A HOLOKAUSZT. Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához

A DEPORTÁLÁS

A HOLOKAUSZT Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó-‐interjúinak felhasználásához

Tóth Júlia Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium

[A HOLOKAUSZT]

2

[A HOLOKAUSZT]

A HOLOKAUSZT Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó-‐interjúinak felhasználásához

– visszaemlékezésekre alapuló projekt – A projektet készítette: Tóth Júlia Iskola: Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium, 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 12.

3

[A HOLOKAUSZT]

4

[A HOLOKAUSZT]

A GETTÓ

A projekt címe: A gettó Célközönség: középiskolás diákok, elsősorban 12. (13.) évfolyamos tanulók. Elsősorban a történelem tantárgy keretében felhasználható tananyag. Időkeret: 2 X 45 perc Elérendő célok: A tanulók ismerjék meg a gettó fogalmát. A gettózás történetét tudják elhelyezni a magyarországi holokauszt történetében. Kapjanak képet arról, hogy milyen külső körülmények hatására jöttek létre a gettók, és kapjanak bepillantást abba, hogyan élték meg a zsidó családok a gettóba kerülést. Váljon tudatossá a diákokban, hogy a társadalmi traumák az egyén életében kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez erősíti a diákok szociális érzékenységét. A diákok gondolkodjanak el a hatalomról, a hatalommal való visszaélésről. Ismerjék fel a társadalomban az előítéletet, az antiszemitizmust. Ismerjék fel, hogy a holokauszt különböző történelmi, társadalmi, vallási, gazdasági tényezők együttes hatásaként következhetett be. Tantervi kapcsolódás: a gimnáziumi történelem tantárgy keretében a 12. évfolyamon kerül sorra a holokauszt témája. Jelen tananyag elsősorban a német megszállás és a holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás) témakörökhöz kapcsolódik. Felhasználandó klipek: Klip_01 Interjúalany neve

Cséri Lajos

Interjú kód

Csri_Lajos-‐48478-‐03-‐V01-‐5000000002435990

Kazetta

03

Klip kezdetének ideje

08:45

Klip befejezésének ideje 13:28 Klip kb. hossza

04:45

Klip kezdete

„Amikor be kellett vonulni a gettóba…”

Klip vége

„Nem volt, nem volt”

A klip szövege: -

„Amikor be kellett vonulni a gettóba, ezt hogyan fogadták azok, akiknek be kellett, nem volt semmi zúgolódás, tehát… Érdekes módon ezt többször, Lengyelországban is már megkérdezték tőlem, hogy hát semmi ellenállás, meg semmi ilyesmi nem volt? Én nem tudok ilyesmiről. Mert hát én, én magam is úgy voltam vele, hogy hát majd egyszer ennek vége lesz. Nagyanyám csodálatos leveleket írt, az utolsó percig nagy levelezésben voltunk, ami sajnos nem maradt meg, mert hallatlanul érdekes lehetett, lenne az most, hogy ha elolvashatnám, mert ugye mindig azt [írta], hogy, hogy jön a megpróbáltatás, de utána biztos, hogy jön egy új korszak, és aki azt megéri, az, az nagyon, 5

A GETTÓ

[A HOLOKAUSZT]

nagyon boldog lesz. És valahol, valahol az Istenben való hitünk… és segítségét vártuk ugye, hogy eljön, ahogy nagyanyám is írta, majd az új világ, amikor olyan szép és olyan jó lesz. Hát igen. És nem volt zúgolódás, hanem kicsit most a mai eszemmel visszagondolva, mentünk, mint a barmok, és nem volt az… De mivel is lehetett volna, mert aki zúgolódott, azt összetörték a csontját, és elvitték. Mert ilyen is volt, ilyen is volt a kezdet kezdetén. A március 18, 19-‐én bejöttek a németek, 20-‐án már a jelentősebb, gazdagabb személyeket, zsidókat összeszedték és a szentesi városháza pincéjébe vitték. Ott, például akiknél össze voltunk költöztetve, a Szilágyi Ágiéknál, az édesapját, mentünk együtt beadni lehetett ilyen tisztasági csomagot. Az öreg ember kék és zöld volt, és alig tudott menni, pedig jó kondícióban lévő idős ember volt. És ki volt, ki volt a gettóban, mikor onnan be kellett vonulni 18 éves korig? Gyerekek és idősek voltak. Hát vagy és főleg nők, nők és idős bácsik és magam korabeli [gyerekek], ugye én voltam akkor a gyerekek között a legidősebb. Aki egy évvel már idősebb volt, mint én, annak be kellett vonulni katonának, illetve munkaszolgálatra. És ugye az anyák, hát azt nézték, hogy esetleg hogy tudják megvédeni a gyerekeiket. Szóval… és mentünk, mentünk, hajtottak bennünket a csendőrök, és azt is meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon-‐nagyon-‐nagyon kegyetlenek voltak. Aki nem tudott úgy menni, mert a gyerekit fogta, meg a csomagját, megállt egy pillanatra, akkor [a csendőr] levette a puskáját, és akkor így meglökte a hátát a puskatussal. Ez még a legegyszerűbb volt. És meg voltunk, ugye meg voltunk félemlítve, mert hát mit tehettünk volna, puszta kézzel ugyebár. És nem beszélve arról, hogy hogy akik tehettek volna valamit, akik zúgolódhattak volna, azok nem voltak ott. El lehet képzelni például a barátomat, az öccsét, az édesanyját. Hát az édesanyja úgy fogta át a két gyerekét, mert védte, védte és és nem hogy arra gondolt volna, hogy zúgolódni merjen, mert akkor mi baj történik… Vagy én magam, aki tizenhat esztendős voltam ugyebár, és arra tanítottak, hogy ugye szófogadó legyek, nehogy, nehogy valami baj, nehogy rossz társaságba keveredjek, mert akkor hazaküldenek ugye. Hát szóval ez. Nem volt, nem volt…” Klip_02 Interjúalany neve

Józan Péter

Interjú kód

Jzan_Pter-‐51356-‐03-‐V01-‐5000000002450981

Kazetta

03


08:17


02:47

Klip kezdete

„Soha nem vetődött fel a családban…”

Klip vége

„… nem volt férfi a családban.”

A klip szövege: -

„Soha nem vetődött fel a családban az, hogy menekülni kellene? Nem ez vetődött fel, mert egyértelműen végig nem tudták gondolni a családban, hogy hova lehetne menekülni. Az vetődött föl, a német megszállás első napjaiban, vagy első heteiben, hogy a nagybátyámhoz kellene elküldeni a húgomat, engem és a nagyanyámat, mert egy orvosnál azért mégis nagyobb biztonságban leszünk, vagy lennénk. Mert akkor már naponta jelentek meg

6

[A HOLOKAUSZT]

A GETTÓ

azok a korlátozó intézkedések, és látszott, hogy nagyon nagy baj van, nagyon nagy baj lesz és ez nagyon-‐nagyon ésszerű elképzelésnek tűnt, hisz a nagybátyám olyan pozícióban volt, hogy hat vagy hét falu tartozott hozzá. Valami olyan ígérete is volt, de erről én azt hiszem később értesültünk, hogy őneki nem lehet baja, a helyi notabilitások megígérték neki, hogy nem lesz bántódása, mert az ő munkájára szükség van. Na most, hogy ez az információ akkor már létezett, amikor felmerült az, hogy, hogy esetleg minket oda kellene küldeni, azt nem tudom, de minden esetre ez így felmerült. Felmerült az is, hogy vajon meg tudnánk-‐e menteni az életünket, hogy ha kikeresztelkednénk. És miért, miért nem, végül is az volt a konklúzió, hogy nem keresztelkedünk ki. Én nem akarom ezt most patetikusan előadni, hogy akár az életünk árán is megmaradunk-‐e zsidónak, valahogy ettől egy olyanfajta ellenérzés tartott vissza bennünket, hogy ez nem került sorra, de lehet, hogy az is szerepet játszott benne, hogy az se garantálja azt, hogy élve tudjunk maradni. Nagyon rövid volt az az időszak, amikor egyáltalán a menekülés fölvetődhetett volna, s ez a mi esetünkben azért se volt járható út, mert hát mi annyira ismert emberek voltunk. Mit tehettünk volna? Felmehettünk volna az anonimitásba Budapestre, ha Budapesten van olyan közeli rokonunk, aki ezt tudja, el tudja rendezni, ha már akkor lehetett volna tudni, hogy a budapesti zsidóságnak más lesz a sorsuk, mint a vidéki zsidóknak, és hogy ha nagyon sok pénzünk lett volna, mert ehhez nyilván nagyon sok pénz kellett volna. És biztos, hogy ha eltűntünk volna, másnap reggeltől kezdve körözést adtak volna ki ellenünk. Tehát be voltunk kerítve. És nagyon röviddel a német megszállás kezdete után az apámat már elvitte a Gestapo, tehát akkor megint abba a helyzetbe kerültünk, hogy nem volt férfi a családban.” Interjúalanyokra vonatkozó háttérinformáció: Cséri Lajos: Hajdúböszörményben született 1928-‐ban, gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. Születési neve: Klein Lajos. Édesapját 1940-‐ben munkaszolgálatra vitték Hajdúhadházra, ahol megbetegedett, majd 1942-‐ben meghalt. Őt ezalatt a család Szentesre küldte nagynénjéhez. 1942 után munkaszolgálatos leventeként dolgozott, majd 1944. március 19. után be kellett vonulnia a szentesi gettóba. Szentesről deportálták. Auschwitzba, majd Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe. A családjából csak ő és a bátyja tért haza. Már fiatalon szobrászkodott, a háború után elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, elismert szobrászművész. www.cserilajos.hu Dr. Józan Péter: Hajdúböszörményben született 1935-‐ben. Édesapja ügyvéd, nagybátyja körorvos volt. Édesapja 1942 és 1944 között munkaszolgálatos volt, majd a német megszállás után elvitték a hajdúszentgyörgyi lágerbe. A család Hajdúböszörményben került gettóba, majd Bécsbe deportálták őket, a Kerms melletti gneixendorfi lágerben szovjet csapatok szabadították fel. A Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzése után patológusként, majd demográfusként dolgozott. Az MTA doktora. www.limmud.hu/konfesztival/.../jozan-‐peter 7

[A HOLOKAUSZT]

A GETTÓ Óravázlat, feladatlapok:

1. Előzetes feladatok: (1. sz. melléklet) 1.1 A tananyaghoz való kapcsolás megerősítésére a tanulók készítsenek kronológiát a magyarországi holokauszt eseménytörténetéről. 1938

Az első zsidótörvény.

