A H A L Á L O K O K SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE, A VEZETŐ H A L Á L O K O K

A H A L Á L O K O K SZERKEZETI ÖSSZETÉTELE, A VEZETŐ HALÁLOKOK DR. M A R T O N Z O L T Á N

Az o rv o stu d o m án y és a közegészségügyi viszonyok fejlődése m e lle tt szám os olyan társad alm i-g azd aság i és k u ltu rá lis, illetve k ö rn y ezeti tén y ező t ta lálu n k , am elyek a népesség általán o s egészségi á lla p o tára külön-külön is jelen ték en y befolyással v a n n ak , végső soron azonban egym ással szoros összefüggésben okozzák a v álto z á so k a t, a la k ítjá k k i a halandóság színvonalát. A népegészségre h a tó tény ező k sokrétűsége k ö v etk eztéb en a lakosság élet­ körülm ényeiben b e k ö v e tk e z ett v áltozások h a tá sa a halálozási ad a to k o n is jól lem érhető, ez in d o ko lja a h alandóság alak u lásán ak m élyreható, részletes tan u lm á n y o z á sá t. A kérd és fo n to sság át b izo n y ítja az a k ö rü lm én y is, hogy h a zán k b an az elm ú lt p á r év folyam án a szakirodalom ban szám os olyan közlem ény je le n t meg, m elyek egyes fo n to sab b m egbetegedések, k iem elt betegségi csoportok h alan d ó sá g á t vizsgálják, v ag y a m o rta litá s rész-, illetve általános jellegű kérdéseivel foglalkoznak. C supán a Demográfia b an és a Statisztikai Szemlé­ ben m egjelent ilyen v o n atk o zású ta n u lm á n y o k és közlem ények (1 )—(15) viszonylag rövid idő a la tt m egjelenő tekintélyes szám a is m u ta tja a z t a széleskörű érdeklődést, m ely az egészségügyi szakem berek részéről a h alandó­ ság különböző problém ái ir á n t m egnyilvánul.1 A m o rta litá si sta tis z tik á n belül is kiem elkedő jelentősége és szerepe van a halálokok ta n u lm án y o zásán ak . Az egészségügyi hatóságok, a k u ta tó k , de nem utolsó sorban a gyakorló orvosok szám ára is azok a legértékesebb a d a ­ to k , am elyek az egyes halálokok g y ak o riság át, az összm ortalitásban való részesedését m u ta tjá k . T a n u lm á n y u n k célja, hogy a vezető halálokok alak u lásán keresztü l vizsgálva m o rta litá su n k jelenkori szerkezeti összetéte­ lét, rám u ta ssu n k a k o r- és nem ek szerin ti m egoszlásból adódó jellegzetes különbségekre és ism ertessük a z o k a t a lényegesebb v álto záso k at, am elyek a m o rta litá sb a n az u tó b b i évtizedek folyam án léptek fel. A nem zetközi ö sszehasonlíthatóság érdekében — figyelem be v e ttü k az Egészségügyi V ilágszervezetnek a tíz vezető halálokról szóló jelentésében (16)—(17) a lk a lm a z o tt m ódszereit. B ár a jelen tés egyes k iem elt országok 1954—56 évi á tla g a d a ta it ta rta lm a z za , s a já t a d a ta in k pedig 1958-ra v o n a t­ koznak, az összehasonlítás lehetőségét ez vélem ényünk szerint nem zav arja, 1 H azá n k b an a h alan d ó ság s ta tis z tik a i v izsg álatán ak nagy hagyom ányai v an n ak . M űvelői közül Körössy József, Szél T ivadar és M elly József n ev ét kell elsősorban m egem lítenünk.

172

DR.

MARTON

ZOLTÁN

m ivel ily rövid időszaki eltérés csak lényegtelen m ódosulásokat okozhat. Saj­ nos a V ilágszervezet jelentése nem ta rta lm a z za nem enkénti m egoszlásban a h alálo k o k at, így ilyen irán y ú ö sszehasonlítást nem tu d u n k végezni. A halálokok szerkezeti összetétele az elm ú lt fél évszázad folyam án jelentős m érték b en m eg v álto zo tt. E válto zás okainak feltárásához az első lép ést az általán o s és korspecifikus halandóság alak u lásán ak vizsgálatával tesszük meg. Az általán o s halandóság h a zán k b an a háborús és az erősen járv án y o s év eket leszám ítva, a m ú lt század vége óta fo lyam atosan csökkenő te n d e n c iá t m u ta t. Az 1898-tól 1959-ig e lte lt h a t évtized folyam án az összhalandóság a rá n y a 64 százalékkal csökkent. Az e m líte tt időszakon belül is különösen kedvezően a la k u lt az u tó b b i k é t évtized halandósága, ekkor a csökkenés tö b b m in t 30 százalékos volt. A nyers arányszám ok az egész népességre v o n atk o zn ak , és így elfedik a népesség egyes k o rcso p o rtjaib an ta p a sz ta lh a tó jelentős halandósági különbségeket. Az elhalálozás k o c k á z a ta az élet közvetlen kezdetén az újszü lö tt-, illetve csecsem őkorban és a késő öregkorban a legnagyobb, a gyerm ek-, ifjú- és á lta lá b a n a p ro d u k tív k o rb an viszont igen alacsony. Jó l szem léltetik e k ülönbségeket a korspecifikus arányszám ok (ábrázolásuk a d ja az ism ert „ U ” alak ú halandósági görbét). A nyers és a korspecifikus halandósági arányszám ok k ö z ö tt azonban szoros összefüggés van. A nyers arán y szám tu lajd o n k ép p e n a korspecifikus arányszám ok sú ly o zo tt á tla g á n a k te k in th e tő — te h á t olyan ö sszetett viszonyszám nak — m elynek n ag y ság át nem csak az egyes csoportátlagok h atáro zzák meg, hanem az egyes k o rcso p o rto k n ak az egész népességen belül elfoglalt viszonylagos súlya is. A fentiekből értelem szerűen következik, hogy az átlag n ak te k in te tt nyers halálozási arán y szám v áltozása az egyes k o r­ csoportok m o rta litá sá n a k v álto zásán k ív ü l az egyes korcso p o rtb a ta rto zó népesség nagyság án ak , egym áshoz való részarán y án ak m egváltozásától is függ. A sta tisz tik a i g y a k o rla tb a n általán o san h a szn ált stan d ard izálási eljárással — m ely et ta n u lm á n y u n k b a n később többízben alkalm azunk — m eg tu d ju k állap ítan i a színvonalváltozás m elle tt a népesség korösszetételé­ nek m egváltozásából, illetve különbségeiből eredő v álto záso k at.

Év

1958 ...................... 1948 ...................... 1938 ...................... 1 9 3 0 ...................... 1920 ...................... 1 9 1 0 ...................... 1 9 0 0 ......................

Ezer lakosra jutó elhaltak száma (1) 9,9 11,6 14,3 15,5 21,4 22,3 26,3

Index : átlagos halálozási arány = 1,0 (2) 0

1 -1 4

15 —59

60-

éves korban 6,3 9,0 10,2 11,4 10,5 10,2 10,3

0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,7 0,7

0,4 0,5 0,5 0,5 0,5 0,4 0,4

5,0 4,2 4,3 3,6 3,3 3,1 2,9

A VEZETŐ

HAL Á LO K O K

173

A nyers halálozási arán y szám o k v á lto z á sa it nem követik arányosan az összetevők — az egyes korspecifikus arán y szám o k — változásai. Az egyes korcsopo rto k halálozási a rá n y a i az összhalandósághoz kép est az elm últ évtizedekben jelentős m érték b en m eg v álto ztak . E v álto z áso k a t az 1. táb lán m u ta tju k be, olym ódon, hogy a m egjelölt évek nyers halálozási arán y szám ait átlagosan 1-nek v e ttü k és ehhez v isz o n y íto ttu k a megfelelő évek korspecifikus halálozási arán y szám ait. A tá b la a d ataib ó l jól lá th a tó , hogy a csecsem ők és főleg a gyerm ekek halandósága az összhalandóságnál lényegesen gyorsabban ja v u lt. Míg a század elején, de m ég k é t évtizeddel ezelőtt is, a csecsem őhalandóság 1000 egy éven aluli la k o sra sz á m íto tt a rá n y a tízszerese v o lt az átlagos m o rta­ litásn ak , m a csupán hatszorosa. A g y erm ekhalandóság fél évszázaddal ezelőtt 30 százalékkal v o lt alacsonyabb az összhalálozás a rá n y án á l, n ap ja in k b an m ár csak 1/10 része. A jav u lás e k o rcso p o rtb an v o lt a legjelentősebb, a csökke­ nés in ten z itá sa lényegesen m eg h alad ta az általán o s halandóság jav u lásán ak ütem ét. A p ro d u k tív k orú feln ő ttek halandósága az átlagos m o rtalitással azonos m érték b en csökkent. Az öregkorúak halan d ó ság án ak jav u lá sa v o lt viszony­ lag a legkisebb, jelentősen elm arad az átlagostól. Míg a század elején a 60 éves és idősebbek h alandósága m in teg y három szorosa v o lt az átlagosnak, n ap ja in k b a n m ár ötszöröse. H a a 60 éven felülieket to v á b b i k é t korcsoportra b o n tju k , a z t ta lá lju k , hogy a 6 0 —69 évesek h alandósága m ég e g y ü tt ja v u lt az átlagos színvonallal — m u ta tó ja 2,4 k ö rü l m ozog — a 70 éves és idősebbeké azonban 1938-ban m ég 7,5 vo lt, m a pedig m á r 8,6. K ülönösen nagy v o lt e korcso p o rt halandósága 1953-ban és 1954-ben, am ikor tö b b m in t kilenc­ szeresen m ú lta felül az általán o s m o rta litá st. A 15 éven aluli k o rcsoportok halálozási gyak oriságában fokozatosan b e k ö v etk e z ett n ag y arán y ú csökkenés h a tá sá ra nem csak az elhaltak, de az élő népesség korösszetétele is jelentős m érték b en m eg változott. Az I. ábra jól szem lélteti fo ly am atáb an e v álto záso k at. A század első évtizedében szom orú, és m ai szem m el nézve egészen szo k atlan k é p e t k a p u n k a h a lo tta k korm egoszlásáról. 1900-ban a lakosságnak csupán 35,5 százalékát képviselő 15 éven aluli gyerm ekek az összes elh altak ­ nak jóval tö b b m in t felét — 52,8 százalék át — te tté k ki. E zen korcsoporton belül is a csecsem ők helyzete v o lt a legtrag ik u sab b . Az összes elh altak 31 százaléka 0 éves k orú v o lt. Ez részben a születések m agas a rán y á v al, rész­ ben a rend k ív ü l kedvezőtlen csecsem őhalandósággal m ag y arázh ató . Á ltaláb an m inden negyedik-ötödik ú jsz ü lö tt m eg h alt első életévének betöltése előtt. A g y erm ek h alo ttak részarán y a a század eleje ó ta fokozatosan csökkent, az 1—4 éves k o rú ak é nagyobb m érték b en , m in t a részarány csökkenésében k é t évtizedes k ésést m u ta tó csecsem őké; 1938-ban a 15 éven aluliak rész­ a rá n y a az összhalálozásban 25,6 százalék v o l t ; viszonylag m agas még ek kor is a csecsemők részarán y a 18,3 százalékkal. Míg az 1 — 14 éves korúak halandósága m ajd n em fél évszázad óta, addig csecsem őhalandóságunk csak a legutóbbi évtized folyam án m u ta t az átlagosnál lényegesen intenzívebb ja v u lá st. 1958-ban az összes e lh altak n ak csupán 9,4 százaléka csecsemő és 2,3 százaléka 1 —14 éves k o rú . Míg a század első évtizedeiben — am in t fentebb lá ttu k — á lta lá b a n m inden negyedik-ötödik csecsemő h a lt meg első életévének b etöltése e lő tt, n a p ja in k b a n csupán m inden huszadik.

174

DR.

MARTON

ZOLTÁN

I. A z elh altak és az élő n épesség k o r sz e r in ti m egoszlásai 1900— 1958 Возрастный состав умерших и живущего населения Age Structure of the Deceased Persons and of the L iving Population 1900—1958

A csecsemők és a legfiatalabb g yerm ekek m ind nagyobb szám ban vészel­ té k á t a halál k o ck á z a ta szem pontjából legveszélyesebb k o rt és n ő ttek fel a p ro d u k tív k o rb a. A p ro d u k tív k o rú a k h alan d ó ság án ak az átlagossal azonos m érvű folyam atos csökkenése m ia tt pedig m ind tö b b szem ély ju to tt á t az idősebb korosztály o k b a. E n n ek k ö v etk eztéb en fokozatosan m egnövekedett a népesség összetételében a p ro d u k tív és különösen az idősebb ko rú ak súlya. A népesség korösszetételében b e k ö v etk e zett változások v isszahatása­ k é n t az elh altak korm egoszlása is jelentősen m eg v álto zo tt, m indinkább m egnö v ek ed ett az idősebbek részarán y a. M iután a 60 éves és idősebbek halandósága általán o san nézve ked v ező tlenebbül a la k u lt az átlagosnál, részarán y u k nagyobb m érték b en n ö v ek ed ett, m in t a p ro d u k tív korúaké. 1900-ban a lakosság 7,7 százalék át képviselő 60 évesek és idősebbek az el­ h a lta k n a k csupán 22,2 százalék át te tté k ki. 1938-ban a népességen belüli a rá n y u k 10,5 százalék v o l t ; u g y an ak k o r az összhalálozásban elfoglalt a rá n y u k tö b b m in t kétszeresére, 45,5 százalékra em elkedett. 1958-ban a lakosság 3/4 része 15 éves és idősebb v o l t ; halálozásuk az összhalálozásnak m in teg y 9/10 részét te tte ki. A 60 évesek és idősebbek a rá n y a u g y an ak k o r 13,5 százalékra n ö v ek ed ett, az ilyen k o rú elhaltak szám a pedig az összes elh altak m in teg y 2 /3 -át te tte ki. N apjainkban tehát az idősebb korosztályok aránya a halálozásban a századelejinek pontosan három­ szorosa. A népesség, illetve az elh altak k o rö sszetétel-változásának fen tv ázo lt fo ly a m a ta a v á rh a tó átlagos é le tta rta m lényeges m eghosszabbodását okozta,

A VEZETŐ

175

H AL ÁLOK O K

az é le tta rta m m eghosszabbodásával és az a z t k iv áltó tényezőkkel szoros összefüggésben pedig m eg v álto zo tt a halálokok szerkezeti összetétele is. Az elm ú lt k é t évtized folyam án a halál okaiban b ek ö v e tk ez ett v álto zá­ so k a t a II. á b ra szem lélteti, am ely a halálokok g y ak orisá ságát „A betegségek nem zetközi o s z tá ly o z á s á n a k (V II. R evizió) főcsoportok szerinti meg­ oszlásában ábrázolja. Az á b ra a nem zetközi osztályozás III. és IV., v alam in t a X II . és a X I I I . fő cso p o rtjait — m iu tá n az 1938. évi ad a to k átdolgozása nem te tte lehetővé k ü lö n v á la sz tá su k a t — k é t csoportban, összevontan ta rta lm a z z a . Az áb ra felépítése a betegségi főcsoportok 1958. évi rangsorán alapul. 100000lakosra O

50

100

150

200

250

1958-ban m ind az elh altak szám a, m ind a halandóság a rá n y a a népese­ dési ad a to k reg isztrálása ó ta egyike a legalacso n yabbaknak. Az elh altak szám a 97 866, a m o rtalitás a rá n y a pedig 9,9 ezrelék. Ilyen alacsony halandó­ sági arán y szám m al csupán 1955-ben ta lá lk o z h a tu n k . A csökkenés 1938-hoz v iszonyítv a a halálozások szám ában 25,1, a halálozási arán y szám esetében pedig 30,8 százalék volt.

176

DR.

