A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése illetve nevelésbe vétele Azonosságok- Különbségek
Elméleti alapvetés
Kulcskérdés : a gyermek elhelyezés kérdésében a döntési jog Csjt. 72/A.§: A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. Ha a szülők nem tudnak megegyezni: a bíróság dönt a gyermekelhelyezésről. Új PTK. Családjogi könyv: - a gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családjában nevelkedjen Ha a gyermek nem nevelkedhet saját családjában akkor biztosítani kell számára, hogy lehetőleg családi környezetben nőjön fel és megtarthassa korábbi családi kapcsolatait.
A szülői felügyelet
Kulcsfogalom az új családjogi könyvben is! A biróság a szülői felügyeletről dönt a szülők esetében, A gyermek elhelyezéséről csak 3. személynél történő elhelyezés esetén rendelkezik A gyermekjogi egyezmény szóhasználata: szülői felelősség; de ezt a fogalmat használja az uniós rendelet is!(2201/2003.EK.R.)
A szülői felügyelet részjogosítványai Gondozás-nevelés Vagyonkezelés Törvényes képviselet Gyámnevezés-gyámságból való kizárás Kiemelkedő jelentőségű: a gondozásnevelés joga; tul. képp.: ez maga a gyermekelhelyezés fizikai megvalósulása
1991. évi LXIV Tv.
A gyermekjogi egyezmény értelmében : a szülő és a gyermek kölcsönös – egymást kiegészítő- joga, hogy a gyermeket szüleitől ezek akarata ellenére ne válasszák el, kivéve ha az illetékes hatóságok – bírói felülvizsgálat lehetőségének fenntartásával – úgy döntenek, hogy ez a gyermek „mindenek felett álló” érdekének megfelel. A 19. cikk értelmében megtesznek minden arra alkalmas… intézkedést hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás, vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód, vagy a kizsákmányolás (nemi erőszak) bármilyen formájától amíg a szüleinek (vagy akinél elhelyezték ) a felügyelete alatt áll.
A gyermekvédelmi Tv.
A Tv. Célja, hogy segítséget nyújtson a szülői kötelességek teljesítéséhez A veszélyeztetettség megelőzéséhez és megszüntetéséhez A hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról A gyermek családjától csak saját érdekében választható el - ennek során joga van a családot pótló ellátáshoz, a helyettesítő védelemhez! A helyettesítő védelem során figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermeket fokozott védelemben kell részesíteni!
A helyettesítő védelem Kulcsfogalom! A gyermek családjából - Akár ideiglenesen - Akár átmenetileg - Akár tartósan Akkor kerülhet ki, ha ez az érdekében áll!
Ha tartósan kerül ki a gyermek Speciális szabályozás lép életbe: - ilyen esetben a gyermek aki saját érdekében nem hagyható meg családi környezetében Jogosult: 1. Családnál történő elhelyezésre 2. Az iszlám jog Kafalah-ja szerinti gondnokságra 3. Az örökbefogadásra 4. Illetve – szükség esetén- megfelelő gyermekintézményben történő elhelyezésre (Egyezmény 20. cikk)
Ha ideiglenes, vagy átmeneti a kikerülés Az ideiglenes illetve átmeneti családból történő kikerülés történhet 1. - a szülő szándékának megfelelően 2. A szülő hozzájárulásával (beleegyezésével) 3. A szülő szándéka (akarata) ellenére
Hatályos jogi szabályozás
A csjt (72A.§) szabályai szerint a gyermek elhelyezéséről a szülők állapodnak meg A szülők megegyezésének hiányában: akinél a gyermek számára kedvezőbb Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti- a bíróság másnál is elhelyezheti a gyermeket Ha a gyermek érdekében azonnali intézkedésre van szükség a bíróság soron kívül – ideiglenes intézkedéssel- határoz!