1939

A második zsidótörvény.

1941

A harmadik zsidótörvény.

1944. március 19. Magyarország német megszállása. 1944. április 16.

Kárpátalján megindul a gettózás.

1944. április 28.

Gettórendelet a „zsidók lakásainak igénybevételéről és az új lakóhelyek kijelöléséről.”

1944. április vége A deportálás megkezdése Auschwitzba 1.2 A gettó fogalmának meghatározásához a diákok nézzenek utána annak, hogy mit jelent a gettó kifejezés. Mit jelentett a középkorban? Hol és mikor, miért jelentek meg az első gettók Európában? Mit jelentett a gettó a második világháború alatt? Magyarországon mikor került sor gettók létesítésére? Gettó: eredetileg, a 12-‐13. században a zsidók számára kizárólagos lakóhelyül kijelölt városrészt jelentette. Később tágabb értelemben a lakosság valamely etnikai alapon elkülönített csoportjának lakóhelye. Először a velencei zsidónegyedet nevezték gettónak a 13. században. A zsidóknak éjszakánként és keresztény ünnepeken nem volt szabad elhagyniuk a gettókat, és amikor elhagyták, megkülönböztető jeleket (zsidófolt, zsidósüveg) kellett viselniük. A középkor antiszemitizmusa kényszerítette a zsidókat gettókba. A második világháború alatt a németek gettókba kényszerítették a zsidóságot, ahonnan jórészt megsemmisítő táborokba hurcolták őket. Magyarországon a német megszállás után rendelet jelent meg a nagyobb településeken elkülönítendő zsidónegyedek létesítésére. (Magyar történelmi fogalomtár. Bp., 1989) 1.3 A helytörténeti kapcsolódás erősítéséhez – ha volt az adott településen gettó – a tanulók városuk térképére rajzolják fel, hol helyezkedett el a gettó saját településükön. Ha fellelhető, gyűjtsenek adatokat arról, hogy hány lakásba hány embert költöztettek össze a gettóban. Hajdúböszörményben a gettó területe a Kassa utcát, a Benedek János utcát (bennük a zsinagóga és a hitközség egyéb intézményei), valamint a Somossy Béla (ma Iskola) utca néhány házát foglalta magába, összesen kb. 50 lakást. Ide költöztették be a kb. 900 főt számláló zsidó közösséget. (Kardos Pál: Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez. Hajdúböszörmény, 1949)

8

[A HOLOKAUSZT]

A GETTÓ

2. Az óra elején az előzetes feladatok megbeszélése. 3. Az első klip megtekintése. (Az interjúalanyról a filmrészletből ki fog derülni, hogy 1944-‐ben 16 éves, és Szentesen került gettóba.) 04:45 4. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (2. sz. melléklet) 4.1 Mikor zajlottak az interjúrészletben elhangzott események? A diákok helyezzék a történetet a magyar holokauszt történetéről elkészített kronológiájukban. 1944. március 19. után 4.2 A diákok figyeljék meg, hogy kik a szereplői a történetnek, és milyen a viszonyuk a gettóhoz. Kik voltak a gettóban?

Kik nem voltak ott, kik hiányoztak onnan?

nők -‐ anyák, gyerekek, idősek

a férfiak, a családfők

4.3 Majd csoportokban dolgozva a diákok vitassák meg a következőket: Miért történhetett ez így? Miért nem voltak a gettóban ott a férfiak, a családfők? Kinek és mi lehetett ezzel a célja? A férfiak jó része munkaszolgálatos volt, vagy letartóztatták. A családok szétválasztása gyengíthette az esetleges ellenállást. A nácik a félelmet és a megfélemlítést is felhasználták az ellenállás megelőzésére. Mindenki, aki ilyesmivel próbálkozott, azonnali megtorlásra számíthatott. 4.4 A diákok jellemezzék a történetbeli fiú egyéniségét, személyiségét. Hogyan válhatott olyanná, amilyennek a történetben megismerjük? Milyen volt a neveltetése?

A történetben egy jól nevelt, szófogadó, engedelmes fiú jelenik meg, aki nagymamájától az Istenben való hitet, a zsidó vallás tanításait is megtanulta.

4.5 A részlet elején a riporter arra kérdez rá, hogy hogyan fogadták az emberek, hogy be kell vonulni a gettóba, volt-‐e „zúgolódás”? A tanulók figyeljék meg, hogyan viselkedett a történetbéli fiú, és gyűjtsék össze, milyen érvekkel támasztja alá álláspontját. Csoportosítsák az érveket aszerint, hogy azok családi, személyes, vagy külső tényezők. A történetbéli fiú nem zúgolódott, nem állt ellen, engedelmes volt. Indokai, melyeket megemlít: a hit, a vallás (jön a megpróbáltatás, de utána jön a boldog kor), a külső kényszer és erőszak (a vezetők/férfiak megverése, a csendőrök kegyetlensége), és így a megfélemlítettség, és tehetetlenség (puszta kézzel a puskákkal szemben?), a jólneveltség (szófogadónak kell lenni). Személyes vagy családi tényezők a hit, a vallás a jólneveltség 9

Külső körülmények erőszak (a vezetők/férfiak megverése, a csendőrök kegyetlensége)

A GETTÓ

[A HOLOKAUSZT]

4.6 A diákok vitassák meg, vajon ez egyéni vélemény, vagy az akkor a szentesi gettóban lévők zsidókra általánosítható-‐e a fiú véleménye arról, miért nem volt zúgolódás a gettóban. 4.7 A fiúnak később a szegedi téglagyárban a nagy kavarodásban lehetősége nyílt, hogy elbújjon a csendőrök elől. Erre nagybátyja is biztatta. Vajon hogyan döntött? A diákok vitassák meg ezt a látott filmrészlet alapján. (Az interjú más részében kiderül, hogy erre a fiú nem vállalkozott, mert attól félt, ha megtalálják, abból még nagyobb baj lesz.) 4.8 A diákok vitassák meg, hogyan látja a riportalany „mai szemmel” a kérdést. Változott-‐e álláspontja az elmúlt évek során? 5. A második klip megtekintése. (Itt a részletből csak annyi derül ki a riportalanyról, hogy gyerek volt a gettóba vonulás idején. Az életrajz alapján elmondható, hogy 9 éves volt ekkor.) 02:47 6. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (3. sz. melléklet) 6.1 A diákok töltsék ki a táblázatot: Milyen lehetőségek merültek Milyen családi, személyes Milyen külső körülmények fel a családban a tényezők akadályozták ezt? akadályozták ezt? megmenekülésre? a gyerekek elküldése a (nem derül ki) (nem derül ki) nagybátyhoz, akinek ígérete volt arra, hogy „nem lesz baja” kikeresztelkedés ellenérzés a nem volt garancia arra, hogy kikeresztelkedéssel szemben ez segít szökés Budapestre az „anonimitásba”

pénzhiány, a család ismertsége körözés veszélye helyben az apa letartóztatása

(A riportalany 2000. október 6-‐án, máshol adott interjújából kiderült, hogy azért nem küldték a gyerekeket a nagybátyhoz, mert az édesanya „ösztönösen ellenezte” azt. A család megmenekült. A riportalany úgy tudja, hogy a Kasztner-‐Eichmann egyezménynek köszönhetően, de a nagybácsi, akinek jóvoltából felkerülhettek a listára, nem.)

