Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14.
Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális vállalat Árbevétel 2010-ben: 275,3 Mrd Ft 88%-a export Foglalkoztatottak száma: 10259 fő ebből Magyarországon: 4739 fő Öt világrészre kiterjedő piachálózat A terápiában korszerű, kedvező árú készítmények Régiós vezető pozíció K+F területen
Mit ad a Richter?
Richter A magyar állam 30%-os részvényes (25% + 5% magánnyugdíj)
Osztalékként 4 Mrd Ft-ot fizettünk MNV Zrt.-nek
4800 főt foglalkoztatunk és beszállítókkal további kb. 5000 főt, így összesen 10 ezer főt foglalkoztatunk Magyarországon
Richter Az egyetlen magyarországi központú európai (nemcsak regionális) multinacionális cég
A forgalom csak 14% belföld, többi export, azaz a más országokban keletkezett nyereséget Magyarországra hozzuk – 2010-ben közel 50 Mrd Ft-ot
Richter K+F-re 27 Mrd Ft-ot költöttünk, legtöbbet Magyarországon és a régióban, közel 1000 kutatót foglalkoztatunk
Cégünk 23 Mrd Ft-ot fizetett be 2010-ben adó formájában
Magyar piaci részesedésünk értékben kifejezve a 2000. évi 10%-ról 2010-re 5,6%-ra csökkent a számunkra kedvezőtlen szabályozási környezet miatt
Mit ad a hazai gyógyszeripar?
A hazai gyógyszeripar gazdasági mutatói, főbb jellemzői 2008
2009
2010
Foglalkoztatottak száma
13.200 fő
13.178 fő
13.468 fő
Ebből felsőfokú
4.790 fő
5.009 fő
5.310 fő
K+F-ben foglalkoztatottak
1.935 fő
1.978 fő
2.145 fő
692 mrd Ft
760 mrd Ft
830 mrd Ft
belföld
175 mrd Ft
174 mrd Ft
177 mrd Ft
export
517 mrd Ft
586 mrd Ft
653 mrd Ft
Beruházás
54 mrd Ft
59,2 mrd Ft
60,0 mrd Ft
K+F
51 mrd Ft
56,5 mrd Ft
60,2 mrd Ft
72,5 mrd Ft
76,0 mrd Ft
74,1 mrd Ft
Árbevétel ebből:
Adók és járulékok (Gyftv. adók is)*
Forrás: MAGYOSZ * tartalmazza a munkavállalóktól levont adót és járulékot is
Hazai gyártók nemzetgazdasági hozzájárulása
(mrd Ft) 2007
2008
2009
2010
Adók és járulékok
51,8
72,5
76,0
74,1
K+F
43,7
51,0
56,5
60,2
Beruházás
49,7
54,0
59,2
60,0
Összesen
145,2
177,5
191,7
194,3
Forrás: MAGYOSZ
A hazai gyártók súlya a gyógyszer-ellátásban
Forgalom (Ft) Volumen (db)
Hazai gyártók 23 % 40 %
Importőrök 77 % 60 %
Átlagár
1.073 Ft/doboz
2.355 Ft/doboz
Forrás: IMS Health 2011. I-III. hó
A hazai gyártók a betegek közel felét látják el, árbevételük azonban csak a teljes forgalom kevesebb, mint egynegyede!
Richter K+F Eredeti készítmény kutatás (központi idegrendszer) Kémiai eljárás fejlesztés Generikus készítmény fejlesztés Biotechnológia
950 fős kutatás-fejlesztési szervezet Közös kutatási programok vezető egyetemi tanszékkel és akadémiai kutató intézetekkel „Kiváló tehetségek” megtartása nemcsak a Richterben, hanem egyetemi és akadémiai kutatóhelyeken is!
Richter K+F A Richter költi a legtöbbet K+F-re a hazai vállalatok közül, árbevételének átlagosan 10%-át, 2010-ben 27 Mrd Ft-ot.
Az Európai Unió 2011-es K+F költségek Top listáján a Richter Európában a 196. helyen, a régióban a 1. helyen áll.
M Ft 30000
9,9%
25000
11,2%
20000
10% 10% 8,0%
15000
8,6% 8,1% 8,6%
10000
8,1% 7,3% 7,6% 6,8%
5000 6,9%
0
7,7%
5,5% 7,2% 6,3% 5,7%
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
K+F költségek árbevételéhez viszonyított aránya
Richter K+F ráfordításai (1993-2010)
Iparág-specifikus adók hatása
Richter befizetései 2003 – 2006
2.190,4 M Ft.
Richter befizetései 2007-től (m Ft) iparág specifikus különadó
Richter befizetései 2003-tól 2011-ig
16,5 mrd Ft
Richter-specifikus hatások 20% adó + orvoslátogatói díj: 4,1 Mrd. Ft Egyéb árcsökkentő intézkedések: kb. 3 Mrd. Ft Összesen 7 Mrd. Ft csökkenés a hazai piacon
Magyarországon realizált profit: 4,8 Mrd. Ft vs. 7 Mrd. Ft csökkenés
További árcsökkentést nem tudunk elviselni
Miből költünk innovációra?? Hazai piac vesztesége: 7 Mrd Ft 2010-ben K+F költés: 27 Mrd Ft
K+F költés egynegyede a veszteség! Teljes befizetés: 16,5 Mrd Ft = K+F költés kétharmada
Különadók tervezett emelésének hatása Különadók tervezett emelésének hatása 2010. tény Mrd Ft
2011. várható ~ Mrd Ft
2012. terv Mrd Ft
Richter
2,3
2,75
4,1
Egis
2,4
2,85
4,2
Sanofi-Aventis
3,0
4,04
5,05
7,7
9,64
13,35
Vállalat
Teva Összesen:
A Széll Kálmán Terv hatása a piaci szereplőkre Mrd Ft
140 120 100 93
80
generikus innovatív
60 40 20
93 40,3
40,3
0
A generikus gyártók, köztük a hazai gyártók finanszíroznak!
