A honvédelmi tárca új védelmi tervezõ rendszerérõl

TANULMÁNYOK – 2004

Ruzsás Lajos nyá. ezredes, HM TKF, fõosztályvezetõ helyettes

–

Dudar András nyá. ezredes, HM TKF, vezetõ fõtanácsos

A honvédelmi tárca új védelmi tervezõ rendszerérõl A honvédség több mint tíz éve tartó folyamatos átalakítása során világossá vált, hogy a megfelelõ idõtartamot átfogó (a NATO miniszteri irányelveket is figyelembe vevõ) és meghatározó, befolyásoló tényezõket kellõképpen respektáló tervezés nélkül a vezetési tevékenység nem lehet kellõen hatékony, a haderõ korszerûsítése pedig meg sem valósítható. Az egymásra épülõ katonai és gazdasági tervezés, továbbá a megalapozott haderõfejlesztéshez nélkülözhetetlen közép- és hosszú távú tervezõ rendszer kialakításának szükségességét felismerve – a védelmi költségvetések átláthatóságára vonatkozó parlamenti elvárásokat is figyelembe véve – kezdõdött meg 2003 folyamán egy új védelmi tervezõ rendszer, a Tárca Védelmi Tervezõ Rendszer kidolgozása. Az itt közreadott dolgozat szerzõi ebben a munkában kezdettõl fogva részt vettek, és a kidolgozás során felmerült elméleti és gyakorlati problémákat, valamint a kialakított védelmi tervezõ rendszer lényegét vaskos tanulmányban foglalták össze. Írásuk ennek a tanulmánynak erõsen rövidített változata.* Az államháztartási reform, – amely elõírja, hogy a Kormánynak a költségvetési törvényjavaslat bemutatásával egyidejûleg be kell mutatnia a költségvetési évet követõ két év várható elõirányzatait – valamint bekapcsolódásunk a NATO tervezési folyamatába megerõsítette a Védelmi Tervezõ Rendszer fejlesztése felgyorsításának szük-

*

A tanulmány a HM OTT 2. sz. Programbizottságánál (HM TKF) végzett tudományos munka keretében készült, 2004-ben.

9


ségességét. A szövetség következõ öt évre szóló terveibõl a nemzeti feladatokat a mintegy két év alatt lezajló tervezési folyamat aktív résztvevõjeként kell értelmeznünk, mérlegelnünk és felvállalnunk. Mindez a gondolkodásmódra is jelentõs hatást gyakorol. A többéves gördülõ tervezésre való átállás a védelmi igények átgondoltabb, hosszabb távra kitekintõ felmérését igényli, és érvényesíteni kell az új rendszerbõl eredõ lehetõségeket a haderõfejlesztés feladatainak ésszerû, a katonai követelmények alapján történõ sorolására. Tanulmányunkat azzal a céllal készítettük, hogy: – bemutassuk a Védelmi Tervezõ Rendszer (VTR), majd a Tárca Védelmi Tervezõ Rendszer (TVTR) kidolgozásának szükségességét, fejlesztésének eredményeit; – bemutassuk a korábban kidolgozott VTR Stratégiai Tervezõ Alrendszerében a feladatok meghatározásának gyakorlatát; – javaslatot tegyünk a Tárca Védelmi Tervezõ Rendszer (TVTR) Képesség- és Feladattervezõ Alrendszere (KFTR) Éves Tervezõ Részrendszerének (ÉTR) mûködésére, a kidolgozandó dokumentumok tartalmára és felépítésére; – Mindezzel elõsegítsük a TVTR egységes, minél tökéletesebb mûködésének kialakítását és hozzájáruljunk a honvédség vezetettségének, a haderõ-fejlesztés feladatai végrehajtásának színvonala emeléséhez. A téma jobb megismeréséhez azonban mindenekelõtt célszerû tisztázni, hogy mit is takar a Védelmi Tervezõ Rendszer fogalma: a Védelmi Tervezõ Rendszer folyamatos mûködése keretében minden tényezõ elemzésével biztosítja a haderõ feladatainak politikai szintû megfogalmazását és azok transzformálását katonai döntésekre; a feladatok konkrét katonai megfogalmazását; a feladatok és a megvalósításukhoz szükséges erõforrások közötti összhang megteremtését; a polgári-parlamenti kontroll érvényesülését; egyértelmûvé teszi a felelõsséget az Országgyûlés (OGY), a Kormány, a Honvédelmi Minisztérium, és a végrehajtó tagozat között. Továbbá lehetõvé teszi a NATO tervezõrendszeréhez való illeszkedést, abba való integrálódást; illeszkedik az állami tervezõ rendszerhez; mûködésében ciklikus, gördülõ, szabályozott, átlátható, ellenõrizhetõ.

A tervezõ rendszerek fejlesztésének folyamata 1995-tõl 2004-ig A rendszerváltozás után az MH korábbi tervezési rendszere már nem mûködött, és nem lehetett megbízható módon hosszú és középtávra elõre jelezni a haderõ szükségleteit és a célokat, valamint a rövidtávon megoldandó feladatokat teljes felelõsséggel összehangolni. Ugyanakkor a képességorientált haderõ létrehozása került elõtérbe, ahol a fejlesztés során pontosan meg kell fogalmazni a szükséges képességeket, majd ebbõl következõen a képességekkel rendelkezõ haderõ kialakításához a végrehajtandó feladatokat. Ezért a tárca vezetése olyan Védelmi Tervezõ Rendszer kifejlesztését látta szükségesnek, amely biztosítja

10

A HONVÉDELMI TÁRCA ÚJ VÉDELMI TERVEZÕ RENDSZERÉRÕL

a civil/parlamenti kontroll érvényesülését; a kitûzött politikai célok katonai feladatokká történõ transzformálását; a haderõfejlesztés hosszú- és középtávú feladatainak megtervezését; a feladatok és a szükséges erõforrások közötti összhang kialakítását; egyértelmûvé teszi a felelõsséget az OGY, a Kormány, a HM, a HVK és a végrehajtó tagozat között (Természetesen a nem titkolt cél ezzel az volt, hogy a védelmi tárca alulfinanszírozásának felelõsségét a politikai döntéshozók szintjére lehessen emelni. Hiszen ha a politika megszabta a feladatokat mi megmondjuk, hogy ehhez milyen haderõ kell és az mennyibe kerül akkor ahhoz mérten adja meg a támogatást is, vagy módosítja a feladatokat.); – illeszkedik az állami, valamint a NATO tervezõ rendszeréhez; – mûködésében ciklikus és gördülõ; – a tervezés feladataiból, folyamatából egyértelmûen kiderül ki, kivel mûködik együtt, kinek mikorra, milyen formában és tartalommal kell elkészíteni a különbözõ dokumentumokat. Ugyanakkor a szakma azt is figyelembe vette, hogy a tervezési és döntési folyamatok így a majdani VTR mûködése keretében egy sor elvet meghatározónak kell tekinteni. Ilyenek: – a politika elsõdlegessége és a gazdasági képességek meghatározó volta; – a különbözõ állami szervek döntési jogosultságának mértéke az Alkotmány és a különbözõ törvények alapján; – az érintettek, kidolgozók közötti munka összehangolása, egyeztetések megszervezése; – a ráfordítás és hatékonyság összehasonlítása; – az alapszükségletek kielégítésére irányuló döntések elsõbbsége. Az új tervezõ rendszer fejlesztésével kapcsolatos célirányos tevékenységek az 1990-es évek elején kezdõdtek. Az MH Logisztikai Programiroda keretében néhány kutató a már mûködõ nyugati tervezõrendszereket (elsõsorban az amerikai PPBS-t) tanulmányozva vizsgálta annak lehetõségét, hogy milyen mértékben lehet ezeket a rendszereket a magyar sajátosságok között alkalmazni. Az új VTR fejlesztésének konkrét megalapozása az 1994–95-ös években indult be, amikor a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma gyakorlatban is feladatul szabta a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos munkák beindítását. Az elõzetes koncepcióik kidolgozása után a HM Kollégiuma elfogadta a rendszerfejlesztésre vonatkozó elgondolást, amelyben meghatározásra kerültek a célok és követelmények. Kezdetben a fejlesztés sajátosságának kellett tekinteni, hogy a munka a régi tervezési formák mûködtetésével párhuzamosan, a szükséges ismeretek megszerzésével, az egyes elemek kidolgozásával és bevezetésével – „gyártva fejlesztéssel” – történt. Vagyis, miközben a tervezõi-kidolgozói munkák eredményeinek megvitatásán, majd korrekciók utáni elfogadásán keresztül folyt a rendszer fejlesztése, egyúttal a miniszter utasításának megfelelõen megindult a kísérleti mûködtetés is. A folyó tervezés még hagyományos módszerrel történt, de az egyes kérdések, egyes feladatok tervezése, összeállítsa már az új rendszer elvei alapján történt. – – – – –