Korábbi jogi szabályozás a csjt-ben
Korábbi jogi szabályozás: Csjt 92/A§. A gyámhatóság a veszélyeztetett kiskorú esetében 1./ -elrendeli a szükséges védő és óvó intézkedéseket 2./ A szülő kérelmére, vagy beleegyezésével a kiskorút intézetben helyezi el 3./ A kiskorút intézeti nevelésbe veszi (a szülő akarata ellenére) 4./ Azonnali intézkedést igénylő esetben a kiskorút ideiglenes hatállyal intézetbe utaljaIlletőleg a gyermeket ideiglenesen a különélő másik szülőnél , vagy alkalmas más személynél helyezi el… 5./ A kiskorút állami nevelésbe veszi…
Hatályos szabályozás a Gyvt.-ben GYVT. X. fejezet: ideiglenes hatályú elhelyezés: újszerű a részletesen körülírt tényállás Ha a gyermek felügyelet nélkül marad… Vagy testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődését családi környezete - vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, És emiatt azonnali elhelyezése szükséges , A jegyző A gyámhivatal valamint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a bv. parancsnok, (a továbbiakban beutaló szerv?)
-
folytatás A gyermeket ideiglenesen A nevelésére alkalmas, azt vállaló, különélő szülőnél Más hozzátartozónál illetve személynél Vagy ha erre nincs lehetőség A legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, Vagy ha erre sincs… Az erre kijelölt gyermekotthonban helyezi el És erről értesíti az ill. gyámhivatalt
Újszerű a szabályozásban
A Tv. meghatározza a súlyos veszélyeztetettség fogalmát: A gyermek olyan bántalmazása, Elhanyagolása Amely az életét közvetlen veszélynek teszi ki Vagy, testi , értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. ( Megjegyzés: Ptk. nem vagyoni kár: tartós és súlyos, vagy tartós, vagy súlyos károsodás)
Következménye A szülői felügyelet részjogosítványai közül a gondozásnevelés joga szünetel Az ügyben az eljáró szerv végzést hoz, ami álláspontom szerint több okból is aggályos! Ad 1./ Az ideiglenes elhelyezésről szóló eljárást lezáró döntés mindenképpen érdemi! (erről szól ez az eljárás) Ad 2./ Az a tény, hogy a későbbiek során ezt a gyámhivatal felülvizsgálja nem teszi kikerülhetővé a jogorvoslathoz való alkotmányos jogot, különösen egy ilyen különösen védett jogterületen mint a szülői felügyeleti jog.
Következmények 2.
A korábbi jogi szabályozás azonnal végrehajtható határozati formát tartalmazott, amely jogorvoslattal megtámadható volt. Problémát ebben az időben a nem gyámhatóság által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés ellen benyujtott fellebbezés elbirálási fóruma jelentett. A Ket hatályba lépésekor a Gyer. ellentmondásosan szabályozott: a )7.§. Cime: „ a határozat tartalma „ volt, de szövegben már végzés szerepelt. A probléma ebben a jogorvosláshoz való jog kérdése! A gyámhivatali határidő gyakran nem tartható ( akár a hivatalnak fel nem róhatóan is) ugyanakkor a szülőtől ténylegesen – akár karhatalom igénybevételével is – elvették a gyermekét és sehová sem fordulhatott !
A megoldás Az ideiglenes hatályú elhelyezésre határozati formát kell előírni, úgy ,hogy a fellebbezés lehetőségét kizárjuk, és ezzel megnyílik az út a bírósági felülvizsgálathoz - így az alkotmányos jogorvoslathoz való jog sem sérülne…! Így nem okozna gondot a jogorvoslat fórumrendszere sem!
A szülői felügyelet kérdése
A Tv. Szerint a gondozás nevelés joga szünetel, de a szülői felügyelet fennáll! Ugyanakkor szünetel a szülői felügyeleti jog ha az arra jogosult ennek gyakorlásában ténylegesen akadályoztatva van (csjt. 91§./1./bek.b./ pontja) Kevés pregnánsabb esete van ennek…ennél… Ez alatt az idő alatt számos beavatkozást igényelhet a gyermek pl.: invazív eü. bevatkozást, transzfúziót, drogfüggőséggel összefüggő intézkedések, személyi szabadság korlátozása…stb Az ideiglenes elhelyezés időtartamára legalább eseti gondnokot kellene rendelni a gyermek számára
A családba fogadás A családba-fogadás lényege, hogy a szülők és a családba fogadók közötti megállapodás alapján – hatósági jóváhagyással A gyermek feletti felügyeleti jog gyámság útján történő rendezésével bírósági eljárást nem igénylő módon Rendezzük a gyermek elhelyezését Az intézkedéssel gyakran elkerülhető a gyermek nevelésbe vétele is! Gyvt. módosítás értelmében a már nevelésbe vett gyermek esetében is mód nyílik a családba fogadás engedélyezésére.
