A gyermek értelmi beszéd, látás, és hallásképessége szoros kölcsönhatásban fejlődik a mozgással, illetve a játékkal. Nem nélkülözheti egymást a

„A gyermek értelmi beszéd, látás, és hallásképessége szoros kölcsönhatásban fejlődik a mozgással, illetve a játékkal. Nem nélkülözheti egymást a nevelésben sem. Ennek okán a nevelési, és a fejlesztő programok összeállításánál sem lehet egyértelműen szétválasztani, mely gyakorlatok segítik a beszéd, a mozgás, illetve az érzékszervi funkciók fejlesztését.” /Vágó Éva Anna/

Fejlesztő iskola Rehabilitációs Pedagógiai Program

1

Fejlesztő iskola Rehabilitációs Pedagógiai Program 1. Jogi szabályzás Jogi háttér: A MÖK 96/2009.(VI.18.) számú határozatával 2010. szeptember 1.-től az alapító okiratunkban vállalta, hogy a súlyos és halmozott fogyatékosok fejlesztő iskolai felkészítését (852022-1) intézményünkben szervezi meg. •

A többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról

•

A 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről

•

14/ 1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, 4/2010.(I.19) OKM rendelete mely 2010.augusztus 01. lép életbe és jogszabályi keretekben rögzíti a fejlesztő iskolai oktatás tartalmi és formai elemeit.

•

23/1997. (VI. 4. ) MKM rendelet 2.§ (2) az értelmi fogyatékos tanulókat oktató-nevelő intézmények helyi tantervének tartalmi szabályozásáról rendelkezik. Módosítása: A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

valamint a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról szóló 22/2006 (V. 26.) OM rendelet.

1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 30. A §. A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatás az e törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézményekben szervezhető meg (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. Megszervezésekor az e törvény 6. §-ában, 89. §-ában, 25-29. §-ában, 31. §-ában, 46. §-ában, 48. §-ában, 50. §-ában, 52-53. §-ában, 66-67. §-ában, 69-73. §-ában, 78. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A fejlesztő iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2

A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulókat a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás keretében, illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, a gyógypedagógiai tanácsadó korai fejlesztő gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben. Ha a súlyosan, halmozottan fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti, a 8. § (4), (6)-(10) és (13)-(15) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakértői és rehabilitációs bizottság köteles a gyermek felülvizsgálatát hivatalból elvégezni abban az évben, amelyben a nyolcadik életévét betölti, ezt követően pedig háromévenként. A tanulói jogviszony keletkezésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 16. § (2) és (4), a 18. § (1), (3) és a 19. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő iskolai oktatásban - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján - az a gyermek kezdheti meg, aki a hatodik életévét december 31. napjáig betölti. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulóknak a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján történő csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az intézmény vezetője dönt. A csoportok maximális létszáma hat fő. A fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A fejlesztő iskolai oktatás a fejlesztő iskolai rehabilitációs pedagógiai program és az éves munkaterv alapján folyik. A munkaterv határozza meg a tanév helyi rendjét. A tanév tizenkettedik hetének végéig el kell készíteni a nevelés, oktatás személyre szabott fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési terveket. A fejlesztő iskolai csoportoknak a tanév rendjéhez igazodó tevékenységeit az éves tervek tartalmazzák. Az ezek alapján készülő heti tervek tartalmazzák a rendszeresen ismétlődő napi tevékenységeket és a fejlesztési feladatokhoz tartozó különböző tartalmi egységek feldolgozását. A fejlesztő iskolai oktatás teljes időtartama egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül. A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon - az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, továbbá a következő tanévi fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges javaslatait - szövegesen értékeli.

A Rehabilitációs Pedagógiai Program elkészítésénél az iskolánk figyelembe vette: 3

-

a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit, a gyógypedagógia tudományelméletét, filozófiáját, módszereit, eszközeit, gyakorlatát, a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvét, a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, az intézmény fenntartójának minőségfejlesztési programját és a magunk választotta minőségfejlesztési eszköztárat.

A rehabilitációs pedagógiai program alapján készített egyéni fejlesztési terv célja, hogy a tanuló szükségleteit és fejlődéstörténetét figyelembe véve megalapozza a gyermek nevelésének, oktatásának személyre szabott tervezését, és meghatározza nevelésének, oktatásának és fejlesztésének súlypontjait. Az egyéni fejlesztési terv valamennyi fejlesztési terület feladataira kiterjed.

A Rehabilitációs Pedagógiai Program alkalmazása a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatásának valamennyi szervezeti formájára és színterére kiterjed.

A pedagógiai munka tervezése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből, igényeiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást, sem a tananyag struktúrája, sem tér- és időbeli elrendezése szempontjából egységesen kialakított szerkezetbe rendezni. A differenciált tervezőmunka ezért a nevelés-oktatás fontos elemét képezi. A pedagógiai munka szakaszolása a gyógypedagógiai tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálását, valamint koncentrikus bővítését jelenti, mindenkor szem előtt tartva a gyermek, tanuló adottságait, képességeit, sajátos nevelési igényét. A tervezés legfontosabb lépése a tanulók alapos ismerete, az egyes tanulók, illetve a tanulócsoport képességstruktúrájának pontos vizsgálata, feltérképezése. A tervezőmunka kezdetekor fontos az iskolai nevelést megelőzően a gyermeket megfigyelni.. A tanulók diagnosztikus értékelése minden esetben a pozitívumokra koncentrál, kiemeli a megmaradt, illetve a meglévő képességeket, funkciókat, ugyanakkor számba veszi a gyermek képességstruktúrájában található hiányosságokat, funkciózavarokat is. A hiányok, zavarok számbavétele a reális célkitűzések megfogalmazását kell, hogy segítse. A pedagógiai diagnózis célja annak feltérképezése, hogy mit tud a gyermek, és azt hogyan tudja, illetve melyek személyes szükségletei. Nagyon fontos alapos információk gyűjtése a gyermek megelőző élethelyzetéről, kialakult szokásairól, családi vagy intézményes nevelésük eddig elért eredményeiről és kudarcairól. A gyermek korábbi tapasztalatai mellett a diagnózis kitér a tanuló viselkedésének, tanulási és tevékenységi képességeinek elemzésére is természetes és „mesterséges” helyzetben. A pedagógiai diagnosztika a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében nem egyszeri vizsgálatot, hanem folyamat-diagnosztikát jelent: a korábbi életszakaszra vonatkozó információk megszerzése mellett 8-12 hetes megfigyelési időszaknak kell eltelnie ahhoz, hogy alapos információkat szerezzünk a gyermekről, képességeiről az egyéni nevelési-oktatási terv és pedagógiai program elkészítéséhez, a célok, feladatok meghatározásához, a pedagógiai és terápiás módszerek, eljárások kiválasztásához. Különösen a csoportba, osztályba újonnan érkező tanuló esetében szükséges hosszabb megfigyelési időt szánni az egyéni tervezés előtt. A korábban már ismert tanuló esetében a következő évi egyéni nevelési-oktatási terv összeállítása előtt elegendő lehet rövidebb megfigyelési időszak a tanév kezdetén.