11


1996 végére, elsõsorban a Stratégiai Tervezõ Rendszer (STR) – a HVK Védelmi Tervezési Csoportfõnökség (HVK VTCSF-ség) kollektívája által elkészített – rendszerterv-vázlata alapján összeállt az elsõ, a VTR elvi modelljét és mûködését tartalmazó rendszerterv-vázlat. A rendszerterv-vázlat alapján más tervezõ szervek is kidolgozták a rész- és alrendszerekre vonatkozó javaslatokat. A kidolgozott rendszerelemek (tervezési tevékenységek, okmányok stb.) folyamatosan épültek be az MH mûködõ rendszerébe. A fejlesztési munka folyamatában került megalakításra, ebben az évben a miniszteri utasításban elrendelt, az MH szintû feladatokra a Haderõ Tervezési Bizottság (HTB), valamint a konkrét VTR fejlesztési feladatok végzésének koordinálására a HM–MH közös Koordinációs Munkabizottság (KMB). A védelmi tervezés helyzetének értékelése és a VTR modellje 1996 folyamán alakult ki. A modellnek megfelelõen elgondolt tervezõ rendszer 3 alrendszerbõl állt. Így a „Stratégiai (STR), a Hadmûveleti (HTR), és az Erõforrást Tervezõ (ETR) Alrendszer”-ekbõl. A VTR fejlesztése azonban 2000 végére gyakorlatilag teljesen leállt. A 2000. év vége felé a Haderõtervezési Csoportfõnökség és a Tervezési és Koordinációs Fõosztály kollektívája közösen javaslatot tett a fejlesztés továbbvitelére. Hiszen a 2000 közepéig folyamatosan végzett rendszerfejlesztési munka eredményeként, szakértõi szinten, de nem egyenlõ minõségben kidolgozásra kerültek a különbözõ al- és részrendszer-vázlatok. Egy változatban kialakításra került a VTR rendszerterv-vázlata, valamint a VTR – önmagukban önálló rendszerként jelentkezõ – alrendszereinek a rendszerterv-vázlatai is. A Stratégiai Tervezõ Rendszer mûködésének beindításaival megkezdõdött a VTR-ben elképzelt katonai tervezési folyamat tesztelése is. A VTR eredetileg tervezett felépítésén a legjelentõsebb változtatást az önálló alrendszerek (stratégiai, hadmûveleti, erõforrás tervezõ) számának – 1997 végén történt – háromról négyre emelése jelentette. Vagyis a kezdeti elképzelésben megfogalmazott ERÕFORRÁS TERVEZÕ RENDSZER (ETR) megbontásra, és a KÖLTSÉGVETÉST TERVEZÕ RENDSZER (KTR) kiemelésre került belõle. Természetesen ezzel együtt megtörtént az ETR addigi feladatainak átfogalmazása is. A rendszerfejlesztés folyamatában kialakított alapelvek és egyes részeredmények fokozatosan beépültek az STR-ben folyó tervezési munkákba. A HM és az MH feladatainak tervezése 1996 óta az évenként kiadott és már korábban ismertetett miniszteri Védelmi Tervezési Irányelvek (VTE), továbbá az MHPK, VKF-i Védelmi Tervezési Intézkedés (VTI) alapján történt. 1999 októberétõl a jóváhagyott „FELADATSTRUKTÚRA” határozta meg a fentebb említett dokumentumok tartalmi felépítését is. Megtörtént az – állami tervezõ rendszerben az államháztartási törvény által elõírt – 1(+2) éves tervezés bevezetése. Ezt a célt szolgálta elõsegíteni a VTI kiadása is. A NATO közös védelmi tervezési folyamatáról nyert információk alapján, a VTR-ben kezdetben rögzített 1(+2+2) éves tervezés 1(+4) évesre került átdolgozásra. Ennek továbbfejlesztésére – vagyis a tervek 6 évre történõ készítésére – a gondolataink már 1999 végén körvonalazódtak, és meg is próbáltuk a 2001–2006-os idõszakra vonatkozó korszerûsítési terv elkészítésénél alkalmazni.

12


Lényeges változáson ment át – és rögzítõdött általunk a rendszerterv-vázlatunkban – a fejlesztés folyamatában az STR kezdetben elképzelt mûködési folyamata. Ez elsõsorban a NATO tervezési folyamatának begyûrûzõ hatásából eredt. Ennek következtében alakult az évenként ismétlõdõ középtávú tervezési idõ másfél évesre és gyakorlatilag kétévenként ismétlõdõre. A meglévõ nehézségek ellenére eredményesnek mondható a NATO tervezési folyamatába való bekapcsolódásunk, hiszen 2001-ig négy alkalommal végeztük el a Védelmi Tervezési Kérdõív (DPQ–1997, 1998, 1999, 2000) kérdéseire adandó válaszok összeállítását és két alkalommal (1998, illetve 1999–2000-ben) dolgoztuk ki a Haderõ-fejlesztési Ajánlásokat. A tárca 2002-ben hivatalba lépett új vezetése kezdettõl fogva rendkívül komolyan vette, hogy a megfelelõ idõtartamot átfogó, a meghatározó és befolyásoló tényezõket kellõképpen számításba vevõ tervezés nélkül a tevékenység, az elgondolt feladatok végrehajtása nem lehet kellõen hatékony és eredményes, a haderõ korszerûsítése pedig meg sem valósítható. Ezért a HM tárcánál folyó védelmi tervezõmunka hatékonyságának javítása érdekében, a Honvédelmi Minisztérium feladatrendszerének felülvizsgálatára kiadott 74/2002. számú HM utasítás alapján, a védelmi tervezés feladatrendjének kialakítására is létrehozásra került a VTR szakbizottság, amely alakuló ülését a HM Közigazgatási Államtitkár (KÁT) vezetésével 2002. szeptember 16-án tartotta. A KÁT feladatul szabta, hogy készüljön el egy HM utasítás tervezete, ami tartalmazza a rendszer felépítését, nagybani mûködésének folyamatát, az alrendszereket és azok kapcsolódási pontjait. A VTR szakbizottság általában hetenként ülésezett. Az üléseken elõadások keretében kerültek bemutatásra az egyes albizottságoknak a rendszer fejlesztése keretében kidolgozott tervezetei. Elsõként bemutatásra került a tervezett Tárca Védelmi Tervezõ Rendszer (TVTR) helye és szerepe az Országvédelmi Tervezési Rendszerben. Ugyancsak elõadás keretében került bemutatásra a védelempolitikai célok és a feladatok felülvizsgálatának, a Védelmi Felülvizsgáló Bizottság (VFIB) által kialakított 10 lépéses folyamata. A vizsgálat során a 10 lépés mozzanatai egymásra épülnek, folyamatos, és rendszeres a visszacsatolás az elõzõ lépéshez. A 10 lépés felülvizsgálatának végterméke a TVTR-ben elkészülõ 10 éves terv. A 10 lépés a következõ volt: 1. A kül- és biztonságpolitikai célkitûzések elfogadása. 2. A honvédelmi célkitûzések elfogadása. 3. A katonai küldetés és feladatok elfogadása. 4. Tervezési alapvetések (ambíciószintek) elfogadása. 5. A szükséges katonai képességek meghatározása. 6. Az összes következmény beazonosítása. 7. Hiteles és megalapozott forrás- és költségelemzés. 8. A változatok vizsgálata. 9. A prioritások meghatározása. 10. Az erõforrások elosztása és a 10 éves alapterv véglegesítése.