MARTON

ZOLTÁN

A nyers halálozási arán y szám m in t összetett viszonyszám nem csak a korcsoportok átla g á n a k , hanem a 100 000 lakosra sz á m íto tt betegségi (haláloki) in ten zitás összegének is te k in th e tő . Az egyes betegségi (haláloki) csoportoknak, m in t összetevőknek pozitív vagy n eg atív irán y ú változásai jelentős m érték b en eltérh etn ek az átlagostól. A II. áb ra sú ly o zo tt form ában, rangsorolás szerint m u ta tja az egyes betegségi főcsoportok arán y v álto zásait. A főcsoportok közül tíznél lá tu n k csökkenést és csupán öt esetben talá lu n k em elkedést. V izsgáljuk meg elsősorban a zo k at a halálokokat, am elyeknek csökke­ nése az összhalandóságban k ép v iselt súlyuknál fogva a halandóság szerke­ zeti és m inőségi összetételét lényegében m e g v álto ztatta . Első helyen kell foglalkoznunk a fertőző- és élősdiek okozta betegségekkel. E főcsoport halandó­ sági ará n y a az átlagosnál jelen ték en y en nagyobb m érték ű , 77 százalékos csökkenést m u ta t, am ely főleg a güm őkór halálozásának n ag y arán y ú csök­ kenésével függ össze. R angsorolásban e főcsoport az 1938. évi negyedik helyről a nyolcadik helyre k e rü lt. A tünetek, öregség és rosszul meghatározott állapotok csoporthalandósá­ g án ak az átlagosnál lényegesen nagyobb ü tem ű, 75,2 százalékos csökke­ nése orvosi (diagnosztikai) szem pontból igen jelentős. E főcsoport g y ű jtő ­ helye ugyanis a fel nem ism ert betegségeknek, illetve rosszul m eg h atáro zo tt állap o to k n ak . A rán y áb an b e k ö v e tk e z ett változások nincsenek m ódosító h a tá ssa l az összhalandóságra, m ivel csökkenése egyidejűleg egyéb főcsoportok h alandóságának kisebb-nagyobb m é rté k ű látszólagos em elkedésével jár. E látszólagos em elkedés különösen azoknál a betegségeknél jelentős, am elyek­ nél a kórism ézés a m últhoz k é p e st m eg jav u lt, és a korszerű vizsgáló eljárások k ö v etk eztéb en (pl. a d ag an ato k n ál) p o n to sab b á v á lt. A nnak ellenére, hogy az összhalandóság a la k u lá sá t e főcsoport a rán y v álto zásai nem befolyásolják, a halálokok á tte k in th e tő b b és ponto sab b tanu lm án y o zása érdekében a rá n y á ­ n ak to v áb b i csökkenése k ív án ato s. Az átlagosnál jelentősen nagyobb csökkenést talá lu n k még az emésztő­ rendszer (60,4 % ), az újszülöttkor bizonyos betegségeinél (5 4 ,8 % ) és a légző­ rendszer betegségeinél (4 7 ,4 % ). Az em észtőrendszer betegségein belül a bél­ h u ru t, a légzőrendszer betegségei közül pedig a tüd ő g y u llad ás m ia tti halá­ lozások szám ának csökkenése o kozta e k é t főcsoport halandóságának az á tlag o sn ál nagyobb csökkenését.2 Meg kell em líten ü n k , hogy jó lleh et a balesetek, mérgezések és erőszak haláloki főcsoport halandósága 9,5 százalékkal csökkent 1938-hoz viszo­ n y ítv a , viszonylagos súlya a h alandóságban mégis m egnövekedvén, m a m ár ran g so rb an megelőzi az em észtőrendszer betegségeit és a fertőző- és élősdiek o kozta betegségeket, és így a h ato d ik helyre k erü lt. Az elm ú lt k é t évtized folyam án az em elkedő halandóságot m u ta tó főcsoportok esetében a legjelentősebb sorrendi v á lto zá st k é t csoportnál, a d ag an ato k n ál, illetve az idegrendszer és az érzékszervek betegségeinél ta lá lju k . A daganatok — am elyeknek legnagyobb részét (1958-ban 97 % -át) a rosszin d u latú d ag an ato k képezik — halandósága igen jelentékeny m érték ­ ben, 52,3 százalékkal em elk ed ett, és így 1958-ban m ár a m ásodik helyen ta lá lju k . 2 Az ad a to k a 4 héten alu liak tü d ő g y u llad ásá t, illetve b é lh u ru tjá t nem tartalm a zzák .

A VEZETŐ

177

H AL ÁLOK OK

j

1957-ben

1958-ban

elhaltak B etegségi (haláloki) főcsoportok száma (1) A k erin g ési ren d szer b eteg ség e i V I I .......................... D a g a n a to k I I ................................ A z id eg ren d szer és az érzék ­ sz erv ek b e te g sé g e i V I ........... A lég ző ren d szer b eteg ség e i V I I I ............................................... T ü n e te k , ö reg ség és ro sszu l­ m e g h a tá r o z o tt á lla p o to k X V I ............................................... B a le se te k , m érg ezések és erő­ sza k X V I I ................................. A z em észtő ren d szer b e te g ­ sé g ei I X ...................................... F ertő z ő - és élő sd iek o k o zta b e teg ség e k I .............................. Az ú jszü lö ttk o r b iz o n y o s b e te g sé g e i X V ......................... A llerg iá s b á n ta lm a k a b első e iv á la sz tá so s ren d szer, az a n y a g cse re és a tá p lá lk o z á s b e te g sé g e i I I I ........................... A h u g y -iv a rren d szer b e te g ­ ség ei X ......................................... V e le s z ü le te tt fe jlő d é si ren d ­ ellen esség ek X I V ................... E lm e b e te g sé g e k , p sy ch o n eu ro siso k és a sz e m é ly isé g k óros za v a ra i V ...................... A c so n to k és a m o zg á sszerv ek b e te g sé g e i X I I I ...................... A bőr és a k ö tő s z ö v e t b e te g ­ sé g ei X I I .................................... A v ér- és a v érk ép ző szervek b e te g sé g e i IV ........................... S zü lések . T erh esség i-, szülésiés g y e r m e k á g y i sz ö v ő d ­ m én y ek X I ................................ Ö sszesen. .

(2)

aránya százezer lakosra (3)

százalé­ kos m eg­ oszlása (4)

száma (2)

aránya százezer lakosra (3)

százalé­ kos m eg­ oszlása (4)

26 280 15 816

2 6 6,7 160,5

25,4 15,3

25 399 16 341

2 5 6 ,6 165,1

2 5 ,9 16,7

14 964

151,8

14,4

14 764

149,2

15,1

11 986

121,6

11,6

9 948

100,5

10,2

7 120

72,2

6,9

5 782

58,4

5,9

6 158

62,5

5,9

5 754

58,1

5,9

4 815

48,9

4,6

4 624

46,7

4 ,7

4 701

4 7 ,7

4,5

4 307

43,5

4 ,4

4 532

4 6 ,0

4 ,4

4 087

41,3

4 ,2

2 648

. 26,9

2,6

2 358

23,8

2,4

1 922

19,5

1,9

1 931

19,5

2 ,0

1 140

11,6

1,1

998

10,1

1,0

409

4,1

0,4

425

4,3

0,4

428

4 ,3

0,4

372

3,8

0,4

334

3,4

0,3

359

3,6

0,3

241

2,4

0,2

252

2,6

0,3

165 97 866

1,7 988,8

100,0

151

1,5

0,1

103 645

1051,6

100,0

0,2

Горизонтальная г р а ф а : (1) Главные группы болезней (причин см ер ти ); умершие :

(2 ) число, (3) на 100 ООО жителей, (4) процент. Heading : (1) Main sections of diseases (causes of death) ; deceased persons : (2) number, (3) per 100 000 population, (4) per cent.

A z idegrendszer és az érzékszervek betegségei közül a k ö zponti ideg­ rendszer (endogén) érsérülései (főleg az agyvérzés) á ltal o k o zo tt halálozások szám ának jelen ték en y em elkedése m ia tt e csoport halandósága 41,6 száza­ lékkal em elk ed ett. Súlya — hasonlóan a daganatokéhoz — az elm últ k é t 1 2 D em ográfia

178

DR.

MARTON

ZOLTÁN

évtized folyam án jelen ték en y m értékben m egnövekedett, rangsorban az 1938. évi hetedik helyről, a h arm ad ik helyre k erü lt. A keringési rendszer betegségei m ár k é t évtizeddel ezelőtt is a legm a­ gasabb halandóságú főcsoportot k é p e z té k ; 1938-hoz viszonyítva arán y u k csupán 4,3 százalékos em elkedést m u ta t. E k ism érvű em elkedés főleg azzal m a g y arázh ató , hogy a főcsoporton belül legnagyobb részaránnyal szereplő szívbetegségek halandósága az elm ú lt évek folyam án in kább csökkenő, m in t em elkedő irá n y z a tú vo lt. B ár e főcsoporton belül egyes érbetegségek — h y p erto n ia, arteriosclerosis — h alandóságának az u tó b b i évtizedben jelen ték en y ebb em elkedése észlelhető, viszonylag kisebb súlyuk m ia tt e csoport h alan d ó ság át érzékenyebben m ég nem befolyásolják. E m e lk e d e tt még a veleszületett fejlődési rendellenességek és az egyik összevont főcsoportot képező allergiás bántalmak, a belsőelválasztásos rend­ szer, az anyagcsere, a táplálkozás, a vér- és vérképző szervek betegségeinek halandósága (85,7, illetve 41,9 % -kal). Az utóbbi nagy betegségi csoportból főleg az asthma bronchiale jelentőségét kell kiem elnünk. E k é t főcsoport eg y ü ttes halandósági a rá n y tö b b le te azonban k ülön-kü lön m agas százalékos em elkedésük ellenére alig h alad ja meg valam ivel a keringési rendszer beteg­ ségek 4,3 százalékos em elkedéséből eredő halandósági tö b b le tet. A leggyak rab b an h a lá lt okozó betegségeknek nagym érvű, csupán néhány főcsoportra korlátozódó k o n cen tráló d ása m ár a II. ábrából is jól m egfigyel­ hető. E n n ek a fo ly am atn ak az illu sztrálására á llíto ttu k össze a 2. tá b lá t, am ely az 1957. és 1958. évek halandósági a d a ta it a betegségi (haláloki) főcsoportok m egoszlásában nagyságrend szerint ta rta lm a zza . (A tá b la szer­ kesztésénél összevonást nem alk alm aztu n k .) Az a d a to k részletesebb értékelésére nem té rü n k ki, csupán a fen t m ár e m líte tt k o n cen tráló d ás m érv ét k ív á n ju k érzékeltetni. A tá b la a d a ta i az t m u ta tjá k , hogy 1958-ban a rangsor szerinti első négy csoportba töm örülő betegségek okozták az összhalálozás 67,9 százalékát. H a a tü n e te k , öregség és rosszul m eg h a tá ro z o tt állap o to k c so p o rtját — az előbbiekben m ár rész­ letesen is m e rte te tt okból kifolyólag — részarányuk fen n ta rtá sa m e lle tt figyelm en k ív ü l hagyjuk, a sorrend szerint következő négy főcsoportba ta rto z ó m egbetegedések á lta l o k o zo tt halálozások m egoszlási a rá n y a m ár csak 19,3, a to v áb b i négyes csoportok részaránya 5,8, ill. 1,2 százalék. A főcsoportok halandósági a d a ta i csak nagy általánosságban m u ta tn a k rá a halálokok m egoszlására, alak u lására. A halálozások alaposabb és id e n tifik á lta b b vizsgálata szükséges ahhoz, hogy részletesebben m egism er­ hessük a zo k at a h alálo k o k at, am elyek kiem elkedő m o rtalitásu k m ia tt vezető szerepet já tsz a n a k az összhalandóságban. T an u lm á n y u n k to v á b b i részében az 1958. évi ad ato k alap ján a vezető halálokok a la k u lásá t vizsgáljuk. A halálozások csop o rto sítását az Egészségügyi V ilágszervezet jelentésé­ hez (16) hasonlóan a betegségek, sérülések és halálokok nem zetközi osztályo­ zásának 50 o k o t tarta lm a z ó rö v id íte tt, ún. „ B ” jegyzéke alap já n végeztük el. A jelentés szerkezeti felépítésének megfelelően elh ag y tu k a következő h a lá lo k o k a t: В В В В

17 44 45 46

A z összes eg y éb fe rtő z ő és é lő sd ie k á l t a l o k o z o ttn a k o s z tá ly o z o tt b e te g s é g e k ; A z ú js z ü lö ttk o r r a je lle m z ő eg y é b b e te g s é g e k és k .m .n . é r e tle n s é g ; Ö reg ség , e lm e b a j e m líté s e n é lk ü l, ro ss z u l m e g h a tá r o z o tt és is m e r e tle n o k o k és a Ö sszes eg y é b b e te g s é g .

A VEZETŐ

HAL ÁLOKOK

179

Ezek, az egyes nagyobb betegségi csoportok nem részletezhető, vagy rosszul m e g h a tá ro z o tt eseteit összegyűjtő, nem egy esetben m agas halandóságú betegségek, illetve haláloki csoportok ta rta lm a z h a tn a k term észetesen n éhány vezető h alálo k o t is, k ü lö n v á la sz tá su k a t azonban az osztályozásnak e m ódja nem teszi lehetővé. E zek közül a fo n to sab b ak ra, függetlenül a csoportosítás szerinti felsorolástól, a szövegben eseten k én t u taln i fogunk. A csoportosítás során ezenkívül hom ogén betegségi csoportok k iala k ítá sa érdekében a következő h alálo k o k at összevontuk: В 1 A lé g z ő re n d s z e r g ü m ő k ó r ja és В 2 A g ü m ő k ó r e g y é b f o rm á i = В 1— 2 G ü m ő k ó r. В 25 I d ü l t r h e u m á s s z ív b e te g s é g ; В 26 É re lm e s z e se d é se s és e lfa ju lá s o s sz ív ­ b e te g s é g ; В 27 A szív e g y é b b e t e g s é g e i ; és В 28 M a g a s v é r n y o m á s sz ív b e te g sé g g e l = В 25— 28 S z ív b e te g s é g e k . B E 47 M o to ro s já r m ű b a le s e te k ; és B E 48 A z ö sszes e g y é b b a le s e te k = B E 47— 48 Ö sszes b a le s e te k .

Az egyes halálokok elhagyása, illetve összevonása u tá n 41 halálok szerinti részletezésben figyeltük meg az első tíz halálok a lak u lá sá t. Az első tíz k ö z ö tt nem szereplő haláloki csoportok, v a la m in t a besorolásnál figyel­ m en k ív ü l h a g y o tt négy halálok a d a ta i eg y ü ttesen a tá b lá k „ eg y é b ” ro v atáb a k e rü lte k . N em zetközi összehasonlítás céljából a V ilágszervezet jelentésében szereplő országok közül kilenc európai és k é t ten g eren tú li állam 3 a d a ta it h aszn áltu k fel. H elyszűke m ia tt az összehasonlításoknál álta lá b a n a m edián (M ) m e lle tt csak a legm agasabb, v a lam in t a legalacso­ nyabb érté k e k e t v e ttü k figyelem be. A m ag y ar a d a to k a t a sorrend fe ltü n te ­ tésével é p íte ttü k be a külföldi a d a to k közé. A vezető h a lá lo k o k a t nem csak korcso p o rto k , hanem nem ek szerinti m egoszlásban is v izsgáltuk, és a II. á b rá n m á r ism e rte te tt szerkesztési eljárás szerint — a férfiak so rren d jét véve alap u l — grafikusan áb rázoltuk. A grafikonoknál az egyes k o rcsoportok h alan d óságának nagyságrendi különbségei m ia tt lé p té k -v á lto z ta tá so k a t eszközöltünk, am i a folyam atos összehasonlítást nem teszi ugyan lehetővé, az a rá n y v á lto z áso k a t azonban jól m u ta tja . M ivel m ind a férfiaknál, m ind a nőknél a tíz vezető h alálo k o t v e ttü k figyelem be, az arán y , illetve sorrend v áltozások m e lle tt szerkezeti v á lto z áso k a t is ta lá lu n k . Csak a férfiaknál vagy csak a nőknél előforduló vezető h alálo k o k at a grafikonok egyes szalagjai ábrázolják. Az a rá n y ­ szám o k at az 1958. évi évközepi népességhez, illetőleg százezer azonos nem ű és k o rú népességhez v iszonyítva sz á m íto ttu k ki. Az összes elhalálozások 70,9 százaléka a 3. tá b lá b a n felsorolt tíz h alálok­ k a l összefüggésben k ö v e tk e z e tt be. A halálokok k o n centrálódási folyam ata ez esetben is jól m egfigyelhető; az első három csoport betegségei okozták az összes elhalálozásoknak jóval több, m in t felét, 52,1 százalékát. V izsgáljuk meg, hogyan alak u l a vezető h alálokok részarán ya nem zetközi viszony­ la tb a n . A m egfigyelt országok közül h árom állam ban (Anglia és W ales, E g yesült Á llam ok és D ánia) a 80 százalékot m eghaladja, ö t állam ban 75 —80 százalék k ö z ö tt mozog, és csupán h árom állam b an ta lá lju k 75 százalék a la tt. Az első h árom vezető halálok sorrendje — M agyarországhoz hason­ lóan — m ind a tizenegy állam b an nagyságrendileg azonos. E g y ü tte s rész­ ará n y u k azo n b an főleg a szívbetegségek gyakoriságának jelentős é rté k ­ 3 D án ia, A nglia és W ales, F innország, F ranciaország, H ollandia, N ém et Szövetségi K ö z tá r­ saság, N orvégia, Svédország, Svájc, v alam in t az E g y esü lt Á llam ok és K anada. 12*

180

DR.

MARTON

ZOLTÁN

különbségei m ia tt eléggé v álto zato s k é p e t m u ta t. 60 százalék fe le tt ta lá lju k h a t országban, ö t országban — h a z á n k a t is ide szám ítva — 5 0 —60 százalék k ö z ö tt v o lt és csupán egy országban, F ranciaországban — ahol egyébként is a legalacsonyabb — v o lt 50 százalék a la tt (45,1% ). N em csak h a zán k b an és a m egfigyelt országokban, hanem á lta lá b a n az egész világon, ahol a népes­ ség elöregedési fo ly am ata észlelhető, e három halálok köré tö m örül a halálo­ zások legnagyobb része.

