A GYŐRI TÁNC- ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKKÖZÉPSKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Győr 2010
„Tehetség tudás nélkül, vagy tudás tehetség nélkül senkit sem tehet tökéletes művésszé…” /Vitonvius/
„Egy művész, aki gondolkodik is, kétszer annyit ér.” /Lessing/
-2-
Tartalomjegyzék 1 INTÉZMÉNYI ADATOK.......................................................................................................5 1.1 Küldetésnyilatkozat ..........................................................................................................9 1.2 Jogszabályi háttér............................................................................................................11 2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA............................................................................. 13 2.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai.............................................................................................................. 13 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................15 2.2.1 A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon.............................. 18 2.3 Jogszabályi háttér ...........................................................................................................18 2.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................. 21 2.4.1 Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési faladatok........................................... 21 2.4.2 Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai....................................22 2.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai.....................................23 2.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő faladatai.......................................... 23 2.5 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...24 2.6 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek......................................25 2.7 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.............................................26 2.8 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................ 30 2.9 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.................................................... 33 2.10 A szülő, tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztésének lehetőségei.......................................................................................... 34 2.11 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.......................................................................................36 2.12 Egészségnevelési program............................................................................................ 45 2.13 Az egészségnevelés célja és alapelvei......................................................................... 45 2.13.1 Helyzetelemzés...................................................................................................... 47 2.13.2 Egészségnevelési és drogprevenciós stratégia.......................................................51 2.13.3 A feladatok meghatározása.................................................................................... 52 2.13.4 Támogató környezet kialakítása ............................................................................53 2.13.5 A végrehajtás színterei, módszerei........................................................................55 2.13.6 Iskola drogstratégia................................................................................................67 2.13.7 Fogyasztóvédelmi program ...................................................................................71 2.14 A környezeti nevelési program..................................................................................... 74 2.14.1 A nevelési program elkészítésének alapjai............................................................ 74 2.14.2 Jövőkép – alapelvek és célok.................................................................................76 2.14.3 A környezeti nevelés színterei iskolánkban...........................................................79 2.14.4 Pályaorientáció ......................................................................................................85 A pedagógiai programba beépített célok ................................................................................ 87 Intézményünk pályaorientációs tevékenységének folyamata.................................................. 87 2.15 A pedagógiai program nyilvánossága...........................................................................92 2.16 Kollégium......................................................................................................................92 3 HELYI TANTERV..............................................................................................................107 3.1 Az iskola képzési rendje............................................................................................... 107 3.1.1 A csoportbontás elvei és rendje............................................................................. 108 3.1.2 Tanulói jogviszony, átjárhatóság........................................................................... 109 3.1.3 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, ezek óraszámai.........................110 3.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei .............................................................................................................................................115
-3-
3.3 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei.........................................................115 3.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...116 3.4.1 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái .............................................................................................................................117 3.4.2 A tanuló teljesítményének értékelése, minősítésének formái................................119 3.5 Az iskolai írásbeli beszámoltatások.............................................................................. 122 3.6 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai................................................................................................................................ 123 3.7 A középszintű érettségi vizsga témakörei.....................................................................123 3.7.1 Magyar nyelv és irodalom......................................................................................123 3.7.2 Történelem ............................................................................................................ 128 3.7.3 Matematika ...........................................................................................................131 3.7.4 Angol nyelv............................................................................................................134 3.7.5 Német nyelv...........................................................................................................135 3.7.6 Földrajz.................................................................................................................. 137 3.8 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...................................140 4 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK................................................................................................141
-4-
1
INTÉZMÉNYI ADATOK
Név: Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium Székhely: 9023 Győr, Szabolcska M. u. 5-6. Fenntartó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Alapítás éve: 2000. Alaptevékenység: többcélú nevelési- oktatási intézmény: •
általános iskolai oktatás-nevelés
•
szakközépiskolai oktatás-nevelés
Régi OKJ szerint: •
táncművész szakképzés (OKJ: 54 1833 01)
•
táncos (modern-táncos) (OKJ: 52 1833 02)
•
grafikus szakképzés (OKJ: 52 1811 02)
•
textilműves szakképzés (OKJ: 52 1812 12)
•
szobrász (díszítő) szakképzés (OKJ: 52 1811 02)
•
festő szakképzés (OKJ: 52 1811 01)
Modulrendszerű képzés: •
klasszikus balett táncos (OKJ 54 212 07 0010 54 01)
•
kortárs modern táncos (OKJ 54 212 07 0010 54 02)
•
képgrafikus (OKJ 54 211 09 0010 54 02)
•
díszítő szobrász (OKJ 54 211 15 0010 54 02)
•
kéziszövő (OKJ 54 211 16 0010 54 02)
•
általános festő (OKJ 54 211 08 0010 54 01)
Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás
-5-
A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium helye, szerepe a város kulturális életében
Bizton állíthatjuk, hogy intézményünk üde színfoltja Győr Megyei Jogú Város iskolai közösségének. Egyediségéből és specialitásából fakad mindez. Iskolánk aktív részese a város kulturális életének. A teljesség igénye nélkül gondoljunk itt a Karácsonyváró előadásokra, amelyekkel már évek óta örvendeztetjük meg az érdeklődő közönséget, de gondolhatunk a végzős növendékek színpadi bemutatójára is, amely szintén méltán örvend nagy érdeklődésnek. Képzőművészeti tanszakunk is lépten-nyomon „kirukkol” valami maradandóval. A „Rénszarvas-szán” nélkül a Jézuska már meg sem tudna jönni, de szabadtéri szoborral is leptük már meg a várost. A megyei kórház gyermekosztályának falait is mi tettük kedvesebbé az ott kényszerűségből tartózkodó gyerekeknek, de festettünk már aluljárót, óriás plakátot, vagy óvodát is. Iskolánk számos olyan városi, országos rendezvényen vett már részt, ahol a képzőművész diákjaink dekoráltak, táncművész diákjaink pedig előadtak. Iskolánk múltja ugyan nem több évtizedes, de annál jelentősebb. Azon munkálkodunk feladatukat kiválóan megoldó, problémák iránt nyitott és érzékeny kollégáinkkal, hogy tehetséges, szakmailag elkötelezett diákjainkkal karöltve az eddig elért eredményeinket fokozzuk, és igazi gyöngyszemévé válhassunk városunknak, régiónknak.
-6-
A győri művészképzés története, az intézmény névváltozásai és vezetősége tükrében Általános Iskola
1978-1991 1981-1991 1991-1993
1993-1999 1999-2000
Iskola neve igazgató Gombos Ferenc Gyimesi Tamás Általános Iskola - balett tagozat Győr-Belvárosi Gyimesi Tamás Idegennyelvés Tánctagozatos Általános Iskola Tánctagozatos Általános Iskola Táncművészeti Általános Iskola
művészeti vezető
Gyimesi Tamás
Markó Iván Győri Balett Művészeti Tanács (Kiss János, Demcsák Ottó, Tárnoki Tamás) Bombicz Barbara
Gyimesi Tamás
Bombicz Barbara
Szakközépiskola
1988-1989 1989-1991 1991-1992
1992-1994
1994-2000
Iskola neve igazgató Győri Balett Kísérleti Markó Iván Tánc- és Vizuális Markó Iván Művészeti Szakközépiskolája Gombár Judit
Tárnoki Tamás
Győri Balett Dr. Németh Mária Művészeti Szakközépiskolája
-7-
művészeti vezető balett: Markó Iván képző: Lipovics János balett: Sterbinszky László képző: Lipovics János balett: Sterbinszky László képző: Lipovics János balett: Sterbinszky László képző: Lipovics János Farsang Sándor (1996-2000)
Összevont iskola
2000-2006
2006-
Iskola neve Győri TáncKépzőművészeti Iskola
igazgató és Vida Délibáb
művészeti vezető Melinda balett: Sterbinszky László (2000) Szántai-Kis Hajnalka (2001) Lőrinc Katalin (2001-2006) képző: Radosza Attila Győri Táncés Bombicz Barbara balett: SalgaKépzőművészeti Gerencsér Gabriella Általános Iskola, képző: Radosza Szakközépiskola és Attila Kollégium
-8-
1.1 Küldetésnyilatkozat Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert. Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A XX. század történelme számos esetben példázza, az erkölcsileg kontrollálatlan tudomány milyen súlyos pusztításokra képes. Ezért minden tudást megfelelő erkölcsi háttérrel kell átadni. Nem szabad elfelejteni, s a fiataloknak is meg kell tanulniuk, hogy az érettségi, a diploma, a nyelvvizsga-bizonyítvány nem végcél, hanem eszköz, amely ahhoz szükséges, hogy küldetésünket itt a földön megvalósítsák. Mint tudjuk, a művészetre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát (otthon a szülőktől, az iskolában a tanároktól). Ahogy a növendék fácskát óvjuk a vihartól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell figyelnünk, mit olvas, milyen filmet néz, kikkel barátkozik. Kellenek ésszerű korlátok (házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, érzelmein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának. A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat Elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyenekké kell lenniük. Hiszen a művészeti képzést folytató iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. Nyitott kell, legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kulturális tájékozottság,
-9-
amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A pedagógusokat a diákok szeretetéből fakadó humánumnak kell vezérelnie. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya, az elfogadás és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár életének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, gyűlik egybe. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola művészetekre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha felismertetjük bennük a tudás értékét; a művészeteket, értékes táncművészeti, képzőművészeti irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: Ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskolának a művészeti szellemű nevelését, és ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Az iskola azt szeretné, hogy a
-10-
szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is értékeljék a művészeteket, és gyarapodjanak tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek. Olyan iskolát szeretnénk: •
ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket,
•
ahol
a
természetes
gyermeki
kíváncsiságot
megőrizve,
az
életkori
sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok, •
ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény,
•
ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket,
•
ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat,
amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a fenntartó igényeihez
1.2 Jogszabályi háttér Az iskola pedagógiai programjának áttekintése az alábbi szempontok és törvények szerint történt •
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt. tv.) és módosításai
•
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv.;
•
nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, és a (továbbiakban: R.);
•
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI: törvény
•
202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról;
•
a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.
(XII. 17.) Korm. Rendelet, (továbbiakban: NAT); •
32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról;
•
3/2002.
(II.
15.)
OM
rendelet
minőségfejlesztéséről;
-11-
a
közoktatás
minőségbiztosításáról
és
•
9/2007. (II. 27.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról;
•
a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet;
•
2007. évi XCVIII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról (továbbiak: Tpr. tv.)
•
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: GÉV);
•
"Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására" (96/2000. (XII. 11.) sz. OGY határozat);
•
a nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény;
•
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;
•
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) bekezdése
-12-
2
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
2.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Iskolánk nevelő- oktató munkáját az alábbi alapelvek hatják át: •
gyermekközpontúság, vagyis annak folyamatos mérlegelése, hogy mi szolgálja leginkább a gyermekek, tanulók javát
•
képesség szerinti fejlesztés
•
klasszikus értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén, azaz olyan biztos ismeret- és értékrendszer kialakítására törekszünk, amelyre a felnövekvő tanítványok nyugodtan építhetik saját értékszemléletüket
•
a kultúra iránti igény erősítése
•
egészséges életmódra nevelés
•
harmonikus személyiségfejlesztés
•
önmagunk és mások munkájának megbecsülése
•
önművelés igényének kialakítása Iskolánk legfőbb célja, hogy a város, a térség szellemi- művészeti erőforrásainak
koncentrálásával és mobilizálásával az ifjú tehetségek fejlesztését, az ifjakban rejlő lehetőségek kibontakoztatását szolgálja speciálisan a táncművészet és a képzőművészet terén. A táncművészeti képzés legfőbb célja: •
a táncművészet megismertetése, megszerettetése
•
a táncművészetet értő, élvezni tudó közönség nevelése
•
a tánc kultúrájának és művészetének terjesztése
•
a táncművészet értékeinek megőrzése és átörökítése
•
a technikai tudás, művészi előadásmód iránti igény kialakítása
•
hivatásos táncos, táncművész képzése
-13-
A képzőművészeti képzés legfőbb célja: •
a lényeglátás, a mesterségbeli tudás megtanítása
•
a klasszikus képző- és iparművészeti képzés megalapozása
•
felkészítés a továbbtanulásra – grafika, szobrász, textilműves, festő szakon
Mindezeken túl célunk, hogy segítsük diákjainkat művelt emberekké, szabad és gazdag személyiségekké, felelős polgárokká, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válni, olyan ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, biztos tudással kell rendelkezniük, amelyek képessé teszik őket akár végzettségüknek megfelelő munkába állásra, akár továbbtanulásra. Tudjuk, hogy célkitűzéseink magas követelményeket támasztanak tanárnak és diáknak egyaránt. Tudjuk, hogy ezen célok elérése nem könnyű feladat. De hisszük azt, hogy a város, a régió, az ország, sőt a környező országok ifjú tehetségei, akik iskolánkat választják, kollégáink szakmai hozzáértésével, tudásával karöltve mindent megtesznek a nemes célok elérése érdekében és ezáltal gyermekkori álmaik válhatnak valóra. A célok szellemében nevelő- oktató munkánk legfőbb feladatait az alábbiakban foglalhatjuk össze: •
segítsük a tehetség kibontakoztatását és fejlesztését speciálisan a táncművészet, a képző- és iparművészet terén,
•
alapozzuk meg diákjaink általános műveltségét, adjunk biztos tudást a „kezükbe”,
•
készítsük fel őket az érettségi- képesítő ill. szakmai vizsgára,
•
készítsük fel diákjainkat a továbbtanulásra,
•
tudatosítsuk bennük a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket,
•
jellemüket formálva segítsük elő harmonikus személyiségük kialakulását, alkotó emberré válásukat.
Az oktató-nevelő munkánk során a nevelés eljárásai, eszközei valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői; a nevelés módszereit hozzá kell igazítani a célokhoz. Azokat kell kiválasztani, amelyek igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességéhez, valamint
-14-
igazodnak a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez, vezetői stílusához, annak követelményeihez és tartalmához, a mindenkori szituációkhoz igazodnak. Továbbá, mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, úgy kell megválasztani a módszereket, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az előzőekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg.
2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Minden egyes ember meg nem ismételhető, senki mással nem helyettesíthető személy kijár az embernek, a gyermeknek, hogy mindent megtegyünk azért, hogy adottságai optimálisan fejlődjenek.” /Baranyai Károly/ Feladatunk: •
a pedagógiai program alapelveihez, cél- és feladatrendszeréhez igazodó,
•
a NAT-ban képviselt értékekre épülő,
•
a helyi sajátosságokból adódó,
•
a hagyományokat és (társadalmi, egyéni) szükségleteket figyelembe vevő feladatok meghatározása a személyiségfejlesztéssel kapcsolatosan.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok színterei: •
tanórai nevelés
•
tanórán kívüli nevelés
•
iskolán kívüli nevelés
Pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határozzuk meg: •
a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása,
•
valamint az ezekre épülő differenciálás E két feladat azt a célt szolgálja, hogy tanulóink:
•
különböző szintű adottságaikkal,
•
az eltérő mértékű fejlődésükkel,
-15-
•
az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,
•
egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,
•
szervezett ismeret ismeretközvetítéssel,
•
spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez igazodó •
kiválasztással
•
elrendezéssel.
A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: •
műveltségét,
•
világszemléletük, világképük formálódását, letisztulását
•
társas kapcsolatát,
•
eligazodásukat saját testükön, lelki világukban,
•
tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
Pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeihez, fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Az alábbi pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: a.) Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: •
a megismerési vágy fejlesztése
•
tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása
•
a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése
•
az önfejlesztési igény kialakítása
•
összefüggések felismertetése, problémamegoldás -16-
•
önálló tanulásra nevelés
b.) A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: •
a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése
•
egyéni szociális értékrend fejlesztése
•
segítőkészség, versengés képesség, együttműködési képesség fejlesztése
c.) Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: •
testi képességek (sport, tánc, kézügyesség) fejlesztése
•
önellátási képességek (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendteremtés, közlekedés) fejlesztése
•
befogadóképességek (mozgás, zene, vizuális), önkifejező képességek fejlesztése
•
mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése
•
tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során
•
a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése
•
a tehetség kibontakoztatásának segítése
d.) A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: •
alkotóképesség – kreativitás fejlesztése
•
szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése
•
önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele
•
nyitottság és érzékenység fejlesztése
-17-
2.2.1
A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5-6. évfolyamon
A nem szakrendszerű oktatás felső tagozaton gyökeresen új oktatáspolitikai elvárás, melynek tradíciója hazánkban nincs. Olyan pedagógia körvonalait jelenti, amelyben a tevékenység, a viselkedés valamint az együttműködés morálja éppoly fontos, mint a megtanulandó tananyag. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztést igényel. A kulcskompetenciák bővítése, elmélyítése természetesen az iskolai oktatás további szakaszain is folyik, az 1-6. évnek azonban e kompetenciák kialakítása, fejlesztése terén az a jelentősége, hogy ezek nélkül a tanuló képtelen a továbbiak során a tanulmányi követelményeknek eleget tenni. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden tanulónak szüksége van tanulmányai folytatásához, későbbi személyes érvényesüléséhez, állampolgári jogai és kötelezettségei gyakorlásához, társadalmi beilleszkedéséhez, munkavégzéséhez. Ezért nemcsak tantárgyi keretek között kell kialakítani az alkalmazkodóképességet, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének képességét, a kezdeményezőkészséget. A törvénymódosítás megerősíti azt az alapelvet, hogy a nem szakrendszerű oktatásban a képességek fejlesztésére esik a hangsúly, amely bármely tantárgy keretében elvégezhető.
2.3 Jogszabályi háttér A törvénymódosítás célja a nem szakrendszerű oktatást illetően: •
az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának és eredményességének a növelése,
•
a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5–6. évfolyamra a korábbinál több időben az alapvető készségek és képességek további fejlesztéséhez, a Nemzeti alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák megalapozásához.
Ehhez elengedhetetlen: •
a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítése,
•
a tanórák szervezésének, a tanulás irányításának megújulása,
•
a kompetencia alapú oktatás érvényesítése a teljes nevelési-oktatási folyamatban.
-18-
A 2006. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról •
A Kt. 8. §-a (3) d) pontja szerint az iskolai nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszainak meghatározásáról: „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt– ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. A 25–50% nem szakrendszerű órák számába – vagyis a törvénymódosítás által előírt százalékalapba – a kötelező tanórai foglalkozások óraszámán túlmenően a nem kötelező foglalkozások óraszáma is beleértendő (Kt. 52. és 53. §-ok). Az 5–6. évfolyamon minimum 7–7 órát kell hetente képesség- és készségfejlesztésre fordítani.
•
A Kt. 121. § (1) bekezdésének 34. pontja ad útmutatást a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás értelmezéséhez: „szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító, megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.”
•
A Kt. 17. §-ának (8) bekezdése határozza meg a nem szakrendszerű oktatásban való
részvétel képesítési feltételeit A nem szakrendszerű oktatásra való áttérést segítő átmeneti szabályozások •
A Kt. 133. § (1) bekezdése szerint: Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást.
•
A Kt. 128. § (20) bekezdés alapján: Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5–6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az első–negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1–4. évfolyamon.
-19-
A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok: •
Énkép, önismeret
•
Hon- és népismeret
•
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
•
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
•
Gazdasági nevelés
•
Környezettudatosságra nevelés
•
A tanulás tanítása
•
Testi és lelki egészség
•
Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire
A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek, és képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: •
a hasznosítható tudás,
•
az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés,
•
az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása.
A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái: • kooperatív tanulás, • projektmódszer, projekt alapú oktatás, -20-
• egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka, • differenciált, személyre szabott tanulásszervezés. Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel.
2.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „Csupán két dolog van, amit gyermekeinknek, tanítványainknak adhatunk, a gyökerek és a szárnyak."
/ Bölcsességek könyve /
A közösség jellemzői: Közösségen a közös élet vagy munkaviszonyok között élő, illetve közös eszmékért, célokért egyesített emberek csoportját értjük. A közösségekre jellemző a közösségi érzés, amely közösséghez való tartozásból, illetve annak normáival való azonosulásból alakul ki. Önmagában a közösség megléte még nem " igazi " eredmény, fontos, hogy a csoport tagjai a közös tevékenység során közösségi emberré váljanak. A közösség három fő összetevője: a funkció, a struktúra és a dinamika. 2.4.1
Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési faladatok
Cél: Az osztály tanulói képesek legyenek a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására. Tudjanak a közös értékrendnek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Feladat: •
a tanulás támogatása,
•
kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel,
•
tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,
•
a tanulók kezdeményezésének segítése,
•
a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,
•
a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése,
•
példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítésével,
•
a tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítása, fejlesztése,
-21-
•
a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, az arra való építés a következő évfolyamon,
•
olyan nevelőkollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel, és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja,
•
különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
2.4.2
Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai
A tanórán kívüli foglalkozások / szakkörök, önképzőkörök, sportkörök, klubok, táborok, kirándulások stb. /a közösségfejlesztés kiváló területei. Az iskola életében fontos szerepet töltenek be a hagyományok, amelynek megőrzésével tiszteljük a múltat, újak kialakításával pedig biztosítjuk a jövőt. Feladat: •
nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére, és ellenőrzésére,
•
ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,
•
az igényekre épülő sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,
•
a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését,
•
engedni kell, hogy az iskolai ünnepélyek, jeles napok, témanapok, megemlékezések szervezésében, lebonyolításában aktívan részt vegyenek a tanulók, ezzel is segítve az öntevékeny munkát, a másokért és önmagáért vállalt felelősséget.
-22-
2.4.3
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, a tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választhatja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: •
olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,
•
a
kialakított,
meglévő
vagy
hagyományokon
alapuló
közösségi
munkálatok,
közösségépítő tevékenységek fejlesztése, •
a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,
•
a közösség érdekeit szolgáló cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,
•
olyan közösség kialakítása fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 2.4.4
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő faladatai
A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Feladat: •
jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szülőkkel, külső szakemberekkel,
•
a csoporton belüli kapcsolatok erősítése
•
a közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése,
•
a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség,
•
a résztvevők adottságaira építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,
-23-
•
olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, az egészséges életmód kialakítására.
Az iskolában dolgozó pedagógusoknak, technikai személyzetnek, szülőknek, gyermekeknek a közös cél érdekében meg kell tanulni együtt dolgozni, hiszen mindennek az alapja az együttműködés. A hatékony alkotómunka fejleszti a munkakapcsolatot, ami visszahat az iskola egész életére.
2.5 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A magatartási, beilleszkedési zavarok elég hamar jelentkeznek az iskolába kerülő gyerekeknél. (Szerencsére iskolánkban ritkán fordul elő ilyen probléma). Megnyilvánulási formái: túlzott mozgékonyság, agresszivitás, dekoncentráltság, szándékos rendzavarás, trágár beszéd, túlérzékeny reakciók, stb. A felmerülő problémák esetén tisztázni kell, hogy azok folyamatosan jellemzőek-e a tanulókra, vagy csak bizonyos szituációkban. A szülővel beszélgetve ki kell deríteni, hogy csak az iskolában vagy otthon is megfigyelhetők-e az adott problémák. Ezek a beszélgetések alkalmasak arra, hogy a családi háttérről, a családi nevelésről informálódjunk. Szerencsés esetben a szülők partnerek a probléma megoldásában, de az is előfordulhat, hogy hárító az ő magatartásuk, pedig a problémák bizony az otthoni nevelés hiányosságának, a megfelelő lelki törődés hiányának, a kevés biztatásnak, a kevés megerősítésnek köszönhetők. Az osztályfőnöknek kiemelkedő szerepe van a problémakezelésben. Az osztályban tanító kollégákkal közösen eredményesen léphetnek fel a zavarok leküzdésében, sokat segíthet azonban a gyerekközösség is, amelynek tagja a diák. Közösen törekedve arra, hogy megismertessük, elsajátíttassuk a társas együttélés alapvető szabályait - amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek - biztos sikereket érhetünk el. Nem szabad azonban azt sem elfelejtenünk, hogy a Nevelési Tanácsadó munkatársai is készségesen állnak az iskola rendelkezésére. Természetesen ehhez kell a szülő hozzájárulása is, ami bizony néha nem könnyű feladat.
-24-
A végső cél mindenképpen az, hogy segítsük a magatartási zavarokkal küzdő tanulók beilleszkedését. A lehető legoptimálisabb körülményeket biztosítsuk fejlődésükhöz az iskolában tartózkodás ideje alatt.
