
kőszegi
városkép.
(6.kép)
A
hogy az épület jobb szélén az
ablak
függőleges
tengelyében
a kapun belépve, balkézre
van
a
helyezték el
a patikát. Az épületet a bencések az 1900-as években bővítették,
a
bejáratot
is
áthelyezték
a
negyedik
ablak helyére és az épületet még négy ablaknyi résszel toldották meg észak felé. A patika kapualjban, ahol
a
eredeti
illetve az
padozat
lépcsőkön
még
ma
(143)
elhelyezése ettől
is
balra
tehát eső
a
jelenlegi
lakásban volt,
alacsonyabb,
az
ablakhoz
lehet feljutni. Az azóta megbontott helyiség
lm hosszú volt
(ez megegyezik a bútorzat mai hosszával
85
1
h. Jezsuita rer1dház
Kőszeg 1746·~·ban iest;ett képé11
is) ,
szélessége
akkora,
hogy
bútorzat mellett még maradt az
ablak
egy,
kéziraktár
pedig
céljára
széles oldalon
felőli
1,20m
alkalmas
is
5m
az
széles
folyosó, ahonnan az ablakokat is kezelni lehet.
(144)
A patika berendezése európai viszonylatban is az egyik legszebb barokk patika. Anyaga tölgyfa és diófa. Polcai
a
terem három falát
officina
bútor
alkalmas,
legalsó
nyitható
felhasználhattak gyakrabban
sorban
114
A
része
fedelü
a
db.
(114)
Az
ülésre
is
előnyösen
mennyiségben
szükséges
expediciós
szinten
üvegek
egymás
fiók
nagyméretű
el.
amelyet
drogok,
következő
db.
18
láda,
nagyobb
előforduló
tárolására.
foglalják
felett
van,
a
stb. három
feliratok
tanusága szerint egy fiók egy-egy féle drog tárolására szolgált. fiókok
A párkány felett még két
vannak
összesen
számára szignálva. polcból
áll.
csíkos
A
(145)
A
festett
és
szekrények
db.,szintén
hatalmas,
díszített
polcrendszer faragott állnak.
kisméretű
egy-egy
szer
Maga az állványzat 7 nyitott
bútorzatot
furnérozással
(7.kép)
92
sorban
párkány
négy
le.
elóreugró,
díszített Az
vonalú,
zárja
sarkában
tetővel
(8.kép)
ívelő
üvegajtós
egymás
melletti
állványokat egy-egy ajtónyílás köti össze. A nyílások felett faragott pálmaágakból alkotott keretekben Máriát
gyermekével,
ábrázoló
festmények
legmagasabb beépítve,
Szent
láthatók.
állványzatban
amelynek két
Kozmát
és
(9 .kép)
szintén
oldalán
Szent A
Szűz
oamjánt középső
ajtónyílás
egy-egy tárcát
van tartó
szerecsen figura áll. Az ajtó nyílás felett faragvány
86
„ . K osze~1. putilrn.rruzeu:1 • A buterzat I743 -· ból •
8. kép
Kőszegi
• patikara.uzeu:A , / Szeci:t Koz; :o:i. ,).s
Danj :.í.:1 , /
9,
};:6.
díszíti a polcokat; egy órát tartó pálmafára tekeredó kígyó.
Ezt a
középsó állványzatot
vonalú
párkány
zárja
le.
Az
is hatalmas
officina
tartozik még egy szarkofág alakú,
íveló
bútorzatához
sok fiókos,
íveló
vonalban kidomborodó faragásokkal díszített táraasztal is.
(146) A
patika
polcain
esztergált,
hengeres
testű,
fedeles fatégelyek állottak„ Jelenleg, sajnos feketére vannak
átfestve. a
elótűnt
Eyges
tartályok
darabokat
eredeti
restauráltak
halványzöld
és
színe.
(10.kép) A patika
asztalán
díszített
serpenyós
jávorfa.
Az
tartanak.
Az
salutem",
a
(11.kép)
(128)
A évkönyv
elismeróleg
diófa,
mondatszalagot
Nos
1672-es
angyallal
Anyaga,
kezükben
az
berendezés
faragott
áll.
(sic!)"
egyikben: másikban
szép
mérleg
angyalkák
szép is
két
remedia,
évszám
elkészítéséról emlékezik meg.
Deus
olvasható.
a
jezsuita
A szerzetesek
nevét és foglalkozását feljegyzó Személyi Katalógusból tudjuk,
hogy
1744-ben
Kószegre
Codelli Józsefet aki itt az
helyezték
asztalosműhelyet
Frater vezette.
Rajta kívül még két másik asztalos fráter élt Kószegen a
nagyszebeni
osztrák faragó
származású Steidner
születésű
szerzetes
officina
József.
együttes munkájának
kószegi patika bútorzata. Az
Untersinger
lehet
E az
három
és
az
kiváló
eredménye
a
(146)
bútorzatának
mert következtetni
József
a
ismerete
igen
fontos,
patikában tárolt anyagok
87
f'(~
'
.„,.. ,. ,. ' ·, '
;
\
·:;: f
.1C:I~{ •
.JZ.
1:.:·1 diszitett serpenyős r'<'.orle,:;".
II. ké1
...„„„„„„„„„„„„„_.
~„„„„
számára,
amelyeket
feloszlatásakor,
kiegészítenek
1773
novemberében
rend
a
leltár
felvett
állványedényei. A
leltár adatait
kőszegi
tanulmányozta
kimerítően
és feldolgozta Grabarits István és Szigetvári Ferenc. A leltárban
lévő
összes tartályt,
és ládát 1794 darabra becsülték. kell
összevetni
felvett
1130
leltár
a
féle
szert,
gyógyanyagot.
A lel tár
Helytelen
rovatában
"Materialia" az
akkor
található materiáliái
használt fél e
2145
természetszerüleg
csak a felvétel idejében épp készletben tartalmazzák.
fiókot
Ezzel a számadattal
illetve
Posoninsis"-ben
"Taxa
edényt,
anyagokat
lévő
(147)
lenne
a
számadatok
összeadásából
egyszerű
állapítani meg a korban használt szerek számát,
mert
ugyanazon drogból lehetett az officinában is többféle aprításifokú pincében
anyag,
stb.kellett
legalább
egy,
a
ill.
a
materiális
az
egyes
kamrában,
alapanyagokból
feldolgozatlan
tartalékkészlet
tárolására szolgáló tartályedénynek is lennie. Megjegyzendő,
hogy
a
utolsó
lel tár
viszonylag nagy értékben (30 forint) et
semina"
bejegyzés
található,
még
(145)
tételeként
"Herba flor. rad.
amely
valószínű
a
drogkamrában található tartalék készletek egy tételben való
felvételéről
érdekében.
Ez
simpliciái
kisebb
árulkodik
lehet
az
oka,
számúak,
leltárakban, taxákban
a
munka
hogy mint
szereplők.
a az
egyszerűsítése
kőszegi
egyéb
patika jezsuita
(148)
88
működésének
A patika értékes
forrásadat
található, (149)
ez
A
törékeny
az
eszközök
elképzelhetetlen
a
korabeli
15
tételben„
patikai
amelyek és
hogy
a
készült
cserépb61
tudósít,
másik
leltárban
hiányossága,
és
nem
tev6
árverési
felsorolása,
üvegb61
edényekr61
lehet6vé
az
sajnálatos
olcsó
műveletek
szintén
leltár
eszközökr61,
vizsgálatát
nélkül
laboratóriumi
végzése. összegyűjtött
Az
megállapíthatjuk, gyógyszerformák
hogy
ismeretében
adatok
a
XVIII.
elkészítésére
a
században
k6szegi
létezó
patikában
a
1773-ig
a
feltételek biztosítva voltak. A
patika
jezsuiták
a
rend
kezében
feloszlatásáig, volt.
A
berendezést
a
Helytartótanács árvereztette el. A gyógyszertárat 4000 forintért
vásárolta
meg
patikus, Svalla Mátyás. A
patikaműzeuma
g.
A
győri
morvaországi
hosszű
id6n
jezsuita gyógyszertár
Ferdinánd király felszólította Gyór
rendházukat,
ifjuság oktatása és az
mondott.
más
ma mint az ország legnevezetesebb
város bíráját, hogy adjon telket a
érdekében.
keresztül
működik.
1626-ban II.
felépíthetik
világi
(150)
gyógyszertárat
célokra használták,
egy
jezsuitáknak, ahol
iskolájukat,
templomukat az
ósi katolikus hit terjesztése
A város bírája és a káptalan ennek ellent
Ekkor II.
Ferdinánd Pázmány Péter esztergomi
89
érsekhez fordult segítségért. udvarias
hangú
vezetőket
a király kérésének teljesítésére.
a
levélben
Pázmány Péter nem éppen
levél hatására
ben
telket
Győr
kaptak,
próbálta
főterén
város
ahol
rávenni
akkor
a
egy
győri
a
Valószínű
jezsuiták 162 7földszíntes
ház
állott. A
rendház
rendház
1651
és
északnyugati
gyógyszertár,
amely a
mint
épülő,
40
évig
épület-csoportja Erzsébet
1667
csücskében "Megváltó" a
XVII.
Széchényi
adományai
között
révén
amelyet a
kapu feletti
bizonyít.
(151)
készült
el.
A
helyezkedett
el
a
nevet kapta „
A több
századi Gyór
legnagyobb
püspök
Eszterházi
kapott
és
gazdagabb
kiképzést,
Széchényi címer és
felírás
is
A gyógyszertárat 1654-ben alakították ki, melynek bejárata csak
kezdetben
később
rendház
az officinából és a
csatlakozott
helyiség.
folyosójáról
a
raktár,
Az
bizonyítja
okiratban
a
köz
és
egyéb
amely
javára
bizonyítja,
alapított
(amely eredetije
gyógyszertár 1691
Gyórben a következó szövegrész áll: a
Két fó
(152)
írodott)
jellegét.
és
laboratoriumból, pince
Egy nemrégiben elókerült okirat, latinul
nyílt
építették meg az utcai bejáratot.
helységból állt, ezekhez
a
szept. 11
•••
18-án
kelt
a közelmúltban
gyógyszertár ... "
hogy a gyógyszertár a
nyilvános
szintén
azt
lakosság részére is
szolgáltatott ki gyógyszereket. A készült
gyógyszertár rokokó
berendezései
szekrény maradt
közül
fenn,
két
Bécsben
amelyet egy-egy
90
"koronás mór" tart a kezein, edények közül, bödönke
maradt
készültek ellátva. mond
az
és
( 12. kép)
1689-ból származó néhány extracumos fenn,
levehetó
amelyek
finom
feliratos
hogy
gyógyszerek
táblácskával
ezekben
beszáradt
a
bödönkékben
maradéka
is
A gyógyszertár mozsár
felírattal.
Magyar
isten
részeinek
oldalán
és
a
fordításban
kegyelméból
ura
is többet
az
egykori
(153)
legnevezetesebb darabja
volt,
a
székelyek
egy
következó
így
erdélyi
voltak
megtalálható.Pld.
Extractum Croci, Extractum Catolicum.
György
cinköntvényból
Az 1689-es évszámnál és feliratnál
az,
bronz
A gyógyszertári
latin
hangzik:"
fejedelem
ispánja
az
nagy
Rákóczi
Magyarhon Ur
164 7-ik
évében.'' (13.kép) I. Rákóczi
György
unokáját
Báthori
Zsófia,
férje
anyja
György), római
I.
halála
Rákóczi után
Ferencet, (II.Rákóczi
1660-ban áttérítette a helvét hitvallásról a
katolikus vallásra,
így
a
jezsuiták kedvencévé
vált és nekik ajándékozta a család fejedelmi mozsarát. Ugy
gondolta
a
jezsuiták
ennek
jó
hasznát
veszik
a
gyógyszertárban. A
gyógyszertár
eszközei
közül
1863-ban
megvolt egy orvosi olaj prés 17 52-es évszámmal, ehhez tartozó
réztál,
1744-es
felírattal
kisebb rézmozsár 1672-es évszámmal. A
gyógyszertár
művészeti
értékű.
színesen
festett
officinája
Boltíves,
és az
és
egy
( 154) rendkívül
stukkódíszes
gyógynövények
még
nagy
mennyezetét
díszítik.
