17. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermek balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén oldal

1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés.................................................................................................. 4. oldal 1. SZMSZ célja, tartalma ............................................................................ 4. oldal 2. Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola minőségpolitikai nyilatkozata.................................................................................................. 6. oldal 3. Az intézmény szakmai dokumentuma alapján feladatai ......................... 7. oldal 4. Az iskola nyilvános dokumentumai ...................................................... 10. oldal 5. Az intézmény szervezeti felépítése ....................................................... 12. oldal 5.1. A vezetők közötti feladatmegosztás ............................................... 14. oldal 5.2. Intézményegységek ........................................................................ 14. oldal 5.3. Vezetői testület, igazgató tanács … .............................................. 15. oldal 5.4. Vezetőségi értekezlet...................................................................... 18. oldal 5.5. Szak alkalmazotti értekezlet ........................................................... 18. oldal 5.6. Iskolai szakmai munkaközösségek ................................................ 20. oldal 5.7. Az intézményvezető személye ....................................................... 23. oldal 6. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ................................ 28. oldal 7. Az intézmény működési rendje ............................................................. 37. oldal 7. 1. Felvételi szabályzata ..................................................................... 37. oldal 7.2. A tanév helyi rendje ....................................................................... 39. oldal 7.3. A tanítási órák rendje ..................................................................... 40. oldal 7.4. Az intézmény munkarendje ............................................................ 42. oldal 8. A tanórán kívüli foglalkozások ............................................................. 46. oldal 8.1. Rendszeres tanórán kívüli foglakozások ........................................ 46. oldal 8.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ...................................... 50. oldal 9. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok......... 54. oldal 10. A pedagógiai nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje ... 57. oldal 11. A tanulói jogviszony és távolmaradás igazolása................................. 61. oldal 12. Tanügyi nyilvántartások szabályozása ................................................ 61. oldal 12.1. A tanügyi nyilvántartások formái................................................ 61. oldal 12.2. A tanügyi nyilvántartások vezetése ............................................. 64. oldal 13. A létesítmények és helyiségek használati rendje ................................ 65. oldal 13.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok rendje .................. 65. oldal 13.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje......................... 66. oldal 2

14. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepségek rendje ......... 68. oldal 14.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai .................... 68. oldal 14.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai ................................. 69. oldal 15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ...................... 70. oldal 16. A mindennapi testedzés formái ........................................................... 71. oldal 16.1. Az iskola tanulói számára a mindennapos testedzés biztosítása . 71. oldal 16.2. A testnevelés és a gyógytestnevelés rendje................................. 71. oldal 16.3. Az egészséges életmódra nevelés................................................ 72. oldal 17. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermek balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén ....................................................... 72. oldal 18. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................. 74. oldal 19. Záró rendelkezések .............................................................................. 77. oldal

3

I. Bevezetés

A 20/2012.(VIII. 31) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a

Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A

köznevelési

intézmény

működésére,

belső

és

külső

kapcsolataira

vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, módosító törvények,



2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

információszabadságról, 

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről,



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről,



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 4

az



229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet,



315/2012. (XI.23.) Korm. rendelet,



26/ 2013.(II.12.) Korm. rendelet,



326/ 2013.(VIII.30.) Korm. rendelet,



23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről,



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.

1. 2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 

Nkt. 25.§ (4): az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék, továbbá a diákönkormányzat véleményének kikérésével,



a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§ (7) bekezdésében foglalt kötelezettségünk alapján az SzMSz elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács véleményét,



a módosított SzMSz-t a köznevelési törvény 25.§ (4) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján nyilvánosságra kell hozni.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, könyvtárban továbbá az intézmény honlapján.

1.3. Szervezeti működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

5

2. A Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola minőségpolitikai nyilatkozata Iskolánk, a Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola a hagyományos oktatási szerkezethez igazodva 8 évfolyamos általános és művészeti iskola, hozzájárul az oktatási intézmények közötti átjárhatóság biztosításához. Tehetséggondozó programjaink, hagyományaink és rendezvényeink formálják sajátos „kövys” arculatunkat. Az alsó és felső tagozat és a művészeti iskola együttműködése, erősíti diákjaink közösségi érzését, az összetartozás tudatát. Az intézmény elsősorban az itt tanuló gyermekek és a településen élő szülők igényeinek kíván megfelelni, érdekeit kívánja szolgálni oly módon, hogy ezzel egyúttal eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek is. Megfelelünk annak a szülői elvárásnak, hogy saját kereteinken belül védjük meg a gyermekeket a negatív társadalmi hatásoktól, tanítsuk meg felismerni az őket fenyegető veszélyeket, segítsünk megismerni a veszélyek mibenlétét és az ellenük való védekezés módját, velük szemben megfelelő alternatívákat mutassunk fel. Célunk a biztos alapkészségekre, alapismeretekre támaszkodva a sokoldalú tehetségfejlesztés. A közös munka során diákjaink elsajátítják az önálló ismeretszerzés képességét. Tudásuk, eredményeik lehetővé teszik, hogy az általuk választott középfokú intézményben tanuljanak tovább. Nevelő-oktató munkánk három alappillére az alapkészségek fejlesztése, a tehetséggondozás, művészeti nevelés. Kiemelt fejlesztési területeink a magyar nyelv, matematika és az idegen nyelvek (angol és német) oktatása, művészeti oktatás, a sport, az informatika. Megfelelő nyelvi és informatikai ismeretek birtokában jelentősen növekednek diákjaink esélyei a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelésre. 6

Az iskola tanári kara tudatosan vallja, hogy a rend és a fegyelem minden közösségben nélkülözhetetlen, az eredményes munka egyik feltétele. Arra törekszünk, hogy rangot jelentsen az iskola diákjának, tanárának lenni, hogy a „Kövy” az iskolák között a kiváló minőséggel jelentsen egyet. Törekvéseinket csak a szülőkkel együtt, a szülői ház támogatásával tudjuk megvalósítani.

3. Az intézmény szakmai dokumentuma alapján, feladatai 3.1 Az intézmény neve: Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 4181 Nádudvar, Fő út 137-141. Oktatási azonosítója: 031053 Alapító okiratának azonosítója: 087010 Alapító okiratának kelte: 2012. május 6. Az intézmény alapításának időpontja: 2001. augusztus 31. Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vezetője: Boros Lajosné Elérhetőségek: Telefon: 54/480-255

fax: 54/ 527- 055

E-mail: [email protected] Honlap: www. kovyiskola.hu 3.2. Az intézmény alapító és fenntartó szerve:

2013. január 1-jétől az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Hajdúszoboszlói tankerület. Székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051 Budapest, Nádor utca 32.

3.3. Az intézmény jogállása: Alapító Okirat szerint 7

3.4. Az intézmény tevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: 2010. január 1-től hatályos szakfeladatok: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. osztály) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. osztály) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés Alapfokú művészetoktatás 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban, 852032 Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín és bábművészeti ágban. Az általános iskolai intézményegység iskoláiban különleges 8

pedagógiai célok megvalósítása is történik: integrációs felkészítés képesség kibontakoztató felkészítés, egész napos oktatás. 3.5. Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 3.6. Iskolánk működtetőjének megnevezése: Nádudvar Város Önkormányzata, 4181 Nádudvar, Fő út 119. Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola jogállása: Jogi személyiségű szervezeti egység. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: 

Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 4181 Nádudvar, Fő út 137-141.



Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára 4181 Nádudvar, Fő út 137-141.

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár, iskolai könyvtáros. 3.6.1. Bélyegző nyilvántartás Személyre vagy munkakörre vonatkozó bélyegzőhasználatot az intézmény igazgatója engedélyezi. Az intézményi bélyegzőkről (lenyomat mintájuk, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása,) az iskolatitkár nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban rögzíteni kell, ha a bélyegző használója személyében változás történik, vagy a bélyegző elvész. A nyilvántartás vezetéséért és annak naprakészségéért az iskolatitkár a felelős. Az intézményi bélyegzők tárolásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Az intézményi bélyegző jogos használója felelősséggel tartozik a jogosulatlan használatot lehetővé tevő mulasztásért, gondatlan őrzéséért. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges

pénzeszközök

biztosításáról

a

fenntartó

Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint.

9

gondoskodik

a

Klebelsberg

4. Az iskola nyilvános dokumentumai Pedagógia Program, Intézmény önértékelési kézikönyve Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az első tanítási napon. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv valamint az osztálynaplók. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók. Az intézmény önértékelési kézikönyve tartalmazza a belső önértékelési csoport szabályzatát, működési rendjét, az önértékeléshez szükséges dokumentumokat.

Házirend A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja beiratkozása alkalmával. Megtalálható az intézményi honlapon. A házirend legfontosabb – változott pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán.

Környezet- és egészségnevelési program A dokumentum az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvasható. Megvalósulásának aktuális eseményeit az éves munkaterv tartalmazza.

Ügyeleti rend, fogadó órák rendje Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában kerül kifüggesztésre, illetve a tanuló tájékoztató füzetében.

Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, a szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a tanári szobában és a honlapon kerül elhelyezésre.

10

Az intézmény szervezeti szabályzata

11

5. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységek Az intézmény a következő szervezeti egységekre tagolódik: — alsó tagozatos intézményegység — felső tagozatos intézményegység – könyvtári tevékenység ellátásával, — Alapfokú Művészeti Iskola, — eltérő tantervű tagozat. A Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú intézmény, a felsorolt intézményegységek szakmai önállósággal rendelkeznek. Az intézményegységek nyilvántartásaikért, a szakmai munka következetességéért – a törvényi rendelkezés figyelemmel kísérésével – az intézményegység-vezetők felelnek. Ugyanúgy, mint kötelesek egymás szakmai tevékenységeit figyelemmel kísérni, munkájukat összehangoltan, a közös célok érdekében, az erőforrások összpontosításával végezni. A Kövy Sándor Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlatát az 1. számú melléklet szemlélteti.

Igazgatótanács A Kövy Sándor Általános Iskola közös igazgatású közoktatási intézmény, mely szervezetileg általános iskola 1-8. évfolyam feladatellátásából, az eltérő tantervű tagozat működéséből és az alapfokú művészeti iskola tevékenységéből tevődik össze. Az általános iskolafeladata az integráción belül:  Biztosítja a 6-16 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel.  Sokoldalú tevékenységgel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit.

12

 Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú oktatás-nevelés folyik.  Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének, tehetségének megfelelően felkészíti középfokú iskolai továbbtanulásra. Az intézményegységet a többcélú intézmény igazgatója vezeti, ő az általános iskola szakmai irányítója és ellenőrzője, heti kötelező óraszáma: 2 óra. Az igazgatótanácsban az intézményegységek azonos számú képviselőiből áll. Az igazgatótanács legfontosabb feladata az iskolai stratégiai döntések előkészítése, a fejlesztési irányok meghatározása, az eredmények értékelése. Az igazgatótanács segíti a közös közoktatási intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását. Tagjai: az iskola vezetői, művészeti oktatás munkaközösség-vezetője és az egységek szakemberei vesznek részt.

Az iskolavezetés Az intézményvezető vezetői tevékenységét az iskolavezetőség segítségével végzi, mely az igazgató döntést előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szűkebb iskolavezetés tagjai az intézményvezető-helyettesek. A szűkebb iskolavezetés esetenként

kibővülhet

a

Diákönkormányzat,

a

Közalkalmazotti

Tanács

illetve

a

szakszervezetek vezetőivel. Operatív ügyekben a szűkebb iskolavezetés heti rendszerességgel megbeszélést tart. A kibővített iskolavezetés tagjai az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség vezetők, a Diákönkormányzat, a Közalkalmazotti Tanács illetve a szakszervezetek vezetőivel. A kibővített iskolavezetés havi rendszerességgel tart értekezleteket.

Az intézmény vezetése Az intézmény élén az intézményvezető áll, vezetői tevékenységét a munkaköri leírásában rögzítettek szerint végzi. Vezetői tevékenységét a munkamegosztás rendjében rögzítettek szerint, munkaköri leírásaiknak megfelelően segíti: -

az intézményvezető-helyettesek,

-

az intézmény belső önértékelési csoportjának tagjai,

-

a munkaközösség vezetők,

-

a Közalkalmazotti Tanács vezetője,

-

a Diákönkormányzat vezetője,

-

évfolyamfelelősök.

13

5.1. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető feladatai Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti

közösségének,

az

iskolaszéknek,

az

iskolai

szülői

szervezetnek,

a

diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a véleményét.

5. 2. Intézményegységek 5.2.1. Általános iskolai intézményegység A Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Nádudvar, Fő út 137-141 szám, illetve a Baksay Sámuel 1. szám alatt működik. Rendelkezésére áll 40 tanterem, 2 informatika terem.

Iskolai könyvtár működik az

intézményben, mely teljes mértékben biztosítja az itt tanuló diákok olvasóvá nevelését. A mindennapos testnevelés megtartása nagy erőpróba számunkra, annak ellenére, hogy tornateremmel és sportcsarnokkal rendelkezünk. 165 tanítási órát kell biztosítanunk egy héten, mely még nem tartalmazza az utánpótlás nevelésre biztosított órákat. Ebben a központi épületben étkeznek tanulóink közel 650 gyermek veszi igénybe az intézményi szolgáltatást. 5.2.2.Az alapfokú művészeti iskolai intézményegység Az Alapfokú Művészeti Iskola a Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Boldizsár iskola épületében, a hangszeres órákat, táncórákat és a szolfézst tartjuk. Feladata:  Biztosítja a 6-14 éves korosztály számára a zenei műveltség, valamint a tánc alapelemeinek elsajátítását. 

Fejleszti a tanulók zenei képzettségét, formálja mozgás kultúrájukat, manuális képességeiket.



Gondoskodik a tanulók képességének maximális kibontakoztatásáról. Feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. 14

 A zeneiskola szakmai irányítója és ellenőrzője az intézményvezetője és helyettesei. 5.2.3.Az intézményvezetéshez tartozó titkárság Az intézmény vezetőjének közvetlen irányításával működik.  Belső szabályzat alapján végzik az érkező iratok központi iktatását, irattározást és postázást.  Végzi a vezető és a szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat, határozatokat, határidőket, mindennemű, az intézmény működésével kapcsolatos iratokat. 