13


Napirendre kerültek az erõforrás-tervezés elvi és gyakorlati kérdései, valamint a humán erõforrás-tervezés folyamatai és feladatai. 2002. október végére kialakult a TVTR tervezett felépítése, tervezési folyamatábrája, a tervezés fõbb dokumentumainak, így a HM Védelemtervezési Irányelveinek, a HM KÁT–HM HVKF együttes Védelmi Tervezési Intézkedésének rendeltetése. A tervezés ciklikusságával és idõtartamával kapcsolatban számos szakértõ azon a véleményen volt, hogy abban igazodjunk a NATO tervezéséhez. Ennek ellenére – elsõsorban a brit védelempolitikai tanácsadó véleményét, javaslatát figyelembe véve – a szakértõk megállapodtak abban, hogy a TVTR tervezési folyamatának végterméke egy 10 éves terv legyen. A rendszerfejlesztés jelenlegi helyzete (a tervezési folyamatok, részrendszerek, okmányok kidolgozatlansága, a tervezési mutatók, a normák, az informatikai támogatás stb. hiánya) és a haderõ (azon belül a vezetõ-, illetve tervezõ szervek) átalakítása miatt a TVTR bevezetése csak fokozatosan történhet, teljes körû bevezetése várhatóan 2006-ban (jó esetben 2005-ben) tervezhetõ. A gyártva-fejlesztés módszerének alkalmazásával 2004-ben megtörtént a TVTR kísérleti jellegû bevezetése HM szinten, folyamatban van a 2005–2014. közötti idõszak 10 éves tervének kidolgozása. A 2005–2014. közötti idõszak 10 éves, illetve a 2005–2007. évek részletes tervei kidolgozásának folyamatát – a védelmi felülvizsgálat során alkalmazott 10 lépcsõs, iteratív (közelítõ) jellegû eljárást követve – a HM KÁT által jóváhagyott integrált rendszervázlat alapján készült kísérleti rendszerterv tervezet tartalmazza. Elkészült és a HM KÁT és a HM HVKF által jóváhagyásra került a TVTR kísérleti rendszerterve, amely tartalmazza a TVTR általános ismertetését, külsõ kapcsolatait, a tervezési folyamatokat, a HM tárca alapvetõ tervokmányait, valamint a védelmi tervezés 2004. évi rendszerkísérletének és a TVTR tovább fejlesztésének feladatait.

A fejlesztés eredményeként létrejött TVTR jellemzõi A TVTR tervezési módszer, amelynek alkalmazásával lehetõvé válik a biztonsági-, védelempolitikai alapdokumentumokban támasztott igényeknek, a nemzeti és a nemzetközi elvárásoknak megfelelõ, mûködõképes, alkalmazható magyar haderõ folyamatos fejlesztése és fenntartása. A rendszerrel szemben alapkövetelmény, hogy mûködésében: – tükrözze a kormány akaratát; – legyen képes elégséges információt biztosítani a politikai és a szakmai döntések meghozatalához; – fogja át a HM tárca valamennyi feladatának, azok végrehajtásához szükséges erõforrásoknak és költségeknek, valamint költségvetési elõirányzatoknak a megtervezését, intézményi szinttõl fejezeti szintig; – biztosítsa az ellenõrizhetõséget és elszámoltathatóságot; – illeszkedjen az állami tervezõ rendszerekhez, a NATO és az EU tervezési és áttekintési eljárásaihoz;

14


– legyen ciklikus, gördülõ rendszerû, folyamatrendje szabályozott, egymásra épülõ tevékenységekkel, egyértelmûen kijelölt döntési pontokkal és felelõsökkel; – legyen feladatorientált, az állami, azon belül kidolgozandó védelmi (szak) feladatrendre alapozott. A jelenlegi inputorientált (pénzforgalmi szemléletû) tervezés mellett biztosítsa az outputorientált – a szervezetek tevékenységének kimenetét, eredményét meghatározó, a szükséges erõforrásokat a feladatokhoz rendelõ – tervezést is; – a haderõ feladatai, a végrehajtáshoz szükséges erõforrások és költségek, valamint költségvetési elõirányzatok programozottan és normatív alapon kerüljenek megtervezésre. A fejezeti szintû kiemelt programok az államháztartási törvény és az azok végrehatására kiadott kormányrendeletben elõírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelõen kerüljenek kidolgozásra és a HM fejezet költségvetésében beépítésre. Megfogalmazásra került az is, hogy a tervezõ rendszer egy integrált (katonai és gazdasági) információs rendszerre támaszkodjon. Az informatikai rendszer – megfelelõ mértékû, és összetételû adatbázison – legyen képes a nemzeti és szövetségi tervezéshez a szükséges információt biztosítani, és a végrehajtásról adatokat szolgáltatni a vezetõk és tervezõk számára. A kifejlesztendõ/fejlesztés stádiumában lévõ információs rendszer teljes körû bevezetéséig a tervezõ rendszernek – korlátozottan, az alapvetõ követelményeket kielégítõen – alkalmasnak kell lennie a manuális tervezésre, illetve a tervek elkészítésére. A kialakított tervezõ rendszerrõl általánosságban megállapítható, hogy a támasztott követelményeket kielégíti. A TVTR olyan eszköz-rendszer, amely a HM és alárendelt szervezeteinek vezetõ,- illetve tervezõ szervei közötti szabályozott feladat-, hatás-, felelõsségi- és döntési jogkörmegosztással biztosítja a biztonság- és védelempolitikai alapdokumentumokban támasztott igényeknek, a nemzeti és nemzetközi (NATO, EU, ENSZ stb.) elvárásoknak megfelelõ, mûködõképes, alkalmazható haderõ folyamatos fejlesztésének és fenntartásának tervezését. A tervezõ rendszer egymással szoros és többirányú kapcsolatot tartó, egymás mûködését elõsegítõ és egymásra épülõ alrendszerekbõl áll. Ezek együttes tevékenységének eredményei biztosítják a tervezés céljainak, követelményeinek és feladatainak meghatározását, a 10 éves terv és annak alapján készülõ tervek kidolgozását, jóváhagyását, a tervek szerint a vezetés minden szintjén a feladatok megszabását, a feladatok végrehajtását, a végrehajtott feladatoknak, a felhasznált erõforrásoknak és költségvetési elõirányzatoknak az elszámolását, elemzését és értékelését. A TVTR – saját szintjükön önmagukban is rendszerként kezelhetõ – alrendszerei: – Stratégiai Tervezõ Alrendszer, – Képesség és Feladat Tervezõ Alrendszer, – Erõforrás és Költség Tervezõ Alrendszer, – Költségvetés Tervezõ Alrendszer. Az alrendszerek – a szakmai sajátosságoknak megfelelõen indokoltan – részrendszerekre tagolhatók.