Az 1958-ban elhaltak A halál oka (a В jegyzék tételszám ával)

száma

(1)

(2)

1. S z ív b e te g sé g e k В 25— 2S ........................... 2. R o ssz in d u la tú d a g a n a to k В 18* ............. 3. A k ö z p o n ti id egren d szer (en d ogén ) érsérü ­ lései В 2 2 ......................................................... 4. T ü d ő g y u lla d á s В 3 1 ........................................ 5. Ö sszes b a le se te k B E 47— 48 ...................... 6. G ü m ők ór В 1— 2 ............................................. 7. Ö n g y ilk o ssá g B E 4 9 ........................................ 8. S zü lési sérü lések , sz ü le té s u tá n i lé g z é s­ h iá n y és tü d ő lé g te le n s é g В 4 2 ............. 9. G yo m o r-, b é l- és v a sta g b é lh u r u t, k iv é v e a z ú js z ü lö tte k h a sm e n é sé t В 36 . . . . 10. V e se g y u lla d á s és zsu g o r v ese В 38 . . . . E g y é b ..................................................................... Ö sszesen. . .

aránya százezer lakosra (3)

százalékos m egoszlása (4)

21 721 15 848

2 19,5 160,1

22,2 16,2

13 6 3 3 2

445 001 187 089 312

135,8 60,6 3 2 ,2 31 ,2 2 3 ,4

13,7 6,1 3,3 3,2 2 ,4

1 472

14,9

1,5

12,4 11,0 2 8 7 ,7 9 88,8

1,2 1Д 29,1 100,0

1 1 28 97

226 087 478 866

A viszonyszám ok igen jelen ték en y eltérést m u ta tn a k . Az eltérés oka elsősorban az egyes országok népességének korm egoszlásából adódik. A nglia

A VEZETŐ

181

H ALÁLOKOK

és W ales lakosságának k o r szerinti m egoszlása például erősen öregedő, a 60 évesek és idősebbek a rá n y a 16,5 százalék. H ollandia népességének k o r­ m egoszlása v iszo n t a leg fiatalab b ak egyikének te k in th e tő E u ró p áb an , a 60 évesek és idősebbek a rá n y a i t t 1955-ben 12,3 százalék v o lt (18). H a az 1958. évi m agyarországi korm egoszlásra sta n d a rd iz á lv a vizs­ gálju k az aláb b i k iem elt országok szívbetegség m ia tti h alandóságát, a k ö v e t­ kező a d a to k a t ta lá lju k : E g y esü lt Á llam ok 386,8 ; A nglia és W ales 310,6 ; M agyarország 219,5 ; H ollan d ia 216,6 százezrelék. A m int lá tju k , a k o r­ összetétel-eltérések kiküszöbölése erősen ellenkező irán y ú — so rrendet is lényegesen m ódosító — v á lto z á so k a t eredm ényez az egyes országok halálo­ zási arán y szám ain ál. Az E g y e sü lt Á llam ok s ta n d a rd iz á lt arányszám a k iu g ró an a legm agasabb, és negyedével h alad ja m eg az angliai é rté k e t. A nyers és s ta n d a rd iz á lt arán y szám o k különbségei a k é t ország lakosságának eltérő k o rs tru k tú rá ja m e lle tt feltehetően a k é t népesség életm ódbeli k ü lö n b ­ ségéből eredően az em beri szervezet term észetes elhasználódásának jelentősen nagyobb m érvével m ag y arázh ató . A szívbetegségek u tá n m ásodik helyen h a z án k b an és a m egfigyelt országokban is a rosszindulatú daganatok (B 18) k ö vetkeznek. E betegségi csoport jelentősége különösen az u tó b b i évtizedek folyam án n ö v ek e d ett meg. m o rta litá s A n g lia és W a le s ............................................... (M ) S v é d o rs z á g .................................................. 7. M a g y a ro r s z á g K a n a d a ...................................................................

2 0 5 ,6 1 6 3,7 160,1 1 30,3

részarány az összhalandóságban (% ) 17,8 17,1 16,2 15,8

H a a szívbetegségeknél m ár a lk a lm a z o tt g y a k o rlatn a k m egfelelően a m ag y ar népesség korösszetételéhez ig azítju k az ará n y sz ám o k at, úgy A ngliá­ b an és W alesben 178,5, az E g y esü lt Á llam okban 160,7, M agyarországon 160,1 százezrelékes in te n z itá s t ta lá lu n k . H azán k rák h alan d ó ság a te h á t az E g y esü lt Á llam okéval megegyező színvonalon áll, az angliai rá k h a la n d óság v iszo n t a stan d ard izálás u tá n 13,2 százalékkal alacsonyabb é rté k e t m u ta t. R angsorban a h arm ad ik helyen a központi idegrendszer (endogén)5 érsérülései ( B 22) k ö v etk ezn ek . E haláloki csoport legnagyobb részét az agy­ vérzés (apoplexia cerebri) teszi ki. H alan d ó ság a a következő v o l t :

N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z t á r s a s á g .................. 6. M a g y a ro r s z á g ............................................... (M ) N o r v é g ia K a n a d a ...................................................................

m o rta litá s

részaran y az összhalandóságban (% )

1 67,5 1 35,8 132,1 9 0 ,6

15,6 13,7 15,4 11,0

Az eddig tá rg y a lt vezető halálokok főleg az idősebb k o rú ak h alan d ó sá­ gára jellem zők. H a z á n k b a n a negyedik helyen álló tü d ő g y u llad ás g y ak ran fordul elő h a lá lo k k é n t a fia ta la b b k o rcso p o rto k b an is, elsősorban a csecsemő­ k o rban. 5Az „endogén” b eszú rást félreértések elkerülése v é g e tt alk alm aztu k .

182

D R. M A R T O N

Z O L T ÄN

A tüdőgyulladás ( В 31 ) 6 halálozás alak ulása : m o rta litá s M a g y a ro rs z á g ( 4 ) F r a n c ia o r s z á g ( 5 ) (M ) N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g (5) D á n ia (6)

6 0 ,6 5 0 ,5 3 7 ,6 19,5

részarán y azösszhalandóságban (% ) 6,1 4,1 3,5 2,7

A m edián érték n él m agasabb m ég A ngliában és W alesben, N orvégiá­ b an , S védországban és F in n o rszág b an a tü d ő g y u llad ás m ortalitása. A nem term észetes halálokok közül elsősorban a balesetek játsz an a k vezető szerepet a halandóságban. A 3. tá b lá b a n felsorolt halálokok k ö z ö tt az összes balesetek cso p o rtja foglalja el sorrendben az ötödik helyet. E z a halálok a legtöbb országban a negyedik helyen áll, kivéve Svédországot és h a z á n k a t, ahol az ö tödik, v a la m in t A n g liát és W alest, ahol a h ato d ik he­ lyen ta lá lju k . A z összes balesetek ( B E 4 7 —48) halandósága a következő­ képpen a la k u l: m o rta litá s F r a n c ia o r s z á g ( 4 ) ............................................ . K a n a d a (4) ........................................................ . E g y e s ü lt Á lla m o k (4) .................................. . N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g (4) . . . . . S v á jc (4) ............................................................. . F in n o rs z á g (4) ................................................. . N o rv é g ia (4) ...................................................... . D á n ia ( 4 ) ............................................................. . S v é d o rsz á g (5) ................................................. . A n g lia és W a le s (6) ....................................... . H o lla n d ia (4) ................................................... . M a g y a ro rs z á g (5) ............................................ .

60,5 56,6 56,5 56,4 55,8 4 8 ,6 4 5 ,4 4 4 ,0 39,9 3 6 ,0 3 4 ,4 3 2 ,2

részará az üsszhalálo 5,0 6,9 6,1

5.2 5,5 5,3 5,3 5,0 4 ,2 3,1 4 ,5 3,3

F ran ciao rszág u tá n a 2 —5. helyen szereplő állam ok halandóságában csupán tized eltérések et ta lá lu n k . H azán k baleseti halandósága, jóllehet az utolsó helyen áll, erősen m egközelíti H ollandia, v a la m in t A nglia és W ales a rá n y a it. H a figyelem be vesszük k ö zú ti g ép járm ű forgalm unk to v á b b i fejlő­ dését, e halálo k n ál em elkedésre kell szám ítanunk. A gümőkór ( B 1 —2) h a z án k b an az egész népességre szám ítv a a h a to ­ dik helyen áll, H ollan d iáb an , D án iáb an és az E g y e sü lt Á llam okban az össz­ h alandóságban nem szerepe] a tíz első halálok kö zö tt. Az E gyesült Á llam ok színes lakosságánál a nyolcadik helyen ta lá lju k , ezért a tá b lá b a n így k ö z ö ljü k m o rta litá s

részarány az össz-

6 A következő táb lázato s k im u ta tá so k n á l — m iu tá n a vezető halálokok rangsorolásában lényeges eltérések lehetnek az egyes országok k ö z ö tt — zárójelben á lta lá b a n fe ltü n te tjü k a cím ben szereplő halálokok ran g h ely ét is.

A VEZETŐ

H ALÁ LOK O K

183

Meglepő, hogy az E g y esü lt Á llam ok színes lakosságának güm őkórh alandósága alig valam ivel m agasabb, m in t Svájcé, és jelentősen alacso­ n y ab b , m in t hazánké. A nem term észetes halálokok m ásik nagy csoportja az öngyilkosság ( B E 49) a hetedik helyen szerepel a vezető halálokok felsorolásában. H ollan­ diában, N o rv ég iában, K a n a d á b a n és az E g y esü lt Á llam okban alacsony ará n y a m ia tt nem szerepel az első tíz halálok k ö z ö tt. Az E g y esü lt Á llam ok fehér lakosságánál a kilencedik helyen szerepel. M ortalitása legm agasabb h azán k u tá n (23,4) D án iáb an és S v ájcban (23,0 és 21,9), alacsony A ngliában és W alesben, v a la m in t az E g y esü lt Á llam ok fehér lakosságánál (11,5 és 10,9). B á r M agyarországon az öngyilkosok a rá n y a 1938-hoz viszonyítva 20,1 százalékos csökkenést m u ta t (7), nem zetközi v iszonylatban még így is m agasnak kell ta rta n u n k e halálok m o rta litá s á t.7 A szülési sérülések, születés utáni légzéshiány és tüdőelégtelenség ( B 42) á lta l o k o zo tt halálozások gyakorisága szerepel h azán k b an az összhalálozásb an a nyolcadik helyen. A nnak ellenére, hogy ezek az okok csak az 1 éven aluli k o rb a n és főleg az ú jszü lö ttek n él fordulnak elő, viszonylag m agas halandóságuk m ia tt az általán o s m o rta litá sb a n kom oly té te lk é n t szere­ pelnek. N em vezető halálok A ngliában és W alesben, F ranciaországban, a N ém et Szövetségi K ö ztársaság b an és Svédországban. K an ad a és az E g yesült Á llam ok u tá n (19,5, illetve 17,8), ahol a h ato d ik helyen áll a vezető halál­ okok sorrendjében, m o rta litá sa h azán k b an a legm agasabb (14,9). A gyomor-, bél- és vastagbélhurut ( B 36) — a fentiekben m á r e m líte tt n a g y arán y ú csökkenés k ö v etk eztéb en — a kilencedik helyen szerepel a vezető halálokok k ö z ö tt h azán k b an . Az ad a to k nem zetközi összehasonlítása nem á llt m ó d u n k b an , m ivel a m egfigyelt tizenegy ország egyikénél sem fordul elő az összhalálozásban vezető h alálokként. A tizedik helyre hazánk általán o s halandóságában a vesegyulladás és zsugorvese ( B 38) á ltal o k o zo tt halálozások ju to tta k . A ngliában és W ales­ ben, D án iáb an , a N ém et Szövetségi K ö ztársaság b an és S vájcban nincs az első tíz halálok k ö z ö tt. M o rtalitásáb an nem zetközi v iszo nylatban m inim ális eltéréseket ta lá lu n k ; legm agasabb K a n a d á b a n és F ranciaországban (14,5, illetve 12,8). A nem zetközi összehasonlítást az eddigiekben a hazai haláloki sorrend ala p já n végeztü k . A to v á b b ia k b a n szükségesnek ta r tju k összefoglalni az o k a t a h alálo k o k at, am elyek hazai v iszo n y latb an ugyan nem szerepeltek a tíz vezető halálok k ö z ö tt, de m ás országokban igen. A vezető halálokok k ö z ö tt ta lá lju k a v eleszü letett fejlődési rendellenességeket (B 41) és a cukor­ b a jt (B 20) h é t-h é t, a m ájzsu g o ro d ást (B 37) és a h ö rg h u ru to t (B 32) négy­ négy; a dűlm irigy tú lte n g é st (B 39), a h y p e rto n iá t a szív em lítése nélkül (B 29) és a g yom orfekélyt (B 33) k é t - k é t ; és végül a jó in d u la tú és k. m . n. d a g a n a to k a t (B 19), v a la m in t az in flu en zát (B 30) egy-egy esetben. A nem i jellegből adódó sajáto s betegségek, v a la m in t az életm ódbeli különbségek in dokolják a vezető halálokok n em enkénti tanulm ányozását. A nők halan d ó ság a 1958-ban is kedvezőbben a la k u lt, m in t a férfiaké: míg százezer férfi közül 1039, addig u g y an an n y i nő közül csak 942 h a lt meg. A férfiak h alandósága 10,3 százalékkal m agasabb volt, m in t a nőké. 7 Százezer lakosra sz á m íto tt halandósága 1955-ben 20,6; 1956-ban 19,6 és 1957-ben 21,7 v o lt.

184

DR.

MARTON

ZOLTÁN

A III. á b ra százezer azonos nem ű lakosra szám ítva m u ta tja be a vezető halálokok n em enkénti m egoszlását hazán kban.

A vezető halálokok n em en k én ti alak u lásán ál az általán o stó l eltérő sorrendi v á lto z á so k a t (3. tá b la ) csupán a nyolcadik helytől lefelé találu n k . A férfiaknál a tizedik helyen a vesegyulladás és a zsugorvese (B 38) helyére a veleszületett fejlődési rendellenességek ( B 41) cso p o rtja lé p ; a nőknél nyol­ cadik helyre a gyomor-, bél-, vastagbélhurut ( B 36), a kilencedik helyre a vesegyulladás és a zsugorvese ( B 38) a tizedik helyre pedig a szülési sérülések ( B 42) k erülnek. A női h alandóság á lta lá b a n kedvezőbb v o ltá t m agyarázza az a k ö rü l­ m ény, hogy míg a férfiaknál h é t halálok esetében ta lá lu n k halandósági tö b b le te t, addig a nőknél csupán k é t esetben. (K ésőbbiekben lá tn i fogjuk, hogy a szívbetegségeknél, illetve a k ö zponti idegrendszer érsérüléseinél ta p a sz ta lh a tó női halandósági tö b b le te t tu la jd o n k é p p en a k é t nem k o r­ összetételének jelentős eltérései okozzák.) A férfitöbblet különösen az öngyilkosságnál, az összes baleseteknél, a güm őkórnál és az ú jszülöttek szülési sérüléseinél jelen tk ezik nagyobb m értékben. R á m u ta ttu n k m ár a bevezető részben az egyes ko rcso p o rto k n ál m eg­ n yilvánuló jelentős halandóságbeli különbségekre. Az egyes korcso p o rto k b an leg g y ak rab b an h a lá lt okozó betegségek nagyon eltérő és v álto zato s k ép et m u ta tn a k , azonos betegségek esetében pedig a rá n y aik b a n lényegesen k ü lö n ­ b ö zhetnek. A to v á b b ia k b a n a vezető halálokok korcsoportok és ezen belül nem ek szerinti a la k u lá sá t és m egoszlását vizsgáljuk. Az egyes korcsoportok

A VEZETŐ

185

H ALÁLOK OK

halandósági a d a ta it ta rta lm a z ó tá b lá k b a n a h alálo koknak az összhalálozáshoz v isz o n y íto tt m egoszlását is közöljük. C secsem őhalandóságunk an n ak ellenére, hogy az elm ú lt m ásfél évtized a la tt jelentős m érték b en csökkent, m ég n a p ja in k b a n is m agasnak te k in t­ hető; 1958-ban ezer élveszülöttre szám ítv a 58,1 volt. Ez a körü lm én y is indokolja, hogy e k o rcso p o rt h alálokaival részletesebben foglalkozzunk. N em k ív án u n k k ité rn i e ta n u lm á n y u n k b a n a csecsem őhalálozás általános problé­ m áira, szám os szerző (13)—(15), (19)—(22) részletesen foglalkozott az u tó b b i években e kérdésekkel. Az egy éven aluli k o rb an tö rté n ő elhalálozások — te h á t a csecsemő­ h a lo tta k — h a lá lok i ta n u lm án y o zásán ál a szokástól eltérően nem az élveszülöttekhez, hanem az egyéven aluli évközepi népességhez viszo n y ítju k az elh altak szám át.

E gy éven aluli korban elhaltak (2) A halál oka (a В jegyzék tételszám úval) (1) 1. T ü d ő g y u lla d á s В 31 . . . . 2 . S zü lési sé rü lések , sz ü le tés u tá n i lé g z é sh iá n y és tü d ő lé g te le n sé g В 42 . . 3. V e le s z ü le te tt fe jlő d é si ren d ­ ellen esség ek В 4 1 .......... 4. G yom or-, b él- és v a sta g b é l­ h u ru t, k iv é v e az ú jsz ü lö t­ tek h a sm e n é sé t В 36 . 5. A z ú jsz ü lö tt fertő zései В 43 6. In flu en za В 3 0 .................... 7. K a n y a ró В 14 .................... 8. N e m m en in g o c o ccu s o k o zta a g y h á r ty a g y u lla d á s В 23 9. S za m á rk ö h ö g és В 9 .......... 10. H ö rg h u ru t В 3 2 ................. E g y é b ........................................ össze sen

száma (3)

aránya száz­ ezer lakosra (4)

százalékos m egoszlása (5)

az összes el­ halt ezrelé­ kében (6)

1 522

9 8 1,4

16,5

15,5

1 472

949,2

16,0

15,0

938

604,8

10,2

9 ,6

851 840 543 115

548,8 5 41,7 350,1 74,2

9,2 9,1 5,9 1,2

8 ,7 8,6 5,5 1,2

88 87 60 2688 9 204

56,7 56,1 38 ,7 1 733,2 5 9 34,9

1,0 1,0 0,7 29,2 100,0

0,9 0,9 0,6 2 7 ,5 94,0

186

DR.

MARTON

ZOLTÁN

A csecsem őkorban le g g y a k ra b b a n 8 h a lá lt okozó betegség h a zán k b an a tüdőgyulladás ( B 31), am ely a csecsem őhalottak 16,5 százalékánál fordult elő a halál o kak én t. Ez a té te l az ú jszü lö ttek tü d ő g y u llad ását nem ta r ta l­ m azza; nem zetközi viszo n y latb an m agyarországi a rá n y á t kiugróan m agas érték n ek kell te k in te n ü n k . M ortalitása és részaránya a következőképpen a la k u lt: m o rta litá s M a g y a ro r s z á g ( 1 ) ............................................... N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g (3) . . . . (M ) N o rv é g ia ( 3 ) ............................................... H o lla n d ia (3) .......................................................