6.2 A diákok támasszák alá történelmi tényekkel, hogy a kikeresztelkedés miért nem segíthetett volna már a családon 1944 márciusában? 7. A két interjúrészlet összehasonlítása: a diákok keressenek hasonlóságokat és különbségeket a két interjúrészletben elhangzottak között. (3. sz. melléklet) Elemezzék az okokat. Hasonlóságok a család/fő hiánya

Különbségek a menekülés lehetőségeinek számbavétele

a bekerítettség, a kiszolgáltatott helyzet külső erőszak

10

[A HOLOKAUSZT]

A GETTÓ

Továbbgondolási lehetőségek (önálló feladatok, folytatás lehetősége): 1. „A nagymama levele” – a diákok írjanak levelet a nagymama nevében az interjúban szereplő fiúnak. 2. Kertész Imre Sorstalanság regénye felhasználásával a diákok hasonlítsák össze „Köves Gyuri” és „Klein Lajoska” hozzáállását, felfogását a holokausztról. 3. A nácik a félelmet és a megfélemlítést is felhasználták az ellenállás megelőzésére. Mindenki, aki ilyesmivel próbálkozott, azonnali megtorlásra számíthatott, sőt aki megpróbált ellenállni, másokra is veszélyt hozhatott. Lidice vagy a varsói gettófelkelés története alapján a diákok mondják el véleményüket arról, hogy vajon van-‐e egy embernek joga ahhoz, hogy mások életét ily módon veszélybe sodorja. 4. A történetbeli fiú jellemzése után megvitatható az is, hogy milyen más jellegzetes kamaszos viselkedés létezik még (pl. dac, lázadás a felnőttek világa ellen), és hogy az mennyire lehetett volna járható út ebben az esetben. 5. A 2. interjúrészlet megtekintése után érdeklődő csoporttal eljátszható egy-‐két jelenet: pl. vita az átkeresztelkedésről, vagy hogy elküldjék-‐e a gyerekeket a nagybácsihoz. 11

[A HOLOKAUSZT]

A GETTÓ 1. sz. melléklet

1. Készíts kronológiát a magyarországi holokauszt eseménytörténetéről! Egészítsd ki a táblázatot! 1938

Az első zsidótörvény.

1939

1941

Magyarország német megszállása.

1944. április 16.

Gettórendelet a „zsidók lakásainak igénybevételéről és az új lakóhelyek kijelöléséről.”

A deportálás megkezdése Auschwitzba

2. Nézz utána annak, hogy… mit jelent a gettó kifejezés? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ mit jelentett a középkorban? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ hol és mikor, miért jelentek meg az első gettók Európában? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ mit jelentett a gettó a második világháború alatt? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ Magyarországon mikor került sor gettók létesítésére? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 3. Nézz utána, volt-‐e településeden gettó! Ha volt, hol helyezkedett el? Rajzold be a településed térképére! Gyűjts adatokat arról, hogy hány lakásba hány embert költöztettek össze a gettóban!

12

[A HOLOKAUSZT]

A GETTÓ

2. sz. melléklet 1. Mikor zajlottak az interjúrészletben elhangzott események? Helyezd el a történetet a magyar holokauszt történetéről elkészített kronológiában! -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 2. Figyeld meg, hogy kik a szereplői a történetnek, és milyen a viszonyuk a gettóhoz! Töltsd ki a táblázatot! Kik voltak a gettóban?

Kik nem voltak ott, kik hiányoztak onnan?

3. Csoportokban vitassátok meg a következőket: Miért történhetett ez így? Miért nem voltak a gettóban ott a férfiak, a családfők? Kinek és mi lehetett ezzel a célja?

4. Jellemezd a történetbeli fiú egyéniségét, személyiségét! Hogyan válhatott olyanná, amilyennek a történetben megismerjük? Milyen volt a neveltetése? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐

5. A részlet elején a riporter arra kérdez rá, hogy hogyan fogadták az emberek, hogy be kell vonulni a gettóba, volt-‐e „zúgolódás”? Figyeld meg, hogyan viselkedett a történetbéli fiú, és gyűjtsd össze, milyen érvekkel támasztja alá álláspontját! Csoportosítsd az érveket aszerint, hogy azok családi, személyes, vagy külső tényezők. -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ Személyes vagy családi tényezők

Külső körülmények

6. Vitassátok meg, vajon ez egyéni vélemény, vagy az akkor a szentesi gettóban lévők zsidókra általánosítható-‐e a fiú véleménye arról, miért nem volt zúgolódás a gettóban! 7. A fiúnak később a szegedi téglagyárban a nagy kavarodásban lehetősége nyílt, hogy elbújjon a csendőrök elől. Erre nagybátyja is biztatta. Vajon hogyan döntött? Vitassátok meg ezt a látott filmrészlet alapján. 8. Mi a véleményed, hogyan látja a riportalany „mai szemmel” a kérdést? Változott-‐e álláspontja az elmúlt évek során? 13

A GETTÓ

[A HOLOKAUSZT]

3. sz. melléklet 1. Töltsd ki a táblázatot! Milyen lehetőségek merültek fel a családban a megmenekülésre?

Milyen családi, személyes tényezők akadályozták ezt?

Milyen külső körülmények akadályozták ezt?

2. Támaszd alá történelmi tényekkel, hogy a kikeresztelkedés miért nem segíthetett volna már a családon 1944 márciusában? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 3. Hasonlítsd össze a két interjúrészlet! Keress hasonlóságokat és különbségeket a két interjúrészletben elhangzottak között. Elemezd az okokat! Hasonlóságok

Különbségek

14

[A HOLOKAUSZT]

A DEPORTÁLÁS

A projekt címe: A deportálás Célközönség: középiskolás diákok, elsősorban 12. (13.) évfolyamos tanulók. Elsősorban a történelem tantárgy keretében felhasználható tananyag. Időkeret: 45 perc Elérendő célok: A tanulók ismerjék meg a deportálás fogalmát. A deportálás történetét tudják elhelyezni a magyarországi holokauszt történetében. A diákok gondolkodjanak el a hatalomról, a hatalommal való visszaélésről, valamint arról, mi az egyes emberek szerepe és felelőssége, amikor az emberi méltóságot és jogokat lábbal tiporják. Ismerjék fel a társadalomban az előítéletet, az antiszemitizmust. Gondolkodjanak el azon, miért veszélyes közömbösnek maradni, amikor mások az elnyomás áldozataivá válnak. Váljon tudatossá a diákokban, hogy a társadalmi traumák az egyén életében kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez erősíti a diákok szociális érzékenységét. Tantervi kapcsolódás: a gimnáziumi történelem tantárgy keretében a 12. évfolyamon kerül sorra a holokauszt témája. Jelen tananyag elsősorban a német megszállás és a holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás) témakörökhöz kapcsolódik. Felhasználandó klip: Klip_03 Interjúalany neve

Cséri Lajos

Interjú kód

Csri_Lajos-‐48478-‐03-‐V01-‐5000000002435990

Kazetta

03


20:13


02:47

Klip kezdete

„Én már nem tudnám pontosan megmondani…”

Klip vége

„nem kaptuk meg a vizet”

A klip szövege: „Én már nem tudnám pontosan megmondani, de egy hét vagy tíz napig tartott az utunk. Mert azok a tehervonatok, azok cammogtak, vagy talán direkt nem gyorsították, vagy nem tudtak menni, már én azt nem tudhatom. Csak ott lezárták a marhavagont, és ültünk a kis hátizsákunkon, kis motyónkon, de úgy, hogy ottan felállni nem lehetett, összezsúfolva, így. És amikor mentünk, mentünk az ablaknál, ami még be volt rácsozva, még szöges drótot is raktak, hogy nehogy azt ugye kiszedjük, és onnan valaki kimenjen. A Magduska, aki miskolci volt, és Miskolc környékét jól ismerte, azt mondja nekem, hogy „jaj – azt mondja – de ismerős helyen vagyunk. Hát ez Forróencs.” Azt mondja, hogy „hát én gyermekkoromban itt nyaralgattam, mert egy nagybátyám és nagynénémék itt éltek.” Azt mondja, jaj, azt mondja, „csak jönne valaki – azt mondja – és kérnék tőle egy kis vizet”. Mert mindenki vitt egy 15

A DEPORTÁLÁS

[A HOLOKAUSZT]

ilyen kis tejes kannát, mert hát a legborzasztóbb dolog az éhség, de még ennél is borzasztóbb a szomjúság. És amit hoztunk magunkkal kis kulacsban, meg minden, azt csak olyan negyed kortyonként mertük meginni, hogy Isten tudja, meddig tart ez az út. És Magduska odabújt valahogy nagy nehezen a rácsos ablakhoz, és meglátja, hogy egy vasutas ott a vagonnál, ott és kiszólt a vagonból. Nem tudom már, Péter, Pál vagy hogy… Azt mondja: „hozzon egy kis vizet”. „Jaj – azt mondja – Magduska kisasszony, hát hogyne hoznék.” És az elvette, kidugtuk ott, elvette a kis tejes kannát, jaj, milyen boldogság, vizet fogunk szerezni. És akkor ez a vasutas ember hozta a vizet. És amikor akarta így felnyújtani, akkor a másik vasutas már szólt a csendőrnek. És a csendőr a tejes kannánkat meg a vasutasnak így a kezére ráütött a puskának a tőrjével, vagy mi ez ott, a hegyes részével. Úgy hogy nem kaptuk meg a vizet.” Az interjúalanyra vonatkozó háttérinformáció: Cséri Lajos: Hajdúböszörményben született 1928-‐ban, gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. Születési neve: Klein Lajos. Édesapját 1940-‐ben munkaszolgálatra vitték Hajdúhadházra, ahol megbetegedett, majd 1942-‐ben meghalt. Őt ezalatt a család Szentesre küldte nagynénjéhez. 1942 után munkaszolgálatos leventeként dolgozott, majd 1944. március 19. után be kellett vonulnia a szentesi gettóba. Szentesről deportálták. Auschwitzba, majd Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe. A családjából csak ő és a bátyja tért haza. Már fiatalon szobrászkodott, a háború után elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, elismert szobrászművész. www.cserilajos.hu Óravázlat, feladatlapok: 1. Előzetes feladatok: (1. sz. melléklet) Az interjúrészletben elhangzó információk és a tananyag összekapcsolásához a diákok nézzenek utána a következő kérdéseknek: 1.1 Mit jelent a deportálás kifejezés? A deportálás egyes személyek vagy csoportok külföldre, kényszerlakhelyre vagy zárt táborba telepítése, illetve száműzése.