15


q A Stratégiai Tervezõ Alrendszer (STAR) rendeltetése a nemzeti és nemzetközi kötelezettségekbõl eredõ, a Kormány politikai szándékaival – a biztonságpolitikai céloknak, a nemzeti érdekeknek és a rendelkezésre álló erõforrásoknak megfelelõen – összhangban lévõ katonai képességfejlesztés stratégiai céljainak, irányelveinek megfogalmazása, meghatározása, azok tervezési folyamatban való érvényesülésének és a haderõfejlesztés során történõ megvalósulásának biztosítása. Az alrendszer (fõbb) feladatai: – a Magyar Köztársaság kül- és biztonságpolitikai célkitûzései alapján a honvédelmi célkitûzéseknek, a haderõ rendeltetésének, feladatainak azonosítása, pontosítása; – a tervezési alapvetések, az ambíció szint, a prognosztizált költségvetési keretek megállapítása; – a „miniszteri irányelvek a védelmi tervezéshez” címû tervezési okmány kidolgozása; – a képesség és feladattervezõ alrendszerben készített – az ambíció szint teljesítéséhez javasolt – katonai képességek és haderõstruktúra véleményezése, egyeztetése, – a döntésekhez a kitûzött célok elérése érdekében döntési alternatívák felállítása a politikai vezetés számára; – a képességhiányok megszüntetése érdekében javaslatok kidolgozása az ambíciószintnek az erõforrás-lehetõségekhez történõ igazításához; – a miniszteri irányelvekben meghatározott politikai szándék érvényre juttatásának, illetve a haderõfejlesztésben való megvalósulásának nyomon követése. Az alrendszer mûködését a HM védelempolitikai helyettes államtitkár irányítja, illetve felügyeli. Az alrendszer mûködéséért a HM védelempolitikai fõosztályvezetõ felelõs, tervokmányait a HM Védelempolitikai Fõosztály – együttmûködve a HM illetékes tervezõszerveivel – készíti. Alapvetõ stratégiai kérdésekben a döntés, azaz a cselekvés legcélszerûbb irányának jóváhagyása az Országgyûlés, illetve a Kormány hatás- és jogköre, felelõssége. q A Képesség és Feladat Tervezõ Alrendszer (KFTAR) rendeltetése – az országvédelem katonai képességeit biztosító intézményrendszer bázisán, a polgári és rendvédelmi tervezõ szervekkel együttmûködve – a Magyar Honvédség átalakításának és új szervezeti struktúrája kialakításának megfelelõen a védelemigazgatás feladatainak, a haderõ képességei fejlesztésének, a HM és alárendelt szervezetei feladatainak tervezése, a 10 éves terv elgondolás és a részletes 10 éves terv összeállítása, döntés-elõkészítése, valamint a jóváhagyott feladatok végrehajtásának nyomon követése. Az alrendszer (fõbb) feladatai: – a miniszteri irányelvekben meghatározottak szerint a haderõ elérendõ képességeinek meghatározása, a meglévõ és az elérendõ képességek közötti különbségek megállapítása; – képességfejlesztés feladatainak megfogalmazása, programozható képesség csomagokban való meghatározása;

16


– a fejlesztési követelményeket és ütemezést tartalmazó program-elgondolások összeállítása; – a NATO haderõjavaslatokkal kapcsolatos nemzeti álláspont (elfogadás, részleges elfogadás, megfontolás, elutasítás) kialakítása; – a védelmi tervezési intézkedés elkészítése, jóváhagyásra való elõterjesztése; – a védelemigazgatás feladatainak, a haderõ nemzetgazdasági igényeinek, a befogadó nemzeti támogatásnak tervezése; – a haderõ, azon belül az egyes katonai szervezetek, HM hivatalok és háttérintézmények mûveleti-, készenléti-, egyéni- és csapatkiképzési, oktatási stb. feladatainak tervezése; – a HM és alárendelt szervezetei humán-, egészségügyi-, logisztikai-, infrastrukturális stb. feladatainak megállapítása; – a képesség és feladattervek kidolgozása, egyeztetése; – a 10 éves terv elgondolás és a részletes 10 éves terv összeállítása, döntés-elõkészítése; – a jóváhagyott/véglegesített 10 éves terv alapján a feladatszabás elõkészítése, a feladatok végrehajtásának nyomon követése. Az alrendszer mûködését a HM HVK törzsigazgató az illetékes helyettes államtitkárokkal együttmûködve irányítja, illetve felügyeli. A mûködéséért, illetve koordinálásáért a HM HVK haderõtervezési csoportfõnök felelõs. Az alrendszer, HM szintû tervokmányait a katonai szervezetekre vonatkozóan a HVK illetékes csoportfõnökségei, a HM hivatalok és háttérintézmények vonatkozásában a HM Tervezési és Koordinációs Fõosztály, a védelem igazgatás területén a HM Védelmi Hivatal készíti és egyezteti. A védelmi tervezési intézkedés kidolgozását a HM Tervezési és Koordinációs Fõosztály koordinálja. A 10 éves terv elgondolást és a részletes 10 éves tervet a HM HVK Haderõtervezési Csoportfõnökség állítja össze és készíti elõ döntésre. A haderõ képességei és feladatai kérdéseiben a döntés a honvédelmi miniszter hatás- és jogköre, felelõssége. A 10 éves terv elgondolást a Kormány, a részletes 10 éves tervet a honvédelmi miniszter hagyja jóvá. q Az Erõforrás és Költség Tervezõ Alrendszer (EKTAR) rendeltetése a KFTAR-ben meghatározott képesség (program)csomagok, mûködési és fenntartási feladatok és igények végrehajtásához, illetve kiegészítéséhez szükséges erõforrások és költségek, valamint kiadási igények feladatorientált tervezése, a különbözõ idõtávú és részletezésû erõforrás és költségtervek kidolgozása, összeállítása és tárca szinten történõ összegzése. Ennek során – más tervezõ alrendszerekkel együttmûködve – a forráskeretek elosztási javaslatának kidolgozása, a priorizált katonai feladatok és a rendelkezésre álló források összevetése, döntési alternatívák kialakítása, valamint a program megvalósítás és a normatív alapú támogatás nyomon követése. Az alrendszer (fõbb) feladatai:

17


– elégséges információ (erõforrás és költségbecslések, normák, normatívák, árak stb.) biztosítása a TVTR alrendszerei részére a feladatok és a gazdasági lehetõségek egyensúlyának megteremtése és a megalapozott döntések érdekében; – a gazdasági tervezéshez normák, normatívák, tervezési mutatók rendszerének kidolgozása, valós ráfordítás-eredményelemzések, értékelések végzése; – a tárca valamennyi feladatának végrehajtásához szükséges erõforrások és költségek, valamint kiadási igények – programozott és normatív alapú – tervezése intézményi szinttõl fejezeti szintig; – a haderõ fejlesztési feladatainak, valamint a mûködés és fenntartás egyedi, egyszeri feladatainak programozott – teljes életciklusra történõ – tervezése; – az egyes kiemelt, fejezeti szintû programok – államháztartási törvényben és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben elõírt – erõforrás- és költségvonzatú okmányainak elkészítése, döntés-elõkészítése; – a 10 éves terv elgondoláshoz erõforrás, költség- és kiadási becslések készítése, a részletes 10 éves terv erõforrás és költségterv fejezetének, illetve mellékletének kidolgozása, összeállítása, outputorientált (üzemgazdasági szemléletû) bemutatása és indoklása, valamint döntés-elõkészítése; – a programok megvalósításának és a normatív alapú támogatásnak nyomon követése; – az erõforrás- és költségtervezésre vonatkozó HM utasítások, illetve tárcaszintû szabályzások elõkészítése, jóváhagyásra való elõterjesztése. Az alrendszer mûködését – a humánerõforrás-gazdálkodás kérdéseiben a HM humánpolitikai helyettes államtitkárral együttmûködve – a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár irányítja, illetve felügyeli. Az alrendszer mûködéséért a HM Gazdasági Tervezõ Hivatal fõigazgatója felelõs. A feladatok végrehajtásához szükséges erõforrásokat és költségeket, valamint kiadási igényeket a szervezetek (humán-, egészségügyi-, logisztikai, infrastrukturális, és pénzügyi stb.) tervezõ szervei, a HM szintjén – az intézmények igényei alapján – az MH szintû gazdálkodó szervezetek tervezik. A programok tervezésében részt vesznek a programirodák, programmenedzserek is. A tervezést a HM Gazdasági Tervezõ Hivatal koordinálja, a hivatal állítja össze, egyezteti és készíti elõ döntésre a részletes 10 éves terv erõforrás és költségterv fejezetét, illetve mellékletét. Az erõforrás- és költség-, valamint kiadási igények tekintetében a döntés a honvédelmi miniszter, illetve a HM KÁT hatás és jogköre, felelõssége. q A Költségvetés Tervezõ Alrendszer (KTAR) rendeltetése a HM fejezet prognosztizált költségvetési kereteinek megállapítása, az EKTAR-ben kidolgozott erõforrás- és költségtervek, valamint kiadási igények, illetve a jóváhagyott részletes 10 éves terv alapján a költségvetési törvényjavaslat HM fejezetet illetõ részeinek összeállítása. Az intézmények gazdálkodása zavartalanságának biztosítása, a költségvetési elõirányzatok teljes körû megtervezésével és jóváhagyásával a szabályszerû költségvetési