4

A gyermek folyamat-diagnózisa alapján elkészített felvételi pedagógiai vélemény a tanulóról szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, esetleg teszteredményeket tartalmazza. A pedagógiai vélemény az első megfigyelési időszak alkalmával a legrészletesebb, ez szolgál majd a félévi vagy év végi értékelés elkészítésének alapjául, mely a kiindulási helyzethez viszonyítva tartalmazza a változásokat. A pedagógiai véleményt minden tanév kezdetén ki kell egészíteni, hogy a gyermek fejlődése következtében megváltozott kiindulási helyzet alapján kerüljön sor az adott tanévre vonatkozó célkitűzések meghatározására. A pedagógiai diagnózis és vélemény szolgáltatják az alapot a hosszú távú célkitűzések megfogalmazásához. A hosszú távú tervezés komplex és általános célkitűzéseket tartalmaz, alkalmazkodva a gyermek képességeihez, szükségleteihez, igényeihez, érdeklődéséhez. A hosszú távú célokat általában egy tanévre célszerű megadni, de az időintervallum gyermekenként változhat. A célok a gyermek fejlődése alapján módosíthatóak. Az egyéni (individuális) nevelési - oktatási - fejlesztési terv a gyermek pedagógiai diagnózisának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét megfogalmazásából áll. Az egyéni fejlesztési terv szoros összhangban áll a csoport számára kidolgozott éves és heti tervvel, csupán a módszerek, eszközök tekintetében jelennek meg az eltérések. Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Egy-egy tartalom megtartása legalább két egymást követő évben indokolt, az új elemek bevezetésekor a fokozatosság - egy-egy apró mozzanatot cseréje a programban szem előtt tartása szükséges. Az éves terv tartalmazza az ünnepeket és az iskola által - de lehetőség szerint a szülők bevonásával - szervezett közös programokat (kirándulás, farsang, nyaralás, Múzeum látogatása stb.). Az éves (féléves, negyedéves szakasztervekre bontható) tervek alapján készül a heti terv vagy órarend. Kialakítását meghatározza a csoport napirendje, amelyben egyes tevékenységek - pl. reggeli köszöntés, étkezések, a testápolás tevékenységei, pihenőidők rendszeresen ismétlődnek. Mindez szükséges ahhoz, hogy a gyermekek tájékozódási biztonságérzete kialakuljon, mindig tudják, hogy az egyes tevékenységek hogyan következnek egymás után. Az étkezések és a testi higiénia tevékenységei is a fejlesztési időszak szerves részét képezik. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett a hét egyes napjain kerül sor a tematikus tervezés alapján kitűzött, különböző tartalmi egységek feldolgozására.

A tanítás és tanulás szervezeti keretei, formái A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztése, nevelése és oktatása során egyaránt teret kap a csoportközösségben, kiscsoportban, illetve egyénileg megvalósuló fejlesztés. A csoportban végzett nevelésre, oktatásra, fejlesztésre a tematikus egységek feldolgozása, a szociális kapcsolatok kialakítását segítő „reggeli körök”, valamint a szabadidős és kreatív foglalkozások (művészeti jellegű alkotótevékenység, zene stb.) során nyílik alkalom. A csoportban végzett tevékenységek szükségesek a közösségi élmények átéléséhez, a közösséghez tartozás megéléséhez, a társakkal való együttműködés megtapasztalásához és gyakorlásához, azaz a szociális és érzelmi nevelés alapvető feladatainak megvalósításához. A csoportban és a csoportért végzett tevékenység az egyes tanulók kompetenciaérzését is növeli.

5

A kiscsoportos és egyéni foglalkoztatás az egyéni képesség- és készségfejlesztéskor indokolt, biztosítani kell azonban, hogy a tanulók egyénileg elsajátított képességeiket, készségeiket közösségi szituációban is kipróbálhassák, gyakorolhassák. A gyermek egyéni képesség- és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban. Az egyéni fejlesztő foglalkozások nyújtanak lehetőséget arra, hogy speciális gyógypedagógiai és/vagy terápiás segítséget nyújtsunk a tanulóknak (pl. beszéd- és kommunikációfejlesztés, mozgásnevelés, hidroterápia, gyógylovaglás, bazális stimuláció, rehabilitációs foglalkoztató terápia stb.). A különböző terápiák alkalmazásának lehetősége a tanulók sajátos nevelési igényének, a terápiás ellátásokhoz szükséges meglévő, illetve igénybe vett szakembereknek is függvénye. Az egyes tanulók esetében a szakértői bizottság és szükség esetén a szakorvos javaslata alapján - a szülők véleményének ismeretében - az intézmény szakemberei közösen határoznak.

