A hallgatag múzsa csókja, avagy számíthatunk-e másokra jövôképünk formálásában?

A hallgatag múzsa csókja, avagy számíthatunk-e másokra jövôképünk formálásában? Bizonyára sokan emlékezünk még a kilencvenes évek közepére, amikor a társadalom szinte a tenyerén hordta a patikusokat, annyira örült a gyógyszerellátásban bekövetkezett változásoknak: a szaporodó gyógyszertáraknak, a szépülô officináknak, a patikai sorok csökkenésének, a megújuló gyógyszerkincsnek, a hiánycikkek eltûnésének. A szakma és a társadalom egymásra talált. A gyógyszerészek üzenetét a társadalom megértette, ráadásul a jogelôd nélküli magánpatikákban már megtapasztalhatta, hogy milyen az, amikor az egyéni érdekeltség a szakember hivatástudatával párosul. Szinte egy emberként álltak ki mellettünk, amikor arról folyt a vita, hogy privatizáljáke a gyógyszertárakat és szakmai privatizációra kerüljön-e sor. Ez a támogatás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lényeges kérdésekrôl politikai konszenzust sikerült kialakítani. Akkor a gyógyszerészek hangulata is különbözött a mostanitól. Kétségkívül voltak viták közöttünk arról, hogy milyen jövôt képzelünk el magunknak és voltak, akik másként álmodták meg a személyes életútjukat mint ahogy végül alakult, mégis elmondható, hogy a szakmának akkor volt egy jövôképe és volt egy közös célja. Egységes, jó minôségû, biztonságos gyógyszerellátást akart, aminek zálogaként tekintett a törvényi szabályozásra és megvolt az erkölcsi alapja is arra, hogy a szakmai alapú privatizálást követelje. Mára sok minden megváltozott. A különféle felmérések pozitív eredményei ellenére megbicsaklani látszik a társadalom és a gyógyszerészek kivételes kapcsolata. Betegeinket már nem hozza lázba a szépülô gyógyszertárak látványa és természetesnek tartják, ha nem kell visszamenniük a gyógyszerükért a patikába. Növekvô gondot okoz nekik a különféle szerek közötti eligazodás és egyre nehezebben fizetik ki a gyógyszerek árát. Gyanakvóbbakká váltak, amit a társadalmi környezet változásai és a politika akciói is gerjesztenek. A sajtónyilvánosság is többnyire ellenünk dolgozik. A jelenséget sokan annak a rovására írják, hogy befektetô csoportok akarják a pozíciónkat megszerezni és a politika akciói is többnyire a hiteltelenítésünket célozzák.

A szakma defenzívába szorult, ez pedig védekezô magatartással, reaktív szakmapolitizálással jár. Tény, hogy a szakmát az örök tiltakozás tartja egyben. Az állami irányítással rendre megújuló konfliktusaink leküzdése sok vitával jár és az erôsödô liberalizációs törekvések kivédése is egyre több energiáját emészti fel a szakmának. Fegyverek közt hallgatnak a múzsák – tartja a bölcsesség, és valóban, ha dörögnek a fegyverek, az emberek ritkán foglalkoznak a jövô építésével. Mindig csak az adott napot akarják túlélni és egyáltalán nem érdekli ôket, hogy mi lesz a holnappal. Ne csodálkozzunk hát azon, hogy egyre többen fáradnak bele a vég nélküli küzdelembe, az egyre kilátástalanabbnak látszó harcba. A kilencvenes évek közepén még megvolt egységes jövôkép is hiányozni látszik. Az akkori célok teljesültek, a vágyott jövô hétköznapi valósággá vált, új jövôkép megfogalmazására pedig mindezidáig nem került sor. A permanens küzdelem ennek ellene dolgozik. Az évek óta fennálló „háborús” állapotok nem kedveznek a megújulási törekvéseknek. Mindez magyarázatot jelenthet, de megoldást nem.

újításának. A legfôbb cél a beteg üdve. Az öngyógyításban való fokozottabb részvétel, az egészséges életmód prevenciója, a diagnosztikai jellegû gyógyszertári szolgáltatások „bevállalása”, a gyógyszerészi gondozás programba vétele, a betegágyig kiterjesztett gyógyszerészi szolgáltatások rendszerbe állítása egyfelôl, a generikus program kiteljesítése, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése másfelôl, a költséghatékonyságot javító programokban való részvállalás harmadrészt, olyan programok lehetnek, amelyek elérendô célokat állíthatnak, jövôképet formálhatnak és megújíthatják a gyógyszerészek és a társadalom kapcsolatát. A kilencvenes évek „patikus privatizáció” gondolatát a „szolgáltatás, szolgálat, szakértelem” jelszavának kell követnie, amely alkalmas arra, hogy jó szándékkal és megfelelô tartalommal kitöltve, a megújított célok és a hiányzó jövôkép bázisa lehessen. A szolgáltatások megújítása, a szolgálat és a szakértelem középpontba állítása több hozadékkal is szolgálhat. A tiltakozás egységét felválthatja a közös célért való cselekvô összefogás és miközben hivatásunk társadalmi bázisa is növekedhet, morális megerôsítést is adhat a liberalizáció elleni harcban. Ebben ugyanis csak akkor lehet esélyünk, ha az igazunkban megerôsödünk és a társadalom ismét a „tenyerén hord minket”. Amint azt a patika privatizációkor tette.

Hankó Zoltán

Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa

Megújulásra, a defenzíva helyett offenzívára van szükség. Új célok kellenek. Olyanok, amelyek ismét aktivizálnak, amelyek szakmai kihívást jelentenek, amelyek jól kommunikálhatóak és amelyek nemcsak arra alkalmasak, hogy a társadalmi érdeklôdés középpontjába helyezzenek, hanem arra is, hogy a hitelességünket és az elfogadottságunkat is az egyszer volt szintre emeljék. Új jövôképre van szükség, amelyhez hozzá lehet igazítani a szakmai gyakorlatot, mellé lehet rendelni a szakmapolitikai célkitûzéseket, és amely alkalmas arra is, hogy minél több egyéni életpálya kiteljesítését segítse. Lépni kell, mert holnap már késô lesz. Nem szabad tovább a „hallgatag múzsa csókjára” várni. A lehetôség adott és az alkalom is megfelelô. Kézenfekvô, hogy a gyógyszerforgalmazás tárgyi feltételeinek a javulását és a hozzáférhetôség kiteljesítését követnie kell a gyógyszerészi „szolgáltatások” meg-

Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: 236-0974 E-mail: [email protected] ISSN 1588-8231 Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. Fotó: Hilbert Péter Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt. 1134 Bp., Huba u. 10. Telefon: 320-4848 E-mail: [email protected] Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA

Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám 1

Rajtunk nem múlhat! Helyzetkép a gyógyszerpiac újraszabályozásának vitájáról A nyári szünet elôtti Gyógyszertárban részletesen bemutattuk a Szociális, Egészségügyi és Családügyi Minisztérium „gyógyszerpiac újraszabályozásának szakmai koncepciója” elnevezésû tanulmányát, amely a gyógyszerellátó rendszer teljes körû átalakítását tûzte ki célul. A magángyógyszerészet jövôje szempontjából legfontosabb fejezetet változatlan tartalommal közzé is tettük. Úgyszintén közöltük a MOSZ minisztériumnak megküldött véleményét, ami lényegében azt mondta ki, hogy a gyógyszerpiac újraszabályozásának jelenleg nincs indoka (csupán a felgyülemlett feszültséggócokat kell feloldani), a tanulmányt nem lehet szakmai elemzésnek tekinteni, hiszen csupán versenypolitikai szempontok alapján történt meg a gyógyszerellátó rendszer „átvilágítása” és a tanulmány nem teljesíti a koncepciókkal szemben általában támasztható tartalmi és formai követelményeket sem. A MOSZ álláspontjának kifejtésekor ezeket az igen kemény állításokat tételesen indokoltuk, ugyanakkor kínosan ügyeltünk arra, hogy a tanulmány egyes részleteit ne kezdjük el vitatni. Az alapvetô, koncepcionális kifogásaink ellenére ugyanis könnyen járhattunk volna úgy, mint a Kórházszövetség az ellátásszervezôkrôl szóló törvényjavaslat véleményezésekor, hiszen ôk részletekbe menôen, 31 pontban kifejtve indokolták, hogy miért utasítják el teljes egészében a javaslatot, mire a tervezetet kidolgozó kormánymegbízott úgy reagált: a 31 észrevétel közül 16 a számukra elfogadható, a többiben pedig majdcsak lesz valamikor megállapodás. Tehát a Kórház-

szövetség egybôl a részletkérdések megvitatásának kellôs közepén találta magát, annak ellenére, hogy elutasító elvi állásponton volt.

Semmibe vett megállapodás A MOSZ álláspontjának a kialakításakor egy másik szempontot is figyelembe vettünk. Delegáltjaink részt vettek április 14-én a szaktárca politikai államtitkáránál azon a tárgyaláson, amelynek a tétje többek között az volt, hogy április 19-én a gyógyszerárak felszabadításáról (az egységes gyógyszerárak megszüntetésérôl) dönt-e az Országgyûlés, illetôleg ezt megelôzôen két nappal sor kerül-e a gyógyszerészek tiltakozó tömegdemonstrációjára. Ezen a tárgyaláson a politikai államtitkár asszony mellett a minisztérium több magas rangú egyéb vezetôje is részt vett. Ekkor megállapodás született arról (és az ezt követô április 28-i tárgyaláson ez megerôsítésre került), hogy az ismétlôdô gyógyszerpiaci zavarok kiküszöbölése érdekében megalkotásra kerülô „gyógyszerpiaci rendtartás” koncepciójának kidolgozásában a szakma részt vehet. A megállapodásnak része volt az is, hogy a társtárcák és a kormányzati vezetés elé csak olyan elôterjesztés kerül, amit a tárca a szakmával közösen és lehetôség szerint konszenzussal dolgoz ki. Errôl nemcsak a kölcsönös fenyegetettségbôl fakadó politikai racionalitás miatt volt célszerû megállapodni, hanem azért is lényeges momentuma volt ez az akkori tárgyalásnak, mert igen nehezen képzelhetô el, hogy a „gyógy-

Az információs aszimmetria csökkentése érdekében tett miniszteriális javaslatok ✔ A gyógyszerkészítmények címkézésének szabályozását meg kell változtatni: a hatóanyagnevet (nemzetközi szabadnév) az eddiginél sokkal hangsúlyosabban, a márkanévvel egyezô módon kell feltüntetni. ✔ A betegtájékoztatóban a nemzetközi szabadnevet meg kell jeleníteni. ✔ A reklámokban a nemzetközi szabadnév-használati kötelezettséget elô kell írni. ✔ Tájékoztatókat, felhívásokat kell rendszeresen közzétenni, elsôsorban az elektronikus médiára koncentrálva. ✔ A gyógyszer árát és térítési díját a gyógyszeres dobozon kötelezô legyen feltüntetni.

2 Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám

szerpiaci rendtartás” ne a majdan a rendelkezéseit betartani hivatott állami szervek és szakmai szereplôk egyetértésével kerüljön megalkotásra. Reális elvárásként fogalmazódott meg az a szakmai igény is, hogy a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló tárgyalásokon egyben a régóta húzódó középtávú stratégiai megállapodás megkötésére is sor kerüljön. A minisztériumi vezetôk azonban ezúttal sem tartották be az ígéretüket! A „gyógyszerpiaci rendtartás” témakörét idôközben „a gyógyszerpiac újraszabályozásá”-ra keresztelték át és a Gazdasági Versenyhivatal bázisán e témában elkészített tanulmányt május 14-én küldték ki a szakmai érdekvédelmi szervezeteknek és szakértôknek az áprilisi megbeszélésre hivatkozással és azzal, hogy várják a véleményüket. A gyógyszerpiac újraszabályozása azonban fogalmilag igencsak messze áll az eredetileg hangoztatott rendtartási elképzeléstôl. És tartalmilag is minden bizonynyal eltér attól, amit a minisztérium szakapparátusa dolgozott volna ki, mivel helyettük a GVH tavaly megismert fômunkatársa a tanulmány szerzôje, akit erre a feladatra a tárca legmagasabb szintû vezetôje, maga a miniszter kért fel.

Semmibe vett javaslat Mindezek ellenére tartottuk magunkat az eredeti megállapodás közös koncepció-kidolgozási elhatározásához. Emiatt a MOSZ

✔ A forgalmazó köteles legyen elôzetesen tájékoztatást adni ✗ a választékról, ✗ az árról, egységárról, ✔ A betegtájékoztatót a beteg a vásárlást megelôzôen ismerhesse meg. ✔ A reklámszabályozás legyen szigorúbb: ✗ Fenn kell tartani a szakmai és a laikus reklámszabályozás szétválasztását, ✗ Azonos reklámszabályozást kell elôírni a gyógyszerekkel versengô termékekre, ✗ Meg kell oldani a reklámok kötelezô, elôzetes és folyamatba épített ellenôrzését ✦ szakmai önszabályozással, ✦ versenyfelügyeleti kontrollal, ✦ reklámfelügyeleti bírság kiszabásával, ✦ a bírság összegét a semleges tájékoztatásra lehessen fordítani, ✦ az eljárások a gyógyszerrel versengô más termékekre is terjedjenek ki.

– amint már fentebb jeleztük – véleményt mondott a „gyógyszerpiac újraszabályozásának szakmai koncepciójá”-ról, továbbá önálló dokumentumként letettük a minisztérium asztalára azt a javaslatot, ami alapján a „gyógyszerpiaci rendtartás” ügyében konszenzust remélhettük. Ez utóbbi lépésünket a MOSZ legszélesebb vezetôségének konszenzusos egyetértésével tettük meg, bár a kamara felsô vezetése a lépésünket akkor vitatta. Azonban abból indultunk ki, hogy „a szakma kötelessége, hogy ne csak a kritikáját fogalmazza meg, hanem … olyan alternatívát tegyen le az asztalra, amely a késôbbiekben tárgyalási alap lehet.” Az „ellenkoncepciót” a tárca anyagának kritikájával együtt, június 6-án, (néhány nappal egy május végi minisztériumi egyeztetést követôen) juttattuk el a minisztériumba, ahol a szakmai szervezetek egy rövid kommünikében közösen tiltakoztak a tervezetben foglaltak miatt. A legutóbbi Gyógyszertárban mindegyik dokumentumot közöltük. Összeállításunkban közzé tettük a Gyógyszernagykereskedôk Országos Szövetsége álláspontját is, ami sok vonatkozásban a miénkhez hasonló alapokon nyugodott, továbbá egyik kollégánk „olvasói levelét”, aki a következôképpen fogalmazott:

„Eddig csak apám ötvenes-hatvanas éveket idézô elbeszéléseibôl ismertem azt az érzést, amit egy szakmáját szeretô és hivatásnak tekintô, e mellett felkészült szakember érez akkor, amikor egy buta, a gyógyszerész „tudása legjavát adva embereken segíteni kívánó” szemléletét hírbôl sem ismerô káder tesz javaslatot arra, mit és hogyan kell csinálni ahhoz, hogy a gyógyszerészet jól mûködjön… majd ellenôrzi, hogy végrehajtották-e? És hiszi, hogy jót tesz, mert azt sem képes felmérni, hogy mit nem tud. Sôt, úgy igyekszik csillogtatni más területeken szerzett ismereteit, hogy akinek írja, azt higgye: ô olyat tud, amit csak egyes kiválasztottak…” Olvasóink és kollégáink tehát sokoldalúan tájékozódhattak arról, hogy milyen koncepciót akar érvényesíteni az egészségügyért

felelôs szaktárca, milyen álláspontot alakított ki a MOSZ és milyen tárgyalási pozícióba kerültek a szakmai érdekképviseletek.

Hidegzuhany nyáron A tárca visszaigazolta, hogy június 6-i beadványaink megérkeztek, azonban heteken keresztül semmi érdemleges történésrôl nem kaptunk tájékoztatást. A „zuhanyhíradóban” azonban lehetett értesüléseket szerezni arról, hogy a Gazdasági Kabinet eredeti formájában tárgyalta meg a „koncepció”-t, majd a kormány elé is változatlan formában, a szakmai szervezetek álláspontjának bemutatása, tiltakozásának ismertetése nélkül került az anyag, amely azt június 16-i ülésén jóváhagyólag tudomásul vette és a jogalkotási munka további elôkészítésére is jóváhagyó kormányhatározat született. Sôt a Társadalompolitikai Kabinet is megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a „koncepció”-t. Bár hivatalos információk és dokumentumok nem álltak sem a gyógyszerész szakmai szervezetek, sem az egészségpolitikával foglalkozók rendelkezésére, a több független forrásból egymást megerôsítô híradás jelezte, hogy a kormányapparátus intenzíven dolgozik a javaslaton. Ezért a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal június 29-i ülésén a nagyobbik ellenzéki párt vezetô egészségpolitikusa tájékoztatást adott a történésekrôl, szólt a koncepcióról és a kormány várható lépéseirôl, majd a kerekasztal – szintén az ô elôterjesztésére – határozatot fogadott el a gyógyszerforgalmazás tervezett liberalizációja ellen. A kerekasztal egyben felkérte az addig visszafogott Magyar Gyógyszerész Kamarát, hogy a két héttel késôbb soron következô ülésre „készítsen vitára alkalmas elôterjesztést”. Hidegzuhannyal ért fel, a minisztérium közigazgatási államtitkárának július 8-i levele, aki újra tárgyalásra hívta a szakma képviselôit, ezúttal már „A gyógyszerpiaci szabályozási reform szakmai koncepciója” címet viselô anyag megvitatására. A meghívó ugyanis több sajátos információt tartalmazott.

Az árelfogadásra, támogatásba való befogadás újraszabályozására tett miniszteriális javaslatok

✔ ✔

✔ Legyen negatív lista, amelynek az összeállításánál vegyék figyelembe ✗ a fogyasztói veszélyeket, ✗ a fogyasztói kiszolgáltatottság fokát, ✗ egy adott minimális (terápiás) költséget, ami alatt a támogatásba az adott készítmény nem fogadható be. ✔ A nem támogatott, de monopol helyzetû terméknél az erôfölénnyel való visszaélés meggátlására

✔ ✔ ✔

A kósza híreket visszaigazolta, hogy a kormány már foglalkozott az újraszabályozás koncepciójával és azt jóváhagyva kérte fel a szaktárcát a tényleges jogalkotási munka elôkészítésére. A meghívó ugyanis a következôképpen fogalmazott: „A Kormány úgy döntött, hogy a mellékelt ’A gyógyszerpiaci szabályozási reform szakmai koncepciója’ címû munkaanyag alapján megkezdôdhetnek azok a részletes szakmai és egészségpolitikai egyeztetések, melyek a gyógyszerellátási rendszer átalakítását célzó jogszabályalkotás kiindulásául szolgálhatnak.” A koncepciónak sem a szövegét, sem a tartalmát illetôen semmilyen módosításra nem került sor a május 14-én véleményezésre hozzánk küldött anyaghoz képest. Sem a MOSZ, sem más szervezetek és személyek véleménye nem került beépítésre a koncepcióba, sôt azt sem indokolták meg, hogy miért nem vették ezeket az észrevételeket figyelembe. Mellesleg a július 8-án kiküldött anyagba már csak azért is nehéz lett volna az észrevételeket beépíteni, mert annak címoldalán az elôzô véleménykérés dátuma, azaz május 14-e (!) szerepelt. A minisztérium tehát még arra sem vette a fáradságot, hogy legalább a látszatra adjon. Holott – és most ismét nehezen bizonyítható állítást vagyunk kénytelenek tenni – tudomásunk van arról, hogy a beérkezett vélemények egy részének a „koncepció”-ba való beépítése megkezdôdött, azonban felsô vezetôi utasításra mégis az eredeti változatot küldték meg szakmai vitára. A minisztérium július 15-ig kérte a szakmai szervezetek álláspontját írásban és közölte, hogy július 19-22 között négy munkacsoportban vitatja meg a tervezetet. Elôre feltette azokat a kérdéseket is, amelyekre írásban és a bizottsági munka során is választ várt. A munkacsoportoknak az alábbi témakörökben kellett a véleményüket kialakítani: ✦ árszabályozás, kereskedelmi árrés szabályozás kérdései, ✦ támogatásszabályozás, befogadáspolitika, méltányosság és hatékonyság összeegyeztetése,

✗ az áremelést elôzetes piac felügyeleti hatósági jóváhagyáshoz kell kötni, ✗ az érintett termékkör meghatározásának joga a versenypiaci hatóságot illesse (javaslattételi joga lehet pl. az OGYI-nak). Az elôzetes árjóváhagyás intézményét a vényköteles de nem támogatott gyógyszerekre is ki kell terjeszteni. Az OTC gyógyszereknél a rögzített kiskereskedelmi árat el kell törölni. Ez több lépésben hajtandó végre: elôször a forgalomba hozónak ármaximálási jogot kell biztosítani. Az OTC gyógyszerekre is ki kell terjeszteni az árbefagyasztás és az árkontroll alkalmazásának kormányzati (hatósági) jogát. Az árbefogadási, támogatásba vonási eljárásoknál biztosítani kell az egyedi hatósági elbírálás jogát és lehetôségét. Az ellátási kötelezettséget mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben a jelenleginél pontosabban kell definiálni.


✦ fogyasztóvédelem, információs aszimmetria csökkentése, tisztességtelen kereskedelmi módszerek elleni védekezés, ✦ gyógyszertári szolgáltatások, kiskereskedelmi verseny, gyógyszerészek és orvosok érdekeltsége a racionális gyógyszerfelhasználásban. A MOSZ a kért határidôt betartva írásban válaszolt és felhívta a figyelmet arra, hogy a „koncepció”-val kapcsolatos álláspontját a minisztériumnak már korábban megküldte. Úgyszintén ebbôl a dokumentumból derült ki, hogy a kormány a jogalkotás menetrendjérôl is határozott: a bizottsági ülésekkel párhuzamosan(!) megkezdôdik a kodifikációs munka, hogy a jogszabály szövegtervezete augusztus 9-én a szokásos tárcaegyeztetésekre megküldhetô legyen. Így teljesíthetô ugyanis a kormányhatározatnak az a passzusa, mely szerint a kormánynak augusztus végéig döntenie kell, hogy szeptember elején a tervezet az országgyûlés elé beterjeszthetô legyen. Ismertük a koncepciót, továbbá az újraszabályozni tervezett területek heterogenitását és a javaslatokat. Megismertük a kormány által meghatározott menetrendet és azon belül is a munkabizottsági egyeztetésekre szánt szánalmasan kevés idôt.

Tudtuk, hogy a bizottsági tárgyalásokra milyen sok szervezetet hívtak meg, továbbá azt, hogy a szakmai szervezetek véleményét mindezidáig tudatosan mellôzték. Ezért nem lehetett kétséges: egy színjátékhoz akarják a szakmai szervezetek legitimáló jelenlétét biztosítani. Ilyen körülmények között a bizottsági egyeztetéseknek nem lehet sem célja sem eredménye a radikálisan szemben álló álláspontok egymással történô kibékítése és a szakmai konszenzus kialakítása, de alkalmas lehetett volna arra, hogy a kötelezôen elôírt államigazgatási egyeztetések megtörténtét jelenteni lehessen. Kritikus döntési helyzetbe kerültek a szakmai szervezetek: ha ismét részt vesznek az egyeztetéseken és újra igazolják együttmûködésük szándékát, egyben legitimálják is a megalázóvá vált gyakorlatot, miközben reálisan arra lehet számítani, hogy a véleményüket ismét figyelmen kívül hagyják. Ha viszont radikálisabb lépésre szánják el magukat, kockáztatják a késôbbi véleményalkotás lehetôségét.

