1
A Héhalmi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2
TARTALOMJEGYZÉK Oldal Bevezet
2
Iskolánkról – bevezet –
4
NEVELÉSI PROGRAM
7
Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevel testületének pedagógiai hitvallása –
7
Az iskolában folyó nevel és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
11
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
14
Iskolai egészségnevelési program
16
Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
18
Iskolai környezeti nevelési program
20
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
21
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
22
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszked tanítási óra.
22
Az egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek
23
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
28
Az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nökök feladatai
32
A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
42
Az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok – a szül , a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
44
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
49
Az iskolába jelentkez tanulók felvételének és átvételének elvei
51
HELYI TANTERV
53
A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelez és nem kötelez (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv)
53
A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei
65
3
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellen rzése és értékelése
66
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
73
A tanulók fizikai állapotának mérése
74
A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések
82
A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok
84
4
Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)
ISKOLÁNKRÓL - bevezet -
Iskolánk Héhalom község egyik legrégibb intézménye. A településen már több mint 100 éve folyik a héhalmi gyerekek nevelése, oktatása, hiszen az els feljegyzés az iskolai oktatásról 1839-b l való. Az iskola 1978-ig önálló intézményként m ködött. A körzetesítések idején a községet a szomszédos Palotáshoz tagosították, és iskolánkat 1978. szeptember 1-i hatállyal bekörzetesítették a Palotási Körzeti Általános Iskolába. Intézményünket csak közös igazgatás alá vonták, és mint tagiskola m ködtünk tovább. Tanulóinknak nem kellett átjárni a székhely iskolába. A nevel k egy része a szakos ellátottság érdekében mind a két iskolában tanított. A napközi otthonos ellátást az 1980/81-es tanévben vezettük be, és 1 napközis tanulócsoporttal m ködött. A rendszerváltás után a képvisel testület döntése nyomán a község önállósult. Így 1990. július 1-t l iskolánk ismét önálló intézménnyé vált. Az alsó tagozatban kialakult az a rendszer, hogy egy nevel legalább két évig, de lehet ség szerint akár négy évig viszi az osztályát. Ennek pedagógiai indítékát abban látjuk, hogy a kisiskolás gyermek nagyon köt dik egy megszokott személyhez. Szakmai munkánkat három nagyobb nevelési cél határozza meg. Ezek a következ k: értelmi, testi és erkölcsi. Az értelmi nevelés terén f szempontként tartottuk – tartjuk szem el tt, hogy tanulóink tananyag-elsajátítása alkalmassá tegye ket az alapfokú oktatás utáni középfokú továbbtanulásra. A testi nevelés terén els sorban a testnevelést, a mindennapos testmozgás fontosságát tartottuk szem el tt. A tanítási órán kívüli mozgást az iskolai DSK biztositja, amelyben tanulóink nagy többsége részt vesz. De a testi nevelés másik nagyon fontos ágát, az egészséges életmódra és higiéniára való nevelést is fontosnak tartjuk. Az erkölcsi nevelés terén fontosnak tartottuk a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását, a tanulók egymáshoz való viszonyát és a másság elfogadását illetve elfogadtatását. Mivel a Héhalomban él családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevel és oktató munkánk is igazodik ehhez a helyzethez: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között él , hátránnyal induló gyermekek felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képesség tanulók fejlesztését is. Ezekre a feladatokra pedagógusaink képesek, mivel tantestületünk nagy része több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, ugyanakkor a pályakezd és a fiatal kollégák jól beilleszkedtek és tartalmasan kiegészítik nevelési-oktatási kínálatunkat. A tantestület szakmailag felkészült, problémaérzékeny, újításra és megújulásra is kész. A nevel testület
5
munkához való viszonya, munkafegyelme jó. A pedagógusok feladatokat vállalnak, továbbképzéseken vesznek részt – melyek tapasztalatait az oktató-nevel munkában kamatoztatják. Tantestületünk további jellemz je a gyermekek szeretete, kitartó és egységes követelményrendszer kialakítása a fegyelem és a tanulás terén, egymás munkájának segítése, megbecsülése és a jó együttm ködési készség. Pedagógusaink f célja, hogy tanulóinkból velt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket neveljenek. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevel és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézet emberek cselekv együttélésének gyakoroltatására. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános m veltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola ködik. Az egyházasdengelegi tagiskola Iskolánk, a Egyházasdengelegi Általános Iskola Egyházasdengeleg község egyik legrégibb intézménye. E helyen már több mint 50 éve óta folyik az egyházasdengelegi gyerekek nevelése, oktatása. Intézményünk egyik se hosszú ideig a katolikus egyház, másik jogel dje az evangélikus gyülekezet népiskolájaként m ködött, majd a II. világháború végét l állami iskola lett. Az iskola félévszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevel és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézet emberek cselekv együttélésének gyakoroltatására. A nemzetiségi nyelv oktatását a ’90-es évek közepét l újra beindítottuk. Az országban ritka példaként, összevont szül i értekezlet döntött a szlovák nyelv újbóli tanításáról és a nemzetiségi kultúra ápolásáról. A gyerekek óvodás kortól tanulják a nyelvet kiemelt óraszámban. Szlovák vers és prózamondó, illetve népdalénekl versenyeken évek óta eredményesen szerepelnek a gyerekek. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a településen él tanköteles korú gyermekek általános m veltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében tagintézményünkben négy évfolyamos általános iskola m ködik, összevont osztályokkal, további tanulmányaikat a héhalmi székhely intézményben folytathatják. Az egyházasdengelegi tagintézmény 2004 óta Ökoiskola, 2012 óta Örökös Ökoiskola címmel rendelkezik és szándékai szerint az elkövetkez kben is határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus (környezetbarát, egészséges) életvitel pedagógiai értékeit a teljes intézményben. A Egyházasdengelegen él családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól eltér, ezért nevel és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehezebb körülmények között él , hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képesség gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szül k célja azonos: gyermekeinkb l m velt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok f célja: emberséget és tudást adni a felcsepered egyházasdengelegi nemzedékeknek.
6
NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevel testületének pedagógiai hitvallása A Héhalmi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevel és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink el re megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el t lük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevel , szül és nevel , nevel és nevel között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszer ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és b vítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevel ink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekb l. Ennek érdekében: - a tervszer nevel és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszer , a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthet alapm veltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a m vészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók m veltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat sz kebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskör fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
7
-
-
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megel zni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelked személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szül föld iránti szeretetet. a nemzetiségi nyelv oktatása kapcsán megismertetjük tanulóinkkal a szlovák nép kultúráját, hagyományait.
Az intézményben kisebbségi nyelvoktató munka folyik, mely intézményi keretek között biztosítja a szlovák nyelv tanulását, a történelem, kultúra megismerését, a hagyomány rzés-teremtést, az önismeret kialakítását, a toleranciát, az identitást, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A program célja az, hogy a többségi és a kisebbségi gyerekek kölcsönösen megismerjék egymás kultúráját, ezáltal megtanulják a másságot elfogadni és becsülni. A növendékek a fenti cél érdekében együtt, közös csoportokban tanulják a szlovák nyelvet és kultúrát. A tanítás magyar nyelven folyik, de a szlovák nyelv önálló tantárgy, melyet mindenki tanul.
3. Iskolánk – els sorban a szül kkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehet séget teremteni arra, hogy iskolánk életér l, tevékenységér l, eredményeir l minél többet megismerhessenek a szül k, valamint beiskolázási körzetünk településeinek érdekl polgárai, - ápoljuk és b vítjük eddigi kapcsolatainkat a helyi óvodával, a járásunkban található iskolákkal és közm vel dési intézményekkel, - nevel ink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett helyi és járási szint megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenl séget. Ennek érdekében
-
biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzet tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehet vé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.
5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, velt,
8
-
-
kötelességtudó, érdekl , nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni sz kebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jöv jét illet en, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, b víti, képes az ért olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttm ködik, szüleit, nevel it, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltér nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevel ink mindennapi nevel és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehet legtöbb diákunk rendelkezzen végz s korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
9
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVEL ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevel -oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történ megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvet feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdekl désre és aktivitásra építve a személyiségfejl dés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggy déssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az él és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség meg rzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megel zése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felel sségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. H ség, önzetlenség, megértés, tapintat, szinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szül k, nagyszül k megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az el ítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önm velésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szül föld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben él magyarságért érzett felel sség - és közösségvállalás. A hazánkban él kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenl ségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdekl dés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
10
Az iskolánkban folyó nevel és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását el segítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböz fejezeteiben kés bb meghatározásra kerül tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevel közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevel hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását célzó, beidegz módszerek.
Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellen rzés. - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek - Elbeszélés. bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - M alkotások bemutatása. - A nevel személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggy dés kialakítása).
- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemz munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kit zése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellen rzés - Ösztönzés. - A nevel részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követend egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életb l. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
11
Nevelési céljaink megvalósulását illet en akkor tekintjük nevel
és oktató
munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végz s diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen els dleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
-
rendelkezik olyan b víthet biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik t arra, hogy a középiskolás követelményeknek a kés bbiekben megfeleljen,
-
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
-
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jöv jét és sorsát illet en.
12
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Iskolánk nevel és oktató munkájának alapvet feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskör en fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvet erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggy déssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészít ) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttm ködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az él és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztet érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szül hely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvet állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdekl dés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történ nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
13
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszer ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük meg rzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelel szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség meg rzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az els segély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejl dés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést els sorban a következ tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehet ségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejleszt testmozgás az els -negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szerepl tantárgyak Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, els segély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a fels tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
14
-
minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; minden évben egy alkalommal játékos vetélked az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;
f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd ) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályf nöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai sz vizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános sz vizsgálaton kell részt venniük.)
15
AZ ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az els segélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban el forduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvet bb els segély-nyújtási módokat;
-
ismerkedjenek meg a ment szolgálat felépítésével és m ködésével;
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell ment t hívni.
az
élettannal,
anatómiával
kapcsolatos
legfontosabb
2. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszer ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek els segély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük els segély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelel szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az els segély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának el segítése érdekében -
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Ment szolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Els segélynyújtók Országos Egyesületével;
-
tanulóink bekapcsolódnak az els segély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélked kbe;
4. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítását els sorban a következ tevékenységformák szolgálják: -
a helyi tantervben szerepl alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
16
TANTÁRGY
biológia
kémia
fizika testnevelés -
-
ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és üt eres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott els segély-nyújtási ismeretek: teend k közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a ment szolgálat felépítése és m ködése; a ment k hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd ) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályf nöki óra megtartásában az els segély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
minden évben egy alkalommal els segély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Ment szolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Els segélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, els segély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a fels tagozatos tanulók számára.
