A győri Zsinagóga akusztikájának a vizsgálata és összehasonlítása a Richter hangversenyteremmel

A győri Zsinagóga akusztikájának a vizsgálata és összehasonlítása a Richter hangversenyteremmel Szakdolgozat

Készítette:

Molnár Szilvia OIWO7H

Győr

2010

Széchényi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar, Építészmérnöki szak

Bevezetés

2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés................................................................................................... 4 1

2

3

4

5

A győri Zsinagóga történelmi áttekintése ............................................. 6 1.1

A zsinagógák felépítése ................................................................. 6

1.2

A zsidó szokások istentisztelet alatt ............................................... 7

1.3

A győri zsidóság történetéről.......................................................... 8

1.4

A győri Zsinagóga karbantartásának nyomon követése ................ 8

A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig ...... 10 2.1

Az ókori görög színházak akusztikája .......................................... 10

2.2

A római kor akusztikai találmányai ............................................... 12

2.3

A teremakusztika a középkor után ............................................... 13

2.4

A XVIII. és XIX. század teremakusztikája .................................... 16

2.5

Az akusztikai tervezés korszaka .................................................. 16

A teremakusztika alapjai .................................................................... 18 3.1

Az emberi hallás rövid fiziológiája ................................................ 18

3.2

Alapfogalmak ............................................................................... 23

3.3

Visszaverődések, visszhangok és utórezgések ........................... 27

3.4

Zárt terekben lejátszódó hangjelenségek..................................... 34

3.5

A különböző hangszerek vizsgálata akusztikai szempontból ....... 36

3.6

Optimális teremakusztikai paraméterek, kritériumok.................... 38

3.7

A Beranek-féle értékelés .............................................................. 42

Javaslattétel a győri Zsinagóga akusztikájának javítására ................. 48 4.1

A Zsinagóga akusztikai problémájának felvetése és megoldása . 49

4.2

Tervezett műszaki megoldások.................................................... 49

A Zsinagóga és a Richter terem összehasonlító elemzése................ 51

Bevezetés 6

3

Interjú hallgatósággal és zenészekkel szubjektív kiértékelő tesztlap

felhasználásával ....................................................................................... 66 Összegzés................................................................................................ 75 Magyarázat............................................................................................... 79 Idézett forrásmunkák ................................................................................ 80 Melléklet ................................................................................................... 82 Elérhetőségek: ....................................................................................... 100

Bevezetés

4

BEVEZETÉS A teremakusztika az egyik legérdekesebb téma, amellyel egy mérnök foglalkozhat. Páratlan találkozása az építészetnek, a belsőépítészetnek és a fizikának. Ezáltal különleges, formabontó terek jöhetnek létre. Az emberiség egyik legalapvetőbb sajátossága a zene szeretete. Az emberek a zenehallgatás kedvteleséhez termeket hoztak létre, hogy a lehető legjobb minőségben érvezhessék azt. A hangversenytermek mai formája hosszú utat járt be, az ókori idők óta folyamatosan. Nem annyira régen jött el a pillanat, mikor nem csak tapasztalati, hanem tudományos érveléssel is meg tudták határozni az akusztikailag jól működő zenei termeket. A téma, amellyel foglalkozom a szakdolgozatomban, már nagyon régóta érdekelt. Fiatal korom óta érdekelt a zene, később a zenei termek és azok akusztikai működése is. Mivel gyermekként kórusban énekeltem, gyakran kerületem olyan helyzetekbe, ahol különböző előadótermekben kellett fellépnünk. Megfigyeltem, hogy míg az egyik előadás kitűnően hallható volt, a másiknál több mint száz gyerek alig tudta áténekelni a termet. Szerepeltünk olyan kitűnő akusztikájú termekben, mint pl. a pesti Vígadó, a Madách színház vagy a debreceni Aranybika Hotel, ahol szinte szárnyalt a dallam. Negatív élményem a szolnoki Művelődési Központhoz kötődik, ahol az akusztika viszont egyenesen katasztrofális volt. A központi terem széles és rövid térrel rendelkezett, amely falaiba ún. Helmholtz-rezonátorokat(1) építettek be. Ezek viszont kevésnek bizonyultak a jó akusztika eléréséhez. A termet azóta sikeresen átalakították. A személyes tapasztalatok vezetettek el ahhoz, hogy az akusztika témaköre iránt érdeklődni kezdjek. A mélyebb ismeretek elsajátításához viszont várnom kellett egészen a főiskolai tanulmányaimig. A főiskolán nyílt lehetőségem arra,

hogy

tanulmányozzam

építészeti

szempontból

a

színházakat,

hangversenytermeket, mozikat és előadótermeket. A színházi termekkel kapcsolatban tanultunk arról, hogy mi és hogyan helyezkedik el a színpadon,

Bevezetés

5

hogyan kell kialakítani a nézőteret és minden mást, ami fontos lehet egy ilyen épület megtervezéséhez. Eközben az akusztikáról nem tudtam meg szinte semmit, amely arra sarkallt, hogy a kérdést valamilyen módon feldolgozzam. A választásom a győri Zsinagógára esett. Az épület akusztikájával foglalkozni nemes feladat, hiszen értékes épületről beszélhetünk. Egykoron a zsidó hitközösség imaháza volt, amely ma már a művészetek és a közösségi rendezvények előtt áll nyitva. További érdekesség az, hogy az épületben - mivel eredendően nem hangversenyteremnek készült – a jó alapadottságok ellenére is találhatunk akusztikai hibákat. A szakdolgozat a problémafelvetés előtt röviden tárgyalja azokat a fogalmakat és mérőszámokat, amelyek a teremakusztika jellemzéséhez, a tapasztalt jelenségek egzakt leírásához és megértéséhez szükségesek, ezután bemutatja a Zsinagógában érzékelt akusztikai problémákat. Ezt követően a kutatómunka során elvégzett összehasonlító elemzés eredményei kerülnek ismertetésre, a tapasztalatokat Győr másik jelentős előadótermével vetettük össze. A szakmabeliek (előadóművészek) között végzett interjúk és kérdőívek eredményei rávilágítanak egyrészt a teremakusztikai sajátosságokra, melyeket el kell fogadnunk (eltérő zenei produkciók eltérő akusztikai igénnyel rendelkeznek), másrészt azokra a Zsinagóga belső térbeli tulajdonságokra, amelyek javíthatók. A dolgozat záró részében javaslatot teszünk azon szerkezeti elemek alkalmazására, amelyek a többféle zenei hangzáshoz alkalmassá teszik a meglévő teret, miközben illeszkedik az épület arculatához.

A győri Zsinagóga történelmi áttekintése

6

1 A GYŐRI ZSINAGÓGA TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE 1.1 A zsinagógák felépítése A zsinagóga a zsidó istentisztelet helye. A zsinagóga rendszerint egy nagy csarnokból áll (fő szentély, az imádkozás helye és itt található a béma és a frigyszekrény), kisebb helyiségekből tanulás céljára, valamint gyakran irodákból és

egyéb,

gyülekezés

céljára

szolgáló

helyiségekből.

Egyes

nagyobb

zsinagógákban külön helyiség szolgál a Tóra tanulmányozására, ez a „tanulás háza”. Eötvös

József

oktatásügyi

miniszter

1867-ben

összehívott

egy

kongresszust azzal a céllal, hogy a zsidó közösségeket összefogja. Mivel az ortodox képviselők kivonultak a teremből, így csak a neológ hitközösségeket egyesítette. Az ortodox irányzat ragaszkodott a hagyományokhoz, ezért a neológoktól teljesen elzárkózott. A zsinagógák felépítése a történelem során így kettéágazott. Az ortodox (régi szertartású) és a neológ (újabb szertartású) alaprajzi változatokra egy-egy példa látható a következő ábrákon.

1. ábra: Ortodox stílusú zsinagóga elrendezési vázlata (Dr. Guzsik)


7

2. ábra: Neológ stílusú zsinagóga elrendezési alaprajzi vázlata (Dr. Guzsik)

1. Tóraszekrény, 2. Imapult, 3. Rabbi ülés, 4. Hazzan ülés, 5. Rabbi öltöző, 6. Hazzan öltöző, 7. Gyülekezeti ülések, 7. Gyülekezeti ülések, 8. Bima (migdál), 9. Korlát, 10. Nők helye, 11. Előcsarnok, 12. Kút, kézmosó, 13. Szószék

1

A győri Zsinagóga neológ típusú. A tóraolvasó a frigyláda előtt helyezkedik el, utalva arra, hogy egykoron az oltáron mutatták be az áldozatokat. A mise alatt a nők az emeleti karzaton imádkoznak, a prédikáció magyarul hangzik el, az istentiszteleteken szerepet kapott az orgona, és a kántor reverendát visel. Ezzel szemben a zsinagógák ortodox típusánál a tóraolvasó a zsinagóga közepén található, a nők és a férfiak az ortodox istentisztelet alatt másik helyiségben imádkoznak, a rabbi jiddis nyelven beszél, a papi ruházatot, vagyis a reverendát és az orgonát elutasítják.

2

1.2 A zsidó szokások istentisztelet alatt A jeruzsálemi zsinagógákban a hívő a szentély felé, míg a világ más részein épült zsinagógák tengelye Jeruzsálem felé fordul.

1

http://www.eptort.bme.hu/doc/szakral/szakral1.html, 2010.04.26. http://hu.wikipedia.org/wiki/Dohány_utcai_zsinagóga#A_magyarorsz.C3.A1gi_zsinag.C3. B3g.C3.A1k_k.C3.A9t_t.C3.ADpusa, 2010.04.12. 2


8

Az ókorban a zsinagóga bejárati oldala Jeruzsálem felé nézett, amely mára megváltozott, mégpedig azért, mert a Tóra a hátulsó falba egy süllyesztett szekrénybe, a frigyládába lett elhelyezve. Ez a változás okozta az épület „megfordulását”. Az imádkozás közösen történik a zsinagógákban, mert az ima akkor is meghallgattatik Isten által, ha a hívők között bűnös van. Az imádsághoz legalább 10 szabad, felnőtt ember szükségeltetik. Ezek közül egy az előimádkozó, aki hangosan fohászkodik. Az imaterem kizárólag az imádkozás szerepét tölti be. Más tevékenységet nem folytatnak és ügyelnek arra, hogy mindenki zavartalanul végezhesse a fohászát Istenhez. 3 A zsidó közösségeknél fontos az elkülönítés nemek között az ima ideje alatt. A nők számára egy külön karzat állt rendelkezésre ehhez. 4

1.3 A győri zsidóság történetéről A győri zsidó lakosság megjelenése a középkorra tehető. Más városokhoz hasonlóan a hitközösség ittléte titkos volt, mivel védelmi okok miatt a törökök kiűzték őket a városból. 1794-től a győri püspök birtokán élveztek védettséget. Ahogy a közösség létszáma nőtt, szükségessé vált, hogy a hitgyülekezetnek önálló imaterme legyen. 1797-ben megalapították első zsinagógájukat. II. József a szabad iparűzést is megengedte nekik 1840-ben. Ekkor telepedtek le Győrszigetben. A Győri Zsinagógát akkor építették meg, mikor a zsidó közösség lélekszáma több, mint 5000 főre nőtt.

1.4 A győri Zsinagóga karbantartásának nyomon követése A zsidó hitközösség egy harmadik zsinagóga építésében gondolkozott, amelyhez 1866-ban egy pályázatot is indított. A telket a Rába partján választották 3

Uri Asaf: Tér és imádság, A kis szentély és a kiválasztott hely, Pannonhalmi Apátság, Időszaki kiállítás, 2007. Március 21.-november 11. 4 Szabadi Katalin: A győri Zsinagóga, Szakdolgozat, Építészmérnöki szak, Széchényi István Egyetem, 2005


9

ki. A 33 tervpályázat közül Benkó Károly építész nyert. Az építési munkákat 1868-1869-ben végezték el Fraenkl Vilmos vezetésével. Az istentisztelet sokáig télen is a nagyteremben zajlott. A téli időszakban a hatalmas tér nehéz befűthetősége miatt elkészült a téli imaház 1926-27-ben. Az imaterem megközelítéséhez két új lépcsőházat építettek. A II. világháború alatt sok zsidót deportáltak a városból, ezért létszámuk kb. egy hatodára esett vissza. A zsinagóga fenntartása egyre nehezebbé vált, így 1960ban a megyei tanácshoz, majd a városi tanácshoz, illetve az önkormányzathoz került az épület. A további felújítás Szőcs Sándor és Cserhalmy Győző tervei alapján,

2006.

májusában

készült

el.

A

Széchényi

István

Egyetem

Zeneművészeti Intézet vette át az épületet. Ma főként koncertteremnek használják. 5

5

Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon, VIVA MÉDIA HOLDING, Budapest

A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig

2

10

A KORAI AKUSZTIKAI SZEMLÉLETTŐL A MAI TEREMAKUSZTIKAI TERVEZÉSIG

2.1 Az ókori görög színházak akusztikája Az ókori görög színházak mind nyitottak voltak, így az előadások a szabadban játszódtak le. A megfigyelésekből kapott eredményeket felhasználva figyelték a hang terjedési viszonyait, a visszaverődéseket és a hallási feltételeket. Így alakult ki formailag és szerkezetileg az ókori görög színház. Az első görög drámákat a templomok előtt játszották. Eleinte csak a szónoki orkesztrát(2) építették meg. A nézősereg pedig a hegyoldalra vonulva figyelte az előadást. Ezután alakult csak ki a színház három részből álló elődje: a szkéné, az orkesztra és a theatron.

3. ábra: A színpad (szkéné), játéktér (orkhesztra) és nézőtér (theatron) hármas rendszere a görög színházban (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 17)

Ezekben az időkben az orkesztra a színpad. A szkéné eredetileg csak az öltözőknek és a kelléktárnak adott teret, és csak háttér funkciót töltött be. A theatron pedig a nézőtérnek adott helyet. A paradosz a nézőtér lezárásáért felelt, itt volt a bejárat a nézőknek és a kórus tagjainak. A szónokok az orkesztrán fa emelvényt kaptak, hogy kiemeljék őket a kórus tagjai közül, ami egy idő után


11

kevésnek bizonyult, mivel Szophoklész és Euripidész drámái már szabadabb mozgást kívántak, így a színpad átkerült a proszkénionra. A proszkénion mélysége korlátozott volt. Az akusztika 4-8 m-es távolságnál érvényesült a legjobban. Ennek az volt az oka, hogy a kritikus 8 méteres határnál már visszhangként jelentkezik a hang a nézőtéren. Az orkesztra hangvisszaverő szerepe is fontos volt, így a felszínt borító márványlap tökéletesen simára volt csiszolva. Az

akusztika

kiaknázása

érdekében (3)

üléssorokat, a szkéné falait és a paraszkéniont

tudatosan

alakították

ki

az

, valamint a színészek álarcait.

Az üléssorok manapság használatosnál meredekebben, 25-30°-kal emelkedtek. Ehhez hasonló az efezoszi színház is, amelynek emelkedési szögei 25° ,29° , és 31°. Meredekebb lejtés miatt az ülések mélysége csökkent, átlagosan 65-75 cm alatt maradt. A visszhangok keletkezését az ülések profilképzésével is akadályozták. 6

4. ábra: Színházi ülőhely profilkiképzése a Dionüszosz-színházban. A forma a visszhangot és az energiaösszpontosítását akadályozza (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 22)

Az előzőekben felsorolt akusztikai módszerek a nagy közönséget mégsem szolgálták ki, ezért

még egy további eszközt is bevetettek. Ezek a

vázarezonátorok voltak. A vázákat különböző hangmagasságra bizonyos hangsorrendszer szerint helyezték el a nézőtéren. Különböző skála szerint hangolták őket minden sorban. A rendszerből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a kórus hangjának

6

Tarnóczy Tamás: Teremakusztika I..Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986. 21.p.