Pontos
91
, "
Győri pat.1 l~;;i:a uz ' e u:;,1 •
, r6nyt tart ~1, 1{i3ZOJ:
11
tr
.L\.Or02:1"'-3 : lÓl'
•
I2. k
Győri pd.tika_111uzeuc: • Bronz : wz e -'r
1647 ·-
ből
•
keletkezésükre,
hiteles adataink nincsenek. A gyógyszertár feloszlatása
után
rendházból
való
vonatkozóan
alkotójukra
valamint
(155)
(14.kép)
berendezése, valamint
felszerelése
a
rend
gyógyszertárnak
a
a
nagyrészt
kiköltöztetésével
elkallódott, tönkrement. A
gyéiri
"Megváltó"
gyógyszertár,
gyógyszerellátó feladata mellett,
ma
patikamúzeumként is
működik.
h.
A trencséni jezsuita gyógyszertár
vezető
A névtár
gyógyszerészek neveit a rendi kéziratos
éirzi.
1703-ig
kb.
1677-téil tíz
a
gyógyszertár
gyógyszerész
alapításától
vezette
a
trencséni
patikát. gyógyszertár
A
barokkstílusban
készült.
készítették, amelyek fiókokkal
berendezése
vannak
Az
egyszerű
állványokat
A
művészi
beosztott
célszerűen
ellátva.
keményfából
munkaasztalok
vörös
márvánnyal borítottak. A berendezés itt is akárcsak a többi
gyógyszertárban,
jezsuita
szerzetesek
munkájának eredménye. (156) A rendház, első
világháború
gyógyszerész
a
piaristák után,
rendházon
belül
ellátta
feladatát,
meg,
működött.
a
került.
gyógyszertárat,
a
vásárolta
tulajdonába
A
de
xx.
Topf ler
változatlanul
a
elején
is
század
felvidék
Az
elcsatolásával
Csehszlovákiához került.
92
, ,__ ,„i-- =-
-
....
~-·..,;
',,7„. -~ .,..( ·::!"-· ,,,.._••
(
,
Győri patik1"Jluzew~. ·• Officina Dtukódiczes ne~'::yez8t
czi:1ec , fcctett gyógyl!lövényekkel •
14·. k
Az 1950-es államosítás után, állami tulajdonba ment át,de
i.
működését
tovább folytatta egészen 1989-ig.
A kolozsvári jezsuita gyógyszertá:c·
A kolozsvári
jezsuiták
rendházat építettek, kapcsolt Később
a
XVIII.
melyet a
egyemeletes
század
elején
templom déli oldalához
épületrészben
helyeztek
el.
a gyógyszertárat, a könyvtárat és a nyomdát is
itt helyezték el.
A
gyógyszertár
létesítése
Csernovics
Ferenc
kollégiumi rektor érdeme volt, aki a "közjóért és övéi vigasztalására"
gyógyszertár
alapítására
engedélyt
kért,amit 1731-ben meg is kapott. A gyógyszertár el,
és
az
1731-1732-es
szegényeknek
a
években
készült
szolgáltatott
ingyen
ki
gyógyszereket. A gyógyszertárat német
nevű
Kristóf
volt:
Durly
(1741-1742).
társulatnak
vezető
tagjai
gyógyszerészek
József
(1732-1741),
többsége Reiter
Ezek a gyógyszerészek a Mária voltak
és
rendes
évi
fizetést
kaptak. A gyógyszertár évenként 100-600 forint jövedelmet hozott,
aminek
nagyrészét
a
jezsuita
egyetem,
matematikai és csillagászati eszközeinek beszerzésére fordítottak. A
jezsuiták
ellen hogy
megkezdett a
per
jezsuiták
1735-ben régi
ért joguk
véget.Volt
est,
fenntartása
és bizonyos megkötések mellett nyilvános
93
gyógyszertárukat
a
város
elszegényedett polgárai részére évente bizonyos
értékű
gyógyszert, fizettek.
megtarthatták,
vagy
válságul
jogát
II.
nem
József,
szüntette
a
1000
forintot
be,
jezsuiták bizonyos
mellett ezt a jogot megtarthatták. már
ha
(157)
Kolozsváron, tartási
örök
például,
régóta
Maukschal
fennálló
Igy
gyógyszertárnak
állapodtak
meg,
a
patika
megkötések
a
jezsuiták a
tulajdonosával
gyógyszertáruknak
utcára
nyithatósága végett. Ezt bizonyítja az 1820 és 1830-as évben
a
kórház
jegyzékének követekező 11
A
részére
kiszolgáltatott
(talán számlájának)
gyógyszerek
külön álló részében a
feljegyzés: jezsuiták,
nyithassanak,
hogy
Mauksch
akkori
gyógyszertárukon tulajdonos
fel tételek mellett egyezett bele, bizonyos
mennyiségű
kézpénzt
kellett
volt jegyezve. A trianoni deződésével,
•
Ezeknek
következő
nevezetsen évenként
élelmiszereket,
adni 11
a
ajtót
a
bort,
tűzifát
mennyisége
is
és fel
(158) békeszerződés
után,
a határok átren-
Kolozsvár a román hatóságok vezetése alá
került.
94
JEZSUITA SORSZlil'V!
GYOGYSZERTÁ.RAK RE'LYSÉG
I. II.
Nagyszombat Kassa
III.
Győr
IV.
Pozsony Trencsén Eger Kolozsvár
v. VI. VII. VIII. IX.
Kőszeg
Székesfehérvár
MAGYARORSZÁGON
/1636 - 1773/
.~.LAPITÁS ":VB'
I636. I64o. I654. I658, 1677. I7I3. I732. I743. I745.
\
5.1. Jezsuiták a gyógyszerészet és tudomány szolgálatában
Elévülhetetlen felfedezó
világrészeket
Xavér Ferenc két Indiába
ment
fedeztek. fel. ~,;:-".'
ahol
körül is.
jezsuitával,
több
gyógyszerek
egyes
rendnek
felfedezése és bevezetése
missziós
a
természettudományos
kutató,
jezsuita
képzettségű
vannak
érdemeik
növényt,
1549-ben Xavér
1533
táján Kelet-
ásványt
és
állatot
jezsuita Japánba
ment,
itt folytatta munkáját. Poger
Mihály
jezsuita
Kinába
1582-ben
ment,
missziótelepet alakított és ezt Ricci Máté vette át, aki kínai nyel vet és szokásokat vett fel, lépett
fel,
kombinált fel
a
(Tropa
össze s
Sulyom
azt
ingyen osztotta szét.Ö
jezsuita
bicornis
S.)
gyógyszereket
készített,
térképeket
mint tudós
diót
kínai
a
"kétszarvas
növény
fedezi Sulyom"
hasmenés
elleni
hatását, és "ling" néven gyógyít vele kínaiakat„ A tudós P.Kalire egymaga 1600 új növényt fedezett
---;:_:;.;_. -
fel,
amelyek
közül
közel
300
ezen
jeszuita
nevét
viseli. Majdnem minden, amit a tropikus vagy mérsékelt égóv az
növényi itteni
orvosszerekben jezsuita
produkált,kiprobáltatott és
telepen
talajon,
/\.._~
legnagyobbrészt kiváló eredménnyel:
China kéreg, Peru
balzsam, Conduragó kéreg és sok más gyógyszer. 163 6-ban
P.
Kippolit
Ruin
és
Praun
Károly
jezsuiták a china kéreg felfedezéséról azt írják, hogy szerintük Loxa perui tartomány fófóbíráját,
Lopez de
95
~-~
Cesnise~est
egy
hidegleléséből,
indián hogy
úgy
a
gyógyította
volna
kérgétől
chinafa
ki
barnára
festett vizet itatott vele, s a beteg meggyógyult. 1638-ban
Cinchona
grófné
is
tőle,
meggyógyult
akkor a jezsuiták azt tanácsolták, hogy a kínai kórház betegein is kísérletez zenek vele,
s
itt
is eredményt
értek el vele az orvosok. 1640-ben a is
hozatott
a
gróféné visszatért Spanyolországba, kéregből,
összeválogattak
amelyet
Peruban
összegyűjtöttek
és
ő
a
jezsuiták
nagy
gonddal,
kórházi laboratóriumokban hatásukat kipróbálták és úgy adták
növénynek sok
később
csak a
kérget
a
betegeknek.
"Cinchona" küldött
nevet.
1670-ben
Ezért
(159)
adta
Linné
A jezsuita
Rómába,
hogy
szert
akkor
a
"Jezsuiták
kérgének",
rend
azt
rendházak patikái és kórházai között osszák szét,
a
a s a
"bíbornok
kéregnek" nevezték el. A
condurango-kéreg
próbálták ki
későbben
A peru-balzsamot ben.
P.
bőrbajos
sebekre
Shiningen
is
a
jezsuiták
Peruban. is
jezsuita
Ignác
indiánoknál tisztán
hatásosságát
st.
szép
alkalmazva,
fedezte
fel
1642-
Salvadorban
alkalmazta
eredménnyel.
Üszkösödő
sokszor
gyors
gyógyulást
ért el.. "Jezsuita ambrosoides,
a
teát"
is
készítettek.
féreghajtó tea,
Chenopodium
Mexikoból származik,
a
jezsuita misszionáriusok kedvelt szere. Az
amerikai
Paraguayban
jezsuita páterek sok új
misszionáriuskodó
gyógyszert küldtek
Európába,
96
Ausztriába,
amelyet
elosztottak
s
a
jezsuiták
amelyeket
a
gyógyszertáraiban
jezsuita
gyógyszerészek
nagyban terjesztettek. Ilyenek a már említett china és condurango
kéreg,
Rad.rathaniae,
bals.
Rad.
peruvianum,
bals.
copoiava,
Sarsaparilla,
Tolu
balzsam,
Camphor. A jezsuita gyógyszerészek új állítottak eló,
házi
gyógyszereket
melyek nagy hírre tettek szert. Ilyen
az "Egri víz" melyet az egri irgalmasok árulnak, de ez eredetileg
jezsuita készítmény.
fennmaradt.
Egy ilyen
Több recept-könyv
is
a gráci jezsuita patikáé, most
az innsbrucki jezsuita kollégiumban van. Ez igen jó és híres
gyógyszereket,
illetve
azok
elóíratait
tartalmazza. Különben, laxativ pilula,
nagyon
híres
a
amelyik már 1770
"Jesuiten előtt
Pillen"
széles körben
elterjedt. Láthatjuk, mértékben
hogy
kivette
a
a
jezsuita
részét
mióta
rend
milyen
fennáll
s
nagy
kiveszi
most is a reális tudományokból.
97
6. AZ IRGALMAS-REND GYÖGYSZERTARAI
A
XV„
született
század
az
irgalams
János.Granadában,
portugál
hangosan
megtérése
rendnek
Istenes
prédikációja
nevet
annyira
(160)
alkalmából adott.
Szent
felkiálltott
(Irgalom!).
11
Montemor-ban
alapitója
János
hogy
"Misericordia! felkiáltása,
a
rend
Avilai
megrendítette,
alapitott
végén
Spontán
pedig Azóta
az
általa
hivják
őket
misericordianusoknak. Az irgalmas szó kifejezi a rend jelszavát,
szellemét és
egész
hivatását,
irgalom az
inséges és beteg embertársaink iránt. Az irgalmas rend cimere az egész világon a hasadt gránátalma, az
amelyik kereszten áll.
összes
irgalmasrendi
"Gránátalmához"
cimezve.
