A HAZAI GYÓGYSZERKINCS ALAKULÁSÁNAK tS OSSZETtTELtNEK ELEMZtSE A RACIONÁLIS tS KORSZERU GYÓGYSZERTERÁPIA SZEMPONTJÁBÓL (Antibiotikumok és antihipertenzivumok)
Gyógyszerészdoktori értekezés
Irta: Pap Lajosné, Patkós Mária okleveles gyógyszerész
Készült: a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár és Gyógyszerügyi Szervezési Oktatási Csoportjánál Igazgató: Dr. Zalai Károly egyetemi tanár és az Országos Gyógyszerészeti Intézetben Igazgató: Dr. Paál Tamás egyetemi tanár
Budapest -- - ------------------ ---------+o-9-8-B-----
T AR T A L 0 M
4.lap
1. Bevezetés 1.1
A korszeril gyógyszerterápia.
A gyógyszer-
készlet kiválasztása
4.lap
1.2
A témaválasztás indokai
7.lap
1.3
Az értekezés célja
7.lap
z.
8.lap
Történeti áttekintés és értékelés
2.1
A magyarországi
gyógyszertörzskönyvezési 10.lap
rendszer kialakulása
11.lap
I. táblázat 2.1.l
A századunk 30-as éveit megelözö idöszak
2.1.2
Az 1930-tól 1950-ig terjedö idöszak föbb 17.lap
rendelkezései 2.1.3
Az
1950-töl
napjainkig
eltelt idöszak ZS.lap
föbb rendelkezései 2.2
A gyógyszerkészitmények számának változása .35.lap
Magyarországon 2.2.1
A gyógyszerválaszték alakulása
1933
es 35.lap
1952 között 2.2.2
A gyógyszerkészitmények számának
válto-
zása 1952-töl napjainkig 2.3
38.lap
Gyógyszerválasztékunk vizsgálata gyógyszerformák arányának a szempontjából
2.3.1
14.lap
42.lap
Gyógyszerformák az 1933-tól 1952-ig terjedö idöszakban
43.lap
2
2.3.2
Gy6gyszerformák
elöfordulása
1952-töl
napjainkig 2.4
44.lap
Gy6gyszerformák
a
gyermekgy6gyszereknél
(adag, gy6gyszerforma) 2.5
4 6. lap
A törzskönyvezett gy6gyszerekben találhat6 50.lap
hat6anyagok számának elemzése 2.6
Jelenlegi gy6gyszerválasztékunk "kor" szerinti megoszlása
2.7
A
törzskönyvezett
52.lap gy6gyszerkészitmények
terápiás csoportok szerinti aránya
54.lap
II.-VI. táblázat és 1-3. ábra
58.lap
3. A magyarországi
antibiotikum-választék kia-
lakulása és értékelése 3.1
Az antibiotikumok
6.3. lap
tulajdonságainak
rövid
összefoglalása 3.2
6.3.lap
Az elsö antibiotikum megjelenése Magyaror70.lap
sz ágon 3.3
Az antibiotikum-választék 1950 és 1960 között
72.lap
3.4
Antibiotikumaink 1960-t61 1970-ig
74.lap
3.5
A jelenlegi antibiotikum-választék
76.lap
VII.-XII. táblázatig és XVII.
80.lap
4. Az antihipertenzivumok jelenlegi választékának kialakulása és értékelése
93.lap ---- -----
- -- -
4.1
A hipert6nia és gy6gyszeres terápiája
9.3. lap
4.2
Az antihipertenziv szerek megjelenése
9 7. lap
4.3
Az antihipertenziv szerek választéka 1950töl 1960-ig
100.lap
.3
4.4
Antihipertenzivumaink 1960-tól 1970-ig
4.5
A
jelenlegi
antihipertenzivum
101.lap
választék 102.lap
(19 70-1985) 4.6
A magyar antihipertenzivum-választék szehasonlitása
az osztrák
ösz-
és nyugatnémet
adatokkal
104. lap
XIII.-XVI. táblázat és a XVIII.
107.lap
5. A vizsgálat eredményeinek, megállapitásainak 118.lap
összefoglalása 5.1
A magyar gyógyszerválaszték fejlödésének álta118.lap
lános értékelése 5.1.1
A gyógyszerértékelési és -törzskönyvezé118.lap
si folyamat fejlödése 5.1.2
A törzskönyvezett
gyógyszerkészitmények
számának változása
122.lap
5.1.3
Az egyes gyógyszerformák megoszlása
123.lap
5.1.4
Egy- és többhatóanyagű
gyógyszerkészit-
ményeink
125.lap
5.1.5
Törzskönyvezett gyógyszereink kora
126.lap
5.1.6
Az egyes
terápiás
csoportokba
tartozó
gyógyszerek számának egymáshoz viszonyitott aránya 5.2
Az antibiotikum-választék fejlödése
5.3
Az antihipertenziv szerek csoportján bellili fejlödés
127.lap 128.lap
1.30.lap
Irodalom
1.35.lap
Osszefoglalás
1.39.lap
4
1. Bevezetés
1.1 A korszerü gyógyszerteripia.
A gyógyszerkész-
let kivilasztisa
A racionilis, azaz korszerü (hatékony és biztonsigos)
és
egyúttal gazdasigos gyógyszerteripia
elösegitése érdekében rendkivül fontos tényezök az ellitis, az elosztis, valamint a tirsadalom gyógyszerszükségletének a tervezése. Az elsö lépés - a kutatist vagy a licenc-itvételt követöen - a törzskönyvezés, mely az Orszigos Gyógyszerészeti
Intézet,
(tovibbiakban OGYI),
hatósigi jogköre, s ezt a felkért szakértök, véleményezö
tirsintézetek
gyütt litja el. pin
gyógyitó
szoros
közremüködésével
e-
A gyógyszerek mir régóta nem csuvagy
betegséget
megelözö
funkciót
töltenek be. A ma embere igen helytelenül elvirja, hogy életének folyamatit,
szervezetének sok funk-
ciójit gyógyszerrel befolyisolhassa és ezzel a napi komfortérzést biztositsa. -- - ----- - --------Gy4gy-s-z-ei:-p-a-l-ect-t-áni<:-i'ln---eie-ek----a- gy ó gy s z e r k é s z i t -
mények
jórészt
hazai,
kisebb
készitményekböl tevödnek össze.
hinyadiban
külföldi
s
A tökéletes gyógyszerhasznositás
alapfeltéte-
le, hogy kellö idöben, a megfelelö adagban rendelt gyógyszert a beteg az orvos utasitásainak megfelelöen alkalmazza, pota
azt
illetve amennyiben a
megki vánj a,
az
orvos
azt
beteg álla-
megváltoztassa
és ezt a beteg saját érdekében kövesse./3/ (A szakirodalom a betegnek az orvos tevékenységét támogató magatartását
"compliance" -riak,
annak
elmulasz -
tását "non compliance"-nak nevezi„) A
vések
gyógyszerek egyes
vissza,
ellenörz és ér e
országokban
4-5
vonatkozó
évszázadra
töreknyúlnak
eszközük általában a mindenkori gyógyszer -
könyv volt. Korábban a hangsúly az nöségén nyekre
volt,
nem
egyes hatóanyagok mi -
annyira
a
különbözö
vonatkozó követelmények
szitmények törzskönyvezése dött meg olyan,
a
készitmé-
A ké-
rögzi tésén.
század
elején kezdö-
fejlett országokban is, mint az E-
gyesült Államok, Svédország vagy Magyarország. A Talidomid, zonban
Menocil
bekövetkezni,
ellenörzési rendszer ezután egy
hogy
tragédiának a
mai
kellett
értelemben
a-
vett
kialakulhasson. A fö hangsúly
ideig még a
konyságot elhanyagolták.
biztonságon volt,
a haté-
Csupán az új
termék minö-
alkalmazllafóságá t
ellenörizték
6
forgalombahozatal szerek
előtt.
gyártásával,
Az ój rendszerek a gyógy-
raktározásával,
értékesitésé-
vel kapcsolatos tevékenységre is kiterjedtek. Egyegy gyógyszer megitélése az adott
országon
belül
is
idő
előrehaladtával
eljárások kerülhetnek bevezetésre, gyógyszereket fedezhetnek fel. tos
gyógyszerek alkalmazása
pasztalatok hogy
is
utalhatnak
hatékonyságuk
hitték, körűek
vagy
ój
terápiás
hatékonyabb
A régóta használa-
során összegyülö taarra
csekélyebb,
mellékés
u·.J
változhat.
az
egyes mint
esetekben,
azt
kölcsönhatásaik
korábban szélesebb
és sólyosabbak, mint azt a törzskönyvezést
megelőző
vizsgálatok alapján fel tételezték..
A te -
rápiában hosszabb ideje alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban
Ój
tipusó
indikáció
lehetösége
is
felmerülhet /4/. Az tékelés nek,
előzőekből
folyamata
állandó
következik, hogy a gyógyszerérsohasem
mozgásban
és
tekinthető
változásban
befejezettvan,
mely
dinamizmus alapja a gyógyszerválaszték alakulásinak .
7
1.2 A témaválasztás indokai
Ertekezésem elkészitése során azért választottam ezt a témát, mert: - a gyógyszerészet története általában csak egyegy fejezetet ragad ki a múltból, nem vizsgálja a jelent; - a gyógyszerutilizáció pedig a jelen gyógyszerválasztékot vizsgálja, a múltat nem; - mivel értekezésem a kettö ötvözete es ilyen témát tudomásom szerint még nem dolgoztak fel; - úgy gondolom, hogy mivel a készitmények gyógyszerré válásának,
értékelésének
folyamata állandó
mozgásban, változásban van, érdemes vizsgálni ezen dinamikus változást közelebbröl is.
1.3 Az értekezés célja
Célom,
hogy
a
múlt
fényében
értékeljem két
gyógyszercsoport jelenlegi magyarországi helyzetét, összehasonli tva néhány külföldi országgal.
Az an-
tibiotikum és antihipertenzivum csoportokra azért esett a választásom, mert - az antibiotikumok esetében gyakorlati alkalmazárnsiik-~amasodik
vi laghaboruban kezdö
talán az egyik legdinamikusabban fejlödö csoport, ~·
8
az mely
antihipertenzivumok viszont a
múltban
is
létezett,
olyan csoport,
azonban
a
terápiás
szemlélet az eltelt idö alatt jelentösen megváltozott, ami magával hozta a kutatások, igy az e csoportba tartoz6 gy6gyszerek változását is.
2. Történeti visszapillantás
A gy6gyitás
fejlödése
az
empírián alapszik,
ennek a folyamatnak a következtében alakult ki
a
"materia medica", a gy6gyszerválaszték. A tapasztalat hozzásegítette az ösembert, késöbb a varázsl6t, javasasszonyt, hogy növényi, állati, bit6,
illetve ásványi eredetü anyagok b6dit6, káizgat6,
hánytat6,
fájdalomcsillapit6
stb.
hatásával megismerkedjen. Ez az empíria lehetövé tette az elsö gy6gyit6 anyagok kialakulását, valamilyen primitív formában val6 ki vonását, feldolgozását. Ezen gy6gyi t6 anyagok elöállitása, az ezekkel val6 gy6gyitás féltve örzött titok volt, melyet elsösorban szájhagyomány útján adtak át az ut6dnak.
9
A középkorban egészen a XIV. századig csak igen
lassan
Európában.
fejlödtek
tovább
a
meglevö
ismeretek
A reneszánsz eszméi, a szabadabb gon-
dolkodás az orvoslásban is éreztette hatását. Paracelsus, Theophrastus Bombastus von Hohen(149.3-1541)
heim
volt az,
aki
elöször megállapi-
totta és kimondta azt, hogy a gyógyszerként haszegé~z
nált gyógynövénynek nem az
mennyisége, hanem
annak csak egy része, a "quinta essentia" vagy más néven az "arcanum" hatásos. Az "arcanum" izolálására ezért desztillátumot, kivonatokat és tinkturákat állitottak elö. A XVIII.
században az
opi umkalács
kész i tése
kapcsán jutottak el a morfin, illetve a belladonna levélböl az atropin kivonásához. A gyógyszerek elöállitása és azok alkalmazása
1 ·..····.!! .. .•.
már bizonyos mértékig standardnak volt tekinthetö, hiszen
az
elsö
gyógyszerkönyvek
megjelenésétöl
1 J~
pontosan rögzitve lettek az elöállitás és alkalma-
1 1
zás szabályai.
•I
A XIX .
században az
ipari
elsö gyógyszergyárak megjelenése,
forradalom
es
az
a bakteorológia
fejlödése nagy elörelépést jelentett a mai gyógyszergyártás és gyógyszerészet kialakulásához. ---.---
-.
·---------------
10
Végül a XX. század
űjabb
kutatásai,
űj
kül- és
belföldi farmakol6giai eredmények alapján fejlödik tovább mind
a
gy6gyitás,
közben
mennyiségileg,
mind
a
gy6gyszerválaszték
minöségileg
alapvetöen
változik.
2.1 A magyarországi gy6gyszertörzskönyvezési rendszer kialakulása
Az egészségügyi célokat szolgáld materia me-· dica körének r6gzitése
űj
szervezeti formákat, in-
tézmények felállitását tette szükségessé. A mai gy6gyszerellenörzési gy6gyszerészet félévszázados
és
rendszer
gy6gyszeripar
hat6sági
ellenörzési
a magyar
hagyományainak, tapasztalatai-
nak, valamint az állami egészségügyi rendszer központi szervezési lehetöségeinek az ötvözete. Az I.táblázat kronol6giai sorrendben foglalja össze a rendszer kialakulásának föbb állomásait/2/.
--- ----
-~-----------
--------
11
I„ táblázat A Magyarországon embergyógyászatban alkalmazott gyógyszerek ellenőrzési
és törzskönyvezési rendszere kialakulásának néhány
jellemző
állomása.
XIII-XIV.sz. A szabad királyi városok tanácsai felügyelik a nyilvános gyógyszertárakat. 1552
(Ordo policiae)
A gyógyszertárak hatósági felügyeletének kezdete.
1725
A gyógyszertárak intézményes hatósági zése irányelveinek kidolgozzása.
1752
A tisztiorvosi tése.
1868
Az Országos tása.
1871
Az I. Magyar Gyógyszerkönyv megjelenése
1876
Közegészségügyi Törvény hatályba helyezése, melyben a gyógyszertárakat a közegészségügyi intézmények közé sorolják„
1925
Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) alapitása
1927
Hatósági
ellenőr
gyógyszertárvizsgálat
beveze-
Közegészségügyi Tanács megalaki-
gyógyszerellenörzés kezdete -------Kém-i-a-i---0~-Z-t-á-l-Y-ának--al~pit ás a ) %
(az
OKI
12
I. táblázat (folytatás) 19.3.3
Az elsö magyarországi gyógyszer tabletta) törzskönyvezése
1940
Az OKI gyógyszertárak helyszíni vizsgálatainak kezdete
1948
A gyógyszeripar államosítása
1950
A gyógyszertárak államosítása
1951
A gyógyszerkülönlegességek forgalmának és ellenör zésének szabályozásáról szóló rendelet megjelenése.
1951
Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) megalakulása az ETT Gyógyszerészeti és Gyógyszerkönyvi Bizottságának és az ETT Gyógyszerkutatási és Törzskönyvezési Szakbizottságának létrehozása. A gyógyszerkincs revíziója. Gyógyszeripari Központi Gyógyszerismertetö Iroda létrehozása A gyógyszerész -szakfelügyelöi rendszer kialakítása, minöségellenörzö (fö)osztályok (MEFO) létesítése a gyógyszeriparban.
1954
Az v. Magyar Gyógyszerkönyv kiadása Gyógyszerkönyvi laborat ium létrehozása.
és
%
(Aci tophosan
gyógyszernagykereskedelem
1.3
I. táblázat (folytatás) 1962 196 7
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) megalapitása. A Klinikai Farmakológiai Hálózat es a Gyógyszerfigyelö Szolgálat kialakitása.
1968
Az Országos Közegészségügyi Intézet Gyógyszerellenörzö Föosztályának az Országos Gyógyszerészeti Intézethez való csatolása.
1970
A Gyógyszertörzskönyvezés új szabályozása; az ETT Gyógyszertörzskönyvezési Bizottság létrehozása.
1972
II/1972. Egészségügyi Törvény megjelenése.
1974
Az ETT Gyógyszeralkalmazási és Klinikai Farmakológiai Bizottságának létrehozása.
1978
A Központi Gyógyszerterápiás Bizottság szervezését elöiró rendelet megjelenése.
14
z.1.1 A századunk 30-as éveit megelözö idöszak
A gyógyszerekkel vékenység
hosszű
kapcsolatos mindenfajta te-
évszázadokon keresztül egybeforrt
a gyógyítást végzö egyén, az orvos munkájával. Magyarországon a XII.-XIII. századra esik az orvosi-gyógyszerészi gyakorlat, hivatás részbeni elkülönülésének kezdete és lényegében a XVIII. században fejezödött be. hosszű
A fentiekben vázolt
és
lassű
fejlödési
folyamat alatt kialakultak a gyógyszertárak, mint a
gyógyszerekkel
intézményei. mint
Az
kapcsolatos elsö
tevékenységek
gyógyszertárakat,
Európa többi államában,
elsö
ugyanűgy
a gyógyi tással
fog-
lalkozó szerzetesrendek kolostoraiban találhatjuk. Az elsö magyar okmány, mely a gyógyszerekröl és gyógyszertárakról rendelkezik, a Budai Törvénykönyv,
amelyet 1244-töl 1421-ig vezettek.
Ez az
elsö olyan hatósági intézkedés, amely az un. gyógyszerellátást volt hivatott szervezni. Az elsö, egészségüggyel és ezen belül gyógyszerészettel,
gyógyszerekkel
foglalkozó
okmány
megjelenését még jónéhány követte, azonban, hason-1oan:---más
orszagokhoz,
a
kovetkezo
leg.Jele!ITosebb
lépés a gyógyszerek elöállitása és az azokkal való
15
gyógyitás összefoglalása az elsö gyógyszerkönyvekben.
Magyarországon az elsö magyar gyógyszerkönyv
1871-ben
jelent meg,
(korábban osztrák gyógyszer -
könyveket használtak). Az
elsö
ma
gyógyszergyárat,
is
folyamatosan
müködö
magyar
1867-ben "Elsö Magyar Gyógyszeré-
szeti és Vegyészeti Gyár" RT. Wágner Dániel gyógyszerész
alapitotta,
majd
hamarosan
gomba
módra
szaporodott a gyógyszergyártók száma /1/. A gyárak kialakulásával élesen felmerül a felelösség kérdése is az alkalmazott gyógyszer károsodást,
esetleg halált okozó volta miatt.
A kér-
désben különbözö állásfoglalások voltak. Svájcban a felelösség az orvost terhelte, rgy érthetö, ték,
hogy az
amelynél
minöséget
és
is szerepet
az a
orvosok azt a gyógyszert rendel elöállitó
garantálta
viszonylagos
játszott a
az
állandó
ártalmatlanságot.
svájci
gyógyszeripar
Ez
elis-
merésében a gyógyszerek világpiacán. Az minden
Amerikai
Egyesült
olyan kárositó
Államokban
hatásért,
ugyanakkor
amely nem
szere-
pelt az alkalmazási elöiraton, az elöállitó volt a felelösségre
vonható,
igy
nem
csodálkozhatunk
a-
zon, hogy még ma is az amerikai alkalmazási elöi--ratoTon- a leghosszabb a mellekhatasokkal foglalkozó rész.
16
Magyarországon a nagybani gy6gyszer-elöállitás kialakulása számú,
a
idején
jelent
meg
a
90.000/1903.B.M.
gy6gyszerkülönlegességekröl
és
a
titkos
összetételü gy6gyszerekröl sz616 körrendelet. nek értelmében 190.3.november
l-ig a Belügyminisz-
ternek kötelesek voltak bejelenteni a
forgalombahozni
kivánt
En-
az elöálli t6k
gy6gyszerkülönlegessége-
ket és titkos összetételü gy6gyszerféléket. Titkos
összetételü
szi tményeket
gy6gyszereknek
tekintettek,
melyeknek
olyan
anyagát
kévagy
összetételét vagy elöálli tásának m6dját készi töjük titokban kivánta tartani.
A forgalomba hozatalt a
Népj6léti Miniszter engedélyezhette. A rendelet
lényege
az
alábbiakban foglalhat6
össze. - A gy6gyszerkülönlegességek készi tése es lombahozatala dés
alá
egészségügyi
tartozott,
vizsgálatok
melyet
alkalmával
felügyelet különösen
közremüködö
és a
forga-
intézke-
gy6gyszer -
hat6sági
köze-
gek foganatositottak. - A gy6gyszerkülönlegességet készitök az készitett
gy6gyszerkülönlegességekröl
tartoztak vezetni,
általuk
munkakönyvet
amelyböl a gy6gyszerkülönleges -
ségek készitési idejének és a készitéshez felhasznalt anyagok--mennyTs~gének ki kellett tü:riiiTe.