Az Id. Hat. Elh. jogkövetkezményei A Gyámhivatal 22 munkanapon belül (?) - megszünteti az id. hat elh.-t, - 27 munkanapon belül elrendeli a gyermek átmeneti, vagy tartós nevelésbevételét, vagy - 45 munkanapon belül pert indít az id.hat.elh. fenntartása – vagy megváltoztatása- mellett - a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve - A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt
Id. hat. Elh. és jogkövetkezményei (forrás: OSAP 2006) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
jegyző
VGYH
Más sz.
összesen
Id. hat. Elh..sz. Érintettkiskorúak sz. különélő szülönél elh. harmadik sz. gyermekotthon ÁTN SZFM per GYEM per Id.hat megsz. CSf. Öf.
Id.Hat.Elh. Zala megyében (2008) 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
Jegyző
VGYH
Más.sz.
Összesen
Id.H.e.kk.sz. Kül.é.sz. 3.szem nev.sz. gy.otth. ATN sz. TN GYE per SZF. Per Megsz Csf. Öf.
Átmeneti nevelésbe vétel A Gyvt. XI. fejezete értelmében a Gyh. a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha - fejlődését családi környezete veszélyezteti - és veszélyeztetettségét az alapellátás igénybevételével, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni - Illetve attól eredmény nem várható Továbbá: - ha gyermek megfelelő gondozása családján belül nem biztosítható
Az átmeneti nevelésbe vétel tehát két osztatú: Egyrészt: represszív jellegű- azaz a szülő felróható magatartásának következménye másrészt objektiv jellegű – azaz elrendelésének oka a szülőn kívülálló, pl. a gyermek magatartásában, illetve egyéb külső körülményekben irható körül
Lényeges, hogy a ÁTN elrendeléséhez nem kell fennállnia a súlyos veszélyeztetettségnek Arra mindig a gyermek érdekében kerül sor, Represszió esetén sem kell szükségszerűen büntetőjogi felelősséget megállapítani Azaz a gyermek veszélyeztetésének azon foka, amely még nem éri el a büntethetőség mértékét, már involválhatja a gyermekvédelmi intézkedést. Addig tart amíg a család képessé válik ismét a gyermek nevelésére!
Eljárás A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vételről soron kívül határoz! A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítHATÓ! (nem nyilvánítandó!) Értelemszerűen azonban vonatkozik rá a KET. 101§./4./ bekezdése mely szerint az azonnali végrehajthatóságot külön ki kell mondani és meg kell indokolni! Az indokolásban nem elégséges csak a gyermek tartására gondozására történő utalás!
GYER A Gyer ellentmondásba került (?) a KET A GYVT szabályaival, mert a határozat tartalmánál rögzíti a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot! Álláspontom szerint ez akkor és csak akkor kelléke a határozatnak, ha annak kimondása szükséges és indokolt volt ! Tkp. a Gyer. 102.§./1./bek. k.)pontja a határozat tartalmáról szól ( tehát ha a Tv. alapján a gy.hiv. erről rendelkezett ezt a határozatnak is tartalmaznia kell!)
Elhelyezési javaslat A gondozási nevelési színtérre vonatkozik! MÉGIS A Gyer 103§ /2/bek mintha „ új eljárásra utasíthatná „ a gyámhivatalt… (a gyámhivatal ismételten megvizsgálja az átmeneti nevelésbe vétel feltételeit…) Ki az „ügy ura”?? A szakértői bizottság szakértő és nem szakhatóság!
A gyermek nemzetiségi vallási és kulturális hovatartozása?
Kitől szerezhető be az információ?
