Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar
A HAZAI ÉS NEMZETKÖZI VÁLLALATOK CASH FLOW-KIMUTATÁSÁNAK ELEMZÉSE
Fazekas Alexandra Levelező tagozat Számvitel szak Ellenőrzés és könyvvizsgálat szakirány
Budapest, 2016
Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék .............................................................................................................................4 1.Bevezetés ....................................................................................................................................5 2.Cash flow-kimutatásról általánosságban ..................................................................................6 2.1 Cash flow és cash flow-kimutatás fogalma .........................................................................8 2.2 Cash flow-kimutatás hasznosítása .................................................................................... 15 2.3 Cash flow-kimutatás felépítése ......................................................................................... 15 3.Cash flow-kimutatás szabályozása ......................................................................................... 21 3.1 Cash flow-kimutatás hazai szabályozása ........................................................................... 21 3.2 Cash flow-kimutatás nemzetközi szabályozása ................................................................. 28 3.3 A hazai és nemzetközi szabályozás összehasonlítása ........................................................ 38 3.3.1 A hazai és nemzetközi szabályozás egyezőségei......................................................... 38 3.3.2 A hazai és nemzetközi szabályozás különbségei ......................................................... 39 4.Cash flow-kimutatás elemzése ............................................................................................... 43 4.1 Cash flow összetevőinek vizsgálata ................................................................................... 44 4.2 A cash flow kategóriák alakulásának elemzése ................................................................. 46 4.3 A cash flow-kimutatás tételeinek részletes elemzése ....................................................... 49 4.4 Fontosabb mutatószámok cash flow-kimutatás alapján ................................................... 54 4.4.1 Adósságfedezeti, adósságszolgálati és kamatfedezeti mutatók .................................. 55 4.4.2 Jövedelmezőségi mutatók ........................................................................................... 57 5. Összefoglalás .......................................................................................................................... 59 6. Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 65 7. Mellékletek ............................................................................................................................. 67
3
Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat: Négyfokozatú likviditási mérleg ...........................................................................6 2. sz. táblázat: A Deltaplast Kft szabad pénzáramának alakulása 2014 és 2015 között .......... 10 3. sz. táblázat: A tőkesúlyozott átlagköltség alakulása ............................................................. 12 4. sz. táblázat: A cash flow-kimutatás előírt tartalma .............................................................. 26 5. sz. táblázat: A befektetett eszközök állományváltozásának hatása ..................................27 6. sz. táblázat: A cash flow összetevői .................................................................................44 7. sz. táblázat: A Deltaplast Kft cash flow-kimutatása 2013 és 2015 között ..........................49
4
1.Bevezetés Szakdolgozatom témájaként egy számomra érdekes területet választottam, a cash flowkimutatás elemzését. A kimutatás célja, hogy a realizált eredményen túl a pénzügyileg realizált eredményt is bemutassa. Mivel a vállalkozások egyik legfontosabb területe a pénzügyi helyzet elemzése, ezért a piac szereplői számára elengedhetetlen a cash flowkimutatás információ tartalma a döntéseik megalapozása érdekében. A kutatásom célja, hogy megismerjük a kiegészítő melléklet részeként elkészítendő cash flow-kimutatás összeállításával kapcsolatos összefüggéseket, problémákat. Dolgozatom első részében a téma elméleti hátterét elemzem a felhasznált szakirodalom illetve törvények, standardok segítségével. Részletesen foglalkozom a cash flowkimutatás összeállításának módszereivel, annak nehézségeivel és hiányosságaival valamint szabályozásával kapcsolatban formai és tartalmi követelményekkel illetve a cash flow adatok hasznosságával. Hazánkban a működési cash flow-t indirekt módszerrel, a befektetési- és finanszírozási cash flow-t pedig direkt módszerrel állítják elő. Ebből a vegyes módszertani alkalmazásból eredő problémáknak a feltárását mutatom be. Dolgozatom második részében bemutatom, hogy a hazai és nemzetközi országok milyen szabályozást alakítottak ki a cash flow-kimutatás bemutatására. Itt prezentálom több ország számviteli szabályozásán keresztül az ezzel kapcsolatosan felállított hipotézisemet, miszerint az egyes országok cash-flow kimutatásainak szabályozása eltér egymástól és ez alapján csoportokba rendezhetők. A hazai szabályozás a 2000.évi C törvény, a nemzetközi szabályozás pedig az IAS 7 - Cash flow-kimutatások standard alapján történik. A magyar és nemzetközi előírás is a három főkategória (működési-, befektetési- és finanszírozási cash flow) bontását alkalmazza. Az általam felállított egyik legfontosabb hipotézis, hogy a hazai beszámolókban szereplő cash flowkimutatás olyan többletinformációt biztosít a felhasználók számára, amely nem állítható elő a mérlegből és eredménykimutatásból. Ezt az állítást egy általam választott magyarországi cég cash flow-kimutatása alapján tesztelem és a kapott eredményeket elemzem. Dolgozatom záró fejezetében az általam levont főbb következtetéseket, javaslatokat taglalom.
5
2. Cash flow-kimutatásról általánosságban A vállalkozások pénzügyi helyzetének vizsgálatakor az elemzők általában három fő irányt szoktak vizsgálni, melyek a következők: az adósságállomány, a likviditás és a cash flow. Az adósságállomány alatt a hosszú lejáratú- és hátrasorolt kötelezettségek állományát értjük. Különböző mutatószámokkal szoktuk elemezni, melyek közül a leggyakrabban használtak a következők: adósságállomány aránya, saját tőke aránya és adósságállomány fedezettsége. Ezeknek a mutatóknak a segítségével megfelelő képet kapunk a vállalkozás egy évet meghaladó tartozásainak alakulásáról. A likviditást a mutatószámok számítása mellett likviditási mérleg alapján is elemezzük, amely az eszközöket pénzzé tehetőségük szerint, a forrásokat pedig esedékességük szerint tartalmazza. Négyfokozatú likviditási mérleg 1.sz.táblázat Eszközök
Források
I. Készpénz, látra szóló bankbetét, értékpapír Pénztár, csekk Bankbetétek Értékpapírok (látraszóló)
I. Azonnal esedékes kötelezettségek
II. Egy éven belüli pénzzé tehető eszközök
II. Egy éven belül esedékes kötelezettségek
Vevőkövetelések Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési visz.álló vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Értékpapírok (látraszóló kivételével) Készletek Aktív időbeli elhatárolások
Szállítók (ha>10nap) Rövid lejáratú kölcsönök, hitelek Vevőktől kapott előlegek Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési visz. lévő vállalkozással szemben Azonnal nem esedékes egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok Passzív időbeli elhatárolások III. Egy éven túl esedékes kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek IV. Saját tőke
III. Egy éven túl pénzzé tehető eszközök Követelésekből (egy éven túli) Készletekből (elfekvő, lassan mozgó) IV. Befektetett eszközök
Jövedelemelszámolás TBJ kötelezettség Adótartozások Egyéb (pl.szállítók<10nap)
(Forrás: Dr. Pucsek József: Pénzügyi és számviteli kontrolling 67.o.) 6
A likviditási mérlegben lényegében a fizetőképességet szembe állítjuk az esedékes tartozásokkal. A beszámolóban szereplő mérleg sorainak átrendezésével és az eszközökés kötelezettségek besorolásával kapcsolatos kiegészítő információk használatával együtt a likviditási mérleg összeállítható. Az elemzést az egyes csoportok adatainak szembeállításával végezzük el. Mivel a vállalkozás piaci helyzete folyamatosan változás alatt áll, ezért lényeges tartalommal az I. és II. csoportba sorolt tételek bírnak. Az I. csoport adataival az azonnal fizetőképességet, az I. és II. csoport összességével a rövid távú fizetőképességet és az I., II. és III. csoport összességével pedig a hosszú távú fizetőképességet elemezhetjük. Az eszközök és források oldalát összevetve a következő megállapításokra juthatunk, amennyiben az I., II. és III. csoport mindegyikében a források értéke meghaladja az eszközök értékét, akkor teljes pénzügyi egyensúlytalanság áll fenn. Amennyiben bármelyik csoportban külön fennáll az előbbi állapot, akkor részleges pénzhiány áll fenn. Abban az esetben, ha az eszközök értéke haladja meg a kötelezettségek értékét, akkor likviditási többletről van szó. Megkülönböztetünk négy fokozatú statikus likviditási mérleget és több fokozatú mérleget. A különbség a két mérleg között, hogy a több fokozatú mérlegnél az I. csoport kivételével konkrét határidők kerülnek bele az eszköz és forrás oldalon is. Így az egyes csoportokba történő besoroláskor likviditási időket is kell számítani. Segítségével visszajelzést kapunk, hogy a vállalkozás fizetőképes-e, a rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek határidőn belül teljesíthetők-e, valamint a vállalkozás pénzügyi egyensúlya fennáll-e. A likviditási mérleg statikusságából adódóan nem lehet jövőbeni előrejelzéseket levonni, így a vezetést döntéseikben nem segítette elő, ezért a pénzáramlások pontosabb megfigyelésére van szükség. A hazai gyakorlatban a vállalkozás készpénzforgalma is kiemelt figyelmet kap, így a cash flow tervezése és a kimutatás összeállítása fontos feladat a beszámolási időszakban. A kettős könyvvitelt végző vállalkozások a mérlegből csak a pénzeszközváltozást, az eredménykimutatásból az eredményt olvashatják ki, ami nem egyenlő az adott időszak pénzeszköz változásával. Az eredménykimutatás elsősorban teljesítés alapú teljesítményeket számszerűsít, míg a cash flow-kimutatás a pénzügyileg teljesült teljesítményeket számszerűsíti. Mivel nem jutnak elegendő információhoz a pénzforgalomról, ezért szükség van a cash flow-kimutatásra, ami a pénzáramokat tevékenységi körökre bontva szemlélteti.
7
A különbség a likviditási mérleg és a cash flow-kimutatás között, hogy amíg a mérleg statikusságából adódóan egy adott időpontban mutatja be a likviditási helyzetet, addig a kimutatás dinamikus jelleget visel, mivel egy adott időszakban bekövetkezetett pénzeszközök változását mutatja be. A pénzáramok levezetéséhez, a likviditás vizsgálatához, valamint a pénzügyi helyzet elemzéséhez számottevő információt tartalmaz a vállalkozás külső és belső érdekeltségi köreibe tartozó felhasználók számára. A likviditási helyzet vizsgálatán felül, a számviteli eredmény és a keletkezett pénzáramok közötti különbségre helyezi a hangsúlyt a cash flow-kimutatás. A kimutatás elsődleges célja tehát, hogy az érdekelteket támogassa a vállalkozás jövőbeli pénzáramainak becslésére, időbeli alakulására.
2.1. Cash flow és cash flow-kimutatás fogalma Cash flow = Cash in flow – Cash out flow Angol eredetű szó, amely szószerinti fordításban pénzáramlást jelent. Minden vállalkozásnak szüksége van pénzeszközökre különböző célok miatt, amelyek lehetnek például spekulációs vagy tranzakciós célok. A cash flow egy teljesítménymutató, amely egy adott időszak alatt információt szolgáltat a vállalkozásnak a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamatáról. A magyar számviteli törvény külön nem definiálja a cash flow-kimutatás fogalmát, az IAS 7 standard foglalkozik vele részletesen, mely szerint a cash flow a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek ki- és beáramlását jelenti. Pénzeszközök alatt a pénztári készpénzállományt és a látra szóló betéteket, míg a pénzeszköz-egyenértékesek alatt a rövid távú, magas likviditású befektetéseket (amelyeknél elhanyagolható az értékváltozás kockázata) értjük a standard szerint. A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közötti mozgásokat a cash flow-k nem tartalmazzák, mivel ezek inkább a gazdálkodó pénzgazdálkodásának részét képezik. A standard célja, hogy előírja az információnyújtást a cash flow-kimutatás formájában, amely a gazdálkodó pénzeszközeiben és pénzeszköz-egyenértékeseiben bekövetkezett múltbeli változásokról ad képet, így az adott időszaki cash flow-kat működési, befektetési és finanszírozási tevékenységekből származó cash flow kategóriákba sorolja. Free Cash Flow (FCF) Az elemzők szerint az egyik legfontosabb mutatószám a free cash flow, amely megmutatja, hogy a befektetések után mennyi pénze maradt a vállalatnak. Az egyik legfontosabb eszköze a pénzügyi döntések előkészítésének. 8
A normál üzleti tevékenységből származó, adózás utáni pénzáramot mutatja, amely tartalmazza a tulajdonosok és hitelezők kielégítésére fordítható pénzösszegeket és nem veszi figyelembe a fizetendő kamat- és tőketörlesztés összegét, vagyis az idegen tőke okozta pénzmozgásokat. „Szabad pénzáram fogalma alatt a befektetőknek (részvényesek, hitelezők) szétosztható ama pénzáramot értjük, ami azt követően marad meg, ha már végrehajtották a szükséges tárgyitőke-beruházásokat,
új
termék
fejlesztését,
s
eszközölték
a
működés
folyamatosságát garantáló forgótőke-befektetéseket.”( Bélyácz Iván, 2007:68) A free cash flow nem a pénzállomány változására fekteti a hangsúlyt, hanem a tulajdonosok és hitelezők között felosztható pénzáram meghatározására. Előnye, hogy a finanszírozási formától függetlenül, azaz a szokásos üzleti tevékenység eredményéből indul ki. A rendkívüli tevékenységből származó cash flow-kat nem tartalmazza. Vállalati szinten adózott működési pénzáramnak tekintjük, mivel az adófizetési kötelezettség teljesítése utáni pénzáramot mutatja, de a hitelezők és tulajdonosok felé a kifizetés még nem történt meg. Számítása a következő: EBIT - EBIT * adóráta = Kölcsöntőke nélküli adózott eredmény + Amortizáció - Befektetett eszközök növekménye - Forgótőke növekménye = Free Cash Flow Mivel figyelmen kívül hagyjuk a számításnál a hitelforrást, ezért ez az áttétel nélküli működési pénzáram fedezetül szolgál a beruházási pénzáramra. Miután levonjuk a beruházási pénzáramot, megkapjuk a tulajdonosok és hitelezők között felosztható pénzáramot. A befektetők számára az a jó, ha ez az érték minél magasabb, mivel a befektetések utáni fennmaradó pénzállományt osztalék formájában szét lehet osztani. A következő táblázatban számszerű adatokkal elemzem az általam választott vállalat szabad pénzáramának alakulását 2014 és 2015 között. Fontos megjegyezni, hogy a negatív értékű free cash flow nem feltétlen jelent rosszat a vállalkozás szempontjából, mivel ennek oka lehet egy nagyobb beruházás is. Itt az okot kell vizsgálnunk, hogy működési problémákból ered, beruházásokat hajt végre vagy esetleg induló vállalkozás. 9
A Deltaplast Kft szabad pénzáramának alakulása 2014 és 2015 között
EBIT - EBIT * adóráta (10%) = Kölcsöntőke nélküli adózott eredmény + Tárgyévben elszámolt amortizáció - Befektetett eszközök növekménye - Forgótőke növekménye = Free Cash Flow
2014.év (eFt) 196.002 19.600 176.402 203.688 - 506.118 - 76.172 - 202.200
2.sz.táblázat 2015.év (eFt) 394.449 39.445 355.004 226.083 - 111.670 - 70.686 398.731
(Forrás: Saját készítés a beszámolók adatai alapján) Először kiszámítjuk az EBIT-et, ami nem más, mint az adózás előtti eredmény és a fizetett kamatok összessége. Mivel a vizsgált időszakokban a vállalat adózás előtti eredménye nem haladta meg az 500 millió forintos értékhatárt, ezért 10%-os adórátával veszem figyelembe a társasági adót. Befektetett eszközök növekményének számítása Befektetett eszközök előző évi értékét úgy számítjuk, hogy az előző évi összes eszköz értékéből levonjuk a forgóeszközök értékét. 2014.év: 2.697.719 eFt – 1.565.625 eFt = 1.132.094 eFt 2015.év: 3.087.363 eFt – 1.652.839 eFt = 1.434.524 eFt Ezután a befektetett eszközök amortizáció előtti tárgyi évi értékét határozzuk meg, amely egyenlő a tárgy évi befektetett eszközök és az amortizáció összességével. 2014.év: 1.434.524 eFt + 203.688 eFt = 1.638.212 eFt 2015.év: 1.320.111 eFt + 226.083 eFt = 1.546.194 eFt Végül a bruttó érték növekményét úgy kapjuk eredményül, hogy a tárgy évi amortizáció előtti befektetett eszközök értékéből levonjuk az előző évi befektetett eszközök értékét. 2014.év: 1.638.212 eFt – 1.132.094 eFt = + 506.118 eFt 2015.év: 1.546.194 eFt – 1.434.524 eFt = + 111.670 eFt Forgótőke növekményének számítása A forgóeszközökből levonjuk a pénzeszközöket és a nem kamatköteles rövid lejáratú kötelezettségeket. 2013.év: 1.565.625 eFt – 92.709 eFt – 135.935 eFt = +1.336.981 eFt 2014.év: 1.652.839 eFt – 66.321 eFt – 173.365 eFt = + 1.413.153 eFt 2015.év: 2.069.550 eFt – 336.218 eFt – 249.493 eFt = + 1.483.839 eFt 10
Ezek alapján a növekmény értéke a következőképpen alakul: 2014.év: 1.413.153 eFt – 1.336.981 eFt = + 76.172 eFt 2015.év: 1.483.839 eFt – 1.413.153 eFt = + 70.686 eFt 2014-ben a negatív érték azt jelzi a befektetők számára, hogy nem áll rendelkezésre szétosztható forrás és ezt a 202.200 eFt-os összeget biztosítaniuk kell kölcsön formájában a vállalat számára a folyamatos működéshez. Véleményem szerint ez a negatív szabad pénzáram nem jelent rosszat, mivel a vállalkozásnak nincsenek működési problémái. Ez az érték elsősorban annak köszönhető, hogy a tulajdonosok nagymértékű beruházásokat hajtanak végre a működési tőkében, annak érdekében, hogy biztosítsák a terjeszkedést, növekedést. Továbbá láthatjuk, hogy ez a negatív érték csak rövidtávon áll fenn, mivel 2015-ben már 398.731 eFt-os pozitív szabad pénzáramot generált a vállalkozás. Ha ezeket az értékeket összehasonlítjuk a cash flow-kimutatásban szereplő pénzeszközváltozással, akkor észrevehetjük, hogy nem ugyanarra az eredményre jutunk. A 2014.évi pénzeszköz-változás értéke -26.388 eFt, a 2015.évi pedig 269.897 eFt. A cash flowkimutatásban szereplő pénzeszköz-változás értéke megegyezik a mérlegben szereplő pénzeszközök tárgy évi és előző évi különbségével. A szabad pénzáram egy másik megközelítésben nem más, mint a működésből származó pénzáramok értéke csökkentve a beruházásból származó pénzáramokkal. A különbség tehát abból ered, hogy a free cash flow számítását a működési tevékenységből
származtatjuk,
és
nem
vesszük
figyelembe
a
finanszírozási
tevékenységből eredő idegen tőkével kapcsolatos pénzmozgásokat. A free cash flow elsősorban a befektetési tevékenység pénzigényét követően maradandó pénzösszeget mutatja meg a tulajdonosok számára. A free cash flow-t a vállalatértékelésnél is szoktuk használni, ahol a vállalat értékét a következő képlettel határozhatjuk meg: Vállalat értéke =
Free Cash Flow WACC
A WACC, másnéven tőkesúlyozott átlagköltség, lényegében egy megtérülési ráta, amelyet a vállalatnak a finanszírozás biztosításához minimálisan el kell érnie. A következő táblázatban a tőkesúlyozott átlagköltséget számítom ki két évre, ahol a tulajdonosok által elvárt minimális megtérülésre 10%-ot, a hitelek átlagos kamatlábára pedig 5%-ot feltételezek, a számításokat ez alapján hajtottam végre.