1.2 Gyűjtsenek történelmi példákat az alkalmazására. A Római Birodalomban gyakran éltek vele (száműzetés egy kijelölt városba, vagy szigetre). Az újkorban Angliából Ausztráliába, a fegyencgyarmatra szállították a bűnözőket. Politikai elítélteket is száműztek lakhelyükről, pl. Oroszországban a dekabristákat Szibériába.

1.3 Az egyetemes történeti ismereteik alapján foglalják össze röviden, kiket, honnan és hová deportáltak a nácik a második világháború alatt. A nácik nagyszámú zsidót hurcoltak Európa szerte lakhelyükről koncentrációs táborokba.

16

[A HOLOKAUSZT]

A DEPORTÁLÁS

1.4 A magyar történelmi ismereteik alapján válaszoljanak a kérdésekre: mikor kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása Magyarországon; mikor állították le a deportálásokat, mi volt ennek az oka; mikor kezdődtek újra a deportálások. A magyar vidéki zsidóság tömeges deportálása 1944. május 15-‐én kezdődött meg. 1944. július 6-‐án Horthy Miklós kormányzó bejelentette, hogy leállítja a deportálásokat. A kormányzóra nagy külső és belső nyomás nehezedett. Végül a nemzetközi tiltakozás (XII. Pius pápa, Roosevelt amerikai elnök tiltakozó levele), a keresztény egyházak tiltakozása, valamint a hadi helyzet romlása (normandiai partraszállás) befolyásolta Horthy álláspontját. 2. Az óra elején az előzetes feladatok megbeszélése. 3. A klip megtekintése. 02:47 4. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (2. sz. melléklet) 4.1 A diákok figyeljék meg, hogy mit tudunk meg a filmrészletből, milyenek voltak az utazás körülményei. Az utazás körülményei az utazás időtartama

a vonat, a vagon jellemzői

körülmények a vagonban

a külvilág

„egy hét vagy tíz nap”

tehervonat

zsúfoltság

egy segítőkész vasutas

a vonat „cammogott”

marhavagon

„felállni sem lehetett”

berácsozott, szögesdróttal megerősített ablak

az embereket szomjúság kínozta

egy vasutas, aki megakadályozta a segítséget

a vonat „cammogott”

egy csendőr, aki kiütötte a vízzel telt kannát a vasutas kezéből

4.2 A diákok alakítsanak csoportokat, és a szerepeket elosztva meséljék a történetet Magduska, a segítőkész vasutas szemszögéből. 4.3 „A jóság, akárcsak a gonoszság, gyakran kis lépésekkel kezdődik. Hősnek nem születünk: azzá válunk. A mentésre vállalkozók közül sokan az elején épp csak egy kis segítségre szánták el magukat, például elrejtettek valakit egy vagy két napra. De miután ezt a lépést megtették, saját magukat is másként kezdik látni, olyan embernek, aki segít. S ami egy kis hajlandósággal kezdődik, az teljes odaadássá változik.” (Ervin Staub) A diákok fogalmazzák meg, mit jelent számukra a hős szó! Hős volt-‐e az a vasutas, aki vizet akart adni a vagonba zsúfolt zsidóknak? o o

17

A DEPORTÁLÁS

[A HOLOKAUSZT]

Továbbgondolási lehetőség (önálló feladat, folytatás lehetősége): 1. Az érzelmi ráhangolódást elősegítheti a „Bogozd ki a csomót!” című drámajáték. Ez esetben a tanulók nagyon közel kerülnek – kényelmetlen testhelyzetben – egymáshoz, mint a deportálás idején a vagonokban. Valaki kimegy a teremből, a bennmaradók megfogják egymás kezét, kört alkotnak. A kört elkezdik összebogozni: egyes játékosok felemelik kezüket, s az így keletkezett kapun átbújnak. Mások máshol bújnak át, mígnem egy nagy élő gubanc keletkezik. Ekkor szólítják a kitalálót, akinek feladata, hogy kibogozza a csomót. (Eredetije: Kézgombolyag. Mohay Péter: Közösségformáló játékok tizenéveseknek. Flaccus Kiadó. Budapest, 2006. 2. A történetet napló formájában is meg lehet íratni a diákokkal. 3. Lehetne állóképekkel ábrázolni a történet 3-‐4 legfontosabb pillanatát: a diákok a testükből szoborszerűen kimerevített képeket hoznak létre, mintha fényképeket látnánk, s akár a szereplők gondolatait ki is hangosíthatjuk. 4. Az alábbi idézetet is felhasználva a diákok elemezzék, hogy miből eredt a nem zsidó lakosság passzivitása, vagy éppen káröröme. Hogyan hatott mindez a zsidóság sorsára? Isabella Leitner 1944-‐ben tizenéves volt. Kisvárdán, egy 20 000 fős városban élt. Utolsó napjára így emlékszik: „1944. május 29-‐én, hétfő reggel a gettót kiürítették. Zsidók, ezrek és ezrek – kicsik és nagyok, véknyak és kövérek, mindenféle korú, mindenféle betegséggel, azok, akiknek vére nem volt eléggé árja, azok is, akik már réges-‐rég megváltoztatták vallásukat – mindnyájan a főutcán vánszorogtak az állomás felé, azért, hogy – a németek kifejezésével – „deportálják” őket. Hátukon batyuk a kötelező „50 kiló a legjobb ruhával és élelemmel” (amit a németek egyetlen akció folyamán később egyszerűen elkoboztak). És a magyar városok lakói, a nem zsidók is ott voltak. Álltak az utak szélén, sokan mosolyogtak, mások elrejtették mosolyukat. Egy könny sem hullott. Egyetlen viszontlátásra! sem hangzott el. Ők voltak a jó emberek, ők voltak a boldog emberek. Ők voltak az árják. Megszabadultunk tőlük, a büdös zsidóktól – ezt lehetett leolvasni az arcukról. A város a miénk! Főutca, Magyarország.” (Idézi: Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 323. o.) 5. A hős fogalmát lehet ellenpontozni: a cinkos jellemének megfogalmazásával.

18

[A HOLOKAUSZT]

A DEPORTÁLÁS

1. sz. melléklet Előzetes feladat Nézz utána a következő kérdéseknek: 1. Mit jelent a deportálás kifejezés? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 2. Gyűjts történelmi példákat az alkalmazására! -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 3. Az egyetemes történeti ismereteid alapján foglald össze röviden, kiket, honnan és hová deportáltak a nácik a második világháború alatt! -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 4. A magyar történelmi ismereteid alapján válaszolj a kérdésekre: o Mikor kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása Magyarországon? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ o

Mikor állították le a deportálásokat?

-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ o

Mi volt ennek az oka?

-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ o

Mikor kezdődtek újra a deportálások?

-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 19

A DEPORTÁLÁS

[A HOLOKAUSZT]

2. sz. melléklet 1. Figyeld meg a filmrészletben, milyenek voltak az utazás körülményei! Az utazás körülményei az utazás időtartama

a vonat, a vagon jellemzői

körülmények a vagonban

a külvilág

2. Alakítsatok csoportokat, és a szerepeket elosztva meséljétek a történetet o Magduska, o a segítőkész vasutas szemszögéből. 3. Olvasd el az idézetet, majd fogalmazd meg, mit jelent számodra a hős szó! Hős volt-‐e az a vasutas, aki vizet akart adni a vagonba zsúfolt zsidóknak? „A jóság, akárcsak a gonoszság, gyakran kis lépésekkel kezdődik. Hősnek nem születünk: azzá válunk. A mentésre vállalkozók közül sokan az elején épp csak egy kis segítségre szánták el magukat, például elrejtettek valakit egy vagy két napra. De miután ezt a lépést megtették, saját magukat is másként kezdik látni, olyan embernek, aki segít. S ami egy kis hajlandósággal kezdődik, az teljes odaadássá változik.” (Ervin Staub)

20

[A HOLOKAUSZT]

A KONCENTRÁCIÓS TÁBOR

A projekt címe: A koncentrációs tábor – „Berger bácsi” Célközönség: középiskolás diákok, elsősorban 12. (13.) évfolyamos tanulók. Elsősorban a történelem tantárgy keretében felhasználható tananyag. Időkeret: 45 perc Elérendő célok: A tanulók ismerjék meg a koncentrációs tábor fogalmát. Tudják elhelyezni a deportálást, illetve a koncentrációs táborokat a magyarországi holokauszt történetében. A diákok gondolkodjanak el arról, milyen szerepet játszottak a különböző emberi kapcsolatok a túlélésben. Váljon tudatossá a diákokban, hogy a társadalmi traumák az egyén életében kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez erősíti a diákok szociális érzékenységét. Tantervi kapcsolódás: a gimnáziumi történelem tantárgy keretében a 12. évfolyamon kerül sorra a holokauszt témája. Jelen tananyag elsősorban a német megszállás és a holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás) témakörökhöz kapcsolódik. Felhasználandó klip: Klip_04 Interjúalany neve