Színre lép a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal Ebben a kényes mérlegelési helyzetben került sor a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal soron következô, július 13-i ülésére,

Az OEP kompetenciáinak újraszabályozására, a támogatáspolitika átalakítására tett miniszteriális javaslatok ✔ A kasszák legyenek átjárhatóak az OEP rendelkezésére álló források összességében (tehát a gyógyszerkasszát más egészségügyi ellátásokra is fel lehessen használni és viszont), a források átcsoportosítására az OEP kapjon jogot és felhatalmazást. ✔ Az OEP-et terhelje az éves elôirányzat betartásának a kötelezettsége. ✔ Szûnjön meg a korlátlan állami garancia. ✔ Az OEP a többletforrás iránti igényét a pénzpiacokról biztosítsa. ✔ Az OEP felett legyen felügyeleti kontroll, mert a gyógyszerpiacon monopszóniummal rendelkezik. ✔ Legyen lehetôség a Magyarországon nem törzskönyvezett gyógyszerek behozatalára és támogatásba vonására. ✔ Az OEP-nek legyen javaslattételi joga a finanszírozási keretösszeg meghatározására (a költségvetési törvény elôkészítésének keretei között). ✔ Törvény rögzítse az aktuális egészségpolitikai és finanszírozási prioritásokat. ✔ A támogatási keretösszegeket hatástani csoportonként kell kialakítani és ezek garantált betartását biztosítani kell (pl. túllépés esetén a gyáraknak visszafizetési kötelezettség elôírásával). ✔ Jogszabályban kell rögzíteni az OEP magatartásának kereteit az árelfogadásnál és a támogatás meghatározásánál; az OEP-nek legyen kötelezettsége, hogy közleményben tegye


✔ ✔

✔ ✔ ✔ ✔ ✔

✔ ✔ ✔ ✔

ahol a kerekasztal korábbi határozata alapján a gyógyszerpiac újraszabályozásának koncepciója várt megvitatásra. Az ülésre a két héttel korábbi határozat értelmében elôterjesztést és határozati javaslatot terjesztett be a Kamara, de a nagyobbik ellenzéki párt képviselete is konzekvensen képviselte saját két héttel korábbi koncepcióját és úgyszintén kész határozati javaslattal érkezett az ülésre. Miután valamennyi felszólaló álláspontja minden lényegi kérdésben egybehangzó volt, a kamara pedig rövid egyeztetés után visszavonta a saját elôterjesztését, így a nagyobbik ellenzéki párt javaslatát konszenzussal fogadhatta el a kerekasztal. Ezzel rendkívül értékes együttmûködési lehetôség nyílt meg a gyógyszerpiaci liberalizáció meggátlására. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal határozata az érdekvédelmi munkában mérföldkônek tekinthetô. Azonos álláspontot alakított ki ugyanis ebben a kérdésben az egészségügy három köztestülete, így a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara és az Egészségügyi Szakdolgozók Kamarája, a Magyar Kórházszövetség, a MOTESZ, az EGVE, az EDDSZ és a betegszervezetek képviselete, továbbá a két parlamenti ellenzéki párt. Sôt az ülést követô sajtótájékoztató háttérbeszélgetésén az orvoskamara elnöke még azt is közölte, hogy a minisztériumi munkamódszer elleni

közzé az árelfogadás és támogatásba fogadás bírálati szempontjait, továbbá legyen lehetôsége az érintetteknek a fellebbezésre. Az OEP az árelfogadási és támogatásba vonási tárgyalások során ne a termelôi, hanem a felhasználói ár alapján hozzon döntést. Ha a „patikai logisztikai szolgáltatások” (!) „kizárólagos vásárlójává” az OEP válik (!), a bírálat és a mérlegelés alapja a nagykereskedelmi ár legyen. Ebben az esetben meg kell határozni a nagykereskedelmi árrés minimumát, hogy a gyártók az erôfölényükkel a nagykereskedôvel szemben ne élhessenek vissza. Az OEP árkontroll szerepét a kórházi és a támogatott gyógyszerekre lehet korlátozni. Az árakat ne dobozra, hanem pl. DDD-re számítva fogadják be. Az árelfogadás feltétele legyen az optimális kiszerelési nagyság. Ki kell dolgozni az OEP belsô szakértôinek ösztönzési rendszerét. Az árelfogadásnál az elsôfokú közigazgatási hatáskört az OEP-hez kell telepíteni, de ✗ független fellebbezési fórum kell és ✗ az OEP-nek meg kell kapnia az adatkérés és adatellenôrzés jogát. Az árbefagyasztás egyaránt jelenthessen azonos szinten és alacsonyabb szinten befagyasztott (hatóságilag meghatározott) árat. Az árbefagyasztás elrendelése során elegendô legyen a makrogazdasági folyamatokra hivatkozni, a jelenlegi részletezôbb elôírások helyett. Az árbefagyasztásnak ne legyen idôbeli korlátja (mint most a 6 hónap), de évente legyen kötelezô felülvizsgálni a hatósági ár fenntartásának szükségességét. Árbefagyasztás során legyen meg az egyedi felmentés lehetôsége, aminek a jogát az OEP-hez vagy a felügyeleti hatósághoz kell telepíteni. Az egyedi felmentés szempontjait miniszteri rendelet rögzítheti.

tiltakozásul az orvoskamara a munkabizottsági megbeszéléseken nem fog részt venni. Mint mondta, ehhez a „kutyakomédiához” nem fognak asszisztálni, ugyanis „hatvan olyan súlyú kérdésre, mint amit feltettek, nem lehet négy nap alatt, a nyári szabadságolások kellôs közepén felelôsen válaszolni. A kérdések mindegyike önmagában olyan fajsúlyos, hogy egyenként legalább másfél hónapos intenzív egyeztetést igényelnének.”

Bizottságok – nélkülünk A MOK lépése egyértelmû helyzetet teremtett. A gyógyszerészi szakmai érdekvédelmi szervezetek az érdemi részvételüket a néhány nappal késôbb megkezdôdött munkabizottsági üléseken pedig attól tették függôvé, hogy a minisztérium hajlandó-e a részletek formális megvitatása helyett a koncepcionális kérdésekrôl folytatott érdemi vitára és van-e remény arra, hogy a munkabizottságok vezetôi az eredeti forgatókönyvtôl eltérôen érdemi vitára alkalmassá teszik a bizottságok munkáját. Ezért a szervezetek delegáltjai mind a négy tárgyalási fordulón megjelentek, de amikor kiderült, hogy a bizottságok vezetôinek csak az eredeti forgatókönyv szerinti ülésvezetésre van felhatalmazásuk, bejelentve tiltakozásukat elhagyták a tárgyaló termet.

Levélváltás arról, hogy ki védi a betegek érdekeit Az utolsó munkabizottsági ülést követôen – még ugyanazon a napon – a kamara elnöke a gyógyszerészi szervezetek által közösen készített és jegyzett, azonos tartalmú levéllel fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Kökény Mihály tárcaminiszterhez, amelyben kifejtettük a gyógyszerészi szervezetek álláspontját a kialakult helyzetrôl. Mellékletként csatolásra került a MOSZ már korábban elküldött véleménye és javaslata, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal július 13-i határozata valamint a kamara – eddig készült anyagok harmonizálásával és összegzésével kialakított – elemzése és javaslata. Mint a kísérô levél-

ben rögzítésre került, „A szervezetek készséggel vállalták a munkában való részvételt, mert évek óta folyamatosan kezdeményezik egy középtávú megállapodás megkötését a Kormánnyal, amely ✦ elôsegíthetné az elmúlt években kialakult feszültséggócok oldását, így ✗ a finanszírozás problémáinak mérséklését, ✗ a költséghatékony terápiás gyakorlat kialakítását, ✗ a gyógyszerellátás idôbeli és szociális egyenetlenségeinek a csökkentését, ✗ a gyógyszertári szolgáltatások bôvítését, ✗ az elvárások és feltételek összhangjának helyreállítását, ✗ a gyógyszerellátást végzôk egzisztenciális stabilitásának megteremtését; ✦ tovább javíthatná a gyógyszerbiztonságot és a gyógyszerellátás színvonalát; ✦ hozzájárulhatna a kormányzat és a szakma által egyaránt igényelt harmónia megteremtéséhez.

A tárca illetékesei május 14-én eljuttatták a szakmai szervezetekhez a „gyógyszerpiac újraszabályozásának” a tárca által elfogadott koncepcióját, ami a gyógyszerész szakma valamint az egészségügyben mûködô összes köztestület, továbbá az orvos szakmai társaságok és egészségügyi érdekvédelmi szervezetek egyöntetû álláspontja szerint nem a feszültséggócokat oldja, hanem ✦ a finanszírozás garanciális elemeinek megszüntetését, ✦ az egészségügyi és szociális szempontok háttérbe szorulását, ✦ a gyógyszerbiztonság jelenleg stabil rendszerének megbontását, ✦ a gyógyszerellátó rendszer mélyre ható strukturális átalakítását, ✦ a lakossági gyógyszerellátás tulajdonosi szerkezetének gyökeres megváltoztatását, ✦ a gyógyszerellátás gazdasági bázisának labilitását, ✦ a gyógyszerészek szakmai és gazdasági kompetenciájának lebontását, ✦ az orvosok és a gyógyszerészek kiszolgáltatottságát,

A gyógyszerfelhasználás mennyiségének korlátozására és összetételének módosítására tett miniszteriális javaslatok ✔ Az árközzétételt „felhasználóbaráttá” kell tenni. ✔ A rendelési szabályokat meg kell változtatni. Általános szabállyá (elôírássá) kell tenni a nemzetközi szabadnéven való rendelést, még az originális gyógyszereknél is! ✔ A gyógyszerexpediálás rendjét módosítani kell: ✗ szabadnéven történô rendelésnél a legolcsóbb változat kiadása kötelezô,

✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔

✦ a gyógyszerfelírás gyakorlatának profit szempontok szerinti átalakítását, végsô soron a stabil, biztonságos és magas színvonalú gyógyszerellátás ellehetetlenülését okozzák és mindezek miatt súlyosan veszélyeztetik a betegek ellátását.

A koncepcióval kapcsolatos aggályainkat május 19-én szóban és írásban kifejtettük, néhány nappal késôbb részletes elemzésekben a minisztériumba eljuttattuk. Ez utóbbival egyidejûleg a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szakmai bázisán egy olyan részletes javaslatot is készítettünk és megküldtünk a minisztériumnak, amely – megítélésünk szerint – alkalmas a gyógyszerpiacon fennálló konfliktusok oldására, a gyógyszerellátás és a szolgáltatások kormányprogrammal összhangba hozható fejlesztésére. Sem a szóbeli, sem írásbeli észrevételeinkre, sem az általunk benyújtott koncepcióra nem kaptunk semmilyen választ, az ezekben foglaltak a minisztérium tervezetébe a legcsekélyebb mértékben sem épültek be, sôt figyelmen kívül hagyásuk indokait sem ismerjük. Mindeközben a minisztérium a saját koncepcióját változatlan tartalommal a Kormánnyal is jóváhagyatta és abban a formában terjesztette bizottsági egyeztetésre.” Néhány nappal késôbb – eddig példa nélkül álló módon – levélben kereste meg a minisztérium politikai államtitkára a kamara megyei szervezeteinek elnökeit, amelyben közvetlenül kérte a véleményüket „a gyógyszerpiaci szabályozási reform szakmai koncepciója” címû anyagról. Nem tudni, hogy ezzel mi volt a célja, mert túlzott naivitásra vallana, ha az eddig megismert szakmai álláspontokkal gyökeresen szembehelyezkedô megyei véleményeket remélt volna. Idôközben – megint csak a „zuhanyhíradóra” hagyatkozhatunk – „fontos” helyeken is megtárgyalták a kialakult helyzetet és az „illetékesek” figyelmébe ajánlották, hogy

✗ márkanéven történô rendelésnél a legolcsóbb gyógyszerrôl legyen kötelezô a tájékoztatás. Az orvosi (terápiás) protokollokat ne a szakmai kollégiumok, hanem a biztosító és az ellátásszervezô alkossa meg. A területenként változó protokollok a minimum elvekben ne különbözzenek egymástól; a protokollokat a piacfelügyeleti hatóság ellenôrizhesse. Az ellátásszervezô teljes áron és ne támogatási szinten számoljon el az OEP-pel. A gyógyszertárak csatlakozzanak az ellátásszervezôkhöz. Az orvosok felírási jogosultságának jelenlegi korlátozását mérsékelni kell. Ismételhetô recepteket kell bevezetni. A kötelezô orvos és gyógyszerész továbbképzéseket az államnak – részben – finanszíroznia kell. Meg kell változtatni az internetes és csomagküldô kereskedelmet korlátozó joganyagot.


a szakmai szervezetekkel konszenzust kell kialakítani. Ennek érdekében a szabályozás tartalma valamint bevezetésének tervezett idôpontja is módosulhat. Nem lehetetlen, hogy ennek a hatása is tükrözôdik Kökény Mihály miniszter válaszában, aki – többek között – kitér arra, hogy „a Kormánynak és a szaktárcának a gyógyszerpiac tervezett újraszabályozásával nem célja: ✦ a finanszírozás garanciális elemeinek megszüntetése, ✦ az egészségügyi és szociális szempontok háttérbe szorítása, ✦ a gyógyszerbiztonság megszüntetése, ✦ a gyógyszerellátó rendszer alapvetô strukturális átalakítása, ✦ a lakossági gyógyszerellátás tulajdonosi szerkezetének gyökeres megváltoztatása, ✦ a gyógyszerellátás gazdasági bázisa stabilitásának megszüntetése, ✦ a gyógyszerészek szakmai és gazdasági kompetenciájának aláásása, ✦ az orvosok és a gyógyszerészek helyzetének destabilizálása, ✦ a gyógyszerfelírás gyakorlatának profit szempontok szerinti átalakítása.

Éppen a lakosság stabil, biztonságos és magas színvonalú gyógyszerellátásának biztosítása érdekében kívánunk olyan törvényi szabályozást életre hívni, mely a piac szereplôi számára kiszámíthatóságot, befektetéseik megtérülését, tevékenységük méltányos jövedelmezôségét biztosítja, egyúttal azonban rugalmasabban alkalmazkodik a lakosság megváltozott igényeihez, a rendszerváltás óta eltelt csaknem másfél évtized, valamint az uniós csatlakozásunk új kihívásaihoz.”

Ugyanakkor kifejti, hogy „A kormányzat meggyôzôdése az, hogy a gyógyszerpiacon is élnek a gazdaság törvényszerûségei még akkor is, ha sok lényeges tényezô miatt ezek hatása korlátozottan érvényesül. A kormányzati várakozás mindennek tudatában is az, hogy a forrásfelhasználás hatékonyságának növelésében jelentôs szerepe lehet a kínálati oldal verseny intenzitását növelô intézkedéseinek, valamint a vevôk, a lakosság árérzékenysége növekedésének. Ez utóbbi azonban nem azt jelenti, hogy növelni kívánná bárki is a gyógyszer árakat, vagy szûkíteni a kínálatot, hanem azt, hogy a tájékozottabb vásárló, aki tisztában van a lehetséges választási lehetôségekkel, inkább képes arra, hogy az árkülönbségeket a maga javára kihasználja, s ezzel megtakarításokat érjen el. Ez a vásárló végsô soron maga a beteg. A beteg nélkülözhetetlen segítôje pedig a gyógyszert rendelô orvos és a gyógyszerész. A szabályozásnak egyik fô célja, hogy a betegek rendelkezésére álljanak azok az információk, amelyek segítik ôt a gyógyszerek körültekintô felhasználásában, ugyanakkor eligazodást nyújtanak a különbözô patikaszerek közötti választásban is.” A sorok között olvasva sok minden felsejlik abból, ami a gyógyszerpiac újraszabályozásának brutálisan ôszinte javaslataiban megfogalmazódott, ugyanakkor a levél a tárgyalások újrakezdését javasolja, s mint végül fogalmaz, „a koncepció minél magasabb szintû konszenzussal való létrehozása a cél”.

Hogyan tovább? E sorok olvasásakor talán feléledhetett a remény, hogy lesz, aki meghallgatja a véleményünket. De továbbra is kérdéses, hogy akceptálja-e mindazt, amit fontosnak tar-

A gyógyszer-kiskereskedelem újraszabályozására tett miniszteriális javaslatok ✔ A gyógyszertár szakmai vezetôje gyógyszerész legyen (más megkötöttséget a javaslat nem tartalmaz). ✔ A termékbiztonságra vonatkozó korlátozó szabályok oldandók. (?) ✔ A vényköteles gyógyszerek patikai forgalmazásának feltétele kell legyen ✗ ellátási kötelezettség vállalása és ✗ az ellátásszervezésbe való bekapcsolódás. ✔ Az OEP szerzôdéskötési kötelezettségét a gyógyszertárakkal el kell törölni. ✔ Vénynélküli gyógyszereket forgalmazó gyógyszertárakat is lehessen engedélyezni. ✔ A gyógyszertár a vényköteles gyógyszerek kiszolgálásáért kapjon alapdíjat, a további szolgáltatásokért külön díjtételekben részesüljön. ✔ Járjon területi pótlék azoknak a gyógyszertáraknak, amelyek kis forgalmúak és távoli helyszíneken (sic!) mûködnek.


tunk. Lesz-e „magas szintû konszenzus”, vagy továbbra is a „falusi jogászokat” megszégyenítô taktikázásokkal fogja a minisztérium sarokba szorítani a szakmát és a képviselôit? Ha a kormány visszatér az eredeti szándékához és a gyógyszerpiaci rendtartásról folyik majd értelmes vita, ahol sikerül tisztázni, hogy kinek mi a joga és a feladata, ki hogyan tudja a leghatékonyabban kivenni a részét a betegek gyógyításából, milyen szolgáltatásokkal tudják a gyógyszerészek segíteni a népegészségügyi program megvalósítását, akkor lehet „magas szintû konszenzusra” törekedni. Ha viszont továbbra is a gyógyszerellátásért és finanszírozásáért vállalt állami felelôsség csökkentését valamint a liberalizálást és a piac újrafelosztását célozza a törvénykezési akarat, sem konszenzusra, sem kiegyensúlyozott gyógyszerellátásra nem lehet számítani. A most feléledô esély nem több halvány reménysugárnál, de visszaigazolja eddigi erôfeszítéseinket. Az, hogy ez valósággá válik-e, nem rajtunk múlik. Rajtunk ugyanis nem múlhat! Összeállításunkban közzé teszünk egy részekre bontott taxatív összeállítást, amely összegzi, hogy milyen konkrét javaslatok kerültek megfogalmazásra a gyógyszerpiaci szabályozási reform szakmai koncepciójában. Bemutatjuk a négy munkabizottságnak feltett kérdéseket, amelyekre a július 19-22-i üléseken kellett volna válaszolni. Közöljük a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal június 29-i és július 13-i határozatainak gyógyszerpiaci szabályozással kapcsolatos részeit, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke által a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal július 13-i ülésére készített beadványt.

✔ Készenléti díj járjon azokon a helyeken, ahol a folyamatos ellátás másként nem oldható meg. ✔ A patikaalapítási korlátokat el kell törölni: ✗ sem tulajdonlási, ✗ sem távolsági, ✗ sem lakosságszámhoz kötött korlát ne legyen. ✔ A patikák tulajdonformájára vonatkozó korlátokat fel kell számolni. ✔ Patika összevásárlási korlátot lehet célszerû felállítani, ha azonos tulajdonos kezében egy adott forgalmi értéket meghaladó (vagy adott patika-darabszámot átlépô számú) gyógyszertár van. ✔ A patikák profilkötöttségét meg kell szüntetni. ✔ Nem vényköteles gyógyszereknél ✗ engedélyezni kell a csomagküldést, ✗ az internetes kereskedelmet, ✗ az általános, patikán kívüli forgalmazást, ✗ az ár- és árrés szabályozást meg kell szüntetni. ✔ Árrés- és tarifaszabályozást kell megvalósítani a gyógyszertáraknál arra a gyógyszerkörre, amelyre ellátási kötelezettséget írnak elô. ✔ A kisforgalmú gyógyszertárnak területi pótlékot kell biztosítani, a nagyforgalmúnál profitkorlátozást kell bevezetni. ✔ A betegnek a gyógyszerekért rögzített térítési díjat, a vények után pedig vénydíjat kelljen fizetni (ez utóbbit a térítésmentes gyógyszernél is).

A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal határozatai 2004. július 13-i, 4. munkaülésének határozata a gyógyszerpiac újraszabályozásának koncepciójáról A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) 2004. június 29-i határozatának megfelelôen 2004. július l3-ai ülésén a Magyar Gyógyszerész Kamara elôterjesztésében tárgyalta a gyógyszerpiac újraszabályozásának Kormányhatározattal jóváhagyott szakmai koncepcióját és vita után az alábbiakról határozott. 1. A NEK megdöbbenésének ad hangot a tervezetben foglalt újraszabályozási koncepció miatt és az abban foglaltak megvalósítását határozottan ellenzi. Különösen veszélyesnek tartja és ellenzi ♦ a társadalombiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó állami garancia megszûnését és

2004.június 29-i, 3. munkaülésének határozata 5. A NEK megdöbbenésének ad hangot „A gyógyszerpiac újraszabályozásának szakmai koncepciója”-ban foglalt, a gyógyszerforgalmazás tervezett liberalizációja miatt. A NEK feltétlenül szükségesnek tartja a jelenlegi és bevált forgalmazási struktúra fenntartását, ugyanakkor egyetért az egyes ellátási szinteken érvényesülô szolgáltatások szakmai tartalmának fejlesztésével. A NEK elengedhetetlen feltételnek tartja a hazai gyógyszerellátás feletti állami felelôsség maradéktalan érvényesítését ma és a jövôben is. A NEK szükségesnek tartja továbbá a gyógyszerek kizárólag gyógyszertárban történô forgalmazásának érintetlenül hagyását különös tekintettel a lakosság egészségvédelmére is kiterjedô állami felelôsségre. A NEK felkéri a Magyar Gyógyszerész Kamarát, hogy a fentiekrôl készítsen vitára alkalmas elôterjesztést a NEK soron következô ülésére.


✔

✔

✔

✔

✔

✔

✔

azt, hogy az ellátások finanszírozásához „hiányzó pénzeszközöket“ az OEP a „pénzpiacokon“ legyen jogosult beszerezni, az egészségügyi ellátások finanszírozására szolgáló E. Alap pénzeszközeinek felhasználása során a kasszák teljes körû átjárhatóságának biztosítását és azt, hogy az errôl szóló döntésre az OEP kapjon kizárólagos felhatalmazást, a gyógyszerellátásnak az ellátásszervezésbe való mûvi besorolását, különösen úgy, hogy ennek szakmai tartalmáról a koncepció nem tesz említést, az OEP gyógyszertárakkal való szerzôdéskötési kötelezettségének megszüntetését, mert az az ellátásbiztonság csorbulását és a közegészségügy károsodását okozhatja, az egységes gyógyszerárak rendszerének megszüntetését, mert az a betegek esélyegyenlôtlenségének fokozásához járulhat, a térítés mentesség megszüntetését, mert az az egészségükben súlyosan károsodott, illetve szociálisan nehéz helyzetben lévô betegek ellátásának további romlását okozhatja, a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásának engedélyezését, mert az a gyógyszerbiztonság elvét sérti, a beteg gyógyszerválasztásának szakmai kontrollját teszi lehetetlenné, indokolatlan és kontroll nélküli gyógyszerhasználatot gerjeszt, illetôleg közegészségügyi károsodások forrása lehet, a gyógyszertár-létesítés szabályozásának megszüntetését és a gyógyszertár liberalizációt, mert azzal egy tizenöt éve jól mûködô és bevált forgalmazási rendszer szétverésére kerülhet sor.

2. A NEK elengedhetetlen feltételnek tartja a hazai gyógyszerellátás feletti állami felelôsség maradéktalan érvényesítését ma és a jövôben is. Egyetért azzal, hogy ✔ vizsgálják felül a gyógyszerek támogatására fordított források nagyságát és ennek során a társadalmilag indokolt összeg kerüljön a költségvetési törvénybe, ✔ kerüljön felülvizsgálatra a gyógyszerek promóciós- és reklámszabályozása, ✔ a gyógyszergyárak, orvosok, gyógyszerészek és betegek közötti információs aszimmetria csökkentésére dolgozzanak ki eszközöket, melynek eredményeként racionálisabbá válhat a gyógyszerrendelés és a betegek gyógyszervásárlási döntései is megalapozottabbak lehetnek. Ebben a gyógyszerészeknek kulcsszerepet kell biztosítani;

✔ vizsgálják felül a gyógyszerek támogatási rendszerbe való befogadási rendjét. Ezzel párhuzamosan kerüljenek meghatározásra a támogatáspolitika elvei és eszközei, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló forrásokkal a lehetô legnagyobb össztársadalmi egészségnyereséget lehessen elérni. 3. A NEK szükségesnek tartja továbbá ✔ a gyógyszerek kizárólag gyógyszertárban történô forgalmazásának érintetlenül hagyását, különös tekintettel a lakosság egészségvédelmére is kiterjedô állami felelôsségre, ✔ a gyógyszerészek szakmai kompetenciájának erôsítését. Lehetôvé kell tenni, hogy a gyógyszerészek népegészségügyi programba való bekapcsolásával, a gyógyszertári szolgáltatások megújításával, a gyógyszerész és a beteg közötti kapcsolatok tárházának bôvítésével a gyógyszerészek a lehetô legteljesebb mértékben hozzájárulhassanak az egészséges életmód promóciójához, a betegségek korai felismeréséhez és a terápia folyamatos követéséhez, mindezzel segítve az egészségpolitikai célkitûzések megvalósítását és az egészségfejlesztési tevékenységet; ✔ a kormányhatározat által a jogi szabályozás elôkészítésére és a társadalmi, illetve szakmai vitára szánt határidô módosítását, ugyanis érthetetlenül rövid az erre rendelkezére álló néhány hét. A NEK továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy az újraszabályozni tervezett területek heterogenitása és komplexitása miatt nem reális célkitûzés minden kérdést egy jogszabályban szabályozni; ✔ hogy a szabályozás és az intézkedések sorrendiségét illetôen elôször a finanszírozás, a támogatáspolitika és az árbefogadás kérdésköre kerüljön tisztázásra, ezt követôen pedig a felügyelet átalakítására kerüljön sor. Minden más strukturális és szabályozási kérdés ezt követôen kerüljön megvitatásra és – indokolt esetben – újraszabályozásra. 4. A NEK értetlenségének ad hangot amiatt, hogy a kormány az Európai Parlament elé ôsszel kerülô Belpiaci Direktíva koncepciójának a PGEU (Pharmaceutical Group of European Union) és a tagországok véleménye kialakítása elôtt egyoldalúan törvénykezési folyamatot indít el egy olyan területen, ahol az Európai Parlament még nem alakította ki a véleményét, ugyanis az EU és a tagországok 2004. ôszén kezdik meg az egyeztetéseket és a tervezet végsô szövegének elfogadása 2005. végére várható.