17
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felel s életvitel el segítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztel szokásrendszer megalapozása;
-
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan m ködését el segíthetik;
-
a tanulók az életkoruknak megfelel szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehet ségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést els sorban a következ szolgálják:
tevékenységformák
a) a helyi tantervben szerepl Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályf nöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;
-
évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélked vel, akadályversennyel az alsó és a fels tagozatos tanulók számára;
-
minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi rjárat” szervezése a településen;
-
a szelektív hulladékgy jtés megszervezése az iskolában.
18
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevel és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevel k és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevel -oktató munkájának alapvet feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevel i irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszer nevel i fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevel knek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a feln ttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevel i segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kit zni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történ közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gy jthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemz , az összetartozást er sít erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
19
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszked tanítási óra. Az iskola nevel i a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben el térbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevel -oktató munkája a lehet ségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevel k az egyes szaktárgyak tanítási óráin el nyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - els sorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épül differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttm ködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelel tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következ figyelemmel lenni:
szempontokra kell
20
-
Olyan szervezési megoldásokat kell el nyben részesíteni, amelyek el mozdítják a tanulás bels motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
-
A tanulásszervezés kibontakoztatása.
-
Az oktatási folyamat megszervezése segítse el a tanulók el zetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehet séget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendez désére.
-
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttm köd technikáit, formáit.
-
Az iskolai tanítás-tanulás különböz szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell el térbe állítani.
-
A tanulásszervezés egyik f elve és teend je a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellen rzésben, az értékelésben.
-
A feladathoz illeszked tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzet tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
meghatározó
szempontja
a
tanulók
aktivitásának
(kooperatív) tanulás
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyomány rz tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következ alkalmakkor: tanévnyitón, 1956. október 23-a, 1848. március 15e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadid s tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat m ködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekb l álló diákönkormányzati vezet ség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.
21
d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel el segítésére a gyenge eredményt elér tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elér tanulók részére képesség fejleszt órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény el írása alapján heti két órában els sorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az els -negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények ködésér l szóló miniszteri rendeletben szerepl el írásoknak – a halmozottan hátrányos helyzet tanulók szociális helyzetéb l és fejlettségéb l ered hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejl désének el segítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vev tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felel s miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését. g) Sportversenyek. A tanulók iskolai és iskolán kívüli versenyekre való (járási, körzeti, megyei szinten történ ) felkészítését, részvételét, utaztatását és felügyeletét vállalja az iskola a különféle sportágakban /atlétika, futball/.
22
h) Szakkörök. A különféle szakkörök m ködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek m vésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervez dhetnek valamilyen közös érdekl dési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerül igények és az iskola lehet ségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevel testülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan feln tt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. i) Versenyek, vetélked k, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti stb.) versenyek, vetélked k, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélked k megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevel k szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. j) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevel i a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevel munka el segítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – els sorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthet ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegz vagy m vészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétl dnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az els segélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerül ismereteket a nevel k szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. k) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevel i a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevel munka el segítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. l) Osztálykirándulások. Az iskola nevel i a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevel munka el segítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. Az iskola nevel i a pályázati lehet ségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb
23
szociális körülmények között él családok – els sorban halmozottan hátrányos helyzet – gyermekei is részt tudjanak venni. m) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszer módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken f leg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünid kben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. Az iskola nevel i a pályázati lehet ségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között él családok – els sorban halmozottan hátrányos helyzet – gyermekei is részt tudjanak venni. n) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és m vészeti el adáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közm vel dési intézményekben, illetve m vészeti el adásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. Az iskola nevel i a pályázati lehet ségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között él családok – els sorban halmozottan hátrányos helyzet – gyermekei is részt tudjanak venni. o) Szabadid s foglalkozások. A szabadid hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevel testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerül igényekhez és a szül k anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadid s programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadid s rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerül költségeket a szül knek kell fedezniük. Az iskola nevel i a pályázati lehet ségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között él családok – els sorban halmozottan hátrányos helyzet – gyermekei is részt tudjanak venni. p) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. q) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. r) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevel és oktató tevékenységét l függetlenül – hit- és vallásoktatást
24
szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára kötelez .
25
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.
2.
A pedagógusok alapvet feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és ködési szabályzatban, valamint az intézmény más bels szabályzatában és vezet i utasításában el írt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezet által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást el készít , a neveléssel-oktatással összefügg egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevel testület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot meg rizze. - A jogszabályokban meghatározott határid kre megszerezze az el írt min sítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szül k el tt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszer ségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevel munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - El zetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelel en illeszked módszerek, szemléltetés, ellen rzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelel magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevel által tanított tanulók körében.
26
3.
4.
5.
6.
A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejleszt foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélked k, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélked kön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélked kre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélked kre stb. A hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejleszt foglalkozások szervezése a hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel el segítése a hátrányos helyzet , a halmozottan hátrányos helyzet , valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadid s programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadid s programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevel k, gyerekek és szül k együttm ködését, kapcsolatát er sít (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat m ködtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
27
-
Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szint kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 7. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felel sségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határid k betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határid re történ megoldása. 8. Folyamatos, aktív részvétel a nevel testület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevel testület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevel i munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltet és mér eszközök kidolgozása, közreadása. - Szakmai el adásokon való részvétel, bemutató órák szervezése, megtartása. 9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevel testület tagjainak. 10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltet eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevel testület szakmai életében, a döntések el készítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevel testület szakmai (pedagógiai) döntéseinek el készítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevel testületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezd (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevel k munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevel testület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevel testület közösségi életében, rendezvényekein.
28
13. Az iskola képviselete - A szül i szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szül i szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életér l, eredményeir l a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezet i feladatok ellátása - Vezet i feladatok vállalása a nevel testület szervezeti életében. - Az egyes vezet i feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellen rzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezet re bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelel kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szül kkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szül k és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szül k és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szül knek. - Kell figyelem érdekl dés, megbecsülés és jóindulat a nevel társak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
29
AZ OSZTÁLYF NÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYF NÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályf nök feladatai -
-
-
Megfelel magaviselet ; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelel irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, el segíti egészséges lelki és testi fejl désüket. El segíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejleszt , szabadid s programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszint és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttm ködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttm ködik az osztályban tanító nevel kkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szül ket az ket érint kérdésekr l. Érdemi választ ad a szül k és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi el menetelét, és err l rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szül ket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége el tt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szül ket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeir l. Figyelmezteti a szül ket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejl désének el segítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szül k figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban m köd szül i szervezet munkáját. A szül k tájékoztatására szül i értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott tör déssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igényl tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttm ködik a gyermekvédelmi felel ssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegít szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejl dését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeir l.
30
-
-
-
-
-
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és err l szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevel ket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az els félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevel testületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az els félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevel testületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történ elismerésére. A házirendet megsért vagy feladatait elmulasztó tanulót el ször szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, int ben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban el írt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályf nöki tanmenet szerint vezeti az osztályf nöki órákat, azokra el re felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti ket a pályaválasztási és továbbtanulási lehet ségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szül k döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályf nöki munka éves tervezetét (osztályf nöki munkaterv, osztályf nöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejl désér l. Betartja az alapvet erkölcsi normákat a tanulókkal, a szül kkel és a nevel társakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellen rzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellen rzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szül i aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszer ségét. 2. Az osztályf nöki munka tervezése
Az osztályf nök osztályf nöki nevel munkáját a minden tanév elején összeállított osztályf nöki munkaterv alapján végzi. Az osztályf nöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az el tanév végi értékelés az osztályközösség fejl désér l.
31
-
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályf nöki tanmenet (az osztályf nöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szül i értekezletek az adott tanévre. Az egyes szül i értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezet i. - Az osztályban m köd szül i szervezet vezet i. b) Az osztályf nöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Els félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Els félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejl désér l. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szül i értekezletekr l. 3. Az osztályf nök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebb l leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzet , ebb l halmozottan hátrányos helyzet tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzd tanuló - Sajátos nevelési igény tanuló - Az iskolában étkez , ebb l normatív támogatásban részesül tanuló - Az étkez kb l csak ebédel , illetve háromszor étkez tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településr l bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétl Statisztikai adatok az els félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kit tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
32
-
Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemz i A középiskolai felvételi eljárást megel írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az els ként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképz be) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejl désének értékelési szempontjai az els félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemz legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzd tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegz dése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzd tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szül i házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szül i értekezletek tapasztalatai, a szül k nevelési elvei, a szül k kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvet pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az el értékelés óta eltelt id szakban? Milyen új problémák jelentkeztek az el értékelés óta eltelt id szakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszer nek? 4. Az osztályf nöki órák témái a) Kötelez en minden osztályban feldolgozásra kerül témák a tanév legels osztályf nöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség bels szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, t zvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezet inek megválasztása. - Az iskolai munkatervb l az osztályt érint feladatok ismertetése.
33
-
Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.
b) Kötelez en minden osztályban feldolgozásra kerül témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejl dés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd ) segítségének igénybe vételével. - Els segély-nyújtási alapismeretek: teend k közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a ment szolgálat felépítése és m ködése; a ment k hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az els segély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, véd ) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az els és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkr l október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Osztálykirándulás el készítése. c) Az osztályf nöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könny tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az id vel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör meger sítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadid helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felel sségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand.
34
Követelmény: Alapvet megkövetelése.
viselkedési
normák
gyakoroltatása,
betartása,
Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, er forrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehet ségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lév különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6.
évfolyam
Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkier t, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényez k szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebb l adódó jellemz it! Ismerje az ember életszakaszainak f bb általános jellemz it. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvet magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, b rápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!
35
Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak vítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvet közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7.