17
_A gyógyszerészek kötelesek voltak az iltaluk forgalomba hozott gyógyszerkUlönlegességekröl és titkos összetételU gyógyszerekröl jegyzéket vezetni. A felelösség kérdése, az elöillitók és az iltaluk
gyirtott
megnövekedése
gyógyszerek
sziminak
minden orszigban,
igy
ugrisszerU
hazinkban is
szUkségessé tette egy olyan rendszer kialakitisit, amely e téren bizonyos szabilyozist jelentett, azaz a gyógyszerek törzskönyvezését. Az elsö magyar gyógyszergyirak létrehozisa utin nagy elörelépés volt, hogy 1925-ben megalakult az Orszigos KözegészségUgyi OKI),
majd
Intézet
(tovibbiakban
1927-ben Schulek Elemér
kinevezésével
az OKI kémiai osztilya, amelynek feladativi tették a
hazai
hatósigi
szertörzskönyvezesi zel
új
szakasz
gyógyszerellenörzési rendszer
kezdödött
kiépi tését
és
gyógy-
/2/.
Ez -
a magyar gyógyszerelle-
nörzés, gyógyszertörzskönyvezés történetében.
2.1.2
Az
1930-tól
1950-ig
terjedö
idöszak
föbb
rendelkezései
A 224.390/1932.B.M. szimú rendelet intézkedett elöször arról, hogy Magyarorszigon gyógyszerktilön-
18
legességként kizár6lag engedélyezett és nyilvántartott készitményeket lehessen forgalomba hozni. A 200/1933. B.M. számú az egységes összetételü gy6gyszerek és gy6gyszerkülönlegességek ellenörzéséröl sz616 körrendelet föbb megállapitásait az alábbiakban foglalom össze. Az
Országos
Közegészségügyi
Intézet
1925.
XXXI. rendelet alapján történt megszervezése és müködésének megkezdése lehetövé tette a gy6gyszerkülönlegességek f orgalombahozatalával kapcsolatosan, hogy
a közegészségügyi
érdekeket
rendeletileg
is
biztosi tsa„ Az
Intézet
müködése
lehetövé
teszi,
hogy
mind az egységes összetételü gy6gyszereket, mind a gy6gyszerkülönlegességeket zési
rendszer
a gy6gyszertörzskönyve-
bevezetésével álland6 ellenörzésnek
vessék alá. A gy6gyszerkülönlegességek
forgalombahoza-
talának tudomásul vétele alkalmával követett eljár ásnak és az egységes összetételü gy6gyszerek valamint
gy6gyszerkülönlegességek törzskönyvezésének
és álland6 ellenörzésének célja az egységes gy6gyszerminöség biztositása.
19
- Egységes ték
azt
a
összetételű
készitményt,
gy6gyszernek tekintet-
amely
egyetlen,
vegyileg
j61 jellemzett hat6anyagot, avagy egyetlen növénynek vagy állati szervnek anyagait tartalmazza és a megkülönböztetést célz6 névvel,
jelzéssel
(képze-
leti elnevezés, sz6védjegy stb.) vagy pedig ilyen név
vagy
jelzés
nélkül
ugyan,
de
meghatározott
mennyiségben és csomagolásban került forgalomba. - Gy6gyszerkülönlegességnek tekintették a több vegyi, növényi vagy állati eredetü hat6anyagot illetöleg ezek keverékeit vagy vegyületeit tartalmaz6 készitményt, amely hat6anyagai révén valamely gy6gyitási cél elérésére alkalmas és megkülönböztetést célz6 névvel vagy ilyen név vagy jelzés nélkül, azonban meghatározott mennyiségben és csomagolásban került forgalomba. Nem tekintették gy6gyszerkülön·legességnek a gy6gyszertár által
ű.n.
kézieladásra
elöállitott gy6gyszereket. - Vitás esetekben a Nép j 6lét i Miniszter dön tött. Egységes összetételü gy6gyszer és gy6gyszerkülönlegesség forgalomba,
csak
abban
ha azt az
és a forgalombahozatal tározo-t t--di j;t-l~r6ttak.
OKI
az
esetben
kerülhetett
törzskönyvbe bevezette
tudomásul vételéhez megha-
20
Mind mind az
a
az
egységes
összetételü
gyógyszerkülönlegesség
erre
a
célra
gyógyszer,
törzskönyvezését
szolgáló ürlappal
az
OKI-tól
kellett kérni. - Az OKI mindazokban az esetekben,
amikor
a
kérelmezett készitmények vegyi összetétele nem felelt meg a kérvényhez csatolt müszaki lei r ás adatainak, megtagadhatta a törzskönyvezést és erröl a kérelmezöt értesitette. - Amennyiben az OKI-ban végzett vegyi vizsgálat
eredménye megfelelö
volt,
az
OKI
a kérvényt
mellékleteivel együtt megküldte az Országos Közegészségügyi
Tanácshoz,
használhatóságról,
amely
a
gyógyitásra
gyógyszerhatás
és
való
a gyógyszer -
árszabás tekintetében nyilvánitott véleményt. Amennyiben
ez
a vélemény kedvezö
volt,
a
kérvényt visszajuttatta az OKI-hoz, amely a forgalombahozatalt tudomásul vette, a gyógyszert a törzskönyvbe bejegyezte és erröl a kérelmezöt értesitette. - A törzskönyvezési vizsgálathoz a kérelmezönek, a gyógyszer ható- és vivöszerének a vizsgálathoz
szükséges
mennyiségét
az
kellett bocsátani, dijtalanul.
OKI
rendelkezésére
21
A azok
gyógyszerrel
kapcsolatos
hirdetménynek,
terjesztési módjának korrektnek kellett
nie.
A csomagolásokon
a
törzskönyvi
len-
számot
fel
kellett tüntetni./5/ A 23.513/1935.B.M.sz. ú.n.
kommerszinjekciók,
külföldröl
behozott,
rendelet
intézkedik
homeopathiás
kábitószert
szerek
nem
és
az a
tartalmazó
gyógyszerek ellenörzéséröl. Kommersz injekcióknak tekintették az ampullába
töltött
egységes
gyógyszert
vagy
gyógyszerkü-
lönlegességet, amely nem volt védjeggyel ellátva. A külföldi behozatalát
a
gyógyszerkészitmények Népjóléti
Minisztérium
esetenkénti engedélyez-
hette. Az OKI a külföldi
készitményeket,
külön erre
a célra szolgáló törzskönyvbe bevezette és ellenörzési
jeggyel
látta
el
ezeket
a
készitményeket.
A külföldi elöállitó a vizsgálati bizonylatokat az OKI rendelkezésére bocsátotta. A 245.1938.B.M.
számú rendelet az emberorvos-
lásban használatos bakteorológiai természetü védö, oltó,
gyógyitó
melése,
\;
'··----"---·~-------
diagnosztikai
forgalombahoza tala
ban intézkedett. -~ .... ~~- ... ~·---·-·---
és
és
készitmények ter-
el lenörz ése
tárgyá-
22
Gy6gyszereink szitmények
is,
kémiai
illetve
hetö.
Ezek
ú. n.
között
melyeknek fizikai
közé
hat6anyaga
olyan
ké-
(hat6értéke)
eljárásokkal nem volt mér-
tartoztak
or ganoterápiás
kivonatok,
szerepeltek
egyes
kész i tmények,
állati
eredetli
növényi
eredetli
egyes vitaminok, továbbá s zerol6giai és
bakteorol6giai készitmények. A felsorolt tékének zött,
kémiai
részben,
meghatározása mert az
nem definiált, olyan kémiai
egyes anyagoknak,
részben,
illetve hat6ér -
nehézségekbe
ütkö-
illetö hat6anyag kémiailag mert
nem
voltak
ismertek
illetve fizikai eljárások, amelyekkel
a hat6anyag igen kis mennyisége vagy esetleg a kisérö anyagok zavar6 hatása miatt a meghatározásakat el
lehetett volna végezni.
meghatározást végezték„
kisérleti
Ilyen esetekben a
állatokon
vagy
szervekben
Ezen anyagok álland6 minöségét biol6giai
standardizálással biztosi tották.
A méréseket ösz-
szehasonlit6-standard elven alapul6 mérésekkel végezték. zetközi
Bevezették a nemzetközi standardot és nemegység
formát,
például
a
digitálisznál
1926-ban, a C vitaminnál 1934-ben, a him nemi hormonnál 1935-ben, az inzulin esetében szintén 1935ben vezették be a biol6giai standardizálást.
23
A gyógyszerek törzskönyvi száma a II.
világ-
háború elött a következöképpen alakult: 01-töl
kezdödött
a
gyógyszerkülönlegességek
számozása, a
vegyileg
egységes
összetételü
gyógyszereké
pedig 10.001-töl. - a terápiás palettához tartozó kommersz injekciók törzskönyvi száma 50.001-töl, - a homeopátiás szerek csoportja 80„001-töl kezdödöen szerepelt a nyilvántartásban. Amennyiben valamely készitmény elött szám nem szerepelt, az azt jelentette, hogy a készitményt - a nevezett 1933-as körrendelet értelmében - bejelentették nyilvántartásba vétel céljából, de a rendelet 10§ .10 pontja értelmében az engedélyezési eljárás
még
nem
fejezödött
be.
A nyilvántartási
számmal nem rendelkezö kész i tményeket böl ki
kellett
vonni,
ha
azok
a forgalom-
törzskönyvezéséröl
1934.december 31-ig nem intézkedtek. A törzskönyvi szám elött egy köralakú jelzés a 262/19.34.B.M„ te,
hogy
az
rendelet értelmében azt
ilyen
jelzést
viselö
jelentet-
készitmények a
Kábitószereket Ellenörzö Központi Szerv ellenörzése alá tartoznak./5/
24
A törzskönyvezett lyek
kiadása
feladata
a
volt,
gyógyszerek
Magyar
jegyzékei,
Gyógyszerészeti
1927-ben,
1928-ban,
19.32
me-
Egyesület és
19.34-
ben jelentek meg a Budapesti Közlönyben. A közlöny nagy alakja és a
rendel tetéss zerü gyakori haszná-
latnak a papir minösége nem volt megfelelö, belügyminiszter
a
245.858/19.37.XII.számú
tével elrendelte a készi tését.
igy a
rendele-
jegyzék könyv alakban való el-
A jegyzék V.
kiadását a Magyar Gyógy-
szerész Egyesület kérésére az OKI állitotta össze, s ez 19:37-ben jelent meg. mények neve alatt
A jegyzékben a készit-
szerepelt a forgalomba
tartható
csomagolásuk is. A folytatólagosan törzskönyvezett készitmények listáját
a
Belügyminisztérium
"Népegészségügy" c.
kiadványa tartalmazta. A Hivatalos Jegyzéknek újabb és
újabb
kiadásai
(1943,
1950,
1957,
1967,
1977)
láttak napvilágot /6-11/. A II.Világháborút megelözö idök rendelkezései, tehát a minöség, késöbb a hatékonyság biztositottsága mellett
szinte
korlátlan
számú
elöálli tó
és
elöállitott készitmény megjelenését tették lehetövé.
A háború súlytotta ország Parlamentje a fel-
szabadulás után elöször 1948-ban alkotott törvényt a gyógyszerekkel kapcsolatban.
25
2.1..3 Az
1950·-töl napjainkig eltelt
idöszak föbb
rendelkezései
Az 1948-as és 1950-·es államositások következtében csökkent
számú gyógyszere löál 1 i tó termész e -
tesen nem vállalhatta magára a háború elött elöállitott és
valamennyi
gyógyszer
forgalmazását.
A
további
elöállitását
gyógyszertörzskönyvezéssel
foglalkozó rendelkezések hatályba helyezése óta az orvostudomány, a gyógyszerészet és a vegyészet is jelentös lépéssel elöbbre jutott. Mindezen befolyásoló tényezök figyelembe
vé-
tele után jelent meg a 3180-173/1951./III.l./ Eti.M. számú
rendelet,
mely
a
gyógyszerktilönlegességek
forgalmazásáról és ellenörzéséröl rendelkezett. A rendelet értelmében gyógyszerkülönlegességnek kellett tekinteni, minden olyan vegyi, növényi vagy állati eredetti hatóanyagot,
illetöleg hatóa-
nyagokat
amely gyógyi tás i
tartalmazó kész i tményt,
cél elérésére vagy betegségek megelözésére, illetve
megállapítására
szolgált
és
megkülönböztetést
célzó névvel, jelzéssel /képzeleti név, szóvédjegy/
~ L~-·-· - ··· va:gy··a:néTkUT~e meghatározo"tTmennylsegbén, csomagolásban és áron került forgalomba.
26
Minden
Új
belföldi
gyógyszerkülönlegesség
gyártása elött az elöálli tónak a gyártásra vonatkozó tervezetet be kellett nyújtania az EgészségüCsak olyan vállalat kérhette
gyí Minisztériumhoz. az új
gyógyszer
Egészségügyi
gyártására az engedélyt, mely az
Minisztériumtól
a
gyógyszergyártásra
A Minisztérium a gyártási
tervezetet vélemé-
felhatalmazást kapott.
nyezés végett megküldte az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak /továbbiakban ETT/. felülvizsgálta és
Az ETT a tervezetet
- ha a készítmény gyártását in-
dokoltnak tartotta - intézkedett a gyógyszerkUlönlegesség gyógyászati
szempontból
való kipróbálása
iránt. Ha nem javasolta a gyártást, akkor erre vonatkozó
véleményét
a
gyártási
tervezet
egyidejü
visszaküldésével közölte az Egészségügyi Minisztériummal. Az ETT által gyártásra
javasolt gyógyszer kü-
lönlegességet legalább két, arra alkalmas gyógyintézetben bálni.
gyógyászati
szempontból
ki
kellett
pró-
A kipróbálást végzö gyógyintézetek kijelö-
lésére az elöállitási tervezet benyújtója is tehetett javaslatot. teket az
EIT
A kipróbálást végzö gyógyintéze-
jelölte ki.
Az
OKI
(majd 1962-töl
OGYI) a kijelölésröl értesítette az elöállitót és
27
felhívta a figyelmét, lásra
kerülö
gyógyszerklilönlegességet
gyógyintézetek ingyenesen
hogy a gyógyászati kipróbá-
részére,
bocsássa
elegendö
a
kijelölt
mennyiségben
rendelkezésre.
Az
és
ETT által
kijelölt gyógyintézetek vezetöi kötelesek voltak a gyógyászati szempontból való kipróbálás iránt intézkedni és ennek eredményéröl az OKI-t (késöbb az OGYI-t) valamint az ETT-t értesi teni.
Az értesi-
tésnek ki kellett terjednie a nagyobb számú betegen végzett vizsgálatok alapján szerzett tapasztalatokra, kórtörténetekre és a gyógyszerklilönlegesség terápiás használhatóságára. A gyógyintézet
vezetöje
saját
véleményét
is
köteles volt ismertetni. Az ETT a gyógyintézetek értesi tései t kiértékel te
és
egyben meghatározta a
gyógyszerkülönle-
gesség felhasználására /indikáció és kontraindikáció/, adagolására vonatkozó elöirásokat. Ezek gyártására,
után
az
ETT
adagolására,
a
gyógyszerklilönlegesség
felhasználására
tett
ja-
vaslatot a gyártási tervezettel együtt visszaküldte az Egészségügyi Minisztériumnak. Az ETT a gyógyszerkülönlegesség gyógyintézeti ki próbálását
mellözhette,
artaTrrfffzól'.T-vagy
a
ha
az
ismert
hatóanyagot
gyógy1i-szati--i<:iJ>rÓtálásra - vo-
28
natkozóan elegendö hazai
vagy külföldi szakiroda-
lom állt rendelkezésére és ezeket az elöállitó benyójtotta a gyártási tervezettel együtt. A 8360-14/1952/ Eü.K.14./Eü.M. számó rendelet szerint az
ój
az
Egészségügyi Minisztérium engedélyezte
belföldi
gyógyszerkülönlegesség
gyártását,
elállitója kérhette a gyógyszerkülönlegesség törzskönyvezését sét.
és
forgalombahozatalának
engedélyezé-
Belföldi gyógyszernél csatolni kellett
- a gyógyszerkülönlegesség elöállitására jogositó engedélyt, - a bejelentö lapot, a cimke, használati utasitás es kiséröirat szövegét és - a hatóanyagra vonatkozó irodalmat Az OKI a gyógyszer
természetétöl függöen megvi zs -
gálta - az összetételt - a hatásosságot - a tartósságot - a sterilitást kémiai, biológiai, bakteriológiai módszerekkel.
A
vizsgálat kiterjedt a készitményre és a hatóanyagra
is.
Ha az ellenörzés alkalmával a gyógyszer-
különlegesség nem felelt meg a bejelentett adatok-
29
nak vagy más okból nem tartotta forgalombahozatalra alkalmasnak az OKI, gészségügyi relmezöt.
jelentést tett erröl az E-
Minisztériumnak
és
értesitette
a ké-
Az OKI a gyógysz erkülönlegességet akkor
törzskönyvezte, ha annak forgalombahozatalát engedélyezhetönek tartotta. Elkészi tette a forgalombahozatali engedély tervezetét, megjelölte az elöilli tót, forgalombahozót, meghatározta a lejárati idöt
és
csomagolást,
törzskönyvi
számot
adott
és
javaslatot tett arra, hogy orvosi rendelésre vagy anélkül hozható forgalomba a készitmény. Jóváhagyták a cimkét és a használati utasitást is. Az
Egészségügyi
Minisztérium
az
alkalmazás
során tapasztaltak és az OKI-el lenörz és eredménye alapján döntött a forgalombahozatali engedély kiadásáról,
ebben a
fogyasztói
irat
is
megadta.
A
forgalombahozatali engedély visszavonásig volt ervényes. Az engedélyes köteles volt a gyógyszerkülönlegesség végleges mintáit az OKI és az ETT elöirásainak megfelelöen elkésziteni és jóváhagyás végett forgalombahozatal elött az OKI-nak bemutatni. Nem volt törzskönyvezhetö az olyan gyógyszer különlegesség,
amelynek
hatóanyagai
eg szben ismeretlenek voltak.
részben
vagy
50
A már változtatása
törzskönyvezett elött
az
készitmény
OKI-tól
bárminemli
engedélyt
kellett
kérni, vonatkozott ez a gyártás átruházása esetére is. A
8200-9/1955/EU.M.
számú
gyógyszertörzskönyvezésben
utasitás nem
a
hozott
belföldi változást.
A külföldi gyógyszerkészitmények behozatali módjával
foglalkozik.
Ezek
importját
az
Egészségügyi
Minisztériumnál kellett kérvényezni, feltüntetve a gyógyszer nevét és pontos összetételét.
A behoza-
tal engedélyezése esetében az EU.M. értesitette a kérelmezöt, az OK I-t és a Gyógyáruértékesi tö Vállala tat
(a továbbiakban Gyógyért)
az
un.
kantin-
gentál t gyógyszerklilönleges ségr öl. Az OKI nyi 1 vántartás i
számot adott a behozatalra kerlilö kontin-
gens gyógyszerkülönlegességre.
Meg nem felelö mi-
nöségU
forgalombahozatalát
gyógyszerkülönlegesség
nem engedélyezték,
- az
OKI a zár alá helyezését
rendelte el./12/ Az OGYI 1962-ben megalakult, és átvette az OKI-tól a
gyógyszerértékelés
majd
1968-ban az
lyának
OKI
csatlakozása
feladatkörébe
elsö
is
került
-felJestolyamata. / r37-H--
fázisának
feladatait,
Gyógyszerellenörzö megtörtént. a
Igy
Föosztáaz
OGYI
gyógyszer törzskönyvezés
.31
szakaszt
ú".J
könyvezésében és
az
ehhez
a
jelentett
7/1970/VII.23/
kapcsolódó
számú utasitás.
a
gyógyszerek Eü.M.sz.
25/1970/
törzs-
rendelet
Eü.K.16./
Eü.M.
E rendelet hatálya alá tartozott
minden olyan vegyi vagy biológiai eredetü hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészitmény, valamint ezek oldószere, amely a gyógyitási cél elérésére, vagy betegség megelözésére, megállapi tására,
a szervezet müködésének ki vánatos befo-
lyásolására szolgál és képzeleti névvel, az Egészségügyi Világszervezet /EVSZ/ által ajánlott, nemzetközi szabadnévvel vagy egyéb elnevezéssel, meghatározott csomagolásban került forgalomba. új belföldi gyógyszerkészitmény forgalombahozatala céljából a gyógyászati célra alkalmasságának megállapitása,
törzskönyvezés és forgalombahozatal
engedélyezése iránti kérelem benyújtása elött kérni kellett az elöállitónak annak elbirálását, hogy a gyógyszerkészitmény forgalombahozatala az orvosi és gyógyszerészi tudományok mindenkori állása alapján a lakosság korszerü egészségügyi ellátásának biztosi tása érdekében indokolt-e a gyógyszerkészi tmény gyártása, forgalomba hozatala. A következö szempont az, hogy a gyógyszerkészitmény a kivánt gyógyászati célra alkalmas-e.
.) 2
A kérelmet az OGYI-hoz kellett benyójtani.
A
gyógyászati célra való alkalmasság elbirálása érdekeben klinikai farmakológiai ill. klinikai vizsgálatokat kellett végezni.