12

felerősítésére szolgáltak. „A vázarezonátorok szerepe, mai ismereteinket visszavetítve, nem annyira a hangenergia megtartása, vagy éppen felerősítése, hanem elsősorban a szabadban zérusnak tekinthető utórezgési idő megnövelése lehetett.”7 A színészi maszkok tölcsérszerű szájrésze is a hang erősítését segítette elő. A görögök rájöttek arra, hogy a hang a visszaverődések hatására felerősödik, és a hangenergia sűrűsége is nagyobb lesz, minél kisebb a terem. Így egyre több zárt zenei teret építettek a színházak mellett, ahol zenés kíséretű verseket szavaltak. Később alakultak ezek kizárólagosan zenei csarnokokká. Ezek kisebb létszámú terek voltak, ami 1500-2000 férőhellyel rendelkeztek. Ezek az odeionok(4), amelyek magasságát sikerült rekonstruálni, így kiderült, hogy a magassági méretei nagyobbak voltak a szélességi méreteinél.

2.2 A római kor akusztikai találmányai

5. ábra Az egyik legépebb állapotban levő ókori építmény, a római kori aszpendoszi színház alaprajza. Építésze Zenon (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 35)

A Római birodalom I.e. 187-123 között folyamatosan kebelezte be Görögországot. A rómaiakra hatott a görög kultúra. Miután megismerték a görög

7

Tarnóczy Tamás: 27.p.


13

színházat, a rómaiak színházépítésbe kezdtek I.e. I. század környékén. Több nagy újítást vezettek be, amelyek alapjai a görögöktől származik. Elhagyták a parodoszt és körülzárták a teljes színházat. Erre jó példa az aszpendoszi színház. (6. Ábra) A nézőtér az orkesztrával együtt félkör alakú lett, így az első sorok közelebb kerületek a színpadhoz. Akusztikai szempontból javult a helyzet, de csak üres orkesztra esetén. A színházi maszkok viszont eltűntek, ami a görögöknél volt jellemző, így a mimika (érzelemkifejezés) igény lett a rómaiak körében. További újítás: a színpad meghosszabbítása, oldal és vertikális (felfelé bővülő) irányú hangvető felületek, valamint felső hangvisszaverők alkalmazása. Ez azért volt fontos, mert az orkesztra nem verte vissza megfelelően a hangokat, amely a felületcsökkenés és a beültetés miatt is elmaradt.

6. ábra: Javul a hangellátás a tetővisszaverődések kihasználásával és a diffúz visszaverődés fokozásával. Az aszpendoszi római színház metszetrajza (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 15)

A rómaiak nagy vívmánya nem a szabadtéri hang tekintetében történt, hanem a zárt terű előadóterem funkcióját betöltő vásárcsarnokok esetében. Ebből fejlődött ki a bazilika, amely népgyűlések színteréül szolgált. Ezek képezik a kiindulási alapját a mai színházaknak, hangversenytermeknek és az előadótermeknek.

2.3 A teremakusztika a középkor után Nagy Konstantin államvallássá tette a kereszténységet, így megfértek egymás mellett a kis létszámú összejövetelekre szolgáló bazilikák és a nagyobb


14

közönség számára alkalmas színházak. Ezzel a lépéssel megmentette a görög színházakat a pusztulástól. Már a IV. századtól kezdve építenek kupolákat, ami a terek kitágulását eredményezték, amely viszont egyenesen vezetett az akusztikai viszonyok romlásához. Bár volt egy előnye is, mégpedig az, hogy a hosszú utózengési idő hangzatok

észlelését

keltette.

Talán

ez

vezethetett

a

harmonikus

többszólamúsághoz Európában. Elsősorban a templomokban kezdenek el vallási tárgyú előadásokat tartani. Ennek hatására a templomokban a XV. században megjelenik a színpad. Ez akusztikai javulást okozott, de egy idő után betiltották a színjátszást az egyre több világi előadás miatt. A templom homlokfala előtt, pajtában vagy udvarban kezdtek el újra játszani. Ez a görög kultúra újjáéledését jelentette. Az előadásokat sokszor az időjáráshoz kellett igazítani, így a színjátszás teljesen elszakadt az egyháztól és az egyházi ünnepektől. Az első zárt színház a római kor óta 1491-ben épült Ferrarában. Ekkor alakult ki a tanácsterem a római bazilikából és a bouletérionból (5). A középkori állam megszilárdulása nagyobb szabású összejöveteleket hozott magával, így óriási méretű termek jöttek létre. Fával burkolták le ezeket a helyiségeket, amely segített az akusztikai nehézségek legyőzésében. A hercegi-főúri paloták termeiben is rendeztek szórakoztató jellegű előadásokat. Ezek rendszerint csak zenés előadásokhoz voltak alkalmasak, mert a termek erős zengése a prózai előadásokat szinte lehetetlenné tette. Ekkor kezdődtek el nagy átalakítások, változtatások a zenei termekben és erre az időszakra tehető az akusztikai jelenségek pontosabb megfigyelésének kezdete is. A változásnak azért kellett bekövetkeznie, mert jóformán az egész középkor alatt szüneteltek a tudományos kísérleti kutatások. Ekkor még a hang terjedési sebességét sem ismerik. Galilei munkássága folytán változott meg a tudomány szemlélete. Ő maga is foglalkozik akusztikai kérdésekkel, de Mersenne Gassendi és még sokan mások is folytattak tudományos vizsgálatokat ebben a témában. Az első jelentős tudományos


15

munkák: a Musurgia Universalis (1650) és a Phonurgia Nova (1673), amelyeket Athanasius Kircher készít el. Ő fekteti le a teremakusztika alapjait. A legtöbb zenei előadás a hercegi-főúri kastélyok nagytermeiben történt, amely csekély számú közönséget volt képes befogadni, így a nagyközönség kiszorult ezekről az eseményekről. A tehetősebb polgároknak később az is megengedhető volt, hogy kamarazene-termeket hozzanak létre a lakások részeként.

7. ábra: a vicenzai Teatro Olimpico (1584) belső kiképzése. Figyelemre méltó a színpadi hátfal görögrómai kiképzése és az egész tér odeumszerű kialakítása. Építésze Andrea Palladio (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 47)

A változásban az is szerepet játszott, hogy az előadások kezdési időpontja egyre későbbre tolódott, így a szabadtéri színpad nem volt elegendő. Az első ideiglenes színházak fából épültek. Az egyik nagy úttörő Palladio volt, aki 1557ben megszerkesztette az első színházat egy palota udvarában. Ezt számos színház követte Európában, Antwerpenben vagy Wolfenbüttelben. Palladio fő műve Teatro Olimpico egy 1500 férőhelyes, tökéletes akusztikájú színház volt. (7. Ábra) Ennek alaprajza még teljesen római. 1598-ban épült meg a Shakespeare Globe-színháza. Ez a színház is a kor szellemét tükrözte. A színpad előtt csak fedetlen állóhelyek voltak, csak azt a részt fedtek le, ahol a páholysorok kaptak helyet. Akusztikailag mégis a földszint bizonyult jónak, ezért az előkelőség is kezdett kivonulni a páholyokból. Az angol időjárás is hozzájárult a színházak lefedéséhez.

A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig 2.4 A XVIII. és XIX. század teremakusztikája

16

Mivel a hang terjedését nem is merték a XIX századig, nem is próbálták vizsgálni, egy-két elméleti kezdeményezés történt csak. Mégis ekkor alakult ki a kamarateremből a hangversenyterem. Egyre több zenészt kellett elhelyezni a kamarazenetermekben, így a termek megnagyobbodtak, amely növelte az utózengési idő hosszát. Ezeknek a termeknek a kialakítása mindig más volt, mint a színházaknak. Míg az előbbinél fát, stukkót és drapériát használtak, az utóbbinál inkább a márvány, kő és az üveg bizonyult hatásosnak. A színházi előadásokban ugyanis több beszéd hangzott el, amely csak rövidebb utózengési idő mellett volt jobb.

2.5 Az akusztikai tervezés korszaka Az 1600-as évek körül a térakusztikában az opera hozott nagy változást. A második nagy föllendülést az 1900-as elején W.C Sabine, Rayleigh és Helmholtz munkássága hozta meg. Szinte minden teremakusztikai kérdést megvizsgáltak. Sabine meg volt győződve arról, hogy a legfontosabb akusztikai jellemző az utózengési idő, amely függ a terembe épített anyagoktól és a hallgatók létszámától is. Az ő munkája a bostoni Symphony Hall akusztikai tervezése. Az 1950-es években több akusztikai jellemzőt ismertek fel, amely további fejlődéshez vezetett a teremakusztika tudományában. Sokáig az utózengési idő volt az elsődleges akusztikai tényező, de ebben már kételkednek. Az újabb jellemzők, mint a közvetlen hang, a visszaverődött hangok időkülönbségei, irányából és energiaarányából származtatható mennyiségei vették át a vezető szerepet. Az elektronika haladása és a digitális világ kialakulása, valamint a számítógépek folyamatos fejlesztése is hozzájárult az akusztikai méréstechnika minőségi fejlődéséhez. Az utolsó harminc évben megjelent új vívmányok, mint a televízió és a rádió, versenyre késztették a helyszíni hangversenyeket, így döntő fontosságúvá vált az akusztika, amely ugyanolyan sorsdöntő fordulatot élt át, mint Sabine idejében.

A korai akusztikai szemlélettől a mai teremakusztikai tervezésig Az

akusztikailag

egyre

tökéletesedő

termek

sokszor

nem

17 csak

akusztikailag lettek fontosak, hanem esztétikai értelemben is. Ezért fontos, hogy az akusztikus és az építész gondosan dolgozzon együtt, hogy esztétikailag a legjobb és akusztikailag a legtökéletesebb termet hozhassák létre. A multimédia elterjedése miatt gazdasági problémák jelentkeztek a színházaknál és a hangversenytermeknél, ezért nagyobb tömeg elhelyezésére törekedtek, ami rossz hangzáshoz vezetett. Nem lehetséges tehát, hogy egy 1300 főre tervezett terembe 1600 embert zsúfoljanak be. Ezt a problémát gépi hangosítással oldották meg. 8

8

Tarnóczy T.: Teremakusztika I.,1986

A teremakusztika alapjai

3

18

A TEREMAKUSZTIKA ALAPJAI

3.1 Az emberi hallás rövid fiziológiája Az akusztika végső mércéje maga az ember. A körülöttünk lévő világot érzékszerveink segítségével fogjuk fel. Az egyik ilyen érzékszervünk a fülünk, ami segítségével a hangokat érzékeljük. Az akusztika jellemzőit ezen érzetünk segítségével tudjuk behatárolni, és az információt fel tudjuk használni egy hangversenyterem jó kialakításához. A hallószervünk legkülső része, amely elválasztja a külvilágtól a fülünket, az a dobhártya. A belső üregek első tagja a középfülüreg, amely nyálkahártyával borított és levegővel telített. Ez a rész a küls ő légnyomással a szájüreg felé vezető nyílás útján tartja a kapcsolatot. Itt találhatóak a hallócsontok (kalapácsüllő-kengyel), amelyek továbbítják a hangot a csigához, amiben a szőrsejtek vezetik tovább idegi impulzusok segítségével az agynak.

9

8. ábra: A fül szerkezete (Pap, 2002, old.: 58)

Hallásküszöb és fájdalomküszöb A hallásküszöb a hallás alsó határa, amikor még éppen érzékelni tudjuk a hangokat. A felső határ pedig a fájdalomküszöb. E kettő között helyezkedik el a hallásfelület, amely az a normál tartomány, amit érzékelni tudunk. 9

Tarnóczy Tamás: 27.p.


19

A fülünk 700 és 6000 Hz közötti értékekre érzékeny leginkább. A legkisebb hangnyomás ebben a tartományban 20 µ N/m2. Ez az ún. abszolút hangnyomásszint. A hallóképesség károsodása vizsgálható audiogram segítségével. A páciens hallásának különböző frekvenciákon mért értékéből határozzák meg az esetleges

károsodások

mértékét.

A

normál

személyek

hallásfelületének

összehasonlítása alapján határozzák meg ezeket az értékeket, amely a következő ábrán látható részletesebben.

9. ábra: A normális hallású személy hallásfelülete szinuszos hangokra. A színesen feltüntetett felületek a beszéd és a zene spekrális hangszinteloszlását ábrázolják (Veit, 1977, old.: 138)

Hangerősség és hangosság A hallásküszöb nagymértékben függ a frekvenciától. Ez magyarázza, hogy az azonos hangnyomásszintű, de különböző frekvenciájú hangokat más hangosságúnak halljuk. A hangerősség egy szubjektív mennyiség, egy egyéntől függő tényező. Egy tiszta hang, hangkeverék, vagy zaj hangerősségének meghatározásához a hangot össze kell hasonlítani egy etalonhanggal, vagyis egy vonatkozási hanggal, amelynek frekvenciája 1 kHz. Ezt be kell állítani olyan erősségűre, mint a megítélendő hangot. Ennek egysége a phon. Ez azt jelenti, hogy egy 80 phon hangerősségű hang olyan, mint egy 80 dB hangnyomásszintű 1 kHz frekvenciájú hang. A 0 phonnak megfelelő görbe egyenlő a hallásküszöb frekvenciagörbéjével.


20

Együtthallási küszöb Egy hang meghallását zavarhatja egy másik hang. Ez lehet fehér zaj(6), keskeny sávú zaj, vagy akár egy tiszta hang. A hangerősséget úgy kell beállítani, hogy magasabb legyen a többi hangénál, így az észlelhető lesz. A gyengébb hang ilyenkor elfedésben lesz. Nincs abszolút csend, még a süket szobában sem. Az ember izmainak és ízületeinek is van hangja, csak az elfedés miatt nem ”hallhatóak”. Ez az oka annak, hogy az ember nem ”hallja meg” a külső zajokat.

10

A zene A zene természetes számunkra. Mindenhol találkozunk vele a nap bármely szakában. De elgondolkoztunk-e már azon, hogy valójában mi is az a zene és tudjuk-e, hogy honnan származik? A következő fejezetben a zene ”definícióját” írom le. Meghatározom azt is, hogy mi is az a zene és miért olyan fontos. A legalapvetőbb zenei hang, amely ősidők óta sajátunk, az énekhang. Ezeknek a hangoknak viszont nincs meghatározott akusztikai paramétere, annál a tulajdonságánál fogva, hogy ezek a zenei hangok sosem tökéletesen tiszták, mindig tartalmaznak zajokat(5). A hang fizikai feldolgozását a fülön belül leírtam, de nem foglalkoztam azzal, hogy a hang a hallóidegeken keresztül hogyan jut az agyba. Ehhez ugyanis egy további fejezet megírására lett volna szükség, de néhány információt azért itt is szükséges tudni. Az zene maga nem is létezik, csak az emberi agy képes a különböző frekvenciájú egymás utáni hangokat zeneként érzékelni. A dobhártyán át, a belső fülben a rezgések idegimpulzusokká válnak, amelyek később az agyba jutnak. Itt érzékeljük a dallamot zenei elemként. Amit hallunk az egy egységes inger, vagyis zene. Az egyik lényeges eleme a ritmus. A hangi idő felfogása a neuronaktivitások időtartamában kódolódik. Ez azt jelenti, hogy a neuronok 10

Dr.-Ing. Ivar Veit: Műszaki akusztika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977


21

között végbemenő kapcsolatok révén az emberi agy képes az ezredmásodperc századrészének

megfelelő

időkülönbséget is

érzékelni.