Ugyanezért
vannak
gyógyszertárak
A rendnek
az
egész
a
világon
vannak kórházai és gyógyszertárai. Az meg
első
kórházi gyógyszertáruk Pozsonyban
1672-ben,bár
kórházuk
már
is
előbb
nyil t
volt,
de
gyógyszertár nélkül. Gyógyszertáraik
eleinte
nyilvánosak, igy utcára mint
a
hatóságok
bejáratuk
kórházak
tartozékai
sokáig
akadályozták
gyógyszertárak később
nyiló
a rend,
nyilvános
nem nem
működtek.
az
jellegének
egyes
voltak is A
volt, városi
irgalmas
megadását,
de
azt mind a 13 magyarországi irgalmas
gyógyszertár részére megszerezte„
98
A magyarországi irgalmas rend az osztrákokkal egy provincialatust képezett 1856-ig. magyarországi Bécsben
rend.
volt,
a.
tartomány
1856-1903-ig
zsonyban lakott, ciálisának
A
a
Akkor vált külön a
1903-tól
a
székhelye
tartományi
kezdve
a
1856-ig
főnök
rend
Po-
provin-
székhelye Budapestre költözött át.(161)
A pozsonyi irgalmasrendi gyógyszertár
A
pozsonyi
György
rendházat
hercegprímás
és
kórházat
alapította
gyógyszertára 1673-ban kezdi el 1683.
július
csapatai
a
a
várost
felgyújtották.
Ennek a
gyógyszertár berendezték,
23-án
is. de
A
16 72-ben.
A rendház
működését.
törökök
és
Thököly és
elfoglalták tűzvésznek
esett
gyógyszertárat
csak
szelepcsényi
idéglenesen.
részben
áldozatul
1686-ban
1728
Imre
a
újra
novemberében
épült fel az új rendház és kórház. Ide helyezték el az újonnan
berendezett gyógyszertárat
is.
Ugyanebben az
évben a Magyar Királyi Helytartótanács elintézte, hogy a patika nyilvánossági joggal rendelkezzen. január
1735 dekrétumában elrendeli
a a
vizsgálatot,
31-én
és
Magyar jövőben
ugyanis
február
Királyi
28-án
Helytartótanács gyógyszertár
megejtendő
az
Irgalmas
kelt
rend
pozsonyi
patikája felett ezideig hivatalos felügyelet nem volt. 1736 hogy
a
január hivatalos
6-án
kelt
dekrétumában
gyógyszertári
elrendeli,
vizsgálatokat
az
irgalmasok kötelesek megengedni.
99
1736 február 13-án kelt dekrétumában felszólítja a pozsonyi irgalmasrendi gyógyszertár gondnokát,
hogy
a Pozsonyban beszüntetett két polgári gyógyszertárban ő
raktáron maradt gyógyszeranyagokat, gyógyszerészek, nyilvános
akiknek
szintén
gyógyszertáruk
értékben.
volt
és más polgári
joggal vegyék
felruházott át
megfelelő
( 162)
A gyógyszertár
1919
január
l-től
a
csehszlovák
rendtagok birtokába került,majd müködése megszünt„
b.
Az egri irgalmasrendi gyógyszertár
Az egri rendházat és kórházat gróf Erdódy Gábor egri püspök alapította, évvel
később
1726-ban.
A gyógyszertár két
1728-ban nyílt meg.
A gyógyszertár helyisége eleinte igen kicsi volt, 1818-ban
még
gyógyszereket.
ablakon Az
át
utca
szolgál taták
felóli
bejáratot
ki
a
1869-ben
nyitották meg. Az egri irgalmas patikát többször sújtotta árvíz, így 1813-ban, 1850-ben, 1878-ban. Ezek közül az utolsó okozta
a
legnagyobb
károkat,a
fiókokban
tárolt
növények és szerek mind tönkrementek. Az
egri
különlegessége
irgalmas az
patikának
"Egri
víz.
11
igen
Ismerik
híres nemcsak
Magyarországon, hanem Európában, sót Amerikában is. Az
"Egri
vezethető
féltve
víz"
vissza. Az
őrizték.
előállítása
ő
a
jezsuitákra
receptjük volt, s a titkot igen
Az egri
jezsuita gyógyszertár utolsó
100
gondnoka, "Egri
Neissel
víz"
Jakab
sem
még
titkát
készítési
testvérrendnek
kitűnik,
leveleibeil
árulták
A
el.
hogy
az
kassai
a
rend
jezsuita
feloszlatása után az "Egri víz" készítése néhány évre megszünt. Később
került
az
"Egri
víz"
a
jezsuita gyógyszertár gondnoka betegként
irgalmasok kórházába, receptjét
gondnokának.
az
Azóta az
akkori
irgalmas
ő
s
maga
irgalmas
adta
át az
gyógyszertár
rend gyártja az
"Egri
vizet". A század elején ádáz harcok folytak az "Egri víz" előállításának
követelte
jogáért. Több egri gyógyszerész magának
a
készítés
Belügyminisztérium az jogot.
e.
jogát,
míg
végül
irgalmasoknak ítélte a
a
gyártási
(163)
A szepesváraljai irgalmasrendi gyógyszertár
A rendházat
és
a
kórházat
1650-ben Lubomierszky
Szaniszló herceg alapította. Szepesváralja tartozott,
tehát
a
első
Lengyelország került
évszázadokon
vissza
a
magyar
forrásokból
mikor lehetne
visszacsatolásakor,
korona
rendházat nyílt
meg,
és azt
a
vezették.
idején,
alá.
megtudni.Az 1772-ben
Lengyelországhoz
rendtagok
feloszlatásának
irgalmasok vezették a gyógyszertára
lengyel
át
1772-ben,
Azóta
a
magyar
tartozékait. csak
a
Hogy
lengyel
anyaországhoz
való
rendháznak
már
nyilvános gyógyszertára volt.
10 l
1794
augusztus
Szepesváralján,
19-én
amikor
óriási
400
ház
tűzvész
égett
pusztított
le,
köztük
az
irgalmasok rendháza és gyógyszertára is„ 1919
január
1-téil
a
csehszlovák
birokába került, a késéibbiekben
d.
megszűnt„
rendtagok
(163)
A temesvári irgalmasrendi gyógyszertár
Temesvár, uralom
alatt
1552-1716-ig, állott,
tehát
ezért
nyugati kúlturának és az
a
164
éven át
szabad
török
fej léidésnek,
a
egészségügyi berendezéseknek
nyoma sem volt. Az 1717-ik évtéil 1750-ig a Bánságot mint osztrák és
idegen
fegyverek
által
meghódított
országrészt
abszolut hatalommal Bécsbéil kormányozták és katonailag vezették. 1751-1778-ig
az
visszacsatoláskor
polgári
szervezet
még
Bécsnek
alárendelt
mindig,
mint
való
anyaországhoz mellett külön
ugyan
de
tartomány
állott fenn. A város némi önrendelkezési joggal sorsát akkor
kezdte
császárnő
rendezni
Temesvár
amikor
városát
a
Mária
Terézia
osztrák
szabad
királyi
városok
sorába emelte. A
városi
következtetve, egyáltalán
még
levéltárban
megörzött
iratokból
az 1737-ik évet megelózóleg a városban tábori
gyógyszertár
sem
létezett.
III. Károly király által 1737-ben betelepített irgalmas barátok
által
létesített
privilégiumot nyert,
gyógyszertár
melyet csak akkor
kizárólagos veszített el,
102
amikor
az
1765-ik
katonai
felállított
évben
gyógyszertárra a privilégium át lett ruházva. Az
irgalmas
Fratrum
barátok
Misericordiae)
társházában
(Conventus
gyógyszertár
levő
legrégibb gyógyszertára.
(164)
1737-ben a
Temesvár
belvárosi
viselte„
János utcában épült és a "Gránátalma" nevet A
kórházat
és
a
gyógyszertárat
alakult "Nepomuki Szent János"
a
világi
az
1724-ben
jótékonysági egyesület
építette fel az 1735-173 7-ik években, egyesületnek
Szent-
elnöke
gróf
amikor ennek az Hamilton
András,
temesvári parancsnokló lovassági tábornok volt. Az
épület
szövege
alapkövében
magyar
Szentháromság
elhelyezett
fordításban
és
a
Anya
Szűz
alapköve elhelyeztetettés a és dicséretes
szeretetből
alapíttatott
a
a
emlékokmány
következő:
nevében
felebarát
a
"A
jámborság
iránti
jóságos
Nepumuki Szent János kórháza
városban.
Az
alapját
megvetette
az
egylet fogadalmi jótékonyságából." III.
Károly
tartományi
király
irgalmas
rendelkezésére
szerzetnek
német
a
tagja,
Temmel
Paulinus vikárius vezetése alatt Temesvárra
érkezett
6
(állítólag Szerbiából, mely akkor Ausztriának hódolt) és átvette az épületet a 6 ágyra berendezett kórház és gyógyszertár telepítés
fenntartási
tulajdonképpeni
gyógyintézet
hiányában
egészségtelen
Bánátban
kötelezettségével célja az
az
volt,
akkoriban megbetegedő
együtt. hogy
A más
felette kamarai
hivatalnokok és szolgák ingyen ápolást nyerjenek. (165) Később
az épület a kincstár tulajdonába ment át,
103
a szerzet pedig annak haszonélvezetébe lépett, sót évi 500
forint
azonkívül
épületfenntartási a
kincstár
természetbeni
költséget
jelentékeny
járandóságokkal
fenntartásáról.
is
kapott,
pénzbeli
gondoskodott
a
és
szerzet
(166)
1738-ban
délvidéken
a
dühöngött.Ebben
pusztító
időben
az
az
egész
pestis
várost
és
környékét az irgalmas patika látta el gyógyszerrel. rend
tagjai
Gyógyítottak, az
öldöklő
jelszavukhoz ápoltak
és
gyógyszert
őket
kontagium
híven
sem
A
kitartottak.
készítettek,
kímélte.
Hat
bár
rendtag
kapta meg a pestist,
közülük 4 meg is halt. Az akkori
bécsi
rögtön
rendi
központ
elhunytak helyére.
gyógyszertár jogát
s
a
tagot
kezdett
rendi
megszüntették.
küldött
új
az
gyógyszertár Ezután
működhetett.
gyógyszertár
új
az
(167)
működni
1765-ben
4
katonai
nyilvánossági mint
csak
házi
( 164)
Mindezek ellenére a szerzetes rend következetesen ellenszegült a
tilalmaknak,
sót gyógyszertáruk ajtaja
fölé: "Offenliche Apotheke der tették.
Barmherzigen"
Amikor tudomást szereztek arról,
gyógyszerész erélyes lépéseket tesz a
magyar
királyi
nyilvánossági
azonban azt véleményezte, hogy a a
városi
patikájukat és
privilégiumot, csakis
gyógyszert
a
nyílvánosan
többi
1828-ban
fordultak
A városi
a
tanács
szerzetesek megsértik
ezért
kórházuk
hogy a
ellenük,
helytartótanácshoz
jog elismerése végett.
feliratot
a
továbbiakban
számára
használhatják,
nem
adhatnak
ki.
(166)
104
Erre a
magyar királyi helytartótanács az
13-án kelt hogy:
levelében értesítette a
1830 „ július
város
közönségét,
(latinból fordítva) 11
Ö legszentebb felsége abból kifolyólag, hogy az
irgalmas
testvérek
Conventjének
a
emberiség
a
közintézmény
nagyobb
gyógyzsertár
város
és
szemben
állapotának
való
további
jogában meghagyassék.
mely
használatban
elhatározni méltóztatott,
javáért,
kegyesen
engedélyeztetett,
felszereltetett
kivételes
nagyobb
hasznára
létező
kebelében
az
nyilvános
már
tényleg
van,
kegyesen
hogy ugyanezen gyógyszertár a
világi
gyógyszerészekkel
megtartásával,
az
ő
használati
11
Ezzel a szerzetes gyógyszertár véglegesen megkapta a nyilvánossági jogot. A szerzet alapítására, vonatkozó szerint várost
az a
ágyuzás leégett, löveg a A
eredeti
löveg
okmányok
1849-es
magyar miatt a
működésére,
ostrom
honvédek sokat
fejlődésére
rendfőnök
a
alatt
szenvedett.
állítása
elégtek.
ostromolták
gyógyszertár
és
A
berendezése
s
a
( 168)
A
rendház
rendház
az
tornya
tönkrement„Egy
gyógyszertár mennyezetét is keresztül ütötte. helyére
gyönyörű
Ismeretlen irgalmasrendi A háborús
károk
Mária
művész
miatt
a
freskókép
került.
készítette. gyógyszertár
négy
évig
szünetelt, mert pénzhiány miatt az építkezések lassan haladtak
előre.
1853-ban
nyílt
meg
újra
a
temesvári
irgalmas
patika.