9 81,4 3 8 1 ,5 2 2 0 ,3 9 0 ,9

részarán y (% ) 16,5 9,2 10,5 4,5

A legtöbb országban h arm ad ik helyen áll a csecsem őkori halálokok k ö z ö tt a tüdőg y u llad ás, k ivéve h a z á n k a t és F ranciaországot, ahol az első, illetv e a m ásodik. Ez a k ö rü lm én y m agyarázza elsősorban csecsem őhalandó­ ságunk m agas v o ltá t nem zetközi viszonylatban. A csecsem őkorban m ásodik helyen k ö vetkező leggyakrabban előforduló halálok h a z án k b an a szülési sérülések, születés utáni légzéshiány és tüdőlégtelenség ( B 42). Ez a halálok hazán k és F ranciaország kivételével, ahol m ásodik, illetve a harm adik helyen áll, a m egfigyelt országok m indegyikében a z első h alálo k k én t szerepel. M o rta litá sá t és k o rcso p o rtján belüli ré szarán y át m u ta tjá k az aláb b i ad ato k : M a g y a ro rs z á g ( 2 ) ..................................................... S v á jc ( 1 ) ......................................................................... (M ) H o lla n d ia (1) ................................................... F r a n c ia o r s z á g ( 3 ) .....................................................

m o rta litá s 949,2 726,6 531,9 3 0 0 ,4

részarán y (% ) 16,0 27,3 26,5

8,8

Az u tó b b i években h a z án k b an halandósága em elkedést m u t a t ; nem zet­ közi v iszo n y latb an gyakorisága h azán k b an a legm agasabb. A veleszületett fejlődési rendellenességek ( B 41) hazán k b an a harm adik, a m egfigyelt országokban pedig — F ran ciaország kivételével, ahol első — a m ásodik helyen állanak. E ndogén tényező, halandósága nehezen befolyá­ solható. Százezer egy éven aluli lakosra sz á m íto tt m o rtalitása és részaránya a k o rcso p o rt halandóságán belül a következő : M a g y a ro r s z á g ( 3 ) N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g (2) (M ) D á n ia (2) S v é d o rs z á g (2)

m o rta litá s 6 0 4,8 5 08,9 4 24,2 3 36,4

részarán y (% ) 10,2 12,3 16,6 19,0

A negyedik helyre hazán k csecsem őhalandóságában a gyomor-, bél­ és vastagbélhurut ( B 36) betegségek á lta l o kozott halálozás j u t o t t ; jóllehet a rá n y a a tüdőgyulladáshoz hasonlóan az elm ú lt m ásfél évtized a la tt viszony­ lag kedvezően ala k u lt, az exogén halálokok közül még m indig egyik leg­ nagyobb halandóságú betegség a n n ak ellenére, hogy az ú jszü lö ttek has­ m enés m ia tti elhalálozásait nem foglalja m agában. M inden országnál egy­ 8 Az éretlenség, az ú jsz ü lö ttk o rra jellem ző egyéb betegségek (B 44) ugyanolyan elbírálás alá e snek, m in t az általán o s halandóságnál az öregség, tü n e te k stb . ezért a felsorolásban nem szerepel­ n ek . E g y éb k én t e té te l arán y ai a legm agasabbak : 1 144,5 százezrelék, illetve 19,3 százalék.

A

VEZETŐ

187

H A L Á L O K O K

form án m eg találju k a vezető halálokok k ö z ö t t ; sorrendje azonban változó. H alan d ó ság a a k ö v etkező k é p e t m u ta tja : m o rta litá s M a g y a ro r s z á g ( 4 ) F in n o r s z á g (4) (M ) A n g lia és W a le s H o lla n d ia (8)

(6 )

5 48,8 1 9 1,7 55,6 11,3

részarány (% ) 9,2 6,7 2,2 0,6

K om oly té te lk é n t szerepel h azán k csecsem őhalálozásában az újszülöttek fertőzései ( B 43) is. E betegségi csop o rtb an főleg az ú jsz ü lö tte k tü d ő g y u lla­ dása és hasm enése játszik döntő szerepet. M a g y a ro r s z á g ( 5 ) ............................................... F in n o r s z á g (5) ..................... (M ) E g y e s ü lt Á lla m o k ( 4 ) ........................... D á n ia (6) .....................................................................

m o rta litá s 5 4 1,7 1 83,9 1 0 8,5 3 1 ,2

részarány (% ) 9,1 6,5 4,1 1,2

N em zetközi v iszo n y latb an h a z án k b an igen m agas e betegségcsoport halálozási a rá n y a . Az E g y esü lt Á llam okban n agy különbség v a n a fehér- és színes lakosság m o rta litá sá b a n ; m íg az előbbié csupán 83,8 ,addig az u tó b b ié 253,5 százezrelék. Az influenza ( B 30) h a z á n k b a n a h ato d ik helyen szerepelt 1958-ban a vizsgált k o rcso p o rtb an a vezető halálokok sorrendjében. N égy országban: D ániában , N orvégiában, A ngliában és Svédországban nem k e rü lt a tíz vezető halálok közé. A halálokok sorrendjében elfoglalt helye nagy m é rté k ­ ben a ttó l függ, hogy járv án y o s v olt-e a m egfigyelt időszak influenza szem­ p o n tjáb ó l v agy nem . M o rtalitása h azán k u tá n (350,1) legm agasabb F ra n cia­ országban, Svájcban és F innország b an (46,2, illetve 45,7). Csecsem őhalálozásunkban a kanyaró ( B 14) a következő leggyakrabban előforduló halálok; nem zetközi összehasonlításra nincs m ódunk, m ivel a m egfigyelt országoknál nem szerepel vezető h alálo k k én t. A nem m enin­ gococcus okozta agyhártyagyulladás ( B 23) nyolcadik h az án k b a n a h alál­ okok sorrendjében. E h alálo k o t az országok felénél a nyolcadik helyen ta lá lju k ; F ran ciao rszág b an az ötödik helyen áll. M agasnak tek in th e tő m agyarországi h alandósága is. M edián és szélső értékei az aláb b iak : F ra n c ia o rs z á g 61 ,4 ; 2. M a g y a ro rs z á g 5 6 ,7 ; (M ) N o r v é g ia 2 3 ,6 ; S v é d o rs z á g 14,9

A szamárköhögés ( B 9) csupán a m egfigyelt országok felénél fordul elő a csecsem őkorban vezető h alálo k k én t. A rán y a legm agasabb hazán k b an , de örvendetes, hogy az elm ú lt évek folyam án m ind a m egbetegedések szám a, m ind halandósága erősen csökkenő irá n y z a tú volt. V iszonylag m agas még m o rtalitá sa a N ém et Szövetségi K ö ztársaság b an és F ranciaországban (33,1, ill. 31,1). Az á ltalán o s csecsem őhalálozásban utolsó helyen szereplő halálok h a zán k b a n a hörghurut ( B 32). Ö t országban nem fordul elő vezető h a lál­ o kként. M o rtalitási a rá n y a a legm agasabb A ngliában és W alesben, h a z á n k ­ b a n és K a n a d á b a n (50,0, 38,7, illetve 28,3). A felsorolt tíz h alálo k o n k ív ü l m ég a k ö v etk ező k fo rd u lta k elő nem zet­ közi v iszo n y latb an a csecsem őkorban : h azán k kivételével á lta láb a n az ö tö d ik -h ato d ik helyen szerepel a m egfigyelt állam okban az összes balesetek

188

DR.

MARTON

ZOLTÁN

(B E 4 7 —48). A bélelzáródás és sérv (B 35) kilenc esetben, a m eningo­ coccus fertőzés (B 10) k é t esetben és a g üm őkór (B 1 —2) F ranciaországban, a ro sszin d u latú d ag an ato k (B 18) S védországban, v a lam in t az em berölés (B E 50) S vájcban ju to tta k be a tíz vezető halálok közé. 100000 lakosra

о

гои

ooo

'

60 0

800

woo

120 0

Szü/ésisérülések, szO/ekés икал/ féffzéskié о у es kődóléffkelenséff В OB Tüdőgyokkadás В 37 Ikekesző/ekekk fe jlő d é s/ re n d ­ ellen esség ek ß 0 7

Hz újszü/ökk fé r kőzése/ В 0 3 Gyomor - kékkorok, k/kére az újszdkőkkek kasm enésé к ß 3 6 ín fku en za ß 3 6

I V . A vezető h alálokok a la k u lá sa az eg y éven a lu li korban n em en kén t, 1958 Распределение ваэ/снеиших причин смерти по полу в возрасте до 1 года Leading Causes of Death by Sex, Age Under 1 Year, 1958

A halandóság férfitö b b lete legérzékenyebben a csecsem őkorban m u ta t­ kozik meg. A fiúcsecsem ők halandósága m inden egyes haláloknál m agasabb, m in t a leányoké, az egyes halálokok m o rtalitásáb an legnagyobb fiútö b b le te t a h ö rg h u ru tn á l (103 % ), a szülési sérüléseknél (72,3) % ), az ú jszü lö tt fertőzéseinél (33 % ) és a tü d ő g y u llad ásn ál (24 % ) ta lá lju k . A veleszü letett fejlődési rendellenességek 19 százalékkal g y ak ra b b an okoztak elhalálozást a fiúknál, m in t a leányoknál. Az V. szám ú á b ra 1950-től fo ly am atáb an m u ta tja h a zán k b an a cse­ csem őhalálozás és ezen belül a k iem elt halálokok a la k u lá sá t a szokásos m ódon ezer élveszülöttre szám ítv a az arán y szám o k at. C secsem őhalandóságunk az elm ú lt évtized folyam án 61,1 százalékos csökkenést m u ta t. Az éretlenség és a v eleszü letett fejlődési rendellenességek v á lto z a tla n u l állandó nagyságú részét képezik a csecsem őhalandóságnak. Az „ eg y éb ” halálokok jelentős beszűkülése 1954 u tá n a haláloki bejegyzések ja v u lá sá ra u ta l. A nem zetközi, illetve a hazai a d a to k ta n ú ság a szerint viszonylag k e d ­ vezőtlen csecsem őhalandóságunk főleg abból adódik, hogy igen m agas n álu n k az egyes exogén haláloki tényezők a rá n y a. E lsősorban a rra kell tö rek ed n ü n k , hogy a tü d ő g y u lla d á st a vezető halálokok k ö z ö tt legalább a h arm ad ik helyre szorítsuk vissza.

A VEZETŐ

189

H A L Á LO K O K

1 —4 éves korban elhaltak (2) A halál oka (a В jegyzék tételszám úval)

száma

(1)

(3)

1. T ü d ő g y u lla d á s В 31 . . . . 2. Ö sszes b a le se te k B E 47— 48 3 . G y o m o r-, b é l- é s v a s t a g b é l­ h u ru t В 36 ...................... 4. K a n y a r ó В 14 .................... 5. In flu e n z a В 3 0 .................... 6. R o s sz in d u la tú d a g a n a to k В 1 8 ........................................ 7. G ü m ők ór В 1— 2 ............... 8. Y e le s z ü le te ttfe jlő d é s ir e n d e lle n e ssé g В 4 1 ............... 9. N em m en in g o c o ccu s o k o zta a g y h á r ty a g y u lla d á s В 23 10. D iz e n té r ia В 6 ...................... E g v é b ........................................ Összesen

az összes elhaltak ezrelékében (6)

aránya százezer lakosra (4)

százalékos megoszlása

267 180

3 5 ,4 2 3 ,9

19,2 12,9

2 ,7 1,8

144 122 84

19,1 16,2 11,0

10,3 8,8 6,0

1,5 1,2 0,8

68 45

9,0 6 ,0

4,9 3,2

0,7 0,5

44

5,8

3,1

0,4

27 26 387

3 ,6 3 ,4 51,3 1 84,7

1,9 1,9 27,8 100,0

0,3 0,3 4 ,0 14,2

1 393

(5)

190

DR.

MARTON

ZOLTÁN

V izsgáljuk m eg a to v á b b ia k b a n az 1 —4 éves korcso p o rtb an a vezető halálokok a la k u lá sá t. Az 1—4 évesek halandósága az átlagosnak csupán egyötöde, eg y h ato d a. 1958-ban az összes e lh altak n ak csak kis részét, 1,4 százalék át te tté k ki. A halan d ó ság férfi tö b b lete e k o rcsoportnál m inim ális, a fiúk halandósága 189,6, a leányoké pedig 179,6 százezrelék. A halálokok töm örülése e k o rcso p o rtb an nem olyan k ifejezett, m in t az általán o s halandó­ ság esetében. N em zetközi á ltalán o s m o rtalitási, m edián és szélső é r té k e i: M agyarország 1 8 4 ,7 ; F ra n cia o rszá g 1 7 4 ,0 ; (M) K a n a d a 1 4 7 ,0 ; A n g lia és W ales 95,2

Az 1 —4 éves k o rb an M agyarországon leggyakrabban előforduló halálok a tüdőgyulladás ( B 3 1 ); csupán h a z á n k b a n áll az első helyen, három ország kivételével — ahol a negyedik — á lta lá b a n a m ásodik vezető halálok ; h alandósága nem zetközi v iszo n y latb an az alábbiak szerint a l a k u l t : M agvarország 3 5 ,4 ; F in n o rszá g 2 0 ,4 ; (M) A n g lia -W a les 1 3 ,0 ; D án ia 7,0

H a zán k b an e k o rcso p o rt m ásodik vezető haláloka az összes balesetek (B E 4 7 —48) a m egfigyelt országok m indegyikénél az első helyen áll. A m agyarországi m o rta litá sn á l csupán A ngliáé és W alesé alacsonyabb. M edián és szélső értékei a köv etk ező k : F in n o rszá g 48,1 ; (M) H o lla n d ia 3 6 ,5 ; 11. M agyarország 23,9 ; A n g lia és W a les 20,0

Az e k o rcso p o rtb an jelentkező tö b b i vezető halálokkal elenyészően kis előfordulási gyakoriságaik m ia tt nem foglalkozunk. M indem ellett m eg­ em lítjü k , hogy a gyomor-, bél- és vastagbélhurut ( B 36), a kanyaró ( B 14), v a la m in t a gümőkór ( B 1 —2 ) h a z án k b an nagyobb gyakorisággal fordul elő, m in t a vizsgált állam o k b an , és így sorrendben előbb áll. lOOOOOlakosra 15

20

25

Tücfoyyü//adás ß 3 7 Ö sszes ba/ese/eK ß f 4 7 - 2/ 8 G yom or-, b é//? u ru 7 В 3 6 K anyoné ß 7 4 In flu e n za ß 3 0 Rossz7ndu/a7ó dayanaZoK ß 70 I7e/esz77/e7e77 fey/óWes7 renO e//e/?esséy ß 47 GümöAor ß 7 -7 7/em m em nyococcus o fo z /a a yybér7yayyu//ac/ás ß 7 3 D7zen 7 ér7a ß 6 Szam ar/roboyés ß О Jö7nc7u/a7úés7.т .п. lenm észeZ ú' OayanaZoTr ß 70 V I . A vezető halálokok n em en kén ti m egoszlása az 1— 4 éves k o rb a n , 1958 Распределение важнейших причин смерти по полу в возрасте 1— 4 лет Leading Causes of Death by Sex, A ge 1 — 4 Years, 1958

A VEZETŐ

191

H A L Á LO K O K

A nem enkénti m egoszlásnál jelen ték telen sorrendi változás m e lle tt az igen alacsony m o rtalitási érték en belül enyhe női tö b b le t m u tatk o z ik . A fiúk halandósága e korcso p o rt általán o s halandóságához igazodik, a leányoknál a szamárköhögés ( B 9) és a jóindulatú és k. m . n. daganatok ( B 19) lépnek be az utolsó k é t helyre. A következő k orcsoport, az 5—14 évesek h alandósága az összes kor­ csoportok közül a legkedvezőbb, 1958-ban az összes e lh altak n ak m indössze 0,9 százaléka k e rü lt k i e k o rcsoportból, m o rta litá su k százezer azonos korú népességre szám ítv a 53,4 v o l t ; különösen kedvező a leányok halandósága : 43,8, szem ben a fiúk 62,6 százezrelékével. K o rév ek et te k in tv e a legalacso­ nyabb m o rta litá sú a k az egész élet folyam án a 9 —10 éves gyerm ekek.

5 —14 éves korb an e lh a lta k (2) A h alál oka (a В jegyzék tételszám úval) (1) 1. Ö sszes b a le s e te k B E 47— 48 2. R o s s z in d u la tú d a g a n a to k B 1 8 .......................................... 3 . T ü d ő g y u lla d á s В 3 1 .......... 4. S z ív b e te g s é g e k В 25— 28 5. V e s e g y u lla d á s és z s u g o r­ v e s e В 3 8 ........................... 6. J ó i n d u l a t ú és k .m .n . t e r ­ m é s z e tű d a g a n a t В 19 . 7. G ü m ő k ó r В 1— 2 ............... 8. Ö n g y ilk o s s á g B E 4 9 .......... 9. K a n y a r ó В 1 4 ...................... 10. V a k b é lg y u lla d á s В 3 4 . . . . E g y é b .................................. Ö sszesen. . .

szám a (3)

arán y a százezer lakosra (4)

százalékos m egoszlása (5)

az összes elhaltak ezrelékében (6)

228

14,1

26,3

2,3

104 63 60

6,4 3 ,9 3,7

12,0 7,3 6,9

1,1 0,6 0,6

29

1,8

3,4

0,3

28 25 19 19 18 273 866

1,7 1,5 1,2 1,2 1,1 16,8 53,4

3,2 2,9 2,2 2,2 2,1 31,5 100,0

0,3 0,3 0,2 0,2 0, 2 2 ,8 8,9

Горизонт альная граф а: (1) Причины смерти (номера Н ом енклатуры Б .) ; (2) умрнше в возрасте 5— 14 л е т ; (3) число ; (4) н а 100 ООО ж ителей ; (5) процент ; (6) на 1000 всех ум ер­ ших.