Ismert ható- és ártalmat-
tan vivöanyagok esetében ett51 az OGYI eltekinthetett. Az elöállitó jogosult a kijelölt hazai gyógyintézeteken
felül,
külföldi
gyógyintézetekben
is
kipróbáltatni készítményét. A rendelet és végrehajtási utasi tása szemben az eddigi rendelkezésekkel felsorolja, hogy milyen preklinikai
és
klinikai
dokumentáció
szükséges
gyógyszerek magyarországi törzskönyvezéséhez. kumentáció
vonatkozásában
nem tesz
a
Do-
különbséget
a
hazai és külföldi készítmények között. A klinika-farmakológiai és klinikai vizsgálatok
rendeleti
először
szétválasztására
is
ekkor
került
sor.
A korábbi rendelkezések
lehetővé
tették, hogy
az elöáll i tó akár a klinikai vizsgálatok folyamán is változtasson a készítmény összetételén, lehetőséget
ezt a
a 7/1970-es rendelet eleve kizárta az-
zal, hogy a vizsgálatok megkezdése elött a készítmény mintáját az OGYI-nak meg kell küldeni, OGYI
- ------------ ---- --- -~·-"'------
.·1•.:·
1
megállapítja
(rögzített
a
késztmény
minőségét).
s az
standardizáltságát
A klinikai
vizsgálatokra
:I·.·:
átadott mintáról az elöállitónak pontos nyivántartást kell vezetnie.
5.3
A gyógyszer törzskönyvezésének idejéig az ETT cflletékes bizottságai
és
az
OGYI
értékeli
a be -
!lyújtott dokumentációt és az OGYI dönt a hiányzó l;ldatok pótlásáról illetve újabb vizsgálatok enge délyezéséröl. Az Egészségügyi Mini sz téri um külön engedélye csak a
kábítószernek
szükséges. gálatok
anyagok
vizsgálatához
Amennyiben az elvégzett klinikai vizs-
alapján
gyógyszer
minösülö
az
ETT
illetékes
bizottsága
törzskönyvezhetösége mellett
foglal
lást, az elöálli tó kérheti a gyógyszer vezését az OGYI-tól.
a ál-
törzsköny-
Az OGYI a törzskönyvezés fo-
lyamán rögzíti a gyógyszer minöségi követelményeit a készítményre, valamint a ható- és segédanyagokra, jóváhagyja
az alkalmazási elöiratot, a csomagolás
cimkeszövegét,
majd
bejegyzi
az
új
gyógyszert
a
tényéröl,
a
törzskönyvben
törzskönyvbe. A törzskönyvezés
rögzített adatokról az OGYI az elöállitót értesíti és az Egészségügyi Minisztériumnak felterjeszti a forgalombahozatali
engedély
kérelmét
a
gyógyszer
rendelhetöségére tett javaslatával együtt. Az Egészségügyi Minisztérium ezután dönt a készítmény forgalomba hozataláról, meghatározza az árat es a rendelhetöséget.
54
Az elöállitónak a forgalombahozatali engedély kézhezvétele
egyúttal
gyártási
kötelezettséget
is
jelent. Az OGYI által történt végleges minta jóváhagyása után olyan mennyiségben kell a készítményt elöáll i tani a,
amilyen mennyiségre
ségügynek szüksége van. galombahozatalra telére, lára a
egész -
A törzskönyvezett és for-
engedélyezett
minöségére,
a magyar
gyógyszer
tárolására,
törzskönyvezéskor
összeté-
forgalombahozata-
rögzített
elöirások,
to-
vábbá a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben megadott irányelvek a mérvadók. A
forgalombahozatali
OGYI
a
engedély
törzskönyvezett
visszavonásáig
készítményeket
az
folytatóla-
gosan törzskönyvezi. A forgalombahozatali engedély visszavonása
után
könyvböl törli. jabb
az
OGYI
a
gyógyszert
a
törzs-
Az összetétel változása esetén ú-
gyógyászati
kivizsgálást
írhat
elö
az
OGYI
/14/. Az
elöbbiekben
hajtási
említett
utasítása megjelenése
rendelkezés
volt
az
1972.II.
az Egészségügyröl, /15/. a Gyógyszerüggyel.
----------
;~
-----~---
·~
il •11
1 1 ·.~
(iJí
rendelet
A IV.
és
annak
végre-
óta magasabb szintü Törvény
megjelenése
fejezet foglalkozik
35
2 .2 A gyógyszerkészitmények számának változása Magyarországon
2.2.1 A gyógyszerválaszték alakulása 1933 és 1952 között
A gyógyszerek
törzskönyvezésének
bevezetése-
kor, tekintettel a már emlitett 200/19.3.J.B.M. számú
körrendelet
foglalkozó
utasitására,
gyárak és
készitményeiket
az
a
gyógyszergyártással
gyógyszertárak
elöirt
egy
éven
igyekeztek
belül
törzs-
könyveztetni, hiszen törzskönyvezés nélkül elvesztették volna az adott gyógyszer forgalombahozatalához
a
jogot.
Nem
csodálkozhatunk
tehát
azon,
hogy már a hivatalos
törzskönyvezés után egy év-
vel,
1652
tehát
gyógyszer
19.34-ben,
bel-
és
961
szerepel a nyilvántartásban.
szitmények /II.táblázat
számának és
alakulását
l.ábra,
lásd
külföldi Ha a ké-
nyomon a
fejezet
követjük végén/
193:3-tól 1952-ig, tehát a két alapvetö törzskönyvezési rendelet megjelenése közötti idöben, megállapithatjuk, hogy a történelmi és szemTéTet\Taltozás pontosan kirajzolódik.
36
A II. Világháború
elötti
évek magántulajdonon
alapuló gazdasága lehetövé tette,
hogy ugyanazt a
készítményt más néven több elöállitó is törzskönyveztesse,
illetve
forgalomba
hozza,
így természe-
tes volt a törzskönyvezett kész i tmények nagy sz áma.
frdekes
módon
a
tehát
csúcsot
a
legtöbb
törzskönyvezett készítményt - a háború éveiben találjuk,
bár
a
kDlföldi
készítmények
száma
ekkor
már természetesen csökkenö tendenciát mutatott. A háború befejeztével a kDlföldi töke kivonul Magyarországról
s
a
készítmények
majd negyedére csökken. gyelhetö
felére,
Ezzel párhuzamosan megfi-
a magyar készi tmények
csökkenése (1946-1949),
száma
számának fokozatos
amelyben a rossz gazdasági
körDlmények játszottak szerepet. A gyógyszergyárak
és
gyógyszertárak
államosi tásá-
nak hatása csak az 1950-es évben érezteti hatását, hiszen
tisztázni
gyógyszergyár elöállitani
kellett,
mely és
hogy
termékeket
ezután
a
fogja
kerDlt
sor
megmaradt
öt
a
is
jövöben egy
nagyobb
törzskönyvi törlésre. Az
1951-es
törzskönyvi
rendelet
megjelenésé-
vel 1952-re alakult ki a gyógyszerkészítmények azon száma,
amely az akkori
telményeinek,
valamint
idök igényeinek, köve-
elsösorban
megfelelö volt. --- ---- ---
-- -- ---- - - - - - - - -
lehetöségeinek
37
Ez a 653 magyar és 203 külföldi készitmény az alapja lényegében a mai gy6gyszerválasztékunknak. A párhuzamos az
ebböl
a
törzskönyvezés
periódusból Annak
megvizsgáltam.
megvilágitására
származó
anyagából
jegyzéket bemutatok
/6-9/ néhány
szemléltetö példát: A készitmények neve:
A nyilvántartott készitmények száma:
Amidazophenum tabi. 0.1 g
10
Amidazophenum tabi. 0. 3 g
11
Aqua bisdestillata
15
Acidum acetylsalicylicum tabi. 0.5 g
18
Acidum acetylsalicylicum tabi„ 1. 0 g
11
Atropinum sulfuricum injekció .57 szerepelt a nyilvántartásban.
Ez esetben azonban a hat6anyag-
tartalom 0.01%-tól - 0.85%-ig változott. Chininum
hydrochloricum
injekcióból
41-et
tartottak nyilván„ Barbamidum tablettából 6, Codeinum hydr ochlor icum és phosphoricum tabletta (0„01;
0„02;
0.0.5;
0.05 g) 35 készitmény„ Igen jelentös számmal fordulnak elö a morfin tartalmú lommal
készitmények,
ktilönbözö
és kombinációban összesen
hatóanyagtarta243
készitménymorfin
készitmény 28 volt nyilvántartásban„
38
Amint már emli tettem a társadalmi, gazdasági fejlödés
nagy
befolyással
van
a
gyógyszerészet,
gyógyszerellátás alakulására is.
a
Felszabadulásunk,
a szocialista társadalmi rend megteremtése és épitése ój lehetöséget adott az állami gyógyszerellátás,
így
a
gyógyszertörzskönyvezés
átalakítására
is.
2.2.2
A gyógyszerkészítmények
számának
változása
1952-töl napjainkig
Ez
az
idöszak az
elözöekhez
viszonyítva ke-
vésbé látványos változást mutat. A nyilvántartásba vett
külföldi
gyógyszerek
száma
ugyanakkor
ebben
az idöszakban éri el elöször, majd mintegy 50%-kal meg is haladja a törzskönyvezett magyar készitmények számát. Természetesen ez csak látszat, hiszen a valóságban a magyar népgazdaság teherb i rá s a so hasem engedte meg, külföldi
készítmény
hogy az importra
összes nyilvántartott /importlistára/
ke-
rüljön, a törzskönyvezett, de nem importált gyógyszerek pedig - a korábbi gyakorlatnak megfelelöen nem__J(_~;r(jJ tek a nyí 1 vántartásból __t(irl~sr e.
59
A nyilvántartásba vett külföldi készitményeknek csupán kis, évente változ6 hányadát importáltuk (ez a hányad sohasem érte el a regisztrált gy6gyszerek számának 20%-át).
Ezért a törzskönyvezett/
nyilvántartásba vett magyar és külföldi gy6gyszerkészitmények táni
számának összehasonlitása
idöszakban torz
az
1952 u-
képet mutat, hiszen nem tük-
rözi a val6ban rendelkezésre áll6 gy6gyszerválasztékot. Igy a továbbiakban számszerüen csupán a hazai készitményekkel foglalkozom. A
korábbi
fejezetekben
gy6gyszertörzskönyvezési sz i tmények 2.ábra,
számának
rendszer
alakulásában
szelektiv
bevezetése
ké-
/III. táblázat
és
lásd a fejezet végén/ igen lassú változást
tett csak A fö
lehetővé.
törekvés ekkor arra irányult, hogy min-
den olyan Új a
emlitett
gyógyszer
gy6gyszerterápiát
rüljenek
forgalomba
kerüljön forgalomba,
gazdagitja, sem kétes
ugyanakkor
amely ne ke-
értékü gy6gys zer ek,
sem parallel készitmények vagy szükségtelen gy6gyszerkombinációk. tán
a
Ezen alapelvek alkalmazása foly-
törzskönyvezett
gy6gyszerkészi tmények
alacsony maradt Magyarországon (Z).
száma
40
Azonban mintegy
azt
550
is
hazai
elmondhatjuk,
készitmény
zésre és forgalomba hozatalra.
hogy
került
1950
óta
törzskönyve-
Ezzel párhuzamosan
az elavult gyógyszereket törölték a törzskönyvböl. A III.
táblázat és a 2.
ábra adatai igya gyógy-
szerválaszték állandó megójulását is tükrözik.
fvek
törzskönyvi törlések száma
ój törzskönyvezett készitmények száma
196.3
9
36
1964
21
17
1965
13
16
1966
23
11
/196 7
15
18
119 70
0
14
4
31
119 72
16
:3.3
119 7 3
0
24
1974
0
18
1975
16
12
1976
0
ló
1977
31
15
Eí/8
0
i
%
41
folytatás: törzskönyvi törlések száma
:6vek
Új törzskönyvezett készitmények száma
1979
0
10
1980
19
10
1981
:31
16
1982
0
14
1985
14
14 8
1984
)
1985
1
24
1986
51
13
Ugyanakkor,
ha más oldalról közeli tjük meg a
kérdést,
a
háború
elötti
többszáz
elöállitó között
többszáz ugyan
elöállitó
(a
sok gyógyszertár
és kis laboratórium is szerepelt, de nagy elöállitó csak kevés volt) közel 5000 készitményt törzskönyveztetett, mig a háború után megmaradt öt (késöbb hat)
elöállitó
800-at,
ami
arányát
tekintve
nem lebecsülendö! A magyar
gyógyszeripart
a
könyvezés rákényszeritette arra,
szelektiv
törzs-
hogy a világhir-
nevet kivivott eredeti magyar gyógyszerek mellett ---------T-----------
o lyan reprodukciós készitmenyeketin-rrtson.--ero, a-
melyeknek nem csak itthon,
hanem külföldön is
jó
42
piaca van. mintegy
Ezzel is magyarizható, hogy termelésük
70%-inak (1985-ös adat)
exportilisival e-
lökelö helyet tudtak kivivni maguknak a gyógyszerexportiló orszigok soriban. elöillitisű
A hazai lisiban az tett.
1985-ös év
gyógyszervilaszték alaku-
űjabb
fordulópontot
jelen-
A tudominyos fejlödés, a teripiis szokisok-
ban bekövetkezett viltozisok, valamint a gazdasigtalan,
elavult
készitmények
tovibbi
megszüntetése érdekében végzett kelés sorin döntés
alapvető
született a magyar
vilaszték korszerüsitéséröl.
gyirtisinak űjraérté
gyógyszer-
A korszerüsi tés ter-
mészetesen jelentkezni fog a készitmények sziminak alakulisiban vetkező
is,
mintegy 150 készitmény az
években törzskönyvi
törlésre
kerül
elkö/34/,
és helyüket a Viligbank hitele segitségével a magyar
gyógyszeripar
korszerü
készitményei
fogjik
betölteni.
2 ..3 Gyógyszervilasztékunk vizsgilata gyógyszerfor-
mik arinyinak a szempontjiból
--------,"',t____ Az-T9~3'FTor-
meg.Jelenő-gyógyszerek
jegyzékeit
ta-
nulminyozva megillapitható, hogy a törzskönyvezett
4.3
gyógyszerformák száma az idö elörehaladtával fokozatosan változott és soha nem volt nagy, annak ellenére, dése
hogy az
ipari gyógyszertechnológia fejlö-
következtében
néhány
UJ
és
korszerü
gyógy-
ez,
ha
a magyarországi
szer formát alakitottak ki. Különösen
szembetünö
gyógyszerforma-választékot
összehasonlitjuk
kül-
földi példákkal. A modern szakkönyvek ma 50-nél is több,
gyárilag
elöállitható
gyógyszerformát
tün-
tetnek fel /35/. Megjegyzendő,
dat,
kenöcs,
kóp
hogy a tabletta,
injekció, ol-
gyógyszerformákat minden
időben
megtalálhatjuk a hazai elöállitásó törzskönyvezett gyógyszerek között.
z.:3.1 Gyógyszerformák az 1933-tól 1952-ig terjedö időszakban
Az elöbbiekben emli tett alapvetö öt gyógyszerformán kivül alkalmaztak még ebben az idöben kapszulát,
granulát,
között még ma
teákat is
szerepel
______!~~{, __ ezen ki vül por, /köptetö
szirupos
/a csehszlovák készitmények törzskönyvezett gyógy-
drazsé, mg)'Q!l_gy_, __Ill_eJ:tszörp
gyógyszer/,
szeletkés
tábla,
44
zselatintok,
labdacs,
bomba
és
csokoládé
az
elö-
fordul6 gy6gyszerformák.
Z.3.2 Gy6gyszerformák elöfordulása 1952-töl napjainkig
A
felszabadulás
szerforma
utáni
alapján
gy6gyszerválaszték
történö
vizsgálatát
az
gy6gy195.3
és
1983-as adatai alapján végeztem /IV.táblázat a fejezet végén/. A táblázat adatait elemezve megállapithatjuk, hogy az 1953 és 1983 között eltelt harminc év alatt a ben és
törzskönyvezett gy6gyszerformák tekinteté-
nincs
szignifikáns
fülcseppek,
többi
valamint
alig változott.
szerformák
néhány
jelentette
csupán,
a
szirupok
az
orr-
részaránya,
a
A változást inkább a gyógy-
retard a
Megnött
eltérés.
változatának
teljesen
új
bevezetése
gy6gyszerformák
száma nem nagy. Az
értékelés eredménye az,
évtizedek
múltával
a
~ ~
!
mészetes
velejár6ja
1
formák szelekci6ja, megszüntetése (vagy teljes át-
1í
kerülése
;,
1
-----·-----~---------gyanakkor
a
gy6gyszertechnol6gia
hogy az
egyes
magisztrális
fejlödésének
korszerütlen
gy6gyszer-
gy6gyszerkészi tésbe ! ) ,
má5;- korszerübbek
elöretöre_s_e~
ter-
u-
--Törlésre
45
került pl.: a mustárpapir, a plomba, a pasztilla. Gyakrabban
alkalmazott
gyógyszerformává
vált
a
kapszula, az aerosol, a granula, az infűzió. Az 1983-as teljes, tékot fizikokémiai gozva ezeket),
hazai elöállitásű válasz-
(más elvek szerint
reológiai
sajátságai
is feldol-
(konsisteciá-
,iuk) szempontjából 4 nagy csoportra osztottam:
- tabletta l. / Szilárd gyógyszerformák
- kapszula - oldatok - külsöleges
2./ Folyékony
- ecsete lök
11
-injekciók ·- belsöleges
- oldatok - külsöleges .3. / Permetek
-
belsöleges
- kenöcs - krém 4./ Képlékeny gyógyszerformák
kűp
----------------
-
gél
46
Gyógyszerformánként,
az
általam alkalmazott
szempon-
tok szerint, a teljes gyógyszerválaszték elemzése alapján a következö adatokat kaptam:
1. /
Szilárd gyógyszer formájú
2./ Folyékony gyógyszerformájú .3. /
Permetek
414 készítmény
52, ·3 %
292 készítmény
.36, 8 %
12 készítmény
1,6 %
74 készítmény
9, .3 %
4./ Képlékeny gyógyszer formájú
Ez a tágabb értelmU felosztás is egyértelmlien bizonyítja, hogy tabletta, drazsé, tehát szilárd formában kerül a legtöbb hazai készítmény forgalomba. Hasonló tendencia
figyelhetö meg a
csehszlovák gyógy-
szerválaszték gyógyszerforma szerinti elemzése során is.
Néhány százalékos eltérés mutatkozik egyes
gyógyszerformáknál pozitív vagy negatív irányban, megál lapi tot tam,
hogy az
el tér és
nem
j ellemzö egyik
gyógyszerforma vonatkozásában sem.
2.4 Gyógyszerformák a gyermekgyógyszereknél (adag, gyógyszerforma)
·- ----A-továbbiakban meg
kivántám
de
vizsgálni,
hogy
gyógyszerkészitményeink között milyen számban van-
47
nak kizár6lag a gyermekgy6gyászatban alkalmazottak. A gyermekek nem "kis jellegzetes egyének.
fiziol6giás
felnöttek",
hanem
sajátságokkal
igen
rendelkezö
A szakirodalom szerint a gyermekkorban a
fiziol6giás normálértékek sokkal nagyobb mértékben ingadoznak
az
életkori
mint a felnötteknél.
fejlettségnek
A probléma tehát az, hogy
amely a kort61
felelne
megfelelöen,
Igy a d6zist meghatároz6 té-
nyezök igen sokr étüek. a gyermekd6zis,
fejlödésnek
meg,
nem
függö
fiziol6giai
jellemezhetö
egy-
szerüen lemérhetö adatokkal, mint a testtömeg vagy a testmagasság.
Catzel dozirozási irányvonala /18/
szerint a megadott tapasztalati értékek az életkornak megfelelö testfelülettel vannak összhangban. Példaként emli teném a szulfonamidok és antibiotikumok vérszintjének alakulását. A szulfonamidoknak
a
vérpályáb61
a
szövetekhez
diffundálása
gyermekeknél kisebb, igy tehát nagyobb adag kell a megfelelö hatás eléréséhez. Másként van ez a penicillin, mint antibiotikum esetében, mert a tubuláris
filtráci6
- mint energia fogyaszt6
reakci6
nem azonos m6don megy végbe még azonos korú gyer mekeknél sem. szint ---;,---
l
Könnyen túladagolhat6, ezért a vér-
ellenörzése
nöttnél /18/.
sokkal
fontosabb,
mint
a
fel-
48
jelenleg
felmérve, zatban
alkalmazott
a
kizárólag
készitményünk
17, a teljes választék csupán 2,1%-a.