105
1875-ben
a
belügyminiszter
elismerte
a
rendi
gyógyszertár reáljogát. 1920 után elszakadt a magyar rendtartománytól és Romániához került. 1928-ben
teljesen
nagy
rendi
átkerült
gyógyszertár
modern előnyös
helységet
kapott.A
rendi
munkájában
19
a
működött
évet
gyógyszerész.
e.
ahol
kórház
is
átalakulásokon ment át. Az átszervezés fő
érdem
László
Klinovszky
gyógyszertári gondnoké volt,aki a rendház és
régi
a rendház Deák Ferenc utcai frontjára,
helyéről
nagy és
a
Temesváron
mint
perjele is
irgalmasrendi
(167)
A pápai irgalmasrendi gyógyszertár
Pápán a kórházat 1757-ben Eszterházy Ferenc gróf és
Eszterházi
Károly
alapították
eredetileg
négy
szegény beteg férfi számára. Ugyanakkor gyógyszertárat is
létesítettek.
betegek
ápolásával
melynek
néhány
Az
egésznek
az
irgalmas
tagja
már
a
vezetésével
rendet
1730-ban
és
bízták
Pápára
a
meg,
jött,
a
pestises betegek ápolására. 1757
jűlius
28-án
érkezett
meg
a
többi
szerzetessel együtt fráter Elzeany Márton gyógyszerész és fráter Weis Gerald algyógyszerész a legszükségesebb szerekkel ideiglenes
és
orvosságokkal
lakást.
"Zöldfához"
címzett
Gróf
és
a
várban
Eszterházy
vendéglőt
rendezi
kapnak
Ferenc
a
be számukra
kórház céljára.
106
1763
jülius
vezetésével
megkezdték
abban
és
kórház
a
építész
Jakab
Fellner
20-án
a
gyógyszertár építését. 1768-ban ellátására A
az
pápai
Irgalmas
kibővítették.
nagy
során
a
9
beteg
(169)
pestisjárványok
átvonuló,
kórházat
vagy
és
a
napoleoni
állandóan
itt
háborúk
tartózkodó
katonaság betegeinek ápolására,
Veszprém megyében is,
akár
ígénybe vettek
csak a
célra
minden
többi megyékben, meglévő
kórházat.
Igy
a
pápai
erre a Irgalmas
kórházat is ilyen célra használták fel. "A
Fantziák
Pápán
1810. esztendőbeli
Polgári
betekintést nyerhetünk a
vagyis
a
Ispotályok
pápai
1809-
leírásai 11
-
ból
sebesült katonák ellátására,
ezen keresztül a
korabeli közegészségügyi viszonyokra
is.
megtudjuk,
A
leírásból
hogy
a
betegek
egy
nap
kétszer kaptak enni ... " reggel 9 és délután 4 órakor, fél-fél font
főtthúst
és fél-fél font kenyeret és egy
mészöly bort ... " A
szükséges
orvosságokat
az
irgalmasok
patikájából szerezték be, míg a betegek sebeit langyos vízzel elegyített több vagy kevesebb kámforos égetett borral tisztították. Sok
esetben
önkényesen a
(170)
előfordult,
patikából
megakadályozzák
az
hogy
a
sereg
elvittek gyógyszert.
irgalmas
barátok
tagjai
Hogy ezt
létrehoztak
egy
olyan rendeletet, melynek értelmében gyógyszert ingyen a
patikából
csak
az
vihetett
el
akinek
azt
a
hadi
107
Commissarius
is
igazolta,
Ispotályhoz tartozott. 1788
a
illető
az
22-én Kolozsváry Ferenv
pápai
irgalmas
jegyzőkönyvből
kiállított
pedig
az
( 171)
szeptember
megvizsgálta
vagy
"Gránátalma"
gyógyszertár
nagyforgalmú
patika,
patikát.
kitűnik,
egy
amely
fizikus
Az
hogy jól
általa
a
pápai
felszerelt,
officinával,
labora-
toriummal, aquariummal, herbáriummal rendelkezik. A patika aki
főgyógyszerésze
diplomáját
február
a
bécsi
13-án.
Az
fráter Festitus Nushold,
fakultáson
szerezte
algyógyszerészfráter
1774
Nicasus
Schöffer, oklevelét Prágában szerezte. (172) A
gyógyszervizsgálati
kiderül,
hogy
a
az
jegyzőkönyvből
gyógyszereket
a
is
"Pharmacopea
provincialis annis 1780," a "Dispensatorium Vienense" és a "Dispensatorium Würtenburgense " követelményeinek készítették
megfelelően
el.
A
gyógyszerek
árait
a
"Taxa Posoniensis 1779" szerint állapították meg. (173) A
gyógyszerek
kiszolgáltatása
chirurgus által kiállított vényre vényeket
évente
gyögyszerek és
az
összesítették,
értékét
a
ellenörzés
az
történt. bemutatás
helytartótanács után
a
orvos
vagy
Ezeket a után
a
felülvizsgálta
megyei
kasszából
kifizették.(174) A melyik
jegyzökönyvekböl gyógyszertár
az
is
honnan
megállapítható szerezte
be
,hogy az
alapanyagokat és a herbákat. Az Irgalmas gyógyszertár a
"Bruno
gyógyszereit.
Rabe"
cégtől,
Bécsből
hozatta
meg
(175)
108
f.
A kismartoni irgalmasrendi gyógyszertá:c·
rendházat
A
Fraknó
ura
alpította.
és
a
kórházat
kismartoni
Eszterházy
nagybirtokos,
Antal, 1760-ban
(176)
A kórház
8 ágyal
először
bővítették.
Ugyanebben
gyógyszertár
is,
közvetlenül
a
"Gránátalma"
mely
az az
évben
nyílt
Eszterházy
kastély mellett nevet
viselte.
majd 4 ágyal
működött,
ház
meg
a
udvarában,
helyezkedett
el
A gyógyszertárat
és
a
és
a
kórházat az irgalmas barátok vezették. 1761-ben
végzett
gyógyszertári
alkalmával a megyei fizikus nem találta
ellenőrzés
megfelelőnek
a
patika gyógyszerrel való ellátottságát. Az
1769-ben
tartott
patikai
ellenörzés
azonban
már rendben talált mindent. 1780-ban
a
patikus dolgozott, bécsi
egyetemen.
tanulta
a
gyógyszertárban
Riss
Günter
nevű
aki 17 75-ben szerzett diplomát Segéde,
szakmáját,
Dlascovi ts
László, a
gyógyszerészi
a
rendben
vizsgája
nem
volt. (177) A
gyógyszertár
1922
óta
az
osztrák
rendtagok
birtokába került.
109
g.
A nagyváradi irgalmasrendi gyógyszertár
nagyváradi
A
Gyöngyössy
György
poroszlói
1760-ban
rendházat nagyváradi
kanonok
alapította.
Valószínüleg akkor nyílt meg a gyógyszertár is. 1796-ban
Pál
áldozatkészsége
Gáspár
folytán
nagyváradi
kanonok
intézmények
az
nagyobbra
bővültek.
A
nagyváradi
egyedüli
irgalmas
gyógyszertár
nem
irgalmasrendi
amelyet
kezelt. Ennek oka az, engedélyt
a
magyar
tartozkodására. Biharmegye gyógyszertár jegyzőkönyv
h.
hogy a
volt
gondnok
Román kormány nem
rendtagok
az
adott
állandó
ott
(178) közgyülés
irományaiból
megnyitásánál
csupán
felvett
áll a rendelkezésünkre.
a
visitatio
(179)
A pécsi irgalmasrendi gyógyszertár
A pécsi rendházat és kórházat 1796-ban egy
bőkezű
pécsi polgár Krautsack J. György alapította . A
gyógyszertár
ellátására
kezdetben
szolgált.
Füzy
renováltatta a gyógyszertárat Utcai
bejárata
csak
itt
is
csak
Szaniszló
a
kórház
többször
(1865-ben és 1871-ben).
századunk
második
évtizedében
készült el. A megszűnt,
gyógyszertár
az
1950-es
államosításkor
s a helység évekig a kórház ambulanciájának
l 10
céljaira
szolgált,
berendezését
pedig
egy
újonnan
létesített gyógyszertárba vitték át. Napjainkban újból gyógyszertárként Pannonmedicina külföldi
a
Vállalat
keretében,
a
gyógyszerkészítmények forgalmazásával
eredetű
foglalkozik.
i.
Gyógyszerellátó
és
működik
(180)
A szakolcai irgalmasrendi gyógyszertár
A
rendházat
hercegprímás rendház
gróf
1769-ben
mint
a
Batthyány
alapította.
gyógyszertár
már
József
bíboros-
Voltaképpen előbb
úgy
a
fennállt
a
jezsuiták birtokában. A Jezsuita-rend
feloszlatása
után
a
prímás
az
egész intézményt megszerezte az irgalmasok részére. A
patika
jezsuiták
szép
idejéből
1919 január
domborművű
berendezése
is
a
való. l-től
a gyógyszertár a
csehszlovák
rendtagok birtokába került. (178)
j.
A váci irgalmasrendi gyógyszertár
A rendházat gróf Migazzy Kristóf,
bécsi érsek és
váci helyettes püspök alapította, de eleinte nem volt gyógyszertára.
A
gyógyszertárat
később
az
Irgalmas
rend vásárlás útján szerezte meg. (181) A váci rosszul felszerelt megjavultak,
irgalmasrendi amikor
II.
gyógyszertár József,
1783-as
körülményei rendelete
111
értelmében a pesti Invalidus -ház berendezését, a váci irgalmas rendházba szállítatta. Kreutzer
Abdon
vásárolta meg a
főorvos
irgalmasrendi
1808-ban
város egyik nyilvános gyógyszertárát
Müller Fülöp temesvári származású gyógyszerésztől és a rendház épületébe helyeztette át. Eleinte a később
rend céljait szolgálta,
kapott
utcai
bejáratot
gyógyszertárat
irgalmas
csak
jóval
és
mint
18 73-ban
nyilvános gyógyszertár működött tovább„ A
s
(180)
gondnokok
vezették,
elég sűrűn váltakozva, több mint 45-en az alapítástól 1950-ig. A gyógyszertár az államosítást követően megszünt.
k.
A zágrábi irgalmasrendi gyógyszertár
A rendházat 1804-ben Zágráb megye, Zágráb városa és a zágrábi püspöki káptalan alapították. A
gyógyszertár
felállításának
a
jogát
egy
ugyanebben az évben kelt magyar királyi jóváhagyólevél biztosította. 1918-ban
a
szerb,
horváth,
szlovén
királyság
kormánya az
intézetet minden ellenszolgáltatás nélkül
lefoglalta
és
a
rendtagokat
végleges
távozásra
kényszerítette. {181)
112
1.
A pesti és budai irgalmasrendi gyógyszertár
XI. a
Ince pápa ösztönzésére az európai fejedelmek
század
vége
fővárosának,
fele
összefogtak
Budának
kezdeményezésére
állítottak
bíboros
az
fel
Irgalmas
provinciálisát
kérte
ország
visszafoglalására.
összegyült
kórházat
az
és
egykori A
pápa
adományokból Buonvisi
rend
bécsi
osztrák
fel,hogy
a
tábori nuncius-
tartományának
rend
vállalja
el
a
katonai orvosok mellett a betegellátás szolgálatát. A rend
Cruchten
vezetésére,
József
akinek
megtudhatjuk,hogy
pátert
jelölte
fennmaradt
a
barátok
utólagos
1684
hat
heti
ottlétük
sebesült gondozását látták el, is
nekik
felmentő
kellett török
sereg
elején,
felállítva
alatt
Az
megjelenése
csoport
jelentéséből
ahol
séit azok
gondoskodni.
a
szeptember
hajón utazva értek el Buda közelébe, segélyhelyüket,
ki
több
ezer
élelmezéséről
ostromlott véget
várat
vetett
az
ostromnak s a barátok is hat hét után viszontagságos űton
tértek vissza Bécsbe. Az Irgalmas rend tagjai Buda második,
ostroma
alkalmával
kórházukat,
miután
is
létrehozhatták
Pozsonyban
ekkor
már
1686.