11
A tőkesúlyozott átlagköltség alakulása 2014.év 960.943 eFt Saját tőke 1.683.429 eFt Finanszírozási kötelezettségek 2.644.372 eFt Teljes tőke 36,34 % Saját tőke aránya 63,66 % Idegen tőke aránya 3,95 % Tőkesúlyozott átlagköltség (WACC) (Forrás: Saját készítés a beszámolók adatai alapján)
3.sz.táblázat 2015.év 1.268.765 eFt 1.489.447 eFt 2.758.212 eFt 46,00 % 54,00 % 7,30 %
Tőkesúlyozott átlagköltség számítása 2014.év: 0,3634 * 0,1 + 0,6366 * 0,05 * (1 – 0,9) = 3,95 % 2015.év: 0,46 * 0,1 + 0,54 * 0,05 * (1 – 0,9) = 7,30 % Ez alapján a vállalat értéke 2015-ben 5.462.068 eFt volt. Free Cash Flow for Equity (FCFE) Az FCFE más néven a részvényeseket megillető szabad pénzáram megmutatja, hogy a hitelnyújtók és elsőbbségi részvényesek hozamának kifizetése és a működőképesség fenntartásához szükséges újraberuházási igények fedezése után mennyi pénzeszköz marad a vállalatban. Abban különbözik a szabad pénzáramtól, hogy az idegen tőke törlesztéseit és kamatterheit is figyelembe veszi a számításkor, lényegében a tulajdonosokat megillető szabad pénzáramot fejezi ki. Az adott üzleti évben osztalékként maximum a részvényeseket megillető szabad pénzáramot fizetheti ki a vállalkozás. Általánosságban elmondható, hogy a tulajdonosok nem fizetik ki a teljes összeget osztalékként, hanem inkább visszaforgatják a vállalkozásba a későbbi növekedés érdekében. Amennyiben mégis a teljes összeget osztalék formájában folyósítják, úgy a free cash flow for equity modell megegyezik a diszkontált osztalék modellel. Számításakor figyelembe vesszük a hitelezőkkel szembeni pénzáramokat, vagyis már csak a tulajdonosok által elvárt megtérülést kell fedeznie, mely így néz ki: Nettó profit + Amortizáció = Működésből származó pénzáram a részvénytőke-befektetőknek - Elsőbbségirészvény-osztalék - Tőkekiadás - Forgótőke - Kölcsöntőke-törlesztés + Új kötvény kibocsátásából származó forrás = Free Cash Flow for Equity 12
Egy másik megközelítésben a free cash flow-ból kiindulva is ki lehet számítani, amely a következőképpen néz ki: Free Cash Flow - Kölcsöntőke kamatterhei + Kamat adóvédelme (kamat*adóráta) - Kölcsöntőke törlesztés + Kölcsöntőke bevonás = Free Cash Flow for Equity Diszkontált Cash Flow (DCF) A diszkontált cash flow kifejezi, hogy a vállalat milyen mértékben lesz képes teljesíteni a tulajdonosok által elvárt megtérülést. Valós pénzáramlást mutat be, amelyből a vállalkozás beruházásokat kezdeményezhet, illetve új eszközöket vásárolhat. Értékét általában sok évre kell előre megjósolni, amely magas kockázatot rejt magában. Az alábbi képletet használjuk a számításnál: Érték
=
𝐶𝐹𝑡 𝑡=𝑛 𝑛 =1 1+𝑟 𝑡
ahol: n = az eszköz hasznos élettartama CFt = a t-edik periódus cash flow-ja r = diszkontráta, amely kifejezi a becsült cash flow kockázatát Minél magasabb egy becsült cash flow kockázata, a diszkontráta értéke annál nagyobb lesz. A képlet segítségével olyan értéket határozhatunk meg, amely egy adott eszköz valós piaci feltételek mellett meglévő belső értéket jelenti. Mivel a kockázatok bizonytalansága elég magas, ezért a különböző iparágakban a meghatározott érték jelentősen eltérhet a piacon kialakult ártól. Előnye, hogy figyelembe veszi a pénz időértékét, a szezonális hatásokat kezeli és a jövőre vonatkozó tervezésnél érdemes használni. Ennél az értékelési eljárásnál a jövőbeli pénzáramok jelenértékeként határozzuk meg a vállalat értékét. Meghatározása három irányba mehet:
a teljes vállalat elemzésére
a vállalat saját tőkéjének értékelésére
vállalat darabjainak külön értékelésére.
Mivel ez egy speciális terület, amely inkább a vállalatértékeléshez kapcsolódik, ezért nem kívánom részletezni a továbbiakban. 13
Cash flow-kimutatás „A cash flow kimutatás, a pénzügyi kimutatások többi részével együtt értelmezve, olyan információt nyújt, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy értékeljék a gazdálkodó egység nettó eszközállományában bekövetkezett változásokat, a gazdálkodó egység pénzügyi szerkezetét (ideértve likviditását és tartós fizetőképességét) és a gazdálkodó egységnek a cash flow-k összegeinek és időbeli ütemezésének a változó körülményekhez
és
lehetőségekhez
történő
alkalmazkodás
érdekében
történő
befolyásolására való képességét.” (IAS 7 Standard) A standard alapján a cash flow-kimutatás olyan pénzforgalmi szemléletű kimutatás, ami előre
meghatározott
szerkezetben,
az
adott
időszakra
vonatkozóan
olyan
pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadást jelentő ráfordítások különbségét mutatja, amely alkalmas a vállalkozás készpénz és készpénz-egyenértékes kitermelő képességének becslésére, ütemezésére és biztos voltának bemutatására. Nem veszi figyelembe az időbeli elhatárolások elvét, tehát az aktív vagy passzív időbeli elhatárolásokat hozzáadja az eredményhez vagy korrigált módon levonja. Segítségével megfelelő képet kaphatunk arról, hogy az egyes tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás pénzügyi helyzetére. A cash flow-kimutatás a pénzeszköz bázisú teljesítményeket vizsgálja és egyezteti, vagyis azokat a teljesítményeket, amelyek már pénzügyileg is teljesültek. Ez alapján a cash flow-kat a következő tevékenységi körökbe soroljuk be: működési-, befektetési- és finanszírozási tevékenység. Feltárásra kerülnek benne a finanszírozás erőforrásai, az erőforrások felhasználása továbbá támogatja a termékek és szolgáltatások fejlesztését az előző évi adatok elemzésén keresztül. A kontrolling folyamatok támogatását segíti elő, valamint megfelelő alapot biztosít a vállalkozás vezetői és befektetői számára az üzleti döntéseik megalapozásához. A cash flow-kimutatásban a vállalkozásnak be kell mutatnia, hogy a pénzáramok miből keletkeztek, mire használták fel őket és a keletkezett pénzeszköz-növekményt vagy pénzeszközcsökkenést hogyan kezelték. A kimutatás információt nyújt a vállalkozás fizetőképességéről, jövedelemteremtő képességéről, a pénzeszközök és egyenértékeseik generálására való képességéről és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a különböző vállalkozások teljesítményeit össze tudják hasonlítani, mivel a legtöbb vállalatértékelési modell cash flow adatokkal dolgozik.
14
„Javítja a különböző vállalkozások működésének teljesítményéről szóló beszámolások összehasonlíthatóságát, mert kiküszöböli ugyanannak az ügyletnek és eseménynek a különböző számviteli módszerekkel történő kezelésből adódó hatásokat.” (Epstein, Barry J – Mirza, Abbas Ali, 2003:141)
2.2. Cash flow-kimutatás hasznosítása A vállalkozás pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokat mutatja be a kimutatás, amely az egyik legfontosabb elemzési terület a vállalkozás pénzügyi helyzetének megértésében. Az eredménykimutatásban szereplő nettó profit és a vállalat készpénze között különbség Elősegíti a vállalkozás pénzügyi folyamatainak optimalizálhatóságát. A tulajdonosokon kívül éppúgy érdekeltek a befektetők, hitelezők és a piaci szereplők is abban, hogy mennyi pénzt termel a vállalkozás. Hosszú távon az számít jó vállalatnak, amely minél több pénzt tud előállítani. A külső felhasználókat abban segíti, hogy a kimutatás
segítségével
meghatározzák,
megbecsüljék
a
vállalkozás
jövőbeli
pénzáramlásának alakulását. A cash flow-kimutatás adatai akkor hasznosíthatóak a legjobban, ha nem csak a kiegészítő melléklethez készítették el, hanem évközben is. A kimutatást létrehozhatják rövid- vagy hosszú távra. Ez elsősorban attól függ, hogy a vezetésnek milyen információra van szüksége, illetve hogy rövid vagy hosszú távú döntések meghozatalához
biztosít
meghatározó
eszközt.
A
cash
flow-
kimutatás
az
osztalékpolitika mértékének meghatározását is segíti a tulajdonosok számára. A kimutatás olyan információkat nyújt a vállalkozás vezetői számára, melyből kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet nyújtanak-e a részvénykibocsátásra, belső tőkeigényre illetve a vezetés láthatja számszerűsítve a korábbi döntéseinek a következményeit és azok hatását a pénzeszköz állományra. A hitelezők és befektetők választ kaphatnak a vállalkozás kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességére, valamint a külső finanszírozási források igénybevételére vonatkozó szükségletekre, valamint arra, hogy a vizsgált időszakban milyen hatást gyakoroltak a vállalkozás cash flow-jára az operatív-, befektetési- és finanszírozási tevékenységek.
2.3. Cash flow-kimutatás felépítése A pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek változásának összeállítása történhet direkt (közvetlen) módon forgalmi adatokból vagy indirekt (közvetett) módon forgalmi és állományi adatokból.
15
Az összeállításhoz szükséges a vizsgált időszak mérlegének nyitó- és zárótételei, az eredménykimutatás adatai valamint kiegészítő információk. A kiegészítő információk alatt a főkönyvi kivonatból és analitikából származó adatokat értjük, amelyek egy része megjelenik a kiegészítő mellékletben. A két módszer felépítését tekintve különbözik egymástól, a működési tevékenység szerkezeti felépítésének eltérése miatt. A kimutatás egészét és egyes részeit tekintve ugyanazt az eredményt kell kapnunk az adott időszakra vonatkozóan. A hazai gyakorlatban a működési cash flow-t indirekt vagy direkt módszerrel, a befektetési- és finanszírozási cash flow-t direkt módszerrel számítják. Ennek oka, hogy a befektetési- és finanszírozási tevékenységek tételei a cash flow-kimutatásban kevés tételből áll, így közvetlen módszerrel könnyen összeállítható. A működési tevékenység jóval több tételt tartalmaz, ezért direkt módszerrel történő összeállítása sokkal több energiát igényelne. Ebből az eltérő módszer alkalmazásából származik a legtöbb probléma a cash flow-kimutatás összeállítása során illetve az egyes tevékenységi területek besorolásából. Az IAS 7 standard alternatív megoldásként lehetőséget biztosít a módosított közvetett módszerrel történő összeállításra is, amely lényege, hogy megbecsülve a közvetlen pénzmozgásokat, kiindulópontként az eredménykimutatásban szereplő bevételekhez és ráfordításokhoz helyezi a korrekciókat.
Direkt módszer Pénzmozgást eredményező bevételek – Pénzmozgást eredményező ráfordítások +/- Eredményhatás nélküli pénzmozgások = Pénzeszköz-változás A módszer lényege, hogy a forgalmakból kell kiindulni, a termék- és áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó pénzbeáramlásokat kell szembe állítani mindazon üzleti ráfordításokkal, amelyek a pénzállományt csökkentik. Tehát a vállalkozás működési pénz be- és kiáramlásait mutatja be bruttó módon, vagyis az egyes kategóriák közvetlen pénzmozgásából, amelynek segítségével megtervezhető a hiányos időszakok finanszírozása. Ezzel a módszerrel összeállított cash flow-kimutatást az eredménykimutatásból lehet összeállítani, ez alapján azonban nem állítható össze pontosan, mivel az eredménykimutatás tételei nem mutatják jól a tényleges pénzmozgásokat. Így ennél a módszernél szükséges a számviteli nyilvántartások részletes feldolgozása. 16
Csak azokat a tételeket lehet számba venni bevétel oldalon, amelyek ténylegesen megérkeztek a vállalkozás bankszámlájára vagy készpénzként befolytak. A kiadási oldalon szintén csak azokat a tételeket lehet számba venni, amelyek ténylegesen kifizetésre kerültek. Mivel kiegészítő adatokra is szükség van a pénzügyi helyzet bemutatásához, ezért az analitikák, alapbizonylatok meglétét is igényli ez a módszer. A gyakorlatban a rövid távú tervezéshez szokták használni, a cég céljaitól függ az időszaki bontása, amely lehet havi vagy akár napi is. A közvetlen módszer előnyei közé tartozik, hogy kiterjedtebb információtartalommal bír, mint a közvetett módszer, mivel összeállításához nem csak a mérleg és eredménykimutatás adatai szükségesek, hanem kiegészítő információk is. Bruttó szemléletű, vagyis külön szemlélteti a pénz be- és kiáramlásokat, ezáltal könnyebben megérhetők belőle a pénzmozgások, különösen a pénzmozgással nem járó eredménytételek. További előnye, hogy jól szemlélteti a cash flow és az eredmény közötti összefüggést, valamint alkalmas a jövőbeni cash flow-k becslésére és rövid távú tervezésére. A módszer hátránya, hogy a szükséges adatok, mint az analitika és számviteli nyilvántartások megszerzése idő- és munkaigényes.
Indirekt módszer Adózás előtti eredmény + Pénzmozgást nem eredményező ráfordítások – Pénzmozgást nem eredményező bevételek ± Forgóeszközök, rövid lejáratú kötelezettségek, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek és időbeli elhatárolások változásai + Pénzmozgást eredményező, eredményt nem érintő pénzbevételek – Pénzmozgást eredményező, eredményt nem érintő kifizetések – Fizetett, fizetendő nyereségadó – Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés = Pénzeszköz-változás A záró- és nyitó egyenlegek különbségeként számítjuk a cash flow értékeket, amik a vagyonrészek állományváltozásaiból következnek, vagyis a pénz be- és kiáramlások végső eredményét mutatja be. A gyakorlatban a hosszú távú tervezéshez szokták alkalmazni, de rövid távra is lehet.
17
Középpontban a működési cash flow és az adózott eredmény közötti különbség szerepel. A magyar szabályozás szerint az adózás előtti eredményből, nemzetközi szabályozás szerint pedig az adózás utáni eredményből kiindulva vezeti le a pénzeszköz-változást. Lényege, hogy a kiindulási alapként nem közvetlenül a pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal és ezek különbségeként hozzuk létre a vállalkozás alaptevékenységének pénzáramát, hanem a vállalkozás adott időszaki eredményéből indulunk ki és korrigáljuk azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolták, de nem jártak pénzmozgással. A közvetett módszer előnyei közé tartozik, hogy könnyebben összeállítható, mint a közvetlen
módszerrel
készült
cash
flow-kimutatás,
mivel
a
mérleg
és
eredménykimutatás soraiból a szükséges adatok rendelkezésre állnak. Ezáltal jobban szemlélteti az összefüggést a mérleg és eredménykimutatás adataival, így az eredménnyel összefüggő egyeztetést nem szükséges elvégezni. További előnye, hogy jól szemlélteti a cash flow értékek eltérésének okait az eredménytől, valamint a pénzmozgással járó, de eredményben nem szereplő tételek és a pénzmozgással nem járó eredménytételek következtében az eredményből kiindulva szemlélteti a korrekciókat. A módszer hátránya a közvetlen módszerrel szemben, hogy a jövőbeni cash flow-k becslésére, tervezésére kevésbé alkalmas, inkább a pénzáramok utólagos elemzését teszi lehetővé. További hátránya, hogy az összeállítás során halmozódások jelentkezhetnek. Cash flow kategóriák Hazai és nemzetközi szinten is a cash flow-kimutatás tartalmát tekintve három fő kategóriát különböztetünk meg a tevékenységek alapján és egy összesítő sort, melyek a következők: Működési cash flow + Befektetési cash flow + Finanszírozási cash flow = Pénzeszközök változása (nettó cash flow)
Működési cash flow A vállalkozás fő bevételteremtő tevékenységéből, illetve azokból az egyéb tevékenységekből származó kitermelt és felhasznált pénzeszközök különbségét mutatja be, amelyek nem minősülnek befektetési- vagy finanszírozási tevékenységnek. 18
Lényegében ez egy maradék kategória, ahol az a pénz kerül kimutatásra, amelyet a vállalkozás a folyamatos működése során termel és felhasznál, valamint a saját beruházásait és pénzügyi befektetéseit ebből tudja finanszírozni a vállalat. Ez a cash flow kategória elsősorban a finanszírozási szempontokat helyezi előtérbe és nem a profit mérésére koncentrál, ebből következik, hogy alkalmas a rövidtávú fizetőképesség mérésére. A működési cash flow arról tájékoztatja az érdekelteket, hogy a vállalat a mindennapi működése során elegendő szabadon felhasználható pénzeszközt és pénzeszközegyenértékest termelt-e a működés fenntartásához, célkitűzéseinek eléréséhez, valamint a meglévő kölcsöneik törlesztéséhez és az osztalék kifizetéséhez. Ha a kategória értéke túl alacsony, valamint a befektetési és finanszírozási cash flow túl magas, akkor a vállalatnak likviditási problémái adódhatnak. Ebben a kategóriában található a legtöbb eredménnyel összefüggő tétel. A befektetők számára fontos kategória a működési cash flow, mivel ha ez lényegesen alacsonyabb a nettó profittól, akkor ez azt jelzi, hogy kevésbé hatékony az eladások behajtásában. Veszteséges cég esetén is elérhető a pozitív működési cash flow, ha a vállalkozás jól kezeli a forgótőkéjét. Bevételi oldalon megjelenik az üzleti tevékenységből származó pénzáramlás, mint a vevőkkel szemben fennálló követelések átutalásai, illetve azok a bevételek, amelyek a normál üzletmenettel összefüggnek, de az értékesítési árbevétel részét nem képezik. Ilyen például a késedelmi kamat, kötbér és a más vállalkozásnak kölcsönadott pénzeszközök utáni kamatbevételek. Kiadási oldalon az üzleti tevékenységből származó kiadások, elsősorban a szállítók, munkavállalók részére és a működési költségekre kifizetett pénzösszegek, valamint a működéssel kapcsolatos egyéb kifizetések jelennek meg. Ilyen például a fizetett kötbér, bírság, adó és osztalék.