~",;;'8~:,,~,~jlt,i:>Az elsösorban felnött terápiában alkalmazott, gyerekgyógyászatban
is
alkalmazhatók
száma
gyógyszerkészitmény, (26, 7%). csekély szám,
de rendki vül elgondol-
.. k():zfató. Sok esetben igen nagy a veszélye a gyógyszer
túladagolásának,
mely
egészségártalommal
és
tragédiával is végzödhet. Szükség lenne több készítményre,
amelyeknek
11
gyermekdózisú 11 gyógyszer-· a
gyógyszerformáját
úgy
kellene megválasztani, hogy a gyerekeknél könnyebben alkalmazni tudnák a gyógyszereket és pontosabb adagolást biztositanának. Ez a probléma felveti az azonos hatóanyagú különbözö gyógyszerformák kialakitásának a kérdését. Néhány kiragadott példán, nélkül,
bemutatom,
a telj ess ég igénye
hogyan alakult hazánkban egya-
zon hatóanyagnak több gyógyszer formában való for galomba hozatala: A Bricanyl injekció törzskönyvezésének éve: 1977, 11
tabletta
11
1977,
11
elixir
11
1978,
spray
1981„
49
Az elsö három gy6gyszerforma gyártási technol6giája hagyományos, zött
nincs
tehát
nagy
gy6gyszerforma
a forgalomba
idöeltol6dás
megval6sitása
(1
hozataluk köA spray
év).
már
nagyobb
akadá-
lyokba ütközött, bár licencia átvételéröl volt sz6. Más
példa
Phlogosam
is
az
kenöcsöt
elöbbieket
látszik
1964-ben,
a
igazolni:
Phlogosam
a
habot
csak 1980-ban törzskönyvezttik. Bizonyos fontos
terápiás
csoportok
esetében
igen
lehet egy-egy hat6anyagnak több gy6gyszer-
formában val6 feldolgozása a gy6gyszerbiztonság és a terápia eredményessége érdekében.
Hivatkozva az
USA ilyen irányú törekvéseire/17 /, fel tétlenül tekintettel kell lenni ebben a vonatkozásban a gyermekekre és az idös korúak gy6gykezelésére. A gy6gyszerbiztonságot
nagy
mértékben
szol-
gálja a megfelelö modern gy6gyszerformákon ki vül, ha ez a gy6gyszerforma a pontos, egyértelmü adagolást is biztositja. formákon
ki vül
az
Hasonl6an fontos a gy6gyszeregyértelmü,
félre
nem érthetö
jelzésekkel ellátott, j61 tisztán tarthat6, a pontos adagolást biztosi t6 adagol6 eszköz gy6gyszeriparunkban oldott feladatai.
ezen a
téren
„
vannak
Jelenleg meg
nem
50
z.5 A törzskönyvezett gyógyszerekben található hatóanyagok számának elemzése
Megvizsgáltam, többkomponensü
hogyan
készitmények
alakult
az
aránya.
törzskönyvezési rendelet megjelenése,
egy-
Az
és
1952-es
azaz a sze-
lektiv törzskönyvezés bevezetése elött szinte elvétve
találtunk
monokomponensü
készitményeket.
Jel lemzö volt erre az idöre a .3 vagy még több hatóanyagot tartalmazó készi tmények forgalmazása. szelektiv törzskönyvezés
bevezetése utáni
A
helyze-
tet az V.táblázat szemlélteti. A vizsgált két
idő
pontot /195.3 és 198.3/ összevetve megállapithatjuk, hogy az eltelt harminc év alatt az arányokban szignifikáns változás nem következett be. ponensü
készitmények
domináltak.
Az
A monokom1984
évben
törzskönyvben található készitményeket részletesebben feldolgozva a
következő
adatokat kapjuk:
1 hatóanyagot 5 35 készitmény
/67,6%/
2
11
124
"
/15,7%/
.3
"
55
"
/6,9%/
4
"
:3 2
"
/4,0%/
5
"
20
"
/2,5%/
6
"
16
"
/2,0%/
7
"
4
"
/0,5%/
8
11
4
11
/0,5%/
·-----·-----------
51
8 hatóanyagkomponensnél többet 2 készitmény /0,25%/ tartalmaz
(grafikusan lásd a .3. ábrán is).
Hazai
készitményben 12 hatóanyag is található. Amennyire a két hatóanyag alkalmazása célszerü lehet a terápiában (különösen az antireumatikumoknál az
emésztötraktus
védelme
érdekében,
antibiotiku-
mok esetében a megfelelö terápiás vérszint biztosi tásához
vagy az
analgetikumok,
relaxánsok terü-
letén), olyan mértékben lehet káros több hatóanyag egy
készitményben
alkalmazása
az
esetleg
zatlan mechanizmusG kölcsönhatások miatt.
tisztáNem te-
rápiás, de el nem hanyagolható gyakorlati szempont az is, hogy a minöségellenörzést végzökre is sokkal
nagyobb
feladat
hárul
az
egymás melletti meghatározásával. gyógykezelést
pedig
egyes
komponensek
Az individuális
egyenesen meghatározza
a
fix
kombinációk alkalmazása. Célszerü mérlegelni, hogy helyet kapjanak-e a terápiában rendelkezö az
a
nem
kellöen
polikomponensü
bizonyitott
összhatással
készitmények.
Például
antihipertenziv terápia korszerü elvei szerint
a kombinációs terápia került elötérbe. Természetesen az sem lehet cél, hogy a rászoruló
betegek
'---------~---~---·~----···----
10-12
féle
gyógyszert -
szedjenek.
--- -------
Fontos tehát a racionális gyógyszerkombinációk alkalmazása.
52
2.6 Jelenlegi gyógyszerválasztékunk "kor"
szerinti megoszlása
Az elözö fejezetekben láttuk, hogy az elmúlt harminc évben sem a gyógyszerformák tekintetében, sem
az
egy
készitményben
elöfordul6
hatóanyagok
számát tekintve nem mutatkozott lényeges változás. Érdekesnek látszott ezután megvizsgálni,
hogy je-
lenlegi
a
gyógyszerválasztékunknek
milyen
"kor"
szerinti megoszlása ami alatt a törzskönyvezés óta eltelt idöt értjük. Az 1984-es adatokat a VI.táblázat (lásd a fejezet végén) mutatja be. A vizsgálatot ötévenkénti bontásban végeztem, abszolút szám és arány tekintetében. Hét terápiás csoportot vizsgáltam meg a törzskönyvezés óta eltelt idötartam szempontjából: Hypnotica, Sedativa, Antiepileptica, Analgetica, Anxiolytica, Antipsychotica, Antidepressiva szerek csoportja. A hypnotica-sedativa
csoport
készitményeinek
egyharmada 45 vagy több mint 45 éve törzskönyvezett készitmény.
A készitmények korszerütlenek,
-________ j_ll_g]:J__J:_QráR i_á_~__m<;'J; i tél és szerint.
1
az ú-
53
Az
antidepressiva
csoportban
a
készitmények
több mint felének törzskönyvezése 19 és 9 év közé esik. Az antipszihotika csoport mind korában, mind összetételében megfelel
a
csoporttal
szemben
tá-
masztott követelményeknek. Az anxiolitika csoport, korban és milyenségben is megfelelne, csak a fenyegetö dependencia miatt böviteni kellene a körét. Az
antiepileptika
csoportban
20
éve
törzs-
fele
.30 éve
könyvezett "a legújabb" készítmény is. Az
analeptika csoport több mint
forgalomban levö készítmény, szükséges lenne itt is a szelekci6, és felújitás. Természetesen nem szabad abba a hibába esnünk, hogy az "öreg" gy6gyszert az "elavult" gy6gys zer rel azonosítjuk!
Ennek bizonyításaként a 45 /vagy
több/ éve törzskönyvezett készitmények közül néhányat példaként felsorolok, melyeknek nemcsak a hazai terápiában, hanem a külföldi országokban is helyük van a gy6gyitásban: Acidum nicotinicum tabletta és injekci6 Calcimusc injekci6 Diaphyllin tabletta Is top r r rn t ab-rena--------------
54
Kalmopyrin tabletta Morphinum hydrochloricum injekció Nitromint tabletta 0,5 mg Papaverinum hydrochloricum tabletta Tonogen injekció, oldat Vitamin C drazsé 100 mg Nem állithatjuk tehát, hogy minden régi készitmény elavultnak
tekinthető,
de a korösszetételt figye-
lembe véve, igen hasznos lesz a már emlitett, következő
években végrehajtandó gyógyszerválaszték-
-korszerüsités.
2.7 A törzskönyvezett gyógyszerkészitmények terápiás csoportok szerinti aránya
A továbbiakban megvizsgáltam az egyes terápi-
ás
csoportok részesedési
arányát
az
összes
hazai
gyógyszerkészitmény között. Munkám további
részében a gyógyszerválaszté-
kunk
terápiás
tam,
összehasonli tva
svéd
gyógyszerválasztékkal.
az
csoportonkénti megoszlását
svéd
adatainkat
és
a
csehszlovák és
Viszonyitási
csehszlovák
rendelkezésemre az irodalomban.
vizsgál -
adatok
alapul álltak
SS
Az EVSZ által javasolt terápiás csoportbeosztást
alkalmaztam.
Végigkövettem
azonos
szempont
szerint mindhárom ország gyógyszerkinálatát a készitmények
abszolűt
számának százalékában kifejez-
ve. Az 1978-as évben a svéd gyógyszerkészitményeinek száma 23.31 volt,
a csehszlovák készitményeké
610, a magyar készitményeké 797. Néhány
példán
keresztül
azokat
csoportokat szeretném bemutatni, szágban
azonos
pozitiv,
tendencia
illetve
negativ
a
terápiás
ahol a három or -
figyelhetö változás
meg,
továbbá
jelentkezik és
ezen eltérések okait igyekszem megvilágitani. - A légzöszervrendszerre ható készitmények aránya csak
/S-6%/ abszolűt
a
három
országnál
azonos,
eltérés
számok tekintetében van.
- Az antiallergikumok aránya nálunk és Csehszlovákiában l,S%.
4%
körül
mozog,
mig
Svédországban
Rendkivül figyelemre méltó Svédországnál az
1973 és 1978 között megfigyelhetö tendencia: 68-r61
30-ra csökkent
űjraértékelés
következtében
- a nyilvántartásukban az antiallergikumok száma.
56
- Ellenkezö elöjelü az eltérés a citosztatikumnál „
Ebben a terápiás csoportban a részesedési
arány Svédországban 3,7%,
Csehszlovákiában 0,98%,
A készítmények száma Svédor-
Magyarországon 1,1%.
szágban az 1978-ban meglévö 86 készitményröl 1983-ra 106 készítményre nött, mig hazai viszonylatban ugyanazon idöintervallum alatt 9-röl 12-re gyarapodott a citosztatikumok száma. A vitaminkészítmények aránya a hazai és a cseh-
szlovákiai terápiában /3,8%/ közel 2%-kal kevesebb, mint a svédeknél
Általában elmondhatjuk,
/5,62%/.
hogy Svédországban az utóbbi 5 évben föleg a polivi tamin
készítmények
felülvizsgálata
azok száma
jelentösen csökkent.
ismeretes,
hogy
kotinsavamid,
a
Vitamin
pantenol,
A,
következtében
A szakirodalomból
D , E, C, B , ni2 2 B12, továbbá a B
vitaminkomplexek nem egy-egy bizonyos
avitaminózis
ellen használatosak és klinikailag nem bizonyítható egyértelmüen pozitív hatásuk, ugyanakkor hipovitaminózis esetében, amely különféle eredetü lehet egyoldal6
vagy
hiányos
táplálkozás,
(pl.
rekonvalesz-
cencia) alkalmazásuk indokoltnak tekinthetö /19/.
57
A hormonkészitmények, ránya
is
az altatók, nyugtatók a-
jóval nagyobb Svédországban,
mint Magyar-
országon vagy Csehszlovákiában. A szemészeti készitmények aránya Svédországban 3,94%, Csehszlovákiában 2%, Magyarországon 1,37%. A kemoterápiás
szerek
csoportjába
Svédország-
ban az összes gyógyszer 9,78%-a tartozik, Magyarországon 4,86%-a, Csehszlovákiában pedig 3%-a. A svéd kénti
aránya
gondolatot szolgál
gyógyszerválaszték
nem
több,
ébreszt, csak
a
terápiás
farmakológiai, amelynek
gyógyszerészi
megoldása
gyógyszer iparnak,
gészségügynek is /16, 21/. (5. fejezet)
csoporton-
feladatul
hanem
az
e·-
58
II. táblázat
A gy6gyszerkészitmények számának változása 1933 és 1952 között Magyarországon
A
törzskönyvezett gy6gyszerkészitmények száma
Ev
hazai gyártású
19.3.3
1652 1652 3204 4 7 72 4339 3682 .3645 .) 2 35
1934 19.37 194.3 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952
963 1006 6.33
------------- - - - - - - - - -
külföldi gyártású 961 961 1.3 76 1146 643 .) 6 8 409 :394 270 2 .33 20.3
"
0 Q-·
··::s
~ ~
~
...i3 0
>
,,.. .,.
-QJ
::s
~
d
N
(j
J:
....,... .... nnmur·nT11
ITTTTTT,..i.;.....
---,--0
C>
0
c-tl
----r-r--·-0 0 0
c--1
0
0 0
~
d
1
1
\\
1
a. g~o ~y~ierke~t-1trne.M"fek ~OOO
.
1
sz.a..rnct
-
'
.
. 500 .
.
-·
.
'
..
.
1
• 1'35l'.·
.. '1qsa
.
• ~~Ga
J'(q6'h
.
•
'
1CJ'i';
' '
•
-1 'Ff~
..
ev
-fq8~
..
.2.~b\"Q.
A ncn.tti
e\~~\\\:l~~~I ~'!~Cf'/>'l.er\te'tl:iY!tleVi'{t~ si~rwmneck C1.lt1~~tlc titt N«q'ftl!'OY'~'I.~ 1
., :-"'r<.~UÖn'jvt1elt 1
OVl
(-{ti~Z.--ICJ~S)
59
III. táblázat
A hazai
elöállitásű,
törzskönyvezett
gy6gyszerkészitmények számának alakulása Magyarországon 1953 és 1985 között
Év 1953 1958 196.3 1968 1973 1978 1983 1985
A
gy6gyszerkészitmények száma 669 602 680 674 772 797 79 7 825
60
IV. táblázat A hazai, felszabadulás utáni gyógyszerválaszték elemzése az egyes gyógyszerformák aránya szerint
Gyógyszerforma
Arányuk a törzskönyvezett gyógyszerek között, % 195.3-ban*
tabletta drazsé por szippantópor sebhintöpor hintöpor oldat csepp orr- és fülcsepp szirup emulzió injekció inhaláló végbélkúp kenöcs szemkenöcs gél, zselé cinkenyv-pólya
30,1 11,2 1,5 0,2 0,8 0,2 3,2 4,2 0,2 0,2 0,2 34,4 1,2 5,2
198.3-ban** :36, 3
10,6 1,0 0,1 0,6 0,1 2,4 3 , .)
.3 , 1 1,4
0,1 28,0 0,6 3'1
1 '.)
4' 7 0,5
0' .3
0,5
0,2
0,1
.) ' 7
1
*
Volt még asztmacigaretta, pasztilla, fibrinszivacs, mustárpapir, plomba, pilula, olaj összesen mintegy 4 %-ban.
**
Ezen kivül kapszula, hüvelytabletta és -kúp, aeroszol, szuszpenzió, granulum, szemcsepp, fülcsepp, infuzió-összesen filnte-gy 4 %-ban
61
V.táblázat
A törzskönyvezett gyógyszerkészitményekben elöfordulÓ hatóanyagok számának alakulása 1953 és 1983 között
Egy készitményben
a készitmények
levö hatóanyagok száma egy kettö három és több
1985-ban
1955-ban
száma .398 96 104
%
száma
66,5 16,1
535 124
17'4
1.3:3
%
67,6 15,7 16,9
--\) .....,
r•
cv
Q)
_S) t
.s
> C'O
s ,:o
„.:s
,_...."'
:o
~
{P
' c$
~·
~ -· rl
<(
lf\
c-l
0
\.S)
0
...:r
a
CN
oJo /\!:t'D\'d.A
d
__lo ·'C
c<"i
62
VI.táblázat
A hazai
elöállitásű
törzskönyvezett gyógyszerek
"kor" szerinti csoportositása (1984-es adatok)
A gyógyszerek
A törzskönyvezés óta eltelt idö (év) 0 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 és
2 5 10 15 20 25 .30 .) 5 40 45 több
száma 17 63 92 99 85
140 71 42 21 41 1.35
relativ% 2,1 7,8 11,4 12,1 10, .3 17,8 8,8 5,2 2,6 5,1 16, 7
i 1
J
(
63
3. A magyarországi antibiotikum-választék
kialakulása és a jelenlegi helyzet értékelése
3.1 Az antibiotikumok tulajdonságainak rövid összefoglalása
Az
antibiotikumok
szisztematikus
kutatásának
alapját Fleming 1928-ban végzett kisérletei képezték,
amelyekben
fertözött zott
a
Penicillinium notatum gombával
táptalajon
Streptococcus
az törzs
általa
akkor
tanulmányo-
feloldódását
észlelte.
Kimutatta, hogy a gomba egy antibakteriális anyagot termel, amelyet penicillinnek nevezett el. 19.38-ban fogtak hozzá a kémikusok a penicillin elöállitásához és klinikailag már alkalmazható amorf
porok
Chain
és
elöállitása
munkatársai
után
1946-ban
elöállitották
a
Florey,
kristályos
penicillint . A következö két évtized rendkivüli sikereket hozott az antibiotikum-kutatás terén,
ami a terá-
pia mélyreható változását idézte elö az orvostudomány minden ágában.
64
Kezdetben éles különbséget
tettek a
szükebb érte-
lemben vett
kemoterápeutikumok és
mok között,
de ma már ez az elkülönítés nem indo-
hiszen
kolt,
nagyon
sok
hat6
antibiotiku-·
antibiotikumot
kémiai
Ezért Újabban a bak-
szintézissel állítanak elö. tériumokra
az
gy6gyszereket
összefoglaló
néven
antibakteriális szereknek szokás nevezni. Az
antibakteriális
szerek
közül
értekezésem-
ben csak a "valódi" antibiotikumokkal kívánok foglalkozni. melt
Ezek gombák vagy baktériumok által ter-
anyagok.
A félszintetikus
zonban a kemoterapeut ikumok és zött
antibiotikumok aantibiotikumok kö -
E szerek egy része bakte-
foglalnak helyet.
ricid hatású, azaz közvetlenül elpusztítja a kórokozókat, más része bakteriosztatikus, azaz a k6rokozókat is
legyengíti
elegendö
legyengített parátusa ill.
lehet
és a
szaporodásukat beteg
k6rokozókat az
a
gátolja..
gyógyulásához, szervezet
immunrendszer már
mert
Ez a
védekezö ap-
el tudja pusz-
ti tani. Eszerint mind az a
antibiotikumok hatása, mind
szervezet védekezö képessége nagy
jelentöségü a
kórokoz6k elleni küzdelemben.
1
1
__L_,,,
!
1
Az
antibiotikumok
legcélszerübb felosztása:
gyakorlati
szempontból
is
65
a./
Béta-laktám tipusúak
a./ Penicillinek b./ Cefalosporinok
Sejtfalszintézis-gátló sajátsággal is rendelkeznek. A cefalosporinok további klasszikus
felosztása: parenterális
alkalmazásra - cefuroxim csoport - cefoxitim
"
- cef otaxim
"
- cefsulodin
"
- per os adandó Cefalosporinok
b./
Tetraciklinek:
- oxitetraciklinek - demetil-klór-tetraciklinek - rolitetraciklinek - doxyciclinek - minociklinek
.. 1
c./
Kloramphenicol
- nincs rokonságban mas anti-
biotikumokkal,
proteinszintézis-gátlók,
-------------------------------
teriosz ta tikus.
bak-
66
d./
Amino-glikozid antibiotikumok, baktericidek.
e./
Polimixinek /Gram/-/baktériumokra hatnak/
f./
Eritromicin
/Gram/+
ellen hatásos.
és
haemofilus
Ki sha tósugarú,
influenzae
szelekt i v ha tá-
sú szerek.
g./
Linkomicin - más konságban,
antibiotikumokkal nincs
kivéve a Clindamicint.
hérjeszintézis-gátláson elérhetö
Hatása fe-
alapszik.
koncentrációban
ro-
Terápiásan
bakteriosztatikus,
8-32-szeres koncentrációban baktericid.
h./
Clindamicin - Penicillin allergiákban jól alkalmazható.
i./
Fuzidsav
- szteroid szerkezetü,
az
egyéb an-
tibiotikumokkal nem áll rokonságban.
j./
Vancomicin
nagy
molekulájú
glükopeptid,
sejtfalszintézis-gátláson alapul a hatása.
··· k./ -Egyéb.keszitmenyek: Trobicid, Foszfomicin /a sejtfalra hat, mint gátló/, Bacitracin, Nisztatin, stb.