évi
tábori működött
szelepcsényi György prímás által alapított rendházuk. A
hadjáratról szóló,
jelentést
a
megtalálni.
(182)
rendház
a korábbihoz hasonló részletes levéltárában
nem
sikerült
113
Ismeretes az felszabadult
Pest
irgalmasok,
a
hogy a törökök kiűzése után a
városában
különböző
templomokat az
is,
a
mecsetből
szerzetesrendek
átalakított
kapták
johanniták egykori
meg. Igy
kórháza mellett
lévő Nagy-mecsetet kapták meg templom céljaira,
Martinelli felsőbb
tér
mellett)
rendeletre
de a
a
templomot
Szervita
míg
1716
működése
május
felszabadító
kellett
(183)
néhány évtizedig szünetelt,
29-én
háború
1689-ben
rendnek
átadniuk és az 6 templomuk ma is ott áll. A rend pesti
(a mai
kezdték
rokkantjainak
el
építeni
ellátását
a
bizosító
''Invalidus házat" A gyorsult
lassan fel
haladó
építkezés
csak
1728
működését
annyira,
hogy
krónika
szer int
után
hamarosan
megkezdhette. A korabeli önálló
katonai
belül.
Vezetője
jellegű
intézmény
magasrangú
az
Invalidus
volt
katonatiszt,
Pest
ház városán
rendszerint
tábornok volt. Az intézményben többféle mühely,
üzlet
stb. működött, s ezek látták el a rokkant, sót a velük együtt éló családtagjaikat is a szükséges dolgokkal. Természetesen templomuk, kórházuk is volt. A kb. rokkant
betegápolását és
a
gyógyszertári
2000
teendőket
itt az Irgalmas rend tagjai látták el. A
gyógyszertár
létesült,
jogot
az
nyert,
Invalidus-ház hogy
a
város
szükségletére polgárait
is
kiszolgálja, mivel akkor Pesten akkor csak 3 nyilvános patika
működött.
114
leírás
A
szerint
elhelyezése
barátok
a
a
"Konvent"a háromemeletes föépület elsö emeletén volt, míg a kórház és a patika az épület keleti sarkában a homlokzat polgári
földszintjén
betegeknek
gyógyszereket„A
kapott
az
ablakon
patika
helyet keresztül
mellett
volt
a
úgy ,hogy
a
adták
a
ki
gyógyszerész
lakása, mert ó állandó éjjeli inspekciót tartott„ A
kórház
betegeinek
gyógyszerelése, kórház
teljes
élelmezése,
fehérneműjének
irgalmasok
ellátása,
fűtés
a
és
ápolása
világítás,
a
mosásáról való gondoskodás is az
kötelessége
volt.
Mindezért
ellenszolgáltatás képpen az Invalidus - ház naponként és fejenként 10 krajcárt fizetett„ A feljegyzések szerint a patika felszerelése igen gazdag volt,
forgalma állandóan növekedett,
1754-tól már 3 rendi gyógyszerész
műhödött
úgy,
benne.(182)
A korabeli feljegyzések arról is tanuskodnak, katonaság
a
megtartotta,
szokásos így pld.
patika
hogy
hogy a
vizsgálatokat
is
1760-ban Péter Antal törzsorvos
mindent a legnagyobb rendben talált. A jól jövedelmezö és nagy forgalom természetesen feltűnt
a városban már
működö
civil gyógyszerészeknek
is, ezért kéréssel fordultak a magisztrátushoz, hogy a patika nyilvános jogát szüntesse meg.A rend az ügyet Mária Terézia királynöig fellebezte, aki megerösítette a rend eredeti jogát. A vetett
rend véget,
Invalidus
működésének
pesti aki
házat,
1783-ban
annak
II.
kelt
József
császár
rendeletével
túlzsúfoltságára
az
hivatkozva
115
megszüntette. 1894-ben
a
városháza"
Az
épület Gránátos
fóváros néven
tulajdonába a
fóváros
kaszárnya került,
több
lett,
s
ma
míg
"Régi
hivatalának
ad
otthont„ A
rend
Budán
1794-ben
kért
kórházalapítás
céljából letelepedési engedélyt a Helytartó Tanácstól. Ekkor Budán
(a mai Széna téren)
"Szent János"
kórház,
működött
már
ennek ellenére a
város
a
régi
tanácsa
kedvezóen fogadta a rend tervét és 1804-ben szerzódést kötöttek a városi betegek ápolására.
A város a kórház
telkét
levó
a
mai
Margit
jelöl te
ki,
nevezett
melegvizű
A
mert
rendnek
voltak
a
Duna
parton
"Felhévíz"-nek
források. építkezést
István és
az említett -
közelében
közelében
megindult
Marczibányi
a
híd
felesége
nagyban bókezű
segítette
adománya,
még kezdetleges fürdet megvéve -
adományozták.
1806-ban történt meg
s
Az az
ünnepélyes
akik
azt is
alapkóletétel
építkezés Heinricher rendi
építész vezetése alatt indult meg. Az akkori állandó annak
idók napoleoni háborúi miatt kialakult
pénzhiány
ellenére, hogy
város
pedig
következtében a
rend
különbözó
igen
adományok javadalmak
igyekezett a nehézségeket áthidalni.
lassan
haladt
gyűjtésével,
a
átengedésével
Igy a kórház két
részletben került megnyitásra, éspedig 1815-ben az ún. Marczibányi szárny,
1817-ben pedig az ún.
Buda-városi
szárny. Említésre városi doktorok
méltó,
hogy
működtek,
míg
a
belgyógyászaton
addig a sebészeten állandóan
116
rendi orvosok gyógykezeltek. Igy különösen kiemelkedik Opitz
főorvos
Celestin rendi
Prágában
szerzett
hosszabb
ideig
visszaküldte
működése,
Prágába,
1866-ban
utána rend
a
majd
működött,
ahol
1841-ben
képesítést,
sebész orvosi Budán
aki
császár
a
lovagkereszttel tüntette ki. (180) A kórház ágyainak a száma a század folyamán egyre gyarapodott,s így mindkét kolerajárvány (1831 és 1876) idején
fontos
szerepet
játszott
a
város
betegeinek
ellátásában. A XIX. században még természeti katasztrófával is meg
kellett
küzdenie
a
dunai
árvízzel.
A
feljegyzések szerint a kiürített kórházépület kevésbé károsodott,
a legtöbb kárt természetesen a földszinti
helységekben található gyógyszertár szenvedte. A
század
fejlődésnek
utolsó
évtizedeiben
Budapest
rohamos
indult. A megépült új Margit híd révén a
kórház forgalmas útvonal mellé került, de a Duna part megépítése és az utcák feltöltése miatt az öreg épület földbe
süllyedten
állt.
fáradhatatlan
perjele
és
Szaniszló
Füzy
fáradozásának
A
Thúróczy
köszönhető,
rend Kornél
tevékeny
főgyógyszerész
magyarországi hogy nagyobb
és
rendfőnök méretű
kórház
építése érdekében, hosszas tárgyalás után megszerezték a
fővárostól
lebontva kórház
a
a
régi
építése.
nyilvános
jogú
szomszédos házat Az
telket
is
megkezdődött
építési
gyógyszertár
terv
és a
1900-ban
mai
figyelembe
elhelyezésének
modern vette
a
azt
a
117
követelményét
is,
az
patika
a
hogy
épület
földszintjén, utcai bejárattal kapjon helyet„ Az ünnepélyes megnyításra 1903„szeptember 29-én került sor„ működése
A kórház fejl6dést vált,
mutatott,
mert
az
világháború
a következ6 években is állandó
ami
annál
évtized
inkább
eltelte
sebesültjeinek
is
után
ellátásában
indokoltá
kitört a
els6
megújított
kórház fontos szerepet játszott. A
épület
második is
ostromakor
világháború
súlyos
károkat
tűzvonalba
kiköltöztetésre
hónapjaiban
utolsó
mert
szenvedett,
került
és
kényszerítette
az
a
Duna
az
Budapest
árvize
ovóhelyre
is
szorult
ápoltakat. A kórház jelenleg az Országos Reuma és Fürd6ügyi Intézet
működik,
keretében
nyilvános
jogú
gyógyszertára megszünt, egykori helyiségeiben a kórház felvételi irodája kapott helyet. 1989-óta Konventbe
és
visszaadását.
az
Irgalmas
kérvényezték Az
ügy
(184)
rend az
visszaköltözött elkobzott
folyamatban
van
de
a
épületek még
nem
oldódott meg.
m.
A szatmári irgalmasrendi gyógyszertár
A rendházat 1834-ben Hám János szatmári püspök és Leonhárd János alapítólevél
Mihály királyi
tábori
püspök
meger6sítése
alapították. és
egyben
Az a
118
gyógyszertári jog adományozása még ugyanabban az évben megtörtént. A gyógyszertár csak 1839-ben nyílt meg, amikor az irgalmasok beköltöztek az újonnan épített rendházba. A szatmári gyógyszerészek tiltakoztak az irgalmas gyógyszertár felállítása ellen, de a királyi határozat ellen nem értek célt. A rendház eleinte anyagi és szociális gondokkal küszködött,
de
Gróf
sebészorvos
és
Hecht
Mózes
az
akkori
Viktorián,
irgalmasrendi
rendi
gyógyszerész
sokat tettek a helyzet javulásáért. Az
1848-49-es
irgalmasoknak
el
szabadságharc
kellett
hagyniuk
a
idején
az
rendházat,
az
egész intézetet a katonaság majd késóbb a hadifoglyok foglalták
le.
Csak
a
hadszintér
megszünte
után
térhettek vissza rendházukba, ahol a sebesült és beteg katonák ápolását folytatták. A Hecht
gondnokok Viktorián,
közül John
külön Abel,
említést akik
a
érdemelnek: nehézségekkel
megküzdve üzemképessé tették a gyógyszertárat.
(185)
1920-óta a román hatóságok vezetése alá került.
119
.LW.:T ALlV!AöHJ!;.NDI
GYOG YS ZERT JlliAK
MAGYARORSZÁGON SORSZÁM
HELYSÉG
I;
Szepesváralja
/ 1856
ALAPITÓ b.g. Zubomieszlcy
l!;ö
.liU .tüi .ll.Z,Al\.
1950 / ALA.PITÁS ÉVE
I65o.
Szaniszló II.
III.
Pozsony
Eger
8ze lepcsényi György hercegprimás gr.
Erdődy
I672.
I726.
Gábor piispök
rv.
Temesv~r
v.
Pápa
VI.
Kismarton
gr. Eszterházy Antal
VII.
Nagyvárad
Gyöngyösy György kanonok
I76o.
VIII.
Vác
gr. Migazzy Kristof
I7?g.
IX.
Pécs
Krautsack János polgár
I796.
x.
Szakolca
gr. Batthyányi József primás
I796.
XI.
Zágr:í.b
a káptalan és
1804.
III. Károly király gr. Eszterházy Ferenc és Károly
I7)7.
I757.
I76o.
a v.U-os
XII.
Pest
Marcibányi István és neje
I8I5.
XIII.
Szatmárnémeti
Hám János püspök
IS34.
6.1
Irgalmasrendiek a gyógyszerészet és tudomány szolgálatában
A magyar kiváló
irgalmasrendi gyógyszerészek között sok
gyógyszerész
történetében
akadt,
vívtak
ki
akik
nevet
nemcsak
maguknak,
a
rend
hanem
a
tudományok terén is érdemeket szeréztek. Ilyen kiváló egyéniségek a következók:
ürghe volt.
(Ferencfi)
Mezökomáromban
Középiskolai
Imre -
született,
tanulmányainak
Családi neve István jűlius
1817
befejezése után
8-án.
két
évig
joghallgató volt. A rendbe 1835-be lépett,
gyógyszerészi oklevelet
1842-ben a pesti egyetemen szerzett. 1848-ban a budai
pozsonyi
perjel,
intézet adminisztrátora,
1856-ban váci
rendházfónök,
1849-ben
1871-ben a
magyarországi irgalmasrend tartományi fönöke. 1882-ben beteg állapota miatt rendfónöki tisztségéról lemondott,
majd
rá
egy évre,
1883
november
14-én 66
éves korában halt meg. Fűzy
Szaniszló -
Családi neve János
Veszprémben született 1830 október 2-án. tanulmányait
a
veszprémi
rendbe 1849-ben lépett be, került.
