A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán Budapest, november

A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán

1


Budapest, 2000. november

Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


Köszönetünket fejezzük ki Pokorni Zoltán miniszter úrnak és PLQGD]RNQDNDNLNHWDQXOPiQ\PHJV]OHWpVpWSUREOpPiUDILJ\HO szemmel és éU]V]tYYHONH]GHPpQ\H]WpNpVVHJtWHWWpND]pUWKRJ\D PDJXNKHO\pQDPDJXNHV]N|]HLYHONLVVHJtWKHVVHQHN J\HUPHNHLQNHJ\HQOpOHWHVpO\HLQHNPHJWHUHPWpVpEHQ

Ezért talán mindannyiunk nevében – beleértve az olvasót is választhatjuk közös mottóként:

„Legyen benned szeretet mindenki iránt, senki sem más, mint a többi.” - Rámakrishna -


2


.|]UHP&N|GN

dr. Salné Lengyel Mária –SURMHNWYH]HW

Történeti áttekintés *RUGRVQpGU6]DEy$QQDQ\ILVNRODLWDQiUDQHYHOpVWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD

A kutatás eredményeinek elemzése, összegzés dr. Salné Lengyel Mária, OKI PTK tudományos munkatárs

$J\yJ\SHGDJyJXVHOOiWRWWViJQpKiQ\DODSYHWNpUGpVH Vinczéné Bíró Etelka gyógypedagógus

A felmérési adatok számítógépes feldolgozása .SDWDNLQp0pV]iURV0iULa gyógypedagógus

$IHOPpUpVWJ\yJ\SHGDJyJLDLV]DNWDQiFVDGyNpVV]DNpUWNYpJH]WpN


3


4

Tartalomjegyzék

1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS.......................................................................................................................... 5 1. 1. A GYÓGYPEDAGÓGIAI ISKOLÁZTATÁS ÉS A GYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKEMBERKÉPZÉS EL0Ò/76=È=e9e5/ ............................................................................................................................................................................ 5 1. 1. 1. Gyógypedagógiai iskoláztatás............................................................................................................ 6 1. 1. 2. Szakemberképzés............................................................................................................................... 23 1. 2. FORRÁSMUNKÁK ....................................................................................................................................... 31

2. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE....................................................................................... 32 2. 1. A KUTATÁS TÁRGYA ................................................................................................................................. 32 2. 1. 1. A rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése................................................................................. 32 2. 1. 2. Felhasznált irodalom:....................................................................................................................... 33 2. 2. A HIPOTÉZISEK MEGFOGALMAZÁSA .......................................................................................................... 34 2. 3. ALAPFOGALMAK: ...................................................................................................................................... 34 2. 4. KUTATÁSI TERV KIDOLGOZÁSA ................................................................................................................. 36 2. 5. A KUTATÁSI FOLYAMAT ............................................................................................................................ 37 2. 6. A HIPOTÉZISEK IGAZOLÁSA A NYERT ADATOK ELEMZÉSÉVEL A TÁRGYI ELLÁTOTTSÁG VONATKOZÁSÁBAN .......................................................................................................................................................................... 37

3. SZAKMAI FELTÉTELEK ÉRTÉKELÉSE. A GYÓGYPEDAGÓGUS ELLÁTOTTSÁG NÉHÁNY $/$39(7.e5'e6( .................................................................................................................................... 49 3. 1. BEVEZETÉS, PROBLÉMAVÁZLAT ................................................................................................................ 49 3. 2. A PEDAGÓGIAI MUNKÁT VÉ*=.0(*26=/È6È1$.(LEMZÉSE ............................................................... 50

4. A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS-OKTATÁS TÁRGYI FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK........................................................................................................................................ 73 4. 1. A TORNATERMEK, SPORTPÁLYÁK HIÁNYA ................................................................................................ 73 4. 2. ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK...................................................................................................................... 74 4. 3. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................................ 75

5. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................... 77 5. 1. A .87$7È6.e5'Ë9(e6AZ INTERJÚ KÉRDÉSEI ............................................................................................ 5. 2. AZ ELEMZÉSEK MUNKAANYAGAI .............................................................................................................. 99



5

1. Történeti áttekintés

1. 1. A gyógypedagógiai iskoláztatás és a gyógypedagógiai szakemberképzés elmúlt száz pYpUO Ez a századforduló a harmadik a magyar történelemben, amikor a gyógypedagógia is jelen YDQ D PDJ\DU WiUVDGDOPL YDOyViJEDQ DPLNRU V]HUHSO L pULQWHWWMHL pV NpSYLVHOL KDOODWQDN PDJXNUyO V]iPRW DGQDN KHO\]HWNUO WHUHW OHKHWVpJHW NpUQHN pV N|YHWHOQHN D PDJXN számára, és megoldásokat kínálnak ügyük kezelésére. $] HOVQ D pV V]i]DG IRUGXOyMiQ YDOyMiEDQ PpJ FVDN tJpUHWHV JRQGRODWRN pV NH]GHPpQ\HN V]OHWQHN DPHO\HN D]RQEDQ D M|Y V]HPSRQWMiEyO PHJKDWiUR]yDN WXGQLLOOLN ekkor, 1802-EHQ DODNXO NL D PDJ\DU J\yJ\SHGDJyJLD E|OFV MH 9iFRWW PHJQ\LWMa kapuit az HOVPDJ\DUJ\yJ\SHGDJyJLDLLQWp]PpQ\DÄ6LNHWHNQHYHOKi]D´ annak a magyar nemesinemzeti mozgalomhoz tartozó jólészi Cházár Andrásnak a kezdeményezésére, aki HUWHOMHVHQ EtUiOMD D Mária Terézia által 1777-ben kiadott „Ratio Edicationis” (Magyarország és a társországok átfogó oktatási-QHYHOpVLUHQGV]HUH FtP&GRNXPHQWXPRWpV az 1790– pYL RUV]iJJ\&OpVKH] HOMXWWDWRWW Ä(VHGH] /HYpO´- ben – többek között – a PLQGHQNLUH NLWHUMHG LVNROi]iVL MRJRW pV D IRJ\DWpNRVRN YDNRN FVRQNiN EpQiN VDW .) társadalmi felkarolását kéri. Figyelemre méltó, hogy az 1848-ban megtartott I. Egyetemes tanügyi kongresszuson már RWWYDQQDNDVLNHWHNYiFLpVD]D]WN|YHW PiVRGLNPDJ\DUJ\yJ\SHGDJyJLDLLQWp]PpQ\D] 1825-ben Pozsonyban létesült, de Pestre költözött vakok intézetének igazgatói és tanárai is, és a „jótékony intézeti alszak”-ban nagyon fontos, és máig tanulságos „óhajtások”-at WHUMHV]WHQHNHODVLNHWHNpVYDNRNyYRGDLpVLVNRODLQHYHOWHWpVpUOÉs így tovább, 1875-ben a közép

és

súlyus

fokban

sérült

értelmi

és

halmozottan

fogyatékosok Frim-féle

gyógypedagógiai intézete létesül Budapesten, majd 1891-ben Aradon a Roboz-féle ortophonikus intézet (az 1894-WO %XGDSHVWHQ V]LQWpQ Roboz József iOWDO V]HUYH]HWW HOV ORJRSpGLDLWDQIRO\DPDNpVEEL)HVWHWLFVXWFDL/RJRSpGLDL,QWp]HWMRJHOGMH Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


6

A fogyatékosok iskoláztatásának a feltételei azonban csak a 19. és 20. század fordulójára WHUHPWGQHNPHJËJ\OHKHWKRJ\DIHOVRUROWDV]i]DGEDQEpFVLpVPiVNOI|OGLPLQWiUD létrejött gyógypedagógiai alkotások azután a második századfordulóra már olyan magyar alkotásokkal is gazdagodnak, amelyek eredetiségükkel, úgymond YLOiJHOVNpQW hívják fel magukra a figyelmet, mint pl. az 1902-ben Budapesten létesült Ranschburg-féle Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium, az 1909-ben létesült Vértes-féle neurotikus gyermekek nép-és középiskolája Budapesten, az 1910-HV pYHN HOHMpQ P&N|G Sarbó-féle beszédosztályok D IYiURVEDQ pV QHP XWROVy VRUEDQ D] -ban Vácott létesített (1904-WO PiU %XGDSHVWHQ P&N|G egyesített *\yJ\SHGDJyJLDL 7DQtWyNpS] D %iUF]L *XV]WiY *\yJ\SHGDJyJLDL 7DQiUNpS] )LVNROD PD (/7( %iUF]L *XV]WiY *\yJ\SHGDJyJLDL )LVNRODL.DUMRJHOGMH 1. 1. 1. Gyógypedagógiai iskoláztatás Ha a magyar gyógypedagógiai iskoláztatást követjük nyomon, azt látjuk, hogy végeredményben mi is a klasszikus európai utat járjuk végig, de a magyar társadalmi PR]JiVRNIJJYpQ\pEHQEL]RQ\RVLGEHOLHOWROyGiVRNNDONLWpUNNHO A polgári átalakulás európai útját járó országokhoz hasonlóan az iskolázási jogokat V]HQWHVtW HOV PDJ\DU W|UYpQ\ báró Eötvös József korszakos alkotása (1868-ban) éppúgy QHPpUYpQ\HVPpJDIRJ\DWpNRVRNUDPLQWD]pOHQMiUyQ\XJDWHXUySDLRUV]iJRNEDQNLDGRWWHOV iskoláztatási törvények. Így nálunk is a klasszikus gyógypedagógiai iskoláztatási modell, az elkülönített iskoláztatás alakul ki. Majd fokról-fokra jutunk el – az elmúlt száz év alatt – mi is ahhoz a felismeréshez, hogy a fogyatékosok elkülönített iskoláztatása, intézményrendszere QHPV]NVpJV]HU&pVQHPNL]iUyODJRVPHJROGiV Ám, ha az inkluziv iskola LJHQOpVpKH] YH]HW V]i]pYHV PDJ\DU ~WUyO NpSHW NtYiQXQN DONRWQL KD FVDN D OHJMHOHQWVHEE OHJPHJKDWiUR]yEE PR]]DQDWRNDW iOORPiVRNDW YHVV]N számba, akkor is nagyon nehéz feladatra vállalkozunk, mert kiindulásul azzal kell számolnunk, hogy a fogyatékosokkal kapcsolatban mindenkor és mindenütt, nálunk is kétarcú (egyszerre elfogadó és elutasító) társadalmi közegben nekünk a nyugat európai országokénál VRNNDOQHKH]tWHWWHEEDKHO\]HWQNQHNQNPLQGHQHO UHOpSpVpUWDV]yV]RURVpUWHOPpEHQPHJ kelON]GHQQNDNOVIHOVKDWDOPLJD]GDViJLDNDGiO\RNNDOpVVDMiWNRUOiWDLQNNDOLV $ PLQGMiUW D] HOV QpSRNWDWiVL W|UYpQ\ pOHWEHOpSpVpYHO -ban) történt kiinduló diszkriminatív lépés D NpVEELHNEHQ D]pUW LV VRN QHKp]VpJ pV IHV]OWVpJ IRUUiVD PHUW D Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


7

QpSLVNROiNUyOV]yOyWRYiEELLQWp]NHGpVHNVHPYRQDWNR]QDNDPiUP &N|GpVNpVEEOpWHVO (elkülönített) alsó fokú speciális (gyógypedagógiai) oktató-QHYHOLQWp]PpQ\HNUH (]pUWRO\DQQDJ\MHOHQWVpJ&dr. Náray-Szabó Sándor orvos tevékenysége (1886 és 1913 között) a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban, aki felismeri a fogyatékosok ügyének HOUH YLWHOpKH] D V]i]DGIRUGXOyQ DGRWW NHGYH] OHKHWVpJHNHW KRJ\ KRJ\DQ OHKHW D QpKiQ\ HOV]LJHWHOW LQWp]PpQ\EO IHMOGNpSHV RUV]iJRV LQWp]PpQ\UHQGV]HUW NLpStWHQL Eléri, hogy a fogyatékos gyermekek oktatásügye kiválik az emberbaráti intézmények J\HLW LQWp] ügyosztályból, és kezdeményezésére 1898-ban Gyógypedagógiai ügyosztály létesül. Így 1898-WyO ÄD VNHWQpPiN YDNRN KO\pN pV J\HQJHHOPpM &HN GDGRJyN pV KHEHJN összes állami, községi, felekezeti és magán intézetei, iskolái és tanfolyamai” hivatalosan gyógypedagógiai és egyben közoktatási intézményekké PLQVOQHN $NNRUL HOQHYH]pVNUO WDQHU–és tanulólétszámukról az 1. sz. melléklet nyújt tájékoztatást.) IgazKRJ\H]DOpSpVXJ\DQDNNRUWRYiEEHU VtWLDGLV]NULPLQiFLyWGHDJ\yJ\SHGDJyJLD J\pW NpSYLVHO V]i]DGIRUGXOyL QHYHV HOG|N YpGHOPpEHQ NL NHOO PRQGDQXQN KRJ\ HJ\ D nagyobb társadalmi összefüggések árnyékos oldalán történt NpQ\V]HU& lépést tesznek meg. És ez önmagában még nem is magyar sajátosság. Abban a történelmi periódusban, amelyben Nyugat-Európában és az Észak-Amerikai Egyesült Államokban ugyan ez a jelenség valamivel korábban megjelenik, a gyógypedagógiaW|UWpQHWL DGDWRN PHJJ\]HQ EL]RQ\tWMiN KRJ\ D] HONO|QtWHWW LVNROi]WDWiV ~WW|U LQHN NH]GHPpQ\H]pVHLW LOOHWHQ pSSHQVpJJHO HPEHUL pV V]DNPDL V]HPSRQWRN V]HULQWL „pozitív diszkrimináció”-ról van szó. 1DJ\P&YHOWVpJ& IHOYLOiJRVXOW W|EEQ\LUH N|]LVPHUW KXPDQLVWD WXGyV V]HPpO\LVpJHN pedagógusok, orvosok, papok (pl. Bourneville, de l'Épée, Guggenbühl, Guggenmoos, Haüy, Heinicke, Howe, Itard, Klein, Seguin, Voisin és mások) kezdeményezik önzetlenül a OHJHOV VSHFLiOLV J\yJ\SHGDJyJLDL LQWp]PpQ\HN OpWUHKR]iViW N D]RN LV DNLN QDJ\ odaadással maguk dolgozzák ki az intézményes keretek között eredményesen alkalmazható speciális eszközrendszereket, és szuggesztíven bizonyítják, hogy neveltjeik/tanítványaik csakis az általuk ajánlott feltételek között válhatnak a társadalom értékes tagjaivá, ill. élhetnek boldog emberi életet. A 19. és 20. századfordulói magyar megoldás, tudniillik a külön kezelésbe vett, de a közoktatási intézmények csoportjába terelt gyógypedagógiai intézményrendszer P&N|GWHWpVH – D J\yJ\SHGDJyJXVRN UpV]pUO – V]LQWpQ NpQ\V]HU& „pozitív diszkriminációs” lépés. Azaz Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


8

QHPD]~WW|UJ\yJ\SHGDJyJLDLLVNRODV]HUYH]NLQWp]PpQ\DODStWyNIHOHWWNHOOSiOFiWW|UQQN hanem az uralkodó társadalmi, és közoktatáspolitikai viszonyokban találjuk meg az okokat. A magyar gyógypedagógus szakemberek (Berkes /Berinza/ János, Borbély Sándor, Éltes /Ellenbach/ Mátyás, Herodek Károly, dr. Ranschburg Pál, Roboz József, dr. Sarbó Artúr, dr. Vértes O. József és mások) már a 20. század elején harcba indulnak a IRJ\DWpNRVRNWHOMHVN|U&LVNROi]WDWiVipUWWDQN|WHOH]HWWVpJNW|UYpQ\EHLNWDWiVipUWGHPHUWD] DGHNYiW UHQGV]HU D N|]RNWDWiVL UHQGV]HU PpJ DNNRU VHP HJ\pUWHOP &HQ IRJDGyNpSHV tJ\ D külön létrehozott alrendszerben építkeznek tovább. A külön gyógypedagógiai közoktatási alrendszer irányító testülete, a Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsa tölt be QDJ\RQIRQWRVV]HUHSHWeYUO-évre publikált jelentéseiben hitelesen és kritikusan ad számot a gyógypedagógiai intézményrendszerrel összefüggésben minden változásról, problémáról, LJpQ\UO $ J\yJ\SHGDJyJLDL LQWp]PpQ\HN V]iPV]HU & DGDWDLW SpOGDNpQW D] D] az 1914. és az 1917. évek végén készült, 1891-LJ YLVV]DPHQOHJHV DGDWRNDW LV WDUWDOPD]y |VV]HVtWWiEOi]DWRNRQD2–5. sz. melléklet segítségével ismertetjük.) Tudnunk kell azt is, hogy már 1911-re elkészül „az érzéki és értelmi fogyatkozásban V]HQYHGNRNWDWiViUyOpVJ\iPROtWiViUyO´szóló törvényjavaslat is, ami azonban –V]pOHVN|U& viták után „a süketnéma, vak és szellemileg fogyatékos gyermekek oktatásáról” szóló törvénytervezetté módosulva – D] HOV YLOiJKiERU~ N|]EHM|WWH PLDWW PiU QHP NHUOKHW szentesítésre. (Az 1918-DVSROJiULIRUUDGDORPpVDWDQiFVKDWDORPLG V]DNiEDQNLQ\LOYiQtWMiND fogyatékosok tankötelezettségét és több fontos, pozitív szakmai döntést és intézkedést is KR]QDNYHONNDSFVRODWEDQDPHO\HNQHNHJ\UpV]HNpV EEPHJLVYDOyVXO .O|Q|VHQ QDJ\MHOHQWVpJ& D] D] iOWDOiQRV WDQN|WHOH]HWWVpJHW PHJHU VtW -ben pOHWEHOpSQpSRNWDWiVLW|UYpQ\DPHO\PiUDIRJ\Dtékosokra is érvényes. Igaz, a törvényhozók ezt – D NRUUD PpJ PLQGLJ MHOOHP]HQ – úgy intézik, hogy a fogyatékosok diszkriminációját H[SUHVVLVYHUELVNLQ\LOYiQtWMiND]D]NL]iUMiN NHWDQ\LOYiQRVLVNROiNEyOÈPDN|]EHQPiU egyre nagyobb tekintélyt kivívoWW J\yJ\SHGDJyJLDL V]DNWHUOHW NpSYLVHO L D]W HOpULN KRJ\ D kizártaknak, a testileg vagy szellemileg visszamaradt tanköteleseknek legalább egy része – külön rendelkezés (az 1922. évi 130.700. sz. VKM végrehajtási utasítás) szerint – a közintézetek körébe sorolt gyógyítva-QHYHO LVNROiNEDQLQWp]HWHNEHQ ~J\PLQW D NLVHJtW LVNROiNEDQ D] LGHJHV pV IHMOHWOHQ J\HUPHNHN LQWp]HWHLEHQ D YDNRN QHYHOLQWp]HWHLEHQ D Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


9

VLNHWQpPiN LQWp]HWHLEHQ pV D J\HQJHHOPpM&HN LQWp]HWHLEHQ tanulhatnak, ezekben tehetnek eleget tankötelezettségüknek. $ My V]iQGpN~ PLQGHQNpSSHQ HOUHOpSpVW MHOHQW GH – ma azt mondjuk – joghézagos külön rendelkezés végrehajtása során adódó sokféle buktatón túl a gyógypedagógiai iskoláztatás gondjait nagymértékben fokozza, hogy DWULDQRQLEpNHV]HU]Gés után átrajzolódik a gyógypedagógiai intézményrendszer országos térképe is. 1921-ben (lásd a 6. sz. mellékletet) az 1917. évihez mérten a süketnémák intézeteinek száma 16-ról 9-re csökken, a tanulólétszám a felére, összesen 778 a beiskolázott süketek száma. A vakok intézményeinek a száma pontosan a felére csökken, mindössze 5 intézmény marad 337 tanulóval. Az akkori néven szellemi fogyatékosok számára változatlanul 12 LQWp]PpQ\ P&N|GLN D WDQXOyOpWV]iP LV V]LQWH D]RQRV PDUDG GH H] PLQG|VV]HVHQ FVDN tanulót jelent, és tegyük hozzá, hogy akkor gyógypedagógiai segítséget más módon még nem NDSKDWQDND]D]WLJpQ\ONKDFVDNNOI|OGUHQHPPHQQHNYDJ\PDJiQWDQtWyWQHPIRJDGQDN Továbbá bezárják a nemzetközileg egyedülálló ideges gyermekek nép- és középiskoláját, PHJV]&QQHNDEHV]pGMDYtWyRV]WiO\RNpVDEHV]pGMDYtWyWDQIRO\DPRNP &N|GpVHLVHJ\LGHLJ teljesen instabillá válik. Ez a látványos csökkenés természetesen a gyógypedagógus státuszt is MHOHQWVHQ pULQWL $ EDMW IRNR]]D KRJ\ D] HOV]DNDGW RUV]iJUpV]H NEO pUNH]HWW NLXWDVtWRWW PHQHNOWJ\yJ\SHGDJyJLDLWDQiURNHOKHO\H]pVpWLVPHJNHOOROGDQL$]iWUHQGH] GpVUpYpQD EHOV DUiQ\RN LV WHOMHVHQ PHJYiOWR]QDN H]pUW LV pV iOWDOiEDQ D JD]GDViJL QHKp]VpJHN rendkívül megszaporodnak. Ennek a helyzetnek esik áldo]DWXODNLVHJtWLVNROD A 6 osztályos, népiskolapótló NLVHJtW LVNROD legitimációja létrejötte óta – ennek most éppen 100 éve – rendezetlen. Az iskoláztatást szabályozó ellentmondásos rendelkezések erdejében valójában az eredeti vagy módosított népiskolaiak vonatkoznak rá, de ugyanakkor hallgatólagosan (pl. a hivatalos statisztikákban is) a gyógypedagógiai intézmények közé WDUWR]QDN$]pYLW|UYpQ\VHPUHQGHONH]LNHJ\pUWHOP &HQDNLVHJtWLVNROiNUyO)NpQWD IYiURVEDQiOODQGyDQDN|]RNWDWiVUHQGH]Htlen ügyei között szerepelnek, miközben magukban DNLVHJtWLVNROiNEDQNO|Q|VHQD]~MtWiVDLUyOpVSpOGDpUWpN &V]HOOHPLVpJpUOKtUHV0RVRQ\L XWFDL iOODPL NLVHJtW LVNROiEDQ LJD]JDWy Éltes Mátyás D NHGYH]WOHQ RO\NRU HJpV]HQ lehetetlen feltételek melleWW LV NLW&Q PXQND IRO\LN $] HJ\UH KDWiUR]RWWDEEDQ MHOHQWNH] „áttelepítési” igények kielégítése elodázhatatlanná válik. A hosszantartó és olykor éles szakmai viták következményeként a VKM (1928-EDQ YpJUH D NHGYH]EE P&N|GpVL IHOWpWHOHNHW MHOHQW gyógypeGDJyJLDL LQWp]PpQ\HNNp PLQVtWL D NLVHJtW LVNROiNDW de ezt a Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


10

UHQGHONH]pVWILQDQFLiOLVRNRNPLDWWQHPKDMWMiNYpJUH(]XWiQD6]DNWDQiFVMDYDVODWiUDHO EE (1932-ben) ÄDNLVHJtWLVNRODLQ|YHQGpNHNQHND]HOHPLLVNROiEyOYDOyiWWHOHStWpVH´tárgyában hoz szigorító intézkedéseket a VKM, majd (1933-ban) valójában felemás, de mára nézve is tanulságos módon – NiU KRJ\ FVDN HJ\ LGUH – OH]iUXO D NLVHJtW LVNROD J\H $ YDOOiV- és közoktatásügyi miniszter 36.834–1933. sz. rendelete értelmében „... az önálló kisegíWLVNROiN FVDNLV D] LVNROD FtPpQHN pV MHOOHJpQHN PHJIHOHO YDODPLQW D WDQWHUYEHQ PHJiOODStWRWW WDQWiUJ\DNDW IHOWQWHW HJ\VpJHV V]|YHJ& pUWHVtWNHW pV EL]RQ\tWYiQ\RNDW DGKDWQDN NL HOOHQEHQ D] HOHPL LVNROiNNDO NDSFVRODWEDQ V]HUYH]HWW NLVHJtW LOOHWYH D] úgynevezett kisebb létszámú osztályok, hogyha azokban az elemi iskolai tanterv alapján történik a tanítás, elemi iskolai bizonyítványokat adhatnak növendékeiknek.” Ez a közoktatás-igazgatási rendezetlenség az akkori terminológia szerint az úgynevezett erkölcsi fogyatékosok HVHWpEHQLVIRO\DPDWRVDQ]DYDUWRNR] ND javító-QHYHOLQWp]HWHNben pV NO|QE|] gyermekvédelmi intézményekben, többnyire QHYHORWWKRQRNban vannak, DPHO\HN KLYDWDORVDQ QHP PLQVOQHN J\yJ\SHGDJyJLDL LQWp]PpQ\HNQHN $ V]DNHPEHUHN többsége viszont mint „társadalmi fogyatékosok”-at vagy „kóros alapon züllöttek”-et a gyógypedagógia körébe sorolja ezt a népességet, és az akkor egységes (általános) gyógypedagógus-képzés is vonatkozik rájuk. Intézményeikben a gyógypedagógiai ellátás viszont

teljesen

esetleges.

Hasonlóan

eldöntetlen

a

„nyomorék

gyermekek”

LQWp]HWpQHNLVNROiMiQDN D KRYDWDUWR]iVD LV tJ\ YDOyMiEDQ D] RWW P &N|G – azért szerencsére többnyire gyógypedagógus – V]DNHPEHUHNHQ P~OLN KRJ\ D WDQXOyN HOOiWiVD V]DNV]HU &HQ pV NRUV]HU&HQW|UWpQLN Az 1921. évi tv. hatására végeredményben több mint 10 |QiOOy NLVHJtW LVNROD D IYiURVEDQ W|EE PLQW NLVOpWV]iP~ RV]WiO\ QpKiQ\ J\yJ\SHGDJyJLDL QHYHOLQWp]HW pV beszédhibák javítására szolgáló tanfolyam, nagyothallók intézete és csökkentlátásúak iskolája létesül. A tankötelezettség végrehajtásáról azonban szó sincs. Különösen az értelmi fogyatékosok maradnak ellátatlanul.

A Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsa 1935-ben kiadott, öt tanévet átfogó jelentésében „Csonkamagyarország” V~O\RV JD]GDViJLKHO\]HWpUHDPHJIHOHO N|OWVpJYHWpVL fedezet hiiQ\iUDKLYDWNR]YDVRNIpOHV]LJRUtWiVUyOWDNDUpNRVViJLLQWp]NHGpVU ODGV]iPRW



11

$ QDJ\RQ SUHFt] SpOGDpUWpN& V]iPtWiVRNEyO PHJWXGMXN SO KRJ\ Ä– az 1930. évi népszámlálás adatait az 1920-éval összehasonlítva – a siketnémák száma 9035-UO 7654-re (0.09 %) csökkent, ellenben a vakok száma 5783-ról (0.072 %) 6749-re (0.078 %) és DJ\HQJHHOPpM&HNV]iPD-UO -UH QWWDIHOVRUROWIRJ\DWpNRVRN száma pedig együttesen 25419-UO -re emelkedett. Figyelembe véve a lakosság számának szaporulatát, ez az arányszám 0,318 %-ról 0,303 %-ra szállott alá. Oktatásra alkalmas korban van (6–18 év) 1687 siketnéma és 424 vak. Az ipari kiképzésre és foglalkoztatásra alkalmas vakok (19–pY V]iPD$J\HQJHHOPpM&HNN|]OWDQtWiVUD kiképzésre és foglalkoztatásra alkalmas korban vannak s így intézeti elhelyezést igényelnek mintegy 2500-an. Mindezeken kívül figyelembe kell vennünk, hogy a csökkentlátású J\HUPHNHN V]iPD LV MHOHQWV YDODPLQW KRJ\ D] HOHPL pV N|]pSLVNRODL WDQXOyNQDN PLQW egy 1.5–2 %-a beszédhibás (15–20.000), s hogy kb. 6–8000 szoknak az értelem-gyenge J\HUPHNHNQHN D V]iPD DNLN FVDNLV V]DNV]HU & J\yJ\SHGDJyJLDL HOMiUiV PHOOHWW NpSHVHN D legszükségesebb közhasznú ismereteket elsajátítani. „Csonkamagyarországon” tehát kb. 28– 30.000 azoknak a száma, akik a gyógypedagógiai intézmények áldására tartanak számot.” Ehelyett a gyógypedagógiai intézményekbe beiskolázott, ill. azokban ellátott tanulók száma mindösszesen 5465 (amint azt a 7. sz. mellékletEO PHJWXGMXN pV SO D] pUWelmi fogyatékosoknak még az 1937/38. tanévben is mindössze 14.5 %-a jár gyógypedagógiai iskolába (a tanköteles korú népességben az értelmi fogyatékosok 1.6 %-os részesedésével számolva.).