A munkacsoportok által megválaszolandó kérdések 1. Árszabályozás – kereskedelmi árrés szabályozás kérdései (gyógyszer, nagykereskedelem, kiskereskedelem) a) Hatósági ár, szabályozott ár, ár és támogatás kettéválasztása általában – Elfogadhatónak tartja-e a munkacsoport az átlátható állami, hatósági beavatkozás, szabályozás szükségességének elvét a gyógyszerpiacon? Ha nem, milyen javaslata van a gyógyszerterápiában a finanszírozható, hatékony és méltányos gyógyszerhez jutás biztosítására szabadáras gyógyszerpiaci rendszer esetén (különös tekintettel az AB döntés konzekvenciáira és az intézményi – kórházi – finanszírozható gyógyszerellátás fenntartásának szükségességére). – Egyetért-e a munkacsoport azzal a koncepcióval, mely a gyógyszerpiac ill. a gyógyszerellátás területén egymástól

2. Támogatásszabályozás, befogadáspolitika, méltányosság és hatékonyság összeegyeztetése c) Támogatástervezés, kasszák átjárhatósága – Milyen alapelvek szerint kell mûködnie a gyógyszertámogatások költségvetési tervezésének? Milyen szempontokat kell figyelembe venni az éves keretösszegek tervezésekor? Milyen módon (algoritmus és cselekvési terv szerint) valósítható meg a reális költségvetési tervezés? Hogyan, milyen lépésekben, mely szervezetek által, mire alapozva történjen a keretek tervezése? – Meddig terjedjen a finanszírozó (OEP), a tárca illetve a tárcák, valamint a törvényhozó (parlament) felelôssége a gyógyszerekre fordítható költségvetési keretek betartásában? Milyen jogszabályi változtatások szükségessége merül fel a keretek betarthatóságának fokozása érdekében (kasszák átjárhatóságának biztosítása stb.)

d) Támogatási szempontok (méltányosság és hatékonyság) és módszerek a szempontok érvényesítésére – Szükség van-e a hatályos rendeletben testet öltött gyógyszer-támogatási alapelvek alapvetô, gyökeres átalakítására? Ha igen, milyen új rendszer ill. alapelvek szerint történjen az átalakítás (pl. térítésmentesség megszüntetése? utólagos térítés?) és az átalakítás milyen idôtávban, ütemezésben történjen? – Ha nem szükséges a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítása, milyen módosítá-

független ár- és támogatásszabályozás létrehozását tervezi? Ha nem, hogyan valósítaná meg az árak és támogatások átlátható kontrollját? – Elfogadhatónak tartja-e a munkacsoport a gyógyszerpiacon a hatósági gyógyszerár (mint árszabályozási lehetôség) bevezetését? Ha nem, akkor a fenti premisszára való tekintettel milyen más árszabályozó mechanizmus mûködtetését tartja bevezethetônek? – Mely termékek körében indokolt és célszerû a hatósági ár alkalmazása (valamilyen formában közfinanszírozott termékek köre vagy teljes gyógyszerkör). Amennyiben csak a közfinanszírozott termékkörben tart indokoltnak hatósági árat a munkacsoport, milyen más eszközökkel kívánja megakadályozni vagy csökkenteni azt az esetlegesen fellépô hatást, melyet a nem szabályozott árú gyógyszerek árának

sok szükségesek az alapvetô egészségpolitikai (népegészségügyi) célok elérése érdekében az alábbi területeken: – Negatív lista. Szükséges-e új támogatási elvek deklarálása? Ha igen, akkor mely gyógyszercsoportok kerüljenek a negatív listára? – Pozitív listára vétel (normatív támogatások), törlés. Szükségesek-e új elvek a pozitív listára való vétel esetére? Ha igen, akkor mely gyógyszercsoportokat érintse ez a változás? – Hogyan kezelje a támogatási rendszer az innovációt? – Hogyan kezelje a támogatási rendszer a ritka, de költséges megbetegedéseket, a speciális, egyedi szükségleteket? – Hogyan kezelje a támogatási rendszer a méltányosságot?

e) Támogatási keretek betartásának gyakorlati kérdései – keresletkorlátozás, keresletterelés – Milyen jogszabályi változások indokoltak (ösztönzések, tiltások, szankciók stb.) a generikus helyettesítésben rejlô lehetôségek tényleges kiaknázásának érdekében? – Milyen változtatások (felírás szabályozása, gatekeeper funkció erôsítése, érdekeltség fokozása, modellkísérletben szerzett tapasztalatok hasznosítása stb.) indokoltak a hatékonyságalapú keresletterelés megvalósítása érdekében? – A szabályozás és finanszírozás egyes szereplôinek milyen feladatai és kötelezettségei lehetnek a promóció és reklám ésszerû további szabályozása területén?

„elszabadulása” okozhat a lakossági tehernövekedésben? – Az árak szabályozása során a gyártói (és kereskedelmi) költségek kiszámításának milyen alapelvû figyelembe vételét tartja elfogadhatónak a munkabizottság?

b) Az árszabályozás gyakorlati kérdései – Ki (milyen hatóság, szervezet stb.) szabályozza az árakat? Indokolt-e független, vagy kvázi-független árhatóság, vagy piacfelügyelet létrehozása, vagy létezô szervezetek, hatóságok valamelyikéhez kell telepíteni ezeket a funkciókat (minisztérium, esetleg OEP, OGYI, az ESz törvény keretében létrejövô Egészségügyi Felügyelet)? – Új hatóságra történô javaslat esetén mi legyen a piacfelügyeleti ill. árhatóság jogköre (csak árkérdések, vagy teljes piacfelügyelet, beleértve a verseny, a reklám stb. kérdéseit is)? – Melyik ár legyen a szabályozás centruma (termelôi/import, nagykereskedelmi, fogyasztói árak)? – A szabályozott árú termékek körében rögzített vagy maximált (esetleg termékkörtôl függôen maximált vagy rögzített) ár alkalmazása indokolt ill. célravezetô? – A kereskedelmi árrések, tarifák szabályozására szükség van-e, s ha igen milyen formában és milyen tartalommal?

– A szabályozás és finanszírozás egyes szereplôinek milyen feladatai és kötelezettségei lehetnek bizonyítékokon alapuló orvoslás ismereteinek szisztematikus terjesztése területén? – Milyen gyakorlati megoldásokkal lehet már rövid távon is segíteni a kereslet terelését?

f) Hogyan juttatható a jelenleginél nagyobb szerep az egészségügyi technológiák (ezen belül különösen a gyógyszerek) tudományos igényû értékelésének a gyógyszereket érintô forrás-allokációs döntésekben? g) Amennyiben az árkontroll és a támogatások szabályozása különválik, hogyan határozná meg a munkacsoport a piacfelügyeleti hatóság (árhatóság) és a finanszírozó (OEP = kvázi vásárló) illetékességi, döntési ill. felelôsségi, hatásköri kompetenciáit? h) Milyen lehetôségek vannak a szociális és a betegség-alapú gyógyszerár-támogatás rendszerének esetleges szétválasztására? Van-e ilyen szétválasztásnak gazdasági, hatékonysági és méltányosság-alapú racionalitása? i) Hogyan kezelhetôk a rendszerben a ritka, nagy költségû gyógyszeres ellátások? Hogyan valósítható meg ezekben az esetekben a társadalmi ellenôrzés (külön keret, egyedi méltányosság)? j) Milyen eljárási garanciák szükségesek ahhoz, hogy a támogatás befogadási, törlési, ár- és támogatásváltoztatási döntések kiszámíthatósága, átláthatósága megvalósulhasson?


3. Fogyasztóvédelem, információs aszimmetria csökkentése, tisztességtelen kereskedelmi módszerek elleni védekezés k) Milyen állami (hatósági, finanszírozói ill. egyéb testületi, pld. ESKI) szerep- és felelôsségvállalás kívánatos a gyógyszerekre vonatkozó hiteles, hozzáférhetô, rendszeres, differenciált szintû ismeretek terjesztésében (ESzCsM, oktatási tárca, OEP, OGYI, ESKI, ETT stb.)? l) Milyen további, az eddigieken túlmutató feladatai lehetnek az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek és az ESKInek, a gyógyszerekkel kapcsolatos hiteles felhasználói (orvosszakmai, laikus) ismeretek terjesztésében, az ilyen ismeretterjesztés koordinálásában? m) Lehetséges-e gyógyszerek csomagolásának (INN név kötelezô feltüntetése, minimális betûméret meghatározása) és

4. Gyógyszertári szolgáltatások, kiskereskedelmi verseny gyógyszerészek és orvosok érdekeltsége a racionális gyógyszerfelhasználásban u) Hogyan, milyen feltételek teljesülése esetén valósítható meg az un. „családi patika” rendszer, mely azt célozza, hogy a patikák elsôsorban a gyógyszeres kezelés, a gyógyszerekkel, gyógyszerszedéssel kapcsolatos kérdések „egészségcentrumaivá” válhassanak? v) Hogyan, milyen ösztönzô rendszer segítségével valósítható meg a gyógyszertárak érdekeltsége a racionális gyógyszerfelhasználás ajánlásában? w) Milyen lehetôségek vannak orvosi érdekeltség megteremtésére a hatékonyság-alapú gyógyszerrendelésben, különös tekintettel az IBR módszerek tapasztalataira? Milyen garanciális elemeket kell

a betegtájékoztatók elôírt szakmai tartalmának, egyéb jellemzôinek (közérthetôség, olvashatóság) esetleges szabályozása, megváltoztatása, valamint a gyógyszerekre vonatkozó laikus és szakmai reklám (promóció) olyan újraszabályozása mely (elsôsorban közép- és hosszútávon) az „informált vásárló” kialakulásához vezet? n) Milyen lehetôségek és eszközök vannak a hatóanyagnéven történô gyógyszerrendelés fokozatos bevezetésére, elterjesztésére (ösztönzés)? o) Milyen eszközöket célszerû alkalmazni illetve bevezetni a nemkívánatos kereskedelmi – vásárlói és megrendelôi döntést befolyásoló – gyakorlatok, az ilyen jellegû eladásösztönzés területén? p) Átvehetôk-e már alkalmazott hazai ill. nemzetközi módszerek a hasonló termékés szolgáltatáspiacokra vonatkozó szabályozások, korlátozások „fegyvertárából”. Melyek lennének ezek?

tartalmaznia egy ilyen rendszernek az alulkezelés kivédésére? x) Milyen kiegészítô finanszírozási technikákkal, vagy új finanszírozási rendszer bevezetésével mérsékelhetôk a gyógyszerellátás területi egyenlôtlenségei, hogyan biztosíthatók a betegek számára a gyógyszerekhez való hozzájutás térbeli és idôbeli garanciái? y) Megvalósíthatók-e és ha igen milyen mértékig, és milyen feltételek mellett a gyógyszertárak mûködésének liberalizálásával kapcsolatos elképzelések, melyeket a mellékelt munkaanyag tartalmaz éspedig – a gyógyszertárak alapításának fokozatos liberalizációja (népességszám, távolság, vállalkozási forma, tulajdoni hányad szerinti korlátozások oldása)? – a gyógyszertár alapítás feloldása esetén szükségesek-e, milyen területeken és tartalommal garanciák az ellátásbiztonság fenntartására, a káros versenyhatások kiküszöbölésére?

Kivonat a Német Egészségügyi Minisztérium hivatalos honlapjáról „Az egyedül élô, özvegy Strutthaus úr reggel szerette volna felkeresni háziorvosát. Mivel napok óta rheumatikus fájdalmai miatt ágyhoz van kötve és inzulinja csak pár napig elég, Strutthaus úr tanácstalan. Nem tudok elmenni a patikába! Hogy jutok most a szükséges gyógyszereimhez? Háziorvosa nem ér rá kimenni hozzá, de tud egy jó megoldást: Rendelje meg inzulinját egy csomagküldô patikán keresztül! Az unoka elugrik az orvoshoz a receptért, majd a legközelebbi postaládába bedobja. Az inzulint 10 Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám

q) Hogyan védhetôk meg a fogyasztók a tudományosan nem, vagy nem kellôképpen megalapozott ismereteken alapuló „gyógyszeres” kezelések káros következményeitôl? r) Milyen feladatok és hova telepíthetôk a fenti feladatok megoldása, a lehetôségek alkalmazása, az ellenôrzés tekintetében? (OGYI, Fogyasztóvédelem, Reklámfelügyelet, Önszabályozó testületek, társadalmi és civil szervezetek, Kamarák stb.)? s) Hogyan oldható meg az önszabályozás rendszerbe illesztése és jogsértést megelôzô, jogkövetést elôsegítô szerepének jogi elismerése? t) Milyen jogi megoldásokkal lehet biztosítani, hogy a versenyzô termék- és szolgáltatáspiacokon (pl. táplálékkiegészítôk, segédeszközök, gyógyító eljárások, szolgáltatások stb.) hasonló szigorúságú szabályozás mûködjön?

– milyen feltételekkel és milyen gyógyszerkörben mûködhet úgy gyógyszer kiskereskedelem, hogy nincsen ellátási kötelezettsége – csak nem támogatott, csak nem vényköteles, csak homeopathiás gyógyszereket forgalmazó (OEP-pel nem szerzôdött) gyógyszertárak piacra lépésének lehetôsége? – milyen feltételek teljesítéséhez indokolt kötni az olyan gyógyszer kereskedelmi formák mûködtetését (pl. csomagküldô kereskedelem, internetes gyógyszerárusítás), amelyek nem közvetlenül árusítanak gyógyszereket? – a nem közvetlen kiszolgáláson alapuló kereskedelmi módszerek, megoldások szabályozása (gyógyszertárból való nem közvetlen kiszolgálás, házhoz szállítás szabályozása), gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusítás lehetôségeinek megteremtése, szabályozása (szûk körû külön lista azokra a gyógyszerekre, amelyek forgalmazásának nem elôírás a gyógyszerészi, illetve asszisztensi szakképesítés megléte)?

72 óra múlva már hozza is a postás. A csomagküldô patika a krónikus betegeket mindig idôben ellátja inzulinnal.” A fenti tanmese a német patikusokat nagyon felháborította. „Égnek” az internetes fórumok, a szaklapokhoz özönlenek az olvasói levelek. A legtöbb patikus azt kifogásolja, hogy a minisztérium szerint az unoka ugyan miért nem mehet a legelsô, útjába esô patikába, ahol ráadásul talán a beteget már jól ismerik és inzulinját is elôre megrendelték. Sôt, azt még szívesen házhoz is szállítják. Arról nem is beszélve, hogy ezek a csomagküldô patikák többnyire Hollandiából vagy Svájcból postázzák a készítményt, sokszor 4-5 nap átfutási idôvel. A postai szolgáltatás díját természetesen a beteg fizeti. Strutthaus úr egy órán belül megkapná gyógyszerét a patikában (a szerzô megj.). www.gesundheitsreform.de

Ref.: Horváth Csaba

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara beadványa a NEK gyógyszerpiac újraszabályozásával foglalkozó ülésére A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal legutóbbi értekezletén, mint aktuális téma a gyógyszerkérdés problémája is felmerült. A Magyar Gyógyszerész Kamara felkérést kapott arra, hogy részletesen számoljon be a július 13-ai ülésen. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara hozzászólásában jelezte, hogy röviden szeretné véleményével, javaslatával kiegészíteni a téma felkért elôterjesztôjének anyagát, amelyet az alábbiakban részletezünk. Az egységes gyógyszerpiaci törvény megalkotása, amely egyfajta gyógyszerpiaci rendtartást próbál realizálni, több szempontból is vitatható. A gyógyszertári asszisztensek a gyógyszertárak privatizációjával több korszakot éltek meg. A privatizált gyógyszertárak magángyógyszerészeinek legalább olyan új volt a munkaadói jogok gyakorlása, mint amilyen nehéz az asszisztenseknek az új helyzethez történô gyors alkalmazkodás.

A gyógyszerészetre kiható megszorítások, amelyek az évek során sajnos több esetben is elôfordultak, elsô következménye a munkaerô leépítés volt. A létszámleépítésen túl az asszisztensképzés változásai is kihatással voltak a szakma gyakorlására, hiszen képzési formák szûntek meg és újak kezdôdtek el. Az új képzés a régi gyakorlattal mind a mai napig mûködik. Tudjuk, hogy jelenleg nem ez a központi probléma, de feltétlenül rendezésre vár – az elméleti követelményrendszer magas színvonalát figyelembe véve – a megváltozott körülményekhez igazodó asszisztensi feladatkörök újragondolása, korszerû, az új igényekhez, elvárásokhoz igazodó munkakörök meghatározása. A jelenlegi helyzetben a betegellátás egyetlen felszínen tartható (takarékossági) lehetôsége az újabb létszámleépítés, amely mindenképpen szakmai színvonaleséshez vezethet.

A MOSZ 2004. július 14-én választmányi ülést tartott A budapesti Hotel Ébenben tartott megbeszélésen dr. Samu Antal, elnök bevezetôjében elmondta, hogy a nyári szünetet kihasználva elkezdôdött a gyógyszerpiac újra szabályozásának tárgyalása. Ezt követôen a választmányi ülésen jelenlévô megyei elnökök ismertették az anyaggal kapcsolatos véleményüket.

Dr. Simon Kis Gábor értékelésében elmondta, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Az Amberger Terézia nevével fémjelzett tavalyi munka, amire Kökény miniszter úr azt mondta, hogy csak egy tervezet, az most kormányprogram szintjére emelkedett. Felhívta a figyelmet a Gyógyszertár újság legutóbbi számában megjelent cikkekre, amelyek sokrétûen elemzik a tervezetet, és arra, hogy az ezzel közel párhuzamosan megjelent Gyógyszerészi Hírlap egyáltalán nem foglalkozott a témával. Dr. Samu Antal szerint a szakmai szervezetek megfogalmazhatják ugyan a véleményüket, de ez nem köszön vissza sehol. Érthetetlen a sietség az átalakítással kapcsolatban. Érdemi munkát ilyen rövid idô alatt nem lehet végezni, ha a kormány ezt komolyan gondolja. Hankó Zoltán ismertette a tervezettel kapcsolatos történéseket és az értékelését. Eszerint az április 17-re tervezett demonstráció

A gyógyszertári asszisztensek nyugodt körülmények között, hivatásukat gyakorolva szeretnének a gyógyszerészek szakmailag felkészült partnerei lenni a gyógyszerellátás valamennyi területén, de semmiképpen nem szeretnének költségcsökkentô tényezôvé válni. Az elmúlt tíz év következménye, hogy a gyógyszertári asszisztensi létszám komoly mértékben lecsökkent. Az utánpótlás ilyen körülmények között bizonytalanná vált, és ennek a jelei már a szakiskoláknál mutatkoznak. Tény, hogy a jelenlegi dolgozói létszám (többsége) rövid idôn belül eléri a nyugdíjkorhatárt és utánpótlás hiányában igen kellemetlen helyzet állhat elô. Nem elfogadható, hogy az OTC készítmények kikerüljenek a patikákból, amelynek következtében avatatlan kezekbôl kapnák, netán önkiszolgáló módszerrel vennék le a polcról a betegek a vény nélkül kapható gyógyszereket. Az öngyógyítás, még ha lázvagy fájdalomcsillapítás is, a maga egyszerûségével igen veszélyes is lehet, továbbá az egyszerûnek látszó tüneti kezelést nem gazdasági érdekekre, hanem szakmai tudásra kell alapozni. Ennek az alapnak pedig az egészségügyben, a gyógyszertárban a helye. A számtalan bizonytalanságot ideje, hogy felváltsa az elôre kiszámítható, a szakmai elvárásoknak megfelelô, nyugodt körülményeket biztosító gyógyszerellátás, amelynek utolsó láncszemeként a gyógyszerész és gyógyszertári asszisztens a támasza a beteg embernek.

Kubányi Jolán alelnök MESZK

elôtt a minisztériumban megbeszélés volt, melyen a MOSZ részérôl dr. Samu Antal és Hankó Zoltán volt jelen. Ezen a megbeszélésen dr. Vojnik Mária politikai államtitkár azt ígérte, hogy bevonják a szakmát is a megbeszélésekbe. Az ottani felvetéseket és a késôbb elküldött anyagokat azonban nem építették be semmilyen tervezetbe. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal július 13-i megbeszélésén egyeztetés történt a gyógyszerpiaci rendtartással kapcsolatban, ahol elutasító határozat született a gyógyszerpiac újraszabályozásának koncepciójáról. Ezt a jelenlévô egyeztetô szervezetek egyhangúlag elfogadták. A gyógyszerpiac újraszabályozásával kapcsolatos tárgyalásokra a minisztérium négy munkacsoport alakulását határozta el, amelyekben a MOSZ – remélve, hogy érdemi egyeztetésekre lesz lehetôség – az alábbiak szerint képviselteti magát: Munkacsoportok: 1. Árszabályozás: dr. Simon Kis Gábor, 2. Támogatás politika: dr. Samu Antal, dr. Varga Imre, 3. Fogyasztóvédelem: dr. Télessy István, Benkô Zsolt, 4. Gyógyszertári szolgáltatások: Hankó Zoltán, dr. Simon Kis Gábor. (Megjegyzés: a tárgyalásokon valamennyi munkacsoport delegáltjai megjelentek, azonban a koncepcionális kérdések rendezetlensége, a tárgyalásokra biztosított igen rövid idô és a korábbi javaslataink figyelmen kívül hagyása miatti tiltakozásul a MOSZ delegáltjai – a többi szakmai szervezethez hasonlóan – a tárgyalásokon való részvételüket felfüggesztették. – a szerk.)

Schlégelné Békefi Csilla


Az ellátás helyett az egészséget szervezik? Metamorfózis alatt az ellátásszervezôkrôl szóló törvényjavaslat

A Gyógyszertár még tavaly mutatta be a managed care rendszerek mûködését, rámutatva arra, hogy ezek úgy takarékoskodnak, hogy a szegényebb illetve a krónikus és/vagy polimorbid betegek ellátása komolyan sérül, miközben a világ legdrágább egészségügyi ellátó szisztémái (pl. USA) (dr. Simon Kis Gábor, 2003. március).

Ez év februárjában dr. Matejka Zsuzsa OEP fôigazgatóval készült interjú az Irányított Betegellátási Rendszerrôl (IBR) és az egészségügyi ellátások fejlesztése kapcsán a gyógyszerészek szerepérôl. Ehhez egy terjedelmes összeállítás is kapcsolódott, amelyben a lap – az OEP adatszolgáltatására támaszkodva – bemutatta az öt évvel ezelôtt megkezdôdött modellkísérlet fôbb jellemzôit, rendezô elveit és célkitûzéseit, a modellkísérletben résztvevôket, továbbá adatokat közölt az IBR-nek a gyógyszerforgalom mértékére és struktúrájára való kihatásáról (Gyógyszertár, 2004. február). A közölt adatok szerint a gyógyszerforgalom mennyiségében, struktúrájában és különösen a közgyógyellátott forgalomban jelentôs átrendezôdések tapasztalhatók. A tapasztalatok szerint az IBR-ben résztvevôk a gyógyszertárak emelt szintû szolgáltatásait (pl. generikus programban való részvétel, szûrôvizsgálatokba való bekapcsolódás, gyógyszerészi gondozás) sehol sem vették igénybe, igaz, a gyógyszertárak sem törekedtek az ellátásszervezôkkel való kapcsolatépítésre. Viszont az IBR gazdái részérôl törekvések tapasztalhatók az alternatív gyógyszer-forgalmazási csatornák kiépítésére. A Gyógyszertár elsôként foglalkozott ilyen mélyrehatóan a gyógyszerészi lapok közül ezzel a témával. Az összeállítás egyben a MOSZ márciusi siófoki továbbképzô konferenciájára történô felkészülést is segítette. Itt ugyanis az OEP munkatársainak a segítségével vitatták meg a konferencia résztvevôi az IBR jövôjét. Eközben – a fentiek alapján érthetô módon – a szakma figyelme egyre inkább az IBR lehetséges gyógyszerészi vonatkozásaira terelôdött.