Az ÁTN jogkövetkezményei A Gyh. a szülő és az átn. gyermek kapcsolatát, A szülőnek a gondozási hellyel való együttműködését Továbbá a szülő magatartásában, életvitelében , körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri! Lényeges a bekerülés indokainak, illetve a megszüntetés feltételeinek összhangja
Kapcsolattartás-együttműködés Az átn. gyermeket – illetve szülőjét megilleti a kapcsolattartás joga De Ha a szülő a kapcsolattartással visszaél - a gyermek, vagy a gyermeket gondozó sérelmére - magatartásával a gyermek nevelését veszélyezteti, a kapcsolattartási jog korlátozható, megvonható! ha szülő - neki felróhatóan – a gyermek érdekét súlyosan sértő módon- nem müködik együtt a gyermeket gondozóval, - illetve gyermekével nem tart kapcsolatot, - továbbá magatartásán , életvitelén, körülményein nem változtat a gyámhivatal pert indít a szülői felügyelet megszüntetése iránt!
Felülvizsgálat
Az intézkedés célja: a gyermek átmeneti kiemelése Ezért folyamatosan vizsgálandó a megszüntetés lehetősége (a gyh. a gyermek átmeneti nevelését megszünteti, ha annak feltételei már nem állnak fenn) A gyh. hivatalból évente (félévente) a gyjsz. és a TEGYESZ tájékoztatása ,ill javaslata alapján felülvizsgálja. A kötelező felülvizsgálat nem váltja ki a folyamatos figyelemmel-kísérési kötelezettséget! (de ennek nincsenek meg a személyi feltételei)
ÁTN. megszűnése Megszűnik ha a gyermek Tartós nevelésbe kerül Örökbe fogadták Nagykorúvá vált Bírósági ítélet alapján (gyermek -elhelyezési perben hozott )
Örökbefogadhatóvá nyilvánitás Az átmeneti nevelés, a szülői jogok kötelezettségek körében nem nélkülözhető ennek tárgyalása A gyh az ÁTN gyermeket örökbefogadhatóvá nyilvánitja ha szülő Önhibájából 1 éve nem tart rendszeres kapcsolatot Életvitelén, körülményein nem változtat És emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. (CSJT. 48/A.§.) Ha összevetjük a Gyvt 78§./3./ bek.-ével ( szü. felügy.megsz. ir. per) látjuk, hogy mindkettő kötelező nem vagylagos intézkedés, együtt mégsem alkalmazható! Az alkalmazás eltérése talán a súlyos felróhatóságban van
Öf. nyilvánítás 2.
Akkor is sor kerül az intézkedésre, ha a szülő lakó és tartózkodási helyét új lakó és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül változtatja meg és felkutatása fél éven át nem járt eredménnyel Vagy a szülő gyermekével fél éven át semmiféle kapcsolatot nem tart Az öf. nyilvánitással egyidejüleg a szülő kapcsolattartási joga is korlátozható, vagy szüneteltethető. Ha a kk. örökbefogadására nem kerül sor, és a gyh. az ÁTN-t megszünteti, az öf. Nyilvánitó határozat hatályát veszíti.
Vitatott kérdések
Egyéni elhelyezési terv: Gyer 107§./4./ - a Gyh. egyéni elhelyezési terv elfogadásáról való döntése nem terjed ki a /3./bekben foglalt rendelkezésekre! Um.: azokra a feltételekre amelyeket a szülőnek, a gyermeknek kell biztosítania – amelyek teljesitése nélkül az átmeneti nevelés nem szüntethető meg – az ennek érdekében igénybevehető szolgáltatások megjelölésére - a szakszolgálat a gyo. családgondozója és a gyjsz. családgondozója közti munkamegosztás elveire…!!!? Miért nem?
Javaslatok Átmeneti nevelés időtartamának korlátozása, ( pl. 2 évhez) kötése A tartós nevelés terminológiáját a 2 évnél hosszabban állami gondoskodásban élő gyermekekre használni A szülői felügyelet megszűnése illetve megszüntetése esetében alkalmazott gyermekvédelmi intézkedésre új terminológia bevezetése.
Köszönöm a figyelmet! Dr. Tőke Alajos