Gyógyszerészi
piaristáknál 1859-ben a
oklevelét
volt.
Középiskolai végezte.
A
bécsi rendházba
1861-ben
Bécsbe
szerezte meg. 1862-ben a temesvári rendi gyógyszertár gondnoka. 1864-ben a pécsi rendi gyógyszertár gondnoka. 1874-ben a temesvári rendház perjelévé választották.
120
főnöke.
1875-ben a pozsonyi ház 1882-ben
a
rendi
káptalan
tartományi
főnökké
választja. 1884-ben a Ferenc József-rend lovagja,1888-ban királyi tanácsos,
1898-ban
lovagja lett.
a
III.
osztályu
vaskorona
-rend
( 18 6)
1903 március 16-án halt meg a budapesti rendházban. Thuróczy
Léván
született
tanulmányait
a
Kornél - Családi neve Mihály volt .
1850
szeptember
lévai
3-án.
piaristáknál
Középiskolai végezte.
Az
érettségit a kecskeméti piaristáknál tette le. A
rendbe
oklevelét
1873-ban
1882-ben a
Ugyanebben
az
évben
lépett
pesti a
be,
egyetemen
budapesti
gyógyszerészi szerezte
rendi
meg.
gyógyszertár
gondnoka lett. 1890-ben kismartoni perjel, 1893-ban budapesti perjel, majd 1903-ban rendfőnökké választották. 1913 augusztus 12-én Ferenc József császár a királyi tanácsosi cimmel tüntette ki. 1928 február 6-án, 78 éves korában hunyt el. (187) Staudt
született.
Zoltán
Al talános
és
1918-ban középiskolai
Budapesten tanulmányait
Vácott végezte. A rendbe 1936-ban lépett be,az érettségi vizsgák letétele után. 1936-1938-ig
az
egri
irgalmasrend
kórházában,
betegápolóként dolgozott. 1938-1940-ig a budapesti irgalmasrend gyógyszertárában gyakornokként
működött.
121
Gyógyszerészi oklevelét
1942-ben a budapesti Pázmány
Péter Tudományegyetemen szerezte meg . 1942-1945-ig
Budapesten
!!.Honvéd
a
Helyőrségi
Kórházban teljesített szolgálatot. A
hadifogságból
hazatérve,
Vácott
"Gránátalmá-hoz"címzett
az
irgalmasrend
gyógyszertárában
nyert
beosztást. 1948-1950-ig
Egerben
az
irgalmasok
gyógyszertárában
felelós vezetó volt. 1950-1952-ig júniusától
a
a
pásztói
Nográd
gyógyszertár
megyei
vezetóje„
Gyógyszertári
elóbb gyógyszergazdálkodási osztályvezetó,
1952
Központban majd
1959-
1962-ig fógyógyszerész volt. 1964
májusában
Központjában
Fóvárosi
a
szakelóadóként,
Tanács
Gyógyszertári
szakfelügyelőként,
majd
végül a Szervezési Osztályon dolgozott. 1982-től
mint nyugdíjas gyógyszerész tovább dolgozott
egészen haláláig, 1986 április 3-ig. Gyógyszerészi szeretet,
működését
szigorú
nagy
pontosság,
aktivitás,
szakma-
körültekintés
jelle-
mezte. Munkám
kapcsán
szerzett
szóbeli
(dr. Nikolics Károly Profrsszor urtól) ~-
az
irgalmasrend néhány évig
gyűjtötte
gyakornokokat és egyszerre küldte bizonyítja
az
összesen öten, Az
ő
általa
készített
őket
információból kiderült,
hogy
a gyógyszerész egyetemre.
összeállítás,
Ezt akik
1940-ben mint évfolyamtársai végeztek.
neveik és adataik is említést érdemelnek:
122
Ivity
irgalmasrendi államosítás vezetője
a
Mátyás
nagyváradi
gyógyszertárakban a
előtt
pesti
és
pápai
dolgozott.
irgalmas
Az
gyógyszertár
volt.
Dr.czollner
Ferenc
gyógyszertárban
debreceni
a
majd
adjunktus,
volt
egyetemi igazgató
helyettes. Henn János -
gyógyszertárvezető
gyógyszerész volt
szakfelügyelő
Jerkovich Gyula -
Komárom
volt Sirokon.
majd
megyében,
gyógyszertárvezető
Esztergomban. Takácsy
a
Imre
Minisztériumban
volt
Vegyipari,
vegyipari
majd
beosztásban,
1944-ben Tóth Imre szintén mint az szerzett
egyetemen,
végül
lett.
főosztályvezető
tagja
Nehézipari
gyógyszerészi most
aki
irgalmasrend
oklevelet
a
pesti
gyógyszertárvezető
is
Mosonmagyaróvárott. A
fenti
gyógyszerészek vitele mivel
személyek viszonylag még
szempontjából a
a
felszámolták,
a
fiatalon
legnehezebb
szerzetesrendeket,
irgalmasrendi
mint
így
gyógyszertárakat
az
élethivatásuk
időket
élték át,
irgalmasokat
is
megszüntették
és
ezzel életpályájuk és hivatásuk törést szenvedett.
123
BEFEJEZÉS
l.
A disszertációs munka megállapításai, eredményei
A
szei:zetesrendek
vizsgálva
tevékenységét
gyógyszerészeti
Magyai:országon
gyógyszertárak
rendi
a
kialakulásától századunk közepéig,
illetve napjainkig,
több értékes megállapítást tehetünk: 1. A szerzetesrendek magyarországi megtelepedése, alapítása, gyógyítással, való
ezen
fejlődése,
betegellátással,
foglalkozása
történelmi
belül
a
tevékenységének, politikai,
a
gyógyszeres
kárpát
korszakokban,
az
államvezetés
tudományok és
rendek
kezeléssel
medencében,
az
gazdasági
egyes
egyes
irányító
fejlődésének,
társadalmi
a
helyzet
alakulásának függvényében történt, amelyek hol haladó, hol pedig gátló
hatottak a szerzetesrendek
tényezőként
működésére.
2. A IX.-XII. századokban a társadalmi átalakulás és a történelmi események haladó a
szei:zetesrendek
kereszténység vizsgált
gyógyító,
ispotály, gyógyszertái: gyakorlatilag
ápoló
kialakulásával
területen
egyre
kórház,
több
a
folyt a betegek ápolása,
hatottak
tevékenységére.
A
tei:jedésével
a
és
rendház,
ezen
Ebben rendházakban
a
belül
részleg,
gyógyszerellátó
létesült. ezekben
tényezőként
korszakban indult
meg
és
kezelése, gyógyszerekkel való
ellátása.
124
3.
A XII.-XV.
századokban,
török megszállás, pusztulás
az
nemcsak
fejlódésére,
kórházait,
gátlólag
hanem
megtíltották
ezekkel
hatott
nagyrészt
gyógyszertárait sok
tatárjárás
majd
együtt járó pusztítás
működésüket.
megszüntették,
a
a
esetben
tették,
rendházakat,
hatalmi a
és
szerzetesrendek
lehetetlenné A
a
azok
szóval
bezárták,
rendtagokat
száműzték
otthonukból. A
4.
XV.-XVII.századok
reformáció-ellenreformáció megbontották az esetben
addigi
gátlólag
eszmei és
fej lódés
hatottak.
áramlatai,
reneszansz,
a
egyenes vonalát,
A
reneszansz
Paracelsus)
mind
az
gyógyszerészgyakorlat fejlódésében. és a
visszatért
bekapcsolódtak
a
és
Az ellenreformáció
tevékenységének
szerzetesek,
(egyetemek
orvosi
török uralom alól való felszabadulás
szerzetesrendek
sok
szelleme
viszont új szellemet hozott mind a tudomány alapítása,
a
nyilvános lakósság
meghozta a
virágkorát.
A
gyógyszertáraikkal szélesebb
körü
gyógyszerellátásában is. 5.
A
Európában, szinte
XVIII. így
században
hazánkban
ugrásszerű
a
is
felvilágosodás
meghozta
fejlódését.
Mária
az
egészségügy
Terézia
királyn6
rendelkezései új alapot adtak az egészségügy, gyógyszerészet szervezeti, nemcsak hanem
a a
elvi,
jogi, lakósság
gazdasági közforgalmú
szezetesrendi
eredményeiben
is
szakképzési,
egész
benne a
működési,
elóbreviteléhez,
ami
gyógyszerellátásában,
gyógyszertárak
megmutatkozott.
Fia,
munkájában, II.
József
125
rendelkezései,
ezzel
jelentettek
ellentétesen
egyes
hatottak,
szerzetesrendek
törést
(jezsuiták)
gyógyszertárainak müködésében. 6.
xix.-xx.
A
befolyásolási
között
tényezői
külsö
jelentős
század elsőnek
kivánom kiemelni
a kutatás, a tudomány és a tehnika egyre nagyobb fej lödését.
Itt
kivánom
kialakulását,
a
felállítását,
az
arányos
kutató
kórházi munkájának
kedvez öt len
hatást
szabadságharcok,
az
fejlődésére.
amely
meg.
Ilyen
körülmények
és
követően
kapcsán
orvosi, korszakban
A
forradalmak,
a
az 1848-1849-
nemcsak
ezt követe területében
a
gyógyszertártól
között a
állami
jelentett
szerzetesrendek
fosztotta
következett
be
társadalmi,
szerzetesrendi
gyógyszertárak
gyógyszerészeti
a
az országot hanem számos rendháztól
kórháztól
a
ezekkel
hatottak
I. világháború és az
belül
átalakulás
pozitívan
jelentett
ezen
világháborút
intézetek
betegel 1 á tó,
békeszerződés,
csonkította meg
gyógyszeripar
ellenörzö
háborúk eseményei így:
szabadságharc,
trianoni
a
gyógyszerképzés
melyek
gyógyszerészi
es
és
egyetemi
fej lödését,
szerzetesrendek
megemlíteni
ütemű
tulajdonba
II.
gazdasági kórházak
vétele,
kórházi,
tevékenységének
a
teljes
ami
és
egyet
orvosi
és
felszámolá-
sával. Négy
évtizednek
szerzetesrendek
kellett
kórházainak
eltelni, és
amig
a
gyógyszertára inak
visszaállítására az elsö lépéseket megtették.
126
Munkámban
7•
gyógyszertár fel..
A 36
adatait
Magyarország"trületén
helyezkedett
határai
szerzetesrendi
gyógyszertárból
12
a
helyezkedtek
a
mai
jutott, el.
dolgoztam "történelmi után
1920
el.
és
átrendezödtek
rendi gyógyszertár
megyéjében
és
gyógyszertár
Magyarország
csak 23
össze
gyűjtöttem
szerzetesrendi
szerzetesrendi
36
összesen
a
36
Magyarországnak
amelyek az ország A
többi
7
megye
területén nem volt szerzetesrendi gyógyszertár. Az elcsatolt 13 szerzetesrendi gyógyszertár közül 6
Szlovákiához,
Romániához,
5
Jugoszláviához került. A közül
Ausztriához
és
1
(l.diagram)
feldolgozott 1
1
36
cisztercita,
szerzetesrendi 2
bencés,
2
gyógyszertár kapucinus,
9
ferences,
9 jezsuita és 13 irgalmasrendi gyógyszertár
működött.
( 2. diagram)
gyógyszertárként, tárként 8.
a
Ezek közül 9 rendi zártforgalmú többi
27
nyilvános
gyógyszer-
működött.