Cséri Lajos

Interjú kód

Csri_Lajos-‐48478-‐05-‐V01-‐5000000002435992

Kazetta

05


23:35


03:56

Klip kezdete

„Álltunk sorba azért a kis levesért…”

Klip vége

„csak így integetett nekem, így”

A klip szövege: „Állunk sorba végre azért a kis három deci levesért, amikor az egyik barakknak a tövibe ül egy bácsi, és pontosan olyan hangja volt, hát el tudod képzelni rabruhába, meg mindenbe. Sárrétudvariban volt egy Berger malom, Berger Jenő volt a tulajdonosa, aki nagyon jó módú ember volt és mindig olyan illatos felhők ment utána, mikor recsegős cipőben, elegánsan, nagyon szép ember volt és nagyon jó módú volt. Jaj, mondom, ez Sárrétudvariból a Berger bácsi. Hát ez csak el ne menjen onnan, hogy fogom én megtalálni az ötezer ember közül. Alig vártam, hogy ideadják azt a kis levest, már szaladtam is oda, és még mindig ott ült. Szegény, ő már megette a kis meleg levest, oda megyek, mondom: „Kezit csókolom, tessék mondani, Berger bácsi tetszik lenni Sárrétudvariból?” Azt mondja nekem: „Fiam, én vagyok, de te ki vagy?”. Mondom: „hát Klein Lajoska vagyok.” „Jaj, – azt mondja – Weis bácsinak az unokája.” Hát, kérlek szépen, akkor feltápászkodott szegény, és neki az volt a hogyishívjákja, ismertetőjele mindig gyermekkoromban, hogy itt oldalt arany koronái voltak. És amikor ott beszélt, nem volt az arany korona. Mert ezt mind kiszedték Auschwitzban. Leszedték az 21


[A HOLOKAUSZT]

arany koronákat harapófogóval, csípőfogóval kihúzgálták, elmesélte szegény. Na, és mondom, „Berger bácsi és hol dolgozik?” Mondja, hogy milyen kommandóban. Mondom, tessék jönni abba a kommandóba, ahol én vagyok. Kérlek szépen, és, a kis kölök, elintéztem, hogy abba a kommandóba jöjjön dolgozni, ahol én voltam. És ha hiszed, ha nem, és, a kis kölyök, nagyon sokszor cementes zsákokkal elbarikádoztam, leültettem, és az ő normáit is én végeztem el, csak azért, hogy valakihez tartozzak, hogy valaki legyen. Érted? Hát mondta is, hogy „fiam, nagy bűnöm van nekem, nagy bűnöm. Tudom, hogy ti milyen szegények voltatok, és nem segítettelek benneteket, de hogy ha hazamegyünk, akkor milyen jutalom lesz majd neked, hogy foglak én tégedet járatni, iskoláztatni.” És ezt még egy ilyen kis tintaceruzával egy papírlapon meg is írta nekem, hogy ha ő nem jönne haza, a rokonainak megmutassam. És én ezt ide belevarrtam az én rabkabátomba. Felszabadulás után kisebb gondom volt annál, mint hogy azt kiszedjem. Szegény, kis kocsira felrakták, és úgy vitték el a négyes lágerba. Az is ott volt Kauferingben. Az egy megsemmisítő láger volt. Ottan akkora gödröket ástunk, mit ez a ház. És akkor nem tudom, hogy miért kellett, és miért volt arra szükség, a németek a raboknak, akiknek csont meg bőr volt, a talpukra még tintaceruzával ráírtuk a rabszámát. És ott halomra, úgy hogy az egyik a fejit, a másik a lábát, pst, bele a gödörbe. Oda vitték őt, és még akkor láttam utoljára, mikor egy ilyen halottakat szállító négykerekű kiskocsin – azt emberek húzták – annak a tetején ült, és már annyira erőtlen volt, hogy az a szegény Berger bácsi, hogy csak így integetett nekem, így…” Az interjúalanyra vonatkozó háttérinformáció: Cséri Lajos: Hajdúböszörményben született 1928-‐ban, gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. Születési neve: Klein Lajos. Édesapját 1940-‐ben munkaszolgálatra vitték Hajdúhadházra, ahol megbetegedett, majd 1942-‐ben meghalt. Őt ezalatt a család Szentesre küldte nagynénjéhez. 1942 után munkaszolgálatos leventeként dolgozott, majd 1944. március 19. után be kellett vonulnia a szentesi gettóba. Szentesről deportálták. Auschwitzba, majd Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe. A családjából csak ő és a bátyja tért haza. Már fiatalon szobrászkodott, a háború után elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, elismert szobrászművész. www.cserilajos.hu Óravázlat, feladatlapok: 1. Előzetes feladatok: (1. sz. melléklet) Az interjúrészletben elhangzó információk és a tananyag összekapcsolásához a diákok nézzenek utána a következő kérdéseknek: 1.1 Mit jelent a koncentrációs tábor kifejezés? A koncentrációs tábor büntetőtábor, fogolytábor vagy kényszermunkatábor, ahol a meghódított országok civil lakosságát vagy egy ország hátrányosan megkülönböztetett, üldözött polgárait gyűjtötték össze.

22

[A HOLOKAUSZT]


A náci Németországban kezdetben a német politikai foglyok számára felállított internáló táborok. A második világháború kitörése után a nácik koncentrációs táborokba zsúfolták vélt vagy valós ellenfeleiket, így az európai zsidókat is. A koncentrációs táborokban a munkaképes felnőtteket embertelen körülmények között dolgoztatták, majd a legyengült emberek jelentős részét megölték. 1.2 Mit jelent a megsemmisítő tábor kifejezés? A nácik a megfelelő vasúti összeköttetésű, viszonylag lakatlan vidékeken található munkatáborokban a Wannseeben elfogadott „végső megoldás” végrehajtására megsemmisítő táborokat létesítettek. A megsemmisítő tábor tehát kizárólag a fizikai megsemmisítésre specializálódott láger. Az áldozatokat korra, nemre és fizikai állapotra való tekintet nélkül a megérkezésüket követően elgázosították. A tömeggyilkosságokat ipari méretűvé fejlesztették, a táborok foglyaival gázkamrákban végeztek, majd a holttesteket krematóriumokban égették el. 1.3 Az egyetemes történeti ismereteik alapján jelöljék a térképen, hol voltak jelentős koncentrációs, illetve megsemmisítő táborok Európában. Koncentrációs táborok: pl. Buchenwald, Bergen-‐Belsen, Dachau, Mauthausen Megsemmisítő táborok: pl. Chelmno, Belzec, Sobibor, Treblinka, Auschwitz-‐Birkenau térképvázlat:

1.4 A magyar történelmi ismereteik alapján válaszoljanak a kérdésekre: mikor kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása Magyarországon; melyik táborba került a deportált magyar zsidók legnagyobb része. A magyar vidéki zsidóság tömeges deportálása 1944. május 15-‐én kezdődött meg. A deportált magyar zsidóság döntő többsége Auschwitz-‐Birkenauba került. 23


[A HOLOKAUSZT]

2. Az óra elején az előzetes feladatok megbeszélése. 3. A klip megtekintése. 03:56 (A riportalanyról elmondhatjuk, hogy gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. 1944-‐ben 16 éves, Szentesen került gettóba, onnan deportálták Auschwitzba. Később Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe.) (A filmben elhangzik az „aranykorona” kifejezés, amit a diákok talán nem ismernek. A film megtekintése előtt érdemes elmondani, mit jelentett – egyfajta fogpótlás aranyból.) 4. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (2. sz. melléklet) 4.1 A diákok figyeljék meg, hogy mit tudunk meg a filmrészletből, milyenek voltak az élet-‐ és munkakörülmények a koncentrációs táborban. Gyűjtsenek össze minél több elemet a filmrészletből. Három deci leves (nagyon kevés ennivaló), „csont és bőr” rabok; rabruha, rabkabát, rabszám; több ezer fogoly; az aranyfogakat durván (harapófogóval) kitépték; dolgozni kellett – nehéz fizikai munkát kellett végezni; magány; a rabok maguk ásták a sírgödröket; a halottakat megjelölték talpukon, majd tömegsírba dobták őket a foglyok; emberek húzták a halottakat szállító kocsit; a nagyon legyengülteket is vitték a gödörhöz. 4.2 A diákok figyeljék „Berger bácsi” alakját: milyen volt a háború előtt, otthon, és milyen lett a táborban. Berger bácsi

otthon, Sárrétudvariban

a táborban

külseje

„illatos felhő ment utána”, recsegős cipőben járt, elegáns, szép ember, szájában aranykorona

rabruhában, aranykoronáit kitépték, legyengült állapotban volt

viselkedése, belső tulajdonságai

nem törődött a többi (szegényebb) emberrel

„bűnnek” érzi, hogy nem segített korábban, most „jutalmat” ígér a hazatérés utánra „Lajoskának”

mivel foglalkozott?

malomtulajdonos, jómódú ember

rabként dolgozik a lágerben

(A „recsegős cipő” valószínűleg magyarázatra szorul majd.) 4.3 A diákok készítsenek rajzokat a sárrétudvari és a táborbeli „Berger bácsiról”. (Lehet egész alakot ábrázolni, vagy lehet jellemző tárgyakat, ruhadarabokat rajzolni.) 4.4 A táblázat, illetve a rajzok alapján a diákok vitassák meg, min mehetett keresztül ez az ember, amíg ez a változás bekövetkezett.