évfolyam
Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztet tényez k. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeir l és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetev i örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelent ségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejez képesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdekl dés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi er t kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek f jellemz it. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdekl dési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az els segélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: El relátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rend ri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, f útvonal!
36
Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Mir l? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8.
évfolyam
Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, épít , romboló. Érdekl dés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akarater , felel sség. Különböz ségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, g g, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékel lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a b n. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehet ség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejl dése. Életkorok jellemz i. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehet ségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböz viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok f bb jellemz it! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejez képesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérd ív, gy jt munka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek f jellemz it. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehet ségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesít pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehet ségek. A pályaválasztás dokumentumai,
37
ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdekl dés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdekl dési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi er t kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi er vel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, épít iparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdekl dési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkit zések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadid szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segít kész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekr l! Tudjon ezek hagyományainak megfelel en viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételét l, neveltségi szintjét l függ en - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segít tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszül k, a szül k és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünid tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdül k biológiai és higiéniai problémái - Fejleszt játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai
38
-
Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl él magyarság Testápolás, szépségápolás a serdül korban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jöv nkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemz betegségei A fiatalkori b nözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó id beosztás, a helyes napirend Közösségfejleszt játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismer s, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az el adáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejl désben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszer táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió m sorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a n i szerepek.
39
-
Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az id s emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvet létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehet ségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az el relátó pénzgazdálkodás Szabadid értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képz vészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felel sség kialakítása
40
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL
TANULÓKKAL KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevel és oktató munkánk egyik alapvet feladata a kiemelt figyelmet igényl tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejleszt módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd ; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók egyéni fejlesztését.
-
-
1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejleszt foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevel k és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok); szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szül kkel való együttm ködés; családlátogatások; szül k és a családok nevelési gondjainak segítése; szül k tájékoztatása a családsegít és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 2. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejleszt foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélked k, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
41
-
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok); szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 3. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációját segít tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képez „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejleszt foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejleszt értékelése a szül kkel közösen; nevel k és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok); szabadid s foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szül kkel való együttm ködés; családlátogatások; szül k és a családok nevelési gondjainak segítése; szül k tájékoztatása a családsegít és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
42
AZ ISKOLA SZEREPL INEK EGYÜTTM KÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜL , A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 1. Az iskola közösségeinek együttm ködése Az igazgatóság és a nevel testület együttm ködése 1. A nevel testület különböz közösségeinek együttm ködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezet k, illetve a választott képvisel k útján valósul meg. 2. Az együttm ködés fórumai: - az iskolavezet ség ülései, - a különböz értekezletek, - megbeszélések, - stb. 3. Ezen fórumok id pontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdet táblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevel ket. 5. Az iskolavezet ség tagjai kötelesek: - az iskolavezet ség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseir l, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezet ség felé. 6. A nevel k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezet jük útján közölhetik az igazgatósággal. A szakmai munkaközösségek együttm ködése 1. Az iskolában tevékenyked szakmai munkaközösségek folyamatos együttm ködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezet i felel sek. 2. A szakmai munkaközösségek vezet i a munkaközösség éves munkatervének összeállítása el tt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellen rzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezet i az iskolavezet ség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységér l, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellen rzések, értékelések eredményeir l.
43
A nevel k és a tanulók kapcsolattartása és együttm ködése 1. A tanulókat az iskola életér l, az iskolai munkatervr l, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felel s vezet je és az osztályf nökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgy lésen, valamint a diákönkormányzat vezet ségének ülésén, - a diákönkormányzat vezet je havonta egyszer a diákönkormányzat vezet ségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályf nökök folyamatosan az osztályf nöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejl désér l, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola bels szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képvisel ik, tisztségvisel k útján – az iskola igazgatóságához, az osztályf nökükhöz, az iskola nevel ihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevel kkel, a nevel testülettel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat m ködik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélked k, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felel si rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadid s programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása el tt az osztályf nököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezet ségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása el tt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezet sége javaslatokkal élhet az osztályf nökök, a nevel testület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és m ködési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása el tt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása el tt,
44
- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása el tt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevel testülettel, illetve más küls szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segít nagykorú személy képviseli. A nevel k és a szül k kapcsolattartása és együttm ködése 1. A szül ket az iskola egészének életér l, az iskolai munkatervr l, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályf nökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szül i szervezet iskolai vezet ségének ülésén vagy az iskolai szint szül i értekezleten, - az osztályf nökök folyamatosan az osztályok szül i értekezletein. 2. A szül k és a pedagógusok együttm ködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szül k tájékoztatása gyermekük iskolai életér l, magaviseletér l, tanulmányi eredményeir l; segítségnyújtás a szül knek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szül és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szül i értekezlet. Feladata: - a szül k és a pedagógusok közötti folyamatos együttm ködés kialakítása, - a szül k tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehet ségeir l, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeir l, az iskola és a szaktanárok értékel munkájáról, saját gyermekének tanulmányi el menetelér l, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjér l, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeir l, problémáiról, a szül k kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegy jtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szül k és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadid helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
45
d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szül betekintést nyerjen az iskolai nevel és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életér l. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szül k tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefügg eseményekr l, illetve a különféle iskolai vagy osztály szint programokról. 3. A szül i értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok id pontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szül k a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola bels szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képvisel ik, tisztségvisel k útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályf nökéhez, az iskola nevel ihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szül k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevel testületével. 6. A szül k és más érdekl k az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és ködési szabályzatáról, illetve házirendjér l az iskola igazgatójától, valamint nevel it l az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és m ködési szabályzatának és házirendjének el írásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szül nek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és m ködési szabályzat, illetve a házirend egyegy példánya a következ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthet meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevel i szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevel k szakmai munkaközösségeinek vezet inél
46
2. Az iskola vezetésének és közösségeinek küls kapcsolatai, együttm ködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelel szint irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következ intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: KLIK 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. - Az intézmény m ködtet jével: KLIK 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. - A területileg illetékes önkormányzati képvisel testülettel és polgármesteri hivatallal: Héhalom Község Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala 3041 Héhalom, Pet fi u. 1.; Egyházasdengeleg Község Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala 3042 Egyházasdengeleg, Rákóczi út 79. - A megyei pedagógiai intézettel: Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. - A helyi oktatási intézmények vezet ivel és tantestületeivel: Héhalmi Óvoda 3041 Héhalom, Pet fi út 79. - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon Nevelési Tanácsadója 3060 Pásztó, F út 138.
A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felel s. 2. Az eredményes oktató- és nevel munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az alábbi közm vel dési intézményekkel: - Községi Könyvtár 3041 Héhalom, Pet fi u. 1. - Mihályfi Ern M vel dési Ház és Könyvtár, 3042 Palotás Szabadság út 24. - Teleki László Városi Könyvtár és M vel dési Ház 3060 Pásztó, Deák F. u. 14. - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: - Héhalom Községért Közalapítvány 3041 Héhalom, Pet fi u. 1. - Héhalom Községi Sportegyesület 3041 Héhalom, Szent István király u. 1. - Héhalom Közbiztonságáért Polgár r Egyesület 3041 Héhalom, Szent I. király u. 1. - Az alábbi termel , gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: - Bakos József vállalkozó 3041 Héhalom, Szent István király u. 26. - BIOMED Kft. 3043 Egyházasdengeleg, Sport u. 39. - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: - Római Katolikus Plébániahivatal, 3041 Héhalom, Pet fi u. 32. - Egyházasdengelegi Evangélikus Egyházközség 3043 Egyházasdengeleg, Rákóczi u. 31. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a tagintézményvezet és az igazgatóhelyettes a felel s. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevel ket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a véd vel és az iskolaorvossal, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megel zése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felel se rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató, a tagintézmény-vezet és az
47
igazgatóhelyettes a felel s. 5. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: Héhalmi Sportegyesület 6. A nevel k szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában m köd szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi szakmai munkaközösségek munkájába: - fels s munkaközösség, - alsós munkaközösség.
48
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az el írtnál rövidebb id alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevel testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevel testület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, miel tt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet el írásaiban szerepl szabályok szerint kell megszervezni.
6. A vizsgák id pontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák id pontja el tt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szerepl követelmények alapján a nevel k szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
49
TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
FELS TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
50
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZ
TANULÓK
FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelez beiskolázási körzetéb l – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkez tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az els osztályba történ beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az els évfolyamba történ beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szül személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakért i bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történ felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szül személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az el iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételér l a szül kérésének, a tanuló el tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kér körzeten kívüli tanuló el tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó min sítés , az igazgató a tanuló felvételér l szóló döntése el tt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályf nökének véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények ködésér l szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkez tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmér vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket el iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely
51
tantárgyból a szintfelmér vizsgán az el írt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelel , az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az el évfolyamra beiratkozni.
52
HELYI
TANTERV
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZ ÉS NEM KÖTELEZ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi er források kerettantervek közül az alábbi tantervekre épül:
minisztere
által
kiadott
„A szlovák nemzetiségi nevelés-oktatás kerettanterve a nyelvoktató és kiegészít nemzetiségi oktatáshoz” /1 sz. melléklet/ „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára” /2. sz. melléklet/ „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”./3. sz. melléklet/ 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelez tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhet órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több id jusson:
ÉVFOLYAM
1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhet órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Matematika Informatika Matematika Természetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Matematika Biológia-egészségtan
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhet órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra
53
4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szerepl választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Fizika A változat Ének-zene A változat
6. A választott kerettantervben szerepl tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása. (A jelenlegi kerettanterv tervezetek két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Ezeket a helyi tantervünkben le kell bontanunk egy-egy évfolyamra. E munkában várhatóan segítséget jelentenek majd a tankönyvkiadók tantervi javaslatai, hiszen ezek a – kiadók által engedélyezésre benyújtott – tankönyvek (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre lebontott) tematikájához fognak igazodni. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tankönyvkiadók ez irányú tevékenységét, és a kiadók tantervi javaslatait – azokat megjelenésük után – beépítjük a helyi tantervünkbe.) Határid : 1. és 5. évfolyamon 2013. augusztus 23. 7. Iskolánkban a tanulók a 2012/13-as tanévben az idegen nyelvi órákon a német nyelvet a 4., 5., 7. és 8. évfolyamon tanulják. Az angol nyelv oktatása jelenleg az 1., 2. és 3. és 6. évfolyamon zajlik. A 2013/14-es tanévt l az 1-2-3. évfolyamokon az idegen nyelvet – a törvényi órakeretek, a kerettantervi ajánlások és a nemzetiségi nyelv emelt óraszáma, valamint a szlovák népismeret bevezetése miatt – csak délutáni szakköri foglakozásokon oktatjuk.