Ez nem jelenti azt, hogy a gyógypedagógiai iskoláztatás a két világháború között nem IHMOGLN JD]GDJRGLN $] HOOiWRWWViJL PXWDWyN QDJ\RQ PRVWRKiN GH D WDUWDOPL PXQND YDODPHQQ\LV]DNWHUOHWHQOpSpVWWDUWD]HXUySDLV]tQYRQDOODOV WNLHPHONHGQHP]HWN|]LOHJLV nagyra értékelt szakmai eredmények is születnek, pl.

a surdomutitas corticalis

gyógypedagógiai befolyásolására kialakított Bárczi-módszer. Készülnek új tantervek és tankönyvek is, ám a pénzügyi gondok itt is jelen vannak. Az 1935. évi átfogó jelentés szerint: „A gyógypedagógiai intézmények eredményesebb oktatásának a tankönyvhiány is egyik DNDGiO\D YDODPLQW D] KRJ\ D V]DNRNWDWiV FpOMiQDN PHJIHOHO WDQV]HUHLQN KLiQ\RVDN $] engedélyezésre benyújtott tankönyvek és tanszerek megbírálásával a nm. minisztérium mindenkor a szaktanácsot bízta meg, amely 1930. szeptembeUpWO M~OLXV -ig a N|YHWNH] WDQN|Q\YHNUH pV WDQV]HUHNUH YRQDWNR]yODJ WHWW YpOHPpQ\HV MHOHQWpVW LWW Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

12


tankönyv felsorolása következik). Az elnöki tanács méltányolta a könyvírók nagy ügybuzgalmát, legtöbbjére vonatkozólag azonban úgy határozott, hogy az újabb tankönyvek bírálata és engedélyezése iránt csak a tantervek revíziója után történjék végleges intézkedés. E helyt említjük meg, hogy a szaktanács ismételten foglalkozott a tankönyvbírálati tiszteletdíjak kérdésével is. Mivel ez ügyben költségvetési okokból a nm. miniszter úr nem WHOMHVtWKHWWH D V]DNWDQiFVQDN D WLV]WHOHWGtMDN PpOWiQ\RV PHJiOODStWiVD LUiQWL HO WHUMHV]WpVpW (701-48 – V] DODWW DV]DNWDQiFV~J\KDWiUR]RWWKRJ\DMREELG NEHiOOWiLJDEtUiODWL tiszteletdíjakról lemond.” Vag\ SO QDJ\ JRQGRW IRUGtWDQDN D WDQXOyN DODSRVDEE V]DNV]HU &EE SHGDJyJLDL SV]LFKROyJLDL V]DNRUYRVL NLYL]VJiOiViUD DPLQHN DQ\DJL IHGH]HWpU O LV JRQGRVNRGQDN $ J\yJ\SHGDJyJLDL LQWp]PpQ\HNEHQ SO V]DNRUYRVRN LV P &N|GQHN $ V]DNWHUOHWL |VV]HVtW statisztikai táblázatokon a megszokott alapadatokon kívül a fogyatékosság okai, fokozatai is szerepelnek, továbbá az értelmi fogyatékosoknál a növendékek intelligencia kora, elmaradása, értelmességi hányadosa úgyszintén. (UUO WDQ~VNRGQDN D 8–13. sz. mellékletek. 7DQXOViJRV D]RQEDQ KRJ\ D %XGDSHVW 6]pNHVI YiURV NLVOpWV]iP~ RV]WiO\DLED MiUyWDQXOyNUyOLO\HQRV]WiO\RNYLGpNHQQHPP &N|GQHN OpWV]iPXNRQNtYOPiVWQHPWXGXQN meg. Ez az a népesség, amelynek szakmai megítélése mindig problematikus. (14. sz. melléklet)

A II. világháború után a fentebb vázolt és újabban keletkezett súlyos gondokkal terhes örökséggel indul meg – eleinte jogosan nagy reményekkel – a gyógypedagógia újjáépítése. $ V]iPDGDWRN WNUpEHQ PLQGHQHNHOWW MHOOHP] D EHLVNROi]RWW IRJ\DWpNRV WDQXlók OpWV]iPiQDN pYUO-pYUH W|UWpQ OiWYiQ\RV HPHONHGpVH (]W D] D] pV D] 1990/91. tanévi közoktatási - összehasonlító adatokat is tartalmazó - statisztikai táblázatokon a 15–17. sz. mellékletek alapján kísérhetjük nyomon.)

Az ideiglenes kormány mindjárt 1945-ben intézkedik az elemi népiskolát felváltó általános iskola létrehozásáról (a 66.506/1945. ME. sz. rendelettel.) Ezt a rendeletet akkor a J\yJ\SHGDJyJLDL

LQWp]PpQ\HNUH

LV

pUYpQ\HVQHN

WDUWMiN

GH

PHUW

HJ\pUWHOP &

rendeletértelmezések nem történnek, évekig következetlenül hajtják végre, ill. az DGPLQLV]WUiFLyDQQDNHOOHQpUHHVHWOHJHVHQN|YHWLKRJ\HO EE-ban (a 6.000/1948. VKM sz. rendelettel), majd 1949-ben (a VKM 5.300/1949. sz. rendeletével) PHJHUVtWpVW Q\HU D Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

13


gyógypedagógiai

intézmények

általános

iskolai

jellege.

Az

értelmi

fogyatékosok

LQWp]PpQ\HLQHN J\yJ\SHGDJyJLDL QHYHO LQWp]HW NLVHJtW LVNROD pV NLVHJtW RV]WiO\ NpVEE sokat vitatott egységesítése is ennek jegyében (a 70.000/1946. VKM sz. rendelettel) történik meg. Az HOV iOWDOiQRV LVNRODL WDQWHUY PHJMHOHQpVH XWiQ PiU HJ\ pYYHO -ben) kiadásra kerül a gyógypedagógiai általános iskolák és osztályok egységes tanterve is.

Az iskolák államosítását kimondó 1948. évi XXXIII. törvény érzékenyen érinti a gyógypedagógiai intézményrendszert is. Egyrészt a közvetlenül érintett közösségeket SyWROKDWDWODQ YHV]WHVpJ pUL SO PHJV]&QLN D] L]UDHOLWD VLNHWQpPiN RUV]iJRV LQWp]HWH Budapesten, és állami kezelésbe kerül valamennyi egyházi és nem állami fenntartású gyógypedagógiDLLQWp]PpQ\SODUyPNDWKpViJKHYNLVHJtW LVNROD6RSURQEDQD3DWURQDH HJ\HVOHW J\yJ\SHGDJyJLDL QHYHO- és foglalkoztató intézetei Kisújszálláson és Gyulán, stb. Figyelmet érdemel viszont, hogy néhány egészségügyi gyermekotthon – amelyekben a legsúlyosabb fogyatékosokat gondozzák, ápolják önfeláldozóan – továbbra is, mindvégig egyházi kezelésben maradhatnak. $] XWiQL PiVIpO pYWL]HG D] D]W PHJpO J\yJ\SHGDJyJXVRN HPOpNH]HWpEHQ D J\yJ\SHGDJyJLDKVNRUDYROW$KiERU~EDQDJ\yJ\SHGDJyJLDLLQ tézmények egy része romba GOWDPHJPDUDGWDNN|]OW|EEHWNDWRQDL– és politikai/párt-célokra lefoglaltak, a fogyatékos gyermekeket haza adták vagy népjóléti intézményekben helyezték el, akik így gyógypedagógiailag teljesen ellátatlanok maradtak, az igazgatók egy részét (különösen vidéken) munkáskáderekkel lecserélték.

A gyógypedagógiai intézményrendszer újjáépítésének, újjászervezésének élére az akkor OHJWHNLQWpO\HVHEE pV LJHQ QpSV]HU& RUYRV-gyógypedagógus, dr. Bárczi Gusztáv, a Gyógypedagógiai Tanárképz )LVNROD LJD]JDWyMD iOOW D PHJPDUDGW V]DNHPEHUigazgatókkal, minisztériumi szakemberekkel (a magasabb posztokon a fogyatékosok ügyeit a minisztériumokban is munkáskáderek irányítják), és az ügynek megnyert politikusokkal együtt küzdött az elhagyott, nDJ\RQ URVV] V]RFLiOLV N|UOPpQ\HN N|]|WW pO VRN H]HU HOOiWDWODQ IRJ\DWpNRV J\HUPHN VRUViQDN PHJROGiVipUW $ OHKHW VpJHN D]RQEDQ UHQGNtYO NHGYH]WOHQHN YROWDN $ J\HUPHNYpGHOHP pV D J\yJ\SHGDJyJLD – PiV OHKHWVpJ KtMiQ – a „Valahol Európában” FtP&ILOPHWLGp]PyGRQN|]|VHQRV]WR]RWWDFpOUDW|EEQ\LUHWHOMHVHQ Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


14

DONDOPDWODQ HOKDJ\RWW NLIRV]WRWW OHIRJODOW NDVWpO\RNRQ NRORVWRURNRQ NpQ\V]HU &HQ OH]iUYD H]]HOKRVV]~LGUHPiLJNLKDWyDQD]HOV]LJHWHOWVpJEO]iUWViJEyONLW|UpVPHQHNOpV~WMiW A gyógypedagógiai intézményrendszer/iskoláztatás konszolidálása az 1260-as számmal NH]GG VRN NLW&Q V]DNPDL SUyEiONR]iVW V]DNV]HU& PHJROGiVW LV WDUWDOPD]y P&YHOGpVLRNWDWiVL PLQLV]WpULXPL UHQGHOHWVRUR]DWWDO LQGXOW HO 'H D] -es években a gyógypedagógiai inté]PpQ\UHQGV]HULVW|EEQ\LUHV]LJRU~DQEL]DOPDVMHO]pV &DOHYpOWiUDNEDQ KLiQ\RVDQ PHJPDUDGW D] D]RN HONpV]tWpVpEHQ UpV]W YHWW V]DNHPEHUHN NpQ\V]HU & NRPSURPLVV]XPNpV]VpJpW EL]RQ\tWy PLQLV]WpULXPL YH]HW NROOpJLXPL–és párthatározatok G|QWpVHL V]HULQW P&N|GLN (]HN D GRNXPHQWXPRN NLHPHOWHQ D SHGROyJLD HOOHQ IHOOpS párthatározatok) szabják meg a lehetséges alkukkal a szakmai döntések és intézkedések szellemét, tartalmát, a beiskolázási kritériumokat, az új tantervek célmeghatározását, a tananyag kiválasztását, stb. $ NLLQGXOiVL DODSRW D 0DJ\DU 'ROJR]yN 3iUWMD N|]SRQWL YH]HW VpJpQHN D 6]RYMHWXQLy .RPPXQLVWD 3iUWMD pYL KDWiUR]DWiUD pSO pedológia ellenes határozata adja. A Szovjetunióban 1936-ban törlik a pedagógia szótárából a gyermektanulmányozást (a pedológiát). Magyarországon pedig az 1950. évi párthatározat az, amely a szovjet közoktatás SROLWLND pV SHGDJyJLD HOYHLQHN pV J\DNRUODWiQDN iWYpWHOpW D] LVNRODL WHYpNHQ\VpJ HUV]DNRV SROLWLNDLEHIRO\iVROiViWiWLGHRORJL]iOiViWW&]WHFpOXO Pl. az 1950. június 2-iQWDUWRWWPLQLV]WpULXPLYH]HWNROOpJLXPLOpVHQW|EE–1948-ig NLDGRWW UHQGHOHWUO PHJiOODStWiVW Q\HU KRJ\ D]RN NRPRO\ KLEiNKR] YH]HWWHN NO|Q|VHQ D J\yJ\SHGDJyJLDL LQWp]HWHN pV LVNROiN iOWDOiQRV LVNROiNNi PLQ VtWpVH PHUW „táptalajnak bizonyultak az oktatási ágnál tapasztalható és jelenleg is fennálló pedologikus túlburjánzásnak ... A gyógypedagógiai osztályokba áttelepített növendékek cca. 85–90 %-a munkás és szegényparaszt származású és ezen belül nagyon sok azoknak a száma, akik gyermekYpG LQWp]HWHN JRQGR]iViEDQ iOOQDN LJHQ VRN J\HUPHNHW pUWHOPL IRJ\DWpNRVQDN RV]WiO\R]QDN DNLNHW D] iOWDOiQRV LVNROD LV NpSHV QHYHOQL WDQtWDQL pV WHUPHO GROJR]yYi kiképezni.” $ YH]HW NROOpJLXP pYL KDWiUR]DWDL N|]|WW V]HUHSHO D J\yJ\SHGDJyJLDL iskolákat iOWDOiQRV LVNROiNNi PLQVtW UHQGHOHW YLVV]DYRQiVD D J\yJ\SHGDJyJLDL RNWDWiVJ\ WHUOHWpQ tapasztalható úgynevezett társadalomellenes visszaélések azonnali megszüntetése és a gyógypedagógiai oktatásnak a Szovjetunió speciális iskolái nyomán való átszervezése. Utóbbi Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

15


KDWiUR]DWRW HJ\ D YH]HWL NROOpJLXP DQ\DJiKR] FVDWROW RURV] Q\HOYE O IRUGtWRWW PHOOpNOHW támasztja alá, amelynek címe: Ä8WDVtWiVDNLVHJtWLVNRODLWDQXOyNIHOYpWHOpKH]´ $]LGp]HWWV]RYMHWXWDVtWiVK&IHOKDV]QiOiViYDOHJ\pYP~OYa jelenik meg az 1951. évi 15. sz. tvr., amelynek értelmében: gyógypedagógiai intézetekbe, iskolákba és osztályokba csak RO\DQ pUWHOPL IRJ\DWpNRV J\HUPHNHN YHKHW N IHO DNLNUO SHGDJyJLDL pV RUYRVL YL]VJiODW PHJiOODStWRWWD KRJ\ KLiQ\RV HOPHQHWHON RND „aJ\L VpUOpVEO V]iUPD]y pUWHOPL fogyatékosság.” Ugyan e rendelet szellemében készül „Az értelmi fogyatékosok nevelésétRNWDWiViW

YpJ]

J\yJ\SHGDJyJLDL

LQWp]PpQ\HN

J\yJ\SHGDJyJLDL

QHYHOLQWp]HW

gyógypedagógiai iskola, gyógypedagógiai osztály) tanterve” is 1952-ben. E szerint is csak „a központi idegrendszer (agy) szervi bántalma” következtében létrejött értelmi fogyatékosság lehet a beiskolázás alapja. Az 1951. augusztus 30-iQ WDUWRWW PLQLV]WpULXPL YH]HW NROOpJLXP QDSLUHQGMpQ LV ~MUD szerepel a gyógypedagógiai nevelés-oktatás. A minisztérium Gyógypedagógiai csoportja, jelentésében több kérdésben a pedológiát WHV]L IHOHOVVp „A burzsoá pedagógiai elméletek maradványai,

különösen

az

áltudományos

pedológia

a

felszabadulás

után

a

gyógypedagógiában is éreztette romboló hatását” – olvassuk. ... A kritika után munkánk arra irányult, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak segítségével a gyógypedagógia megszabaduljon a burzsoá ideológia nevelési behatásairól...” 1952. november 6-án ismét napirenden a gyógypedagógiD D PLQLV]WpULXPL YH]HW kollégium ülésén. A téma szigorúan bizalmas. A levéltári anyag hiányos. A jelentés a fogyatékosokról mint ÄD] DJ\NpUHJ VpUOWMHLUO´ beszél, akiknek száma Magyarországon a háború következtében megnövekedett. A jelentés helyzetelemz pUWpNHO pV MDYDVODWWHY UpV]H D]RQEDQ HJ\DUiQW V]DNV]HU&VpJUO WDQ~VNRGLN HOWHUMHV]W Laczkó István, a PLQLV]WpULXP J\yJ\SHGDJyJLDL FVRSRUWMiQDN YH]HW MH DNLW U|YLGHVHQ HOWiYROtWDQDN funkciójából), szinte teljesen mentes a politikai zsargontól, és határozott kívánalmakat fogalmaz meg. Pl.: „A gyp. nevelés-RNWDWiV HUHGPpQ\HVVpJpW DNDGiO\R]]D D PHJIHOHO tankönyvek hiánya. Az értelmi fogyatékosok még ma is az ált. iskola tankönyveit használják, DPHO\HN pUWHOPL NpSHVVpJHLNKH] PpUWHQ QHP PHJIHOHOHN´ 9agy: „A gyp. nevelés-oktatás eredményességét a tárgyi feltételek hiánya is akadályozza. Nincsenek az egyes fogyatékossági Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


16

iJD]DWRN UpV]pUH PHJIHOHO V]iP~ pV IHOV]HUHOWVpJ& LQWp]PpQ\HN V D PHJOHYN N|]O LV W|EE hiányosan, rosszul felszerelt Nincs megszervezve az egészségügyi szervek fokozottabb segítség Q\~MWiVD D J\S LQWp]PpQ\HN UpV]pUH ÈOODQGy V]DNRUYRVL IHOJ\HOHW NRQ]XOWDWtY OHKHWVpJHN ideggyógyászati szempontból, ápolóintézetek kérdése, a képezhetetlen idióták és epilepsiások ügye stb.”) Végül: „Ha a fogyatékosok nevelését-oktatását és intézeti elhelyzését meg akarjuk oldani, akkor 100 %-kal nagyobb összeget DNNRU QDJ\RQ VRNDW pU PLOOLy )W-ot) szükséges évenként folyamatosan a gyógypedagógiai intézmények fejlesztésére fordítani. Ezen összeg keretében megoldható azoknak a gyógypedagógiai intézményeknek a létesítése, fejlesztése QHYHORWWKRQQDO HOOiWRWW J\S LQWp]PpQ\HN J\S IRJODONR]WDWy LQWp]HWHN LSDUL WDQXOyLVNRODL WDJR]DWRN yYRGiVNRU~ pV IHOQWW IRJ\DWpNRVRN EHV]pGKLEiEDQ PR]JiV]DYDUEDQ V]HQYHGN gyógypedagógiai ellátása), amelyek mellett a fogyatékosok nevelése-oktatása biztosítható.” Az 1950-HV pYHNEHQ KXOOiP]yDQ ]DMOy RUV]iJRV SROLWLNDL W|UWpQpVHN MyO N|YHWKHW HQ YLVV]DWNU|]GQHNDJ\yJ\SHGDJyJLDWHUOHWpQLV-HOOHP] SpOGDHUUe az 1955. április 28-án WDUWRWWPLQLV]WpULXPLYH]HWNROOpJLXPLOpVDPHO\HQ„A gyógypedagógiai nevelés helyzete és feladatai” FtP&MHOHQWpVWiUJ\DOiVDLV~MUDQDSLUHQGHQYDQ$]HO WHUMHV]WpVNpV]tWMHVincze Antalné, minisztériumi gyógypedagógiai csoSRUWYH]HWV]DNpUWMHdr. Bárczi Gusztáv). Ez DMHOHQWpVDNRUiEEDW|UWpQWHNXWiQVHPPDJ\DUi]NRGyPHQWHJHW ]KDQJYpWHO&HOWHUMHV]WpV hanem szokatlanul bátor, bíráló észrevételeket fogalmaz meg és határozottan kijelenti, hogy PHJIHOHO IHOWpWHOHN KLányában „ a fogyatékos gyermekek tanításának csupán korlátozott OHKHWVpJpUO EHV]pOKHWQN GH D WDQN|WHOH]HWWVpJ YpJUHKDMWiViUyO VHPPL HVHWUH VHP´ Továbbá: Ä$*\yJ\SHGDJyJLDL7DQiUNpS])LVNRODpYHQNpQWiWODJ–50 szakembert bocsát ki. Ezzel a létszámmDO QHP WXGMXN D V]NVpJOHWHW HOOiWQL eYUO–évre veszünk át általános LVNRODLQHYHONHWDNLNOHYHOH]KDOOJDWyNNpQWV]HU]LNPHJDV]DNWDQiULRNOHYHOHW-HOHQOHJ OHYHOH] KDOOJDWyMD YDQ D )LVNROiQDN $ PDJDV N|YHWHOPpQ\HNQHN FVDN D OHJNLYiOyEE iOW isNRODL QHYHON IHOHOKHWQHN PHJ 0pJ W|EE J\yJ\SHGDJyJXVUD OHV] V]NVpJ KD D gyógypedagógia eddig még ki nem munkált területein is megindul a rendszeres munka (csökkentlátók, nagyothallók, beszédhibások, stb.). Ezen kívül a társadalom egyre szélesebb körben igényli a gyógypedagógia segítségét, pl. a hadsereg egészségügyi alakulatainál. Az Egészségügyi Minisztérium az ápoló intézetei számára, az idegsebészetre, a szájsebészetre kér gyógypedagógusokat. A defekt elmebetegek otthonaiba, a csökkent-PXQNDNpSHVVpJ&ek Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


17

munkatelepeire is igényel gyógypedagógiai tanárokat. A biológiai kort figyelembe véve ui. a fogyatékosok a tanköteles koron alul és túl is gyógypedagógiai irányítást igényelnek.” A jelentés sorra veszi és elemzi a gyógypedagógia valamennyi szakterületén a hiányokat pV V]NVpJOHWHNHW VW – PHJOHS EiWRUViJJDO – a „nem agykérgi sérült” J\HUPHNHNUO LV KRVV]DQpUWHNH]LNND]~J\QHYH]HWW„érzelmi és akarati fogyatékos gyermekek”, akiknek az LVNROiNEDQ YDOy MHOHQOpWH IHOW&Q pV VRN QHKp]VpJ IRUUiVD $] Dkkor megfogalmazott javaslatok vezetnek el majd a gyógypedagógia –PiUDV]i]DGHOHMpQLVP&YHOWGHPRVWRKiQ kezelt – egyik ágának, a pszichopedagógiának a reneszánszához. (QQHN D W|UWpQHOPL LGV]DNQDN D PHJLVPHUpVpKH] My WiPSRQWRNDW DGQDN D gyógypedDJyJLDL V]DNPDL WHVWOHWHN QDJ\REE V]DEiV~ HU WHOMHVHQ iWSROLWL]iOW XJ\DQDNNRU D NRU LJpQ\HLQHN PHJIHOHO VRNV]RU LJHQ EiWRU pV V]DNV]HU& PHJiOODStWiVRNDW LVNROi]WDWiVL MDYDVODWRNDWHOWHUMHV]WRUV]iJRVUHQGH]YpQ\HLQHNSXEOLNiOWGRNXPHQWXPDLLVSOD magyar gyógypedagógia 150. évfordulóján Budapesten és Vácott, 1952-ben megrendezett Országos konferencia, az 1959-ben Balatonfüreden, már nemzetközi részvétellel megrendezett I. Országos Gyógypedagógiai Kongresszus, és az 1963-ban Budapesten megrendezett II. Országos Gyógypedagógiai Kongresszus anyaga. $] pYL ,,, RNWDWiVL W|UYpQ\ D] HOV iWIRJy RNWDWiVL W|UYpQ\ D ,, YLOiJKiERU~ XWiQ DPHO\ D]pUW LV UHQGNtYO IRQWRV pV MHOHQW V PHUW YpJUH D WDQN|WHOHV NRU~ IRJ\DWpNRV gyermekek iskolázási jogát már az alaptörvényben kinyilvánítja. A 4. § így szól: „A testileg, pU]pNV]HUYLOHJ YDJ\ pUWHOPLOHJ IRJ\DWpNRV GH NpSH]KHW WDQN|WHOHV J\HUPHNHN RNWDWiVD pV nevelése gyógypedagógiai intézményekben történik.” De ez a törvény is megtartja még a „képezhetetlenség” fogalmát, nem enyhítve azt az „iskolai értelemben vett képezhetetlenség” DNNRU PiU HOWHUMHGWHQ D V]DNPDL P&KHO\HNEHQ 0DJ\DURUV]iJRQ LV KDV]QiOW PHJMHO|OpVVHO ami azt jelenti, hogy valamennyi fogyatékos gyermek, a legsúlyosabb fokban és/vagy halmozottan fogyatékos gyermek is, ha nem is a hagyományos iskolai keretek között, de valamilyen formában gyógypedagógiai nevelést-oktatást igényel, ill. arra jogosult. A 4. §-ban az olvasható: „A képezhetetlen gyermekeket az iskola látogatása alól fel kell menteni.” Hozzá kell tenni, hogy ez a kérdés – a gyógypedagógus szakemberek jóvoltából – KDPDURVDQDV]DNPDLpUGHNOGpVHOWHUpEHNHUOpVD]HJpV]VpJJ\LJ\HUPHNRWWKRQRNPiLJ tartó reformfolyamatának megindulásához vezet. Az Egészségügyi Gyermekotthonok Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

18


Országos Módszertani Intézete (EGYOMI) 1970-ben kiadott szHUYH]HWL pV P&N|GpVL szabályzatában

(igazgató-IRUYRV

dr.

Szondy

Mária)

már

az

egészségügyi

gyermekotthonokban elhelyezett „képezhetetlen” gyermekek habilitációs és rehabilitációs OHKHWVpJHLQHNWDQXOPiQ\R]iVDpVPyGV]HUWDQiQDNNLGROJR]iVDLVWHUHWNDS( z az út vezet el az 1993. évi közoktatási törvény „képzési kötelezettség”-UOUHQGHONH]-ához. $] pYL ,,, W|UYpQ\ PHJMHOHQpVpW N|YHWHQ D PLQLV]WpULXP Gyógypedagógiai Reformbizottságot hoz létre, amelynek az a feladata, hogy az új törvény fogyatékosokra vonatkozó pontjainak végrehajtásához javaslatokat dolgozzon ki. A Reformbizottság RUV]iJRVIHOPpUpVWiMpNR]yGiVXWiQWHV]LPHJMDYDVODWDLW$PHJMHOHQ pYLV]WYUpV a 7/1963. MM sz. rendelet részletesen, differenciáltan is meghatározza, pontosan szabályozza a gyógypedagógiai nevelés-oktatás helyét az alsó fokú oktatási intézményrendszerben. Kiemelést érdemel, hogy a törvény értelmében a tankötelezettség teljesítése minden esetben D] iOWDOiQRV LVNROiEDQ NH]GGLN Ä$] iOWDOiQRV LVNROiEyl gyógypedagógiai LQWp]PpQ\EHNHUOQHNiWD]RNDNpSH]KHW WDQN|WHOHVHNDNLNWHVWLpU]pNV]HUYLYDJ\pUWHOPL fogyatékosság miatt az általános iskola többi tanulójával együtt eredményesen nem oktathatók. A gyógypedagógiai intézmények tanulói a 16. életévük EHW|OWpVpW N|YHW augusztus 31. napjáig kötelesek a számukra kijelölt gyógypedagógiai intézménybe járni.”

A legnagyobb változás az értelmi fogyatékosok iskoláztatása terén történik. Az értelmi fogyatékosok nagy vitákat kiváltott és sokat bírált, 1947-WO egységes gyógypedagógiai iskoláztatása ismét kettéválik, YLVV]DWpU D NO|Q WDQWHUY& NLVHJtW LVNROD és újként (a régi J\yJ\SHGDJyJLDL QHYHOLQWp]HW MRJXWyGMDNpQW D NO|Q QHYHOpVL SURJUDPPDO P &N|G foglalkoztató iskola. Ez a szakmailag indokolt lépés sem V]QWHWL D]RQEDQ PHJ D NLVHJtW LVNROD W|EE PLQW félévszázados (más néven és más okok miatt még ma is tartó) kálváriáját. Ennek következményeként kerül sor 1975-ben az „áttelepítési eljárás” gyökeres reformjára (áttelepítés-visszatelepítés helyett áthelyezés-visszahelyezés, ad hoc bizottságok helyett iOODQGy iWKHO\H] EL]RWWViJRN D NLYiORJDWiV IJJHWOHQtWpVH D] LVNROiN pUGHNHLWO NRPSOH[ vizsgálatok, kontroll- pV IHOOYL]VJiODWRN OHKHWVpJH LQWp]PpQ\HV HJ\WWP&N|GpV D QHYHOpVL tanácsadó hálózattal stb.), abban a reményben, hogy így az iskoláztatási feszültségek PHJV]QWHWKHWN'HH]QHPN|YHWNH]LNEH6WHNNRULQGXOHODPDJ\DUNLVHJtWLVNROi]WDWiV Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


19

~MDEE YiOViJNRUV]DND H] LGWO OpSQHN IHO HJ\UH MHOOHP]EEHQ D]RN D funkciózavarok, DPHO\HNUOV]RFLROógusok, orvosok, gyógypedagógusok hosszan és igen élesen vitatkoznak és éveken át tartó kutatásokat végeznek (lásd a Czeizel–Lányiné–Rátay Budapest-vizsgálatot és az Illyés–Bass-féle Zala-megyei vizsgálatokat).

Bár az 1961. évi III. törvény az egész gyyJ\SHGDJyJLDLLQWp]PpQ\UHQGV]HUP&N|GpVpWpVD gyógypedagógiai iskoláztatást minden eddiginél gondosabban, pontosabban szabályozza, az 1970-HVpYHNUHPiUOiVGDNLVHJtWLVNROiYDONDSFVRODWRVHOEELSpOGiQNDW ~MUDVRNEtUiODWpUL a gyógypedagógiai iskolá]WDWiVW )NpQW D NOI|OGL WDSDV]WDODWRN KDWiViUD D V]DNPDL P&KHO\HN NO|Q|VHQ D %iUF]L *XV]WiY *\yJ\SHGDJyJLDL 7DQiUNpS] )LVNROD %**<7) D] 2UV]iJRV 3HGDJyJLDL ,QWp]HW 23, D )YiURVL 3HGDJyJLDL ,QWp]HW )3, pV D 0DJ\DU Gyógypedagógusok Egyesülete (MAGYE) képviselnek egyre újabb törekvéseket a J\yJ\SHGDJyJLDLLVNROi]WDWiVWHUpQÈOWDOiEDQLVMHOOHP] PiU0DJ\DURUV]iJRQDSHGDJyJLDL folyamat megújításának igenlése. Pl. a szocializácó-kutatás külföldi szakirodalma a J\yJ\SHGDJyJLDP&YHOLN|UpEHQLVLVPHUWWpYiOLNEHpSODJRQGRONRGiVEDHO WpUEHNHUOa fogyatékosok társadalmi integrációja, aminek nyomán az integrált iskoláztatás gondolata is egyre jobban foglalkoztatja a gyógypedagógusokat. $] ~MtWiVRN NpSYLVHOHWpUH HEEHQ D] LGV]DNEDQ V]iPRV OHKHWVpJ YDQ 3O D] RNWDWiV rendszerének, tartalmának újabb általános felülvizsgálata keretében „A gyógypedagógia problematikájával foglalkozó munkabizottság” LV PHJDODNXO 9H]HWL D )YiURV HPLQHQV gyógypedagógiai szakemberei (dr. Solti Gyuláné és Sziklay Béla YH]HW V]DNIHOJ\HON), DNLND%**<7)ILJD]JDWyMiYDO (dr. Göllesz Viktor) és több munkatársával Gordosné dr. Szabó Anna, Lányiné dr. Engelmayer Ágnes, dr. Méhes József) az országot járva közel két éven át dolgoznak 1971. április 24-én kelt 41 oldalas jelentésük összeállításán. A jelentés D J\yJ\SHGDJyJLDL RNWDWiV YDODPHQQ\L V]DNWHUOHWpU O UpV]OHWHV EHLVNROi]iVL V]HUYH]HWL (tárgyi, személyi), és tartalmi (tantervi) helyzetelemzést tartalmaz, és nagyszámú ajánlást fogalmaz meg. Hasonlóan részletesen bemutatja és elemzi a gyógypedagógia „tudományos megalapozottságának” állását, Gyógypedagógiai Tudományos Vizsgáló és Kutató Intézet IHOiOOtWiViWpVRUV]iJRVV]DNPDLHJ\HVOHWOpWUHKR]iViWMDYDVROMD0LQGNHWW KDPDURVDQPHJ is valósul.) Különösen fontosnak ítéli az intézményrendszer további differenciálását, ennek megalapozására gyógypedagógiai tipológiai kutatásokYpJ]pVpWVUJHWL-HOHQWVWHUHWV]HQWHO Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


20

a gyógypedagógiai rehabilitáció kérdéskörének, a fogyatékosságügyben a társadalmi részvétel szerepét hangsúlyozza, és felveti a V]OV]|YHWVpJ létrehozásának szükségességét. Kiemelést érdemel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnökségi Közoktatási Bizottságának (EKB) Szentágotai János akadémikus vezetésével a közoktatás távlati fejlesztését szolgáló tevékenysége, amelynek keretében

(Gordosné dr. Szabó Anna

szomatikus nevelési albizottsági tag révén) mód nyílik a gyógypedagógiai távlati közoktatási elképzeléseket is megfogalmazni (Gordosné dr. Szabó Anna, dr. Göllesz Viktor, Illyésné dr. Kozmutza Flóra, Lányiné dr. Engelmayer Ágnes, dr. Méhes József, Sziklay Béla), és IHEUXiUMiEDQ D] (.% HOp WHUMHV]WHQL $] HO WHUMHV]WpV D] HONO|QtWHWW J\yJ\SHGDJyJLDL iskoláztatás akkori látleletét tartalmazza, és az általános iskolának a fogyatékos gyermekekkel kapcsolatos intoleranciájára, a gyógypedagógiai iskoláztatás hián\DLUD D NRUV]HU&WOHQ tendenciákra mutat rá, és a sérült gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjának megvalósítását szolgáló ajánlásokat fogalmaz meg. .pVEE -ben arra is mód nyílik, hogy az MTA és az Oktatási Minisztérium Közoktatási Bizottsága (OKB) által képviselt közoktatási reformokba is beépüljenek a gyógypedagógiai iskoláztatási javaslatok (Gordosné dr. Szabó Anna és Lányiné dr. Engelmayer Ágnes MTA és OKB bizottsági tagok révén). Ezek arra hívják fel a figyelmet, hogy a fogyatékosok nevelésének ügyét az egész köznevelési rendszer integráns részeként kell kezelni, hogy a deklarált jogokból való tényleges részesedésnek egy sor fontos, eddig hiányzó IHOWpWHOHYDQpVPiUHJ\pUWHOP&HQDPHJEpO\HJ]pVpVHVpO\HJ\HQOWOHQVpJHOOHQYDODPLQWD] integrált iskoláztatás (akkor még részleges megoldása) mellett szólnak.