Befektetési cash flow A magyar szabályozás szerint ez a kategória a befektetett eszközök beszerzésére felhasznált pénzek illetve az értékesítéséből befolyó pénzek különbségét mutatja. A befektetési cash flow megmutatja, hogy az adott üzleti évben a vállalkozás mennyi pénzt fektetett be a következő évek pénztermelő erőforrásaiba.
19
Itt kerülnek kimutatásra az egyéb befektetések pénzeszköz változását eredményező beszerzések és eladások, amelyek a hosszú futamidővel rendelkező pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek között nem szerepelnek. A befektetések megtérülése jellemzően a működési tevékenységben következik be, ezért általánosságban az számít jónak, ha a befektetési cash flow negatív előjelű. Amennyiben pozitív előjelű ez a kategória, akkor ez jelzés a vállalkozás számára, hogy nincs befektetési eszköz pótlás illetve bővítés. Bevételi oldalon megjelenik a befektetési céllal vásárolt részesedések, pénzügyi befektetések, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak eladásából származó pénzösszegek. A más vállalkozástól kapott osztalék, részesedés is itt szerepeltetendő. Kiadási oldalon a befektetési célú értékpapírok, pénzügyi befektetések vásárlására fordított összegek, illetve az ingatlanok, gépek, berendezések és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiadások valamint a tartós kölcsönnyújtások jelennek meg. Ezen kívül az egyéb feleknek kifizetett előlegek, valamint az opciós és swap szerződésekre vonatkozó kifizetések fordulnak elő.
Finanszírozási cash flow Azon tevékenységekből származó pénzmozgást mutatja be, amelyek a gazdálkodó saját tőkeszerkezetében, kölcsöneiben vagy hiteleiben akár összegben, akár összetételben változást eredményeznek, illetve a hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségekkel kapcsolatos pénzeszköz-változást. A finanszírozás cash flow segítségével információt kapunk a tőkestruktúra változásairól, vagyis az adott üzleti évben történő tőketranzakciók pénzeszköz állományát érintő hatásairól. Lényegében a hosszú távú forrásokkal összefüggő tételek kerülnek itt bemutatásra kibővítve a rövid lejáratú kölcsönökkel. Ide tartoznak a végleges pénzeszköz átadások, átvételek. Bevételi oldalon a tőkeemeléssel összefüggő ténylegesen befolyt pénzösszegek valamint a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, egyéb rövid vagy hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök kibocsátásából, véglegesen kapott pénzeszközökből és a tartósan lekötött bankbetétekből származó bevételek jelennek meg. Kiadási oldalon a hitel- és kölcsöntörlesztéssel, kötvény visszafizetésével kapcsolatos kiadások, valamint a jegyzett tőke leszállításával bevont saját részvény, üzletrész névértéke és a véglegesen átadott pénzeszközként létrejött kifizetések kerülnek kimutatásra.
20
Nettó cash flow A nyitó és záró pénzeszköz-állomány különbségéből, vagyis a pénzforgalmi mérleg egyenlegéből adódik, amely tartalmazza az amortizációt, a nyereséget és minden egyéb ok miatti pénzállomány-változást. Másik megközelítésben a szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás, befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás és a pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás összegéből származik. Amennyiben értéke negatív, az azt jelenti, hogy csökkent a pénzállomány vagy nőtt a banki hitelállomány. Megmutatja a vállalat részvényesei számára, hogy mekkora készpénz mennyiséget vagy hitelállományt eredményezett a vállalkozás egy adott évben. Amennyiben a nettó cash flow értéke magas lesz, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mérlegben szereplő pénzeszközök értéke is szintén magas lesz. Ennek a cash flow kategóriának a segítségével eldönthetjük, hogy a vállalkozás mennyivel növelte vagy csökkentette likviditását. A számviteli profittól különbözik, mivel a profitkimutatásban szereplő bevételek és kiadások nem mindegyike jár pénz kiadásával. Fontos kategória, mivel a vállalat működésének biztosításához szükséges eszközök megvásárlása és az osztalék kifizetése is pénzben történik.
3. Cash flow-kimutatás szabályozása 3.1. Cash flow-kimutatás hazai szabályozása Magyarországon 1997. január 1. óta vált kötelezővé a cash flow-kimutatás elkészítése és közzététele az éves beszámolót készítő gazdálkodók számára. A számvitelről szóló 2000. évi C törvény előírja, hogy a kettős könyvvitelt vezető, éves beszámolót illetve összevont/konszolidált éves beszámolót készítő vállalkozónak el kell készítenie a kiegészítő melléklet részeként legalább a törvény 7. melléklete szerinti tartalmú cash flow-kimutatást. Tagolása a nemzetközi standard által előírt formával megegyezik, vagyis három fő cash flow kategória szerint kell részletezni a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek változásait, vagyis a működési tevékenység, befektetési tevékenység és finanszírozási tevékenység szerint. A számviteli törvényben tételes előírásokra épül a cash flowkimutatás szabályozása, azonban az összes lehetséges pénzeszköz-változást mégsem fedik le.
21
Mivel a kategóriákba való besorolást a magyar számviteli törvény nem részletezi, így nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy az egyes tételek közül mi minősül működési-, befektetési- vagy finanszírozási tevékenységnek, ezért a cash flowkimutatás összeállítása nehéz feladatnak bizonyul. A cash flow-kimutatást készítők eldönthetik, hogy az előírt struktúrát a tervezett és tényadatokkal vagy az előző év és tárgy év adataival állítják össze. Ezt a formát egyszerűsíteni nem lehet, vagyis kevesebb információ tartalmú cash flow-kimutatást a törvény nem enged meg. A bővítés megengedett, a direkt és indirekt összeállítási módszerek alkalmazásával. Hazánkban a vállalkozások adott üzleti évére vonatkozó pénzeszközök-változásának levezetése vegyes módszerrel történik, vagyis a szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változást indirekt módszerrel, míg a befektetési tevékenységből- és finanszírozási tevékenységből származó pénzeszköz-változást direkt módszerrel, azaz forgalmi adatokkal kell összeállítani. Az elkészítéshez a mérleg és eredménykimutatás adatai nem elegendőek, mivel közvetlenül azokból az adatokból nem lehet elkészíteni. Így az összeállításhoz szükség van kiegészítő adatokra, melyek a részletes számviteli nyilvántartásokból szerezhetők meg. A kimutatás előállításánál abból kell kiindulni, hogy a fő sorok az elnevezésnek megfelelő pénzeszköz-változást tartalmazzák. A magyar szabályozás előírja, hogy a levezetésnél figyelembe kell venni a törvényben felsorolt korrekciós tételeket, melyek felsorolása nem teljes körű. Ezek a tételek nem járnak pénzmozgással és a halmozódás kiszűrése érdekében fontos a figyelembe vételük. A következő tételeket sorolja fel a hazai szabályozás, amelyeket korrigálnunk kell a cash flow-kimutatásban: o adózás előtti eredmény o elszámolt értékvesztés o céltartalék képzés o céltartalék felhasználás o befektetett eszközök értékesítésének eredménye o egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása o az egyéb sorokon kimutatott eszköz állományváltozások o a (fizetett) fizetendő osztalék, részesedés o a befektetett eszközök beszerzése és eladása o részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 22
o részvénybevonás, tőkekivonás o kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele o véglegesen kapott és átadott pénzeszközök o hitel és kölcsön felvétele, törlesztése, visszafizetése o a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök, elhelyezett bankbetétek. Ezeknek a korrekciós tételeknek egy része az eredménykimutatásban szerepel (értékvesztés, terven felüli értékcsökkenési leírás, céltartalék képzés és felhasználás), másik része a mérleget érinti, elsősorban az átsorolások, amelyeknek nincs eredményhatásuk. Az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés a tárgy évi eredményt csökkenti, de értékével az adózás előtti eredményt növelni kell, mivel nem járt pénzmozgással. Az értékvesztés esetében hasonló a helyzet, mivel az eredményt csökkentette, de valójában a pénzeszközöket nem, ezért az eredményt meg kell növelni az értékvesztés összegével a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás sorain belül. Az értékvesztés visszaírása esetében az előbbi logikát követve, az adózás előtti eredményt csökkenteni kell. A képzett céltartalék összegével növelni, a feloldott céltartalék összegével pedig csökkenteni kell az adózás előtti eredményt, mivel nem eredményezett bevételt. A befektetett eszközök értékesítésének eredménye a befektetési eszközök eladási árának és könyv szerinti értékének a különbségét mutatja, amelyet nyereség esetén negatív előjellel, veszteség esetén pozitív előjellel szerepeltetjük a cash flow-kimutatásban. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása soron a kötelezettségeken kívül ki kell mutatnunk a váltótartozásokat és a vevőktől kapott előlegeket. Az állomány növekedését pozitív előjellel, a csökkenést negatív előjellel vesszük figyelembe a kimutatásban. A törvény megemlíti, hogy amennyiben valamelyik tételt a befektetési tevékenységből származó cash flow-ba soroltunk, akkor az a tétel nem szerepelhet a működési tevékenységből származó cash flow soraiban. Erre azért van szükség, mert nem lehet hatással a cash flow-kimutatásra olyan tétel, amely nem járt pénzmozgással. Továbbá a finanszírozási tevékenységből származó cash flow tételei közé tartozik a véglegesen kapott pénzeszköz, melynek passzív időbeli elhatárolását a működési tevékenységből származó cash flow sorai nem tartalmazhatják. Figyelni kell a devizás tételek év végi értékelésénél is, mivel ezeket a hatásokat is ki kell szűrnünk, mivel nem jártak pénzmozgással. 23
Speciális esetként kezeljük az elengedett kötelezettségek kimutatását a cash flow-ban, mivel ha befektetett eszköz beszerzéshez kapcsolódik, akkor korrigálnunk kell vele az adózás előtti eredményt. Amennyiben szolgáltatáshoz kapcsolódik, akkor a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás tételeként kezeljük. Hasonlóan kezeljük a befektetett eszközök esetén a saját előállítású eszközök aktivált értéke is, mivel meg kell vizsgálni, hogy a hozzá kapcsolódó pénzmozgás ténylegesen megtörtént-e. Ha még nem történt meg a pénzügyi rendezés, akkor korrigálni kell az adózás előtti eredményt. Ha a saját előállítású eszközök forgóeszközhöz kapcsolódik, akkor a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás tételeként mutatjuk ki. Az apportba adást is meg kell vizsgálnunk, hogy forgóeszközhöz vagy befektetett eszközhöz kapcsolódik-e, amennyiben előbbihez, akkor az eszköz értékének csökkenését nem szerepeltethetjük a cash flow-kimutatás befektetett eszközök eladása soron, hanem az egyéb követelésekkel együtt korrigálnunk kell vele az adózás előtti eredményt. Ha forgóeszközt érint, akkor a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás tételeként kell szerepeltetni. A saját részvények ismételt eladása számviteli szempontból a forgóeszközök között kerül kimutatásra. Mivel ismételt eladásról van szó, amely jelzi a forgatási célt, ezért a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás tételeként szerepeltetendő. Az átvállalt tartozásoknál meg kell vizsgálnunk, hogy közvetlenül hitelhez vagy egyéb rövid lejáratú kötelezettségekhez kapcsolódik-e. Amennyiben egyéb rövid lejáratú kötelezettséghez, akkor ezen a soron korrigáljuk az adózás előtti eredményt, amennyiben hitelhez, akkor a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás aktív időbeli elhatárolások változása soron mutatjuk ki. Ebben az esetben halasztott ráfordításként kezeljük az átvállalt tartozást, amelynek hatása valójában csak akkor lesz, amikor a törlesztés bekövetkezik. Amennyiben hitelhez kapcsolódik, akkor korrigálnunk kell vele az adózás előtti eredményt, mivel számviteli szempontból halasztott ráfordításként számoljuk el és nem eredményez pénzmozgást, majd csak akkor, amikor ténylegesen megtörténik a kifizetés. A kapott kártérítések besorolása a cash flow-kimutatásban nem könnyű feladat, mivel a számviteli törvény külön nem említi meg ezt a tételt.
24
Mivel számviteli szempontból az egyéb bevételek közé tartozik, a pénzáramlás szempontjából viszont a vállalkozásnak kell eldöntenie, hogy a befektetési tevékenységből származó cash flow vagy a működési tevékenységből származó cash flow közé sorolja. Az ilyen típusú tételeket elkülönítetten kell bemutatnia a vállalatnak a kimutatásban. A szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás kiindulási alapját, az adózás előtti eredményt, csökkenteni kell a befektetések után kapott részesedéssel, osztalékkal, illetve a pénzeszköz átadás vagy átvétel értékével korrigálni kell és az így kapott korrigált adózás előtti eredményt előjel helyesen kell szerepeltetni a kimutatásban. Vagyis nyereség esetén pozitív, veszteség esetén negatív előjellel kell megjeleníteni az összeget a cash flow-kimutatásban. A kimutatásban pozitív üzleti vagy cégérték keletkezése a megszerzés évében a befektetett eszközök beszerzése soron szerepel. Mivel az ezt követő években nem lesz hatással a kimutatásra, ezért a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változást helyesbíteni kell az üzleti vagy cégérték amortizációjával. Egy másik speciális esetet említenék meg, amikor a visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott összeg. Ha ez kölcsön vagy hitel esetén történik, akkor pénzmozgás is történik, vagyis a tőketörlesztést a finanszírozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás, a keletkező eredményt pedig a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás tételeként szerepeltetjük. Néhány további tételt megemlítenék, amelyek nem érintenek pénzmozgást és a hatásukat ki kell szűrnünk a cash flow-kimutatásban. Ilyen a hitelfelvétel, amennyiben folyósítás nélkül történik, aporttal történő tőkeemelés, valamint a szállítói tartozással szemben fennálló befektetett eszköz beszerzése. Összességében elmondhatjuk, hogy a pénzmozgással járó tételek a cash flow-kimutatás részét képzik, besorolásuk azonban nincs egységesen szabályozva, sok esetben a vállalkozó döntése az adott tétel besorolása. Nincs külön előírás a számviteli törvényben a cash flow-kimutatás mérleggel való egyeztetésére vonatkozóan. A tőzsdén jegyzett vállalkozásokra az IAS 7 Cash flow-kimutatás standard vonatkozik, mivel a 1606/2002/EK rendelet alapján az összevont/konszolidált éves beszámolójukat az IAS/IFRS szerint kötelesek elkészíteni. A tőzsdén nem jegyzett vállalkozások szabadon dönthetnek arról, hogy az összevont/konszolidált éves beszámolójukat az IAS/IFRS szerint vagy a számviteli törvény szerint készítik el.
25
A cash flow-kimutatás előírt tartalma 4.sz.táblázat Előző Tárgy év év I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény + 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás + 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete + 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye + 6. Szállítói kötelezettség változása + 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása + 8. Passzív időbeli elhatárolások változása + 9. Vevőkövetelés változása + 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása + 11. Aktív időbeli elhatárolások változása + 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14-16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása + IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) + (Forrás: 2000.évi C törvény 7. melléklete) 26
A cash flow-kimutatás 2. sora az elszámolt értékvesztés értékét két féleképpen szerepeltethetjük, annak érdekében, hogy a halmozódást kiszűrjük. Az első esetben nem használjuk ezt a sort, helyette a vevőkövetelések változása és befektetett eszközök eladása sorokat használjuk az értékvesztések bemutatására. A másik esetben itt mutatjuk ki a befektetett pénzügyi eszközök és készletek tárgyévi értékvesztését, a vevőkövetelések változásánál a teljes készlet állományváltozását szerepeltetjük az értékvesztéssel együtt, a befektetett eszközök eladása sort pedig ebben az esetben nem használjuk. Az eszközök állományában bekövetkezett tárgyidőszaki változás az előző évhez képest ellentétes irányú pénzmozgást idéz elő a cash flow-kimutatásban. Ezzel szemben a források állományában bekövetkezett tárgyidőszaki változás az előző évhez képest azonos irányú pénzmozgást eredményez. A befektetett eszközök beszerzése és eladása soroknál célszerű a teljes állomány változás összegét feltüntetni a teljesség miatt. Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy mely állományváltozások milyen hatással vannak a cash flow-kimutatásra. A befektetett eszközök állományváltozásának hatása az eredményre illetve a cash flow-ra 5.sz.táblázat Gazdasági események
Eredménykimutatásra/ Cash flow-ban mérlegre gyakorolt szerepeltetendő hatása
Értékesítés – készletcsökkenés ( nettó érték kivezetése) - értékesítés bevétele (kiszámlázott)
+
+ -
Selejtezés
-
+
Hiány
-
+
Többletként fellelt eszközök piaci értéke (nem adminisztrációs hiba miatt)
+
-
Apport átadás – nettó érték kivezetés - társasági szerződés szerinti érték
+
+ -
Apport átvétel
+
-
Térítés nélküli átadás
-
+
Térítés nélküli átvétel (átadó nyilvántartása szerint, illetve + piaci értéken) (Forrás: Dr. Zémán Zoltán - Kertész László: A cash flow módszertani megközelítése)
27
3.2. Cash flow-kimutatás nemzetközi szabályozása A cash flow-kimutatást legelőször 1971-ben az Amerikai Egyesült Államok számviteli szabályait alkotó FAPB (Financial and Accountancy Principles Board) tette a pénzügyi beszámolók megkövetelt részévé. Az Amerikai Egyesült Államokban a cash flowkimutatás szabályozásával az ASC 230 standard foglalkozik, amely a vállalkozóknak lehetőséget biztosít a készpénz-egyenértékesek figyelembevételére is a kimutatásban. Az IASC korábbi tervezetéből 1977 októberében jelentette meg az IAS 7 akkor még a „pénzügyi helyzet változásáról szóló kimutatás” nevet viselő standardot, amely végül 1979. január 1-től hatályos. 1993 októberében az IOSCO (International Organization of Securities Commissions) és a SEC (Securities and Exchange Commission) elfogadta, hogy az IAS 7 – Cash flow kimutatások standard az USA szabályozásával (SFAS 95) egyenértékű. Fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió tőzsdéin szereplő harmadik országbeli vállalatok a beszámoló elkészítésekor alkalmazhatnak az IFRS-ekkel összhangban lévő, más nemzetközileg elismert standardokat is. Az IAS 7 – Cash flow kimutatások standard tartalmazza a kimutatás célját, hatókörét, az információ előnyeit, a vonatkozó fogalmakat, a cash flow kategóriák megnevezését, tartalmát és az összeállításra és közzétételre vonatkozó szabályokat. Az IAS 7 standard szerint a cash flow-kimutatást a pénzügyi beszámoló önálló részeként kell elkészíteni és közzétenni minden vállalkozónak, melyet az IAS 1 – A pénzügyi kimutatások prezentálása standard ír elő. Kötelező formátumot nem ír elő az összeállításnál, csak a tagolást határozza meg három tevékenységi kör szerint. A működési-, befektetési-, és finanszírozási tevékenységből származó cash flow-k sorrendjét sem határozza meg a standard a levezetésnél, hanem azt a vállalkozó döntésére bízza. Ha az anyavállalat összevont/konszolidált éves beszámolót készít, akkor neki is el kell készítenie az összevont/konszolidált cash flow-kimutatást és egyetlen vállalkozásként kell tekinteni a vállalatcsoportokra és a köztük levő pénzmozgásokat ki kell szűrni. Részletesen ismerteti a cash flow, cash flow-kimutatás, pénzeszközök, pénzeszközegyenértékesek valamint a működési-, befektetési- és finanszírozási tevékenységek fogalmát. A kimutatásban nem szerepelhetnek a pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek egymás közötti mozgásai, valamint azok a befektetési- és finanszírozási tevékenységgel kapcsolatos tranzakciók, amelyek nem eredményezték a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek használatát.