Értékelés: A tanulókkal foglalkozó szakmai team minden tanév végén szöveges értékelést készít a gyermek haladásáról. Ez az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai team egységbe foglalja tapasztalatait, kontrollálja önmaga munkáját és a pedagógiai tervet. Az értékelés tartalmazza a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, javaslatokat tesz az újabb fejlesztési terv elkészítésére vagy a meglévő kiegészítésére, módosítására. A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melynek egyik példánya a haladási naplóhoz csatolandó, másik példányát a szülő kapja.

6

2. Alapelvek, célok, feladatok, Alapelvek
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a szükségleteiknek és fogyatékosságaik struktúrájának megfelelő nevelésben, oktatásban és fejlesztésben részesüljenek;
A fejlesztés a számukra megfelelő és szükséges tartalommal történjék, segítse a lehetőség szerinti legnagyobb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést;
Az elvárások az egyéni teljesítőképességnek megfelelően kerüljenek megfogalmazásra, és igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez;
A fejlesztő iskolai oktatás keretében kiemelt hangsúlyt kapjon az egyéni fejlesztés, törekedve azonban a kortárs kapcsolatok kihasználására a szocializációs folyamatban;
A fejlesztő terápiák programjai váljanak a rehabilitációs pedagógiai program tartalmi elemeivé.


A fejlesztés minden esetben játékosan, konkrét tapasztalatok, valósághű szemléltetés útján történjen.
Az egyéni adottságok figyelembe vétele, ennek megfelelően: egyéni fejlesztési terv biztosítása egyéni foglalkozások keretében, és vagy csoportban differenciáltan
Tanulásszervezési alapelv: a különböző fejlesztést végző pedagógusok száma a lehető legkevesebb legyen, mivel a személyes kötődések és a szoros team-munka fokozzák az eredményességet.
Ugyancsak tanulásszervezési alapelv, egyben az eredményesség feltétele, hogy a csoportos foglalkozások időtartama alatt az optimális fejlesztéshez szükséges számú pedagógus és asszisztens biztosítása elengedhetetlen (legalább 2 fő) Bizonyos esetekben ennél több, akár a tanulók létszámával megegyező felnőtt szükséges.( Étkezések , kirándulás, mozgásnevelés)
A team-munka rendszeres és hatékony legyen.
A szülőkkel való kapcsolattartás lehetőleg információcserét jelentsen.

napi

kapcsolatot,

állandó

Célok A fejlesztő iskolai oktatás olyan fejlesztést nyújt, mely törekszik képessé tenni a tanulókat a szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére, saját életük mindennapi élményeik megélésére és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre. Lehetőséget teremt egyre bővülő társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, ennek eredményeként az életminőség javítására.

Feladatok
A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, elsajátított tudásanyag feltérképezése és az iskolai életbe való beépítése és fejlesztése. 7


A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók épen maradt funkcióira alapozva a sérült funkciók fejlesztése, egyéni lehetőségek szerint a kidolgozott fejlesztési program, egyéni fejlesztési tervek alapján.
Elemi szintű ismeretek elsajátítása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről.
A kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására.
A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglévő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása.
A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése
A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése
Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyermek kapcsolat segítése érdekében.

Tanulásszervezés A kognitív funkciók, a kommunikáció és a beszéd fejlesztése, az esztétikai, az érzelmi és a szociális nevelés, a mozgásnevelés mind-mind megjelenik a foglalkozásokon. Ezek a területek átszövik a gyermekek egész napját: fejlesztésük az egyéni és a csoportos foglalkozások alatt is zajlik. Egy-egy foglalkozáson általában több terület célzott fejlesztése is történik, így ezek nem választhatók külön, szerves egységbe fonódnak.

Fejlesztési területek és foglalkozások
Szűkebb

és tágabb környezet
Reggeli és búcsúkör
Játék és szórakozás
Mozgásnevelés Mozgásfejlesztés
Testi higiénia, fejlesztő gondozás (öltözés , vetkőzés, étkezés)
Kognitív funkciók fejlesztése, Érzékelés, észlelés fejlesztése
Beszédfejlesztés, Kommunikáció
Esztétikai nevelés
Érzelmi és szociális nevelés

Keresztkapcsolatok A szűkebb és tágabb környezet, a reggeli és búcsúkör, illetve a játék és szórakozás foglalkozás a csoport napirendjébe illesztve, integráltan zajlik. Mindhárom foglalkozáson fejlesztjük a kognitív funkciókat (ének- zene, mondóka, vers, hallgatása közben a darabok kezdetének és végének felismerése, rész- egész viszony megértése, általánosítás, emlékezés a korábbi élményekre, tapasztalatokra.) Az érzékelés-észlelést (tárgyak, személyek tartós fixálása, személyek hangjának felismerése, különféle anyagok tapintása, illatok megnevezése, testérzékelés, testtérkép, testérzékelésészlelés, idő érzékelése) és a beszédet (mindennapi tevékenységekhez szükséges fogalmak, meghatározások megismerése tevékenység közben). A testi higiénia személyes kontaktushoz kötött- általában ugyanaz a személy végzi (gyógypedagógia asszisztens), közben kihasználja a beszédfejlesztés, az augmentatív

8

kommunikáció, a mozgásfejlesztés és az érzékelés-észlelés területein szerzett tapasztalatokat. Az augmentatív kommunikáció egyéni foglalkozáson valósul meg, a gyermek képességeihez mért megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztásával. Átszövi a napi tevékenységeket, a csoport tevékenységét, a tanórákat, a szabadidős tevékenységet és az otthoni életet. A mozgásnevelés egyéni fejlesztés keretein belül történik, építve a kognitív funkciók, az érzékelés-észlelés, az augmentatív kommunikáció és a beszédfejlesztés területein már megszerzett tudásra. Az esztétikai, az érzelmi és szociális nevelés egész nap folyamatosan zajlik.