18


elõirányzat gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a költségvetési elõirányzat-gazdálkodás nyomon követése. Az alrendszer (fõbb) feladatai: – a HM fejezet prognosztizált költségvetési kereteinek megállapítása; – a költségvetés tervezésére vonatkozó HM utasítások elkészítése, jóváhagyásra való elõterjesztése; – a 10 éves terv elgondolás és a részletes 10 éves terv költségvetési mellékletének összeállítása; – a költségvetési javaslatok kidolgozása; – a HM fejezet költségvetési parlamenti prezentációjának és költségvetési tervének összeállítása, döntés-elõkészítése, kormány- és parlamenti szintû egyeztetése; – a kincstári és elemi költségvetések elkészítése, jóváhagyása; – a költségvetési terv végrehajtásának, illetve a költségvetési elõirányzatok felhasználásának dokumentálása, elszámolása. Az alrendszer mûködését a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár irányítja, illetve felügyeli. Az alrendszer mûködéséért a HM KPSZH fõigazgató felelõs. A költségvetési terveket – együttmûködve az illetékes MH szintû gazdálkodó szervezetekkel és a HM Gazdasági Tervezõ Hivatallal – a HM Pénzügyi és Számviteli Szolgálat szervezetei, illetve – saját gazdasági szervezetükkel – a vonatkozó törvény alapján sajátosan gazdálkodó szervek (SGSz) készítik. A 10 éves terv költségvetési mellékletét, valamint a költségvetési tervjavaslatnak a HM fejezet illetõ részeit a HM KPSZH állítja össze. Költségvetési kérdésekben a döntési hatás és jogköröket állami színtû jogszabályok és HM színtû szabályozók tartalmazzák. A HM fejezet költségvetését az Országgyûlés fogadja el, illetve hagyja jóvá. A TVR jellemzõinek áttekintésébõl kitûnik, hogy a rendszerfejlesztés eredményei kedvezõ hatást gyakoroltak a honvédség fejlesztési feladatainak megtervezésére és végrehajtására. A VTR-ben a feladat- és képességorientált tervezés helyett a valóságban költségorientált tervezés folyt. Vagyis tervezési metódusunkból hiányzott az a fajta szemlélet, amely az MH küldetésébõl származó feladatokhoz rendeli az emberi (humán) és anyagi erõforrásokat, azokat összehangoltan kezeli, s bármelyik rész változásainak hatásait végigköveti az egész folyamaton. Azaz, egy feladat humán vagy pénzügyi erõforrás hiánya miatt szembesülni mer azzal a ténnyel, hogy ez vagy az a feladat nem végrehajtható, s a védelmi képességek átmenetileg kisebbek lesznek a tervezésnél. Mindezt a TVTR a jövõben biztosítja a tervezõk számára.

Az éves tervezés folyamatának leírása, elemei Az elõzõekbõl következik, hogy elsõsorban a Védelmi Tervezési Irányelveket, valamint a Védelmi Tervezési Intézkedést tartalmilag és – az eddigiekben leírtakból következõen – a távlatokat is figyelembe véve (a gördülõ tervezés igényeinek megfelelõen) át kell alakítani.

19


Az eddigiek összegzése alapján az a megoldás tûnt, tûnik általunk célszerûnek, ha továbbra is 3 okmány készül, de tartalmi és formai elemei megfelelnek a jelenlegi követelményeknek. Így: – a miniszter kétévenként irányelveket ad ki a következõ hat-, vagy többéves idõszakra, a NATO Miniszteri Irányelvekhez kapcsolódva; – HM KÁT–HM HVKF Együttes Intézkedés határozza meg a tervévre és az azt követõ két évre az erõforrás- és költségtervezés alapjául szolgáló katonai-szakmai feladatokat. Ez az utóbbi „két év” a korábbi miniszteri irányelvekben és az MHPK, HVKF intézkedésben a „további évek”-re megfogalmazottakat váltaná ki; – évenként, a folyó évre kiadandó miniszteri értékelõ és feladatszabó utasítás venné át a korábbi miniszteri irányelvek hasonló tartalmú részeinek feladatkörét. Ezzel a megoldással lehetõvé válik, hogy a három okmány kiadása különbözõ, a célnak legjobban megfelelõ idõpontban történjen. Kidolgozásukhoz, összeállításukhoz, az egyeztetések végrehajtásához különbözõ hosszúságú idõtartam szükséges, ami így ugyancsak optimálisan biztosítható. Az éves tervezõrendszer általános ismertetése Elgondolásunk szerint az éves tervezésnek az a célja, hogy a hosszabb távú elképzelésekbõl kiindulva, az adott gazdasági lehetõségek alapján meghatározza egy év konkrét katonai-szakmai feladatait, a következõ, a tervév szükségletekbõl kiinduló feladatait rögzítve adja meg a tervezés kereteit, ezáltal indítsa a védelmi tervezési folyamat következõ évét és elõre jelezze az ezt követõ kettõ évben várható fõ irányokat. Az éves tervezés feladata tehát kettõs: egyrészt biztosítja azokat az induló, iránymutató adatokat, információkat, amelyek szükségesek a következõ év, a tervév költségvetésének szükséglet- és feladatorientált megtervezéséhez (ez az úgynevezett elõre-, vagy fölfelé tervezés), másrészt pedig a jóváhagyott költségvetés alapján meghatározza a korábban megfogalmazott igényekbõl a költségvetési forrásokkal lefedhetõ azon feladatokat, amelyek a folyó évben végrehajtásra kerülnek. Az általunk elgondolt Éves Tervezõ Részrendszer (ÉTR) rendeltetése, hogy minden vezetési szinten, a gördülõ tervezés módszerével biztosítsa a tervezés fõ folyamatának elemeit alkotó képesség- és feladattervezési, feladatszabó és beszámoltatási alapdokumentumok, okmányok kidolgozását, amelyek alapján beindítható a soron lévõ tervezési ciklus, megvalósítható a napi tevékenységek feladatainak irányítása, vezetése. Az egyes vezetési szinteken ennek megfelelõen készítik el azokat a tervezési és tervezéssel kapcsolatos okmányokat, amelyek szintenként egymásra épülve: – a tervév költségvetési igényének tervezéséhez szükséges részletességgel meghatározzák a haderõ alkalmazásához, felkészítéséhez és fejlesztéséhez szükséges erõforrások tervezésének alapjait, irányelveit, követelményeit és feladatait;