Ellátja az intézményvezetés kiszolgálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, a

megrendeléseket.  Végzi a bérszámfejtéshez, költségvetés végrehajtásához, munkáltató feladatokból adódó adminisztrációs munkákat.  Kezeli a KIR 3 rendszert, a központi KIR rendszert.  Nyilvántartja a pályázatok fenntartásához szükséges dokumentációt.

5.3. Vezetői testület, igazgató tanács, vezetőségi értekezlet, szak alkalmazotti és összalkalmazotti értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségek 5.3. Az igazgatótanács 5.3.1. Az Igazgatótanács összetétele és választása Tagjai:  Elnöke: Az igazgató,  Tagjai: intézményvezető-helyettesek. 

Az általános iskolai intézményegységből 2 fő nevelőtestületi tag, a zeneiskolai intézményegységből 1 fő nevelőtestületi tag.

Az Igazgatótanács nem vezető beosztású tagjait az iskolák nevelőtestületei választják meg. Az Igazgatótanács iskolák által választott tagjainak megbízása 2 évre szól. Visszahívásukra a megválasztásukra irányadó szabályok vonatkoznak. Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet. 5.3.2. Az Igazgatótanácsi tagság létesítése Az Igazgatótanács iskolai képviselőit az érintett egységek alkalmazottai nyílt szavazással, egyszerű többséggel választják meg. Minden közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatárs javaslatot tehet és válaszható az igazgatótanácsi tagságra. A megválasztáshoz a választásra jogosultak 50 %-ának +1 főnek nyílt szavazás során megszerzett szavazata szükséges. 15

Második fordulóban csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. Szavazategyenlőség estén az igazgatóvezető dönt. A tagság megszűnik:  a megbízás elteltével,  a tagságról való lemondással,  a tagságból való visszahívással,  a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. A lemondás írásban, az intézményvezetőnek történt átadással, a visszahívás az alkalmazottak 50 %- a + 1 fő javaslata alapján, a megválasztással azonos javaslati és szavazási folyamat végén, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az utolsó munkában töltött napon válik hatályossá. A tagság megszűnésekor az új tag megválasztása megkezdhető. 5.3.3. Az Igazgatótanács jogköre Döntési jogkör:  az intézményegységek feladatainak összehangolásáról,  szervezeti struktúra létrehozásáról és megszüntetéséről saját ügyrendjéről,  mindarról, amiben az intézményvezető állásfoglalást kér. Átruházott hatáskörben dönt. A szak alkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró szakalkalmazottak megbízásáról. Véleményezési jogköre:  Véleményezheti a közalkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyeket (címek adományozása, kitüntetési javaslat).  Minden olyan kérdést, melyről az intézményvezető véleményt kér. Javaslattevő jogköre:  javaslattevő jogkörrel rendelkezik, szervezeti egységek létrehozásáról.  javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény működésével kapcsolatban. Az Igazgatótanács feladata: Feladatai közé tartozik az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése. Állásfoglalását az értekezleten ismertetni kell. Az Igazgatótanács készíti elő az összalkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi. 5.3.4. Az Igazgatótanács működése Az Igazgatótanács az aktuális ügyek miatt ülésezik. Az Igazgatótanácsot az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli ülést az intézményvezető vagy a tagok kétharmada kezdeményezhet az okok megjelölésével. Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 16

Szavazategyenlőség esetén az intézményvezető szavazata dönt. Az intézményvezetői megbízáshoz az igazgatótanács véleményét kell kikérnie a fenntartónak. Az IT tagjainak feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni az IT napirendjéről, előterjesztéseiről, állásfoglalásairól, döntéseiről. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az IT saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. Az Igazgatótanács feladata:  az alkalmazotti értekezlet előkészítése. Ennek keretében dönt az értekezlet összehívásának időpontjáról és napirendjéről. Az értekezlet elé kerülő előterjesztést előzetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Napirendi javaslatot az intézmény valamennyi közalkalmazottja tehet. A javaslattevők által megjelenített alternatívákat az IT választott tagjai képviselik.

Az Igazgatótanács üléseiről

jegyzőkönyv készül. 5.3.5. Igazgatótanács ügyrendje 1. Üléseit a mindenkori aktualitások figyelembevételével tartja. 2. Az időpontról legalább 1 héttel előtte értesíteni kell a tagokat, a javasolt napirend és az egyes pontokban esetlegesen készült előterjesztések közzétételével együtt. 3. A rendkívüli IT –ülések időpontjáról a tagokat az értekezlet előtt tájékoztatni kell a napirend pontos közlésével. 4. Az IT üléseit az intézményvezető vezeti. 5. Minden olyan napirendi ponthoz, mely igazgatótanácsi döntést vagy határozatot igényel, előterjesztés készítése javasolt. 6. Az IT döntéseit és határozatait hitelesítve az intézmény vezetője az ülés után legfeljebb 1 héttel megküldi valamennyi iskola alkalmazotti közösségének. 7. A napirendi pont előterjesztője az az IT-tag, aki a napirendi javaslatot tette. 8. Az IT határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Több javaslat előterjesztése vagy felvetése esetén többlépcsős szavazást alkalmaz. 9. Az elnök feladatai és kötelességei: A tárgyalandó témák felvétele előterjesztésre. A tárgyalandó témák felvétele a vitához az IT ülésén. Az előterjesztések és témák sorrendjének meghatározása. A napirend vitára bocsátása. A határozatképesség megállapítása. Az ülés vezetése. A szó megadása. 17

A szavazás elrendelése. A szavazás eredményének megállapítása. A határozat kimondása. Szünet elrendelése. Az ülés berekesztése. Az ülés rendjének fenntartása. Az IT tagjaként az elnök is szavaz. Döntésnél és határozathozatalnál, a munkaközösség vezetőségi értekezlet. Az intézmény operatív döntés-előkészítő, véleményező, konzultatív, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint az intézményvezető által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működhet. Előkészíti az Igazgatótanács elé kerülő döntésre váró feladatokat, információt közvetít a napi működés formájáról. 5.4. Vezetőségi értekezlet A vezetőségi értekezletet az igazgató hívja össze és vezeti. Tagjai:  az igazgató,  az igazgató helyettes,  a zeneiskolai intézményegység vezető. Az intézményvezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzattal. A diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel való kapcsolattartás a vezetők feladata. A vezetési struktúránkban - a csúcsmenedzsment (intézményvezető, intézményvezetőhelyettes, zeneiskolai intézményegység - vezető) a tanév előkészítésekor, félévkor, és a tanév befejezésének tervezésekor ül össze kötelező jelleggel. Itt hozzuk meg az elvi döntéseket, a hosszú távú tervezés itt kezdődik el. Ezekről jegyzőkönyvek készülnek. Ezen kívül bármikor, az aktualitások miatt megbeszélést tarthat. - minden kedden a heti programok és az elmúlt események

miatt

rövid

egyeztetést

tartunk.