2.7. Munkarend A csoportokban folyó munka a tanmenet, heti rendek, napirendek szerint szerveződik. A csoportokban történő fejlesztés az AST-koncepción (Franziska Schặffer: Munka-SzórakozásFejlesztés), a konduktív pedagógia elvein és gyakorlatán illetve a gyógypedagógiai fejlesztésen alapul. Nincsenek merev szabályok az alapelvek, módszerek, alkalmazása elsősorban a fejlesztendő gyermek szükségleteitől függ, meghatározza, illetve befolyásolja a csoportban dolgozó pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége, a gyakorlat és a tapasztalat.

9

3.

3. Fejlesztési területek 3.1. Megismerő képességek fejlesztése, érzékelés észlelés fejlesztésének lehetőségei A külvilág megismerése, az ismeretek tudatos feldolgozása az érzékelés, észlelés folyamatain keresztül történik. A környezetünket érzékszerveinkkel tapasztaljuk meg, agyunkkal dolgozzuk fel, így válik a tapasztalás valódi ismeretté. A gyerek megismerő tevékenységének fejlesztéséhez szükséges tehát az érzékelés. észlelés, gondolkodás komplex fejlesztése. E folyamatokat csak elméletben lehet szétválasztani, valójában a fejlesztő programok egy időben több folyamat fejlődését segítik elő.

3.2.

Általános Ismeretek A kogníció fejlesztése

A súlyos, halmozottan sérülteknél, vagy adott esetben maga a mozgásszervi elváltozás következtében a gyermeknek a környezet megismerésére irányuló érdeklődése, "felfedezési" kedve alacsony szintű. Az aktivizáció érdekében optimális ingerkörnyezetet kell biztosítanunk, a tanulást játékos formában kell végeztetnünk. Ehhez a gyermek érdeklődését felkeltő, a mozgásállapotnak. - főként a kéz fogóképességének - megfelelő eszközöket, játékokat célszerű használni. Ahhoz, hogy megtudjuk, mivel lehet leginkább motiválni, aktivizálni a gyermeket, meg kell figyelnünk, mi érdekli igazán, mire figyel, illetve mivel foglalatoskodik szívesen. Mind a közvetlen, mind a tágabb környezet tárgyait, személyeit meg kell ismertetni a gyermekkel, nemcsak a megismerő képesség fejlesztés érdekében, hanem a korai szocializáció szempontjából is. Például, ha kézzel nem is tudja megmutatni, hol van a kérdezett tárgy, vagy személy, olyan testhelyzetbe kell hozni, hogy a gyermek odatekintéssel tudjon válaszolni a kérdésre. Fontosnak tartjuk itt is megjegyezni, hogy fejlesztésünk közvetlen célját a gyermek pszichés. mentális és szomatikus képességeinek reális ismerete alapján, annak figyelembevételével kell meghatároznunk a kudarcélmény elkerülése érdekében.

4. Fejlesztési területek tartalma Érzékelés, észlelés fejlesztése (Frölich alapján) Bőrérzékelés (tapintás és hőérzékelés): A tapintásos-taktilis érzékelésen keresztül a gyermek meg tanulja kezét tapintó- és fogó szervként használni, egyes benyomásokat előnybe részesíteni, másokat pedig elhanyagolni. A szomatikus stimuláció során a gyermek megtanulja, hogy test felületét érzékszervként használja, motorosan reagáljon, ingereket lokalizáljon, és ily módon felépítse saját test-sémáját kialakítani. Vizuális (látási) észlelés: Amikor a gyermek megtanul fixálni, a szemek együttmozgását Akusztikus (hallási)- és vibratorikus észlelés: Mely során a gyermek érzékeli a rezgést, megtanulja a hangok jelentésének felismerését és térben a hozzájuk való igazódást, azt, hogy a hangok milyen kapcsolatban állnak vele.

10

Kinesztetikus (helyzet és mozgás) érzékelés: ennek során a gyermek megtanulja érzékelni a gyorsulást, kialakul a megfelelő izomtónusa, a fej térbeli orientációja. Térészlelés: amelyben a gyermek a testét nemcsak ülve vagy fekve érzékeli Szaglás- és ízérzékelés: amely során a gyermek megtanulja az illatot és az ízt meghatározott helyzethez kötni. Megfigyelés B) Figyelem fejlesztése C) Emlékezet fejlesztése D) Gondolkodás fejlesztés A különböző fejlesztési terület feladatsorai nem jelentenek feltétlenül sorrendiséget, a sorrendet a gyermek képességei szerint szükséges összeállítani. A) Érzékelés, észlelés fejlesztés 1. Bőrérzékelés (tapintás és hő-érzékelés), - A gyermek kezét kinyitjuk és tenyerét. ujjait végigsimítjuk„ a) durva szálú kefével, majd puha ecsettel, b) szivaccsal, majd vattával, selyemmel, (Az "a" variációt mindaddig alkalmazzuk, míg nem tapasztaljuk a megkülönböztetés valamilyen jelét, csak ezután térünk át a "b" variációra.), - különbözőféle anyagokkal (borsó, rizs, liszt. lencse, bab stb.) töltött zsákocskákat adjunk a gyermek kezébe, fogjuk rá szükség szerint a kezét, nyomkodjuk, fogdossuk a zsákocskákat. - jól fogható csörgőt adjunk a gyermek kezébe (segítsük a fogást, ha szükséges), rázzuk a csörgőt, - különböző formájú (kocka, gömb, stb.) testeket adjunk gyermek kezébe, tapintassuk végig, - "Ciróka-maróka" játék: a gyermek nyitott tenyerével simíttassuk végig saját, majd a szülőgondozó arcát, - tapogattassunk végig fenyőtobozt, szükség szerint nyomkodjuk rá a gyermek kezét, ujjait a toboz lemezei közé dugdossuk, - különböző fajtájú anyagokkal (kavics, golyó, gesztenye, kukoricaszemek, homok stb.) töltött edényben "turkáltassunk" a gyermekkel, - a gyermek nyitott tenyerét vezessük végig az érintő-táblán (Fröhlich, l979), - a gyermek csukott szemmel tapintson meg az érintő-táblán egy anyagot, majd ugyanígy tapintás útján keresse meg az azonos anyagú érintő-lapot. - a gyermek nyitott tenyerét simítsuk végig jégdarabbal, majd meleg kendővel, - váltogatva hideg-meleg vízbe mártogassuk a gyermek kezét, - hajszárítóval fújjunk meleg levegőt, majd hideg levegőt a gyermek nyitott tenyerébe, - "zsákba-macska” játék: különböző játékokat, tárgyakat látva tapogassa meg a gyermek, majd a tárgyakat letakarva tapintás útján válogassa ki amit felmutatunk, megnevezünk, majd tapintás útján nevezze meg. A bőr érzékelését még differenciáltabbá tehetjük: - ha egyre többféle tapintású anyaggal ismertetjük meg, - a feladatokban egymás után következő anyagok közötti különbséget csökkentjük, - csukott szemmel csak tapintás útján végeztetjük a feladatot. 2. Vizuális észlelés