Már tudat

alatt

megkezdődik az ingerek feldolgozása a talamusz(7) szintjén, amely kérgi szinten tudatosulni fog. Az egyensúlyozó rendszerünk a belső fülben van, amely a mozgató és a testállapotot érzékelő rendszerrel van kapcsolatban. Erőteljes mechanikai rezgéseket hozhatnak létre a hangok, amelyek befolyásolhatják az egyensúlyozó rendszerünket, ezen keresztül a motorikus rendszert is. Sok zenei stílus tudatállapot-módosító hatása valószínűleg innen vezethető le. A fájdalomérzet is csökkenhet hangok (pl. zene) hatására, amely a teljesítmény növekedéséhez vezethet. Az emberek sportolás közben szívesen hallgatnak zenét, például konditermekben vagy futás közben, bár a szakértők futás közben nem ajánlják a zenehallgatást, mert túlságosan is felgyorsul a már amúgy is gyors szívverés). A zene az emberi testre gyakorolt hatása akár a saját tapasztalatunkon keresztül is bebizonyítható. A zene különleges hatással van azokra, akik könnyen be tudják fogadni azt. Vannak, akiknél nem csak érzelmeket kelt, hanem beszédszerű jelentéssel is bír. A hozzáértők egy-egy klasszikus darab mondanivalóját leírás nélkül is megértik, hiszen számukra értelmes „szavakat” gerjeszt a zene. Az idegen nyelveken íródott versek megértésével kapcsolatban Weöres Sándor a következőket gondolja: „Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymás után. Jelentésükkel nem törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat. Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotók-lelkek belső zenéjét.” 1112

Az agyban lejátszódó zene A tudósok úgy gondolják, hogy az agyban is kell lennie „zenei” központnak a beszédközponthoz hasonlóan. Ha létezik afázia, vagyis a nyelvi képességek elvesztése, akkor lehet amuzia (zenei képességek zavara) is. Hamar kiderült azonban, hogy csak teljes agykárosodás mellett szűnhet meg valaki zeneisége.

11 12

Weöres Sandor: A teljesség felé. Tericum Kiadó, Budapest, 1998 Pap János: Hang-ember-hang. Vince Kiadó Kft., Budapest, 2002


22

Ez azt jelenti, hogy több fajta amuzia létezik, tehát az agynak együttesen több területe

komplex

módon

felelős

a

zeneiségért.

A

kottaolvasásnál,

a

zeneszerzésnél, a zenehallgatásnál, éneklésnél más-más agyterület aktiválódik. A National Geographic Gondolkodó zene (My music brain) című dokumentum filmjében ezeket az agyterületeket vizsgálják. A fő szereplője Sting, akinek megvizsgálták agyi tevékenységeit különböző zenei „állapotokban”. Daniel Levitin, a montreali McGill Egyetem professzora, aki idegrendszeri kutatással kezdett foglalkozni, agyi felvételeket tanulmányozott, többek között Sting agyáról is. Sting páratlan tehetségű, egyedi hangú előadóművész, zeneszerző. Kiemelkedő alanya volt Daniel Levitin kísérleteine. A művészt egy fMRI-készülékbe fektették, és megkérték őt, hogy gondoljon a kedvenc darabjára. fMRI-készülék segítségével végzett kísérletben a professzor bebizonyította, hogy a test mozgásáért felelős agyi rész mutatott igen erős aktivitást. A zene és a mozgás közötti ősi evolúciós kapcsolatra mutat vissza. A Föld legtöbb népe számára ez a két dolog egymástól elválaszthatatlan. A kísérlet közben Sting a következőket mondja: „Az egyik kedvencem Bach. Rajongok érte. Amikor Bach zenéjét hallgatom, építészeti alkotásokat hallok, de komolyan. Olyan, mintha hatalmas termek, tornyok, pillérek, és magasba emelkedő dómok lennének előttem.” Az építészet megfagyott zene. Ezt a már-már közhelyes kijelentést használják gyakran az építészek. Építész szemszögből ezt már megvizsgáltuk. De vajon milyen lehet egy zenei művész szemszögéből? Aki először a zenét látja, és utána képzeli el az építményeket. Itt válik valóságossá ez az egyszerű mondat, hogy az építészet és a zene között tényleg létezik magyarázható kapcsolat. Egy másik tudós Petr Janata, aki szintén neurológiai vizsgálatokat végzett más embereken, arra következtetésre jutott, hogy minél több mozgással reagálunk egy adott darabra, annál jobban aktiváljuk azon idegpályákat, amelyek a dopamin nevű boldogsághormon kibocsátásáért felelősek. Ebből arra következtethetünk, hogy bizonyos érzelmi állapotok elérésére is használhatjuk a zenét. Ha ellazulni akarunk, akkor egy lassúbb, ha feldobódni, akkor egy


23

gyorsabb számot válasszunk. Itt tehát fellelhető az összefüggés a tömegeket buzdító himnuszok, harci indulók tudatmódosító hatása között. A zenéhez élénken kötődhetnek emlékek is, a zene segít, hogy belevésődjön emlékezetünkbe egy-egy esemény. Daniel Levitin a következőket gondolja: „A különösen fontosnak tartott emlékképekhez bizonyos kibocsátott neurokémiai jelek kötődnek. Mivel a zene elsődlegesen érzelmeket közvetítő közeg, először is érzelmi reakciókat vált ki belőlünk, és az érzelmi memória e jelzései az adott zenéhez kötődnek.” Egy másik fMRI-készülékes kísérletben Charles Limb David Kane jazzmuzsikust vizsgálja, miközben improvizál. Ez alatt a prefrontális kéreg mutatott aktivitást, amely akkor aktív, ha valaki a saját életéről számol be. Pl. ha az önéletrajzát mondja el. Az agyterület azért aktiválódhatott, mert a jazzben az improvizáció során az ember saját identitását, személyes jellegét nyilvánítja meg. A zenét főként a jobb agyféltekénk révén érzékeljük. A bal agyfélteke a nyelvi központunk, de minél jobb zenész valaki, annál kiterjedtebb a kapcsolat a két agyfélteke között. A bal és jobb agyféltekét összekötő rostköteg is aktív lehet, ahol rengeteg információ áramlik, de ez már a gyakorlott zenészeknél jellemző általában. 13

3.2 Alapfogalmak

A hang A hang egy rugalmas közeg, mechanikai rezgéséből álló fizikai jelenség. Ezek a rezgések akkor jelentkezhetnek, ha egy közeg molekuláit valamilyen külső erőhatás kimozdítja egyensúlyi helyzetéből, majd ezeket szabadon hagyja. Ezek az anyagi részecskék periodikusan lengenek saját nyugalmi helyzetük körül.

A

hang

terjedéséhez

valamilyen

szilárd,

gáz,

vagy

folyékony

halmazállapotú közeg szükséges, ezért vákuumban ez nem lehetséges. A legismertebb hang a léghang, amely a levegőben terjed.

13

National Geographic Channel: Gondolkodó zene (My music brain)


24

A léghang akkor jön létre, amikor a levegő sűrűségében ingadozások jönnek létre, tehát a levegő nyomása eltér a normális értéktől, amely kiegyenlítődésre törekszik helyben és időben.

10. ábra: A szinuszos gerjesztés terjedése rugalmas tömegrészecskék sorában. Az ábrán különböző időpontokra vázlatosan mutatjuk be a gerjesztést (Veit, 1977, old.: 32)

Ezen az ábrán látható, ahogy a hang hullámszerűen terjed. Először a részecskék összesűrűsödnek, majd ritkulnak. Ez a sűrűsödés terjed tovább a közegben. Tiszta hangnak, vagy zenei hangnak a periodikus rezgéseket nevezzük.

A hangnyomás Az előbb említettem, hogy a hang helyi és időbeli változásai sűrűsség ingadozásokat okoznak a levegőben, tehát ezzel együtt a nyomásban is. Ezeket a nyomásváltozásokat nevezzük váltakozó hangnyomásnak. A hangnyomás hozzáadódik a normál légköri nyomáshoz.

A hangnyomásszint A hangnyomásszint definíciója 𝐿𝐿 = 20 lg

𝜌𝜌� (𝑑𝑑𝑑𝑑) 𝜌𝜌�0


25

A hangnyomásszintet decibelben (dB) mérjük. A 𝜌𝜌�0 az a vonatkozási

hangnyomás, amely 2 ∗ 10−5 𝑁𝑁�𝑚𝑚2 . Ez egy olyan szinuszos hang nyomásának felel meg, amelynek frekvenciája 1000 Hz(8), és ezt még éppen érezhetünk a

fülünkkel. A 𝜌𝜌� hangnyomás helyére pedig az effektív értéket kell behelyettesíteni.

A hangnyomás és a hangnyomásszint közötti átszámítás a következő ábrán látható.

11. ábra: A hangnyomás és a hangnyomásszint átszámítása (Veit, 1977, old.: 37)

A hangsebesség A c hangsebesség terjedése a levegőben normális körülmények között (20°C hőmérséklet és 101325 N/m2 levegőnyomás mellett) száraz levegőben c = 343 m/s. A 100 Hz frekvenciájú hang hullámhossza 3,43 m, a 10000 Hz frekvencián már csak 3,43 cm.

A hangintenzitás A hangintenzitás vagy másképpen hangerősség, azt a hangenergiát jelenti, amely egységi idő alatt halad át a felületelemen. Az emberi hallásküszöb hangerősség nagysága 1000 Hz-en J 0 =10-12 W/m2, amelyet vonatkozási értéknek nevezünk.

A hangteljesítmény A hangteljesítmény egy tetszőleges nagyságú, de a hang terjedési irányára merőleges irányú felületen egységi idő alatt áthaladó hangenergiát


26

jelenti. Tehát a hangteljesítmény megegyezik a hangerősség és az átsugárzott felület szorzatával. A vonatkozási teljesítmény P a0 =10-12 W.

12. ábra: Néhány hangforrás teljesítmény (Veit, 1977, old.: 43)

A tiszta hang A

tiszta

hang

egy

harmonikus

rezgés,

amely

egyetlen

állandó

hangfrekvenciát tartalmaz. A fülünk a hangokat azok hangmagassága és hangerőssége szerint különbözteti meg. A hangmagasság a frekvenciától függ, tehát minél magasabb a hang, amit hallunk, annál nagyobb a frekvenciája.

A zenei hang A természetben általában nem jön létre tiszta hang, ezek mindig valamilyen részhangokkal együtt léteznek. Ezek a részhangok egész számokkal kifejezhetők. Pl. 1:2, 1:3 …. 2:5, 5:6. A részhangok arányban állnak az éppen hallható, legkisebb frekvenciájú hangokkal, az alaphangokkal. A hangszínérzet azt szabja meg, hogy mekkora ezeknek a részhangoknak a frekvenciája és amplitúdója, és hogy ezeknek a frekvenciái hogyan aránylanak az alaphanghoz. Hangkeveréknek nevezzük azt, amikor tetszés szerinti frekvenciájú alaphangok keverednek.


27

Akkordnak hívjuk azt, amikor egyenlő nagyságú hangok egyidejűleg szólalnak meg. Az egyes frekvenciák különböző érzetet váltanak ki a hallgatóból, amelyet számszerű arányban ki lehet fejezni. Ezek a hangközök, intervallumok. A legtisztább, és legjellemzőbb a tiszta oktáv, a legkisebb hangköz az európai rendszerben a kis terc.

14

13. ábra Példák különböző hangközökre. (Veit, 1977, old.: 45)

3.3 Visszaverődések, visszhangok és utórezgések Visszaverődés síkfelületről A

geometriai

akusztika

egy

olyan

elfogadott

módszer,

amellyel

hozzávetőlegesen meg lehet oldani az akusztikai feladatokat. Fermat elve szerint, egy hullám két pont között a legrövidebb úton, egy egyenes mentén halad. Ha azonban a tér inhomogén, akkor a terjedés vonalában törések jönnek létre.

14

Dr.-Ing. Ivar Veit

28


14. ábra: Példa a hangsugarak elhajálsára különböző hőmérsékletű levegőrétegeken: a) a hőmérséket fölfelé növekszik b) a hőmérséklet fölfelé csökken (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 117)

A termekben a légtér hőmérsékletének inhomogenitása befolyásolja a hangok terjedését. Ez azt jelenti, hogy a rosszul szellőztetett, felfelé növekvő hőmérséklet hatására kimaradhatnak bizonyos mennyezeti visszaverődések. A felfelé csökkenő hőmérséklet - ahol a közönség hőmérséklete magasabb - pedig a hangsugarak felfelé történő elhajlását eredményezi. Ez főként a szabadtéri előadásoknál fordul elő. A nézőtér meredekebb kiképzésére van szükség.

15

A hangterjedés a valóságban általában gátolt valamilyen akadály, elválasztás vagy elhatárolás miatt. A hang ilyenkor torzul, visszaverődik, elhajlik vagy megtörik. Az akusztika az optikához hasonlóan vizsgálja a visszaverődéseket. Az ún. hangkemény falban a hanghullám visszaverődik, ugyan úgy, mint a fény a tükrön. Így a hangnak lesz egy beesési és egy visszaverődési szöge. Ezt magyarázza a Fresnel – Huygens törvény.

15

Tarnóczy Tamás


29

155. ábra: Síkhullám visszaverődése kemény falon (Veit, 1977, old.: 69)

E törvény leírja, ha egy rugalmas közegben a részecskék, amelyek a hullámterjedés irányába esnek, maguk is hangforrássá válnak, és újabb gömbhullámokat(9) hoznak létre. A hullámok a falban tovább terjedhetnek, vagy vissza is verődhetnek. Az 1-es hangterjedési közegben az elemi hullámok hossza megegyezik a beeső hullámok hullámhosszával. A 2-es közegben következő kifejezés érvényes, 𝜆𝜆2 𝑐𝑐2 = 𝜆𝜆1 𝑐𝑐1

ahol a λ a hullámhosszt, a c a hangsebességet jelenti.

16. ábra: A gömb alakú hanghullám visszaverődése kemény falon (Veit, 1977, old.: 70)


30

A geometriai akusztikában ezt a diffúz hangvisszaverődést vizsgáljuk, azzal a céllal, hogy a hangokat egyenletesen osszuk el a termekben. 16 Az előadói termekben a hallgató nem csak a közvetlen hanghullámokat érzékeli, hanem a visszavert hangokat (ez az utózengés) is. A kétféle hang hossza igen eltérő lehet a nagy termekben, így nagy időbeli különbség léphet fel, ami visszhangot eredményezhet. 50 ms-nál nagyobb időkülönbség már visszhangnak minősül. A beszédérthetőség nagy visszhangnál csökkenhet. Ha az utánzengési sugarat, ahol a hang utánzengésbe csap át megkeressük, és közelebb megyünk a hangforráshoz, a hang kitisztul és érthetővé válik.

Visszaverődés homorú és domború felületekről

17. ábra: Síkhullámok visszaverődése domború, sík és homorú felületen (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 126)

18. ábra: Gömbhullámok visszaverődése domború, sík és homorú felületen képzetes hangforrásokkal szerkesztve (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 127)

16

Dr.-Ing. Ivar Veit


31

A görbült felületek nem csak továbbítják a hangokat, mint a sík felületek, hanem a domború felületek szórják, a homorú felületek gyűjtik őket.