H eading : (1) Causes of d e a th (num bers of th e L ist B .) ; (2) deceased 5 —14 years of a g e : (3) n u m b er ; (4) p er 100 000 p o p u latio n ; (5) per cen t ; (6) p e r 1000 to ta l deceased.

A vezető halálokok m o rta litá sa is — a fentiekből érth ető en — igen alacsony. A k o n cen tráló d ás csak az első h árom h aláloknál érdem leges, a felsorolt tíz halálok 68,5 százalékban szerepel a halálozásban. E korcsoport nem zetközi m o rtalitása : K a n a d a 6 4 ,5 ; 3. M a g y a ro rsz á g 5 3 ,5 ; (M ) N o rv é g ia 4 8 ,5 ; A n g lia és W a le s 39,1

Az 5 — 14 évesek halan d ó ság áb an dom ináns szerepet az összes balesetek ( B E 4 7 — 48) já tsz a n a k , h a z án k b an és nem zetközi te k in te tb e n is ez az első halálok. R észarán y a igen m agas csoporth alan d ó ságán belül, K a n ad á b an m ajdnem felét teszi k i az 5 — 14 éves k o rb a n elh altak n ak . H azá n k b a n és a m egfigyelt országokban is m ásodik helyen a rosszindulatú daganatok ( B 18)

192

DH.

MARTON

ZOLTÁN

követk ezn ek . M o rtalitásu k e k o rc so p o rtb an m ég igen alacsony, az általános rá k m o rta litá s t eg y általán nem befolyásolja. A tö b b i halálok m ortalitása e k o rcso p o rtb an is m inim ális. Fel kell azonban figyelnünk arra, hogy a h azán k ­ b a n a negyedik helyen álló szívbetegségek ( B 2 5 —28) egyébként alacsony m o rta litá sa nem zetközi v iszo n y latb an m agasnak te k in th e tő . M agyarországi halandósága tö b b m in t kétszerese a nem zetközi sorrendben első helyen álló F ranciaországénak. ТОООООlakosra л а

5

W

75

20

25

Összes ba/еsefek ß ß 0 7 -0 8

H a zán k b an jelentősebb (210 % -os) fé rfitö b b lete t az 5 — 14 éves k o r­ cso p o rtb an az összes baleseteknél ta lá lu n k . A fiúknál bekerül a vezető halál­ okok közé az influenza és a nem meningococcus okozta agyhártyagyulladás, a leányoknál pedig a veleszületett fejlődési rendellenességek csoportja. A 15—44 éves k o rcso p o rtb an a halan d óság m ár tö b b m in t három szorosa az előző korcso p o rtén ak , de m ég m indig alacsonyabb, m in t az 1 —4 éves k o rú ak é. 1958-ban az összes elh altak 7 százaléka k e rü lt k i e korcsoportból. A férfi halandósági tö b b le t e k o rcso p o rtb an ism ét jelentősen m agasabb, a százezer megfelelő k o rú férfire ju tó elh altak szám a 200, a nők h alandó­ sága pedig 137. N em zetközi v iszo n y latb an a 15—44 évesek általános h alan­ dósága a k ö v e tk e z ő : F in n o rs z á g 2 1 3 ,6 ; 5. M a g y a ro rs z á g 1 67,4 ; (M ) S v á jc 158,4 ; H o lla n d ia 107,5

K ifejezett a halálokok k o n cen tráció ja az állam ok legnagyobb részénél, 75 százalékon felüli ré sz a rá n y t képvisel a tíz vezető halálok.

A

VEZETŐ

193

HALÁ LOK O K

15 —44 éves korban e lh a lta k (2) A h a lá l oka (a В jegyzék tételsz ám áv al)

szám a (3)

(1) 1 . R o s s z i n d u l a t ú d a g a n a to k В 1 8 ........................................ 2 . Ö sszes b a le s e te k B E 47— 48 3 . Ö n g y ilk o s s á g B E 4 9 . . . . 4. S z ív b e te g s é g e k В 25— 28 5. G ü m ő k ó r В 1 2 .................... 6. A k ö z p o n t i id e g r e n d s z e r ( e n d o g é n ) ér sé rü lé s e i В 22 7. S zü lések ; te r h e s s é g i, sz ü lé si és g y e r m e k á g y i sz ö v ő d ­ m é n y В 4 0 ...................... 8. T ü d ő g y u lla d á s В 31 . . . . 9. V e s e g y u lla d á s és z s u g o r­ v ese В 3 8 ........................... 10. J ó i n d u l a t ú és k .m .n . t e r ­ m é s z e tű d a g a n a t o k В 19 E g y é b ........................................ Ö sszesen. .

a rá n y a százezer lakosra (4)

százalékos m egoszlása (5)

az összes elh alt ezrelé­ kében (6)

1 052 1 024 937 863 839

25,7 2 5 ,0 22,9 2 1 ,0 2 0 ,5

15,3 14,9 13,7 12,6 12,2

10,8 10,4 9 ,6 8,8 8,5

167

4,1

2,4

1,7

159 156

3,9 3, 8

2,3 2, 3

1,6 1, 6

145

3,5

2,1

1,5

103 1 417

2,5 34,5 167,4

1,5 20,7

1,1 14,5

100,0

70,1

6 862

Горизонт альная графа : (1) Причины смерти (номера Н ом енклатуры Б .) ; (2) умерш ие в возрасте 15— 44 лет ; (3) число ; (4) н а 100 ООО ж ителей ; (5) процент ; (6) н а 1000 всех ум ер­ ших.

H eading : (1) C auses of d e a th (num bers of th e L ist B.) ; (2) deceased 15 —44 years of age : (3) n u m b er ; (4) p er 100 000 population ; (5) p e r c e n t ; (6) per 1000 to ta l deceased.

Első helyen a rosszindulatú daganatok ( В 18) c so p o rtját találju k . K o rc so p o rt h alandósága az általán o s rá k m o rta litá s t véve figyelem be, viszony­ lag m ég m indig alacsonynak te k in th e tő . N em zetközi rangsor te k in te téb e n h a t e se tb e n a m ásodik helyen, négy esetben az első helyen és egy-egy esetben a h a rm a d ik , illetve negyedik helyen szerepel. M edián és szélső m o rta litá si é rté k e k : D á n ia 3 1 ,8 ; (M ) F in n o rs z á g 2 7 ,2 ; 11. M a g y a ro rs z á g 2 5 ,7 ; F ra n c ia o rs z á g 23,2

A 1 5 —44 évesek általán o s h alan d ó ság áb an h az án k b an m ásodik helyen az összes balesetek ( B 4 7 — 48) követk ezn ek . H alandósága és részaránya erősen m egközelíti a rá k é t. N em zetközi v iszo n y latb an három kivétellel az első hely en áll, viszonylag m agas h a la n d ó sá g g a l: K a n a d a és E g y e s ü lt Á lla m o k 4 9 ,0 ; (M ) F in n o rs z á g 3 9 ,1 ; 11. M a g y a ro rs z á g 2 5 ,0 ; D á n ia 2 4 ,2

Az öngyilkosság ( B E 49) a 15—44 éves k o rú ak általán o s halálozásában a h a rm a d ik leg g y ak rab b an előforduló halálok h azán k b an . A m egfigyelt országok m indegyikénél szerepel vezető h alálo k ként. N em zetközi m o rtali­ tá s a a k ö v etkező : F in n o r s z á g 23 ,3 ; 2. M a g y a ro rs z á g 2 2 ,9 ; F ra n c ia o rs z á g 10,1 ; H o lla n d ia 3 ,7

A szívbetegségek ( B 2 5 —28) á lta l o k o zo tt elhalálozások gyakorisága a negyedik nagyságrendileg e k o rcso p o rtb an . M inden országban egyform án 1 3 D em ográfia

194

DR.

MARTON

ZOLTÁN

előfordul, á lta lá b a n a h arm ad ik , illetve negyedik helyen ta lá lju k . M ortali­ tá s a igen alacsony : E g y e s ü lt Á lla m o k 3 3 ,0 ; 4. M a g y a ro rs z á g 2 1 ,0 ; (M ) S v á jc 14,4 ; N o rv é g ia 9,3

A következő halálok a gümőkór ( B 1 —2 ) h az án k b an m ajdnem olyan a rá n y ú , m in t a szívbetegségek. E k o rcso p o rtb an m inden országnál egy­ form án előforduló halálok, m o rta litá sa azo n b an nagyon v álto zato s k é p et m u t a t : az E g y esü lt Á llam okban, ahol e k orcsoporban a güm őkór h alandó­ sága á lta lá b a n 5,3, a fehér népességnél 3,4, a színeseknél pedig 20,4 száz­ ezrelék. A h ato d ik helyen következő halálok a központi idegrendszer (endogén) érsérülései ( B 22) h alandósága csupán egyötöde az ötödik helyen álló güm ők ó rén ak . Á ltaláb an m indegyik országban előfordul a vezető halálokok k ö zö tt, m o rta litá sa azonban igen alacsony. A terhességi, szülési-, gyermekágyi szövődmények ( B 40) okozta elhalálozások gyakorisága h a zá n k b an a hetedik vezető halálok. N em k e rü lt a vezető halálokok közé Svédországban, F ra n c ia ­ országban és az E g y esü lt Á llam okban; m o rta litása a N ém et Szövetségi K ö ztársaság b an a legnagyobb (5,5), h azánk e halálok szem pontjából a negyedik helyen áll. A tö b b i halálok gyakorisága e korcso p o rtb an m ár ren d k ív ü l alacsony. 100ОООla ko sra

O

10

го

50

00

Összes hetesetek ß ß 97~98

Itesegyot/edás é s zsugorre se ß 3 8

Jó in d o /etó é s k.m .n. term észetét d eg en eto k В 79 G yom or-és n yo m h étkekéty ß 3 3 Szütések; terh esség i, s z ti/é s i é s gyerm ekágyiszövődm ények ß 9 9 V i l i . A vezető h a lá lo ko k m egoszlása n e m e n k é n t 15— 44 éves k o rb a n , 1958 Распределение важ нейших причин смерти по полу в возрасте 15— 44 лет L eading Causes of Death by Sex, A ge 15— 44 Years, 1958

50

A VEZETŐ

195

H A L Á LO K O K

ágyi szövődm ények (B 40) h e ly e tt, v iszo n t az u tó b b i a nőknél felkerült az ötödik helyre. Férfihalandósági tö b b le te t legnagyobb m értékben az összes baleseteknél, v a la m in t az öngyilkosságnál ta lá lu n k . A nőknél első helyen álló ro sszin d u latú d ag a n a to k n á l v iszo n t elég jelentős női tö b b le t (4 2 % ) ta p a sz ta lh a tó . A kö v etkező k o rcso p o rtb an , a 45—64 éves k o rú ak n á i a korspecifikus halandóság valam ivel m á r az átlagos fe le tt van . Az összes elh altak 24,2 százaléka e k o rcso p o rtbó l k e rü lt ki. A férfi halandósági tö b b le t még kifeje­ ze tte b b , m in t az előző k o rcso p o rto k b an . A férfiak m o rtalitása 1 216, a nőké 807 százezrelék v o lt 1958-ban.

:5 —64 éves k o rb an e lh a lta k (2) A h alál oka (a В jegyzék té te lsz á m á v a l)

szám a

a)

(3)

1. R o s s z in d u la tú d a g a n a to k В 1 8 ....................................... 2. S z ív b e te g s é g e k В 25— 2 8 . . 3. A k ö z p o n ti id e g re n d s z e r (endogén) é rs é rü lé s e i В 2 2 ....................................... 4. G ü m ő k ó r В 1— 2 ............. 5. Ö n g y ilk o ss á g B E 4 9 . . . . 6. T ü d ő g y u lla d á s В 31 . . . . 7. Ö sszes b a le s e te k B E 4 7 — 48 8. V e s e g y u lla d á s és z s u g o r­ v e s e В 38 ......................... 9. M á jz s u g o ro d á s В 37 . . . . 1 0. C u k o rb a j В 2 0 ...................... E g y é b ........................................ Ö sszesen . .

ará n y a százezer lakosra (4)

százalékos m egoszlása (5)

az összes elhalt ezrelékében (6)

6 495 5 083

2 7 4 ,2 2 14,6

27,5 21,5

66,3 51,9

2 892 1 368 864 819 708

122,1 57,7 36,5 34,5 2 9 ,9

12,2 5,8 3,7 3,5 3,0

29,5 14,0 8,8 8,4 7,2

391 378 250 4 391

16,5 16,0 10,6 185,3 997,9

1,6 1,6 1,0 18,6

4 ,0 3,9 2 ,6 44,9

100,0

241,5

23 639

Горизонт альная графа : (1) Причины смерти (номера Н ом енклатуры Б .) ; (2) ум ерш ие в возрасте 45— 64 лет ; (3) число ; (4) н а 100 ООО ж ителей ; (5) процент ; (6) н а 1000 всех у м ер­ ших. H eading : (1) Causes ot d e a th (n u m b ers ot th e L ist B.) ; (2) deceased 45 —64 years of age : (3) n u m b e r; (4) p er 100 000 p o p u latio n ; (5) p e r cen t ; (6) p e r 1000 to ta l deceased.

A 4 5 —64 éves k o rb a n előforduló összes elhalálozás 61,2 száza lék át az első három cso p o rt betegségei o k ozták. V izsgáljuk meg, hogy a la k u l nem ­ zetközi v iszo n y latb an e k o rcso p o rt h alandósága : F in n o rs z á g 1 190 ; 6. M a g y a ro rs z á g 998 ; (M ) N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z t á r s a s á g 9 7 8 ; N o rv é g ia 726

E korcso p o rt halálo zásáb an — az előző korcsoportéhoz hasonlóan — a rossz­ indulatú daganatok ( B 18) dom inálnak ; h azán k k al e g y ü tt szám ítva, tiz e n ­ k é t ország közül nyolc esetben az első és négy esetben a m ásodik helyen áll. M edián és szélső m o rta litá si é r t é k e i : A n g lia és W a le s 308 ; 6. M a g y a ro rs z á g 274 ; (M ) o r s z á g 221 13*

E g y e s ü lt Á lla m o k

270 ; S v éd -

196

DR.

MA R T O N

ZOLTÁN

A rák u tá n lényegesen kisebb m o rtalitással h a z á n k b a n a m ásodik helyen a szívbetegségek ( B 2 5 —28) á lla n a k ; négy országban az első, a tö b b ib en a m ásodik halálok. N em zetközi v iszo n y latb an az elhalálozások részaránya igen m agas, a legtöbb országban m eghaladja a 25 —30 százalékot, az E g y esü lt Á llam okban 40,4 % . M ortalitási sorrendje ; E g y e s ü lt o rsz á g 153

Á lla m o k

479 ;

(M ) S v é d o r s z á g

230 ;

8.

M a g y a ro rs z á g 215 ;

F r a n c ia ­

H az á n k b a n e k o rcso p o rt h arm ad ik leg g y akrabban előforduló h aláloka a központi idegrendszer ( endogén) érsérülései ( B 22). E haláloki csoport az összes m egfigyelt országnál is a h a rm a d ik helyen áll. M edián és szélső m or­ ta litá s i értékei : F in n o rs z á g 1 3 5 ; 2. M a g y a ro rsz á g 122 ; (M ) S v é d o rsz á g 93 ; H o lla n d ia G3

A gümőkor ( B 1 —2 ) e k o rcsoporton belül a negyedik vezető halálok h azán k ­ b an. A m egfigyelt országoknál k iv étel nélkül m egtalálh ató , a nem zetközi a d a to k nagyon v á lto zato s k é p e t m u ta tn a k : F in n o rs z á g (4) M a g y a ro rs z á g (4) F ra n c ia o rs z á g (6) N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g (5) S v á jc (6) A n g lia és W a le s (7)

78,2 5 7 ,7 5 3 ,2 3 3 ,2 3 2 ,3 2 5 ,3

N o r v é g ia (5) S v é d o rs z á g (7) E g y e s ü lt Á lla m o k (9) K a n a d a (8) H o lla n d ia (8) D á n ia (10)

2 2 ,0 18,0 18,0 16,1 11,4 9 ,2

A 4 5 —64 éves k o rcso p o rtb an az erőszakos halálokok közül az öngyilkosság ( B E 49) k e rü lt az előtérbe. M inden országban egyform án vezető halálok ; á lta lá b a n az ö tö d ik -h ato d ik helyen ta lá lju k . M edián és szélső m o rtalitási érték ei : D á n ia 4 5 ,5 ; 4. M a g y a ro rs z á g 3 6 ,5 ; (M ) F r a n c ia o r s z á g 3 1 ,7 ; H o lla n d ia 13,1

A tüdőgyulladás ( B 31) e k o rc so p o rtb a n is vezető halálok, h a zán k b an h a to ­ dik helyen áll, csupán D án iáb an nem k e rü lt a vezető halálokok közé alacsony a rá n y a m ia tt. M o rtalitása legnagyobb h azá n k b an (34,5) és A ngliában és W alesben (27,1), legalacsonyabb H o llan d iáb an (9,6). Az összes balesetek ( B E 4 7 — 48) m o rta litá sa e k o rc so p o rtb a n m ár lényegesen alacsonyabb, m in t az előzőben vo lt. H a z á n k b a n a heted ik helyen áll, a rá n y a nem zetközi v iszo n y latb an igen alacsony ; F ra n c ia o rs z á g 6 9 , 0 ; (M ) N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g 4 7 , 1 ; 11. M a g y a ro r s z á g 2 9 ,9 ; A n g lia és W a le s 26,4

A vesegyulladás és zsugorvese ( B 38) á lta l o k o zo tt halálozások következnek h a z á n k b a n a nyolcadik helyen ; A nglia és W ales kivételével m inden ország­ b a n vezető halálok. M agyarország a nem zetközi rangsorban az ötödik helyen áll, halandósága legm agasabb F in n o rszág b an , legalacsonyabb D ániában (22,2, illetve 9,5). A májzsugorodás ( B 37) h az án k b an a kilencedik helyen áll a 45 —64 éves k o rcso p o rt h alan d ó ság áb an ; h é t országban vezető halálok, a rá n y a legm agasabb F ran ciao rszág b an és legalacsonyabb N orvégiában (76,3, illetve 6,2). A 8. sz. tá b lá b a n felsorolt utolsó halálok a cukorbaj ( B 20), csak négy országnál k e rü lt a vezető halálokok közé. H alandósága legm agasabb az E g y esü lt Á llam okban és K a n a d á b a n (22,7 és 16,2).