24

[A HOLOKAUSZT]


Utalhatnak a következőkre: a malom (és a jómód) elvesztése, zsidótörvények, antiszemitizmus, a zsidók tulajdontól való megfosztása, (kié lett a malom?), gettó, deportálás, szelektálás, munkatábor, éheztetés, az emberek „számok”, megaláztatás, stb. 4.5 A diákok vitassák meg, hogy − miért volt olyan fontos „Lajoskának”, hogy megtalálta „Berger bácsit” a táborban, − miért ígért jutalmat „Berger bácsi” a fiúnak? (Hogyan segítették egymást a túlélésben?) Lehet a kérdéseket külön-‐külön, egymás után vizsgálni. Vagy a vitát lehet csoportokban is végezni, pl. az osztály egyik fele a fiú, másik fele a bácsi szemszögéből vizsgálja a kérdést. Továbbgondolási lehetőség (önálló feladat, folytatás lehetősége): 1. 2. 3. 4.

A diákok írjanak naplót „Lajoska” egy napjáról a táborban. A diákok írják meg „Berger bácsi” igazoló levelét „Lajoska” számára. Történelem órán a filmrészletben elhangzottak megfigyelése alapján – az előzetes feladatok elhagyásával – megalkotható a koncentrációs tábor fogalma. A „társ a bajban” témára koncentrálva középiskolában etika vagy osztályfőnöki órán is felhasználható klip.

25


[A HOLOKAUSZT]

1. sz. melléklet Előzetes feladat Nézz utána a következő kérdéseknek: 1. Mit jelent a koncentrációs tábor kifejezés? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 2. Mit jelent a megsemmisítő tábor kifejezés! -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 3. Az egyetemes történeti ismereteid alapján jelöld a térképen hol voltak jelentős koncentrációs, illetve megsemmisítő táborok Európában a második világháború alatt!

4. A magyar történelmi ismereteid alapján válaszolj a kérdésekre: o Mikor kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása Magyarországon? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ o

Melyik táborba került a deportált magyar zsidók legnagyobb része?

-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐

26

[A HOLOKAUSZT]


2. sz. melléklet 1. Figyeld meg, milyenek voltak az élet-‐ és munkakörülmények a koncentrációs táborban! Gyűjts össze minél több elemet a filmrészletből! -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 2. Figyeld meg a filmrészletben „Berger bácsi” alakját: milyen volt a háború előtt, otthon, és milyen lett a táborban! Berger bácsi

otthon, Sárrétudvariban

a táborban

külseje

viselkedése, belső tulajdonságai

mivel foglalkozott?

3. Készíts rajzokat a sárrétudvari és a táborbeli „Berger bácsiról”! (Lehet egész alakot ábrázolni, vagy lehet jellemző tárgyakat, ruhadarabokat rajzolni.)

27


[A HOLOKAUSZT]

A projekt címe: A koncentrációs tábor – „A portré” Célközönség: középiskolás diákok, elsősorban 12. (13.) évfolyamos tanulók. Elsősorban a történelem tantárgy keretében felhasználható tananyag. Időkeret: 2 X 45 perc Elérendő célok: A tanulók ismerjék meg a koncentrációs tábor fogalmát, és bővítsék tovább ismereteiket a koncentrációs táborral kapcsolatban. A történelmi eseményeket ismerjék meg az egyes ember szemszögéből. Váljon tudatossá a diákokban, hogy a társadalmi traumák az egyén életében kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez erősíti a diákok szociális érzékenységét, felelősségtudatát. A diákok gondolkodjanak el a hatalomról, a hatalommal való visszaélésről. Ismerjék fel a társadalomban az előítéletet, az antiszemitizmust. Fejlődjön kritikai gondolkodásuk. Tantervi kapcsolódás: a gimnáziumi történelem tantárgy keretében a 12. évfolyamon kerül sorra a holokauszt témája. Jelen tananyag elsősorban a holokauszt témakörhöz kapcsolódik. Felhasználandó klip: Klip_05 Interjúalany neve

Cséri Lajos

Interjú kód

Csri_Lajos-‐48478-‐05-‐V01-‐5000000002435992

Kazetta

05


16:24


06:08

Klip kezdete

„Tudni kell azt…”

Klip vége

„Ez Kauferingben volt”

A klip szövege: „Tudni kell azt, hogy mikor hazamentünk tizenkét órai munka után, akkor még egy órahosszát ott álltak, állítottak bennünket az „appelplatz”-‐on, ahol kihirdették a – hogy mondjam – a különböző hirdetnivalókat, ott büntették meg az embereket, és amit el tudsz képzelni, mindent… És egyszer állunk ott már elkókadva – egymásba nem volt szabad kapaszkodni, támaszkodni – amikor németül kiabálják: 78 653. Én nem vagyok egy bátor, sose voltam, de ott különösen nem. Elkezdett a lábam remegni, tudtam azt, hogy nem loptam, rendesen dolgoztam, nem csináltam semmit, hát most mit akarnak. Mert akkor már következett az, aki huszonöt botütést kapott, vagy pediglen a két drótkerítés közé, a magas feszültségű árammal telített kerítés közé állították be. Aki beleszédült, kilencvenkilenc százaléka beleszédült. Még egy krumplit is adtak a szájába. Elvágódott, ott agyonütötte a villanyáram. Hát istenem, hát nem csináltam semmit.

28

[A HOLOKAUSZT]


Volt egy rém, rémes kápó, a Spéter, úgy hívták: Spéter, kolozsvári babakelengye-‐kereskedő volt, rosszabb volt a legvadabb SS-‐nél is. Ő volt ott, mikor kimentem, és jelentkeztem, mondtam, hogy én vagyok a 78 653. Akkor ő torkaszakadtából, az inak így kidagadva, rézvörösen: „Hogy ha nem mondasz igazat, akkor látod azt az akasztófát – mert az is volt a lágerben, akasztófa – ott fogsz lógni!” Nem tudtam, istenem, hát mit akar kérdezni, hát mindent megmondok én igazat, csak hát… Azt mondja: „Tudsz szobrot csinálni?” Mondom: igen! Akkor már minden félelem kiszállt belőlem. És akkor azt mondja: „na akkor holnap akkor nem kell kivonulni.” Jaj, Istenem! Hát maga az a tény, hogy egy nap már nem vagyok abban a cement kommandóban, hát az már életet jelent. Másnap elküldtek fertőtlenítőbe, új rabruhát kaptam, levágták a hajam. Ugyanazt a procedúrát megcsinálták, végigmentem mindenen. És kiderült, hogy a lágerparancsnokot, aki Auschwitz-‐ból jött oda, ahogy hallottam, egy rettenetes, egy ilyen kigúvadt, vörös képű, szemüveges, szőke pali. Hát egy borzadály volt. Két őr, két SS-‐katona vigyázott rám. Nekem nem szabad volt… Szereztek agyagot, mindent, amit mondtam, állványt, mindent. Nekem nem szabad volt abba a szobába bemenni, ahol az SS ült az íróasztalnál, csak az ajtófélfánál szabad volt megállni. És az egyik oldalon is, a másik oldalon is – nem állva, hanem ők ültek – úgy vigyáztak rám, hogy én a tizenhat éves gyerek a puszta kézzel, ez az el-‐, lesoványodott, legyengült gyerek nekimegy ennek, mert… Kitette a pisztolyt is az íróasztalra. Hogyha esetleg én megtámadnám, hogy akkor is lepuffanthasson engemet. Na, megcsináltam a portréját. Nem a tudásom, hanem a jó Isten vezette az én kezemet. Mert olyan messziről még nem csináltak portrét. Mert ahhoz az kell, hogy emberközelségben legyen valaki, hogy meg tudja az ember a külső formákat tanulni vagy le tudja másolni. Húztam, húztam. Jó volt, mert meleg volt, nem kellett kivonulni, meg sűrűbb zupát kaptam. Ez. És aztán neki hozták az uzsonnát, meg az ebédet. Ült ottan, mint egy nem tudom… Egy kegyetlen, szadista ember volt, bikacsökkel járt, aki útjába esett, azt verte kegyetlenül. Na, levágta a kenyerének a héját. Azt mondja, így: „Na, trórige hund” – érted, te szomorú kutya – és ledobta, így. Nem vagyok egyáltalán, hogy mondjam. Az éhség az egy olyan fantasztikus gyötrelem. Annál fájdalmasabb, rosszabb nincs a világon. De, utólag így kicsit becsülöm magam, soha nem vette föl, míg benn volt ott. Ha ő kiment a wc-‐be, abban a szempillanatban rögtön fölszedtem, a zsebembe tettem, azt hittem, hogy… Papírvékonyra levágott kenyérhéjra azt hittem, hogy a manna az égből és valami volt a gyomromban. Na, nem húzom hosszúra. Megcsináltam a portrét, kiszáradt. És az íróasztalára rátette. Levette az aranykeretes szemüvegét, szerencsére, hogy itt ez a szemüvegnek az ilyen rugós volt hátulról, ráakasztotta a szemüveget. Levette a tányérsapkát, azt is rátette. És gyönyörködött magába. És akkor nekem ő nagy jutalmat adott: három vagy négy hétig krumplipucolni voltam a konyhán, ami azt jelentette, hogy nem kellett a legnagyobb hidegben-‐fagyban a cement kommandóban dolgozni. Ez Kauferingben volt.” Az interjúalanyra vonatkozó háttérinformáció: Cséri Lajos: Hajdúböszörményben született 1928-‐ban, gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. Születési neve: Klein Lajos. Édesapját 1940-‐ben munkaszolgálatra vitték Hajdúhadházra, ahol 29


[A HOLOKAUSZT]

megbetegedett, majd 1942-‐ben meghalt. Őt ezalatt a család Szentesre küldte nagynénjéhez. 1942 után munkaszolgálatos leventeként dolgozott, majd 1944. március 19. után be kellett vonulnia a szentesi gettóba. Szentesről deportálták. Auschwitzba, majd Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe. A családjából csak ő és a bátyja tért haza. Már fiatalon szobrászkodott, a háború után elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, elismert szobrászművész. www.cserilajos.hu Óravázlat, feladatlapok: 1. Előzetes feladatok: (1. sz. melléklet) Az interjúrészletben elhangzó információk és a tananyag összekapcsolásához a diákok válaszoljanak a forrásokhoz kacsolódó kérdésekre: 1.1 A „végső megoldás”. A diákok a forrás elolvasása után válaszoljanak a kérdésekre.