2.6
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Tehetségnek nevezzük azokat a tanulókat, akik valamilyen képesség alapján az átlagtól eltérő, kiemelkedő képességekkel rendelkeznek. Iskolánk egész tevékenységével a tánc-, képzőművészetek terén kiemelkedő tehetségű tanulók fejlesztését szolgálja, és nem mond le azon tehetséges növendékekről sem, akik életre indulása sérüléssel, fogyatékos hátránnyal kezdődött. Természetesen nemcsak e két területen találkozhatunk és találkozunk kiemelkedő tehetségű tanulókkal, iskolánkban a pedagógusok felelőssége, hogy felfigyeljenek az egyéb területen/területeken is ígéretes tanulókra és lehetőséget biztosítsanak nekik képességeik kibontakoztatására. A tehetség és képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják: A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció A tehetség kibontakoztatását •
serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése;
•
gátolja: kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek.
A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán foglalkozások kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: •
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
•
differenciált csoportbontás, nívócsoportos oktatás, -25-
•
emeltszintű oktatás,
•
választható tanórai foglalkozások, fakultációk.
Tanórán kívüli foglalkozások: •
tehetséggondozó szakkörök szervezése,
•
tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő. levelező versenyeken való részvétel,
•
felvételi előkészítők, továbbtanulás,
•
kulturális rendezvények látogatása,
•
sportversenyek,
•
kapcsolat a művészeti iskola intézményegységünkkel,
•
kapcsolat a városi művelődési központtal,
•
kapcsolat sportegyesületekkel,
•
iskolai könyvtár,
•
egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás,
•
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
•
tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök
•
versenyekre való felkészítések, próbák
•
színpadi bemutatók, kiállítások
•
alkotótáborok, művésztelepek, tánckurzusok
•
színház- és tárlatlátogatások
•
tanulmányi versenyekre való felkészítés (házi versenyek, tanulmányi versenyek)
•
sportversenyek (házi bajnokság, megyei versenyek)
2.7
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az ifjúságvédelem az iskola pedagógiai tevékenységének szerves része, amely iskolánkban az osztályfőnöki munkaközösség vezető irányításával az osztályfőnökök, illetve az intézmény dolgozóinak együttes feladatát képezi. A gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot, tehát fokozott védelem illeti meg a gyermeket. Ezt az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzíti. A védelmet elsődlegesen a jogszabályok biztosítják. A többször módosított gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény pontosan meghatározza az állam, a helyi önkormányzatok feladatait a gyermekek védelmével összefüggésben. Az új törvény több ponton találkozik a Közoktatási törvény előírásaival, -26-
számos kérdésben határoz meg az iskolák vezetői, pedagógusai részére közvetlenül is feladatokat. A közoktatásról szóló törvény 41. § (6) bekezdése előírja a nevelési-oktatási intézmény feladatai között a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását, a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárását, pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzését és ellensúlyozását. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedéseket kell kezdeményeznie a nevelési-oktatási intézménynek. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel. A munkát szervezi, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Az intézményvezető konkrét feladatait a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet tartalmazza. A végrehajtás pedig a hatóságok, az intézmények, a társadalom és a szűkebb közösség, a szülő és az iskola feladata. Az iskola nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, tanulókat. Különös figyelemmel kíséri ezen tanulók munkáját, viselkedését, otthoni körülményei alakulását. Az osztályfőnök szorgalmazza a veszélyeztetettség és hátrányos helyzet megszűnését, megszűntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását. (pl. ingyenes tankönyv) A megelőzés érdekében az iskolán kívüli illetékes szervekkel (gyámhatóság, szociális osztály stb.) állandó kapcsolatot tart. Ügyel arra, hogy a veszélyeztetett tanulók a diákotthoni, illetve menzai ellátáskor a szociális támogatások odaítélésében előnyben részesüljenek. Az osztályfőnök feladatai: -
a gyermekek veszélyeztetettségek megelőzése
-
a gyermekek veszélyeztetettségének felismerése
-
segítségnyújtás /a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel/
-
jelzési kötelezettség
-
együttműködési kötelezettség (a gyermekjóléti, gyermekvédelmi rendszerrel)
-
dokumentációs feladatok
-27-
Általános prevenció: A veszélyeztetettség megelőzése a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok egyik sarokpontja, rengeteg energiát, odafigyelést, egész embert igénylő munkát jelent. Prevenciós feladatok: •
Tájékoztatni kell a gyermekeket, a szülőket és mindenekelőtt a pedagógus kollégákat a gyermekek jogairól, a gyermekek jóléte érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről…,
•
Kortárs segítők, szakemberek bevonásával az egészséges életmódot (drog, alkohol, dohányzás megelőzésére), hasznos tudnivalókról rendszeres tájékoztató, felvilágosító programokat kell szervezni ( pl. terhesség, AIDS fertőzés megelőzése…)
•
Folyamatos konzultációs lehetőséget kell biztosítani a diákok számára (fogadóórák, kék vonal, pszichológus, gyógypedagógus)
•
Szakmai értekezletek, belső továbbképzések alkalmával fel kell készíteni a pedagógus kollégákat az egyes veszélyeztető tényezők és „korai tünetek” felismerésére,
•
Osztályfőnöki órákon, egyéb rendezvényeken segíteni kell a diákokat abban, hogy maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét, tudják, kinek jelezhetik a problémákat (legyenek tisztában a lehetőségekkel, ne kelljen tartaniuk hátrányos következményektől)
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait jelenleg az osztályfőnökök látják el a munkaközösség vezető koordinálásával. Tanári közösségben: •
együttműködés és szemléletformálás
•
igazgatóval, osztályfőnökkel való kapcsolattartás
•
a helyi pedagógiai programban való részvétel
•
információ áramoltatás
•
továbbképzésekre motiválni
•
tanácsadás
•
nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel
•
szakirodalom ajánlása
-28-
Szülők körében: •
együttműködés, szemléletformálás
•
tanácsadás
•
családlátogatás (esetenként)
•
szülői értekezleten, fórumokon való aktív közreműködés
•
előadások szervezése
Önálló feladatok: •
külső intézményekkel való kapcsolattartás - Gyermekjóléti szolgálat - Nevelési Tanácsadó - Művelődési ház
•
pályázat
•
nyilvántartás
•
innovatív feladatok
•
szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása
•
ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése
•
továbbképzéseken való részvétel
-29-
2.8
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A téma szempontjából el kell különítenünk az első évfolyamos tanulóinkat a többiektől. Ugyan első évfolyamra a beiratkozás feltétele az iskolai érettséget igazoló óvodai szakvélemény, óhatatlanul kiderülhet azonban néhány gyermekről, hogy az általános iskolai követelményeknek nem vagy csak gyenge szinten tud megfelelni. Az osztálytanítóknak kiemelten kell kezelni azokat a gyermekeket, akiknél tanulási zavarok jeleit vélik felfedezni. Teljeskörű vizsgálatot igényel, hogy az eredménytelenség mögött a feltételek hiánya vagy képességbeli zavarok húzódnak-e meg. Itt is segítségül hívhatjuk a Nevelési Tanácsadó szakembereit- szülői beleegyezéssel- és az ő segítségükkel konkrét tanácsokat is kaphatunk a probléma megoldásához. Sajnos egyre nagyobb számban találkozunk dyslexiás, dysgraphyás gyerekekkel is, a velük való foglalkozás célirányosabb fejlesztő munkát igényel. Tanulóink leterheltségéből adódóan a felsőbb évfolyamokon is előfordulnak tanulási nehézségekkel küzdő tanulók. Túl azon, hogy korrepetálással, órai differenciált képzéssel, helyes
tanulási
módszerek
tanításával
próbálunk
segíteni
gondjaikon,
igyekszünk
önbizalmukat, önértékelésüket fejleszteni, hogy ezáltal eredményesebbek legyenek a tanulásban. Mindannyiunk közös feladata, hogy csökkentsük a tanulási kudarcokat, és minél több sikerélményhez juttassuk diákjainkat!
A közoktatási törvény 121.§ 29/. pontja alapján sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzd b) a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós, vagy súlyos rendellenességével küzd.
-30-
A közoktatási törvény alapján az iskola a sajátos nevelési igényű gyermekeknek: •
Szükség esetén /szakértői és igazgatási döntésre/ 1 évfolyam tananyagának elsajátítására 1 tanévnél hosszabb időt is engedélyez/het/.
•
A tanulót az igazgató szaktanácsadói javaslatra egyes tantárgyakból, vagy tantárgy részekből az értékelés és minősítés alól felmentheti. Mentesítés esetén, a gyermek számára felzárkóztatást biztosít egyéni fejlesztési terv alapján. A tanulónak a mentesített tantárgyak óráin is részt kell vennie, szintjének, képességének megfelelően differenciált foglalkoztatásban részesülve.
•
A tartósan lemaradó gyermekek részére az adott munkaközösség csökkentheti a tananyagot, a követelmény szintet, és nagyobb mértékű pedagógiai segítséget nyújthat.
•
Gyógytestnevelési órákat biztosít az eltérő testi fejlődési tanulóknak.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve alapján elvárás, hogy a szakértői vizsgálati eredményt minden sajátos nevelési igényű gyermekkel foglalkozó pedagógus ismerje meg a szakértői javaslatnak tegyen eleget. Segítsék a társakhoz való beilleszkedésüket, emberi kapcsolataikat, legyen meg számukra az esélyegyenlőség. A rehabilitáció elvének alkalmazásánál fontos, a sajátos nevelési igényű tanulók állapotának megfelelő foglalkozások és a szükséges eszközök biztosítása. A foglalkozások során olyan alapkészségeket kell fejleszteni, amelyek a gyermekek iskolai teljesítményéhez szükséges képességek, készségek kialakulását szolgálják, hogy minél zökkenőmentesebb legyen számukra az iskolai tanulás. A fejlesztő munka egyik fő célja, hogy a tanulók meglévő hátrányai ne szélesedjenek, hanem az évek során, a lemaradásuk minél kisebb legyen, és közelítsen az adott évfolyam követelményeihez. Iskolánkban
az
1-4
évfolyamon
két
tanító
(differenciáló-fejlesztő
szakvizsgázott)
felzárkóztató órák keretében segíti az SNI-s tanulókat a hátrányok leküzdésében. BTM-es tanulóinkkal az osztályfőnökök és az osztályban tanítók egyaránt foglalkoznak. Az ő fejlesztésük 3 hónapos tervek alapján történik. Munkájukat, a fejlesztendő területeket, az elért eredményeket dokumentálják a fejlesztési naplóban és az előírt nyomtatványokon.
-31-
Nevelőtestületünkben nincs gyógypedagógiai végzettségű kolléga ezért a 2010/2011 es tanévtől kezdődően óraadó gyógypedagógust alkalmazunk a sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítésére. Tevékenység Módszer 1. A tanulási Képességek felmérése kudarcnak kitett iskolába lépéskor – tanulók felismerése prevenció pl. Difer, Sindelár, K ABC teszt Képességek felmérése az iskoláztatás folyamán; pl.: induktív gondolkodás mérése Megfigyelés
Felelős pedagógus, Nevelési Tanácsadóban: fejlesztőpedagógus, pszichológus
Határidő tanév eleje
Tanító, szaktanár, folyamatosan osztályfőnök, fejlesztőpedagógus Dokumentumelemzés Tanító, szaktanár, tanév eleje, illetve (a tanulói iskolai osztályfőnök, közben produktumainak fejlesztőpedagógus célirányos áttekintése) Beszélgetés Tanító, szaktanár, folyamatos (gyerekkel, szülővel) osztályfőnök, fejlesztőpedagógus A tanulók tanulási Tanító, szaktanár, első félév szokásaink felmérése osztályfőnök, (kérdőívvel, otthon- fejlesztőpedagógus iskola napló vezetésével stb.) 2. A tanulási Egyéni képesség Pedagógus, folyamatos kudarcnak kitett fejlesztés (fejlesztési fejlesztőpedagógus tanulók fejlesztése terv alapján) (az iskolán belül) Differenciált minden pedagógus folyamatos tanóravezetés Korrepetálás érintett pedagógus, folyamatos korrepetálást vezető pedagógus Napközi, tanulószoba napközis nevelő, folyamatos tanulószoba vezető Előkészítő évfolyam tanító tanév vége (az első osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére) Mentesítés bizonyos tanító, szaktanár, tanév eleje, illetve tárgyak, illetve Nevelési Tanácsadó folyamatos értékelési módszerek szakemberei -32-
alól Nem szakrendszerű oktatás keretében Tanulásmódszertan, tanulás tanítása
3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése (iskolán kívül)
4. A fejlesztés hatékonysága, értékelés
2.9
Tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.) relaxáció A tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó stb.) Tesztek újrafelvétele
iskolavezetés, tanító, fejlesztőpedagógus osztályfőnök vagy a kurzust oktató pedagógus fejlesztőpedagógus, pedagógus
tanév eleje, illetve folyamatos tanév eleje, illetve folyamatos folyamatos
tanító, szaktanár, folyamatos osztályfőnök, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, fejlesztőpedagógus
pedagógus, Nevelési tanév vége Tanácsadóban fejlesztőpedagógus, pszichológus Dokumentumelemzés tanító, szaktanár, tanév vége (a tanuló osztályfőnök produktumainak célirányos áttekintése) Megfigyelés tanító, szaktanár, folyamatos, osztályfőnök, tanév vége fejlesztőpedagógus Tanulmányi tanító, szaktanár, tanév vége eredmények osztályfőnök (dokumentumelemzés) Beszélgetés tanító, szaktanár, tanév vége (gyerekekkel, osztályfőnök, szülővel) fejlesztőpedagógus
illetve
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességei kibontakoztatásában. Szociális hátrányok például: •
anyagi nehézségek
•
nem megfelelő lakáskörülmények
•
alkoholizmus a családban -33-
•
munkanélküliség
•
felbomló családok
•
rendezetlen életmód
•
érzelmi szegénység
•
hiányos törődés, stb.
A gyermek-
és ifjúságvédelmi
feladatok ellátása
során, a tanulók szociális
körülményeinek vizsgálatakor körvonalazódik, hogy kik azok a tanulók, akinek családi háttere nem mindig képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek a gyermek fejlődéséhez szükségesek. Ezen tényezők tisztázása több szempontból is fontos. Egyrészt nagyfokú tapintatosságot kíván a pedagógus részéről, hiszen sem a gyermeket, sem a szülőt nem szabad megbántani (a gyermek érdekeit szem előtt tartó, megértő, segítő hozzáállás szükséges), amely a szülőben is bizalmat kelt, másrészt a gondok milyenségétől függ a segítségadás. A segítségadás lehetőségei: •
tájékoztató a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon (kedvezményes étkezési költségek)
•
olyan pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, amelyek a hátrányos helyzetű gyermekek segítésére irányulnak
•
tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása
•
kiemelt figyelmet fordítunk a pályaorientáció kérdésére
•
alapítványi ösztöndíjak odaítélése
•
táborozási hozzájárulások biztosítása
•
a tanulók életkorának megfelelő prevenciós tevékenység (drog-, bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok)
Az esélyegyenlőség elvének eszméje hatja át iskolánk segítő tevékenységét.
2.10 A szülő, tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. -34-
Ezen együttműködés:
•
•
•
alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,
•
megvalósulási formái: -
a kölcsönös támogatás és a
-
koordinált pedagógiai tevékenység
feltétele: -
a kölcsönös bizalom és tájékoztatás
-
őszinteség
-
megbecsülés
-
megértés
eredménye: -
a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség
Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: a.) A szülők részéről (a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el): •
aktív részvételt az iskolai rendezvényeken
•
őszinte véleménynyilvánítást
•
együttműködő magatartást
•
nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását
•
a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését
•
érdeklődő-segítő hozzáállást
•
szponzori segítségnyújtást
b.) Iskolánk (pedagógus) a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: •
nyílt napok, nyílt órák szervezése, szakmai bemutató órák
•
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról
•
előre tervezett szülői értekezletek (az éves munkatervben meghatározottak szerint)
•
rendkívüli szülői értekezletek
-35-
•
összevont szülői értekezletek tanszakot, egész intézményt érintő kérdéseknél
•
fogadóórák
•
pályaválasztási tanácsadás
•
családlátogatás
•
közös programok a szülőkkel
•
kiállítások
•
fellépések szervezése
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: •
családi játékos vetélkedők;
•
közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével.
2.11 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 1/1998. (VII.24.) OM rendelet 7. sz. mellékletének, valamint a M.K. 1998. évi 2/II. száma alapján iskolánkra vonatkozó kötelező eszközök, felszerelések, valamint funkcionális taneszközök jegyzéke a következő: ESZKÖZJEGYZÉK (1/1998. (VII. 24.) OM rendelet alapján) eszköz, felszerelés
mennyiségi mutató (rendelet szerint)
tanterem, előadóterem szaktanterem
osztályonként 1 iskolánként 1-1 (szaktantermek jegyzéken) nyolc évfolyamos ált iskolában 1 iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 (nemenként 1) iskolánként 1 (nemenként 1) iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1
tornaterem sportudvar táncterem (balett terem) tanári öltöző, tusoló tanári öltöző, tusoló kellék- és jelmeztár igazgatói iroda nevelőtestületi szoba
-36-
helyettesi iroda gazdasági vezetői iroda ügyviteli helyiség könyvtár könyvtárszoba orvosi szoba
iskolánként 1 (önálló gazd. esetén) 1 iskolánként iskolánként 1 iskolánként 1 iskolánként 1 (ha nem előírás a könyvtár) iskolánként 1
KISZOLGÁLÓHELYISÉGEK eszköz, felszerelés
mennyiségi mutató (rendelet szerint)
sportszertár aula
iskolánként iskolánként (előtér, közösségi tér) porta iskolánként ebédlő iskolánként főzőkonyha iskolánként melegítőkonyha iskolánként tálaló-mosogató, ezen belül étkező iskolánként öltöző iskolánként és nemenként hideg-meleg vizes zuhanyzó iskolánként és nemenként személyzeti WC iskolánként és nemenként tanulói WC iskolánként és nemenként mosléktároló iskolánként éléskamra iskolánként szárazáru raktár iskolánként földesáru raktár iskolánként egyéb raktár iskolánként szertár épületenként
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. TANTEREM eszköz, felszerelés
mennyiségi mutató (rendelet szerint)
tanulói asztalok, székek
tanulók létszámának figyelembevételével tantermenként 1 tantermenként 1
nevelői asztal, szék eszköztároló szekrény
-37-
tábla ruhatároló (fogas) szeméttároló sötétítő függöny
tantermenként 1 tanulók létszámának figyelembevételével helyiségenként 1 ablakonként 1
SZAKTANTERMEK 2/1 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEREM eszköz, felszerelés
mennyiségi mutató (rendelet szerint)
tábla + flipchart számítógépasztal számítógépek és tartozékai
1 kettő tanulónként kettő tanulónként 1 felszerelés 1 szükség szerint 2
nyomtató programok lemeztároló doboz
1
1
SZAKTANTERMEK 2/2 IDEGENNYELVI SZAKTANTEREM eszköz, felszerelés
mennyiségi mutató (rendelet szerint)
nyelvi labor berendezés
10-15 tanuló foglalkoztatására 1 1
magnetofon írásvetítő
egyidejű
SZAKTANTERMEK 2/1 TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKTANTEREM eszköz, felszerelés vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz, csatlakozással) elszívóberendezés vegyszerálló mosogató poroltó mentő láda eszköz és vegyszer szekrény méregszekrény (zárható) eszközszállító tolókocsi törpefeszültésgű csatlakozások
mennyiségi mutató (rendelet szerint) három tanulónként tantermenként két asztalonként tantermenként tantermenként 2 tantermenként
1 1 1 1 1
tanulóasztalonként
1
-38-
1
SZAKTANTERMEK 2/4 MŰVÉSZETI NEVELÉS SZAKTANTEREM Grafika, festészet, szobrászat műterem, rajzterem eszköz, felszerelés rajzasztal (rajzpad)
mennyiségi mutató (rendelet szerint) tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely tantermenként 1 műtermenként 1 2 2 4 tanulónként 1 tanszakonként 1 vagy négy tanulónként 1
tárgyasztal dobogó, paraván mobil lámpa (reflektor) vízcsap (falikút) festőállvány mappatartó szekrény mintázóállvány mintázókorong szárító és tároló állvány sokszorosító grafikai prés égetőkemence agyagtároló láda gipsztároló láda zárható vegyszertároló kéziszerszámok (grafikai és mintázó eszközök) pianínó ötvonalas tábla CDvagy lemezjátszó magnetofon tároló polcok szeméttároló Textilműves terem munkaasztal, szék szárító és tároló állvány vízcsap (falikút) szabóasztal vasaló, vasalóállvány varrógép szövőszék szövő-állvány vagy szövőkeret rezsó festékező kád festékező edények festékező eszközök grafikai festékező asztal kéziszerszámok zárható vegyszertároló szeméttároló
műhelyenként iskolánként iskolánként iskolánként iskolánként tanszakonként tanulónként
1 1 1
iskolánként tantermenként tantermenként
1 1 1
tantermenként műtermenként
1 1
tanulónként műhelyenként műhelyenként műhelyenként műhelyenként műhelyenként műhelyenként tanulónként műhelyenként műhelyenként műhelyenként tanulónként műhelyenként tanulónként műhelyenként műhelyenként
1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 6 1 1 1 1 1
-39-
1 1 1
SZAKTANTERMEK 2/5 TECHNIKAI NEVELÉS SZAKTANTEREM eszköz, felszerelés mennyiségi mutató (rendelet szerint) tanulói munkaasztal tizenöt tanuló részére állítható magasságú támla nélküli tizenöt tanuló részére szék eszköz, felszerelés
mennyiségi mutató (rendelet szerint)
GYAKORLÓ TEREM
iskolánkén 1 t
-40-
TORNATEREM eszköz, felszerelés
mennyiségi mutató (rendelet szerint)
kosárlabda palánk gyűrű mászórúd kislabda labda tornaszőnyeg tornapad eszköz, felszerelés zsámoly bordásfal mászókötél zongora vagy pianínó gumikötél zongoraszék ugrókötél tükörrel borított falfelület medicinlabda balettszőnyeg stopper falba rögzített 5-6 cm átmérőjű kiegészítő tornakészlet farudak audio készülék, berendezés tartozékokkal
2 1 2 5 5 2 2 mennyiségi mutató 2 (rendelet szerint) 2 2 15 15 legalább a terem egyik oldalán 5 11 tanulók létszámának figye-lembe 1 vételével, a tanulók kora szerinti magasságba függesztve erősítő 1
SPORTUDVAR eszköz, felszerelés szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör futópálya egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelés
mennyiségi mutató (rendelet szerint) 1 1 1 1 egy osztály foglalkoztatásához mennyiségben
egyidejű szükséges
NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK eszköz, felszerelés mennyiségi mutató (rendelet szerint) tárgyak, eszközök, információhordozók az iskolai pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök
évfolyamok, tantárgyak oly módon, hogy az munkarendje szerint osztály alkalmazhassa évfolyamok, tantárgyak oly módon, hogy az munkarendje szerint osztály alkalmazhassa
-41-
alapján iskola minden alapján iskola minden
TÁNCTEREM, BALETT-TEREM (megfelelő faburkolatú padlózattal)
magnetofon CD- vagy lemezjátszó videó (lejátszó ) televízióval IGAZGATÓI IRODA eszköz, felszerelés íróasztal, szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon NEVELŐTESTÜLETI SZOBA eszköz, felszerelés fiókos asztal szék napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény vagy fogasok mosdókagyló tükör ÜGYVITELI HELYISÉG eszköz, felszerelés asztal szék iratszekrény lemezszekrény írógép írógépasztal és szék fénymásoló számítógépasztal és szék számítógépasztal és szék
iskolánként iskolánként iskolánként mennyiségi mutató (rendelet szerint) 1 1 2 1 1 1 mennyiségi mutató (rendelet szerint) pedagóguslétszám szerint pedagóguslétszám szerint 1 2 pedagóguslétszám figyelembevételével 1 1
1 1
mennyiségi mutató (rendelet szerint) felnőtt létszám figyelembevételével felnőtt létszám figyelembevételével 1 1 1 1-1 1 1 közös vonallal is működtethető
KÖNYVTÁR eszköz, felszerelés
1 1 1
mennyiségi mutató (rendelet szerint)
-42-
tanulói asztal
szék egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben egyedi világítás olvasóhelyenként 1 könyvtárosi asztal, szék 1-1 szekrény (tároló) háromezer könyvtári dokuentum elhelyezésére tárolók, polcok, szabadpolcok 2 létra (polcokhoz) 1 telefon 1 fénymásoló 1 számítógép, nyomtató 1 videó (lejátszó, felvevő) 1 televízióval CD vagy lemezjátszó 1 ításvetítő 1 ISKOLAORVOSI RENDELŐ I. Műszer, eszköz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
vérnyomásmérő (mandzsetta sorozattal) phonnendoscop kötszerdoboz (kisméretű) nyelvfogó reflexkalapács személymérleg magasságmérő mérőszalag olló (kötszervágó) olló (egyenes) olló (Cooper) csipesz (horgas) csipesz (anatómiai) lázmérő (3 perces) nyelvlapoc (fa) egyszerhasználatos fecskendő Mantoux-fecskendő injekciós tű (egyszerhasználatos) elsősegélynyújtó láda szemészeti vizsgáló tábla (saját megvilágítással) színlátásvizsgáló könyv írógép (táska) vesetál ivópohár mosdótál (kisméretű, fertőtlenítéshez)
Mennyiség (db) 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 3 szükség szerint létszámfüggvényében szükség szerint létszámfüggvényében szükség szerint létszámfüggvényében szükség szerint létszámfüggvényében 1 1 1 1 2 3 1
II. Javasolt kiegészítő felszerelés főfoglalkozású iskolaorvos rendelőjéhez -43-
Mennyiség (db) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
szűrő audióméter légzésfunkció és kardiális terheléshez szükséges eszköz dinamóméter bőrredő-mérő elsősegélynyújtó táska AMBU típus (gyermek-kiegészítéssel) vizeletgyűjtő pohár semiquantitatív meghatározáshoz szükséges tesztcsíkok
20
III. Bútor Mennyiség (db) Rendelő 1. vizsgálóasztal vagy ágy 2. műszerszekrény 3. műszerasztal 4. íróasztal 5. támlás szék (forgatható) 6. támlás szék 7. öltözőszekrény 8. iratszekrény 9. hulladékgyűjtő (lábpedálos, fém) 10. hűtőszekrény (60 literes) 11. reflektor (flexibilis) 12. hordágy (összecsukható) 13. íróasztallámpa
1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1
Váró 1. falifogas sorozat 2. asztal 3. szék / pad 4. hulladékgyüjtő (lápedálos, fém)
1 1 10 fő részére 1
IV. Textilnemű 1 2 3 4 5 6 7 8
Mennyiség (db) 20 pár 3 12 6 3 3/fő 3/fő 2
gumikesztyű harátlepedő törülköző műszertörlő lepedő orvosi köpeny asszisztensi köpeny takaró
-44-
2.12 Egészségnevelési program „Az egészségvédelem nem csak orvosi, de pedagógiai feladat is: ha többet nevelünk kevesebbet gyógyítunk.” /Fodor József/ Társadalmunk egyik alapvető gondja ma az életminőség romlása, az indokolatlan halálozások számának növekedése. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk. Azokban az ismeretekben, értékekben, attitűdökben, amelyek a cselekvést előkészítik, a viselkedést meghatározzák. A korábbi állásponttal szemben az egészség nem a betegség hiánya, hanem egy perceptív, aktív viszony az életminőség fejlesztése érdekében. Az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődési program egyik kulcseleme, ezért kitűntetett helye van az iskolai nevelés folyamatában. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán a kisgyermek korban szerveződnek. A személyiség fejlődés során további strukturálódást követően sajátos belső értéket alkotnak. Az attitűd alakításában alapvető szerepe van a családnak, különösen a szülőnek, korunk családja azonban nem mindig tud eleget tenni, vagy nem fordít elég gondot az egészségfejlesztési feladatának ellátására, ezért megnövekedett a nevelési intézmények szerepe. A nevelési intézmények a társadalom szempontjából lényeges és fontos feladatokra szocializálják a fiatalokat. Feladatai közül jelentőssé vált az egészségfejlesztő funkció. Az egészségfejlesztés holisztikus szemlélete az alapelvnek megfelelően nemcsak az egészségnevelési ismeretek oktatásában elszigetelt egészségügyi programokban, vagy kampányban, hanem egész oktató nevelő munkánkban kell hogy jelen legyen. Ezt a programot a tantestület egészének bevonásával a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az iskolaorvos, a védőnő és az iskolai drogügyi-koordinátor, a környezeti-nevelési munkacsoport tagjainak közreműködésével készítettük el. Figyelembe vettük a régió egészségparamétereit a WHO, a KEF, a Gyermekjóléti Szolgálat, MPI, és nem utolsó sorban Győr Város Egészségnevelési tervében foglaltakat.