A gyógypedagógiai iskoláztatás tartalmi, szakmai megújításához az 1970-es években MHOHQWVHQ KR]]iMiUXO D] HJ\UH EYO V]DNLURGDORP LV 0iU NpW V]DNIRO\yLUDW D Gyógypedagógia és a Gyógypedagógiai Szemle Q\~MWSXEOLNiOiVLOHKHWVpJHWpVDILVNRODL MHJ\]HWHNHQ W~O W|EE IRQWRV J\&MWHPpQ\HV PXQND OiW QDSYLOiJRW -ban két szakkönyv PHJMHOHQpVHNO|Q|VHQMHOHQWV$NpWN|Q\YXLHOWpUUHQGH]HOYHNpVV]HPSRQWRNV]HULQW szemléletmódjában sem mindig azonosan, de egymást jól kiegészítve dolgozza fel a gyógypedagógia alapkérdéseit/alapismereteit, és lesz hamarosan (több kiadásban is) a szakterületen sokat forgatott tan- és kézikönyv.



21

Dr. Göllesz Viktor szerkesztésében a BGGYTF Tudományos Tanácsának tagjai (dr. %G|U-HQGU&VDED\/iV]Oy*RUGRVQpGU6]DEy$QQDGU*|OOHV]9LNWRU/iQ\LQp de. Engelmayer Ágnes, László András, dr. Méhes József, Subosits István, Sziklay Béla, dr. Tóth György) arra vállalkoznak, hogy „A gyógypedagógia alapproblémái” FtP& köQ\YNEHQD]DNNRUPRGHUQJ\yJ\SHGDJyJLDHO WpUEHQiOOyHOYLV]HPOpOHWLNpUGpVHLWPLQW pl. differenciálódás-integrálódás-interdiszciplinaritás, rehabilitációs szemlélet, szociológiai Qp]SRQWRN EHPXWDVViN $ PiVLN N|Q\Y V]HUNHV]WMH dr. Illyés Sándor, a „Gyógypedagógiai alapismeretek” FtP&N|Q\YEHQ(dr. Bellák Ervin, Benczúr Miklósné dr., Csabay Lászlóné dr., dr. Götze Árpád, Hatos Gyula, dr. Hári Mária, dr. Illyés Sándor, Kovács Csongor, Krausz Éva, dr. Kullmann Lajos, dr. Kun Miklós, László András, Lovász Tibor, Madarász Márta, Murányi-Kovács Endréné, dr. Palotás Gábor, Réthy Endréné dr., dr. Vikár György) V]HU]WiUVDLYDODIRJ\DWpNRVRNQHYHOpVpQHNDIRJ\DWpNRVRNNDOYDOyEiQiVPyGNLDODNtWiViQDN legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteit foglalja össze szakáganként, és a fogyatékosok intézményrendszerét mutatja be.

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény híven tükrözi az 1980-DVpYHNHOHMpQMHOOHP]pV D NpVEEL YiOWR]iVRNDW HOUHYHWtW WiUVDGDOPL YLV]RQ\RNDW $ W|UYpQ\ pULQWHWOHQO KDJ\MD D] iskolafenntartás szinte korlátlan állami monopóliumát, és a merev iskolarendszert, de már MHOHQWV UpVW W D N|]RNWDWiV LUiQ\tWiViQDN EURNUDWLNXV FHQWUDOLV]WLNXV UHQGV]HUpQ Kinyilvánítja az iskolák szakmai önállóságát és a pedagógusok szakmai szuverenitását, WRYiEEiPHJKDWiUR]]DD]RNWDWiVEDQpUGHNHOWFVRSRUWRNWDQXOyNSHGDJyJXVRNV]O N MRJDLW is. A 9. §-EDQ D] DODSHOYHN N|]|WW GHNODUiOMD KRJ\ Ä $ WiUVDGDOPL HVpO\HJ\HQO VpJ pUYpQ\HVOpVpQHNHOVHJtWpVHpUGHNpEHQD]iOODPDKiWUiQ\RVKHO\]HWEHQOHY NQHNWiPRJDWiVW Q\~MW $] iOODP VHJtWL D NLHPHONHG WHKHWVpJ& ILDWDORN NpSHVVpJHLQHN IHMOHV]WpVpW pV tudásának gyarapítását. 3.) Az állam a testi, az érzékszervi, az értelmi és a EHV]pGIRJ\DWpNRVRNQHYHOpVpUOpVRNWDWiViUyOIRNR]RWWDQJRQGRVNRGLN´ Fontos változás D J\yJ\SHGDJyJLDL LVNROiN PHJNO|QE|]WHW MHO] QpONOL iOWDOiQRV LVNROiNNiPLQVtWpVHpVDN|]pSIRN~VSHFLiOLVV]DNLVNRODOpWUHKR]iVD(]HNUODWYNO|QE|]



22

fejezetei és az 1985. évi 17. sz. tvr., valamint a Minisztertanács 41/1985. MT. sz. rendelete UpV]OHWHVHQHJ\pUWHOP&HQLQWp]NHGQHN Nagyon fontos továbbá, hogy az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény értelmében a P&YHOGpVLPLQLV]WHU-ban (15/1988./VIII.l./MM. sz. rendeletével) a testi, az érzékszervi és

a

beszédfogyatékosság

mHJiOODStWiViUD IYiURVL PHJ\HL V]DNpUWL EL]RWWViJRN

P&N|GWHWpVpWUHQGHOLHO 2UV]iJRV EL]RWWViJRN D /iWiVYL]VJiOy 2UV]iJRV 6]DNpUWL %L]RWWViJ E +DOOiVYL]VJiOy 2UV]iJRV 6]DNpUWL %L]RWWViJ F 0R]JiVYL]VJiOy 2UV]iJRV 6]DNpUWL Bizottság, d) BeszéGYL]VJiOy2UV]iJRV6]DNpUWL%L]RWWViJ )YiURVL PHJ\HL V]DNpUWL EL]RWWViJRN D WDQXOiVL NpSHVVpJHW YL]VJiOy V]DNpUWL EL]RWWViJRNE IHOOYL]VJiOyV]DNpUWLEL]RWWViJRN $

V]DNpUWL

EL]RWWViJRN

J\yJ\SHGDJyJXV

V]DNNpSHVtWpV &

YH]HWEO

gyógypedagógusokból, pszichológusokból és szakorvosokból állnak, munkájukban azonban PiV SHGDJyJXV LV N|]UHP&N|GKHW $ EL]RWWViJRN V]DNYpOHPpQ\W NpV]tWHQHN D PHJYL]VJiOW fogyatékosokról, ennek alapján kerülnek beiskolázásra, óvodába is a gyermekek. Az oktatásról szóOypYL,W|UYpQ\pVDNDSFVROyGyUHQGHONH]pVHNHO NpV]tWpVpEHQD J\yJ\SHGDJyJXV WiUVDGDORP VRNIpOH PyGRQ YHV] UpV]W .LHPHONHG V]HUHSHW NDS D] 23, szakembergárdája (Vinczéné Bíró Etelka irányításával). Az új elgondolások, javaslatok (a Szabolcsi Miklós HOWHUMHV]WpVpEHQ PHJMHOHQW „A fogyatékos gyermekek intézményes nevelésének, oktatásának, ellátásának, a társadalmi munkamegosztásban való beilleszkedésük tovább fejlesztésének feladatai” FtP&-EDQNpV]OWGRNXPHQWXPEDQ|VV]HJH]GQHN A különbö] V]DNPDL P&KHO\HN SO D %**<7) D 0$*<( V]iPRV YLGpNL pV I YiURVL J\yJ\SHGDJyJLDLLQWp]PpQ\ pVYDJ\DW|UYpQ\HO NpV]tWpVpEHQUpV]WYHWWV]DNHPEHUHNPpJLV bizonyos mértékig csalódottak, mert a törvény szellemében és nyelvezetében nem eléggé jutnak érvpQ\UHD]HO]pYWL]HGEHQPiUDPDJ\DUJ\yJ\SHGDJyJLiEDQMHOHQOHY SXEOLNXVDQ is képviselt modern törekvések. Az integrált iskoláztatás is PLQW OHKHWVpJ EHQQH UHMOLN D WDQN|WHOH]HWWVpJUOYDJ\DN|]pSIRN~LVNRODLQHYHOpV-oktatásról szóló fejezet bekezdéseiben, de megnevezését gondosan kerülik a törvényalkotók. Pl. „Az a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos

gyermek,

akinek

egészségi

és

személyiségállapota

IRJ\DWpNRVViJiQDN PHJIHOHO iOWDOiQRV LVNROiEDQ YDOy QHYHOpVH-oktatása

miatt

a

indokolt,

tankötelezettségét – külön jogszabály rendelkezései szerint – a kijelölt általános iskolában Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


23

teljesíti.” (I. fejezet 52.§ /2/. bek.) Vagy pl. „A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos tanulókat a középfokú iskolák a fogyatékosság jellegét és mértékét is figyelembe véve oktatják.” (IV. fejezet, 75. § /2/.)

A gyógypedagógiai iskoláztatás történelmi útján az elkülönített gyógypedagógiai LQWp]PpQ\UHQGV]HU WHKiW pYYHO H]HO WW MHOHQW PHJ pV D]yWD LV pO YLOiJV]HUWH PLQW klasszikus modell. A 20. század. utolsó éveiben tört meg dominanciája. A modern világ az emberi és gyermeki jogok számbavétele és érvényesítési mozgalmai során szembesült azzal, hogyDIRJ\DWpNRVRNHONO|QtWHWWLVNROi]WDWiVDQHPV]NVpJV]HU&QHPNL]iUyODJRVPHJROGiV Az ekkor indult integrált iskoláztatási kísérletek vezettek el az inkluziv iskola modelljéhez.

Az inkluzív, azaz befogadó iskola nem más, mint nyitott többségi iskola, amely alkalmas a speciális nevelési szükségletek kielégítésére is. De természetesen csak akkor, ha valóban befogadó iskola, azaz minden speciális feltétellel rendelkezik, amelyre a fogyatékos J\HUPHNHNQHNWDQXOyNQDNV]NVpJNYDQOHKHWVpJHV|QNLIHMOGpVNK|]WiUVDGDOPLpVHJ\pQL EROGRJXOiVXNHONpV]tWpVpKH] Ez a modell napjainkban az Európai Unió országaiban már egyre szélesebb körben teret hódított. Azokban az oUV]iJRNEDQDPHO\HNEHQHOV]|UOWHWWpNiWDJ\DNRUODWEDLVD]LQWHJUiOW nevelés-RNWDWiVJRQGRODWiWINpQWDVNDQGLQiYRUV]iJRNEDQ HOHLQWHD „school for all”, azaz a „mindenki iskolája” modell alakult ki. Ma már a „school for everybody”, azaz „a minden egyes gyermek iskolája” PHJYDOyVtWiViWW&]LNFpOXO A magyar gyógypedagógiai iskoláztatás Európai Uniós csatlakozásához a hidat a jelenleg érvényes, többször módosított 1993. évi közoktatási törvény jelenti.

1. 1. 2. Szakemberképzés Speciális (gyógypeGDJyJLDL WDQHUV]NVpJOHW yWD MHOHQWNH]LN 0DJ\DURUV]iJRQ (NNRUNH]GLPHJXJ\DQLVP&N|GpVpW9iFRWWDÄ6LNHWHNQHYHOKi]D´akkori hivatalos nevén a Siketnémák váci királyi intézete. /HJHOV J\yJ\SHGDJyJXVDLQN %pFVEHQ D] RWW yWD P&N|G VLNHWQpPák intézetében sajátítják el – pályázat útján elnyert ösztöndíj segítségével – az akkor szükségesnek ítélt Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


24

LVPHUHWHNHW pV V]HUH]QHN J\DNRUODWRW D VLNHWHN WDQtWiVD WHUpQ .pV EE W|EEIpOH NLNpS]pVL megoldásra történik sikertelen kísérlet. Pl. a pozsonyi, a vHUVHF]LDV]HJHGLDQDJ\NU|VLpVD SHVWL WDQtWyNpSH]GpNEHQ LQGXOW OHONHV SUyEiONR]iVRN VHP KRVV]~ pOHW &HN HJ\ LG XWiQ NXGDUFKR]YH]HWQHN$]pUWQHPpOHWNpSHVHNPHUWDWDQtWyNpS]pV]V~IROWSURJUDPMiEyOHO EEutóbb kiszorulnak a speciális tantárgyak, továbbá azért sem, mert a gyakorlati képzés megszervezése és bonyolítása elháríthatatlan technikai és financiális akadályokba ütközik. 3HGLJ D VSHFLiOLV WDQHUNpS]pV PHJROGiVD HJ\ LG XWiQ HJ\UH VUJHWEEp YiOLN PHUW D] 1870-HV pYHNWO W|EE HJ\Ki]L RUVzágos, városi) iskola/intézet (Budapest 1878., 1891., Temesvár, Arad 1885., Kaposvár 1887., Kolozsvár 1888.) nyitja meg kapuit a siketek számára, és más, hasonlóan speciális nevelést-RNWDWiVW LJpQ\O J\HUPHNHN V]iPiUD LV létesülnek intézmények (1825-ben vakoknak, 1875-ben értelmi fogyatékosoknak, 1891-ben GDGRJypVPiVEHV]pGKLEiEDQV]HQYHGNQHN $ WDQHUNpS]pV WHUpQ WHWW YDODPHQQ\L SUyEiONR]iV WDSDV]WDODWDLW |VV]HJH]YH D szakemberek és az intézményeket fenntartók/irányítók egyaránt speciális tanfolyamok létesítésében látják a megoldást. Az 1890-HV pYHNEHQ VSHFLiOLV WDQHUNpS]pV FpOMiEyO OpWHVtWHWW WDQIRO\DPRN PLQGHJ\LNH egy-egy speciális (gyógypedagógiai, akkor emberbaráti) intézménytípus oktatási feladataira készít

fel.

Közösek

abban

is,

hogy

valamilyen,

úgynevezett

normálpedagógiai

GLSORPiUDHONpS]HWWVpJUHpStWLNIHONpS]pVLSURJUDPMDLNDWWRYiEEiKRJ\D]DGRWWV]DNWHUOHW DQ\DLQWp]PpQ\HL NH]GHPpQ\H]LN V]HUYH]LN YiOODOMiOVHJtWLN P &N|GWHWpVNHW WHUPpV]HWHVHQ állami költségvetési háttérrel. A kül|QE|] WDQIRO\DPRNRQ IRO\y VSHFLiOLV WDQHUNpS]pV LV U|YLGpOHW& $ P&N|GpVNHW VRUUD PHJNH]G WDQIRO\DPRN VRUViW M|YMpW D] -HV pYHNEHQ EHN|YHWNH] D PDJ\DU J\yJ\SHGDJyJLDW|UWpQHWpEHQLJHQMHOHQW VHVHPpQ\HNWHUHOLN~MLUiQ\ED Dr. Náray-Szabó Sándor, DNLQHNDQHYpKH]DIRJ\DWpNRVRNV]iPiUDV]pWV]yUWDQP &N|G emberbaráti intézmények közoktatási, gyógypedagógiai intézményekké HJ\HVtWpVH LV I&]GLN indítja el 1899-EHQ D NO|QiOOy WDQHUNpS] WDQIRO\DPRN HJ\HVtWpVpW ËJ\ M|Q OpWUH pV NH]GL PHJ P&N|GpVét 1900-ban Vácott a kétéves *\yJ\SHGDJyJLDL 7DQtWyNpS]-tanfolyam, a mai négyéves(/7(%iUF]L*XV]WiY*\yJ\SHGDJyJLDL)LVNRODL.DUMRJHOGMH


25


$VSHFLiOLVWDQHUNpS]WDQIRO\DPRNVWUXNWXUiOLVHJ\HVtWpVHHJ\LGHM &OHJúj, nemzetközileg egyedülálló képzési koncepciót is jelent. A gyógypedagógus-képzés Magyarországon 1963-ig úgy nyújt általános (egységes) NpS]pVW KRJ\ D] RUV]iJRVDQ PLQGYpJLJ HJ\HWOHQ NpS] LQWp]PpQ\EHQ minden hallgató a PLQGHQNRUL J\yJ\SHGDJyJLDL LQWp]PpQ\UHQGV]HU NO|QE|] WtSXVDLEDQ YpJ]HQG YDODPHQQ\L gyógypedagógiai (tanítói/tanári) feladat ellátására képesítetté válik. (W|EEPLQWKDWpYWL]HGHQiWWDUWyLGV]DNEDQH]]HOHJ\WWDNpS]LQWp]PpQ\EHQYiOWR]y LQWHQ]LWiVVDO GH IRO\DPDWRVDQ GRPLQiQVDQ pUYpQ\HVO D] D NRQFHSFLRQiOLV PHJJ\ ]Gps is, hogy a népesség-VSHFLILNXV PDJ\DU J\yJ\SHGDJyJLDL LQWp]PpQ\UHQGV]HUEHQ D NO|QE|] gyógypedagógiai tanítói/tanári feladatok egy úgynevezett egységes gyógypedagógiai (gyógyító-QHYHOL IRO\DPDWEDQYDOyVXOQDNPHJ A gyógypedagógusnak e folyamat alkotóeOHPHLW D J\yJ\SHGDJyJLDL VHJtWVpJHW LJpQ\O teljes népességet az okok, a következmények és gyógyító/korrekciós/terápiás kilátások HJ\VpJpEHQ D] pSHNpWO HOWpU V]RFLDOL]iFLyV IHOWpWHOHNHW D IRO\DPDW DODSV]LWXiFLyLW pV H szituációk átfogó cselekvési programjait, stb.) integrált egészben is ismernie kell, és globális pályaidentifikációval kell rendelkeznie ahhoz, hogy bármely adott esetben a folyamat V]HUYH]MHLUiQ\tWyMDDNWtYN|]UHP&N|GMHOHKHVVHQ (]]HO LQGRNROKDWy D] KRJ\ HEEHQ D] LG V]DNEDQ pV NpVEE W|UWpQHOPLOHJ LV LWWKRQ pV külföldön elterjedten az úgynevezett egységes (és nem az általános) gyógypedagógus-képzés fogalma terjed el a köztudatban, és így ismert a hazai és külföldi szakirodalomban is.

A magyar gyógypedagógus-képzésnek ez a mindjárWDNH]GHWHNNRUPHJMHOHQpVWDUWyVDQ (1963-LJ pV UpV]EHQ D]RQ W~O LV MHOOHP] koncepcionális egyedisége a századfordulón már kirajzolódó, majd folyamatosan formálódó sajátosan magyar gyógypedagógiai irányzattal függ össze. Ez az irányzat tudományelméleti, szakmafilozófiai és más szempontok szerint is igen VRNV]tQ&GHalaptézisei azonosak: –

tág

(népesség,

életkor,

tevékenységforma,

nevelési-oktatási

kompetenciakör; – pedagógiai orvoslás/terápia (gyógyító-nevelés); – önálló, komplex, interdiszciplináris tudományterület.


szintér

szerinti)

26


A

képzés

alakulására

a

legmeghatározóbb D] pUYpQ\HVO kompetenciakör–és

tevékenységértelmezés. Azért ez a legmeghatározóbb, mert mint általában a gyakorlatorientált szakember-NpS]pVLSURJUDPRNHVHWpEHQDSHGDJyJXVNpS] programok ilyenek), ez esetben is alapkérdés, hogy mire képesít, milyen feladatok végzésére készít fel. A gyógypedagógusképzés

története

e

tekintetben

rendkívül

ellentmondásos.

Pl.

a

kompetenciakör

pUWHOPH]pVYiOWR]iVDNpWV]iORQN|YHWKHW Q\RPRQDN|]RNWatás és a szaktudomány oldaláról. $ PDJ\DU J\yJ\SHGDJyJLD W|UWpQHWL NXWDWiVRN D]W EL]RQ\tWMiN KRJ\ D VRNIpOH pUGHNW O IJJ DNWXiOLV N|]RNWDWiV-politikai és a prominens szakemberek által vagy a szakmaiWXGRPiQ\RV P&KHO\HNEHQ NLDODNtWRWW kompetenciakör-deklarációk sohasem (ma sem) esnek egybe. Elvileg

a

közoktatás-politikai

és

a

gyógypedagógus-képzési

kompetenciakör-

deklarációknak egybe kellene esniük. A magyar gyógypedagógusképzés-történeti kutatások azt bizonyítják, hogy ez esetben is többnyire legfeljebb részleges egybeesés mutatható ki. $ VSHFLiOLV WDQIRO\DPL NpS]pVL UHQGV]HU HJ\HVtWpVHNRU EiU PpJ HJ\pUWHOP & KRJ\ D] HJ\HVtWHWW J\yJ\SHGDJyJLDL WDQtWyNpS] D] DNNRU P&N|G YDODPHQQ\L J\yJ\SHGDJyJLDL intézménytípus oktatási feladatainak ellátására képesít, azonban a „beszédhibások” tanfolyamDLpVD]HJ\LGHM&OHJEHLQGXOyGHNODUiOWDQD ÄJ\HQJHWHKHWVpJ&HN´NLVHJtWLVNROiL mint nem igazán legitim gyógypedagógiai intézmények számára az egyesítés után (1900-ban és 1903-ban) is létesülnek külön, speciális tanfolyamok, és külön is képeznek szakembereket. .pVEE DPLNRU D J\yJ\SHGDJyJLDL LUiQ\]DW HJ\UH PDUNiQVDEEi YiOLN D V]DNWXGRPiQ\ oldaláról a gyógypedagógia népességköre már a mai „gyógypedagógiai (speciális) nevelést LJpQ\O V]HPpO\HN´ QpSHVVpJN|UUHO V]LQWH PHJHJ\H]HQ D]D] D OHJV]pOHVHEEHQ kerül meghatározásra. Ehhez azonban akkor sem a közoktatás politika, sem a gyógypedagógusképzés nem tud felzárkózni. A közoktatás politikai, a szaktudományi és a szakemberképzési kompetenciakör-deklarációk

diszkrepanciája,

és

ennek

következményeként

a

gyógypedagógus-képzés ellentmondásossága fokozatosan mélyül, és egyre nyilvánvalóbbá válik. ÒMpV~MDEEPHJYDOyVXODWODQUHIRUPW|UHNYpVHNMHOHQQHNPHJLOOHW OHJDJ\yJ\SHGDJyJXVképzés sorozatos módosítására, átalakítására kerül sor. (J\ LGHLJ D NpS]pVL LG Q|YHOpVpYHO NpWpYHV NpS]pV –1922., hároméves képzés 1922–1928., négyéves képzés 1928– D NRPSHWHQFLDN|U V]pOHVtWpVHEYtWpVH D] iOWDOiQRV Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

27


(egységes) gyógypedagógus-NpS]pV NHUHWHL N|]|WW LV PHJROGKDWyQDN W &QLN PDMG D NpS]pV funkciózavarainak

egyre

kifejezettebbé

válása

miatt

a

kompetenciakör

PHJWDUWiVDV]pOHVtWpVHEYtWpVHV]NVpJV]HU&HQVtruktúraváltáshoz, a szakos gyógypedagógusképzésre való áttéréshez vezet.

A szakos gyógypedagógus-képzés bevezetése Magyarországon az adott történelmi KHO\]HWEHQHONHUOKHWHWOHQpVV]DNPDW|UWpQHWLOHJLVV]NVpJV]HU &OpSpV A kor igénye a „tudományos és technikai forradalom” jegyében általában is a specializálódás. A fogyatékosok integrált iskoláztatásához, ill. „a speciális nevelési V]NVpJOHW&V]HPpO\HN´J\yJ\SHGDJyJLDLQpSHVVpJIRJDORPKR]YH]HW ~WRQDJ\yJ\SHGDJyJLD szakterületén világjelenség a kompeWHQFLDEYOpV$V]pOHVNRPSHWHQFLDN|UHOPpOHWLOHJpVD gyógypedagógus-képzési célokban Magyarországon már korábban is elfogadott, amivel azonban a magyar gyógypedagógiai iskoláztatási gyakorlat nincs szinkronban. Amikor a népesség-specifikus szakterületek EYOpVH LOO D J\yJ\SHGDJyJLDL LQWp]PpQ\UHQGV]HU EHOV differenciálása napirendre kerül (az 1961. évi oktatási törvénnyel), az akkor érvényes (1956EDQ pOHWEHOpS PiU NRUiEEDQ LV V]pOHV NRPSHWHQFLDN|UW GHNODUiOy J\yJ\SHGDJyJLDL tanárképzési rendszer hLiQ\RVViJDL DQQ\LUD IHOW&QYp YiOQDN KRJ\ IHOPHUO D V]DNRVtWiV kérdése. Ezt azonban az ellenérvként felhozott reális létszámtervezési számítások láttán az amúgy is az általános (egységes) gyógypedagógus-képzésre szocializált szakma elveti, és a )LVNRODLVPiVPHJROGiVWNHUHV9LWiNpVDODSRVHOHP]pVHNXWiQD]DNNRUMHOOHP] LVNROD- és RNWDWiV FHQWULNXV JRQGRONRGiV D NpS]pV EHOV DUiQ\DLQDN pV KDQJV~O\DLQDN LVNROiVNRUUD pV alsó tagozatra helyezésében keresi a kiutat, és csak amikor ez sem bizonyul járhatónak dönt a szakosítás mellett.

A szakosítással kezdetben az úgynevezett egységes gyógypedagógiai szakmai P&YHOWVpJHV]PpQ\ pV V]HPOpOHWPyG QHP NpUGMHOH]GLN PHJ FVXSiQ QpKiQ\ V]DNHPEHU D] addigi

mindenkori

magyar

általános

gyógypedagógiai

elméleti

koncepciókat,

J\yJ\SHGDJyJLDL HJ\VpJpUWHOPH]pVL Wp]LVHNHW EtUiOMD .pV EE D] -as években a gyógypedagógiai irányzat (a gyógyító-nevelés) teljes tagadására is sor kerül, és a szocialista (marxista) pedagógiához igazodás nyer agresszíven teret. Végül is azonban a klasszikus magyar gyógypedagógiai irányzat szárnyaszegett megújított változata – ma már felbecsülhetetlen szakmai-tudományos és emberi veszteségek árán – túléli ezt a válságot, és a Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


28

gyógypedagógia komplex tudományterülete az 1970-HVpYHNN|]HSpWO~MUDIHMOGpVQHNLQGXO .O|Q|VHQ D %**<7) PLQW V]pOHVN|U& QHP]HWN|]L NDSFVRODWRNNDO UHQGHONH] RUV]iJRV NXWDWyP&KHO\ pU HO LQWHUGLV]FLSOLQiULV NXWDWiVL SURJUDPMDL UpYpQ MHOHQW V D] HJ\HWHPL V]LQW& gyógypedagógus- és szociálisszakember-képzést is megalapozó, külföldön és itthon egyaránt elismert eredményeket. Fokozatosan kiépül a modern magyar gyógyító-neveléstudomány, amely az ezredfordulóra mint pedagógiai dominanciájú interdiszciplináris tudomány foglal el megbecsült helyet a hazai tudományok sorában.

AV]DNRVtWiVIRNR]DWRVDQPHJ\YpJEH(OV]|UDKiURPV]DNRVPDMGDNpWV]DNRVpVYpJO a két szakirányra bontott egyszakos képzés lép életbe.