28
A következő levezetésben láthatjuk, hogy az IAS 7 standard szerint bizonyos esetekben a cash flow-kimutatásban levezetett pénzeszközök-változása nem egyezik meg a pénzeszközök
és
pénzeszköz-egyenértékesek
záró
és
nyitó
mérlegértékének
különbségével. Működési tevékenységből származó cash flow +Befektetési tevékenységből származó cash flow +Finanszírozási tevékenységből származó cash flow =Pénzeszközökben, pénzeszköz-egyenértékesekben bekövetkezett tárgyidőszaki változások (+/-)A
pénzeszközök,
pénzeszköz-egyenértékesek
árfolyamának,
értékelésének
megváltozása, valamint a konszolidációs kör miatt elszámolt korrekciók (+)Pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek nyitó értéke =Pénzeszközök, pénzeszköz-egyenértékesek záró értéke A nemzetközi számviteli standard nem ír elő a cash flow-kimutatásra vonatkozó kötelező szerkezeti felépítést, az egyes cash flow kategóriákhoz tartozó tételeket példákkal határozza meg. Az egyes tételek besorolásánál a tartalom elsődlegessége a formában szemben elv kell, hogy érvényesüljön. Direkt módszerrel készített cash flow-kimutatás séma az IAS 7 „A” függeléke alapján: Működési tevékenységből származó cash flow Vevőktől származó pénzbevételek Szállítóknak és munkavállalóknak történő pénzkifizetések Működésből származó pénzeszköz Fizetett kamatok Fizetett nyereségadók Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközök Befektetési tevékenységből származó cash flow X leányvállalat megvásárlása, a megszerzett pénzeszközök levonása után Ingatlanok, gépek és berendezések beszerzése Berendezések eladásából származó bevétel Kapott kamat Kapott osztalék Befektetési tevékenységhez felhasznált nettó pénzeszközök
29
Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Részvénytőke kibocsátásából származó bevétel Hosszú lejáratú hitelfelvételből származó bevétel Pénzügyi lízingkötelezettségek kifizetése Fizetett osztalékok Finanszírozási tevékenységhez felhasznált nettó pénzeszközök Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az időszak elején Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az időszak végén (Forrás: Dr. Veith József, 2005:67) A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek időszak végi állománya lényegében a záró pénzkészlet, amit a mérlegből is kiolvashatunk. Az IAS 7 standard 18. bekezdése alapján a működési cash flow-ból származó pénzáramlások bemutatására a vállalkozó választhat a direkt és indirekt módszer közül. A direkt módszert részesíti előnyben működési területen a standard, mivel ez a módszer alkalmasabb a jövőbeni pénzáramok becslésére, mint az indirekt módszer. Indirekt módszerrel készített cash flow-kimutatás séma az IAS 7 „A” függeléke alapján: Működési tevékenységből származó cash flow Adózás előtti nettó eredmény Módosító tételek: Értékcsökkenés Árfolyamveszteség Befektetésből származó bevétel Fizetett kamat Működésből származó pénzbevétel Fizetett kamat Vevők és egyéb követelések Szállítók Működésből származó pénzbevétel Fizetett kamat Fizetett nyereségadók Működési tevékenységből származó nettó pénzeszközök (Forrás: Dr. Veith József, 2005:68) 30
A közvetett módszerrel előállított cash flow-kimutatásban a befektetési- és finanszírozási tevékenységből származó cash flow területén nincs különbség. Az indirekt módszerrel levezetett működési tevékenységből származó cash flow-ban azért szerepel a fizetett kamat sor kétszer, mivel helyesbítették a kamatráfordítások összegével a módosító tételekben, amiből a fizetett nyereségadók előtti tényleges kifizetett összeget mutatja be. A standard 14. bekezdése a működési tevékenységből származó cash flow-k tartalmát konkrét példákkal szemlélteti, melyek lényegében a vállalkozás működése során felmerülő szokásos bevételek és kiadások. Ilyenek például az áruszállítóknak és szolgáltatásokat biztosítóknak történő pénzkifizetések, valamint a díjakból, jutalékokból és egyéb bevételekből származó bevételek. Felhívja a figyelmet azonban azokra a tételekre, amelyeket jellegéből adódóan a működési tevékenységhez sorolnánk, de mégsem itt kell bemutatni. Példának egy üzem értékesítését hozza a standard, amelyet függetlenül az eladási árból keletkezett nyereség vagy veszteség esetén a befektetési tevékenységből származó cash flow-k közé kell besorolni. A nemzetközi szabályozás szerint a befektetési cash flow-k közé tartozik a hosszú távú futamidővel rendelkező pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek között nem szereplő egyéb befektetések eladásai és vásárlásai. A standard 16. bekezdése a befektetési tevékenységből származó cash flow-kat példákkal mutatja be. Ide tartoznak:
a tárgyi eszközök, immateriális javak és egyéb hosszú lejáratú eszközök vásárlásához és értékesítéséhez kapcsolódó pénzkifizetések és pénzbevételek
egyéb gazdálkodó egységek tőke- vagy hitelinstrumentumának és közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek vásárlásához és értékesítéséhez kapcsolódó pénzkifizetések és pénzbevételek. Kivétel a forgatási vagy kereskedési célú beszerzések és a készpénzegyenértékesnek tekintett eszközök beszerzése.
futures, forward, opciós és swap szerződésekből származó pénzbevételek és pénzkifizetések, kivéve a forgatási vagy kereskedési céllal kötött szerződések, mivel azok a finanszírozási tevékenységből származó cash flow-hoz tartoznak
31
egyéb feleknek nyújtott kölcsönök és fizetett előlegek és ezek visszafizetése, kivéve a pénzintézetek által nyújtott kölcsönöket és előlegeket
Ezen kívül a standard megemlíti a fedezeti ügyletként elszámolt szerződést, amely szerint a szerződés pénzáramait a fedezett pozíció pénzáramaival egyforma kell besorolni. Az aktivált teljesítményekhez kapcsolódó kifizetéseket is a befektetési tevékenységből származó cash flow-hoz kell besorolni. Az IAS 7 standard 17. bekezdése alapján a finanszírozási tevékenységből származó pénzáramlásokat elkülönítetten kell bemutatni a kimutatásban, mivel a jövőbeni cash flow igények előrejelzésében fontos szerepet játszik a tőkét nyújtók számára. Az alábbi cash flow-k tartoznak ide: pénzbevételek részvények, egyéb tőkeinstrumentumok, adóslevelek, kölcsönök, kötelezvények, kötvények, jelzáloglevelek és egyéb rövid vagy hosszú lejáratú kölcsönök kibocsátásából pénzkifizetések a tulajdonosoknak a gazdálkodó egység részvényeinek megvásárlására vagy visszavásárlására, valamint a lízingbevevő által a pénzügyi lízingre vonatkozóan fennálló kötelezettség csökkentésére kölcsönök visszafizetése
Az IAS 7 nemzetközi számviteli standard speciális esetei 1. cash flow-k nettó módon történő bemutatása Az IFRS szerint a pénzáramlásokkal kapcsolatos állományváltozásokat és korrekciós tételeket bruttó módon kell bemutatni, azaz a növekedéseket és csökkenéseket is különkülön, mivel ez többletinformációt rejt magában a nettósítással szemben, ahol az állományváltozások összevontan jelennének meg. A standard 22-24. bekezdése azonban felhívja a figyelmet néhány kivételre, melyeket nettó módon kell szerepeltetni. Ezek az esetek a következők: a) „a vevők nevében történő pénzbevételek és –kifizetések, ha a cash flow-k inkább a vevő, mint a gazdálkodó egység tevékenységeit tükrözi” b) „az olyan tételekre vonatkozó pénzbevételek és –kifizetések, amelyekben a forgalom gyors, az összegek nagyon, és a lejáratok rövidek.
32
2. cash flow-k külföldi pénznemben A külföldi pénznemben történő bemutatás számviteli szempontból nehéz területnek számít. Mivel az IFRS a valós pénzáramok prezentálására törekszik, ezért a külföldi pénznemben létrejövő cash flow-kat a pénzügyi beszámoló pénznemében kell kimutatni a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyam alkalmazásával. Vagyis az év végi átértékeléseket nem kell elvégezni, a standard 28. bekezdése elő írja, hogy az árfolyamváltozásokból származó nem realizált árfolyamnyereséget vagy – veszteséget elkülönülten kell szerepeltetni. Ezeket a cash flow-kat az IAS 21 – Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standarddal összhangban kell alkalmazni. 3. kamat és osztalékok Az IAS 7 standard 31. bekezdése előírja, hogy a kamatokból és osztalékból származó pénzáramokat elkülönítetten kell közzétenni és következetesen besorolni a működési-, befektetési- vagy finanszírozási cash flow-k közzé. Amennyiben ez a kamat tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódik, akkor a befektetési tevékenységből származó cash flow részeként kell kimutatni. Amennyiben az osztalék a tőke megszerzésének költségeihez kapcsolódik, úgy a finanszírozási tevékenységből származó cash flow tételeként kell szerepeltetni. Az adott időszak alatt kifizetett kamat teljes összegét közzé kell tenni a cash flow-kimutatásban, függetlenül attól, hogy költségként lett elszámolva vagy aktiválva lett az IAS 23 – Hitelfelvételi költségek standard alapján. 4. nyereségadók Az IAS 7 standard 35. bekezdése előírja, hogy a nyereségadókból származó pénzáramokat működési cash flow-ként besorolva elkülönítetten kell bemutatni a cash flow-kimutatásban.
Kivételt
képez,
ha
a
befektetési-
vagy
finanszírozási
tevékenységhez kapcsolódik, abban az esetben befektetési- vagy finanszírozási tevékenységből származó cash flow-ként kell besorolni. Minden más, az adóhatósággal kapcsolatos adókat egyértelműen a működési cash flowba kell besorolni. 5. leányvállalatokba, társult és közös vezetésű vállalkozásokba történő befektetések Az IAS 7 standard 37. bekezdése kitér a tőkemódszerrel vagy bekerülési módszerrel bevont vállalkozások által elkészített összevont/konszolidált cash flow-kimutatásra, ahol a vállalatcsoport valamely vállalata és a befektetés tárgya közötti cash flow-kat kell bemutatni. Ilyen például az osztalék és az előleg. 33
Arányos konszolidáció esetén a konszolidált vállalkozás pénzáramait csak a birtokolt részesedés mértékében kell figyelembe venni. 6. leányvállalatok és egyéb üzleti egységek megvásárlása és elidegenítése Az IAS 7 standard 39. bekezdése szerint a leányvállalatok és egyéb üzleti egységek megvásárlásából és elidegenítéséből származó pénzáramokat a cash flow-kimutatásban elkülönítve a befektetési cash flow tételeként kell szerepeltetni. Különböző módokon lehet megvásárolni leányvállalatokat vagy egyéb üzleti egységeket. Például a vállalkozás részvényeinek megszerzésével, az eszközök és kötelezettségek átadásával, kiválás vagy szétválás útján. Összesítve közzé kell tenni a standard 40. bekezdése alapján az alábbi adatokat: a) „a teljes vételi vagy elidegenítési ellenértéket” b) „a vételi vagy elidegenítési ellenérték pénzeszközzel vagy pénzeszközegyenértékesekkel teljesített részét” c) „a megvásárolt vagy elidegenített leányvállalatban vagy üzleti egységben lévő pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek összegét” d) „a megvásárolt vagy elidegenített leányvállalatban vagy üzleti egységben a pénzeszközöktől vagy pénzeszköz-egyenértékesektől eltérő eszközök és kötelezettségek összegét, minden egyes főbb csoport szerint összesítve” A közzétételek alapján a megvásárlásból vagy elidegenítésből származó pénzáramokat meg tudjuk különböztetni a működési-, befektetési- vagy finanszírozási tevékenységből származó pénzáramoktól. Az elidegenítésből származó pénzáramokat nem lehet nettósítva bemutatni a kimutatásban. Ez alól kivételt képez, ha a megszerzett vagy eladott leányvállalatokban és egyéb üzleti egységekben pénzeszköz egyenértékesek is szerepelnek, mivel ebben az esetben a nettó módon történő bemutatás az előírás. 7. nem pénzjellegű tranzakciók A nemzetközi standard szerint alapvetően a cash flow-kimutatás a pénzmozgással járó tételek prezentálására készült, melyet a közvetlen módszer szemléltet igazán. Ebből következik, hogy a befektetés és finanszírozás területén a standard nem enged meg szerepeltetni pénzmozgással nem járó tételeket a cash flow-kimutatásban. Mivel a standard lehetőséget ad a gazdálkodónak a működési cash flow összeállításánál a közvetett módszerre is, ezért megjelenhetnek olyan tételek is, amelyek nem jártak pénzmozgással vagy pénzeszköz-egyenértékes használatával, de jelentős hatással bírnak a vállalkozás tőke- és eszközszerkezetére. 34
Ezeket a tételeket nem szabad szerepeltetni a cash flow-kimutatásban, de a megjegyzésekben meg kell említeni. Az IAS 7 standard 44. bekezdése a következő példákat említi meg: a) „eszközök
megszerzése
akár
közvetlenül
kapcsolódó
kötelezettségek
átvállalásával, akár pénzügyi lízinggel” b) „gazdálkodó egység megszerzése tőkekibocsátással” c) „tartozás átvállalás saját tőkévé” 8. a pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek összetevői Az IAS 7 standard 45. bekezdése előírja, hogy a vállalkozásnak a pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek összetevőinek közzétételét, valamint a mérleggel való számszaki egyeztetést. Az egyeztetést a kiegészítő mellékletben kell elvégezni. Az IAS 1 – A pénzügyi kimutatások prezentálása standarddal összhangban közzé kell tenni a kategóriába való besorolásra vonatkozó számviteli politikát is. 9. egyéb közzétételek Az IAS 7 standard 48. bekezdése előírja, hogy a vállalkozásnak a vezetés megjegyzéseivel együtt kell bemutatnia a vállalkozás birtokában lévő pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek
egyenlegének
összegét,
amelyek
nem
állnak
a
vállalatcsoport rendelkezésére felhasználás céljából. Ha a vállalatcsoporton belül bármelyik vállalatnak vannak olyan pénzeszközei vagy pénzeszköz-egyenértékesei, amelyek nem utalhatók korlátozás nélkül, akkor ebben az esetben nem tekinthetők pénzeszközöknek
vagy
pénzeszköz-egyenértékeseknek.
Az
ilyen
eseteken
elkülönítetten, megjegyzésekkel együtt kell bemutatni a cash flow-kimutatásban. Ezek a közzétételek az összevont/konszolidált beszámolóhoz kapcsolódnak és a standard 50. bekezdése tartalmazza az előírt és ajánlott tételeket. A standard a következő tételeket említi meg, amelyeket ajánlott közzétenni:
működési kapacitás növekedéséből származó cash flow
a
pénzáramok
fenntartása
szerinti
bontása
(működési-,
befektetési-,
finanszírozási tevékenységekre bontva)
a le nem hívott, rendelkezésre álló hitelkeretek.
A le nem hívott, rendelkezésre álló hitelkeret értékéből az érdekeltek általában következtetni tudnak a vállalkozás rövid- és hosszú távú üzletpolitikájára. Hiszen ez alapján látható, hogy mekkora összegű befektetéseket tesz a vállalkozás a működésbe. 35
H1: Az egyes országok cash-flow kimutatásainak szabályozása eltér egymástól és ez alapján csoportokba rendezhetők. Azokban az országokban, ahol törvény szabályozza a cash flow-kimutatás elkészítését, ott a beszámoló önálló részeként kell elkészíteni. Ez alól Magyarország a kivétel, ahol a kiegészítő melléklet részeként kell elkészíteni az arra kötelezetteknek. A tőzsdén jegyzett összevont/konszolidált éves beszámolót készítő vállalkozásoknak minden országban az IFRS szerint kell összeállítania a beszámolójukat, ez alól egyedül Japán képez kivételt, ahol lehetőség van az USA GAAP szerinti elkészítésre is. A
tőzsdén
nem
jegyzett
összevont/konszolidált
éves
beszámolót
készítő
vállalkozásoknak minden országban szabadon dönthetnek arról, hogy beszámolójukat az IAS/IFRS szerint vagy a számviteli törvény szerint készítik el. Ez alól Belgium képez kivételt, ahol kizárólag az IAS/IFRS szerint lehet összeállítani a cash flowkimutatást. Alapjában véve Magyarországon nem kötelező a cash flow-kimutatás adatait a mérleggel egyeztetni, ezt az álláspontot követi Ausztria, Nagy-Brittania, Írország és Svédország is. Bizonyos országokban azonban kötelező a mérleggel való egyeztetést elvégezni, úgy mint, Németország, Spanyolország, Japán és az Amerikai Egyesült Államokban. Érdekesség, hogy egyedül Magyarországon és Spanyolországon a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás levezetésére az indirekt módszert írja elő a törvény. A többi országban jellemzően választhatnak a vállalkozók a direkt és indirekt módszer körül. A befektetési- és finanszírozási tevékenységből származó pénzeszközök-változásánál egységesen a direkt módszerrel történő levezetést választják a cash flow-kimutatást készítők. Egységes a nemzetközi szabályozás abból a szempontból, hogy a pénzmozgással járó tételeket kell bemutatni a kimutatásban. Azonban vannak olyan kiemelkedő jelentőséggel bíró tételek is, amelyek nem járnak pénzmozgással, de a megjegyzésekben bemutatható a hatása, ilyen például a lízing. Ausztriában, Magyarországon és Németországban egyáltalán nincs törvényi szabályozás erre vonatkozóan. De például Spanyolországban, Amerikai Egyesült Államokban és Hollandiában külön törvényi előírás van az ilyen tételek bemutatására vonatkozóan. Ehhez hasonló tételek közzétételével kapcsolatosan további szabályozás van a különböző országokban, ez alól azonban kivételt képez hazánk, Japán és Spanyolország.