2.13 Az egészségnevelés célja és alapelvei Az egészségnevelés végső célja, hogy a tanuló megértse saját egészségvédelmének jelentőségét és rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel
-45-
környezetét, egészségi feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremti. Alapelvek Tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység. A legszélesebb értelemben vett megelőzés. Tudományosan megalapozott helyes cselekvésre serkentő. Iskolánk egészségfejlesztési feladatai egészségnevelési programban konceptualizálódnak. A program célja Programunk célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, így: •
az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat;
•
a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit;
•
az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód stb.);
•
az antihumánus szenvedélyeket;
•
az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit;
•
az egészségérték tudatosítását (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás).
A programon belül az antihumánus szenvedélyekkel kapcsolatos fejezet tartalmazza intézményünk drogstratégiáját.
-46-
2.13.1 Helyzetelemzés Az iskola bemutatása Az iskolánk jogelődje több évtizedes múltra tekint vissza, de a tánctagozat csak 1979-ben jött létre a Győri Balett alapítójának /Markó Iván/ kezdeményezésére. 1993-ban külső okok miatt másik épületbe költöztünk, csak ez az egy tagozat maradt meg, ebből alakult egy önálló intézmény. Az iskola neve ekkor lett Tánctagozatos Általános Iskola. 2000. júniusában az önkormányzat összevonta a Tánctagozatos Általános Iskolát és a vele egy épületben működő Győri Balett Művészeti Szakközépiskoláját. Jelenleg 13 évfolyamon évfolyamonként 1-1 osztály van, nevünk Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium. A gyerekek 1-4. osztályban klasszikus balettet megalapozandó emelt óraszámban gimnasztikát, néptáncot, 5. osztálytól 12. évfolyamig párhuzamos oktatás keretében társastáncot, modern táncot is tanulnak. Az évfolyamtól függő heti 6-18 szakmai óra egyenletesen elosztva biztosítja tanulóink számára a mindennapos testedzés megvalósulását. Tanulóink egy része rendszeresen fellép a Győri Balett előadásain. Tanulóink célirányosan válogatottak, beiskolázásuk országos körű, azt felvételi vizsga előzi meg. 82 férőhelyes kollégiumunk van. A gyerekek 8-16 óráig tartózkodnak az iskolában. Az alsósok ez idő alatt a házi feladatot elkészítik (iskolaotthonos oktatás), 5-6. évfolyamon tanulószobát működtetünk, de a felsőbb évfolyamosoknak otthon kell készülni a másnapi órákra. Állapotfelmérés A prevenciós célkitűzéshez elengedhetetlenül szükséges a pontos és szakmailag korrekt állapot-felmérés. A szűrő és célvizsgálatokon alapuló szondázás forrásait ki kell terjeszteni az alább felsorolt iskolán kívüli intézményekre, szervezetekre. Szülők véleményének megismerése kérdőíves felmérések alapján, melyeket a későbbiekben a szülői értekezleteken tartott tájékoztatón tudunk használni. Az iskolaszintű témaorientált szülői értekezleteken a direkt vélemények kaphatnak hangot. Diákok ismereteinek felmérése kérdőívekkel, külső szakértővel, totókkal és szöveges felmérő lapokkal osztályfőnöki, illetve biológia órákon.
-47-
Az értékelés szakemberek bevonásával történik, majd az eredmények alapján célirányos képzéseket tartanak a segítők, illetve azok a kollégák, akik rendelkeznek a program vezetésére jogosító képzettséggel. A diákoktól közvetlen módon szerzett információk a konkrét probléma felvetését jelentik, a közvetett módon szerzett információk alapja vizsgálatok és felmérések. Tanárok képzése szakemberek bevonásával (pszichológus, rendőr, ÁNTSZ alkalmazottai) történik nevelési értekezlet keretén belül, és egyéni továbbképzéseken való részvétellel. Feltétlenül tisztázni kell, kik azok, akikre számítani lehet a későbbiek során a részprogramok szervezésében és végrehajtásában. A munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, illetve szaktanárok bevonása az előkészítő munkába kiemelkedő jelentőséggel bír. Iskolaorvosi, védőnői vizsgálatok Mivel tanulóink fokozott fizikai igénybevételnek vannak kitéve, az iskolaorvos és a védőnő nem csak a kötelezően kijelölt osztályokat vizsgálja meg, hanem minden évfolyamot. A következőket vizsgálja a védőnő: látásélesség, színlátás, hallás, vérnyomás, tisztaság. Tanulóink tiszták, gondozottak. Fogászati szűrővizsgálat Szerencsés, hogy jelenleg már félévente megyünk iskolafogászati szűrésre. A vizsgálat eredményéről minden esetben értesítjük a szülőt. /Aláírásával igazolni kell a vizsgálati lapot. / A szükséges kezelések elvégeztetése a szülő kötelessége. A gyermekek testtömege A testnevelő kollégák mérik a gyerekek magasságát, testtömegét valamennyi osztályban. Fizikai és motorikus képességek Tanévenként kétszer a következőket mérik a testnevelők: helyből távolugrás, felülés, ingafutás, Cooper-teszt, fekvőtámasz. Családi, anyagi, szociális körülmények Az intézményünkben nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Iskolánkban kevés a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk nincs. A Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Irodája a tanulóink egy részének ad étkezési kedvezményt a jövedelmi viszonyok alapján. -48-
Szenvedélybetegségek megelőzése A Közoktatási törvény 48. §-a és a 8/2000. OM rendelet 4. és 6. §-a alapján iskolánkban külső szakértő anoním (név és kód nélkül) kérdőíves felmérést végzett az 5-12. évfolyamon 2002. április 4-én. A kiértékelés után pontos képet kaptunk, hogy tanulóink körében a dohányzás, alkoholfogyasztás, droggal való találkozás terén mi a valós helyzet. Ez a kiindulóállapot-felmérés az alapja prevenciós munkánknak. Lelki egészség A lelki egészségnek sok összetevője van. Sokat tehetünk az önismeret és emberismeret, önbizalom, önértékelés terén, a túlterhelés megelőzésében, a stresszhatások elviselésében, a fáradás megelőzésében, a félelem és szorongás csökkentésében. A szakirodalom sok jó, használható tesztet közöl. Az osztályfőnöki munkaközösségben úgy döntöttünk, először a gyerekek szorongásáról szeretnénk képet kapni, s fokozatosan az osztályfőnöki órákon felmérünk több területet is. Az eddigi egészségmegőrző tevékenység végiggondolása Az iskolai élet mindennapjaiban a munkánk során jó kapcsolatot építettünk ki a családokkal és az egészségügyi intézményekkel. Az évek során a szülők segítségével igyekeztünk környezetünket szebbé, egészségesebbé tenni. Korszerűsítettük a tornatermet, a balett-terem mellé öltözőket, zuhanyzókat alakítottunk ki. Megkezdtük a sportudvar létrehozását, hogy tanulóink minél többet mozoghassanak a szabad levegőn. A munkálatokat pályázat útján nyert pénzből kívánjuk befejezni. Madarak, fák napja alkalmából „az Egészség érték” akciósorozatban 50 facsemetét és cserjét telepítettünk a szülőkkel együtt. A programot sportvetélkedők, oktatófilmek, gyalogtúra színesítették. Évente hagyományosan két hulladékgyűjtési napot szervezünk. A veszélyes hulladék közül a szárazelem gyűjtését megoldottuk. Az iskola közéletével kapcsolatos ügyeket a diákönkormányzat folyamatosan véleményezi. A szülőknek előadást szerveztünk az egészséges táplálkozásról, többek között az étrendi piramist is ismertette az előadó és az ivóvíz jódhiányának pótlásával is foglalkozott. -49-
Társas kapcsolatok ápolására szolgál a minden év decemberében megrendezésre kerülő Diótörő előadás-sorozat. Így túl azon, hogy színpadi sikerélményhez juthatnak, a rendezvény a lelki egészség megőrzésében, a társas kapcsolatok ápolásában is fontos szerepet játszik. - Iskolánkban a tanulók „A” illetve energiaszegény „B” menü közül választhatnak. Iskolánkban „gyermekbarát büfé” szerepel. Családi sportvetélkedőt szerveztünk játékos feladatokkal, mely oldott légkörben zajlott le. Az iskola helyet biztosít a szülőkből, tanárokból álló futballcsapat edzéseinek. - Minden évben 24 órás teremlabdarúgó tornán diákokból, szülőkből, tanárokból álló csapatok mérik össze tudásukat. A közös iskolai programok /pl. adventi vásár, farsang/ a társas kapcsolatok elmélyítését szolgálják. Meghívtuk iskolánkba az országos drogellenes vándorkiállítást. Nálunk volt a megyei kiállítás-sorozat megnyitója. Munkánkat iskolaorvos és védőnő is segíti. Megoldottuk, hogy iskolánkban már iskolapszichológus is dolgozik, de látjuk annak szükségét, hogy magasabb óraszámban legyen jelen. Minden évben a 2. osztályosokat elvisszük fogszabályozó szakorvoshoz. Anyagi lehetőségeink korlátozottak, és az egészségnevelési tevékenységhez is kell pénz. Ezért közérdekű alapítványokhoz, vállalatokhoz, vállalkozókhoz szoktunk fordulni. A szükséges pénz előteremtése az egyik legnehezebb feladat. A speciális képzésből adódó problémák Minden évfolyamon egy osztályunk van, termeink kicsik. Van kollégiumunk. Már az alsós kislányok közt is van fogyókúrázó. A szülőkkel együtt oda kell figyelni, hogy a fejlődő szervezet hozzájuthasson a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz. A Győri Baletthez mindig a legtehetségesebb gyerekeket hívják szerepelni /az ő szempontjukból érthető/, de a tanulók között ez feszültséget okoz. A többiek számára is meg kell találni azokat a tevékenységeket, ahol sikerélményhez juthatnak. A gyerekeink rengeteget mozognak, de a balett, a néptánc, a történelmi társastánc termet igényelnek, a szabad levegőn való mozgásra kevés idő jut. A próbára járó gyerekeknek késő este kell tanulniuk. -50-
Az esti előadások, vidéki szereplések után a gyerekek későn kerülnek ágyba. A balett képzésben hagyomány a világ minden részén a félévi és az év végi vizsgáztatás. Sajnos ez alól az alsó tagozatosok sem kivételek. A tanulók pszichés egészségvédelme A túlterhelés és kimerülés elkerülésének érdekében meg kell állapítani a megfelelő terhelési szintet, helyes napirendet kell kialakítani otthon és az iskolában, a követelményeket össze kell hangolni, hatékonyabb oktatási módszereket kell bevezetni. Megfelelően kell motiválni, hogy a pozitív érzelmeket jobban kihasználhassuk. Az aktív és a passzív pihenés /pl. alvás/ egészségmegőrzésben játszó szerepét szem előtt kell tartani. El szeretnénk érni, hogy iskolánk egészségbarát környezetként alkalmassá váljon az egészséges viselkedés, életmódelemek közvetítésére, egy mentálhigiénés alapon szerveződő, átfogó jellegű, egészségvédő-fejlesztő program segítségével. „A gyógyítás művészete sok szenvedést enyhíthet, mégis szebb az a művészet, mely a betegségek létrejöttét képes megakadályozni.” /Max von Pettenkofer/ 2.13.2 Egészségnevelési és drogprevenciós stratégia Célmeghatározás Az egészségnevelés nem kampányszerű feladat, hanem folyamatos, módszereiben változatos, az életkort figyelembe vevő rendszeres tevékenységsorozat. A jogszabályi környezet minden eddiginél tágabb teret biztosít az egészségnevelés közoktatási intézményekben – az óvodai foglalkoztatás általános és középiskolai szervezett képzés kereti között – való megjelenítésére. A jelenlegi szabályozás lehetőséget ad, az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakítására, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket középpontba helyező tudásanyag és szemlélet oktatására. A fejlesztési követelmények és belépő tevékenységformák sokrétűek és korszerűek. Az egészségnevelési munkacsoport létrehozása során a nemzeti-, illetve a városi drogstratégiában leírtak alapján drogügyi koordinátorokat választotunk, akik részt vettek drogügyi-koordinátor képzésen. Kapcsolatuk folyamatos a város valamennyi drogügyi koordinátorával és az illetékes szervekkel:
-51-
A stratégia kialakításához az iskola tantestületének véleményét is kérték. A prevenciós munka sikerének érdekében a pedagógusok, a szabadidő-szervező, az iskolaorvos, az ifjúsági védőnő, a szülők és a kortárs-segítők tevékenységének összehangolása szükséges. •
biztonságot nyújtó, jó osztályközösség kialakítása az osztályfőnökök segítségével;
•
egészséges önértékelés, önismeret kialakítása; fontos, hogy a tanuló meggyőződjön arról, hogy képes akarata, vágyai megvalósítására;
•
problémamegoldó képességek fejlesztése, a konfliktushelyzetek sikeres kezelése, megoldása; merjenek segítséget kérni;
•
biztonságos és támogató kapcsolatrendszer kiépítése a tanulók és az őket körülvevő személyek között;
•
az iskolaváltásból adódó nehézségek leküzdése, az új lehetőségek, szabadidős tevékenységek felfedezése a szülők, iskolatársak és az iskolában dolgozó felnőttek segítségével.
2.13.3 A feladatok meghatározása „Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve, egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki energikus, képzett és felelősséget érez környezete iránt.” A feladatok meghatározásánál figyelembe vettük: •
a törvényi szabályozást,
•
mire van szükségük az iskolánkba járó gyermekeknek,
•
az Egészséges Nemzetért Program céljait, feladatait, alprogramjait,
•
a tantervi követelményeket,
•
az iskola Pedagógiai programját,
•
a szülők igényeit.
Feladatok: •
az életkornak megfelelő ismeretek nyújtása az egészséges életmód szabályai szerint: o stressztűrés, stresszkezelés, o kiegyensúlyozott szexualitás, o egészséges táplálkozás,
-52-
o több mozgás, o nemdohányzás, o kevesebb alkoholfogyasztás,
O drogtagadás, o időbeni orvoshoz fordulás, o együttműködés az egészségüggyel, o az egyén környezettisztelete a környezetvédelem területén, •
az egészséges életmód iránti igény kialakítása reális és vonzó alternatíva nyújtásával,
•
a tanulók alkalmassá tétele fizikális, pszichológiai és szociális lehetőségek kiteljesítésére,
•
a jó tanár-diák, család-iskola kapcsolatrendszer kialakítása,
•
ösztönző jellegű kihívások biztosítása,
•
egészségmegőrző környezet létrehozása. 2.13.4 Támogató környezet kialakítása
„…az egészség nem steril, az egészségnek gyümölcsillata van.” /Hamvas Béla/ Iskolánk környezeti nevelési programja részletesen tartalmazza. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok
Szülők A szülő a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A mai átlagos család nem mindig tud eleget tenni, vagy nem fordít elég figyelmet egészségfejlesztési feladatának ellátására. Az ilyen esetekben jelentősen megváltozik a nevelési intézmények szerepe. (Az iskola reszocializációs és korrekciós funkciója megnőtt.) A 2001/2002-es tanévben az OM által biztosított „tájékoztató a szülőknek” segédanyagot a szerfogyasztással kapcsolatos szülői értekezleten felhasználtuk. Ez a sikeresen zárult kezdeményezés megerősített bennünket abban, hogy ez szükséges, a szülők igénylik az ilyen jellegű segítséget is.
-53-
Iskolaorvos, pszichológus Folyamatos
kapcsolatot
tartanak
az
egészségnevelési
és
környezetvédelmi
munkacsoporttal. Rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat. Témaorientált biológiaórák levezetésében is segédkezik. Gyermekjóléti Szolgálat Figyelemmel kíséri a segítségre szoruló gyerekeket, családokat, képviseli a gyermek jogait, tájékoztatást ad. Az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálatok között rendszeres a kapcsolat, kölcsönös a tájékoztatás. Védőnő Együttműködik az iskolaorvossal a szűrővizsgálatokon, felvilágosító tevékenységével segíti az osztályfőnökök munkáját. Fontos szerepe van az iskolán belül működő jelzőrendszerben. DÖK segítő pedagógusok A szabadidős tevékenység hasznos eltöltésének lehetséges formáival ismerteti meg a fiatalokat. Munkáját sportrendezvények lebonyolításával a testnevelő tanárok is támogatják. Iskolánkban működik a TANDEM Kulturális és Sport Egyesület, amely programjaival segíti az alternatív szabadidős tevékenységek lebonyolítását. ÁNTSZ Kortársképzések szervezésével, lebonyolításával, valamint a pedagógusok számára rendezett önismereti tréningek vezetésével segíti iskolánk munkáját. Rendészeti szervek A megyei és városi rendőrkapitánysággal eddig is szoros kapcsolatunk volt. A rendőrség alkalmazottai bűnmegelőzési, közlekedésbiztonsági tájékoztatást nyújtottak a diákoknak, és drogmegelőzés céljából ismeretterjesztő előadásokat tartottak. Ezt a segítséget szeretnénk a jövőben is használni.
-54-
2.13.5 A végrehajtás színterei, módszerei A prevenciós feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek, erre utaltak a segítő kapcsolatok színterei, valamint az iskolák közös rendezvényei illetve egyéb programok. Programunk különválasztja az órai munkára tervezett és ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektől, így az iskolához kötött programok további két csoportra oszthatók. Tantárgyak az egészségnevelés szolgálatában A mindennapi munka során az egészséges életre nevelés beépítése a tantárgyakba a szaktanárok feladata. Például: Biológia és egészségtan Témakörök 6-8. évfolyamon •
a biztonság megőrzése,
•
táplálkozás,
•
mozgás és személyes higiénia,
•
veszélyes anyagok,
•
szexualitás,
•
családi élet és kapcsolatok,
•
környezet.
Testnevelés Intézményünkben alternatív testnevelési program alapján folyik a munka. A kollégák a tanterv összeállításánál figyelembe vették a tárgyi, személyi, környezeti feltételeket, s így hatékonyabbá, változatosabbá tettük iskolánk testnevelését és sportját. Tanulóink minden évfolyamon a speciális képzés /balett-spicc-emelés órák / mellett néptáncot, népi játékokat, akrobatikát, felső tagozatban társastáncot tanulnak. Második osztályos tanulóink heti két órában részesül úszásoktatásban. Az órákon alkalmazott tanmenetünk: Dr. Iglói László Donáth Krisztina: Egészségesebb Nemzedéket 2000-re alternatív testnevelési programja és a Fővárosi Pedagógiai Intézet alternatív testnevelési tanterve alapján készült. Iskolánkban működik diáksportkör is, melynek keretében a tanulók által választott labdajátékok oktatása /jelen tanévben 7-8. osztályban kosárlabda, 5-6. osztályban röplabda, alsó tagozatban labdajátékok /, versenyek, túrák, kirándulások szervezése folyik. Munkánk -55-
hatékonysága és az egészséges iskola létrejötte érdekében a következők bevezetését tartjuk fontosnak: -
minden év szeptemberében győződjünk meg tanulóink egészségi helyzetéről, az iskolaorvos és a védőnő segítségével,
-
a testnevelésórákon a tanév elején minősítsük tanulóink teljesítményét.
A testnevelő tanároknak van leginkább módja arra, hogy megfigyelje a tanulók személyi tisztaságát és nevelje is őket, biztosítson időt az óra utáni zuhanyozásra. Szeretnénk elérni, hogy a testnevelés és sport az ifjúság egészséges fejlődésének és az egészség megőrzésének egyik leghatékonyabb eszköze legyen. Osztályfőnöki óra A program az általános iskola 1-13. osztálya számára készült. Első két osztályban a környezetismeret foglalkozásaihoz, negyedik osztálytól pedig az osztályfőnöki órákhoz kötődik. A program anyagai: o tanári kézikönyv; o tanulói munkafüzet; o alternatív foglalkozásokhoz témajavaslatok. A feladatok lebontása osztályokra: 1. osztály: •
a test tisztán tartása, a személyi higiénia;
•
környezetünk tisztasága;
•
a helyes öltözködés.
•
táplálkozási ismeretek;
•
helytelen és helyes táplálkozási szokások;
•
teljesítmény és táplálkozás.
•
egészség-betegség;
•
helyes életmód, egészséges napirend;
2. osztály:
3. osztály:
-56-
•
sport, mozgás, egészség.
•
élvezeti szerek és károsító hatásuk;
•
barátság, érzelmek, társas kapcsolatok.
•
ápoltság, divat;
•
egészséges otthon és iskola;
•
környezetszennyezés.
•
élelmiszerek összetevői, tápanyagok, energiaszükséglet;
•
konyhatechnikai alapismeretek;
•
testünk higiéniája.
•
egészség, betegség, orvos;
•
sport, egészség;
•
káros szenvedélyek, élvezeti szerek;
•
elsősegélynyújtás.