„A Biztonsági Rendőrség főnöke … Heydrich SS-‐Obergruppenführer bevezetőjében közölte, hogy a birodalmi marsall [Göring] őt bízta meg az európai zsidókérdés végső megoldásának előkészítésével, és utalt arra, hogy a megbeszélésre meghívottaknak tisztázniuk kell az alapvető kérdéseket. … Mostantól a kivándorlás helyére lépett további megoldási lehetőség a Führer megfelelő előzetes engedélyével a zsidók keletre történő evakuálása. … Az európai zsidókérdés végső megoldásának vetületében mintegy 11 millió zsidó jöhet számításba. … A végső megoldás folyamatában a zsidókat megfelelő módon és megfelelő vezetéssel keleten kell munkára fogni. A munkaképes zsidókat a nemek elkülönítésével nagy csoportokban viszik utat építeni ezekre a vidékekre, miközben nagy részük a természetes létszámcsökkenés következtében kétségtelenül kimarad ebből. A mindenkori utoljára maradókat, minthogy kétségkívül a legellenállóbb részét képezik az állománynak, megfelelően kezelni kell, ugyanis természetes kiválasztódásukkal szabadon eresztésük esetén csíráját képeznék egy új zsidó szintézisnek. … A végső megoldás gyakorlati kivitelezésének folyamatában Európát nyugatról keletre átfésülik. A birodalmi területet, beleértve a Cseh-‐morva protektorátust, már a lakáskérdés és egyéb szociálpolitikai szükségszerűségek okán is soron kívül kell kezelni. Az evakuált zsidókat eleinte egymást követő vonatokon ún. átmeneti gettókba viszik, hogy onnan tovább, keletre szállítsák őket.” (A wannsee-‐i konferencia jegyzőkönyvéből, 1942. január)

Kérdések: Mi volt a konferencia célja? Mit értenek „végső megoldáson”? Hogyan képzelik el ezt a megoldást? Mit értenek „természetes létszámcsökkenésen”? Mekkora létszámmal számolnak a „zsidókérdés” kapcsán? Hogyan jelenik meg a szövegben a fajelmélet?

30

[A HOLOKAUSZT]


Válaszok: A konferencia célja, hogy kidolgozzák az európai zsidóság kiirtásának módját. A „végső megoldás” a zsidóság kiirtásának programja. A zsidókat Európában nyugatról keletre haladva összegyűjtik, gettókba zárják, nemenként elkülönítve munkára viszik. Ennek során sokan nem fogják bírni a nehéz körülményeket, meg fognak halni. Aki mégis túléli a nehézségeket, azokat sem fogják szabadon engedni, meg fogják őket ölni, hogy utódjaik se legyenek. Európában 11 millió zsidó megölését tervezték. A zsidókkal kapcsolatban használt „állomány” kifejezés utal arra, hogy a nácik „alacsonyabb rendű fajként” tekintettek a zsidókra.

1.2 Bekerülés a koncentrációs táborba. A diákok a forrás elolvasása után válaszoljanak a kérdésekre.

„Előttünk SS-‐katonák puskákkal, kutyákkal. És a teherautókon még több SS-‐katona felügyelt ránk puskákkal. Csíkos ruhás rabokat láttunk, akik lesegítették az embereket a vonatról. Akkor még nem tudtuk, kik ők. Mintha némák lettek volna. Nem beszéltek. Nem volt szabad beszélniük. Többségük zsidó volt. Rabok voltak, akiknek segíteniük kellett a németeknek. A nőknek és a férfiaknak külön kellett válniuk. … Ezek után a fiatalabbak közül kiválogatták azokat, akiknek jobbra, majd balra kellett állniuk. Akkor még nem tudtuk, hogy azok, akik jobboldalt álltak, tovább élhetnek, a többiek meghalnak. Körülbelül száz nőt válogattak ki munkára. … Egy üres barakkba raktak le minket, le a padlóra. És egész éjszaka vártunk, és nem tudtuk, mi fog történni. Reggel jöttek az SS-‐ek, férfiak és nők, és egy másik barakkba vittek minket. Ez volt a fürdő. Le kellett vetkőznünk, ruháinkat oldalra rakni, minket a másik oldalra vittek. Mindenki tetoválást kapott. Az én számom harmincezer-‐hétszázhetvenöt… A hajunkat leborotválták, csíkos rabruhát, facipőt kaptunk. És ez volt az egyenruhánk két éven át Auschwitzban.” (Rita Kesselmann visszaemlékezése a táborba kerüléséről. Idézi: Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 335. o.)

Kérdések: A „végső megoldás” mely elemei jelennek meg a visszaemlékezésben? Milyen módon bántak a foglyokkal? Mi lehetett a célja annak, hogy számot adtak a foglyoknak? Válaszok: A nők és a férfiak különválasztása, nőket válogattak ki munkára. Minden rabot megszámoztak, megjelöltek tetoválással, hajukat lenyírták, rabruhát és facipőt kaptak. SS-‐katonák őrizték őket. Zsidó foglyoknak is segíteni kellett sorstársaik táborba zárásában. A rabok megszámozásával „elvesztették” a nevüket, mely arra szolgál, hogy az egyes emberek másoktól megkülönböztessék magukat, az identitás fontos része. Hozzáköt a családhoz is. A szám helyettesítette, elvette az azonosságot. 31


[A HOLOKAUSZT]

2. Az óra elején az előzetes feladatok megbeszélése. 3. A klip megtekintése. 06:08 Két fogalmat érdemes előre megmagyarázni, hogy a klipben elhangzó információk jobban érthetőek legyenek: „Appelplatz” (a náci koncentrációs táborokban a láger központjában álló tér, ahol minden reggel és minden este sor került a rabok napi számlálására.) „Kápó” (a náci koncentrációs táborokban a foglyok közül az őrök által kijelölt fogoly, aki a többi rab egy-‐egy csoportját irányította. Az őrök utasításait teljesítenie kellett, cserébe kiváltságokkal bírt, pl. több élelmet, külön szállást kapott.)

4. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (2. sz. melléklet) 4.1 A diákok figyeljék a filmrészletet a következő szempontok szerint (itt elsősorban a táborban uralkodó körülményekre figyeljenek). Válaszaikat gyűjtsék az alábbi táblázatba. Az egyes megfigyelési szempontokat mozaikmódszerrel csoportoknak is kiadhatjuk (négyfős csoportokon belül szét lehet osztani a kérdéseket a négy tanuló között vagy egyszerűbben: 4 kérdés – 4 csoport), ekkor egy diáknak csak egy szempontra kell koncentrálnia. A film megtekintése után a csoportokon belül a tanulók, vagy az egyes csoportok elmondják válaszaikat, így mindenki ki tudja egészíteni a saját táblázatát. Hogyan büntették a Hogyan készítették fel táborban a foglyokat? a fiút arra, hogy a lágerparancsnok elé járulhasson? munka után hosszan állni kellett az „Appelplatz”-‐on, egymásba kapaszkodni tilos volt

fertőtlenítés új rabruha levágták a haját őrök kísérték

25 botütés áramütés a drótkerítések között akasztás

Hogyan készült a portré?

Hogyan bánt a lágerparancsnok a fiúval?

mindent beszereztek, amit kért (állvány, agyag)

kitette a pisztolyát az asztalra, a fiút őrök vigyázták

két őr között dolgozott, a parancsok kitette a pisztolyát az asztalra

kenyérhéjat dobott neki, a „szomorú kutyának”

csak távolról figyelhette meg a parancsnok arcát

a végén jutalomban részesítette (három hét krumplipucolás a konyhán)

a fiú húzta az időt

4.2 A kialakított csoportokban a diákok vitassák meg a következő kérdéseket: o

A büntetéssel kapcsolatban: Milyen célokat szolgálhatott ez a bánásmód? Megfélemlítés, a foglyok kimerítése, legyengítése – a „végső megoldás” forgatókönyve szerint a „természetes létszámcsökkenés” elérése.

32

[A HOLOKAUSZT]


A szobrász fiú felkészítése arra, hogy a lágerparancsnok elé vezessék:

o

Milyen céljai lehettek az eljárásnak?