36
Magyarországon, Svédországban és Spanyolországban a cash flow-kimutatás terjedelme mindössze pár oldal, a többi európai országban azonban jellemzően 20-30 oldalasak a kimutatások, amelyek sokkal részletesebbek, kiegészítő értelmezéseket is tartalmaznak. Alapvetően Magyarország, Anglia, Skócia és Írország kivételével a többi országban a készpénzegyenértékesek-et is figyelembe veszik a cash flow-kimutatás elkészítésénél. Érdekesség, hogy a folyószámlahiteleket az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban és Japánban írja elő a törvény, míg Ausztráliában és Spanyolországban a cash flow-kimutatás készítőjének a döntése, hogy figyelembe veszi-e. Magyarországon, Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Svédországban a törvény tiltja a folyószámlahitelek szerepeltetését. A pénzeszközök árfolyamváltozásának hatását a magyar számviteli törvény nem említi, de jellemzően a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változások között szokták kimutatni. Németországban, Japánban, Svédországban és Hollandiában nem tekintik pénzmozgással járó tételként, ezért elkülönítetten mutatják be a kimutatásban. Általánosságban elmondható, hogy a különböző országokban a cash flow-kimutatás összeállítására vonatkozó nemzeti szabályozás tekintetében vagy az IFRS nemzetközi standard vagy pedig a számviteli törvény az irányadó. Ez alól kivételt képez Franciaország és Belgium, ahol egyáltalán nincs nemzeti szabályozás a cash flowkimutatás elkészítésére vonatkozóan. A különböző országok közül Svédországban, Írországban, Egyesült Királyságban, Finnországban, ezen felül bizonyos kritériumok esetén Portugáliában és Dániában az éves beszámoló keretén belül a gazdálkodónak el kell készítenie a cash flow-kimutatást. A különböző országok cash flow-kimutatásának szabályozását tizenhat országban vizsgáltam, melyeket három csoportba soroltam az egyes országok sajátosságainak figyelembevételével. Ezek az országok a következők: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Brazília, Csehország, Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Írország, Japán, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia. Az első csoportba azok az országok tartoznak, ahol egyáltalán nincs törvényi szabályozás a cash flow-kimutatás összeállítására vonatkozóan. Ebbe a kategóriába tartozik
Ausztria,
Belgium,
Brazília,
Finnország,
Görögország,
Luxemburg,
Olaszország és Spanyolország.
37
A második csoportba azok az országok tartoznak, ahol ugyan van törvényi szabályozás, de gyenge erősségű, kevés előírást tartalmaz. Magyarországot is ebbe a csoportba soroltam, hiszen a számviteli törvény 7. melléklete elég kevés előírást tartalmaz a cash flow-kimutatás összeállítására vonatkozóan és láthatjuk, hogy a többi ország szabályozásához képest a miénk nagyon kevés információval rendelkezik, kis terjedelmű és merev szabályozással bír. Ebbe a kategóriába tartozik még Szlovákia, ahol a vállalkozó döntése, hogy közzéteszie a cash flow-kimutatást. Ezen kívül Csehország és az Amerikai Egyesült Államok, ahol csak a nagyobb gazdasági társaságoknak és részvénytársaságoknak kötelező közzététel a kiegészítő melléklet részeként, valamint Németország és Japán, ahol csak a tőzsdei konszolidált társaságoknak írja elő a törvény a cash flow-kimutatás elkészítését. A harmadik csoportba azok az országok tartoznak, ahol erős szintű törvényi szabályozás vonatkozik
a
cash
flow-kimutatás
összeállítására
vonatkozóan,
a
kimutatás
információtartalma részletesebb, több a tartalmi megkötés. Ebbe a kategóriába tartozik Írország és az Egyesült Királyság, ahol a kimutatást 8 csoportba kategorizálják, a megszokott három helyett. H1 hipotézist a fentiek alapján elfogadom.
3.3 A hazai és nemzetközi szabályozás összehasonlítása 3.3.1. A hazai és nemzetközi szabályozás egyezőségei Az IFRS és a magyar számviteli törvény is a pénzáramok levezetésében három kategóriába sorolja a cash flow-kat: működési-, befektetési- és finanszírozási tevékenységek. Mindkét szabályozásnál igaz, hogy a cash flow-kimutatás elkészítésénél elkülönítve kell bemutatni a három tevékenységből származó cash flow-kat. A befektetési
tevékenységből
származó
pénzeszköz-változás
és
a
finanszírozási
tevékenységből származó pénzeszköz-változás levezetésére a magyar és nemzetközi szabályozás is a direkt módszert írja elő. A tételek kategóriákba történő besorolására egyik szabályozás sem ad teljes körű leírást, az IFRS csak néhány példát említ meg felsorolás szintjén, a magyar számviteli törvény pedig a korrekciós tételeknél tartalmi követelményeket említ, a besorolást példákkal sem részletezi. Összességében megállapítottam, hogy a hazai és nemzetközi szabályozás eltér egymástól, ennek egyik oka, a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás levezetésének eltérő módszere, a másik fő oka pedig, hogy a magyar szabályozás nem veszi figyelembe a pénzeszköz-egyenértékeseket. 38
3.3.2. A hazai és nemzetközi szabályozás különbségei A legfőbb különbség a magyar számviteli törvény és a nemzetközi számviteli standard között, hogy az IAS 7 standard kivétel nélkül minden vállalkozó számára kötelezővé teszi a beszámoló önálló részeként a cash flow-kimutatás elkészítését, míg a hazai számviteli törvény a kiegészítő melléklet részeként csak az éves beszámolót és összevont/konszolidált éves beszámolót készítők számára írja elő. Alapvetően az egyedi éves beszámolók kiegészítő mellékletében szereplő cash flowkimutatást szabályozza a számviteli törvény, de az összevont/konszolidált éves beszámoló részeként készült cash flow-kimutatással is foglalkozik. Az IFRS szerint készült cash flow-kimutatás az összevont/konszolidált éves beszámolók cash flowkimutatására helyezi a fő hangsúlyt. A nemzetközi standard nem határoz meg előírt szerkezeti felépítést a cash flowkimutatásokra, a magyar számviteli törvény 7. számú melléklete tartalmazza a kötelezően előírt szerkezeti felépítést. A vállalkozó a hazai szabályozás szerint eldöntheti, hogy az előző év és tárgyév vagy a tervezett és tény adatok adataival készíti el a kimutatást, valamint szabadon rendelkezhet a számszaki- és állományadatok részletezését és egyeztetését illetően. A nemzetközi szabályozás kötelezően előírja az előző év és tárgyév adatival történő összeállítást és a számszaki- és állományadatok részletezését és egyeztetését is elrendeli. A hazai törvény szerint készített cash flow-kimutatások az adott időszaki pénzeszközök változását mutatják, az IFRS szerint készített kimutatások az adott időszaki pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek változását szemléltetik. A pénzeszközegyenértékesek a számviteli törvény szerint a rövid távú követelések és az értékpapírok között szerepelnek. A cash flow kategóriák elnevezését illetően is vannak különbségek, míg a magyar számviteli törvény a szokásos működést tevékenységből származó pénzeszköz-változás, befektetési
tevékenységből
származó
pénzeszköz-változás
és
finanszírozási
tevékenységből származó pénzeszköz-változás elnevezéseket használja, addig a nemzetközi standard a működési cash flow, befektetési cash flow és finanszírozási cash flow elnevezéseket alkalmazza. A cash flow kategóriákba történő besorolást a magyar számviteli törvény nem részletezi, az IAS 7 standard mintapéldákkal határozza meg a cash flow kategóriák tételeit.
39
A szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás levezetésére a számviteli törvény az indirekt módszert írja elő, az IAS 7 nemzetközi számviteli standard választási lehetőséget ad a gazdálkodónak a direkt- és indirekt módszer között. A magyar számviteli törvényben nem szerepelnek rendkívüli tételek a cash flowkimutatásban, az IAS 1 nemzetközi standard 29. bekezdése alapján a rendkívüli tételekkel kapcsolatos pénzáramokat elkülönülten kell közzétenni. Az adott előlegeket és rövid távú kölcsönöket az IAS 7 standard 16. bekezdése a befektetési cash flow kategóriába sorolja, a hazai szabályozás a szokásos működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás kategóriába sorolja. A hosszú távú kölcsönöket és elhelyezett bankbetéteket az IAS 7 standard 16. bekezdése a befektetési cash flow kategóriába sorolja, a magyar számviteli törvény a pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás kategóriába sorolja. A nyereségadókat az IAS 7 standard 35. bekezdése részletezi, amelyben előírja, hogy a nyereségadókból származó pénzáramokat elkülönítetten kell közzé tenni a működési cash flow részeként, kivéve, ha közvetlenül a befektetési és finanszírozási tevékenységekhez kapcsolódik. A magyar számviteli törvény szerint készített cash flow-kimutatásban a nyereségadók a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változások között külön soron kell szerepeltetni. A kamatból és osztalékból származó pénzáramok elszámolására az IAS 7 standard 31. bekezdése vonatkozik, amely leírja, hogy ezeket a pénzáramokat külön soron kell szerepeltetni és a beszámolási időszakokban racionális módon kell besorolni a működési-, befektetési- vagy finanszírozási tevékenységből származó cash flow-ként. A magyar szabályozás szerint a kapott osztalék a befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás tételeként, a fizetett osztalék pedig a szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás tételeként szerepel. A mérlegfordulónapi árfolyamváltozásokból nem realizált különbözetek kimutatásával az IAS 7 standard 28. bekezdése foglalkozik, amely szerint ezek a különbözetek nem cash flow-k, de a pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre gyakorolt hatását elkülönítve kell bemutatni a cash flow-kimutatásban. A magyar számviteli törvény szerint összeállított kimutatásban a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás tételeként szerepel, az elkülönítésről a törvény külön nem rendelkezik.
40
Az egyéb közzétételekkel a magyar számviteli törvény nem foglalkozik, az IAS 7 standard 48. bekezdése külön kiemeli, hogy a vállalkozás birtokában lévő lényeges pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek egyenlegét, amelyek nem állnak a vállalatcsoport rendelkezésére felhasználás céljából azt közzé kell tenni a vezetés magyarázatával együtt. H2: A hazai és nemzetközi cash-flow kimutatások olyan többletinformációt biztosítanak a felhasználók számára, amely a mérleg és eredménykimutatás adataiból nem állítható elő. Magyarországon csak az éves vagy összevont/konszolidált éves beszámolót készítő vállalkozásoknak kötelező elkészíteni a cash flow-kimutatást, de természetesen az erre nem kötelezettek is elkészíthetik. Jellemzően azonban az egyszerűsített beszámolókat készítők nem teszik ezt, pedig nem csak a likviditás szempontjából lenne hasznos. Az eredménykimutatásban szereplő nettó profit értéke nem egyezik meg a cash flowkimutatásban található pénzeszközök-változása sor értékével. Ennek oka, hogy a cash flow-kimutatás a pénzáramlás elve alapján készül, a pénzügyi teljesítésektől függetlenül, vagyis ellentétben a teljesítményszemléletű eredménykimutatással. Ugyan a mérlegben található pénzeszközök tárgyévi és előző évi adatainak különbsége megegyezik a kimutatásban szereplő pénzeszköz-változás értékével, azonban ennek ellenére többletinformációt tartalmaz. Hiszen a cash flow-kimutatás a pénzeszköz képződésének és felhasználásának helyét is szemlélteti. Hazai szinten a működési cash flow levezetésére indirekt módszert ír elő a törvény, amely azt jelenti, hogy a mérleg és eredménykimutatás soraiból összeállítható. Ebből arra
lehetne
következtetni,
hogy
a
működési
cash
flow
nem
tartalmaz
többletinformációt. De ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a cash flow kimutatás működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás első sorában szereplő adózás előtti eredményt a számviteli törvény 7. melléklete szerint csökkenteni kell a kapott osztalékkal, részesedéssel, így ebben az esetben nem fog megegyezni az eredménykimutatásban szereplő adózás előtti eredmény értékével. Többletinformációt hordoz a befektetett eszközök értékesítésének eredménye sor, amelynél a törvény előírja, hogy a befektetett eszközök eladási árának és könyv szerinti értékének a különbségét kell kimutatni nyereségként vagy veszteségként. A mérlegben és az eredménykimutatásban nem található meg ez a tétel ebben a formában. 41
A működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás többi sora a beszámolóban megtalálható. A befektetési- és finanszírozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás levezetésére a törvény a direkt módszert írja elő, amely azt jelenti, hogy a beszámolón kívül kiegészítő adatokra is szükség van az összeállításhoz. Tehát ez a két cash flow kategória biztosan többletinformációt hordoz magában. Nézzük meg először a befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás sorait. A befektetési eszközök beszerzése és eladása sorok szintén nem találhatóak meg a mérlegben vagy az eredménykimutatásban, kimutatásukhoz szükség van az analitikára és számviteli bizonylatokra. A pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás tételeivel hasonló a helyzet. A direkt módszer alapján, bruttó módon kerülnek bemutatásra a tételek, ez alól egyetlen kivétel az alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejárató kötelezettségek változása sor, melyet nettó módon kell prezentálni. A hitel és kölcsön törlesztése sor adatai szintén nem állíthatók elő a mérleg és eredménykimutatás soraiból, ugyan a kiegészítő melléklet a kötelezettségek változását bemutatja, de ez még így sem ad elegendő információt az összeállításhoz. A véglegesen átadott pénzeszköz értéke viszont a kiegészítő melléklet rendkívüli ráfordítások tételeként megtalálható. A cash flow kimutatás utolsó sora a pénzeszköz-változás megegyezik a mérlegben szereplő pénzeszközök tárgy évi és előző évi összegének különbségével. Az IAS 7 standard szerint levezetett cash flow-kimutatásban azonban a pénzeszköz-változás soron nem ugyanazt az értéket fogjuk kapni, mint a magyar számvitel szerint. Ennek oka, hogy a nemzetközi standard a pénzeszköz-egyenértékeseket is figyelembe veszi. A fenti megállapításaim alapján láthatjuk, hogy sok esetben a mérleg, az eredménykimutatás sőt még a kiegészítő melléklet adatain túl is többletinformációt nyújt számunkra a cash flow-kimutatás. A kimutatás bruttó módon mutatja be a pénzmozgásokat
aszerint,
hogy
mely
területen
képződtek,
illetve
kerültek
felhasználásra. Az eredménykimutatásban a vállalkozás profitját láthatjuk a követelések és kötelezettségek pénzügyi teljesítésétől függetlenül a teljesítmény szemlélet miatt. A cash flow-kimutatásban azonban a vállalat rendelkezésére álló készpénzének változását láthatjuk, amely pénzügyileg is realizálásra került. A hitelezők, befektetők és tulajdonosok számára fontos információt hordoz a cash flow-kimutatás, hiszen hosszú távon az a vállalkozás tudja biztosítani a működését, amely pénzt realizál.
42
És az érdekeltek számára az a vállalat számít jó befektetésnek, amelyik minél több pénzt tud generálni. A cash flow-kimutatásban pedig bemutatásra kerül a pénzeszköz változása az előző évhez képest tevékenységi körönként lebontva. Így azok a vállalkozások, amelyeknek nem kötelező összeállítani a cash flow-kimutatást és ők valóban nem készítik el, úgy ők ezektől a többletinformációktól elesnek. H2 hipotézist a fentiek alapján elfogadom.
4. Cash flow-kimutatás elemzése A cash flow-kimutatás elemzése során arra a kérdésre keressük a választ, hogy a vállalkozás pénzeszközei mely gazdálkodási területen képződtek, illetve kerültek felhasználásra. Különbözik az eredménykimutatásban levezetett pénzáramlástól, mivel az alapjában véve teljesítmény szemléletű, hiszen például az eladások is akkor kerülnek bele a kimutatásba, ha ténylegesen megtörténtek. Valamint szerepelnek benne olyan tételek is, amelyek függetlenek a pénzáramlástól. Ezzel szemben a cash flowkimutatásban levezetett pénzeszköz-áramlás kizárólagosan csak a pénzmozgásokkal foglalkozik, függetlenül a költségektől és eladásoktól. Ebből kifolyólag egyértelmű, hogy a vállalat készpénz állománya és a számviteli eredménye között különbség van, amely akár ellentétes irányú mozgásban is állhat egymással. A cash flow-kimutatás elemzését egy általam kiválasztott magyar cég, a Deltaplast Kft éves beszámolóján keresztül fogom bemutatni. Az elemzés része, hogy a pénzmozgásokkal járó hatásokat szétválasszuk az egyes tevékenységekbe, a pénzmozgásokkal nem járó hatásokat pedig kiszűrjük. Lehetőségünk van egy új kategória kiszámítására is, a bruttó cash flow-ra. Lényegében a bruttó cash flow azt jelenti, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek és forgóeszközök változásának hatásait figyelmen kívül hagyva vezetjük le a pénzeszközök-változását a cash flowkimutatásban. Általánosságban elvárás, hogy a pénzeszközök legnagyobb része a szokásos tevékenység során képződjön. A működési cash flow tájékoztatja az érdekelteket arról, hogy a vállalkozás elegendő pénzeszközöket termelt-e a működőképesség fenntartásához, osztalék kifizetéséhez illetve az esetleges új fejlesztésekhez. Amennyiben a működés során keletkezik a pénzeszközök nagy része, akkor elmondhatjuk, hogy a beruházások finanszírozására elegendő szabad forrással rendelkezik a vállalkozás. Ha a befektetési tevékenységből képződik a pénzeszközök jelentős része, akkor a vállalkozás folyamatosan nyereséggel értékesíti a befektetett eszközeit. 43
Amennyiben a finanszírozási tevékenységből származik a pénzeszközök döntő része, akkor jelentős mértékű hitelfelvételre, tőkeemelése került sor. Az elemzés megkezdéséhez célszerű készíteni egy táblát, amelyből kiolvashatók a források és felhasználások összege és megoszlása tevékenységi területenként. A tábla segítségével megfelelő képet kaphatunk a vállalkozás pénzeszközeinek alakulásáról, amely megalapozhatja a későbbi tulajdonosi döntéseket az újabb beruházásokkal, befektetésekkel kapcsolatosan.
4.1. Cash flow összetevőinek vizsgálata A cash flow összetevői 6.sz.táblázat 2013.év Megnevezés
2014.év
2015.év
e Ft
%
e Ft
%
e Ft
%
535.736
48,48
684.861
85,86
751.812
65,83
13.221
0,20
0
0,00
114.000
9,98
556.097
50,32
112.758
14,14
276.247
24,19
Források: Folyamatos működésből Befektetési tevékenységből Finanszírozási tevékenységből Források összesen
1.105.054 100,00
797.619 100,00 1.142.059 100,00
Felhasználások: Folyamatos működésből
316.207
29,74
316.735
38,44
330.285
37,87
556.270
52,32
452.264
54,89
211.502
24,25
190.785
17,94
55.008
6,67
330.375
37,88
Felhasználások összesen 1.063.262 100,00
824.007
100,00
872.162
100,00
Befektetési tevékenységből Finanszírozási tevékenységből
(Forrás: Saját készítés a cash flow-kimutatások alapján) A táblázat jól szemlélteti, hogy a források 48,48%-a 2013-ban, 85,86%-a 2014-ben és 65,83%-a 2015-ben a folyamatos működésből származott. 2014-ben és 2015-ben látható, hogy a vállalkozás pénzáramainak forrása legnagyobb részben a működési tevékenységből származott. A folyamatos működésből származó források értéke 2013-ban 535.736 eFt volt, amely 2014-ben 149.125 eFt-tal, azaz 27,83%-kal, 2015-ben 66.951 eFt-tal, azaz 9,77%-kal növekedett az előző évhez képest.