A struktúraváltás, a szakos képzés háromszakos változatában (1963–1971) még nem jelent koncepcióváltást is. A képzésnek változatlanul az ún. egységes gyógypedagógia a bázisa, és a szakválasztás csak a harmadik szemeszter végén történik. $ NpWV]DNRV NpS]pV HOV YiOWR]DWiQDN – PpJ V]LQWpQ IRQWRV MHOOHP]MH D közös/egységes gyógypedagógiai alapképzés. Ez a köYHWNH]V]DNDV]EDQ– MHOHQWVHQ pVGHNODUiOWDQOHV]&NOPDMGHJ\LVPpW~MDEEYiOWR]DWiEDQ–) a közös alapképzési bázis LVPpW MHOHQWVHQ HUV|GLN GH PHJMHOHQLN D V]DNUD W|UWpQ IHOYpWHO (] HJ\V]HU&VtWL megkönnyíti az egyre nagyobb kihívást jeOHQW RNWDWiVV]HUYH]pVL WDQUHQG |VV]HiOOtWiVL munkálatokat, de minthogy a szakválasztás továbbra is keretszámokhoz kötött, így azzal jár, hogy már a felvételek idején megindul a harc a „divatosabb” és/vagy ismertebb szakokra bejutásért, fokozva az esélyeJ\HQOWOHQVpJHW pV J\HQJtWYH D gyógypedagógus-identitás NLDODNXOiViKR]D]DODSRVDEEHOWiMpNR]yGiVpVD] iOWDOiQRVJ\yJ\SHGDJyJLDLV]DNP&YHOWVpJ PHJV]HU]pVpQHNOHKHWVpJpW Ezért is az 1980-as évek közepén egy újabb, távlati képzési reformtervezet készül, az ún. „piramis képzési koncepció” kerül kidolgozásra és elfogadásra. Ez a képzési koncepció a magyar gyógypedagógus-NpS]pV HJpV] DGGLJL IHMOGpVW|UWpQHWpQHN HOOHQWPRQGiVDLQDN pV neuralgikus pontjainak elemzése alapján alakul ki. E koncepció szerint a gyógypedagógusNpS]pVM|Y~WMiQDND]HGGLJPHJWHWW~Wtörésmentes folytatásának kell lennie. (QQHN pUWHOPpEHQ D NpS]pVW HJ\HWHPL V]LQW &Yp D )LVNROiW – KDVRQOyDQ D P&YpV]HWL WHVWQHYHOpVL iOODWRUYRVL IHOVRNWDWiVL LQWp]PpQ\HNKH] – egy N|]pSPpUHW& J\yJypedagógusTanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

29


NpS] (a szociálisszakember-képzéssel kombinált változatában VHJtWV]DNHPEHU-NpS]), HJ\HOUH|QiOOyHJ\HWHPLUDQJ~ILVNROiYiNpVEEHJ\HWHPPpkell fejleszteni. (NRQFHSFLyV]HULQWD)LVNROiQRO\DQQ\LWRWWHJ\HWHPLV]LQW&HJ\VpJHVJ\yJ\SHdagógusképzési rendszer lenne, amelyben a változó feladatok ellátására alkalmas, a kor által megkövetelt sokirányú kötelezettséget vállaló, értelmiségi feladatokra is felkészült, a J\yJ\SHGDJyJLDL

WHYpNHQ\VpJHW

LJpQ\O

QpSHVVpJ

YDODPHQQ\L

J\yJ\SHGDJyJXV

szakembertípusának a képzése megvalósítható. A tervezett rendszer pYHVNpS]pVLLGEHQ – széles, közös szakmai alapozó képzést nyújt; – iWIRJy V]DNNpS]pVL SURILORN V]HULQW V]DNRVtW WRYiEEL V] &NHEE V]DNRVRGiVUD RULHQWiOy nyitott speciálkollégiumi képzéssel és más egyetemeken párhuzamos képzés révén szaktárgyi V]DNRVNpS]HWWVpJPHJV]HU]pVpWLVOHKHWYpWHV]L DNpS]pVLLGQW~O – D WRYiEEL VSHFLDOL]iOyGiVW EHOV pV NOV HJ\HWHPN|]L SRV]WJUDGXiOLV NpS]pVL rendszerrel oldja meg; – az ismeretek megújítására, új ismeretek szerzésére és a még további szakosodásra OHKHWVpJHWDGyV]HUYH]HWWEHOVYDODPLQWKD]DLpVQHP]HWN|]LLQWp]PpQ\HNEHQIRO\yGRNWRUL és más) továbbképzési rendszerre épít. $ UHQGV]HUYiOWiV XWiQ D )LVNROD D J\yJ\SHGDJyJXV- és szociálisszakember-képzésben egyaránt a nemzetközi trendekhez csatlakozott, a nyugat-európai utat választotta. Ez az egyszakos gyógypedagógus-képzésrepVDV]RFLiOLVV]HUYH]NpS]pVIHOIJJHV]WpVpYHONpVEE megszüntetésével) az általános szociális munkás képzésre való áttérést jelentette. Ezzel a korábbi években a közel 100 éves magyar képzési tapasztalatokra és gyakorlatra épített, a sajátos magyar gyógypedagógus-NpS]pV W|UpVPHQWHV IRO\WDWiViW MHOHQW ~J\QHYH]HWW „piramis” képzési koncepció a csúcsára fordult, azaz DNpS]pVLLGEHQOHKHWVpJHVPLQpOW|EE gyógypedagógiai szakterületre, feladatra felkészített és a specializáció irányába már a NpS]pVL LG DODWW GH INpQW D NpS]pVL LG XWiQ KDODGy V]DNHPEHUNpS]pV KHO\HWW D PiU D NpS]pVL LG HOHMpQ PLQGHQ HGGLJLQpO VSHFLalizáltabb gyógypedagógus-képzés bevezetésére került sor. Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


30

Ennek a képzési változatnak (az integrált iskoláztatás igényeivel is számolva) a IHOKDV]QiOyNQiODV]DNWHUOHWHQEHOiWKDWypVIHOWpWHOH]KHW SHUVSHNWLYLNXVN|YHWNH]PpQ\HLUO LJHQHOWpUHNDYpOHPények. A beválásáról még nincsenek adatok. A 18. sz. melléklet a képzésben 100 év alatt részt vett (beiratkozott) hallgatók számát és megoszlását, a 19. sz. melléklet a képzés 100 éve alatt oklevelet szerzett hallgatók számát és megoszlását, a 20. sz. melléklet pedig a gyógypedagógus okleveleknek a szakok szerinti megoszlását mutatja a szakos képzés beindulásától (1963–1999).


31


1. 2. Forrásmunkák: A Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsadóinak jelentései (archív). A magyarországi gyógypedagógiai iQWp]HWHNP&N|GpVHFtP&LGV]DNRVN|WHWHNDUFKtY $0&YHOGpVL.|]RNWDWiVL2NWDWiVL0LQLV]WpULXPpYHVVWDWLV]WLNDLWiMpNR]WDWyL Illyés Gyuláné – Gordosné dr. Szabó Anna és mts.: Gyógypedagógiai távlati közoktatási elképzelések. In: Gyógypedagógiai Szemle, 1976/2. Gordosné dr. Szabó Anna: %HLVNROi]iV pV NLYiODV]WiV D NLVHJtW LVNROi]WDWiV W|UWpQHWpEHQ ,Q 1HYHOKHWVpJ pV iOWDOiQRV LVNROD ,9 +iWWpUDQ\DJRN 6]HOHNFLy -problémák. (Szerk.: dr. Illyés Sándor – Bass László) Közoktatási Kutatások Tudományos Tanácsa. Budapest, 1990. Gordosné

dr.

Szabó

Anna:

$ J\yJ\SHGDJyJLDL LVNROi]WDWiV IHMOGpVH ,Q

Gyógypedagógiai alapismeretek. (Szerk.: dr. Illyés Sándor) ELTE Bárczi Gusztáv *\yJ\SHGDJyJLDL)LVNRODL.DU%XGDSHVW Gordosné dr. Szabó Anna: 100 éves a BiUF]L *XV]WiY *\yJ\SHGDJyJLDL 7DQiUNpS] )LVNROD $ PDJ\DU J\yJ\SHGDJyJXV-képzés

története.

*\yJ\SHGDJyJLDL)LVNRODL.DU%XGDSHVW


ELTE

Bárczi

Gusztáv

32


³+LV]HPKRJ\DFVLOODJRNP&YpQpOHJ\HWOHQI&V]iOVHPNHYHVHEE«´ Whitman

2. A kutatás eredményeinek elemzése

2. 1. A kutatás tárgya Jelen kutatásunk tárgya a gyógypedagógiai oktatási intézmények tárgyi és személyi HOOiWRWWViJiQDN YL]VJiODWD $] RNWDWiVL LQWp]PpQ\HN D PRGHUQ WiUVDGDORP G|QW IRQWRVViJ~ UpV]HLDM|YOHWpWHPpQ\HVHL A gyermekek és a fiatalok egyre nagyobb számban és egyre hosszabb ideig vesznek részt az oktatásban. A környezeti elvárások mind a családok, mind a gazdaság, mind pedig az állam UpV]pUOPHJQWWHN$]RNWDWiVLLQWp]PpQ\HNIHOYiOODOWIXQNFLyLG|QW HNQHPcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is. Az ismeretek átadása (oktatás), a viselkedési normák megtanítása, a normák mögött álló értékek átadása, a személyiség fejlesztés (nevelés), YDODPLQW D WiUVDGDORPED YDOy VLNHUHV LQWHJUiOyGiV HO VHJtWpVH HOVVRUEDQ D] RNWDWiVL intézmények feladata. A funkcióvállalásból adódó feladatok eredményes megoldása a gyógypedagógiai RNWDWiVL LQWp]PpQ\HNEHQ D W|EEVpJL LVNROiNWyO HOWpU IHOWpWHOHN N|]|WW YDOyVXOKDW PHJ $] eltéréseket

a

gyermekek/tanulók

speciális

nevelési

szükségletei

indokolják.

Jelen

tanulmányunkban azt a felmérést elemezzük, amely a gyógypedagógiai oktatási intézmények speciális feladatainak ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek meglétét vizsgálta.

2. 1. 1. A rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése A

tanulmány

elején

bemutattuk

a

gyógypedagógiai

nevelés-oktatás

és

a

gyógypedagógus-képzés 100 éves történetét, valamint az intézményrendszer kialakulását. Helyzetelemzésül, kiindulási és viszonyítási pontként az 1978 -ban megjelent „Budapest vizsgálat” adatait, az Országos Közoktatási Intézetben 1999-ben végzett adatbanki Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


33

J\yJ\SHGDJyJLDL WDQWHUYHN IHOKDV]QiOiViW Q\RPRQ N|YHW IHOPpUpVNRU Q\HUW LQIRUPiFLyNDW tudjuk felhasználni. (OHP]pVQNEHQ D J\yJ\SHGDJyJLD WXGRPiQ\ DODSP &YHLEen foglaltakra, valamint a törvényi szabályozókra támaszkodunk. A kutatási téma jellege miatt szükségesnek tartottuk, hogy V]RFLROyJLDLDODSP&YHNHWLViWQp]]QN 2O\DQ WHOMHV N|U& LQWp]PpQ\L IHOPpUpVW PHO\ MHOHQ NXWDWiVXQN WiUJ\iW NpSH]WH D rendszerváltozás óta nem találtunk.

2. 1. 2. Felhasznált irodalom: A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai RNWDWiViQDNLUiQ\HOYH0&YHOGpVLpV.|]RNWDWiVL0LQLV]WpULXP A gyógypedagógia alapproblémái Szerkesztette: dr. Göllesz Viktor, Medicina 1979 A közoktatásról szóló törvény, egységes szerkezetben - magyarázatokkal, OM megbízásából az Iskolaszolga 1999. szept. X/1-2 száma alapján A magyar gyógypedagógus-NpS]pV W|UWpQHWH (/7( %* *\yJ\SHGDJyJLDL )LVNRODL .DU 2000. S]HUNHV]WHWWH,OO\pV6iQGRU(/7(%**\yJ\SHGDJyJLDL) LVNRODL.DU%XGDSHVW Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris, 1997 Az értelmi fogyatékosság kóreredete a „ Budapest-vizsgálat „ tükrében Szerkesztette: dr. Czeizel Endre, Lányiné dr. Engelmayer Ágnes, Rátay Csaba Medicina 1978. Giddens: Szociológia, Osiris, 1998 Gordosné dr. Szabó Anna: Gyógypedagógiai alapismeretek Medicina, 1978


34


“Az egyetlen igazi garancia minden intézményre a szükségessége.” Eötvös József

2. 2. A hipotézisek megfogalmazása

Vizsgálatunk tárgya a gyógypedagógiai intézmények tárgyi és személyi ellátottságának mértéke és színvonala. Hipotéziseink $J\yJ\SHGDJyJLDLLQWp]PpQ\HNWiUJ\LIHOWpWHOHLQHPPHJIHOHO N $J\yJ\SHGDJyJLDLLQWp]PpQ\HNV]HPpO\LIHOWpWHOHLQHPPHJIHOHO N $KRPRJpQPyGRQV]HJUHJiOWQDJ\LQWp]PpQ\HNEHQpVDI YiURVEDQRNWDWRWWIRJ\DWpNRV tanulók helyzete a fentiek tekintetében jobb. $ W|EEVpJL iOWDOiQRV LVNROiN PHOOHWW WDJR]DWNpQW P &N|G IRJ\DWpNRV J\HUPHNHNHW QHYHO-oktató intézmények tárgyi-V]HPpO\LIHOWpWHOHLDOHJNHYpVEpNLHOpJtW N Az értelmi fogyatékos tanulók nagyon magas számban tanulnak összevont osztályokban, ezeken a helyeken a nevelés-oktatás feltételei rosszak. $ *\yJ\SHGDJyJLDL 7DQiUNpS] )LVNROD NpS]pVL V]HUNH]HWH D YDOyV LJpQ\HNNHO QLQFV szinkronban. Gyógypedagógus hiány van. $]HO]HNDODSMiQNRUDLDNpVPHJDODSR]DWODQRNDJ\RUVLQWHJUiFLyVW|UHNYpVHN

2. 3. Alapfogalmak A fogyatékosság a gyógypedagógia alapfogalma. A fogyatékosság jelöli meg azt a tulajdonságot

vagy

tulajdonságcsoportot,

amely

rászorulttá

teszi

a

gyermeket

a

gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény azokat a személyeket sorolja a gyógypedagógia területébe, akiknél fogyatékosság áll fenn. „ $WWyO IJJHQ KRJ\ D IRJ\DWpNRVViJ IRJDOPL WDUWDOPD PHO\ WXODMGRQViJWHUOHWHNUH pV milyen tulajdonságokra terjed ki, és a fogalom körébe bevont tulajdonságok közötti


35


kapcsolatoknak mi az értelmezése, a fogyatékosság fogalmának többféle jelentésváltozata lehet.”. (Illyés 2000) A közoktatási törvény a gyermekek sajátos csoportjainak megjelölésére az érzékszervi fogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgásfogyatékos és más fogyatékos elnevezéseket használ.

A sajátos nevelési szükséglet $]RNQiO D J\HUPHNHNQpO DNLNQHN QHYHOKHW VpJH QHJDWtY LUiQ\EDQ WpU HO D W|EEL J\HUPHN QHYHOKHWVpJpWO VDMiWRV QHYHOpVL V]NVpJOHWUO EHV]pOQN $] HEEH D FVRSRUWED WDUWR]y gyermekek

nevelése-oktatása

eredményességének

érdekében

az

óvodai,

iskolai

követelPpQ\HN PyGRVtWiViW pV D V]RNiVRVWyO HOWpU QDJ\REE PpUWpN& SHGDJyJLDL segítségnyújtást kell biztosítanunk.

Tárgyi feltételek A fogyatékosok nevelésének-oktatásának helyszíne. Az épület, annak komfort fokozata. A fogyatékos tanulók eredményes oktatásához szükséges felszerelések, eszközök, segédeszközök, taneszközök.

Akadálymentes $NDGiO\PHQWHVYDJ\DGDSWiOWD]DN|UQ\H]HWDKRODNO|QE|] IRJ\DWpNRVViJJDOpOHPEHUHN N|QQ\HQEL]WRQViJRVDQD]HJ\pQLOHKHW VpJHLNKH]NpSHVW|QiOOyDQPR]RJKDWQDN Személyi feltételek Az adott fogyatékosság típusához, a fogyatékos gyermekek/tanulók eredményes neveléséhezRNWDWiViKR]V]NVpJHVV]DNNpS]HWWQHYHO L-oktatói háttér. A fogyatékos gyermekek/tanulók szakképzett pedagógusa a fogyatékosság típusának PHJIHOHOYpJ]HWWVpJ&J\yJ\SHGDJyJXV Mindezeken felül természetesnek tartjuk azon feltételek meglétét, amely a Közoktatási Törvényben, a Nemzeti Alaptantervben, „A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi



36

irányelvé”-ben foglaltak alapján az oktató-QHYHO PXQND tartalmát meghatározó speciális WDQWHUYHNEHQpVD]DGRWWIRJ\DWpNRVViJLWtSXVDGHNYiWN|YHWHOPpQ\HLEHQpUKHW NWHWWHQ Integráció A többségi nevelés - oktatás intézményeiben a fogyatékos és az ép gyermekek / tanulók együttnevelése, oktatása. A modern pedagógiai szakirodalomban definiált az inkluzív iskola fogalma, amely nem a gyermek/tanuló integrálását helyezi a középpontba. A fejlesztés érdekében maga a szervezet válik befogadóvá. Ezzel az integráció nemcsak az oktatás helyszínére és idejére korlátozódik, hanem az intézmény filozófiája, pedagógiai programja, helyi tanterve, az oktatásban alkalmazott módszerek, valamint a nevelést-RNWDWiVW YpJ] SHGDJyJXVRN YpJ]HWWVpJH LV D befogadás sikerességét segíti.

Szegregáció $ IRJ\DWpNRV J\HUPHNHNWDQXOyN D] pS J\HUPHNHNW OWDQXOyNWyO HONO|QtWHWWHQ W|UWpQ QHYHOpVH LVNROi]WDWiVD )RJ\DWpNRVViJL WtSXVRN V]HULQW V]HUYH] G|WW J\yJ\SHGDJyJLDi intézményhálózat.

2. 4. Kutatási terv

Hipotéziseinkben problémákat vetettünk fel. Szándékunk volt ezeknek a problémáknak a MREEWHOMHVHEEPHJpUWpVpWVHJtWHQLH]]HOVHJtWYHHJ\UHiOLVKHO\]HWNpSNLDODNXOiViWDWHUYH] munka megkönnyítését. MódszerWHNLQWHWpEHQD]HPSLULNXVDGDWJ\&MWpVWWRYiEEiH]HNQHND]DGDWRNQDND]HOHP]pVpW DONDOPD]WXN$GDWJ\&MWpVLPyGV]HUNpQWDNpUGtYHVDGDWIHOYpWHOWpVD]LQWHUM~WDONDOPD]WXN $NpUGtY]iUWpVQ\LWRWWNpUGpVHNHWHJ\DUiQWWDUWDOPD]RWWPHUWDIHOYHWHWWKLSR tézisek minél HJ\pUWHOP&EE PHJYiODV]ROiViQDN OHKHWVpJpW D] HJ\HV WpPDN|U|N DODSRVDEE PHJLVPHUpVpW ez a szerkezet szolgálta jobban (attitüd skálák, elégedettségi mutatók). $ NXWDWiV PyGV]HUHLQHN VRUiW LQWHUM~ HJpV]tWHWWH NL PHO\QHN VRUiQ HO UH NLYiODV]tott szempontok szerint irányított, de nem pontosan megfogalmazott kérdésekkel meghatározott beszélgetést folytattak munkatársaink a megkérdezettekkel. Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


37

$NpUGtYHVIHOPpUpVWpVD]LQWHUM~NpV]tWpVWN|]RNWDWiVLV]DNpUW NV]DNWDQiFVDGyNYpJH]WpN valamennyien gyógypedagógusok. $KLEiVYiODV]RNOHKHWVpJpQHNNLNV]|E|OpVpUHSUyEDPpUpVHNHWLVYpJH]WQN(]WN|YHW HQ NRQ]XOWiFLyNRQ DODNtWRWWXN NL D YpJOHJHV NpUG tYHW $] iWDODNtWiVL PXQNiEDQ D IHOPpUpVW YpJ]J\yJ\SHGDJyJLDLV]DNWDQiFVDGyNpVV]DNpUW NDNWtYDQrészt vettek. 0LQGHQNpUGtYROGDODVYROWROGDOiWODJLQIRUPiFLyWWDUWDOPD]RWW NpUGtYHWNpV]tWHWWQNHEEO NpUGtYNHUOWIHOGROJR]iVUD Összesen 301 950 információ-egységet dolgoztunk fel.

2. 5. A kutatási folyamat $GDWJ\&Mtés, az információk rögzítése $ IHOPpUpVL PXQNiUD YiOODONR]y V]DNWDQiFVDGyN V]DNpUW N - HO]HWHV PHJEHV]pOpV DODSMiQ D]LQWp]PpQ\HNEHQYHWWpNIHODNpUG tYHW0LXWiQDIHOPpUpVQDJ\UpV]HM~QLXVYpJpUH - július közepére esett, néhány esetben postán küldWpNHODNpUGtYHWD]LQWp]PpQ\LJD]JDWyMiQDN$ SRVWiQHOMXWDWRWWNpUGtYHNV]iPDDODWWYROW $ EHJ\&MW|WW LQIRUPiFLyNDW D IHOGROJR]iV FpOMiUD V]iPPDO NyGGDO HOOiWRWW NDWHJyULiNED csoportosítottuk, az adatokat számítógépen rögzítettük, majd Excel - munkalapokon dolgoztuk fel.

2. 6. A hipotézisek igazolása a nyert adatok elemzésével a tárgyi ellátottság vonatkozásában Az alábbiakban ismertetjük a felmérés során kapott eredményeket. Az eredmények pUWHOPH]pVHNRUDNpUGtYV]HUNH]HWpWN|YHWMN


38


Az intézménytípusok szerinti megoszlás

6SHFLiOLVV]DNLVNROD 'LiNRWWKRQ

.pV]VpJIHMOHV]W VSHFLiOLVV]DNLVNROD ÏYRGD

ÈOWLVN

7DJR]DW

A gyermekek/tanulók megoszlása fogyatékossági kategóriák szerint 0R]JiV (J\pE .|]pS

%HV]pG

/iWiV

(Q\KH



39

Az épületekre vonatkozó adatok pSOHWUO NDSWXQN DGDWRW HEEO pSOHW - 30 éve készült, 364 épület 30 évnél régebben (53,2%).

Az építés ideje szerinti megoszlás

pYH

pYH

pYH

pYQpOUpJ

Az 562 jelzés alapján mindössze 72 adat igazolja, hogy ezek az intézmények eredetileg is fogyatékos tanulók számára készültek. A jelenleg fogyatékos gyermekek által használt intézmények között volt eredetileg magtárnak, istállónak, börtönnek készült is.



40

$]pSOHWHNIHO~MtWiViQDNLGSRQWMDL 506 adatból az alábbi információkat nyertük: 188 helyen 10 éve nem volt felújítás (37%) 115 helyen 15 éve nem volt felújítás (22%)

Az épület állaga A tatarozás, felújítás ideje 0 – 2 éve

117

3 - 5 éve

100

6 - 10 éve

101

11 -15 éve

73

Több mint 15 éve

115

A tisztasági festések gyakorisága:

538 adatból 87 helyen 3 -5 éve nem volt (16, 2%), 30 helyen 5 évnél régebben volt tisztasági festés (5, 7%).


41


Víz és csatornázás:

516 adatból 10 iskolában nincs vezetékes víz, 199 helyen csak hideg víz van (40 %).

Víz és csatorna 0&N|G KLGHJ –

melegvíz

szolgáltatás

és

307

csatornázás &VDNKLGHJYL]&YH]HWpNHVYt]V]ROJiOWDWiV

199

Nincs vezetékes víz

10

$]pSOHWHNDNDGiO\PHQWHVtWpVpKH]DGDWRWNDSWXQNHEE OKHO\HQMHOH]WpNKRJ\FVDN részlegesen tudták megoldani az akadálymentesítést (aki nem jelzett, az már megoldotta ezt a problémát, illetve nem nevel testi-érzékszervi fogyatékos tanulót).

Tornatermek, szaktantermek, sportpályák megléte, illetve használata

Önálló tornaterem

Megnevezés

Jelölések száma

Igen Fogyatékos

279 tanulók

(tagozat

esetében)

173

mindig használják Kevesebb, mint az óraszámok felében

73

Nem használják

33

Nincs önálló tornaterem

270



42

Sportpálya

Jelölések száma

Megnevezés

Igen Fogyatékos

340 tanulók

(tagozat

esetében)

263

mindig használják Kevesebb, mint az óraszámok felében

52

Nem használják

25

Nincs sportpálya

180

Eszközök és felszerelések (11/1994. (VI: 8.) MKM rendelet 7.számú melléklete alapján Szaktantermek felszereltsége Megnevezés

Jelölések száma

Technika szaktanterem van

347

Felszerelése 50 % alatti

178

Felszerelése 50 % feletti

169

Megnevezés

Jelölések száma

Számítástechnika szaktanterem van

371


119


252



Megnevezés

Jelölések száma

0&YpV]HWLQHYHOpVV]DNWDQWHUHPYDQ

132


64


68

Nincs ilyen szaktanterem

306

Megnevezés

Jelölések száma

Természettudományi szaktanterem van

185


90


95


263

Megnevezés

Jelölések száma

Tornaterem, sportudvar van

395


173


222


118


43


44

A pedagógiai rehabilitáció céljára használható termek

Jelölések száma

Megnevezés

Logopédia

188

Gyógytestnevelés

103

Egyéb, pl. (J\pQL IHMOHV]WpV IHMOHV]W V]RED NRUUHNFLyV V]RED $\UHVterápiás szoba, foglalkoztató, logopédiai, konduktív szoba, Np]P&YHV WHUHP 6LQGHODU KDOOiVIHMOHV]W J\yJ\WHVWQHYHOpV V]HQ]RURVIHMOHV]WV]RED]HQHV]REDNH]HOJ\HUW\D|QWNRQGLterem, nazális-V]LPXOiFLyV WHUHP IHO]iUNy]WDWy NRUDL IHMOHV]W hallásnevelés, játékterem, pszichológusi szoba, orvosi szoba, PR]JiVIHMOHV]WV]REDXV]RGDV]XUGR-logopédiai terem.* Nem rendelkezik ilyen termekkel az

308

intézmény

* A felsoroltak mindegyike (aIHMOHV]WV]REDNLYpWHOpYHO DODWWLMHO|OpVV]iPEDQIRUGXOHO

Tanári szoba

Megnevezés

Jelölések száma

Van

357

Átlagos alapterület

2 54 m

$MHO|OWQHYHOWHVWOHWHN|VV]OpWV]iPD Nincs tanári szoba

12825, 5 192


45


Könyvtár Megnevezés

Jelölések száma

Van könyvtár Tanulói

375

Tanári

244

A tanulói könyvállomány száma 0-300

31

300-500

38

500 felett

306

Videotéka

233

CD-k

219

Lemezek

227

Nincs az intézménynek könyvtára

174

Eszközök és felszerelések: A fogyatékos tanulók számára hozzáférKHWD]LQWp]PpQ\LIHOV]HUHOpVHNN|]O

Megnevezés

Az eszközök megadott

1HPKR]]iIpUKHWYDJ\

darabszáma

nincs) az említett eszköz – nemleges jelölések száma

ËUiVYHWtW

1609

52

9LGHyIHOYHY-lejátszó

791

112

Videokamera

222

328

Lemezjátszó

823

140

'LDYHWtW

1409

84

Színes TV

1340

80

Magnetofon

2242

32



46

ÈOWDOiQRV PR]JiVIHMOHV]WpVKH] V]NVpJHV VSRUWV]HUHN 0&YHOGpVL .|]O|Q\ ,, funkcionális taneszköz lista alapján)

Megnevezés ,JHQ

Jelölések száma

PHJIHOHO

PLQVpJEHQ

pV

87

mennyiségben 0HJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVDVSRUWV]HU

159

0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVV]

23

6HP D PHQQ\LVpJ VHP D PLQVpJ QHP

233

PHJIHOHO

Az adott fogyatékossági típus neveléséhez oktatásához szükséges tárgyi felszerelések (7.számú melléklet szerint)

Értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés ,JHQ

Jelölések száma

PHJIHOHO

PLQVpJEHQ

pV

49

D

184

mennyiségben 0HJIHOHO

PLQVpJEHQ

GH

NHYpV

felszerelés 0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVV]

23

Sem a mennyiség, sem a PLQVpJ QHP

255

PHJIHOHO



Látási fogyatékos gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés ,JHQ

Jelölések száma

PHJIHOHO

PLQVpJEHQ

pV

2

D

3


PLQVpJEHQ

GH

NHYpV


1

Sem a mennyiVpJ VHP D PLQVpJ QHP

13

PHJIHOHO Hallási fogyatékos gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés ,JHQ

Jelölések száma

PHJIHOHO

PLQVpJEHQ

pV

1

D

6


PLQVpJEHQ

GH

NHYpV


0

Sem D PHQQ\LVpJ VHP D PLQVpJ QHP

16

PHJIHOHO Beszédfogyatékos gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés ,JHQ

Jelölések száma

PHJIHOHO

PLQVpJEHQ

pV

20

D

39


PLQVpJEHQ

GH

NHYpV

felszerelés 0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVsz

1

6HPDPHQQ\LVpJVHPDPLQVpJQHPPHJIHOHO

31


47


48

Mozgáskorlátozott gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés ,JHQ

Jelölések száma

PHJIHOHO

PLQVpJEHQ

pV

6

D

9


PLQVpJEHQ

GH

NHYpV


2


21

PHJIHOHO

$ WDQHV]N|] MHJ\]pNEHQ HOtUW HV]N|]|NNHO UHQGHONH]LN-H D] LQWp]PpQ\ 0&YHOGpVL Közlöny, 1998. 2/II. – funkcionális taneszköz lista alapján)

Megnevezés ,JHQ

Jelölések száma

PHJIHOHO

PLQVpJEHQ

pV

32

D

177


PLQVpJEHQ

GH

NHYpV


27


261

PHJIHOHO



49

3. Szakmai feltételek értékelése. A gyógypedagógus ellátottság néhány alapYHWNpUGpVH 3. 1. Bevezetés, problémavázlat $ J\yJ\SHGDJyJLDL KHO\]HWpUO QHP NDSXQN UHiOLV NpSHW D J\yJ\SHGDJyJXV -ellátottság helyzetének vizsgálata nélkül. Erre vonatkozóan az évente összeállított oktatási statisztikai adatok is adnak felvilágosíWiVWDPHO\HNEOMHOHQWVV]DNHPEHUKLiQ\UDGHUOIpQ\$KHO\]HW pYHN VW pYWL]HGHN yWD J\DNRUODWLODJ V]LQWH YiOWR]DWODQ 0iUSHGLJ D VSHFLiOLV QHYHOpVL JRQGR]iVL LJpQ\& J\HUPHNHN HUHGPpQ\HV IHMOHV]WpVH QHP NpS]HOKHW HO V]DNNpS]HWWVpJ nélkül. Az 1999. évi LXVIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról a 30. § (11) bekezdésében újra szabályozta és meghatározza a gyógypedagógiai nevelésbenRNWDWiVEDQ UpV]W YHY QHYHOpVL-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szNVpJHVIHOVIRN~LVNRODLYpJ]HWWVpJHNpVV]DNNpS]HWWVpJHNN|UpW$OHJIRQWRVDEEYiOWR]iV hogy a törvény – számolva az országos gyakorlat realitásaival - QHP tUMD HO D gyógypedagógiai végzettséget követelményként a tanítási órán kívüli foglalkoztatásban (napközi, tanulószoba, kollégiumi, diákotthoni munka). Jelen vizsgálódásunkban a gyógypedagógiai nevelési, oktatási intézmények által szolgáltatott adatok alapján részletesebben is elemezzük a kérdést. Az elemzés valamennyi gyógypedagógiai szakág adatait együtt vizsgálja. Testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos csoportokra vonatkozóan azonban külön is áttekintjük a legfontosabb adatokat. $] LQWp]PpQ\HNEHQ D IRJ\DWpNRV J\HUPHNHNHWWDQXOyNDW QHYHO SHGDJyJXV PXQNDN|UEHQ IRJODONR]WDWRWW IW HEEO I IpUILW WQWHWWHN IHO $ QDSN|]L RWWKRQEDQIRJODONR]WDWRWWDNNDOHJ\WWD]|VV]OpWV]iPI


50


3. 2. A pedagógiai mXQNiWYpJ]NPHJRV]OiVDNpSHVtWpVpVD]LQWp]PpQ\HNEHOV VWUXNW~UiMD A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma képesítés és az intézmények szervezeti tagolódása szerint

Foglalkoztatottak száma

Képesítés Óvodá-

Iskolában

ban

Diák-

Tagoza-

Nap-

Össze-

otthonban

ton

közi-

sen

ben

Gyógypedagógus

87

2993

145

350

423

3998

81

2722

118

295

3216

5

252

25

48

330

1

19

2

7

29

összesen (EEO$]LQWp]PpQ\ profiljának PHJIHOHO szakos végzettséggel Nem az intézmény profilja

szerinti

szakos YpJ]HWWVpJ& Speciálpedagógia szakos gyógypedagógus


51


129

155

91

30

7

17

15

6

45

122

148

76

24

370

Tanító, tanár összesen

41

1712

220

502

(EEO7DQtWy

29

837

64

316

1246

12

875

156

186

1229

9

156

31

29

225

5

78

54

29

ÏYyQ|VV]HVHQ (EEO .|]pSIRN~

478

883

NpSHVtWpV& óvodapedagógus )HOVIRN~ NpSHVtWpV& óvodapedagógus

Általános

iskolai

143

2618

tanár Pedagógiai

képesítés

QpONOL GH IHOVIRN~ végzettséggel UHQGHONH] Képesítés nélküli

Összesen

Figyelemre méltó adat,

271

5094

541

940

496

1540

662

8386

hogy jelenleg folyamatban van 82 képesítés nélküli

foglalkoztatoWWQDN D J\yJ\SHGDJyJLDL V]DNNpS]pVH HOV GLSORPD PHJV]HU]pVH D NDWHJyULiQ EHOO I NO|QE|] IHOVIRN~ NpS]HWWVpJ& WDQtWy WDQiU SHGLJ XJ\DQFVDN J\yJ\SHGDJyJLDL V]DNNpSHVtW WDQXOPiQ\RNDW IRO\WDW PiVRGGLSORPD D] |VV]HV IHOV IRN~ Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

52


végzettséJ&HN -D 0LQGHQW |VV]HYHWYH D WHUOHWHQ GROJR]y QHYHO N -D I tanul tovább.