Rendkívüli

vezetői

értekezletet

az

intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 5.5. A szak alkalmazotti értekezlet A Köznevelési törvény 70.§ 6. pontja értelmében a közös igazgatású köznevelési intézmény legfontosabb tanácskozó és határozatot hozó szerve.

18

Az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat – kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak –a szak alkalmazotti értekezlet gyakorolja. Az intézményszak alkalmazotti értekezlete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési –oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A szak alkalmazotti értekezletet általában évente kétszer, a tanév indításakor, valamint tanév végén kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény más vezető testülete vagy a szakalkalmazottak egyharmada írásban kéri az igazgatótól. A szak alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a szak alkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely - azonnal meg nem válaszolható - kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, az intézmény igazgatója köteles azt megvizsgálni, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ adni, amelynek megfelelő közzétételéről az igazgató helyettes gondoskodik. A szak alkalmazotti értekezlet üléseiről jegyzőkönyv készül.

5.5.1Tagjai: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, valamint az iskolai munkát segítő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású közalkalmazottak. Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök: - szak alkalmazotti munkakörök: - a vezetői munkakörök, Igazgató, igazgató-helyettes, tanító, tanár, gyógypedagógus, könyvtáros, testnevelő, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök: iskolatitkár, pedagógiai asszisztens. A szak alkalmazotti közösség döntési jogkörébe tartozik:  az intézmény Pedagógiai Programjának elfogadása,  az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és módosításának elfogadása,  az intézmény házirendjének elfogadása,  az intézmény éves munkatervének elfogadása,  az intézmény munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,  a szak alkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása, Jogszabályban meghatározott más ügyekben. 19

5.5.2. Véleményezési jogkörébe tartozik: A szak alkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A köznevelési törvény 70. § 6. bekezdése szerint a közös igazgatású köznevelési intézményben az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szak alkalmazotti értekezlet gyakorolja. 5.5.3. Intézményegységi nevelőtestületi értekezlet Az intézmény egységek nevelőtestületei önállóan is tartanak nevelőtestületi értekezleteket.  félévi és év végi osztályozó értekezletet,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), Döntési jogkörük saját intézményegységük vonatkozásában –kiterjed az alábbiakra:  az intézmény Igazgatótanácsa intézményi képviselőjének kiválasztása;  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása;  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról;  minden olyan esetben, amelyre a nevelőtestület speciális eljárásrendet dolgoz ki és fogad el. Jogszabályban meghatározott más ügyekben. Véleményezési jogkör:  tantárgyfelosztás;  a működést érintő minden kérdésben. A döntések végrehajtásáról való beszámoltatás a nevelőtestületi értekezleten történik. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 5.6.Iskolai szakmai munkaközösségek Az intézményben az általános iskolák tevékenységi körét érintő átfogó szakmai feladatokra, munkaközösségek működhetnek. Az intézményünkben: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

humán munkaközösség természettudományi munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség szabadidős és sport munkaközösség alsó tagozatos munkaközösség művészeti munkaközösség 20

A köznevelési

törvény értelmében legalább 5 pedagógus

hozhat

létre szakmai

munkaközösséget. A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítség, a munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése 5. 6.1. A szakmai munkaközösségek feladata:  Az egy iskolán belüli munkaközösségek együttműködnek egymással az iskolai nevelőoktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség - vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével.  Koordinálják a tanulmányi versenyeket tanulóink tudásának fejlesztése céljából.  Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.  Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusokat segítik.  A szakterületüket gondozzák, folyamatosan fejlesztik.  Feladatuk a rendezvények meghirdetése, lebonyolítása.  Képzések, önképzések szervezése, segítője.  Tantermeket gondozzák. Az éves munkatervben meghatározottak lebonyolítása. Munkájukat az év elején eltervezett munkaterv alapján végzik. A tankönyvválasztást előkészítik. Döntési jogköre:  az iskolai tanulmányi versenyekről;  saját működéséről és munkatervéről;  a Pedagógiai Program elveinek megfelelően kezdeményezi, hogy milyen tankönyveket kíván használni.  A munkaközösség vezetésére megbízást az igazgató adja, kikérve a helyettesek véleményét. A munkaközösség-vezető jogai és feladatai:  A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között.

21

 Tanév elején összeállítja a Pedagógiai Program és az aktualitások alapján a munkaközösség munkatervét.  A munkaközösségek vezetői félév végén és tanév végén írásos értékelést készítenek és beszámolnak programjuk végrehajtásáról.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

22

5.7. Az intézményvezető személye Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a véleményét. A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók

foglalkoztatására,

élet-

és

munkakörülményeire

vonatkozó

kérdések

tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató minden esetben, az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkárok a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 5.7. 2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az általános intézményvezető-helyettes (jelen esetben a személye megegyezik az alsós intézményvezető-helyettes személyével). Az intézményvezető-helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira.

23

A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezetőhelyettesek felhatalmazását. 5.7. 3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.  Az intézményvezető-helyettesek, számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntés előkészítését,  Az intézményvezető-helyettesek, számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések előkészületi jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos előkészítések döntések jogát, Az intézményvezető-helyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos előkészítő döntés jogát. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,  a nevelőtestület jogkörében tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján,  a közoktatási intézmény képviselete,  együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés,  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése,  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása,  a tankönyvrendelés szabályozása.

24

 Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok:  munkáltatói jogkör  az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője (igazgatója) – a köznevelési törvénynek megfelelően – egyszemélyben felelős az alábbiakért:  a szakszerű és törvényes működésért,  az észszerű és törvényes gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,  a

nevelő-

és

oktatómunka

egészséges

és

biztonságos

feltételeinek

megteremtéséért,  A gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért.  A kiegészítő tevékenységek szabályszerű és gazdaságos üzemeltetéséért.  a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,  a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézmény vezetőjének kinevezése a miniszter joga az érvényben lévő törvényi szabályozások figyelembe vételével. A személy kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízatás legfontosabb követelményei:  az intézmény vezetéséhez szükséges főiskolai/ egyetemi végzettség,  pedagógus szakvizsga, vagy közoktatási vezetői végzettség,  pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás,  öt éves szakmai gyakorlat,  Az intézményvezető kinevezése előtt be kell szereznie az alkalmazotti közösség, a tantestület, szülői szervezet, diákönkormányzat, kisebbségi önkormányzat véleményét. 5. 7. 4. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: 

az intézményvezető-helyettesek, 25



munkaközösség-vezetők



iskolatitkárok.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az intézményvezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető-helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézményvezetővel egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezetőhelyettes hatáskörébe tartozik. Az igazgatóhelyettes személye: Az intézményvezető feladatait a pedagógiai vezető-helyettesek, intézményegység-vezetők közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezető-helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel, /szakképzettséggel/ valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezető-helyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A vezető-helyettesek, intézményegység- vezető jogköre felelőssége A vezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető-helyettesek feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A vezető-helyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és

26

pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A helyettes jogköre:  kiterjed minden tanulmányi és pedagógiai munkával összefüggő tevékenységre,  az intézmény tantárgyfelosztásának elkészítésére, ellenőrzésére,  az intézmények órarendjének elkészítése, ellenőrzése,  a munkaközösségek munkájának ellenőrzése, segítése,  a tanítási órák, szakköri órák látogatása,  a nevelők munkájának segítése,  a naplók, szakköri naplók ellenőrzése,  a tanügy igazgatási dokumentumok ellenőrzése,  továbbképzési terv elkészítéséhez javaslattevő jogköre van. A vezetők kapcsolattartása, helyettesítési rendje:  Az iskola vezetője, helyettesei heti rendszerességgel tanácskoznak.  A mindennapi munkájukat a munkaterv és a megbeszélések alapján szervezik az intézményben.  Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese, helyettesíti,  Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az iskolában – az igazgató közvetlen irányítása mellett – egy iskolatitkár működik. Feladata: az integráción belül az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás során a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíteni a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Pedagógiai programja szerint biztosítja a 6–16 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik

a

tehetségek

fejlesztéséről

és

a

tanulók

képességének

maximális

kibontakozatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra.