44
Ez a növekvő tendencia azt jelenti, hogy a cég pozitív cash flow-t termelt, tehát az esetleges beruházások finanszírozására elegendő szabad belső forrással rendelkezik, kinnlevőségeinek állományát csökkentette, valamint képes pozitív eredményt realizálni. 2013-ban a vállalkozás pénzáramainak forrása legnagyobb részben 50,32%-ban a finanszírozási tevékenységből származott. Ennek a jelentős finanszírozási pénzáramnak az oka, hogy a vállalkozás a hosszú távú fejlődés érdekében 470.939 eFt-os hitelt vett fel. A finanszírozási tevékenységből származó források értéke 2013-ban 556.097 eFt volt, amely 2014-ben 443.339 eFt-tal, azaz 79,73%-kal csökkent, 2015-ben 163.489 eFt-tal, vagyis több mint kétszeresével emelkedtek az előző évhez képest. 2014-ben nem volt befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás a vállalkozás életében. Így ebben az időszakban a források maradék 14,14%-a finanszírozási tevékenységből, míg 2015-ben 9,98%-a befektetési tevékenységből és 24,19%-a finanszírozási tevékenységből származott. Ez alapján elmondható, hogy a vállalkozás elegendő pénzeszközt termelt a működőképesség fenntartásához, illetve az osztalék kifizetéséhez, amely mindkét évben 60 millió forint volt. A folyamatos működésből származó felhasználások értéke 2013-ban 316.207 eFt volt, amely 2014-ben 528 eFt-tal, azaz 0,2 %-kal, 2015-ben 13.550eFt-tal, azaz 4,28 %-kal növekedett az előző évhez képest. A felhasználások jelentős része 52,32%-a 2013-ban és 54,89%-a 2014-ben a befektetési tevékenységből, míg 2015-ben szinte azonos mértékben a folyamatos működésből és finanszírozási tevékenységből származott. A befektetési tevékenységből származó felhasználások értéke 2013-ban 556.270 eFt volt, amely 2014-ben 104.006 eFt-tal, azaz 18,7 %-kal, 2015.ben 240.762 eFt-tal, azaz 53,24 %-kal csökkent az előző évhez képest. A jelentős befektetési tevékenységből származó felhasználások azt tükrözik, hogy a vállalkozás a saját tevékenységében folyamatosan befektetett eszközök beszerzésére költ. A felhasználások fennmaradó része 2013-ban 29,74%-a folyamatos működésből, 17,94%-a finanszírozási tevékenységből, 2014-ben 38,44%-a folyamatos működésből, 6,67%-a
finanszírozási
tevékenységből
és
2015-ben
24,25%-a
befektetési
tevékenységből származott. Ez alapján elmondható, hogy ez egy fejlődő vállalkozás, amely folyamatos beruházásokat hajt végre. A finanszírozási tevékenységből származó pénzáramok segítenek a jövőbeni pénzáramok megtervezéséhez.
45
4.2. A cash flow kategóriák alakulásának elemzése 1.sz.ábra : A működési cash flow alakulása 2013 és 2015 között 500000 400000 300000 ezer Ft 200000 100000 0 Működési cash flow
2013.év
2014.év
2015.év
219529
368126
421527
(Forrás: Saját készítés a cash flow-kimutatások alapján) A működési cash flow a vállalkozás mindennapi tevékenységéből származó pénzeszköz-változását mutatja be, amely mindhárom vizsgált évben pozitív volt. 2013ban 219.529 eFt volt a működési tevékenységből származó cash flow, ami 2014-ben 148.597 eFt-tal, 2015-ben pedig 53.401 eFt-tal nőtt az értéke előző évhez képest. Ez a növekvő tendencia arról informálja a tulajdonosokat, hogy a vállalat elegendő szabadon
felhasználható
pénzeszközt
termelt
a
működése
fenntartásához,
célkitűzéseinek eléréséhez, valamint a lehetséges osztalék kifizetéséhez. A saját beruházásaihoz elégséges pénzáramot hozott létre, biztosítani tudja a folyamatos újratermelést és a pénzügyi befektetéseket. 2.sz.ábra : A befektetési cash flow alakulása 2013 és 2015 között 0 -100000 -200000 ezer Ft
-300000 -400000 -500000 -600000
Befektetési cash flow
2013.év
2014.év
2015.év
-543049
-452264
-97502
(Forrás: Saját készítés a cash flow-kimutatások alapján)
46
A befektetési tevékenységből származó cash flow a vállalkozás befektetési tevékenységének az eredményét mutatja be, amely mindhárom vizsgált évben negatív volt. A folyamatos működés és a tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a vállalatnak befektetéseket kell végrehajtania. 2013-ban a befektetési tevékenységből származó cash flow-nak az értéke -543.049 eFt volt, ami 2014-ben 90.785 eFt-tal és 2015-ben 354.762 eFt-tal nőtt az értéke az előző évhez képest. A növekedés elsősorban az ingatlanok és műszaki berendezések értékesítése miatt következett be. A vállalkozás szempontjából kedvezőnek értékelhetjük, hogy a befektetésből származó pénzáramok értéke mind három évben negatív volt, mivel a befektetések megtérülése leginkább a működési tevékenységben keletkezett és jól látható, hogy a cég különös figyelmet fordít az új tárgyi eszközök beszerzésére és korszerűsítésére. Mivel a befektetéseket célszerű a működési tevékenységből finanszírozni, ezért érdemes megnézni, hogy a növekvő tendencia következtében a befektetési cash flow értékét teljes egészében lefedi a működési cash flow értéke. Ez azt jelenti, hogy a befektetések finanszírozásához nem kell külső forrásokat igénybe venni. 3.sz. ábra: A finanszírozási cash flow alakulása 2013 és 2015 között 400000 300000 200000 100000 0 -100000 Finanszírozási cash flow
2013.év
2014.év
2015.év
365312
57750
-54128
(Forrás: Saját készítés a cash flow-kimutatások alapján) A finanszírozási cash flow a vállalkozás pénzügyi műveleteiből származó pénzeszközés tőkestruktúra változást mutatja be, amely az első két vizsgált évben pozitív, míg 2015-ben negatív értéket vett fel. 2013-ban a finanszírozási cash flow értéke 365.312 eFt volt, ami 2014-ben 307.562 eFt-tal, 2015-ben pedig 111.878 eFt-tal, azaz csökkent az értéke az előző évhez képest. A csökkenés oka elsősorban a jelentős nagyságrendű finanszírozási források törlesztése miatt következett be. 47
A vállalkozás a beruházásainak biztosításához az MNB-től hosszú lejáratú beruházásiés forgóeszköz hitelt vett fel, melynek az esedékes törlesztő részleteit minden évben teljesíti. 4.sz. ábra: A pénzeszközök-változásának alakulása 2013 és 2015 között 300000 250000 ezer Ft
200000 150000 100000 50000 0 -50000 Pénzeszközök változása
2013.év
2014.év
2015.év
41792
-26388
269897
(Forrás: Saját készítés a cash flow-kimutatások alapján) A vállalkozás pénzeszköz-áramlása 2013-ban 41.792 eFt volt, amely 2014-ben 68.180 eFt-tal csökkent és 2015-ben 296.285 eFt-tal növekedett. A növekedés a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás magas értékének köszönhető. A hazai szabályozás a pénzeszközök alatt a készpénzt, elektronikus pénzeszközöket, csekkeket és bankbetéteket ért, a pénzeszköz-egyenértékeseket nem veszi figyelembe. A negatív pénzeszköz áramlás csak rövid távon van jelen a vállalat életében a 452.264 eFt-os eszközbeszerzésnek köszönhetően, hosszú távon pozitív pénzeszköz növekedés figyelhető meg. A 2015.évi nagymértékű növekedés kedvező a vállalkozás számára, hiszen ez azt jelenti, hogy több pénz áramlott be, mint ment ki a cégből a felvett hitelek törlesztése mellett. Hosszú távon egy vállalkozás nem tud fenn maradni, ha kevés készpénzzel rendelkezik, minél magasabb a pénzeszköz-változás, annál jobb befektetésnek számít a vállalat. A mérleg adataiból kiderül, hogy a 296.285 eFt-os növekedésből 269.233 eFt a bankbetétek értékének emelkedéséből származott. Ha ugyanerre az évre vonatkozóan a cash flow-kimutatás adatait nézzük, akkor láthatjuk, hogy a pénzeszközök nagy része a működési tevékenységből eredt, ezen belül is a magas adózás előtti eredménynek és amortizációnak köszönhetően. Ebből is látható, hogy a cash flow-kimutatásból pontosan látszik, hogy mely területen képződött illetve használták fel a pénzeszközöket, egy átfogó képet szolgáltat az érdekeltek számára. 48
4.3 A cash flow-kimutatás tételeinek részletes elemzés A Deltaplast Kft cash flow-kimutatása 2013 és 2015 között 2013.év (eFt)
7.sz.táblázat 2014.év 2015.év (eFt) (eFt)
219.529
368.126
421.527
276.347
184.599
384.938
169.242
203.688
226.083
-266
572
487
0
0
0
-9.828
0
-8.024
6. Szállítói kötelezettség változása
-164.181
210.964
130.258
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása
-65.059
37.430
-1.758
8. Passzív időbeli elhatárolások változása
36.402
-57.842
10.046
-879
47.608
-27.041
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás 1. Adózás előtti eredmény 2. Elszámolt amortizáció 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye
9. Vevőkövetelés változása 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása
51.940
-161.210 -119.773
11. Aktív időbeli elhatárolások változása
1.805
-86
-6.572
12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után)
-15.994
-7.597
-17.117
13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás 14. Befektetett eszközök beszerzése
-60.000
-90.000
-150.000
15. Befektetett eszközök eladása 16. Kapott osztalék, részesedés III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 19. Hitel és kölcsön felvétele 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 21. Véglegesen kapott pénzeszköz 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése
-543.049 -452.264
-97.502
-556.270 -452.264 -211.502 13.221
0
114.000
0
0
0
365.312
57.750
-54.128
0
0
0
0
0
0
470.939
18.646
0
0
0
0
85.158
94.112
276.247
0
0
0
0
0
0
-190.785
-55.008
-321.775 49
25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása IV. Pénzeszközök változása
0
0
0
0
0
-8.600
0
0
0
41.792
-26.388
269.897
(Forrás: Deltaplast Kft kiegészítő melléklete)
Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás elemzése A vállalkozás a hazai számviteli törvénynek megfelelően a cash flow-kimutatásában a szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változást az adózás előtti eredményből kiindulva indirekt módon mutatja be. Mindazon tételekkel korrigálni kell az adózás előtti eredményt, amelyek nem eredményeztek pénzeszköz-változást. A vállalkozás adózás előtti eredménye 2013-ban 276.347 eFt volt, amely 2014-ben 91.748 eFt-tal csökkent és 2015-ben 200.339 eFt-tal növekedett az előző évhez képest. A társaság nem képzett és nem használt fel céltartalékot a vizsgált három évben. Mivel a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás nem járt pénzeszközváltozással ugyanakkor csökkentette a tárgy évi eredményt, ezért az amortizációként elszámolt összegeket hozzá kell adnunk az adózás előtti eredményhez, vagyis pozitív előjellel tüntetjük fel a cash flow-kimutatásban. A 2013-ban elszámolt értékcsökkenési leírás értéke 169.242 eFt volt, amely 2014-ben 34.446 eFt-tal és 2015-ben 22.395 eFttal növekedett az előző évhez képest. Ez a növekedés annak köszönhető, hogy a vállalat a vizsgált időszakban új műszaki berendezéseket szerzett be a termelés korszerűsítése és a profit növelése érdekében. Az elszámolt értékvesztésnél hasonló a helyzet, mivel az értékvesztés csökkenti, annak visszaírása pedig növeli az eredményt, azonban egyik tétel sem jár pénzmozgással. Ezért az értékvesztéseket hozzá kell adnunk, a visszaírásokat pedig le kell vonnunk az adózás előtti eredményből, vagyis az elszámolt értékvesztéseket pozitív, visszaírásukat pedig negatív előjellel kell feltüntetnünk a cash flow-kimutatásban. A 2013.évi elszámolt értékvesztés és visszaírásának értéke -266 eFt volt, amely 2014ben 838 eFt-tal növekedett és 2015-ben 85 eFt-tal csökkent az előző évhez képest. A befektetett eszközök eladási ára magasabb volt, mint a könyv szerinti értéke 2013-ban 9.828 eFt-tal és 2015-ben 8.024 eFt-tal, vagyis nyereség keletkezett, ezért a különbséget pozitív előjellel szerepeltetjük a cash flow-kimutatásban. 2014-ben a vállalkozásnak a befektetett eszközök értékesítéséből nem származott eredménye.
50
A szállítói kötelezettség változásának a meghatározása összetett feladat mivel figyelmen kívül kell hagyni a kapcsolt- és egyébrészesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni tartozást. 2013-ban a szállítói kötelezettség állományának változása csökkent 164.181 eFt-tal, ezért negatív előjellel kell szerepeltetni. A visszaesést a belföldi szállítók állományának 82.645 eFt-os és a külföldi szállítók állományának 81.536 eFtos csökkenése idézte elő. 2014-ben 210.964 eFt-tal és 2015-ben 130.258 eFt-tal növekedett a szállító kötelezettség állománya, ezért pozitív előjellel kell számításba venni a cash flow-kimutatásban. A 2014-es emelkedést a belföldi szállítók állományának 272.431 eFt-os növekedése és a külföldi szállítók állományának 61.467 eFt-os csökkenése idézte elő. 2015-ben a belföldi szállítói állomány 173.390 eFt-os csökkenése és a külföldi szállítói állomány 303.648 eFt-os növekedése okozta a szállítói kötelezettség változásának emelkedését. A növekedés azt jelzi, hogy a vállalkozás elsősorban a beszerzéseit nem készpénzben egyenlíti ki. A vizsgált időszakban a vállalkozás egyéb rövid lejáratú kötelezettségei között szerepel a költségvetéssel szemben elszámolt adók, személyi jövedelemadó, áfa elszámolási számlák, munkabérek és járulékaik, bírósági letiltások, faktoring kötelezettségek, osztalékfizetési kötelezettségek, valamint 2015-ben pályázati támogatásokból kapott előlegek. Ezen kívül ki kell mutatnunk a vevőktől kapott előlegek és a váltótartozások változását is. A vizsgált években a vállalkozásnak váltótartozása nem volt. 2013-ban az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása 65.059 eFt-tal és 2015-ben 1.758 eFt-tal csökkent, ami azt jelenti, hogy negatív előjellel vesszük figyelembe a kimutatásban.
2013-ban
a
visszaesést
elsősorban
a
faktoring
kötelezettség
elszámolásának 50.029 eFt-os csökkenése idézte elő. 2014-ben 37.430 eFt-tal emelkedett az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása, amit pozitív előjellel szerepeltetünk a kimutatásban. A növekedés fő oka a 2013.évi osztalékfizetési kötelezettség volt, melynek értéke 30.000 eFt. 2015-ben a csökkenés oka, hogy a vállalkozás teljesítette a 2013.évi és 2014.évi osztalékfizetési kötelezettségét, melynek értéke 90.000 eFt volt. A bevételek passzív időbeli elhatárolása olyan bevételt jelent, amely ténylegesen csak a következő időszakban jelenik meg, ezért a növekedésüket negatív előjellel, csökkenésüket pedig pozitív előjellel szerepeltetjük a cash flow-kimutatásban.
51
Hasonló a helyzet a költségek passzív időbeli elhatárolásánál, ahol a növekedésüket pozitív előjellel, csökkenésüket negatív előjellel vesszük figyelembe. A passzív időbeli elhatárolások változásának állománya 2013-ban 36.402 eFt-tal csökkent, ezért pozitív előjellel szerepeltetjük a cash flow-kimutatásban. A vizsgált időszakban a passzív időbeli elhatárolások túlnyomó része a különböző pályázatok által kapott halasztott bevételekből áll, melyek évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Mivel ezek mögött pénzeszköz növekedés áll, ezért a 2014-ben 57.842 eFt-os és 2015-ben 10.046 eFt-os növekedést, negatív előjellel szerepeltetjük. A vevőkövetelések vizsgálata is összetett feladat, hiszen a követelések emelkedése nem biztos, hogy pénzmozgáshoz kapcsolódik és ugyanez igaz a csökkenésre is, ami kapcsolódhat értékvesztéshez, hitelezési veszteséghez vagy pénzeszköz növekedéshez. A vevőkövetelések változásának értéke 2013-ban 879 eFt-tal és 2015-ben 27.041 eFt-tal növekedett, ezért negatív előjellel vesszük figyelembe a cash flow-kimutatásban. 2015ben a növekedést a belföldi vevőkövetelések 34.576 eFt-os emelkedése, valamint a külföldi vevőkövetelések 9.744 eFt-os és a vevőkövetelések értékvesztésének 2.209 eFtos csökkenése idézte elő. A vevőkövetelések állományának emelkedése pozitív jelenségnek értelmezhető, mivel ez az árbevétel növekedését is jelenti egyben, amely ugyan nem járt közvetlenül pénzmozgással, de a vállalkozás eredményét növelte. 2014-ben 47.608 eFt-tal csökkent, ezért pozitív előjellel szerepeltetjük a kimutatásban. A csökkenést elsősorban a belföldi vevőkövetelések visszaesése okozta. A bevételek aktív időbeli elhatárolásában olyan bevételek szerepelnek, amelyek megvalósulása ténylegesen a következő időszakot érinti, ezért a növekedését negatív előjellel, a csökkenést pozitív előjellel kell szerepeltetni. A költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását hasonlóan kezeljük, mivel az itt elszámolt költségek csak a jövőben jelentenek pénzkiadást. A halasztott ráfordításoknál már más a helyzet, mivel pénz semleges folyamatként kezeljük a növekedésüket és csökkenésüket. A vállalkozás aktív időbeli elhatárolása 2013-ban és 2015-ben csak a költségek, egyéb fizetett kamatok és egyéb ráfordítások elhatárolásából áll. 2014-ben ezen kívül minimális értékben szerepel az árbevétel, egyéb kamatbevétel és egyéb bevétel elhatárolásának az összege. Az aktív időbeli elhatárolások változásának értéke 2013-ban 1.805 eFt volt, ami 2014-ben 1.891 eFt-tal és 2015-ben 6.486 eFt-tal csökkent az előző évhez képest.
52
A vevőköveteléssel és pénzeszközzel csökkentett forgóeszközök változása 2013-ban 51.940 eFt volt, ami 2014-ben 213.150 eFt-tal csökkent és 2015-ben 41.437 eFt-tal növekedett az előző évhez képest. Ezt elsősorban a készletek növekedése idézte elő, amely 2014-ben 143.061 eFt-tal és 2015-ben 121.455 eFt-tal növekedett. A vállalat követelései a vevőkövetelésen kívül még egyéb követelésekből állnak. A fizetendő adót le kell vonnunk az adózás előtti eredményből, ezért negatív előjellel szerepeltetjük a cash flow-kimutatásban. A fizetett, fizetendő adó (nyereség után) értéke 2013-ban -15.994 eFt volt, ami 2014-ben 8,397 eFt-tal csökkent és 2015-ben 9.520 eFttal növekedett az előző évhez képest. A tulajdonosoknak fizetett osztalék a vizsgált évek mindegyikében 60.000 eFt volt.
Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás elemzése A befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás nagyrészt a befektetett eszközök beszerzéséből származik. A beszerzések értékénél a pénzügyileg rendezett beszerzési értéket negatív előjellel, az eladásnál pedig a pénzügyileg rendezett eladási árat pozitív előjellel szerepeltetjük a cash flow-kimutatásban. A vállalkozásnál kapott osztalék és részesedés nem keletkezett a vizsgált három évben. A befektetett eszközök beszerzésének értéke 2013-ban -556.270 eFt volt, amely 2014ben 452.264 eFt-tal és 2015-ben 211.502 eFt-tal csökkent. A befektetett eszközök eladásának értéke 2013-ban 13.221 eFt volt, amely 2015-ben 114.000 eFt-tal növekedett. 2014-ben nem változott az értéke az előző évhez képest. A negatív befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás azt jelzi, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozás beruházásokat hajtott végre.