A szerzetesrendek részaránya a gyögyszerészeti
munkában
az
irgalmasok
alábbi 13
volt:
elsö
gyógyszertárral,
jezsuiták 9-el,
helyen második
álltak
az
helyen
a
harmadik helyen a ferencesek szintén
9-el, majd öket követték 2 gyógyszertárral a bencések, 2-vel a kapucinusok és l-el a ciszterciek. Ez
a
kép
kapcsolódott
azt be
mutatja, és
végzett
hogy értékes
3
szerzetesrend egészségügyi
és
gyógyszerészeti munkát. 8. 1„ statisztikailag az irgalmasrendiek állnak az elsó helyen,
akik az idórendiség vonatkozásában,
csak
127
A MAGYARORSZÁGI SZ3RZETESRENDI GYÓ:.lYSZERTÁRAK T 'RÜL";TI AS TRIANONI BÉKESZ.2,RZúDÉS UTÁN,
ELHELYEZKEDÉSE AZ I92U -
JUGOSZLÁVIA / 2,77
AUSZTRIA
ROMÁNIA
/
/
SZLOVÁKIA
%/
2 9 77
%/
I3,88
%/
/!6,66
MAGYARORSZÁG
/
%/
63 1 88
%/
I. diagr;
A .MAGYARORSZÁGI
SZERZETESRENDI
SZERZETESRENDEK
SZERINTI
OISZTEROITA / 2,77 BENOÉB
•••••• • •••• •• •• • • •••••••
GYÓGYSZERTÁRAK
%/
/ 5,55 % /
liPUOI:SUS
I 5,55 % I
FERENCES
/ 25 % /
JEZSUITA
/ 25 % /
IRG•IMAS / 36,II % /
ELOSZLÁSA.
a
XVIII.
tevékenységüket.
Kései indulásuk
időpontban
ebben az
kezdték
században
gyógyszertári
s
sok
így
betegellátó
előnyükre
már mind kórházi
vonalon
rendelkezésükre,
meg
vált,
mert
mind közforgalmú
tapasztalat
kevesebb
állt
nehézséggel
kellett
megküzdeni az irgalmasrendi gyógyszretárak felállítása és
terén„
működtetése
8. 2.
A
alapítását körben
jezsuiták
nagyobb az
feltehetően
való
számú
gyógyszertár széles
ellenreformáció
elterjedésével
lehet
magyarázni
ami
hatalomhoz és gyógyszertár alapítási joghoz jutatta a szerzeteseket. Gyógyszertáraikat felszerelés
a
pompa
belső
jellemezte,
ami
és
a
gazdag
polgári
a
belso
patikák
reformját indította el Európa szerte. Gyógyszertáraik
érdeme
megfelelő
elvárásának
volt,
hogy
olcsón,
készítményekkel
de
látták
a
kor
el
a
érdeme
a
betegeket. A
jezsuita
tudományos
gyógyszertárak haladás
szerzeteseknek köszönhet.A pótolták.
(Pld.
Az
nagy új
gyógyszerkincs
a
sok
volt.
másik
elavult kína
szert
kéreg,
és
világot nagyon drogot
condurangó
járt sokat
~al
kéreg,
peru
balzsam.) Uj gyógyszerkészítményekkel gazdagították gyógyszertáraikat,
mint pld.
Elixirium
az
clarissarum,
Egri víz, Pulveres
Balsamum
jesuitarum,
franciscanorum,
stb.
Ezek mind egy-egy névtelen jezsuita szerzetes emlékét hírdeto készítmények„
128
A
8. 3.
számát
gyógyszertárainak
ferencesek
indokolja,
az
feltehetően
hogy
nagyobb török
a
megszállás idején az egyetlen szerzetesrend volt amit a megszállók érdekében„
megtűrtek
Ugyanakkor
a lakósság egészségének ápolása ebben a
korban,
gyógyszerészek hiánya késztette arra hogy
gyógyítással
is
az a
foglalkozzanak,
orvosok és
ferenceseket, valamint,
hogy
rendi kórházakat és gyógyszertárakat létesítsenek„ 8. 4.
A kapucinusok és ciszterciták gyógyszertár
alapítási
kezdeményezései
azért
feltehetően
szélesedtek ki, mert ezek a szerzetesrendek a
hitéletnek,
a
lelki
nevelésnek
és
nem
elsősorban
az
iskolai
oktatásnak szentelték életüket. A
8. 5.
bencéseket
úgy
tekintik,
mint
akik
elindítói voltak a kereszténységre való áttérés és a keresztény
élet
tartós
megvalósitásának,
elévülhetetlen érdemeket szereztek, feladatot hogy
a
feltehetően
hitélet
csak
úgy
elindítása
tudták
mellett
a
ágainak
(többek között a gyógyításnak)
gyakorlatát,
élet
mert ezt a
átadni
és
mindennapi
amivel
amivel
teljesíteni,
szükséges
különböző
megszerezték
nehéz
volt
foglalkozási alapismereteit a
lakosság
bizalmát is.
129
ÖSSZEFOGLALAS
Munkámban a szerzetesek gyógyítással kapcsolatos gyógyszerészeti
tevékenységét
Magyarországon
és
mutattam
Erdélyben,a
be
kereszténység
kialakulásától napjainkig. 1.
Kutatásaimat
Könyvtárban,
az
Ernyei
Gyógyszerésztörténeti
az Országos Széchenyi Könyvtárban,
és az
Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Könyvtárában végeztem.
Az
itt
összegyűjtött
adatokat
kiegészítettem az interjuk során szerzett adatokkal. A
2.
szakirányu
kutatások
megkezdése
bemutattam a Magyarországon és Erdélyben ma
is
müködó
amelyek
a
szerzetesrendeket, hitélet
mellett
elótt
előfordult
kiemelve
és
azokat
gyógyítással
és
gyógyszerellátással is foglalkoztak. 3.
Átfogó képet próbáltam nyújtani a szerzetesek
gyógyító,
betegápoló
tevékenységéről
történelmi,
a
és
IX.-XX.
gazdasági,
gyógyszerellátó
századokban társadalmi
és és
mindezt
a
politikai
változások tükrében szemléltettem. 4.
Összesen
fellelhetó
adatait
szerzetesrendek
36
szerzetesrendi
dolgoztam szerint,
fel,
ezek
idórendi
gyógyszertár elemzését, sorrendben
tárgyaltam. 5. Elemzéseim során a következóket állapítottam meg:
130
5 .1..
megtelepedése, rendek
magyarországi
szerzetesrendek
A
alapítása,
fejlódése,
ezen belül egyes gyógyszeres
betegellátással,
gyógyítással,
kezeléssel való foglalkozása a egyes
kárpát medencében, az ~ korszakokban, az államvezetés
történelmi
irányító tevékenységének, a tudományok fejlódésének, a gazdasági
politikai,
és
társadalmi
helyzet
és
alakulásának függvényében történt, amelyek hol haladó, hol pedig gátló tényezóként hatottak a szerzetesrendek működésére.
5. 2. közül
A vizsgált
36
szerzetesrendi
sor rendben
kronológiai
véve,
cisztercita, 1 kapucinus, 9 ferences, irgalmasrendi gyógyszertár rendi
zártforgalmú,
gyógyszertárként 5.3.
történelmi 1920-ig a
a
trianoni
megcsonkítva,
27
szerzetesrendi
Magyarország
átrendezódésével
területén
békeszerzódésig,
az
bencés,
1
9 jezsuita és 13 Ezek közül 9 mint pedig
nyíl vános
ország
nemcsak
gyógyszertár
a
helyezkedett
el
amikor
a határok
területileg
lett
hanem 13 szerzetesrendi gyógyszertárral
is szegényebb lett. mai
többi
2
működött.
36
A
működött.
gyógyszertár
Magyarország
A többi
12
23
megyéjében
rendi gyógyszertár helyezkedett
el,
a 7
megye területén nem volt szerzetesrendi gyógyszertár„ 5.4„
Működésüket
és
felszerelésüket
vizsgálva
megállapítottam, hogy a kor követelményeinek mindenben megfelelve
végezték
gyógyszerellátó
sót egyes szerzetesrendi patikák,
tevékenységüket,
(így a jezsuitáké) a
131
polgári gyógyszertárak reformját indították el Európa szerte. 5 „ 5.
A szerzetesrendek
tudományos
tevékenységét
vizsgálva, megállapítottam, hogy
kitartó és küzdelmes
munkájukkal
hozzájárultak
a
gazdagításához
és
nyekkel
patikájukat
látták el,
új
gyógyszerkincs gyógyszerkészítmé-
ilyenek a Balsamum jesuitarum,
az
''Egri víz'' stb. Ezek közül az utóbbi európai hírnévre tett szert és a mai napig gyártják és használják. 5.6.
Munkám
gyógyszerügyi alkalmaztam.
során
a
történelemtudomány
szervezési-tudomány A
kapott
foglaltam,diagramok
kutató
eredményeket
segítségével
és
a
módszereit
táblázatokban
értékeltem,
a
szemléletesség kedvéért pedig térképeket alkalmaztam.
132
Hálás köszönetemet fejezem ki
Dr. Vincze Zoltán
egyetemi
tanár,
intézeti
tette munkám elvégzését
igazgató
úrnak,
hogy
lehetővé
és
Dr. Zalai Károly
egyetemi
tanár
tanácsadójának,
úrnak,
az
Intézet
tudományos
aki munkámat kezdeményezte,
elindította,
önzetlen segítségével folyamatosan figyelemmel kísérte és tanácsaival támogatta.
;
.:?" ...i,,
~.
Irodalomjegyzék
{i)Ernyei József: Szerzetesrendjeink gyógyszer~~
tárai. Magyar Gyógyszerésztud. Társ. Ért. 1932.,8,3,182. oldal
2. Ernyei József: Idézett mü, 183. oldal 3 . Ernyei József: Idézett
mű,
184. oldal
4. Ernyei József: Idézett
mű,
185. oldal
0
Puskely Mária: Szerzetesek. Zrínyi Nyomda Kiadója
Bp. 1990. 7 . oldal
/"'>"
(~Gecse Gusztáv:
Vallástörténeti kislexikon,
Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1975. 22. oldal 7. Puskely Mária:
Idézett
mű,
17. oldal
8. Puskely Mária: Idézett mü, 19. oldal 9. Puskely Mária: Idézett
mű,
20. oldal
10. Puskely Mária: Idézett
mű,
24. oldal
11. Puskely Mária: Idézett
mű,
25. oldal
12. Puskely Mária: Idézett
mű,
26. oldal
13. Puskely Mária: Idézett
mű,
28. oldal
14. Puskely Mária: Idézett
mű,
29. oldal
15. Puskely Mária: Idézett
mű,
32. oldal
16. Puskely Mária: Idézett
mű,
33. oldal
1 7. Puskely Mária: Idézett mü, 34. oldal 18. Puskely Mária: Idézett
mű,
3 7. oldal
19. Puskely Mária: Idézett
mű,
38" oldal
20. Puskely Mária: Idézett
mű,
39. oldal
21. Puskely Mária: Idézett
mű,
41. oldal
22. Puskely Mária: Idézett mü, 42. oldal
-if/e, (_ l~.!LJ
{'
·-f.11\
23„ Puskely Mária: Idézett mű, 49. oldal 24. Puskely Mária: Idézett mű, 50. oldal 25„ Puskely Mária.
idézett mű, 51. oldal
26. Puskely Mária: Idézett mű, 56. oldal
27. Puskely Mária: Idézett mű, 57. oldal
28. Puskely Mária :Idézett mű, 58. oldal 29. Puskely Mária : Idézett mű, 59. oldal 30. Puskely Mária: Idézett mű, 60. oldal 31. Puskely Mária: Idézrtt ~-
mű,
77. oldal
32. Puskely Mária: Idézett
mű,
78
33. PuskelyMária: Idézett mű,
„
oldal
79. oldal
34. Puskely Mária: Idézerr mű, 80„ oldal 35. Puskely Mária: Idézett mű, 86. oldal 36. Puskely Mária: Idézett mű, 87. oldal
37. Ernyei József: Idézett mű, 186. oldal
0)
Orient Gyula: Az Erdély-i és Bánát-i gyógyszerészet története, Kolozsvár, 1926, 32.
oldal
0~Baradlai-Bársony:
A magyarországi gyógy-
szerészet története az ósidöktól a mai napig I. kötet, Bp.