54
Kötelez tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8
8
8
8
-
-
-
5 1 1 2 2 1 5 25
5 1 1 2 2 1 5 25
5 1 1 2 2 1 5 25
2 5 1 1 2 2 1 5 27
Kötelez tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályf nöki óra
Összes heti óra
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4
4
4
4
3 5 1
3 5 1
3 5 1
3 5 1
2
2
2
2
2 1 1 1 1
3 1 1 1
2 1 2 1 1 1 1
1 2 2 2 1 1 1
1
1
1
-
5 1 28
5 1 28
5 1 31
5 1 31
55
Finanszírozott id keret A B C D E F G H I J K 2011.évi Köznevelési törvény 1 CXC.törv. 2016/2017 ÚK K K K ÚK K K K 2 2013/2014 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 3 Heti óraszám Kntv.6.mellB 25 25 25 27 28 28 31 31 220 4 köt.óra 2 2 2 2 2 2 2 2 16 5 nemz.többletóra Kntv.6.mellD 27 27 27 29 30 30 33 33 236 6 kötelez nemz. Kntv.6.mellB+D egyéb Kntv.6.mell CA(B+D) 25 25 25 26 21 21 23 23 189 7 fogl.fordítható 52 52 52 55 51 51 56 56 425 8 osztályid keret Kntv.6.mellCA 110/2012.(VI.4.) NAT 10 Korm. r. köt.+vál. Max 30 30 30 35 35 35 35 35 265 11 magyar iskolában NAT8.§.(1) köt.+ vál. Nemz. NAT8.§.(3)da) 31 31 31 33 34 34 37 37 268 12 isk.MAX nemz.tantargyi idokeret J A B C D E F G H I 1 Nemzetiségi tantárgyak id kerete...az Irányelvek alapján 2013/20 2014/20 2015/20 2016/20 2 14 15 16 17 34 36 38 40 3 Szlovák nyelv és irodalom 7 7.5 8 6.5 4 Szlovák népism. 40.5 43 45.5 48 5 Nemzetiségi órák 6 7 2013/201 4 8 Évf. 1 2 3 4 5 6 7 8 Össz. 5 4 4 4 5 4 4 4 34 9 Szlovák nyelv és irodalom 1 0.5 0.5 0.5 1 1 1 1 6.5 1 Szlovák 0 népism. 6 4.5 4.5 4.5 6 5 5 5 40.5 1 Nemzeti1 ségi órák 1 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a 2 Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról III.3.a.,b.,c.+…....2013.(....) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
56
NAT%1-4 A
B
1 1-4 veltségi 2 területek
3
Tantárgy Nemzetiségi nyelv és irodalom
C 2 5
D
E 2 2 5 1
F
G 2 2 5 2
H
I 2 2 7 3
K L 110.0 0 Megjegyzések 2 4 1-4
18.52 18.52 18.52 17.24 18%5 % 5 % 5 % 5 % 22%
4
Magyar nyelv 25.93 25.93 25.93 és irodalom 7 % 7 % 7 %
5
Él idegen nyelv
6
Matematika
4
Ember és 7 társadalom 8
erkölcstan
7.41% 7.41% 7.41% 1 3.70% 1 3.70% 1 3.70%
9
Nemz.népism eret 1 3.70% 1 3.70% 1 3.70%
Ember a 10 természetben 11
J
0.00%
0.00%
0.00%
14.81 14.81 14.81 % 4 % 4 %
3.70%
3.70%
4%
* magyar kerettantervi ajánlás a 3. és 4. évfolyamon ennél 1 órával 24.14 20%- kevesebbet % 35% javasol 7 * magyar kerettantervi ajánlással megegyez 2 6.90% * magyar kerettantervi 13.79 13%- ajánlással 4 % 20% megegyez 4%6.90% 8% 1 3.45% *a tantárgy tartalma több veltségi területhez kapcsolódik, de egy egységként ennél a veltségterület nél szerepeltetjük ebb l adódik a magasabb %-os arány 1 3.45% 4%3% 8%
környezetisme ret 1 3.70% 1 3.70% 1 3.70% 1 3.45%
12 vészetek
11%
11%
11%
10%10% 17%
13 ének
1 3.70% 1 3.70% 1 3.70% 1 3.45%
57
14
rajz
1 3.70% 1 3.70% 1 3.70% 1 3.45%
15 néptánc
16 Informatika Technika,életvi 17 tel és gyakorlati technika 18 osztf 19 20 Testnevelés és sport +tánc 21
1 3.70% 1 3.70% 1 3.70%
0
0% 0 0.00% 0 0.00%
4% 4% 4% 1 3.70% 1 3.70% 1 3.70% 0 0.00% 0 0.00% 0 0.00% 14.81 14.81 14.81 4 % 4 % 4 % 100% 2 7
22 Kötelez óra Ebb l szabadon 23 tervezhet órakeret
Köt.+ Vál.Kntv. 6. mell(B+D)+N 24 AT 8.§(3)da 25 26 27 28
29 MAX.ÖSSZES EN 30
100% 2 7
*A Knv. tv. 27.§(11) bek. alapján tervezhet a testn. Id keretb l 1 3.45% *informatika oktatást a magyar kerettantervi ajánlás sem tartlamaz az 0 0.00% 2-5% alsó tagozaton 3%3% 6% 1 3.45% 0 0.00% 13.79 16%% 25% 4
100% 2 7
100% 2 9
110
2
2
3
3
3 1
3 1
3 1
3 3
*51/2012(XII.2 1.) EMMI 10 rendelet *Tanuló maximális terhelhet sége nemz. Iskolában a NAT. 8.§(3)da alapján Kntv. 6. mell.(B+D)+4 óra
3 3
*magas óraszámnak nik, de tartalmazza a mindennapos testnevelés óráit is
él idegen ny. magyar nyelv sport informatika
3 1
3 1
3 1
58
NAT%5-6 A 1 veltségi 2 területek
3
B
Tantárgy Nemzetiségi nyelv és irodalom
C 28
D
E 2 28 6
5 16.67%
14%5 16.67% 20%
Magyar nyelv és irodalom
4 13.33%
5
Él idegen nyelv
2 6.67%
6
Matematika
4 13.33%
Ember és 7 társadalom 8 9
történelem etika
13.57% 2 6.67% 1 3.33%
10
nemz.népismeret
1 3.33%
Ember a 11 természetben természetismeret 12
6.67% 2 6.67%
vészetek
16 Informatika Technika, életvitel és 17 gyakorlat
ének vizuális kultúra
G 2 60.00
5
4
13 14 15
F
6.67% 1 3.33% 1 3.33%
1 3.33%
1 3.33%
H
5-6.
*a magyar kerettantervi 14%- ajánlás id keretével 4 13.33% 20% megegyez 8%2 6.67% 16% *a magyar kerettantervi 13%- ajánlás id keretével 3 10.00% 18% megegyez 4%13.57% 8% 2 6.67% 1 3.33% *a tantárgy tartalma több veltségi területhez kapcsolódik, de egy egységként ennél a veltségterületnél szerepeltetjük ebb l adódik a magasabb %-os arány 1 3.33% 6%6.67% 9% 2 6.67% *a m veltségterület tartalmai nemzetiségi iskolában kiegészülnek a szlovák népismeret, 8%- irodalom tartalmi 6.67% 14% követelményeiben is 1 3% 1 3% *a magyar kerettantervi ajánlás id keretével megegyez a 6. évf., 1 4%- órával magasabb az 5. 1 3% 8% évf. *a m veltségterület 3%- tartalmi követelményei 1 3% 8% egy vagy két tantárgy
59
formában jeleníthet k meg 18 19
technika és életvitel osztf
Testnevelés 20 és sport +tánc KÖTELEZ 21 ÓRA Ebb l szabadon tervezhet 22 órakeret* Összesen finanszírozott 23 B+D
0.5 1.67% 0.5 0.5 1.67% 0.5 4 13.33% 30
97% 30
2
3
100%
30
Kntv. 6. mell (B+D)+NAT MAX. 24 8.§(3)da Választható 25 id keret
26 27 28 29 30 MAX. tanóra
5
15%- *A Knv. tv. 27.§(11) 17% 20% bek. alapján tervezhet *A Knv. tv. 6. sz. melléklet B+D 97%
*51/2012(XII.21.) 3.00 EMMI rendelet
30
34
34
4
4
id. nyelv Matematika egyéb egyéb 32
2% 2%
34
*Tanuló maximális terhelhet sége nemz. Iskolában a NAT. 8.§(3)da alapján Kntv. 6. 68 mell.(B+D)+4 óra *!!!nem kötelez a teljes id keret tervezése óratervi óraként *minden iskola a prioritásai alapján használja fel!
66
60
NAT%7-8 A 1 veltségi 2 területek
3
B
Tantárgy Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom
4
Él idegen nyelv
5
6 Ember és 7 társadalom 8 9
8
5 15.15%
12%5 15.15% 18%
4 12.12%
2
6.06%
történelem etika
12.12% 2 6.06% 1 3.03%
vészetek
19 Informatika Életvitel és gyakorlati 20 ismeretek
7
3
Ember a 11 természetben fizika ** 12 kémia ** 13 biológia ** 14 Földünk 15 környezetünk földrajz ** 16 17 18
D E 2.00 31
Matematika
nemz.népismeret
10
C 31
ének rajz
1
9.09%
3.03%
F G 2.00 66.00 7-8.