Képesítési kategóriák a szervezeti egységeken belül (%) Összes Óvodában Iskolában

Képesítés

Diák-

Tagozaton

otthonban Gyógypedagógus

Napközi-

intézmé-

ben

nyi átlag

32,2

58,8

26,8

37,2

27,5

47,7

ÏYyQ|VV]HVHQ

47,6

3

16,8

3,2

31

10,5


15,1

33,7

40,7

53,4

9,3

31,2

Pedagógiai

3,3

3

5,7

3,1

-

2,7

1,8

1,5

10

3,1

32,2

7,9

271/100

5094/100

541/100

940/100

1540/100

8386/100

összesen

képesítés

QpONOL GH IHOVIRN~ végzettséggel UHQGHONH] Képesítés nélküli gVV]HVHQI

$]|VV]HVDGDWV]HULQW7iEOi]DW DSHGDJyJXVRNIRJODONR]WDWiVDFV|NNHQ QDJ\ViJUHQGEHQ az iskolában, a napközi otthonban, a tagozatokon, a diákotthonban valamint az óvodában W|UWpQLN$V]i]DOpNRVPHJRV]OiVD]HJ\HVLQWp]PpQ\WtSXVRNEDQ7iEOi]DW H]HNHWDEHOV DUiQ\RNDW V]HPOpOHWHVHEEHQ LV EHPXWDWMD (QQHN PHJIHOHO HQ D] yYRGiEDQ GROJR]yN N|]HO IHOH yYyQL NpSHVtWpVVHO UHQGHONH]LN HJ\KDUPDGD J\yJ\SHGDJyJLDL YpJ]H ttséggel, 15 %-a WDQtWyNpSHVtWpV&3HGDJyJLDLNpSHVtWpVQpONOLGHIHOVIRN~YpJ]HWWVpJ&SHGLJ NpSHVtWpVQpONOLN|]pSIRN~YpJ]HWWVpJ&DONDOPD]RWW A gyógypedagógiai iskolákban dolgozó pedagógusok 58,8 %-a gyógypedagógus és csupán 3 %-a óvón XJ\DQHQQ\L D SHGDJyJLDL NpSHVtWpVVHO QHP UHQGHONH] IHOVIRN~ YpJ]HWWVpJ& alkalmazott. . Tanító, tanár 33, 7 %, képesítés nélküli 1,5 %. A gyógypedagógusok aránya jóval szerényebb a diákotthonokban: mindössze 26,8 %. Itt a tanító, tanár szakképzettség dominál 40,7 %-NDONHWN|YHWLND]yYyQNO-kal, majd a képesítés nélküliek l0 %-RVHOIRUGXOiVVDO(EEHQDNDWHJyULiEDQDIHOVIRN~QHPSHGDJyJXV Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

53


YpJ]HWWVpJ&HNDUiQ\DNLVPpUWpNEHQPHJKDODGMDD]yYRGiEDQLVNROiEDQPpUWDGDWRNDW %. ) Az áltaOiQRV LVNROiN PHOOHWW P&N|G VSHFLiOLV WDJR]DWRNRQ D] LVNROiKR] NpSHVW IRUGtWRWW arányok

láthatók,

amelyeket

a

jelenlegi

képzési

és

települési

körülményekkel

magyarázhatunk. A 37 % gyógypedagógushoz képest igen magas a tanító, tanár YpJ]HWWVpJ&HN - oV DUiQ\D 6]LQWH D]RQRV XJ\DQDNNRU D] yYyQ N pV D NpW gyógypedagógiai képesítés nélküli csoportot alkotók százaléka (3,2 - 3,1 - 3,1 %). A gyógypedagógus ellátottság kétségkívül a napközi otthonokban a legkritikusabb, hiszen a WDQtWiVLyUiQNtYOLLGEHQa tanulókkal 32,2 %-ban képesítés nélküli beosztott foglalkozik. A J\yJ\SHGDJyJXVRNOpWV]iPDLWWDOLJP~OMDIHOOD]|VV]OpWV]iPQHJ\HGpWpVIHOW &QHQPDJDV D] yYyQN OpWV]iPD 7DQtWy WDQiU PLQG|VV]H $ Yi]ROW KHO\]HWHW QpPLOHJ javítja, ha figyelembe vesszük, hogy a pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció ebben az LGEHQ ]DMOLN pV H]W – reményeink szerint – ]|PPHO J\yJ\SHGDJyJLDL NpSHVtWpV& NROOpJiN végzik.

Képesítés szerinti foglalkoztatás $IHQWLHNEHQiWWHNLQWHWWNDQHYHONNpS]HWWVpJszerinti megoszlását egy-egy szervezeti HJ\VpJEHQLQWp]PpQ\WtSXVEDQ $N|YHWNH] NEHQD]WYL]VJiOMXNKRJ\DNpS]HWWVpJV]HULQWL foglalkoztatottság mennyiben felel meg az iskolai szervezeti funkcióknak (3. Táblázat), tehát hogy a gyógypedagógusok hány százalékát foglalkoztatják az óvodában, iskolában stb. Az adatokból megállapítható, hogy az intézmények racionálisan gazdálkodnak a szakképzett személyi

állománnyal:

az

intézményekben

foglalkoztatott

gyógypedagógiai

szakképesítéssel UHQGHONH]N -át az iskolában, 10,6 %-át napközi otthonban foglalkoztatják. Két százalékuk foglalkozik az

óvodáskorú fogyatékos gyermekek

fejlesztésével. Általános iskolák melletti tagozaton 8,8 %-uk dolgozik (itt tanul az értelmi fogyatékos

tanköteles gyermekek zöme). 3,6 %-XN SHGLJ GLiNRWWKRQEDQ YpJH] QHYHO

munkát. A gyógypedagógiai intézményekben foglalkoztatott yYyQN eloszlása az egyes szervezeti NHUHWHNHQEHOOPiUQHPPXWDWLO\HQWHUYV]HU &VpJHW&VXSiQ-uk dolgozik óvodában. 54 %-uk napközi otthonban foglalkozik a fogyatékos tanulókkal,17,6 % iskolában, 10,3 % Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

54


GLiNRWWKRQEDQ pV iOWDOiQRV LVNROiN PHOOHWW P &N|G VSHFLiOLV WDJR]DWRQ (] D] DUiQ\ DUUDHQJHGN|YHWNH]WHWQLKRJ\EiUDJ\yJ\SHGDJyJLDLyYRGiNEDQGROJR]yQHYHO N-a rendelkezik óvónLV]DNNpS]HWWVpJJHODJ\yJ\SHGDJyJLDLWHUOHWpQGROJR]y|VV]HVyYyQ QHN csupán 14,6 %-DNDSyYRGDLEHRV]WiVW(]WHUPpV]HWHVHQHOV VRUEDQDWHOHSOpVYLV]RQ\RNWyO valamint a speciális óvodák csekély számától is függhet, mégis azt jelzi, hogy gondosabb WHUYH]pVVHO PHJFpOR]KDWy OHQQH D] yYyQN RSWLPiOLVDEE EHRV]WiVD -HOHQOHJ -uk például napközi otthonban foglalkozik a fogyatékos tanulókkal. A tanító, tanár YpJ]HWWVpJ&HN DODSYHWHQ D] LVNROiEDQ pV D] iOWDOiQRV LVNROiN mellett szervezett speciális tagozatokon

(19,2 %) dolgoznak. Arányuk az óvodában,

diákotthonban és a napközi otthonban elfogadható. A SHGDJyJLDLNpSHVtWpVVHOQHPUHQGHONH]IHOVIRN~YpJ]HWWVpJ&kollégák 69 % dolgozik az iskolában, 14 illetve 13 % pedig diákotthonban vagy tagozaton. Logikusnak mondható a képesítés nélküli beosztottak napközi otthonbeli túlsúlya: 74,9 %-uk itt dolgozik, 11,8 %-XNSHGLJD]LVNROiEDQOiWHOQHYHO -oktató munkát. Képesítés szerinti foglalkoztatás (%) Óvodá-

Iskolá-

Diákott-

Tagoza-

Napkö-

ban

ban

honban

ton

ziben

2

75

3,6

8,8

10,6

100

ÏYyQ|VV]HVHQ

14,6

17,6

10,3

3,4

54,1

100


1,6

65,4

8,4

19,2

5,4

100

Pedagógiai képesítés

4

69

14

13

-

100

0,8

11,8

8,1

4,4

74,9

100

Képesítés Gyógypedagógus

Összesen

összesen


A teljes terület gyógypedagógus-ellátásával kapcsolatban külön vizsgáltuk a napközi-otthoni PXQND SHGDJyJXV HOOiWRWWViJiW $] LQWp]PpQ\HNW O D napközi otthonban Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

(tanulószobán)


55

GROJR]yIUONDSWXQNDGDWRNDW.pSHVtWpVV]HULQWLPHJRV]OiVXNDWDN|YHWNH] WiEOi]DW illusztrálja.

$QDSN|]LEHQWDQXOyV]REiQ DWDQXOyNNDOIRJODONR]yIHOQWWHNNpSHVtWpVH Képesítés Gyógypedagógus Tanító, tanár ÏYyQ Képesítés nélküli Gyógypedagógiai asszisztens Pedagógiai asszisztens Összesen

% 20,4 7 23 24 20 5,6 100

A magyar gyógypedagógiában tanítási órán kívüli foglalkozásokat hagyományosan is QDJ\REE DUiQ\EDQ YH]HWWHN J\yJ\SHGDJyJLDL V]DNNpSHVtWpVVHO QHP UHQGHONH] IHOQWWHN Megoszlásuk

rendkívül

GLIIHUHQFLiOW D PiV SHGDJyJXVNpSHVtWpVVHO UHQGHONH] N

yYRGDSHGDJyJXVRN SHGDJyJLDL DVV]LV]WHQVHN J\HUPHNIHOJ\HO N GDMNiN YDODPHQQ\LHQ megtalálhatók az alkalmazottak között. $ IHOPpUpV DGDWDLEyO QHP NDSXQN WHOMHV NpSHW HUU O D WHUOHWUO PLYHO PDJDV D 0-val jelölt YDJ\ HJ\iOWDOiQ QHP MHO|OW PH]N DUiQ\D $ PHJDGRWW OpWV]iP PHJRV]OiVD YLV]RQW D NO|QE|]NpSHVtWpVLNDWHJyULiNN|]|WW - a más pedagógiai képesítéssel (tanító, tanár), illetve a pedagógiai asszisztens kivételével. -PHJOHKHWVHQNLHJ\HQV~O\Rzott. Megállapítható tehát, hogy ez a jelenlegi állapot összhangban van a közoktatási törvénnyel, amelyben a fogyatékos gyermekek ellátása terén újra szabályozták a pedagógusok képesítési követelményeit és amelynek értelmében a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához a törvény nem kívánja meg a gyógypedagógiai tanári végzettséget. A jelenlegi napközi otthonok személyi ellátottságában a képesítés nélküliek magas aránya (24 %) okoz gondokat. A fenti adatok a gyógypedagógiai nevelés-oktatás teljes körét tartalmazzák. A testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulókkal foglalkozó pedagógusok körét külön is elemeztük. Összehasonlítás céljából közöljük az erre vonatkozó adatokat.



56

A testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulók oktatási intézményeinek személyi ellátottsága A testi, érzékszervi, beszéd és más fogyatékos tanulók különleges gondozását, nevelését, RNWDWiViW pV UHKDELOLWiFLyV FpO~ IRJODONR]WDWiViW YpJ] SHGDJyJXVRN D V]DNNpS]HWWVpJ V]HPSRQWMiEyOD]|VV]NpSQpONHGYH]EENpSHWPXWDWQDN7iEOi]DW Így például D J\yJ\SHGDJyJLDL YpJ]HWWVpJJHO UHQGHONH] N DUiQ\D H]HQ D WHUOHWHQ szemben a teljes gyógypedagógiai összkép 47,7 %-ával. A tanító, tanár közel azonos (30,4 – D] yYyQN DUiQ\D D]RQEDQ DODFVRQ\DEE D WHVWL pU]pNV]HUYL pV PiV IRJ\DWpNRV tanXOyNLQWp]PpQ\HLEHQ$NpSHVtWpVQpONOLQHYHO NLWW-kal, míg a teljes területen 7,9 %kal vannak jelen.

$WRYiEELDGDWRNXJ\DQFVDNNHGYH]EEHNDWHOMHVJ\yJ\SHGDJyJLDLWHUOHWUHYRQDWNR]y DGDWRNQiOD]|VV]HVHWHUOHWHQP&N|GJ\yJ\SHGDJyJXVok 88 %-a ugyanis az iskolában YpJH] QHYHO-oktató munkát, (5. Táblázat) 12 % pedig megoszlik a speciális óvodai, diákotthoni, valamint tagozaton ellátott munkakörök között. (J\HQOHWHVQHN WHNLQWKHW D] yYyQN IRJODONR]WDWiVD D] yYRGD LVNROD pV GLiNRWWKR nok viszonylatában.


57


A testi, érzékszervi, beszéd-pVPiVIRJ\DWpNRVWDQXOyNRNWDWiViWYpJ] SHGDJyJXVRNDGDWDL )RJODONR]WDWRWWDNV]iPDI

A képesítés megnevezése

Gyógypedagógus

%

Óvodá-

Iskolá-

Diákott-

Tagoza-

Össze-

Össze-

ban

ban

honban

ton

sen

sen

24

702

57

16

799

57,6

24

652

48

11

735

0

47

9

5

61

0

3

0

0

3

30

29

38

0

97

összesen Az intézmény SURILOMiQDNPHJIHOHO szakos végzettséggel Nem az intézmény profilja szerinti szakos YpJ]HWWVpJ& Speciálpedagógia szakos gyógypedagógus ÏYyQ|VV]HVHQ

7

.|]pSIRN~ NpSHVtWpV& óvodapedagógus )HOVIRN~ NpSHVtWpV& óvodapedagógus Tanító, tanár összesen

0

15

8

0

23

30

14

30

0

74

8

260

136

18

422

Tanító

6

98

59

3

166

Általános iskolai tanár

2

162

77

15

256

Pedagógiai képesítés

7

38

6

1

52

3,7

Képesítés nélküli

3

7

6

1

17

1,3

Összesen

72

1036

243

36

1387

100

30,4

QpONOLGHIHOVIRN~ végzettséggel UHQGHONH]


58


A testi, érzékszervi, beszéd-pVPiVIRJ\DWpNRVWDQXOyNRNWDWiViWYpJ]SHGDJyJXVRN V]i]DOpNRVPHJRV]OiVDD]LQWp]PpQ\EHOVVWUXNW~UiMa szerint

Képesítés

Óvodá-

Iskolá-

Diákott-

Tagoza-

Össze-

Össze-

ban

ban

hon-

ton

sen

VHQI

ban

%

3

88

7

2

100

799

ÏYyQ|VV]HVHQ

31

30

39

-

100

97


2

62

32

4

100

422

13,5

73

11,5

2

100

52

17,7

41

35,3

6

100

17

Gyógypedagógus összesen

Pedagógiai nélküli,

képesítés

GH IHOVIRN~

végzettséggel UHQGHONH] Képesítés nélküli

$ QHP J\yJ\SHGDJyJXV IHOVIRN~ YpJ]HWWVpJ&HN FV|NNHQ VRUUHQGEHQ D] LVNROiEDQ óvodában és a diákotthonban helyezkednek el. A képesítés nélküli beosztottak az iskolában, diákotthonban, óvodában is jelen vannak.

A 7. Táblázaton bemutatjuk az intézmények funkciós egységein belül dolgozók V]DNNpS]HWWVpJL DUiQ\iW (QQHN PHJIHOHO HQ D OHJMREE KHO\]HWEHQ D] LVNROiN YDQQDN DKRO D pedagógusok 67,8 %-a rendHONH]LN D] HOtUW NpSHVtWpVVHO SHGLJ WDQtWy WDQiU


59


YpJ]HWWVpJ&$]LVNRODLUpV]OHJHNHQPLQG|VV]HDNpSHVtWpVQpONOGROJR]yNDUiQ\DpV az óvodát, diákotthont, tagozatokat is beleértve sem haladja meg az 1,3 %-ot. Az óvodák szakember ellátottViJD J\yJ\SHGDJyJLDL V]HPSRQWEyO QHP QHYH]KHW optimálisnak: az itt dolgozók 33,3 %-a gyógypedagógus. Az intézmények ugyanakkor gondot IRUGtWDQDN D] yYyQL V]DNNpS]HWWVpJJHO UHQGHONH]N V]iPiQDN Q|YHOpVpUH $] óvodai beosztottak egy ötöde azonban még így is a tanárok, tanítók és a pedagógiai képesítés QpONOLGHIHOVIRN~YpJ]HWWVpJJHOUHQGHONH]NN|]ONHUONL .pSHVtWpVV]HULQWLPHJRV]OiVV]i]DOpNpUWpNEHQNLIHMH]YHD]LQWp]PpQ\EHOV V]HUYH]HWHV]HULQW Óvodá-

Iskolá-

Diákott-

Tagoza-

ban

ban

honban

ton

33,3

67,8

23

45

41,7

2,8

16

-


11

25

56

50

Pedagógiai

9,8

3,7

2,5

2,5

4,2

0,7

2,5

2,5

72/100

1036/100

243/100

36/100

Képesítés Gyógypedagógus összesen ÏYyQ|VV]HVHQ képesítés


ÖsszeVHQI

Vegyes képet mutat a diákotthoni pedagógus ellátottság, amelyen belül a tanító, tanár NDWHJyULDYH]HW NHWN|YHWLDJ\yJ\SHGDJyJXVRNDUiQ\D pVQHPNHYpVD]LGH EHRV]WRWWyYyQNV]iPDVHP). Végül hasonlítsuk össze a testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulók intézményeinek pedagógus ellátottságát az értelmi fogyatékos terület összesített adataival. Hipotézisünk szerint a gyógypedagógus ellátottság tekintetében nagyobb eltéréseket vártunk, Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

60


mivel a testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulók közoktatási intézményei OpQ\HJHVHQNHGYH]EEWHOHSOpVLYLV]RQ\RNN|]|WWP&N|GQHN$SR]LWtYHOWpUpVD]RQEDQQHP V]iPRWWHY DNpWIRJ\DWpNRVViJLWHUOHWJ\yJ\SHGDJyJXVHOOi tottsága között. Az a WpQ\ WHKiW KRJ\ H] XWyEELDN V]pNKHO\pQ NO|QE|] IHOVRNWDWiVL SHGDJyJXVNpS] intézményeket találunk, nem a gyógypedagógus ellátottságot támogatja, hanem a tanító, tanár pV pVD]yYyQNpV DUiQ\iWQ|YHOL(zt jól érzékelteti az említettek PHJN|]HOtWHQD]RQRVV]i]DOpNDUiQ\D A képesítés nélküli alkalmazottak köre ugyancsak a fenti következtetést támasztja alá azzal, hogy a testi, érzékszervi területen alacsonyabb (1,3 %), szemben az értelmi fogyatékos tanulók oktatásában kimutatott adattal (9,2 %). Pozitívumként jegyezzük meg, hogy a tanár kategóriába tartozók növelik a szaktárgyi oktatás színvonalát.

Fogyatékos terület A képesítés megnevezése

Értelmi

Testi, érzékszervi

)

%

)

%

3199

45,7

799

57,6

786

11,3

97

7,

2196

31,3

422

30,4

173

2,5

52

3,7

645

9,2

17

1,3

6999

100

1387

100

Gyógypedagógus összesen

ÏYyQ|VV]HVHQ Tanító, tanár összesen

Pedagógiai képesítés nélküli, de IHOVIRN~YpJ]HWWVpJJHOUHQGHONH] Képesítés nélküli

3. 7. A szakmai feltételek, kapcsolatrendszer és közérzet egyes kérdései



61

Szakmai identitás A gyógypedagógiai területen dolgozók hivatástudatának, közérzetének egyik mutatója a YiODV]WRWWKLYDWiVKR]YDOyUDJDV]NRGiV$IHOPpUpVE ONDSRWWDGDWok alapján erre vonatkozóan HOVVRUEDQV]iPDGDWRNDWNDSWXQNDPHO\DSiO\iQHOW|OW|WWpYHNV]HULQWDGQpPLWiPSRQWRWD kérdéssel kapcsolatban. Mélyebb elemzést a pályán maradásról vagy pályaelhagyásról, SiO\DPyGRVtWiVUyO DQQDN WpQ\H]LUO FVDN V]RFLROyJLDi kutatásból nyerhetnénk. Az adott WHUOHWHQHOW|OW|WWLGV]HULQW7iEOi]DW PLQGHQHVHWUHILJ\HOHPUHPpOWypUWpNHNHWNDSWXQN

$SHGDJyJXVPXQNDN|UEHQGROJR]yNPHJRV]OiVDD]DGRWWWHUOHWHQHOW|OW|WWLGV]HULQW

Megnevezés

Jelölések

%

száma 0-1 év

419

5,13

2-5 év

1335

16,33

6-10 év

1738

21,26

10 évnél régebben

4683

57,28

Összesen

8175

100

A területen dolgozó pedagógusoknak 5,13 %-a dolgozik egy éve az intézménynél, 16,33 %-a 2-5 éve, 21,26 %-a 6-10 éve. A derékhadat a 10 évnél régebben itt dolgozók alkotják: 57,28 % tartozik ebbe a kategóriába.



62

$ OpWV]iPRNDW pYHV iWODJUD iWV]iPtWYD D SHGDJyJXV PXQNDN|UEHQ HOW|OW|WW LG EO következtethetünk a gyógypedagógiai területen dolgozó pedagógusok mobilitására. $] HOV pY D GLSORPDV]HU]pV XWiQL |QiOOy pOHWNH]GpV PHJPpUHWWHWpV pYpQHN WHNLQWKHW ebben az LGV]DNEDQDOHJPDJDVDEEI D]HJ\pYUHNLYHWtWHWWDGDW$-5 év átlagosan HOW|OW|WWLGPiUNHYHVHEEpYHNUHERQWYDiWODJRVDQ HVHWEHQIRUGXOHO H]XWDOKDWNRUDL az ebben a szakaszban gyakori pályamódosításra is, amit - véleményünk szerint – EHIRO\iVROKDW D J\yJ\SHGDJyJLDL V]DNNpS]HWWVpJ PiV WHUOHWHNKH] NpSHW PDJDV V]LQW & konvertálhatósága is. 9LV]RQ\ODJNLHJ\HQV~O\R]RWWQDNWHNLQWKHW XJ\DQDNNRUD-10 éven belüli gyógypedagógiai WHUOHWHQHOW|OW|WWLGIpY $pYQpOUpJHEEHQSiO\iQOpYNDIiWODJRVDQ WRYiEELpYPXQNDYLV]RQ\WV]iPtWYDpYHViWODJEDQI (]~MDEESiO\DPyGRVtWiVRNDW is jelenthet, hiszen

10- pY D]RQRV WHUOHWHQ HOW|OW|WW LG XWiQ PpJ UHiOLVQDN W&QKHW D

változtatás.

A szakmai szervezHWHNPXQNiMDD]LQWp]PpQ\HNEHQP&N|GPXQNDN|]|VVpJHN

A gyógypedagógiai intézményekben szervezett munkaközösségek a módszertani kultúra, a PLQVpJL RNWDWiV-nevelés

letéteményesei. Az intézmények speciális nevelési-oktatási

munkája megköveteli a tanulókkal való differenciált bánásmódot, az egyéni rehabilitációs WHYpNHQ\VpJHW D] ~M RNWDWiVL pV WHUiSLiV HOMiUiVRN UXJDOPDV DONDOPD]iViW D E YO módszertani kultúra terjesztését, alkalmazását. Az iskolai módszertani munkaközösségek a gyógypedagógiai intézményekben is a határozottan körvonalazható tevékenységekre irányulnak, illetve -

célcsoportok szerint- D]RNQDN PHJIHOHOHQ V]HUYH]GQHN (J\-egy

intézményben átlagosan 2-PXQNDN|]|VVpJP&N|GLN A beérkezett adatok alapján a gyógypedagógiai intézményekben P&N|GPXQNDN|]|VVpJHNUH MHOOHP] KRJ\ DODSYHWHQ D] pOHWNRUL pV D SHGDJyJLDL V]DNDV]RNQDN PHJIHOHO HQ VWUXNWXUiOyGQDNHOQ\EHQUpV]HVtWYHDNRPSOH[HEEiWIRJyEEP&N|GpVW(]WEL]RQ\tWMDKRJ\ DPXQNDN|]|VVpJHN]|PHD]DOVyD]D] pVDIHOV tagozat (293, azaz 19,3 %) pedagógiai-módszertani kérdéseit fogja össze:

összesen 43,1 %, szemben a 27,8 %-nyi

tantárgyi munkaközösséggel. Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


63

$ PXQNDN|]|VVpJHN V]HUYH]GpVpQHN PiVLN VDMiWRVViJD D J\yJ\SHGDJyJLD WHUOHWpQ KRJ\ igen sok intézményben kifejezetten nevelési célokra, feladatokra alakulnak meg: az LQWp]PpQ\HN RV]WiO\IQ|NL D]D] pV QHYHOpVL D]D] PXQNDN|]|VVpJHWMHOH]WHN$]|VV]HVP&N|GPXQNDN|]|VVpJ-a tehát a nevelési kérdéseket állítja munkája középpontjiED LQWp]PpQ\EHQ QHP P&N|GLN munkaközösség, ennek oka ismeretlen. $J\yJ\SHGDJyJLDLLQWp]PpQ\HNEHQP&N|GPXQNDN|]|VVpJHNPHJRV]OiVD Megnevezés

Jelölések

%

száma Alsó tagozatos

362

23,8

293

19,3

Tantárgyi munkaközösség

423

27,8

2V]WiO\IQ|NL

179

11,8

Nevelési munkaközösség

190

12,5

Nincsenek

73

4,8

1520

100

munkaközösség )HOVWDJR]DWRV munkaközösség

munkaközösség

munkaközösségek Összesen


64


$J\yJ\SHGDJyJLDLPXQNDN|]|VVpJHNHJ\UpV]HW~OPXWDWD]LVNRODEHOV pOHWpQ1pKiQ\LO\HQ eg\WWP&N|GpVLV]HUYH]GpVDGDWDLROYDVKDWyNOHD]DOiEELWiEOi]DWUyO $UpV]WYHYNV]iPDD]LQWp]PpQ\HQNtYOP&N|GV]DNPDLN|]|VVpJHNPXQNiMiEDQ Megnevezés

Jelölések

%

száma Megyei

298

26

Országos

14

1,2

Szaktanácsadók

92

8

6]DNpUWN

107

9,3

Fogyatékossági típus szerinti

458

39,8

181

15,7

1150

100

szakmai szervezetek A

többségi

iskolák

munkaközösségei Összesen

Összesen

1150

gyógypedagógus/pedagógus

vesz

részt

ilyen

intézményen

kívüli

PXQNDN|]|VVpJHNEHQWHDPHNEHQ,UiQ\tWiVLPHJ\HLI - RUV]iJRVI- 1,2%) V]LQWHNV]HULQWUpV]EHQSHGDJyJLDLIXQNFLyNIHODGDWRNV]HULQWV]DNWDQiFVDGyNI - 8 %, V]DNpUWNI- V]HUYH]GQHN$]LQWp]PpQ\HQNtYOLV]DNPDLLGHQWLWiVWV]ROJiOMiN és egyben

- az intézmények értékrendjében – munkaközösségi fórumokat is

MHOHQWHQHNSyWROQDN D NO|QE|] GLIIHUHQFLiOW D IRJ\DWpNRVViJL NDWHJyULiNQDN PHJIHOHO szakmai szervezetek. 6RNDQ H]HNEHQ OiWMiN D PXQNDN|]|VVpJL WHYpNHQ\VpJ OHJPHJIHOHO EE WHUHSpW I - 39,8 -HOHQWVQHN PRQGKDWy D]RQ NROOpJiN DUiQ\D I - 16 %), akik a többségi iskolák PXQNDN|]|VVpJHLQHN WDJMDL N IHOWHKHWHQ WDJR]DWRNRQ GROJR]y QHYHON DNLN LQIRUPiFLyKLiQ\ pV D V]&N DQ\DJL OHKHWVpJHN PLDWW PDUDGQDN NL D J\yJ\SHGDJyJLDL pULQWHWWVpJEO


65


Pedagógiai információforrások, szaklapok

Az 549 intézmény feldolgozott adatai szerint 1944 példányban áll a gyógypedagógiai szakterület rendelkezésére valamely pedagógiai szaklap. Ez intézményenként 3,5 példányt jelent. A felmérés azonban nem terjedt ki arra, hogy mennyiben módosíthatják ezt a NHGYH]WOHQDUiQ\WDJ\yJ\SHGDJyJLDLQHYHOpVLRNWDWiVLLQWp]PpQ\HNEHQWDQtWySHGDJyJXVRN magán-megrendelései.