1930. 201. oldal
40„ Baradlai-Bársony: Idézett mű I . kötet, 202.
oldal 41. Baradlai-Bársony: Idézett mű I. kötet, 52„ oldal 42. Baradlai-Bársony: Idézett mű I. kötet, 203.
oldal 43. Baradlai-Bársony: Idézett mű I. kötet,
53. oldal
44„ Baradlai-Bársony: Idézett mű I. kötet, 55. oldal
2
45. Baradlai-Bársony: Idézett mű I. kötet, 204. oldal 46. Baradlai-Bársony: Idézett mű I . kötet, 58 „ oldal 47. Baradlai-Bársony: Idézett mű I„ kötet, 59. oldal 48„ Baradlai-Bársony: Idézett mű I. kötet, 65. oldal 49. Baradlai-Bársony: Idézett mű
r.. kötet, 63. oldal
50. Baradlai-Bársony: Idézett mű I. kötet, 62. oldal 51. Orient Gyula: Idézett
mű,
38. oldal
52. Baradlai-Bársony: Idézett mű r. kötet, 66. oldal 53. Orient Gyula: Idézett
mű,
48. oldal
54. Orient Gyula: Idézett
mű,
39. oldal
55. Orient Gyula: Idézett
mű,
83. oldal
56. Orient Gyula: Idézett
mű,
84. oldal
Bertényi Iván-Gyapay Gábor: Magyarország rövid története, Macénas történelmi könyvkiadó, ~
Budapest
1992. 235. oldal
58. Bertényi Iván-Gyapay Gábor: Idézett
mű,
245.
oldal 59. Baradlai-Bársony: Idézett
mű
I. kötet, 133.
oldal 60. Orient Gyula: Idézett
mű,
148. oldal
61. Bertényi Iván-Gyapay Gábor: Idézett
mű,
305„
mű,
314.
oldal 62. Orient Gyula: Idézett
mű,
150. oldal
63. Bertényi Iván-Gyapay Gábor: Idézett oldal
,~Pius PP. XII: Brevis historia provinciae ~
Hungaticae Ordinis Hospitalarii Sancti Joannis de Deo, 9 Maji 1931. 7. oldal
3
65. Pius PP. XII: Idézett
mű,
8. oldal
66. Pius PP. XII: Idézett
mű,
9. oldal
0)
Dr. Csonkaréti Károly: A bencések a hit és a műveltség terjesztői,
G
Uj Dunántuli Napló, 1991.
április 27. Dr. Lárencz László: Középkori közegészségügyi emlékek Pécsváradon, Gyógyszerészet, 1989„ június. 331. oldal
(~ Gyetvai Péter: Egyházszervezés, doktori disszertáció, München, 1987.
Q
Györffy György: István király és
műve,
Gondolat
Könyvkiadó, 1977.
t::)
Csóka I. Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete, I. II. kötet, Eclesia Könyvkiadó, 1969.
~\
(~)Werner G: Die althe Apotheke,
Leipzig 11, 1977.
Rainer Schnabel: Pharmazie in Wissenschaft und Praxis, München, 1965 71.. Dr. Lárencz László: Középkori közegészségügyi emlékek Pécsváradon, Gyógyszerészet, 1989„ június.,
332. oldal
~:, Józsa Alajos: Gyógyszerész doktori értekezés
\_ _ _)
Budapest
CA t'IU
1987. 4. oldal
73. Józsa Alajos: Idézett
mű,
74. Ernyei József: Idézett
~Kertész
\ ~
mű,
5. oldal 191. oldal
Beáta: Gyógyszerész doktori értekezés
Budapest 1984. 7. oldal @ D r . Zalai Károly: Adatok a francia magyar gyógyszerészeti kapcsolatokhoz, Gyógyszerészet
4
-;~
18, 1974. 223-226. oldal 77. Kertész Beáta: Idézett
mű,
8. oldal
78. Kertész Beáta: Idézett
mű,
28. oldal
79. Ernyei József: Idézett
mű,
192. oldal Q
B B l á z i Arpád: Gyógyszerész doktori értekezés
(l\.lt.k:_.
?
Budapest 1973. 88. oldal 81.. Blázi Arpád: Idézett
mű,
89. oldal
82. Blázi Arpád: Idézett
mű,
90. oldal
83. Blázi Arpád: Idézett
mű,
49. oldal
84. Blázi Arpád: Idézett roü, 50. oldal 85. Blázi Arpád: Idézett
mű,
55. oldal
86. Blázi Arpád: Idézett
mű,
98. oldal
87. Blázi Arpád: Idézett
mű,
99. oldal
88. Blázi Arpád: Idézett
mű,
56. oldal
89. Blázi Arpád: Idézett
mű,
5 7. oldal
90. Blázi Arpád: Idézett
mű,
72. oldal
®
1
Dr. szili Ferencné: Gyógyszerész doktori
O/\U~
?
értekezés Budapest 1988. 36. oldal 92. Dr. Szili Ferencné: Idézett mü, 37. oldal 93. Dr. Szili Ferencné: Idézett
mű,
38. oldal
94. Dr. szili Ferencné: Idézett
mű,
39. oldal
95. Dr. Szili Ferencné: Idézett
mű,
41. oldal
@
Kocsis Krisztina: Gyógyszerész doktori értekezés Budapest 1986. 32. oldal
e)
i
Soproni László: Gyógyszerész doktori értekezés Budapest 1979. 78. oldal
' Kiss (6 "o.)
Lászlóné: Gyógyszerész doktori értekezés
'-__/
®
Budapest 1981. 6. oldal Gaali Zoltán: A székely ósvárak története,
5
Cl fíJ-t
(
mon~
vállalat
·r-
és legendája I. kötet, Makkay
~nyvkiadó
Budapest 1993. 19. oldal
100. Gaali Zoltán: Idézett
mű,
15. oldal
101. Orient Gyula: Idézett mű, 34. oldal -------" 6)iermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete,
Kriterion kiadó, Bukarest
1993. 13. oldal 103. Hermann Gusztáv: Idézett
mű,
12. oldal
104. Hermann Gusztáv: Idézett
mű,
14. oldal
105. Gaali Zoltán: Idézett
mű,
52. oldal
106. Gaali Zoltán: Idézett
mű,
53. oldal
107. Hermann Gusztáv: Idézett
6
15. oldal
mű,
Bakos Batu: Gyógyszerész doktori értekezés Budapest 1992. 33. oldal
109. Bakos Batu: Idézett
mű,
129. oldal
110. Bakos Batu: Idézett
mű,
140. oldal
G
r CV\IJ...l
Horváth László: Gyógyszerész doktori értekezés Budapest 1993. 21. oldal
112. Horváth László: Idézett
mű,
113. Baradlai-Bársony: Idézett
(§
79. oldal
mű,
206. oldal
Dr. Nékám Lajosné: Régi magyar patikák, Corvina kiadó, Budapest 1971. 19. oldal
115. Baradlai-Bársony: Idézett
e
mű,
207. oldal
Csippék János: A szerzetesrendek gyógyszertárai 1724-1790-ig, Gyógyszerészeti Közlöny 1903, 626. oldal
117„ Baradlai-Bársony: Idézett
mű,
208 . oldal
118„ Baradlai-Bársony: Idézett
mű,
209. oldal
119. Csippék János: Idézett
mű,
627. oldal
6
120. Baradlai-Bársony: Idézett
mű,
210. oldal
121. Dr. Nékám Lajosné: Idézett mü, 24. oldal 122 „ Ernyei József: Idézett
mű,
209. oldal
123. Ernyei József: Idézett
mű,
210. oldal
124. Ernyei József: Idézett
mű,
21L oldal
125. Dr. Nékám Lajosné: Idézett
mű,
26. oldal
126. Dr. Nékám Lajosné: Idézett
mű,
28. oldal
127. Ernyei József: Idézett
212. oladl
mű,
128. Dr. Nékám Lajosné: Idézett mü, 21. oldal 129. Dr. Néjám Lajosné: Idézett 130. Baradlai-Bársony: Idézett 131. Bakos Batu: Idézett
mű,
mű, mű,
22. oldal 211. oldal
129. oldal
13.2. Bakos Batu: Idézett mü, 34. oldal
(íY
Grabarits István: Gyógyszerész doktori értekezés Budapest 1979. 20. oldal
134. Grabarits István: Idézett
mű,
21. oldal
135. Bakos Batu: Idézett
mű,
154. oldal
13 6. Bakos Batu: Idézett
mű,
155. oldal
6
1
Szigetváry Ferenc: Gyógyszerész doktori értekezés Budapest 1980. 115. oldal
138. Szigetváry Ferenc:Idézett
mű,
117. oldal
139. Szigetváry Ferenc: Idézett
mű,
120. oldal
140. Szigetváry Ferenc: Idézett
mű,
121. oldal
141. Szigetváry Ferenc: Idézett
mű,
122. oldal
6
C(~
Perényi Frigyes: Az ellenreformáció korszakának gyógyszerészete 4. o. Kézirat 1971. Patikaműzeum
Kőszegi
Adattára
143. Szigetváry Ferenc: Idézett
mű,
125. oldal
144. Szigetváry Ferenc: Idézett
mű,
127. oldal
7
7
145. szigetváry Ferenc: Idézett
mű.,
129. oldal
146. Dr„ Nékám Lajosné: Idézett
mű,
20. oldal
147" szigetváry Ferenc: Idézett
mű.,
131„ oldal
148. Grq.barits István: Idézett
mű,
57" oldal
149. szigetváry Ferenc: Idézett mű., 133. oldal 150. Szigetváry Ferenc: Idézett mű., 134. oldal 151. Józsa Alajos: Idézett mű., 41. oldal 152. Józsa Alajos: Idézett mű., 44. oldal 153. Józsa Alajos: Idézett mű., 45. oldal 154. Józsa Alajos: Idézett mű., 46.
oldal
155. Józsa Alajos: Idézett mű., 58. oldal 156. Baradlai-Bársony: Idézett mű., 213. oldal 157. Orient Gyula: Idézett mű., 164. oldal 158. Orient Gyula: Idézett mű., 165. oldal 159. Baradlai-Bársony: Idézett mű., 214. oldal 160. Baradlai-Bársony: Idézett mű., 215. oldal 161. Baradlai-Bársony: Idézett mű., 216. oldal 162. Baradlai-Bársony: Idézett mű., 219. oldal 163. Baradlai-Bársony: Idézrtt mű., 220. oldal 164. Orient Gyula: Idézett mű, 151.. oldal 165. Orient Gyula: Idézett mű., 154. oldal 166. Orient Gyula: Idézett mű., 155. oldal 167. Baradlai-Bársony: Idézett mű., 221. oldal 168. Orient Gyula: Idézett mű., 156. oldal ® K i s s Leona: Gyógyszerész doktori értekezés Budapest 1986. 24. oldal 170. Kiss Leona: Idézett mű., 29. oldal 171. Kiss Leona: Idézett mű., 30. oldal 17 2. Kiss Leona: Idézett mű., 77. oldal
8
173. Kiss Leona: Idézett
mű,
149. oldal
174. Kiss Leona: Idézett
mű,
150. oldal
175. Kiss Leona: Idézett
mű,
154. oldal
176 „ Baradlai-Bársony: Idézett
mű,
222. oldal
17 7 „ Kocsis Krisztina: Idézett
mű,
53 „ oldal
178 „ Baradlai-Bársony: Idézett
mű,
223. oldal
e
179. Orient Gyula: Idézett
mű,
161.. oldal
Dr. Zboray Bertalan: Irgalmasrendi gyógyszertárak Magyarországon, Gyógyszerészet 35, 1991. október 542. oldal
181. Baradlai-Bársony: Idézett
mű,
182. Dr. Zboray Bertalan: Idézett
224. oldal mű,
541. oldal
® D r . sztankai István: A gyógyszerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok, Budapest 1935. 32. oldal 184. Dr. Zboray Bertalan: Idézett
mű,
543. oldal
185. Baradlai-Bársony: Idézett
mű,
226. oldal
186. Baradlai-Bársony: Idézett
mű,
217. oldal
187. Baradlai-Bársony: Idézet
8·
mű,
218. oldal
Történelmi világatlasz: Szerzetesrendek Magyarországon a XI.-XV. századokban, Kartográfiai vállalat, Budapest 1991, 113. oldal
189. Történelmi világatlasz: Magyarország felosztása a trianoni
békeszerződés
szerint, Kartográfiai
vállalat, Budapest 1991. 131. oldal 190„ Történelmi világatlasz: Magyarország a XVIII. század második felében, Kartográfiai vállalat, Budapest 1991. 122. oldal
9