•
a serdülőkor kozmetikája;
•
önismeret, önértékelés, önkritika;
•
szerelem, párválasztás, családalapítás, fogamzásgátlás, nemi betegségek
4. osztály:
5. osztály:
6. osztály:
7. osztály:
8. osztály:
megelőzése; •
helyes életmód kialakítása.
9-13. évfolyam: Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és „Jól-lét” Mentálhigénés Alapítvány programja alapján: •
önismereti játékok, tesztek, csoportépítés;
•
kommunikációs játékok, nonverbális és verbális, Gordon modell, raport felvétele;
•
szituációs játékok, konfliktus megoldás, asszertivítás, segítői magatartás mintái a kommunikáció gátja, az „énvédelem” játékai, megküzdési stratégiák;
-57-
•
a másság elfogadása.
Felelős: Osztályfőnök, munkaközösség vezető, drogügyi koordinátor, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Egyéb tantárgyi lehetőségek Matematikaórán: Az egészségnevelés bármely témaköréhez kapcsolódva, például a különböző ételekben található tápanyagmennyiségek, a dohányzás kapcsán a tüdőben lerakodó kátrány mennyiségének kiszámítása. Fizikaórán: például a sugárzás hatása az egészségre. Magyar irodalom és nyelvtan órán: az egyes irodalmi művek témájához kapcsolódva, fogalmazási feladatként vagy nyelvtani elemzéshez példamondatként az egészségnevelés bármely témaköre felhasználható. Történelemórán: az egyes történelmi korokra jellemző egészségi és egészségügyi állapotok. Idegennyelvórán: egészségneveléssel kapcsolatos cikkek fordítása. Kémiaórán: kísérletekkel bemutatni a dohányzás káros hatásait. Rajzórán: az egészségnevelés bármely témaköréhez kapcsolódóan egészségnevelési plakátok készítése, témára vonatkozó pályázatokon való részvételre buzdítás. Technikaórán: Az iskolában nincs háztartási ismeretek tanítása. A hagyományos technika A változatával dolgozunk. A közlekedési balesetek megelőzésének lehetőségei. A szerszámhasználat során a balesetek elkerülése. Az elektromos áram okozta balesetek stb. A felsorolásban nem említett tantárgyakba hasonló módon beépíthető az egészségnevelés. Tanórán kívüli lehetőségek Kerékpáros ismeretek oktatása és gyakorlása A hetedik és nyolcadik osztályos tanulók számára készítettük a Fővárosi Pedagógiai Intézet Alternatív Testnevelési Tanterve alapján. Elsősorban szabadidős foglalkozások, részben pedig tantárgyi koncentráció felhasználásával. Célja: •
az iskolai testi nevelésben még nem szereplő mozgásforma megszerettetése és a jártasság készségszinten történő begyakoroltatása, -58-
• a fiatalok technikai eszközök iránti érdeklődésének összekapcsolása a természetben végezhető testmozgással, •
a tanulók állóképességének fejlesztése, mérsékelt intenzitású, hosszantartó terheléssel /erkölcsi, akarati tényezők fejlesztése /,
•
a KRESZ elméleti és gyakorlati oktatása, a kerékpáros balesetek megelőzése,
•
a közösségi szellem javítása.
A kerékpározás olyan mozgásforma, mely nem létesítményhez kötött, a természetben, jó levegőn végezhető. Akár egyedül is egy életen át űzhető. A kerékpározás mozgásanyagának oktatása: Az oktatás során mindig az országúti, illetve városi közlekedésben előforduló helyzetekre kell felkészülni, és ezeket a mozgáselemeket begyakorolni. Az oktatást lehetőleg a forgalomtól teljesen elzárt, jól belátható területen kell elkezdeni. Ehhez kiválóan megfelel iskolánk udvara. Itt jelöljük ki a gyakorló területet. Szemléltetőtáblákat kell elhelyeznünk és segédeszközök beszerzésére is szükség van /segédvonalak felfestése, jelzőtáblák/. Világnapok és megemlékezések Az iskola fontos információforrás. A diákok sok időt töltenek el benne, és mind a formális, mind az informális csatornákon keresztül rengeteg hasznos információt és képességet sajátíthatnak el. Az iskola és a család modellként szolgál az egészséges viselkedés elsajátításában, ezért partnerré kell válniuk. Erre jó lehetőséget biztosítanak a családi és naptári ünnepek, melyek megtartásában iskolánknak hagyományai vannak. Támogatni kell a közösségi érzés, a másokért és magáért vállalt felelősség kialakulását. Úgy vélem, ebben is segíthetnek a világnapok és az ünnepek. Természetesen van olyan, amit csak megemlítünk egy-egy tanórán /szeptember 16.: az ózonréteg megóvásának nemzetközi napja – földrajzórán/, de vannak köztük az egész iskolát megmozgató rendezvények is. Például: Október 16.: élelmezési világnap. /FAO/ December 1.: AIDS elleni világnap /WHO/ Április 7.: egészségügyi világnap /WHO/ Május 31.: dohányzásmentes világnap /WHO/
-59-
Június 5.: környezetvédelmi világnap /UNEP/ Relaxációs módszerek alkalmazása Azok az eljárások, melyek a pszichotonus áthangolása segítségével a pszichovegetatív egyensúly kialakítására törekednek. A relaxáció pihentető, regeneratív hatású, pszichológiailag pedig kellemes érzelmi állapotot, feszültségmentes nyugalmat jelent. Egyik legelterjedtebb formája az autogén tréning /saját ebből
merítő,
saját
aktiválást
felhasználó,
rendszeresen,
tréningszerűen
végzett
gyakorlatsorozatról van szó /, melynek során belső koncentrációval, önmagunkra irányuló figyelemmel érjük el a teljes ellazulást. A
megtanult
technika
jól
használható
a
gyerekek
testi-lelki
áthangolódásának
megkönnyítésére és mentálhigiénés programjaink kiegészítésére. Egészségnevelési programokhoz való csatlakozás Ezen programok általában jól kidolgozottak, bevezetésük nem igényel hosszas előkészületet és anyagi ráfordítást. Változatosak, nagymértékben figyelembe veszik a megcélzott korosztály életkori sajátosságait, tevékenyégi formáit, hatékonyságuk legtöbbször könnyen ellenőrizhető és mérhető. A nálunk két legjobban „bevált” programot illesztettük be az egészségnevelési tervbe. Erdei iskola /1-4. osztály / Valamennyi alsós osztályt elvisszük Ravazdra egynapos erdei iskolai programra. (Győrtől 21 km.) Programajánlat: -
Erdészettörténeti Gyűjtemény, Fafeldolgozó megtekintése;
-
Kultúrtörténeti emlékhelyek felkeresése (Séta IV. Béla kúthoz, Magyalosra, a cserkésztáborba.);
-
Játékok a természetben, tantúra a közeli erdőkben.
„Ismerd meg és védd az erdő állatait!” -
Madárles, vadles (állatok, fészkek, odúk megfigyelése, téli etetőhelyek megkeresése);
-
Az erdő és az ember (kölcsönhatások a természetben, természetvédelem);
- A táj jellegzetes állat – és növényvilága (faismeret, növény – és állathatározás); -60-
-
Évszakok az erdőben (színei, jellemzői, levelek, termények a természetben: az évszakoknak megfelelően az erdészet területén végzett hasznos munkák);
-
Térképismeret (iránytű használata).
2. osztály „Verseny! A csillogó fogakért” akció a Procter and Gamble Blend-a Med Research által készített oktatási program része. Az elsődleges felelősség a fogápolás terén a szülőket terheli, de mi pedagógusok és nevelők az iskolai élet rendjébe illesztett oktatással és gyakorlással segíthetünk nekik e fontos feladatban. 1994 őszén már részt vettünk ebben a programban. Második osztályos tanulóink országos első helyezést értek el a készítők által kiírt pályázaton. Ehhez kapcsolódik, hogy másodikosainkat elvisszük fogszabályozó szakorvoshoz. A program célja: -
segítsen egy egész életre szólóan elsajátítani a helyes fogápolási szokásokat,
-
hogy a tanulók figyeljenek fogaikra és tudják, hogyan lehet azokat egészségesen megőrizni,
- tudjanak helyesen fogat mosni, -
tudják, mi a fogszuvasodás, ismerjék a fluoridok szerepét, -61-
-
ismerjék fel, hogy az egészséges fogak hozzájárulnak a jó közérzethez és növelik az önbecsülést,
-
ismerjék a fogorvosok munkáját.
A program anyagai:
- tájékoztató füzet a szülőknek, fogmosási táblázat, melyet a gyerekek szüleikkel együtt használnak, -
tanári útmutató,
-
szemléltető tábla,
-
poszterek, matricák,
-
fogmosási készlet minden diáknak.
Időterv Bevezetésére november hónapban kerül sor, heti egy foglalkozás keretében az iskolaotthon szabadidős foglalkozásain /kb. 30 perc egy foglalkozás /. A programot négy egymáshoz kapcsolódó részre osztották, de mivel rugalmas, ezért az adott osztály sajátosságaihoz mérten tovább tagolható. A „Csillogó fogakért” akció tematikája a mellékletben megtalálható. A tanultak elmélyítését szolgálja a következő tantárgyi koncentráció: Olvasás: szituációs játékok, pl. A fogorvosnál; A magányos fogkefe; Környezetismeret: étrend összeállítása, új fogkrém ízének megtervezése; Technika: új fogkrém tubusának és dobozának tervezése; Rajz: plakátfestés; montázs készítése egészséges ételekről; Hatékonyságvizsgálat: országos pályázaton történő részvétellel.
-62-
6.osztály Always program /A Procter and Gamble Hungary ajándékcsomagjainak felhasználásával. / Ha az üzleti céllal is küldött csomagokat nem csak kiosztjuk, hanem értelmesen felhasználjuk, hasznos segítő lehet az egészségnevelési munkában. A program célja:
- jobban megértsék a diákok a biológiai és érzelmi változásokat, ezeket a normális növekedés és fejlődés részeként fogadják el, -
megismerjék a növekedésre és fejlődésre vonatkozó helyes szakkifejezéseket, a testrészek nevét,
-
megértessük a menstruáció alatt oly lényeges testápolás fontosságát.
A program anyagai: -
tanári útmutató
-
anatómiai ábrák
-
tájékoztató füzet – fiúknak, lányoknak, szülőknek
-
ajándékcsomagok
Időterv: 4 foglalkozásból álló program, az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével márciusban heti egy alkalommal. 1-2. foglalkozás: A nő és a férfi szervezetének felépítése 3-4. foglalkozás: Speciális kérdések – nemek szerinti csoportokban 7.osztály Szexuális felvilágosító program Egészségnevelő és megelőző program az amerikai Shapiro-program magyar nyelvű változatának része, iskolánk hetedik osztályos tanulói számára. Megvalósítható a terv fakultációs óra keretében. -63-
A program koncepciója: az egészséges magatartás döntéshozáson alapul. Nem a szexszel foglalkozik, hanem a szexualitással, ami egyike azoknak a dolgoknak, melyek teljes emberré tesznek. A program részei:
- a szexuális nevelés jelentősége, tények a szexualitásról; -
döntéshozatal: szembesülés a dilemmákkal;
-
tények és legendák;
-
szexuális anatómia, pubertás;
-
fogamzás és terhesség, fogamzásgátlás és abortusz;
-
nemi úton terjedő betegségek;
-
nemi szerepek;
-
A népszerűség egyenlő a sikerrel?
- szexuális visszaélések; -
Szeretet és szex: van köztük kapcsolat?
-
Mondj igent, mondj nemet!
A foglalkozásokkal kapcsolatban a részprogramok kézikönyvei meghatározzák a célokat. Háttéranyagot biztosít a tanárok számára /foglalkozásokra lebontva / és kijelöli azokat a tevékenységeket, amelyekkel azok elérhetőek. A programkönyv segédeszközöket és ötleteket is tartalmaz, valamint felhívja a figyelmünket a speciális nehézségekre. 8. osztály Drog és alkohol megelőző egészségnevelő program Az amerikai Shapiro-program alapján készült összeállítás iskolánk nyolcadik osztályos diákjai részére. /A magyarországi adaptáció során a program egyes alkotórészei már kipróbálásra kerültek, hatékonyság vizsgálathoz kutatások nem készültek. / Megvalósítható a második félévben fakultáció keretében. Ez a program a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Központi eleme a problémamegoldás, a stresszel való bánni tudás, a kortársaknak való ellenállás, pozitív célok felállítása, egészséges tevékenységek választása, nem az alkohol és a droghasználat tilalma áll a középpontban.
-64-
A program részei: -
az alkohol és más drogok: a megelőzés szerepe;
-
az alkohol /az alkohol és a test, az alkohol és a család, az alkohol és a társadalom /;
-
az alkoholfogyasztás fokozatai;
-
az alkohol és drogfogyasztás egészségügyi veszélyei;
- információgyűjtés; -
döntéseim;
-
a stressz és a testgyakorlás;
-
a teljesítmények hatása;
-
segítsünk másoknak;
-
szabad forgalmazású drogok, a drogok és a törvény;
-
„Mondj nemet a veszélyes helyzetekre!”
Szünidei lehetőségek Életmódtábor Cél: Nem iskolai környezetben, oldott, feszültségmentes légkörben az egészséges élet szabályai szerint élni. Felelős: táborvezető, nevelők. Amivel feltétlen foglalkozunk: 1. A szabadidő hasznos eltöltése. 2. A nyári balesetek megelőzése: Szárazon: - kerékpár - gördeszka, görkorcsolya stb. Vízben: - felhevült testtel ne menjünk hideg vízbe, - a fejesugrás veszélyei /Egy meggondolatlan pillanat egy egész életet tehet tönkre./ - csúszdák / A győri strandon történt halálos baleset./ - vízre szállás csónakkal: - a mentőmellény fontossága -65-
- a felnőtt kíséret szükségessége. / Győr a folyók városa / 3. Elsősegélynyújtás 4. A hőség és az egészséges étkezés: pl.:- megfelelő táplálékok, - folyadékszükséglet, - Hogyan kerülhetők el a nyári bélfertőzések? 5. A napsugárzás káros hatásai: - a hőguta, a napszúrás elkerülése, - a napégés megelőzése - a napsugárzás káros hatásai, megelőzési lehetőségek / öltözködés, fényvédő krémek, napszemüveg használata, 11-15 óráig nem tartózkodunk a napon./ 6. Kullancsveszély: - hogyan lehet megelőzni a kullancscsípést, - megfelelő eltávolítás, - további teendők. Természetesen ezek a foglalkozások röviden, játékosan, oldott légkörben, nem tanórákhoz hasonló módon valósíthatók meg. Kerékpáros vándortúra /a kerékpáros ismeretek oktatásában résztvevőknek. / Cél: Az elsajátított ismeretek alkalmazása, a szabadidő hasznos eltöltése. Teendők: 1. A túraterv elkészítés. 2. A szálláshelyek lefoglalása, a napi egyszeri meleg étkezés megszervezése. 3. A szükséges pénz előteremtése /szülők hozzájárulása, a papírgyűjtés bevétele/. 4. A végleges program elkészítése. Felelős: túravezető, kísérők Gyalogos vándortúra -66-
/a természetjáró kör résztvevőinek / Cél: az elsajátított ismeretek alkalmazása, a szabadidő hasznos eltöltése. Teendők: a kerékpártúránál leírtak. Felelős: túravezető, kísérők. Nagyon fontos, hogy segítsünk a gyerekeknek abban, hogy kipihenjék az elmúlt év fáradalmait, s felkészülhessenek testben és lélekben a következő tanévre. 2.13.6 Iskola drogstratégia Előzmények Intézményünk hosszú évek óta tervezetten a szülők és külső szakemberek bevonásával igyekszik tanulóit segíteni a testi, lelki, szociális jólét megszerzésében és megőrzésében. - Már 1996-ban bemutatták tanítványaink a „Hazug színek” balett a drogmentes életért színpadi táncjátékot, melyet a Megyei Rendőrkapitányság Ariadné Alapítvány, a Mentálhigiénés Programiroda is támogatott. / Szakértő: Dr. Varga Gábor addiktológus/ - Középiskolásaink a 2001-es tanév során 3. helyezést ért el a megyei prevenciós vetélkedőn. - A „Hív az élet” drog-prevenciós vetélkedőn 2001/2002-es tanévben a 7. évfolyam 2. helyezést értek el a megyei fordulón. - A megyei ÁNTSZ kortárssegítő képzésein tanulóink közül többen is részt vettek. - Kollégáink rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. Tantestületünk egyik tagja életvitel szakos. Többen elvégezték az „Addiktológiai ismeretek és kézségek” tanfolyamot. Két fő a zánkai drogügyi koordinátori képzésen szerzett új ismereteket. Csendes Éva: Életvezetési ismeretek tanári tréningjén is részt vettünk. Tantestületünkben van képzett túravezető, környezetvédő biológus, környezetegészség nevelő multiplikátor. Egyik kollégánk jelenleg „érzelmi intelligencia, szociális kompetencia” továbbképzésen vesz részt. - A szabadidős tevékenységek koordinálása és szervezése érdekében létrehoztuk a TANDEM KSE-ét, melynek iskolánk tanulóin kívül is vannak tagjai. - A szülőkkel való jó kapcsolat és együttműködés példája, hogy a 2006/2007-es tanévben egy szakértő szülő (Dr. Csokán Csaba) az 5., 6., 7., 8. évfolyam tanulói számára videófilm vetítéssel egybekötött prevenciós foglalkozásokat tartott, melyeknek keretében az ismeretközlésen túl válaszolt a felmerült kérdésekre, és megbeszélték a problémákat is. - Iskolánk képviselteti magát a Vészcsengő konferenciákon.
-67-
- Tanulóink megtekintették a „Köztes átmenetek – a drogról” interaktív drog-prevenciók kiállítást. - Rendszeresen részt veszünk az ÁNTSZ, OKÉV, WHO Mentálhigiénés Programiroda képzésein és programjain. - Jó munkakapcsolatban állunk a következő civil szervezetekkel is (Jól-lét Alapítvány, Sziget Droginf. Alapítvány, Mediawave) akik segítik munkánkat. - 2002. június 13-án és 14-én prevenciós programokat rendezünk az 1-11. évfolyamon, melynek keretében szelektív hulladékgyűjtést, parlagfűirtást, sportprogramokat szervezünk. A programra megigényeltük a VACKOR buszt is. - Június 14-én a Jól-lét Alapítvány programsorozatán vesznek részt tanulóink. (Drogvilág – filmvetítés, találkozás gyógyult drogfüggővel, beszélgetés, kérdések megválaszolása, stb.) 2001 őszén iskolánk elkészítette hosszútávú egészség és drogstratégiáját. A 2002/2003-as
tanév
céljának
és
feladatának
meghatározása
érdekében
a
szülők
hozzájárulásával. 2002. április 04-én kérdőíves módszerrel „Helyzetfelmérést” végeztettünk az 5-12. évfolyam tanulói körében. A felmérést a győri Széchenyi István Egyetem szociológusa és tanítványai végezték felkérésünkre. A kérdőív 25 kérdésből álló 96%-ban zárt és 4 %-ban nyitott kérdést tartalmazott. 116 fő töltötte ki (5-12. évfolyam létszáma: 161 fő). A kérdőív a vizsgálatnál a hangsúlyt az önbevallásra helyezte. (A bevallás mértéke függ az adott szer megítélésétől, a fogyasztással szembeni attitűdtől.) A felmérés jól kimutatta a legális drogok esetében az alkoholfogyasztási szokás és dohányzási szokások közötti összefüggést. Legtöbben a középiskolás korosztályból a 9. évfolyamtól dohányoznak és az alkohol fogyasztás aránya is itt változik ugrásszerűen. Az illegális drogokkal való „találkozás” is itt, vagy ezt követően jelenik meg. A legtöbb esetben használt szer a marihuána, ettől messze elmarad a második és harmadik helyen legtöbbet használt szer, az extasy és anfetamin. Míg a tanulók többsége (százalékos megoszlás) nem tartja károsnak az alkoholt/nikotint és körülbelül azonos arányban vannak, akik nem foglalkoznak vele, addig a kábítószereket, illetve drogokat a tanulók többsége - a 116 főből 96 fő - károsnak gondolja. Drog-prevenciós programon a megkérdezettek negyede venne részt, 47,7% pedig elmenne rá, ha nem lenne jobb programja. (A felmérésből az is kiderült, hogy a szerfogyasztók többsége is részt venne.) Ilyen programokon a tanulók 33,6%-a a szüleivel együtt is részt venne!
-68-
A tanulók 79,8%-a szerint hazánkban könnyű hozzájutni a drogokhoz, 9,5% szerint akár 1 órán belül. A többség szerint (67,2%) iskolánkban a tanulók kevesebb mint 10%-a drogfogyasztó, de 6,9% szerint 30-40%-ra tehető ez az arány (illegális drogokról van szó!). A fentiekből adódóan a 2002/2003-as tanév során drogstratégiánk súlypontozódása rövid távra a következő képen egészült ki: Felépítése: szükség/állapot
A 2001/2002-es tanévben külső szakértő bevonásával, kérdőíves
felmérése probléma
felméréssel kívánjuk a kiinduló állapot meghatározását elvégezni. A kérdőíves felmérés értékelése, a szülői jelzések valamint a konkrét
meghatározása célcsoport célkitűzés programkiválasztás
pedagógiai és egészségfejlesztési célok alapján történik. A leginkább érintettek és veszélyeztetettek köre. A probléma meghatározása alapján a konkrét és reális cél kitűzése. Az OM, ISM, KEF, OKÉV, ÁNTSZ stb. szakmai szervezetek által
értékelés tervezése források
összeállított lista segítségével. (szakmai szervezetek listája) A szakmai szervezetek és az OM, ISM ajánlása alapján. Költségvetés készítése. Önerő felmérése. Pályázati lehetőségek
alkalmazás
kiaknázása. A támogató szakmai szervezetek segítségével a célkitűzésnek
értékelés eredmények
megfelelő megvalósítási határidővel. Külső szakértő bevonásával. Sajtó- és médiakapcsolatok, szülői
kommunikálása módosítás
segítségével. A szükséges módosítások után az intervenció újraindul.
értekezletek,
fogadóórák
A Gyermek- Ifjúsági és Sport Minisztérium már a 2002-es tanévben támogatta iskolánk egészségfejlesztési és drogprevenciós tevékenységét. A GyISM-OM egészségfejlesztési pályázatának megvalósítása során a következő szakmai szervezetekkel működtünk együtt. •
„Jól-lét” Alapítvány
•
Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányság
•
KEF
•
Nőgyógyászati Prevenciós Társaság
•
Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola
•
Rómer Ház Közalapítvány
•
ÁNTSZ
-69-
ÖSSZEGZÉS Az egészségnevelő tevékenységnek át kell hatnia az egész pedagógiai rendszert, a mindennapos nevelőmunka szerves részévé kell válnia. Meg kell tenni mindent a tanulók egészséges testi, szellemi és szociális jólétéért. Nem elegendő az egészségnevelést pusztán tantárgyi keretekbe szorítani, vagy az osztályfőnöki órák néhány témájaként kipipálni. Minden pedagógusnak fel kell vérteződni a szükséges ismeretekkel, készségekkel, szakmai eszköztárral, módszerekkel a feladat elvégzésére. Akkor tevékenykedhetünk hatásosan, ha a szülőkkel, az egészségügy szakemberivel összefogva együtt dolgozunk gyermekeink /a majdani felnőttek / egészségéért. Az
egészségnevelési
program
kidolgozásakor
a
hozzáférhető
szakirodalom
áttanulmányozása után felvettük a kapcsolatot azokkal a győri oktatási intézményekkel, ahol egészségneveléssel kapcsolatos program, vagy más akció működik. Tanácsot adott a győri ÁNTSZ egészségnevelője, Győr város önkormányzatának WHO-koordinátora, a Magyar Vöröskereszt munkatársa. Intézményünkben az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidőszervező,
az
osztályfőnökök,
tanítók,
szaktanárok
véleményét
vettük
figyelembe.
Megvizsgáltuk iskolánk eddigi egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységét. /A már kipróbált, gyakorlatban jól működő elemeket beépítettük a programba. / Az iskolavezetés, a nevelőtestület, DÖK, a Szülői Szervezet egyetértésével és hozzájárulásával megválasztottunk egy irányító csoportot / egészségnevelő pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogügyi koordinátor, DÖK segítő tanárok/ a mindennapi munka
folyamatosságának
tapasztalatok,
az
irányító
biztosítása csoport
érdekében.
véleménye,
Az
alkalmazás
javaslata
alapján,
során ahol
felmerült szükséges,
programkorrekciót kell végrehajtani a következő tanévekben. Maga a program még nem garancia semmire, lehet az első lépés az egészségnevelő munkánkban. „Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradságot, vagyont vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában, hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány. Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed…” (Montaigne)
-70-
2.13.7 Fogyasztóvédelmi program A NAT előírása szerint a helyi tanterveknek biztosítaniuk kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” Ennek elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéséhez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése: •
állampolgári kompetenciák,
•
szociális és társadalmi kompetenciák,
•
cselekvési kompetenciák.