67
Az
antibiotikumok
hatásában
több,
különbözö
mechanizmus is szerepet játszik: a./
Sejtfalszintézis-gátlás nélkül
a kórokozó
a
ozmótikus
sejtfal
védelme
duzzadás áldoza-
tául esik. b. /
A ci toplazmamembrán permeabilitásának fokozása
a
1gy az
membrán
elveszti
élettani
szerepét,
intracelluláris anyagok kidiffundálnak
a sejtböl és a sejt életfeltételei megszünnek. c./
Fehérjeszintézis-gátlás ribonukleinsav
/RNS/
a
hibás
molekulák
aminosav
felhalmozód-
nak, aminek hibás aminosavszekvenciájú fehér jeszintézis a következménye. d./
Nukleinsavszintézis-gátlás.
e./
Ismeretlen mechanizmus /23/. Azokat
az
antibiotikumokat,
melyek
szelekti-
ven bizonyos baktériumokra hatnak, "keskeny spekt rumú" antibiotikumoknak nevezik„ rumú"
antibiotikumok
A "széles spekt-
kiterjedtebb
hatósugarúak.
Ujabban a Cefoxitint az Amikacint vagy az Új béta-laktamáz
hatásnak
ellenálló
Cefotaximot
"szuper-
széles spektrumú" antibiotikumnak nevezhetjük. Egyes
antibiotikumok
toxicitásuk
miatt
csak
lokálisan alkalmazhatók /pl. Neomicin, Bacitracin/.
68
Az antibiotikumok antibakteriális hatását, tását
in
vitro
a
gátló
koncentráció
minimális /MIC/
aktivi-
baktérium szaporodást
meghatározásával
mérhet-
jük. Az adagolás nem kivánt következményei allergiát válthatnak ki az antibiotikumok kis adagjával vagy lokális kenöccsel, sel.
Igen
sebhintöporral végzett kezelés -
fontos
gyanús
esetben
kulhat
urticaria,
a
gondos
pedig
anamnézis
börpróba
Quicke
felvétel,
elvégzése.
oedema,
söt
Kiala-
anafilaxiás
sokk is. Baktérium-rezisztenciáról beszélünk, kórokozók
ter ápiásha tású
amikor
a
ant i bioti kum-koncentráci ó
ellenére is szaporodnak. A baktérium-rezisztencia lehet természetes és szerzett. kor
A természetes rezisztencia már kezelés-
meglévö
/elsödleges/
genetikailag
meghatároA szer-·
zott
antibiotikum-rezisztenciát
zett
rezisztencia a kezelés alatt alakul ki,
sodlagos/
méghozzá
szelekció
jelent.
ill.
/má-
plazmaátvitel
révén„ A másodlagos sággal
fejlödhet
"egylépcsös", úgynevezett
és
"több
rezisztencia ki.
különbözö
Ismeretes
"hosszabb lepcsos"
idö"
a
gyorsa-
"gyors"
alatt
vagy
kifejlödö,
reiTs.Ztertcia.
Elöfor-
69
dul,
hogy az
térium az kummal
egyik antibiotikumra rezisztens bak-
ugyanabba a családba tartozó antibioti-
szemben
is
rezisztenssé
válik,
ilyenkor
"keresztrezisztenciáról" beszélünk. A betegek kezelési tervébe /az antibiotikumok megválasztásával,
a gyógyszer alkalmazás és adago-
lás módjával/ figyelembe kell kum farmakológiai felszívódási
venni
a
vér
antibioti-
Az antibiotikum
tulajdonságait.
viszonyai,
az
antibiotikum szint-
je, az antibiotikumok szöveti diffűziója és eloszlása a
szervezetben,
rülése,
valamint átalakulása és kiü-
antibiotikumonként változik.
Farmakokine-
tikai
szempontból a beteg életkora,
betegsége,
és
belsö
szerveinek müködöképessége
jelentös.
E-
zenkívül
fontos
gyógyszerkészítmény
is
szerepe
van
alkalmazás
elötti
még
a
elkészítési
(oldás) módjának. A rezisztencián kivül és
szuperinfekció
azt a a
fogalma.
Disbiozisnak
nevezzük
jelenséget, midön az antibiotikumok hatására
bél baktérium-flóra
dig
fontos még a disbiozis
egyensűlya
fel borul „
apatogén kórokozók patogénebbé
letve a megváltozott gombák elszaporodását
Az
ad-
válhatnak,
il-
viszony patogén baktériumok, teszi
lehetövé
--- ----tözÖdés, szuperinfekcio jöhet lé-fTe.
és
felülfer-
70
Ezenkivlll hatások,
melyek
ismeretesek az
még
a
direkt
antibiotikumoktól
toxikus
függöen kü-
lönbözöek lehetnek, pl. hallás- és egyensúlyzavar, agranulocitozis stb. /30/.
3.2 Az elsö antibiotikum megjelenése Magyarországon
Az antibiotikumok 3.1 alfejezetben leirt gyakorlati
szempontból
legcélszerübb
mányozva megállapithatjuk,
felosztását
tanul-
hogy 1950-ben antibio-
tikum-kinálatunk a következö csoportok néhány képviselöjét foglalta magába /26, 27, 28, 29/. A./
A béta-laktám-tipusúak
közül
egyes
penicil-
lintartalmú készi tményekkel, valamint az aminoglikozid csoportjába sorolt készitményekkel
(pl. di-
hydrostreptomycin, streptomycin) találkozhatunk. A 200.000 NE Penicillin injekció 1947-ben már hazánkban Mint
a
is
törzskönyvezett
felsorolásban
a
készitmény
gyógyszerformák
volt. alapján
láthatjuk, a penicillint gyakran használták fertözések lokális kezelésére, pl. kötö- és szaruhártyainfekciók szépen gyógyultak a penicillinkenöcstöl. ----~---'
!
··-
A beteget
azonban
gyakran szenzibilizálja minden
lokális kezelés és ezzel súlyos penicillin allergi-
71
át okoz.
A késöbbiekben ezért szünt meg a penicil-
lin lokális alkalmazása. Magyarországon 1950-ben törzskönyvezték az aminoglikozidok ót.
közé
tartozó
Streptomycin
injekci-
Tehát 1948-ban történt felfedezése után már
évvel megtalálható a hazai gyógyászatban is. ant i bakteriális is
toxikus
hatású,
vegyület.
de
az
emberi
2
Nagy
szervezetre
Az alkalmazását a toxici tá-
son kivül korlátozza az ellene kialakuló bakteriális rezisztencia. A VII. táblázatban (lásd a fejezet végén) felsorolásra kerülö 19 készitményböl 18-at az Egyesült Gyógyszer
és
állította
elö,
Chinoin
mind
/ma
1 készitményt
Gyógyszer
gyártotta„ lisan,
Tápszergyár
és
EGIS
Gyógyszergyár/
pedig a
Vegyészeti
Chinoin /ma
Termékek
Gyára/
A készi tmények között mind parenterálokálisan ható
gyógyszerek elöfordul-
tak, S gyógyszerformában: 1.3 injekció, .3 tabletta, l kenöcs, 1 szemkenöcs, 1 plomba.
72
3.3 Az antibiotikum-választék 1950 és 1960 között
Ez
az évtized mind az alkalmazott új
hatóanyagok
számát, mind az új hatóanyagok megjelenési formáinak (gyógyszerformáinak) körét
igen jelentös mér-
tékben bövitette (VIII. táblázat). Egyre gyarapodott a penicillin-készitmények száma: részben orális, részben parenterálisan alkalmazha1
tó új gyógyszerek jelentek meg.
1
száma is 9-re nött: a .59 készitményböl. 22 injekció, szirup,
A gyógyszerformák
5 tabletta vagy drazsé,
2 sebhintöpor,
1 kapszula,
4 kenöcs,
2
1 pálcika,
1
szemkenöcs, 1 por. A penicillin vérben
azt
a
adásakor
penicillin
is
kivánatos,
koncentrációt
hogy
a
tartsuk
fenn, amennyi elégséges a bakteriosztatikus hatáshoz.
A
gyors
elimináció
miatt
naponta
akár
1.000.000 NE szükséges ahhoz, hogy a vérben illandóan
hatékony
biztositására és
koncentráció állitották
prokain-penicillin
elö
legyen a
jelen.
Ennek
benzil-penicillin
készitményeket:
1957-ben
a
Promptcillin és Retardillin készi tményeket különbözö hatóértékkel. Beléptek az antibiotikum-csoportba a kloramfenikol tartalmú készitmények.
73
Hazinkban
a
kloramfenikol
törzskönyvezésére
az
tartalm6
alibbi
készitmények
idöpontokban
került
sor, a teljesség igénye nélkül: Chlorocid kenöcs
1953.
Chlorocid sebhintöpor Chlorocid drazsé
1954.
1954.
Chlorocid drazsé gyermekeknek Chlorocid szirup A
1956.
1957.
parenterilis
készitményeinek
törzskönyvezésére
csak a következö évtizedben került sor. dö,
hogy a koramfenikol
Megjegyzen-
erösen allergizil
lokilis
alkalmazisa esetén, különösen ezért irtalmas a Chlorocid kenöcs széleskörü, kritikitlan hasznilata. Ebben az idöszakban léptek be a magyarorszigi antibiotikus teripiiba a tetraciklinek, 1958-ban és 1960-ban került sor a törzskönyvezésükre.
A tet-
raciklinek közül az oxitetraciklin terjedt el hazinkban leginkibb. A Tetran
B drazsé törzskönyvezésének éve 1958,
Tetran intravénis tetran félékkel
injekcióé 1960.
szemben
a
Rezisztencia a
is kialakulhat,
melyet
a
felesleges adis elösegit. Erre az évtizedre jellemzö a mir emlitett 6jabb szerkezetü antibiotikumok belépése,
valamint
a külsöleg alkalmazott penicillin tartalm6 készitmények törzskönyvi törlése.
74
3.4 Antibiotikumaink 1960-tól 1970-ig
Az elözö évtizedben az antibiotikum-választék bövülését figyelhettük meg.
Nemcsak újabb hatóanya-
gokkal jelentkeztek az elöállitók, hanem új gyógyszerformákkal is. derült
Az alkalmazás során azonban ki-
egyes készitmények
toxikus
gyéb nem kivánatos mellékhatása.
volta,
vagy e-
Igy törzskönyvi
törlésre került többek között: - Bismocillin olajos injekció Oracillin drazsé /az eredeti penicillinmolekula savérzékeny, szájon át nem adható/ - Supracillin olajos injekció A tetraciklinek a klortetraciklinnel bövültek /xantomycin/.
A kloramfenikol és az aminoglikozid
csoport változatlanul megtalálható ez idöszakban a palettán /IX. táblázat/. Az orális penicillin-féleségeket gazdagitotta a Vegacillin tabletta.
196.3-ban a Meticillin és
1964-ben az Oxacillin készitmények kerültek törzskönyvezésre, amelyek a félszintetikus penicillinek csoportjába tartoznak.
A meticillin hat a rezisz-
75
tens stafilokokkuszokra is. Toxik6zisban is alkalmazhat6, injekci6 formájában van forgalomban, csak k6rházakban használhat6. Az
Oxacillin
injekci6
stafilokokkuszokra
és
ötször
kapszula erösebben
a
rezisztens
hat,
mint
a
Meticillin. Terápiánkat gazdagitotta a poliének csoportjába
sorolhat6
Nistatin,
mint
gombaellenes
szer.
A Nistatin drazsé /makrolid szerkezetü/, szájon át adva
a
szájüreg
és
oesofagus
kandidiázisát
gy6-
gyitja a nyálkahártyára kifejtett helyi hatásával. A bélrendszerböl
nem
sziv6dik
fel,
ezért
gomba
szepszisben hatástalan. Ebben az idöszakban összesen 57 antibiotikum-kész i tményt találunk, 8 gy6gys zer formában: 16 inj ekci6, 7 tabletta és drazsé, 4 kapszula, 4 kenöcs, 2 sebhintöpor, 2 szirup, 1 szemkenöcs, 1 por.
76
3.5 A jelenlegi antibiotikum-választék
A jelenlegi antibiotikum-választék objektiv értékelhetösége
érdekében
nagyon
röviden
áttekintjük
az 1970-töl 1980-ig eltelt idöszakot. Sem az antibiotikumok
összes
szerformák
számát
viszonylatában
tekintve, nem
sem
a
történt
gyógy-
lényeges
változás„ A terápiának fontos tagja, az emlitett évtizedben, forgalomba került Semicillin kapszula /ampicillin/ a félszintetikus penicillinek csoportjába tartozik. Szélesebb spektrumó a hagyományos penicillin készitmémyeknél. A Pyassan kapszula /Cefalexin/ elsö generációs cefalosporin. Az
antibiotikum-csoportban .38 készitmény ta-
lálható,
az
elözö
fejezetekben
felsorolt
gyógy-
szerformákban. Az
utóbbi
forradalmi az
5-6
év
alatt
(1980-1986)
változás következett
antibiotikum-csoportban
nyek tekintetében.
viszont
be Magyarországon
alkalmazott
készitmé-
A hazai gyár tásó kész i tmények
változása nem jelentös, 39 a készitmények száma, 8 féle gyógyszerformában
ex.
táblázat,
lásd a feje-
77
zet
végén).
hat6
Az
külföldi
55,
nyilvántartásunkban megtalál-
készítmény
azonban
hozzásegítette
terápiás gyakorlatunkat a korszerüség megközelitéséhez. Helyet
kaptak
az
Eritromicinek.
Makrolid
szerkezetüek, bakteriosztatikus hatásúak, a baktérium
fehérjeszintézis
gátlásán
keresztül
hatnak.
Szájon át adva j61 felsziv6dnak. A Lincomycin és hatású,
a
Clindamycin
Clindamycin
is
bakteriosztatikus
Penicillin
allergiánál
is
használhat6. A Cefalosporinok is egyre nagyobb tért követelnek maguknak.
Az évek folyamán forgalomba ke-
rült Cefalosporinokat generáci6k szerint csoportositották. Az elsö generáci6 a 60-·as (Cefalotin, Cefaloridin, Cefazolin, furoxim,
Cefalexin), Cefoxitim)
a második (Cefamandol, Ce-
a
70-es
évek
elején
került
használatba, mig a legújabb, a harmadik generáci6 (Cefoxatim,
Cefoperazon,
Ceftriaxon,
Moxolaktam,
Cefsulodin, Ceftazidin)
Ceftizoxim, tagjai
az
u-
t6bbi S év termékei. A Cefalosporinok atoxikus vegyületek, nagy adagokban is adhat6k, mellékhatásaik gyengék. ~~is adhat6k
A penicillin-allergiások többségének - bár iiyenkor a cefalosporin börpr6bá-
kat célszerü elvégezni.
78
A
jelenleg
nyilvántartásba
gyártású antibiotikumokat szer forma, zsé,
ebből
S granula,
nőcs,
szirup,
vett
(SS készi tmény,
.36 injekció, .3 kapszula,
külföldi 9 gyógy-
S tabletta vagy dra2 kenőcs,
spray és csepp) a XI.
1-1 szemke-
táblázat tar-
talmazza. A baktériumok elleni küzdelemben tehát ma mar rendelkezünk bár ki
az a
XII.
a
importált
teljes
legkorszerübb mennyiség
szükségletet.
táblázatban az
gyógyszerekkel
bizonyára
nem
is,
elégit i
(Osszehasonlitásként
a
osztrák és a nyugatnémet ada-
tokat közöljük.) Megjegyezném
még,
hogy
különösen
nagy
és
egyre nö - az import-antibiotikumok szerepe. A magyar
gyárak által elöállitott készitményeken kivül
1960-ban csak 2 importált külföldi hozatalára többre,
került
sor.
Az
készitmény be·
1970-es
években
jóval
S.3 készitményre. Ebben az időszakban azon-
ban nem a mai értelemben vett regisztrálásról volt szó, hiszen olykor csak egy-egy kontingenst, menynyiséget
hoztak
forgalomba.
Az
1970-es
években
jelzett S3 készitmény közül az 198S-ös import listán mindössze 1.3 készitmény található. ----~--~---
1
--------------------·-------·-
-
79
1 Az antibiotikumok kombinált alkalmazásával ma már 1
az
infekciók legtöbbje elháritható. Alkalmazá-
suk során azonban figyelembe kell venni,
hogy an-
timikróbás terápia akkor indokolt, ha ismert a kórokozó,
vagy ha nem ismert,
de a beteg állapota i -
gényli az antibiotikum adást. Profilaxis célja lehet
a
veszélyeztetett
beteget
fenyegetö
fertözés
elháritása. A kezelés eredménytelenségét okozhatja azonban, ha - a kórokozót nem, vagy félreismerik, - az antibiotikumot helytelenül alkalmazzák, - a beteg ill. a betegség megitélése helytelen. Hazánkban vül nagy, lampolgárt
az
antibiotikum-fogyasztás
évente annyi, 8-10
napig
rendki-
hogy mind a 10 millió állehetne
nagy mennyi ségü gyógyszer
kezelni
vele.
E
adása nyi 1 vánvalóan f e-
lesleges. A józan kritikával
adott
antibiotikummal ke-
vesebb lesz a rezisztens törzs, tás
alakul
ki,
kevesebb
költség
lesz a gyógyitás /30/.
---+l
kevesebb mellékha-
-----------------------------
árán
sikeresebb
80
VII. táblázat Az antibakteriális gy6gyszerek választéka 1950-ben /9, 10/ Antigon kenőcs Dihydrostreptomycin inj. 0,5 g, 1,0 g, 5,0 g Fungin tabletta Isonicid tabletta Penicillin injekci6 100.000 NE Penicillin injekci6 200.000 NE Penicillin injekci6 200.000 NE /Chinoin/ Penicillin injekci6 1.000.000 NE Penicillin kenőcs 3.000 E/g Penicillin plomba Penicillin retard I, II, III, olajos injekci6 Penicillin szemkenőcs 1.000 E/g Penicillin tabletta 50.000 NE Promptcillin injekci6 300.000 NE Streptomycin injekci6 0,5 g, 1,0 g
81
VIII.táblázat Az antibiotikum választék bövülése 1950 és 1960 között /10/ Beacillin injekció 600.000 NE Beacillin injekció 1.200.000 NE Beacillin szirup Beacillin tabletta Bismocillin olajos injekció Chlorocid drazsé Chlorocid drazsé gyermekeknek Chlorocid H kenöcs Chlorocid kapszula Chlorocid kenöcs Chlorocid pálcika Chlorocid sebhintöpor Chlorocid szirup Dihydrostreptomycin injekció 1,0 g Dihydrostreptomycin panthotenát Oracillin drazsé Penicillin injekció 100.000 NE Penicillin injekció 200.000 NE Penicillin injekció 1. OOO. OOO NE Penicillin retard olajos injekció 200.000 NE Promptcillin injekció Promptcillin forte injekció Retardillin injekció 300.000 NE Retardillin injekció 400„000 NE Retardillin injekció 600.000 NE Retardillin injekció 1.000.000 NE Retardillin injekció 1. 500. OOO NE ".„„
1
·-·"""~--·
82
VIII.táblázat (folytatás) Streptomycin injekció 1,0 g Streptophen injekció Supracillin olajos injekció 300.000 NE Tetran intramuszkuláris injekció Tetran intravénás injekció Tetran intravénás injekció gyermekeknek Tetran B drazsé Tetrinfan por Tetran-Hydrocortison kenöcs Tetran kenöcs Tetran sebhintöpor Tetran szemkenöcs
8.3
IX. táblázat Az antibiotikum választék 1960 és 1970 között /11/
1
Beacillin injekció 600.000 NE Beacillin injekció 1.200.000 NE Beacillin szirup Beacillin tabletta Chlorocid drazsé Chlorocid drazsé gyermekeknek Chlorocid kapszula Chlorocid B kapszula 125 mg Chlorocid B kapszula 250 mg Chlorocid s injekció Chlorocid szuszpenziós injekció Chlorocid kenöcs Chlorocid H kenöcs Chlorocid sebhintöpor Chlorocid szirup Meticillin injekció Nystatin drazsé Oxacillin injekció Oxacillin kapszula Penicillin injekció 100.000 NE Penicillin injekció 200.000 NE Penicillin injekció 1.000.000 NE Promptcillin injekció Promptcillin forte injekció Retardillin injekció 400.000 NE Retardillin injekció 600.000 NE Retardillin injekció 1.000.000 NE %
84
IX.táblázat (folytatás) Streptomycin injekci6 Tetran intravénás injekci6 Tetran intravénás injekci6 gyermekeknek Tetran B drazsé Tetrinfan por Tetran-Hydrocortison kenöcs Tetran kenöcs Tetran sebhintöpor Tetran szemkenöcs Vegacillin tabletta Xantomycin drazsé
--------------------
85
X.táblázat A jelenlegi (1986. június 30.) hazai elöállitású antibiotikum készitmények /11, 24/ Beacillin injekció 1.200.000 NE Beacillin tabletta Brulamycin injekció 40 mg Chlorocid drazsé Chlorocid drazsé gyermekeknek Chlorocid B kapszula 125 mg Chlorocid B kapszula 250 mg Chlorocid szuszpenziós injekció Chlorocid kenöcs Chlorocid Hydrocortison kenöcs Chlorocid sebhintöpor Chlorocid szirup Doxycyclin 11 Chinoin" kapszula Gentamicin injekció Maripen tabletta Meticillin injekció Neomycin drazsé Nystatin drazsé Oxacillin injekció Oxacillin kapszula Oxybion por Penicillin injekció 1.200.000 NE Promptcillin szuszpenziós injekció Promptcillin forte szuszpenziós injekció Pyassan kapszula Retardillin szuszpenziós injekció 400.000 NE Retardillin szuszpenziós injekció 1.000.000 NE ----~·-··
..