11

a) Vizuális felfogás képességének fejlesztése - Felfüggesztett és mozgatott tárgy szemmel követése. - A/4 méretű, 8-12 mm széles fekete-fehér függőleges csíkozású ívet kb. 25 cm távolságra a gyermek arca előtt, látóterében lassan félkörben mozgatunk (Fröhlich, l979), - besötétített helyiségben felvillanó fény észlelése (Fröhlich, 1979). - besötétített helyiségben a fény szemmel követése (Fröhlich,1979). - guruló labda, játékautó stb. szemmel követése, - hajlított acéldrótra fűzött golyót a gyermek előtt tologatunk, a gyermek kövesse a szemével. - különböző irányban mozgó, járó személy szemmel követése, - felfüggesztett léggömböt lassan ütögessünk a gyermek előtt. - besötétített helyiségben a gyermek kedvenc tárgyait megvilágítani és felismertetni. Pl. megvilágítunk egy játékot és rákérdezünk: “ez a maci. labda stb.)“ A gyermek sérülésétől függően vagy szóban válaszol, vagy hangot ad, vagy kezével jelez igennel vagy nemmel, vagy megkérdezzük a megvilágított játék nevét, ha a gyermek tud beszélni (Fröhlich, 1979.), - a gyermek tükörképének felismertetése. b) Vizuomotoros képesség fejlesztése Helyezzük a gyermeket olyan helyzetbe, amelyben az izom feszessége csökken, a fejtartása megfelelő és a feladatokat segítségünkkel vagy önállóan végezze. Eközben legyünk figyelemmel arra, hogy a gyermek tekintetével minél inkább kövesse a mozgást. -A gyermek ellöki a labdát és szemével követi annak mozgását. - kockákból épített torony ledöntése, leszedése, - különböző méretű és anyagú golyók ki- és berakása edényből edénybe: ügyesebbik kézzel, két kézzel egyszerre, váltott kézzel, - egymásra helyezett babzsák ledöntése, leszedése, - babzsákok egymásra helyezése, - toronyépítés kockákkal, - zsinóron függő léggömböt tartsunk a gyermek elé, melyet a gyermek kézzel ütögessen. - farúdra karikákat felhúzni, leszedni, - drótra fűzött golyók leszedése, majd felfűzése, - zsinórra fűzött golyók leszedése, adott helyre eltevése, majd felfűzése„ - mesekönyvből, építőkockákból épített alagútba kisautó be-, ill. áttolása, - kis labda (pl. pingpong labda) gurítása, vezetése megadott sávban (építőkockák között, nagy papírra rajzolt vonalak között, stb.), - nagy papírra rajzolt "autópályán" kis autó tologatása (az autópálya kezdetben egyszerű legyen a gyermek fejlődésétől függően egyre bonyolultabb. - a korábbi feladat autópályáin a gyermek vízfestékes ujjával húzzon vonalat, - az előbbi feladatot bővítjük azzal, hogy a "felezővonalat" ecsettel, zsírkrétával, filctollal, ceruzával rajzoltatjuk meg. Az előző feladatokat nehezíthetjük a vonalköz szűkítésével, vagy a pálya bonyolultabbá tételével, - vonalvezetés meghatározott irányban festékes ujjal, ecsettel, zsírkrétával, filctollal, ceruzával. 3. Akusztikus észlelés Akusztikus inger-felfogás és differenciálás fejlesztése:

12

- Kössünk a gyermek kezére, lábára csörgőt, kis harangot, hogy minden mozgás valami hangingert is jelentsen, - a gyermeket két hangszóró közé helyezzük és a basszus hang kiemelésével zenét hallgattassunk vele, - egy megütött hangvillát érintsünk a gyermek fejéhez a fül tájékán. - helyezzünk a gyermek fejére fejhallgatót és különböző erősségű hangokat hallgattassunk rádióból vagy magnóból (pl. a szülő hangját) mindkét fülre, majd váltakozva a jobb és bal fülre (Vigyázzunk a hangerővel), - különböző irányokból erős hang keltése (pl. dob, erős taps, xilofon stb.), a gyermek forduljon a hangforrás irányába, - két különböző hangforrást mutassunk meg a gyermeknek (pl. harang és csörgő; dob és síp stb.) és szólaltassuk meg, majd bekötjük a gyermek szemét, vagy a háta mögött szólaltatjuk meg ezeket; a gyermekkel ismertessük fel, hogy melyik hangforrást hallotta. (A feladat hangot adó tárggyal is végezhető; kulcscsomó rázása, papírgyűrés hangja, stb.), - a korábbi feladatot nehezíthetjük úgy is, hogy több hangforrás közül kell kiválasztani a megfelelő hangforrást, két, három, vagy több hangforrás közül kell kiválasztani azt a hangforrást, melyet utoljára hallott a gyermek (a hangforrást nem láthatja). - több hangforrás közül kell kiválasztatni a gyermekkel az először megszólalót, - különböző helyen elhelyezett és megszólaló hangforrások felismerése, megtalálása és helyének megnevezése, - egyszerű utasítás, kérés végrehajtása attól függően, hogy a gyermek milyen cselekvés végrehajtására képes (pl. figyelj! nézz ide, add ide a kezed, lábad, add ide a macit, labdát stb.), - kétféle utasítás végrehajtatása, pl. tedd a macit a polcra, aztán csukd be az ajtótól, - kettőnél több utasítás végrehajtatása, jó sorrendben. 4. Kinesztétikus észlelés a) Testvázlat fejlesztéséhez : - kézi zuhanyozó segítségével a gyermek testét mindig azonos sorrendben zuhanyoztatjuk, miközben mondjuk a testrészeket (Fröhlich, 1979). - ugyanebben a sorrendben erősebb anyagú törülközővel végig töröljük a gyermeket, miközben megnevezzük testrészeit (Fröhlich, 1979). - az előbbiekkel azonos sorrendben hajszárítóval fújtatjuk az egyes testrészeket (Fröhlich, 1979), - azonos sorrendben a gyermek testét bekrémezzük (Fröhlich, l979), - a tükör előtt a testrészek tanítása a gyermeken, - tükör előtt az arc részeinek tanulása, - a szülő testrészeinek, arcrészeinek megmutattatása, - testrészek megmutatása babán, - képeskönyvben, fényképen a test és arcrészek megmutatása, megnevezése, - szétszedhető baba testrészeinek megnevezése és helyére illesztése, - hiányos rajzon a hiányzó test- vagy arcrészek megnevezése, megrajzolása, - jobb és baloldal tanulása; pl. jobb kezét, lábát pirossal, bal kezét, lábát kékkel körülrajzoljuk. Ezt kiszínezhetjük ("tedd a jobb/bal kezed a házába, szobájába stb.") b) Mozgásérzékelés ` - helyezzük a gyermeket lazára felfújt gumimatracra, amelyen - billegetjük, mozgatjuk,

13

- hintáztassuk a gyereket karjainkban; jobbra-balra, fel-le, - hintáztassuk a gyereket hintában, függőágyban, - különböző testhelyzetekben a fej középhelyzetének érzékeltetése tükör segítségével. Pl. hason fekve, alkar vagy tenyér támaszban, tükörbe nézve segítségünkkel vagy egyedül hozza középhelyzetbe a fejét, - előbbi feladat tükör nélkül, majd csukott szemmel. Kérdezzünk rá, hogy a fejét jól tartja-e, nem billent-e el oldalra. előre, stb. Szükség szerint korrigáljuk, így érzékeltessük a megfelelő fejtartást, - testtartás érzékeltetése különböző ülő helyzetekben tükör segítségével, tükör nélkül, csukott szemmel, pl. mondja el a gyermek, hogy egyenesen ül-e, nem hajlik-e oldalra, előre, stb. Szükség esetén állítsuk be a helyes testtartást, a gyerek figyelje meg, majd ismét önállóan próbálja beállítani magát, - álló helyzetben a testtartás érzékeltetése tükör előtt, tükör nélkül, csukott szemmel (pl. lásd előbbi példát). Különböző testhelyzetekben különböző irányokból hirtelen meglökjük a gyermeket, akinek mielőbb meg kell találnia az egyensúlyi helyzetet. c) Az erő és a súly érzékelése - különböző mértékben felfújt léggömbök markolása, - különböző mértékben felfújt strandlabdák, műanyag labdák markolása, nyomkodása, - gumikötél (nadrággumi, csomagtartó leszorító gumi vagy ennél erősebb gumi) széthúzása, elhúzása, - különböző súlyok emelgetése (különböző méretű műanyag flakonokat megtöltünk liszttel, homokkal, stb.). Feladat lehet: azonos súlyú flakonok/súlyok összeválogatása, könnyebb, nehezebb súlyok szétválogatása. (A feladatokat mindig azonos kézzel végezve, majd a két kézzel egyszerre dolgozva differenciáljon a gyermek), - testsúly érzékeltetés függeszkedéssel. 5. Térészlelés fejlesztése (jobb értelmi képességek esetén) -"fönt' - "lent", "alá-fölé“, “alatta-fölötte". pl. tedd a kezed (macit, babát) az asztal alá-fölé. - mi van a szobában fönt-lent? stb. - gyakorolt feladatokat rajzokon, képeken is gyakoroltassuk! -“elől - hátul " , “előtte-mögötte" ,` "elé-mögé" . A gyermek mozgásállapotától függően egyszerű mozgással, cselekvéssel gyakoroljuk a fogalom ismeretét, pl. állj a szék elé! (mögé! Tedd az autót a labda mögé/elé! Általunk egymás elé helyezett játékok: kérem azt\a játékot, ami az autó/maci/labda stb. előtt/mögött van, - füles bögréket rakjunk sorba úgy, hogy egy kivételével mindnek azonos irányban álljon a füle. A feladat az, hogy a gyermek válassza ki az ellentétes irányban álló egyetlen bögrét. - téri irányok gyakorlása feladatlapon (Frostig nyomán Kollár, 1988). - téri orientáció gyakorlása feladatlapokon (Frostig 1972), 6. Szaglás- és ízérzékelés fejlesztése A napi étkezésekhez kötve. Az ételek állandó megnevezésével, kóstoltatással, az ízek és szagok összehasonlításával. 7. A megfigyelőképesség fejlesztése (ép, vagy enyhe értelmi sérült mozgáskorlátozottaknál) - könnyen, fogható játékok, golyók, eszközök ki- és berakása dobozból kosárból, stb. - egyszerű mozdulatok (pápá-tapsolás, stb.) vagy mimika utánoztatása tükörben. - tegyük a játékokat, tárgyakat fiókba a gyermek szeme láttára, majd kérjük, hogy vegye elő azokat,