A pedagógusok rendelkezésére álló szakfolyóiratok megrendelésük arányában

Megnevezés

Az összes

Az összes

Jelölések

intézmény

folyóirat (1944

száma

(549) %-ában

pld.) %-ában

Köznevelés

490

89,25

25,2

Tanító

407

74,13

21

)HMOHV]W3HGDJyJLD

265

48,26

13,63

Gyógypedagógiai

253

46,08

13

Új Pedagógiai Szemle

233

42,44

12

Iskolakultúra

104

18,94

5,3

Speciális Pedagógia

89

16,21

4,6

Óvodai Nevelés

84

15,3

4,32

Educatió

19

3,46

1

Összesen

1944

Szemle


100


66

Ä(J\pE´ FtPV]y DODWW D NpUGtYHQ HVHWHQNpQW D N|YHWNH] IRO\yLUDWRNDW SHULRGLNiNDW LV MHOH]WpN ,VNRODV]ROJD 3iO\i]DWL ILJ\HO 6$16= %~YiU 2UYRVL UHKDELOLtáció, Taní-tani, +LVWyULD 5XELFRQ 6]DNNpS]pV $PDURGURP .LQFVNHUHV .HUWpV]HW-V]OpV]HW ÏYRGDL pOHW Család és ifjúság. A pedagógiai információk terjesztésében, valamint a módszertani kultúra fejlesztésében IRQWRVV]HUHSHWEHW|OWDSHGDJyJLDLpVDJyógypedagógiai szakfolyóiratok megrendeléseiben IHOWHKHWHQD]ROYDVRWWViJ DODSMiQKiURPFVRSRUWNO|QtWKHW HO a) 90-70 %-RV LJpQ\ $] IHOGROJR]RWW NpUGtY DODSMiQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ D OHJQDJ\REEpUGHNOGpVD.|]QHYHOpV YDODPLQWD7DQtWy (73,1%) c. lapok iránt nyilvánul meg. b) (EEH D NDWHJyULiED VRUROKDWyN D )HMOHV]W 3HGDJyJLD D *\yJ\SHGDJyJLDL Szemle (46,1 %) valamint az Új Pedagógiai Szemle (42,44, %). c) 15-20 %-os igény: az Iskolakultúra (20 %), a Speciális Pedagógia (16,2 %) és az Óvodai Nevelés (15,3 %) tartoznak ebbe a körbe. d) DODWWLLJpQ\$]DGDWRNDWNOGLQWp]PpQ\HN-ában az Educatió c. folyóiratot is járatják. Megjegyezzük, hogy „Egyéb” címszó alatt még 15 féle más folyóiratot, szaklapot, periodikát is jelezteN (]HN D N|YHWNH]N ,VNRODV]ROJD 3iO\i]DWL ILJ\HO SANSZ, Búvár, Orvosi rehabilitáció, Taní-tani, História, Rubicon, Szakképzés, $PDURGURP.LQFVNHUHV.HUWpV]HW-V]OpV]HWÏYRGDLpOHW&VDOiGpVLIM~ViJ7DQiUQ A fenti adatok a gyógypedagógiai intézPpQ\HNEHQ GROJR]y J\yJ\SHGDJyJXVRN DODSYHW információs irányultságát is jelzik. Egyrészt szükségét érzik, a tájékozottságnak a közoktatás aktuális és legfontosabb kérdéseiben (Köznevelés), másrészt nem véletlen a módszertani kérdésekkel legintenzívebbenIRJODONR]y7DQtWyFtP&V]DNODSQpSV]HU&VpJH Egyenletesen alakul az igény a b) csoportban az elméleti kitekintés, a módszertani kérdések, YDODPLQWD]iOWDOiQRVSHGDJyJLiEDQYDOyWiMpNR]yGiVLOHKHW VpJHNN|UpEHQ 3. 8. További szakember-ellátás A gyógypedagógiai tevékenység differenciálódásának, a különleges gondozási, nevelési, oktatási igények kielégítésének fontos eszköze a közoktatási törvényben biztosított HJpV]VpJJ\L UHKDELOLWiFLy IHOWpWHOHLQHN PHJWHUHPWpVH .|]|WWN LV HOV VRUEDQ D V]DNHPEHU megOpWHG|QWLHODPXQNDUHQGV]HUHVVpJpWV]tQYRQDOiWD]HJ\HVWDQXOyLJpQ\HLQHNPHJIHOHO differenciált gyógyító- és mentálhigiénés gondozás eredményességét. Mindez szükségessé Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

67


teszi a társszakmák bevonását a nevelésbe. A közoktatási törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos

normatívákat

is.

Betartásuk

azonban

az

adott

területek,

az

iskola

PLNURN|UQ\H]HWpQHN IHQQWDUWyL V]iQGpNDLQDN pV OHKHW VpJHLQHN PHJIHOHOHQ DODNXOQDN $ODSYHWHQH]DPDJ\DUi]DWDDWHUOHWLHOWpUpVHNQHN(OHP]pVQNEHQD]RUV]iJRViW lagos kép PHJUDM]ROiViUDYiOODONR]WXQN(]]HOHJ\LGHM &OHJD7iEOi]DWRQ|VV]HKDVRQOtWiVWYpJ]QND] értelmi, valamint a testi és érzékszervi fogyatékosok ilyen irányú ellátásával kapcsolatban. $ EHNOG|WW DGDWRN DODSMiQ HOVVRUEDQ D] RUYRVL HJpV]VpJügyi, valamint a mentálhigiénés JRQGR]iVWHNLQWHWpEHQOiWXQNDQRUPDWtYiNKR]NpSHVWPHJOHKHW VOHPDUDGiVW Orvosi, egészségügyi ellátás Számításaink szerint a törvényben jelzett létszámot az adatszolgáltató intézményekben 433 szakorvos foglalkoztatása esetén elégítené ki. Az adatok ugyanakkor 157 iskolaorvos, belgyógyász, valamint 22 gyermek-szakorvos (összesen 179) létszámot tartalmaznak. Ez 41 %-RVRUV]iJRVHOOiWRWWViJRWMHOHQW$]DGDWRNPpJNHGYH] WOHQHEEHNDPHQQ\LEHQILJ\HOHPEH vesszük, hogy a 179 orvos 80 %-a részfoglalkozásban látja el a feladatot, heti rendelési idejük iWODJRVDQ yUD $ KHO\EHQ LQWp]PpQ\EHQ W|UWpQ UHQGHOpV DPL YLV]RQW – megítélésünk szerint -NHGYH]DUiQ\QDNWHNLQWKHW Az értelmi fogyatékos, valamint a testi, érzékV]HUYL IRJ\DWpNRV WDQXOyN HOOiWiViUD MHOOHP] adat, hogy a testi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében egy orvos 160, míg az értelmi IRJ\DWpNRVRNDWRNWDWyLQWp]PpQ\HNEHQWDQXOyWOiWHO$]HJ\WDQXOyUDHV KDYLUHQGHOpVL LG WHVWL pV pU]pNV]HUYL fogyatékos tanuló esetében 0,06 óra, testi és érzékszervi fogyatékos WDQXOyNN|]RNWDWiVLLQWp]PpQ\HLEHQyUD$WHOMHVWDQpYUHNLYHWtWYHH]D]LG LOOHWYH óra. $QpONOKRJ\D]LQWp]PpQ\HNWONDSRWWDGDWRNDWPLQVtWHQpQNMHOHQOHJQHPEHV]pOKHWQk a VSHFLiOLV QHYHOpVL LJpQ\ H IHOWpWHOpQHN PHJOpWpU O D] RUYRVL HOOiWiV QHP WiPRJDWMD NHOONpSSHQDQHYHOpV-oktatás, rehabilitáció megoldását.



68

A további szakember ellátottság adatai

Jelölések száma Megnevezés

Értelmi fogyatékos, testi, érzékszervi terület

Orvos

179,2

10

157

21

Részfoglalkoztatás

126,25

22,25

+HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV

103

19

A rendelés heti óraszáma

672

145,5

A rendelés havi óraszáma

2105,9

446,9

22,2

10


17,45

9,25


14

10


80,5

54,5


166

70

47

11

36

8


20,25

3,5

+HO\EHQW|UWpQNH]HOpV

20

7

A foglalkozás heti óraszáma

329

108

A foglalkozás havi óraszáma

746

364

4

2


4

1


1

1


31,5

28,5


41

41

7

1


5

1


2

1


11,5

9,5

Iskolaorvos belgyógyász

Gyermekideggyógyász

Pszichológus Iskolapszichológus

Klinikai szakpszichológus

Pszichológus




44

41

2284

502

9pGQ

47

30,1

*RQGR]yQ

46,5

47

Dajka

14

46,5

Pedagógiai asszisztens

103

14

Gyógypedagógiai asszisztens

261

103

*\HUPHNIHOJ\HO

1151

261

Egyéb

69

Pszichológusok alkalmazása A gyógypedagógiai oktatásban, az iskolai nevelésben, mentálhigiénés gondozásban hosszú ideje tartja magát az a felfogás, miszerint a tanulók ilyen irányú ellátását a gyógypedagógus YpJ]LQHYHO-oktató és rehabilitációs terápiás tevékenység keretében. Tanulmányai során erre NLHOpJtWNLNpS]pVWNDSXJ\DQDNNRUDSV]LFKROyJXVLNRPSHWHQFLiNQHPYRQDWNR]WDWKDWyNUi $] LQWp]PpQ\HN pSSHQ H]pUW DUUD W|UHNHGQHN KRJ\ V]DNV]HU & SV]LFKROyJLDL WHUiSLiNNDO LV segítsék a tanulók szociabilitásának megalapozását. A beérkezett adatok szerint jelenleg 58 pszichológust

foglalkoztatnak.

Arányaiban

a

testi

és

érzékszervi

fogyatékosok

intézményeiben egy pszichológusra 453 tanuló, tanulónként havonta 0,08 óra, míg az értelmi fogyatékos gyermekek iskoláiban 755 tanuló, tanulónkéQW yUD UHQGHOpVL LG MXW (] D létszám természetesen nem egyenletesen oszlik meg. Figyelembe kell vennünk azonban azt a körülményt is,

hogy a mentálhigiénés problémák megoldásában a nevelési tanácsadók,

valamint a tanulási képességet vizsgáló és taniFVDGy V]ROJiOWDWiV LV N|]UHP&N|GLN H]HNHW D területeket azonban a vizsgálódásunkba nem vontuk be. (J\pEVHJtWN $] HJ\pE HJpV]VpJJ\L pV SHGDJyJLDL JRQGR]yL OpWV]iP WHNLQWHWpEHQ D IHQWLHNW O HOWpUHQ lényegesen jobb a helyzet. Az értelmi fogyatékos tanulók oktatásának területén 15,5 tanulóra, DWHVWLpU]pNV]HUYLWHUOHWHQH]WDQXOyUDMXWHJ\JRQGR]yVHJtW V]HPpO\ 3. 9. Összefoglalás, javaslatok

A harmadik évezred küszöbén a gyógypedagógia területén a pedagógus-ellátottság vegyes képet mutat. Megállapíthatjuk, hogy bár a közoktatási törvény szabályozásának részben Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

70


PHJIHOHO QDJ\ D KLiQ\ D]RQEDQ D VSHFLiOLV QHYHOpVL V]NVpJOHW & J\HUPHNHN V]DNV]HU& nevelés-oktatására képesített gyógypedagógiai tanárokban. Ezért ma még nem beszélhetünk a fogyatékoV J\HUPHNHN PDJDV V]LQW& D] LJpQ\HNHW NLHOpJtW VSHFLiOLV QHYHOpV-oktatásról. A IHMOGpV OHKHWVpJH PHJWHUHPWpVpQHN HOVGOHJHV NULWpULXPD D PHJIHOHO V]DNHPEHUellátottság, és ezután következhet a többi – törvényben is meghatározott feltétel vizsgálata. 0RQGMXN NL J\yJ\SHGDJyJXV YDJ\ DQQDNKDWKDWyVN|]UHP &N|GpVHQpONOpUWHOPpWYHV]WLD ÄPLQVpJEL]WRVtWiV´ D IRO\DPDWRV IHMOHV]WpV VWUDWpJLiMD HOOHKHWHWOHQO D KR]]iDGRWW pUWpN kialakítása, a speciális oktatás nélkülöz minden speciális jelleget. Gyógypedagógus nélkül a speciális oktatási szándékok, törekvések látszat tevékenységnek is felfoghatók, amely nem jelent többet, mint az általános, többségi iskola „kisegítése”, terheinek

csökkentése

a

többségében

veszélyeztetett,

vagy

más

megfontolásból

problematikuVQDNPLQVtWHWWWDQXOyNiWYiOODOiViYDO Nem oldja meg a kérdést a spontán integráció sem, hiszen ebben a nevelési, oktatási formában is meghatározó a gyógypedagógus szakértelme, fejlesztési és korrekciós javaslatai, módszerei. Elengedhetetlen tehát a humáQ HUIRUUiV WXGDWRV IHMOHV]WpVH D V]DNNpS]HWW gyógypedagógusok számának növelése a gyógypedagógiai intézményekben. )LJ\HOHPEHYpYHDWHUOHWOHKHWVpJHLWH]DOpWV]iPQ|YHOpVW|EEIpOHPHJROGiVEDQ –DNpS] intézménnyel közösen kialakított fejlesztés útján –FpOV]HU&1pKiQ\LUiQ\ -

7DQtWyN WDQiURN SRV]WJUDGXiOLV NpS]pVH HJ\ J\yJ\SHGDJyJLDL HOV VRUEDQ ROLJRIUpQpedagógiai) szakon

-

Gyógy-óvodapedagógiai (speciális óvodapedagógiai) szak indítása

-

*\yJ\SHGDJyJLDL WDQiURN SRV]WJUDGXiOLV NpS]pVH NpSHVtWpVNW O HOWpU IRJ\DWpNRVViJL területre.

$J\yJ\SHGDJyJLDLPLQVpJEL]WRVtWiVV]HPSRQWMiEyOPHJROGDQGy -

A szakmai továbbképzések feltételeinek javítása,

-

A pedagógiai szaksajtó ismerete és a szakmai információáramlás intenzitásának növelése,

-

Az intézmény szakmai színvonalának biztosítása, a munkaközösségek szerepének PHJHUVtWpVH

-

Az anyagi biztonság megteremtése, a gyógypedagógus pálya presztízsének helyreállítása,

-

$SHGDJyJLDLpVHJpV]VpJJ\LUHKDELOLWiFLyV]HPpO\LIHOWpWHOHLQHNEL]WRVtWiVDHOV VRUEDQ az orvosi V]DNHOOiWiVpVDSV]LFKROyJLDLWDQiFVDGiVWHUiSLDOHKHW VpJHLQHNEYtWpVH

-

$NpSHVtWpVQpONOLQHYHONV]iPiQDNWRYiEELFV|NNHQWpVH Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

71


3. 10. Interjúk Elégedettségvizsgálat –DYL]VJiODWEDQUpV]WYHYNiOWDODGRWWRV]WiO\]DWRNiWODJDL

A

többségi

intézményHNEH

W|UWpQ

LQWHJUiFLy

MHOHQOHJL

1,97

megvalósításához szükséges feltételekkel $WDQXOyNNOVLQWp]PpQ\HQNtYOL LQWHJUiOiViQDNOHKHWVpJHLYHO

2,1

$ WDQXOyN LQWp]PpQ\HQ EHOOL LQWHJUiOiViQDN OHKHWVpJHLYHO PiV

2,4

YH]HW IRJ\DWpNRVViJ~ WDQXOyN D]RQRV Lntézményben, osztályban való foglalkoztatásával, pl. vak tanuló gyengénlátók osztályában stb.) A

mindennapi

gyakorlat,

az

innovációs

tevékenységek

2,53

szükségessége és a gyógypedagógiai tanárképzés irányainak összhangjával A saját intézménye tárgyi feltételeivel

2,76

A gyógypedagógiai intézmények megítélésével a közoktatásban

2,79

A gyógypedagógiai intézmények megítélésével a fenntartók körében

2,84

Intézménye helyzetével

3,01

$W|EEVpJLLVNROiNNDOYDOyNDSFVRODWWDUWiVOHKHW VpJHLYHO

3,02

0HQQ\LUHHOpJHGHWWDWRYiEEWDQXOiVLOHKHW VpJHNNHO

3,1

$FLYLOV]HUYH]HWHNNHOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO

3,17

$V]ONNHOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO

3,18

Hogyan ítéli meg a k|YHWNH]LQWp]PpQ\IRJDGyNpV]VpJpW

3,22

,QWp]PpQ\HV]DNPDLOHKHWVpJHLYHO

3,38

Intézménye társadalmi kapcsolataival

3,39

$IHQQWDUWyYDOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO

3,44

A saját intézménye személyi feltételeivel

3,5

,QWp]PpQ\HNOVV]DNPDLNDpcsolataival

3,53


72


Amit a megkérdezettek a gyógypedagógus-képzésben fontosnak tartanak A logopédia szakos gyógypedagógiai tanárok képzését

4,4

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók képzésére szakosodott

4,18

gyógypedagógiai tanárok képzését A kétszakos gyógypedagógus képzést

4,13

Az egyszakos gyógypedagógus képzést

3,85

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók képzésére szakosodott

3,77

gyógypedagógiai tanárok képzését A pszichopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését

3,68

A terapeuták képzését

3,59

A szurdopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését

3,36

A tiflopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését

3,29

A három vagy több szakos gyógypedagógus képzést

3,17

A gyógypedagógus-hiány okainak jelölték

Kevés gyógypedagógust képeznek

199

1HPDPHJIHOHOV]DNRNRQNpSH]QHN

67

A végzett tanárok közül kevesen tanítanak Pályaelhagyás miatt

315

Pályamódosítás miatt

223



73

4. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás tárgyi feltételeire vonatkozó megállapítások A felmérési adatok feldolgozása és elemzése után arra a következtetésre jutottunk, hogy a felmérés elején tett feltételezéseink igazolódtak. A gyógypedagógiai oktatási intézmények 63%-ban 30 évnél régebben épült épületben vannak. $ NpUGtY YpJpQ Ä(J\pE PHJMHJ\]pVHN NpUpVHN´ N|]|WW WDOiOWXQ k olyan információkat, amelyek szerint vannak iskolák, amiket eredetileg magtárnak, börtönnek, istállónak, szolgálati lakásnak építettek. Sok tanterem „szükség-lyuk” a válaszadók szerint. Az épületek állagára csak következtetni tudunk a felújítás, tatarozáVLGSRQWMDLDODSMiQW|EEPLQWpYHQHPYROW felújítva 115 épület.

4. 1. A tornatermek, sportpályák hiánya

270 intézményben nincs önálló tornaterem.

Ez nagyon súlyos problémát vet fel. Mind az ép, mind a fogyatékos gyermek cselekvéses tapasztalatait a mozgáson keresztül szerzi meg. Az érzékelés, észlelés, a téri tájékozódás, a nagy és finommozgások fejlesztése sok-sok mozgáson keresztül történik. Terápiák épülnek a mozgásra (HRG - Lakatos Katalin, Alapozó terápia dr. Marton Éva stb.), részképesség zavarok, tanulási gondok enyhülnek vagy oldódnak meg segítségükkel. A fogyatékos gyermeket/tanulót nem szabad megfosztani e fontos fejlesztésLOHKHWVpJWO $] pUWHOPL IRJ\DWpNRV WDQXOyN PXQNiED iOOiVD LJHQ QHKp] (OV VRUEDQ WHVWL HUHMN iOOyNpSHVVpJNPR]JiVXNPHJIHOHOYROWDWHV]LNHWNpSHVVpDKDV]QRVPXQNDYpJ]pVpUH$ My PR]JiVW D WHVWL HUW FVDN IRO\DPDWRV UHQGV]HUHV pV V]DNV]HU&Hn irányított testneveléssel lehet elérni. A „Budapest - vizsgálat” részletesen elemzi az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


74

RUWRSpGLDL HOYiOWR]iVDLW $ WDUWiVL VWDWLNDL HUHGHW & EHWHJVpJHN QDJ\ V]iPD LJD]ROMD KRJ\ D] értelmi fogyatékos gyermek izomzata fejletlen. A komplex gyógypedagógiai fejlesztés során gyógytestnevelést is javasolnak számukra.

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs munka célja a sérült tanulók szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. (QQHNpUGHNpEHQDIRJ\DWpNRVViJEyOHUHG KiWUiQ\RNFV|NNHQWpVpWVHJtWWUpQLQJHNIHMOHV]W SURJUDPRNpSOQHNEHDJ\yJ\SHGDJyJLDLQHYHO PXQNiED Megállapítható, hogy a felsorolt pedagógiai tevékenységeknek nincsenek meg a tárgyi feltételei (50 %-nál több jelölés volt arra, hogy nincs külön helyiség).

Az objektív tényeket el kell fogadnunk. Nincs tornaterem, mert nincs rá pénz. De mit PRQGMXQN DNNRU DPLNRU YLOiJRVDQ NLUDM]ROyGLN D] LV KRJ\ D W|EEVpJL LVNROiNEDQ P &N|G fogyatékos tanulók nem, vagy csak NHYpVyUDV]iPEDQKDV]QiOMiNDPHJOpYWRUQDWHUPHW$ IHOPpUpVWYpJ]NNpUGpVpUHiOWDOiEDQD]YROWDYiODV]KRJ\H]yUDUHQGLSUREOpPiNPLDWWQHP oldható meg. Megjelenik ez a hivatkozás akkor is, amikor a szaktantermek használatáról van szó. Ugyanazon iskolába járó - de fogyatékos osztályban tanuló - gyermekek nem használhatják a szaktantermeket. Ez több, mint elgondolkoztató.

4. 2. Eszközök, felszerelések $ W|EEVpJL iOWDOiQRV LVNROiN PHOOHWW P&N|G WDJR]DWRN RV]WiO\RN HVHWpEHQ QHP FVDN D testnevelési óUiNRQQHPOHKHWQHNDIRJ\DWpNRVWDQXOyNGHD]XJ\DQDEEDQD]pSOHWEHQOpY általános iskola eszközeit, felszereléseit, szaktantermeit csak korlátozottan, vagy nem használhatják. Ha a fogyatékossági típusok szerint vizsgáljuk az eszközök, felszerelések helyzetét, PHJiOODStWKDWMXN KRJ\ D EHV]pGIRJ\DWpNRV WDQXOyN HOOiWRWWViJD QHYH]KHW NLHOpJtWQHN Sajnos a többi fogyatékossági típusnál nagyon sok pótolni való van. Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


75

$ IRJ\DWpNRV J\HUPHNHNWDQXOyN IHMOHV]WpVpQHN HJ\LN OHKHW VpJH D JD]GDJ HV]N|]SDUN D tapasztalatszerzést, a megfigyelést, a megértést nehezíti, nem ritkán ellehetetleníti a hiányuk. $ MRJV]DEiO\EDQ HOtUW WDQHV]N|]|N pV IHOV]HUHOpVHN EHV]HU]pVpUH pYHW NDSWDN D] LQWp]PpQ\HN0RVWYDJ\XQNDPHJKDWiUR]RWWLG IHOpQpO$MHOHQOHJLiOODSRWHOHP]pVe jelzés OHKHW DUUD KRJ\ NOV VHJtWVpJ QpONO D] LQWp]PpQ\HN QHP OHV]QHN NpSHVHN D MRJV]DEiO\L HOtUiVQDNPHJIHOHOQL

4. 3. Összegzés 7DQXOPiQ\XQN HOHMpQ IHOiOOtWRWW KLSRWp]LVHLQN LJD]ViJD D IHOPpUpVE O NLUDM]ROyGy WpQ\HN alapján vitathatatlan. A fog\DWpNRV J\HUPHNHNWDQXOyN LVNROiLQDN MHOHQW V UpV]H UpJL IHO~MtWiVUD V]RUXO $] DNDGiO\PHQWHVtWpVL PXQNiODWRN HONH]G GWHN GH D] LVNRODpSOHWHN W|EEVpJpEHQ QLQFV tornaterem, sem olyan helyiség, ahol a pedagógiai habilitációs és rehabilitációs tevékenységek helyt kaphatnának. A törvényben meghatározott eszközök és felszerelések hiányosan és általában rossz PLQVpJEHQWDOiOKDWyND]LQWp]PpQ\HNEHQ Az eszközök és felszerelések hiánya különösen nagy az értelmi fogyatékos tanulók W|EEVpJLLVNROiNPHOOHWWP&N|G osztályaiban, valamint az összevont osztályokban. $J\yJ\SHGDJyJXVKLiQ\IHV]tWSUREOpPDHQ\KtWpVHPDMGPHJROGiVDVUJVIHODGDW A gyógypedagógusok képzésének szerkezete nem a valós igényekhez igazított. A IHOPpUpVEO D] LV NLGHUO KRJ\ D MHOHQOHJL NpS]pVEHQ V]HUHSO WHUDSHXWD NRPSHWHQFLiLW QHPLVPHULDWHUOHWVRNHVHWEHQLO\HQV]DNHPEHUU OQHPKDOORWWDN$NLNLVPHULND]WpV összevetik a gyógypedagógiai nevelés/oktatás szükségleteivel és tapasztalják a mindennapok problémáit, azok nem értenek egyet e szakág képzési arányával. $]RUYRVLHJpV]VpJJ\LHOOiWiVYDODPLQWDPHQWiOKLJLpQpVJRQGR]iVWHUOHWpQMHOHQW VD] elmaradás. A fogyatékos tanulók legnépesebb csoportja van a legelhanyagoltabb helyzetben (értelmi fogyatékosok). Ez annál inkább tekintKHWV~O\RVSUREOpPiQDNPHUWD „Budapest -YL]VJiODW´DGDWDLLVH]WWiPDV]WMiNDOi) YiURVLpUWHOPLIRJ\DWpNRVWDQXOyN orvosi vizsgálatánál 11,6% -ban találtak enyhe, 6,5%-ban súlyos neurológiai tüneteket; a Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


76

súlyosabb értelmi fogyatékosságnál már 30 % volt a neurológiai góctünet, epilepszia pedig 14,3% -ban. A hallászavar szokatlanul nagy számban jelent meg az említett vizsgálatban: 25-29 %. Az ortopédiai eltérések magas számát már más vonatkozásban említettük.) Az orvosi ellátásnak kiemelt szerepe van a gyógypedagógiai nevelés/oktatásban. A prevenció, a gyógyítás és a rehabilitáció nem nélkülözheti jelenlétét.

$IHOHOVVpJPLQGQ\iMXQNp A szegregált, integrált és inkluzív oktatás egyaránt fontos feladata a rászoruló gyermekek RO\DQ IHMOHV]WpVH DPHO\ D YL]VJiODWXQN WpPiMiW NpSH] WiUJ\L-személyi feltételek megléte nélkül nem valósul meg, vagy súlyos akadályokba ütközik. 3HGLJÄ«HJ\GRORJKLiQ\DQHPFVDNHQQ\LQHPFVXSiQKROPLHJ\V]HU&UpV]OHJHVKLiQ\ hanem mindennek felfordulása …egészen új állapot…” (Proust)



77

5. Mellékletek 5. 1. 1. számú melléklet .e5'Ë9e6,17(5-Ò A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁS HEL<=(7e5/$=,17e=0e1<(. TÁRGYI ÉS SZAKMAI ELLÁTOTTSÁGÁRÓL A) Sorszám B) Megyekód C) Régiókód D) Fenntartó önkormányzat 1. Község 3. Város 4. Megyei jogú város )YiURV 6. Megye E) Egyéb fenntartó Egyéb fenntartó megnevezése (Kérjük, aláhúzással jelölje!) Állami Egyházi Alapítványi Természetes személy Gazdasági szervezet Jogi személyiséggel bíró gazdasági szervezet Egyesület

AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA 1. 1. Óvoda 1. 2. Általános Iskola 7|EEVpJLiOWDOiQRVLVNROiEDQP&N|GWDJR]DWRV]WiO\ 1. 3. 1. Ebben önálló osztályok száma 1. 3. 2. Ebben összevont osztályok száma 1. 4. Diákotthon 1. 5. Speciális Szakiskola .pV]VpJIHMOHV]W6SHFLiOLV6]DNLVNROD 2. AZ INTÉZMÉNY PROFILJA Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


78

Létszám

2. 1. Hallássérült tanulók nevelése, oktatása

……...