27

6.

A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 6. 1 Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben

tapasztalt

problémák

megoldására

–

az

osztályban

tanító

pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, technika órák stb.) A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja.

6.2 A diákönkormányzat Az iskola tanulóközösségének a diákönkormányzat a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákönkormányzat ülésén 3. évfolyamtól az osztályközösséget két tanuló képviseli. Az ülés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztunk létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat – a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési rendje az intézmény SZMSZ-ben található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség két küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek.

28

A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben:  az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a törvény által kijelölt pontokban,  a házirend elfogadásakor és módosításakor,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:  saját működésére és hatásköre gyakorlására,  a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára,  tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,  vezetőinek, munkatársainak megbízására. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen

veheti

igénybe.

Az

intézményi

költségvetés

biztosítja

a

diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért és az igazgató által megbízott nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával.

29

Az Iskolai Diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály két képviselője jár el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik, az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.

6. 3. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje Az intézményi szülői szervezet és szülői munkaközösségek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői munkaközösség a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Az intézményben működik iskolaszék, a véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogot a törvényi rendelkezéseknek megfelelően ők gyakorolják. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi

szülői

szervezetet

az

intézményvezető

a

munkatervben

rögzített

időpontokban tanévenként 1-2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény

30

munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként 1-szer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről.  A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják.  A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az intézményi szülői értekezleten. Az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.  A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 

Családlátogatás:

Feladata: -

A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Egyre nagyobb szerepet játszik

a

nevelő-oktató

munkában

a

tanuló

személyiségének,

munkafegyelmének fejlesztése céljából. -

1.és 5. osztályban kötelező az első negyedévben, egyébként szükség szerint.



Szülői értekezlet:

Feladata: 

A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása



A szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás- politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

31

 a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé  gyakorisága: évente 2-3 alkalommal Fajtái: 

leendő elsős szülők tájékoztatása



osztály szülői értekezlet



évfolyam szintű szülői értekezlet (azonos évfolyamba járó tanulók részére)



iskolai szintű (valamennyi szülő részére)



pályaválasztási szülői értekezlet (7-8osztályos, végzős tanulók szülei számára)

Fogadóóra Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése.(otthoni tanulás,

szabadidő

helyes

eltöltése,

egészséges

életmódra

nevelés,

tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Időpontja: a pedagógusok fogadó órája szerint Nyílt tanítási nap Feladata:

A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktatómunka

mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata:

A

szülők

tájékoztatása

a

tanulók

tanulmányaival

vagy

magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (üzenő füzet, tájékoztató füzet, ellenőrző) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

32

A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló

szüleit

gyermekük

magatartásáról,

szorgalmáról,

tanulmányi

előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulóra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök alsó tagozaton írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi, félévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői

szervezet

képviselője

a

gyermekközösségben

megoldására. 33

felmerülő

problémák

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, az SZMSZ, a minőségirányítási program és a házirend minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyiségekben található meg: 

az iskola fenntartójánál,



az iskola irattárában,



az iskola könyvtárában,



az iskola nevelői szobájában,



az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél.

6. 4. Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a fenntartó, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küld. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógia program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol:  a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor,  a Házirend elfogadásakor,  a vállalkozás alapján folyó oktatás feltételeinek meghatározásakor. A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként

az

intézményi

munkaterv 34

és

az

iskolaszék

munkaprogramjának

egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések – előzetes egyeztetés után való – rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék, írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról.

6.5. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk

a

feladatok

elvégzése,

a

gyermekek

egészségügyi,

gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fent más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka, különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:  közös értekezletek tartása,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,  közös ünnepélyek rendezése,  intézményi rendezvények látogatása,  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

35

Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk

a

feladatok

eredményes

ellátása

érdekében

rendszeres

munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti a következő szervezetekhez:  a fenntartóval, működtetővel,  a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, Napközis Óvodával,  Református Egyházközösséggel,  a

gyermekek

egészségügyi

ellátásáról

gondoskodó

társintézményekkel,  a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálattal,  Pedagógiai és Szakmai Szolgáltató Központtal nevelési tanácsadó szolgálattal.  A város környéki középfokú oktatási intézményeivel,  Kisebbségi önkormányzattal,  Patronáló cégekkel,  Sportegyesületekkel,  Intézményt támogató alapítványokkal,  Egyéb szervezetekkel: rendőrség, tűzoltóság. /A

Református

Egyházközösséggel

és

az

Óvodával

kapcsolattartásunkat

külön

együttműködési terv szabályozza, amely az éves munkaterv melléklete./ A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Idegenek tartózkodása az intézményben: Idegenek az oktatási intézményben csak igazgatói, helyettesi és tagintézmény-vezetői engedéllyel tartózkodhatnak. Az illetéktelen személyek kiszűrését az épület bejáratánál portai szolgálattal kell elérni. A szülők és tanulók számára biztosítani kell a belépés lehetőségét, amiről a szülőket és tanulókat tájékoztatni kell.

36

Az idegenek tartózkodását indokolt esetben (bérlet, tanfolyam, előadás, stb.) az intézmény vezetősége korlátozhatja. Az idegenek belépéséről tájékoztatni szükséges az intézmény vezetőjét, fel kell jegyezni a belépő nevét és jövetelének célját, valamint az épület elhagyásának időpontját. Az intézmény igazgatója kivételes esetekben ettől eltekinthet, ilyen esetek: -

az iskolai ünnepélyek,

-

tanévnyitó,

-

tanévzáró,

-

farsang,

-

szülői értekezletek.