A kórházprivatizációs törvény tavalyi alkotmánybírósági bukását követôen egyre többet lehetett arról hallani, hogy a kormány egészségpolitikai mûhelyeiben egy új típusú reformszisztémán dolgoznak, s ennek elsô számú felelôse Radnai György kormánybiztos (aki annak idején részt vett a nyugdíjreform kidolgozásában és az egészségügyi reformért eredetileg felelôs Györfi Istvánt váltotta ezen a poszton). Idén tavasszal mégis elsôsorban azért volt számunkra érdekes az IBR, mert hivatalos bejelentések hangzottak el arról, hogy az ennek keretei között ellátott lakosságszámot még ebben az évben felemelik az eddigi egyrôl kétmillióra. Ez pedig már fogalmilag is kizárja, hogy továbbra is csak modellkísérletként kezeljük az IBR-t. Az ezirányú szerzôdések azóta megszülettek.

A siófoki konferenciát követôen alig másfél hónappal már ismertté vált az ellátásszervezôkrôl szóló törvényjavaslat, amit a kormányzati kommunikáció az Irányított Betegellátási Rendszer továbbfejlesztett és egész országra kiterjesztett változataként kommunikált, az orvos szakma és az ellenzéki egészségpolitikusok azonban egészen más véleményen voltak. Míg az irányított betegellátási modellkísérlet 1999-es elindítását és idôközbeni többszöri korrekcióját politikai konszenzus övezte és az orvos szakma is érdeklôdéssel kísérte, az ellátásszervezôkrôl szóló törvényjavaslat azonban igen élesen megosztotta a politikai pártokat és az orvostársadalom reprezentáns szervezeteinek a heves ellenállását váltotta ki. Különösen meghatározó volt az orvosi kamara és a Kórházszövetség elutasító véle-

A Gyógyszertár több alkalommal foglalkozott az egészségügyi reform soron következô lépéseivel, így a megbicsaklott kórházprivatizációval, a managed care rendszerek jellemzôivel, az Irányított Betegellátási Rendszer modellkísérletével és az ellátásszervezôkrôl szóló törvénytervezettel. Az elemzések valamennyi alkalommal a kérdéskör szakmai, jogi, finanszírozási és politikai aspektusait is egyaránt igyekeztek megvilágítani.

Elôzmények


ménye, sôt a nagyobbik kormánypárt több egészségpolitikusa is(!) a tervezet ellenében foglalt állást. A kormány eredeti – és egyébként igen erôltetettnek tûnt – menetrendje szerint a törvényjavaslatot még az év elsô felében az Országgyûlés elé kellett volna terjeszteni, azonban a tervezetet akkora tiltakozási hullám övezte, hogy elôször egy kisebb átdolgozásáról határoztak a tervezet kidolgozói, majd a „szakmai vita” idôpontját meghosszabbították, késôbb újabb és újabb jelentôs átdolgozásokra került sor.

Törvényjavaslat az ellátásszervezôkrôl Azt, hogy mik voltak a tervezet fôbb elemei és mi okozta a rendkívül heves tiltakozást, a Gyógyszertár olvasói ismét egy terjedelmes összeállításban ismerhették meg (Gyógyszertár, 2004. május). Ekkor – immár szokás szerint – nemcsak a tervezet ismertetésére került sor, hanem több elemzés is megjelent. Ezek között a Kórházszövetség álláspontja is olvasható volt. Az akkori elemzések szerint a tervezet lényege, hogy a finanszírozó OEP és az egészségügyi szolgáltatók közé mintegy 150 - 450 ezer lakosonként beépül egy-egy „ellátásszervezô”, s ezen túl ô felel az adott terület egészségügyi ellátásának megszervezéséért. Az ellátásszervezô ennek megfelelôen szerzôdést köt az OEP-pel. Az ellátásszervezô az egészségügyi szolgáltatókkal is szerzôdéses viszonyba kerül, de az ô döntési kompetenciája, hogy melyik szolgáltatóval (és milyen szolgáltatásokra) köt megállapodást, sôt a megállapodásban az OEP központi tarifájától ± 15%-kal el is térhet. Joga van az egészségügyi szolgáltatót ellenôrizni, sôt a szakmai munkáját is irányítani azáltal, hogy a tervezet ún. helyi szakmai protokollok megalkotásának a jogát is biztosítja a számára. Azáltal, hogy az egészségügyi szolgáltatókkal kötendô szerzôdéses viszonyok kialakításában az ellátásszervezô a tervezet szerint igen nagy mozgásszabadságot kapott – és ezáltal az egészségügyi szolgáltatók jelenlegi mozgásszabadsága jelentôsen beszûkült –, együtt járt, hogy a betegek szabad egészségügyi szolgáltató választását is korlátozták. Ugyanis abban az esetben, ha a beteg (vagy a kezelô orvosa) nem azt az egészségügyi szolgáltatót választja a különféle ellátási szinteken,

amit az ellátásszervezô biztosít a számára, 10%-os önrésszel kell hozzájárulni saját gyógyíttatásának költségeihez. Az ellátásszervezô a mûködési költségeinek fedezetére a lakosságszám függvényében a tervezet szerint meghatározott összegre jogosult, amit az OEP folyósít a számára. Ezen felül a betegutak racionális szervezésével és a nyújtott szolgáltatások költségtakarékossá tételével megspórolt pénzek egy meghatározott hányadával is rendelkezik, amit néhány év türelmi idô után profit formájában kivehet. A tervezet készítôinek a nyilatkozatai szerint elsôsorban biztosítók és pénzintézetek jelentkezését várták, akiket – az elôzetes számítások szerint – a tervezet összesen mindegy ötvenmilliárd forint invesztícióra kötelezett. Az ellátásszervezôk közbeiktatásával a hivatalos várakozások szerint elsôsorban a költséghatékonyság javulását, a fölösleges és párhuzamos ellátások megszüntetését, a megelôzô ellátások kiterjesztését, a szûrôvizsgálatok hatékonyságának javulását akarták elérni. A tervezet ellenzôi kifogásolták, hogy profitorientált szereplôk kerülnek az egészségügyi ellátó rendszerbe, akiknek – szerintük – az üzleti céljaik ellentétesek az egészségügy érdekeivel. Egy olyan rendszerben, ahol az elmúlt másfél évtizedben a központi források reálértéke a felére csökkent (és azt megelôzôen sem volt jól finanszírozott az egészségügy), nem szabad olyan viszonyokat teremteni, hogy az ellátórendszerben közvetlen profitérdekek jelenjenek meg. Az ellenzôk kifogásolták, hogy az ellátásszervezôknek tulajdonképpen azokat a feladatokat kell ellátniuk, amelyek eddig az OEP és az önkormányzatok feladatkörébe tartoztak, de azok mégsem végezték el. Kifogásolták továbbá, hogy az önkormányzatok és az ellátásszervezôk jogviszonya is tisztázatlan, hiszen a tervezet szerint úgy kerültek önkormányzati jogosítványok az ellátásszervezôk kompetenciakörébe, hogy az önkormányzatok feladatait rögzítô joganyag nem változott. Az önkormányzatok törvényben rögzített ellátás-szervezési kötelezettségei megmaradtak, azonban a tervezet a konkrét feladatokat és az ehhez rendelt pénzeszközöket az ellátásszervezôkhöz rendelte. Voltak, akik az új szisztémában a több mint száz éve mûködô egységes bismarcki társadalombiztosítás szétverésének szándékát fedezték fel, mások a nemzeti adatvagyon külföldi kézbe kerülésétôl óvtak. Megfogalmazódtak olyan aggályok is, miszerint az új rendszer kétpólusú egészségügyet hoz létre: lesznek, akik meg fogják tudni fizetni az emelt szintû ellátást, mások pedig „szegényellátásban” részesülnek. A legtöbb kritikus egyetértett abban, hogy az ellátásszervezôkön keresztül az egészségügyi intézményi vagyon könnyen magánkézbe

kerülhet, sôt egy ötvenmilliárdos befektetéssel az ellátásszervezôk könnyen megszerezhetik egy évente megújuló, több mint ezermilliárdos kassza feletti rendelkezési jogot is. A kritikusok szerint a tervezet a nagytôke befolyása alá helyezi az egészségügyet. A Gyógyszertár úgy összegzett, hogy „az ellátásszervezôk megkapják ✔ az OEP pénze fölötti rendelkezés jogát, ✔ az ellátó hálózat feletti rendelkezés jogát, ✔ a technológia feletti rendelkezés jogát, ✔ a biztosított feletti rendelkezés jogát, ✔ a biztosítottak személyes és egészségügyi adatai fölötti rendelkezés jogát, továbbá ✔ a majdani intézményprivatizáció számukra kedvezményes feltételei kialakításának lehetôségét.” A javaslat a gyógyszerellátás szempontjából is komoly aggályokat vetett fel. Túl azon, hogy az ellátásszervezô a rendelkezésére álló lehetôségekkel élve a gyógyszertámogatásra fordítható összegek egy részét egyéb egészségügyi ellátásokra irányíthatta át, a szakmai protokollok helyi kialakításának a joga is a managed care rendszerek hibáinak elôtérbe kerülését valószínûsítette. A tervezet – a gyógyszerpiac újraszabályozásának minisztériumi koncepciója ismeretében teljességgel ért-

Az összeférhetetlenségi szabályok között továbbra is szerepel, hogy gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártója, forgalmazója, illetve ezek tulajdonosa, orvosi mûszerek, berendezések gyártója, forgalmazója és egészségügyi szolgáltató térségi egészségszervezô szolgálat tulajdonosa nem lehet. hetô módon – egyáltalán nem foglalkozott a gyógyszerellátás struktúrájával. Ugyanakkor tény az is, hogy az ellátásszervezés magában hordozta a gyógyszerészi ellátórendszer átalakításának a célszerûségét, illetve a gyógyszerészi szolgáltatások megújításának, a gondozási programok iránti igények növekedésének a lehetôségét. A tervezetet a kormány többször is átdolgozta. Legelôször – a közelgô európai parlamenti választásokra tekintettel – a betegek 10%-os önrésze került ki a tervezetbôl, majd idôrôl idôre újabb híreket lehetett hallani arról, hogy mely elemek változtak meg az eredeti javaslathoz képest. Néhány héttel ezelôtt aztán elkészült az újabb változat, amit – a szakmai vita részeként – a minisztérium közkinccsé tett, többek között a honlapján is.

Ami változott és ami nem Elôször is megváltozott a tervezet címe. Ma már nem ellátásszervezôkrôl, hanem „térségi egészségszervezô szolgálatról és regio-

nális egészségfejlesztésrôl” szól a javaslat. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy az egyes ellátásszervezôi körzetek kialakítása során igazodni szándékoznak az országban korábban kialakított kistérségi regionális rendszerhez. Ezáltal ugyanis nagyobb lehetôségek nyílhatnak az uniós források lehívására. Meghatározó elemként jelenik meg egyébként is a jelenlegi változatban, hogy az uniós források fogadására alkalmassá kell tenni a rendszert, amelynek az önkormányzatokkal együttmûködô térségi egészségszervezô szolgálat lehet a záloga. A brüsszeli pénz a tervezet szerint ugyanis olyan forrásbevonási lehetôséget teremt, amely „tehermentesíti az állami költségvetés helytállását az egészségügy fenntartása és fejlesztése terén, ezáltal biztosítva az állampolgárok adó- és járulékbefizetéseinek egyéb célú felhasználását”. Túl azon a tényen, hogy az uniós csatlakozás megteremtette a lehetôséget bizonyos brüsszeli források lehívására, az évek óta restrikciós egészségügyi finanszírozáshoz szokott szakemberben rossz elôérzetet ébreszt ez a mondat. És ezt az aggályt csak erôsíti, hogy ismeri az állami garancia megszüntetésére és az állami felelôsség csökkentésére vonatkozó javaslatot, amit a gyógyszerpiac újraszabályozásának koncepciójában fogalmazott meg a kormányzat. Az ellátásszervezés térségi egészségszervezésre módosult koncepciójának hátterében másrészt az húzódik meg, hogy az ellátásszervezôk és az önkormányzatok között a korábbi tervezetben kitapintható kompetencia-feszültséget a közelmúltban létrejött Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) rendszerbe kapcsolásával igyekeznek feloldani. Most jogköröket adnak a RET-eknek és egyeztetési kötelezettséget írnak elô a „térségi egészségszervezô szolgálatoknak”. (A RET-ek az egyes régiók egészségpolitikájának, fejlesztési elképzelései kidolgozásának a fórumai. Feladatuk a régió egészségpolitikai programjának a meghatározása és végrehajtása, az Egészségügyi Fejlesztési Elôirányzat forrásaira kiírt pályázatokkal kapcsolatos teendôk ellátása, a betegellátás szempontjainak az érvényesítése. Mûködési szabályaikat az egészségügyi miniszter rendeletben rögzíti. Tagjai elsôsorban az adott régió önkormányzatai, hatóságai, egészségügyi szolgáltatói, érdekvédelmi szervezetei lehetnek.) A RET-ek azonban a jelenlegi állapotukban még nem alkalmasak sem szervezeti, sem intézményi szinten arra, hogy ilyen módon kapcsolódjanak be az egészségügyi ellátások biztosításának folyamatába. Ezért a tervezet részletesen foglalkozik azzal, hogy miként lehet a RET-eket e feladatokra alkalmassá tenni. Az önkormányzatok ellenérdekeltségének csökkentését szolgálják a javaslatnak azok az elemei is, amelyek a térségi egészségszervezôk és az önkormányzatok együttmûködését rögzítik, pl. az információ-adás kötelezô formáinak az elôírását tartalmazzák.


A korábbi tervezet kapcsán komoly alkotmányossági aggályokat hangoztattak a kritikusok amiatt, hogy az egyes ellátásszervezôk hatálya alá tartozó kockázatközösségek létszáma oly kicsi, ami az esetleges aránytalanságok miatt korlátozhatja az egyes emberek egységes egészségügyi ellátási jogának érvényesülését. Mivel a 150 - 450 ezer lakos ellátására épülô kockázatközösség pénzügyi-anyagi helyzetét megrendítheti néhány túl nagy kockázatot jelentô illetve igen nagy költségigényû beteg ellátása, egyes kiemelt ellátásokat továbbra is az OEP költségvetésébôl finanszíroz a tervezet, továbbá lehetôvé teszi az egyes egészségszervezô szolgálatoknak, hogy egymással összefogva csökkentsék az egyedi kockázatot. Jól látható, hogy a tervezet készítôi az erôsebb szakmai és politikai ellenállásra képes szereplôk ellenállását is igyekeztek mérsékelni. Lehetôvé teszik ugyanis, hogy az Irányított Betegellátási Rendszerben már korábban szerepet vállalt ellátásszervezôk – a majdani pályázatok elbírálása során – elônyben részesüljenek. A non-profit módon mûködô szolgálatokat úgyszintén elônyben részesítik a pályázatok elbírálásakor azzal, hogy több azonos tartalmú pályázat esetén ôk lesznek a kedvezményezettek. Az egyetemek is szervezhetnek önálló „térségi egészségszervezô szolgálatokat” a saját orvos- és egészségtudományi centrumaikon keresztül. Ezt a célt – mármint az erôs érdekcsoportok ellenállásának mérséklését – szolgálhatja a javaslatnak az a része, ami szerint a szakmai protokollok kialakítása nem lesz korlátlan joga a térségi egészségszervezô szolgálatoknak. A helyi protokollok az országos protokolloknál nem lehetnek „szigorúbbak”, továbbá alkalmazásukhoz az érintett szakmai területek vezetô testületeinek (szakmai kollégiumoknak) az elôzetes jóváhagyása szükséges. Az összeférhetetlenségi szabályok között továbbra is szerepel, hogy gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártója, forgalmazója, illetve ezek tulajdonosa, orvosi mûszerek, berendezések gyártója, forgalmazója és egészségügyi szolgáltató, térségi egészségszervezô szolgálat tulajdonosa nem lehet. Annak érdekében pedig, hogy ne egy befektetô csoport uralja el az egész rendszert, a tervezet kimondja, hogy a térségi egészségszervezô szolgálat csupán további egy szolgálatban szerezhet tulajdont. Az új rendszerre való átállásból fakadó kockázatokat is igyekszik mérsékelni a tervezet. Az egészségbiztosításhoz kapcsolódó egyes juttatások (pl. táppénz, foglalkozás egészségügy) csak elôkészítô szakaszt követôen, fokozatosan kerülhetnek a szolgálatok tevékenységi körébe. Új elem, hogy a területi egészségszervezô szolgálatok meghatározott idôre, 10-15


éves idôtartamra szerezhetnek mûködési jogosultságot egy-egy ellátandó területre. A korábbi javaslatban az ellátásszervezô joga volt dönteni arról, hogy melyik szolgáltatóval és milyen ellátásra szerzôdik. Most az egészségügyi szolgáltatónak jogában áll dönteni arról, hogy csatlakozik-e a térségi egészségszervezô szolgálathoz vagy sem. Mivel komoly kritikák fogalmazódtak meg korábban a betegek szabad orvosválasztásának korlátozására irányuló törekvések miatt, a jelenlegi tervezet rögzíti, hogy a jelenleg érvényes beutalási, egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályok érintetlenek maradnak, azaz a háziorvosok és a szakorvosok joga lesz továbbra is a szükséges ellátások „utalványozása”. A pénzügyi vonatkozásokban az alapelvek változatlanok, bár néhány részletkérdésben az új tervezet módosításokat kezdeményez. A térségi egészségszervezô szolgálat prevenciós és szervezési díjban is részesül,

Jelzés értékû, hogy az orvosi kamara az elsô nyilatkozataiban az újabb változatot is elfogadhatatlannak tartotta, mert a profitorientált szereplôk bevonását elvi okokból ellenzi. továbbá a megtakarítások egy meghatározott hányada felett – mint potenciális profittal – rendelkezik. A lényeg tehát, hogy a képzôdô megtakarítás meghatározott része a területi egészségszervezô szolgálatok profitját képezheti, nem változott. Tervezet szerinti mértékének meghatározására több számítás született: az orvosi kamara több tízmilliárdos profit elérésének lehetôségét tárta fel. Tanulságos része az elôterjesztésnek a szakmai és egyéb szervezetek álláspontjáról készült összefoglaló. Miközben a médiából az vált nyilvánvalóvá, hogy a vélemény nyilvánító szakmai szervezetek túlnyomó többsége a tervezettel szembehelyezkedett, sôt a nagyobbik kormánypárt egészségpolitikusainak jelentôs hányada is koncepcionálisan vitatta a benne foglaltakat, a vezetôi összefoglaló szerint „az érdemi szakmai vélemények, észrevételek a vitára bocsátott anyagot, annak koncepcionális megvalósítását széles körben támogatták, mint az egészségügyi reform, a modernizáció fontos lépését. Azonban azt is megjegyzi, hogy „az egészségügy véleményformáló szakmai elitjének egy része”, „félreértett érdekek alapján”, „tartva saját jelentôségének csökkenésétôl” „szembefordult a reform elképzelésekkel”. Viszont a szakma „szakmaiságot elôtérbe helyezô képviselôivel konstruktív együttmûködést” sikerült kialakítani. „Nem általában a ’szakma’ mint egységes egész áll” tehát „a reformfolyamatokkal szemben”, mert a szakma „nem

alkot homogén csoportot”. A lakosság részérôl a kezdeti „idegenkedést felváltotta az érdeklôdés”.

Mi lesz ezután? Kétségtelen tény, hogy a jelenlegi változat sok elemében figyelembe vette a kritikákat és igyekezett olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek az eredeti elképzelésekhez képest az egészségügyi szempontokat jobban figyelembe veszik. Ugyanakkor az alapkérdésekre továbbra sincs válasz. Például arra, hogy miért nem az OEP és az önkormányzatok kapnak eszközöket arra, hogy az eddigi feladataikat hatékonyan láthassák el? Miért kell profitorientált szervezeteket beiktatni a finanszírozó, az önkormányzatok és az egészségügyi szolgáltatók közé az OEP feladatainak az ellátására? Kiknek a kezébe kerülhet az OEP kassza feletti rendelkezés joga? Amennyiben a tervezetrôl az egyeztetések tovább folytatódnak, várhatóan ezek a kérdések az eddigieknél is hangsúlyosabban fogják uralni a vitákat. Úgy tûnik, hogy a vita tovább tart, annak ellenére, hogy a legutóbbi változat kétségkívül sok kritikát figyelembe vett. Jelzés értékû, hogy az orvosi kamara az elsô nyilatkozataiban az újabb változatot is elfogadhatatlannak tartotta, mert a profitorientált szereplôk bevonását elvi okokból ellenzi. Úgyszintén figyelemre méltó annak a politikusnak a nyilatkozata is, aki a televízió egyik mûsorában úgy fogalmazott, hogy a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciójának egészségpolitikusai „egy emberként” vannak a tervezet bevezetése ellen. Az egészségügy reformjának szükséges lépéseirôl tehát továbbra is megoszlanak az álláspontok. Miközben általános a vélemény, hogy az egészségügy átszervezése során még semmi lényeges nem történt, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nyolcvanas évek végén döntés született az egységes társadalombiztosítási modell hazai hagyományoknak megfelelô helyreáállításáról és a kilencvenes évek elsô felében megvalósult az egészségügyi ellátások teljesítmény szerinti finanszírozása is. Sokan vannak, akik nem a jelenlegi tulajdonosi viszonyokban látják a bajok fô forrását és az egyéni érdekeltség megteremtését is csak módjával támogatják. Hiszen a társadalombiztosítás intézményei valamennyi országban többnyire közösségi tulajdonban vannak. Sokan egyetértenek viszont abban, hogy a sok éve folyó forráskivonás megszüntetését és a reális finanszírozás megteremtését semmilyen racionalizálás nem teheti feleslegessé. A súlyos finanszírozási gondokat ugyanis a rendszeresen megfogalmazott reformtervek önmagukban nem fogják megoldani.

Hankó Zoltán

Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2004.

A hagyományoknak megfelelôen a MOSZ idén is megrendezi szokásos októberi kongresszusát Siófokon, a Hotel Ezüstpart Konferencia- és Szálloda Központban. A torlódó feladatok miatt az eredetileg tervezettôl eltérôen a kongresszus már csütörtökön délelôtt megkezdôdik.

„A magyar gyógyszerész Európa polgár” Október 7. csütörtök 10.00 – 12.30

Október 9. szombat

Emeleti elôadóterem Gyógyszerészi Gondozás „Labordiagnosztikai ismeretek I.” akkreditált MOSZ továbbképzô program

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 16.00

„Labordiagnosztikai ismeretek II.”

16.00 – 16.30

„A megfázás háttere és kezelési módjai” Up to date percek a gondozásról

Október 8. péntek

Emeleti elôadóterem Szakmapolitikai Nap 09.30 – 12.30

Plenáris elôadások a Szegedi Tudományegyetem, a Miniszterelnöki Hivatal, az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Tisztifôorvosi Hivatal és az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetôinek részvételével

13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 17.30

Fórum a parlamenti pártok egészségpolitikusai és a szakmai szervezetek részvételével

Emeleti elôadóterem Gyógyszerészi praxis

Fogadás a kongresszus résztvevôi számára Novartis est

09.00 –

Megnyitó

09.30 – 12.30

Hazai tapasztalatok a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, a Semmelweis Egyetem, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Kórházszövetség elôadóinak prezentációjában

Október 10. vasárnap Emeleti elôadóterem Gazdasági-, jogi-, szakmapolitikai kérdések 09.00 – 12.30

A gyógyszerellátás, a piaci, a gazdasági, a szakma- és társadalompolitikai szakterületek elôadóinak tolmácsolásában

12.30 –

A kongresszus zárása

Menedzserprogram: A gyógyszerforgalmazás arányváltozásai (Novartis) 13.00 – 14.00

Ebéd

14.00 – 16.30

Nemzetközi tapasztalatok a FIP és az EuroPharm Fórum reprezentánsainak tolmácsolásában

17.00 –

MOSZ 2004. évi közgyûlése

09.30 – 12.30

MOSZ Ifjúsági Fórum

14.00 – 16.50

Cégelôadások

14.00 – 16.00

Könyvelôk Klubja

Földszint elôadóterem

Emeleti különterem Patika Magazin est GM + Melinda est Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám 15

Csejtei Mariann a MOSZ alelnöke 1953. április 6-án születtem Endrôdön. Debrecenben érettségiztem, Budapesten 1976-ban szereztem meg a gyógyszerészi diplomámat a Semmelweis Orvos-

tudományi Egyetemen. Családi hagyományokat követtem mind a kar, mind az egyetem megválasztásával, hiszen édesapám 1926-ban, nagybátyám 1931-ben, nôvérem 1972-ben végzett ugyanitt. Fiam, Deák Péter tavaly kapott diplomát – ô már Debrecenben.

minôségbiztosítási osztályán vállaltam munkát – mikrobiológiai területen. A patikai munka szeretete, a családi tradíciók követése azonban motivált abban, hogy amint lehetôvé vált, 1992 februárjában, Debrecenben magángyógyszertárat nyitottam.