2. 2. Mozgáskorlátozott tanulók nevelése és oktatása

……...

2. 3. Beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása

……...

2. 4. Más fogyatékos tanulók nevelése, oktatása

……...

2. 4. 1. Autista

……...

2. 4. 2. Diszlexia, diszkalkulia

……...

2. 4. 3. Súlyos tanulási, magatartási zavar

……...

2. 5. Látássérült tanulók nevelése, oktatása

……...

2. 6. Enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása

……...

2. 7. Középsúlyos fokban értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása

……...

3. TÁRGYI FELTÉTELEK (Ha az intézmény a többségi intézményhez tartozó tagozat, osztály, csoport, akkor a kérdések kizárólag a fogyatékos gyermekek, tanulók épületére vonatkoznak.) 3. 1. Az épület 3. 1. 1. Mikor épült? a) 0 - 10 éve b) 10 - 20 éve c) 20 - 30 éve d) 30 évnél régebben 3. 1. 2. Milyen célra épült? a) Fogyatékos gyermekek ellátására b) Ha nem, történt-e átalakítás? nem igen nem volt szükség átalakításra 3. 1. 3. Az épület állaga 3. 1. 3. 1. Mikor volt tatarozva, felújítva? a) 0 – 2 éve Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


b) 3 - 5 éve c) 6 - 10 éve d) 11 -15 éve c) több mint 15 éve 3. 1. 3. 2. A felújítás (tatarozás) jellege a) Vizes blokkok felújítása, cseréje b) Villany felújítása, cseréje c) Burkolatok felújítása, cseréje 3. 1. 3. 3. Mikor volt tisztasági festés? a) 0 – 2 éve b) 3 -5 éve c) 5 évnél régebben 3. 1. 3. 4. A tisztasági festés a) mindenre kiterjedt b) az épület több, mint 50 %-át érintette c) az épület kevesebb, mint 50 %-át érintette 3.$]pSOHWI&WpVH D N|]SRQWLI&WpVYHJ\HVW]HOpV E N|]SRQWLI&WpVJi]W]HOpV F N|]SRQWLI&WpVRODMW]HOpV G WiYI&WpV H HJ\HGLI&WpVYHJ\HVW]HOpV&NiO\KD I HJ\HGLI&WpVYLOODQ\NiO\KD g HJ\HGLI&WpVRODMNiO\KD K HJ\HGLI&WpVJi] 3. 1. 4. Víz és csatorna D P&N|GKLGHJ– meleg víz szolgáltatás és csatornázás E FVDNKLGHJYL]&YH]HWpNHVYt]V]ROJiOWDWiV c) nincs vezetékes víz d) nincs csatorni]iVOHStWYDQ 3. 1. 5. Van-e az épületnek önálló udvara? a) van Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

79


b) nincs 3. 1. 6. Tartozik-e az épülethez kert? (park) a) igen b) nem 3. 1. 7. Csatlakozik-e az épülethez tankert? a) igen b) nem 3. 1. 8. Megoldották a fogyatékosság típusához alkalmazkodó és szükséges akadálymentesítést ? a) igen, teljes mértékben b) csak részlegesen c) nem volt rá szükség $]RNWDWiVLLQWp]PpQ\MHOOHP]DGDWDL 4. 1. Az osztálytermek száma (szaktantermek nélkül) Osztályok száma Az osztálytermek átlagos területe (négyzetméter) A tanulócsoportok (osztályok) átlagos gyermeklétszáma 4. 2. Óvodai csoportszobák száma Óvodai csoportok száma Az óvodai csoportszobák átlagos területe (négyzetméter) Az óvodai csoportok átlagos gyermeklétszáma

4. 3. Rendelkezik-e az óvoda a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7.számú mellékletében foglalt eszközökkel és felszerelésekkel ? Teljes mértékben A 7.számú mellékletben felsoroltak 50 % -a alatt A 7.számú mellékletben felsoroltak 50 % -a fölött 4. 4. Rendelkezik-e az intézmény önálló tornateremmel? a) igen

ÈOWDOiQRVLVNROiEDQP&N|GRV]WiO\WDJR]DWHVHWpEHQ fogyatékos tanulók használják–e Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

80


Igen, mindig Kevesebb, mint az óraszámok felében Nem használják b) nem 4. 5. Van-e az intézménynek sportpályája? a) igen

ÈOWDOiQRVLVNROiEDQP&N|GRV]WiO\WDJR]DWHVHWpEHQ fogyatékos tanulók használják–e Igen, mindig Kevesebb, mint az óraszámok felében Nem 4. 6. Rendelkezik-e az intézmény szaktantermekkel? a) igen Rajz Fizika Biológia Számítástechnika Kémia Technika Nyelvi Egyéb, pl. tornaszoba stb. ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… ÈOWDOiQRVLVNROiEDQP&N|GRV]WiO\WDJR]DWHVHWpEHQ fogyatékos tanulók használják–e Igen, mindig Kevesebb, mint az óraszámok felében Nem használják 4. 7. Rendelkezik-e az intézmény napközis, tanulószobai termekkel? a) igen Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

81


A napközis, (tanulószobai) termek száma A napközis (tanulószobai) termek átlagos alapterülete A napközis (tanulószobai) csoportok száma A napközis (tanulószobai) csoportok átlagos létszáma b) Nem, a napközis csoportok az osztálytermekben vannak Minden napközis a saját tantermében marad Az azonos évfolyamra járó napközisek egy teremben vannak csoportlétszám .O|QE|]pYIRO\DPUDMiUyQDSN|]LVHNYDQQDNHJ\WHUHPEHQ csoportlétszám c) Utasítottak-HHOIpUKHO\KLiQ\PLDWWQDSN|]LVWDQXOyV]REDL IHOYpWHOL kérelmet Igen Nem c) Utasítottak-e el egyéb ok miatt napközis (tanulószobai) felvételi Igen Nem 4. 8. Rendelkezik-e az intézmény pedagógiai rehabilitáció céljára használható termekkel? a) igen logopédia gyógytestnevelés Egyéb, pl. ……………………………………………………………………. ……………………………………………………………………. ……………………………………………………………………. a) nem rendelkezik 4. 9. Rendelkezik-e az intézmény önálló konyhával? a) igen A konyha alapterülete +iQ\IHOOiWiViUDYDQHQJHGpO\H" +iQ\IWOiWHO" b) az étkeztetés nincs megoldva Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

82


c) az intézményen kívül, de az intézmény szervezésében oldják meg az étkeztetést 9DQD]LQWp]PpQ\QHNHEpGOMH"

ÈOWDOiQRVLVNROiEDQP&N|GRV]WiO\WDJR]DWHVHWpEHQ fogyatékos tanulók használják–e Igen, mindig Alkalmanként Nem nincs 4. 11. Bentlakásos-e az intézmény? a) igen A hálótermek száma A hálótermek átlagos alapterülete A hálótermek átlagos létszáma Nemek szerint külön hálók Minden korosztály számára megoldott A kicsik számára nem megoldott b) nem c) a gyermekotthoni átszervezéssel szabadul –HIHOGLiNRWWKRQLIpUKHO\H" igen DIHOV]DEDGXOyIpUKHO\ek száma Nem 9DQD]LQWp]PpQ\EHQIUGV]REDÏYRGDÈOWDOiQRV,VNROD'LiNRWWKRQ HVHWpEHQHJ\V]HUW|OWHQGNLPHUWDNpUGpVD]HJpV]LQWp]PpQ\UHYRQDWNR]LN a) igen )UGKHO\LVpJHNV]iPD )UGpVLOHKHWVpJIUGNiGGDO )UGpVLOHKHWVpJ]XKDQ\R]yYDO zuhanyállások száma )UGNiGpV]XKDQ\R]yLVYDQ $IUGKHO\LVpJHNHWKDV]QiOyWDQXOyNOpWV]iPD b) Van-HNO|QIUGpVLOHKHWVpJDIHOQWWHNV]iPiUDDIHOVRUROWDN között? Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

83


Igen Nem 4. 13. Az intézményben található illemhelyek száma a) Vízöblítéses, épületen belül b) Vízöblítéses, épületen kívül c) Nem vízöblítéses, épületen kívül d) Csak tanulók által használt illemhelyek száma e) Csak a személyzet által használt illemhelyek száma f) Az intézmény teljes tanulói létszáma f) Az intézmény teljes dolgozói létszáma 5. Rendelkezik-e az iskola a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7.számú mellékletében foglalt eszközökkel és felszerelésekkel? 5.1. Technikai szaktanterem a) igen )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVWDODWWL )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVWIHOHWWL b) nem rendelkezik 5.2.Van az intézménynek tankonyhája. 5.3.Van az intézménynek tankertje. 5.4. Számítástechnikai szaktanterem a) igen, van )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVWDODWWL )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVWIHOHWWL b) nincs 0&YpV]HWLQHYHOpVV]DNWDQWerem a) igen, van )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVWDODWWL )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVWIHOHWWL b) nincs 5.6. Természettudományi szaktanterem a) igen, van )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKoz képest 50% alatti Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

84


)HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVWIHOHWWL b) nincs 5.7. Tornaterem, sportudvar a) igen, van )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVWDODWWL )HOV]HUHOpVHD]HOtUiVKR]NpSHVW feletti b) nincs 5.8. Rendelkezik-e az intézmény önálló könyvtárral? a) igen tanulói tanári tanulói könyvállomány száma 0 - 300 db 300 - 500 db 500 db felett videotéka CD-k lemezek b) nem 5. 9. Van - e tanári szoba? a) igen alapterülete a tantestület létszáma b) nincs 5.10. Rendelkezik-e az intézmény alábbi eszközökkel? 5.10.1. Kemence a) igen b) nem 5.10.2. Korongoló a) igen b) nem 6]|YV]pN Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

85


86

a) igen b) nem 5.10.4. Számítógép a) van a tanulók számára 1 db 2 vagy annál több Minden osztályteremben van számítógép Felszerelt számítástechnikai terem van b) nincs 5. 10. 5. A számítógépek segítségével a tanulók számára lehetséges a a) levelezés (e-mail) b) Internetre való csatlakozás c) oktató programok, CD-QKR]]iIpUKHWDQ\DJRNKDV]QiODWD 5. 10. 6. Az intézmény felszerelései között a fogyatékos tanulók számára KDV]QiOKDWyDQYDQ$NHUHWEHQDPHJOpYHV]N|]|NV]iPiWNpUMNPHJMHO|OQL ËUiVYHWtW 9LGHRIHOYHY- lejátszó Videokamera Lemezjátszó 'LDYHWtW Színes tv. Magnetofon 0R]JiVIHMOHV]WpVKH]V]NVpJHVVSRUWV]HUHN0 &YHOGpVL.|]O|Q\,, szám – funkcionális taneszközlista – alapján) D LJHQPHJIHOHOPLQVpJEHQpVPHQQ\LVpJEHQ E PHJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVVSRUWV]er F PHJIHOHOPHQQ\LVpJEHQGHDPLQVpJURVV] G VHPPHQQ\LVpJEHQVHPPLQVpJEHQQHPPHJIHOHON 5. 10. 7. Az adott fogyatékossági típus neveléséhez oktatásához szükséges tárgyi felszerelések

Értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók esetében D LJHQDV]iP~0HOOpNOHWV]HULQWPHJIHOHO PLQVpJEHQpV mennyiségben Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


E PHJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVDIHOV]HUHOpV F PHJIHOHOPHQQ\LVpJEHQGHDPLQVpJURVV] G VHPPHQQ\LVpJEHQVHPPLQVpJEHQQHPIHOHlnek meg

Látási fogyatékos gyermekek/tanulók esetében D LJHQDV]iP~0HOOpNOHWV]HULQWPHJIHOHO PLQVpJEHQpV mennyiségben E PHJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVDIHOV]HUHOpV F PHJIHOHOPHQQ\LVpJEHQGHDPLQVpJURVV] G VHPPHQQ\LVpJEHQVHPPLQVpJEHQQHPIHOHOQHNPHJ

Hallási fogyatékos gyermekek/tanulók esetében D LJHQDV]iP~0HOOpNOHWV]HULQWPHJIHOHO PLQVpJEHQpV mennyiségben E PHJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVDIHOV]HUHOpV F PHJIHOHOPHQQ\LVpJEHQGHDPLQVpJURVV] G VHPPHQQ\LVpJEHQVHPPLQVpJEHQQHPIHOHOQHNPHJ

Beszédhibás gyermekek/tanulók esetében D LJHQDV]iP~0HOOpNOHWV]HULQWPHJIHOHO PLQVpJEHQpV mennyiségben b) megfelelPLQVpJEHQGHNHYpVDIHOV]HUHOpV F PHJIHOHOPHQQ\LVpJEHQGHDPLQVpJURVV] G VHPPHQQ\LVpJEHQVHPPLQVpJEHQQHPIHOHOQHNPHJ

Mozgáskorlátozott gyermekek/tanulók esetében D LJHQDV]iP~0HOOpNOHWV]HULQWPHJIHOHO PLQVpJben és mennyiségben E PHJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVDIHOV]HUHOpV F PHJIHOHOPHQQ\LVpJEHQGHDPLQVpJURVV] G VHPPHQQ\LVpJEHQVHPPLQVpJEHQQHPIHOHOQHNPHJ

5. 10. 8. Rendelkezik-e az intézmény a taneszköz-jegyzékbenHOtUW HV]N|]|NNHO0&YHOGpVL.|]O|Q\,,V]iP– funkcionális taneszközlista – alapján) D LJHQPHJIHOHOPLQVpJEHQpVPHQQ\LVpJEHQ E PHJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVD]HV]N|] F PHJIHOHOPHQQ\LVpJEHQGHDPLQVpJrossz Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

87


G VHPPHQQ\LVpJEHQVHPPLQVpJEHQQHPPHJIHOHOND]HV]N|]|N I

5. 10. 9. Rendelkezik-e az intézmény saját szállítóeszközzel ? a) igen személygépkocsi kis busz Egyéb, éspedig: b) nem


88


89

6. Tanulók és pedagógusok (Létszámok esetében az 199/2000. tanév októberi adatait kérjük megadni.) $WDQXOyNiWODJRVDQPHQQ\LLGDODWWMXWQDNHOD]LVNROiED"$NHUHWHNEHQD tanulók számát kérjük megadni.) a) 30 percnél kevesebb b) 30 - 60 perc d) 60 percnél több $WDQXOyNiOWDOMHOOHP]HQLJpQ\EHYHWWN|]OHNHGpVLHV]N|]|ND]LQWp]PpQ\EHMXWiVKR] (A keretekben a tanulók számát kérjük megadni.) D V]OLJpSNRFVL b) tömegközlekedési eszköz c) iskolabusz d) vonat e) gyalog f) kerékpár $QDSN|]LEHQWDQXOyV]REiQ DWDQXOyNNDOIRJODONR]yIHOQ WWHNNpSHVtWpVH (A keretekben a pedagógusok számát kérjük megadni.) a) gyógypedagógus b) más pedagógus képesítéssel (tanító, tanár) rendelkezik c) képesítés nélküli pedagógus d) óvodapedagógus e) gyógypedagógiai asszisztens f) pedagógiai asszisztens



7. SZAKMAI FELTÉTELEK $]LQWp]PpQ\EHQDIRJ\DWpNRVJ\HUPHNHNHWWDQXOyNDWQHYHO SHGDJyJXV munkakörben foglalkoztatottak száma (EEOIpUIL 7. 2. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak megoszlása képesítés szerint I Óvodában a) gyógypedagógus D]LQWp]PpQ\SURILOMiQDNPHJIHOHOV]DNRVYpJ]HWWVpJJHO nem az intézPpQ\SURILOMDV]HULQWLV]DNRVYpJ]HWWVpJ & speciálpedagógia szakos gyógypedagógus (egyetemi végzettség) E NHWWVNpSHVtWpV&J\yJ\SHGDJyJXVpVPiVSHGDJyJLDLYpJ]HWWVpJ F N|]pSIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV G IHOVIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV e) tanító f) általános iskolai tanár J SHGDJyJLDLNpSHVtWpVQpONOLGHIHOV IRN~YpJ]HWWVpJJHOUHQGHONH] h) képesítés nélküli L IHQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDLILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWyHOV Diploma) M IHQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDLILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWy (másoddiploma) Iskolában a) gyógypedagógus D]LQWp]PpQ\SURILOMiQDNPHJIHOHOV]DNRVYpJ]HWWVpJJHO nem az intézmény profilja szerinti szakosYpJ]HWWVpJ& speciálpedagógia szakos gyógypedagógus (egyetemi végzettség) E NHWWVNpSHVtWpV&J\yJ\SHGDJyJXVpVPiVSHGDJyJLDLYpJ]HWWVpJ F N|]pSIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV G IHOVIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV e) tanító Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

90


f) általános iskolai tanár J SHGDJyJLDLNpSHVtWpVQpONOLGHIHOV IRN~YpJ]HWWVpJJHOUHQGHONH] h) képesítés nélküli L IHQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDLILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWyHOV Diploma) j) fenWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDLILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWy 'LiNRWWKRQEDQQHYHORWWKRQEDQ a) gyógypedagógus D]LQWp]PpQ\SURILOMiQDNPHJIHOHOV]DNRVYpJ]HWWVpJJHO QHPD]LQWp]PpQ\SURILOMDV]HULQWLV]DNRVYpJ]HWWVpJ & speciálpedagógia szakos gyógypedagógus (egyetemi végzettség) E NHWWVNpSHVtWpV&J\yJ\SHGDJyJXVpVPiVSHGDJyJLDLYpJ]HWWVpJ F N|]pSIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV G IHOVIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV e) tanító f) általános iskolai tanár J SHGDJyJLDLNpSHVtWpVQpONOLGHIHOV IRN~YpJ]HWWVpJJHOUHQGHONH] h) képesítés nélküli L IHQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDLILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWyHOV Diploma) M IHQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDLILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWy Tagozaton a) gyógypedagógus D]LQWp]PpQ\SURILOMiQDNPHJIHOHOV]DNRVYpJ]HWWVpJJHO QHPD]LQWp]PpQ\SURILOMDV]HULQWLV]DNRVYpJ]HWWVpJ & speciálpedagógia szakos gyógypedagógus (egyetemi végzettség) E NHWWVNpSHVtWpV&J\yJ\SHGDJyJXVpVPiVSHGDJyJLDLYpJ]HWWVpJ F N|]pSIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV G IHOVIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV e) tanító Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

91


f) általános iskolai tanár g) pedagógiai NpSHVtWpVQpONOLGHIHOVIRN~YpJ]HWWVpJJHOUHQGHONH] h) képesítés nélküli L IHQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDLILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWyHOV Diploma) M IHQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDLILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWy 7. 3. További szakember ellátás (A keretekbe kérjük a létszámot írni.) a) orvos iskolaorvos belgyógyász Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV A rendelés heti óraszáma A rendelés havi óraszáma gyermekideggyógyász Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV A rendelés heti óraszáma A rendelés havi óraszáma b) pszichológus iskolapszichológus Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQNH]HOpV A foglalkozás heti óraszáma A foglalkozás havi óraszáma klinikai szakpszichológus Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV A rendelés heti óraszáma A rendelés havi óraszáma pszichológus Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV A rendelés heti óraszáma Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

92


A rendelés havi óraszáma YpGQ JRQGR]yQ dajka pedagógiai asszisztens gyógypedagógiai asszisztens J\HUPHNIHOJ\HO 7. 4. A pedagógus munkakörben dolgozók megoszlása az adott területen eltöltött LGV]HUint (A keretekbe kérjük a létszámát írni.) 0 -1 év 2 -5 év 6 - 10 év 10 évnél régebben $]LQWp]PpQ\EHQP&N|GPXQNDN|]|VVpJHNV]iPD alsós munkaközösség IHOVVPXQNDN|]|VVpJ tantárgyi munkaközösségek RV]WiO\IQ|NLPXQNDN|]|VVpJ nevelési b) nincsenek munkaközösségek

5pV]YpWHOD]LQWp]PpQ\HQNtYOP &N|GPXQNDN|]|VVpJHNPXQNiMiEDQ $NHUHWHNEHQDUpV]WYHYNV]iPiWNpUMNMHOH]QL Megyei munkaközösségek Országos munkaközösségek Szaktanácsadók 6]DNpUWN Fogyatékossági típus szerinti szakmai szervezetek A többségi iskolák munkaközösségei 7. 6. A pedagógusok rendelkezésére álló szakfolyóiratok Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

93


Köznevelés Gyógypedagógiai Szemle Speciális Pedagógia )HMOHV]W3HGDJyJLD Új Pedagógiai Szemle Iskolakultúra Tanító Óvodai Nevelés Educatió Egyéb, éspedig: … 7. 7. Egyéb kérdések 7. 7. 1. Az intézmény költségvetésének hány %-át biztosítja a) állami normatív támogatás 7. 7. 2. Az intézmény költségvetésének hány %-át használják fel a) fenntartási költségként b) felújításra c) fejlesztésre d) új eszközök vásárlására 7. 7. 3. A normatív támogatás hány %-át kapja az intézmény Fogyatékos tanulók számára


94


95

7. 8. Elégedettség-YL]VJiODW,17(5-ÒD]LQWp]PpQ\YH]HWMpYHO Kérjük, hogy véleményét az öt pontos skálán bekarikázással jelezze. Amennyiben nagyon jó a YpOHPpQ\HD]DGRWWNpUGpVN|UUODNNRUD]|W|VWKDQDJ\RQURVV]DYpOHPpQ\HDNNRUD] egyest jelölje.

Mennyire elégedett a) A gyógypedagógiai intézmények megítélésével a közoktatásban 5 4 3 2 1

b) A gyógypedagógiai intézmények megítélésével a fenntartók körében 5 4 3 2 1 c) A saját intézménye tárgyi feltételeivel 5 4 3

2

1

d) A saját intézménye személyi feltételeivel 5 4 3

2

1

H ,QWp]PpQ\HNOVV]DNPDLNDSFVRODWDLYDO 5 4 3

2

1

f) Intézménye társadalmi kapcsolataival 5 4

3

2

1

3

2

1

3

2

1

L $V]ONNHOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO 5 4 3 2

1

g) Intézménye helyzetével 5

4

K ,QWp]PpQ\HV]DNPDLOHKHWVpJHLYHO 5 4

M $FLYLOV]HUYH]HWHNNHOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO 5 4 3 2 1 N $IHQQWDUWyYDOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO 5 4 3 2

1

O +RJ\DQtWpOLPHJDN|YHWNH]LQWp]PpQ\IRJDGyNpV]VpJpW Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


5

4

3

2

96

1

P 0HQQ\LUHHOpJHGHWWDWRYiEEWDQXOiVLOHKHW VpJHNNel 5 4 3 2 1 Q $WDQXOyNLQWp]PpQ\HQEHOOLLQWHJUiOiViQDNOHKHW VpJHLYHOPiVYH]HW fogyatékosságú tanulók azonos intézményben, osztályban való foglalkoztatásával, pl. vak tanuló gyengénlátók osztályában stb.) 5 4 3 2 1 R $WDQXOyNNOVLQWp]PpQ\HQNtYOL LQWHJUiOiViQDNOHKHWVpJHLYHO 5 4 3 2 1 S $W|EEVpJLLVNROiNNDOYDOyNDSFVRODWWDUWiVOHKHW VpJHLYHO 5 4 3 2 1 T $W|EEVpJLLQWp]PpQ\HNEHW|UWpQLQWHJUiFLyMHOHQOHJLPHJYDOyVtWiViKR]V]NVpJHV feltételekkel 5 4 3 2 1

r) A mindennapi gyakorlat, az innovációs tevékenységek szükségessége és a gyógypedagógiai tanárképzés irányainak összhangjával 5

4

3

2

1

Mennyire tartja fontosnak a gyógypedagógus-képzésben

a) a terapeuták képzését 5

4

3

2

1

b) az enyhén értelmi fogyatékos tanulók képzésére szakosodott gyógypedagógiai tanárok képzését 5 4 3 2 1 c) a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók képzésére szakosodott gyógypedagógiai tanárok képzését 5 4 3 2 1 d) a tiflopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését 5 4 3 2 1

e) a szurdopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


5

4

3

2

97

1

f) a pszichopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését 5 4 3 2 1

g) a logopédia szakos gyógypedagógiai tanárok képzését 5 4 3 2 1

h) Az egyszakos gyógypedagógus képzést 5 4 3

2

1

i) A kétszakos gyógypedagógus képzést 5 4

2

1

3

j) A három vagy több szakos gyógypedagógus képzést 5 4 3 2

1

k) Kérjük írja le, hogy Ön milyen szakpárosítást tartana a leginkább fontosnak? (Melyik az a képzettség, amelyre intézményének a leginkább szüksége van?) ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… l) Megítélése szerint indokolt-e az oligofrénpedagógus képzésben a jelenlegi gyakorlat szerinti szétválasztása a szaknak az alábbi két területre: enyhén értelmi fogyatékos, illetve középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók képzésére szakosodott gyógypedagógiai tanárok képzésére? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

m) Milyen szakirányú képzést tartana fontosnak bevezetni a gyógypedagógiai tanárképzésben? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… n) Megítélése szerint mennyire van gyógypedagógus hiány? (5, ha nagyon) 5

4

3

2


1


o) Kérjük, jelölje meg, hogy Ön szerint mi az oka a gyógypedagógus hiánynak? a) Kevés gyógypedagógust képeznek E 1HPDPHJIHOHOV]DNRNRQNpSH]QHN c) A végzett tanárok közül kevesen tanítanak Pályaelhagyás miatt Pályamódosítás miatt Egyéb ok miatt d) Egyéb ok, éspedig …………………………………………………. e) Nincs gyógypedagógus hiány 7. 9. Egyéb megjegyzése, kérése:


98


99

5. 2. Az elemzések munkaanyagai – 2. számú melléklet


Táblázatos összegzés DÄ.pUGtYpVLQWHUM~DJ\yJ\SHGDJyJLDLRNWDWiVKHO\]HWpUO az intézmények tárgyi és szakmai ellátottságáról” FtP&YL]VJiODWLDQ\DJKR]

OKI PTK


100


Táblázatok DÄ.pUGtYpVLQWHUM~DJ\yJ\SHGDJyJLDLRNWDWiVKHO\]HWpUO az intézmények tárgyi és szakmai ellátottságáról” FtP&YL]VJiODWLDQ\DJKR]

1. A felméréVDODSMiWNpSH]iOWDOiQRVDGDWRN $IHOGROJR]RWWNpUGtYHNV]iPD 1.

1. Megoszlásuk megyekód szerint: Megyekód

Jelölések száma

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

34 16 16 24 12 (24) 14 25 21 (53) 41 34 20 (22+34) 26 (21) 41 56 (36) 49 49 (22+25) 22 17 25 7 549

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod Csongrád Fejér *\U-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

1. 2. Megoszlásuk fenntartók szerint: Megnevezés

Intézmények száma

Fenntartó önkormányzat Község Város Megyei jogú város )YiURV Megye Kerület

271 126 27 21 77 13

Egyéb fenntartó Állami Egyházi Alapítványi

0 4 4 Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

101


Természetes személy Gazdasági szervezet Jogi személyiséggel bíró gazdasági szervezet Egyesület Nem jelölt fenntartót

2 0 0 0 4

1. 3. Megoszlásuk az intézmények típusa szerint Az intézmény típusa Óvoda Általános iskola 7|EEVpJLiOWDOiQRVLVNROiEDQP&N|GWDJR]DWRV]WiO\ Ebben önálló osztályok száma Ebben összevont osztályok száma Diákotthon Speciális Szakiskola Kés]VpJIHMOHV]W6SHFLiOLV6]DNLVNROD

Jelölések száma 67 243 305 310 657 88 44 25

Az intézménytípusok megjelenési aránya

'LiNR

6SHFV]DNLVN

.pV]VIVS

ÏYRGD

ÈOWLVN

7DJR]DW


102


1. 4. Megoszlásuk az intézmény profilja szerint Az intézmények által neveltoktatott fogyatékos tanulók száma

Megnevezés

Testi-érzékszervi fogyatékos tanulók Hallássérült tanulók Mozgáskorlátozott tanulók Beszédfogyatékos tanulók Látássérült tanulók Más fogyatékos tanulók Más fogyatékosság Autista Diszlexia, diszkalkúlia Súlyos tanulási, magatartási zavar Értelmi fogyatékos tanulók Enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók

422 352 345 29529 4485 40101

Összes érintett fogyatékos tanuló

A gyermekek/tanulók megoszlása fogyatékossági kategóriák szerint

(J\pE 0R]JiV

813 382 3535 238

%HV]pG

/iWiV

.|]pS

(Q\KH


103


2. Tárgyi feltételek

Megnevezés

Jelölések száma

Az épület Mikor épült? 0 - 10 éve 10 - 20 éve 20 - 30 éve 30 évnél régebben

50 67 89 343

Milyen célra épült? Fogyatékos gyermekek ellátására Ha nem, történt-e átalakítás? nem igen nem volt szükség átalakításra

Megnevezés

72 135 215 127

Jelölések száma

Az épület állaga A tatarozás, felújítás ideje 0 – 2 éve 3 - 5 éve 6 - 10 éve 11 -15 éve több mint 15 éve

117 100 101 73 115

A felújítás (tatarozás) jellege Vizes blokkok felújítása, cseréje Villany felújítása, cseréje Burkolatok felújítása, cseréje

313 190 240

A tisztasági festés ideje 0 – 2 éve 3 -5 éve 5 évnél régebben A tisztasági festés mindenre kiterjedt az épület több, mint 50 %-át érintette az épület kevesebb, mint 50 %-át érintette

421 87 30 236 178 112

$GDWRND]pSOHWI&WpVpUO N|]SRQWLI&WpVYHJ\HVW]HOpV Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

37

104


N|]SRQWLI&WpVJi]W]HOpV N|]SRQWLI&WpVRODMW]HOpV WiYI&WpV HJ\HGLI&WpVYHJ\HVW]HOpV&NiO\KD HJ\HGLI&WpVYLOODQ\NiO\KD HJ\HGLI&WpVRODMNiO\KD HJ\HGLI&WpVJáz

387 7 34 23 9 1 53

Víz és csatorna P&N|GKLGHJ– meleg víz szolgáltatás és csatornázás FVDNKLGHJYL]&YH]HWpNHVYt]V]ROJiOWDWiV nincs vezetékes víz QLQFVFVDWRUQi]iVOHStWYDQ

307 199 10 131

(J\pEWiUJ\LNLHJpV]tWN Önálló udvar van Nincs Az épülethez tartozó park, kert igen nem Tankert igen nem Megoldották a fogyatékosság típusához alkalmazkodó és szükséges akadálymentesítést ? igen, teljes mértékben csak részlegesen nem volt rá szükség


513 30 305 231 151 379

33 90 404


3. AzRNWDWiVLLQWp]PpQ\MHOOHP]DGDWDL Jelölések száma

Megnevezés Az osztálytermek száma Osztályok száma Az osztályok átlagos területe A tanulócsoportok (osztályok) átlagos létszáma Óvodai csoportszobák száma Óvodai csoportok száma Az óvodai csoportszobák átlagos területe Az óvodai csoportok átlagos létszáma

4612 6337 39,049 14,12 185 211 26,15 12,63

3. 1. Az óvoda felszerelésekkel való ellátottsága (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7.számú melléklete) Jelölések száma

Megnevezés Teljes mértékben A felsoroltak 50 %-a alatt A felsoroltak 50 %-a felett

7 28 32

3. 2. Önálló tornaterem Jelölések száma

Megnevezés Igen Fogyatékos tanulók (tagozat esetében) mindig használják Kevesebb, mint az óraszámok felében Nem használják Nincs önálló tornaterem

279 173 73 33 270

3. 3. Sportpálya

Megnevezés Igen Fogyatékos tanulók (tagozat esetében) mindig használják Kevesebb, mint az óraszámok felében Nem használják Nincs sportpálya

Jelölések száma 340 263


52 25 180

105

106


3. 4. Szaktantermek Megnevezés Igen, van szaktanterem (EEO

Jelölések száma 319

Rajz Fizika Biológia Számítástechnika Kémia Technika Nyelvi terem Nincs szaktanterem

139 159 138 371 160 347 126 230

3. 5. A szaktantermek használata Megnevezés Fogyatékos tanulók (tagozat esetében) mindig használják Kevesebb, mint az óraszámok felében Nem használják

Jelölések száma 102 98 114

3. 6. Napközis, tanulószobai termek

Megnevezés Igen, van napközis (tanulószobai) terem (EEO A napközis (tanulószobai) termek száma A napközis (tanulószobai) termek átlagos alapterülete A napközis (tanulószobai) csoportok száma A napközis (tanulószobai) csoportok átlagos létszáma A napközis csoportok az osztálytermekben vannak Minden napközis a saját termében marad Az azonos évfolyamra járó napközisek egy teremben vannak Átlagos csoportlétszám .O|QE|]pYIRO\DPUDMiUyQDSN|]LVHN vannak egy teremben Átlagos csoportlétszám


Jelölések száma 51 119 37,9 289 17,9

117 110 14,48 289 12,23


107

A napközis (tanulószobai) felvétel elutasítása )pUKHO\KLiQ\PLDWWHVHWEHQMHOH]WHNHOXWDVtWiVWHVHWEHQSHGLJQHPOHJHVYROWDYiODV](J\pERNPLDWW helyen történt elutasítás, 482 helyen nemleges választ jelöltek.