14

- a gyermek szeme láttára elrejteni a játékot, majd a gyermekkel megkerestetni, - a tárgykép egyeztetése a valóságos tárggyal. pl. autó és képe, baba és képe, stb. - játékhalmazból több azonos játékot válogattassunk ki a gyermekkel, pl. autókat, babákat, labdákat, stb. - képes lottó játék B) Figyelem fejlesztése A figyelem kialakításának alapfeltétele a kapcsolat, a kontaktus a gyermekkel. Ennek legegyszerűbb módja, ha gyakran nevén szólítjuk a gyermeket, megtanítjuk, hogy figyeljen ránk. Vegyük fel gyakran, fogjuk meg, simogassuk, beszéljünk hozzá sokat, lehetőleg szemben elhelyezkedve etessük. Lényeges, hogy a figyelem tartósságát a foglalkozási idő fokozatos növelésével fejlesszük. Javasoljuk teljesítményfüzet bevezetését, melyben a figyelmi időt rendszeresen feljegyezzük. A figyelem felkeltésével kapcsolatos feladatok: - egyszerű utasítások adása a gyermek sérültségétől függően, pl. "add ide a kezed, lábad, macit, az autót, stb.“, - hallgattassunk rövid mesét lemezről, magnószalagról, - nézzük meg a gyermekkel együtt a TV meseműsorát, reklámot, - feltételes utasítások adása: pl. "ha tapsolok, állj meg!“,stb. C) Emlékezet fejlesztése - rakjunk a gyermek elé különböző játékokat, jól nézze meg, majd takarjuk le és kérjük sorolja fel a játékokat. Lehet 1, 2 óra múlva is rákérdezni: "milyen játékokat takartam le?", ` - mágneses kirakó táblán egyszerű formát rakjunk ki, kérjük meg a gyermeket, hogy nézze meg jól, majd takarjuk le; - kérjük a gyermeket, hogy rakjon ki ugyanolyan formát, - sorolja fel milyen színű lapocskákat, raktunk ki, - ha nem tud beszélni, mondjuk mi a színeket. a gyermek bólintson, jelezze, ha a táblára helyezett szint látja, vagy mutasson azonos színű lapocskát.☻ - képeskönyv egyszerű képeit nézze meg a gyermek, majd emlékezetből sorolja fel mit látott, - képes lottó tábláján látható képek emlékezet utáni felsorolása, - egyszerű mese, történet eseményére, szereplőire kérdezzünk. - ismert mese befejezését kérjük a gyermektől, - korábbi időpontban (pl. délelőtt, előző nap) lezajlott eseményre, tevékenységre kérdezzünk rá, pl. "mit csináltunk délelőtt, mit ebédeltünk tegnap, mivel játszottál tegnap?" stb. Ha a gyermek nem tud beszélni mi soroljunk fel 2-3 féle dolgot és figyeljük a gyermek válaszát, jelzését, (Előbb a napszakok, előző nap, 2 nappal előbb, még régebbi eseményt.) D) A gondolkodás fejlesztése Elemi fogalomrendszer kialakítása A megismerő tevékenység fejlődése és fejlesztése szoros összefüggésben van a beszéd kialakulásával és a cselekvéssel. A cselekvéshez biztosítsunk optimális feltételeket sok-sok eszközzel és késztetéssel, ha kell segítségünkkel próbáljuk cselekedtetni a gyermeket (pl. csörgőre fogjuk rá a kezét és rázzuk vele együtt, segítsünk két kockát összeütögetni, vagy tornyot ledönteni, stb.). Természetesen az önindított vagy önállóan elvégzett tevékenység által többet tanul a gyermek. Lényeges, hogy a gyermek ne legyen sokat kiságyban, járókában, hanem szabadon, ha képes valamilyen helyváltoztatásra, minél hamarabb próbálja meg

15

környezetét felderíteni, megismerni. A gyermek gondolkodás fejlődésében nagy szerepe van az utánzásnak, ezért lehetőleg sokat legyen társaságban. gyermekközösségben. Lényeges az "igen-nem" kialakítása szóval, hangadással, fej- vagy szemmozgással, kézzel jelzéssel. stb. A környezet megismerése - a szoba (ajtó, ablak, padló, stb.) és berendezési tárgyai (bútorok), - a lakás (szoba, konyha, fürdőszoba, stb.) és berendezési tárgyai (fürdőkád, tűzhely, stb.), - a ház (kapu lépcsőház, udvar. stb.), - az utca (házak, járda, úttest, stb.), - a város, falu (utcák, terek, játszótér, stb.), Szűkebb/közelebbi és tágabb/távolabbi környezet megismerése A gyermek szűkebb világának tárgyai: - játékok. - evőeszközök, - tisztálkodási eszközök - ruhák (alsónemű, felső ruhák, cipő stb.), - gyógyászati segédeszközei (járógép, szemüveg, kerekesszék stb.). Távolabbi tárgyak: - állatok, - növények, - közlekedési eszközök. Családtagok, ismerősök, idegenek fogalmának megismertetése (fényképen `is!) Mindezek megtanulása, az ismeretek gyakorlása többféle módon történhet: - a tárgy közvetlen megmutatása és használata segítségével, illetve figyelemfelkeltéssel és gyakori rákérdezéssel, - a tárgy képein keresztül történő bemutatás és rákérdezés segítségével. A gyermek szóban válaszol, vagy rámutat, vagy rátekint a mozgásállapotától függően, - a tárgyak, személyek mesébe foglalásával, - beszéltetéssel, beszélgetéssel. Formák felismertetése: Kör, négyzet, háromszög (fából, kartonpapírból, stb. kivágva). Tegyünk a gyermek elé két-, majd háromféle formát és - kérjünk tőle ugyanolyan formát amilyet mi mutatunk, - "formalottó": formákat ábrázoló tábla és kivágott forma, - nevezzük meg a formát és a gyermek adjon vagy mutasson ugyanolyat, - a gyermek nevezze meg a felmutatott formát, - a forma körvonalának kirakása pálcikával, - kettévágott forma összeillesztése. Színek megismertetése: piros, sárga, zöld, kék. fekete, fehér - megnevezés nélkül kérjünk ugyanolyan színű papírkorongot, két, három vagy többféle színű tárgyat válogattassunk szét, -"színlottó" tábla és azonos színű korong egyeztetése, - nevezzük meg a színt és a gyermek mutasson ugyanolyan színű tárgyat, képet,