Egyetemi éveim során az analitikai kémia érdekelt leginkább, s a diploma megszerzése után is ezen a területen szerettem volna tovább dolgozni. Azonban az államvizsgás gyakorlatot Budapest egyik legszebb mûemlék gyógyszertárában, a mai Hercegprímás utcai Zrínyi Patikában töltöttem, ahol az oktató gyógyszertár sajátos hangulata megfogott, és dr. Cserveny Antalné, kiváló oktatóm hatására eredeti elképzelésemet módosítva végzés után itt helyezkedtem el, s egy rövid idôszak kivételével mindvégig közforgalmú gyógyszertárban dolgoztam.

Szakgyógyszerészi képesítést 1983 novemberében gyógyszerügyi szervezés és ellátási szakon szereztem. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1994-ben, megkezdôdött gyógyszerügyi szakközgazdász képzés elsô évfolyamával, 1996-ban végeztem.

1982-ben hazaköltöztem Debrecenbe, ahol elôször a Kígyó gyógyszertárban beosztott gyógyszerészként, majd az újonnan épülô Tócóskerti Gyógyszertárban gyógyszertárvezetôként dolgoztam. 1987-ben a BIOGAL gyógyszergyár

1995 júniusától 2001 januárjáig az MGYK Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke voltam. Aktívan részt vettem a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyek szervezésében és lebonyolításában. Megalakulása óta tagja vagyok a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének, 1995-tôl alelnöki tisztséget töltök be. MOSZ alelnökként elsôdleges feladatom a továbbképzések, rendezvények koordinálása. 2004 januárjától a MOSZ Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke vagyok.

Szeretem a munkámat jól és becsületesen végezni Beszélgetés Csejtei Mariannal a Szövetség alelnökével – Mikor és miért lettél a MOSZ tagja? Hívott-e valaki vagy magad döntöttél róla? – 1991. novemberben Kecskeméten, a MOSZ alakuló konferenciáján már jelen voltam, mert tudtam, hogy rövidesen magánpatikát fogok nyitni. Mivel 1987 és 1991 között fejlesztô mikrobiológusként dolgoztam a BIOGAL gyógyszergyárban, szükségét éreztem, hogy a magánpatika nyitása elôtt szerezzek némi közforgalmú gyakorlatot, ezért akkor egy újonnan létesült magángyógyszertárban dolgoztam. Ennek ellenére kevés volt a vállalkozás beindításához szükséges ismeretem és tapasztalatom, ezért volt nagyon hasznos a részvételem az elsô konferencián. A kezdetektôl tehát a MOSZ-nak a tagja vagyok. – Ott és akkor a MOSZ-os „gondolat” ragadott meg vagy a MOSZ programja, remélt teljesítménye? 16 Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám

– A kecskeméti találkozó hangulata nagyszerû volt. Önzetlen segítségnyújtást tapasztaltam, az összetartozás, a tenni akarás és a cselekvés összhangja volt jellemzô. – Miért vállalsz „közösségi” feladatot egy egyre inkább befelé forduló gyógyszerészetben? – Szeretek tevôlegesen részt venni az életem alakításában, melyhez a munkám szorosan hozzátartozik. A munkámat szeretem jól és becsületesen végezni és szeretnék a patika becsületesen szerzett jövedelmébôl jól megélni. Azt gondolom, erre nem elég csak vágyni, ezt akarni és ezért tenni is kell, kinek-kinek adottságai és tehetsége szerint. – Több ciklus óta a MOSZ egyik alelnökeként tevékenykedsz. Mi a feladatköröd a MOSZ-ban?

– Elsôdleges feladatom a rendezvények szervezése és koordinálása. A Gyógyszerészetért életmû díj kuratóriumának elnöke, az Év Patikája pályázat kuratóriumának tagja voltam az elsô ciklusban. Szívesen vállalok új feladatokat, szeretek valami újat beindítani, megszervezni. Évek óta én vezetem a közgyûléseket, a MOSZ iroda munkájának irányítása, a szervezeti formából eredô adminisztratív kötelezettségek teljesítése, egyes operatív teendôk ellátása is a munkámhoz tartozik. – Volt idôszak, amikor a MOSZ-ban és az MGYK-ban is egyidejûleg vállaltál meghatározó feladatot. Össze tudtad-e egyeztetni a kétféle funkciót? – Igen, és ennyi év elmúltával is azt gondolom, hogy ez összeegyeztethetô. Számomra nagyon fontos, hogy megbízatást, közfeladatot csak addig vállalok, amíg azt

a saját elvárásaimnak is megfelelôen, úgy tudom ellátni, hogy minden nap nyugodtan nézzek a tükörbe. Nem fogadtam volna el a felkérést, ha bármi összeférhetetlent látok benne.

csak nem találtak rá okot, most köszönik az önzetlen munkámat, de már nem lep meg, ha fordul a szél és ha éppen „nem szeretjük egymást”, megint nem köszönnek az utcán és nem ismernek meg a rendezvényeken.

– A „négyek” kamarai botrányával lényegében egy idôben mondtál le a HajdúBihar megyei MGYK elnökségrôl. Miért?

– Milyen együttmûködést tartanál jónak a MOSZ és az MGYK között helyileg és országosan?

– Valahová tartoztam és tartozom most is. Engem Hajdú-Bihar megye gyógyszerészei annak tudatában választottak kamarai elnökükké, hogy már akkor is alelnöke voltam a MOSZ-nak. Azt gondolom, a megye gyógyszerészei számára hasznosan végeztem munkámat. 2000 májusától olyan a kamara akkori országos elnöksége által gerjesztett és támogatott ellenséges légkör vett körül, ami a további konstruktív munkát lehetetlenné tette.

– Mindkét szervezetnek megvan a maga helye, feladata. A MOSZ nem riválisa a Kamarának, a két szervezetnek nem azonos a „mûködési területe”. Az össz-gyógyszerészi érdekeket képviselô köztestületi kamara akkor látná el megfelelôen a feladatát országosan és megyei szinten egyaránt, ha a rétegérdekeket képviselô szervezetek mûködését támogatná és koordinálná. A személyi jogos gyógyszerészek érdekképviseletére a MOSZ hivatott. Ezért a személyi jogosokat érintô ügyekben hagyni kell tárgyalni, nyilatkozni. A Kamara viszont össz-gyógyszerészi érdekeket testesít meg, az esetleges érdekellentéteket neki kellene feltárni és egyeztetni a szakmán belül. A jelenlegi gyakorlat sajnos mást mutat. Az örökös ellenségeskedésnek értelme nincs, az eredményét mindannyian megszenvedjük.

– Van-e most kapcsolatod az MGYK megyei szervezetével? – Tavaly augusztusban és most márciusban, tehát amikor nagy volt a gond és ilyenkor „kötelezôen” szereti egymást az MGYK és a MOSZ, a kapcsolatunk mintaszerû volt. Mindazok, akik 2001-ben etikai bizottság elé szerettek volna állítani,

– Mit vársz a MOSZ-tól? – Ôszintén remélem, hogy még képes viszszafordítani azt a rossz folyamatot, mely – ha nem teszünk sürgôsen ellene – a családi vállalkozásként mûködtetett magángyógyszertárak fokozatos ellehetetlenüléséhez vezet. A mindennapok munkájához pedig várom a Kecskeméten, 1991-ben megkezdettek folytatását. – Mit tehetsz annak érdekében, hogy az elvárásaid megvalósulhassanak? – Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy sikerült létrehozni a MOSZ megyei szervezeteit. Meggyôzôdésem, hogy ennek következtében alapvetôen meg fog változni a MOSZ tagság és az elnökség kapcsolata. Szeretném, ha lényegesen több segítséget tudnánk nyújtani tagjainknak a patikai és a vállalkozói munkához. Fontosnak tartom ezen „szolgáltatói” tevékenység megjelenését is a Szövetség feladatai között. Szerencsés ember vagyok, hiszen olyan kollégákkal dolgozom együtt, akik támogatják az ötleteimet és akiknek a segítségével megvalósíthatom az elképzeléseimet.

Felhívás A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége a gyógyszerészi gondozás témakörében Hévízen a Hotel Panorámában, 2004. november 19-21. között „Mozgásszervi megbetegedések” címmel akkreditált továbbképzést tart.

A témához jól illeszkedô, kellemes környezetben megrendezésre kerülô továbbképzésre ezúton invitálunk a téma iránt érdeklôdô minden kedves kollégát.

A felhívást és a jelentkezési lapot várhatóan szeptember-október folyamán küldjük ki. Kérjük figyelje postáját, vagy érdeklôdjön az ismert elérhetôségeken a MOSZ irodán, vagy a szervezô G -Management Rt.-nél.


Folytatni kell a MOSZ szervezeti megújítását Csaknem egy évvel ezelôtt, a siófoki kongresszus után fogalmazódott meg az a célkitûzés, hogy a MOSZ szervezeti struktúráját át kell alakítani. A dinamikusan változó, sokszor forrongó, nem ritkán kaotikus állapotok kezelésére képes szervezetet kell felépíteni. A szervezômunka eredményeképpen március végére befejezôdött a megyei szervezetek kialakítása. Ez a folyamat az újonnan választott elnökök április 2.-i, pátyi választmányi ülésén érte el csúcspontját. Ezen a választmányi ülésen született meg a megyei elnökök közremûködésével a MOSZ Országos Választmányának határozata, amelyben felszólította a kamara elnökségét, hogy cselekedjen végre, a gyógyszerészek érdekében határozottan lépjen fel a kormány liberalizációs elképzelései ellen. A frissen felálló megyei szervezetek élére választott elnökök kiváló munkáját dicsérte, hogy a kamara megyei elnökeivel szorosan együttmûködve, közös határozatok kiadásával, aktivizálták a gyógyszerész társadalmat. A kormánnyal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan, felkészültünk a tiltakozás radikális formájára is. Ennek eredményeképpen kaptunk ígéretet arra, hogy lekerül a napirendrôl a liberalizáció, s a tár-

gyalásokba bevonják a gyógyszerész szervezeteket is. (Legalábbis egy rövid hetecskére.) Ennek a tavaszi idôszaknak az eredményei igazolni látszottak, hogy a konstruktív mûködés irányába kezdtük átalakítani a MOSZ szervezetét. Több megye elnöke igen aktív munkát végzett. Elég csak Somogy, Vas, Gyôr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Békés megye elnökeinek kimagasló szervezô munkáját említeni az adott idôszakban. A demonstráció lefújása után azonban mintha elaludtunk volna. Az elôzô idôszak remek aktivitása kissé lanyhult. A történések azonban azt mutatják, hogy mindenféle kormányzati ígéret ellenére a liberalizáció fenyegetô viharfelhôi nem hogy elvonultak volna, hanem egyre inkább sûrûsödnek a fejünk felett. A MOSZ országos elnökségének kis csoportja természetesen most is aktívan dolgozott, lobbizott. Azonban a tavaszi idôszakhoz hasonlóan, most megyei szinten nem voltunk kellôen szervezettek, aktívak. Bár a történésekhez igazodóan kellô gyakorisággal megtartott választmányi üléseken a részvétel megfelelô volt, de a megyei tagság tájékoztatása, aktivizálása a tavaszi idôszakhoz képest elmaradt.

Sass Pál Heves megyei elnök 1989-1995 között a Budapesti Mûszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerzett vegyész- illetve biológusmérnöki diplomát. Ezzel párhuzamosan, 1992-1997 között végzett a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. 1993-94-ben a Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete (IAESTE Hungary) Nemzeti Bizottságának elnöke volt. 1997-tôl a családjuk vállalkozásában mûködtetett gyógyszertárban dolgozik, négy Eger melletti településen.


Ahhoz, hogy a jelen helyzetben bármilyen eredményt elérjünk, széles körben össze kell fogni. A tagsággal közösen kialakított összehangolt stratégiát kell kidolgozni. A kormányzatnak be kell mutatnunk az általunk elképzelt, kimunkált jövôképet, hogy ne mindig csak az események után kullogjunk. Ki kell dolgozni, meg kell valósítani a MOSZ szolgáltató tevékenységét. Erre kiindulásként kiváló lehetôséget biztosít a szervezet megújult honlapja. A magyar gyógyszerészet egyetlen esélye az összefogás. Ha nem tudunk konstruktívan összefogni, akár a beszerzéseink területén, akár a gyógyszertár mûködtetésben vagy az általunk nyújtandó szolgáltatásokkal kapcsolatban, akkor a „multik” végérvényesen láncra fûznek minket. Folytatnunk kell tehát a MOSZ szervezet megújításának tavasszal megkezdett irányvonalát. Le kell fektetni a mûködési szervezeti szabályzatot. Meg kell határozni az elkövetkezô idôszak stratégiáját, ki kell jelölni az egyes feladatokért felelôs személyeket, határidôket. Ezeknek a feladatoknak a megoldására, illetve a továbblépésre, a szervezet mûködésével kapcsolatos elképzelések megvitatására kiváló alkalmat kínál az ôszi siófoki gyógyszerész kongresszus, ahol reményeim szerint a pátyihoz hasonlóan eredményes, konstruktív választmányi ülést tartunk. Ezúton is kérek minden gyógyszerész kollégát, hogy ötleteivel, elképzeléseivel, probléma felvetéseivel, aktívan segítse a megyei elnökök tevékenységét. Hisz együtt sokkal erôsebbek leszünk. Remélem, ezt az erôt a siófoki gyógyszerész kongresszuson nagy létszámunkkal is demonstrálni fogjuk.

Dr. Schlégelné Békefi Csilla

Nôs, pici lánya alig múlt egy éves. Hobbiszerû tájfutó és aikidozik. Meglátása szerint a gyógyszertár-tulajdonosok zöme nem érti (vagy nem akarja megérteni), hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, elôbb-utóbb csak alkalmazott lesz a saját patikájában. Ezt csak úgy lehet megakadályozni, ha a kollégák összefognak. Mivel az ország gyógyszerkiskereskedelme párezer gyógyszerész kezében van, hatékonyan fel tudnának lépni, ha egységesek és nem érdektelenek lennének. Elszomorítónak tartja, hogy Heves megyében a megyei MOSZ gyûlésen mindössze négy kolléga vett részt. Ez ellen az érdektelenség ellen szeretne tenni a jövôben, elsôsorban megyei szinten.

Potocsny Mária budapesti elnök

szertárban kezdte. A gyakorlati munka ismeretanyagának elsajátítását a régi nagy gyógyszerész generáció segítette, akik a gyógyszertárak államosítása után, mint beosztott gyógyszerészek dolgoztak a gyógyszertári központnál. Szakmai elkötelezettségük, a betegek iránti szeretetük, szorgalmuk és oktatásuk egész életében elkíséri ôt a szakmában. 1975-ben kórházi gyógyszerész lett, ahol nagyon sok új ismeretet szerzett. Ebben az idôszakban új kórházi gyógyszertárak épültek és elindult a klinikai gyógyszerészi tevékenység is a kórházi területen. Sok továbbképzésen kellett részt venni, amely azonban nem helyettesítette az önképzést, amire azért volt szüksége, hogy a klinikai területen szakmai partnere lehessen az orvos kollégáknak. Klinikai gyógyszerészi tevékenységet is folytatott. Ebben az idôben részt vett az MGYT kórházi szervezetének vezetôségi munkájában.

1967-ben végzett Budapesten a SOTE Gyógyszerésztudományi Karán. Szakmai munkáját ugyanitt közforgalmú gyógy-

Dr. Kerényiné Hajdú Erzsébet Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei elnök

Az MGYK alapító tagja és két választási cikluson keresztül elnökségi tag. Munká-

1956. március 7-én született Tiszaeszláron. 1980-ban a SZOTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett, majd 1985ben szakvizsgázott. Nyíregyházán kezdett dolgozni, majd a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Gyógyszertári Központba került. 1990-ben vállalati személyzeti-munkaügyi szakközgazdász diplomát, majd 2003-ban a Budapesti Gazdasági Fôiskola levelezô tagozatán pénzügy-vállalkozási szakértô diplomát szerzett. Az 1991-ben Napkor községben, majd 1994-ben Nyíregyházán nyitott anya- és fiókgyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze. A MOSZ-nak 1991 óta tagja. Férje orvos, fiai: Norman egyetemista, Edmond gimnazista.

Dr. Fülöp Gyula Vas megyei elnök

magángyógyszertárat alapított. Jelenleg is ennek az Isis gyógyszertárnak a személyi jogos gyógyszerésze, melyet gyógyszerész feleségével együtt mûködtet.

1974-ben Szegeden kapott gyógyszerész diplomát. 1976-ig változó munkahelyû gyógyszertárvezetô Hajdú-Bihar megyében, majd Vas megyében, Szentgotthárdon 1989-ig gyógyszertár-vezetôként dolgozik. Szombathelyen a Vas Megyei Gyógyszertári Központ fôgyógyszerésze lett, majd 1994-ben jogelôd nélküli

A MOSZ-nak 1994. óta tagja, a Kamarában 1998-ig megyei elnöki tisztséget töltött be. Gyógyszer-technológiából doktorált, valamint gyógyszerellátási és szervezési, illetve gyógyszer-hatástani szakvizsgával rendelkezik.

jával szerette volna segíteni az átalakulás biztonságos gazdasági körülményeinek törvényi feltételeit, törekvéseit azonban a lehetôségek korlátozták. 1992-ben jogelôd nélküli gyógyszertárat alapított Budapesten, St. Kozma Gyógyszertár néven. 1992-tôl tagja a MOSZ-nak is, mivel a vállalkozó gyógyszerészeket összefogó hatékony szervezet mûködésére feltétlenül szükség van. Megtiszteltetéssel vette megválasztását a MOSZ fôvárosi szervezetének vezetésére és a fôvárosban mûködô gyógyszerészekkel aktív kapcsolat kiépítésére. Reméli, hogy ez a kollégák segítségével sikerülni fog. Meggyôzôdése, hogy hatékony összefogásra, érdekvédelemre, középtávú tervekre van szükség a szakmánk és a betegek érdekében. Szeretne helyi szakmai fórumokat létrehozni és a kapcsolatok építését segíteni – politika mentesen – minden törvényhozó szervezettel. Ehhez kéri fôvárosi kollégái szíves segítségét.

Károlyi Sándorné Somogy megyei elnök Budapesten született 1942-ben. Középfokú tanulmányait Dombóváron végezte, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán 1965-ben kapta meg diplomáját. 1964-tôl Dombóváron dolgozott beosztott gyógyszerészként, majd változó munkahelyû gyógyszertárvezetôként. 1973-tól Kaposváron folytatta hivatását beosztott gyógyszerészként, majd 1978-tól a Somogy Megyei Gyógyszertári Központba a gyógyszer-gazdálkodási osztályra került szakelôadónak, majd ov. helyettesnek.. 1993-tól Kaposváron gyógyszertárvezetôként, majd az 1997-ben lehetôvé vált privatizáció után személyi jogos gyógyszerészként mûködteti a Megváltó Gyógyszertárat. 1970-ben gyógyszerismertetô tanfolyamot végzett, majd 1975-ben az OTKI által gyógyszerészek részére szervezett módszertani tanfolyam elvégzése után a központ által szervezett asszisztens tanfolyam hallgatóinak hatástani képzésében vett részt. 1972-ben gyógyszerügyi szervezésbôl, 1983-ban hatástanból szakvizsgázott. Az MGYK Somogy Megyei Szervezeténél gazdasági felelôs volt 2002-ig. Munkájáért a Tantus Amor Operis Pharmacia elismerésben részesült.


Magyarázat a 44/2004. (IV.28.) ESZCSM rendelethez, a gyógyszerész és a jogász olvasatában A MOSZ felkérése alapján az eredetileg 2004. augusztus 1. napján, de részben 2004. június hó 1. napján hatályba léptetni tervezett 44/2004. (IV.28) ESZCSM rendeletet (a továbbiakban: új rendelet) értelmeztük a változások szempontjából, különös tekintettel ezen rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát vesztô 3/1995. (II.8.) NM. rendeletben (a továbbiakban: régi rendelet) foglaltakra. Az elsô kérdés, melyet az új jogszabály felvet, hogy a vény közlemény volta elegendô indok-e arra, hogy a gyógyszertár valamennyi vényt visszatartsa, vagy ez a továbbiakban sem kötelezô? Netán csak azokat tartsa vissza, amelyekre gyógyszert expediált és adja vissza, amelyekre nem tudott gyógyszert adni? Az Európai Unióhoz való csatlakozással megváltozott azon gyógyszerek köre, amelyeket egyedi gyógyszerimport útján lehet beszerezni, és egyúttal bôvült azoknak a köre, akik kezdeményezhetnek ilyen beszerzést. Van lehetôség elôzetes fekvôbeteg-gyógyintézeti ellátás nélkül is megindítani az eljárást. A kiadhatóság szabályozása az eddig használt listák közül a vényre kiadható gyógyszerekre vonatkozó részt újszerûen építi fel. Bevezeti több csoporttal a kétpéldányos vényre kiadható gyógyszereket (KP, H, Ú) és a korlátozott érvényû orvosi vényre kiadható készítményeket (J, Sz, I ). Nem intézkedik azonban arról, hogy a gyógyszertárban mire szolgál a vény egyik vagy másik példánya. Ezt bizonynyal más jogszabályokból lehet majd megtudni. Nem világos, hogy megrendelôlapon a H és Ú csoportba tartozó gyógyszereket nem lehet rendelni, vagy lehet, de kétpéldányos megrendeléssel? Az elôzô rendelkezésektôl eltérôen a vény írásának módját nem szabályozták, „mindössze” az a fontos, hogy jól olvasható legyen!!! Tehát elfogadható számítógéppel, bélyegzôvel stb.. Újabb feltételeket vezet be az új jogszabály a törzskönyvezett gyógyszerkészítményeknek magisztrális készítmény részeként való felhasználására! Meg kell gyôzôdni arról, hogy a hatóanyag stabil marad és nincs inkompatibilitás! Nem elegendô indok a felhasználásra, ha az alapanyag másként


nem áll rendelkezésre! Az elôírt feltételek meglétének megállapítására az OGYI módszertani levelet ad ki. A magisztrális gyógyszerekre vonatkozóan a kiadhatóság nehezen értelmezhetô, tekintettel arra, hogy a járóbeteg-ellátás keretében rendelhetô gyógyszereket az 1. sz melléklet sorolja fel, ezek között azonban magisztrális gyógyszer nincsen. Bizonyára várhatunk hibaigazítást. Szót érdemel még, hogy a gyógyszeranyagok gyógyszerek és veszélyes illetve ellenôrzött anyagok is lehetnek. Gondosan mérlegelni szükséges, hogy mikor melyik minôségben történik a kiadás, mert a címkézést és a kiadással kapcsolatos adminisztrációt annak megfelelôen kell elkészíteni! Az új rendelet egyik jelentôs változása már az 1.§-ban megvan, mely szerint az orvosi rendelvény a gyógyszert rendelô orvos közleménye a gyógyszert kiadó vagy elkészítô gyógyszerész, külön jogszabályban meghatározott esetben gyógyszerkiadó szakasszisztens számára. Orvosi rendelvénynek minôsül az orvosi vény és a megrendelô lap. A vényen több adat kerül feltüntetésre, azonban van olyan eset, amikor ezek feltüntetésétôl el lehet tekinteni az új jogszabály szerint. Ez esetben azonban felmerül a kérdés, hogy bármilyen papírt vénynek kell-e tekinteni a sürgôs szükség esetén? Az új jogszabály 7. §. (11) bekezdése ugyanis azt mondja, hogy „sürgôs szükség esetén – egyes jogszabályban meghatározott gyógyszerek kivételével – el lehet tekinteni a vényûrlap és az orvosi bélyegzô használatától. Ilyen esetben az orvos a rendelvényen olvashatóan feltünteti nevét és lakcímét, elérhetôségét, valamint a sürgôsségre utaló „statim“ vagy „cito“ vagy „periculum in mora“ jelzést. Nem határozza viszont meg az elérhetôség fogalmát, hiszen amennyiben a jogalkotó telefonszámra gondolt, nem oldotta meg azt a kérdést, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a telefonon nem érhetô el a papír kiállítója és a beteg pedig olyan állapotban van, amely a sürgôs szükség körébe tartozik. Talán a sürgôsségi betegellátás intézményesített formáját kellene ebben az esetben alkalmazni, mert nem ellenôrizhetô a papír valódisága. További problémát jelenthet a jogász szemében az új jogszabály 13. §. (2) bekezdésében foglalt alábbi rendelkezés is:

„Ha az orvos a vényen a beteg lakcímét, a születési idejét vagy a rendelés keltét elmulasztotta feltüntetni, a gyógyszerész a vényt átadó személytôl megkérdezi a hiányzó adatokat, azokat a vényre rávezeti és aláírásával megerôsíti.” Ez megint egy olyan átgondolatlan szabályozás, amelynek a végrehajtása során problémák lehetnek. Kérdés, hogy abban az esetben ugyanis, ha a vényt átadó személy nem ismeri a beteg fenti adatait, meg lehet-e, vagy meg kell-e tagadni a gyógyszer kiadását. A beteg érdeke pedig az, hogy mielôbb a gyógyszerhez jusson és ez az érdeke mindenképpen erôsebbnek tekintendô, mint egy adminisztratív hiányosság miatti gyógyszer kiadás megtagadása. Arról nem is beszélve, hogy mi a teendô akkor, ha a megkérdezett személy nem valós adatokat közöl. A probléma csak úgy kezelhetô, ha a vényt kiállító kötelezôen feltünteti az adatokat, azok nem maradhatnak le a vényrôl. Ha lemaradnak, a vény nem felel meg a jogszabályi elôírásoknak, de a mulasztás következményeit a vényt kiállítónak kell viselnie. Ezt valósítja meg egyébként az új jogszabály 13. §. (3) bekezdésének rendelkezése is. Fontos megjegyezni – mert korábban nagy felháborodást váltott ki az ezzel kapcsolatos szabályozás –, hogy a gyógyszerész a gyógyszert kiváltó személy kérésére, a rendelet rendelkezései alapján, vény nélkül is kiadható tabletta, filmtabletta, drazsé, kapszula, kúp, valamint egyenként csomagolt por és granulátum gyógyszerformában forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítménybôl – ha a gyógyszer eredeti csomagolásának megbontása a gyógyszer eltarthatóságát, minôségi jellemzôit nem befolyásolja – az eredeti csomagolásnál kisebb mennyiséget kiadhat. De kiadni nem köteles, az csupán lehetôség. Viszont köteles a rendelt mennyiségnek megfelelô gyógyszert kiadni – feltéve, hogy más tiltó szempontot nem kell érvényesíteni –, ha az orvos valamely injekciós, depot injekciós készítménybôl a gyári csomagolás(ok)tól eltérô mennyiséget rendelt. Továbbra sem kezeli a jogszabályalkotó azt a kérdést, hogy kinek a költségére teljesíti a gyógyszerész a 21. §. (3) bekezdésében foglaltakat, nevezetesen, hogy a gyógyszerkészítmény eredeti csomagolásának címkeszövegén szereplô adatokat a kiadott gyógyszer külsô csomagolásán feltünteti és a betegtájékoztató, illetôleg a csomagolásban elhelyezett kísérôiratok OGYI által jóváhagyott szövegének másolatát a csomagolásban elhelyezi. Ez ugyanis olyan többlet költséget jelent, amit egyelôre senki sem térít meg a patikának.