A VEZETŐ

H A L Á L O K O K

197

A m egfigyelt országoknál szerepelt m ég a vezető halálokok k ö z ö tt a gyom or- és nyom bélfekély (B 33) ö t esetben, a jó in d u latú és k . m. n. daga­ n ato k (B 19) négy esetben, a h ö rg h u ru t (B 32) k é t esetben és egy-egy esetben a szifilisz és követk ezm én y ei (B 3), v a la m in t a h y p erto n ia a szív em lítése nélkül (B 29).

A IX . á b rá n is jól lá th a tó a férfihalandóság tö b b le te ; a m in d k ét nem ­ nél egyform án előforduló h alálokoknál m inden esetben nagyobb a férfiak m o rta litá si a rá n y a . A gyom or- és nyom bélfekély főleg a férfiaknál, míg a cukorbaj és a bélelzáródás, sérv in k áb b a nőknél fordul elő. A m egfigyelt utolsó k o rcso p o rt — a 65 éves és idősebb k o rú népesség — m o rta litá sa a legnagyobb. 1958-ban h a z án k b an az összes elh altak 57,1 százaléka k e rü lt k i e k o rcsoportból. A halan d ó ság férfitöbblete e korcso p o rt­ nál is nagyon h a t á r o z o t t; jó lleh et e népességcsoportból elhalt nők rész­ arán y a az összhalálozásban (3 1 % ) jó v al nagyobb, m in t a férfiaké ( 2 6 % ) , m o rta litá si a rá n y u k m égis alacsonyabb, m e rt a nőknek az öregkorú népes­ ségben kép v iselt súlya lényegesen nagyobb. 1958-ban százezer 65 éves és idő­ sebb nőre 6099, u g y an an n y i férfire pedig 7137 azonos nem ű e lh alt ju to tt. E ko rcso p o rtb an az általán o s h alandóság nem zetközi értékelésénél, v a la m in t a h áro m első vezető halálo k n ál a — kivételesen alacsony — francia a d a to k a t nem vesszük figyelem be, a m e d iá n t a to v á b b ia k b a n M agyaror­ szággal e g y ü tt szám ítju k . E k o rcso p o rt általán o s halandósága a következő : F in n o rs z á g 7 2 3 2 , 5. M a g y a ro rsz á g 6534, (M ) S v é d o rsz á g 6 2 19, N o rv é g ia 5757

198

DR.

MARTON

ZOLTAN

65 éves és idősebb korb an e lh a lta k (2) A h alál oka (a В jegyzék tételszám ával)

szám a

(1)

(3)

1. S z ív b e te g s é g e k В 25— 28 . 2. A k ö z p o n ti id e g re n d s z e r (e n d o g é n ) é rsé rü lé s e i В 2 2 ........................................ 3. R o s s z in d u la tú d a g a n a to k В 1 8 ........................................ 4 . T ü d ő g y u lla d á s В 31 ____ 5. Ö sszes b a le s e te k B E 4 7 — 48 6. G ü m ő k ó r В 1— 2 ............... 7. V e s e g y u lla d á s és z s u g o r­ v e s e В 38 ......................... 8. ö n g y ilk o s s á g B E 49 . . . . 9. B é le lz á ró d á s és sé rv В 35 10. D ü lm irig y tú lte n g é s В 3 9 . E g y é b ........................................ ö sszesen . .

a rá n y a százezer lakosra (4)

százalékos m egoszlása (5)

az összes elh altak ezrelékében (6)

15 695

1834,4

28,1

160,4

10 382

1213,4

18,6

106,1

8 118 3 174 991 779

948,8 3 7 1 ,0 115,8 91,0

14,5 5,7 1,8 1,4

8 2 ,9 3 2 ,4 10,1 8 ,0

508 4 92 449 426 14 888

59,4 57,5 5 2 ,5 4 9 ,8 1 740,1 6533,7

0,9 0,9 0,8 0,7 2 6 ,6

5,2 5,0 4 ,6 4 ,4 152,1 571,2

53 902

100,0

Горизонт альная графа : (1) П ричины смерти (номера Н ом енклатуры Б .) ; (2) умерш ие в возрасте 65 лет и старш е ; (3) число ; (4) н а 100 ООО ж ителей ; (5) процент ; (6) н а 1000 всех умерш их.

H ea d in g : (1) Causes of d e a th (num bers of th e L ist B .) ; (2) deceased 65 years an d o v e r: (3) n u m b er ; (4) per 100 000 p o p u latio n ; (5) per cen t ; (6) per 1000 to ta l deceased.

Az összes e lh a lt 16 százaléka e k o rcso p o rt szívbetegségeinek ( B 2 5 —28) ro v á sá ra írh a tó . N em zetközi v iszo n y latb an ré szarán y a e korcsoporton belül k é t állam n ál m eghaladja a 40 százalékot, h a t állam n ál 3 0 —40 százalék k ö ­ z ö tt mozog, h árom állam nál 30 százalék a la tt v an . M inden egyes m egfigyelt országnál az első helyen áll, igen m agas m o r ta litá s s a l: E g y e s ü lt Á lla m o k 2836 ; (M ) S v é d o rsz á g 2232 ; 9. M a g y a ro rs z á g 1834 ; N é m e t S zö­ v e ts é g i K ö z tá r s a s á g 1530

A m ásodik helyen ta lá lju k e k o rcso p o rtb an a központi idegrendszer (endogén) érsérülései ( B 22) á lta l o k o zo tt h alálozásokat. N em zetközi m o rta ­ litá sa : N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g 1 4 1 6 ; E g y e s ü lt Á lla m o k 940

3. M a g y a ro rs z á g 1 2 1 3 ;

(M ) N o rv é g ia 1 1 3 0 ;

Sorrendben ezu tán a rosszindulatú daganatok ( B 18) halandósága k ö v e t­ kezik ; h a z á n k b a n és — D ánia kivételével, ahol a m ásodik — külföldön is á lta lá b a n a h arm ad ik helyen áll :9 D á n ia 1 1 4 9 ; (M ) A n g lia és W a le s 992 ; 7. M a g y a ro rs z á g 949 ;

E g y e s ü lt Á lla m o k 895

H a z á n k b a n m agas az e k o rcso p o rtb an is a negyedik helyen álló tüdő­ gyulladás ( B 31) halandósága. A m egfigyelt országokban is a negyedik-ötödik 9 A franciaországi m o rta litási ad a to k az első három h alálo k ra sz erin tü n k valószínűtlenül alacsonyak : a szívbetegségeké 495,4, a k özponti idegrendszer (endogén) érsérüléseié 331,1, a ro sszin d u latú d ag an ato k é pedig 312,2 százezrelék.

A VEZETŐ

199

H A L Á L O K O K

helyen ta lá lju k , hazán k o n k ív ü l főleg az északeurópai országokban m agas halandóságú. N em zetközi m o rta litá si a rá n y a : M a g y a ro rs z á g 371 ; F in n o rs z á g 368 ; (M ) K a n a d a 188 ; F ra n c ia o rs z á g 108

Az összes balesetek ( B E 4 7 — 48) halan d ó sága következik az ötödik helyen h a z á n k b a n e k o rcso p o rt általán o s h alandóságában. N em zetközi v iszo n jd atb an is á lta lá b a n az ötödik helyen áll, kiv étel az E g yesült Á llam ok, Svájc és D ánia, ahol negyedik, v a la m in t A nglia és W ales, ahol a h a to d ik . M ortalitása a k ö vetkezőképpen alakul: D á n ia 2 1 0 ; (M ) F in n o rs z á g 170 ; 11. M a g y a ro rs z á g 116 ; F ra n c ia o rs z á g 59

A m edián n ál m agasabb még a h alandósága a N ém et Szövetségi K öztársaság ­ ban, Svájcban, az E g y esü lt Á llam okban és N orvégiában. A h a to d ik leggyakoribb halálok e k o rc so p o rtb an a gümőkór ( B 1 —2 ) ; A ngliában és W alesben, D án iáb an , H o llan d iáb an , Svédországban, az E g y esü lt Á llam okban és K a n a d á b a n alacsony halan d ó ság a m ia tt e k o rcsoportnál nem k e rü lt a vezető halálokok közé. Sorrendben közöljük nem zetközi h a la n d ó s á g á t: F in n o r s z á g (6) M a g y a ro r s z á g (6) S v á jc (8)

139,1 9 1 ,0 8 3 ,7

N é m e t S z ö v e ts é g i K ö z tá r s a s á g (9) N o r v é g ia (10) F ra n c ia o rs z á g (8)

6 3 ,9 3 8 ,2 2 3 ,9

Á lta láb a n a h ato d ik helynél h á trá b b szerepel. G üm őkór halandóságunk e k o rcso p o rtb an alig valam ivel rosszabb, m in t Svájcé.

O

WO

WOОООlakosra ООО 1200

1600

2000

2 00

DR.

MARTON

ZOLTÁN

Az utolsó három halálok közül az öngyilkosság ( B E 49) e ko rcso p o rtb an csak h a z án k b an és D án iáb an vezető halálok: a nyolcadik helyen áll. A bél­ záródás és sérv ( B 35) betegségi cso p o rth alandósága nem zetközi viszony­ la tb a n legm agasabb h a z án k b an és csupán öt országban fordul m ég elő. B á r az általán o s h alan d ó ság b an nem szerepel, meg kell em lékeznünk a cukorbajról ( B 20), m ivel e k o rc so p o rt női népességénél a hetedik helyen áll h azá n k b a n . N em zetközi v iszo n y latb an á ltalán o sab b előfordulása, kilenc országnál lá tju k a vezető halálokok k ö z ö tt, a h ato d ik tó l a kilencedik helyig; a rá n y a a legm agasabb H o llan d iáb an 121,9, M agyarországon 4 5 ,2 ; a rán y lag alacsony F ran ciao rszág b an 24,5. H az á n k b a n a nők m o rta litá sa 54,9 száz­ ezrelék v o lt 1958-ban. N em zetközi v iszo n y latb an a k ö v etk ező betegségek vo ltak m ég a fel­ soroltak o n k ív ü l vezető halálokok: a m ájzsugorodás (B 37) és a h ö rg h u ru t (B 32) négy-négy esetben; az influenza (B 30), v a la m in t a h y p erto n ia szív em lítése nélkül (B 29) h áro m -h áro m esetben; a gyom or- és nyom bél­ fekély (B 33) k é t esetben. A férfiaknál hetedik helyen a dülm irigy tú lte n g é st (B 39), a nőknél v iszo n t a c u k o rb a jt (B 20) ta lá lju k . A m ájzsugorodás (B 37) csak a férfi­ ak n ál, a bélzáródás és sérv (B 35) viszont csak a nőknél fordul elő a cukorbaj m ellett. A halandóság férfitöbblete különösen az öngyilkosságnál (163% ), a güm ők ó rn ál (134% ) és a ro sszin d u latú d ag a n a to k n ál (41 % ) jelentkezik. S ú ly át te k in tv e ez u tó b b i ad ja v iszo n t a halálozásban a legjelentősebb férfi tö b b le te t. *

F oglalkoznunk kell végül a férfi és a női halandóság terén ta p a s z ta lh a tó különbségekkel, a k é t nem h alan d ó ság án ak arán y aiv al. Az általán o s n em enkénti, illetve a korcsoportok és n em enkénti halálozási arán y szám o k k ö z ö tt ugyanis látszólagos ellentm ondás figyelhető meg a jellegzetesen öregkori haláloki csoportoknál. Ez a férfi és a női lakosság eltérő korösszetételével m a g y arázh ató . A nők k ö z ö tt az öregkorúak a rá n y a jelen­ ték en y en m agasabb, ebből köv etk ező en lényegesen nagyobb h á n y a d u k van az öregkori halálokok veszélyének k itév e. 1958-ban a 4 5 —64 évesek a rá n y a a férfiaknál 23,3 százalék, a nőknél 24,7 százalék; a 65 éven felülieknél a férfiak ará n y a 7,6 a nőké 9,7 százalék. H a a korösszetétel to rzító h a tá s á t kiküszöböljük, vagyis sta n d a rd korm egoszlás a la p já n vizsgáljuk a férfi és a női halandóság k ö z ö tti k ü lö n b ­ ségeket, ak k o r a k ö v etkező k é p e t k a p ju k :

S z ív b e te g sé g e k (B 2 5 — 28) R o ssz in d u la tú d a g a n a to k (B 18) A k ö z p o n ti id eg ren d szer (en d ogén ) érsé­ r ü lései (B 22) T ü d ő g y u lla d á s (B 31)

általános m ortalitás férfi nő 2 12,7 2 2 5,8 155,9 164,6 122,0 65,2

148,8 56,4

standardizált női m ortalitás' 185,5 135,7 121,6 51,1

* A férfiak kormegoszlása alapján standardizált női m ortalitás.

Azonos korm egoszlást feltételezve m inden h alálo k n ál a férfiak m o rta li­ tá s a m agasabb, e ltek in tv e a k ö zp o n ti idegrendszer (endogén) érsérüléseitől, am elynek m o rtalitása lényegében m in d k é t nem nél azonos.

A VEZETŐ

0 A halál oka (a В jegyzék téte l­ szám ával)

201

H A L Á L O K O K

5-14

1 -4

15 —44

4 5 -6 4

65 és több

éves k o rú (l) ö. f. n. ö. í. n. ö. f. n. ö. f. n. ö. f. n. ö. f. n. (2) (3) (4) (2) (3) (4) (2) (3) (4) (2) (3) (4) (2) (3) (4) (2) (3) (4)

G ü m ők ór В 1— 2 . . D izen téria В 6 . . . . S za m á rk ö h ö g és В 9 . 9 9 8 K a n y a ró В 14 . . . . 7 7 7 R o ssz in d u la tú d a g a n a to k В 18 . J ó in d u la tú és k .m .n . te r m é sz e tű d a g a ­ n a to k В 1 9 .......... — — C ukorbaj В 20 . . . . — A k ö z p o n ti id eg ren d ­ szer (en d o g én ) ér­ sérü lései В 2 2 . . . N e m m en in g o c o ccu s o k o zta agyhár­ t y a g y u lla d á s В 23 8 8 9 S z ív b e te g sé g e k В 2 5 — 28 ............... — — — In flu en za В 3 0 . . . 6 6 6 T ü d ő g y u lla d á s В 31 * 1 2 1 H ö rg h u ru t В 32 . . 10 10 G y o m o r- és n y o m ­ b é lfe k é ly В 33 . . V a k b élg y u lla d á s B 34 B é le lz á ró d á s és sérv В 3 5 ......................... G yo m o r-, b élh u ru t 4 5 4 В 36* M ájzsu gorod ás В 37 V e s e g y u lla d á s és zsu g o r v ese В 3 8 . . D ü lm ir ig y tú lte n — — gés В 39 ............... .— S zü lése k , terh esség i-, szü lési és g y e r ­ m e k á g y i sz ö v ő d ­ m é n y ek В 4 0 . . . . — • — • — V e le s z ü le te tt fe jlő ­ d é si r en d ellen es­ sé g ek В 41 .......... 3 3 3 S zü lési sérü lések , sz ü le té s u tá n i lé g ­ z é sh iá n y és tü d ő 2 1 2 lé g te le n sé g В 42 A z új sz ü lö tt fe r tő ­ z ései В 4 3 ............. 5 4 5 Ö sszes b a lese tek B E 4 7 — 48 10 Ö n g y ilk o ssá g B E 49

7 8 . 7 10 10 9 4 4 4

9

6

2

10

6

6

6

7

5

3 —

3

4

4

5

6

5

6

2

1

5

1

1

1

1

3

3

3

10

10

6

6 2

9 10 10

—

4 5 1

7

6

6

7

3

3

3

2

2

4

4

4

2

2

2

2

1

1

1

3

8

7

8

6

7

4

4

4

4

9 10

9

5 1

5 1

3 9 4

3

7

9

8

10

7

10 10

’

10

7 10

3

2

10

9

9

9

3

2

5 —

—

—

—

—

—

—

7 —

—

—

7

8

2

2

3

8 —

7

—

8

9

5

9

9

8

8

9

—

—

5

—

7

—

—

—

—

—

-

9

1 8

1 8

1 8

2 3

1 2

6 4

7 5

6 5

8 6

5 8

6 5 8 10

2 02

DR.