Intézkedések hatásai Intézkedések
Hatás 2012-re (Mrd Ft)
Irányok
6-6,8/8-10,2
40% MAGYOSZ/60% IGYE
Bevételt növelő összesen
15-17
40% MAGYOSZ/60% IGYE
Kiadást csökkentő - áthúzódó
39-41
74% MAGYOSZ/26% IGYE 60% MAGYOSZ/40% IGYE 68% MAGYOSZ/32% IGYE
Bevételt növelő
Kiadást csökkentő új Kiadást csökkentő Kiadást csökkentő összesen
27,5-32,0 45,3-49,54/21,223,46 81,5-90
A 2011. évben már bevezetett intézkedések hatása és a gyógyszerkassza megoszlása A támogatás megoszlása jogcímenként 2011. I-VIII.hó
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
34,0%
normatív (generikus)
66,0%
EÜ (döntően innovatív)
Forrás: OEP patikai forgalmi adatok
Eddigi intézkedések hatása
24,5%
75,5%
innovatív
generikus
A gyógyszerártámogatási kassza megoszlása
Forgalom megoszlása értékben 100% 90% 80% 38%
47% 53% 55% 57% 57%
70%
61%64%
import 67% 68% 69%
70% 71% 72% 72% 73%
60%
75% 75% 77% 77%
50% 40% 30%
62% 20%
53% 47%
10%
45%43% 43%39%
36%
33%
32% 31% 30% 29% 28%
29% 27% 25% 25%
hazai 23% 23%
0% 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. I-III. Forrás: IMS, 2011. I-III.
Forgalom megoszlása dobozban 100% 90% 22% 21% 24% 22% 25%
28% 32%
80%
36% 38%
35%43%
48% 43% 52%
70%
50% 52%
54% 59% 60% 60%
import
60% 50% 40% 78% 79% 76% 78% 75% 30% 20%
72% 68%
65% 62%
60%57%
52% 50% 48%
46% 44%
hazai 41% 41% 40% 40%
10% 0% 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 I-III.
Forrás: IMS, 2011. I-III
Támogatás-kiáramlás Mrd Ft 364,2
295,7
311,0
332,9
350,4
275,2
400 350
Kiemelt: Eü100%, KiemeltKGY
91,38
300 85,5
250
104,28
124,82
138,44
84,8
111,52
200 75,48
150
89,01
87,23
89,91 71,75
100
Emelt: Eü50%, Eü70 %, Eü90%, Emelt-KGY
188,06 134,76
50
117,69
120,88
122,06
2008
2009
2010.
91,96
0 2006
2007
Forrás: OEP patikai forgalmi adatok
2011. I-IX
Normatív: 0%, 25%, 55%, 80%, KGY, HM, ÜB, Egyedi
A gyógyszerkassza megoszlása
Forrás: OEP patikai forgalmi adatok
Top 100 támogatás-kiáramlású termék
A Széll Kálmán Terv eddigi intézkedései E-Alap bevételeit növelő – gyártói kiadásokat növelő – intézkedések 2011. július 1. -
12 % különadó felemelése 20 %-ra Orvoslátogatói díj felemelése 5 MFt-ról 10 MFt-ra
E-Alap kiadásait csökkentő – gyártói bevételeket csökkentő – intézkedések 2011. október 1. -
Preferált ársáv bevezetése Vaklicit bevezetése és alkalmazása Generikus készítmények piacra lépési feltételeinek szigorítása Koleszterinszintcsökkentő készítmények támogatáscsökkentése Közgyógyellátás átalakítása (pref. ársávból kikerülő termékek)
-
A megszorító intézkedések 2/3-a a gyógyszertámogatás 1/3-át képviselő generikus gyártókra hárul!
Hova megy az adófizetők pénze? A gyógyszertámogatás ~ 75 %-a, ~ 255 Mrd Ft azon cégek készítményeire fordítódik, melyek profitja kimegy az országból
„…ma csak 100 milliárd forintot költünk generikus gyógyszerekre, 240 milliárd innovatív gyógyszerek támogatására megy el, pedig ez utóbbival külföldi gyógyszerek importját finanszírozzuk. Ilyen rendszer nem működik sehol, ez igazságtalan és pazarló.” (Dr Matolcsy György: 2011. április 13.)
Javaslataink
Richter javaslatai a gyógyszerkassza bevételi oldalának növelésére I. Kórházi készítmények után fizetendő külön adó
A 100 %-ban államilag támogatott kórházi felhasználású készítmények után is kerüljön bevezetésre a 20%-os különadó. Várható plusz bevétel a kassza számára: 15-20 Mrd. Ft
Richter javaslatai a gyógyszerkassza bevételi oldalának növelésére II. Spanyolországi gyakorlat bevezetése
Több mint 10 éve támogatott originális készítmények esetében 15% árcsökkentési kötelezettség előírása. Ebből adódó várható megtakarítás: kb. 5,8 Mrd. Ft
Richter javaslatai a gyógyszerkassza bevételi oldalának növelésére III. Az ún. sávos adó átalakítása (túlköltés)
Éves szinten terápiás csoportokra lebontva maximális támogatási összeg meghatározása, melynek túllépése esetén az adott terápiás csoportba tartozó gyógyszerek gyártói fizetnék a túlköltést (támogatásból v. növekedésből való részesedés alapján) Igazságosabb és átláthatóbb rendszer, ahol a túlköltést az fizeti, aki indukálja azt
Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.” Márai Sándor
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