Dr. Kokovay Katalin az ÁNTSZ HBm Intézete tiszti fôgyógyszerésze Dr. Borsy János ügyvéd Almási és Borsy Ügyvédi Iroda

Új rendelet – értelmezési problémák Úgy tûnik, a gyógyszerek rendelését és kiadását szabályozó új miniszteri rendelet sorsa a kevésbé szokványos utat járja be, holott a téma – a gyógyszerek rendelése és kiadása – a legnagyobb szakmai stabilitást, a legkörültekintôbb jogalkotási eljárást, a legkevesebb felesleges bizonytalanságot igényelné. Hiszen ez alapján rendel a betegeinek gyógyszert az orvos, ez alapján adja ki a gyógyszert a gyógyszerész, ez szabályozza a vényekkel kapcsolatos elôírásokat, ez írja elô a speciális eljárásokat. Az összes orvos és valamennyi gyógyszerész szakmai tevékenysége, munkahelyi közérzete, továbbá (és nem mellesleg!) sokmillió gyógyszerre szoruló beteg biztonsága és az egészségügyi ellátó rendszer szakszerû precízségébe vetett hite múlik azon, hogy megfelelô felkészülési idôvel, a félreérthetô értelmezési lehetôségeket kizárva, jó jogszabály lép-e hatályba, vagy a megjelenést, netán a hatályba lépést követôen is értelmezési vitáktól hangos a szakmai közélet, sôt – ami még rosszabb – a beteg elôtt válik tanácstalanná a gyógyszerrendelô orvos vagy az expediáló gyógyszerész. Nos, úgy tûnik, a megfelelô felkészülési idô ellenére sem sikerült egy kiérlelt jogszabályt alkotni és a szakmai elvárásoknak is eleget tenni. A jogszabály elôkészítése ugyan már évekkel ezelôtt megkezdôdött, az uniós csatlakozás elôtti napokban megjelent jogszabály rendelkezései azonban számos értelmezési problémát generáltak és bevezetésének elhalasztott idôpontja sem a bizalmat és a stabilitást szolgálja, a megjelenés elôtti korrekciókat nem is számítva. Kétségtelen tény, hogy a jogszabály alkotói megszívlelték azt a szakmai érdekvédelmi szervezetek részérôl érkezett felvetést, miszerint, ahol csak lehet, az eredeti jogszabályi struktúrát kell alkalmazni és az eddig hatályos megfogalmazásokat kell preferálni, hogy az ilyenkor szükségszerûen jelentkezô értelmezési problémák a lehetô legminimálisabb mértékben hátráltassák a gyógyítási folyamatot. Ugyanakkor a jogszabály bevezetésének elhalasztása és a Gyógyszertár tiszti fôgyógyszerész – jogász szerzôpárosának probléma érzékeny ismertetése is azt valószínûsíti, hogy az új rendelkezések alkalmazása a napi gyakorlatban számos olyan kérdést vethet még fel, amelyek megoldása közérdekû lehet. A csengetési díjjal kapcsolatos sajtópolémiák sem segítették elô a jogszabály zökkenômentes bevezetését. Éppen ezért a Gyógyszertár szerkesztôi kérik a gyógyszerész kollégákat, hogy az új jogszabály értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatos problémáikat és véleményüket juttassák el a MOSZ címére (Budapest, Huba utca 10. – 1134; telefon: 236-0974; e-mail: [email protected]). Ígérjük, hogy a megoldásoknak utána járunk és a közérdekû válaszokat a lap soron következô számaiban olvasóink számára is elérhetôvé tesszük.

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége

Missziós nyilatkozat A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezôdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticajának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elômozdítása érdekében. • Érdekérvényesítô tevékenységünket a nemzetközi szakmai folyamatokra is figyelemmel tényszerû adatokra, elemzésekre és következtetésekre támaszkodva, a gyógyszerészet stratégiai érdekeit szem elôtt tartva végezzük. • Kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítottunk ki és tartunk fenn a mindenkori állami-, szakmai irányítás vezetôivel, egészségügyi- és civil szervezetekkel egyaránt. • Filozófiánk homlokterébe tartozik a magángyógyszertárak mûködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. • Kiemelkedôen fontosnak tartjuk a gyógyszerpiac szereplôivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedôk szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozását, a harmonikus szakmai és gazdasági együttmûködést. • Tudatosan törekszünk a gyógyszerészi érdekek megfogalmazására, tagságunk tájékozottságának növelésére, felkészültségének javítására. • Célkitûzésünk a gyógyszertárak szakmai-, gazdasági-, jogi- érdekérvényesítésének és az egyéni érdekérvényesítésnek magas szintre való fejlesztése. • Törekszünk a gyógyszerészet társadalmi presztizse növelésére, a szakmai szolgáltatások színvonala emelésére. • Fontosnak tartjuk a betegek életminôsége javítását, a gyógyszerész gyógyszerterápiás tanácsadó szerepének növelését, a betegorientált gyógyszerészet elterjesztését. • Elôsegítjük a gyógyszerészeti szakterületek érdekérvényesítési gyakorlata harmonizációját, felvállalva a gyógyszertárak és azok mûködtetésével összefüggô kérdések képviseletét.

SZÖVETSÉG A MAGÁNGYÓGYSZERÉSZETÉRT

A szerkesztôk


A föladott labdát…

végzettségeik felsorolására, de nem felejtkeztem el a gyógyszerészeti tudomány tudományágak (MTA) szerinti elhelyezésérôl sem. Örömmel adtam tovább Görög Sándor akadémikus véleményét, mely szerint „a gyógyszerésztudományok sajátossága (…erôssége), hogy a fentiek (az MTA 13 osztálya) közül három nagy diszciplína, a kémia, az orvostudomány, és a biológia szintézisét valósítja meg saját céljai elérése érdekében”. Jó érzés volt a hatást felmérni!!! Részleteztem a munkafolyamatokat, a szervezettséget, szakmai és társadalmi megbízatásokat. Említést tettem a már mûködô „gyógyszerészi gondozásról”, a minôségirányítási rendszerünkrôl, az ISO tanúsítvány megszerzésérôl, gyógyszerkutatásról, terveinkrôl.

Egy magára valamit adó sportoló a jól föladott labdát igyekszik leütni, azaz oly módon megjátszani, hogy abból saját magának elônyt kovácsoljon, a játékot nézônek örömet szerezzen, és nem utolsó sorban az ellenfél elismerését is kivívja. Ha az ütô játékos ezt nem képes elérni, akkor igen nagy az esélye annak, hogy a meccset elveszíti. Egyéni sport esetében ez csupán a saját kudarca, de csapatjáték esetén már komoly gondot jelent a vereség, sôt tragikussá válhat. Ilyen földobott labda volt június 9-e, az I. Országos Patika Nap! (Végre!) A földobott labda „helyes” és sikeres továbbjátszására elmondom a mi példánkat. Egy kisvárosban élünk, s ezért az átlagnál jobban kell játszanunk, hogy sikeresen tudjuk befejezni a mérkôzést! A rövid felkészülési idô ellenére figyelemfelkeltô „Meghívót” készítettünk és elküldtük a város vezetôihez, az orvosokhoz, az iskolák igazgatóihoz, az egészségügyi bizottsághoz, a kollégákhoz, a plébániára, a plakátot kitettük a patika ajtajára. Június 9-én meglepôdve tapasztaltuk, hogy akinek elküldtük a meghívót, majdnem mindenki megjelent. 9 órakor megnyitottuk az I. Országos Patika Napot városunkban. „Missziós nyilatkozatunk” ismertetésével kezdtem patikánk bemutatását. Két alapelvét ismertetem:

„Dolgozni, csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes” (József Attila)

Célunk: „minden intézkedéssel a betegek jólétének biztosítása, vagy annak elérésében való segítségnyújtás”. Ezt követôen kitértem a helyiségek kapcsolati rendszerére, a dolgozók bemutatására, 22 Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám

A részletes ismertetés után a polgármester és az alpolgármester megköszönte a tájékoztatót, s EU-s emblémával díszített ajándékokkal lepett meg minket. Ezután a patika helyiségeinek bemutatására került sor. A kalauzolásban segített meghívott nyugdíjas kollégám is, aki a gimnáziumi tanárral érkezett diákoknak igyekezett szép képet festeni hivatásunkról (a tanár a pályaválasztás segítése céljából hozta el a diákjait). Közben vendégeink közül a plébános úr is megköszönte a meghívást, és elismerésének hangot adva, a további sikeres együttmûködés reményében – a betegek javának szem elôtt tartásával – eltávozott. A vendégeknek megmértük a vérnyomását, a BMI indexét, testzsírtömegét és három önként vállalkozónál a vércukorszintet is. Talán ez volt a nap egyik legnagyobb eredménye, hiszen kettônél magas értékeket kaptunk. Egyikük értéke 17,2 mmol/l, a másik éhomi érték 8.8 mmol/l volt. Felhívtuk figyelmüket a mielôbbi orvosi vizsgálat beütemezésére, ugyanis eddig nem tudtak betegségükrôl. A vendégek mellett a többi beteggel is tudtunk foglalkozni. 76 személy vérnyomását mértük meg, ahol szintén találtunk magas vérnyomással élô „beteget”, és mintegy 100 BMI indexet mértünk. Este kisorsoltunk egy vérnyomásmérôt azok között, akik vérnyomást mérettek és két ajándék órát az egyéb terméket vásárolók között. Patikánk esti zárásakor egy nagyon sikeres és örömteli napon jutottunk túl. Ezek után ismét visszakanyarodom egy kicsit a sporthoz, a csapatjátékhoz! Végre volt egy föladott labda – hogy jól, vagy nem kellôen elôkészítve, most ne elemezzük –, amit nekünk le kellett (volna?) ütnünk! Hogy miért? Erre már az elsô sorokban megadtam a választ. De vajon hányan ütöttük le a „labdát” az országban? Milyen volt a „labda” megjátszása? Mekkora „közönségsikert” aratott vele a játékos? Jó és szép játékunk kiváltott-e némi tiszteletet „ellenfelünkbôl”? Szerény véleményem az, hogy az országos „gyógyszerészválogatott” nem hozta lázba a „közönséget”. Nem sikerült olyan játékot mutatni, ami egyértelmûen magunk mellé állítaná az egész „szurkoló tábort”! Bár az

is igaz, hogy a helyi „kispályás” játékokkal sok helyen sikerült egy egységes, buzdító tábort kialakítani. És ez sem kevés! Tisztelt Kollégáim! Itt volt a nagy alkalom! Ezt kellett volna kihasználni! Be kellett volna mutatni mindenkinek a saját területén, hogy nem „kispályás” játékosok vagyunk! Hogy nem ijedünk meg az „ellenféltôl”, hogy a „ziccereket” abszolváljuk, hogy a „közönség” ovációval fogadja a jobb közérzetükért hozott nagyobb teljesítményt! Hogy a gyógyszerészellenes kampányokra ne harapjon rá a média! Hogy ne próbálhasson az „ellenfél” sporthoz nem illô eszközökhöz nyúlni, gyôzelme elérése céljából! Hogy ne merje csapatát laikus „outsider”-ek irányítására bízni, mert a közönség ért a sporthoz! Hisz köztudott, hogy szellemi és sport nagyhatalom vagyunk! (Míg ezt is tönkre nem teszik!) Ezt kell megérteni mindnyájunknak! Csak összhangban dolgozó, egységes csapattal lehet gyôzelmet aratni! Most erre van szükség!

Benkô Zsolt

MEGHÍVÓ Szeretettel várjuk Önt és családját, munkatársait a

BENKÔ PATIKA oktatótermében megrendezésre kerülô „Patika bemutatóra”, melyet az

I. ORSZÁGOS PATIKA NAP megnyitója alkalmából rendezünk 2004. június 9-én 9 órakor azzal a nem titkolt céllal, hogy minden hozzánk forduló elôtt világossá váljon a gyógyszertári munka sokoldalúsága. Bemutatjuk szépségét, nehézségeit, precizitását és az azt biztosító minôsítô rendszert, mely lehetôvé teszi, hogy gyógyszertárunkban – de a többi gyógyszertárban is – mindig a legmagasabb szintû ellátásban részesüljenek a hozzánk forduló betegek, illetve vásárlók. Kérjük, hogy jelenlétükkel tiszteljék meg e hivatás „felszentelt papjait”, a BENKÔ PATIKA dolgozóit. Tisztelettel:

Benkô Zsolt fôgyógyszerész

2004. június 9.: I. Országos Patika Nap

Június 9-én, egy szerdai napon rendezték „elsô nyilvános fellépésüket” a magyar patikák. Errôl azonban a gyógyszertárak többsége sajnos nem vett tudomást (remélem, a Galenus Kft. felmérése ezt megcáfolja). A kamarát dicséret illeti, egyrészt az elhatározásért, másrészt –hiányosságai ellenére – a szervezésért. Igazán nem rajta múlott. Hanem a körülményeken és rajtunk, patikusokon. A körülményeket mindenki ismeri. Bizonytalan gyógyszerpiaci helyzet, csúnya adokkapok a sajtóban, közelgô választások.

Nem éppen kedvezô környezet egy meghitt „beszélgetésre gyógyszerészével”. Ha már ez lett volna a X. Patika Nap, talán észre is vettek volna minket. De jobb késôn mint soha. A kongresszusok, szimpóziumok, em-

lékversenyek, továbbképzések, emlékülések mellett elfeledkeztünk azokról, akik eltartanak minket. A szervezésrôl A Kamara – nagyon helyesen – a lebonyolítást „kiszervezte”, így többé-kevésbé profi cég vehette kezébe a kampányt. A logo jól sikerült, de a „beszéljen gyógyszerészével” szlogen nem vall túl nagy kreativitásra. Jövôre a szlogenre akár pályázatot is ki lehetne írni a patikák körében. Ami a témaválasztást illeti, nem vagyok meggyôzôdve, hogy a merevedési zavarok és a tüdôrák leküzdését erre a napra kellett volna idôzíteni. De hát jól tudjuk, a szponzorok kívánságainak nehéz ellenállni… Alaptétel, hogy az emberek pozitív üzeneteket szívesebben hallgatnak, így a jövôben szerencsésebb lenne valamelyik kozmetikum-márkát, bébiápolási cikk gyártóját megnyerni szponzornak. Az OTH-nak sem kell mindent az orrára kötni. Ez a mi „bulink”! Még hogy engedélyt kaptunk vérnyomásmérésre? De hiszen ezt eddig is megtettük! Sôt! Népegészségprogramozni ott van a maradék 364 nap. Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám 23

Patika nap a patikákban Dr. Nikolics Károly professzor úr vetette fel elôször. Aztán másodszor, majd harmadszor is javasolta, a maga szívós, elkötelezett módján. Belsô hittel, meggyôzôdéssel, de senkire sem erôszakolva az elképzeléseit. Gyógyszerész napokat kellene szervezni – mondta –, amikor rádióban, tévében, újságokban mutatkozhat be a gyógyszerészet és a patikai laborba is bevihetjük az iskolás gyerekeket. Nemcsak mondta, írta is. Modellt dolgozott ki rá, külföldi példákkal is alátámasztotta a javaslatát. Kezdeményezése évekig visszhangtalan maradt, a javaslatát sokáig nem fogadták el. A MOSZ mozdult elsôként és a kilencvenes évek közepén kezdte el szervezni a „Gyógyszerész Napok”-at. Belsô meggyôzôdésbôl kezdeményezte és – a közakaratnak megfelelôen – a kamara bevonásával, a társszervezetekkel közösen akarta megvalósítani. Konkrét elképzelésekkel, kidolgozott programmal kezdte az általa javasolt egyeztetéseket.

A lakosság tájékoztatása a körülményekhez képest megfelelô volt. Ne felejtsük, mindeközben dúlt a választási kampány! Ami minket, gyógyszerészeket illet, már sokkal árnyaltabb a kép. Sokan nem ismerték fel ennek a napnak a jelentôségét. Mert mire is jó ez a nap? Akik „csináltak valamit” már tudják. Megdöbbentô volt tapasztalni a lakosság részérôl megnyilvánuló ôszinte érdeklôdést és szimpátiát. Többen sikeresen felhívták a helyi médiumok figyelmét az eseményre, így patikájuk publicitást kapott. Tény, hogy a Patika Napba invesztálni is kell. Hiszen képtelenség központilag annyi szóróanyagot, ajándéktárgyat legyártatni, amennyi szükséges. Aki ezeket a kiadásokat csak költségnek és nem befektetésnek tekinti az inkább hagyja is abba. Ügyes tervezéssel és gazdálkodással garantált a megtérülés. Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy saját, jól elôkészített patika napi programunkkal megkülönböztethetjük magunkat a többi patikától – félek kimondani – versenytársainktól. Hiszen minden patikának ilyenkor van igazán lehetôsége megmutatni egyedi arculatát, speciális képességeit. Természetesen elképzelhetô a továbbiakban egy, néhány patika által szervezett közös program is. A patika nap kiválóan alkalmas munkatársaink motiválására. Legjobb, már a szerve24 Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám

zés megkezdésekor bevonni ôket, sôt konkrét feladatot is kapjanak. Lelkesen fognak dolgozni, hiszen végre valami mást csinálnak. Érdemes lehet az éppen esedékes jutalmakat, prémiumot egy jól sikerült patika nap után idôzíteni. Remélhetôleg mostantól nem fog eltelni év patika nap nélkül. Errôl nem mondhatunk le, legyen bármilyen is az aktuális szakmapolitikai környezet. Hogy milyenre sikerül az csak rajtunk gyógyszerészeken múlik!

Horváth Csaba Állomás Patika Sopron [email protected]

A vége többeknek ismert, „félreértések szomorújátéka” következett. A MOSZ-t kiszorították a szervezésbôl, a kamara pedig éveken keresztül „Gyógyszerész Napok” elnevezéssel egy újabb gyógyszerész konferenciát kezdett el rendezni. Az eredetileg javasolt idôpontban, az eredetileg javasolt névvel, de teljesen félreértett tartalommal. Mondják, ha már minden lehetséges tévutat bejár az ember, a végén a helyesre is rátalál. A június eleji konferencia sorozatot szerény siker és mérsékelt érdeklôdés övezi. Egyike csupán a sok rendezvénynek. Lehet, hogy ennek köszönhetô, lehet hogy a belátásnak tudható be, de idén végre „a” Gyógyszerész Napok-ra is sor került. Még bizonytalan volt a tartalom, talán szégyenlôs volt a megjelenítés, sôt a szervezés is döcögött, de I. Patika Nap néven végre elindult a régi-új kezdeményezés. És ez most talán a tartalomnál, a megjelenítésnél és a szervezésnél is fontosabb. Nemrégen felvetôdött, hogy a patika nap szervezésekor a kezdeményezô iránti tiszteletnek méltó formát kellene biztosítani, de néhány egyeztetés után – ki tudja miért – ez a kezdeményezés is hamvába holt. Hasonlóképpen a Patika Nap elôtörténetéhez. Ezúttal jó lenne a helyes útra hamarabb rátalálni.

hz

Hírmorzsák Újabb aggályok gyógyszerügyben Alkotmányos aggályok miatt a módosított ártörvény kihirdetésének megfontolását kérik a gyógyszergyártók a köztársasági elnöktôl. Még a szerdai gyógyszerár-megállapodás elôtt és attól függetlenül fordult négy gyógyszergyártó egyesület levélben Mádl Ferenchez, mert szerintük a módosított törvény egyik passzusa sérti a jogbiztonság elvét. A törvény értelmében ugyanis a mindenkori egészségügyi miniszter kilenc hónapra befagyaszthatja a gyógyszerárakat, ha úgy gondolja, hogy veszélybe, átmeneti zavarba került, kerülhet a gyógyszerpiac, illetve annak egyensúlya. – Ez szinte bármikor lehetôséget ad a kormánynak, hogy beavatkozzon a piaci viszonyokba, az egyensúly megbomlása ugyanis bármikor kimondható, ha annak objektív mérôszámait nem határozzák meg – mondta Nagy Ákos, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. A gyógyszerár-befagyasztásról szóló vita nem befolyásolja a kormány és a gyártók megállapodását, amely szerint 2006-ig a jelenlegi patikaárak stabilak maradnak. Népszabadság, 2004. június 18.

Elérik-e a gyógyszerárak az uniós átlagot? Árleszorító törekvés Mivel a magyar gyógyszerek árát az olasz, spanyol és görög gyógyszerekéhez mérik, s azok egyelôre a legalacsonyabbak az Unióban, így lényegesen alacsonyabbak a fejlettebb országokénál. A kormány igyekszik ezt megtartani és ha lehet, csökkenteni a patikaszerek árát. S ugyan a határok megszûnésével a kivitel – mint más termékeknél is – benne van a pakliban, de a tb által támogatott szereket csak itthoni receptre válthatják ki a betegek, ugyanúgy, mint a külföldiek otthon. Ezért nem jelentôs a határon kívüli forgalom. A vény nélküli szerek árát – kivéve az áprilisi rendkívüli helyzetet – nem a kormány, hanem a piac szabályozza. Ezért, ha túlzottan emelnék azt a gyártók, az emberek nem fogják megvásárolni. Annál inkább, mert köztük több olyan hatóanyagú termék is van, amely vényköteles.” – nyilatkozta Veér András, a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója Világgazdaság, 2004. június 18. Gyógyszerkassza: kevés lehet a 12 milliárd forint A Fidesz szerint tûzoltó jellegû a gyógyszerár-megállapodás, kevés örömet és sok bizonytalanságot jelent majd – mondta Harrach Péter (Fidesz) volt szociális miniszter. A héten kötött megállapodásból az ellenzék sze-

rint az derül ki, hogy a kormánynak nincs hosszú távú elképzelése. Az MDF emellett attól tart, hogy kevés lesz a gyógyszerkassza idei túllépésének fedezetéül az általános tartalékból átcsoportosítani szánt 12 milliárd forint. Harrach azt is nehezményezte, hogy a megállapodásban rögzített gyógyszerárak magasabbak, mint amelyek az Orbán-kormány által aláírt egyezségben voltak. Blikk, 2004. június.19.