MARTON

ZOLTÁN

A vezető halálokok k o rcso p o rto k és nem ek szerinti megoszlási a d a ta it összefoglalva k özöljük a k ö v etk ező tá b lá b a n . A tá b la ro v a ta ib a n a — jel a rra u ta l, hogy a m egjelölt halálok eg y általán nem fo rd u lt elő, a . (pont) v iszo n t a z t m u ta tja , hogy a m egjelölt halálok előfordult ugyan, de alacsony a rá n y a m ia tt nem k e rü lt az első tíz halálok közé, végül a szám ok az illető halálok ra n g so rá t m u ta tjá k k o rcso p o rto k és nem ek szerint. Szükségesnek ta r tju k m ég röviden foglalkozni azokkal a m egbetegedé­ sekkel, m elyek b esorolását a ,,B ” jegyzék szerinti csoportosítás vagy nem te tte lehetővé, v ag y cso p o rtju k összefoglaló jellege m ia tt a ttó l nem k ü lö n ít­ h ető k el. Végül m egem lítjük a z o k a t a betegségeket, am elyek nem k erü ltek be viszonylag alacsony h alandóságuk m ia tt a tá b lá z a tb a , de szám olni kell velük a halandóságban. A 0 éves k o rb a n az éretlenség á lta l o k o zo tt halálozások a la k u lá sá t az 5. sz. á b rá n lá th a tju k ; a v eleszü letett fejlődési rendellenességek közül a k e­ ringési rendszernél előfordulók h alandósága a legm agasabb (235,4); a közép­ fülgyulladás (117,4) és az összes b alesetek (36,1) érdem elnek m ég em lítést. Az 1 — 14 éves k o rb a n az igen alacsony halandóságon belül a vezető halálokok á lta lá b a n jól jellem zik a h alandóság a la k u lásá t. Legfeljebb a n n y it k ív á n u n k m egjegyezni, hogy a ro sszin d ulatú d ag an ato k csoportjából — am ely e k o rcso p o rtb an m ég igen alacsony a rá n y ú — a nyirok- és v ér­ képző rendszer d a g a n a ta i fo rd u ln ak elő a leggyakrabban. A 15—44 éves k o rb an a ro sszin d u latú d ag an ato k közül a gyom orrák és a m éh rák , v a la m in t a leukaem ia és aleukaem ia dom inál. A férfiaknál a gyo m o rrák m o rta litá sa 4,5 ; a nőknél a m éh- és em lőrák eg y ü ttes a rán y a 12,9. A 4 5 —64 éves k o rc so p o rtb an a ro sszin dulatú d ag a n ato k közül a gyom or­ rá k 70,8, a tü d ő rá k 39,7 és a m éh rák 32,0 jelentőségét kell aláh ú z n u n k ; a bélrák és végbélrák eg y ü ttes a rá n y a 2 1 ,0 ; a leukaem ia és aleukaem iáé 6,3 százezrelék. E gyik leg g y ak rab b an h a lá lt okozó betegség e ko rcso p o rtb an m ég az a sth m a bronchiale (19,3). A 65 éves és idősebb k o rb a n a felsoroltakon k ív ü l figyelem be kell v e n n ü n k az általán o s érelm eszesedés á lta l o k o zo tt elhalálozásokat, m agas 290,1 halandósággal. A m ennyiben besorolható halálok le tt volna, úgy az á lta ­ lános halan d ó ság b an , 27,4 m o rtalitással a h etedik helyre kerülne. A rossz­ in d u la tú d ag an ato k k ö z ö tt a gyo m o rrák 314,2, a bélrák (végbélrák is) 104,8, a tü d ő rá k 83,2 és a m éh rák 57,4 m o rtalitási sorrend a la k u lt ki. Az asth m a bronchiale h alandósága e k o rcso p o rtb an is m agas (113,1). H a v ég ig tek in tü n k a 10. tá b la a d a ta in , m eg á lla p íth atju k , hogy a fertőző betegségek közül m ég m indig a güm őkór a legjelentősebb halálok. B á r h alandósága 1938-hoz v iszo n y ítv a kom oly (77,8 százalékos) csökkenést m u ta t, nem zetközi v iszo n y latb an a rá n y a még m indig m agasnak te k in th e tő . A k ö v etkező tá b lá n az 1. tá b lá n á l a lk a lm a z o tt g y ak o rlatn a k megfelelően vizsgáljuk m eg m o rta litá sá n a k korcso p o rtok szerinti alak u lását. A 11. tá b la a d a ta i jól m u ta tjá k a g üm őkór korspecifikus h alandóságában b e k ö v e tk e z ett v álto z á so k a t. 1920-ban csupán a 15 éven aluli ko rcso p o rto k n ál ta lá lju k az átlag o sn ál alacso n y ab b szinten, n a p jain k b a n a m in t lá tju k e k o rh a tá r 40 év le tt. Az á ltalán o san csökkenő güm őkórhalandóságon belül is lényegesen nagyo b b m érv ű v o lt a ja v u lá s az 1 — 14 éves k o rb an . Az idősebb, főleg az 59 évnél idősebb k o rb a n , a g ü m őkórhalandóság m ár három szorosa az átlagosnak.

A VEZETŐ

Év

1959.. . 1958... 1948... 1938... 1920...

Gümökórhalandóság száz­ ezer lakosra szám ítva (1) 32 ,1 3 1 ,2 1 0 8 ,8 140,1 3 1 4 ,0

203

H A L Á L O K O K

Index : átlagos gümőkórhalálozási arány = 1,00 (2) 0

1 -6

7 -1 4

15 —19 2 0 - 2 9 3 0 - 3 9 4 0 - 4 9 5 0 - 5 9

60 +

éves korban 0 ,2 5 0,68 1,46 1,05

0,09 0,14 0,64 0,54 0,72

0,02 0,05 0,31 0,41 0,45

0,11 0 ,1 6 0,8 8 1,14 1,11

0,41 0,52 1,59 1,60 1,35

0,89 0,95 1,11 1.17 1,10

1,19 1,13 1,11 1,06 1,03

1,89 1,95 1Д 1 1,08 1,31

2 ,9 9 2 ,7 3 0,85 0,84 1,18

Горизонтальная графа : (1) Туберкулезная смертность на 100 ООО жителей ; (2) пока­ затель : общая туберкулезная смертность = 1,00.

H eading : (1) Tuberculous m ortality per 100 000 population ; (2) index : general tuberculous m ortality = 1,00.

Jó lle h e t a nem zetközi osztályozás sz e rin t a légzőrendszer betegségeinél szerepel az influenza ( В 30), mégis a fertőző betegségeknél ta r tju k szüksé­ gesnek m egem líteni. Az influenza m ia tti halálozások já rv án y o s időszakban igen érzékenyen érin tik az á ltalán o s halan d ó ság alak u lását. Jelentőségére an n ál is in k á b b fel kell h ív n u n k a figyelm et, m e rt az u tó b b i évtizedben tö b b alkalo m m al és m ind g y a k ra b b a n fo rd u lta k elő súlyos lefolyású influenza járv á n y o k .

204

DR.

MARTON

ZOLTÁN

A já rv á n y o k m o rb id itásán ak , illetv e m o rta litá sá n a k szem léltetése cél­ jáb ó l az aláb b i grafikonon e g y ü tt áb rázo lju k 1953-tól kezdve n ap jain k ig az ip ari tápp én zes napok a rá n y á t, illetve az influenza halálozások hav i a d a ta it. A táp p én zes napok a rá n y á n a k a la k u lá sá t m u ta tó görbe a m un k av állaló k m egbetegedéseire v o n atk o zik , te h á t azon k o rcso p o rto k ra, am elyek az influenza halálozásban súllyal alig sz e re p e ln ek ; a halálozások h av i görbéjében v iszo n t a tö b b i k o rcso p o rto k — a leg fiatalabb és legidősebb korosztályok is — képviselve v an n ak . A k é t görbe ennek ellenére kisebb eltérésektől e lte k in tv e azonos irá n y ú és jól szem lélteti az influenza já rv á n y o k ala k u lását. V égül külön kell m ég foglalkoznunk a rosszindulatú daganatok m o rta ­ litásáv al. Az elm ú lt k é t évtized folyam án, 1937-hez10 v iszonyítva a rák ­ h alandóság 41,2 százalékos em elkedést m u ta t. A bszolút érték b en a növekedés a rák m ia tt elh a lta k szám áb an 5519. H a az 1958. évre v o n atkozó a d a to k a t a népesség 1937. évi korö sszetételére sta n d a rd iz á lju k , a z t ta lá lju k , hogy a k orösszetétel-v álto zásáb ó l ered 4078 h a lo tt. H a te h á t nem v á lto z o tt volna a k o rösszetétel, az elh altak szám a csak 1441-gyel e m elk ed ett volna. V izsgáljuk m eg k ülön a tü d ő rá k m o rta litá sán a k alak u lását. 1937-hez v iszo n y ítv a a tü d ő rá k k ö v e tk e z té b en elh a ltak a rá n y a tö b b m in t négyszere­ sére em elk ed ett. A növekedés az e lh a ta k szám ában 1343 vo lt. F eltételezve, hogy a tü d ő rá k m o rta litá s az á lta lá n o s rák h alandósághoz hasonlóan alakul, 992 halálozási tö b b le t m u ta tk o z ik a korm egoszlás v álto zásán ak h a tására . M eg állap íth atju k te h á t, hogy a korm egoszlás m ódosulásától független h alálozási tö b b le t (351 h a lo tt) a tis z títo tt halálozási tö b b le t 1/4 részét teszi ki. Az á ltalán o s rá k m o rta litá s tis z títo tt arán y szám ai 1937-hez viszo­ n y ítv a csupán 14 százalékos em elkedést m u ta tn a k , ezen belül is a tü d ő rá k halandósága n ö v e k e d e tt a legnagyobb m érték b en . Ü gy látszik, hogy a m ú ltb a n fel nem ism ert és rosszul m e g h a tá ro z o tt rákesetek a jo b b diag­ n o sztikai eljárások k ö v e tk e z té b en elsősorban a tü d ő rá k n á l jelentkeznek tö b b le tk é n t. A rák h alan d ó ság az elm ú lt év tizedek folyam án sokkal nagyobb m é rté k ­ b en e m elk ed ett a férfiaknál, m in t a n ő k n é l:

19 3 4 — 1 938. é v e k á tla g a 1 9 5 4 — 1958. é v e k á tl a g a

A ro ssz in d u la tú d ag an ato k (B 18) m o rta litá sa férfi nő .............................. . 1 0 6 ,7 124,5 .............................. . 1 50,3 147,1

Míg a férfiaknál a v izsg ált időszak folyam án a rá k m o rta litá s 41 száza­ lékos n ö vekedést m u ta t, ad d ig a nőknél az em elkedés csak 18 százalék. A n em en k én ti rák h alálo zás fen ti értelm ű alak u lása m agyarázza az utóbbi évek férfihalandósági tö b b letét. Az alábbi grafikonon log aritm ik u s lép ték b en ábrázoljuk a fontosabb lokalizációjú ro sszin d u latú d ag a n a to k nem - és korspecifikus halálozását. A diagram m ok világosan m u ta tjá k a tü d ő rá k n a k m inden k o rcsoportnál m egnyilvánuló erős férfitö b b letét, to v á b b á a gy o m o rrák n ak az első k é t k o rcso p o rttó l e ltek in tv e ú g y szin tén jelentkező férfitö b b letét. Az átlagos k o r szerinti a lak u lásátó l eltérő k é p e t m u ta tn a k a sajáto san női jellegű d ag an ato k (emlő-, m éhrák), am elyeknek a rá n y a a fia talab b k o rb a n lá th a tó 10Az 1938. évi rá k m o rta litá s t tú l alacsony érték e m ia tt nem v e ttü k figyelem be.

A VEZETŐ

H ALÁ LO K O K

205

erős em elkedés u tá n az öregebb k o rcso p o rto k n ál csupán lassúbb, ellapuló növekedést m u ta t. Az á b ra alap ján a rá k b a n e lh a lt férfiak életk o r szerinti á tlag a 52, a nőké 48 év k ö rü l v o lt 1958-ban. *

T an u lm á n y u n k b a n az 1958. évi a d a to k ala p já n ism e rte ttü k a halálokok szerkezeti összetételét. R á m u ta ttu n k az u tó b b i évtizedek folyam án bekövet-

206

R D.

MARTON

ZOLTÁN

k e z e tt v álto záso k ra, és az a z o k a t előidéző tényezőkre. R észletesen vizsgáltuk k o rcsoportok és nem ek szerin t a vezető h alálokok a la k u lá sát. Elem zéseink során m ind m ó dszertani te k in te tb e n , m ind pedig a nem zetközi összehason­ lítás te ré n hasznos segítséget n y ú jto tt az Egészségügyi V ilágszervezet id é z e tt jelentése. H azán k m o rtalitása a halálokok összetétele és a vezető halálokok szem ­ p o n tjá b ó l á lta lá b a n a d o lgozatban m egvizsgált országokéhoz hasonló k é p et m u ta t, a részletekben term észetesen ta lá lh a tu n k eltéréseket. A kedvezőtlen jelenségek közül főleg a tü d ő g y u llad ás alak u lására k ív á n ju k felhívni a figyelm et. E z a betegség á lta lá b a n , de különösen a csecsem őkorban já tsz ik vezető szerepet hazánk m o rta litá sá b a n . Befejezésül m eg állap íth atju k , hogy a halálokok szerkezeti összetétele különösen az első három halálo k esetében lassan stabilizálódik. A m ennyiben az o rv o stu d o m án y b an ú ja b b ugrásszerű fejlődés nem kö v etk ezik be, az általán o s h alandóságban csupán a sorrendben m ásodrendű halálokoknál v á rh a tu n k kisebb m ódosulásokat. IRODALOM 1. Dr. Szabady Egon : A güm őkórhalandóság- és m egbetegedések alak u lása. D emográfia 1959. I I . 4. sz. 531 —538. p. 2. Dr. K linger A ndrás — Schlei f f er Á gnes : A datok a szívbetegségek okozta halálozások a la k u lá ­ sáról. D emográfia 1958. / . 1. sz. 128 —140. p. 3. Dr. Rédei Jenő : A halandóság alak u lása M agyarországon. Demográfia 1959. I I . 1. sz. 74 —100. p. 4. Dr. B arsy G yula—Pallós E m il: A m ag y ar halan dóság a századforduló ó ta. Demográfia 1959. I I . 2 - 3 . sz. 3 3 9 - 3 7 3 . p. 5. Dr. B arsy Gyula : A csecsem őhalandóság m érése. D emográfia 1958. I . 1. 27 —57. p. 6. Dr. R u d n a i Ottó : Az enterális okokból eredő csecsem őhalandóság alak u lása M agyarországon az u tó b b i években. Demográfia 1958. I . 2 —3. sz. 2 7 4 —280. p. 7. Dr. Varga A laj osné : A halálos kim enetelű öngyilkossági esetek alak u lása M agyarországon 1957-ben. Demográfia 1959. I I . 1. sz. 124—129. p. 8. Salam on Lajos : A halvaszületésekről. Demográfia 1960. I I I . 1. sz. 107 —120. p. 9. Dr. A csádi György : H alálos kim enetelű m o to rk e rék p ár balesetek 1958-ban. Demográfia 1959. I I . 4. sz. 538 —544. p. 10. D r. M arton Z o ltá n : A hevenyfertőző m egbetegedések M agyarországon I —II. Statisztikai Szem le 1959. X X X V I I . m árciusi szám 250 —273. p. áp rilisi szám 362 —372. p. 11. D r. M arton Zoltán : E gyes fertőző gyerm ekbetegségek alak u lása M agyarországon. Statisztikai Szemle 1959. X X X V I I . decem beri szám 1191—1212. p. 12. D r. M arton Zoltán : A rákhalálozás alak u lása M agyarországon. Statisztikai Szemle 1960. X X X V I I I . au g u sztu s —szeptem beri szám 783 —804. p. 13. P ápai Béla : Az ú jsz ü lö ttk o ri halálozás egyes kérdései B u d ap esten és néh án y európai n ag y ­ v áro sb an . D emográfia 1960. I I I . 3 —4. sz. 447 —460. p. 14. D r. Sárkány Jenő : A perin atális halálozásról. Demográfia 1960. I I I . 3 —4. sz. 460 —469. p. 15. Salam on Lajos : A csecsem őhalandóság egyes kérdései, különös te k in te tte l a nem ek szerinti eltérésekre. Demográfia 1960. I I I . 3 —4. sz. 470 —484. p. 16. T en leading causes of d eath in selected countries. A nnual average 1954—1956. Epidemiological and V ita l Statistics Report 12. N o. 5 —6, 1959. W H O , Geneva. 17. Ten leading causes of d eath. Corrigendum . Epidemiological and V ital Statistics Report 12. N o. 7. 1959. W H O , Geneva. 18. D r. A csádi György — Dr. K linger A n d rá s—D r. Szabady Egon : A világ népessége. B u d a p est, K özgazdasági és jo g i K önyvkiadó 1959. 571 p. 19. Dr. H ahn Géza : A csecsem őhalandóság helyzete M agyarországon. Népegészségügy 1958. X X X I X . decem beri szám 309 — 324. p. 20. D r. F ülöp Tam ás : A csecsem őhalandóság S zabolcs-S zatm ár m egyében (1954—1955). K a n d i­ d á tu si értekezés téziseinek k iv o n ata. Népegészségügy 1958. X X X I X . decem beri szám , 330 — 336. P. 21. Dr. Árváig S á n d o r: F elad atain k az anyai és p erin atális m o rta litá s csökkentése érdekében. Népegészségügy 1960. X L I . novem beri szám 309 —316. p. 22. D r. Kovács F erenc: P erin atális m ag zati halálozásunk alak u lása az 1931 —1958. években. Népegészségügy 1960. X L I . novem beri szám 316 —328. p.