10%4 12.12% 15%
2
8%6.06% 16%
9%3 9.09% 13% 9%12.12% 13% 2 6.06% 1 3.03%
1
H
3.03%
*7. évf. magasabb id keret a magyar kerettantervi ajánlásnál * a választható id keretb l megemelhet *a magyar kerettantervi ajánlás id keretével megegyez
*a tantárgy tartalma több m veltségi területhez kapcsolódik, de egy egységként ennél a veltségterületnél szerepeltetjük, ebb l adódik a magasabb %os arány
12%13.64% 13.64% 18% 1.5 4.55% 1.5 4.55% 1.5 4.55% 1.5 4.55% 1.5 4.55% 1.5 4.55% 3%1.5 4.55% 1.5 4.55% 8% 5%9.09% 9.09% 10% 1 3.03% 1 3.03% 1 3.03% 1 3.03%
1
3.03%
1
3.03%
1
*a magyar kerettantervi 4%- ajánlás id keretével 3.03% 10% megegyez *8. osztályban techn. és 3%- életvitel nem jelenik 3.03% 8% meg a magyar
61
kerettantervi ajánlásban sem
21 22
technika osztf
Testnevelés és sport 23 +tánc Összesen 24 B+D Ebb l szabadon tervezhet 25 órakeret
Kntv. 6. mell (B+D)+NAT 26 8.§(3)da Választható 27 id keret idegen nyelv 28 egyéb 29 egyéb 30 31 MAX.tanóra
0.5 0.5
1.52% 1.52%
0 1
*8. osztályban techn. és életvitel nem jelenik meg a magyar kerettantervi ajánlásban sem
0.00% 3.03%
15%- *A Knv. tv. 27.§(11) 5 15.15% 20% bek. alapján tervezhet *A Knv. tv. 6. sz. 33 100.00% 33 100.00% melléklet B+D 5 15.15%
3
3
37
37
37
37
*51/2012(XII.21.) 6.00 EMMI rendelet *Tanuló maximális terhelhet sége nemz. Iskolában a NAT. 8.§(3)da alapján Kntv. 6. mell.(B+D)+4 óra
74
62
Nyelvoktató óraterv A Évfolyam 1
B 1
C 2
D 3
E 4
F 5
G H 6 7
I J K L M 8 Összesen 10.00% Ebb l szabadon tervezhet
Kötelez tantárgyak
2
3 Magyar nyelv és irodalom 8
7
7
7
5
4
4
4
44
4 Szlovák nyelv és irodalom 5
5
5
5
5
5
5
5
40
2
2
2
2
2
10
5
Él id. nyelv
6
Matematika
5
4
4
4
4
3
3
3
29
7
Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
8
8
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
8
9
Népismeret nemz.
1
1
1
1
1
1
1
1
8
10
Környezetismeret
1
1
1
1
2
2
11 12 13 14 15
Fizika Biológia
2
1
3
2
1
3
Kémia Földrajz
1 1
2 2
3 3
16
Informatika
17
Ének-zene
8
1
1
1
1
4
1
1
1
1
1
1
1
1
8
1
1
1
1
1
1
1
1
8
1
1
1
1
1
1
1
0
7
20 Testnevelés, sport néptánc 5
5
5
5
5
5
4
5
38
1
1
1
1
4
18 Rajz és vizuális kultúra 19
21
Technika és életvitel
Osztályf nöki
22
Ebb l 2 nemz.többletKntv.6.mell.D
2
2
2
2
2
2
2
16
23
Ebb l szabadon tervezhet órakeret
2
3
3
2
3
3
3
21
24 Köt. órák Kntv. 6.m.B+D 27 27 27 29 30 30 33 33
236
MAX. Kntv. 6.mell.B+D+ 31 31 31 33 34 34 37 37 NAT 8.§da
268
25
2
63
Id. nyelv 26 Matematika 27 Testnevelés, sport 28 Ének-zene 29 30 Rajz és vizuális kultúra 31 Technika és életvitel Választható órák 32 MAX. összesen 33
1
1
1
1
1
2 1 31 31 31 33 34 34 37 37
5
268
8. A választott kerettantervben szerepl tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevel k szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelel en évente felmen rendszerben:
a. b. c. d.
2013 augusztusára: Az els és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
A választott kerettantervben szerepl tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történ alkalmazásáról az el bbi ütemezésnek megfelel en a nevel testület dönt.
64
A NEMZETISÉGI /SZLOVÁK NYELVI/ OKTATÁS AZ INTÉZMÉNYBEN A szlovák nyelvi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a szlovák nyelv tanulását, a szlovákság történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyomány rzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a szlovák jogok megismerését és gyakorlását. A szlovák nyelvi oktatás segíti tanulóinkat abban, hogy megtalálják, meg rizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, elfogadják és másoknak is megmutassák a kisebbség értékeit, er sítsék a közösséghez való köt dést. Intézményünkben arra kell törekedni, a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság el nyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és szlovákkép, b) hogy a tanulók felismerjék az el ítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és szlovák jogok megsértésének jelenségét.
A szlovák nyelvi oktatás formája: A nyelvoktató szlovák nyelvi oktatás 1. A szlovák nyelvi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a szlovákság népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a szlovák oktatás céljainak megvalósításához. 2. A hagyományos nyelvoktató szlovák oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a szlovák nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az els évfolyamtól kell oktatni. A szlovák nyelv és irodalom oktatására a heti kötelez órakeretb l legalább négy tanórát szükséges biztosítani.
A szlovák nyelvi oktatás tartalmi követelményei A szlovák nyelvi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a szlovák oktatásban részt vev tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel vizsgáikra.
A szlovák nyelv és irodalom 1. A szlovák nyelvi oktatásban kiemelt szerepe van a szlovák nyelv, irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a szlovák azonosságtudat formálódásához, lehet vé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és – megtartó er . E feladatát a szlovák népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. 2. A szlovák nyelv tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a szlovákság nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve m velt köznyelvi szint használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a szlovákság és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, a szlovák nyelvén az olvasási kedv felébresztése és meger sítése. 3. A szlovák nyelv és irodalom oktatása igazodik a szlovák oktatás formáihoz:.
65
A hagyományos nyelvoktató oktatási formában a szlovák nyelv és irodalom helyi tantervét a szlovák nyelv és irodalom általános fejlesztési, követelmények alapján kell megfogalmazni. A követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait, valamint a szlovák oktatás célját és tartalmát figyelembe véve a Nemzeti Alaptanterv él idegen nyelv részletes követelményei. A szlovák nyelv és az irodalom oktatása az els évfolyamtól kezd dik.
A szlovákság népismeretének általános témakörei: A szlovák nyelv, a szlovákság tárgyi és szellemi kultúrája nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat, vizuális kultúra (építészeti emlékek, képz vészet, iparm vészet, népm vészet, filmm vészet), ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék), hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek, szociológiai és település-földrajzi ismeretek. A szlovákság történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja a szlovákság magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi történelme, irodalma földrajza, oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor, a szlovákság más országokban él csoportjai. Szlovák és állampolgári jogok a szlovákok jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer, a szlovákok intézményrendszere, nemzetközi kapcsolatok. A szlovák népismeret tanítása önálló tantárgyként, a Nemzeti Alaptanterv m veltségi területeibe integráltan folyik, valamint tanórán kívüli tevékenységek formájában is (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenik. Pedagógiailag kiemelt érték a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gy jt munka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az énekzene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a szlovák tartalmakra lehet helyezni.
66
A szlovák nyelv és irodalom Általános fejlesztési követelmények 1–4. évfolyam Beszédértési készség, beszédkészség a) Merjen a tanuló szlovák nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. b) Értse meg és tudja követni a tanár egyszer utasításait. c) Tudjon egyszer módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszédhelyzetekben. d) Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. e) Tanuljon meg és mondjon el emlékezetb l néhány dalt, mondókát, verset szlovák nyelven.
Olvasásértési készség a) Ébredjen fel a tanuló érdekl dése szlovákság kultúrája iránt. b) Ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. c) Legyen képes szlovák nyelven szöveg felolvasására életkorának megfelel en. d) Tudjon a szövegb l egyszer információkat kiemelni. e) Legyen gyakorlata egyszer , ismert nyelvi elemekb l álló szöveg néma olvasással való megértésében.
Írásbeli készség a) Legyen képes a tanuló szlovák nyelven egyszer szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. b) Tudjon egyszer , tényszer információkat írni az adott nyelven. a) Legyen képes minta alapján több mondatból álló, összefügg szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözl képeslap, bemutatkozás).
5–8. évfolyam Beszédértés, beszédkészség a) A tanuló tudja használni a szlovák nyelvét hétköznapi kommunikációs helyzetekben. b) Legyen képes mondanivalóját a tartalomnak megfelel formában megfogalmazni. c) Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, élményeir l beszámolni, információkat kérni és adni.
Olvasásértési készség a) Tudjon a tanuló nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni, feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként). b) Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, novellát, elbeszélést) szlovákság kultúrájából. c) Legyen igénye a szlovák nyelven való olvasásra. d) Legyen képes a tanultak köréb l bármely típusú szöveget kifejez en felolvasni (megfelel hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).
67
Írásbeli készség a) Legyen képes a tanuló szlovák nyelv alapvet nyelvi és nyelvhelyességi törvényszer ségeinek alkalmazására. Tudjon összehasonlítást tenni a magyar és a szlovák nyelv között. b) A szlovák nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismerje meg szlovákság szellemiségét, a kétnyelv ség el nyeit. Legyen képes tudásszintjének megfelel en egyszer bb szövegek fordítását megoldani.
A szlovák népismeret Általános fejlesztési követelmények 1–4. évfolyam 1. A tanuló tudjon ismereteket meríteni különböz forrásokból a szlovákságról, ismerje családja és környezete szlovák köt dését, zenei és tradicionális népi kultúráját, nyelvhasználati sajátosságait. 2. Ismerje a szlovákság szimbólumait, ünnepeit. 3. Ismerje szlovákság regionális és országos elhelyezkedését.
5–8. évfolyam 1. 2. 3. 4.
Ismerje a tanuló a szlovákság kulturális életének kiemelked eseményeit. A tanuló ismerje Szlovákia történelmét és társadalomföldrajzát. Ismerje a szlovákság magyarországi történelmét, f bb sorsfordulóit. Ismerje a hazai szlovák és emberi jogok rendszerét. Legyen képes megfelel formában érvelni, vitatkozni a szlovákságot érint kérdésekben. Fogalmazzon meg saját véleményt szlovákságot érint eseményr l, jelenségr l. 5. Ismerje a szlovákság anyaországon kívüli jelenlétét. 6. Ismerje az szlovákság nemzetközi kapcsolatait.