Szûkös az idô a patikai átállásra Jogi értelemben vákuum keletkezhet, ha július elseje elôtt technikailag nem sikerül megvalósítani a kormány és a gyógyszergyártók közötti megállapodásban foglaltakat. Az Alkotmánybíróság korábbi határozata június 30-tól hatályon kívül helyezte a gyógyszerárakat március végén befagyasztó kormányrendeletet, a mostani megegyezés értelmében azonban a patikai árak ennek ellenére nem emelkednek. A termelôi árak azonban igen, így a gyógyszertárak informatikai rendszereit ennek megfelelôen át kell állítani július 1-ig: a határidô azonban szûkösnek tûnik. Népszava, 2004. június 19. Drágul a gyógyszer, ha romlik a forint Megállapodott a kormány a gyógyszergyártókkal, s azt ígérik, hogy idén már nem emelkedik a gyógyszerek ára. Drágulásról legfeljebb akkor lehet szó, ha a forint anynyira meggyengül, hogy egy euróért 267 forintnál is többet kell fizetni. Mádl Ferenc államfônek ma kell eldöntenie, kér-e elôzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól az árak befagyasztását engedélyezô törvény ügyében. Blikk, 2004. június 21. Mádl aláírt, a gyártók AB-hez fordulnak Mádl Ferenc államfô aláírta azt a törvénymódosítást, amely lehetôvé teszi, hogy szükség esetén a kormány kilenc hónapra befagyassza a gyógyszerárakat. A gyógyszergyártók több szervezete az Alkotmánybírósághoz fordul. Az Alkotmánybíróság május végén az alaptörvénybe ütközônek nyilvánította a gyógyszerárak befagyasztásával kapcsolatos kormányrendeletet, mert a kabinet anélkül rendelkezett errôl, hogy az együttes törvényi feltételek fennálltak volna. Az Országgyûlés ezt követôen korrigált, és június 14-én ellenszavazat és tartózkodás nélkül módosító javaslatot fogadott el, amelynek alapján a kormány a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében legfeljebb kilenc hónapra befagyaszthatja egyes gyógyszerek árát. Népszabadság, 2004. június 22.

Halló! Gyógyszerárak A kórház-privatizáció körül keltett hisztériát lassan übereli a gyógyszerárakkal kapcso-

latos ôrület. Az ellenzék által hergelt orvosés gyógyszerészlobby csípôbôl vágja viszsza a kormány minden kezdeményezését, lassan már tényleg nem tudni, ki mit akar. A gyógyszergyártók egyre agresszívabban küszködnek, hogy minél több gyógyszert adhassanak el minél drágábban. Ennek érdekében nem átallják az államelnököt löködni az Alkotmánybírósághoz, ugyan, tenne már fel olyan kérdéseket, amire az a válasz, hogy aki olcsóbb gyógyszert akar a fogyasztókra tukmálni, az gaz alkotmánysértô. Egyre inkább az az érzésem, hogy sem az orvosoknak, sem a gyógyszergyártóknak nem az az elsôdleges érdekük, hogy én meggyógyuljak. Magyar Hírlap, 2004. június 22.

Zavaros helyzet a gyógyszerpiacon? Ellátási problémákkal küzd a gyógyszertárak egy része. Több patika jelezte: a nagykereskedôk csupán részben teljesítik követeléseiket és bizonyos készítményekbôl máris hiány van. A kormány és a gyógyszergyártók megállapodásának köszönhetôen a társadalombiztosítási támogatás alá esô patikaszerek termelôi ára júliustól 15 százalékkal emelkedik, a patikai ár különbözetét azonban a gyógyszerkasszából fizetik, így a betegek terhei nem nônek. Azok a nagykereskedôk azonban, akik most vásárolnak be a gyártóktól és a készítményeket júliusban értékesítik, 15 százalékos haszonra tehetnek szert. Ugyanez igaz a gyártókra is, júliusban már ôk is a megemelt árat kapják. Népszava, 2004. június 23. Vizsgálják a gyógyszerhiányt Vizsgálatot rendelt el az egészségügyi minisztérium, hogy kiderüljön: miért nem jutnak hozzá a betegek számos gyógyszerhez. A Fidesz a kormányfôt hibáztatja a kialakult helyzet miatt, az MSZP szerint az ellenzéki párt újabb zavarkeltô akcióba kezdett. Felvásárlási pánik van kialakulóban a gyógyszerpiacon – mondta Selmeczi Gabriella, a párt egészségpolitikusa. Szerinte a Fidesz-frakció minden segítséget megadott ahhoz, hogy a kormány csökkenteni tudja az orvosságok térítési díját, és úrrá legyen a káoszon. „Azon a káoszon, amelyet maga okozott, hiszen az idén már harmadik alkalommal borította fel a gyógyszerpiacot“. Magyar Nemzet, 2004. június 24. Eltûntek az orvosságok A medicinák eltûntek a patikákból. Többen a júliusi áremelés miatti bespájzolásra gyanakszanak. A versenyhivatal mától vizsgálódik az ügyben. Panaszkodnak a patikusok, mert orvosság híján nem tudják kiszolgálni a betegeket – mondta lapunknak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Eltûntek a gyógyszerek, a nagykereskedôk nem fogadják a megrendeléseiket. A Nagykereskedôk Országos Szövetségének elnöke azonban visszautasítja, hogy raktároznák a készleteket. Szabó Ferenc elmondta, hogy Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám 25

a nagykereskedôk múlt pénteken a szokásos megrendelés 2,5-3-szorosát szállították ki a patikáknak. A kamara elnöke szerint speciális esetekben az orvosok 2-3 hónapra elegendô orvosságot is felírhatnak a betegeknek. Ettôl függetlenül 10-15 százalékra teszi a felvásárlást, ami a nyugdíjfizetés és a nyaralások idején szokásos mérték. Világgazdaság, 2004. június 24.

Elfogadott terv a gyógyszerpiaci rendtartásról Elfogadta a kormány a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvény koncepcióját – tájékoztatta lapunkat Kökény Mihály. Az egészségügyi miniszter szerint a koncepcióhoz érkezô véleményeket július végéig összesítik, s egy hónapra rá elkészülhet a törvényjavaslat. Szerinte ezzel sikerülhet visszaszorítani a gyógyszerárakkal kapcsolatos háttéralkukat, s garantálni lehet a piaci szereplôk (gyártók, kereskedôk, betegek, finanszírozó) számára az átláthatóságot. A törvénnyel szabályozni kívánják a gyógyszerfelhasználást, a kereskedelmet, a reklámozást és promóciót, s a gyógyszerügy felügyeleti rendszerét. Világgazdaság, 2004. június 24. Hiánycikk lett a szívgyógyszer Dühöngô vásárlók, kétségbeesett betegek járják sorra a patikákat, fontos pirulákat keresnek. A patikusok szerint sohasem látott hiány van a gyógyszertárakban, mert a rendeléseknek csak a tíz-húsz százalékát kapják meg. Leggyorsabban a szív- és érrendszeri betegségek orvossága fogy. Egyelôre a tartalékokból ki tudják szolgálni a vevôk többségét, ha 1-2 héten belül nem változik a helyzet, az eddiginél sokkal nagyobb lehet a baj. Blikk, 2004. június 25. Összeomlik a gyógyszerpiac Az ürességtôl konganak a patikák országszerte. A júliusi áremelés miatt vannak, akik bespájzolásra gyanakszanak, de akadnak olyanok is, akik egész összeesküvéselméleteket sejtenek a háttérben. Életmentô gyógyszerek hiányoznak, a patikusok szerint napokon belül összeomolhat a teljes gyógyszerellátási rendszer. Vasárnapi Napi Ász, 2004. június 27. A kormány felelôs a gyógyszerhiányért? A Magyar Gyógyszerész Kamara visszautasítja Kökény Mihály egészségügyi miniszter tegnapi nyilatkozatát, amelyben a gyógyszerhiány miatti felelôsséget – részben legalábbis – a patikusokra próbálja hárítani. Álláspontjuk szerint a hiányt a kormány átgondolatlan, ellentmondó és jogszerûtlen intézkedései okozták, amelyek felborították a gyógyszerellátás utóbbi tíz évben kialakult és megbízható rendjét. Magyar Nemzet, 2004. június 30. Nincs súlyos gyógyszerhiány Minden patikában volt gyógyszer a magasabb termelôi árakra történô átállás nap26 Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám

ján. Ugyanakkor az akadozó nagykereskedôi gyógyszerszállítás következtében még vannak hiánycikkek – mondta az egészségügyi miniszter. Az új árak a betegeket továbbra sem érintik, mert csak a készítmények termelôi ára emelkedik. A tárcavezetô szerint nincs súlyos, a betegellátást veszélyeztetô gyógyszerhiány. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vizsgálata nem igazolta, hogy a múlt heti idôszakos gyógyszerhiány a patikusok és a nagykereskedôk összejátszásával magyarázható, mivel a patikaszerek értéke 15 százalékkal nôtt csütörtökön. Népszava, 2004. július 2.

Több száz patika a fennmaradásáért küzd Az elôzô félévben 20 körül volt azon patikák száma, amelyek csôdbe mentek, ám ez nem csupán a gyógyszerárak tavaszi hibernálásának, hanem a több mint másfél éve tartó labilis gyógyszerhelyzetnek az eredménye – mondta lapunknak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Emiatt fogadták tavaly örömmel az úgynevezett vénykezelési díj bevezetését, amely 1400 kisforgalmú patikának nyújtott segítséget; a támogatás összértéke egymilliárd forint volt. Ez a program az év elején a takarékossági intézkedések miatt megszûnt. Napi Gazdaság, 2004. július 6. Csôdközelben nyolcszáz patika? Csaknem 800 gyógyszertár került olyan bizonytalan gazdasági helyzetbe, amely akár csôdhöz is vezethet – állítja a Magyar Gyógyszerész Kamara. Szerintük a rendszerváltást követôen jól privatizált, stabil ágazatból folyamatosan kivonják a forrásokat: egyre kisebb fenntartási költségbôl kellene fedezni a bôvülô kiadásokat. Az egészségügyi tárca szerint nincs vészhelyzet, a betegek riogatása pedig szükségtelen. Az elmúlt idôszakban a gyógyszerpiacra jellemzô bizonytalanság miatt csaknem 800 patika került olyan gazdasági helyzetbe, amely akár csôdhöz is vezethet – állítja a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Népszava, 2004. július 7. Tönk szélére került gyógyszertárak Csôdközelbe került az ország gyógyszertárainak közel fele. Ha nem találnak sürgôsen orvosságot a helyzetük javítására, akkor pár hónapon belül lehúzhatják a redônyt. Több száz falu és kistelepülés maradhat patika nélkül. Mai Lap, 2004. július 9. Növelné az árrést a kamara A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint a patikák kiszámítható mûködését fokozatos árrésnöveléssel lehetne biztosítani. Hávelné Szatmári Katalin tegnap azt mondta: adataik szerint jelenleg nyolcszáz olyan gyógyszertár van, ahol racionális költségcsökkentéssel sem lehet fenntartani az egyensúlyt. Ezekben a kisebb patikák-

ban ugyanis a készletcsökkentés vagy a nyitva tartási idô rövidítése az ellátás és a vállalkozás pénzügyi helyzetének rovására mehet. Magyar Hírlap, 2004. július 10.

Tetemes a tb-kassza növekedése A gyógyszergyártókkal közelmúltban kötött két és fél éves megállapodás a tb-kassza stabilizációja mellett az ipar társadalmi rehabilitációját is jelenti – véli a kancelláriaminiszter. Kiss Péter a Richter Gedeon Rt.nél pénteken tett látogatását követôen a Világgazdaságnak azt is elmondta: a jövô évi gyógyszerköltségvetés várhatóan 284 milliárd forint lesz, ami 45 milliárddal több az idei tervnél. A gyógyszerpiaci rendtartásról készülô törvény – ezt ôsszel terjesztenék a parlament elé – hosszú távú garanciát jelent a fogyasztók megfizethetô gyógyszerellátásában, megóvja a hazai gyógyszeripart, s tervezhetôvé teszi az állami költségvetést. Arra, hogy az orvosi és a gyógyszerészkamara az ezzel kapcsolatos mai bizottsági ülésen nem vesz részt, mert hatvan kérdés megválaszolására csupán hat napot kaptak, azt mondta: egyelôre a rendtartási koncepcióról tárgyalnak, ez alapján készül a törvénytervezet, errôl mindenki véleményt alkothat. Világgazdaság, 2004. július 19. Szigorodnak a gyógyszerreklámok A kormány szerint rendtartásra azért van szükség, mert a magyar gyógyszerpiac anomáliái évek óta léteznek, ráadásul komoly ütemben nô a lakossági gyógyszerfogyasztás. Szigorodna a gyógyszerreklámok szabályozása is, ám a javaslat fontosnak tartja, hogy a lakosság és az orvosok is több csatornán keresztül tájékozódhassanak. A tervezet ismét foglalkozik azzal, hogy egyes recept nélkül kapható készítmények a gyógyszertárakon kívül is forgalomba kerüljenek, amire az európai bíróság döntése is kötelezi Magyarországot. Napi Gazdaság, 2004. július 27. Változik a gyógyszerrendelés Nem okoz zavart a súlyos betegek ellátásában a vasárnaptól változó gyógyszerrendelés. Az eddig egyedileg kérvényezett medicinákat ezután a kórház garantálja, annak költségét a tb utólag fizeti ki. Elsejétôl 16 patikaszer ára csökken. Világgazdaság, 2004. július 29. Gyógyszerügyben ellenáll a kamara Elfogadhatatlannak tartja a kormánynak a gyógyszerpiac újraszabályozásáról szóló törvénytervezetét a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK). Szerintük ugyanis ez nem veszi figyelembe a betegek, az orvosok és a gyógyszerészek véleményét, és megszüntetné a gyógyszerellátás finanszírozásának állami garanciáját. Kifogásolják, hogy a tervezet állami garancia helyett magántôkét vonna be a gyógyszerellátás finanszírozásába. Starcz Judit elnökségi tag szerint a koncepció háttérbe szorítja a be-

tegek szociális és egészségügyi szempontjait, profitorientálttá teszi a gyógyszerfelírás gyakorlatát, miközben semmibe veszi az orvosok és gyógyszerészek szakmai kompetenciáját és kiszolgáltatottá teszi ôket. Népszava, 2004. július 30.

Drasztikusan emelkedô csöngetési díj A jelenlegi 100 forint több mint háromszorosát, 375 forintot kérhetnek a gyógyszertárakban pluszban attól, aki ügyeleti idôben vált ki valamilyen patikaszert. Az errôl szóló miniszteri rendeletet már több gyógyszertárban kifüggesztették. A csöngetési díj emelésével ugyan kevesebben lehetnek majd, akik nem sürgôs esetben keresik fel a patikát, ám azon nem változtat, hogy az állam nem finanszírozza az ügyeletet. A betegeknek adott esetben újabb kellemetlenséget jelenthet, hogy egyre messzebb kell menniük, mire egyáltalán találnak ügyeletes gyógyszertárat. Magyar Nemzet, 2004. július 31. Gyógyszerárak: mi mennyi? A betegek huszonkilenc százaléka érdeklôdött már orvosánál a gyógyszer ára iránt – derül ki a GfK Piackutató Intézet felmérésébôl. Legnagyobb arányban az alacsony iskolai végzettségûek kérdeztek rá az árra. A válaszadók tizenhét százaléka kérte meg orvosát, hogy olcsóbb gyógyszert írjon fel. Az átlagot lényegesen meghaladja az ötven éven felüliek, a vidéki városok és falvak lakói, a havi kilencvenezer forintnál kisebb jövedelmû háztartásban élôk, valamint a nyolc általánost végzettek aránya. A lakossági gyógyszerhasználat címû kutatást a GfK azért végezte el, hogy képet nyerjen a hazai lakosság általános egészséghelyzetérôl és gyógyszerhasználatáról. Vasárnap Reggel, 2004. augusztus 1. Nem keresettek az olcsó gyógyszerek Mindössze néhány terméket keresnek a betegek abból a tizenhat tb-támogatott gyógyszerbôl, amelynek ára augusztus l-jén csökkent a patikákban – közölte Hávelné Szatmári Katalin, a gyógyszerész kamara elnöke. Hozzátette: az olcsóbban kapható kilenc depresszió elleni készítménybôl mindössze három típust keresnek, és csak néhány dobozzal váltanak ki a betegek. Magyar Nemzet, 2004. augusztus 3. Egy fehér helyett két rózsaszínû, azaz egy trükkös áremelés Végezzük el mi is a Syncumar árkalkulációját! A nemzetközileg nyilvántartott DDD, azaz átlagosan szükséges napi adag 5, azaz öt milligramm. Persze van, aki már 35-40 éve szedi, és csak napi 2-3 mg kell a jó szint biztosításához. A gyár 740 forintot kap havonta egy beteg után, ha a régi, fehér tablettát, viszont 1700 forintot, ha a napi öt rózsaszínû tablettát veteti meg velünk. (Ez a régi, 2003. évi zsebkönyv szerinti ár volt. A legújabban a két összeg 966 és 2415 forint. Ezekben már 5 száza-

lék áfa is van.) Havonta az állam és betegünk együtt 960 forinttal költött volna többet. (Mostantól a költségek különbsége már 1449 forint, de ebbó1 az állam visszakap közel 60 forintot!) Országosan majdnem ötszázezer embernek van szüksége véralvadásgátlóra. Havi többletköltségünk, 480 millió forint Magyar Nemzet, 2004. augusztus 3.

Kínai pirulák a láthatáron Hamarosan olcsó kínai gyógyszerek jelenhetnek meg Magyarországon. Az ázsiai behozatal várhatóan letöri a hazai árakat – vélik szakemberek. A szaktárca várja a törzskönyvezési kérelmeket. Világgazdaság, 2004. augusztus 3. Kökény: Lesz reform, lesz pénz Nem veszélyezteti az egészségügyi reformot a jövô évi költségvetési tervezet – közölte lapunkkal Kökény Mihály miniszter –, mert az abban szereplô számok nem azonosak az ágazatban elkölthetô összeggel. Szükség van az ellátásszervezés új rendjére, valamint a gyógyszerpiac újraszabályozására. Az errôl szóló koncepciókat szeptemberben-októberben ismét megtárgyalja a kormány. Mindkét elképzelés a szakmai és civil szervezetekkel zajló viták nyomán módosult. Ezt annak ellenére is állítja – húzta alá a miniszter –, hogy az EDDSZ és az orvosi kamara mást mond. Népszabadság, 2004. augusztus 5. Álorvosságokat kínálnak a neten Tömegével lehet különbözô receptköteles potencianövelô gyógyszereket venni az interneten. A tiltott kereskedelem miatt a Magyar Gyógyszerészkamara hatósági intézkedést kezdeményezett. A készítmények gyártója is feljelentést tett, mert szerinte az orvosságok hamisítványok, s egészségkárosodást okozhatnak. Magyar Nemzet, 2004. augusztus 9. Tárgyalóasztalhoz ülnek a gyógyszerészek Eddig több szakmai szervezet – köztük a Magyar Gyógyszerész Kamara – már alapjaiban elfogadhatatlannak tartotta a gyógyszerpiaci rendtartás koncepcióját, ezért nem vett részt szakmai egyeztetô folyamatban. A szaktárca részérôl a gyógyszertárak nehéz helyzete kapcsán többször elhangzott, hogy egyes patikacsôdöket a piac túltelítettsége is indokolhat. A koncepció ehhez képest szigorítás helyett könnyítené az új gyógyszertárak alapítását. Hávelné – bár erôsen kritizálja a patikák bevonását az irányított betegellátási rendszer szervezôi alá – azzal egyetért, hogy a szolgáltatásoknak az uniós csatlakozás kapcsán szükséges bôvítésében partner legyen a szakma. Napi Gazdaság, 2004. augusztus 10. Új formátumú recept Új formátumú receptet vezet be az egészségbiztosító januártól az unión belüli ellátás megkönnyítésére. Míg a hazai betegek to-

vábbra is papíralapú recepteket kapnak, Nagy-Britanniában elektronikus vényeket használnak. A Pharma Journal tudósítása szerint az úgynevezett lehívó modellben az orvos megírja a vényt, majd az elektronikus tárolóba küldi. Ezt követôen, ha a beteg ki akarja váltani a gyógyszerét, a gyógyszerész errôl a központi szerverrôl kéri le az adatokat és adja ki az orvosságot. A kormány eltökélt abban, hogy jövôre a vények fele, 2007-re pedig már a teljes gyógyszerforgalom ezen az úton bonyolódjon. Népszabadság, 2004. augusztus 13.

Az egészséget nem visszaállítani, megôrizni kell Az orvos- és gyógyszerészkamarák, szakszervezetek minden pozitív változás gátjává válnak akkor, amikor pártpolitikai utasításoknak tesznek eleget. Magyar Hírlap, 2004. augusztus 17. Gyógyszeruzsora Egy fenolftaleint kérek, mondom a patikában. Csak receptre, mondják. De hát az sosem volt receptköteles. Ez van, felelik. Viszem a receptet. 1015 forint, mondják. Mennyi? 1015 forint. Elgondolkozom azon, hogy milyen mocskos dolog folyik a gyógyszeriparban. Fenolftalein esetében a 158 forintos alapanyagárból és az 1015 forintos eladási árból számolva a haszon 857 forint, azaz 642,4 százalék. A fenolftalein ára csak a jéghegy csúcsa.a Ilyenkor világosodik meg, hogy a kórházak miért állnak a csôd szélén, nem is beszélve a betegekrôl, akik néha pénzhiány miatt nem tudják kiváltani gyógyszereiket. Magyar Hírlap, 2004. augusztus 17. - péel -

DM (Drogeria Markt) mint receptgyûjtô központ? A venloi (Hollandia) Europa-Apotheek és a német dm-hálózat közös akcióba kezdett. Az együttmûködés alapja, hogy a dm üzletekben begyûjtött recepteket a holland csomagküldô patikának küldik, majd a betegek gyógyszereiket másnap a dm üzletben átvehetik. A dmüzlet „officinájában”, a receptgyûjtô ládika mellett egy hatalmas plakát található a következô szöveggel: „a dm munkatársai gyógyszerészeti kérdésekben nem adhatnak felvilágosítást! Kérjük megértésüket! Kérdéseire az alábbi telefonon kaphat választ: 0180….. (emelt díjas szolgáltatás!!!) A plakát alján a szokásos: „ A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze kezelôorvosát és gyógyszerészét!” DAZ 144. Jahrg. Nr.25. 16. old. No comment….

Horváth Csaba


Fókuszban a szem

✥ UV szûrôt tartalmaz, ✥ láthatatlan filmet képez a bôrön. Használhatunk egyszerre 2 szemkontúr krémet is. Egy gél állagút a táskák ellen és a teljes felszívódás után, a fenti követelményeknek megfelelô krémet. A szemápoló szereket mindig finom, könnyed mozdulatokkal visszük fel a szem köré, a belsô szemzugból a külsô sarok felé haladva. Körkörös masszázst is végezhetünk, az irány mindig a szemöldök szôrnövési iránya, ezzel feloldjuk a szemek közötti ráncokat is.

Szinte már közhellyé vált a mondás, hogy „a szem a lélek tükre”, de nem csak a léleké. Szemünk árulkodik az egészségi állapotunkról, a lelkünk rezdüléseirôl, elárulja szokásainkat és azt is, hogy mennyire törôdünk vele.

A kozmetikus többféle módszert kínál a szemkontúr ápolására:

A szem – mondhatnánk – mimóza bôre csupán 0,3-0,36 mm vastag, míg az arc más területein 1-1,6 mm vastagságú. A szem munkáját 22 izom végzi és naponta kb. 1oo.ooo-szer pislogunk. Az alsó és a felsô szemhéjak nem tartalmaznak zsírszövetet, ezért itt jelennek meg leghamarabb a ráncok. A különbözô szem körüli bôrproblémák, speciális bánásmódot igényelnek.