Visszaverődés sarkokból A sarkokból a hangok visszaverődése később indul ki. Az innen kiinduló másodlagos visszaverődések hullámhomloka nem zárul. A derékszögű saroknál lehetséges sarokból kiinduló második visszaverődésű hullám szerkesztése.

19. ábra: Hullámvisszaverődés szerkesztése tompaszögű sarokból, első és második képzetes hangforrással. A szimmetriaközépen a második visszavert hullámhomlokok nem találkoznak. Hasonlóképpen, hegyesszögű sarokban átfedik egymást (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986)

Kupolák A kupolák általában hangfelerősödést okoznak. Erre klasszikus példa a washingtoni Capitolium kupolacsarnoka. A gömb alakú kupola középpontja pont a megfigyelők fejmagasságában volt, így az annyira felerősítette a hangot, hogy az ember a saját suttogását is hallotta. A kupola okozta hangfelerősítés meghatározása a kupolatörvénnyel lehetséges. Ha gömb alakú kupola középpontja nem pontosan a padló magasságában van, akkor a vizsgált pontban (fejmagasságban) az energiakoncentráció kisebb, mint a középpontban. Ha a középpont a padló-kupolatető távolság felénél magasabban van, akkor nem jön létre kupolahatás. A középkorban épített kupolák ehhez elég magasak voltak, így mindig érvényesült ez a feltétel.


32

A kupolahatás általában megoldandó problémának számít, hiszen növeli az utózengési időt (ezzel a fizikai jelenséggel a későbbiekben foglalkozom), amely a beszédérthetőség vagy akár a zene élvezetének rovására mehet.

Többszörös visszhangok A

kupoláknál

is

gyakran

előforduló

többszörös

visszhang,

a

csörgővisszhang. Ez akkor hallható, ha egy hang két párhuzamos fal között ismétlődve, ide-oda verődve sokszorosan hallható olyan gyakori visszaverődések esetén, amelyek már csörgőszerűen észlelhetőek.

Kupolahatás

20. ábra: Példák különféle típusú kupolák okozta visszaverődésekre: a) gömbi, b)elliptikus, c) parabolikus jellegű kupola (Tarnóczy, Teremakusztika I.-II., 1986, old.: 157)

Egymástól

három

féle

vetítő

felületet,

vagyis

kupola

metszetet

különböztetünk meg egymástól. Ezek a gömbi, elliptikus és parabolikus. A legveszélyesebb a gömbi kupola, mert a középpontban erős a csörgővisszhang. Ebben az esetben nem egy hangsugár viszi a hangenergiát, hanem a kupola összegyűjti azokat, ahogy a homorú tükör a fénysugarakat. Az elliptikus kupola esetében a csörgővisszhang ugyan olyan, mert a hangnyaláb végül önmagába tér vissza. A parabolikus kupolánál is tapasztalható csörgővisszhang, de azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben minden páros visszaérkezéskor erősebb


33

visszhang jelentkezik. Ennek az az oka, hogy a kupola a visszaérkező síkhullámokat egy pontban egyesíti a padlószinten, majd a következő visszaveréskor a széttartó sugarakat síkhullámokká fogja alakítani.

17

A hullámelhajlás Ha a hangok nagyobb akadályba ütköznek, akkor árnyékhatás keletkezik. Ugyanez a helyzet, ha nyílást vágunk egy falba. Az optikában a fény továbbjutása is hasonló, de mégsem tudjuk azokkal a fizikai törvényekkel leírni az akusztikában, mert a fény hullámhossza jóval kisebb, mint az akadály, vagy a nyílás mérete. A 100 Hz és 10 KHz közötti hangok hullámhossza 3m és 3 cm között van, ahogy a mindennapi tárgyaink mérete is, így a hullámelhajlás törvényei a következőképpen fognak működni. Ha a síkhullámot(10) egy falra irányítjuk és a hullám hossza kisebb, akkor a hang felveszi a nyílás geometriáját. Ha viszont a hullámhossz nagyobb, mint a nyílás mérete, akkor a hanghullám annyira elhajlik, hogy újabb gömbhullámok keletkeznek.

21. ábra: Nyíláson keresztülhaladó síkhullámok elhajlása (Veit, 1977, old.: 71)

Törés Ha egy felületet a hang ferdén ér el, akkor az behatolhat egyik közegből a másikba, ahol megváltozik a hang iránya. Ezt nevezzük törésnek.

17

Tarnóczy Tamás


34

Hanggátlás és hangelnyelés A

hanggátlás

hangvisszaverő

akadályokon

következik

be,

és

a

hanghullámok terjedésének visszaverődés útján való akadályozását jelenti. A hangelnyelés akkor következik be, ha a hanghullámok terjedését akadályozó ok a hang elnyelése, azaz a hangenergiának hővé való átalakítása. Bár a gyakorlatban ezt a két fogalmat gyakran felcserélik, a valóságban ezek különböznek egymástól. 18 A falaknak hangelnyelő anyagokkal való borításával a termek akusztikája (utózengési idő, térrezonanciák erőssége) jelentősen befolyásolható. Különböző hangelnyelő anyagok értéke a következő táblázatban látható: Frekvencia [Hz]

Hangelnyelő anyagok 125

250

500

1000

2000

4000

Fa panel falburkolat

0,02

0,02

0,03

0,03

0,04

0,08

Vakolt fal

0,04

0,05

0,06

0,08

0,04

0,04

Padló – parketta

0,04

0,04

0,07

0,06

0,06

0,07

Vasbeton fal (festett)

0,01

0,01

0,02

0,02

0,02

0,02

2x12,5 mm gipszkartonlap, mögötte ásványgyapot kitöltés

0,15

0,1

0,06

0,04

0,04

0,05

Üveggyapot (≈ 5 cm vtg)

0,15

0,35

0,65

0,8

0,9

0,85

fal előtt kb. 1 m-rel

0,5

0,7

0,9

0,9

0,9

0,9

Közönség, közepesen kárpitozott székeken

0,62

0,72

0,8

0,83

0,84

0,85

Üres, közepesen kárpitozott székek

0,56

0,64

0,7

0,72

0,68

0,62

2

Függöny (550 g/m , bársony),

1. táblázat: Különböző hangelnyelő anyagok (Kotschy)

3.4 Zárt terekben lejátszódó hangjelenségek

Állóhullámok Az állóhullámok többféleképpen jöhetnek létre, amit a fal minősége befolyásol. 18

Ha

a

fal

Dr.-Ing. Ivar Veit

akusztikailag

kemény,

és

teljesen

visszaveri

a


35

hanghullámokat, akkor a visszavert hullám újra bejut a terjedési közegbe. Az eredeti hullám és a visszaverődő hullám fog állóhullámot eredményezni. Ha akusztikailag lágy a fal, akkor a két közeg határfelületén fog keletkezni az állóhullám, ez azért következik be, mert a hangátvivő közegben bekövetkező nyomásingadozásoknak enged ez a felület. Olyan helyzet is előfordulhat, amikor a fal akusztikailag se nem kemény, se nem lágy. A hang ilyenkor behatol a másik közegbe és onnan verődik vissza. Ez persze függ a fal anyagától is, hiszen ez a fal részlegesen vissza is verheti a hangot. Pl. a porózus anyagok. A beérkező hullám és a visszaverődő hullám amplitúdója nem egyezik meg.

Az utózengés Egy teremben a hang nem azonnal, hanem exponenciális függvény szerint hal el fokozatosan. Ezt a lecsengést nevezzük utózengésnek, amely úgy jön létre, hogy a teret határoló felületeken többször visszaverődik a hang, amelynek egy része minden egyes visszaverődés alatt elnyelődik. Az utózengési idő egyszerűen meghatározható az határoló teljes felület (S), a helyiség térfogata (V) és a falak elnyelési fokának (α) köszönhetően. W.C. Sabine adott javaslatot a utózengési idő (T) meghatározására. Ez alatt az idő alatt azt érjük, mikor a hangenergia a gerjesztés után egy milliomod részére, vagyis 60 dB-lel csökken. Napjainkban is használt W. C. Sabine által meghatározott képlet: 𝑇𝑇 = 0,163

𝑉𝑉 𝑉𝑉 = 0,163 ∑𝑛𝑛 ∝𝑛𝑛 ∗ 𝑆𝑆𝑛𝑛 ∝∗ 𝑆𝑆

Az optimális utózengési idők meg vannak határozva. Prózai beszédekhez a beszédérthetőség miatt a legmegfelelőbb utózengési idő a 0,8…1,0 s, a hangversenytermek 1,7…2,0 s, az orgona hangzása 2,5 s körüli értéknél hangzik a legszebben. Az utózengési időnek függetlennek kellene lennie a frekvenciától, mert ellenkező esetben spektrális torzítások keletkezhetnek a hangterjedésben. Az


36

egyik legjobb hangelnyelő ”felület” a közönség, de ez a hangelnyelés frekvenciafüggő tényező. Főként a közepes és magas frekvenciájú hangokat nyeli el, így a terem a mély hangokat jól közvetíti. Ennek kiküszöbölése érdekében többek között mély frekvenciás elnyelő faburkolatot használnak a termekben. 19

3.5 A különböző hangszerek vizsgálata akusztikai szempontból A hangszerek vizsgálatához először a rezonátorok viselkedését kell leírni, hiszen a legtöbb hangszernek van rezonátoros része. A rezonátorok szerepe az, hogy a hangerő nagyobb legyen, de a rezgés rövidebb ideig tartson. Ez vezet a rövidebb utózengési időhöz. A legjobb rezonátorok az üreges testek. Pl. egy cső, vagy a hangszerek testei. A rezonátor valamilyen hangforrástól energiát vesz föl. Amikor a folyamat megindul, akkor több energiát vesz fel, mint amennyit veszít. Így lesz minden periódusban a rezonátornak nagyobb hangenergia-tartalma. A folyamat viszont gyorsan telítődik. Ha nagyobb az energiaszint, nagyobb a belső veszteség és a sugárzás mértéke. Tehát a rezonátor időben összegyűjtött energiát fog kibocsátani.

Hártyás hangszerek: Dobok A

dobokon

lévő

rezonátor

fontosabb

rész,

mint

a

hártya.

Az

összehangolás szempontjából fontosak a fizikai paramétereik. A rezonátor mérete

és

a

hártya

kifeszítése

közötti

törvényszerűség

fizikailag

megmagyarázható, tehát számítható is egyben. A doboknál a rezonátorok olyan nem szinuszos részhangokat is felerősítenek,

amelyekre

nincs szükség.

Ez azt

eredményezi,

hogy a

hangmagasságnak csak egy durván kijelölt helyzete adható meg. Ahhoz, hogy a hangmagasság némileg beállítható legyen, a dobot érdemes üst alakúra formálni,

19

Dr.-Ing. Ivar Veit


37

mert ez megakadályozza a kétirányú hangzást, mivel három oldalról mereven zárt. Ezt a fajta üstdobot használják a zenekarok is.

Húrral működő hangszerek Minden húros hangszer hangkeltője a húr. A húrt pengetéssel, súrlódással, ütéssel hozzuk rezgésbe. A hangszer teste fog rezonátorként és egyben sugárzó felületként is működni. A hangszer test minél nagyobb, annál mélyebb hangokat hallhatunk. Ez a jelenséget a hangok frekvenciájának csökkenése okozza. Minél nagyobb a hangszer teste, annál nagyobb a hanghullám hossza.

A zongora A mai zongora működése közben egy filc borítású ütő ütközik a húrokhoz, amely nemcsak megszólaltatja azokat, hanem egyben le is fogja, ezzel szabályozva a hangmagasságát. A húr másik végén ellátott csillapítás miatt csak egy hang keletkezik. A húrokban tárolt energia igen nagy, azért nincs szükség ennek pótlására. A húr lecsengési ideje 40 másodpercet is igénybe vehet.

A fuvola A többi levegőbefújással működő hangszerhez hasonlóan a fuvolának is három akusztikai része van. A hangkeltő szerkezet, a rezonátor és a kicsatoló vagy sugárzó tag. Az oldalán fúrt lyukakkal tudjuk befolyásolni a hangmagasságot. Ha az összes lyuk be van fogva, akkor kapjuk a legkisebb frekvenciájú, tehát legmélyebb hangot. A fuvola hangkeltő része egy ajaksíphoz hasonlít.


38

A klarinét Más nádsípokhoz hasonlóan a hangkeltés egy nádcsíkkal történik. A nád kényszerített alaphangon rezeg. A hangsor megszólaltatása ugyanazon az elv alapján működik, mint a többi fúvós hangszernél.

A trombita Az előző fúvós hangszerekhez képest annyiban más a trombita, hogy az elsődleges rezgések fogják a csőrezonanciák megszólaltatását befolyásolni, nem pedig fordítva. Ez más tölcséres fúvókájú hangszerre is igaz. 20

3.6 Optimális teremakusztikai paraméterek, kritériumok A hangversenytermek akusztikai jóságát végső soron a közönség szubjektív véleménye dönti el. A szubjektív teremakusztikai értékeléseknél általában a karmesterek, zenészek, akusztikai szakemberek és a kiválasztott hallgatók ítéleteit, minősítéseit szokták felhasználni. A termekről alkotott szubjektív ítéletek egyre jobban megközelíthetők objektív, mérhető teremakusztikai kritériumokkal. A főbb paramétereket a következőkben

közöljük,

megadva

a

Beranek

által

bevezetett

és

a

teremakusztikai tervezési gyakorlatba beépült szubjektív meghatározásokat is.

Utózengési idő (Reverberation time, T60 [s]) „Akusztikai életteljesség” A hagyományos utózengés a 60 dB lecsengésre vonatkozó érték, melyet extrapolálni lehet a rögzített értékekből. Manapság általában az 5-35 dB lecsengési tartományból értékelhető utózengési időt használják, T30. Hangversenytermekben, telt teremben, a közepes (500 Hz – 1 kHz) utózengési időre az RT = 1,4 – 2,8 s érték tekinthető optimálisnak, a különböző teremnagyságokat is figyelembe véve.

20

Tarnóczy Tamás: Zenei Akusztika, Zeneműkiadó, Budapest, 1982


39

Kezdeti elhalási idő (Early Decay Time, EDT [s]) A lecsengési folyamat kezdeti, első 10 dB csökkenése alapján számított utózengési idő. A szubjektív vizsgálatok alapján a kezdeti elhalási idő a hangzás teltségével, a zenei előadás közben érzékelhető zengősséggel hozható kapcsolatba. Koncerttermekben a közepes frekvenciákon (500 – 1kHz) az EDT = 1,8 – 2,6 s érték a kedvező. Gyakorlati tapasztalatok alapján, a nézőtéren (aud) mért és az előadói pódiumon (pod) mért EDT értékek összehasonlítva a szubjektív ítéletek általában kedvezőbbek, ha EDT aud / EDT pod < 1 valamint EDT aud > RT(átlag) .

Világossági szint (Clarity, C 80 [dB]) „Zenei hangtisztaság” A közvetlen hang utáni 80 ms időintervallumban érkező, valamint az utána érkező

összes

hangenergia

aránya,

logaritmusos

összefüggésben.

A

hangtisztaság megmutatja, hogy mennyire jól különíthetők el az egyes hangszerek hangjai egymástól. Hangversenytermekben a C 80 = ± 2 dB érték nagyon jó, de ennél lényegesen nagyobb eltérések is még kedvezőek.

Oldalhatás (Lateral efficiency, LE [-]) Ez a paraméter az oldal- és minden irányból, a kezdeti (80 ms) időintervallumban beérkező hangenergiák arányát adja meg. A paraméter kiemelten fontos a térérzetet jellemzésére. (feeling of spaciousness). Hangversenytermekben az optimális értéknek az LE = 0,2 – 0,3 felel meg.