Finanszírozási tevékenységből származó pénzeszköz-változás elemzése Mivel a vállalkozás tulajdonában nincsenek sem befektetési- sem forgatási célú értékpapírok
a
vizsgált
részvénykibocsátásból,
időszakban,
tőkebevonásból,
ezért valamint
a
cash
kötvény-
flow-kimutatásban és,
hitelviszonyt
megtestesítő értékpapír kibocsátásból származó bevétele és ezen értékpapírok visszafizetéséből származó kiadása nem keletkezett. 2013-ban a felvett hitelből és kölcsönből származó pénzáramlás értéke 470.939 eFt volt, amely 2014-ben 18.646 eFt-tal növekedett. 2015-ben a vállalkozás hitelfelvételével kapcsolatban nem volt változás az előző évhez képest. A felvett hitelek és kölcsönök törlesztésének értéke 2013-ban -190.785 eFt volt, amely 2014-ben 135.777 eFt-tal csökkent és 2015-ben 266.767 eFt-tal növekedett az előző évhez képest. 53
A véglegesen kapott pénzeszközök értéke 2013-ban 85.158 eFt volt, amely 2014-ben 8.954 eFt-tal és 2015-ben 182.135 eFt-tal növekedett az előző évhez képest. Itt kell kimutatni a vállalkozásnak a tőketartalék vagy eredmény javára a véglegesen fejlesztési célra kapott pénzösszegeket. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztéséből, megszüntetéséből, beváltásából, valamint alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekből származó pénzeszköz-változás nem következett be a vállalkozásnál a vizsgált időszakban. Véglegesen átadott pénzeszköz értéke 2015-ben -8.600 eFt volt, mely véglegesen fejlesztési célra adott támogatások összegeként szerepelt a rendkívüli ráfordítások között. 2013-ban és 2014-ben véglegesen átadott pénzeszköz nem szerepelt a vállalkozás könyveiben.
4.4. Fontosabb mutatószámok a cash flow-kimutatás alapján
Befektetés-finanszírozási mutató
2013.év
2014.év
2015.év
39,46%
81,39%
199,3%
A befektetés-finanszírozási mutató a működési tevékenységből származó cash flow és a befektetési pénzszükséglet hányadosa. A befektetési pénzszükséglet nem más, mint a befektetési cash flow-ból származó negatív tételeknek az összessége. A mutató azt jelzi, hogy a befektetési tevékenységet milyen mértékben tudja fedezni a vállalkozás a szokásos működési tevékenységből, valamint hogy az ehhez szükséges befektetési döntések megvalósításához milyen mértékben kell külső forrást igénybe venni. Tehát lényegében a befektetett eszközállomány bővítésének pénzügyi fedezetét vizsgálja az adott években. 2013-ban a befektetés-finanszírozási mutató értéke azt fejezi ki, hogy a működési tevékenységből származó pénzeszközök 39,46%-ban fedezik a befektetési tevékenység pénzigényét. A befektetés-finanszírozási mutató értéke 2014-ben 41,93 százalékponttal és 2015-ben 117,91 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Ez az emelkedés a működési tevékenységből származó cash flow növekedésének és a befektetési pénzszükséglet csökkenésének köszönhető. Ez a növekvő tendencia azt szemlélteti, hogy a vizsgált időszakban a befektetések finanszírozásához nincs szükség külső forrás igénybevételéhez, a vállalkozás a saját működési tevékenységéből tudja fedezni a befektetési és beruházási tevékenységét.
54
Készpénzbegyűjtési ráta
2013.év
2014.év
2015.év
18,17%
19,18%
16,06%
A készpénzbegyűjtési ráta a vevőktől tárgyévben befolyt követelések és az értékesítés nettó árbevételének a hányadosa. A kapott értéket nem torzítja, hogy a tárgyévben befolyt vevőkövetelések nem csak az adott évi értékesítés nettó árbevételéből származnak. 2013-ban a mutató értéke 18,17% volt, amely 2014-ben 1,01 százalékponttal nőtt, 2015ben pedig 3,12 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A növekedés a vevőkövetelések 47.608 eFt-os és az értékesítés nettó árbevételének 495.084 eFt-os csökkenésének az eredménye. A követelések csökkenése pozitív jelenség, hiszen ez azt jelenti, hogy a vevők azonnal teljesítik fizetési kötelezettségüket. A 2015.évi csökkenés a vevőkövetelések 27.041 eFt-os és az értékesítés nettó árbevételének 987.273 eFt-os növekedésének az eredménye. A mutató jól szemlélteti, hogy a befolyt vevő követelések értéke nem haladja meg az árbevétel értékét a vizsgált három évben. 4.4.1.Adósságfedezeti, adósságszolgálati és kamatfedezeti mutatók
Dinamikus likviditási ráta
2013.év
2014.év
2015.év
20,10%
29,04%
33,38%
A dinamikus likviditási ráta a működési cash flow és a rövid lejáratú kötelezettségek átlagos állományának a hányadosa. A mutató számításánál azt a következtetést vonjuk le, hogy a likviditás a vállalkozás eredményétől is függ, nem csak a vagyonától, ezért a pénzáramokhoz viszonyíjuk a rövid lejáratú kötelezettségeket. Mivel a nevezőben átlagos állománnyal számolok, ezért a működési cash flow-nak is az átlagos állományát veszem alapul. A mutató segítségével átfogó képet kapunk arról, hogy a vállalkozás a rövid lejáratú kötelezettségeinek átlagos állományát milyen mértékben tudja fedezni a szokásos működési tevékenységéből, vagyis a rövid távú fizetőképességet vizsgálja. 2013-ban a dinamikus likviditás mutató értéke 20,10% volt, ami 2014-ben 8,94 százalékponttal és 2015-ben 4,34 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Ezt a növekvő tendenciát a működési tevékenységből származó cash flow és a rövid lejáratú kötelezettségek állományának együttes emelkedése eredményezte. A mutató növekvő tendenciája pozitívan értékelhető, azonban az is látszik, hogy a vizsgált időszakokban a vállalat a szokásos tevékenységéből nem tudja fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeinek átlagos állományát.
55
Adósságfedezeti mutató
2013.év
2014.év
2015.év
27%
49%
89%
Az adósságfedezeti mutató a működési tevékenységből származó cash flow és hosszú lejáratú kötelezettségek hányadosa. A mutató kifejezi, hogy egy adott időszak alatt a vállalkozás a szokásos tevékenységből származó cash flow-ja által milyen mértékben tud eleget tenni a hosszú lejáratú kötelezettségeinek. Ennek a mutatónak a kiszámítására általában akkor kerül sor, amikor a vállalkozás működése veszélybe kerül és ekkor a hitelezőknek ez egy fontos mutatószámként szolgál. 2013-ban az adósságfedezeti mutató értéke 27%, ami 2014-ben 0,22 százalékponttal és 2015-ben 0,4 százalékponttal nőtt az előző évhez képest. A folyamatosan emelkedő működési cash flow mellett a vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettségei 2014-ben 46.151 eFt-tal és 2015-ben 277.889 eFt-tal csökkentek a több éves beruházási hitel, forgóeszköz hitel és hosszú lejáratra kapott kölcsönök éves törlesztő részletének teljesítése végett. Az adósságfedezeti mutató növekvő tendenciája kedvező hatású a vállalkozás finanszírozási szempontjából, de ugyanakkor az is látható, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségeket
a
vállalkozás
nem
tudja
fedezni
a
szokásos
működési
tevékenységéből.
Adósságszolgálat-fedezeti mutató
2013.év
2014.év
2015.év
350,95%
369,04%
624,42%
Az adósságszolgálat-fedezeti mutató a működési tevékenységből származó cash flow és a hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részletének a hányadosa. A mutató kifejezi, hogy a tárgyévben esedékes törlesztési összegeket milyen mértékben tudja fedezni a vállalkozás saját erőből. A hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részletét elsősorban a növekedési hitelprogramon belül felvett beruházási hitel éven belül esedékes része tette ki a vizsgált években. Az adósságszolgálat-fedezeti mutató értéke 2013-ban 350,95% volt, ami 2014-ben 18,09 százalékponttal és 2015-ben 255,38 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. A likviditás szempontjából ezek a magas értékek jónak számítanak. Ez a növekvő tendencia azt jelzi, hogy a vállalkozás a szokásos működési tevékenységéből zavartalanul tudja teljesíteni a hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részletét.
56
Kamatfedezeti mutató
2013.év
2014.év
2015.év
24,98%
33,28%
45,32%
A kamatfedezeti mutató a működési tevékenységből származó cash flow, a kamatfizetés és adófizetés összegének és a hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatainak a hányadosa. A mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás az esedékes kamatait a szokásos működési tevékenységéből, kiegészítve az adó- és kamatfizetés összegével, milyen mértékben tudja biztosítani a vizsgált időszakban. 2013-ban a kamatfedezeti mutató értéke 24,98% volt, ami 2014-ben 8,3 százalékponttal és 2015-ben 12,04 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Ez részben a fizetendő kamatok változásának köszönhető, amely 2014-ben 2.250 eFt-tal növekedett és 2015-ben 1.892 eFt-tal csökkent az előző évhez képest. Másrészt a működési tevékenységből származó cash flow emelkedésének, ami 2014-ben 148.597 eFt-tal, 2015-ben pedig 53.401 eFt-tal nőtt az előző évhez képest. Jól látható, hogy a vállalkozás az esedékes kamatainak csak egy részét tudja fedezni a szokásos működési tevékenységéből, az emelkedést kedvezőnek értékelhetjük. 4.4.2.Jövedelmezőségi mutatók
Árbevétel-arányos jövedelmezőség
2013.év
2014.év
2015.év
4,65%
8,71%
8,09%
Az árbevétel-arányos jövedelmezőség mutató a működési tevékenységből származó cash flow és az értékesítés nettó árbevételének a hányadosa. A mutató kifejezi, hogy adott értékű árbevétel mekkora működési tevékenységből származó pénzeszközt generált az adott időszakban. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség mutató értéke 2013-ban 4,65% volt, 2014-ben 4,06 százalékponttal nőtt, 2015-ben pedig 0,62 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A 2014.évi növekedést a működési tevékenységből származó cash flow 148.597 eFt-os növekedést és az értékesítés nettó árbevételének 495.084 eFt-os csökkenése eredményezte. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség mutató 2015.évi csökkenését a működési tevékenységből származó cash flow 53.401 eFt-os és az értékesítés nettó árbevételének 987.273 eFt-os növekedése idézte elő. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség mutató növekedését kedvezően értékelhetjük, hiszen minél magasabb arányban fedezi a működési tevékenységből származó cash flow az értékesítés nettó árbevételét, annál jövedelmezőbb a vállalkozás.
57
2013.év
2014.év
2015.év
Tőkearányos jövedelmezőség(ST)
26,01%
38,31%
33,22%
Tőkearányos jövedelmezőség(JT)
71,98%
120,69%
138,21%
A tőkearányos jövedelmezőség mutató a működési tevékenységből származó cash flow és a saját vagy jegyzett tőke hányadosa. A mutató azt jelzi, hogy egységnyi saját vagy jegyzett tőke mekkora működési cash flow-ból származó pénzeszközt generált az adott időszakban. A saját tőkével számított tőkearányos jövedelmezőség mutató 2013-ban 26,01% volt, ami 2014-ben 12,3 százalékponttal nőtt, 2015-ben pedig 5,11 százalékponttal csökkent. A jegyzett tőkével számított tőkearányos jövedelmezőség mutató 2013-ban 71,98% volt, ami 2014-ben 48,71 százalékponttal és 2015-ben 17,52 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. A vizsgált időszakban jegyzett tőkeemelés nem történt a vállalkozásnál, annak értéke 305.000 eFt volt mind három évben. A működési tevékenységből származó cash flow 2014-ben 148.597 eFt-tal, 2015-ben pedig 53.401 eFt-tal növekedett és ez eredményezte a tőkearányos jövedelmezőség növekvő tendenciáját. Ebből megállapíthatjuk, hogy a vállalat jegyzett tőkéjének pénzjövedelemtermelő képessége pozitív jelenség, vagyis a vállalat tulajdonosainak pénzeszközei nagymértékben megtérültek.
Saját tőke-arányos cash flow
2013.év
2014.év
2015.év
3,41%
32,58%
7,86%
A saját tőke-arányos cash flow a működési cash flow hiteltörlesztésekkel csökkentett értékének és a saját tőkének a hányadosa. Azért van szükség arra, hogy a hiteltörlesztésekkel csökkentsük a működési tevékenységből származó cash flow-t, mert az így kapott pénzáramlás már ténylegesen a tulajdonosok vagyonát növeli. Természetesen ezt a növekményt kivehetik osztalék formájában vagy visszaforgathatják a cégbe finanszírozási forrásként. A saját tőke-arányos cash flow mutató értéke 2013-ban 3,41 % volt, ami 2014-ben 29,17 százalékponttal növekedett és 2015-ben 24,72 százalékponttal csökkent. Ez részben a saját tőke növekedésének köszönhető, amely 2014-ben 117.001 eFt-tal és 2015-ben 307.822 eFt-tal növekedett az előző évhez képest. A mutató pozitív értékei azt jelzik, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozásban a tulajdonosok nyereséget realizáltak a szokásos működési tevékenységből.
58
5. Összefoglalás Dolgozatomban a cash flow-kimutatás törvényi szabályozását tanulmányoztam hazai és nemzetközi szinten. Magyarországi szinten a 2000.évi C törvény előírásait, nemzetközi szinten pedig az IFRS, azon belül is elsősorban az IAS 7- Cash flow-kimutatások standard előírásait vizsgáltam. A munkám első fejezeteiben kitérek a témához kapcsolódóan a likviditási mérlegre, free cash flow-ra, free cash flow for equity értékére, diszkontált cash flow-ra, a cash flowkimutatás fogalmára, valamint hasznosítására. A likviditási mérleget csak elméleti síkon említettem meg, a számításokat most mellőztem. A témával összefüggésben áll, mivel a mérleg adataiból megállapíthatjuk, hogy a vállalkozás fizetőképes-e, a rövid- és hosszú lejáratú kötelezettségek határidőn belül teljesíthetők-e, valamint a pénzügyi egyensúly fennáll-e. A vállalatértékelés során használt modellek, mint a free cash flow, free cash flow for equity és diszkontált cash flow lényeges információkat hordoznak az érdekeltek számára. Fontos mutatószámként működnek a vállalat és saját tőke értékének becslésekor, a tárgyévet követő üzleti évek tervadatainak értelmezésekor és az előző évek adatainak értékelésekor. A free cash flow megmutatja a tulajdonosok számára, hogy a befektetési tevékenységi pénzigényét követően mekkora összegű pénzeszköz marad. A működési tevékenységből számítjuk a finanszírozási tevékenységből származó idegen tőke pénzmozgásait figyelmen kívül hagyva. Két évre végeztem el a számítást, amely során az első vizsgált évben a free cash flow értéke negatív volt. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosoknak kölcsön formájában biztosítaniuk kell a negatív értékű összeget a vállalat működésének fenntartása céljából. A negatív szabad pénzáramnak mindig meg kell vizsgálni az okát. Jelen esetben nem működési problémáról van szó, hanem a nagy értékű beruházások végett a befektetett eszközök növekményének köszönhetően lett negatív a free cash flow értéke. Ezután bemutattam a részvényeseket megillető szabad pénzáramot, amely abban különbözik a szabad pénzáramtól, hogy az idegen tőke törlesztéseit és kamatterheit is figyelembe veszi a számításnál. Maximálisan osztalékként ez az összeg fizethető ki, a tapasztalat azonban az, hogy a tulajdonosok csak egy részét veszik ki osztalékként, a másik részét visszaforgatják a vállalkozásba. Ezután a diszkontált cash flow-val foglalkoztam, amely megmutatja, hogy a vállalat milyen mértékben lesz képes teljesíteni a tulajdonosok által elvárt megtérülést. 59
Ez a cash flow valós pénzáramlást prezentál, amelyből a vállalkozás beruházásokat kezdeményezhet. A diszkontált cash flow-t elemezhetjük a teljes vállalatra, a vállalat saját tőkéjének értékelésére vagy a vállalat darabjainak külön értékelésére. A továbbiakban bemutatom a direkt és indirekt módszerrel történő cash flow- kimutatás felépítését. A direkt módszerrel összeállított cash flow- kimutatás bruttó szemléletű, jól szemlélteti az eredmény és cash flow közötti összefüggést, alkalmas a pénzáramok rövid távú tervezésére, becslésére. Ennek oka, hogy összeállításához szükség van kiegészítő információkra is, melynek megszerzése kicsit idő- és munkaigényes lehet. Az indirekt módszerrel összeállított cash flow-kimutatás nettó szemléletű, a mérleg és eredménykimutatás adataiból könnyedén összeállítható, jól szemlélteti a cash flow értékek eltérésének okait az eredménytől, valamint a pénzáramok utólagos elemzését teszi lehetővé. A kutatási munkám során kiderült, hogy egyedül hazánkban szerepel a kiegészítő melléklet részeként a cash flow-kimutatás, minden más országban önálló pénzügyi beszámolóként kell elkészíteni. Megállapítottam, hogy a hazai és nemzetközi szabályozás között különbség van, amely abból adódik, hogy Magyarországon a működési tevékenységből származó pénzeszköz-változás levezetésére indirekt módot ír elő a számviteli törvény, míg az IFRS választási lehetőséget biztosít a vállalkozó számára az indirekt és direkt módszer között. További eltérés, hogy a számviteli törvény csak az éves és összevont/konszolidált éves beszámoló készítők számára írja elő a kimutatás elkészítését, míg az IFRS egységesen minden vállalkozó számára. A különböző tételek besorolásával kapcsolatosan nincs teljes körű szabályozás, a Magyar Számviteli Törvény csak a korrekciós tételek egy részét sorolja fel, a Nemzetközi Számviteli Standard a működési, befektetési-, és finanszírozási tevékenységből származó pénzáramok egy részét példákkal említi meg. Ebből következik, hogy adódnak olyan esetek, amikor a vállalkozónak kell eldöntenie, hogy az adott tétel melyik tevékenység pénzáramához kapcsolódik. A hazai törvény a vállalkozóknak a döntésére bízza, hogy az előző év és tárgy év vagy a tervezett és tény adatok feltüntetésével készíti el a cash flow-kimutatást, valamint, hogy a mérleggel való számszaki egyeztetést elvégzi-e. Ezzel szemben a nemzetközi standard szigorúan kötelezővé teszi a számszaki egyeztetést és megköveteli az állományadatok részletezését, valamint a tárgyév és előző év adataival történő bemutatást írja elő.