A táskás szem, ha nem örökletes, általában a nyirokkeringés lassúságának, a nyirok pangásának a következménye. Az ún. „reggeli táskák”, a fekvô helyzet és az izomnyugalom hatására jönnek létre és napközben maguktól leapadnak. Ezekre a problémákra ajánlatos, a szokásos szemápoló gélt a hûtôszekrényben tartani. Gyorssegélynek hûvös borogatást vagy jégmaszkot célszerû használni. A karikás szem a véredények vérbôségét jelzi, ez lehet veleszületett, de kialakulhat fáradtság, betegség, stressz hatására is. Használjunk kifejezetten erre a célra alkalmas szemkontúr krémet és korrektort. A szarkalábak kialakulásánál is több tényezô szerepel, így függ a bôrtípustól, elôsegíti az arcmimika, stressz, alkohol, túlzott napozás és a nem megfelelô ápolás. A mai szemlélet szerint, már 20 éves korban el kell kezdeni a preventív szemápolást. Amit egy modern szemkontúr krémnek tudnia kell: ✥ a meglévô ráncokat feltölti, ✥ az újak kialakulását megakadályozza, ✥ nem irritálja a szemet, 28 Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám

széleknél egy kicsit vastagíthatunk. Az alsó és a felsô vonalat ne kössük össze, hogy ezzel is nyitottabb legyen a szem. Kontúrceruzában a barna és a szürke árnyalatai a legoptimálisabbak. A szemkontúr rajzolásánál sok trükk létezik. Bársonyosítsuk a már ceruzával megrajzolt kontúrt porfestékkel, a kétféle textúra harmonikus keveredése fiatalítja a szemeket. Használhatunk – a kontúrba szinte beleolvasztva – szemtust is, ez optikailag nagyítja a szemet. 4. A szempillaspirállal tovább hangsúlyozzuk a szemet. Az alsó pillákat csak akkor fessük ki, ha szép egyenletes a pilla. 5. És végül a szemöldök megformázása. A szemöldök helyes íve a siker záloga! Itt használhatunk ceruzát és porfestéket egyaránt. A lényeg, hogy színe megegyezzen

A szemkontúr krém felhordásának helyes iránya ✥ ✥ ✥ ✥

speciális szemkontúr masszázs (táplál), kollagén-elasztinos modellázsmaszk (feltölt), oxigénes matrigél-maszk (kisimít), aloeverás hidrogél-maszk (hidratál).

Amikor már megfelelôen hidratált a bôrünk, jöhet a szemsmink. Nézzük a tökéletes szemfestést pontról pontra: 1. A korrektor felhordása az alsó és a felsô szemhéjra. Ez eltünteti az egyenetlenségeket és egyben kiemeli a szemet az arcból. 2. A szemfesték felvitele a felsô, azaz mozgó szemhéjra. A festék színét meghatározza a kor, az alkalom és a szemforma. Általában világos színekkel kiemelünk, sötét színekkel árnyékolunk. A szemöldök alatti részt mindig világos – bézs, ekrû – színekkel hangsúlyozzuk, kiemelve ezzel a szemöldök ívét. 3. Ceruzával megrajzoljuk a szemkontúrt, a szempillák tövénél. A felsô vonal vastagabb, az alsó vékonyabb legyen, a külsô

A szemöldök ideális formája a haj színével, de egy árnyalattal sötétebb legyen. A szemöldök formája igazodik a szem formájához és a hosszúságához. A szemsminknek szinte láthatatlannak kell lennie. Az a jó smink, ahol elôször a szemet vesszük észre és csak azután a sminket! Minden Kedves Olvasónak ragyogó, szép szemeket és kellemes nyárutót kívánok!

Barabás Éva

Biogal


MOSZ OnLine Hírlevelek: Számos internetes portálnak, sokszor még egy vállalati honlapnak is lehet un. hírlevélszolgáltatása. www.magangyogyszereszek.hu Mi a hírlevél? A hírlevél az adott portál, vagy cég újdonságait, híreit díjmentesen juttatja el azokhoz, akik ezt a szolgáltatást kérik Hírlevelet kérni általában a portál, vagy internetes oldal erre a célra elkülönített menüpontjában lehet. A MOSZ-portálon például bal oldalon, rögtön a fômenü alatt található a MOSZ-hírlevél Hogyan kell kérni a hírlevelet? Nagyon egyszerûen, ki-ki a saját e-mail címét be kell hogy írja az "e-mail cím" alatti kockába, majd a két kis választóablak közül a "feliratkozás"-t kell egy egérkattintással bejelölnie. Leiratkozáskor természetesen az ennek megfelelôhöz kell az egérrel kattintani. Egyes portálokon – a kívánt választógombra kattintva – jelezni lehet, hogy milyen formátumban (HTML, vagy txt.) kérjük a hírlevelet. Az elôbbi színes képeket is tartalmazhat, az utóbbi csak egyszerû szöveg. (Ilyen megkülönböztetés a MOSZ portálon nincs.)

HELP

Levelezés internetezés közben: Hivatkozás küldése – A MICROSOFT Internet böngészô parancs-sorában van egy kis ikon, amely egy levelet ábrázol. (Levelezés) Rákattintva a mellette lévô kis fekete háromszögre, legördül egy menü: Levelek olvasása, Új üzenet, Hivatkozás küldése, Lap küldése variációk között lehet választani. A Levelek olvasására kattintva a gép elindítja a levelezôprogramot (Outlook, vagy Outlook Express). Az Új üzenetre kattintva csak egy üres új e-mail jelenik meg és írhatok internetezés közben valakinek elektronikus levelet. A Hivatkozás küldése szintén elindít egy új e-mailt, csak azonnal bele is másolja annak az internetes oldalnak a hivatkozását (elérhetôségét), amit akkor éppen olvasunk. Ha tehát ennek az internetes helynek az elérhetôségét el akarjuk valakinek küldeni, elég a levelet megcímezni, 1-2 szóval üzenni az illetônek, miért és kitôl kapja ezt a hivatkozást, majd a KÜLDÉS gombra kattintva elküldani a levelet. A Lap küldése utasítással, csak annak az internetes oldalnak a képét küldjük el, amit épp olvasunk.

e-egészség – 380 millió forintból: Az e-egészség program idei és jövô évi feladatainak megvalósítására 380 millió forintról szóló együttmûködési megállapodást kötött Kökény Mihály egészségügyi és Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. www.drinfo.hu Az Informatikai és-Hírközlési Minisztérium 100 millió forinttal járult hozzá, az egészségügyi tárca 280 millió forintot adott négy ügyhöz: részben a fogalomtárak mintaprojektjeihez, részben az ágazati portálra tervezett tartalomszolgáltatás fejlesztéséhez, valamint a népegészségügyi program informatikai fejlesztéséhez és a Dr. Info program fejlesztéséhez – mondta Kökény Mihály. A program négy évre tervezett forrásösszege mintegy 10 milliárd forint, amely egyrészt uniós, másrészt minisztériumi pénzekbôl áll. Forrás: InforMed Megjegyzések: Az ágazati portál, az ESzCsM honlapja, ezt támogatja az Informatikai Minisztérium. A Dr.Info oldal nem más, mint a korábban az Interneten NetDoki néven futó egészségügyi portál, amelyet feltehetôen megvettek, a másik két "ügyrôl" még nem láttunk elképzelést az interneten.

NEW

5 nyelvû szótár az Interneten Nincs szükség könyv formájú szótárra. Az MTA SZTAKI Interneten lévô 5 nyelvû szótárának alkalmazása rendkívül egyszerû http://dict.sztaki.hu/index.jhtml A bal oldalon felsoroltak közül egérkattintással kiválasztjuk, melyik nyelvre akarjuk a szótárt használni. A megjelenô ablak bal felsô sarkában látjuk a két nyelvet, Pl. English ---> Hungarian. Ez azt jelenti, hogy az alatta lévô kis ablakba most angol szót írhatunk, és azt magyarra fogja fordítani. Pl. beírom az ablakba: pharmaceutical és rákattintok a mellette lévô search szóra. Két sorral alább kis keretben megjeleníti a keresett szót és mellette annak magyar fordítását: gyógyszerészeti. Ha most magyarról angolra szeretném használni a szótárt, nem kell mást tennem, mint fent, a bal felsô sarokban, ahol az English ---> Hungarian választási lehetôség van, rákattintani a Hungarian szóra. Ekkor megfordul a használat és ezt látom: Hungarian ---> English, illetve az oldalon lévô magyarázó szöveg is átvált magyarra. A használat módja természetesen azonos az elôbb leírtakkal.

PHARMA

Az elemzés készítése folyamán folytatott konzultációkról. A GVH ÁLTAL VÉGZETT ELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓ KÖVETKEZTETÉSEI. Ez utóbbiak összevetését a gyógyszerpiac szabályozásának – a napokban a kormány elé kerülô -törvényjavaslatával ki-ki végezze el saját maga. Tanúlságos olvasmány lesz.

GVH – Versenyhivatali füzetek 6. Füzet – Gyógyszerpiac 2003: Most, hogy a kormány nagy erôkkel megkezdte a gyógyszerpiac liberalizációját, érdemes visszaolvasni az éppen 1 éve megjelent GVH tanulmányt, amelynek fô fejezetei a következôk: http://www.gvh.hu/index.php?id=3434&l=h Miért került kiválasztásra a gyógyszerpiac? Néhány általános megállapítás a gyógyszerpiacról. Az elemzés módszere. Az elemzés fôbb szempontjai. Fôbb megállapításai. A termék biztonságosságát garantáló szabályozások (törzskönyvezés, forgalomba-hozatal engedélyezése, gyártás és forgalmazás szakmai szabályozásai) A támogatások szabályozása A forgalmazás szabályozási kötöttségei

OnLine

Világjáró – egészségbiztosítás külföldön: A www.mypin.hu portál interjúsorozatot indított más országok egészségbiztosítási gyakorlatának, gyógyszerellátási helyzetének feltérképezése témakörében. www.mypin.hu (Interjúsorozat más országok egészségbiztosítási gyakorlatáról, gyógyszerellátásáról a MyPin portálon): A fôoldalon a Világjárók szóra kattintva már két ország helyzetérôl kaphat képet az olvasó, Svédország és Venezuela. A következô interjúalany Texasban él. Most, hogy az egészségügy szinte minden szegmensében problémák vannak, a problémák megoldására való törekvések szükségszerûen változásokat fognak generálni, érdemes elolvasni ezeket az interjúkat.

A FAMÍLIA Patika Lajosmizse gyógyszerész munkatársat keres (pályakezdôt is), 2 szobás összkomfortos lakással ! Telefon: 70 211-7318 30 Gyógyszertár III. évf. 7–8. szám

SZÜRETI SZABÁLYOK 4. A lopót mindig képpel fogjuk, így szabad kezünkkel megtámaszthatjuk szüretelô társunkat. 5. Sose vedeljük a bort, csak hörpöljünk, kortyolgassunk. A vedelô borívó unesztétikus, beárnyékolja az egész szüretet, azon kívül a saját kezére is rá szokott lépni. 6. Ne kívánd felebarátod borát, ott a tiéd! 7. Óránkét, kétóránként jöjjünk fel a pincébôl, nézzük meg hol tart a szüret, mire jutottak az asszonyok és a gyerekek. Ha a tôkék között szemlélôdünk, kapaszkodjunk erôsen a karóba, lábunkat próbáljuk ciklikusan egymás elé rakni. 8. Az éneklés (Részeg vagyok rózsám) szavalás (Ej döntsd a tôkét) jótékonyan hat a tüdôre, szívre, növeli az együvé tartozás érzését, meg a seregélyek is elmennek tôle a környékrôl.

1. Sose kezdjük borivással a napot, a reggeli bor megfekszi a gyomrot, rátelepszik a mozgás központunkra, azonkívül kettôs látás is kialakulhat. Tapasztalt szüretelô törköly pálinkával indítja a reggelt féldecis kiszerelésben, ennek kiváló az értágító hatása, meg a muslincák sem jönnek ránk annyira. 2. Lehetôség szerint keveset tartózkodjuk napon, a szeptemberoktóberi napsütésnek még ereje van, könnyen okozhat szédülést, kóválygást, egyensúlyi zavarokat. Ha tehetjük, vonuljunk a pince hûvösébe, a megfáradt, tikkadt szervezet itt tud igazán akkumulálódni. 3. Ernyôt, botot sose vigyünk magunkkal a pincébe, ez tudniillik a lépcsôn való lezuhanásunkban akadályozhatja a biztos talajfogást, plusz a poharakat is leverhetjük vele, ami újabb bajforrás lehet.

9. A házassági ígéretekkel csínján kell bánni, ez másnap rossz közérzetet okozhat. 10. Szüreti összeszólalkozásoknál bicskát, hordódongát nem illik használni, kínáljuk meg óborral az ellenfelet, az majd leteríti. 11. Ha beszédünkben már túlságosan sok a mássalhangzó, taglejtésekkel is kifejezhetjük magunkat. Ennél kifejezôbb, ha csak ülünk a sarokba támaszkodva. 12. Pincelépcsôre ne feküdjünk le aludni, mert átesnek rajtunk poharastól, lopóstól. 13. Reggelre kelve ne ijedjünk meg a táskás szemû, piros orrú embertôl a tükörben. Megvan szegénynek a maga baja.

Ismeretlen szerzô


Rendeljen on-line gyógyszert s kerülje orvosát, gyógyszerészét! Nemrégiben az elektronikus levelesládámba kaptam egy olyan levelet, amitôl majdnem „dobtam egy hátast”. Elôször vírusra gyanakodtam, de aztán a kíváncsiságom nagyobb lett a gyanakvásomnál és megnyitottam. S azonnal megcsillant elôttem a tavaly óta oly sokszor emlegetett, sokakat rabul ejtô internetes gyógyszer-kereskedelem egyik gyöngyszeme. Azonban hamarosan, mondhatnám rögvest elpárolgott jóindulatú kíváncsiságom és helyébe az elképedés, sôt a felháborodás lépett az olyan feliratok láttán, hogy: „Vegyen most Valiumot, Xanaxot! Receptköteles gyógyszerek az USA-ból! Nem kell hozzá orvos! Rendelje meg most és pénzt takarít meg!” S aztán ott sorakoztak a divatos „hard” pirulák: Xanax, Diazepam, Valium, Xenical, Cialis, Levitra, Viagra, Carisoprodol, Nexium, Zyrtec, eflornithin-tartalmú krémek, Tramadol…, hogy csak az ismertebbeket említsem. A korrektnek tûnô – gyógyszerre vonatkozó – információk leírása, kórtörténet-kikérdezés (amelyet a weboldal állítása szerint orvos is megtekint) és természetesen fizetés után máris enyém lehetett volna valamelyik slágergyanús gyógyír. A hír(esztelés)ek szerint nálunk is valamiféle ilyesmire van lakossági igény?! Ezért ajánlom döntéshozóink figyelmébe e honlapot, csak le kell fordítani és a miénk. Továbbá javaslom, hogy az árut valamelyik távol-keleti országból szerezzék be, úgy nagyon olcsón lehet hozzájutni és még nagyobb profitra számíthatnak. Természetesen a lehetô legversenyképesebb és „number one” szerekkel érdemes csak foglalkozni. Egyet nem ajánlok: mielôtt az így beszerzett portékát eladják, szemezgessenek belôle, hátha megárt! Ha mégis olyan eset fordulna elô, hogy gyógyulni szeretnének, forduljanak „emberbôl levô” orvoshoz, majd a felírt gyógyszert váltsák ki valamelyik röghöz kötött patikában!

Herczeg Balázs

Bored with your life? Purchase Xanax Page is loading

Az ábrában egy szervezet neve található, amely habozás nélkül a gyógyszerpiac újrafelosztását célzó újraszabályozásának koncepciója ellen foglalt állást. Vízszintes: 1. A szervezet nevének elsô része (E, E, É, G, Ü). 12. Gyümölcsöt tartósít. 13. Nyelvcsap. 14. Egyesülés. 16. Boszorkány, fiatalok között. 18. Dunakeszivel egyesült. 20. Félig rendes! 21. Kis János. 23. Hasonlító szó. 24. …-móg, zsörtölôdik. 25. Kenyeret vajaz. 26. Berkenye része! 28. Római 51. 29. Válaszol. 31. Magyar Televízió, röv. 33. Könnyet hullat érte. 36. Nemi jelleg. 37. Módi. 39. Német iparvidék. 40. A szervezet nevének befejezô része (R, T). 41. Egykori „szombathelyi” szentély. 43. Farkas. 44. Átkelôhajó. 46. Sárgásbarna szín. 48. Diploma, röv. 49. Szomorúság. 50. Szolmizációs hang. 51. A hét vezér egyike. 53. Vágóeszköz. 54. Kínai hosszmérték. 55. Sólet szelet! 57. Versenyzôért szorít. 59. Részben kikacag! 61. Német vendég. 63. A távolabbitól. 64. A Tamás-templom egykori karnagya (Johann Sebastian). 65. Színes. 67. Katonailag szervezett rendôr Olaszországban (SBIRR). 69. Ady Endre egyik kötete. Függôleges: 1. Idegélettan. 2. Fô, angolul. 3. Becézett Zsófia. 4. Mutató névmás. 5. Egykori budai városrész. 6. Heléna magyar becézése. 7. Szalmából, kenderbôl csavart kötél. 8. Becézett nôi név. 9. Kén és urán vegyjele. 10. Szálka páros betûi. 11. Becézett férfinév. 15. Izraeli sivatag. 17. Bács-Kiskun megyei település. 19. Mohamedán isten. 21. Egyezményes ábra. 22. Klasszikus mûvészet. 25. Munka fizetsége. 27. Kívülre helyezés. 30. Házban él. 31. Az alapmérték milliomod részét jelöli. 32. Ruhát kisimít. 34. 2-4 mm vastag lemeztekercs. 35. Hármas osztatú oltárkép. 37. … gratias! Istennek hála! 38. Átázás egynemû betûi. 42. Zenei hangsor. 45. Disznó kicsinye. 47. … Hafun, Afrika legkeletibb foka. 49. Pozsonyi evangélikus lelkész, tanár, újságszerkesztô (Mátyás). 52. A japánok nemzeti itala. 53. Lengyel szent (Maximilian). 56. Kosztolányi Kornélja. 58. … és holdvilág (Szerb A.). 59. Olimpiai bajnok vízilabdázónk (Zoltán). 60. Tarajos bemélyedés mészkôsziklák felszínén. 62. Ex-sakkvilágbajnok (Mihail). 64. Bór és rénium vegyjele. 66. Libanoni autójel. 68. Igevégzôdés. Beküldendô: vízsz. 1. és 40. A helyes megfejtést beküldôk között 1 db – Dr. Iván László: Gerontológia a gyógyszertárban címû – könyvet sorsolunk ki.

Buy Prescription Pills with no Doctor Visit ! No Prescription , And 0vernight DELIVERY here.


Elôzô számunk nyertese: 1 db regisztrációt nyert a „Gyógyszerészek Országos Kongresszusa 2004“ (Siófok, október 7-10.) rendezvényre: Vicze-Máthé Istvánné – 2233 Ecser, Bajcsy Zs. u. 1.

GM Tours Utazási Iroda az Önök szolgálatában

• szakmai utak • külföldi és belföldi ajánlatok kedvezô áron

• rekreációs programok • wellness hétvégék • nyelvtanfolyamok • repülôjegy értékesítés • szállásfoglalás kül- és belföldön • autó kölcsönzés • utasbiztosítások

Bôvebb információ és jelentkezés a GM TOURS Utazási Irodában:

Utazzon Velünk!

cím: 1134 Budapest, Huba u. 10. tel.: 320-4848, 320-4860 fax: 239-0349 e-mail: [email protected]

Magángyógyszerészek Országos Szövetsége III. évf. 7–8. szám • 2004. július–augusztus

Sintek International www.sintek.se

GYÓGYSZERTÁRI RAKTÁROZÁS FELSÔFOKON •

ERGONOMIKUS

•

GAZDASÁGOS

•

ESZTÉTIKUS

NYÁRI AKCIÓ! A július 1. és szeptember 30. között leadott megrendelésekre 10% árengedmény a nettó vételárból! Ajánlatunk csak komplett modell megrendelése esetén érvényes. Érdeklôdni a megadott telefonszámokon lehet. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ: SINTEK MAGYARORSZÁGI KÉPVISELET G-MANAGEMENT RT. 1134 BUDAPEST, HUBA UTCA 10. TELEFON: 320-4848, 320-4860, 320-4918, 320-5016 FAX: 239-0349 E-MAIL: [email protected] http\\:www.gmrt.hu

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar által meghírdetett, öt évre tematizált „Gyógyszertári menedzsment” címû, kreditpontos továbbképzés ötödik évfolyamának fôbb területei: ♦ Gyógyszerellátás szervezete (elôadó: prof. dr. Vincze Zoltán): A gyógyszertárak hagyományos arculatának megváltozása – azaz a gyógyszer-elôállítás feladatának átkerülése a gyáriparba – egyúttal szervezeti felépítésben is változásokat hozott. Európában lényegében mindenfajta szervezeti rendszer megtalálható. Áttekintésük segítheti jövôbeni eligazodásunkat. A gyógyszerek egy része kikerül(t) a patikákból, ugyanakkor a gyógyszertárak más cikkeket is elkezdtek forgalmazni. Nemzetközi kitekintés elôsegítheti e folyamatok tendenciáinak felismerését. ♦ Üzleti terv (elôadó: dr. Simon Kis Gábor): Amíg a gyógyszeripar számára az üzleti terv készítése a mindennapok rutinfeladata, addig a gyógyszer-kiskereskedelem, azaz a magángyógyszertárak esetében egyszeri alkalommal a patika megszerzése során tûnt kötelezô házi feladatnak. A gyógyszerkiskereskedelem alágazat túlélése szempontjából az üzleti terv készítése – saját jól felfogott érdekében – minden egyes gyógyszertár számára éves rutinfeladattá kell, hogy váljon ebben a válságoktól vészterhes idôszakban. ♦ Minôségbiztosítás (elôadó: dr. Sándor István): Minôségbiztosítás helye és szerepe az egészségügyben. A minôségbiztosítás különbözô aspektusai a gyógyszeriparban, a gyógyszer nagy- és kiskereskedelemben, valamint az intézeti gyógyszerellátásban különbözô megközelítést igényelnek a gyógyszerészektôl. A jövô egyik fontos feladata egy egységes szemléletmód kialakítása. ♦ Gyógyszertári logisztika (elôadó: dr. Samu Antal): A korszerû logisztikai elvek és módszerek gyógyszerellátásba történô adaptációja sok lehetôséget rejt magában a költséghatékonyabb gyógyszerellátás kifejlesztése terén a gyógyszerügy teljes vertikumában. Inflatórikus körülmények között különösen érzékeny kérdése a készletszintek figyelése, „karbantartása”. ♦ Etika (elôadó: Hankó Zoltán): A jog által le nem fedett vagy le sem fedhetô területek jelentôs hányada az etika tárgykörébe tartozik. Etikai alapfogalmak, az etikai értékek fejlôdése. Az egészségügyi etika alapkategóriái: élet, egészség, testi szenvedés, haldoklás és halál. A beteg és az egészségügyi dolgozó kapcsolata. Gyógyszerész-beteg viszony. Mind olyan téma, amivel a gyógyszerészek nap mint nap találkoznak.

GYÓGYSZERTÁRI MENEDZSMENT TOVÁBBKÉPZÉS V. év A továbbképzô elôadások tervezett helyszínei és idôpontjai 2004. év márciusától: Szombathely

szeptember 18–19.

(szombat-vasárnap)

Budapest II.

szeptember 25–26.

(szombat-vasárnap)

Szolnok

október 16–17.

(szombat-vasárnap)

Veszprém

november 6–7.

(szombat-vasárnap)

Debrecen

november 13–14.

(szombat-vasárnap)

Budapest III.

november 20 –21.

(szombat-vasárnap)

A továbbképzô tanfolyam – az akkreditációs bizottság döntése alapján – részvétel esetén 15 kreditpont értékû, sikeres tesztvizsgával együttesen 30 kreditpont értékû. Részvételi díj: 9 750,- Ft. A számlát a tanfolyam után kapják meg a hallgatók. A képzés bonyolításával a Simon Patika Bt. foglalkozik (Címe: 1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 158.) Információ: Takács Gézáné (tel.: 06 30 955-8125); illetve Marossy Irén (tel./fax: 06 1 252-4948, hétköznap 9–12 óráig) Kérjük, hogy a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével – a választott helyszín és idôpont megjelölésével – és visszaküldésével jelezze részvételi szándékát! Végleges értesítést a tanfolyam(ok) megkezdése elôtt két héttel küldünk.

✄ JELENTKEZÉSI LAP Gyógyszertári menedzsment V. év A továbbképzés választott helyszíne: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Jelentkezô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Leánykori név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Anyja neve:

......................................................

Szül. hely: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szül. ideje:

.....................

Kamarai nyilvántartási száma:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . Kelte:

Jelölje meg, melyik egyetemen tartják nyilván továbbképzéseit:

❏

Debreceni Egyetem

Munkahely megnevezése: Munkahely címe:

❏

Szegedi Egyetem

❏

...................................................

Munkahelyi telefon: Rádiótelefon:

Semmelweis Egyetem

.............................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefax:

.....................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Email:

.....................

Tandíjat fizetô neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Címe: . . . . . . . . . . . . . . . . város . . . . . . . . . . . . . . . . . . utca Fizetési mód:

Átutalás

❏

. . . szám

. . . . ir.sz Készpénz

A részvételi feltételeket elfogadom, magamra nézve kötelezônek tartom, a tandíj határidôre való befizetésérôl gondoskodom. Kelt: 2004.

................................

........................................... aláírás Beküldési cím: Simon Patika Bt. 1149 Budapest Nagy Lajos király útja 158.

❏

A hallgatag múzsa csókja, avagy számíthatunk-e másokra jövôképünk formálásában?

Recommend Documents