Egyrészt a lágerparancsnok közelébe valószínűleg csak egy „tiszta” foglyot vihettek, ugyanakkor a fogoly ismételt megalázását is jelentette.

A portrékészítés körülményeivel kapcsolatban:

o

Miért húzta az időt a fiú a portré elkészítésével?

Melegben lehetett, sűrűbb levest kapott – így a lágerbe uralkodó szörnyű körülményekből minél hosszabb ideig menekülhetett.

A lágerparancsnok bánásmódjával kapcsolatban:

o

Miért tartotta fontosnak a fiú, hogy a lágerparancsnok jelenlétében ne vegye fel a neki dobott kenyérhéjat, pedig nagyon éhes volt? Nem alázkodott meg, a lehetőségekhez mérten megőrizte ezzel emberi méltóságát. Ez segíthette a túlélésben. 4.3 Mivel hosszabb filmrészletről van szó, hasznos lehet a további feladatok előtt újra megnézni a filmet. A második megtekintésnél hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy elsősorban a szereplőkre figyeljenek: a kápó, a lágerparancsnok, és a szobrász fiú alakjára. A következő feladatok házi feladatként is feladhatók. 4.4 Minden tanuló gyűjtsön 2-‐3 jelzőt a szereplők külső és belső tulajdonságainak jellemzésére! (3. sz. melléklet) a lágerparancsnok

a kápó

a szobrász fiú

külső belső külső belső külső belső tulajdonságok tulajdonságok tulajdonságok tulajdonságok tulajdonságok tulajdonságok tagbaszakadt, vörös képű

kegyetlen, vad, visszaél a hatalmával, kapzsi

vörös képű, szemüveges, szőke

kegyetlen, szadista, antiszemita, öntelt, önelégült

lesoványodott, kopasz

van önbecsülése, becsületes, engedelmes, bátor, művész

4.5 Bírósági tudósítás, vádbeszéd A feladathoz tételezzük fel, hogy a kápó és a lágerparancsnok a tábor felszabadulása után bíróság elé került. A diákok feladata, hogy írjanak „bírósági tudósítást” a bírósági tárgyalásról vagy „vádbeszédet” a bírósági tárgyalásra. A feladat megoldása során térjenek ki az alábbi szempontokra: o a „vádlott” életútja o vádak o a „vádlott” védekezése o ítélet A „tudósításokat” és a „vádbeszédeket” aztán fel lehet olvasni, össze lehet hasonlítani, vitázni lehet róluk. 33


[A HOLOKAUSZT]

Továbbgondolási lehetőségek (önálló feladat, folytatás lehetősége): Olvasmányok a témához: Mark Roseman: A végső megoldás. A Wannsee-‐jegyzőkönyv. Magyar Könyvklub. Budapest, 2003. Robert Merle: Mesterségem a halál. Európa Kiadó. Budapest, 1997.

34

[A HOLOKAUSZT]


1. sz. melléklet Előzetes feladat 1. A „végső megoldás”. A forrás elolvasása után válaszolj a kérdésekre!

„A Biztonsági Rendőrség főnöke … Heydrich SS-‐Obergruppenführer bevezetőjében közölte, hogy a birodalmi marsall [Göring] őt bízta meg az európai zsidókérdés végső megoldásának előkészítésével, és utalt arra, hogy a megbeszélésre meghívottaknak tisztázniuk kell az alapvető kérdéseket. … Mostantól a kivándorlás helyére lépett további megoldási lehetőség a Führer megfelelő előzetes engedélyével a zsidók keletre történő evakuálása. … Az európai zsidókérdés végső megoldásának vetületében mintegy 11 millió zsidó jöhet számításba. … A végső megoldás folyamatában a zsidókat megfelelő módon és megfelelő vezetéssel keleten kell munkára fogni. A munkaképes zsidókat a nemek elkülönítésével nagy csoportokban viszik utat építeni ezekre a vidékekre, miközben nagy részük a természetes létszámcsökkenés következtében kétségtelenül kimarad ebből. A mindenkori utoljára maradókat, minthogy kétségkívül a legellenállóbb részét képezik az állománynak, megfelelően kezelni kell, ugyanis természetes kiválasztódásukkal szabadon eresztésük esetén csíráját képeznék egy új zsidó szintézisnek. … A végső megoldás gyakorlati kivitelezésének folyamatában Európát nyugatról keletre átfésülik. A birodalmi területet, beleértve a Cseh-‐morva protektorátust, már a lakáskérdés és egyéb szociálpolitikai szükségszerűségek okán is soron kívül kell kezelni. Az evakuált zsidókat eleinte egymást követő vonatokon ún. átmeneti gettókba viszik, hogy onnan tovább, keletre szállítsák őket.” (A wannsee-‐i konferencia jegyzőkönyvéből, 1942. január) a) Mi volt a konferencia célja? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ b) Mit értenek „végső megoldáson”? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ c) Hogyan képzelik el ezt a megoldást? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ d) Mit értenek „természetes létszámcsökkenésen”? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ e) Mekkora létszámmal számolnak a „zsidókérdés” kapcsán? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 35


[A HOLOKAUSZT]

f)

Hogyan jelenik meg a szövegben a fajelmélet?

-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ 2. Bekerülés a koncentrációs táborba. A forrás elolvasása után válaszolj a kérdésekre!

„Előttünk SS-‐katonák puskákkal, kutyákkal. És a teherautókon még több SS-‐katona felügyelt ránk puskákkal. Csíkos ruhás rabokat láttunk, akik lesegítették az embereket a vonatról. Akkor még nem tudtuk, kik ők. Mintha némák lettek volna. Nem beszéltek. Nem volt szabad beszélniük. Többségük zsidó volt. Rabok voltak, akiknek segíteniük kellett a németeknek. A nőknek és a férfiaknak külön kellett válniuk. … Ezek után a fiatalabbak közül kiválogatták azokat, akiknek jobbra, majd balra kellett állniuk. Akkor még nem tudtuk, hogy azok, akik jobboldalt álltak, tovább élhetnek, a többiek meghalnak. Körülbelül száz nőt válogattak ki munkára. … Egy üres barakkba raktak le minket, le a padlóra. És egész éjszaka vártunk, és nem tudtuk, mi fog történni. Reggel jöttek az SS-‐ek, férfiak és nők, és egy másik barakkba vittek minket. Ez volt a fürdő. Le kellett vetkőznünk, ruháinkat oldalra rakni, minket a másik oldalra vittek. Mindenki tetoválást kapott. Az én számom harmincezer-‐hétszázhetvenöt… A hajunkat leborotválták, csíkos rabruhát, facipőt kaptunk. És ez volt az egyenruhánk két éven át Auschwitzban.” (Rita Kesselmann visszaemlékezése a táborba kerüléséről. Idézi: Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal. Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997. 335. o.) a) A „végső megoldás” mely elemei jelennek meg a visszaemlékezésben? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ b) Milyen módon bántak a foglyokkal? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ c) Mi lehetett a célja annak, hogy számot adtak a foglyoknak? -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐ -‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐-‐

36

[A HOLOKAUSZT]


2. sz. melléklet 1. Az alábbi szempontok alapján figyeld meg a filmrészletben, milyenek voltak a körülmények a táborban és milyen körülmények között készült a portré!

Hogyan büntették a Hogyan készítették fel táborban a foglyokat? a fiút arra, hogy a lágerparancsnok elé járulhasson?

Hogyan készült a portré?

Hogyan bánt a lágerparancsnok a fiúval?

2. Vitassátok mag a következő kérdéseket! a) A büntetéssel kapcsolatban: Milyen célokat szolgálhatott ez a bánásmód? b) A szobrász fiú felkészítése arra, hogy a lágerparancsnok elé vezessék: Milyen céljai lehettek az eljárásnak? c) A portrékészítés körülményeivel kapcsolatban: Miért húzta az időt a fiú a portré elkészítésével? d) A lágerparancsnok bánásmódjával kapcsolatban: Miért tartotta fontosnak a fiú, hogy a lágerparancsnok jelenlétében ne vegye fel a neki dobott kenyérhéjat, pedig nagyon éhes volt? 37


[A HOLOKAUSZT]

3. sz. melléklet 1. Az alábbi szempontok alapján figyeld meg a filmrészletben a szereplőket! Gyűjts 2-‐3 jelzőt a szereplők külső és belső tulajdonságainak jellemzésére! a kápó

a lágerparancsnok

a szobrász fiú

külső belső külső belső külső belső tulajdonságok tulajdonságok tulajdonságok tulajdonságok tulajdonságok tulajdonságok

2. A feladathoz tételezzük fel, hogy a kápó és a lágerparancsnok a tábor felszabadulása után bíróság elé került. Feladatod, hogy írj „bírósági tudósítást” a bírósági tárgyalásról vagy „vádbeszédet” a bírósági tárgyalásra. A feladat megoldása során térj ki az alábbi szempontokra: o a „vádlott” életútja o vádak o a „vádlott” védekezése o ítélet

38

[A HOLOKAUSZT]


Cséri Lajos és Dr. Józan Péter interjúja / interjúi a USC Soá Alapítvány -‐ a Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet archívumából származik / származnak. További információ: http://sfi.usc.edu Interview(s) of Lajos Cseri and dr Peter Jozan are from the archive of the USC Shoah Foundation -‐ the Institute of Visual History and Education. For more information: http://sfi.usc.edu 39

A HOLOKAUSZT. Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához

Recommend Documents