- -~------··-·
%
86
X.táblázat (folytatás) Semicillin kapszula Streptomycin injekció 1 g Tetran intravénás injekció Tetran intravénás injekció gyermekeknek Tetran B drazsé Tetrinfan por Tetran-Hydrocortison kenöcs Tetran kenöcs Tetran sebhintöpor Tetran szemkenöcs Vegacillin tabletta
87
XI. táblázat A nyilvántartásban jelenleg szereplö külföldi antibiotikumok Ampicillin granula Ampicillin injekció Baypen injekció 1,0 g, 2,0 g, 5,0 g Carbenicillin injekció Cefobid injekció 1,0 g, 2,0 g Ceporin injekció Cefalexin granula Dalacin C injekció Eradacin kapszula Erythran granula Erythromycin tabletta 100.000 E Erythromycin tabletta 250.000 E Erythromycin lactobionat injekció Geopen tabletta Kanamycin sulfat injekció Licacin injekció Lincomycin injekció Mandokef injekció Mefoxitin injekció 1,0 g, 2,0 g Mycerin injekció Netromycin injekció Oleandomycin injekció Oletetrin drazsé Oletetrin injekció Penbritin injekció Penstabil granula
_______!__
Polymixin B injekció -- -P-oiymix ín-lir s ult a t inj eke i ó-----%
88
XI.táblázat (folytatás) Rocephin injekció 1,0 g, 2,0 g Securopen 0,5 g, 2,0 g, 5,0 g, injekció Tetraolean granula Tetraolean kapszula Tertacyclin kapszula Trobicin injekció Tubocin injekció Vancocyn injekció Vibramycin csepp Vibramycin injekció Vibramycin porampulla Vibramycin szirup Zinacef injekció 250 mg, 750 mg, 1,5 g Zovirax injekció Zovirax szemkenöcs Külsöleges antibiotikum kombinációk Dexapolcort N kenöcs Flucinar N kenöcs Oxycort spray
--
'"
-·-·-·-·-··-------~-------------
89
XII. táblázat A nyugatnémet és az osztrák antibiotikum választék összehasonlitása
Nyugatnémet adatok A Rote Liste 1985-ös kiadásában a következö 9 antibiotikum csoport található (278 gyógyszer, beleértve a parallel készitményeket és a kombinációkat is):
Aminoglikozidok Cef alosporinok Chloramfenicol Lincomycin és makrolidok Penicillinek Ampicillin Peptid Tetracyclinek Más antibiotikumok /Fosfomycin, Fuzidinsav/ A gyógyszerformák száma 21: golyó (kugeln) granula hintöpor inhaláció injekció infúzió kenöcs lánc (ketten) kapszula plomba oldat pálcika por por sziruphoz siccum spray, aerosol spritz szirup szuszpenzió tabletta zselé
%
90
XII. táblázat (folytatás)
Osztrák adatok Az Austria Codex 1984-1985 adatait tanulmányozva a k6vetkez6k állapithat6k meg: az osztrák palettán ebben a csoportban rendkívül sok a parallel készítmény. Az általuk alkalmazott csoportosítás (28 csoport):
Aminoglikozidok Amfomicin Bacitracin Kapreomicin Cefalosporin Cefamicin Kloramfenicol Klindamicin Cicloserin Eritromicin Flektensav Fosmomicin Framicelin Fuzidinsav
Griseofulvin Lincomycin Neomicin Oleandomicin Paramomicin Penicillin Polimixin Rifampicin Spectinomicin Spiramicin Streptomicin Tetraciklin Tirotricin Vancomicin
Az egyes csoportokat megismerve kiderül, hogy az osztrák antibiotikumok száma igen nagy: 528 /33/.
%
91
XII. táblázat (folytatás) Gyógyszerformák száma 25: balzsam gél, zselé hintőpor
inhaláló oldat kenőcs
mixtúra por szemkenőcs
tabletta, drazsé
csepp golyó (kugeln) hüvelykúp injekció kúp oldat spray szirup
fülcsepp granula infúzió kapszula lánc (ketten) orrkenőcs
szemcepp szuszpenzió
92
XVII. táblázat
j
A hazai antibiotikum-választék fejlödésének összefoglalása
1 1 1
1
Gyógyszerkincslink
1
i
Iipus bétalaktám, penicillin Détalaktám, cefalosporin tetraciklin klóramfenikol amino-glikozid polimixin eritromicin linkomicin lindamicin vancomicin egyéb
19504'' +
-"' 1950-1960' 1960-1970'* +
+
~,'>.
1986 + +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+ + + +
+ +
18 Készitmények száma Gyógyszerformák száma 5 Belsöleges alkalmazás,% 84.2 ebböl orális, rel % 18 , 8 ebböl parent.,rel % 81. 2 KUlsöleges alkalmazás, % 15.8 Injekció, % 68.4 Tabletta, % 15' 8 Kapszula, % 0 5 ..3 Kenöcs, %
+
+
39
.3 7
94
9
8
11
76.9
78.4
8 7. 2
26. 7
44.9
:39" 0
1
73. 3
55.1
6LO
'
2 :3 "1 56.4
21. 6
12.8
4.3. 2
53.2
12' 8 2. 6
18" 9
13. 8
10.8
10.6
12.8
1.3" 5
8.5
*hazai elöállitású
1' 1
i
1
93
4.
Az antihipertenzivumok
jelenlegi választékának
kialakulása és értékelése
4.1 A hipertónia és gyógyszeres terápiája
magasvérnyomás-betegségben
A
szenvedök nö,
és
száma a
civilizáció
jelenleg az
(hipertónia)
terjedésével
úgynevezett
egyre
"civilizációs be-
tegségek" között az elsö helyet foglalja el. Megkülönböztetünk primer
és
szekunder
hiper -
tóniát. A betegség 80 %-át a primer (esszenciális) hipertónia teszi ki, 14 %-át alkotja a vese megbetegedése kapcsán kialakuló hipertónia, 3 %-át hormonális okból bekövetkezö, végül ugyancsak az esetek 3 %-át teszik ki az egyéb okból, föleg a koponyaüri nyomás fokozódását, továbbá az Ólom-, nikotin-, anyarozs- és a szén-monoxid-mérgezést követö hipertóniák. A betegség lefolyása szerint megkülönböztetünk benignus hipertóniát, amelyben a diasztolés nyomás 120 Hgmm alatt van, ~~a"-z
a szemfenék lelet negativ és
élettartam kezelés nélkül
10-20 évre
terjed.
94
Malignus hipertóniára a 140 Hgmm feletti diasztolés nyomás, emellett a retinaödéma, papillaödema, szemfenéki
vérzés a
Az
jel lemzö.
élettartam kezelés
nélkül legfeljebb 2-3 év. A hipertóniások halálának oka az esetek 65-67%-ában koronáriaelégtelenség, szívinfarktus és kardiális dekompenzáció.
Ha magasabb kort él meg,
~gy celebrális folyamatok /25/, agylágyulás-agyvér-
zés áll előtérben, főként a gyógyszerterápia hevezetése óta, mert az arterioszklerózis kifejlödéséhez több idö áll rendelkezésre. A malignus alakban elsősorban a veseelégtelenség következtében kifej-
lödö urémia a halál oka. A hipertónia-betegség
terápiája
két
részre
osztható: a./
általános és
b./
a vérnyomás csökkentésére irányuló terápiára.
a./
Bletmód-változtatással.
A pszichés
feszült-
ség távol tartása, a dohányzás, alkohol, feketeká vé fogyasztásának mérséklése vagy ti 1 tása jelenthet
javulást
sajnos ezeket
az
a
beteg
állapotában,
de
intelmeket kevés beteg fo-
gadja el. A vegetatív reakciókat trankvillánsok és hipnoszedativumok adásával lehet esőkkenteni.
95
b. /
A vérnyomás fokozatosan
csökkentése történhet,
minden
mert
kentésnek agylágyulás,
a
esetben
csak
hirtelen csök-
vagy súlyos angina le-
het a következménye. Mivel
valamennyi
mellékhatásokkal
is
gyetlen gyógyszert
antihipertenziv
rendelkezik,
szer
komoly
lehetöleg nem e-
alkalmaznak nagy dózisban,
ha-
nem kombinációs terápiát, ahol a klilönbözö értékes vérnyomáscsökkentök fö hatásai összeadódnak, a mellékhatások pedig csökkennek. A helyes gyógyszeres terápia tehát: pszichovegetativ
szétkapcsoló
renerg
neuronblokkoló
értágitó
+
trankvilláns, alkalmazása
ezen kivlil +
ad-
diuretikum
+
bétareceptor-blokkoló. A hipertóniás be-
tegek 30-40 %-ánál szigorú konyhasó-megvonásos diétát irnak elö. Ajánlható a kalóriaszegény étrend, a vérnek a normálisnál magasabb lipid- és koleszterin-tartalma dását.
azonban
gyorsithatja
annak
súlyosbo-
A kalóriaszegény étrenden kivlil
igen fon-
tos a kellö, fokozatos fizikai aktivitás is. A vérnyomáscsökkentö az
értágitók,
tek,
szerek
egy része,
föleg
már a felszabadulás elött is létez-
terápiás megitéléslik azonban az azóta eltelt
idöszakban jelentösen változott, mig régebben egy-
96
egy gy6gyszert alkalmaztak, most - az elöbb mondottak értelmében
- a kombináci6k alkalmazására esik
föhangsúly. A bétablokkol6k
alkalmazásának
veszélye
az,
hogy huzamosabb kezelés után az adagolás hirtelen abbahagyása szivinfarktus veszélyét idézi elö. zért
a
bétablokkol6k adagolását ajánlatos
E-
fokoza-
tosan abbahagyni. Az erek kitágulását, ezzel a vérnyomás süllyedését a vazomotor
központra,
nokra,
szimpatikus
valamint
a
a vegetativ gangliovégkészülékekre bé-
nit6lag hat6 gy6gyszerek is okozhatják. Az fejlödö,
arterioszkler6zis
az
artériák
lassan
ki-
az öregedéssel nem oki összefüggésben ál-
16 megbetegedése.
Az intima sejtközötti állománya
fellazul, a sejtek elzsirosodnak és közöttük a koleszterin, majd mész rak6dik le az intima hialinosan megvastagodik.
A hipert6nia kezdeti,
labilis
szaka elinditja az arterioszkler6zist: az endotel, az
elasztikus szövet és a medis megvastagszik,
artériák
lumene
ellenállás nö,
fokozatosan
szükül,
a
az
perifériás
igy fixált tá válik a hiper t6nia, a-
mely különbözö súlyos elváltozásokhoz vezet /25/.
97
A szorosabb értelemben vett értágit6knak azokat
nevezzük,
nyesztik
el.
fájdalommal az
amelyek Ezeket
jár6
az
erek
simaizomzatát
használják
ér görcsök,
a
hirtelen
érkr izisek,
ereket szüki tö érelmeszesedéses
zelésében
is,
amelyek
ernagy
valamint
folyamatok ke-
következtében
a megbetege-
dett érterület vérellátása súlyosan károsodik.
E-
zek a gy6gyszerek föleg nitro- és nitrit-vegyületek. kus
A vazomotor -központra föleg a szinus karotikemoreceptorai
által
kiváltott
reflex
útján
hatnak. Pl.: Nitromint tabl.,
tabl.,
Nitropenton,
Nitromint Rigedal,
retard
2,6
mg
Nikotinsav
(ez
nemcsak fontos vitamin, de erös értágit6 is), Paniverin, Xavin, Reszerpin, amely ut6bbi j61 csökkenti a magas vérnyomást, ha az centrális izgalmon alapszik /27/.
4.2 Az antihipertenziv szerek megjelenése
A magyar gy6gys zer ek között mar 19 3.3 -ban találunk nem a mai értelemben vett antihipertenziv szereket, hanem az értágit6k csoportjába tartoz6 gy6gyszereket.
Értági t6nak szorosabb értelemben az erek si -
maizomzatát elernyesztö szereket tekintjük.
98
A
felszabadulás
elött
a
vérnyomás
csökkentésre
használt gy6gyszereket négy csoportra osztották. a./
Salétromsav- és salétromossav-észterek,
b./
Teofillin-, teobromin-csoport,
c./
Br6m-j6d,
rodáns6k
és
kombináci6k
(az
6.n.
"megnyugtat6k"), d./
Szervkivonatok csoportja.
a./
Elektiv értágit6 hatásóak tartoz6
készitmények.
az
Ide
elsö
csoportba
tartozott
a
0,5
mg-os Nitromint tabletta, mely elsösorban angina pectorisban életmentö hatásó lehet /1933ban törzskönyvezték/, továbbá az 19.34-ben regisztrált Natrium nitrosum injekci6k /7 féle ha t6anyagtartalommal /.
19.38-ban
forgalomba
került az Acidum nicotinicum injekci6 és tabletta. b./
A második
csoportba
mennyiségben nyek. révén
tartoznak
alkalmazott
igen nagy
Diafillin-készitmé-
Ez a gy6gyszertipus teofillintartalma értágit6,
de
szivmüködést
hugyhajt6 hatása is van. tásával
az
segithet
angina
javit6
és
A szivmüködés javipectorisos
és
tüdö-
ödémás rohamban, értágit6 hatása révén az a-
----
------------------
gyi erek görcsét is oldva elháritja a fenyegetö apoplexiát.
A csoport tagjait már 1935-
ban alkalmazták a gy6gyászatban hazánkban.
99
c./
A
harmadik
csoportba
"gyógyszerei"
az
arterioszklerózis
sorolhatók.
úgy
tapasztalták,
hogy jódadagolással a koleszterin okozta érelmeszesedés lassitható.
1937-ben jelent meg
Magyarországon
az
ták,
kombinálják
hogy
ha
Intrajód.
Ugy a
tapasztal-
hatóanyagokat,
jobban hatnak„ d. /
A fentiekben lei rt három csoporton ki vül al kalmazásra került az, portja is.
ű.n.
Szervkivonatok cso-
Abból a tényböl indultak ki, hogy
a szervezet többféle értágitó anyagot termel és ha ez a szervezeten belül nem termelödik megfelelö mennyiségben, szervkivonatot tartalmazó gyógyszer adásával kivülröl kell pótolni, pl. Atriphos /1942/, Corhormon /1935/. A jelenlegi gyógyszerkinálat bemutatása érdekében mutatom be az 1950-es évben meglévö készitményeket
/28/
a
XIII.
készitményt találunk,
táblázatban„
Osszesen
41
5 gyógyszerformában (17 in-
jekció, 16 tabletta vagy drazsé, 4 oldat, .'i kűp, 1 "párna").
100
4.5 Az antihipertenziv szerek választéka 1950-töl 1960-ig
A csoport terápiás felfogásában 1950-töl .J e lentös változás következett be. Törzskönyvi
törlésre
került
több
vált készi tmény és a terápiás
korszertitlenné
föcsoport most már
több alcsoportot kapott a gy6gyszerkutatás, az orvosi-gy6gyszerészeti
tudományok
akkori
állásának
megfelelöen. Az elözö fejezetekben felsorolt négy csoport megmaradt és a következökkel bövOlt: e./
Szimpatikus bénit6k Az
adrenalin
serkentö
gátl6 hatásokat nem, lyásolják. f./
hatását
gátolják,
a
vagy csak enyhén befo-
Pl. Redergam készitmények.
Ganglionbénit6k Szimpatikus ganglionbéni tással lyedést
lehet
elöidézni,
vérnyomássOly-
felhasználható
ez
pl. nagyobb mDtéteknél. g./
Perifériás értágit6k csoportja
h./
Rezerpincsoport
„.hy~,ertóni
át
/a
centrális
csökken:tiL~----
alapon
nyugv6
101
A csoportban táblázat),
6
50
készítmény
gyógyszerformában
található (19
(XIV.
injekció,
25
tabletta és drazsé, 2-2 kúp és csepp, 1-1 oldat és "párna").
4.4 Antihipertenzivumaink 1960-tól 1970-ig
Erre a 10 éves idöszakra jellemzö a csoport szer kezetének átalakulása.
A változás az egyes alcso-
portokon belül nemcsak mennyiségi, hanem a terápiás értéket nagyban növelö minöségi változás is. Az
alcsoportok
egymásutánisága
és
szerkezete
is
átalakult /10, 11/. a./
Szimpatikus bénítók
b./
Ganglion bénítók Synapleg megjelenése
c./
Salétromsav- és salétromossav észterek
d./
Nikotinsav csoport
e./
Theobromin, theophyllin csoport
f./
Szervkivonatok
g./
Perifériás értágítók (itt új a Mydeton, amely a vérnyomást kissé csökkenti, igen jelentös a
..... ___ ]'.Jer i f_~r i_~5.. ér tág i tó hatása/ ........ h./
A hipertónia és arterioszklerózis gyógyszerei
102
l
l1
kombinációkban i./
Reszerpin-csoport Az antihipertenzivum-csoportban ebben az idö-
szakban 51 készítményt találunk (XV.
táblázat),
gyógyszerformában
tabletta
drazsé, 1-1
4.5
kűp,
(16
31
és
csepp, oldat, párna).
választék
antihipertenzivum
jelenlegi
A
injekció,
6
(1970-1985)
Az antibiotikumválaszték alakulásához hasonlóan az 1970-töl
1980-ig
eltelt
idöszakban
jelentékeny
változás nem történt. Az évtized vége felé azonban megindult az antihipertenz i v szerek á tértékelödése.
Az 1985. évi választék ezek után a következö-
képpen alakul'
eelöre bocsátva azt a tényt' hogy
ez esetben nemcsak a hazai törzskönyvezett késztményekkel szerü
terápia
néhány ű.n.
foglalkoztam,
a
hanem a
megvalósításához
nyilvántartásunkban
racionális,
kor-
nélkülözhetetlen,
található
külföldi,
"K" számos készítményekkel is). új fajta csoportosítás szerint tekintjük át a
a./
Koszorűértágitók
Itt a hazai
gyógyszereken ki vül
.3 importált
készítmény is található, pl. Corinfar.
105
b./
Antihipertenziv szerek Ebben a csopotban 5 külföldi szer is található.
Belépett hazaiként a Trasicor 80 tablet-
ta, a két Visken, Viskaldix, Betaloc és Minipress 1 mg, 2 mg. e./
Antiarterioszkleritika A csoport igen értékes tagja a két Cavinton készítmény, amelyek hatóanyaga eredeti magyar molekula és föleg az agyi keringés megjavitásában van igen nagy szerepe.
Több
külföldi
ország jelenleg foglalkozik a bevezetésével. d./
Vazokonstriktorika periferika
e./
Vazodilatorika periferika Fontos helyet foglal el ebben a csoportban, a másik
originalitás
készítmény.
a
Bencyclan
Halidor
Direkt módon a simaizom bénitá-
sával oldja az érgörcsöt.
f./
Diuretika Ez a csoport a hagyományos vizhajtókon kivül magába foglalja a kálium-kimélö Brinaldix és Hygroton tabletták különbözö hatóanyagtartalmú készítményeit is. Az antihipertenziv szerek terápiás csoportjá-
ban levö gyógyszereink száma 1985-re 80-ra bövült, --eb-bÖi--71 hazai elöálli tású, 9 import. A szoká-sos 6 gyógyszerforma megoszlása: 19 injekció, 4 7 tabletta és drazsé, 2 végbélkúp, 1-1 csepp, kapszula és "párna".
104
4.6
A magyar
antihipertenzivum-választék összeha-
sonlitása az osztrák és nyugatnémet adatokkal
Elöre
kell
bocsátani,
hogy
mindkét
nyugati
országban ebben a terápiás csoportban is párhuzamos
készítmények
egyidejüleg
több
törzskönyvezése elöállit6
is
folyik.
gyárthat
Tehát parallel
készítményeket. Az Austria Codex 1984-1985 kiadása alapján a következö csoportok találhat6k hipertenziv terápiájukban. a./
Aldometil készítmények
b./
Diuretika
c./
Ganglionbénit6k
(mely
csoportba
sorolják
a
Hidergint, a Redergamot, ide tartozik a Lopirin-Captopril
tartalmű
készítmény, mely a ha-
zai gyakorlatba Tensiomin tabletta néven válik ismertté .3 erösségben,
25 mg, 50 mg, 100
mg) d./
Reszerpin csoport és kombináci6i
e./
Koronária terápia
f./
Theobromin, theophyllin csoport
g,L___yazodi la tancia
105
Ebben a hét alcsoportban 76 készitmény található,
egy-egy
hatóanyag
több
hatáserösségben
Mindezek négy gyógyszerformában
fordulnak
is.
elö:
16
összgyógyszer-
és
injekció, 55 tabletta, 4 csepp, 1 kapszula. Osszevetve
a
hazai
gyógyszerformák
kinálattal,
közötti
megoszlás
tekintetében
nincs szignifikáns különbség, de az osztrák paletta összetétele korszerübb a hazainál. Az
NSZK
jellemző
a
antihipertenziv-csoportjába
korszerüség,
a
rauvolfia
alkaloidon kivül az egyéb alkaloidok, több
főleg
a vis-
album
is.