Míg kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvénysülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Ezeket az ismereteket, készségeket kell elsajátíttatni, ezt a hozzáállást, értékrendet kell formálnia az iskolának. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetésben az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. -71-
Az értékek formálása: •
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,
•
az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása,
•
a természeti értékek védelme
Fogalmak, melyeket meg kell ismertetnünk: •
piac,
•
marketing,
•
reklám,
•
minőség,
•
biztonság,
•
gazdaságosság,
•
takarékosság.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztói kultúra kialakítása és fejlesztése érdekében el kell érnünk, hogy a diákok értsék és alkalmazni tudják a következő fogalmakat: •
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás. Az ellenállhatatlan marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése.
•
Ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos fogyasztás. Környezeti problémáink többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmainkban keresendő: a javak pazarló előállítása,
fogyasztásunk
mennyisége,
összetétele
hozzájárul
erőforrásaink
feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Az iskola feladat, hogy ökológiailag tudatos fogyasztókat neveljen, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetünk megtartására t9örekednek. •
Fenntartható fogyasztás. A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát. Fontos érdek, hogy a jövő nemzedékek szükséglete – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
•
Preventív fogyasztóvédelem. A jogok korai érvényesítése. (Ne legyen szükség panaszbejelentésre, bírósági eljárásra.) -72-
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban •
Tantárgyak
tanórai
fogalakozásába
matematika-üzemanyag
fogyasztási
beépítve számítások,
(technika-áruismeret, fizika-mérések,
gyártás,
földrajz-eltérő
fogyasztási struktúrák, magyar-reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák, biológia-génmódosított élelmiszerek, kémia-élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszerek,
kozmetikumok,
informatika-elektronikus
kereskedelem,
internetes
fogyasztói veszélyforrások, történelem-EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, a reklám története.) •
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
•
Iskolánk kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek látogatása)
•
Együttműködés más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel
•
Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
Módszertani elemek – képességfejlesztéssel A készségfejlesztés területei a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. Leginkább megvalósítható a hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazásával. •
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól.
•
Riportkészítés eladókkal.
•
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
•
Egyéni és csoportos döntéshozatal.
•
Helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása.
•
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában.
•
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel.
•
Szimulációs játék, esettanulmány.
•
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása).
•
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).
-73-
2.14 A környezeti nevelési program 2.14.1 A nevelési program elkészítésének alapjai A Pedagógiai Program melléklete tartalmazza azokat a törvényi kereteket, illetve települési és iskolai dokumentumokat, melyeket a program készítése során figyelembe vettünk. Az iskola helye és épülete Nádorváros szélén a 60-as években épült általános iskolai nevelési céllal. A 80-as évek végén új szárnnyal bővítették a táncművészeti tagozat gyakorlati képzésének megoldására. Jelenleg 13 évfolyam elhelyezésére van lehetőségünk. A szakképzés egy részét iskolán kívül (grafikai műhely, színház) valósítjuk meg. Az épület bővítésére lehetőség nincs. A történelmi belváros közelsége ellenére környezetünk ingerszegény, kevés a zöldövezet, az épület tájolása nem szerencsés. A kellemesebb és otthonosabb mindennapi iskolai élet érdekében sok probléma vár megoldásra, hiszen az iskola helye és épülete befolyásolja az iskolai környezeti nevelési munkánk tartalmát és lehetőségeit. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk. Nevelőtestületünk egy része intenzíven foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel
(biológia-kémia,
földrajz
szakos
tanárok,
környezetegészség
nevelő
multiplikátor). A további munkában szükség van az iskola vezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet
résztvevői
egymással,
valamint
külső
intézményekkel,
szervezetekkel
jó
munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés környezeti nevelési munkánk erőforrása.
-74-
Nem anyagi erőforrások: Iskolán belüli együttműködés Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, és munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Iskolánkban a környezettudatos szemlélet kialakításában nagy szerepe van az erdei iskoláknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. Az iskolai környezeti nevelés területén nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Az iskolaorvos, a védőnő és az iskolapszichológus segíti környezeti
nevelési
munkánkat.
A
nem
pedagógus
munkakörben
foglalkoztatott
adminisztrációs és technikai dolgozóink munkájukkal aktív részesei programunknak. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai adminisztráció területén fontos, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Iskolán kívüli együttműködés Mivel a fenntartó határozza meg intézményünk profilját és költségvetését, ezért a vele való együttműködés környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása (színházak, múzeumok, nemzeti parkok). A civil szervezetek (Zöldcsoport, RómerHáz) szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik munkánkat. A hivatalos szervek (pl.: ÁNTSZ) egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működünk-e. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen termékek kínálata. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az iskolánk profiljához illeszkedő és az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata.
-75-
Anyagi erőforrások Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működést szolgálják. Tanulóink erdei iskolákban és nyári táborokban való részvételét saját erőforrásainkon kívül a Tehetséggondozásért Alapítvány is támogatja. Az iskolánknak teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele, melynek összege változó. A továbbiakban is folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A pályázati megjelenéseket folyamatosan figyeljük, az elnyert összeget arra a területre fordítjuk, amelyre a kiírás szólt. 2.14.2 Jövőkép – alapelvek és célok Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a nevelők, szülők és gyermekek által kialakított természetes körülmények között zajlana az érdemi munka. A belső terek hangulatosabbá válnának mindenütt, több lenne a növény. Diákjaink és dolgozóink figyelnének az intézmény energia és víz felhasználására, csökkenne a keletkezett hulladék mennyisége és megvalósulna a szelektív gyűjtés. Iskolánk képessé tenné a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A szülők azért is választanák intézményünket, mert a diákok itt harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulhatnak. Általános hosszútávú cél A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kezeljük: -
a fenntartható fejlődés;
-
a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;
-
a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;
-
alapvető emberi jogok és szükségletek;
-
demokrácia;
-
elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség.
-76-
Mindig szem előtt tartjuk, hogy gyerekeket képzünk, ezért minden órán és foglalkozáson fontos, hogy a gyermekek fejében egységes rendszer alakuljon ki. A környezeti nevelés és oktatás tartalma és módszerei az alábbi egyetemes célok elérését tűzik ki: -
elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT);
-
kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé;
-
bekapcsolni az intézményünket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
Rövidtávú célok RÖVIDTÁVÚ CÉLOK FELADATOK A környezeti nevelés az a tanmenetekben is konkrétan oktatás és nevelés valamennyi megjelöljük a feladatokat és területén jelenjen meg az alkalmazni kívánt módszereket erősítsük a tantárgyközi projektek kidolgozása kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy támához tartozó ismereteket a pedagógusok, a felnőtt képzések, továbbképzések, dolgozók és a szülők értekezletek tartása személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői
Az iskola tisztaságának szelektív hulladékgyűjtés javítása, a szemét (egyelőre csak a papír mennyiségének csökkentése folyamatos gyűjtése) a helyes vásárlói szokások kialakítása -77-
SIKERKRITÉRIUMOK az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg a széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel kapcsolódnak össze, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben a felnőttek rendelkeznek azon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonással, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen egy program javul az iskola tisztasága, csökken az elszállított szemét mennyisége, kevesebb a csomagolási hulladék a
takarékoskodás villannyal
szemetesekben nem lesznek nyitva felejtett, vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Csökken az iskola víz- és villanyszámlája ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja
a
vízzel, rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések (ügyeletes tanár és DÖK), számítások, következtetések a tanulók ismerjék meg a természetben környezetben szűkebb környezetüket, lássák végzett szemlélődés, az értékeket és ápolják a vizsgálódás (táborok, túrák) hagyományokat kiállítások, vetélkedők (jeles napok) legyenek a tanulók akciók (madarak, fák napja), a tanuló kötődik környezete környezetük, szülőföldjük faültetés, madáretetés, iskolai egy darabkájához és ezen védelmezői sziklakert keresztül átérzi megóvásának fontosságát fejlesszük a tanulók „zöldsarkok” kialakítása Szép eredményeket érünk el problémamegoldó (iskolai könyvtár, különböző versenyeken és gondolkodásmódját, az önálló osztálytermek) egyre több tanuló kér ismeretszerzés képességét feladatot a témával megalapozva az élethosszig kapcsolatban tartó tanulást A szakképzés szempontjainak beépítése A képzés során tudatosítanunk kell diákjainkkal, a jövő szakembereivel, hogy az ember termelő, fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ezen változások csökkentéséhez és megelőzéséhez vezető céljaink és feladataink ezért: -
életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket;
-
közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek szépségeinek és értékeinek megismertetése;
-
szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával alátámasztva a környezetért felelősséget érző szakemberek nevelése;
-
legyenek tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan;
-
ismerjék meg, tiszteljék illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjába.
-78-
2.14.3 A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezés Tanórán Hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat, az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyes tantárgyak környezeti nevelési lehetőségei: a.) Magyar nyelv és irodalom Általános iskola alsó tagozat: -
a tanulók ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges környezetük értékeit bemutató alkotásokat (mese, monda, népdal, vers);
-
egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket alkalmazzák az anyanyelv gazdagságát, szépségét, a szóbeli, írásbeli kommunikáció során.
Általános iskola felső tagozat -
a tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természet és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;
-
törekedjenek az anyanyelv védelmére;
-
növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést, a környezet és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;
-
sajátítsák el a média elemzésének technikáit;
-
a tánc és drámajátékok segítségével fejlesszük kompetenciájukat.
Szakközépiskolai tanulók: -
ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat;
-
legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre; -79-
-
tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;
-
tudjanak hivatalos iratokat készíteni;
-
törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára.
b.) Történelem -
A tanulók értsék és tudják, hogy mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet.
-
Értelmezzék, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására.
-
Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket.
-
Értsék meg a világot érintő globális problémákat, érezzék az egyén, az állam, a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
-
Tiszteljék a hagyományokat.
c.) Matematika -
A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják.
-
Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni.
-
Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait.
-
Ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, ezeket elemezzék és megfelelő következtetéseket vonjanak le.
-
Legyenek képesek reális becslésekre, egyszerű statisztikai módszerek alkalmazására.
d.) Idegen nyelv -
A tanulók ismerjék meg a nyelv segítségével más országok, hazánkkal hasonló környezeti problémáit
-
Ismerjék meg más népek, idegen országok környezetvédelmét, környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit
-
Fejlődjön idegen nyelvi kommunikáció készsége, és alakuljon ki a környezettel szembeni nemzetközi felelősség érzése
-80-
e.) Földrajz -
A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről
-
Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit
-
Ismerjék meg a világ globális problémáit
-
Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat
f.) Biológia -
A tanulók ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti, működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket
-
Ismerjék meg a környezetegészségügyi problémákat
-
Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére
-
Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
-
Alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk
g.) Fizika -
A tanulók ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosítását (sugárzás, zaj, rezgés), tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit
-
Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat
-
Ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak
h.) Kémia -
A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
-
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére
-
Törekedjenek környezettudatos magatartás kialakítására
-81-
i.) Testnevelés -
A tanulók értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket.
-
Értsék és tapasztalják meg (szabadtéri foglalkozásokon keresztül), hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes.
-
Legyenek
tisztában
azzal,
hogy a sport nélkülözhetetlen
az
élményszerű
tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében -
Sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl.: méta, gólyaláb, zsákban futás) tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását
j.) Szakmai tárgyak Általános iskola -
a tanulók ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
-
ismerjék meg a természet tánc- és képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;
-
tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság alapja, tudjanak példát a népi építészet, díszítőművészet, táncművészet hazai előfordulásaira;
-
ismerjék a természetes alapanyagok használatát;
-
legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontból is elemezni;
-
legyenek képesek alkotások létrehozására, környezeti nevelési témakörben;
-
ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit a tartalom és forma összefüggéseit;
-
tudjanak példát mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;
-
tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;
-
Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására, mozdulatsorok tartásképek segítségével (árvíz, tűz, stb.).
-82-
Szakközépiskola -
a tanulók ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket;
-
ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket, és ezek gyakorlati alkalmazását;
-
tudják a szakmai ártalmak hatását, legyenek képesek a megelőzésre;
-
ismerjék a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását;
-
sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, a védekezés lehetőségeit ismerjék meg;
-
látogassák meg a szakmához kapcsolódó létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat;
-
alakuljon ki a munka és technológia fegyelem.
Nem hagyományos tanórai keretben Tanulóink erdei iskola keretében, intézmény és múzeum látogatások során tanulják meg a természettel való harmóniában élést. Tanórán kívüli programok Hosszú évek óta működik iskolánkban természetjáró csoport. Az erdei iskolai programokban a vándor- és kerékpáros táborokban, az évközi elméleti tananyag hasznosságát, alkalmazhatóságát mutatjuk meg a természetben. Tanévenként két alkalommal szelektív hulladékgyűjtést szervezünk a szülők aktív közreműködésével. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra (madarak fák napja, a Föld napja stb.). Iskolai szinten megrendezett környezetvédelmi vetélkedőnk támogatója a győri Reflex környezetvédelmi munkacsoport. A rendszeresen megrendezésre kerülő kézműves foglalkozások során a természetes anyagokat felhasználva építünk a népi mesterségek hagyományaira. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra is szükség van. Néhány munkánk során alkalmazott módszercsoport: -
művészeti kifejezés
-83-
-
kooperatív, együttműködő tanulási technikák
-
terepgyakorlati módszerek
-
modellezés, játékok
Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért szerveznünk kell olyan képzéseket, amelyeken bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. A gyakorlat során támaszkodunk környezetegészség nevelő multiplikátor végzettségű kollégánk tapasztalataira. Taneszközök Iskolánk rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel és szakkönyvekkel amelyek, a környezetnevelési munkához szükségesek. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Tanulóinkat megtanítjuk a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Iskolán belüli kommunikáció: -
kiselőadások tartása szemléltető eszközzel;
-
házi dolgozatok, poszterek, koreográfiák készítése és bemutatása;
-
faliújságon közölt információk értelmezése és készítése, szórólapok készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció: A közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes szervekkel. -
a környezetvédelemről szóló cikkek, rádió és televíziós hírek feldolgozása, értékelése.
Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munka mérése és értékelése eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismertek mellett a
-84-
többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az iskolai munkaterv részeként a környezeti nevelési munkacsoport (környezetegészség nevelő multiplikátor, szabadidő szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drogügyi koordinátor, DÖK segítő tanár, természettudományos munkaközösség vezetője) minden tanévben elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítjük a környezeti nevelési tanár továbbképzési programokon való részvételt.
2.14.4 Pályaorientáció A szakképzés megújulása egy új típusú szakközépiskolai oktatást teremtett meg, amely jól illeszkedik a NAT-hoz és jobban alkalmazkodik az Európai Unió munkaerő-piaci igényeihez is. A műveltség területek, amelyeket a NAT felsorol, az általános képzéshez kapcsolódnak és ezen belül több terület tartalmaz olyan tematikát, amely a társadalmi szerepekre történő felkészítést szolgálja. Ezek között szerepel mint téma a pályaorientáció. A hagyományos iskoláztatási szokások az elmúlt évtizedekben sokszor azonosították a szakközépiskolák választását szakmaválasztással is. Így az iskolaválasztás és a pályaválasztás kérdése összemosódott, a 14. éves korban történő választás többnyire a szülők iskolaválasztása volt, amelyet a tanulók nem is élhettek meg önálló pályaválasztásnak. A pályaválasztási döntés időpontjának megváltoztatása, mind a tudományos megközelítés, mind a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt. A 14. éves kor alkalmatlan felelősséggel vállalható döntések meghozatalára, a pályalélektani kutatások 16-20 éves kor közé teszik a pályaválasztási érettség kialakulásának időpontját. A tanárok, szakoktatók tapasztalatai ugyanezt támasztják alá. A hazai és nemzetközi szakirodalom a 80-as évek eleje óta egyre kevésbé használja a pályaválasztás fogalmát és egy új fogalmat vezetett be, a pályaorientáció fogalmát. A fogalom
-85-
használat megváltozása azt a szemléletet tükrözi, amely a piacgazdaságok működésének tapasztalatán alapszik, melynek lényege az, hogy a pályaválasztási döntés nem egyszeri, irreverzibilis lépés, hanem a pályaválasztást folyamatként kezeli, amely több apróbb, vagy nagyobb döntésből épül fel. E döntéssorozatot nevezi a szakirodalom pályaorientációnak. Intézményünk
a
Győri
TISZK
tagjaként
együttműködik
a
közös
célrendszer
meghatározásában és a célokhoz kapcsolódó tevékenységek elvégzésében. 1.
CÉL A régió szakképzésének és/vagy a pályázatban meghatározott szakképesítések/szakmacsoportok összehangolása, a képzés gazdasági fenntarthatóságának növelése.
2.
Olyan naprakész ismereteket átadása, amelyekre a gazdaság igényt tart.
3.
A munkaerő - piaci igényekre jobban reagáló, versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer megteremtése. A szakképző iskolák szakképzési tevékenységének kiegészítése a felnőttképzéssel. A szakképzéshez való egyenlő hozzáférés biztosítása.
4. 5.
TEVÉKENYSÉG A szakképző iskolák szakmai es intézményi együttműködésével, integrációjával, koncentrációjával kapcsolatos szervezetfejlesztés, közös tudás és humánerőforrás - menedzsment, irányítási, képzésszervezési rendszer kialakítása. A TISZK és intézményei közös marketing stratégiájának kialakítása. Képzési igényfeltárás, igényfelmérés egységes rendszerének, módszertanának kialakítása, beleértve a munkaerő - piaci szervezet regionális intézményrendszerével, gazdasági kamarával felépítendő szakmai kapcsolattartás egységes kereteinek kialakítását is. Az új képzési struktúra kialakításához köthető, a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris képzésre való felkészítés. Pályaválasztási- és pályaorientációs, továbbá karrier - tanácsadási feladatok ellátása. Átjárhatóságot biztosító képzési rendszer kialakítása. A hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése.
A Győri TISZK szervezeti keretei között 2009 októberében pályaorientációs mérésben vettünk részt. A 9. évfolyamunk online formában töltötte ki a kérdőíveket, így a kapott adatok személyes bevalláson alapulnak – szociális megfelelés igény torzíthatja őket. A pályaorientáció legalább három követelménymodulból tevődik össze: •eredményes pályaválasztás •pályaismeret, • tájékozottság a munkaerő-piacon
-86-
Tapasztalataink szerint sem a középiskolába jelentkezők, de még a szakképző évfolyamokra jelentkező fiatalok sem tudják magabiztosan, hogy milyen szakmát szeretnének, milyen pálya lenne nekik ideális. A TISZK-kel együttműködve e tanácsadási folyamat bővült. Intézményünk már nemcsak a saját szakjait tudja ajánlani a tanulónak, hanem tisztában van a többi intézmény szakmaszerkezetével, biztosított lett az átjárhatóság az intézmények között, így a jelentkező tanuló sokkal szélesebb kínálatból tud választani, nagyobb az esélye, hogy a számára megfelelő szakmát választja. A pedagógiai programba beépített célok •
A pályaorientáció intézményi megjelenésének erősítése, fokozása.
•
A tanulók igényének teljesebb kiszolgálása.
•
Az igény felkeltése a pályaorientációs szolgáltatások iránt.
•
A
pályaválasztás
fontosságának,
a
sokoldalú,
differenciált
mérlegelés
szükségességének elfogadtatása. •
Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret).
•
Továbbtanulásra való felkészítés.
•
Munkába állásra való felkészítése.
•
Pályamódosításra való felkészítés.
•
Az
életpálya
–
építés/felnőttlétre
történő
felkészülés/karrierépítés
alap
és
kulcskompetenciáinak fejlesztése. Intézményünk pályaorientációs tevékenységének folyamata
•
Eddigi / előző / megelőző tanulói életút feltérképezése.
•
Kiinduló állapotfelmérés: diagnosztikus mérések az alapkompetenciák területén, megfigyelés
a
kulcskompetenciák
területén,
pszichés
és
szociális
állapot
feltérképezése – a kiinduló helyzet rögzítése. •
Szükség esetén szakértői vélemény kérése (feltételezett sajátos nevelési igényű tanuló esetében).
•
Egyéni fejlesztési terv készítése.
•
Nyomon követés a keretrendszer segítségével.
-87-
•
Szakmacsoport/szakma választásához tanácsadás, a pályaorientációs tanácsadás záró fő tevékenységeként.
Célok – tevékenységek Fejlesztendő alap és kulcskompetenciák Elemzőkészség; állampolgári kompetenciák; jogkövető magatartás; szövegalkotás. Megértés – meghallgatás; jogérvényesítés képessége Szociális – társadalmi kompetenciák Problémamegoldó és konfliktuskezelő képesség Manuális készségek, munkatapasztalat
Tevékenységek
Szakember igény
Lehetséges partnerek
A fejlesztés színterei
Kompetencia alapú oktatás (motiváció formálás és készségfejlesztés fókuszú oktatás); együttműködésen alapuló csoportmunka módszerei (kooperatív módszerek); gyakorlatorientált képzés
Tantestület (tanárok, oktatók) fejlesztő pedagógus, mentálhigiéné s szakember, pályaválasztás i felelős, pályaválasztás i szakember
Nevelési tanácsadó, pályaválasztás i tanácsadó, munkáltatók, képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok
Közismereti órák, szakmai alapozó órák, szakmai órák, fejlesztő foglalkozások, szabadidő
Gyakorlat -, tevékenység központú oktatás; portfolió Pályaismeret. Tapasztalatszerzés, tapasztalatcsere, személyre szóló tanácsadás. Foglalkoztatási és Álláskereső, munkaerő – piaci személyiségfejleszt ismeretek ő tréningek
Oktatók, szakoktatók, pályaválasztás i felelős, pályaválasztás i szakember , közismereti tanárok
Potenciális munkaadók, kamarák, érdekvédelmi szervezetek
TISZK, központi műhely, gyakorlati munkahely, Közismereti órák, szakmai alapozó órák, szakmai órák, fejlesztő foglalkozások, szabadidő
Tevékenységek
Szakember igény
Lehetséges partnerek
tanulási motiváció, érdeklődési területek, érzelmi viszonyulás, személyes tulajdonságok, fizikai, szellemi teljesítőképesség (teljesítményszint
Pályaválasztási szakember, pszichológus, osztályfőnök, közvetve tantestület.
Pályaválasztási tanácsadás, nevelési tanácsadó, bizottságok szülők
Célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységek: Cél Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása.
Fejlesztendő alap és kulcskompetenciák Tanulás iránti motiváció; munka iránti attitűd;
-88-
) feltárása, tudatosítása Reális Normaalkotás, társadalmi önismeretre önérvényesítés, A valósággal való alapozott, reális kommunikációs szembesítés, a jövőkép helyzethez, illetve a társadalmi, kialakítása. partnerhez, a gazdasági, partner előzetes politikai ismereteihez folyamatok, való alkalmazkodás. illetve a fejlődés problémáinak, tendenciáinak megismerése. Tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret)
Információkezelés (adatgyűjtés, adatok rendszerezése, adatok közötti viszonyok, információalkotás, lényegkiemelés, koherencia – teremtés)
Továbbtanulásra, munkába állásra, pályamódosításra való felkészítés.
évfolyamvezető balettmester, képzőművész szaktanárok, TISZK szakemberei
védőnő, iskolaorvos, pszichológus, szülők
a munka világa; az egyes pályák ismerete; pályaválasztással, a munka világával kapcsolatos alapfogalmak; munkahelyi ártalmak; alapvető munkaügyi dokumentumok
képzőművészek , balettmesterek, közismereti tanárok, gazd.jog tanár
múzeumok, színházak, baletttársulatok vezetői, hivatalok (APEH, Munkaügyi Központ)
források, információk felkutatása, használata; elhelyezkedés lehetőségeiről, veszélyeiről; beilleszkedés a munkahelyen, a munkavállaló jogai, kötelességei; munkanélkülieket segítő intézmények, szolgáltatásaik igénybevétele
tantestület, pszichológus, pályaválasztási szakember,
TISZK, Munkaügyi Központ, FELVI
A pályaorientációs foglalkozások (osztályfőnöki órák, társadalom ismeret 7., 11. évfolyam, gazdasági és jogi ismeretek 11., 12., 13. évfolyam keretében) minden tanuló számára az alábbi témákból nyújtanak fontos ismereteket: •
pálya kiválasztása szempontjából fontos önismereti elemek (érdeklődés, képesség, érték, munkamód) tudatosítása,
•
a képzési rendszer és a foglalkoztatási szerkezet megismertetése, -89-
•
a pályák világának, a munka világának célzott megismerése,
•
a társadalmi szerepek, különös tekintettel a munkavégzés során elvárható szerepek tudatosítása,
•
a vizsga-szituációra történő felkészítés,
•
a tervezési képesség fejlesztése,
•
az álláskeresési technikák megismerése.