A szlovák nyelvet, mint idegen nyelvet tanulók A szlovák nyelv tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a szlovákság nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve m velt köznyelvi szint használatára törekszik.
68
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevel -oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a rajz és vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelez tanulói taneszközöket a nevel k szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelez en el írt taneszközökr l a szül ket minden tanév el tt (a megel tanév májusában szül i értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szül k kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következ szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell el nyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás min ségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló költségvetési keretéb l, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzet tanulók ingyenesen használhatják.
69
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLEN RZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevel és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellen rzését és értékelését. 2. Az el írt követelmények teljesítését a nevel k az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelel en a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellen rzik. Az ellen rzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az els -negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésér l átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4. A következ elméleti jelleg tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellen rzésénél: a nevel k a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellen rizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és f követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejez készségének fejlesztése érdekében a nevel k többször ellen rzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellen rizzük.) 6. A nevel k a tanulók tanulmányi teljesítményének és el menetelének értékelését, min sítését els sorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében el írt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejl dött-e vagy hanyatlott – az el értékeléshez képest.
70
7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböz tantárgyak esetében a következ k szerint történik: Az els évfolyamon, valamint a második évfolyam els félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, el menetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel min sítjük. Az els évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, el menetelét szöveges min sítéssel értékeljük. A szöveges min sítés a tanuló teljesítményét l függ en a következ lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELEL EN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, el menetelét osztályzattal min sítjük. 8. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következ k:
jeles (5), jó (4),
közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
10. A tanulók munkájának, el menetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb id t vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. A tanuló által szerzett érdemjegyekr l a szül t az adott tantárgyat tanító nevel értesíti az értesít könyvön keresztül. Az értesít könyv bejegyzéseit az osztályf nök havonta ellen rzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 12. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történ átváltását a következ arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevel k:
71
Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
13. A tanulók magatartásának értékelésénél és min sítésénél az els -nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A tanulók magatartását az els évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályf nök osztályzattal min síti és ezt az értesít be, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályf nök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályf nök javaslata alapján a nevel testület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba be kell jegyezni. 15. Iskolánkban a magatartás értékelésének és min sítésének követelményei a következ k: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevel ivel, a feln ttekkel szemben udvariasan, el zékenyen, segít készen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, int je vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a t le elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli int je vagy megrovása.
72
c)
Változó (3)
az a tanuló, aki. - az iskolai házirend el írásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - el fordul, hogy társaival, a feln ttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályf nöki int je van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend el írásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a feln ttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályf nöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 16. A tanulók szorgalmának értékelésénél és min sítésénél az els -nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 17. A tanulók szorgalmát az els évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályf nök osztályzattal min síti, és azt az értesít be, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az els félév és a tanév végén az osztályf nök javaslatára a nevel testület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesít be és a bizonyítványba be kell jegyezni. 18. Az iskolában a szorgalom értékelésének és min sítésének követelményei a következ k: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelel , egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
73
b)
Jó (4)
az a tanuló, aki: - képességeinek megfelel , viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jelleg megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeit l; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejl dése érdekében; - az el írt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevel i vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 19. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélked kön vagy el adásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 20. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következ dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevel i dicséret, - osztályf nöki dicséret, - igazgatói dicséret,
74
b)
c)
d) e) f)
- nevel testületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelked munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelked szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelked szorgalomért dicséretben részesíthet k. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kit eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége el tt vehetnek át. Az iskolai szint versenyeken, vetélked kön, illetve el adásokon, bemutatókon eredményesen szerepl tanulók osztályf nöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélked kön, illetve el adásokon, bemutatókon eredményesen szerepl tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
21. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szül tudomására kell hozni. 22. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend el írásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 23. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevel i figyelmeztetés; - osztályf nöki figyelmeztetés; - osztályf nöki intés; - osztályf nöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. 24. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelyt l azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 25. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályf nöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek min sülnek az alábbi esetek:
75
-
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevel i és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntet törvénykönyv alapján ncselekménynek min sülnek.
26. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szül tudomására kell hozni. 27. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet .
76
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyb l a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
77
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevel k végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)
2. A mérés eredménye alapján a nevel k a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét min sítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesít könyvön keresztül a szül k tudomására hozzák.
3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
1.feladat: HELYB L TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cip orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidej leg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, el zetes lendületszerzés –, majd er teljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás el re. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
78
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
79
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
2. feladat: HASONFEKVÉSB L TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN
(A
hátizmok
dinamikus
er -
állóképességének mérése) Maximális id tartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végz
személy az egymáshoz tett lábfejeket a
földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
80
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
81
3. feladat: HANYATTFEKVÉSB L FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok er -állóképességének mérése)
Maximális id tartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha sz nyegen a hátán fekszik, és mindkét
térdét
90
fokos
szögben
behajlítja.
Laza
tarkóratartás el re néz könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
82
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
évfolyam
4. feladat: FEKV TÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus er állóképességének mérése) Maximális id tartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mells fekv támasz (tenyerek vállszélességben el re néz ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, mer leges kar). Feladat: a tanuló mells fekv támaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
83
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
11 13 15 17 19
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
84
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
4. A tanulók min sítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám
Min sítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
85
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az els
és az ötödik évfolyamon
szervezi meg el ször nevel és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmen rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
II.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. -
A nevel k szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2. A 2016-2017. tanév során a nevel testületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjed – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
III.
A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevel testület bármely tagja;
-
a nevel k szakmai munkaközösségei;
-
a szül i munkaközösség;
-
az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képvisel i útján javasolhatják.
86
3. A pedagógiai program módosítását a nevel testület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása el tt. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekb l a fenntartóra
vagy
a
m ködtet re
a
jogszabályi
el írásokon
felül
többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a m ködtet egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követ tanév szeptember els napjától az els és az ötödik évfolyamtól kezdve felmen rendszerben kell bevezetni.
IV.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl
számára
hozzáférhet . 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. …/jelenleg szerkesztés alatt!/ 3. A pedagógiai programról minden érdekl
tájékoztatást kérhet az iskola
igazgatójától, igazgatóhelyettesét l, valamint az iskola pedagógusaitól a nevel k fogadó óráján vagy – ett l eltér en – a pedagógussal el re egyeztetett id pontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következ intézményeknél tekinthet meg: -
az iskola honlapján;
-
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola könyvtárában;
-
az iskola nevel i szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
-
az iskola igazgatóhelyetteseinél;
-
a nevel k szakmai munkaközösségeinek vezet inél
személyeknél, illetve
87
A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkez években az általános iskolákban a nevel -oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény el írása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követ tanévt l felmen rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetésér l szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az els , az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követ en minden tanévben felmen rendszerben – kerül bevezetésre.
Ezért 2013. szeptember 1-jét l: az els , az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevel -oktató munkájukat.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következ táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017
1.
2.
3.
4.
5.
ÉVFOLYAM 6. 7.
8.
9.
10.
11.
12.
2013 2007 2007 2007
2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007
2013 2013 2007 2007
2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007
2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013
88
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberét l érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
89
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Héhalmi Általános Iskola pedagógiai programját a nevel testület A 2013. év március hó 21 napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyz könyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyz könyv-vezet és a hitelesít k aláírása.) A Héhalmi Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Héhalom, 2013. március 21.