Basszus kiemelés (Bass ratio, BR [-]) „Akusztikai melegség” A teremben, a 125Hz + 250Hz oktávsávokban mért utózengési idő átlagérték viszonyszáma az 500Hz + 1000Hz tartományban mért átlagértékhez. Ez a paraméter a hangzás melegségére utal.


40

Hangversenytermekben az optimális érték, BR ≈ 1,25.

Hangerősség (Strength, G [dB]) Az egyes székeken ülve tapasztalható hangerősség-érzetet jellemző paraméter. A kialakuló hangnyomásszint és az adott adó-vevő elhelyezkedésre jellemző ideális szabadtéri hangnyomásszint különbsége. Nyilvánvalóan a hangerősség nagyobb a forráshoz közelebb ülve. Cél elkerülni azt, hogy a hátsó sorok felé a hangerősség rohamosan csökkenjen. Sok esetben a G helyett egyszerűen a kialakuló hangnyomásszint (Sound Pressure Level, SPL [dB]) ingadozását vizsgálják – a kettő teljesen egyenértékű.

Színpadi ellátottság (Early Support, ST early [dB]) Színpadon, zenészek akusztikai viszonyaira jellemző szám, a korai reflexiók energiája, mely meghatározza, mennyire hallják a zenészek magukat és egymást. Szimfonikus zenekari elrendezés esetén, ST early ≈ -14 dB az optimális.

Kétfülű együttfutási fok (IACC) A két fülhöz érkező jel koherenciája. Lényegében a két fülhöz érkező jel inkoherenciája és a teremérzékelés közötti összefüggés megállapítása. A legújabb kutatások szerint, a telt teremben mért értékekből számított, 1 – IACC E3 (t=0-80ms) viszonyszám (IACC E3 - az 500-2000Hz közötti három oktávsávban mért értékek átlaga) jól egyezik a szubjektív minőségi kategóriákkal. A Beranek-féle szubjektív értékelési kategóriák és a kétfülű együttfutási fok közötti összefüggések: A+ Kiváló – A Nagyon jó - Kiváló kategória

1 – IACC E3 = 0,62 – 0,71

B+ Jó – Nagyon jó

1 – IACC E3 = 0,46 – 0,61

B / C+ Elfogadható – Jó / Még elfogadható

1 – IACC E3 = 0,41 – 0,45


41

Számítógépes teremakusztikai modellezés, a várható paraméterek Az akusztikai szempontból jelentősebb termek várható teremakusztikai viszonyainak ellenőrzésére, annak tervezésére, a legkorszerűbb eszköz a számítógépes modellvizsgálat. Erre a célra a geometriai akusztikán alapuló modellezőprogramok állnak rendelkezésre. A tervezéshez használt, jól ismert program pl. a CATT-Acoustic v8.0 program. Ez a program nemzetközileg elismert, az összehasonlító teszteken a legjobb programok közé sorolták. Az akusztikai modellvizsgálathoz a terem úgynevezett geometriai modelljét kell elkészíteni az építészeti tervek alapján. A geometriai modell a teremben található felületeket (falakat, padlókat, hangterelőket, székeket, stb.) és ezek hangelnyelési fokát tartalmazza. A különböző anyagok hangelnyelési fokát egyrészt a CATT program saját adatbázisából és a Dán Építészeti Kutató Intézet (Danish Building Research Institute) táblázataiból választható ki, másrészt az akusztikusok saját mérési eredményeikre támaszkodnak. A kész geometriai modellen analízis végezhető. A vizsgálatnak az információszerzés a célja az adott hangforrás-elhelyezés esetén a nézőtér felett lévő, ún. érzékelő síkban kialakuló hangtérről. A modellekben érzékelő síkok elhelyezése szükséges a földszinti nézőtér és a karzaton lévő széksorok fölött. A hangtér több paraméterrel jellemezhető, melyek közül a leginkább kézzelfogható az utózengési idő, ami a terem „zengősségét” jellemzi. A számítógépes teremakusztikai modellező programhoz tartozik olyan kiegészítő szoftver, mellyel hangzó (auralizációs) zenei és beszéd mintákat lehet készíteni a kész teremben várható hangzásokról.


42

3.7 A Beranek-féle értékelés L. L. Beraneknek 1962-ben megjelent egy könyve: Music, Acoustics and Architecture. Ebben nemcsak 54 zeneterem teljes akusztikai felmérését és elemzését nyújtja, hanem eredményesen törekszik a szubjektív ítéletek objektív azonosítására is, végül mindezek alapján értékelő rendszert dolgoz ki, amelynek értelmében minden zeneterem rangsorolható. Az új értékelési rendszer elsősorban a Beranek által megmért, minden adatában ismert és sok világhírű művész által kipróbált 54 zeneterem és operaház elemzésén alapszik. A legtöbb példa (17) természetesen az Egyesült Államokból való. Utána Anglia (8) es Nyugat-Németország (7) következik, majd még tíz európai (16) és négy tengerentúli állam (6) termei vannak képviselve. Az európai példák közül az amszterdami Concertgebouw és a bécsi Grosser Musikvereinssaal a két legjobbnak tartott terem. Öt 1000 személynél kisebb befogadóképességű zeneterem és színház is fel van véve a táblázatba, köztük a dortmundi 642 személyes operaház. Ilyen kis színház egész Magyarországon alig akad, a négy budapesti zeneterem: az Operaház, az Erkel Színház, a Zeneakadémia és az elpusztult Vigadó középértékben 1600 személy, az Erkel Színház maga pedig 2400 személy befogadóképességű. Értékes törekvés mutatkozik a könyvben a zenei es a műszaki ítéletek egyeztetésére. Beranek jól átgondolt és lebonyolított program szerint sok híres zenész (közöttük Stokowski, Ormándy, Karajan, Bernstein Markevich) és sok zenekritikus véleményét kérte ki és elemezte. Ez annál is nehezebb volt, minthogy a zenészek legtöbbször homályosan es egymással is ellentmondóan nyilatkoztak az egyes termekről. Ezekből

az

egyéni

ítéletekből

megfelelő

szempontok

szerinti

egyeztetéssel, sokszor gépi statisztikázással alakította ki a könyv szerzője a végleges "átlag" ítéletet. Az 54 terem pontos mérési adataival egyeztetve meg tudta azt is határozni, hogy mely fizikai és szubjektív akusztikai tényezők milyen súllyal esnek latba az akusztikai ítélet kialakulásában. Ezáltal olyan értékelési rendszert szerkesztett, amelyben az egyes mérhető vagy becsülhető objektív adatok megfelelő súlyozással vesznek részt.


43

Beranek az akusztikailag megfelelő termeket öt kategóriáját különbözteti meg: A+

kiváló akusztikájú (91...100 pont),

A

nagyon jó és kiváló közti (81...90 pont),

B+

jó és nagyon jó közti akusztikájú (71...80 pont),

B

elfogadható és jó között álló (61...70 pont) és

C+

még elfogadható akusztikájú (51...60 pont) terem.

A vizsgált 54 terem közül 12 hangversenyteremként és operaként is használható. Az elemzéskor ezek kétszer szerepelnek, a felosztás tehát összesen 66 belső tér részletes akusztikai elemzése alapján készült. Azok a termek, amelyek a fenti kategóriák egyikében sem sorolhatók be, rossz akusztikájúak. Az értékelés szempontjából fontos az utózengési idő. Az A+-os kategóriába pl. olyan termek kerültek, amelyeknek 1,9 ± 0,2 s ez a paraméter. Ahogy az elején említettük sokáig ezt a tényezőt tartották a legfontosabbnak. A következőkben viszont látható, hogy van ennél is fontosabb, nem elhanyagolható értékelési szempont is. A legfontosabb szempont az időkésés retesz. Ez a hangforrás közepe és a földszint közepe közötti távolságon az oldalfalról visszavert hang időkésének összevetése a közvetlen hang terjedésének idejével. Ha az időkésés-retesz 20 ms alatt van, tömör és egységes hangzású a terem, ha 70 ms-on túl van, már visszhangot hallunk. Beranek ezt a tényezőt az "akusztikai meghittség" mértékének tekinti, és döntő súllyal értékeli. Ezt az erkélyeknél is meg szokták határozni, ahol általában kedvezőbbek az értékek. Az legnagyobb elérhető pontszám: 40. A közepes utózengési idő akusztikai szerepéről az előzőekben már volt szó. Ezt a tényezőt Beranek az "akusztikai életteljesség" mértékeként kezeli, és közepes súllyal értékeli. A tényező objektív értéke (T köz ) a terem teljesen elfoglalt állapotában az 500 Hz-en és 1000 Hz-ez mérhető átlagolt utózengési idők


44

számtani középértéke. A legnagyobb elérhető pontszám 15, amely opera esetében különbözik. A következő legfontosabb ítéleti szempontnak a basszuskiemelés mutatkozott. A basszuskiemelés az "akusztikai melegség mértéke. Hiánya szárazzá, hideggé, idegenné teszi az akusztikai hatást. Mértéken felüli fokozása döngővé, összefolyóvá teszi a hangjelenségeket. Szerepét a kísérletek alapján fontosnak találták: súlya, egyenértékű az utózengési időével. Basszuskiemelés alatt a frekvenciafüggő utózengési idő következő hányadosat értjük: 𝑏𝑏 =

𝑇𝑇125 + 𝑇𝑇250 2 𝑇𝑇𝑘𝑘ö𝑧𝑧

ahol az indexek az illető frekvenciára utalnak, ill. T köz az előbb meghatározott közepes utózengési idő. A legnagyobb elérhető pontszám 15. A közvetlen hang hangossága a következő értékelési szempont. A szerző nem közvetlen műszeres mérést követel meg, hanem a teremnagyságból következtet a közvetlen hangerőre. Ez a módszer azzal indokolható, hogy az egyébként akusztikailag jól szerkesztett termek adott hangforrás-energia mellett lineáris méreteikkel fordított arányban „telnek meg” hangenergiával. Ennek a tényezőnek a szerepe alárendeltebb az eddigieknél. Mértékéül a hangforrás és a földszint középpontjának távolsága szolgál. Az erkélyre külön számítást kell végezni. A hátrányosan jelentkező nagyobb távolság miatt azonban ilyenkor javító korrekciók vehetők figyelembe. Lényeges megszorítás, hogy a legnagyobb elérhető pontszám (10) a korrekciókkal együtt sem léphető túl. A zengő hang hangossága az eddigi adatokkal merhető. Beranek L. Cremer összefüggése alapján – azonos hangforrásenergiát feltételezve és 28000 m3 „normál” hangversenyterem méretét véve – egy 𝐻𝐻 = 𝑇𝑇𝑘𝑘ö𝑧𝑧 ∗ 28000/𝑉𝑉

Számot definiál a zengő hangosság mértékéül.


45

A tényező súlya a teljes akusztikai kép megítélésben csekély, mindössze 6 pont. A diffúzitásnak az eddigiek figyelembevétele. után Beranek szerint már csak kis jelentőséget lehet tulajdonítani. Hiszen az utózengési idő, az időkésésretesz, a geometriai méretek stb., amelyeket már számításba vettük, együtt járnak a diffúzitás valamilyen mértékével. Az ítéletet inkább csak benyomás alapján hozzuk. A mérték ezúttal a látható diffúz kiképzés foka. Csak zeneterem eseten

veszik

számításba.

Három

fokozatban

becsülnek

4

maximális

pontszámmal. "Egyensúly és összeolvadás" a következő értékelési tényező. Azt jelenti, hogy a hallgatónak a zenekar egyes hangszerei, ill. opera eseten az énekes és a zenekar között helyes egyensúlyt kell éreznie. Csak szubjektíven ítélhető meg, de nem is túlzott jelentőseggel van súlyozva. Operában fontosabb, mint hangversenyteremben, tehát operaház megítélésekor nagyobb súlyú. Ilyenkor azonban az ítélet is könnyebb. Legnagyobb pontszám zeneteremre 6, operaházra 10, ami három-négy fokozatban becsülhető. Végül értékelési tényezőként kezeljük a zenekari együttes "belső egyensúlyát", az előadók egymás közötti hallási lehetőségeket is. Ennek a tényezőnek az egész terem akusztikája szempontjából alig van jelentősége, ezért súlyozása is jelentéktelen. Legnagyobb adomanyozható pontszám 4. Bár kis valószínűséggel, de előfordulhat, hogy az 1-8. Pontok szerint a terem kifogástalannak értékelhető, mégis a szubjektív megítélés szerint valamilyen súlyos akusztikai hiba leronthatja értékét. Ilyen hiba lehet a nagy alapzaj,

esetleges

visszhangjelenség

vagy

hangtorzítás.

Ismételten

megjegyezzük, hogy súlyos lerontó hatásnak ma már kevés példáját ismerjük, Beranek mégis gondol a negatív irányú értékelésre is. A negatív hatások értékelésében egységesen az „észrevehető”, „lényeges”, „uralkodó”, és a „teljes” szubjektív meghatározások különböztetendők meg. Szélsőséges esetben akár 50 pont is levonható.

A teremakusztika alapjai A teljes értékelési skála maximális pozitív pontszáma 100.

46

21

A Zsinagóga és a Richter hangversenytermek Beranek-féle értékelése Az értékelések alapján meg lehet határozni a hangversenytermek akusztikai jóságát. A kapott pontszámokat a mellékletben található táblázatok [Dr. Tarnóczy T. – Kotschy A.] alapján számítottam. A következő táblázatban kiderül, hogy a Richter-terem B+ kategóriájú, tehát jó és nagyon jó közti akusztikájú az ő 75 pontjával. A Zsinagóga viszont nem szerepel ilyen fényesen, hiszen az csak C+, tehát még elfogadható akusztikájú 56 ponttal. A legnagyobb pontveszteség az időkésés retesznél érte. Ennek az lehet az oka, hogy az visszavert impulzusok túl nagy utat tesznek meg a terem 8 szögű alaprajza miatt. A hosszú utózengési idő is problémát jelentett, bár ez kevésbé fontos tényező. A győri Zsinagógánál az utózengési idő 2,45 s, amely eltér a hangversenyteremre vonatkozó optimális értéktől, ami 1,6-2,0 s. A Richter-terem esetében is eltérő, amely elsősorban a terem adottságai miatt következik be. A paraméter 1,3 s, amely a termet „szárazzá” teszi, de a teremnek kettős funkciója miatt – konferenciák rendezéséhez is alkalmas – ez az érték megfelelő. Mindkét terem itt sok pontot vesztett. A diffuzitás, a zengő hangosság és az egyensúly megítélése szubjektív módon történt. Az előbb említett kérdőív segítségével volt meghatározható. Ebből

az

értékelésből

is

megállapítható,

hogy

hiba

volt

az

Önkormányzatnak kihúzni az akusztikát javító elemek - ezek az előző fejezetben felsoroltak – elhelyezését.