A pályaorientációs tevékenység új formája a strukturált csoportfoglalkozás, az osztályok csoportbontása, a foglalkozások felkészült szakemberek által történő vezetése (munkavállalási tanácsadó vagy pályaorientációs tanár) a tanulók számára életútjuk megalapozásában ad segítséget, amely egy hosszabb távú feladat, de emellett egy támogató iskolai légkör kialakítását is elősegítheti. Tematika A 24 órás tematika tartalmaz önismeretet, pályaismeretet, munkaerő-piaci lehetőségekről szóló információt, pályatervezést és “jelentkezési” ismereteket, ez utóbbi munkára, továbbtanulásra, továbbképzésre történő jelentkezési formákat jelent. A csoportfoglalkozások felépítése 5 elemet tartalmaz, ezek a következők: hangulatteremtés, célkitűzés, ismeretfeldolgozás, személyes hozam, és a következő foglalkozás előkészítése. Hangulatteremtés – mint módszer azt jelenti, hogy elválasztjuk a hagyományos ismeretátadástól ezt a foglalkozási formát. Pl.: játékkal, zenével, énekléssel kezdjük a foglalkozást. Célkitűzés – mint módszer azt jelenti, hogy tudatosodjon a résztvevőkben, ma mit kell tenniük önmagukért. Ezt közlés formájában célszerű legtöbbször megoldani. Ismeretfeldolgozás – mint módszer azt jelenti, hogy meghatározott tartalmú strukturált csoport gyakorlatokat oldottak meg a tanulók, ezek a gyakorlatok, feladatok intellektuális jellegük mellett érzelmeket is mozgósítanak. . Személyes hozam – mint módszer azt jelenti, hogy egyéni megnyilatkozásokat hívunk, kérdésre válaszokat gyűjtünk, amiben a résztvevők megfogalmazzák, mit kaptak, mit nyertek
-90-
a foglalkozás révén. (E foglalkozássorozatban nincs számonkérés. Az egyéni igények, érdekek igen fontossá válnak a közös munka szempontjából.) A következő foglalkozás előkészítése – mint módszer azt jelenti, hogy az ismeretfeldolgozás szakaszában sokszor építünk a tanulók önálló munkájára, amit két foglalkozás között kell elkészíteniük, pl.: interjúkészítés vagy folyóirat cikkek, vagy képek gyűjtése stb. Ezeket a feladatokat mindig előre kell kiadni és megbeszélni, mert ha az egyéni munkák nem készülnek el, ebben a foglalkozási formában nem helyettesíthetőek csoportvezetői tevékenységgel, mert a foglalkozások önellenőrzésre és aktivitásra kell, hogy épüljenek. A csoportfoglalkozások tartalmát a hangulatteremtés után, a csoportvezető közlése, amely a célkitűzést tartalmazta, vezetti át a csoportot az ismeretfeldolgozás szakaszába. Az ismeretfeldolgozáshoz több gyakorlat is kapcsolódhat, amelynek azonban közös jellemzője az önálló ismeretszerzés és az önellenőrzés. Ebben a szakaszban a gyűjtés, a definícióalkotás, az összekapcsolás, illesztés, táblázatok feldolgozása, táblázatkészítés, plakátkészítés módszerét alkalmazzuk legtöbbször. A feladatok megoldása páros munkában, kiscsoportban (2-5 fő) és teljes csoportban is (fél osztály) történhet. A csoportfolyamatoknak megfelelően a teljes csoportban a feladatmegoldást a teljesítmények bemutatása és a szerepvállalás, illetve szerepjáték jelenti. A személyes hozam megfogalmazása jelenti a résztvevők számára előrehaladásukat önmegismerésükben, illetve a külvilágról kapott ismeretek összekapcsolását személyes igényeikkel, lehetőségeikkel. A személyes hozam az alapja az egyéni terveknek, amelyeket évfolyamonként verbalizálnak, vagy leírnak a tanulók. „Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, melyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van.” Az intézményünkbe belépő kisdiák esetében is végig a fenti tágabb meghatározást tartjuk szem előtt, de a felső tagozat évfolyamain évről évre a pályaorientációt előtérbe helyezve próbáljuk tanítványaink számára megkönnyíteni az iskolaválasztást, pályaválasztást. Fontos feladatunknak tarjuk a megfelelő tanulási szokások és módszerek kialakítását, hiszen valljuk, hogy e nélkül nem lehetséges az élethosszig tartó tanulás és a sikeres életpálya sem. Céljaink eléréséhez tevékenységeken keresztül kívánunk eljutni. A reális önismeretre alapozott, reális jövőkép kialakításához igény esetén az osztályfőnökök szakemberek segítségét is igénybe veszik. A továbbtanulásra való felkészülés során segítséget kapunk a TISZK szakembereitől is. -91-
2.15 A pedagógiai program nyilvánossága A Közoktatási Törvény 44. §-a értelmében a Pedagógiai Programot a nevelőtestület elfogadása, a fenntartó jóváhagyása után a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozzuk. Az iskolahasználók, közvetlen és közvetett partnereink a könyvtárban elhelyezésre kerülő példányt megtekinthetik a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, egyébként a www.tanceskepzo.hu című iskolai web oldalunkon.. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket az iskolában kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
2.16 Kollégium A program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit. Pedagógiai programunk jogi környezetét az alábbi törvények és rendelkezések szabályozzák: A Közoktatási Törvény 49. és 53.§-a és a 9/2004.(III. 8.) ÓM. rendelettel megváltoztatott 46/2001. (XII. 22.) sz. Om rendelet (a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja). A kollégiumi nevelés – célja, feladata Céljaink: Elsődleges célunk az együttműködési képesség és a demokratizmus fejlesztése. Ennek érdekében a tanulók neveltségi szintjének folyamatos fejlesztése, szociális érésük elősegítése. Kollégiumunk olyan pozitív szociális szokásokat és mintákat közvetít, melyek fejlesztik a szociális készségeket: önismeret, társas kapcsolatok, kommunikációs készség, önkifejezés, konfliktuskezelés. A kollégium feladatai, alapelvei: A kollégiumnak meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azon tanulók részére, akik az oktatási intézménytől távol laknak.
-92-
A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt, segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. Biztosítja a testi-, lelki-, szellemi fejlődéshez szükséges feltételeket. Támogatja a tanulókat életpályájuk sikeres alakításában. Helyzetünk, főbb jellemzők Kollégiumunk a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium kollégiuma az iskolával egybeszervezett, önkormányzati fenntartású koedukált középiskolai kollégium, amely 12 éves kortól 20 éves korig fogad diákokat. A tanulóknak csupán 3 %-a nem intézményünk iskolájában tanul. A felvett tanulók az ország több megyéjéből és a határon túlról jelentkeztek intézményünkbe. Ez determinálja eltérő kulturális és szociális hátterüket. Nevelési koncepciónk kialakításakor ezen körülményeket figyelembe vettük. Tárgyi feltételek Kollégiumunk alapító okirat szerint 82 tanuló befogadására alkalmas, teljes kihasználtsággal működik. Kollégiumunk régi építésű, 2006. nyarán felújított épület. A felújítás során a kollégium teljes belső tere megújult, a hálószobákban kicserélték az ablakokat, kifestettek, mázoltak, a kollégium vizesblokkjait kicserélték, a fürdőhelyiségeket teljes mértékben felújították. Új teakonyhát, mosóhelyiséget alakítottak ki. Az épület további korszerűsítési munkáira szakaszosan kerül sor. A kollégiumhoz kert és sportpálya tartozik. Ellátottság, berendezések, felszerelések A földszinti bal-szárnyban kilenc leányháló, a jobb oldali földszinti szárnyon öt leányháló van. A jobb oldal emeleti szintjén öt fiúháló van. A kollégiumi hálószobákhoz tartozik egy betegszoba és három szoba áll rendelkezésre az éjszakás nevelők, valamint a vendégtanárok részére. A kollégiumhoz tartozik egy tanári szoba, egy vezetői iroda, egy nagyobb méretű tanulószoba, egy kisebb raktár és egy portásfülke. A pincében alakították ki a karbantartóműhelyt. A kollégium nem rendelkezik számítástechnikai szaktanteremmel és könyvtárral sem, ezért ezen helyiségeket az iskola épületében vehetik igénybe a tanulók.
-93-
A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések A kollégium jelen állapotában a kötelező minimum feltételekkel rendelkezik. A minimum feltételek biztosításán túl szükségünk van számítógépekre, melyeket pályázat útján szeretnénk beszerezni. Bővíteni szeretnénk a szakkörök és különfoglalkozások eszközellátottságát is. Humánerőforrás A kollégiumi nevelőtanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő. A kollégiumi nevelők érdeklődési körüknek megfelelően szívesen vennének részt posztgraduális képzéseken, valamint a MEPI által szervezett képzéseken. A képzési programoknak az intézmény anyagi erőforrásai szabnak határt. A nevelőtanárok jelenlegi létszáma a tanulólétszámnak megfelelő. A nem pedagógiai jellegű feladatokat az iskola technikai személyzete látja el. A 2007/2008-as tanévben a kollégium folyamatos üzemeltetéséhez további egy státuszt kaptunk, így nevelőtanáraink órarendje megfelelően igazodik a feladatellátáshoz. A kollégium hagyományteremtő lehetőségei Kollégiumunk első tanévét kezdi meg. Támaszkodni kívánunk a hagyományokkal rendelkező kollégiumok rendezvényeire, így például ismerkedési est, Mikulás, karácsonyi ünnepély, kollégiumi nap, ballagás, ezek mellett szeretnénk a művészeti iskoláknak megfelelően rendszeresen zenei, tánc előadásokat és képzőművészeti kiállításokat szervezni. A szülőkkel, iskolával való kapcsolattartás formái Kollégiumunk az iskola szerves részeként működik, ezért alapvető fontosságúnak tartjuk növendékeink tanáraival való folyamatos kapcsolattartást. Ennek formái: •
személyesen szóban
•
telefonon
•
hivatalos intézkedések esetében írásban történik.
A kollégium vezető az iskolavezetés tagjaként részt vesz a heti rendszerességgel tartott vezetői értekezleteken. Ez lehetővé teszi a folyamatos információáramlást.
-94-
A szülőkkel való kapcsolattartás formái: •
kollégiumunk évente egy alkalommal szülői értekezletet tart, ez lehetőséget ad a szülői közösség elvárásainak tisztázására, szülői és nevelői szerepek összehangolására.
•
a tanév folyamán a kollégium az iskolai fogadóórákhoz kapcsolódóan, kollégiumi fogadóórát is tart, így mód van a szülőkkel való személyes találkozásra
•
ezen túl a szülők heti rendszerességgel vehetik igénybe a kollégiumi nevelők elérhetőségét
•
a szülőkkel való kapcsolattartás sürgős esetben telefonon, hivatalos intézkedések során írásban történik
•
a szülők és a nevelőtestület közötti információcserét a kollégiumi SZMSZ koordinálja.
Felelősséggel és gondossággal foglalkozunk a ránk bízott növendékekkel. Elsődleges értéknek tartjuk a gyermek autonóm személyiségét, mely a társas közösségi viszonyokban fejlődhet. Pedagógiai tevékenységünk során az alábbi értékeket kívánjuk közvetíteni: •
nemzeti kultúránk megismertetése
•
környezetünk és globális problémák megismertetése tolerancia, empátia, másság elfogadása
Személyiség és értékközpontú pedagógiát folytatunk munkánk során. A testület minden tagjának mind személyiségében, mind viselkedésével, életvitelével példát kell mutatnia diákjai számára. A tanulás, szabadidő szervezés pedagógiai elvei A kollégiumi tanulás és szabadidő szervezés nevelőtanárok órarendjébe pontosan meghatározott kötelező foglalkozások időkeretében valósul meg. A foglalkozások lebonyolításában alapelvként tekintjük: •
a tudatosság és tervszerűség elvét, mely a foglalkozások előkészítésének átgondoltságát, a pedagógusok felkészültségét jelenti
•
a rendszeresség elvét, amely a folyamat szabályozottságát jelenti, tartalmilag és időben egyaránt.
•
a gyermekek életkori sajátosságát figyelembe vevő, ahhoz alkalmazkodó tantervi és módszertani ismeretek alkalmazását.
-95-
•
a
gyermekek
személyiségének
figyelembe
vétele,
az
egyéni
attitűdökhöz
sajátosságokhoz való pedagógia alkalmazkodást tekinti feladatának. Kollégiumunk a tanulás- és szabadidő szervezésekor ezeket az elveket tartja irányadónak. A tanulók életrendje A kollégiumi napirend célja, hogy szabályozza a növendékek életrendjét, ezzel járuljon hozzá az egészséges életmód, életvitelszerű kialakításához. Kollégiumi napirend 6.30 óra 6.30-7.00 óra 7.00-7.30 óra 7.50 óráig 17.00 óráig 17.00-18.30 óra 18.30-19.00 óra 19.00-20.00 óra
Ébresztő Tisztálkodás, rendrakás Reggeli Létszámellenőrzés, betegek számbavétele Indulás az iskolába 12 órától ebéd Tanítás utáni szabadidő Tanulás, felkészülés a másnapi órákra Vacsora Kollégiumi foglalkozások: tanulás segítése, egyéni korrepetálás,
kollégiumi pedagógiai programok 19.00-20.00 óra Készülődés a lefekvéshez az általános iskola tanulói számára 21.00-21.30 óra Készülődés a lefekvéshez a szakközépiskola tanulói számára 21.30-22.00 óra Létszámellenőrzés 22.30 órától Villanyoltás A nevelőmunka konkrét területei a kollégiumban A tanulási kultúra fejlesztése Alapvető követelmény, hogy a tanulók motiváltak legyenek az új ismeretek megszerzésére. Képesek legyenek az ismeretszerzéshez szükséges eszközök használatára, az ismeretek feldolgozására, rendszerezésére. Hosszútávon természetes készségükké váljon az önálló tanulás, az új ismeretekben való tájékozódás. A kollégium biztosítja a nyugodt tanuláshoz szükséges feltételeket. A nevelőtanárok egyénre szabott segítséget nyújtanak a tanulóknak, a tanulási módszerek elsajátításához. Felzárkóztatás, tehetséggondozás A kollégium folyamatosan kapcsolatot tart az iskolával, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét. A tanulásban lemaradó, illetve nehézségekkel küzdő gyerekek
-96-
részére felzárkóztató programot dolgoz ki, és az iskolai szaktanárokkal együttműködve egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat szervez hátrányaik ledolgozására. A foglalkozásokat a gyerekek szükséglete szerint fejlesztő, illetve korrepetáló jelleggel kell megvalósítani. A foglalkozásoknak messzemenően figyelembe kell vennie a tanulók személyiségét, így meg kell céloznia a kudarcélménytől való szorongás oldását is. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük, és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett dysgráfiás, dyslexiás, dyscalculiás tanulókat és szakellátáshoz juttassuk őket. Tekintettel arra, hogy a kollégium a határon túlról is fogad növendékeket, hangsúlyosan kezeljük az ő beilleszkedésüket és az anyaországban való tájékozódásukat, velük szemben csak a pozitív diszkriminációt tartjuk elfogadhatónak. Ugyanígy kezeljük az etnikai kisebbséghez tartozó tanulóinkat. A kollégium tanulói a művészeti és sporttagozatos iskolákból rekrutálódnak. A gyerekek tehetségük szerint már korábbi szűrés alapján kerültek a képzésbe. Mint ismeretes a valamely területen kimagasló képességgel rendelkező gyermekek egyéb képességei nagy mértékű egyenetlenségeket mutatnak, azaz egyik területen jóval megelőzik kortársaikat, míg más területeken
lemaradásaik
lehetnek.
Ez
a
körülmény
jelentékenyen
akadályozhatja
kapcsolatépítésüket és szocializációjukra is sajátos hatással van. A kollégium nem kívánja átvállalni a képzőintézmények szakképzési feladatait. Pedagógiai programjában a kimagasló tehetséget mutató gyerekekre jellemző kockázatok kivédésére törekszik. Különös jelentőséget tulajdonítunk a siker- és kudarcélmények feldolgozásához szükséges készségek és képességek fejlesztésének. Differenciált foglalkozások A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek. Különböző korosztályú és különböző képzésben részesülő növendékek számára kell biztosítani a tanulási feltételeket. Az általános napirend mellett a kollégium rugalmas napirendet követ, mely alkalmazkodik
a
diákok
eltérő
időbeosztásához.
A
szilenciumokon
és
a
csoportfoglalkozásokon a hatékony tanulás elengedhetetlen feltétele a differenciált foglalkozás. A kollégiumi nevelőtanárok szakjuknak megfelelő differenciált- és fejlesztő foglalkozásokat tartanak, valamint szakjuknak, érdeklődési körüknek megfelelő szakköri foglalkozásokat vezetnek. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek
-97-
Pedagógiai munkánk alapvetése, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés bőrszíne, vallása, nemzeti-, vagy etnikai hovatartozása vagy egyéb identitása miatt. A kollégium teljes nevelőtestülete részét képezi a gyermekvédelmi jelzőrendszernek. A nevelőtestület minden tagja köteles az esetlegesen a gyereket veszélyeztető körülmény megszüntetésére, illetve annak a gyermekvédelmi szerv felé való jelzésére. Minden olyan körülmény, mely a gyermek testi-, lelki-, szellemi fejlődését hátrányosan érinti, veszélyeztető körülménynek tekintendő. A kollégium intézményes információs rendszert működtet, melyen keresztül a nevelőtanárok jelzési kötelezettségüknek eleget tesznek. Az információs kapcsolat kiterjed az osztályfőnökökre, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősére, a szülőkre, a gyermekvédelmi intézményekre (gyermekjóléti szolgálatok), szükség esetén a házi- és szakorvosra, a gyámhatóságra, a lakhely szerint illetékes jegyzőre. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése, illetve kezelése érdekében a kollégium a következőket teszi: A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód, életvitel témakörrel. Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. A tanulók részére a témában irányított beszélgetéseket szervezünk. A foglalkozások célzott tartalma az egészség, mint érték közvetítése, az ahhoz vezető út az egészséges életmód, életvezetés elfogadtatása. Szükség esetén szakember segítségét kérjük. Különös jelentőséget tulajdonítunk a segítő kortárscsoportoknak, mint jelzőrendszeri tagoknak a működtetésére.
Egészséges és kultúrált életmódra nevelés Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kultúrált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. A kollégium napirendje, életvitele járuljon hozzá ahhoz, hogy a gyermekek, fiatalok helyes életmód-mintát válasszanak maguknak. -98-
Beilleszkedési, magatartási problémákkal összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és/vagy magatartási problémákkal küzdő tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében és annak megfelelően segítsük őket nehézségeik leküzdésében. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a visszahúzódó, csendes diákokra, mert az egyéni és csoportos foglalkozások során rejtve maradhatnak problémáik eredői. A pedagógusnak el kell fogadnia a gyerek teljes személyiségét problémáival együtt. Törekednie kell a diákkal való bizalmi kapcsolat kiépítésére, mellyel felszínre hozhatók az eredők és egyénre szabott program dolgozható ki a gyermek problémájának kezelésére. A pedagógusnak mintát kell mutatnia a kollégiumi közösség, a gyermek közvetlen környezete, a csoportközösség felé a toleráns és az elfogadó viszonyulásra. Abban az esetben, ha a gyermek problémái pedagógiai módszerekkel elégségesen nem kezelhetők külső szakembert kell bevonni (pszichológus, pszichiáter, stb.). A személyiség fejlesztése A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Teret kell biztosítani annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat. A kollégiumi témaköri foglalkozások keretein belül játékos önismereti, személyiségfejlesztő és közösségfejlesztő tréningeket tartunk. Értékrendszerünk Alapértékeink A kollégiumban a tanulókkal való folyamatos együttélés során a pedagógia minden apró elemének értékközvetítő szerepe van. Ezért a nevelőtanárnak személyében, külső megjelenésében, társas viszonyaiban, beszédében is folyamatosan példát kell mutatnia. Alapvető értéknek tekintjük az emberi méltóság tiszteletét, a becsületességet, az önmagunk-és a szűkebb, illetve tágabb közösség iránti felelősséget, a közösségi normák tiszteletben tartását.
A kollégiumi nevelőtanárok közössége A kollégiumi nevelőtanár szervezi és vezeti a nevelési folyamatot. Az egyes tanárok nem csak személyiségükkel hatnak neveltjeikre, hanem a nevelőtestület tagjaként közvetítik a
-99-
kollektívára jellemző elveket, normákat, tradíciókat. A pedagógus közösség összetétele, kohéziója és kooperatív képessége meghatározza az intézmény arculatát. A pedagógus közösség hordozza az általa megfogalmazott értékeket, közvetíti és megjeleníti az intézmény ethoszát. A tanulóközösség A tanulóközösség önmagában is rendszert alkot. A rendszer részei a szoba-, csoport- és kollégiumi közösség. A szobaközösségek a rendszer primer közösségei, melyek jellemzői a barátság, meghittség, családiasság. Ez a kis közösség védelmet jelent tagjai számára. Ezért pedagógiai követelmény a szobaközösségek kialakításánál a személyes, baráti kapcsolatok figyelembe vétele. A csoportközösségek összetartó ereje a közös tevékenység, a közös célok és feladatok. A csoportközösség adja a kooperatív és kompetitív magatartásformák elsajátításának színterét. A kollégiumi közösség a közösségre jellemző normák, hagyományok közvetítője, mely a kisebb szervezeti egységeket fogja össze. A kollégiumi közösségben sajátítják el a diákok azokat a társadalmi gyakorlatokat (pl. kollégiumi diáktanács), melyek a tágabb közösségi viszonyokban való tájékozódáshoz és működéshez szükségesek. Fontos, hogy a diákok megéljék a közösséghez tartozás élményét, a különböző szakirányokon tanuló növendékek megismerjék és becsüljék egymás tevékenységét, munkáját. A diákok aktív részesei legyenek a közösség hagyományteremtő programjainak. A követelményrendszer A követelmények megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a célok megvalósulása érdekében mit kell tennie. Követelményrendszerünk fogalmazza meg pedagógusokra, a kollégium tanulóközösségére vonatkozó feladatokat és elvárásokat.
-100-
Diákjainkra vonatkozó követelmények •
tartsa be a kollégiumi életre vonatkozó szabályokat
•
tartsa be az együttélés normáit
•
tartsa tiszteletben mások jogait
•
tartsa rendben környezetét, óvja közös értékeinket
•
legyen őszinte, vállalja a felelősséget tetteiért
•
legyen értékeket tisztelő, jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes
•
tudjon különbséget tenni a helyes és helytelen között, tudjon igazodni az elfogadott társadalmi normákhoz.
•
képességeinek megfelelően teljesítse tanulmányi kötelezettségét, törekedjen az önművelésre, szükség esetén vegyen részt társai tanulmányi segítésében
A kollégiumi nevelőtanárokkal szemben támasztott követelmények •
a kollégiumi nevelőtanár higgyen hivatásában, a pedagógiai értékekben, a gyermekek nevelhetőségében jellemezze pedagógiai optimizmus diákjaira vonatkozóan is érvényesítse az emberi méltóság tiszteletét ismerje meg a tanulók személyiségét, alakítson ki velük nyílt, őszinte kapcsolatot, érdeklődjön problémáik iránt és segítse őket azok megoldásában
•
törekedjen az önálló munkavégzésre és a tantestületen belül az együttműködésre.