20


– a további kettõ évre meghatározzák a fentiek szerinti fõbb feladatokat, irányokat, stratégiai célkitûzéseket; – értékelik a folyó évet megelõzõ esztendõben (a beszámolási évben) végzett munkát, a meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, vagy elmaradásának indokait, átütemezést igénylõ tervrészleteket, így rögzítve azt a helyzetet, amelyre a tárgyévet alapozni lehet; – a költségvetési törvényben jóváhagyott éves költségvetés alapján konkretizálják, és részletesen meghatározzák a folyó évre a Magyar Honvédség valamennyi szervezetének feladatait. Az éves tervezés többi eleme [parancsnoki feladatszabó intézkedések; feladat (munka-, rendezvény-, ellenõrzési- stb.) tervek; beszámoló jelentések] alapvetõen a korábbiaknak megfelelõen funkcionálnak, természetesen aktualizált tartalommal. Az ÉTR a Magyar Honvédség vezetési rendszerének keretében, az érintett Honvédelmi Minisztériumi szervek és intézmények, valamint a közép- és csapatszintû vezetõszervek részvételével mûködik. A kialakítandó részrendszer mûködését a következõ tényezõk határolják be, illetve korlátozzák idõben és térben: – a Magyar Honvédség egészére vonatkozó külsõ és belsõ jogi szabályozás; – a NATO tervezési folyamatához kapcsolódással szembeni követelmények, illetve a tervezési folyamatból érkezõ információk mennyisége és milyensége; – a HM, a haderõnemi parancsnokságok, valamint az Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság szervezeti struktúrájának mûködési lehetõségei, a HM hivatalok egymáshoz való kapcsolódásai; – a különbözõ al- és részrendszerek közötti együttmûködés megvalósulása; – az al- és részrendszereket mûködtetõ állomány felkészültsége, a TVTR egészével kapcsolatos ismeretszintje. Az ÉTR a Tárca Védelmi Tervezõ Rendszerén (TVTR) belül a Képesség- és Feladat Tervezõ Alrendszer (KFTR) rövid távú (évenként 1+2 évre gördítve) részrendszerét képezi valamennyi (intézményi-, közép-, központi- és felsõ) tervezési szinten. Elgondolásunk szerint az ÉTR a HM KÁT–HM HVKF együttes intézkedéssel ötvözi magába a képesség- és feladat-, valamint az erõforrás- és költségtervezés elemeinek (rendszereinek) eredményeit, fõ célkitûzéseit. Ezzel indítja a tervévre vonatkozó képesség- és feladatalapú részletes katonai tervezés és a hozzá kapcsolódó erõforrás- és költségtervezési feladatok kidolgozását. A honvédelmi miniszter értékelõ és feladatszabó utasítása pedig, a vezetõi, parancsnoki feladatszabással indítja a különbözõ tervekben foglalt feladatok folyó évben történõ végrehajtását. Az Éves Tervezõ Részrendszer a céloknál megfogalmazottak szerinti elemekbõl épül fel. A képességek- és feladatok megtervezése, majd ezt követõen a feladatszabás és a feladattervek kidolgozása „felülrõl-lefelé”, vagyis a felsõszintû vezetõ szervek által meghatározottak középszinten történõ kibontása és saját feladatokkal történõ kiegészítése útján, míg a beszámolás (beszámoltatás) „alulról-felfelé” történik. Az ÉTR-ben elkészülõ dokumentumokban megfogalmazottak alapot adnak a Stratégiai Tervezõ Alrendszerben (STR) meghatározott célkitûzések és ennek alap-

21


ján a Képesség és Feladattervezõ Alrendszer által kidolgozott képességi követelmények teljesítése folyamatának évenkénti gördítéséhez, a képességek megteremtéséhez. A képességek- és a feladatok tervezéséhez a tervezési alapadatok biztosítása, a gazdasági tervezés alapjául is szolgáló konkrét katonai-szakmai feladatok meghatározása a „HM KÁT–HM HVKF együttes intézkedés” (ETI) kidolgozásával és kiadásával történik. Az együttes intézkedésben megfogalmazásra kerülõ tervezési alapadatok elsõsorban az érvényben lévõ 10 éves Alapterv, illetve – véleményünk szerint egy rövidebb idõszakot (pl. 6 évet) átfogó, két évenként gördített középtávú terv adott éveire, (aktualizáltan) meghatározott feladatokon, a NATO haderõ-fejlesztési javaslatain, valamint ezen utóbbiak elfogadottságán alapulna. Az együttes intézkedés alapot biztosítana arra, hogy a tárca, következõ év(ek)re vonatkozó költségvetési javaslatának összeállítása a tervek aktualizálására vonatkozó, priorizált feladatok alapján történjen és a gazdasági tervezõ szervezetek az intézkedésben meghatározott, a csapatok szintjérõl felterjesztett igényeket is figyelembe vevõ, a szükségleteknek megfelelõen tervezett feladatokra alapozva végezzék el az igények és lehetõségek összhangjának megteremtése után, a következõ 1(+2) év költségvetési igényének elõzetes megtervezését. Az együttes intézkedés az erõforrás- és költségvetés tervezési folyamatának indító okmánya, amely konkretizálja, illetve kiegészíti a következõ 1(+2) évre a miniszteri irányelvekben meghatározott célok megvalósítása érdekében szükséges tennivalókat és a gördülõ tervezés módszerével pontosítja az érvényben lévõ Alap- (10 éves), illetve a rövidebb idõszakot átfogó középtávú tervben, éves bontásban megfogalmazott feladatokat. Az együttes intézkedés kiadásának javaslata – általunk elgondoltnak megfelelõen – azon alapult, hogy a gazdasági tervezésért a szakirányítási jogköröket is gyakorló HM KÁT, míg a katonai feladatok megtervezéséért a HM HVKF a felelõs. Az együttes intézkedés kidolgozását a felsõszintû tervezõ szervek javaslatai alapján a HM Tervezési és Koordinációs Fõosztály koordinálja. A javaslatok összeállításához, az érvényben lévõ tervekben, a NATO haderõ-fejlesztési ajánlásokban, valamint a különbözõ szintû, a védelmi tervezésre vonatkozó aktuális határozatokban és intézkedésekben az érintett szervezetek részére meghatározott feladatok szolgálnak alapul. A gördülõ tervezési rendnek megfelelõen kiadása évenként, március közepéig történik. Természetesen ez az idõpont, valamint az intézkedés tartalma a TVTR mûködésének folyamatában, a feldolgozott tapasztalatoknak megfelelõen változhat. Ez azonban nem befolyásolná az általunk javasolt, azon célját, hogy a tárca következõ évekre vonatkozó költségvetési javaslatának összeállítása a valóságban is a tervek aktualizálására vonatkozó, priorizált feladatok alapján történjen. A következõ évekbeli végrehajtásra az intézkedésben meghatározott, a csapatok szintjérõl felterjesztett igényeket is figyelembe véve – a szükségletnek megfelelõen – tervezett feladatokra alapozva végezzék el a gazdasági tervezõ szervezetek a következõ 1(+2) év költségvetési igényének megtervezését.

22


A felsõ- és középirányító szervek, valamint a tervezõ szervezetek (a HM szervek, a Honvédelmi Minisztérium egyes hivatalai és háttérintézményei, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányításával, felügyeletével mûködõ szervezetek, a haderõnemi parancsnokságok és az ÖLTP) kapják meg. A feladatszabás a folyó év feladatainak végrehajtására a „Honvédelmi Miniszter Értékelõ és Feladatszabó Utasításában”történik. A HMFU értékeli az elõzõ év feladatainak végrehajtását és az Országgyûlés által jóváhagyott éves költségvetési elõirányzatokra alapozva, részletesen meghatározza, egészen a középirányító szervezetek szintjéig, a folyó évben végrehajtandó feladatokat, valamint a következõ két év fõ feladatait. Az értékelõ és feladatszabó utasítást a HM Tervezési és Koordinációs Fõosztálya dolgozza ki, majd terjeszti a HM Kollégiuma elé. Kiadására évenként, február végén, március elején – a honvédelmi miniszter éves értékelõ és feladatszabó értekezlete után – kerül sor. A felsõ- és középirányító szervek, a HM szervek, a Honvédelmi Minisztérium hivatalai és háttérintézményei, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányításával, felügyeletével mûködõ szervezetek, továbbá a haderõnemi parancsnokságok és az ÖLTP kapják meg. Az alárendeltekkel rendelkezõ HM szervek, a haderõnemi parancsnokságok és az ÖLTP az értékelõ és feladatszabó utasítás, valamint saját feladat- és munkatervük alapján a tárgyévre szóló feladatszabó intézkedést adnak ki. A feladat- és munkatervek a folyó év január 1-jétõl a következõ év, a tervév, március 31-ig terjedõ idõszakára kerülnek kidolgozásra, részletesen meghatározva a folyó év feladatait, rögzítve rendezvényeinek és ellenõrzéseinek tervét, továbbá a folyó évet követõ évek fõ feladatait. A HM Tervezési és Koordinációs Fõosztály az értékelõ és feladatszabó HM utasítás, valamint az elõzõ évi terv alapján elkészíti a Honvédelmi Minisztérium éves Feladat- és Munkatervét (FAT), amelyet a HM Kollégium megtárgyal és a honvédelmi miniszter hagy jóvá. A haderõnemi parancsnokságok és az ÖLTP az értékelõ és feladatszabó HM utasítás, a HM Feladat- és Munkatervében meghatározottak lebontása, valamint saját (elõzõ) terveik alapján készítik el feladat- és munkaterveiket, amelyet a szervezet vezetõje hagy jóvá. A csapatok, katonai szervezetek az elöljáró feladatszabó intézkedése, valamint Feladat- és Munkaterve alapján készítik el saját feladat- és munkaterveiket. A parancsnoki beszámolások idõszakában a szervezet parancsnoka (vezetõje) jelenti elöljárójának az adott évre meghatározott feladatok végrehajtásának helyzetét, a beszámolás idõszakáig végrehajtott feladatok értékelését és a még hátralévõ idõszak feladatainak várható teljesítését. A szóbeli jelentést megelõzõen 10 nappal a beszámoló anyaga írásban felterjesztésre kerül. A beszámolók összegzése alapján készül el az éves Haderõ Helyzetjelentés (HHJ), amiben a megfogalmazottak alapot biztosítanak egyrészt a HM KÁT–HVKF Együttes Intézkedés összeállításához, a tervezés gördítéséhez, másrészt az Országgyûlés Honvédelmi Bizottsága részére évente, a Kormány nevében elkészülõ miniszteri beszámolóhoz, valamint a miniszter értékelõ és feladatszabó utasítása értékelõ