21

Dr. Tarnóczy Tamás – Kotschy András: Hangversenytermek és operaházak akusztikai értékelése, Építésügyi Tájékoztató Központ, 1971


Értékelési szempont

Győri

Richter-terem

(volt)

47

Zsinagóga

nagyterme Időkésés-retesz

14,82 ms

40

39,36 ms

24

T köz =1,30 s

4

T köz =2,45 s

6

b=1,03

8

b=1,02

7

15 m,20 m

9

8,5 m

7

H=6,6

2

H=15,6

0

közepes

3

közepes

3

közepes-jó

5

közepes-jó

5

közepes-jó

4

közepes-jó

4

Erkélyhatás

-2

-

Initial-time-delay gap Utózengési idő Reverberation time Basszuskiemelés Bass ratio Közvetlen hangosság Loudness

of

the

reverberant

sound Zengő hangosság Loudness

of

the

reverberant

sound Diffúzitás Diffusion Összeolvadás Blend Egyensúly Balance Akusztikai hibák Acoustical faults Végeredmény

73

Result 2. táblázat: Beranek-féle értékelés a győri Zsinagógáról és a Richter-teremről

56

Javaslattétel a győri Zsinagóga akusztikájának javítására

4

48

JAVASLATTÉTEL A GYŐRI ZSINAGÓGA AKUSZTIKÁJÁNAK JAVÍTÁSÁRA Az akusztikai tervezés összetett feladat. A tervezőnek sokrétű ismerettel

kell rendelkezniük ahhoz, hogy egy adott terem alkalmas lehessen egy hangverseny, színházi előadás vagy más előadás befogadására. Az akusztika sokak számára egy titokzatos jelenség, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sokáig nem is foglalkoztak vele, mint fizikai jelenséggel. Az akusztikus a munkáját az is nehezíti, hogy szoros együttműködésben kell lennie más szakemberekkel, közöttük az építésszel. Az építész és az akusztikus véleménye nem mindig azonos irányultságú. A jó hangzású teremnek viszont bizonyos követelményeknek meg kell felelnie. Az akusztikus tervezési feladata nem csak a teremakusztikai minőséget leíró paramétereknek meghatározásából áll, hanem figyelembe kell vennie a helyiség méretét, elrendezését, a közönség-befogadóképességét, valamint a visszaverő és hangelnyelő burkolatok és elemek elhelyezését, méretezését a helyiség belső felületein. A terem alakjának fontos szerepe van, hiszen az határozza meg leginkább a hangok irányát. Az utózengési idő legalább ugyanilyen fontos, bár nem az egyetlen tényező, hiszen vizsgálni kell a visszaverődések minőségét is, hogy a hang hogyan jut el a nézőhöz. A saját otthonomban megfigyelt akusztikai jelenség segített abban, hogy megértsem azt, hogy a hosszúkás téglalap alakú terem miért jó akusztikailag. Az egyik szobából a másikba átjutó normál hangnyomásszintű hang szinte csillapítás nélkül jutott át a két szoba közötti folyosón. A „végtelen” hosszúkás teremalak viszont látványban nem lesz megfelelő. A győri Zsinagógánál nem a nagy belmagasság, hanem alapvetően a kupolahatás okozza a hosszú utózengési időt, esetleg már csörgő visszhangot, amely befolyásolhatja a zenészek játékát, tehát a felfelé bővülő tér még önmagában nem lenne probléma. Ezt már az ókori görögök is tudták.


49

4.1 A Zsinagóga akusztikai problémájának felvetése és megoldása A Zsinagóga átalakítása hangversenyteremmé nem egy egyszerű feladat, hiszen műemléki jellege révén az építész és az akusztikus nem kaphat szabad kezet. Amikor a Zsinagóga felújítása befejeződött, és hangversenyteremmé alakították át, több zenész megfigyelése volt az, hogy a terem akusztikája nem tökéletes. A terem akusztikája a szubjektív vélemények és az akusztikai szakvélemény figyelembe vételével lett kiértékelve. A szubjektív kérdőívben karmesterek, zenészek, hallgatók válaszoltak és akusztikai szakemberek véleménye lett mérlegelve, így objektív módon megközelítve lehet meghatározni a követelményeket. A Zsinagóga nagytermének légköbtartalma: kb. 4400 m3 Befogadóképessége: max. 500 fő A zsinagóga - hangversenyteremben javasolt az L Aeq < 30 dB érték, az NC 25 (zaj-görbe) határérték betartásával.

4.2 Tervezett műszaki megoldások A legfontosabb, teremakusztikára vonatkozó megoldások a következők: A nagytérben, előadói dobogó elhelyezése javasolt, amely az előadók létszámától függően változtatható. A mai állapot szerint, egyáltalán nincs dobogó a zenészek alatt. Valószínűleg ez rosszabb egymást hallást eredményez. A Zsinagóga befogadó képessége korlátozott, a földszinten kb. 250 fő. A zenekar sem lehet túl nagy létszámú, mert az a hangosság rovására mehet, és a hallgatónak kellemetlen, túl nagy hangerőt okozhat. A dobogó előtti nézőtéri rész terazzo padlóburkolatot kap, míg a földszinti emelkedő részek és a galériára fapadló tervezett. Ez mára a fából készült magasított helyek kivételével megvalósult.


50

A diffúz tér kialakulásához a dobogó két oldalán hangvető lapok beállítása, valamint a kupola rész alatt körben, hangvető plexi-lapok befüggesztése, kb. 4 m széles sávban lett tervezve. Ez sem valósult meg, és helyette függönyök lettek, ami a hasznos hangvisszaverődést megszünteti. A plexi-lapok nélkül érezhető egy kamarazenekar játéka során a kupolahatás, amely kellemetlen visszhangot okoz, és befolyásolja a zenészek játékát is. Már az ütem pontos meghatározására is hatással lehet.

22

22. ábra: A tervezett belső tér (Kotschy, 2003)

Mivel az előbb felsorolt akusztikai elemek nem kerültek beépítésre, így a terem akusztikájával utólagosan foglalkozni kellene. A szubjektív vélemények kiértékelése után világossá válik ennek szükségessége.

22

október

Kotschy András: Környezeti zajvédelmi és Akusztika szakvélemény, Törökbálint, 2003.

A Zsinagóga és a Richter terem összehasonlító elemzése

5

51

A ZSINAGÓGA ÉS A RICHTER TEREM ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE A két hangversenyterem összehasonlításának alapját előadóművészekkel

történt interjúk és kérdőívek eredményei adják. Megállapítások a Richter teremről: A terem moziként üzemelt, 1960-ban Európa egyik legnagyobbjának számított az 800 férőhelyével. A moziba járás szokásainak megváltozásával az épületnek ez a funkciója megszűnt és 2000-ben tervek készültek az új funkció kialakításához. A belvárosban ekkor nem volt hangversenyterem, így az épületet erre a célra alakították át. A funkciót úgy változtatták meg az átépítéssel, hogy az továbbra is alkalmas legyen vetítésre, valamint konferenciák, kisebb színházi előadások megrendezésére. A nagyterem színháztechnikai kiszolgálását a földszint és I. emelet oldalsó és hátsó helyiségeiben oldották meg. A hangversenytermek formája általában igen meghatározó. A győri Zsinagóga

nagyterme

nyolcszög

alaprajzú,

amely

felfelé

bővülő

térrel

rendelkezik. Ez a panteonformának (kupolával rendelkező, nyolcszög alaprajzú) nevezett alaprajz hangversenytermekhez nem a legalkalmasabb, azonban a nagy belmagasság kedvező tulajdonságot kölcsönöz. (23. ábra) A nyolcszögű alaprajz viszont rossz időkésés-reteszt okoz, vagyis a hangforrás által kibocsátott, az oldalfalról visszavert impulzus útja hosszú a közvetlen hanghoz képest. Ez okozhatna visszhangot, amely ebben az esetben még nem áll fenn. A terem kupolája viszont további problémákat okoz, hiszen összegyűjti a hangokat. (24. ábra) A zenekar pontosan ez alatt játszik, amely nem szerencsés az együtt hallás romlása miatt sem.


52

23. ábra: Zsinagóga földszinti alaprajzának kicsinyített változata Cserhalmy Győző tervei alapján


53

24. ábra: Zsinagóga egyik metszetének kicsinyített változata Cserhalmy Győző tervei alapján


54

A hosszú utózengési idő a kupola, a nagy belmagasság és az akusztikailag kemény fal együttes hatása miatt alakul ki. Ezért lett volna fontos a tervezett (javasolt) plexi-lapok belógatása a kupola alatt, illetve az oldalsó hangvetők elhelyezése a színpad mögött. A Zsinagógával ellentétben a Richter-terem majdnem téglalap formájú, amely ék alakú mennyezettel rendelkezik. (27. Ábra) A terem enyhén bővül a színpadtól távolodva. A hangversenyterem erkéllyel rendelkezik, amely majdnem a terem feléig elér. (25-27. Ábra)

25. ábra: Richter-terem földszinti alaprajz (Basa, 2002)


55

26. ábra: Richter-terem emeleti alaprajz (Basa, 2002)

A hangversenyterem befogadóképessége csak kb. 500 fő, így nem volt indokolt az erkély kialakítása. Általában 1000 fő felett szokták kihasználni az erkély adta lehetőségeket. Nagy hátránya az, hogy nagymértékben befolyásolja az utózengési időt, valamint az erkély alatt ülő hallgatók rosszabbul hallják az előadást. Az erkély alatti térrészbe a hangenergia behatolása egyirányú és a visszaverődések hamar befulladnak. Így a terem rövidsége (hiszen egy átlagban kisebb hangversenyteremről beszélünk) és a túlságosan belógó erkély probléma együttesen okozhatja az utózengési idő rövidülését. Bár az is segítene a problémán, ha az erkély magasabban lenne a földszinthez képest. A Zsinagógában is van karzat (erkély), de az nagyban nem befolyásolja a terem akusztikáját, mivel belógása elhanyagolható a terem méreteihez képest.


1. kép: Az oltár, a karzatok és a kovácsoltvas oszlopok

56


27. ábra: Richter-terem metszete (Basa, 2002)

57


58

Az utózengési idő is árulkodik mind a két terem előző funkciójáról. A Richter-terem utózengési ideje 1,3 s, vagyis ez filmszínháznak jobban megfelelő, míg a Győri Zsinagógáé 2,45 s, amely az orgona játékokhoz illik jobban. A diffuzitás(11) fontos tényező minden hangversenyterem esetében. A Richter-terem sok akusztikai elemmel rendelkezik. Az oldalfalra helyezettektől egészen a mennyezetre szerelt gipszkarton hangvetőkig. A Richter-terem színpadának hátsó részében fűrészfogas falakat találunk, amik a diffuzitás kialakítását segítik. Ez a fajta kialakítás fellazítja a falak felületeit, így megakadályozza a visszhangok kialakulását. Itt található a légtechnika is, ahol az árasztásos légbefúvás történik. Ezt egy lyukacsos fa burkolattal fedték el, aminek főként esztétikai szerepe van. Ez látható közvetlenül a zenészek háta mögött.

2. kép: A fűrészfogas hátsó fal a színpadon

A legfontosabb és leggyakoribb anyag a Richter-teremben a fa, ez borítja a terem döntő többségét. Az oldalsó hangvető falak is fából készültek. A méretük különböző. A nézőtérhez közelebb lévő hangvetők egyszerűen a hangterelést biztosítják. Ezek csak síkhullámokat továbbítanak.


59

3. kép: A közönség melletti hangvetők az oldalfalon

A másik fajta hangvető a színpadon található. Ennek a mérete nagyobb, mint az előzőé. Ennek az az oka, hogy a hangforráshoz közelebb vannak. A nagyobb hangvető arra is alkalmas, hogy hosszabb frekvenciájú, mély hangokat is továbbítsa a közönség felé.

4. kép: A színpadon lévő nagyobb hangvetők


60

A Zsinagógába Kotschy András által tervezett oldalsó hangvetők helyén (lásd: 22. ábra) ma függönyökkel díszített, a lépcsőházhoz tartozó bejárat található. Ide irányba állított diffuzorok behelyezésére lenne szükség, amik a diffuzitás elősegítésében fontos szerepet kapnának. A karmester szerint az utózengési időt drapériával kellene csökkenteni. A teremben csak itt találhatóak függönyök, amik nem alkalmasak erre. Ezeknek csak esztétikai szerepük van.

5. kép: A tervezett hangvetők helye

A Richter-teremben található még néhány fontos hangvető, amelyhez hasonló beépítésre kerülhetett volna a Zsinagógában is.

6. kép: A mennyezeti gipszkarton hangvetők a Richter-teremben


61

7. kép: A hangfalakhoz tartozó hangvetők a Richter-teremben

A hangvető anyagok minősége fontos, hiszen ez döntően befolyásolhatja a későbbi hangvisszaverődést. A legjobb anyagok felhasználásával lehetséges az időtálló kialakítás. Az akusztikusnak azt is tudnia kell, hogy a fa burkolatok, ajtók milyen nedvességtartalmú fából készüljenek ahhoz, hogy a végleges helyén üzemi körülmények között megtartsa akusztikai tulajdonságait. A fa száradása, vagy akár túlzott nedvesedése ne befolyásolja a fa burkolat, vagy akár a fa elem akusztikai minőségét. A Richter-terem belső burkolatának döntő hányada fa, míg a Zsinagógában az ajtókon és néhány kiegészítő elemen kívül csak öntött vas oszlopokkal és „kő” felületekkel találkozhatunk.


62

8. kép: A zenekar helye a Zsinagógában

A zenekar a közönséggel egy szinten van, tehát külön színpadra a zenészek nem mennek fel. A Richter-teremnél viszont az első pár sor a színpadhoz képest süllyesztve van, amely az ott ülő hallgatóságra nézve nem előnyös. Előnyösebb, ha a hallgató nincsen „fedésben” az előadás alatt.

9. kép: A zenekar és a közönség egy szintben van a Zsinagógában


63

10. kép: Az első sor és a színpad a Richter-teremben

Magas termekben általában kevesebb hangvető anyag szükséges. A Zsinagóga viszont túl magasnak bizonyul. Bár ez korrigálható a plexi-lapokkal nem úgy, mint a Richter-terem alacsony mennyezete az erkély alatt. Ezzel szeretnék utalni arra, hogy a Zsinagógánál egyszerű lenne az akusztikai fejlesztés. A padló burkolása is fontos, hiszen ennek hangelnyelő szerepe van. A Zsinagógában szinte egyáltalán nem található kő burkolaton kívül más a földszinten. Az oltár előtt raktak le egy szőnyeget, amely a beszédeknél lehet fontos. Ezen kívül a karzatokon fa burkolat található.

11. kép: A frigyláda előtti szőnyeg


64

A Richter-teremben kombinált padló található. A sorok között régi fa parkettát,

hátsó

10

sorban

PVC-t

és

a

közlekedési

sávokban

pedig

padlószőnyeget raktak le. A Zsinagógában a hang visszaverésére alkalmas kő burkolat található.

12. kép: A burkolat a Richter-teremben

Az ülések hasonlóak mind a két teremben. Mind a kettőben szövettel burkolt székek találhatóak. A különbség az, hogy a Richter-teremben fémvázas, a Zsinagógában favázas ülések vannak.

13. kép: A székek a Zsinagógában


65

14. kép: A székek a Richter-teremben

A fő különbség az a két terem között, hogy a Richter-terem akusztikáját a terem alap adottságaihoz képest a lehető legjobban alakították ki, míg a Zsinagóga esetében a teremakusztikai fejlesztés teljesen elmaradt. A 2005-ös felújítás során az Önkormányzat mérlegelésénél az is fontos tényezőnek kellett volna lennie, hogy Győrnek nem sok hangversenyterme van.