A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégiumi nevelőtanárok a pedagógiai program alapján éves foglalkozási tervet készítenek a tanulók által szabadon választható és a kötelező foglalkozások tartalmáról. •
A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások
•
Tanulást segítő foglalkozások
•
Tanulószobai foglalkozás
A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben a nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben zajlik. A tanulószobai foglalkozás kötelező az általános iskolás tanulók és a 9. évfolyamos -101-
tanulók részére. A felsőbb évfolyamos tanulók igénybe vehetik a tanulószobát és lakószobáikban önállóan tanulhatnak. Tekintettel arra, hogy a tanulók iskolai időkerete a szokásostól eltér, a tanulószobai és egyéni foglalkozások időbeosztását az iskolai foglalkozásokhoz igazodóan rugalmasan kezeljük. A rugalmas időbeosztás mellett hangsúlyos feladat a diákok időbeosztásának kialakítása, segítésük az idejük önálló strukturálásában. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesítő diákokra. A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása szervezett keretben, tanárok vezetésével folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejlő segítési módokat is, pl. tanulópárok kialakítása, patrónus kapcsolatok segítése a különböző korú tanulók között. A szilenciumi munka segítése és ellenőrzése frontálisan, kiscsoportos formában és egyénileg történik. Egyéni fejlesztést megvalósító foglalkozások Az egyéni fejlesztést megvalósító foglalkozások feladata: az iskolai tanulmányok kiegészítése a tanulók egyéni képzési pályájának segítése •
a tanulók egyéni érdeklődési körének megfelelő foglalkozások
A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások A csoportfoglalkozások a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek körére épülnek. A csoportfoglalkozásokon lehetőséget kell biztosítani a gyerekek egyéni problémáinak feltárására és megoldásuk segítésére. A csoportfoglalkozások keretein belül önálló fórum biztosítása szükséges, melyen az egyéni problémák kezelése lehetővé válik. Egyéb kollégiumi foglalkozások Témaköri kollégiumi foglalkozások A témaköri foglalkozások csoportonként összesen 22 órában zajlanak. A foglalkozások lebonyolításáért a csoportvezető nevelőtanárok felelnek. A foglalkozások témakörei: •
Tanulásmódszertan
•
Önismeret
•
Művészeti és információs kultúra
•
Környezeti nevelés
-102-
•
Életmód, életvitel háztartási ismeretek
•
Egyén és közösség
•
Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság
Szabadidős tevékenységek A szokásostól eltérő képzési rendszer miatt a diákok szabadideje nagyon korlátozott. Ezért különösen fontos, hogy a gyerekek szabadidejüket egyéni igényeik szerint használhassák ki. A kollégium diákjait mintegy megkínálja a szabadidős programokkal, melyekkel a diákok szabad választás szerint élhetnek. A kollégium az iskolával közösen biztosít szabadidős programokat, így sportolási lehetőséget, számítástechnikai terem használatát, iskolai könyvtárhasználatot. A kollégium szervezi az aktuális kulturális események, rendezvények (kiállítások, koncertek, előadások) látogatását. A Kollégiumi Diáktanács A kollégiumban az iskolai diákönkormányzattól független, önálló Diáktanács működik. Minden kollégiumi csoportból egy választott tagja van. Választott tagjai révén átfogja az egész kollégiumot. A Kollégiumi Diáktanács a kollégisták érdekképviseleti szerveként működik. A legfontosabb intézménye a diákok érdekérvényesítésének, a demokratikus joggyakorlásnak. Ezen intézményen keresztül tanulják meg a diákok kollégiumi életük alakítására vonatkozó törekvéseik artikulálását, a közösségi élet szerveződését. A kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere Minőségirányítás a kollégiumban A minőségirányítás tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, mely a kollégium partnerközpontú (iskola, szülő, diák, társintézmények, stb.) céljainak és napi működésének minőségi szinten tartását biztosítja. Egyenletes és kiszámítható folyamatokat jelent a kollégiumban, a dokumentált minőségügyi rendszer működési elvei alapján. A kollégium minőségirányítási rendszere illeszkedik, és részét képezi az iskola hasonló biztosítási rendszerének. A rendszer harmonikus illeszkedése érdekében a kollégiumi nevelőtestület egy tagot delegál az iskola minőségirányítási csoportjába.
-103-
A kollégiumi minőségirányítás két területen érvényesül: a tanulmányi és a nevelési területen. A két területnek megbízott felelőse van, akik a kollégiumi nevelőtestület tagjai. Feladatuk: •
az intézmény tevékenységével kapcsolatos információk rögzítése, rendszerezése
•
szakemberek számára az átláthatóság biztosítása
•
a meghatározott gyakorisággal elvégzett mérések eredményeinek összehasonlítása, értékelése, a folyamatok megerősítése és szükség szerinti korrekciója önellenőrzés, önértékelés
•
partnerek igény-, elégedettség/elégedetlenség mérése, kommunikáció a partnerekkel
Az értékelés Az értékelés alapelvei Az értékelésnek a pedagógiai programban elfogadott szempontok alapján, mindenki által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy mindenki ismerje az értékelés szempontjait és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel. Az értékelésnek személyre szólónak, ösztönzőnek, rendszeresnek, tény és tárgyszerűnek kell lennie. Nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű: a pozitívumokat kiemelőnek, a javítási területeket megnevezőnek kell lennie. Fontos, hogy rámutasson a hiányosságokra és segítse a továbblépést. Az értékelés formái alkalmai Az értékelés a kollégiumi oktatási folyamatban közvetlenül résztvevők számára kétirányú: Egyfelől a véleményüket kérjük a kollégiumról, másrészt értékeljük a folyamatban elvégzett munkájukat. A pedagógusi munkát, valamint a diákok tanulmányi és közösségi munkáját félévente vizsgáljuk, míg a partnerek elégedettségét a minőségirányítási csoport munkaterve szerint mérjük.
-104-
A kollégiumi munka értékelésének területei A kollégiumi munka szakterületenkénti értékelése Az értékelt terület
Akik értékelik
A ped. program időarányos megvalósulása Éves tanulói foglalkoztatási terv megvalósulása Tanulmányi munka, közösségi min., magatartás, szorgalom Kiemelkedő tanulmányi, művészeti és sportteljesítmények Kollégiumvezető munkája
kollégiumvezető
Értékelés rendszeressége évente
kollégiumvezető
évente
írásban
csoportvezető
félévente
szóban és írásban
Értékelés formája írásban
patronáló tanár alkalmanként csoport vezető, kollégiumvezető
írásban, szóban a kollégium közössége előtt
iskolaigazgató, kollégiumi nevelők
évente
Nevelőtanárok munkája
kollégiumvezető
évente
Technikai dolgozók munkája A kollégium munkakörülményei
kollégiumvezető, gazdasági vezető iskolaigazgató, kollégiumvezető, kollégiumi nevelők
évente
írásban előre kidolgozott szempontrendszer alapján írásban előre kidolgozott szempontrendszer alapján szóban
évente
szóban és írásban
A pedagógusok munkájának értékelése A pedagógusok, a vezetés értékelésénél az alábbiakon túl figyelembe kell venni a külső és belső partnerek véleményét. Az értékelés területei: •
munkafegyelem
•
eredményesség
•
esetleges többletmunkák
•
tanári egyéniség -105-
Az értékelés módszerei, eszközei Az értékelés a munkafegyelemmel kapcsolatban a haladási- és foglalkozási naplókon keresztül történhet. Az eredményességet a statisztikai adatok elemzésével, feldolgozásával értékeljük. A többletmunkát az egyéni vállalások, beszámolók útján értékeljük. Fontos a munkatervek, foglalkozási tervek rendszeres áttekintése, a felzárkóztató- és tehetséggondozó tevékenységről való tájékozódás, melyek tükrében értékelhető a tanári egyéniség. Az ellenőrzés szintjei Önellenőrzés Feladata a kollégiumi csoport belépési, kezdeti ismeret- és készségszintjének egyeztetett mérése, rögzítése. Az éves tanulói foglalkozási terv csoporthoz kapcsolódó kidolgozása, a felzárkóztatásra, korrepetálásra kijelöltek körének meghatározása, egyeztetése. A kollégiumvezető ellenőrző munkája Összehangolja és ellenőrzi a feladatok és célok meghatározását. Áttekinti az önellenőrzési és munkaközösségi
ellenőrzéseket,
összeveti
őket
saját
tapasztalataival.
Esetenként
szaktanácsadói segítségkéréssel vizsgáltatja a munkaközösség munkáját, az egyes nevelőtanárok oktató-nevelő tevékenységét. Ellenőrzi a kollégiumi mérési rendszer elemeit. Az iskolaigazgató ellenőrző munkája A kollégium teljes munkájának értékelése az iskolaigazgató feladata. A tanulók munkájának értékelése A tanulói munka értékelésére fokozottan érvényes, hogy a diákok által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy minden diák tisztában legyen az értékelés szempontjaival, és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelménnyel. A követelményeket minden tanár köteles betartani. Az egységes követelményrendszer megfogalmazása és megtartása a nevelőtestület, a kollégiumvezető és az iskolavezetés egyetemes feladata.
-106-
3
HELYI TANTERV
Az iskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése a közismereti oktatás és szakmai képzés szerves egységet alkot, mely követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Célunk, hogy a tanítási-tanulási folyamat során kialakuljon tanulóink igénye és képessége az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére,
hasznosítására.
Fejlődjön
fogalmi
gondolkodásuk,
problémamegoldó
képességük, anyanyelvi kommunikációs tudásuk. Korszerű továbbfejleszthető ismereteket, széleskörű műveltséget kívánunk tanulóinknak átadni, melyekkel egyrészt legyenek képesek szakképzettségüknek megfelelő munkakörök betöltésére, másrészt - tanulóink többségére ez a jellemző - sikeresen jussanak be, felsőfokú oktatási intézményekbe. Mivel az 1993. évi LXXIX. tv. 1996-os módosítása kimondja, hogy a művészeti képzést már gyermekkorban célszerű megkezdeni és folyamatosan kell művelni, ezért iskolánkra vonatkozóan az általánostól eltérő szabályok igazak (A törvényi paragrafusok: Ktv: 27 § (7), 29 § (8), 52 § (3)) A 28/2000 kerettantervi rendelet, illetve annak mellékletei nem változtatták meg a párhuzamos képzést folytató iskolákra vonatkozó törvényi előírásokat, az óraszámok megállapításánál a rendelet (7.§ .(2), 11.§. (10)) adta lehetőségek szerint jártunk el.
3.1 Az iskola képzési rendje Az alapfokú nevelés- oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra. Az első négy évfolyamon iskolaotthonos oktatás folyik. Célja a tanítás és tanulás egységes folyamatú alakítása, a szabadidő hasznos, kulturált eltöltése. A tanulási idő megállapításánál szem előtt kell tartani, hogy a gyermeknek kellő szabad- és játékidő maradjon, de az önálló foglalkozás ideje elegendő legyen mindenkinek a feladatok elkészítéséhez, s gondoskodni kell az eltérő képességű tanulók foglalkoztatásáról. A középfokú nevelés- oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik és tizenkettedik, illetve tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. -107-
Az iskola két irányban készít fel művészeti szakmai vizsgára. A közoktatási törvény szellemében a táncművészeti tanszakunkon a szakképzés az ötödik évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be, (ezt megelőzi az első négy évfolyamot átfogó előkészítő szakasz) a 12. évfolyam végén táncművész (klasszikus balett) (OKJ: 54 1833 01) szakképesítést kaphatnak diákjaink. A képzőművészeti tanszakunkon a szakképzés a 9. évfolyamon kezdődik és a 13. évfolyamon fejeződik be. Három szakágban folyik képzés: grafikus (alkalmazott) (OKJ: 52 1811 02), szobrász (OKJ: 52 1811 03), textilműves (gobelinszövő) (OKJ: 52 1812 12) szakon. A nyolcadik évfolyam végén általános iskolai bizonyítványt adunk diákjainknak, míg a 12. évfolyam végén középszintű/emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. A táncművész tanszakos diákjaink a 12. évfolyam végén képesítő vizsgát tehetnek, míg képzőművész tanszakos diákjaink szakmai vizsgájukat a 13. évfolyam végén tehetik le. 3.1.1
A csoportbontás elvei és rendje
Évfolyamonként egy-egy osztályunk van, az első 8 évfolyamon csak táncművészeti, 912. évfolyamon tánc- és képzőművészeti, 13. évfolyamon pedig csak képzőművészeti tanszakra járó diákokból állóan. Közismereti óráik hagyományosan osztálykeretekben zajlanak, kivétel: alapfokon •
idegen nyelv (angol, német)
•
technika (helyszűke miatt)
•
informatika (helyszűke miatt)
középfokon •
idegen nyelv
•
informatika
•
matematika (órarendi megfontolásokból)
•
művészettörténet (eltérő képzési idő miatt) itt 2-2 csoportra bonjuk az osztályokat. Képzőművész tanszakon az egyes szakágakban tanuló diákjainknak 3-6 fős
csoportokban zajlik a szakmai képzés.
-108-
3.1.2
Tanulói jogviszony, átjárhatóság
Az iskola 1. és 9. évfolyamra való belépés feltételei Az iskola speciális voltából kiindulva felvételi vizsgát tart, melyet az iskola művésztanáraiból, pedagógusaiból álló bizottság előtt kell letenni. Táncművészeti tanszakunkon a felvételi-alkalmassági vizsga szempontjai: •
alkat, testtartás, lábfej
•
hajlékonyság, tágság
•
ugráskészség
•
ritmusérzék
•
muzikalitás
Képzőművészeti tanszakunkon a felvételi követelmény olyan gyakorlati vizsga (manuális készség, kreativitás, látásmód), melynek célja a művészetek iránti affinitás felfedezése a diákokban. A felsőbb évfolyamokra való belépés feltételei •
szakmai alkalmassági vizsga vizsgabizottság előtt,
•
különbözeti vizsga (szükség szerint és a közoktatási törvényben meghatározott időpontig),
•
az iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány.
A beiratkozás Az első évfolyamra történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse. A beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt. A kilencedik évfolyamba lépés feltételei: sikeres felvételi vizsga esetén a betöltött 14. életév és az általános iskola elvégzését igazoló év végi bizonyítvány. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Kilépés az iskolából, a tanulói jogviszony megszűnése Az 1993. évi Közoktatási Törvény 75. §.-a szerint történhet
-109-
3.1.3
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, ezek óraszámai TANTÁRGY-ÉVFOLYAM-ÓRASZÁM FELOSZTÁS
Közismereti óraszámok Tantárgy 1 Magyar nyelv és irodalom 8 Német/Angol 1 Matematika 4 Történelem és állampolgársági ismeretek Társadalomismeret és etika Környezetismeret 2 Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika 1 Technika és életvitel 1 Testnevelés 1 Oszt.főnöki Ének 1 Rajz 1 Hon és népismeret Egészségtan Mozgókép és médiaismeret Mindösszesen: 20
2 8 1 4
2
1 1 1 1 1
20
3 8 2 4
2
1 1 1 1 1
4 7 3 4
5 4 3 3+1
6 4 3 3+1
7 4 3 3
8 4 3 3
9 4 4 3
10 4 4 3
11 4 4 3
12 4 4 3
2
2
2 1
2
2
2
2 1
3
2
2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1
1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1
1 1 1 1 1
2
2
13 4
2
1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1
21 21 21
-110-
1 1 1 1 1 1 1 0,5
2 1
2 1
2 1
2 2 1 1
0,5 1 22.5 25 25 19/21 19/21 17/19 17/19 7
Szakmai óraszámok Táncművész (klasszikus balett) Tantárgy 1 1 Gimnasztika 4 2 Akrobatika 1 3 Balett előkészítő 4 Klasszikus balett (spicc) 5 Spicc 6 Emelés 6c Kontakt improvizáció 7 Játékos néptánc 2 8 Néptánc 9 Történelmi társastánc 10 Társastánc 11 Repertoire 12 Képességfejlesztés Kreatív technikák 13 Modern (Graham) 14 Modern (Jazz) 14b Modern (Jazz) (Matox) Art 15 Modern (Horton) 16 Modern (Tradicionális Limón) 16b Modern (Kortárs Limón ) 17 Modern (Cunningham) 18 Karaktertánc spicc 19 Zeneelmélet -ritmus 20 Színészmesterség/színpadi gyakorlat 21 Tánctörténet 22 Táncműelemzés 23 Művészettörténet 24 Gazdasági és jogi ismeretek Összesen: 7
2 4 1
3 4 1
4
5
6
7
8
9
10
11
12
10 1 2
10 2 2
10 2 2
1
1
2
1 4 10 10 10 10 10 2 2
2
2 2
2 1
2 1 1
1 1
1
1 1 1
2 1
1 3 2 1 2 2 1 2 1 1
7
7
7
-111-
15 15 14 14 21
2 1 1
1 2 1
1 1 2 1
1 23
23
1 21
Táncos (modern táncos) Tantárgy 1 Gimnasztika 2 Akrobatika 3 Balett előkészítő 4 Klasszikus balett(spicc) 5 Spicc 6 Emelés 6B Partnering 6c Kontakt (impro.) lithing 7 Játékos néptánc 8 Néptánc 9 Történelmi társastánc 10 Társastánc 11 Repertoire, képességfejlesztés 12 Kreatív improvizáció /kép.fejl. 13 Modern (Graham) 14 Modern (Jazz) 14b Modern (Jazz) (Metox) Art 15 Modern (Horton) 16 Modern (Tradicionális Limon) 16b Modern (Kortárs Limon) 17 Modern (Cunningham) 18 Modern (Európai)/ Karakter 19 Zeneelmélet -ritmus 20 Színészmesterség/színpadi gyakorlat 21 Tánctörténet 22 Táncműelemzés 23 Művészettörténet 24 Gazdasági és jogi ismeretek Összesen:
1 4 1
2 4 1
3 4 1
4
5
6
7
8
9
10
11
12
10 1 2
10
10
1 4 10 10 10 10 10 2
2 2 2
2
2
2 2
2 1
2 1 1
1 1
1
1
1
2
2 1
2 1
1
5
2 1 2 4 2 1
1
7
7
7
7
2 1
1
1
1
15 15 14 14 21
21
Képzőművészeti tanszak Tantárgy 9 Rajz-festés 7 Mintázás 3 Szakelmélet 2 Szakgyakorlat Betűrajz 2 Ábrázoló és művészeti geometria Népművészet 3 Művészettörténet 2 Gazdasági és jogi ismeretek
10 8 2 2 3 1 1
11 8
12 8
13 9
3 5
3 6
3 6
2
2
2 1
2 2
-112-
2
1
1
2 1
1 2 1
1 23
23
Összesen:
19
19
20
20
22
Megjegyzések a táblázatokhoz: -
*
-
a szabadon tervezhető órák közül egyet a 9-12 évfolyamon idegen nyelv órákra
az egészségtan modult a biológia tantárgyba integráltuk a 8. évfolyamon
fordítottuk -
az óraszámok alakulásából kiindulva ciklus órarendben gondolkodunk
-
emelt szintű érettségit való felkészítést - ha erre igény lesz – szakmai óraszám átcsoportosítással, illetve más középiskolákkal való együttműködéssel kívánjuk megoldani
-
a természettudományos tantárgyak - fizika, kémia, biológia, földrajz - csökkentett óraszámai indokolják a speciális helyi tanterveket
-
A modulrendszerű szakképzés bevezetéséhez kapcsolódó tantárgyi háló és óraszámok, valamint a vizsgaszabályzat a szakmai program részét képezi.
A közismereti érettségi vizsga: - kötelező tárgyai: -
magyar nyelv és irodalom
-
történelem
-
idegen nyelv
-
matematika
- választható tárgyai: -
földrajz
-
testnevelés (képző)
-
biológia
-
kémia
-
fizika
-
művészettörténet
-
dráma
-
ábrázoló és művészeti geometria
-
informatika
Szakmai vizsga tárgyai Képzőművészeti tanszak - szakmai elmélet
Táncművészeti tanszak - szakmai elmélet -113-
-
szakmai gyakorlat
-
-114-
szakmai gyakorlat
3.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket, illetve szemléltetőeszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve, illetve az alábbi szempontok alapján: •
elsődleges kritérium a tartalmi szempont, értékeket közvetítsen, tanulásra motiváljon;
•
feleljen meg a tudományosság elveinek, ugyanakkor érthető fogalomrendszert alkalmazzon;
•
a tananyag feldolgozás mélysége, részletessége megfelelő legyen;
•
elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű gyakorlóanyagot tartalmazzon;
•
munkáltatást és gondolkodásfejlesztést egyaránt tartalmazzon;
•
praktikusak a munkafüzet-tankönyv variációk;
•
igazodjon a tanulók haladási tempójához, tagoltsága, áttekinthetősége, stílusa megfelelő legyen;
•
a betűméret igazodjon az életkori sajátosságokhoz;
•
a szemléltetőeszközök egyszerűek, könnyen kezelhetőek legyenek, ugyanakkor a legmodernebb szakmai és technikai szintet képviseljék;
•
a szemléltető eszközök ne csak demonstráló célokat szolgáljanak, hanem funkciójukban is segítsék a tananyag gyakorlati elsajátítását.
3.3 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, ill. szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az évfolyamon minden tantárgyból teljesítette (azaz legalább elégséges osztályzatot kapott minden tantárgyból). A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Táncművészeti tanszakon, az utolsó évfolyam kivételével, minden évfolyamon félévkor és év végén – évfolyamtól függően - klasszikus balett, néptánc, emelés, modern tánc, színészmesterség, társastánc tárgyakból vizsga van, ahol vizsgabizottság dönt a tanuló érdemjegyéről/szöveges értékeléséről. Ha a tanuló neki fel nem róható okok miatt (pl.
-115-
betegség) a szakmai vizsgáról adott tantárgyból hiányzik, akkor a bizottság a félév, illetve a tanév során nyújtott teljesítménye alapján érdemjegyet állapít meg, illetve szövegesen értékeli a tanulót. Amennyiben a tanuló év végén elégtelen osztályzatot kapott maximum 2 tantárgyból, úgy javítóvizsgát tehet, míg ezt meghaladó elégtelen osztályzat estén a nevelőtestület döntési hatáskörébe tartozik, hogy a tanuló évismétléssel, vagy javítóvizsgára bocsátással folytatjae/folytathatja-e tanulmányait. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és tanulmányait újra az első évfolyamon folytathatja. Mivel iskolánk párhuzamos oktatás keretében készít fel művészeti szakmai vizsgákra, ezért a közoktatási törvény szellemében a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei és a szakképzés követelményei tekintetében külön-külön is lehet dönteni és bizonyítványt kiállítani.
3.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás, számonkérés követelményei: a tanár számára derüljön ki, hogy a tanuló az adott témakör ismereteit a továbbhaladáshoz szükséges minimális szinten teljesítette-e, illetve milyen szinten teljesítette. A teljesített szinthez viszonyítva differenciáltan értékelje. Formái: -
szóbeli felelet
-
írásbeli felelet
-
röpdolgozat: váratlan írásbeli számonkérés
-
diagnosztizáló felmérés
-
nagydolgozat
-
témazáró dolgozat: egy adott témát átfogó, azt lezáró szummatív típusú írásbeli számonkérés
-116-
3.4.1
A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái
A magatartás és szorgalom jegyeket az alábbiak szerint értékeljük: -
magatartás: példás, jó, változó, rossz
-
szorgalom: példás, jó, változó, hanyag
Magatartás: Példás: -
ha önálló véleménynyilvánítása, vitakultúrája példamutató
-
fegyelme példaértékű
-
figyelembe veszi a közösség érdekeit
-
ismeri és betartja a társas lét normáit
-
társai előtt pozitív példa
Jó: -
fegyelme jó, betartja a Házirendet
-
a közösségben nem kezdeményező, de a munkában részt vesz
-
nincs írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetése
Változó: -
a közösség szabályait többször megsérti
-
időnként tiszteletlen, esetenként durva
-
önfegyelme nem stabil
-
a Házirend fontosabb szabályait betartja
-
van írásbeli osztályfőnöki, szaktanári vagy igazgatói figyelmeztetése
Rossz: -
tanórai és iskolai veselkedése zavaró
-
nem vesz részt az osztály életében
-
a Házirendet többször megsérti
-117-
-
a közösségi normákat nem tartja be
-
szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetései vannak
Szorgalom Példás: -
képességeihez mérten kimagaslóan teljesít
-
érdeklődő, igényli a tudás megszerzését
-
munkatempója állandó, mindig felkészült
-
feladatait rendszeresen, példásan elkészíti
Jó: -
képességeihez mérten jól teljesít
-
önálló, munkájában rendszeres, megbízható
-
tanulmányi munkája egyenletes
-
a tanórákon aktív, felszerelése hiánytalan
Változó: -
munkavégzése nem rendszeres
-
többször figyelmetlen, pontatlan
-
felszerelése esetenként hiányos
-
ismeretszerzése önállótlan, állandó ellenőrzésre szorul
-
a tanórákon általában passzív
Hanyag: -
munkája megbízhatatlan, pontatlan
-
feladatait sokszor nem végzi el
-
nincs késztetése a tudás megszerzésére
-
felszerelése hiányos
-
a tanórán csak felszólításra dolgozik
-
nem veszi igénybe a segítséget (korrepetálás stb.)
-
két vagy több tárgyból elégtelenre teljesít
-118-
3.4.2
A tanuló teljesítményének értékelése, minősítésének formái
Az értékelés az ellenőrzés tapasztalataira épít és mindig azt követi. Az értékelés formái -
szöveges (1-4. évfolyam)
-
osztályzattal történő
Az 1-4. évfolyam szöveges értékelése A szöveges értékelésnél alkalmazott alapelveink: •
az értékelés legyen világosan érthető a tanulók és a szülők számára is;
•
biztosítson sikert és optimális tanulást minden gyermek számára;
•
hangsúlyozza a tanulás fontosságát;
•
legyen az oktatás, nevelés folyamatos része;
•
adjon információt az oktatásról, mutassa meg, mit és hogyan tanítunk;
•
ne csak a kognitív, hanem az emocionális és szociális fejlődést is mutassa;
•
emelje ki az egyes tanulók erősségeit, mutassa meg, hogy a gyermek önmagához képest mennyit fejlődött;
•
az értékelés és a minősítés az alapos, írásban rögzített pedagógiai megfigyeléseket, a tanulók szóbeli és írásbeli megnyilvánulásait, a mérések eredményét tükrözze!