23


részének összeállításához. A Haderõhelyzet-jelentés összeállításáért a HM Tervezési és Koordinációs Fõosztály és a HM HVK Haderõtervezési Csoportfõnökség közösen a felelõs. Az értékelés legmagasabb fórumai a vezetõi értekezletek, ahol az elöljáró, a végrehajtott ellenõrzések, és a beszámoltatások alapján értékeli az adott katonai szervezet tevékenységét. A részrendszer mûködése, mûködtetése a.) A rendszer mûködése a HM KÁT–HM HVKF együttes intézkedés kidolgozásával veszi kezdetét. Ehhez szükség van a stratégiai, valamint a képesség- és feladat tervezés „termékeire” (a Honvédelmi Miniszteri Irányelvekre, a 10 éves tervben, éves bontásban megfogalmazott feladatokra, a beérkezett, a tervekben még nem szereplõ, új javaslatokra). Bizonyos mértékben „vissza kell nyúlni” az alapokhoz, a stratégiai elemzésekhez és értékelésekhez, illetve fel kell használni az ellenõrzések és beszámolók tapasztalatait is. A parancsnoki beszámolók tartalma és a közigazgatási államtitkári körlevéllel kiadott szinopszis alapján beérkezett javaslatok, valamint a fentebb említettek és az elõzõ évi együttes intézkedés szolgálnak alapul a HM KÁT–HM HVKF Együttes Intézkedés tervezetének összeállításához. Az együttes intézkedés tervezete rövid véleményeztetés (a HM-en belül) és pontosítás után véglegesítésre, majd kiadásra kerül. Kiadása után a tárca költségvetési javaslatának összeállításáig a tervezés folyamata két ütemben kerül végrehajtásra: – a középirányító szervezetek, a Szárazföldi Parancsnokság, a Légierõ Parancsnokság, az Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság, valamint a HM közvetlen szervezetek az intézkedésben, az elsõ, vagyis a tervévre meghatározott feladatokat lebontják saját szervezetükre és egyidejûleg meghatározzák alárendeltjeik feladatait; – a csapatok, csapatszintû szervezetek a kapott feladatokat feldolgozzák, kiegészítik az általuk, a következõ évben végrehajtásra tervezettekkel (csapatszinten csak a következõ 1 évre terveznek). Az így összeálló feladat-együttest, költségigénnyel együtt felterjesztik elöljáró szerveiknek, amelyek összegezik, ha kell, korrigálják azokat, majd továbbítják a gazdálkodást tervezõ szervezeteknek (GTH, ÖLTP). A különbözõ vezetõ, illetve önálló gazdálkodást folytató szervezetektõl beérkezõ igények összegzését a gazdálkodást tervezõ szervezetek hajtják végre. Az elsõ ütemben (április végéig), az együttes intézkedésben meghatározott feladatok alapján, a katonai képességek eléréséhez optimálisan szükséges, forráskeretek nélküli igények kerülnek megtervezésre. A második ütemben történik az összegzett igényeknek a rendelkezésre álló forrásokhoz igazítása. A döntési fórumok a prioritások figyelembevételével, a fontossági sorrendnek megfelelõen a következõ év feladatai közül meghatározzák azokat, amelyeknek végrehajtását a következõ év(ek) prognosztizált költségvetési kerete biztosítja.

24


Ebben a fázisban, a HM GTH, a HM HVK Haderõtervezési Csoportfõnökséggel az erõforrás-tervezés keretében összeveti az együttes intézkedés alapján elvégzett szükséglettervezés összes igényét a tárca részére, a központi költségvetési támogatásban a következõ évekre biztosított lehetõségekkel, majd a feladatokat betervezõ felsõ- és középszintû tervezõszervekkel együttmûködésben összeállítja a döntési javaslatot. A visszatervezés során a betervezett feladatok és a költségvetési lehetõségek összhangjának megteremtésében, a feladatok elhagyásával, vagy esetleg újak betervezésével kapcsolatos végsõ állásfoglalást a HM Védelmi Tervezõ Bizottság (HM VTB) hozza meg. Ezt követõen a visszatervezés után a HM GTH, a tárcának a következõ 1(+2) évekre vonatkozó, a HM VTB döntéseinek megfelelõen összeállított, összesített erõforrás- és költségtervét megküldi a HM KPSZH-nak. A HM KPSZH ennek alapján állítja össze a tárca költségvetési javaslatát a Pénzügyminisztériumnak történõ megküldéshez. Az együttes intézkedés kiadása és a tervezésnek a vázolt, elvi folyamata biztosítja az elrendelt feladatok végrehajtása helyzetének felmérését, pontosítását és gördülõ módszerrel történõ továbbtervezését. b.) A Honvédelmi Miniszter Értékelõ és Feladatszabó Utasításának (HMFU) kidolgozása két párhuzamosan folyó tevékenység keretében történik. Egyrészt az ellenõrzések tapasztalatai, valamint a parancsnoki beszámolók alapján kerül összeállításra a folyó évet megelõzõ év tevékenységének, a feladatok végrehajtásának értékelése. Másrészt az Országgyûlés által jóváhagyott éves költségvetési elõirányzatokra alapozva – a középirányító szervezetek szintjéig – részletesen meghatározza a folyó évben végrehajtandó feladatokat. Ezzel pontosítja és véglegesíti a HM KÁT–HM HVKF Együttes Intézkedésben, tervezési alapul, korábban kiadott feladatokat. A HM utasítás tervezete elõterjesztésre kerül a HM VTB-hez, majd a döntéseknek megfelelõen megtörténik véglegesítése és kiadása. c.) Az alárendeltekkel rendelkezõ HM szervek, valamint a középszintû vezetõ szervek a Honvédelmi Miniszter Értékelõ és Feladatszabó Utasítása alapján feladatszabó intézkedésben határozzák meg az alárendeltekre vonatkozó feladatokat általánosan (mindenkire vonatkozóan), illetve valamennyi alárendeltre külön-külön konkrétan. d.) A Honvédelmi Minisztériumban, a Szárazföldi Parancsnokságnál, a Légierõ Parancsnokságnál, az Összhaderõnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságnál, valamint a HM közvetlen szervezeteknél az értékelõ és feladatszabó HM utasítás alapján kerülnek kidolgozásra a feladat- és munkatervek. Az MH katonai szervezeteknél a feladat- és munkatervek kidolgozásának alapja az elöljáró feladatszabó intézkedése. e.) Az értékelõ és feladatszabó utasítás kidolgozását követõen kerül sor a honvédelmi miniszter vezetõi értekezletére, ahol az elvégzett munka értékelése mellett megtörténik a fontosabb feladatok végrehajtásával kapcsolatos követelmények, összefüggések, illetve a további évek tervezése, katonai igényeinek és gazdasági lehetõségeinek (korlátainak) ismertetése.