Interjú hallgatósággal és zenészekkel szubjektív kiértékelő tesztlap felhasználásával

6

66

INTERJÚ HALLGATÓSÁGGAL ÉS ZENÉSZEKKEL SZUBJEKTÍV KIÉRTÉKELŐ TESZTLAP FELHASZNÁLÁSÁVAL A teremmel kapcsolatosan készítettem véleményezést egy karmesterrel,

zenészekkel

és

hallgatósággal,

a

Zsinagógával

és

a

Richter-teremmel

kapcsolatosan. A termek tulajdonságait és objektív paramétereit az előző fejezetekben leírtam, de ez nem volt elegendő, hiszen a termeket olyan emberek használják, akik véleményt tudnak nyilvánítani arról, hogy akusztikailag megfelelő-e az adott terem vagy sem. Hiába határozzuk meg mi mérnökök számszerűen, hogy milyen a jó hangversenyterem, ha a közönség erről nem így vélekedik. A kérdőív M. Barron nemzetközileg használt tesztlapja alapján készült, amelyről készült nyomtatott és elektronikus változat is, amelyet közzétettem az Interneten. A linket elküldtem a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet hallgatóinak, tanárainak, a

Győri Filharmonikus

Zenekar zenészeinek

és

a

Richter

hangversenyterem hallgatóságának. A tesztlap a mellékletben tekinthető meg. Összesen 51 zenész és hallgató töltötte ki a kérdőíveket. 35-en a Zsinagógával, 16-an a Richter-teremmel kapcsolatosan. A legtöbbjük mind a kettőre kitöltötte a kérdőívet, így összehasonlítási alapom is lesz a kiértékelésnél. A következő pár oldalon bebizonyítható lesz, hogy az objektív vélemény nem mindig azonos a szubjektív véleménnyel. Elsődlegesen a Zsinagóga kiértékelését végzem el. A Richter-teremre csak egy-egy megjegyzést teszek. Ezekben arra utalok, hogy a két terem megítélése mennyiben különbözik egymástól. A Zsinagóga kérdőívét kitöltők aránya:


67

28. ábra: A Zsinagóga kérdőív kitöltői

A kérdőívet egy karmester, 14 zenész és 20 hallgató töltötte ki, míg a Richter-terem esetében egy karmester, 9 zenész és 8 hallgató. A kérdőív arra irányult, hogy a különböző akusztikai jelenségek hogyan észlelhetőek az egyszerű hallgató, vagy akár a zenész által. Az első vonatkozó kérdés a hangtisztaságra vonatkozott. Egy skála alapján lehetett meghatározni, aminek a szélei a tapasztalati határokra utaltak. Ez alapján a hangtisztaság lehetett zavaros (1 érték) vagy tiszta (5 érték), illetve ezek között elhelyezkedő. Összesen öt fokozat lett megállapítva. A kitöltő ezek közül választhatott. Az átlagos érték 3,86 lett, ami azt jelenti, hogy a terem hangtisztának mondható.

Hangtisztaság 6 5

4,71

5 4,5 3,88

4

4,44

4 Hallgató Zenész

3

Karmester

2 1 0 Zsinagóga

Richter-terem

29. ábra: Hangtisztaság


68

Az eredményen látható, hogy a hallgatóság ítélte a legjobbnak, míg a karmester a legzajosabbnak a termet. Ezekből az értékekből is látszik, hogy a tapasztalt „fül” érzékenysége rosszabbnak ítélte a hangtisztaságot. A Richter-teremnél a 16 kitöltő is tisztának vélte a hangot. Az érték: 4,13. Nagyrendbeli különbség tehát nincs a két terem között. A következő kérdés a teremzengés volt. Ez a paraméter lehetett egyik oldalról száraz (1 érték), a másikról zengő (5 érték). A skála ugyancsak öt fokozatú volt. A megkérdezettek a következőképpen válaszoltak:

Terem-zengés 6 5

4,5

4,71

5

4

Hallgató

3,11

Zenész

3

2,13

2

2

Karmester

1 0 Zsinagóga

Richter-terem

30. ábra: Terem-zengés

A válaszokban nem volt nagy eltérés, szinte mindenki zengőnek ítélte a termet. A teremzengésre 4,74 átlagérték jött ki. A Richter-termet viszont sokkal szárazabbnak ítélték. Ez valószínűleg a rövidebb utózengési idő miatt lehetett. A legnagyobb különbség a két terem között itt adódott. A harmadik kérdésem a fedettség volt. A fedettség esetünkben azt jelenti, hogy mennyire tölti be a hang a termet. Mennyire lesz szétterülő (1 érték) vagy tömör (5 érték) a hang a teremben. Ismételten öt fokozatú kérdés. Erre a kérdésre, hogy mennyire terjed szét a hang a teremben a következőképp válaszoltak:


69

Fedettség 6 5 5 4

3,53 3,43

Hallgató

3,5

3

2,67

Zenész 2

Karmester

2 1 0 Zsinagóga

Richter-terem

31. ábra: Fedettség

Az eredményben a hallgatóság és a zenészek megegyeznek, míg a karmester másfél ponttal többet adott. A karmester szerint a termet teljesen betölti a hang. A fedettség átlaga: 4. A Richter-terem megítélése összességében hasonló. A negyedik kérdésem a meghittségre vonatkozott, amely lehetett csekély (1 érték) vagy meghitt (5 érték). A kérdés ugyancsak öt fokozatú.

Meghittség 6 5 5

4,5 4

4

3,25 3,44

Hallgató 3

3

Zenész Karmester

2 1 0 Zsinagóga

Richter-terem 32. ábra: Meghittség

A végeredményt tekintve itt sincs kimagasló érték. Mindenki közel azonosan meghittnek jelölte a termet. Ez az érték 4,5.


70

A Richter-terem nem kapott ennyire meghitt minősítést. Az érték itt csak: 3,47. Az ötödik kérdés a hangosságra vonatkozik. Az ötfokozatú skálán be lehetett jelölni két szélsőértéket: a terem hangos (1 érték) vagy csendes (5 érték).

Hangosság

4,5

4

4 3,5

3,25

3

3 2,5

Hallgató 2,21

2

2,84

2

Zenész Karmester

1,5 1 0,5 0 Zsinagóga

Richter-terem

33. ábra: Hangosság

A hallgatóság nem találta annyira hangosnak a termet, mint a karmester és a zenészek. A hallgatóság bizonyára nem annyira gyakran hallgatja a Zsinagógában a zenét, mint a zenészek. Ez azt is jelentheti, hogy egy-egy alkalommal jobban tolerálja az ember a hangos környezetet, és ez nem annyira feltűnő, mint a „zeneértőknek”. A Richter-teremnél is hasonló eredmény született. A következő kérdésem az egyensúlyra vonatkozik. Itt több egyensúlyi kérdés is fel lett téve. A magashang és közepes frekvenciájú hang, mélyhang és közepes frekvenciájú hang és az énekes (szólista)/zenekar aránya. Az előzőektől eltérően ezt három skálaértékben lehetett értékelni. Ezek: a gyenge (1 érték), a jó (2 érték) és az erős (3 érték). Ez a következőképpen lett értékelve:


Énekes (szólista)/zenekar aránya (Zsinagóga)

71

Karmester Zenész Hallgató

Mélyhang/közepes frekvenciájú hang aránya (Zsinagóga)

Magashang/közepe s frekvenciájú hang arány (Zsinagóga)

Énekes (szólista)/zenekar aránya (Richterterem)

Mélyhang/közepes frekvenciájú hang aránya (Richterterem)

Magashang/közepe s frekvenciájú hang arány (Richterterem)

0

1

2

34. ábra: Egyensúly

3


72

Az értékek a hangok arányában, mind a két esetben megegyeznek, míg az énekes/zenekar arányánál a karmester már nem találta annyira jónak, mint a zenészek és a hallgatóság. Az egyensúlyi megítélés a Richter-teremnél talán jobb lett. Az értékek 2; 2,2. A következő kérdés a háttérzajra vonatkozik. Ennek értékelése:

35. ábra: Háttérzaj (Zsinagóga)

A háttérzajt általánosságban elfogadhatónak, tűrhetőnek vélték a kérdőív kitöltői. A háttérzajra vonatkozólag a Richter-terem ismételten jobbnak bizonyult, mert a nagytöbbség a zajokra „nem érzékelhető” minősítést adott. Az utolsó kérdés egy általános, teremre vonatkozó szubjektív véleményre irányul. A terem megítélése az összes kitöltőre vonatkoztatva:


73

36. ábra: Általános szubjektív vélemény (Zsinagóga)

A Richter-terem általános szubjektív megítélése jó/nagyon jó. A kérdőív végén lehetőséget adtam egyéni vélemény megírására. Ezek a következők voltak: „Jó érzés játszani benne.” „Koncertezésre megfelel.” „Amikor zenekarral játszunk/próbálunk késve ér oda a hang egyik pontból a másikba, ezért sokszor pontatlan a zenekari szólamok egymáshoz való viszonya.” „Kicsit talán visszhangos, de összességében kellemes. Biztos segítene még az eredetileg előirányzott, az Önkormányzat által kihúzott akusztikai elemek megvalósítása.” „Nagyméretű, az oldalfolyosó zengését kizáró felfüggesztett szőnyegekkel, anyagokkal a több, mint 2,5 másodperces visszhang mérsékelhető lenne.” Meglátásunk szerint a hangzás megfelelő, kellemes, valamint nem érezhető zavaró visszhang. A hangok aránya nagyjából jó, talán a magas


74

hangokat nem hallani annyira. A zenekar könnyedén elnyomhatná az énekkart, de valószínűleg ez máshol is így van. Az egymást hallás problémás volt mind a zenekarnál, mind az énekkarnál. A különböző hangszerekre vetítve nincs feltűnő hangzásbeli különbség.

Összegzés

75

ÖSSZEGZÉS Az

építészeti

természettudomány

akusztika, és

az

a

építészet

teremakusztika sajátos

a

találkozása.

fizika,

mint

Az

olyan

megfoghatatlan, láthatatlan jelenségek, mint a hangterjedés, visszaverődés, hangelnyelés

kutatása

izgalmas

feladat,

főként,

ha

saját

és

mások

tapasztalataival hozzuk kapcsolatba. Ha egy koncertterembe, egy színházba vagy akár csak egy egyetemi előadóterembe megyünk be, természetesnek vesszük a terem formáját, az ott található akusztikai elemeket, és fogalmunk sincs arról, hogy milyen komoly tervezést igényelhet egy-egy ilyen terem megtervezése. A jó akusztikájú terem meghatározása nem könnyű feladat, annak ellenére sem, hogy az akusztikai tervezési munkát ma már nagyban megkönnyíti a digitális technika és a programozás. Ezen a szakterületen olyan szakemberek dolgoznak, akikkel az építésznek szorosan együtt kell dolgozni, hiszen jó hangversenyterem nincs jó akusztika nélkül. A hangversenytermek számtalan tulajdonsága befolyásolja azokban a hang terjedését. A teremakusztika egy olyan speciális szakterület, ahol az objektív paraméterek meghatározásához méréseket, vizsgálatokat kell végezni és emellett szubjektív érzetre is támaszkodni kell, hiszen a hallhatatlan és túl zajos koncertek nagyban befolyásolják a hallgatóság későbbi megítélését a teremről. A hangtani részben összegyűjtöttem minden olyan akusztikai jelenséget, paramétert, amely fontos lehet a Zsinagógához. Ebben a részben eljutottam a legalapvetőbb fizikai definícióktól egészen a teremakusztikai követelményekig. A Zsinagóga több akusztikai szempontból javítható lenne. Az alapvető adottságain módosítani nem tudunk, mint pl. a centrális alaprajz, a kupola, viszont a hidegmeleg burkolat arányán változtatni kellene. A túl sok kőburkolatnak jó a hangvisszaverő képessége, így növeli az utózengési időt. A kupolahatást is

Összegzés mérsékelni

lehetne

a

belógó

plexi-lapokkal.

A

sarkokból

76

visszaverődő

hanghullámok később indulnak ki, ezért az itt fellépő jelenséget korrigálni lehetne, illetve növelni tudnánk a diffuzitást, ha elhelyeznénk ide a Richter-terem hátfalához hasonló, rombusz alaprajzú diffuzorokat, ezáltal a Zsinagóga fala is fűrészfogas kialakítású lesz, ami akusztikailag előnyös. Bár ez utóbbi beavatkozás eltakarná az impozáns sarokfestést. A Richter-terem összehasonlítása során képekkel gazdagon illusztrált részben megpróbáltam fellelni minden hasonlóságot és ellentétet, valamint megmagyarázni az akusztikai elemek elhelyezésének fontosságát. A győri Zsinagógában az akusztikai elemek teljesen hiányoznak, így a másik terem segítségével bemutattam, hogy mi az, aminek behelyezésre kellett volna kerülnie, hogy a Zsinagóga amúgy kedvező adottságait tovább javítsuk. Úgy gondolom, hogy mindkét terem akusztikája nagyon jó. Azok hangulata viszont nagyon különböző, így a két hangversenyterem együtt képes az eltérő hangzásvilágú zenekari művek széles skáláját szinte maradéktalanul lefedni. A hallgatóság

és

a

rendezvényszervező

válogathat

a

Zsinagóga

hangversenyterem, mint erősebben zengő és a Richter-hangversenyterem, mint kevésbé zengő között, amely így érdekesebbé teszi Győr kulturális életét.

Összegzés

77

SUMMARY Architectural acoustics is the unique blend of physics, as a natural science and architecture. The research of such incomprehensible and invisible phenomena as the stretch, impingement and engorgement of sounds is an exciting field, especially if you try to find its connections with the experiences of yourself and others. If you enter a concert hall, a theatre or a university auditorium, the shape of the premises and the acoustic elements seem evident. It is usually not considered how difficult it can be to lay out such a room. Despite the fact that digital technology and programming have made the process of acoustic engineering easier, the definition of perfect acoustics is not easy to form. Architects have to work in close collaboration with the experts of this special field since an appropriate concert hall can not exist without acoustics. The stretch of sounds is influenced by several properties of the concert hall. Acoustics is such a speciality where measurements and examinations have to be done to appoint the objective parameters. Subjective sensations are also important while too quiet or too loud concerts can influence greatly the audience’s judgement about the hall. In the section about sounds I have collected all the relevant acoustic phenomena and parameters which are important in connection with the Synagogue. In this section I have moved from the basic physics definitions to the acoustic requirements. The Synagogue could be amended from different acoustic points of views. It is impossible to change its fundamental makings, e.g. the central layout or the cupola. Although, the proportion of cold and warm coating could be developed. Too much stone coating effects a fair impingement, so the time of reverberation is longer. The cupola-impact could also be reduced with hanging plexi flats. Those sound waves which reverberate from the corners spring later. This accompaniment could be revised. The enlargement of diffusion would also be possible with the us of such lozenge shaped diffusors as the ones in the Richter hall. By this, the wall of Synagogue would get a saw-toothed

Összegzés

78

configuration, which is acoustically beneficial. Although, the latter intervention would hide the commanding paintwork of the corners. In the richly illustrated section about the comparison of the Richter hall and the Synagogue I tried to gather all the similarities and differences. I also tried to explain the importance of the berth of acoustic elements. In the Synagogue of Győr these elements are completely missing. I introduced these deficiencies with the help of the Richter hall. With the use of such elements the favourable makings of the Synagogue could be exploited a lot better. As I see, both halls have very good acoustics but their atmospheres are absolutely different. Because of this, the two concert halls can cover a wide scale of music compositions with several different soundings. The audience and the organisers can choose between the Synagogue, which has a stronger sonority, and the Richter hall, which peals less. This duality turns the cultural life of Győr absolutely exciting.