A közoktatási törvény 39§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

7. Az intézmény működési rendje 7.1. Felvételi szabályzata  Az iskola minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.  Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.  Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

A gyermek születési anyakönyvi kivonatát,



A szülő személyi igazolványát,



A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt),



A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta),



A gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,



Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

 A második – nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 37



A tanuló anyakönyvi kivonatát,



A szülő személyi igazolványát,



Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,



Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A második–nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Egész napos, tanuló szobai felvétel Az iskola az oktatási törvénynek megfelelően a szülők igényeinek és elvárásainak alapján szervezi az egész napos oktatást 1-4. osztályokban, vagy délelőtti oktatást és a délutáni tanulószobai foglalkozásokat 5-7. osztályokban. Ennek célja a gyermekek tanítási órára való felkészítése iskolai keretben, illetve a szabadidő tartalmas eltöltése. Feladatai: 

Összehangolni az egyes csoportok foglalkozási rendjét és annak tartalmát



Alternatív szabadidős programok kimunkálása



Egyéni tanulási és fejlesztőprogramok kidolgozása



Különböző módszerek kidolgozása a problémás gyermekekkel való foglalkozásra



Segíteni az iskola és a család kapcsolatának elmélyítését, speciális szülői értekezletek szervezése

A napközi otthonos foglalkozások legfőbb feladata, hogy megtanítsa a gyermekeket tanulni.

38

7. 2 A TANÉV HELYI RENDJE A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek:  a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program)  iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról  tanórán kívüli foglalkozások formáiról  nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról  az éves munkaterv jóváhagyásáról  belső ellenőrzési tervről  a munkaközösség-vezetők újraválasztásáról  a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása: Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 700 órától – 2000 óráig nyitva Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 800 órától – 1630 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján.

39

Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézmény egyébként zárva tart. Az intézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az oktatási intézmények nyitva tartása az első tanórától az utolsó foglalkozás végéig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. A tanulók és nevelő kötelesek a tanóra előtt 15 perccel megérkezni az iskolába. A tanítási órák rendjét kiemelten kell óvni. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását:  napközben a portás kíséretével,  kivéve a rendezvények, ünnepélyek alkalmával, valamint 11 és 14 óra között az itt étkező személyek részére. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok (házirend) határozzák meg.  A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 7. 3 A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási óra megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, kezdetét és végét csengő jelzi. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 800-tól 1335-ig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 40

Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15, 20, 10, 10, 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében, az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgató-helyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra:  reggel 715 -tól 1335-ig  délután 1335-tól 1630 óráig pedagógus. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézményben tanulók közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. (A 41

kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek.) 7. 4 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1) A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 2) A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos

jogszabályok

közalkalmazottak

betartásával

munkaköri

leírásait

–

az a

intézményvezető

vezető-helyettesek

állapítja készítik

meg. el,

és

A az

intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető-helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 3) A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógus a teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a munkaköri

42

leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezető-helyettesek állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezető-helyettesének. A pedagógus munkaidejéről napra kész munkaidő-nyilvántartást vezet, ahol adminisztrálja a délelőtti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozáson kívül a két óra felajánlását, szakszerű és nem szakszerű helyettesítését. 4) A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézmény vezetőjét. Negyvenórás munkaidejükről munka-időnyilvántartást vezetnek. 5) A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a 43

pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 6.) Az iskola működési rendje A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus, felelős

az iskola

működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolában reggel 715 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik: 800 és 12 óra között 13 és 1600 óra között. Diákigazolvány igénylése, tárolása, kiadása, pótlása  A diákigazolvány igénylése a kormányhivatal által kiállított adatlap rögzítésével történik.  A diákigazolványok tárolása páncélszekrényben történik, míg a szülő vagy tanuló személyesen át nem veszi.  A diákigazolvány átvétele személyesen történik. A szülő vagy tanuló aláírásával igazolja az átvételt.

44

 Az eltűnt diákigazolvány pótolható, mely ugyanúgy történik, mint az igénylés. Az új diákigazolvány megérkezéséig a tanuló kérhet egy ideiglenes diákigazolványt. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében a felnőtteknek dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata.

45

Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Szigorúan tiltott a politikai pártok és az egészségre káros termékek (szeszes ital, dohány árú stb.) népszerűsítése. A reklámtevékenység nem zavarhatja a mindennapi tanulási tevékenységet, nem akadályozhatja és befolyásolhatja a tanulókat és a nevelőket a pedagógiai munkában. Az iskolában reklámfelirat, tábla elhelyezése csak a szülői szervezet értesítése után helyezhető el. 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

8. 1

Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

1) A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően jelentkeznek, a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglakozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok és Szakértői Bizottság jelöli ki, részvételük a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A 3 H-s tanulókkal egyéni fejlesztési terv alapján a nevelő egyéni haladási naplót vezet. A fejlesztési naplóban három havonta negyedéves értékelést a szülővel egyezteti, egy példányát átadja a szülőnek.

46

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szervezhet. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben

47

(tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 2) Egész napos és tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók egész napos és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A foglalkozások rendje:

1145 – 1630-ig

A foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 3) Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 4) Énekkar, művészeti iskola Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei 48

képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott énektanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 5) Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. A gyermekek egészsége érdekében az iskolában minden nap biztosítani kell a testmozgást, ami az iskolánkban az alábbiak szerint történik: Az iskolai sportkörök tevékenységüket a délutáni 13-18 óra között végezhetik. -

A tanulók érdeklődésüknek megfelelően a szülő hozzájárulásával valamennyi sportkör edzéseit látogathatják.

-

Az igényfelmérés után törekedni kell arra, hogy 20-25 gyereknél több egy csoport foglalkozásait egyszerre ne látogassa.

-

Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

-

Gyógytestnevelői szolgáltatás biztosítása. Az iskolai sportkör feladatait az intézményben működő Diáksport Egyesület látja el.

Tevékenységét alapszabályának megfelelően és az iskola igazgatójával kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi, melyet évente felül kell vizsgálni. 6) A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik.

49

7) Felzárkóztató foglalkozások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első két évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. 8) Fejlesztő foglalkozások a sajátos nevelési igényű tanulóknak Azok a tanulók, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

vizsgálati véleményével rendelkeznek, a törvény alapján fejlesztő

foglalkozáson vesznek részt. A fejlesztőpedagógus munkáját gyógypedagógus koordinálja. Osztályzás alóli mentességet kap az a tanuló:  aki a fent megjelölt foglalkozásokon részt vesz,  a szakértői véleményen ez a mentesség fel van tüntetve,  valamint, ha a szülő erre vonatkozóan egyetértését fejezi ki a mentesítő határozaton.

8. 2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 1) Versenyek és bajnokságok A

diákok

tanulmányi,

szakmai,

kulturális

és

sportversenyeken,

valamint

bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja. 2) Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális 50

örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben illetve tanítási évben egy alkalommal egy tanítási napra szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetéről, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. 3) A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A Csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 4) Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sport- rendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközös- ségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látoga- tásra az igazgató engedélye szükséges. 5) Egyéb rendezvények Az

iskola

tanulói

közösségei

(osztályközösségek,

szakkörök

stb.)

egyéb

rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolí- tásához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 51

6) Tanfolyamok (önköltséges szakkörök) Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. (számítástechnika, nyelv) A délutáni foglalkozások rendje: A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. a) A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendje a házirendben rögzítve van. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztatóba beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. b) Szakköröket a tanulók érdeklődéstől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. c) Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti.

52

d) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta térítési díj fizetendő. e) A képességfejlesztés célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A képességfejlesztés órarendbe illesztett időpontban

az

osztályfőnök

javaslatára

kötelező

jelleggel

történik.