Tóth Imre igazgató
Jóváhagyta:
Nagy Kálmán tankerületi igazgató Kelt: Pásztó, 2013. szeptember ……
90
MELLÉKLETEK 1. SZ MELLÉKLET
Értékel lap a félévi és év végi értékeléshez
A tanulók érzelmi-akarati életének értékelése 1. Érzelmi élet a.) vidám- szomorú-kiegyensúlyozott-változó hangulatú-optimista-közönyös-gátlásosingerlékeny b.) érzékeny-dacos-agresszív-durva-gátolt c.) szívesen szerepel-közömbös a szerepléssel szemben –nem akar szerepelni d.) önbizalma megfelel -csekély-túlzott e.) a dicséret serkenti-közömbös iránta-dacot vált ki bel le f.) a bírálat serkenti – közömbös iránta-dacot vált ki bel le –elkeseríti g.) befele forduló – szorongó –átlagos-félénk h.) tanulási kedve:gyakran örül –bosszús-bánatos-közömbös 2. Akarata a.)kitartó ( feladatát nehézség árán is képes elvégezni ) – befolyásolható – gyenge b.)önfegyelme megfelel – fegyelmezetlen- társait zavarja –stabil – labilis 3. Igaszságérzet önkritika – érzékenység – önérzet – ábrándozás – kritikát elviseli – kritikát nem viseli el – én fejl dése megfelel – nem megfelel 4. Figyelem 1. A figyelem min sége: kitartó , önkéntelen, szándékos,akaratlagos, változó, koncentrált, dekoncentrált, szórakozott, lényegr l lényegtelenre terel dik, szétszórt,megosztása nehézkes, rövid, egyirányú, több irányú, megosztott, hosszantartó, képes elvont dolgokra figyelni 2. Megfigyel képessége: alapos, pontos, változó, felületes, pontatlan 3. Emlékezete: jó, megbízható, rossz, megbízhatatlan 4. Felidézése: gyors, átlagos, változó, lassú 5. Tanulás 1. Iskolai munkához való viszonya: jó,együttm köd , érdekl , kezdeményez , közömbös, változó, rossz 2. Tanulási és munkahajlandóság: szorgalmas, szívesen tanul, lelkiismeretes, megbízható, lusta, hanyag, kedvetlenül tanul, megbízhatatlan, irányításra szorul, bizonytalan 6. Magatartás 1.. Magatartása a munkában: megbízható, alapos, tervszer , rendszeres, leleményes, önállóan dolgozik, csoportban dolgozik, felületes, pontatlan, ötletszer , rendezetlen 2. Munkatempója: gyors – átlagos – lassú 3. Feladatvállalás: önként, biztatással, biztatással se
91
7. Beszédkészség-beszédfejlettség 1. Beszédtechnikája: beszéde tagolt, tagolatlan, megfelel , hibásan artikulál 2. Gondolatainak kifejezése: pontatlan,-pontos, világos, választékos Alakilag: jól érthet , átlagos, lassú, beszédhibás, hadar, gyors Tartalmilag: gazdag, választékosan fejezi ki magát, átlagos, rövid mondatokkal és kevés szóval fejezi ki magát, szavakban beszél, szegényes élményeit összafügg en elmondja, kérdésekre is csak szavakkal válaszol, kérdésekre sem mondja el Aktív szókincs: gazdag, megfelel , hiányos Passzív szókincs: gazdag, megfelel , hiányos 3. Beszédfolyamatok követése: magyarázatokat és utasításokat valamint feladatokat megért, önállóan alkalmazza azokat, tanári segítséggel ért meg, tanári segítség után sem alkalmazza azokat 4. Beszédhibák: pöszeség, orrhangzós beszéd, dadogás, hadar 5. Értelmi képesség-gondolkodás (érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás) 1. Megfigyel képessége: pontos – változó- pontatlan- lényegmegragadó – lényeget nem észrevev 2. Emlékezete: megbízható – megbízhatatlan – mechanikus – gondolati - logikus Bevésése: gyors - átlagos – lassú 2. Képzelete: szegényes, átlagos, a realitástól elrugaszkodó, gazdag, reális 3. Gondolkodás: összefüggések felismerése: könnyen - nehezen – segítséggel - sehogy következtetései: logikusak – általában logikusak – nem logikusak lényeglátása: felismeri a lényeget – nehezen ismeri fel a lényeget – nem ismeri fel a lényeget 6. Érdekl dés 1. Tantárgyi érdekl dése: kialakult – kialakulatlan 2. Kézügyesség: jó – átlagos – gyenge 3. Szervez képessége: jó,- átlagos, - gyenge 4. Sportban való jártassága: jó,- közepes,- gyenge 5. Zenei képessége: jó,- közepes,-gyenge 6. Célkit zések: léteznek, világosak, reálisak, irreálisak, hiányoznak
92
7. Közösségi magatartás 1. Magaviselete: Pozitív hozzáállás figyelmes, jó, kiegyensúlyozott, kötelességtudó, megbízható, példamutató, tisztelettudó, fegyelmezett, segít kész, együttérz , alkalmazkodó, vidám, komoly, nyugodt, konfliktuskerül Negatív hozzáállás élénk, durva, fegyelmezetlen, indulatos, közönyös, meggondolatlan, öntörvény , rossz, változó, dacos, tiszteletlen, köteked , önz , zárkózott, csavargásra hajlamos 2. A közösségi munkában irányító, vezet szerepre törekv , ötletgazdag, kezdeményez , résztvev , közömbös, szerény, önz , hátráltató 3. Kapcsolataiban tisztelettudó. figyelmes, udvarias, tiszteletlen, köteked , összeférhetetlen
93
2. sz. Értékel lap az 1. osztályos tanulók értékeléséhez Értékel lap
Általános Iskola Héhalom
els évfolyamos tanuló
1 2
Magatartás Szorgalom
3
Beszéd
OM azonosító:
példás, jó, változó, rossz példás, jó, változó, hanyag választékosan fejezi magát - rövid mondatokkal, kevés szóval fejezi ki magát - szavakban fejezi ki magát - kérdésre is csak szavakkal válaszol
Olvasás: 4
Bet felismerés
gyors - jó - lassú - hibás
Összeolvasás
hibátlan - kicsit lassú - nagyon lassú - nem kielégít
Megértés
mondatokat megért - szavakat ért meg - 2-3 bet s szavakat ért meg - nem érti meg, amit olvas
Írás: 5
Bet alak Bet kapcsolás
szabályos - némely bet je egyéni - nem tetszet s - torzított szabályos - bet távolság hibás - kevés kapcsolási hiba - sok hiba - rossz
Íráshasználat
szavakat önállóan ír - diktálás után ír - nyomtatottról írottra másol - írottról sok hibával másol - írottról sem másol
6
Matematika
eszközökkel és azok nélkül is önállóan jól dolgozik - eszközök használatával, kevés nevel i segítséggel dolgozik - sok nevel i segítséget igényel - segítséggel sem oldja meg a feladatokat
7
Környezetismeret
8
Technika
tiszta, rendes munka - kevés nevel i segítséget igényel - nehézkes eszközhasználat
9
Rajz
szín- és formaérzéke nagyon jó - szín- és formaérzéke jó - szín- és formaérzéke fejlesztésre szorul
10
Ének
teljesen hibátlan - bizonyos dallam vagy ritmikai elemek hibásak - általában hibás
11
Testnevelés
jól tájékozott - kevésbé tájékozott - ismeretei hiányosak
nagyon ügyes - ügyes - lassabban reagál
Dicséret tantárgyból: Fejl dnie kell tantárgyból: A nevel testület határozata: a
évfolyamba léphet.
Dátum: igazgató
osztályf nök
94
3. sz. Értékel lap a 2. évfolyamos tanulók havonkénti el meneteléhez Értékel lap
Általános Iskola Héhalom
Irodalom: Önálló olvasás Folyékony hangos olvasás Szövegértés Memoriter Szövegalkotás Szorgalom Nyelvtan: Helyesírás Az írás külalakja Szabályok ismerete Szabályok alkalmazása Tollbamondás Szorgalom Matematika: Alapfogalmak Problémamegoldás Számoláskészség Geometriai ismeretek Geometriai feladatok Szorgalom Természetismeret: Tudásanyag Ismeretek alkalmazása Összefüggések Szorgalom Idegen nyelv: Olvasásértés Íráskészség Társalgás Szorgalom Ének: Szorgalom Technika: Szorgalom Testnevelés: Szorgalom Rajz: Szorgalom
Dátum…………………………… Aláírás:…………………………………………
Nem értékelhet
Felzárkóztatásra szorul
Fejl dnie kell
Reményteljes
Nem értékelhet
Felzárkóztatásra szorul
Fejl dnie kell
Reményteljes
Tantárgyi értékelés tartalmi jegyei
Er ssége
havonkénti el menetelér l
Er ssége
név osztályos tanuló OM azosító:
95
4. SZ. MELLÉKLET Az ökoiskola kritériumrendszere 1. Általános elvárások A dokumentálás lehetséges módja
1. Az iskola tevékenységeir l és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül, mely tartalmazza az alábbiakat: a, az iskola min ségbiztosítási programjához illeszked en a tanulók és a nevel testület környezet-tudatosságáról készült beszámoló; b, az iskola mindennapi m ködése: víz-, gáz,- áram-, f anyag-használat, anyag- és hulladékgazdálkodás c, rendezvények, kirándulások környezeti hatásai (utazások módja, keletkezett hulladék) 2. Az Ökoiskola Cím elnyerésére szolgáló Munkaterv elkészítése az iskolavezetés, a tanárok, az alkalmazottak, a tanulók és a szül k bevonásával készül, mindenkinek joga van javaslataival, észrevételeivel hozzájárulni. 3. Az iskola arculata (bemutatkozó anyagok, épület, udvar, dekoráció) határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus (környezetbarát, egészséges) életvitel pedagógiai értékeit. 4. Az iskola aktív kapcsolatot tart fenn valamely elismert, aktív, a fenntarthatóságért tevékenyked civil szervezettel (pl.: KOKOSZ, Zöld Szív, MME, TKTE, KÖR, KÖRLÁNC, HUMUSZ FÖK, Ökotárs, Autonómia Alapítvány…)
Beszámoló Adattáblázatok Számlák, fotók Munkaterv- annak legitimációs záradéka Az elfogadásról készült jegyz könyv Szóróanyagok, iskolaújság Dekorációról, udvarról fotók Együttm ködési megállapodások
2. Tanítás-tanulás A dokumentálás lehetséges módja 1. Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit. 2. Az iskolai min ségfejlesztési munka része a helyi tanterv és az oktatási/nevelési tevékenység évenkénti felülvizsgálata, értékelése és korrekciója a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája szempontjainak, új eredményeinek figyelembevételével. 3. Az oktató-nevel munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az oktatás példát mutat saját környezete kezelésére, a nevelés hangsúlyt helyez a gyakorlati tevékenységek képzésbe történ integrálására a helyi településfejlesztéshez kapcsolódóan. 4. A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemen en figyelembe veszi, az iskola sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe céljai elérése érdekében. 5. Az iskolában a pedagógiai projektmódszer alkalmazása elfogadott.
6. A tanulók életkoruknak, képességeiknek megfelel en aktívan, a pedagógusokkal partneri viszonyban részt vehetnek az oktatási tevékenységek megtervezésében, megvalósításában. 7 A természet tanulmányozása tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. A szabadtéri tevékenységek, programok tervezett, állandó részei az iskola helyi tantervének és iskolai munkatervének. 8. A szabadtéri programok szervezésének fontos szempontja az egészséges életvitel. (Például egészségre ártalmas környezetben nem szervez az iskola testnevelési és sporttevékenységet a szabadban.) 9. A diákok a jöv l alkotott elképzelésekkel és forgatókönyvekkel dolgoznak, keresik a jöv beli fejl dés és változások alternatív lehet ségeit, s választási kritériumokat dolgoznak ki.
Pedagógiai program Helyi tanterv Felülvizsgálati jegyz könyv Értékel jelentés Rendezvényekr l készült beszámolók, médiaanyagok, fotók Helyi tanterv, tanmenetek, óravázlatok Iskolavezetés óralátogatási feljegyzései Éves munkaterv Tanmenetek Óralátogatási feljegyzések Óralátogatási feljegyzések
Éves munkaterv Tanmenetek, óravázlatok Fotók Fotók, feljegyzések
Diákmunkákról készült dokumentumok, fotók
96
3. Személyi feltételek, bels kapcsolatok
1. Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak a reál, humán, illetve m vészeti tárgyak és a testnevelés tanárai is, továbbá tagjai lehetnek a technikai személyzetb l is. 2. A környezeti nevelési munkacsoport figyelemmel kíséri, véleményezi, javaslataival segíti az iskola nevelési tevékenységét. 3. A diákok bevonása az ket érint döntések el készítésébe. A diákönkormányzatban van környezetvédelmi felel s. 4. Az iskola vezet ségi tagjai közül legalább egy személy kommunikációképes egy idegen nyelven. 5. Az iskola házirendjét folyamatosan (legalább évente) felülvizsgálják. 6. Az iskola házirendje kiemelten foglalkozik az iskolában és környékén lév természeti és épített értékek védelmével. 7. A nevel testület minden tagja ismeri a legfontosabb környezeti problémákat és a fenntartható fejl dés elveit. 8. A nevel testület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is. 9. Az iskola valamennyi dolgozója példát mutat a diákoknak a környezetbarát szemlélet, az egészséges életvitel és a fenntarthatóság szempontjait követ magatartás tekintetében. 10. Az iskola vezet je részt vett az ökoiskolák vezet i számára hirdetett vezet továbbképzésen. 11. A tantestület évente egyszer részt vesz a tantestület csapattá kovácsolását el segít tréningen vagy egyéb programon.