Sok készitmény reszerpin-kombinációkat tartal-
drogkeverék
Felsorakoznak a metildopa mellett a Clonidin
/Nepresol/, taloc/, ik
valamint
/reszerpin/
cum
maz.
alkalmazása,
röviden
is,
Labetalol
/Trandate/,
Prazoz in /Minipress / melyek nagymértékben
Metoprolol
/Be-
tartalmú kész i tménye-· lehetővé
teszik a be-
teg érdekében kivánatosnak tartott kombinált terápiát. Magyarországon nagy lépéseket tettünk és kell még tennünk ennek a terápiás csoportnak a korszerüsitése érdekében. a
megindulását
Ennek a fontos tevékenységnek
mutatja,
a
Betaloc,
Metoprolol,
106
Prazozin, Minipress,
Captopril /Tensiomin/ Estulic
/Guanfacin/ bevezetése.
Egyelöre
az
elöretörésük
a terápiás gyakorlatban nem zavartalan és nem akadálymentes,
mutatják
ezt
viszonylag
kicsi
gy6gy-
szerkereskedelmi forgalmi adataik. Visszatérve
az
NSZK-csoport
elemzéséhez,
a
csoportban 1:37 készitmény találhat6 és ezek technol6giai
szempontb61
meg. Megállapithat6,
7 gy6gyszerformában
jelennek
hogy a perorális készitmények
arányában nagy az el tol6dás és kapszula
figyelemfelkel tö a
viszonylag
nagyobb
/:32, 5.3/.
11 injekci6, 100 tabletta, 11 kapszula,
8 csepp, 4 drogkeverék, ra
találhat6
lettán.
a
gy6gyszerforma
arány
2 szirup(saft) és 1 mixtú-
nyugatnémet
antihipertenzivum-pa-
107
XIII. táblázat
Magyarországon törzskönyvezett antihypertenziv szerek 1950-ben /7-9/
a./ §_a.!:_é!_rQm~a~--é~ ~a.!:_é!_rQmQs~a~-észterek Amylnitrit párna Natrium nitrosum injekció (1, Z, 3, 4, 6, 8, 10 %) Nitromint tabletta 0,5 mg Nitromint tabletta 1,0 mg b./ IeQb!_O!!!;ig_-!_eQfl:_l.!:_ig_ _c:_SQPQr!_ Calciumtheosan drazsé Deriphyllin injekció Deriphyllin solutió Deriphyllin suppositorium Diaphyllin injekció i. v. és gluteosum Diaphyllin suppositorium Diaphyllin tabletta Glucophyllin injekció Papaverintheosan drazsé Rutophyllin tabletta Theobromini natr. salic. alkalisolvens 0,5 g
c./ .!?_r§_m.:_, _j.§_d .:_, _ rQd~n~ó~ és kombinációik Agatheosan drazsé Bromcalciumtheosan drazsé Cholparin tabletta Etopurin tabletta Jodcalciumtheosan drazsé Jodpapaverintheosan drazsé %
108
XIII. táblázat (folytatás) Jodtheosan drazsé Niton drazsé T.E.A.B. injekció T.E.A.B. suppositorium Theobrominum jodatum drazsé Theobrominum jodatum c. papaverino drazsé d. / ~z~r~k_!yQ_n~tQ_k Atriphos injekció Corhormon injekció Myangin injekció Myangin liquidum Myofort injekció Myofort solutio Padutin injekció
109
XIV. táblázat
Antihypertenziv szereink 1950-töl 1960-ig /9/
a./ §_al_é!_rQ_m~ay-_é~ ~al_é!_rQ_mQ_s~av-észterek Amylnitrit párna Natrium nitrosum injekci6 (4, 6, 8, 10 %) Nitromint tabletta 0,5 mg Nitromint tabletta 1,0 mg b./ IeQ_b~o~i~-!_eQ_flll_i~ 1é~zlt~é~y~k Acidum nicotinicum injekci6 0,5 % Acidum nicotinicum tabletta 0,05 g Diaphyllin injekci6 gluteosum és venosum Diaphyllin suppositorium Diaphyllin tabletta Paniverin injekci6 Paniverin tabletta Rutophyllin drazsé Tensopan S.N. tabletta Tensopan tabletta Theobr. natr. salic. alkalisolvens drazsé Theobr. natr. salic. tabletta 0,5g és-kombináci6k e./ !_ie_g_nyu_g_t~tQ.kL Q_r.2_m.:_,_j.2_d.:_,_rQ_d~n~61 ----Agatheosan drazsé Aljodan tabletta Cholparin tabletta Etopurin tabletta Intrajod injekci6 ~~- Jodpapaverintheosan drazsé Jodtheosan drazsé Neojodin injekci6 Niton drazsé %
110
XIV. táblázat (folytatás) ~z!"._r~k_iv_2.n~t_2.k
d./
Atriphos injekci6 Corhormon injekci6 e./ ~z_imEa!i~u~ Qé~i!6~ Redergam cseppek Redergam injekci6 Redergam tabletta sublinguális használatra Secadol drazsé f./ Qa~gli_2.n_b~n_itQk Hexameton drazsé Hexameton injekci6 T.E.A.B. injekci6 r.E.A.B. suppositorium g./ Re~ifé~i!s_é~t!g_itQk Priscol injekci6 Tolazolin injekci6, oldat és tabletta h./
~e~e~p_in_C~OEO~t
Rausedyl injekci6 0,1% Rausedyl injekci6 0,25% Rausedyl tabletta 0,1 mg Rausedyl tabletta 0,25 mg Vasobroman tabletta
111
XV. táblázat
Antihypertenziv gyógyszerek 1960-töl 1970-·ig /10,11/
a./ ~zlmEa!i~u~ ~égi!ó~ Bivelin injekció Corontin drazsé Kefalgin drazsé Redergam cseppek Redergam injekció Redergam tabletta szublinguális használatra Secadol drazsé b./ ~agg!iQn_b~nltQk Synapleg tabletta c./ ~a!é!rQm~a~--é~ ~al:_é!rQmQs~a~-ész!er.e~ Amylnitrit párna Natrium nitrosum injekció 4 % Natrium nitrosum injekció 10 % Nitromint tabletta 0,5 mg Nitromint tabletta 1,0 mg Nitropenton tabletta Rigedal tabletta d./ ~i~o!igs~v~s~á!_m~z~kQk Acidum nicotinicum injekció 0,5 % Acidum nicotinicum tabletta 0,05 g Paniverin injekció Paniverin tabletta
112
XV. táblázat (folytatás) e./ IeQb~o~i~-!eQfilli~ 1é~zit~é~y~k Diaphyllin gluteosum injekció 24 % Diaphyllin venosum injekció 4,8 % Diaphyllin végbélkúp Etopurin tabletta Rutophyllin tabletta
f./
_§_z~r~kivQn~tQk
Atriphos injekció Corhormon injekció g./ fe~ifé~i!s_é~t!gitik Bupatol injekció Bupatol tabletta Mydeton drazsé Mydeton injekció Tolazolin injekció Tolazolin oldat Tolazolin tabletta h./ ~ hiEe~tinia_és_a~t~ris~kle~ó~i~ &YQgys~e~ei kombinációkban Agatheosan drazsé Aljodan tabletta Erpozid forte tabletta Erpozid tabletta Intrajod injekció Jodpapaverintheosan drazsé Jodtheosan drazsé Provezid tabletta
113
XV. táblázat (folytatás) i./
~e~elpin_c~OEOlt
Rausedyl injekció 1 mg Rausedyl injekció 2,5 mg Rausedyl tabletta 0,10 mg Rausedyl tabletta 0,25 mg Tensatrin tabletta Vasobroman tabletta
114
XVI. táblázat
A hazai antihipertenziv szerek jelenlegi választéka /11,24/
a./ .!S_o~z.2_r~é~t~g_itQk Amylnitrit párna Atriphos injekci6 Cloracyzin drazsé /K/ Clinium tabletta Corhormon injekci6 Corinfar drazsé /K/ Corontin drazsé Corontin forte drazsé Corontin végbélkúp Nitromint tabletta 0,5 mg Nitromint retard tabletta 2,6 mg Nitropenton tabletta Rigedal tabletta Sorbonit tabletta /K/ Rutophyllin tabletta Sensit tabletta b./ ~!ihiEe~t~n~i~ ~z~r~k Arfonad injekci6 /K/ Depressan tabletta /K/ Diaphyllin gluteosum injekci6 24 % Diaphyllin venosum injekci6 4,8 % Diaphyllin tabletta Diaphyllin végbélkúp ·····
-flopegyt-tC!'a>+b>..Jl,...e""tc..itc.:a,___ _ __ %
115
XVI. táblázat (folytatás) Erpozid forte tabletta Erpozid tabletta Hyperstat injekció /KI Nepresol injekció /KI Rausedyl injekció 2' 5 mg Rausedyl tabletta 0,10 mg Rausedyl tabletta 0,25 mg Redergam cseppek Redergam injekció Redergam tabletta Regitin injekció /K/ Sanegyt injekció Sanegyt tabletta 10 mg Sanegyt tabletta 25 mg Sanotensin tabletta 10 mg Sanotensin tabletta 25 mg Tendor tabletta Trasicor 80 mg tabletta Vasobroman tabletta Visken injekció Visken tabletta Viskaldix tabletta c./
••
rn
h:r.!_e!_i2_s~k.!:_e!_o.!_i1a
Agatheosan tabletta Cavinton tabletta Cavinton injekció Devincan tabletta Devincan injekció Etopurin tabletta ···1ntra.Jod in,Jekcio-----···Jodpapaverintheosan drazsé
116
XVI. táblázat (folytatás) Prodectin tabletta Miscleron kapszula d./
ya~o.!5_og_s!_r_ik!_o!_i~a_p~r_if~r_ik.§c
Secadol drazsé e./
ya~o~il_a!_o!_i.!5_a_p~r_if~r_ik.§c
Acidum nicotinicum injekció 0,5 % Acidum nicotinicum tabletta 0,05 g Bivelin injekció Bupatol tabletta Halidor injekció Halidor tabletta Natrium nitrosum injekció 4 % Natrium nitrosum injekció 10 % Paniverin injekció Paniverin tabletta Stugeron tabletta Tolazolin tabletta Xavin injekció Xavin tabletta f. /
Q_i.':!_r~t.ik.§c
Aldectone injekció /K/ Brinaldix 10 mg tabletta Brinaldix 25 mg tabletta Furosemid injekció Furosemid tabletta Hygroton tabletta 25 mg Hygroton tabletta 50 mg -Hyp-Otn1az1ct-nrbJ.ei:-ca-z-s-m-g-Hyp o t h i azid tabletta 100 mg Verospiron tabletta 50 mg A /KI jelzés az importált készitményeket jelöli.
117
XVIII. táblázat
A hazai antihipertenziv gy6gyszerkincs alakulása
~
~
~
)~
1950 1950-1960 1960-1970 1985 Ausztria NSZK
Készitmények szarna Gy6gyszerformák száma
41 5
50 6
51 6
80 6
76 4
41. 5
58. 0
51. 4
2.3. 8
21. l
59. 0
so.o 6.0 4.0
60.0 1. 3
75. 7
9.8
60.8 5. 9 2. 0
1.39 7
1
1rnjekci6k részaránya Tabletták és kapszulák részaránya Oldat, csepp részaránya Kúp részaránya
7. 5
*csak a hazai elöállitású ** hazai + import
2"
s
5. 5 0
8.~ 81.
~
:1
118
5. A vizsgálat eredményeinek, megállapitásainak összefoglalása
5.1 A magyar gyógyszerválaszték fejlödésének általános értékelése
5.1.1
A gyógyszerértékelési
és
-törzskönyvezési
folyamat fejlödése
Századunk
elején mai
értelemben vett
gyógy-
szerértékelésröl nyilvánvalóan nem beszélhetünk, a gyógysz erkész i tmények törzskönyvezése csupán admi nisztrativ lépés volt /v.ö. a 2.1.1 fejezetben leirtakkal/. A harmincas években a törzskönyvezést megelözö értékelés kisérletes része gyakorlatilag csak föleg kémiai
- minöségellenörzö vizsgálatból állt
/lásd 2.1.2 fejezet/. A :ns0-17.3/1951.
Eü.M. sz.
rendelet rögzi ti a
klinikai vizsgálatok rendjét, majd a 7/1970. Eü.M. rendelet világosan megkülönbözteti a klinikai far-
119
makolÓgiai és klinikai vi zs gála toka t.
Egy ide jüleg
az OGYI kiadványaiban rögzitésre kerül a preklinikai vizsgálatok követelményrendszere is. Vizsgálataim
alapján
megál lapi tot tam,
hogy
Magyarország végigjárta a gyógyszertörzskönyvezési követelményrendszer tal
is
fej lödésének más
ki taposott
útját.
ország ok
/Természetesen
az
ál -
egyes
követelménytipusok "finomitása" tekintetében az elözöeken kivül böztethetö, tö,
a
több
más
"lépcsöfok"
is megkülön-
értekezésemnek azonban csak az alapve-
rendszerre
jellemzö
változások
figyelemmel
kisérése volt a célja./ A folyamat döntéseinek szakértöi szinten való meghozatala
szempontjából
hazánk
a
fejlödésben
több országot meg is elözött. Noha
a
gyógyszertörzskönyvezés
egészségügyi kérdés,
egyértelmüen
ennek alapvetö jogi szabályo-
zását a felszabadulás elött sokáig a Belügyminisztérium végezte 25.513/19:35„
/lásd
B.M.
a
90.000/190),
rendeleteket!/,
200/1933.
mivel
az
és
egész-
ségügyi igazgatást csupán belügyi kérdésnek és feladatnak tekintették. A Belügyminiszternek tanácsadó és véleményezö
szerve volt 1868-tÓl az Orszá-
gos Közegészségügyi Tanács. Kezdetben az új gyógy-
.......... szerré s 2·trm·ény-10i.iiál-1-i-t-ás-á-t--+s- -a·-Belügymini.s.zté.r.i umnak kellett
jelenteni,
a
Népjóléti Minisztérium
r
120
hatásköre majd
a
a
forgalomba
külföldröl
hozatali
behozand6
döntésre
/1903/,
gy6gyszerek
körének
meghatározására korlátoz6dott /1935/. Az OKI megalakulásakor átvette a törzskönyvezési
ügyek
sérletes
intézését
vizsgálatok
és a minöségellenörzési végzését,
az
ki-
indokoltság
és
alkalmasság megállapitása - tehát a döntö szerep azonban az Országos Közegészségügyi Tanács kezében volt. A felszabadulás után a törzskönyvezési folyamat feletti felügyeletet az Egészségügyi Minisztérium, az indokoltság-alkalmasság megállapitását az Egészséügyi Tudományos Tanács veszi át,
az ut6bbi
jelöli ki a humán kipr6bálást végzö klinikákat is. Az OKI szervezö és minöségvizsgál6 szerepe kezdetben megmarad (3180-173/ 1951. Eü.M. rendelet). A kérdés
1962-ben,
az
OGYI
megalakulásával
átmenetileg bonyolultabbá vált, mert az
űj
intézet
átvette az OKI-t61 a preklinikai fázis értékelése egy részét. Az OGYI 1968-t61 kezében tarthatta már a teljes folyamat irányitását. A gy6gyszerértékelési
folyamat
idejét
az
is
csökkentheti, hogy a döntéseket hoz6k ezt a munkát föfoglalkozásban végzik, s nemcsak egyéb tevékenyrn·
····ségUR.„KíegeszTteseRént, mintegy
szaK.-éTtok~nt.
„
Igy
121
sokkal jobban fel tudnak készülni ennek a feladatnak
az
EU.M.
ellátására. rendelet
a
/az
OGYI-t bizta meg,
ETT bizottságai/ tenek
Az
be.
EU.M.
a
7/1970.
a
szakértöi
Egészségügyi
bizottságok /az szerepet
Minisztérium
engedély kiadását,
készitmények
dönté-
felügyelete mellett/
tanácsadó-értékelö
forgalombahozatali landó
szellemében
gyógyszer-törzskönyvezési
sek meghozatalával az
Ennek
listájának
töl-
csupán
az
a
importá-
összeállitását
/és
az árképzést/ tartotta fenn magának. Igy az a
1985-töl
Magyarországon
bevezethetö
volt
- nemzetközi mércével mérve is egyedülálló
rendszer, zésének
hogy
importkészitmények
/tudományos/
választani az szerek
az
tevékenységét
vékenységben pénzügyi
végzi.
Az elöbbi t Az eredmény:
"piacon",
kérdések az OGYI,
szét
lehetett
/az
is
utóbbi
fontos
te-
szerepet
az utóbbit az EU .M.
a nyugati cégek nem a magyar
hanem ezért
a
"piacért"
ez nagymértékben beleillik az politikába.
törzskönyve-
adott idöszakban importálandó gyógy-
listá.jának összeállitásától
kapnak/.
-
új
versengenek,
s
magyar gazdaság-
122
5.1.2 A törzskönyvezett gyógyszerkészitmények szá-
mának változása
A II.-III. nak
értékelése
táblázat
és az
1.-2.
során figyelembe
ábra adatai-
kell
venni
azt
a
2.2 fejezetben már leirt - tényt is, hogy a valóban importált készitmények száma sohasem közelitette meg két,
igy
a a
törzskönyvezett külföldi tényleges
gyógyszerszám
készitményefelmérése
ne-
hézségekbe ütközik. Megállapitható,
hogy a hazai
elöállitású ké-
szitmények száma 1985-ig egyenletesen nö,
s ez
i-
deig a rendelkezésre álló gyógyszerek nagyobb hányadát adta. Figyelemre méltó az az 550 készitmény, amit magyar gyógyszergyárak 1950 óta törzskönyveztettek.
A közelmúltban
végrehajtott
törzskönyvi
törlés /35/ jelentösen csökkenti a hazai k~szitmé nyek számát,
s
igy az
várhatóan meghaladja az
importált gyógyszerek száma 50
%-ot
„
Beszerzésük nagy
terheket ró a népgazdaságra! A szakemberek mény
alatt
elfogadható
nemigen
véleménye lehet
szerint
2000 készi t-
kielégitö
legfeljebb
- gyógyszerválasztékról beszélni
/ebbe
123
nem számitanak a párhuzamos készitmények/! lembe
véve
azt
is,
hogy
Figye-
gy6gyszerkészitményeink
egy része az EVSZ-ajánlások szer int elavult, a jelenlegi magyar választékot legfeljebb elfogadhat6nak minösithetjük.
5.1.3 Az egyes gy6gyszerformák megoszlása
Munkámban
megállapitottam
/2.3
fejezet,
IV.
táblázat/, hogy a gy6gyszerformák aránya a harmincas
évektöl
napjainkig
jelentös
A gy6gyszerformák
száma ma
mértékben
válto-
zott. megfelelönek
te-
kinthetö, ha - figyelembe vesszük azt a magyarországi sajátosságot, hogy egyes gy6gyszerformák a Formulae Nor malesbe vagy a Gy6gyszerkönyv galenusi részébe kerültek át; és
csak
vizsgáljuk.
az
alapvetö
gy6gyszerforma-tipusokat
124
A szakirodalom /.35/
lunk
ugyanis
tabletta
uralkodó
például
gyógyszerformán
alcsoportot
különböztet
meg
/egyszerü
kontrollált
hatóanyagleadású,
réteg
és
a
-
ná-
belül
8
tabletta, effervesz-
cens tabletta, valamint film-, intesztinoszolvens-, prés-és cukorbevonatú tabletta/.
Megfelelö össze-
hasonlitási alap hiányában ezekre az alcsoportokra nem végeztem számszerü értékelést, lett
nyugati
látható,
cégek
azonban a
gyógyszerválasztékát
hogy nálunk viszonylag sok az
tabletta,
náluk
a
kontrollált
fej-
elemezve "egyszerü"
hatóanyagleadású
"speciális" szilárd gyógyszerforma. Hasonló következtetés vonható le a többi
gyógyszerforma alcso-
portjainak vizsgálatakor is. A hazánk
modern tehát
Fejlesztés
gyógyszerformák kissé
csak
elmaradt
igen nagy
a
fejlesztése
terén
világszinvonaltól.
beruházások
árán
lenne
lehetséges. Hasonló
következtetések
mekgyógyszerek 2.4 fejezetet/.
formulálása
vonhatók terül~tén
le
a
gyer ··
is
/lásd
a
125
5.1.4 Egy- és többhat6anyagú gy6gyszerkészitményeink
A 2.5 fejezetekben,
valamint az
v.
táblázat-
ban és a .3. ábrán bemutatott adatokat úgy kivánom összefoglalni, hogy mig a felszabadulás elött alig volt forgalomban Magyarországon monokomponensli készitmény,
addig
195.3
és
1985
között
az
egy-
és
többkomponensli készítmények számaránya gyakorlatilag
nem változott,
gy6gyszerválasztékunk kb.