A VEZETŐ

H A L Á LO K O K

207

СТРУКТУРА П РИ Ч И Н СМЕРТИ. ДИНАМИКА ОСНОВНЫ Х ПРИЧИН СМЕРТИ Резюме В своем исследовании автор на основе данных за 1958 год анализи­ рует структуру причин смерти и, в пределах этого, динамику основных причин смерти. Автор излагает- те причины, которые привели к изме­ нениям, наступившим в структуре причин смерти. В Венгрии общая смертность в течение шести десятилетий до 1958 года сократилась на 64 процента ; динамика смертности было особенно благоприятным в тече­ ние последних двух десятилетий, когда она сократилась на 30 процентов. Автор, помимо изучения благоприятной динамики общего коэффи­ циента смертности, подробно анализирует на основе специфических воз­ растных пропорций отнесенных к общей смертности такж е и смертность отдельных возрастных групп (таблица № 1). Ои устанавливает, что как в начале века, так и еще двадцать лет назад, детская смертность была в десять раз выше среднего уровня смертности. Н ыне детская смертность лиш ь в шесть раз выше среднего уровня смертности. Наиболее резкое улучш ение полож ения в области смертности имело место у детей. Смерт­ ность детей в возрасте от 1 до 14 лет полвека тому назад была на лишь 30 процентов ниж е общей пропорции смретности, а сегодня она равна 1/10 части. Смертность населения, принадлеж ащ его к продуктивным возрастным группам, сократилась пропорционально сокращению смерт­ ности в среднем, а улучшение смертности у старых возрастных группах в значительной степени отстало от улучш ения смертности в целом. Автор подробно излагает изменения, происшедшие в области смерт­ ности и возрастного состава живого населения. Он устанавливает, что в 1960 году удельный вес лиц 60-летнего возраста и более, представляю­ щ их 7,7 процентов населения, в общей смертности составил 22,2 процента, в то время к а к в 1958 году удельный вес данной возрастной группы в рам ках всего населения достиг 13,5 процентов, при чем на нее приходилось 2/3 общего числа смертных случаев. Отсюда, следовательно, вытекает, что в наши дни доля старых возрастных групп в смертности в три раза больше, чем в начале нашего века. Автор подчеркивает, что сокращение числа смертных случаев было наиболее высоким в области тех заболева­ ний, или, соответственно, у тех возрастных групп (туберкулез, детская смертность), где ввиду воздействия особых правительственных мероприя­ тий имело место улучшение врачебной помощи, расширение медицин­ ского обслуж ивания, которые, в результате этого, стали более организо­ ванными и эффективными. П араллельно с сокращением смертности молодых возрастных групп произошло повышение средней продолжительности жизни, в результате чего, на первый план закономерно попали те заболевания, которые я в л я ­ ются характерны ми для наступления смерти у лиц пож илого возраста. Автор излагает происшедшие в области причин смерти изменения на основании данных за 1938 и 1958 годы в распределении по главным груп­ пам заболеваний. Он устанавливает, что общий коэффициент смертности, будучи сводным относительным числом, является не только средней воз­ растных групп, но может быть такж е принят и за сумму группировки по болезням и причинам смерти. П оложительные или отрицательные изме­ нения отдельных групп заболеваний (причин смерти), как составных элементов, могут в значительной степени отступать от средней. Среди глав­ ных групп заболеваний автор у десяти обнаруж ил сокращение и лиш ь только у пяти повышение общего коэффициента смертности. Он останав­ ливается преж де всего н а изучении динамики тех главны х групп забо­ леваний, сокращение которых, ввиду их значительного удельного веса в смертности в целом, оказало существенное воздействие н а изменение структуры и качественного состава смертности (заболевания, вызванные инфекцией и паразитами, некоторые заболевания органов пищ еварения, некоторые болезни новорожденных и заболевания органов дыхания).

2 08

DR.

MARTON

ZOLTÁN

Автор опускает сокращ ение числа смертных случаев, наступивш их в ре­ зультате симптомов старости и плохо поставленных диагнозов, поскольку эти причины не оказываю т существенного влияния на динамику общей смертности. Имеющее здесь место сокращ ение сопряжено с видимым большим или меньшим ростом в других главных группах причин смерти. Это сокращ ение является весьма полезным с точки зрения диагноза. И з числа главны х групп заболеваний, в которых наблюдается повы­ шение количества смертных случаев, подчеркивается в первую очередь, значение опухолей. Число смертных случаев в этой группе по сравнению с 1938 годом возросло на 52,3 процента. В ходе дальнейшего излож ения автор указы вает на значительную концентрацию заболеваний, вызывающих наступление смерти. В интере­ сах иллюстрации упомянутого процесса сосредотачивания автор приводит данные о смертных случаях за 1957 и 1958 годы в распределении по гл ав­ ным группам заболеваний (причин смерти) по порядку количества вызван­ ных ими смертных случаев. Данные содерж ащ иеся в таблице № 2 пока­ зывают, что в 1958 году, на болезни, относящиеся к первым четырем груп­ пам заболеваний, приходилось 67,9% общего числа смертных случаев. Если опустить группу симптомов старости и плохо поставленных диагнозов, при сохранении ее удельного веса, получится, что удельный вес случаев смерти в результате заболеваний, относящихся к следую­ щим четырем главным группам заболеваний составляет только 19,3%. Удельный вес дальнейш их четырех групп составил 5,8, а последних четырех групп — 3 процента. В ходе дальнейшего излож ения автор на основании данных за 1958 год подробно исследует динамику основных причин смерти. Д л я этой цели он использует сообщения Мировой О рганизации Здравоохранения о динамике десяти основних причин смерти в отобранных странах. /Epidem iological and v ital statistics report. Vol. 12. No. 5 —6, 1959. Ten leading causes of death in selected countries. A nnual average 1954 — 1956. W orld H e a lth O rganization/. Автор производит группировку причин смерти на основе, содержащего международную классификацию 50 причин, так называемой номенклатуры «В» заболеваний, повреж де­ ний и причин смерти /A breviated list of 50 causes for tabulation of mortalits/. В интересах сравнимости данных автор придерж ивается методологии отчета Мировой О рганизации. В ходе проведения сравнения он исполь­ зует данные девяти европейских и двух заокеанских государств. Он подробно анализирует основные причины смерти не только по возрастным группам , но такж е и по половому составу. Д алее автор подвергает тщ а­ тельному изучению данные об общей смертности и детской смертности. Он указы вает на имеющий место процесс концентрации основных причин смерти и на общий избыток смертности и мужчин. Автор делит причины смерти в зависимости от их удельного веса в смертности на причины первостепенные, второстепенные и третьестепен­ ные. Первостепенными причинами смерти автор считает те основные при­ чины смерти, удельный вес которых в рам ках смертности является наи­ высшим ; к причинам второй степени автор относит те причины смерти, которые еще фигурируют среди основных причин (таблица № 10), но удельный вес которых незначителен; к причинам третьей степени автор причисляет те причины смерти, которые из-за их редкости, вообще не фигурирую т среди основных причин смерти. В заклю чительной части своей статьи автор устанавливает, что про­ цесс изменения в структуре причин смерти находится на исходе, при чем наиболее заметной является стабилизация первостепенных причин смерти. Если в ближайш ее время не произойдет нового скачкообраз­ ного развития медицины, в области общей смертности можно будет ож и ­ дать лиш ь незначительных изменений в нижней сфере основных причин смерти.

A VEZETŐ

STR U C T U R A L T R E N D

HALÁ LO K O K

C O M P O S IT IO N OF

L E A D IN G

OF

209

CAUSES

CAUSES

OF

OF

DEATH.

D EA TH

Sum m ary In h is s t u d y t h e a u th o r e x a m in e s , b a s e d on 1958 d a t a , t h e s t r u c t u r a l c o m p o s itio n a n d t h e t r e n d of c a u s e s of d e a th . H e in fo rm s a b o u t t h e re a s o n s t h a t h a v e le d to t h e c h a n g e s in t h e s t r u c t u r a l c o m p o s itio n o f m o r ta lit y . In H u n g a r y g e n e ra l m o r ta li t y h a d fa lle n b y 64 p . c. d u r in g t h e 60 y e a r s p r e c e d in g 1958 ; th e t r e n d w a s e s p e c ia lly fa v o u ra b le d u r in g t h e l a s t tw o d e c a d e s w h e n i t r e g is te r e d a m o re t h a n 30 p . c. re c e ssio n . B e sid e t h e f a v o u r a b le d e v e lo p m e n t of t h e c ru d e d e a t h r a t e t h e a u t h o r e x a m in e s in d e ta il t h e m o r t a l i t y of t h e d if fe r e n t ag e g ro u p s b y a g e -sp e c ific m o r ta li t y in d ic e s co m ­ p a r e d to t o t a l m o r ta li t y ( T a b le 1.). H e e s ta b lis h e s t h a t e a r ly t h i s c e n tu r y , b u t e v e n tw o d e c a d e s ag o i n f a n t m o r ta li ty w a s te n f o ld t h e a v e r a g e r a t e w h e re a s t o d a y i t is n o t m o re t h a n six -fo ld . T h e g r e a t e s t im p r o v e m e n t in t h e fie ld of m o r ta li t y c a n b e r e g is te r e d in t h e ag e g r o u p o f c h ild re n . H a lf a c e n tu r y ag o th e m o r ta li t y of c h ild re n b e tw e e n 1— 14 w a s o n ly 3 0 p . c. u n d e r t h e c ru d e m o r ta li t y r a t e , in o u r d a y s i t a m o u n ts t o 1 /1 0 o n ly . T h e m o r ta li t y o f p e o p le in t h e r e p ro d u c in g ag e h a s fa lle n b a c k a t a r a t e id e n tic a l w ith t h e a v e r a g e , b u t w i t h t h e o ld p e o p le th e im p r o v e m e n t is la g g in g f a r b e h in d t h e a v e ra g e . T h e a u t h o r g iv e s d e ta ile d d a t a a b o u t t h e s t r u c t u r a l c h a n g e s in t h e ag e p a t t e r n of m o r ta li t y a n d o f t h e liv in g p o p u la tio n . H e e s ta b lis h e s t h a t w h ile in 1960 th e p eo p le o v e r 60, r e p r e s e n tin g 7,7 p . c. o f t h e p o p u la tio n , fig u re d w i t h n o m o re t h a n 2 2 ,2 p . c. o f t h e t o t a l m o r t a l i t y in 1 958, w h e n t h e r a t io of th is ag e g ro u p in c r e a s e d t o 13,5 p . c. o f t h e p o p u la tio n , i t a c c o u n te d fo r 2 /3 of a ll d e a th s , th e r e f o r e th e w e ig h t o f t h e o ld e r ag e g ro u p s in m o r t a l i t y is e x a c tl y th r e e f o ld of t h a t a t t h e b e g in n in g of t h e c e n tu r y . T h e a u t h o r e m p h a s iz e s t h a t t h e s e tb a c k o f d e a th s w a s t h e m o s t m a r k e d in c ase of th e d ise ases r e s p . t h e ag e g ro u p s (T . B ., in f a n t m o r ta lit y ) in w h ic h , a s a r e s u lt of sp e c ia l m e a s u re s t a k e n b y t h e g o v e r n m e n t t h e m e d ic a l c a re h a s b e c o m e m o re w id e s p re a d , e m b ra c in g b r o a d e r la y e r s , m o re o rg a n is e d a n d t h u s m o re e ffic ie n t. P a r a l l e l w i t h t h e d e c lin in g m o r ta li t y o f t h e y o u n g th e g e n e ra l le n g th of life h a s in c r e a s e d , w h ic h h a s g r a d u a lly le d to a p r e d o m in a n c e of d ise a se s c a u s in g c h a r a c te r is tic a lly t h e d e a th s o f t h e o ld e r. B a se d o n 1938 a n d 1958 d a t a c h a n g e s in d e a th s a r e b e in g d isc u sse d b y t h e a u t h o r b y m a in d ise a se g ro u p s . H e f in d s t h a t th e c ru d e d e a th r a te , w h ic h is a c o m p le x o n e , c a n b e r e g a r d e d n o t o n ly a s a n a v e r a g e of t h e ag e g ro u p s b u t also a s a t o t a l of g r o u p in g s of c a u s e s of d ise a se a n d d e a th . T h e p o s itiv e o r n e g a tiv e c h a n g e s of th e d if f e r e n t d ise a se ( d e a th cau se) g ro u p s a s c o m p o n e n ts m a y c o n s id e ra b ly d e v ia te f ro m th e a v e r a g e . T h e a u t h o r h a s f o u n d a fa ll in th e c r u d e d e a t h r a t e in t e n o f t h e m a in d ise ase g ro u p s a n d o n ly in fiv e o f th e m a n in c re a s e . F i r s t o f a ll h e e x a m in e s t h e d e v e lo p m e n t in th o s e m a in g ro u p s t h e d e c lin e of w h ic h , d u e to th e i r w e ig h t in t o t a l m o r ta li ty , h a s e s s e n tia lly c h a n g e d t h e s t r u c t u r a l a n d q u a l it a t iv e c o m p o s itio n of m o r ta li t y (c o n ta g io u s a n d p a r a s i t a l d ise a se s , c e r ta in d ise a se s of th e d ig e s tiv e s y s te m , of in f a n c y a n d of th e r e s p i r a t o r y sy s te m ). A u th o r d is r e g a r d s t h e d e c re a s e o f m o r t a l i t y c a u s e d b y s y m p to m s , s e n ility a n d ill-d e f in e d c o n d itio n s a s i t h a s n o m o d ify in g im p a c t o n t h e t r e n d of g e n e ra l m o r ta li ty a n d t h e i r d e c lin e in v o lv e s , a t t h e sa m e tim e a n a p p a r e n t m o r ta li t y in c r e a s e of a sm a lle r o r b ig g e r e x t e n t o f o th e r m a in g ro u p s . I t s fa ll is t h e m o s t u s e fu l f ro m th e m e d ic a l ( d ia g n o s tic ) p o i n t o f v iew . O f t h e m a in d ise a se g ro u p s a u t h o r e s p e c ia lly u n d e r lin e s th e im ­ p o r ta n c e of n e o p la s m s w h ic h , c o m p a r e d to 1938, sh o w a 52,3 p . c. in c re a s e . T h e d a t a of T a b le 2 sh o w t h a t in 1958 t h e d ise a se s b e lo n g in g to t h e f i r s t fo u r g ro u p s b y o r d e r of m a g n itu d e a c c o u n t f o r 67,9 p . c. o f a ll d e a th s . D is r e g a r d in g t h e g ro u p “ s y m p to m s , s e n ility a n d ill-d e fin e d c o n d itio n s ” , w h ile m a in ta in in g t h e i r s h a re in th e t o t a l , t h e p e r c e n ta g e of d e a th s c a u s e d b y illn e sse s b e lo n g in g t o th e fo llo w in g fo u r g ro u p s w a s n o t m o re t h a n 19 ,3 p. c ., th e s h a re of t h e fo llo w in g f o u r g ro u p s w a s 5 ,8 p . c., t h a t of t h e l a s t w a s 3 p . c. H e r e a f t e r t h e p a p e r p a s se s o v e r to e x a m in e in d e ta il t h e t r e n d of t h e le a d in g ca u se s o f d e a th . F o r th i s r e a s o n t h e a u th o r u se s a p a p e r e d ite d b y t h e W o r ld H e a l t h O r g a n iz a tio n a b o u t t h e t r e n d of t h e te n le a d in g c a u s e s of d e a t h in s e le c te d c o u n tr ie s ( T e n le a d in g c a u s e s of d e a t h in s e le c te d C o u n trie s . A n n u a l a v e r a g e 1 9 5 4 — 1956. E p id e m io lo g ic a l a n d v ita l s ta tis tic s re p o rt. V o l. 12. N o . 5-6, 195 9 .) H e m a k e s t h e g r o u p in g of d e a t h s o n b a s is of t h e s o -c a lle d a b b r e v ia te d В - lis t of t h e i n t e r n a tio n a l c la s s ific a tio n of d ise a se s , in ju rie s 1 4 D em ográfia

21 0

DR.

MARTON

ZOLTÁN

a n d ca u se s of d e a th c o n ta in in g 50 c a u s e s ( A b b re v ia te d l is t of 50 c a u s e s f o r t a b u l a t io n of m o r ta lity ) . In o rd e r t o se c u re c o m p a r a b ility of t h e H u n g a r ia n d a t a h e a d o p ts th e m e th o d of t h e r e p o r t of t h e W o r ld H e a lt h O r g a n iz a tio n . T h e d a t a of n in e E u r o p e a n a n d tw o o v e r ­ se as s ta te s a re u s e d fo r c o m p a ris o n . T h e le a d in g ca u se s of d e a th a re e x a m in e d in d e ta il n o t o n ly b y ag e g ro u p s b u t also b y se x es. T h e d a t a of g e n e ra l a n d i n f a n t m o r ta li ty a r e b e in g th o r o u g h ly s tu d ie d . A tt e n t io n is c a lle d to t h e c o n c e n tr a tio n p ro c e s s t o b e o b s e rv e d in c ase of th e le a d in g c a u s e s of d e a th as w e ll a s to th e g e n e ra l m a le s u rp lu s i n m o r ta lity . B y t h e i r w e ig h t t h e a u t h o r d iv id e s th e c a u s e s of d e a t h in to f ir s t — se c o n d — a n d t h i r d - r a t e ca u se s. B y f ir s t- r a t e c a u s e s of d e a th h e m e a n s th o s e w h ic h h a v e t h e g r e a te s t w e ig h t a m o n g t h e le a d in g c a u s e s, s e c o n d -r a te c a u s e s a r e th o s e w h ic h th o u g h f ig u rin g a m o n g t h e le a d in g ca u se s of d e a t h (T a b le 10) a re of n e g lig ib le im p o rta n c e a n d t h i r d r a t e ca u se s a re th o s e w h ic h , d u e to t h e i r r a t h e r low m o r ta lit y , do n o t fig u re a t a ll a m o n g th e te n le a d in g c a u s e s of d e a th . I n c o n c lu sio n h e fin d s t h a t th e s t r u c t u r a l c h a n g e s in th e c o m p o s itio n of t h e c a u s e s o f d e a t h a re o v e r a n d e s p e c ia lly a m o n g t h e f ir s t- r a t e c a u s e s of d e a t h a s ta b ilis a tio n c a n b e o b se rv e d . U n less a su d d e n d e v e lo p m e n t s e ts in in m e d ic a l scien ce in g e n e ra l m o r ta lit y o n ly in s ig n if ic a n t c h a n g e s ca n b e e x p e c te d a m o n g t h e le a d in g c a u s e s of d e a th s .