A

képességfejlesztés differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti egy órában történhet. A heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető. A képességfejlesztés ingyenes. f) A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. g) Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használatáról házirend intézkedik. h) A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Felnőttoktatás formája A felnőttoktatásnak jelentős szerepe van napjainkban. Sajnos nem csökken azoknak a tanulóknak a száma, akik 16 éves koruk végéig különböző okokból nem fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat. Szükséges tehát kidolgoznunk a felnőttoktatás pedagógiai programját, hogy azok a tanulók, akik önszántukból szeretnék befejezni általános iskolai tanulmányaikat, lehetőséget tudjunk biztosítani számukra.

53

A felnőttoktatásnak alkalmazkodnia kell a tanulók élet- és munkakörülményeihez, ezért változatos képzési formákat kell biztosítani. Az oktatásnak át kell hidalnia azt a különbséget, ami a tanulók műveltségi anyagában, oktatásában és készségszintjében van. Az egyenlő értékű bizonyítvány érdekében közel azonos tananyagot kell nyújtani, és meg kell követelni tantárgyanként a továbbhaladás feltételeinek teljesítését. Lehetőséget kell arra is teremteni, hogy a tanár az adott osztály vagy csoport felkészültségéhez igazodva éljen

tanári

szabadságával.

Jelenleg

intézményünkben

felnőttképzés

keretében

felzárkóztató- gimnáziumi –és szakképzés oktatása folyik. 9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt;  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; 54

 az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: 55

 a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Igazgató:  ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;  ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;  ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;  elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;  összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;  felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek:  folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Szakmaiság, kapcsolatok, munkafegyelem, adminisztráció. Gazdasági ügyintézõ:  folyamatosan

ellenőrzi

az

intézmény minden dolgozójával

kapcsolatban a

gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:  az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását,  a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;  a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;  az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, 56

 a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,  a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. Munkaközösség-vezetők: 

folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen:



a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;



a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérések- kel).

Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzési tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el. 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

57

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  munkaközösség-vezetõk, Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  SZAKMAISÁG Munkaköri leírásban foglaltakkal összhangban 

Követelmények ismerete



Előkészített, tudatosan tervezett óravezetés, munkavégzés



A tanulók tudásának rendszeres ellenőrzése, objektív értékelése



Változatos pedagógiai, szakmai módszerek alkalmazása



Differenciált foglalkoztatás



Tanórai rend, fegyelem biztosítása



Tanórai szemléltetés a rendelkezésre álló eszközök segítségével



Előre látható hiányzás esetén gondoskodás a helyettesítő nevelő felkészítéséről



Folyamatos önképzés



Tanórán kívüli foglalkozások szakszerű, pontos megtartása



Nagyobb karbantartási munkák időben történő megszervezése, tervezése

 KAPCSOLATOK: 

Emberséges, kulturált hangnem a partnerekkel szemben



Folyamatos

kapcsolattartás

a szülőkkel;

rendszeres

tájékoztatás,

a tanulók

előmeneteléről, ezek adminisztrálása 

Szülői panaszok kezelése, kivizsgálása



Nem megengedett nevelési módszerek (verés, megalázás, óráról kiküldés) mellőzése



Együttműködés a közvetlen partnerekkel, egymás véleményének tiszteletben tartása



Az iskola jó hírének megőrzése 58



Kollégák munkájának tisztelete, elismerése



A pedagógiai tekintély erősítése a kollégák melletti „kiállással”



A technikai dolgozók és pedagógusok közötti kölcsönös tisztelet

 MUNKAFEGYELEM: Munkamorál: 

Pontos munka és órakezdés, munka és órabefejezés



Ügyeleti munka lelkiismeretes végzése



Az előre látható hiányzások időbeli jelzése



Helyettesítéshez eszközök, óravázlatok rendelkezésre bocsátása



Szabadnapok – egynapos hiányzások ésszerű igénybevétele (tekintettel másokra)



Tantárgyi érdemjegyek megfelelő számának biztosítása



Kötelező és vállalt feladatok határidőre történő, pontos elvégzése



Egymás munkájának segítése



Egymás tekintélyének erősítése a tanulókkal, szülőkkel szemben



A terhek arányos elosztása érdekében történő munkavállalás



Helyettesítések vállalása

 ADMINISZTRÁCIÓ: 

Naplók, anyakönyvek, bizonyítványok pontos vezetése



Tájékoztató füzetek havi ellenőrzése, hiányosságok pótlása



Statisztikai lapok, jelentések, túlóralapok, határidős feladatok pontos végzése, határidőre történő leadása



Jegyek beírása a naplóba, ellenőrzőbe



A haladási napló havi ellenőrzése, a hiányosságok pótlása



A tanulók magatartásával kapcsolatos táblázat rendszeres vezetése



Büntetés – jutalmazás adminisztrálása



Hiányzások, felszólítások, feljelentések folyamatos vezetése



Írásbeli dolgozatok, felmérők, témazáró feladatlapok 2 héten belüli javítása



8.osztályosok jelentkezési lapjának elkészítése



Technikai dolgozóknál a jelenléti ív pontos vezetése 59

 ESETI – EGYÉB FELADATOK: Cél a feladatok arányos elosztása, ennek érdekében a következő lehetőségek adódnak:

4.)



Pályázatok írása, szervezése



Délutáni foglalkozások, szakkörök indítása



Tanórán kívüli szakmai, közösségi programok szervezése, lebonyolítása



Versenyek szervezése, lebonyolítása



Táborok, erdei iskolák, kirándulások



Hangverseny, színházlátogatások szervezése, lebonyolítása



Iskolai, városi szintű megemlékezések szervezése, lebonyolítása



Sportrendezvények megszervezése, lebonyolítása



Felnőtt kulturális program, kirándulás szervezése, lebonyolítása



Adományok gyűjtése az iskolának



Iskolai rendezvények szervezése, lebonyolítása



Hátrányos helyzetű tanulók segítése gyűjtéssel



Városi szintű rendezvényeken való képviselet Ügyviteli dolgozók vonatkozásában

 közalkalmazotti nyilvántartás vezetése  tanulói nyilvántartás vezetése  irattári rend  analitikus nyilvántartás vezetése  leltár előkészítése, értékelése

5.)

Konyhai dolgozókra vonatkozóan  az étkező és a konyha rendje, tisztasága  tálalás kultúráltsága

6.)

Takarítókra, karbantartóra vonatkozóan  az iskola tisztasága  a takarítók saját területének ellenőrzése a tisztaság számonkérhetősége miatt  az épület, berendezések állapotának megóvása  munkaidő kihasználása 60

 épületek előtti járdák tisztasága  udvar, pályák tisztasága  karbantartási, javítási munkák minősége (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján a Pedagógiai Program tartalmazza.) A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA

11.