Magyarázat

79

MAGYARÁZAT Helmholtz-rezonátor: az akusztikai rezonátorok legegyszerűbb típusa

(1)

Orkhesztra: sima csiszolt kőlap

(2)

Paraszkénion: a szkéné kőből készül emeletes előrenyúló szárnyai

(3)

Odeion: fedett épület, amely zenei előadásoknak adott helyet

(4)

(5)

Bouletérion: görög tanácsház Zaj: több eltérő frekvenciájú és intenzitású hanghatás zavaró összessége

(6)

(7)

Talamusz: az központi idegrendszer reléállomása. Az érzékszervek információi

ide érkeznek be, kivéve a szaglást. (8)

Hz (herz): egy másodperc alatt létrejött rezgések száma

(9)

Gömbhullám: a hullám minden irányban egyenletesen terjed

(10)

Síkhullám: a gömbhullám egy bizonyos része, ahol a hullámokat már síknak

tekinthetjük. (11)

Diffuzitás: az egyenletes hangeloszlás a teremben

80

IDÉZETT FORRÁSMUNKÁK Könyvek, folyóiratok, dokumentumfilmek: A. Tillmann J.; Asaf Uri: Tér és Imádság (Pannonhalmi Főapátság, Időszaki kiállítás), Dr. Várszegi Asztrik felelős kiadó, Budapest, 2007 Basa, Péter - Fernezely, Gergely: Richter terem, Magyar Építőipar , 2002, p. 6972. Everest, F. Alton: The master handbook of acoustics. Blue Ride Summit: TAB Books, 1989 Gondolkodó zene (My music brain) [Film], National Geographic Channel, 2008 Karsai Elekné: Akusztika, Műszaki tervezés, 2002, p. 35-36. Kotschy András: Környezeti zajvédelmi és akusztikai szakvélemény a Győri Zsinagóga kulturális hasznosítása (Győr, Kossuth Lajos u.) építési engedélyezési terveihez, (Kotschy Bt.) 2003 Dr. Tarnóczy Tamás - Kotschy András: Hangversenytermek és operaházak akusztikai értékelése, Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1971 Pap János: Hang-ember-hang, Vince Kiadó Kft., Budapest, 2002 Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon, VIVA MÉDIA HOLDING, Budapest Szabadi Katalin: A győri Zsinagóga[Szakdolgozat], 2005 Tarnóczy Tamás: Hangnyomás, hangosság, zajosság, Akadémiai kiadó, Budapest, 1985 Tarnóczy Tamás: Teremakusztika I.-II., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986 Tarnóczy, Tamás: Zenei akusztika, Zeneműkiadó, Budapest, 1982 Dr.- Ing. Ivar Veit: Műszaki akusztika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977

81

Webhelyek, webhely dokumentumai: http://www.eptort.bme.hu/doc/szakral/szakral1.html, 2010. 04. 26. http://www.rpginc.com/news/library/inter_science_reviews.pdf, 2010. 04. 30. http://www.rpginc.com/news/library/canopy_arrays.pdf, 2010. 04. 30. http://hu.wikipedia.org/wiki/Dohány_utcai_zsinagóga#A_magyarorsz.C3.A1gi_zsi nag.C3.B3g.C3.A1k_k.C3.A9t_t.C3.ADpusa, 2010. 04. 12.

Melléklet

82

MELLÉKLET Győri Zsinagóga Mérési eredmények (2003. október 8.)

A mérést végezte: Kotschy Bt.

Meglévő állapot (üres terem) (Adóhely – a tervezett dobogó részen, Vevő 1 – 2 helyek földszinten, Vevő 3 hely az I. emeleti galéria részen)

Melléklet

83

T30 [s]

125

250

500

1000

2000

4000

1. mérőpont

2.43

2.56

2.52

2.35

2.04

1.57

2. mérőpont

2.44

2.56

2.55

2.38

2.00

1.59

3. mérőpont

2.42

2.67

2.62

2.44

2.15

1.65

Közepes utózengési idő - T k = 2,45 s EDT [s]

125

250

500

1000

2000

4000

1. mérőpont

1.90

1.86

2.27

1.97

1.76

1.34

2. mérőpont

1.49

1.98

1.83

1.96

1.74

1.21

3. mérőpont

2.21

2.91

2.50

2.40

1.99

1.51

C80 [dB]

125

250

500

1000

2000

4000

1. mérőpont

-5.5

-2.2

-0.9

-2.2

-3.0

-1.0

2. mérőpont

-4.9

-4.3

-5.8

-2.1

-0.8

-1.6

3. mérőpont

-3.2

-3.9

-5.2

-4.6

-3.4

-2.7

Győri Zsinagóga - Utózengési idők (Meglévő állapot) 3.00 Maximum Átlag Minimum

2.80 2.60

T30 [s]

2.40 2.20 2.00 1.80 1.60 1.40 1.20 125

250

500

1000

Frekvencia [Hz]

2000

4000

Győri Zsinagóga - EDT (Meglévő állapot) 3.50

3.00

EDT [s]

2.50

2.00

1.50

1.00 Maximum Átlag Minimum

0.50

0.00 125

250

500

1000

Frekvencia [Hz]

2000

4000

Győri Zsinagóga - Hangtisztaság (Meglévő állapot) 6.0 Maximum Átlag Minimum

4.0 2.0

C80 [dB]

0.0 -2.0 -4.0 -6.0 -8.0 -10.0 -12.0 125

250

500

1000

Frekvencia [Hz]

2000

4000

A Richter hangversenyterem Teremakusztikai mérések – vizsgálati szakvélemény

9021 Győr, Aradi vértanúk útja 16.

Mérés helye:Richter János Terem Mérések ideje:

2008.07.23.

Méréseket végezte: Kotschy András Tamás Ferenc

87

Utózengési idő (T30) Utózengési idő (T 30 ) Richter terem

1.45 1.40

T30 [sec]

1.35 1.30 1.25 1.20 1.15 1.10

125

250

500

1000

2000

4000

Erkély

1.35

1.31

1.27

1.30

1.32

1.22

Földszint

1.35

1.35

1.31

1.31

1.31

1.26

Szinpad

1.39

1.27

1.26

1.30

1.30

1.21

Teremátlag

1.35

1.33

1.29

1.31

1.31

1.24

Frekvencia [Hz]

Erkély, földszint, színpad, és nézőtéri átlag üres teremben

Közepes utózengési idő (500-1000Hz) - T k = üres terem 1,30 s Basszus kiemelés -

BR = üres terem 1,03 s

88

Kezdeti elhalási idő (EDT) Kezdeti elhalási idő (EDT) Richter terem 1.45 1.40 1.35

EDT [sec]

1.30 1.25 1.20 1.15 1.10 1.05 1.00 Erkély Földszint Szinpad Teremátlag

125

250

500

1000

2000

4000

1.25 1.43 1.21 1.34

1.27 1.42 1.21 1.34

1.25 1.38 1.22 1.31

1.28 1.42 1.15 1.35

1.25 1.40 1.17 1.33

1.04 1.32 1.10 1.18

Frekvencia [Hz]

Erkély, földszint, színpad, és nézőtéri átlag üres teremben

Közepes EDT k (500-1000Hz) - EDT k = üres terem 1,33 s

89

Oldalhatás, Lateral Fraction (LF)

Oldalhatás, Lateral Fraction (LF) Richter terem 1.00

1.60

0.90 1.40 0.80 1.20 0.70 1.00

0.50

0.80

0.40 0.60 0.30 0.40 0.20 0.20 0.10

0.00

125

250

500

1000

2000

4000

IACC (0,80)

0.93

0.78

0.21

0.17

0.15

0.10

LF

0.24

0.22

0.30

0.51

0.68

1.49

Adó a színpadon és nézőtéri átlag LF(E4) üres terem, átlag = 0,32

90

0.00

LF

IACC (0,80)

0.60

Világossági szint (Clarity C80)

Világossági szint C80 Richter terem 1.00

C80 [dB]

0.50

0.00

-0.50

-1.00

-1.50 Földszinti átlag

125

250

500

1000

2000

4000

-1.03

0.48

0.85

-0.93

-0.21

0.07

Frekvencia [Hz]

Adó a színpadon és nézőtéri átlagok

Világossági szint C 80 (500-2000) = - 0,1 dB

91

Kétfülű együttfutási fok IAAC (Inter Aural Correlation Coefficient)

IAAC (Inter Aural Correlation Coefficient) Richter terem 1.00

1.60

0.90 1.40 0.80 1.20 0.70 1.00

IACC (0,80)

0.60

0.50

0.80

0.40 0.60 0.30 0.40 0.20 0.20 0.10

0.00

125

250

500

1000

2000

4000

IACC (0,80)

0.93

0.78

0.21

0.17

0.15

0.10

LF

0.24

0.22

0.30

0.51

0.68

1.49

Adó a színpadon és nézőtéri átlag

Közepes IAAC (E3) = 0.17

92

0.00

Az eredmények összefoglaló értékelése Teremátlagok üres teremben:

RaSTI

0,50

Jó

Tk

1,30

sec

T kszinpad

1,28

sec

T n /T ks

1,02

-

BR

1,03

-

EDT k

1,33

sec

EDT kszinpad

1,19

sec

EDT n /EDT ks

1,12

-

C80 (500-2000)

-0,10

dB

1-IACC (E3)

0,83

-

IACC (E3)

0,17

-

LF (E4)

0,32

-

93

Beranek-féle értékeléshez szükséges táblázatok Az „akusztikai meghittség” pontozása Rating scale of „acoustical intimacy” Időkésés-retesz (ms) Pontszám Rating points

Initial-time-delay gap in milliseconds Hangversenyteremben

Operaházban

for concert halls

for opera houses

0

70

85

5

64

77

10

58

70

15

51

63

20

45

55

22

42,5

52

24

40

49

26

37,5

46

28

35

43

30

32,5

40

32

30

37

34

27,5

34

36

25

30,5

38

22,5

27

40

≤20

≤24

94

Az „akusztikai melegség” pontozása Rating scale of „acoustical warmth” Basszuskiemelés Bass ratio

Pontszám Rating points

Hangversenyteremben

Operaházban

for concert halls

for opera houses

1

0,86

2

0,88

3

0,91

4

0,93

5

0,96

6

0,98

7

1,01

0,88

8

1,03

0,92

9

1,05

1,45

10

1,08

1,41

1,00

1,45

11

1,10

1,38

1,04

1,41

12

1,13

1,35

1,08

1,37

13

1,15

1,32

1,12

1,33

14

1,18

1,28

1,16

1,29

15

1,20

1,25

1,20

1,25

95

0,96

Az „akusztikai életteljesség” pontozása Rating scale of „acoustical warmth” Pontszám

Basszuskiemelés

Rating points

Bass ratio Hangversenyteremben

Wagner opera

Olasz opera

for concert halls

for Wagnerian opera

for Italian opera

0

1,07

0,87

0,67

1

1,15

0,95

0,75

2

1,22

1,02

0,82

3

1,28

1,08

0,88

4

1,35

1,15

0,95

5

1,40

1,20

1,00

6

1,46

2,40

1,26

2,20

1,06

2,00

7

1,51

2,35

1,31

2,15

1,11

1,95

8

1,56

2,30

1,36

2,10

1,16

1,90

9

1,61

2,25

1,41

2,05

1,21

1,85

10

1,66

2,20

1,46

2,00

1,26

1,80

11

1,70

2,14

1,50

1,94

1,30

1,74

12

1,74

2,08

1,54

1,88

1,34

1,68

13

1,79

2,02

1,59

1,82

1,39

1,62

14

1,84

1,96

1,64

1,76

1,44

1,56

15

1,90

1,70

96

1,50

A közvetlen hangosság pontozása Rating scale of loudness of the direct sound Pontszám Rating points

Közepes távolság (m) Average distance in meter

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

50 46 43 39,5 36 33,5 30,5 27,5 9 24,5 12 21 15 18

Erkély korrekció Correction for balcony (max. 4 pont) a) Legalább egy visszaverődéspár 35 ms alatt for favorable reflections (less than 35 msec delay) b) Erősen irányító hatású mennyezet highly dierective ceiling

A zengő hangosság pontozása Pontszám Rating points 2 3 4 5 6

0 …0,4 0,4 …1,2 1,2 …1,9 1,9 …2,7

𝑇𝑇𝑘𝑘ö𝑧𝑧 ∗ 28000/𝑉𝑉 𝑇𝑇𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚 ∗ 28000/𝑉𝑉

2,7 …3,4

97

5,7…6,5 4,9…5,7 4,2…4,9 3,4…4,2

Termek akusztikai hibáinak (alapzaj, visszhang, hangtorzítás) értékelése Evaluation of acoustical fault sin halls (noise, echo, tonal distortion) A hiba mértéke Amount of acoustical faults Alig észrevehető None

Pontszám hibaként Rating points per faults -1… -4

Észrevehető Some

-5… -9

Lényeges Substantial

-10… -14

Uralkodó Dominant

-15… -34

Teljes Total Összes elérhető negatív pontszám Amount of negative attribute

-35… -50 -50

98

Tesztlap – termek akusztikai véleményezésére (M. Barron nemzetközileg használt tesztlapja) Molnár Szilvia építészmérnök hallgató vagyok. A szakdolgozatom témája a győri Zsinagóga nagytermének akusztikai elemzése, valamint feladatrészként szeretném a termet összehasonlítani a Richter-teremmel. Ehhez szeretném kérni az Önök segítségét, hiszen a hallgató, a zenész és a karmester szubjektív véleménye elengedhetetlen, szinte legfontosabb része a vizsgálatnak. Elvégre a hangversenytermet használók megítélése fontosabb az objektíven mért paramétereknél. A tesztlap kitöltése kb. 1 percet vesz igénybe. A tesztlapok vonatkozhatnak a Zsinagógára, vagy a Richter-teremre. Ha mindkettőre kitöltené, akkor a kérdőívet két példányban töltse ki. Kérem, hogy a hangverseny után juttassák vissza nekem kérdőíve(ke)t, vagy tegyék le a kijáratnál. Terem:

............................................................... Monogram: .............................. Dátum .................................

Ülés: ....................................................... Csoport, Oldal: .................................................. Zenekar: ................................................................................................... Zenekari létszám: .............................. Mű szerzője: .......................................................Tétel.......................................................................................... A kitöltő (kérem, húzza alá): a) Hallgató b) Zenész c) Karmester A hangversenyteremre vonatkozó paraméterek Megjegyzés: Karikázza be a véleményét a skálán (1-5). A skála szélei a tapasztalt határokra utalnak. (1 a legrosszabb, 5 a legjobb.) Zavaros Hangtisztaság

1

Tiszta 2

3

4

5 Zengő

Száraz Terem-zengés

1

2

3

4

5

Szétterülő Fedettség

1

Tömör 2

3

4

5

(Mennyire tölti be a hang a termet?) Csekély Meghittség

1

Meghitt 2

3

4

5

(Mennyire kellemes-hatású a zenei hangzás?) Hangos Hangosság

1

Csendes 2

3

4

5

Egyensúly: Gyenge

Erős

Jó

Magashang/Közepes frekvenciájú hang aránya Mélyhang/ Közepes frekvenciájú hang aránya Énekes(Szólista)/ Zenekar aránya Háttérzaj (Szellőző, külső zajok): Húzza alá. Nem érzékelhető

Tűrhető

Elfogadható

Tűrhetetlen

Általános szubjektív vélemény Húzza alá. Rossz

Gyenge

Közepes

Elfogadható

Jó

Nagyon jó

Egyéb megjegyzések, vélemények (ha szükséges, a hátoldalon folytassa)

99

Kiváló

ELÉRHETŐSÉGEK: A szakdolgozat készítője:

Molnár Szilvia

Lakcíme:

5000 Szolnok, Hunyadi J. u. 26. I/1.

Telefonszáma:

0036705248329

E-mail címe:

[email protected]

Győr, 2010.05.01.

100

A győri Zsinagóga akusztikájának a vizsgálata és összehasonlítása a Richter hangversenyteremmel

Recommend Documents