A bevezető és kezdő szakasz (első- negyedik) évfolyam értékelési és minősítési rendszere Az érvényben lévő oktatási törvény 70 § (3) bekezdése szerint: -
az első- harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló - kiválóan, - jól, - megfelelően teljesített, ill. - felzárkóztatásra szorul.
A félévi és az év végi minősítés alapja a tanuló magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból nyújtott teljesítménye.
-119-
A tantárgyi értékelések és minősítések az írásban rögzített pedagógiai megfigyelések és a tanulók mérési eredményei alapján készülnek. A pedagógiai megfigyelés és a mérési eredmények azonos súllyal számítanak. Méréseknél: kiválóan teljesít 95%-tól; jól teljesít 80%-tól megfelelően teljesít 50% fölött felzárkóztatásra szorul, ha nem éri el a továbbfejlesztéshez szükséges minimumot Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, akkor fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni arra, hogy azok miként szüntethetők meg. Az iskola az írásbeli értékelésen túl szóban is tájékoztatja a szülőt a tanuló teljesítményéről. A szóbeli tájékoztatáson jelen van a tárgyat tanító pedagógus, az osztályfőnök, ha szükséges az intézmény vezetője vagy helyettese. A szülő(k) és a pedagógusok aláírásukkal igazolják a részvételt. A tanulók minősítése félévkor és év végén a minősítő (osztályozó) értekezleten történik, ahol jelen van az osztályban tanító valamennyi pedagógus. A minősítés mellé valamennyi tantárgyból szöveges értékelést is kap a tanuló, ebben ki kell térni, hogy a gyermekek életkorához és fejlettségéhez igazodva a Házirendben meghatározott szabályokat miként tartja be, hogyan működik közre saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tarásában. Hogyan készül fel a tanítási órakára és az egyéb feladatokra. A tanórai, tanórán kívül foglalkozások rendjét miként tartja meg. Mennyire óvja saját és társai épségét, egészségét. Milyen a viszonya a társaihoz és a felnőttekhez. A félévi és év végi értékelések két példányban készülnek, egyet kap a szülő a másikat az osztályfőnök gyűjti, megőrzi míg a tanuló befejezi az 5. évfolyamot. (Ha a tanuló iskolát vált, a szülő kérésére a dokumentációt magával viheti.)
-120-
A negyedik évfolyam végén: -
kitűnő, (tantárgyi dicséret esetén)
-
jeles,
-
jó,
-
közepes,
-
elégséges,
-
elégtelen a tantárgyi minősítés.
A magatartás és a szorgalom minősítése megegyezik az iskola többi évfolyamával. Magatartás: példás, jó, változó, rossz; Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag; A félévi és az év végi szöveges értékelésen túl negyedévente magatartásból, szorgalomból, valamint az összes tantárgyból a szöveges tájékoztatást és értékelést a tárgyat tanító készíti, s a nyomtatványon az ő aláírása is szerepel. A negyedévenkénti szóbeli tájékoztatás hagyományos fóruma a fogadóóra és a szülői értekezlet. A szöveges értékelés és a negyedévenkénti tájékoztatás szempontsorát az alsós munkaközösség dolgozza ki, így az mind a négy évfolyamon egységes. A gimnasztika (1-3. évfolyam); balett előkészítő (4. évfolyam), néptánc tantárgyak értékelési szempontsora: -
anyagtudás szintje,
-
kitartó egyenletes munka,
-
koncentrálási készség,
-
hibák gyors javításának készsége,
-
órai munka,
-
a mozgás művészi minősége (esztétikum, muzikalitás, dinamika)
-
alakmegőrzés A napi kapcsolattartást, tájékoztatást az osztályfőnök végzi, így annak tartalmát és
formáját is ő határozza meg. Így biztosítható az első négy évfolyamon az egységes követelményrendszer és arculat, de teret kaphat a pedagógus egyénisége is.
-121-
A bevezető szakaszban csak félévkor és év végén kell mérni a tanulók teljesítményét. 2. osztálytól tanév közben a szöveges értékelés mellett, érdemjegy is adható. A kezdő szakaszban a félévi és év végi mérésen túl mérni lehet egyes tantárgyaknál a témakörök elsajátításának mértékét is. Ebben szakaszban (3-4. évfolyam) a tanuló félévkor és év végén önértékelést készíthet, amelyet a tanító felhasználhat a tanuló értékeléséhez, de nem őriz meg. Az 5-12/13. évfolyamos tanulók értékelése -
a félévi értékelés diagnosztizáló jellegű, az év végi értékelés az egész évi teljesítményt veszi alapul tekintettel annak tendenciájára;
-
Az egyes tanulók félévi/év végi osztályzatát a nevelőtestület áttekinti és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről;
-
félévente 1 szóbeli és/vagy egy írásbeli összegző javításra – a tanárral történő egyeztetés alapján – minden tanulónak lehetősége van, illetve 11/1994. (VI.8.) A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló MKM rendelet 22. §-a alapján.
3.5 Az iskolai írásbeli beszámoltatások Ezek lehetnek: •
röpdolgozat (bármikor)
•
írásbeli felelet (bármikor)
•
nagydolgozat/témazáró dolgozat
•
(- a tanuló joga, hogy erről legalább egy héttel a dolgozat megírása előtt értesüljön; a tanár kötelessége, hogy a megíratástól számított legfeljebb 2 héten belül a dolgozatokat kijavítva, értékelve nyilvánosságra hozza,
•
a tanuló joga, hogy egy tanítási napon két nagydolgozatnál/témazáró dolgozatnál többet ne írjon, a tanárok kötelessége, hogy ezen dolgozatok ütemezését az éves tanmeneteik összeállításánál egymás között összehangolják)
A nagydolgozat/témazáró dolgozat jellegéből adódóan szummatív, lezáró típusú, ezért súlya a tanuló minősítése szempontjából döntő, szerepe a tanuló értékelése szempontjából kiemelten hangsúlyozott.
-122-
A nagydolgozatok/témazáró dolgozatok az iskola irattárában a törvény által meghatározott ideig megőrzendők.
3.6 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az 1-4. évfolyamon az iskolaotthonos nevelés és oktatás biztosítja az új ismeretek elsajátítását, valamint a következő napokra való felkészülést. A tanulók a házi feladatot is az iskolában készítik el. A tanítás és tanulás folyamatának az iskolaotthonban legsajátosabb lehetősége az önálló foglalkozás, amennyiben a szülő kérésére a tanuló egyéb iskolán kívüli elfoglaltsága miatt az önálló foglalkozáson nem tud részt venni, (így a következő napra való felkészülése az iskolában nem biztosított) a szülő vállalja gyermeke felkészítését. Az otthoni felkészüléshez a tantárgy jellegéből adódóan írásbeli és/vagy gyakorlati és/vagy szóbeli feladatokat kapnak a diákok. Ezek aránya a tantárgy jellegéhez igazodik, mennyisége arányban áll a tanórán feldolgozott tananyag mennyiségével. Az iskola valamennyi évfolyamára igaz, hogy a szünetekre (őszi, téli, tavaszi) ugyanannyi házi feladatot kaphatnak a diákok, mint az egyik napról a másikra történő folyamatos felkészülés során.
3.7 A középszintű érettségi vizsga témakörei 3.7.1
Magyar nyelv és irodalom
Magyar irodalom érettségi témakörök ÉLETMŰVEK 1.) Petőfi Sándor -
A saját költői sors, illetve az emberiség, a nemzet jövője Petőfi látomásos verseiben
-
Petőfi tájköltészete
-
Petőfi szerelmi lírája
-
A forradalomról vallott felfogás Az apostol című
2.) Arany János -
Az epikus Arany
-
A számvetés mint lelki helyzet és versszervező elv Arany lírájában
-
A nagykőrösi balladák -123-
-
az Őszikék
3.) Ady Endre -
Ady szecessziós szimbolizmusa és ars poeticus versei
-
Magyarország versek
-
Ady szerelmi lírája
-
Ady világháborús költészete
4.) Babits Mihály -
Ars poetica, illetve prófétikus magatartás Babits költészetében
-
A betegség, a szenvedés, az elmúlás és a halál lírai megjelenítése Babits kései költészetében
-
Jónás könyve
5.) Kosztolányi Dezső -
Kosztolányi lírájának sokszínűsége
-
Kosztolányi világképének jellemzői néhány verse alapján
-
Édes Anna
6.) József Attila -
József Attila gondolati költészete
-
A szeretetvágy kifejeződése József Attila lírájában
-
Az utolsó vershármas
-
Balassi Bálint szerelmi lírája
-
Balassi vitézi énekei
-
Csokonai Vitéz Mihály szerelmi lírája
-
A
PORTRÉK
felvilágosodás
eszméinek,
gondolatainak
és
irányzatainak
megszólaltatása Csokonai költészetében -
Berzsenyi Dániel történelemfelfogása ódái alapján
-
Elégikus látásmód Berzsenyi költészetében
-
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményének komplex elemzése
-
Haza és haladás, nemzet és történelem, a múlt a jelen és a jövő képei Kölcsey lírájában
-
Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének komplex elemzése
-
Vörösmarty gondolati költészete
-
Érték és értékvesztés Vörösmarty lírájában
-124-
-
Mikszáth Kálmán prózája
-
Móricz Zsigmond prózája
-
Szabó Lőrinc költészete
-
Radnóti Miklós eklogáinak világa
-
Az otthon idilljének és a halál borzalmának költői kifejezése Radnóti költészetében
-
A költősors megjelenítése Radnóti lírájában
-
Weöres Sándor gyermekversei
-
Ottlik Géza: Iskola a határon
-
Pilinszky János költészete
-
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
-
Jókai Mór regényköltészete
-
Krúdy Gyula: Szindbád
-
Karinthy Frigyes – az irodalmi paródia mint népszerűsítő, értékel,
LÁTÁSMÓD
közvetítő műfaj -
Kassák Lajos
-
Németh László egy regénye
-
Örkény István egypercesek
-
Nagy László költészete
KORTÁRS IRODALOM VILÁGIRODALOM -
Az ókor irodalma
-
A középkor irodalma
-
A reneszánsz irodalma
-
A romantika irodalma
-
A XIX. század irodalma
-
A XX. század irodalma
SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMAKÖLTÉSZET -
Az ókori görög színház; Szophoklész
-
A reneszánsz színház; Shakespeare -125-
-
A francia klasszicista színház; Moliére
-
Katona József: Bánk bán
-
Madách Imre: Az ember tragédiája
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI - A megfilmesített irodalom -
A krimi hatáskeltő eszközei
REGIONÁLIS KULTÚRA - Városunk kulturális arculata -
A Műhely című folyóirat
Magyar nyelv érettségi témakörök EMBER ÉS NYELV - Nyelv és gondolkodás; nyelv és megismerés KOMMUNIKÁCIÓ -
Diakrónia és szinkrónia a nyelvben
A kommunikáció fogalma, funkciói, fajtái és tényezői
-
A vizuális és nyelvi kommunikáció kölcsönhatása
-
A
nem
nyelvi
kifejezőeszközök
/a
testbeszéd/
szerepe
a
kommunikációban A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE - A magyar nyelv rokonsága -
A magyar nyelvtörténet forrásai: a nyelvemlékek
-
A nyelvújítás
NYELV ÉS TÁRSADALOM - A leggyakrabban használt egynyelvű szótáraink -
Néhány
jellemző
tömegkommunikációs
sajátosságai és hatáskeltő eszközei NYELVI SZINTEK -
A magyar hang és betűrendszer A magyar nyelv szófaji rendszere -126-
szövegfajta
műfaji
-
A magyar nyelv határozói rendszere
-
A hangok előfordulásának és találkozásának hangtani jelenségei
-
A szóalak szerkezete; a szóelemek osztályozása, fajtái és szerepe
-
Alárendelő és mellérendelő viszonyok a különböző nyelvi szinteken
-
A mondat fogalma, szerkezete; Az egyszerű mondat
-
A többszörösen összetett mondat és a központozás
-
Az összetett mondat
-
A szóképzés eszközei és szerepe a szókészlet bővítésében
-
A szöveg fogalma, ismertetőjegyei, szerkezete és szerepe a közlésben
-
A szövegegységek, a bekezdés
-
Magán- és nyilvános kommunikáció, a hivatalos iratok
A SZÖVEG
A RETORIKA ALAPJAI - Az érvelés beszédhelyzete és eszközei -
A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései
STÍLUS ÉS JELENTÉS - A stílus fogalma és jelentősége; stílusrétegek -
A többjelentésű és a rokon értelmű szavak jellemzői és szerepe
-
Állandó szókapcsolatok és mondatszerkezetek
-
A zeneiség eszközei a szépirodalmi stílusban
-127-
3.7.2
Történelem
Egyetemes történelem 1.)
Az emberré válás folyamata; az ősközösségi társadalom világa; az élelemtermelés kialakulása és következményei
2.)
Az ókori kelet világának jellemző vonásai; a folyamvölgyi civilizációk (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína) bemutatása
3.)
A görög föld; Kréta és Mükéné; a görög gyarmatosítás
4.)
A spártai állam és társadalom
5.)
Az athéni demokrácia
6.)
A görög kultúra
7.)
A Makedón Birodalom; a hellenizmus
8.)
Itália földje; az etruszkok; a királyság kora Rómában
9.)
A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme Rómában; a köztársasági berendezkedés
10.) A köztársaság válsága; megoldási kísérletek 11.) Utak az egyeduralomhoz; Caesar és Augustus politikája 12.) A kereszténység 13.) A császárság válsága; a dominátus; Pannónia 14.) A római kultúra 15.) Az iszlám vallás 16.) A Frank Birodalom 17.) A keresztes hadjáratok története 18.) Az invesztitúra háborúk 19.) A rendiség kialakulása és megszilárdulása 20.) A középkori gazdaság és kultúra 21.) Az Oszmán Birodalom 22.) A százéves háború 23.) A nagy földrajzi felfedezések 24.) A reformáció 25.) A németalföldi forradalom és szabadságharc 26.) A harmincéves háború 27.) A francia abszolutizmus
-128-
28.) Az angol polgári forradalom 29.) Az újkori kultúra; humanizmus, reneszánsz, felvilágosodás 30.) Az amerikai függetlenségi háború 31.) A francia forradalom 32.) A klasszikus ipari forradalom 33.) A nemzetállamok kialakulása 34.) Az első világháború 35.) Európa a két világháború között 36.) A második világháború 37.) Európa és a világ a második világháború utáni évtizedekben; a kétpólusú világrend összeomlása 38.) Gazdaság, társadalom, kultúra a modern korban Magyar történelem 1.)
A magyar nép eredete, vándorlása; a honfoglalás
2.)
A magyar államalapítás
3.)
A feudális magyar állam megszilárdulása, I. (Szent) László és Könyves Kálmán
4.)
IV. Béla és a tatárjárás
5.)
Gazdaság, társadalom, életmód és kultúra az Árpád-korban
6.)
Az Anjouk bel- és külpolitikája
7.)
Hunyadi János törökellenes küzdelmei
8.)
Hunyadi Mátyás kísérlete a rendi monarchia központosítására
9.)
A rendi monarchia válsága, az ország három részre szakadása
10.) Az Erdélyi Fejedelemség aranykora 11.) Zrínyi Miklós politikai programja és törökellenes politikája 12.) A török kiűzése Magyarországról; Magyarország a dunai monarchiában 13.) Gazdaság, társadalom és népesség a 16-17. században; reformáció és ellenreformáció 14.) A Rákóczi-szabadságharc 15.) A felvilágosult abszolutizmus; Mária Terézia és II. József 16.) A reformkor; Széchenyi és Kossuth programja 17.) Forradalom és szabadságharc 1848/49-ben 18.) A polgárosodás kibontakozása; kiegyezés; dualizmus 19.) Az első világháború és következményei Magyarországon 20.) Magyarország a két világháború között; mozgástér és kényszerpálya -129-
21.) A második világháború és következményei Magyarországon 22.) Az 1956-os forradalom és szabadságharc 23.) A rendszerváltás: a kommunizmus bukása és a demokrácia győzelme
-130-
3.7.3
Matematika
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok -
halmazelmélet (halmazelméleti alapfogalmak; halmazműveletek, műveleti tulajdonságok; a halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein /pl. számhalmazok, ponthalmazok/)
-
logika, logikai műveletek (a negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása; a „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerte, alkalmazása; egyszerűen matematikai szögek értelmezése)
-
fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában (a tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása, szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása)
-
kombinatorika (egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása)
-
gráfok (a gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai, gráfelméleti alapfogalmak)
2. Számelmélet, algebra -
számfogalom (a valós számkör; a valós számok különböző alakjai; alapműveletek,
műveleti
tulajdonságok ismerte,
alkalmazása
a valós
számkörben, az adatok és az eredmény pontossága; számrendszerek, a helyiértékes írásmód) -
számelmélet (az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma; a számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös; egyszerű oszthatósági feladatok)
-
algebrai kifejezések, műveletek (műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel; másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.
-
hatvány, gyök, logaritmus (definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok); a logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben)
-
egyenletek,
egyenlőtlenségek
(első-
és
másodfokú
egyenletek
és
egyenlőtlenségek megoldása; az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban; egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek; a definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő
-131-
exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek; két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya, két ismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek; egyszerű egyenlőtlenségrendszerek) 3. Függvények, az analízis elemei -
függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk (a függvény matematikai fogalma, megadásának módjai; az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális
és
logaritmusfüggvény,
trigonometrikus
függvények,
abszolútérték függvény) és egyszerű traszformáltjaik) -
függvények
jellemzése
(zérushely,
növekedés,
fogyás,
szélsőérték,
periodicitás, paritás) -
sorozatok (számtani sorozat, mértani sorozat, kamatos kamat számítása)
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria -
alapfogalmak,
ponthalmazok
(térelemek
távolsága,
szöge;
nevezetes
ponthalmazok) -
geometriai
transzformációk
alakzatok;
középpontos
(egybevágósági
hasonlóság,
traszformációk,
hasonlóság;
hasonló
egybevágó alakzatok
tulajdonságai; az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismertek alkalmazása egyszerű feladatokban) -
síkgeometriai alakzatok: háromszögek (tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban)
-
négyszögek (nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik; alaptulajdonságok; szabályos sokszögek)
-
kör (a kör és részei, a kör és egyenes kölcsönös helyzete)
-
térbeli alakzatok: henger, kúp, gúla, hasáb gömb csonkagúla, csonkakúp
-
kerület-, terület, felszín- és térfogatszámítás ( egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe; testek felszínének és térfogatának számítása; hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya)
-132-
-
vektorok (a vektor fogalma; vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik; vektor koordinátái; vektorok alkalmazása)
-
trigonometria
(szögfüggvények
fogalma,
egyszerű
összefüggések
a
szögfüggvények között; szinusztétel, koszinusztétel) -
koordináta-geometria (alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük)
5. Valószínűség-számítás, statisztika -
leíró statisztika (statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram); gyakoriság, relatív gyakoriság; átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz); szórás)
-
valószínűség-számítás (valószínűség fogalma, a valószínűség klasszikus kiszámítási módja; visszatevéses mintavétel)
-133-
3.7.4
Angol nyelv
1. Személyes vonatkozások, • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai család (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
•
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
• • •
Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör
• • •
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek
•
Öltözködés, divat
• • •
Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
• • • • • •
4. Az iskola
• • • 5. A munka világa 6. Életmód
7.
Szabadidő,
• • • •
• • • • • művelődés, •
-134-
szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
3.7.5
• • • • • • •
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Német nyelv
Persönliches 1. Angaben zur Person, Lebenslauf, Kindheit 2. Familienmitglieder, Verwandte 3. Familienfeste 4. Freunde, Freundscaft, Bekannte 5. Tagesablauf, Tageseinteilung Wohnung, Wohnbereich 6. Unser Haus, unsere Wohnung 7. Stadt und Land – Wohnen in der Stadt und auf dem Lande 8. Haushalt, Hausarbeiten 9. Stadtverkehr, öffentliche Verkehrsmittel Umvelt und Natur 10. Jahreszeiten, das Wetter 11. Die Natur, Ausflüge, Touristik 12. Umwelt und Umwltschutz Shule, Lernen 13. Schule, Mitchüler, Unterrichtstäume 14. Lernen, Unterrichtsfächer, Stundenplan 15. Ausserunterrichtiche Tätigkeit inder Schule – Schulpartnerschaften
-135-
16. Fremdsprachenerwerb – Deutschlernen 17. Berufswahl, Zukunfspläne Gesundes Leben 18. Körperpflege, sport 19. Krankheiten – beim Arzt 20. Gesunde Ernährung – Mahlzeiten, Essgeworhnheiten Erholung, Freizeit 21. Hibbys 22. Bücher, zeitungen, Bibliothek 23. Kino, fernsehen, Rundfunk, Viedothek 24. Theater, Konzert, Museen 25. Wochenendgestaltung 26. Ferien Alltag, Dienstleistungen 27. Einkäufe, Geschäfte 28. Kleidung, Mode 29. Gaststätten, Restaurants 30. Briefwechsel, Post, Telefon Ungarn, Inlandsereisen 31. Fremdenverkehr, Tourismus in Ungarn 32. Deutsche und österreichische Schüler in Ungarn Die deutschsprachigen Länder, Auslandsreisen 33. Reisevorbereitungen – Reisebüro, Reisedokumente, Bahnhof, Flughafen 34. Verplegung und Unterkunft im Ausland 35. Eine Reise nach Deutscland 36. Eine Reise nach Österreich oder indie Schweiz Wissenschaft und Technik
-136-
3.7.6
Földrajz
1. Térképi ismeretek •
A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.
•
A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk
•
leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
•
Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.
•
Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.
•
Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.
2. Kozmikus környezetünk •
A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap.
•
A Föld mozgásai és azok következményei.
•
A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.
•
Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai.
3. A geoszférák földrajza •
A kőzetburok: Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei.
•
A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk.
•
A levegőburok: A légkör szerkezete, anyagi felépítése.
•
A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.
•
A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.
•
A vízburok: A vízburok tagolódása és a víz körforgása.
•
Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.
•
A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.
•
A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.
-137-
•
A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ül. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek.
•
A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.
A talaj: A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei. 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság: A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi
munkamegosztás
és
a
világkereskedelem
főbb irányai,
résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. Gazdasági ágazatok: A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági
szerkezetváltás
folyamata.
A
mezőgazdaság
termelés
jellemzői.
Az
energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.
-138-
7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence -jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi
összetételének
változásai
és
következményei
a
Kárpátmedencében.
Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az
európai
országok
szerepe
a
kontinens,
illetve
a
világ
gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásaijellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai.
Egyes
területeinek
és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti
problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmigazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.
-139-
11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.
3.8 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltárulnak az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása a tanulók életmódjának ismerete alapul szolgál az egyéni és a közösségi fejlesztő és felzárkóztató programok elkészítéséhez. Lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fejlesztésére, a szükséges szint elérésére és megtartására. Iskolánkban évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal az Oktatási Minisztérium: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez című szakmai anyaga alapján felmérjük tanulóink fizikai állapotát. A felmérés eredményeit az erre a célra kialakított „tanulói adatlapon” rögzítjük, mindaddig, míg a gyermek iskolánk tanulója. A tanulói adatlapon szereplő fizikai és motoros képességek mérésére alkalmas tesztek egyszerűek, kevés szerigényűek és bárhol végrehajthatók. Megmutatják a gyermekek fizikai felkészültségének mértékét.
-140-
4
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A pedagógiai program érvényes: 2010. szeptember 1jétől határidő nélkül. A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: -
jogszabályi előírás
-
az iskolai életben bekövetkezett olyan változás, amely kihat az iskola életére, eddigi tevékenységére
Ennek eredményeképpen az iskola vezetősége javaslatot tehet a pedagógiai program módosítására az iskola nevelőtestülete vagy a fenntartó felé. A pedagógiai program módosítása a közoktatási törvényben foglaltak alapján történhet. Záradék A Pedagógiai programot az igazgató előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. .......................................................
................................................ P.H
A Pedagógiai Programmal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak
szerint
–
egyetértési
jogot
gyakorolt,
melynek
tényét
a
diákönkormányzat képviselői tanúsítják. .......................................................
................................................
Az szülői szervezet a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Pedagógiai Programmal kapcsolatban egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a szülői szervezet képviselői tanúsítják. .......................................................
-141-
................................................