60
Az egyik legfontosabb különbség, hogy a magyar számviteli törvény szerint levezetett cash flow-kimutatás a pénzeszközök adott időszaki változását mutatja, míg az IFRS szerint a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek változását. A magyar szabályozás szerint a pénzeszköz-egyenértékesek az értékpapírok és a rövid távú követelések között szerepelnek. A két szabályozás eltér néhány főbb tétel besorolásában, melyek a következők: az adott előlegek és rövid távú kölcsönök, a hosszú távú kölcsönök és elhelyezett bankbetétek, a kapott és fizetett kamatok, osztalékok, nyereségadók és a mérlegfordulónapi árfolyamváltozásokból nem realizált különbségek. Néhány egyezőséget is megállapítottam a hazai és nemzetközi előírások között, melyek közül a legfontosabb, hogy a cash flow-kat működési-, befektetési- és finanszírozási kategóriába sorolja mindkét szabályozás. További egyezőség, hogy direkt módszerrel kell elkészíteni a befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változást és a finanszírozási tevékenységből származó pénzeszköz-változást. Az egyes pénzeszközváltozásokat és azok korrekciós tételeit néhány kivétellel bruttó módon kell bemutatni mindkét szabályozás szerint. A tartalmi előírásokat nézve sem a magyar számviteli törvény, sem a nemzetközi standard nem ad részletes leírást a tételek kategóriákba való besorolását illetően, az IFRS mintapéldákkal határozza meg, a számviteli törvény a korrekciós tételekkel kapcsolatos tartalmi követelményeket említ. A kutatásomban felállított első hipotézis, miszerint az egyes országok cash-flow kimutatásainak szabályozása eltér egymástól és ez alapján csoportokba rendezhetők, tökéletesen igazolja azt, hogy a cash flow-kimutatással szemben felállított szabályozások még nem egységesek az adott országok sajátosságai miatt. Ezt az állítást az alábbi 16 országban vizsgáltam: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Brazília, Csehország, Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Írország, Japán, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia. A kutatásom során megállapítottam, hogy minden országban a cash flow-kimutatás elkészítésére vonatkozó szabályozást vagy a számviteli törvény részeként vagy külön standarddal írják elő. Ez alól azonban kivételt képez Franciaország és Belgium, ahol egyáltalán nincs szabályozás a kimutatásra vonatkozóan. Részben a globalizáció hatására az IAS/IFRS nemzetközi standardot egyre több helyen alkalmazzák, így a különböző országok számviteli felépítése próbál közelíteni egymáshoz kollektív szinten. A különböző országok cash flow-kimutatásának szabályozását három csoportba osztottam be. 61
Az első csoportba azok az országok kerültek, ahol egyáltalán nincs törvényi szabályozás, a második csoportba azokat az országokat tettem, ahol gyenge a törvényi szabályozás, a harmadik csoportban az erős törvényi szabályozást alkalmazó országok kerültek. Az első csoportba soroltam Ausztriát, Belgiumot, Brazíliát, Finnországot, Görögországot, Luxemburgot, Olaszországot és Spanyolországot. Magyarországot a második csoportba helyeztem, mivel úgy gondolom, hogy a számviteli törvény 7. melléklete igen kevés előírást tartalmaz az összeállításra vonatkozóan, inkább a korrekciós tételek egy részét említi. Ezen kívül ebbe a csoportba soroltam még Szlovákiát, Csehországot, Amerikai Egyesült Államokat, Németországot és Japánt. A harmadik csoportba csak két országot soroltam Írországot és az Egyesült Királyságot, ahol erősebb szintű a törvényi szabályozás. A kutatásomban felállított második hipotézis, miszerint a hazai és nemzetközi cash-flow kimutatások olyan többletinformációt biztosítanak a felhasználók számára, amely a mérleg és eredménykimutatás adataiból nem állítható elő, igazolja, hogy a kimutatás elkészítése nagy fontossággal bír a teljesítménymérés eredményszemlélete mellett. A kimutatás bruttó módon mutatja be a pénzmozgásokat aszerint, hogy mely területen képződtek, illetve kerültek felhasználásra. Az eredménykimutatásban a vállalkozás profitját láthatjuk a követelések és kötelezettségek pénzügyi teljesítésétől függetlenül a teljesítmény szemlélet miatt. A cash flow-kimutatásban azonban a vállalat rendelkezésre álló készpénzének változását láthatjuk, amely pénzügyileg is realizálásra került. A hitelezők, befektetők és tulajdonosok számára fontos információt hordoz a cash-flow kimutatás, hiszen hosszú távon az a vállalkozás tudja biztosítani a működését, amely pénzt realizál. És az érdekeltek számára az a vállalat számít jó befektetésnek, amelyik minél több pénzt tud generálni. A cash flow-kimutatásban pedig bemutatásra kerül a pénzeszköz változása az előző évhez képest tevékenységi körönként lebontva. Ha megnézzük egy vállalkozás eredménykimutatását, amelyből kiderül, hogy magas profitot termelt, valójában csak akkor tud nyereséges maradni, hogyha azt pénzügyileg is realizálni tudja. Ebből következik, hogy az eredménykimutatásban szereplő nettó profit és a vállalkozás készpénzállománya nem egyezik meg. Mivel az eredménykimutatás teljesítményszemléletű, ez azt jelenti, hogy a pénzügyi teljesítéstől függetlenül tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket már bejegyeztek, aláírták a szerződést, a vevőnek a terméket kiszállították, stb.
62
A cash flow-kimutatás viszont a pénzáramlás elvét követi, amely azt jelenti, hogy csak a pénzmozgással foglalkozik függetlenül az értékesítésektől és a költségektől. Az érdekelteknek pedig fontos tudniuk azt, hogy mely tevékenységi területből származik a legtöbb
vagy
éppen
a
legkevesebb
pénzeszköz-áramlás.
A
mérleg
és
eredménykimutatás adataiból az év végi értékek látszanak, a cash flow-kimutatás soraiból viszont azt is kiolvashatjuk, hogy mely területen képeztek és használtak fel a pénzeszközöket, valamint az utolsó sorból a tárgyév és az előző év változása látható. Így azok a vállalkozások, amelyeknek nem kötelező összeállítani a cash flow-kimutatást és ők valóban nem készítik el, úgy ők ezektől a többletinformációktól elesnek. A kutatásom során kiderült, hogy a működési tevékenységből származó cash flow, az indirekt módszerrel történő levezetés ellenére, tartalmaz többletinformációt. Egyrészt az adózás előtti eredmény nem lesz azonos az eredménykimutatásban szerepelt összeggel, mivel csökkenteni kell a kapott osztalékkal és részesedéssel, tehát itt már egy korrigált értéket kapunk. Másrészt a befektetett eszközök értékesítésének eredménye sor teljesen új információt nyújt a felhasználók számára, mivel sem a mérleg sem az eredménykimutatás sorai között nem található meg ez a tétel. A befektetési- és finanszírozási tevékenységből származó pénzeszköz-változások összeállításához már nem elegendőek a mérleg és eredménykimutatás adatai, így ezek is plusz információt biztosítanak. Érdekesség, hogy a cash flow-kimutatás utolsó sorában található pénzeszköz-változás nem egyezik meg az IAS 7 szerint összeállított pénzeszköz-változás értékével, mivel a standard a pénzeszköz-egyenértékeseket is figyelembe veszi. A szakdolgozatom utolsó fejezetében egy magyar vállalkozás cash flow-kimutatását elemeztem teljes körűen. A vizsgálatomhoz egy elemző táblát és mutatószámokat használtam, illetve a működési-, befektetési-, finanszírozási tevékenységből származó pénzeszköz-változások és a vállalati szintű pénzeszköz változás alakulását diagramokon ábrázoltam,
tételeit
pedig
részletesen
tanulmányoztam.
Az
elemző
táblából
megállapítottam, hogy a források nagy része a működési tevékenységből származott a vizsgált időszakban, amely azt jelenti, hogy a vállalat az esetleges beruházások finanszírozására elegendő szabad belső forrással rendelkezik, kinnlevőségeinek állományát csökkentette, valamint képes pozitív eredményt realizálni. A részletes elemzésemből kiderült, hogy a vállalat a szokásos működési tevékenysége során biztosítani tudja a folyamatos újratermelést, pénzügyi befektetéseket és elegendő pénzeszközt termelt az osztalék kifizetéshez és a működés fenntartásához. 63
A befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás vizsgálatából kiderült, hogy a vállalat befektetéseinek megtérülése túlnyomóan a működési tevékenységből származik. Ezt jól szemlélteti, hogy a befektetésből származó pénzáramok a vizsgált években negatív értéket vettek fel, mivel a vállalat nagy figyelmet fordít az új tárgyi eszközök beszerzésére és korszerűsítésére. Ezt a vállalkozás szempontjából kedvezőnek tekinthetjük. A finanszírozási tevékenységből származó pénzeszköz-változás soraiból pedig az is látszik, hogy a vállalkozás a beruházásainak finanszírozásához felvett hosszú lejáratú hiteleit minden évben maradéktalanul tudja teljesíteni. A befektetésfinanszírozási mutató számításának segítségével megállapítottam, hogy a vizsgált időszakban
a
befektetések
finanszírozásához
nincs
szükség
külső
forrás
igénybevételéhez, a vállalkozás a saját működési tevékenységéből biztosítani tudja a befektetési és beruházási tevékenységét. A vállalkozás finanszírozási helyzetének vizsgálatához a dinamikus likviditási ráta, adósságfedezeti mutató, adósságszolgálati mutató és kamatfedezeti mutatók értékeit számítottam ki. A számított adatokból kiderült, hogy a vizsgált időszakokban a vállalat a szokásos tevékenységéből nem tudja fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeinek átlagos állományát, az esedékes kamatoknak csak egy részét tudja szolgáltatni, valamint a hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részletét viszont zavartalanul tudja biztosítani. A jövedelmezőségi mutatókból az árbevétel-arányos jövedelmezőség, a tőkearányos jövedelmezőség és a saját tőke-arányos cash flow értékeit számítottam ki. A számított adatokból kiderült, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozás árbevétele folyamatosan növekvő működési tevékenységből származó pénzeszközt eredményezett, a vállalat tulajdonosainak pénzeszközei nagymértékben megtérültek, valamint a tulajdonosok nyereséget realizáltak a szokásos működési tevékenységből. Összességében elmondható, hogy a cash flow-kimutatás a vállalkozások pénzügyi helyzetének elemzésére szolgáló egyik legjobb eljárásmód, amely az érdekeltek számára többletinformációt mutat a beszámoló többi részével szemben. A kimutatás jól szemlélteti, hogy a működés bevételei fedezetet nyújtanak-e a részvénykibocsátásra, belső tőkeigényre, valamint a vezetőség láthatja számszerűsítve a korábbi döntéseinek a következményeit és azok hatását a pénzeszköz állományra. A pénzfolyamatok bemutatása által láthatóvá válik, hogy mennyi pénzt állított elő a vállalat, melyben a tulajdonosok, befektetők, hitelezők és piaci szereplők az érdekeltek.
64
6. Felhasznált irodalom 1. 2000.évi C törvény a számvitelről 2. Becsky Nagy Patrícia – Droppa Dóra: Cash flow-kimutatások a controlling szolgálatában (Controller Info 3. évf. 2. sz./2015, 15–20.o) 3. Becsky Nagy Patrícia - Droppa Dóra: A cash flow-kimutatások hazai és nemzetközi szabályozása (Számvitel, adó, könyvvizsgálat 57.évf. 3. sz/ 2015, 124-126.o.) 4. Bélyács Iván: A vállalati pénzügyek alapjai (Gondolat Kiadó, Budapest 2007) 5. Dechow - Patricia M. – Kothari, S. P. – Watts, Ross L.: The relation between earnings and cash flows ( Journal of Accounting and Economics, 1998) 6. Dr. Bíró Tibor - Kresalek Péter - Dr. Pucsek József - Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások komplex elemzése (Perfekt Zrt, Budapest 2012) 7. Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: Amit a mérleg mutat (Saldo Zrt, Budapest 2010) 8. Dr. Pucsek József: Cash flow-ról (Saldo Zrt, Budapest 2002) 9. Dr. Pucsek József: Pénzügyi és számviteli kontrolling (Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest 2013) 10. Dr. Veit József: A számviteli törvény szerinti cash flow-kimutatások összeállításának elméleti és gyakorlati problémái (Doktori (Phd) értekezés, Veszprém 2005) 11. IAS 7 Standard 12. J. Markham Collins : Cashflow and liquidity management. (CO-NEX Könyvkiadó Kft, Budapest 1997) 13. Korom E. – Ormos M. – Veress A. : Bevezetés a számvitel rendszerébe: Szemlélet és módszertan. (Akadémiai Kiadó Rt., Budapest 2005) 14. Lakatos L. P. – Kovács D. M. – Madarasiné Szirmai A. – Mohl G. – Rózsa I. : A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok elmélete és gyakorlata (Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft., Budapest 2013) 14. Nagy Imre: Cash flow-kimutatás (Auditinfó Kiadó Kft, Budapest 1998) 15. Takács András: Vállalatértékelés magyar számviteli környezetben (Perfekt Zrt, Budapest 2015) 16. Vörösné Soós A.: A cash flow-kimutatás összeállítása az IAS 7 standard szerint. (Számviteli tanácsadó 5. évf. 6. sz./2013, 14–16.o.)
65
Internetes források: http://adozona.hu/szamvitel/Konyvelok_figyelem_Itt_a_fogodzo_a_cash_flo_5IMRYW (2016.október 18. 17:15) http://adoszotar.blog.hu/2015/04/21/cash-flow_kimutatas_tartalma_az_ifrs-ekben_ias (2016. október 28. 14:00) http://docplayer.hu/3169945-A-szamviteli-tv-szerinti-cash-flow-kimutatas-osszeallitasaes-ellenorzese.html (2016.november 7. 20:30) Molnár Dénes: Vállalatértékelés DCF módszerrel http://blog.molnardenes.hu/vallalatertekeles-dcf-modszerrel/ (2016.november 12. 9:00) http://ado.hu/szaklap/szamviteli-tanacsado/2013-06/a-cash-flow-kimutatasosszeallitasa-az-ias-7-standard-szerint (2016.november 23. 16:15) Pam Newman: The Ins and Outs of Cash Flow http://www.entrepreneur.com/article/178302 (2016.november 25. 15:30)
Statements
Brahmasrene, Tantatape, and C. David Strupeck, Donna : Cash Flow Statement http://www.inc.com/encyclopedia/cashflowstatement.html (2016.november 30. 19:30) Dr Zémán Zoltán - Kertész László: A cash flow módszertani megközelítése http://controllerinfo.hu/a-cash-flow-modszertani-megkozelitese (2016.december 2. 10:30) Heitor Almeida - Murillo Campello - Michael S. Weisbach: The Cash Flow sensitivity of Cash http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1540-6261.2004.00679.x/full (2016.december 8. 19:15) Rosemary Peavler: Free Cash Flow is the Gold Standard of a Company's Financial Health https://www.thebalance.com/free-cash-flow-393588 (2016.december 10. 11:30)
66
7.Mellékletek Mérleg Eszközök A. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. B. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. II. 1.
Tétel (sor) megnevezés
2013.év
2014.év
2015.év
Befektetett eszközök Immateriális javak Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete Forgóeszközök Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-,hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek Követelések Követelések áruszállításból és
1.130.787 55.858 0 0 54.312 1.546 0 0 0 1.074.929
1.433.131 34.839 0 0 33.955 884 0 0 0 1.398.292
1.312.146 18.911 0 0 18.435 476 0 0 0 1.293.235
102.751
627.634
543.270
502.927
670.586
607.754
84.576
98.251
95.659
0 371.254 13.421 0 0 0
0 1.821 0 0 0 0
0 21.659 24.893 0 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 0
0 0
0 0
0
0
0
0
0
0
1.565.625 605.129 251.238 0 0 247.390 106.501 0 867.787 858.041
1.652.839 748.190 239.474 0 0 303.588 205.128 0 838.328 810.433
2.069.550 869.645 458.015 0 0 276.304 135.326 0 863.687 837.474 67
2. 3. 4. 5. 6. 7. III. 1. 2. 3. 4. 5. IV. 1. 2. C. 1. 2. 3.
szolgáltatásból Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen
0
0
0
0
0
0
0 9.746 0
0 27.895 0
0 26.213 0
0
0
0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0
0
0
0 92.709 2.136 90.573 1.307 0
0 66.321 3.079 63.242 1.393 82
0 336.218 3.743 332.475 7.965
1.307
1.311
7.965
0 2.697.719
0 3.087.363
0 3.389.661
2013.év
2014.év
2015.év
843.942 305.000 0 0 338.589 0 0 200.353 0 0 0 0 1.620.421 0
960.943 305.000 0 0 538.941 0 0 117.002 0 0 0 0 1.856.794 0
1.268.765 305.000 0 0 505.944 150.000 0 307.821 0 0 0 0 1.738.940 0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Források Tétel (sor) megnevezés Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb rész.v.l.vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb
D. I. II. III. IV. V. VI. VII. E. 1. 2. 3. F. I. 1.
68
II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8 III. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
8. 9. 10. G. 1. 2. 3.
gazdálkodóval szemben Hosszú lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartózások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen
799.997 391.610 0 0 64.080 344.307
753.846 401.213 0 0 65.926 286.707
475.957 344.432 0 0 49.126 82.399
0
0
0
0
0
0
0 820.424 17.176 62.552 952
0 1.102.948 14.106 99.752 3
0 1.262.983 0 67.507 77.889
604.761
815.725
945.983
0
0
0
0
0
60.000
0
0
0
134.983 0
173.362 0
111.604 0
0
0
0
233.356 0
269.626 0
381.956 0
21.317
10.899
20.945
212.039 2.697.719
258.727 3.087.363
361.011 3.389.661
Eredménykimutatás 01. 02. I. 03. 04. II. III. 05.
Tétel (sor) megnevezés
2013.év
2014.év
2015.év
Belföldi értékesítés nettó árbevétele Exportértékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség
4.621.429 99.419 4.720.848
4.103.795 121.969 4.225.764
4.996.946 216.091 5.213.037
15.540
56.198
-27.284
0 15.540 20.081 2.128 3.136.264
0 56.198 9.731 865 2.867.243
0 -27.284 144.231 4.106 2.972.086 69
06. 07. 08. 09. IV. 10. 11. 12. V. VI. VII. A. 13. 14. 15. 16. 17. VIII. 18. 19. 20. 21. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 23. G.
Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Anyagjellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Kapott (járó) osztalék és részesedés Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek bevételei Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Jóváhagyott osztalék, részesedés Mérleg szerinti eredmény
148.392 23.069 707.539 955 4.016.219 161.251 5.513 44.614 211.378 169.242 122.373 1.862 237.257
135.140 20.079 541.924 988 3.565.374 184.575 16.339 53.421 254.335 203.688 79.578 1.437 188.718 0
212.892 16.895 1.035.742 1.065 4.238.680 270.879 18.835 77.929 367.643 226.083 228.403 4.593 269.175 0
0
0
0
0
2
0
0
74.926 74.928
45.163 45.163
46.823 46.823
0
0
0
9.153
11.403
9.511
0
0
0
90.172 99.325 -24.397 212.860 63.487 0 63.487 276.347 15.994 260.353
84.958 96.361 -51.198 137.520 56.454 9.375 47.079 184.599 7.597 177.002
48.514 58.025 -11.202 257.973 135.565 8.600 126.965 384.938 17.117 367.821
0
0
0
60.000 200.353
60.000 117.002
60.000 307.821
70