A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését alkalmassági vizsga teljesítéséhez kötheti (emeltszintű testnevelés vagy idegen nyelv esetében). Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. 12. A TANÜGYI NYÍLVÁNTARTÁSOK SZABÁLYOZÁSA 12.1 A TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK FORMÁI o A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló  Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt alkalmazott vezeti.  A gyermekeket, a tanulót akkor lehet felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt.  A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.  Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek, tanuló nevelését is ellátja, a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

61

o A foglalkoztatási napló  A tanórai, a tanórán kívüli tevékenységről valamint a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót, stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni. o A törzslap  Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót.  Ha az iskola testi, érzékszervi, értelmi vagy más fogyatékos tanuló nevelésétoktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.  A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani.  Az oktatási intézmények által használt záradékok jegyzékét o A bizonyítvány  A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót.  Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másolat állítható ki. A másolatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.  Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.

62

 Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.  A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat. o A tantárgyfelosztás és órarend  Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni.  A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével – készíti el.  A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. o Jegyzőkönyv  Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, továbbá ha nevelési-oktatási intézmény

nevelőtestülete,

szakmai

munkaközössége

a

nevelési-oktatási

intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra. vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását.  A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

63

12. 2 A tanügyi nyilvántartások vezetése  A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.  Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.  A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és az igazgatóhelyettes a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba

a

tanulókkal

kapcsolatos

határozatokat,

valamint

a

továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.  A

hibás

bejegyzéseket

a

tanügyi

nyilvántartásokban

áthúzással

kell

érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.  Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt iskola esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték.  Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni. A bizonyítvány- nyomtatvány kezelése  Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.  Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.

64

Az iskola nyilvántartást vezet: 

az üres bizonyítvány-nyomtatványokról



a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról



az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról

13 . A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI

RENDJE

13.1 AZ ÉPÜLET EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RENDSZABÁLYOK Az épület rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület nyitott főkapuját nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is a szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását a technikai személyzet a tanítási idő után az épület nyitvatartási ideje után ellenőrzi. A látogatás rendje a)

Idegenek az épületbe csak az ügyeletes nevelők kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. 65

b) A szülőknek is biztonsági okokból és a tanítási órák (napközis foglalkozások) védelme érdekében az alábbi esetekben lehet látogatni az épületeinket:  fogadó óra  szülői értekezlet  nyílt tanítási nap  napközis díj befizetése  nevelőkkel, igazgatósággal előre egyeztetett időpont  iskolai ünnepély. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – az érintett közösségek véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a technikai személyzet adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. 13.2 A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok 66

jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:  a szaktanterem típusa, neve,  a terem felelősének neve és beosztása,  a helyiségben tartózkodás rendje,  a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,  berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, tornaterem) használatához. A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és az egyik igazgatóhelyettes együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik 67

példányát a igazgatói irodába kell leadni és iktatni, másik példánya az igazgatónál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor az igazgatónak meg kell semmisítenie a leadott példányt. Karbantartás és kártérítés A karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével. Újbóli használatbevételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A karbantartó feladata a kár felmérése, a kártérítés a szülővel, gondviselővel történő rendezése az osztályfőnök feladata. 14. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 14.1 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ÉS TARTALMI VONATKOZÁSAI A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Nemzeti ünnepek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: március 15., október 23., október 6-án. Októberi rendezvényeket a 6 és 8. évfolyam tanulói biztosítják. 68

Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények:  Kövy hét vagy  Kövy nap Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:    

Karácsonyi műsor 4. és 6. évfolyam részéről Farsang évfolyam szintű Alapítványi bál Gyermeknapi rendezvényei.

Napközis nyári táborok: szervezése a napközis nevelők közreműködésével történik. A hagyományápolás további formái A Nádudvari Hírek hasábjain rendszeresen olvashatunk az iskola rendezvényeiről. A 2003-ban tanulói belső jutalmazási rendszert dolgoztunk ki:  Kövy emlékérem  Nádudvar krónikása és  Évfolyam legjobb tanulói cím átadását. A tanulói jutalmazást iskolai alapítványunk finanszírozza. A jutalmazás értékelési szabályzatát a házirend tartalmazza. 14.2 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI, FELADATAI A kötelező viselet Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv

határozza meg. Alapelv,

hogy az

intézményi

rendezvényekre

(ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű

69

ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

15. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az egészségügyi prevenció rendje A védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója a fenntartó és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata,  a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,  a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,  színlátás és látásélesség vizsgálata,  pályaalkalmassági vizsgálatok végzése,  fogászati kezelés,  a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az előzőeket az iskola és az Egészségügyi Intézmény közötti szerződésnek kell szabályoznia. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be – a kapcsolattartással megbízott vezető helyettes számára. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.

70

16. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 16.1 AZ ISKOLA TANULÓI SZÁMÁRA A MINDENNAPI TESTEDZÉST AZ ALÁBBI FOGLALKOZÁSOK BIZTOSÍTJÁK: I. Általános tanterv szerint tanulók számára: 1) 1-4. osztályban: Heti 5 testnevelési óra Napi 30 perces játékos egészségfejlesztő testmozgás az egész napos tanulók számára. 2) 5-8. osztályban: Heti 5 testnevelési óra. Ezeken túl valamennyi tanuló számára lehetőséget adunk arra, hogy igény szerint részt vegyen az iskola, illetve a DSE által biztosított sportolási alkalmakon, testedzési formákon, egészségmegőrző programokon. Így:  A labdarúgó csapatok edzésében (3-8. osztályos fiúk)  A kézilabda csapatok munkájában (3-8. osztályos fiúk – lányok)  Az iskolai bajnokság rendszerében.  Az iskolai sportnap rendezvényein.  Kerékpártúrák, kirándulások, túrák eseményein.  Nyári táborozásokon.  Kiválasztás alapján képviselhetik az iskolát sportversenyeken, tornákon. 16. 2 A TESTNEVELÉS ÉS A GYÓGYTESTNEVELÉS RENDJE A tanulók kötelesek a testnevelés órán a tanév elején megbeszélt, sportolásra alkalmas felszerelésben részt venni. Indokolt esetben az óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel őket, - szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – egyáltalán nem, vagy könnyebb formában kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. Számukra szakképzett gyógytestnevelő tanár 71

vezetésével gyógytestnevelési foglalkozásokat biztosítunk melynek keretében a szükséges speciális gyakorlatokat végzik. A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére, ezért időpontját az órarend rögzíti. 16. 3 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető elvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. 17. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDÕ, ÓVÓ ELÕÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

72

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal

együtt

járó

veszélyforrásokat,

valamint

a

különféle

iskolai

foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: 

az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,



a házirend balesetvédelmi előírásait,



rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat,



menekülés rendjét,



a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.



Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az 73

intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A munkavédelmi törvény módosítása értelmében, intézményünkben ezt a feladatot egy megbízott munkavédelmi szakember végzi a karbantartók segítségével. AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

18. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: o a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), o a tűz, o a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét 74

vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgatóság tagjai, osztályfőnök, alsó tagozatos munkaközösség-vezető, osztályfőnöki munkaközösség-vezető  gazdasági ügyintéző  karbantartók  iskolatitkár A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket,  egyéb

esetekben

az

esemény

jellegének

megfelelő

rendvédelmi,

illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.  A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel vagy bármilyen hangot kiadó eszközzel vagy más módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.  A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület 75

elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.  A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről.  A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!  A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

76

77

78