2/.3
részét egyhat6anyagú készitmény teszi ki. /A legut6bbi
törzskönyvi
törlés
kissé
csökkentette
az
egykomponensli gy6gyszerek részarányát./ Annak a kérdésnek többkomponensli
az
értékelése,
készitmények
helyes
hogy mi
a
részaránya
a
gyógyszerválasztékban, nem könnyü. Egyes országok - igy pl. Svédország - kifejezetten törekednek
a
többkomponensli
megszlintetésére.
készitmények
teljes
A hazai gyógyszerterápiás szoká-
sok szerint azonban hasonló m6don legfeljebb azt érhetnénk el, hogy a betegek néhány többhatóanyagú gy6gyszer
helyett
sok
monokomponensli
készitményt
alkalmaznának. Bizonyos esetekben pedig /lásd a 4. fejezetben!/ kifejezetten elönyös
fix kombináci6k
126
Könnyebb az értékelö helyzete, ha a többkom-
ponensű készitményekben található hatóanyagok számát vizsgáljuk. Terápiás szempontból nehezen indokolható a 4 ha tóanyagnál többet tartalmazó kombinációk léte,
ezekre legfeljebb egészen különleges
esetekben lehet szükség. Márpedig gyógyszerválasz tékunk 6 %-a ilyen késztményekböl áll /1983-as adat/.
Ebböl
a
szempontból
a
választék
elavult!
El nem hanyagolható szempont az is, hogy a mellékhatás-gyógyszer-kölcsönhatás-figyelö rendszerek müködését, tehát a gyógyszerértékelés ú„n. humán IV-es fázisát a sokkomponensü fix kombinációk megléte nagymértékben zavarja.
5.1.5 Törzskönyvezett gyógyszereink kora
A 2.6 fejezet és a VI. táblázat adatai úgy foglalhatók össze, hogy a magyar - legalábbis a hazai elöállitású - gyógyszerválaszték a fejlett országokéhoz viszonyitva "öreg"„ Az új törzskönyvezési rendelet megjelenése után a törzskönyvezés után 15 évvel minden kész i t -
-~~I1zt
újra
kell
értékelni
hogy alkalmazása a modern
abból
a
szempontból,
terápiás elvek alapján
127
egyáltalán indokolt-e még?
/Ezt a gyakorlatot az
OGYI a rendelet nélkül is évek óta követi./ Mindez arra utal, hogy - elismerve nagyon sok régi gyógyszer
fontosságát
2/:3
részben 15
évnél
régebbi
kész i tményekböl álló gyógyszerválaszték, kor s zerünek nem nevezhetö. Az importált gyógyszerek figyelembe vételével a kép sokkal kedvezöbb. A hazai
gyártásű
gyógyszerválaszték
azonban
"fiatalitandó", ha iparunk meg kivánja tartani helyét a világ gyógyszergyártásában.
5.1.6 Az egyes terápiás csoportokba tartozó gyógyszerek számának egymáshoz viszonyitott aránya
Gyógys zerválasz tékunkat
a
c imben
jelzettek
szerint csehszlovák és svéd adatokkal hasonlitottam össze. ugyan
Megállapitottam, hogy kiugró eltérések
nincsenek,
antiallergikumok
azonban hazai
célszerünek
látszik
az
űjraértékelé-
csoportjának
se, a citosztatikumok körének bövitése, valamint a kemoterápeuti kumok
csoportjának
--------------·-------------------
Az
elsö
több,
az
csoportban utóbbi
két
készitmény található.
nálunk
talán
csoportban
felül vizsgálata. a
szükségesnél
viszont
kevesebb
__.22i!fii4!L_ ~;;,
128
5.2 Az antibiotikum-választék fejlödése
Figyelembe
kell
kum-fogyasztás
vennünk,
hazánkban
hogy
álló
an ti biot i -
indokolatlanul
zért különösen kritikusan kell delkezésre
az
nagy,
e-
szemlélnünk a ren-
gyógyszerválasztékot.
(XVII.
táb-
lázat) Megállapitottam, 1960-as
években
hogy
tipus
bekövetkezö
szempontjából
az
választékbövülést
több,
mint egy évtizedig nem követte lényeges to-
vábbi
fejlödés.
mennyi áll,
Ma
lényeges
már
azonban
űgyszólván
antibiotikum-tipus
vala-
rendelkezésre
de ennek oka a .39 hazai elöálli tásűval szem-
ben az importált 55 készitmény. A hazai elöállitásű
készitmények száma ugyancsak stagnál a 60-as é-
vek óta, noha a választék modernizálódik. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerformák száma jóval kisebb, mint az NSZK-ban /21/ vagy Ausztriában /26/, (lásd a XII. táblázatot). Erdekes, szitmények vételével
hogy a
aránya 1986-ban
hazai adattal,
az
belsölegesen alkalmazott ké· importgyógyszerek
csaknem megegyezik
ennek oka az,
figyelembe az
1950-es
hogy a ritkább anti-
129
biotikumokat elsösorban gyorsan ható injekciós alakban hozzuk be, hiszen alkalmazásuk ezt indokolja. a
Egyébként a készítmények kifejlesztése során stabilabb,
orálisan
is
gyártására törekednek, ez
adható
gyógyszerformák
jól látszik a hazai ké-
szítmények vizsgálatakor 1950 és 1970 között. Feltünö a kapszulák alkalmazásának fokozatos növekedése,
mintegy
15
éve
az
összes
mintegy 10 %-a kapszulázott. szerforma
egyszerűbben
antibiotikumunk
Ez a szilárd gyógy-
állítható elö bomlékony an-
tibiotikumokból, mint a tabletta. A külsöleges alkalmas
/helyi/
gyógyszerek
antibiotikum-kezelésre
részaránya
ma
is
az
összes
készítmény 10 %-a alatt van, s ezt lényegesen sohasem haladta meg. A fertözések ilyen gyógyszerekkel elsösorban szisztémásan gyógyíthatók. Figyelembe véve a nyugatnémet
és
az
osztrák
választékot, megállapítottam, hogy a magyar gyógyszerválasztékot
további,
elsösorban célzottan al-
kalmazható antibiotikumokkal kellene böviteni. Néhány készítményünk, pl. az oxitetraciklinek ma már csak kevésbé hatékonyan lehet használni a nagyméretű
rezisztencia miatt.
130
5.3
Az
antihipertenziv
szerek
csoportján
belüli
fejlödés
A csoport a hat6anyag-tipus szempontjáb61 kevésbé mert
j61 a
értékelhetö,
csoportok
mint
beosztása,
az
antibiotikumok,
definici6ja
az
folyamán változott /lásd a 4. fejezetben/. lapithat6
azonban,
hogy
tipusok
idök
Megál-
tekintetében már
az 1950-es évek végén gazdag volt ez a gy6gyszercsopor t, de fej lödést csupán az import kész i tmények jelentettek a 70-es évek végétöl. A csoportra
jellemzö
többi
adatot
a
XVIII.
táblázatban foglaltam össze. A készitmények száma 1950 és 1970 között alig változott,
a
80-as
években
kialakult
80
körüli
gy6gyszer (ebböl 71 hazai elöálli tású!) számban elégnek tünik, hiszen megközelitöen azonos, mint az osztrák adat. Az NSZK ennél lényegesen több hason16 gy6gyszere között parallel készitmények is vannak! A 4.6
alfejezetben
azonban
leirtam,
hogy
külföldi választék korszerübb, mint a magyar, nak
ellenére,
hogy
itt
eredeti
büszkélkedhetünk /Cavinton/.
hat6anyaggal
a
anis
l.H
A Ni tromint jelentös„ penton
retard
2, 6 mg tabletta belépése
Fel kellene hívni a figyelmet a Nitro-
nagyobb
dózisban
történö
rendelésére.
A
legnagyobb haladást az elmúlt években a kalciumantagoni sták
bevezetése
jelentet te.
Valósz inünek
tartják az egyre hatékonyabb szerek forgalomba hozatalával a Corontin forgalmának további csökkenését.
gvanidin-·
A
és
reszerpinfogyasztás
örvendetesen csökken, ez a továbbiakban is kívánatos
lenne.
Lényeges a dihidralazin szerepe a hi-
pertónia lépcsözetes kezelésében. A Dopegyt monoterápiában való rendelése és a Dopegyt forgalom növekedése nem kívánatos. Szükséges lenne a centrálisan ható antihipertenzivumok választékának bövitése. A Hygroton tabletta magasabb dozirozása a mellékhatások gyakorisága miatt nagyobb veszéllyel jár! Fontos
lenne hormonhatás tól mentes káli umki -
mélö diuretikum /Triamteren/ biztosítása. Figyelembe véve a magas Dopegyt, alacsony diuretikum
és
béta
receptor
blokkoló
felhasználást
felmerül a gyanú: a hipertónia kezelése területén károsan sok a monoterápiában részesülö beteg a ma korszerünek tartott kombinált terápiás mód helyett. - · · ---·A-naza1 gyógys-z:e1-re11i-p-hí-s----gyakorla.T-Többek között
152
az angina pectoris, a hipertónia kezelésében javitásra
szorul
a
gyógyszerválaszték
bövitése
és
a
rendelhetöségi elöirások módositása formájában. 6letmentö szerek ebben a csoportban amelyeket biztositani
szükséges:
Nitroprussid-Na
oldat
és
Nitroglycerin oldat. A korszerü
terápia szempontjából nélkülözhetetlen
gyógyszerkész i tmények még: Gaunfacin /Estul ic for májában
törzskönyvezett/,
formájában
Captopryl
törzskönyvezett/,
/Tenziomin
Labetalol
/Trandate,
Triamteren és Lypanthyl/. A gy6gyszerkészitmény
csoportban
nulságos a gyógyszerformák szerinti tás
/XVIII.
táblázat/.
Az
nagyon
ta-
összehasonli-
injekciók
részaránya
egyre csökken, a jelenlegi több, mint 40 %-ról kisebb,
mint
25
%-ra,
osztrák adatnak.
s ez utóbbi kb.
megfelel az
Az NSZK-ban még ennél is kisebb,
szinte elenyészö az injekciók aránya.
A tabletták
és kapszulák aránya ezzel párhuzamosan egyre nö, ma mintegy 60 % /ebböl csak egy a kapszula/, külföldön ez az arány még nagyobb /a tabletták aránya Ausztriában
és
az
NSZK-ban
közel
NSZK-ban a kapszulák részaránya 8 csepp
gyógyszerforma
aránya
azonos, ~1
'
.
fokozatosan
ebben a csoportban nálunk, ma elenyészö.
de
az
Az oldat, csökkent Feltünö,
13.3
hogy
külföldön
még
van
jelentösége,
merészebben
használják ebben a gyógyszercsoportban is számára kevésbé adagolható tenzivumok
rektális
formát..
Az antihiper-
alkalmazásának
túlságosan nagy szerepe, szí tményre korlátozódik.
ma
a beteg
sohasem
ez nálunk is
volt
1-2 ké-
Külföldön /a két vizsgált
országban/ nincs is ilyen készítmény. A
gyógyszerformák
arányának
antihipertenzivum-csoportban
a
változása
jellemzö
és
az
az
anti-
biotikumokétól meröben eltérö képet mutat. A magas vérnyomás hosszú idejü "állapot", gyorsabban
leküzdendö
szemben a minél
bakteriális
fertözéssel.
Erthetö, hogy az elöbbi csoport gyógyszerei között az olyan gyógyszerformák részaránya nött meg a kutatás eredményeképpen,
ami
lehetövé
beteg hosszabb idön át maga szedje, orvos
segítsége
nélkül.
Ez
a
teszi,
hogy a
adagonként az
tendencia
igen
jól
leolvasható a XVIII. táblázatról. Befejezésül ismét hangsúlyozni kívánom a célkitüzésekben a
hazai
leírtakat:
gyógyszerválaszték
séröl még nem készült. minden
hasonló
Ez
igyekezetem ellenére
viseli ennek nehézségeit.
elemzö
változásáról, az -
értekezés fejlödé-
elsö munka amely
-
nyilvánvalóan magán
1:54
Dszintén révén
sok
remélem,
olyan
hogy
adatot
és
disszertációs irányvonalat
munkám sikerült
felszinre hoznom, amelyek az OKI ill.OGYI dokumentációjában rejtöztek,
és amelyek összefüggö érté-
kelésével reális képet kapunk a gyógyszerkincs és választék fejlödéséröl, álló feladatokról rény
is.
az e tekintetben elöttünk Remélem, hogy a magam sze-
lehetöségeivel e munkával
is
segi teni
tudom
közös célunk, a hazai korszerll és racionális gyógyszerterápia megvalósitását.
1.35
7. Iroda lom
1..
Zalai
K.:
Gyógyszerügyi
SOTE Egyetemi
jegyzet,
szervezéstan.
I.
rész.
Fövárosi Nyomdaipari Vál-
lalat, Budapest, 1983 2.
Bayer I. : Gyógys z ertörz skönyvezés és Gyógyszer ellenör z és Magyarországon.
OGYI-Kiadvány,
Budapest, 1979, 1983. 3.
Pusztai E.: A gyógyszerutilizációs vizsgálatok alapjai.
4.
Gyógyszerésztovábbképzés, Budapest, 1983.
Müszaki Gazdasági Tájékoztató a Világ Gyógyszeripar áról.
5.
A gyógyszerészetre lyok.
6.
Chem. Rund., 38, .31/1985/ vonatkozó
hatályos
jogszabá-
Nyomdaipari Vállalat, Budapest, 1948.
Gyógyszerkülönlegességek Jegyzéke. Magyar Királyi Nyomda, Budapest, 1927.
7.
Gyógyszerárszabás.
Magyar Királyi Nyomda,
Budapest, 1934. 8.
Gyógyszerárszabás.
Magyar Királyi Nyomda,
Budapest, 1937. 9.
Gyógyszerkülönlegességek Jegyzéke.
OKI -Kiadvány.
Magyar Királyi Allami Nyomda, Budapest, 1943,1950.
1.36
10„ A Magyarországon zett,
Forgalombahozatalra
Törzskönyvezett
Szerobakterológiai Kémlöszerek
és
Engedélye-
Gyógyszerkülönlegességek,
Készitmények,
Festékek VI.
Gyógytápszerek,
Hivatalos
Jegyzéke.
OKI, Atheneum nyomda, 1957. 11. A Magyarországon Törzskönyvezett, talra
Engedélyezett
szerek és Festékek, Immunbiológiai
Forgalombahoza-
Gyógyszerkészitmények,
Kém-
Gyógytápszerek és Tápszerek,
Készitmények VII.
Hivatalos Jegy-
zéke. OGYI-Kiadvány, Budapest, 1967, 1977. 12. XXX. törvény a gyógyszerészetröl, Budapest, 1948. (ua. mint a 13. pont) 13. Gyógyszerészet-Gyógyszerellátás:
melléklet
az
E-
gészségügyi Közlöny 1962. évi 23. számához. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1962. rendelet
14. 7/1970/VII.23.Eü.M.számú
és
25/1970/
Eü.K.16/Eü.M.számú végrehajtási utasitás. Eü. K. 16 , 19 70 . 15. 1972. évi
II.
Törvény az
Egészségügyröl.
Az e-
gészségügyi törvény és végrehajtási rendeletei. Közreadja az
Egészségügyi
Minisztérium„
Medici-
na, Budapest, 1972. 16 . Cs . fa rmac .
~,
( 19 79) .
Pr aha
17. Pharmaceutical Specialities in the USA„ Note
about
the
Oradell, 1972„
PDR,
Medical
Economics
Comp.,
1.3 7
18. Pharm.Prax., ~. 183-189 /1981/, Berlin 19. Pha rm. Pr ax. , ~. 195 /1983/, Berlin 20. Pharm.Ztg., 129, :3 , 127 /1984/, Berlin 21. Svensk farm. T. , J_, :3 8 /1983/, Stockholm 22. Pharm.Ztg, 123, .358 /1984/, Frankfurt/Main 2.3.. MoniLPharm.Lab.,
38,
(1621),
5154-3156
/1984/,
Paris 24. útmutat6
a
p6tfüzete,
Gy6gyszerk6szitm6nyek
Rendel6sére
Medicina,
OGYI-kiadvány,
és
Budapest,
1980, 1984. 25. Szekeres L.: Orvosi Gy6gyszertan. Medicina, Budapest, 1985. 26. Issekutz B.: Gy6gyszertan és Gy6gyitás. Medicina, Budapest, 1959. 27. Issekutz B. és Issekutz L.: Gy6gyszerrendelés. Medicina, Budapest, 1975. 28. Issekutz B. és Issekutz L.: Gy6gyszerrendelés. Medicina, Budapest, 1979. 29. Claus S., Wolfgang S., Münnich D.: Korszerü Antibiotikus kezelés.
Medicina, Budapest, 1985 .
.30. Graber H.: Antimikr6bás kemoterápia. Gy6gyszerésztovábbképzés.
OTKI, Budapest, 1985 .
.31.. Az OGYI által felkért Szakértöi Bizottság állásfoglalása:
Kardiovaszkuláris gy6gyszerek felhasz-
nálásának értékelése.
1985.
138
.32. Rote
Liste
fejezete.
Antibiotikum,
Antihypertenzivumok
Frankfurt/Main, 1985.
3.3. Austria Codex - Antibiotikum, Antihypertenzivumok
fejezete. Wien, 1984-1985. 34. Harangi
Gy.:
Tájékoztat6
egyes
gy6gyszerkészit-
mények gyártásának megszllntetéséröl. Gy6gyszereink, .35. Colombo
B.M.:
z,
212-216, 1986 .
Contr ol
of
Physical Properties
ín
Pharmaceutical Forms. Org.Edit.Med.-Farm., Milano, 1976.
-~
-~--~--~-~--------
159
Osszefoglalás
vizsgálta~
Disszertációmban a következö elvek szerint
a hazai gyógyszerkincs és az ésszerü gyógyszerterápia alakulását. Elöször
röviden összefoglaltam századunk
gyógyszerértékelési
rendszerünk
elejétöl
rendeleteit,
a
elöirá-
sai t. Megvizsgáltam
a
törzskönyvezési
követelményrendszer
fejlödését. A harmincas években a törzskönyvezést megelözö értékelés kisérletes része kizárólag minöségellenörzésböl állt. Az 1951-ben kiadott rendelet már világosan megkülönbözteti a gyógyszerbevezetés rendszerében a klinikai-farmakológiai és klinikai vizsgálatokat. A felszabadulás elött a jogszabály a Belügyminisztérium tanácsadó és véleményezö szerve: az Országos Közegészségügyi ségügyi
Tanács,
Intézet
valamint
hatáskörébe
az
Országos
utalta
a
Közegész-
gyógyszerek
törzskönyvezését. A felszabadulás után a megalakult Egészségügyi Minisztérium
véleményezö,
tanácsadó
testületei,
majd
az
--- --r9o-Z - ben l étren-o-z.ot-rllrsrágus--úy6-gysreTBszei:i - Intézet
vette át ezt a feladatot.
140
A gyógyszerkészitmények számának alakulását hazánkban 1934-töl 1986„
júniusáig követtem,
ez lassú emelkedö
tendenciát mutat„ Vizsgáltam a gyógyszerformák arányát az elmúlt 50 éves idöszakban. Megállapitottam, formák
hogy a
száma megfelelö,
forgalomban
lévö
gyógyszer -
azonban a modern gyógyszer -
formák tekintetében elmaradtunk a világszinvonaltÓl. Vizsgáltam azt a kérdést is, hogy milyen az egy- és több hatóanyagú gyógyszerkészitmények aránya és ennek változása. Munkám következö szempontja volt a gyógyszerválaszték elemzése a törzskönyvezése óta eltelt idö alapján„ Megállapi tottam, hogy gyógyszerválasztékunk kor szerüsitésére szükség van. Munkám során részletesen elemeztem az antibiotikum és antihipertenzivum-választék fejlödését. A hazai antibiotikum csoportot összehasonlitva a nyugat-német és az osztrák választékkal megállapitottam, hogy
elsösorban
célzottan
alkalmazható
antibiotiku-
mokkal kellene böviteni hazai gyógyszerválasztékunkat. A hazai antihipertenziv szerek csoportja már az 1950-es évek végén is gazdag volt, azonban a terápiás értékük az idök folyamán ---- ·
jelentösen megváltozott.
Ezt
- --- ~+ás---es-ep13~-t-et:---a.z.---el-04'-e~-d*1l-é --gy.Jgys z e r formák
szempontjából is vizsgáltam.
141
Megillapitottam, hogy mind az NSZK-ban és Ausztriiban, mind hazinkban az egyes gy6gyszerformik részarinya és a viltoztatis tendenciija azonos. Disszertici6s munkim sorin arra törekedtem,
hogy az
értékelés szempontjainak kivilasztisival és azok tirgyalisival segitsem a korszerü gy6gyszerteripia és a megfelelö hazai gy6gyszervilaszték kialalkitisit.
Köszönetnyilvánítás
Hálás köszönetemet fejezem ki értékes tanácsaiért Dr. Zalai Károly professzor Urnak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudo-· mányi Kar Dékánjának, valamint Dr. Paál Iamás föigazgató professzor Urnak Dr. Endrényi Ferenc föosztályvezetö Urnak az Országos Gyógyszerészeti
Intézetben,
a disszertá-
cióm kidolgozásában nyűjtott segítségükért.