Megjegyzés: Az egyéb okok magyarázataként minden esetben a fizetési kötelezettség elmulasztása jelentkezett. 3. 7. A pedagógiai rehabilitáció céljára használható termek

Megnevezés

Jelölések száma

Logopédia 188 Gyógytestnevelés 103 Egyéb, pl. (J\pQLIHMOHV]WpVIHMOHV]WV]REDNRUUHNFLyVV]RED$\UHVterápiás szoba, foglalkoztató, logopédiai, konduktív szoba, Np]P&YHVWHUHP&LQGHODUKDOOiVIHMOHV]WJ\yJ\WHVWQHYHOpV szenzoros fHMOHV]WV]RED]HQHV]REDNH]HOJ\HUW\D|QWNRQGLterem, nazális-V]LPXOiFLyVWHUHPIHO]iUNy]WDWyNRUDLIHMOHV]W hallásnevelés, játékterem, pszichológusi szoba, orvosi szoba, PR]JiVIHMOHV]WV]REDXV]RGDV]XUGR-logopédiai terem.* Nem rendelkezik ilyen termekkel az 308 intézmény

$IHOVRUROWDNPLQGHJ\LNHDIHMOHV]WV]REDNLYpWHOpYHO DODWWLMHO|OpVV]iPEDQIRUGXOHO

3. 8. Önálló konyhával 266 intézmény rendelkezik 2

A konyhák átlagos alapterülete 543 m gVV]HVHQIHOOiWiViUDYDQHQJHGpO\NH]iWODJRVDQHJ\NRQ\KiUDV]iPtWYDI NRQ\KD $YDOyViJEDQDNRQ\KiNIWOiWQDNHOiWODJRVDQINRQ\KD $NLKDV]QiOWViJiWODJRVDQ %-os. Az étkeztetés nincs megoldva 24 esetben, az intézményen kívül, de az intézmény szervezésében oldják meg az étkeztetést 224 helyen. (EpGOMH 342 intézménynek van. Ezeket fogyatékos tanulók 286 helyen használják mindig, alkalmanként 12, egyáltalán nem 21 esetben. 1LQFVHEpGOMHLQWp]PpQ\QHN


108


$EHQWODNiVRVLQWp]PpQ\HNUO 4. 1. Általános adatok Megnevezés Bentlakásos az intézmény Hálótermek száma Átlagos alapterülete Átlagos létszáma Nemek szerinti külön hálók minden korosztály számára megoldottak A kicsik számára nem megoldottak Gyermekotthoni átszervezéssel felszabadul GLiNRWWKRQLIpUKHO\ $IHOV]DEDGXOyIpUKHO\HNV]iPD 1HPV]DEDGXOIHOIpUKHO\ 4. 2. Az intézményben található mellékhelyiségek Megnevezés )UGV]RED Van )UGKHO\LVpJHNV]iPD FUGpVLOHKHWVpJIUGNiGGDO Zuhanyozóval Zuhanyállások száma )UGNiGpV]XKDQ\R]yLVYDQ $IUGKHO\LVpJHWKDV]QiOyWDQXOyN létszáma $IHOQWWHNV]iPiUDNO|QIUGpVL OHKHWVpJDIHOVRUROWDNN|]|WW 1LQFVIHOQWWHNV]iPiUD fürdési OHKHWVpJ Illemhelyek Vízöblítéses, épületen belül Vízöblítéses, épületen kívül Nem vízöblítéses, épületen kívül Csak a tanulók által használt illemhelyek száma Csak a személyzet által használt illemhelyek száma Létszámok Az intézmények teljes tanulói létszáma Az intézmények teljes dolgozói létszáma


Jelölések száma 88 1085 27,75 8,9 76 12 19 518 71 Jelölések száma 220 749 111 531 2059 457 26277 368 279

6880 225 101 5325 1881

111430 21503


4. 3. Eszközök és felszerelések (11/1994. (VI: 8.) MKM rendelet 7.számú melléklete Szaktantermek felszereltsége

Megnevezés Technika szaktanterem van Felszerelése 50 % alatti Felszerelése 50 % feletti

Megnevezés Számítástechnika szaktanterem van Felszerelése 50 % alatti Felszerelése 50 % feletti

Megnevezés 0&YpV]HWLQHYHOpVV]DNWDQWHUHPYDQ Felszerelése 50 % alatti Felszerelése 50 % feletti Nincs ilyen szaktanterem Megnevezés Természettudományi szaktanterem van Felszerelése 50 % alatti Felszerelése 50 % feletti Nincs ilyen szaktanterem Megnevezés Tornaterem, sportudvar van Felszerelése 50 % alatti Felszerelése 50 % feletti Nincs ilyen szaktanterem 185 intézménynek van tankonyhája is és tankertje is.




Jelölések száma 132 64 68 306 Jelölések száma 185 90 95 263 Jelölések száma 395 173 222 118

109

110


Könyvtár

Megnevezés

Jelölések száma

Van könyvtár Tanulói Tanári

375 244 A tanulói könyvállomány száma

0-300 300-500 500 felett Videotéka CD-k Lemezek Nincs az intézménynek könyvtára

31 38 306 233 219 227 174

Tanári szoba Megnevezés Van Átlagos alapterület $MHO|OWQHYHOWHVWOHWHN|VV]OpWV]iPD Nincs tanári szoba Egyéb eszközök Kemence van 111

Korongoló Van 98

6]|YV]pN Van 198

Számítógép A tanulók számára használhatóan 307 helyen van.


Jelölések száma 357 54 m2 12825,5 192

111


(EEO db 40 helyen, 2 vagy annál több 222, minden osztályteremben 5, felszerelt V]iPtWiVWHFKQLNDL WHUHP YDQ QLQFV V]iPtWyJpS KR]]iIpUKHW HQ D WDQXOyN V]iPiUD 98 helyen. A tanulók számára a levelezés 116, Internetre való csatlakozás 158, oktató programok, CD-k használata KHO\HQKR]]iIpUKHW

Megjegyzés:

$ MHO|OpVHN |VV]HJH QHP pUWHOPH]KHW PHUW IHOWHKHWHQ W|EE LQWp]PpQ\ SO D YDJ\ DQQiO W|EE KHO\HQ illetve a felszerelt számítástechnikai terem van meghatározásokat is jelölte stb.

4. 4. A fogyDWpNRVWDQXOyNV]iPiUDKR]]iIpUKHWD]LQWp]PpQ\LIHOV]HUHOpVHNN|]O Megnevezés

Az eszközök megadott darabszáma

ËUiVYHWtW 9LGHyIHOYHY-lejátszó Videokamera Lemezjátszó 'LDYHWtW Színes TV Magnetofon

1609 791 222 823 1409 1340 2242

1HPKR]]iIpUKHWYDJ\QLQFV D] említett eszköz – nemleges jelölések száma 52 112 328 140 84 80 32

0R]JiVIHMOHV]WpVKH] V]NVpJHV VSRUWV]HUHN 0&YHOGpVL .|]O|Q\ ,, funkcionális taneszközlista alapján)

Megnevezés Igen, megfelelPLQVpJEHQpV mennyiségben 0HJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVDVSRUWV]HU 0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVV] 6HPDPHQQ\LVpJVHPDPLQVpJQHP PHJIHOHO


Jelölések száma 87 159 23 233

112


4. 6. Az adott fogyatékossági típus neveléséhez oktatásához szükséges tárgyi felszerelések (7.számú melléklet szerint) Értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés ,JHQPHJIHOHOPLQVpJEHQpV mennyiségben 0HJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVD felszerelés 0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQség rossz 6HPDPHQQ\LVpJVHPDPLQVpJQHP PHJIHOHO


Látási fogyatékos gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés

Jelölések száma

,JHQPHJIHOHOPLQVpJEHQpV mennyiségben 0HJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVD felszerelés 0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVV] 6HPDPHQQ\LVpJVHPDPLQVpJQHP PHJIHOHO

2 3 1 13

Hallási fogyatékos gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés ,JHQPHJIHOHOPLQVpJEHQpV mennyiségben 0HJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVD felszerelés MegfeOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVV] 6HPDPHQQ\LVpJVHPDPLQVpJQHP PHJIHOHO



113


Beszédfogyatékos gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés

Jelölések száma

,JHQPHJIHOHOPLQVpJEHQpV mennyiségben 0HJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVD felszerelés 0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVV] 6HPDPHQQ\LVpJVHPDPLQVpJQHP PHJIHOHO

20 39 1 31

Mozgáskorlátozott gyermekek/tanulók esetében

Megnevezés

Jelölések száma

,JHQPHJIHOHOPLQVpJEHQpV mennyiségben 0HJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYés a felszerelés 0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVV] 6HPDPHQQ\LVpJVHPDPLQVpJQHP PHJIHOHO

6 9 2 21

WDQHV]N|] MHJ\]pNEHQ HOtUW HV]N|]|NNHO UHQGHONH]LN-H D] LQWp]PpQ\ 0&YHOGpVL Közlöny, 1998. 2/II. – funkcionális taneszköz lista alapján) Megnevezés ,JHQPHJIHOHOPLQVpJEHQpV mennyiségben 0HJIHOHOPLQVpJEHQGHNHYpVD felszerelés 0HJIHOHODPHQQ\LVpJGHDPLQVpJURVV] 6HPDPHQQ\LVpJVHPDPLQVpJQHP PHJIHOHO


Saját szállítóeszközzHO LQWp]PpQ\ UHQGHONH]LN (EEO V]HPpO\JpSNRFVLNLVEXV]HJ\pEHVHWEHQ (Az egyéb címszó alatt traktor, kis teherautó, Barkas, kisbusz szerepeltek.) Nincs szállítóeszköze 411 intézménynek.


114


5. Tanulók és pedagógusok Az iskolába eljutás ideje és eszközei.

Megjegyzés: Sok intézmény csak a teljes létszámra, sok pedig csak a fogyatékos tanulókra vonatkozó adatokat adott meg. A számok emiatt csak viszonyításként, %-RVDQpUWHOPH]KHWN

5. 1. A tanulók eljutása az intézménybe Megnevezés Az intézménybe jutás ideje 30 percnél kevesebb 30-60 perc 60 percnél több Az igénybe vett eszköz 6]OLJpSNRFVL Tömegközlekedési eszköz Iskolabusz Vonat Gyalog Kerékpár

Jelölések száma

44758 15997 3688 3401 15143 3876 1411 31447 6899

5. 2. A QDSN|]LEHQWDQXOyV]REiQ DWDQXOyNNDOIRJODONR]yIHOQWWHNNpSHVtWpVH Megadott létszám Megnevezés Gyógypedagógus Más pedagógus képesítéssel rendelkezik Képesítés nélküli pedagógus Óvodapedagógus Gyógypedagógiai asszisztens Pedagógiai asszisztens


423 143 496 478 416 116 2072

115


$KXPiQHUIRUUiVRN $] LQWp]PpQ\HNEHQ D IRJ\DWpNRV J\HUPHNHNHWWDQXOyNDW QHYHO SHGDJyJXV PXQNDN|UEHQ IRJODONR]WDWRWWDN V]iPDIHEEOIpUILI

Megoszlásuk képesítés szerint Óvodában

A képesítés megnevezése Gyógypedagógus $]LQWp]PpQ\SURILOMiQDNPHJIHOHO szakos végzettséggel Nem az intézmény profilja szerinti V]DNRVYpJ]HWWVpJ& Speciálpedagógia szakos gyógypedagógus .HWWVNpSHVtWpV& .|]pSIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV )HOVIRN~NpSHVtWpV&yYRGDSHGDJyJXV Tanító Általános iskolai tanár Pedagógiai képesítés nélküli, de IHOVIRN~YpJ]HWWVpJJHOUHQGHONH] Képesítés nélküli )HQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDL ILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWy–HOV diploma )HQWLHNEOMHOHQOHJJ\yJ\SHGDJyJLDL ILVNROiQOHYHOH]KDOOJDWy– másoddiploma

Foglalkoztatottak száma Iskolában Diákotthonban

Tagozaton

81

2722

118

295

5

252

25

48

1

19

2

7

53 7 122 29 12 9

1231 17 148 837 875 156

52 15 76 64 156 31,5

182 6 24 316 186 29

5 4

78 58

54 12

29 8

14

161

39

44

További szakember ellátás

Megnevezés Orvos Iskolaorvos belgyógyász Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV A rendelés heti óraszáma A rendelés havi óraszáma Gyermekideggyógyász Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV A rendelés heti óraszáma A rendelés havi óraszáma Pszichológus Iskolapszichológus Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQNH]HOpV Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD

Jelölések száma

157 126,25 103 672 2105,9 22,2 17,45 14 80,5 166 36 20,25 20

116


A foglalkozás heti óraszáma A foglalkozás havi óraszáma Klinikai szakpszichológus Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV A rendelés heti óraszáma A rendelés havi óraszáma Pszichológus Részfoglalkoztatás +HO\EHQW|UWpQUHQGHOpV A rendelés heti óraszáma A rendelés havi óraszáma Egyéb 9pGQ *RQGR]yQ Dajka Pedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens *\HUPHNIHOJ\HO

329 746 4 4 1 31,5 41 7 5 2 11,5 44 211,6 159,75 196,5 94,5 470,5 1151

$SHGDJyJXVPXQNDN|UEHQGROJR]yNPHJRV]OiVDD]DGRWWWHUOHWHQHOW|OW|WWLGV]HULQW Megnevezés 0-1 év 2-5 év 6-10 év 10 évnél régebben


5. 4. A szakmai szervezetek munkája $]LQWp]PpQ\HNEHQP&N|GPXQNDN|]|VVpJHNV]iPD Megnevezés Alsós )HOVV Tantárgyi OsztályIQ|NL Nevelési Nincsenek munkaközösségek


Jelölések száma 362 293 423 179 190 73

117


$UpV]WYHYNV]iPDD]LQWp]PpQ\HQNtYOP&N|GPXQNDN|]|VVpJHNPXQNiMiEDQ

Megnevezés

Jelölések száma

Megyei Országos Szaktanácsadók 6]DNpUWN Fogyatékossági típus szerinti szakmai szervezetek A többségi iskolák munkaközösségei

298 14 92 107 458 181

A pedagógusok rendelkezésére álló szakfolyóiratok

Megnevezés

Jelölések száma

Köznevelés Gyógypedagógiai Szemle Speciális Pedagógia )HMOHV]W3HGDJyJLD Új Pedagógiai Szemle Iskolakultúra Tanító Óvodai Nevelés Educatió

490 253 89 265 233 104 407 84 19

$] Ä(J\pE´ FtPV]y DODWW D N|YHWNH] IRO\yLUDWRN QHYHL V]HUHSHOWHN ,VNRODV]ROJD 3iO\i]DWL ILJ\HO 6$16= %~Y&U 2UYRVL UHKDELOLWiFLy 7DQt-tani, História, Rubicon, Szakképzés, AmaURGURP .LQFVNHUHV .HUWpV]HWV]OpV]HWÏYRGDLpOHW&VDOiGpVLIM~ViJ7DQiUQ

$N|OWVpJYHWpVUO Az intézmény költségvetését átlagosan 75,9 %-ban biztosítja normatív támogatás. Az intézmények a költségvetésüknek átlagosan 49,3 %-át fenntartási költségként, 3,65 %-át felújításra, 3,05 %-át fejlesztésre, 3,64 %-át új eszközök vásárlására használják fel. A normatív támogatás 56,58 %-át kapják az intézmények a fogyatékos tanulók számára.

Megjegyzés: Több intézmény jelezte, hogy ilyen típusú adatok a fenntartók, illetve a statisztikai hivatal birtokában is vannak, ezért onnan javasolják ezeket beszerezni.


118


6. Elégedettségvizsgálat – az interjú osztályzatainak átlagai. Megjegyzés:

$ PHJKDWiUR]iVRN QHP D NpUGtY VRUUHQGMpEHQ KDQHP D] DGRWW iWODJ iOWDO PHJKDWiUR]RWW UHQGEHQ szerepelnek.

6. 1. Mennyire elégedett Meghatározás

Az adott „osztályzatok” átlaga

$W|EEVpJLLQWp]PpQ\HNEHW|UWpQLQWHJUiFLyMHOHQOHJLPHJYDOyVtWiViKR]szükséges feltételekkel $WDQXOyNNOVLQWp]PpQ\HQNtYOL LQWHJUiOiViQDNOHKHW VpJHLYHO $WDQXOyNLQWp]PpQ\HQEHOOLLQWHJUiOiViQDNOHKHW VpJHLYHOPiVYH]HW fogyatékosságú tanulók azonos intézményben, osztályban való foglalkoztatásával, pl. vak tanuló gyengénlátók osztályában stb.)

1,97

A mindennapi gyakorlat, az innovációs tevékenységek szükségessége és a gyógypedagógiai tanárképzés irányainak összhangjával

2,53

A saját intézménye tárgyi feltételeivel A gyógypedagógiai intézmények megítélésével a közoktatásban A gyógypedagógiai intézmények megítélésével a fenntartók körében Intézménye helyzetével $W|EEVpJLLVNROiNNDOYDOyNDSFVRODWWDUWiVOHKHWVpJHLYHO 0HQQ\LUHHOpJHGHWWDWRYiEEWDQXOiVLOHKHW VpJHNNHO $FLYLOV]HUYH]HWHNNHOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO $V]ONNHOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO Hogyan ítéli meg a k|YHWNH]LQWp]PpQ\IRJDGyNpV]VpJpW ,QWp]PpQ\HV]DNPDLOHKHWVpJHLYHO Intézménye társadalmi kapcsolataival $IHQQWDUWyYDOYDOyHJ\WWP&N|GpVOHKHWVpJHLYHO A saját intézménye személyi feltételeivel ,QWp]PpQ\HNOVV]DNPDLNDpcsolataival

2,76 2,79 2,84 3,01 3,02 3,1 3,17 3,18 3,22 3,38 3,39 3,44 3,5 3,53


2,1 2,4

119


6. 2. Mennyire tartja fontosnak a gyógypedagógus-képzésben

Meghatározás

Az adott „osztályzatok” átlaga

A logopédia szakos gyógypedagógiai tanárok képzését Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók képzésére szakosodott gyógypedagógiai tanárok képzését A kétszakos gyógypedagógus képzést Az egyszakos gyógypedagógus képzést A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók képzésére szakosodott gyógypedagógiai tanárok képzését A pszichopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését A terapeuták képzését A szurdopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését A tiflopedagógia-szakos gyógypedagógiai tanárok képzését A három vagy több szakos gyógypedagógus képzést

4,4 4,18

A gyógypedagógus-hLiQ\PpUWpNpWiWODJMHO]L0LQG|VV]HNpUG tYHQMHO|OWpNKRJ\QLQFV gyógypedagógus-hiány.

6. 3. A gyógypedagógus-hiány okai

Megnevezés Kevés gyógypedagógust képeznek 1HPDPHJIHOHOV]DNRNRQNpSH]QHN A végzett tanárok közül kevesen tanítanak Pályaelhagyás miatt Pályamódosítás miatt



4,13 3,85 3,77 3,68 3,59 3,36 3,29 3,17


$]HJ\pERNRNN|]ODN|YHWNH]NHWMHO|OWpNPHJMHO|OpVDODSMiQ Megnevezés Pénz Megbecsülés hiánya Nehéz fizikai és szellemi munka Vidék, kis település Sok a cigány tanuló Motiváció kicsi Nem vonzó gyógypedagógusnak lenni Több hallgatót kell felvenni

Jelölések száma 62 45 17 7 1 1 1 1

6. 4. A legszükségesebbnek megjelölt szakpárosítások (498 jelölés alapján)

Megnevezés Oligofrén-logopédia Oligofrén-pszichopedagógia Oligofrén-szomatopedagógia Oligofrén-szurdopedagógia Szurdo-logopédia Oligofrén-bármi Oligofrén-tiflopedagógia Oligofrén-ált. isk. tanár Szomato-logopédia Tiflo-logopédia Tiflo-oligofrén

Jelölések száma 316 131 29 5 5 3 2 2 2 2 1

6. 5. A szakok szétválasztásával való egyetértés (459 jelölés alapján)

Megnevezés Nem ért egyet Egyetért Egyáltalán nem ért egyet, rossznak tartja Nem tudja megítélni Nagyon egyetért


Jelölések száma 252 147 53 5 2

120


6. 6. A szakirányú képzés, melynek bevezetését a gyógypedagógiai tanárképzésben fontosnak tartják (207 jelölés alapján) Megnevezés )HMOHV]WSHGDJyJLDNRUDLIHMOHV]WpV *\yJ\SHGDJyJXVDOVyVYDJ\IHOVVV]DN Tantárgypedagógiák Pszichológia Informatika Logopédia Gyermek-és családvédelem Magatartászavaros tanulók nevelése Autisták nevelése Terapeuta Mentálhigiénia Mozgásnevelés, konduktív pedagógia Tanulási zavar prevenciója Szociálpedagógia Romológia Szakiskolai tanári 0&YpV]HWHN Metodika Szakvizsgák rendszerének kiépítése Halmozottan fogyatékosok pedagógiája Gyógytestnevelés Önismeret Egyetemi képzéssé alakítás Dráma


Jelölések száma 46 18 15 15 15 11 11 10 10 8 8 7 5 5 5 3 3 3 2 2 2 1 1 1

121


122

$ NpUGtYHN YpJpQ PHJMHOHQ Ä(J\pE PHJMHJ\]pVHN NpUpVHN´ U|YLGtWHWW ismertetése • •

Törvény fogalmazza meg, hogy gyógypedagógiai asszisztens tanár helyett nem alkalmazható, nem foglalkoztatható. A gyógypedagógiai asszisztenseket nagy tömegben képezik, a gyakorlatban nincs szükség ilyen nagy arányra, mindössze a képzés adta tudománnyal.

A fenntartó által fogyatékos tanulókra adott pénzt csak a fogyatékosokra használhassák fel. A költségYHWpVEHQN|WHOH]HQNO|QtWVpNHOD]LQWp]PpQ\HNDIRJ\DWpNRVRNRNWDWiViUDDGRWWSpQ]W Az intézményi költségvetés gyakran csak 75 %-a annak, ami jár. (Nagyon sokan említik, %-os megjelölés nélkül is.) $NL PiU VRN pYH SO Wt] D SiO\iQ YDQ NDSMRQ HO Q\W D IHOYpWHOLQpO D J\yJ\SHGDJyJLDL ILVNROiUD D másoddiplomás képzésre stb. Tanító-gyógypedagógus, tanár-gyógypedagógus és konduktor-gyógypedagógus képzésére is szükség van. Legyen mód a gyógypedagógusok szakvizsgájára.

$MHJ\]KDWiVN|UHDEHLVNROi]iVRNkal kapcsolatban csökkenjen. Szabályozza az OM, hogy a tagozat, pl. adott létszámhoz kötött feltételek mellett, önálló lehessen. ¾6]HUYH]]pNPHJDV]DNLUiQ\~IHOJ\HOHWHWDV]DNLUiQ\~LQWp]PpQ\HOOHQ U]pVW ¾6]NVpJHVD]HOOHQU]-IHOJ\HOUHQGV]HUOpWUHKR]iVDpVP&N|GWHWpVH ¾Kifejezetten gyógypedagógusok számára szervezzenek konferenciákat. ¾%YOM|QDJ\yJ\SHGDJyJLDLWHUOHWUHYRQDWNR]yDQNLtUWSiO\i]DWRNN|UH ¾Készítsenek fel a továbbképzések az intézmény menedzselésére. ¾Több segítséget kell adni az összevont osztályokban fogyatékosokat integráltan tanítók számára. ¾Készüljön olyan kiadvány, továbbképzés, vagy „valami”, ami segíti az összevont osztályokban tanítók munkáját. 9Az osztálytermek szükség-O\XNDNH]GHUOM|QNLDNpUGtYHVIHOPpUpVEO 9KiVIDOYDNEDQNHYpVDWDQXOyNOHKHWVpJHD]pUWPHUWDIHOVV|NDV]RPV]pGIDOXEDNHOOKRJ\XWD]]DQDNGH D]pUWLVPHUWIDOXUDQHPM|QHOPHJIHOHOOpWV]iP~NpS]HWWJ\yJ\SHGDJyJXVVWE 90pOWDWODQRN D IHOWpWHOHN KRORWW KiWUiQ\NRPSHQ]iFLy FVDN PHJIHOHO Wárgyi-és személyi feltételek között lehetséges, illetve várható el. 9Az intézmények eredetileg épültek magtárnak, börtönnek, istállónak, szolgálati lakásnak, garázsnak stb. is. 99LGpNHQ D] LQWp]PpQ\HN QDJ\RQ HOV]LJHWHOWHQ P &N|GQHN D WiUJ\L-személyi feltétHOHN DODSYHW V]LQWHQ LV rosszak.

A tagozatok elszigeteltek az anyaiskolájuktól. A tagozat térben is elkülönül, nem az általános iskola épületében van, nem vele azonos színvonalon. A diákotthonok felszereltsége 50 % alatti.

• • •

A gyógypedagógiai pótlék kevés, holott a fizikai megterhelés nagy. 16 millió forinttal kevesebb költségvetést adott az önkormányzat. 13 millió forinttal kevesebbet adott az önkormányzat a normatívánál, mert a normatívát túl magasnak tartották. (384-HVNpUGtY

A gyógypedagógus-képzés nem elég gyakorlat-orientált, a friss diplomások „undorodnak”, „félnek” a IRJ\DWpNRVJ\HUHNPHJpULQWpVpWOVWE OM-ben több tanácsadó gyógypedagógiai szakember legyen. Tanulmány – OKI PTK 3URMHNWYH]HWGU6DOQp/HQJ\HO0iULD


123

$]XWD]yWDQiURNPXQNDLGHMHQHPHJ\pUWHOP &VHJtWVHQDW|UYpQ\ A gyógypedagógiai tanár-V]DNRVNpS]pVKLiQ\FLNNQHPDPHJIHOHOV]DNRNRQNpSH]QHN ¾Segítsék a valóságban is a lakásotthonok megvalósítását és megvalósulását. ¾Össztársadalmi szinten kell tenni a másság elfogadásáért. ¾Az eszközfejlesztésekre ne csak alapítványi pénzeNHQNHUHV]WOOHJ\HQOHKHWVpJ ¾6]OLKiWWpUQLQFVYDJ\QHPWiPRJDWyYDJ\NRPSHWHQFLD -hiányos, ez nehezíti a pedagógiai munkát. 9Legyen a gyógypedagógus-képzésnél pályaalkalmassági vizsgálat. 9Ne legyen nehezített másoddiplomát szerezni egy tanítónak, a felvétel legyen automatikus. 9Gyógypedagógus mehessen hamarabb nyugdíjba, emeljék a pótlékot, a fizetést, stb. 9$]RNEDQD]LQWp]PpQ\HNEHQDKROD&RPHQLXV3iO\i]DWV]HULQWLPLQ VpJEL]WRVtWiVLUHQGV]HUNLpStWpVH NH]GGLNNDSMDQDNDUpV]WYHYSHGDJyJXVRNW|EEEpUW(UUHW~ONHYpVDQHYHWVpJHVHQDODFVRQ\PLQ VpJL bérpótlék. 1HPPHJIHOHODNpS]pVLN|WHOH]HWWHNHOOiWiVD $ NO|QE|] IRJ\DWpNRVRNNDO IRJODONR]y WHUOHWHN QH HJ\VpJHV QRUPDWtY WiPRJDWiVW NDSMDQDN 3O siketképzés kapjon többet, mint az értelmi fogyatékos képzés.


A gyógypedagógiai oktatás helyzete az ezredforduló Magyarországán Budapest, november

Recommend Documents