25


Ezt követõen (amennyiben szükséges) a középszintû vezetõ szervek parancsnokai is megtartják vezetõi értekezleteiket, illetve a katonai szervezeteknél sor kerül(het) az állománygyûlésre. (Az éves tervezés folyamatrendjét a mellékelt ábra mutatja.) A részrendszerben készülõ okmányok Fsz.

Okmány megnevezése

Rövidítése

1.

HM KÁT–HM HVKF együttes intézkedés

ETI

2.

Honvédelmi Miniszter Értékelõ és Feladatszabó Utasítás

3.

Feladatszabó Intézkedések

FAI

4.

Feladat- és Munka- (rendezvény-, ellenõrzési- stb.) tervek

FMT

5.

Parancsnoki (vezetõi) beszámoló jelentések

PKB

6.

Haderõ Helyzetjelentés

HHJ

7.

Éves beszámoló az OGY részére

HMFU

OGYB

A HM KÁT–HM HVKF együttes intézkedés* alapvetõ célja, hogy a kitûzött katonai képességek kialakítása és a haderõ fenntartása érdekében betervezett feladatok alapján – a priorizált katonai feladatokat elõtérbe helyezve – intézményi szinten részletes, tárca szinten összesített képesség- és feladatalapú erõforrás- és költségtervekkel alátámasztott költségvetési igénytervek készüljenek. Az elérni kívánt képességek, az ezek érdekében végrehajtandó feladatok, a végrehajtáshoz szükséges erõforrások és az erõforrások biztosításához szükséges pénzösszegek egymáshoz rendelten jelenjenek meg. A tárca költségvetésének belsõ arányai közelítsenek a szövetségi viszonylatban elfogadott optimális arányokhoz, a feladatokat normatív mûködési, fenntartási és fejlesztési szakfeladatokra, valamint ágazatokra és intézményekre bontva mutassa be. Ennek megfelelõen a HM KÁT–HM HVKF együttes intézkedés tartalmazza a feladatok meghatározása során figyelembe veendõ szempontokat, meghatározza a tervezési tevékenység vezetéséért és koordinálásáért szakterületenként felelõs személyeket, valamint a fõ célkitûzéseket a honvédelmi tárca szervezeteinek 1 (+2) évi feladataihoz. A tervezésben résztvevõ, igényeket összeállító szervekre és szervezetekre menõen szabályozza a tervezés és a költségvetési igények kidolgozásának és felterjesztésének rendjét. A kialakított feladatrendnek megfelelõen részletesen meghatározza a tervezési alapokat a honvédelmi tárca szervezeteinek 1 (+2) évi feladataihoz. Az együttes intézkedés kidolgozását a HM Tervezési és Koordinációs Fõosztálya koordinálja, együttmûködésben a HM HVK Haderõtervezési Csoportfõnökséggel. *

26

A HM közigazgatási államtitkárának és a HM Honvéd Vezérkar fõnökének együttes intézkedése a honvédelmi tárca 1(+2) évi költségvetési igénye részletes megtervezéséhez szükséges tervezési feladatokról, valamint a … közötti idõszak 10 éves tervének kidolgozásáról.


Az általunk elgondolt okmány elsõ alkalommal 2004. áprilisában, a 25/2004. HM KÁT–HM HVKF együttes intézkedésként került kiadásra. A honvédelmi miniszter Értékelõ és Feladatszabó Utasításban a miniszter elrendeli, hogy az érintett szervek, szervezetek vezetõi az értékelést és a feladatszabást dolgozzák fel, az általuk tartandó folyó évi feladatszabó értekezleteken meghatározandókhoz vegyék alapul, és azok figyelembevételével az éves feladat- és munkaterveiket az utasítás hatálybalépését követõ 30 napon belül pontosítsák, véglegesítsék. A honvédelmi miniszter utasításának mellékletei tartalmazzák a honvédelmi tárca folyó évet megelõzõ évi tevékenységének értékelését, valamint a folyó év fõ feladatait. A különbözõ vezetõk feladatszabó intézkedése feleljen meg a honvédelmi miniszter Értékelõ és Feladatszabó Utasítása felépítésének és tartalmazza a folyó évre az alárendeltekre vonatkozóan meghatározott feladatokat, valamint a saját maguk által megszabott feladatokat. A feladat- és munkatervek a folyó évre, az elõzõ év december 15-ig az OGY által elfogadott költségvetési törvény alapján jóváhagyott feladatok – egyes munkafázisokig történõ – lebontását tartalmazzák a végrehajtók, felelõsök, valamint a kötelezettségek és határidõk megjelölésével. A feladat- és munkaterveket a katonai szervezet vezetõje (parancsnoka) írja alá és annak szolgálati elöljárója hagyja jóvá. Az éves és havi terveken kívül készülhetnek ettõl eltérõ idõszakra, vagy egy-egy feladatra szóló tervek is, melyet mindig a közvetlen elöljáró határoz meg. Ezek általában egy feladat (részfeladat) részletesebb kibontására, vagy az éves terv jelentõsebb módosítására, kiegészítésére szolgálnak és az eredeti feladattervhez csatoltan,

27


mellékletként kell elkészíteni. A katonai szervezeteken belül az egyes szervek tervkészítési kötelezettségét az állományilletékes parancsnok határozza meg. Az éves tervek megvalósítását, az egyes feladatok részletesebb kibontását célozzák az alaprendeltetés teljesítése érdekében készült külön tervek. Egységes utasítás nincs ezen tervek készítésére. Készítésükre, tartalmukra, formájukra a szerv vezetõje (parancsnoka) intézkedik. A külön tervek lehetnek (a teljesség igénye nélkül): felkészítési és ellenõrzési tervek; vezetõi értekezletek terve; törzs felkészítési terv; alegységparancsnokok felkészítési terve; környezetvédelmi terv; szabadságolási terv stb. Az elõterjesztési, jóváhagyási és kiadási idõpontok Tárgy

Döntéshozó

Idõpont

HM KÁT–HM HVKF

márc. 15.

Értékelõ és feladatszabó HM utasítás elõterjesztése

HMK

febr. 10.

Értékelõ és feladatszabó HM utasítás jóváhagyása, kiadása

honv. min.

febr. 20.

HM Feladat- és Munkatervének elõterjesztése

HMK

márc. 10.

HM Feladat- és Munkatervének jóváhagyása és kiadása

honv. min.

márc. 20.

Haderõ Helyzetjelentés

HMK

jan. 15.

Éves beszámoló az OGY részére

HMK

II. né.

HM KÁT–HM HVKF Együttes Intézkedés jóváhagyása, kiadása

Az éves tervezési rendszer ÉTR magas fokú informatikai támogatás nélkül nem fog megfelelõen mûködni. Az információk tömeges áramlása, azok között történõ adatkeresés, rendszerezés és elemzés, illetve a szükséges kimutatások és jelentések gyors összeállítása e nélkül nem valósítható meg. Ezért a rendszer fejlesztésének folyamatában meg kell teremteni az ÉTR-ben dolgozó szervezetek, ezen belül a rendszert mûködtetõ személyek közötti számítógépes hálózati kapcsolat felvételének lehetõségét. Ezután kell kiépíteni, elsõ ütemben az alrendszerek egymás közötti, majd a következõ lépésben a TVTR-en kívüli, nem katonai szervezetekkel a számítógépes hálózati kapcsolatot. A TVTR bevezetése, mûködtetésének beindítása a rendszerterv jóváhagyása után, fokozatosan és az egyes részrendszerek, az egyes elemek folyamatábra szerinti belépésével történhetne.

28

A honvédelmi tárca új védelmi tervezõ rendszerérõl

Recommend Documents