A dokumentálás lehetséges módja SzMSz, Éves mukaterv
Értekezletek jegyz könyvei, emlékezet k DÖK munkaterv
Felülvizsgálati jegyz könyv, záradékok Házirend Nevel testületi tájékoztató el adás jegyz könyve, jelenléti íve Óralátogatási feljegyzések Szemrevételezés, vezet i ellen rzés jegyz könyve Tanúsítvány, jelenléti ív Éves munkaterv, fotók, számlák
4. Tanításon kívüli tevékenységek
1. Az iskola minden tanév munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat (akciókat, vetélked ket, rjáratokat). 2. Az iskola környezet- és természetvéd , ill. egyéb az ökoiskola célok megvalósulását el segít táborokat szervez, segíti diákjai részvételét mások által szervezett hasonló jelleg táborokban. 3. Az iskola aktívan részt vesz a helyi közélet ökoiskolai célokkal összefügg programjaiban (pl. városvédelem, faluszépítés stb.). 4. Az iskola bels kommunikációs csatornái (iskolaújság, rádió, faliújságok) tükrözik az ökoiskolai célokat. 5. Az iskolában olyan pedagógiai tevékenységek folynak, amelyekben a diákok az iskola környezetkímél , egészséges m ködtetését tanulmányozzák, segítik el . 6. Az iskola a fenntarthatóság pedagógiájához kapcsolódó pedagógus és más szakmai továbbképzéseket szervez, illetve részt vesz ilyen képzések szervezésében, a tapasztalatok átadásában. 7. Az iskola részt vesz a helyi szükségletekhez illeszked továbbképzések kidolgozásában. 8. Az iskola sokféle fizikai, mozgásos tevékenység számára biztosít lehet séget (tornatermi, sportudvari, játszótéri, kültéri szervezett és kötetlen mozgáslehet ségek).
A dokumentálás lehetséges módja Éves munkaterv Éves munkaterv, Munkaközösségi munkaterv Dokumentumok a rendezvényekr l, fotók Iskolaújság egy példánya, rádió m sora, fotók Tanmenetek, óralátogatási feljegyzések, fotók Tanúsítvány, jelenléti ív
Szakmai anyag Éves munkaterv, DSK, ISK naplók, fotók
97
5. Társadalmi kapcsolatok
1. Az iskola együttm ködik más magyar és lehet ség szerint külföldi iskolákkal is.
2. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy munkájával hozzájáruljon a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével. 3. Az iskola felhasználja a különböz kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak. 4. Az iskola lehet séget ad a sz kebb és tágabb környezetében, valamint a nagyvilágban történ f bb, a környezetvédelemmel kapcsolatos, eseményekkel való foglalkozásnak. 5. Az iskola együttm ködik a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal és olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyez célokat szolgálnak.
A dokumentálás lehetséges módja Együttm ködési megállapodások Fotók, anyagok a diákok tevékenységeir l, számlák Éves munkaterv Partneri elégedettségvizsgálat adatai, elemzés Médiaanyagok Tanmenetek, óralátogatási feljegyzések Együttm ködési megállapodások
6. Fizikai környezet
1. Az iskolaépület környékén lév természetes növényzet változatos és megkímélt, és/vagy a telepített növényzet rendszeresen és szakszer en gondozott. 2. Az iskola folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, on-line kurzusokon való részvétellel, internetes együttm ködésekben). 3. Az iskolában van közösségi összejövetelekre alkalmas (klub)helyiség, vagy az iskola diákjai/dolgozói használhatnak ilyen helyiséget az iskola közelében. 4. Az iskolabútorok természetes és a környezetre ártalmatlan anyagokból készültek, az azokat használók (diákok, tanárok technikai személyzet) igényeihez igazodnak 5. Az udvar tartozékai a, biztonságos kerékpártároló vagy kerékpár tárolására alkalmas egyéb hely, b, madáretet , c, es vízgy jt , d, konyhakert, e, dísznövények, f, komposztáló, g, játszótér (természetes anyagokból), h, sportpályák (lehet leg természetes anyagú borítással), 6. Az iskolában történ építkezések és átalakítások figyelembe veszik a fenntarthatóság szempontjait: a, Az átalakítások, építések biztosítják, hogy az épületek harmonikusan illeszkedjenek környezetükbe. b, Az er források használata és a környezet terhelése minimális az épületek építése, használata és lebontása során. c, Az épültek építése, használata és lebontása nem jár az egészségre káros hatással. d, Az épületek ergonómiailag megtervezettek és esztétikusak. e, Lehet ség szerint már az építés/átépítés során figyelembe veszik az energiatakarékos üzemeltetést (pl. megfelel tájolás, szigetelés, nyílászárók stb.) 7. Az iskola figyelmet fordít arra, segíti a felel s szerveket abban, hogy a környékén:
A dokumentálás lehetséges módja Fotók, számlák
Leltári nyilvántartás
Fotó Fotók, számlák, ÁNTSZ jegyz könyv
Fotó Fotó, számla Fotó, számla Fotó, számla Fotó, számla Fotó, számla Fotó, számla Fotó, számla Fotó, számla
Építési terv Fotók Fotók Építési terv Építési terv
98
a, biztonságos kerékpár- és gyalogos utak legyenek, b, megfelel mennyiség , lehet leg szelektív, hulladékgy jt legyen. 8. Az iskola dekorációja összhangban van az ökoiskola arculatával (folyósok, osztálytermek, szaktermek)
Fotók Fotók Fotók
7. Az iskola m ködtetése A dokumentálás lehetséges módja 1. Környezetkímél anyaghasználat megvalósulása: a, Tudatos takarékosság az anyagokkal, termékekkel, vízzel, energiával. b, Környezetkímél anyagok használata a karbantartási munkákban és a takarításban. c, Környezetkímél játékok, taneszközök és segédeszközök használata. d, Környezetkímél anyagok használata az adminisztrációban és egyéb irodai munkákban. e, Környezetkímél anyagok használata kikapcsolódási és egyéb tevékenységekben f, A kémiai anyagok lehet leginkább környezetkímé kezelése, tárolása, felhasználása. 2. Egészséges és környezetkímél módon el állított ételek felszolgálása: a, Kellemes és a funkciójuknak megfelel f - és étkez helyiségek. b, Közelb l beszerezhet alapanyagok használata. c, Egészséges, tápláló ételek és italok az iskolai étkeztetésben. d, A vegetáriánus étkezés lehet ségének biztosítása. e, A speciális étrendi megkötésekkel rendelkez tanulók számára a megfelel ételek biztosítása. f, A büfében lehet kapni egészséges és környezetkímél árukat, ha nincs büfé, az iskola más módon hívja fel a figyelmet az egészséges és környezetkímél ételekre. g, A büfé nem forgalmaz egyszer használatos csomagolású italt, csak betétdíjasat. h, Eldobható cikkek használata csak abban az esetben engedélyezett, ha nincs más lehet ség. i, A f zés és az étkezés során használt eszközök, környezet és egészségkímél k. j, Az iskolakertben termesztett zöldségek felhasználása az iskola konyhájában. (A vonatkozó környezetvédelmi, élelmiszer egészségügyi szabályok betartásával.) 3. Az iskola a lehet legkisebb szinten tartja a hulladék-kibocsátását, a keletkez hulladékokat környezetkímél módon kezeli. a, Ahol lehetséges, törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. b, Hulladékok elkülönített gy jtése: Pl.: fémek, m anyagok, papírok stb. és átadása a hulladékkezel nek c, A szerves hulladék komposztálása a helyi viszonyoktól függ en. d, A veszélyes hulladékok gy jtése és elhelyezése a helyi hatóság rendelkezése alapján történik. 4. Az iskola takarékosan és ésszer en bánik a vízzel. a, Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszer használata. b, A csapok és WC-tartályok rendszeres ellen rzése, a csepegések, szivárgások azonnali megszüntetése. c, Es víz használata a lehetséges, arra alkalmas helyeken. 5. Az iskola takarékosan bánik az energiával. a, Takarékosság a h energiával. b, Takarékosság az elektromos árammal. c, Megújuló energiaforrások használatára való törekvés az áramfejlesztés és a
Kimutatás Számlák, megrendel lapok Számlák, megrendel lapok Számlák, megrendel lapok Számlák, megrendel lapok Számlák, megrendel lapok
Fotók Számlák, megrendel lapok Fotó, árjegyzék Étlap Étlap Fotó, árlap
Fotó Fotó Fotó Fotó
Fotó Fotó Fotó Fotó
Fotó, számlák Ellen rzési, karbantartási napló Fotó Kimutatás Kimutatás Kimutatás
99
tés számára. 6. Az iskola a lehet legkisebb mértékben szennyezi a leveg t. a, A kémények, szell ztet berendezések (ha vannak). anyagkibocsátása szabályozott és rendszeresen ellen rzött. b, A szabadtéri burkolt felületek (sportpályák, dühöng ) gondozottak, pormentesek c, Az iskolakert mentes az allergén növényekt l 7. Az iskola megközelítése környezetkímél módon történik. a, A tanulókra, a nevel testület tagjaira utazás tekintetében jellemz a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedési eszközök használata. b, Ha a gyalogos, kerékpáros, ill. tömegközlekedéses iskolába járás nem megoldható a gyerekek iskolabuszt használnak, megszervezik közös autós utjaikat. c, Gyalog, ill. kerékpárral könnyen elérhet , a természet tanulmányozására alkalmas helyek rendszeres látogatása. d, A közlekedés megtervezése a felesleges utazások elkerülése érdekében. e, A szükséges szállítások ésszer megszervezése. 8. Az iskola rendezvényei (diáknapok, kirándulások, sportrendezvények) a lehet legkisebb mértékben terhelik a környezetet.
Ellen rzési napló Fotó Fotó Fotó Fotó, megrendel lapok
Fotók Terv Terv Fotók