16

- a gyermek nevezze meg egy felmutatott tárgy színét. A színek tanításakor különböző színű kartonpapírból kivágott lapocskákat, formákat használjunk. Formák és színek ismeretének begyakorlása: - különböző színű és különböző formák szétválogatása (kör, négyzet, háromszög): csak szín, csak forma szerint, - azonos színű kétféle formát különböző összeállításban rakunk a gyermek elé és a gyermekkel ugyanilyet rakatunk ki; - azonos színű háromféle formát különböző variációban rakunk a gyermek elé és ugyanezt rakatjuk ki a gyermekkel , - azonos színű kétféle formából rakunk egy variációt a gyermek elé, kérjük, hogy nézze meg jól, ezután letakarjuk és a gyermekkel ugyanezt kirakatjuk, - előbbi feladat háromféle azonos színű formával, - különböző színű kétféle forma variációjának kirakása, ugyanezt a gyermekkel kirakatjuk. Attól függően, hogy a gyermek hányféle színt ismer, lehet két- háromféle vagy több színnel dolgozni. - előbbi feladat végrehajtása emlékezetből, - különböző színű háromféle forma variációjának lemásolása, - előbbi feladat emlékezetből. - logikai játék formáinak pontos szétválogatása, - a logikai játék formáinak berakása a megfelelő helyre. Ritmikus sor kirakása a 3 formából: fokozatok: azonos szín két forma azonos szín három forma kétféle szín egy forma kétféle szín két forma kétféle szín három forma lehet építeni, ha szint ismer, többféle színnel variálva. Megkülönböztetés fejlesztése: - változtassunk a saját öltözékünkön, a gyermek játékainak helyén, az asztalon lévő tárgyak elhelyezésén stb. és tanítsuk meg a gyermeket a változás észrevételére. - rajzoljunk két egyforma egyszerű képet, az egyiken kis eltérés legyen (pl. két egyforma ház, de az egyiken kettő helyett három ablak, vagy elhagyjuk az egyiken a kéményt) és kerestessük meg a gyermekkel az eltérést. A megkülönböztetést, a különbség, eltérés felismerését különböző feladatokkal gyakoroltassuk (Kollár, 1988) Összehasonlítás -"több-kevesebb". "ugyanannyi", Lényegesen különböző mennyiségek esetén kockákat, golyókat rakjunk a gyermek elé egymástól jól elkülönülten, a gyermek válassza ki a kívánt csoportot (pl. a többet). Minél biztosabbá válik az ismeret, a felismerés, annál kisebb különbségű csoportokat rakhatunk ki. Feladatlapon is gyakoroltathatunk, -"ugyanannyi",

17

Tegyünk a gyermek elé l, 2, 3, 4, majd 5 kockát, golyót és szólítsuk fel, hogy ugyanannyit rakjon melléjük. -"egyforma'„ Különböző hosszúságú építő kockákból egyet tegyünk a gyermek elé és kérjük, hogy ugyanolyan hosszút válasszon Ő is ki. Feladatlapon is gyakoroltassuk. (Frostig 1972). -"rövidebb-hosszabb" Rövidebb-hosszabb gyakorlása feladatlapon, -"kisebb-nagyobb", egyforma, Tegyünk a gyermek elé jól differenciálható kisebb és nagyobb labdát, almát, autót, stb. Válassza ki a kívánt (kisebb vagy nagyobb) tárgyat. Feladatlapon is gyakoroltassuk. Többféle méret (különböző és azonos) tárgyak közül (pl. 2 pingpong labda és egy nagyobb labda) válassza ki a gyermek az egyforma méretűt. Feladatlapon is gyakoroljuk (Frostig 1972). A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése: az érzékelés, észlelés és értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele „Szűkebb és tágabb környezet” A gyermek környezetével való kapcsolata főként a felnőttek közvetítésével valósul meg, a fejlesztő iskolában a fejlesztő pedagógusok tudatos irányításával. Nem elég csak a kapcsolat, annak minősége is fontos tényező. A környezet megismerésére nevelés célja, hogy a gyermekek állapotuknak megfelelő szinten minél több tapasztalatot szerezzenek (mozgásos-érzékszervi) tevékenységeken keresztül az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről és saját magukról egyaránt. A környezet megismerése során közvetítjük a gyermek felé nemzeti kultúránk értékeit, hagyományait. Ehhez a gyermeknek olyan ösztönző hatásokat kell megélnie, melyek során az őt körülvevő világot minden érzékszervével megtapasztalhatja. Fejlesztésről akkor beszélünk, ha a feladat gondolkodtat, és egy lépéssel megelőzi a gyermek fejlettségi szintjét. A gyermek önmagát szűkebb, tágabb környezetét koncentrikusan bővülő ismerettartalmakon keresztül képes megtapasztalni. Témakörök:

testünk, család, színek, intézmény, állatok, növények, napirend, ünnepek, közéleti eszközök.

A témakörök több ponton kapcsolódnak egymáshoz. A témák feldolgozását a 4 évszak köré csoportosítjuk. A gyerekek évszakonként megtapasztalhatnák a színeket, a növényvilág változásait, az állatok viselkedését, az ünnepeket, időjárást, a család és intézmény kapcsolatát, az idő múlását, stb. Cél:










kognitív képességek fejlesztése orientációs képességek fejlesztése érzékelés-észlelés fejlesztése figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése emlékezet fejlesztése gondolkodás fejlesztése a szenzoros depriváció csökkentése az ingerek értelmezésének feldolgozásának elősegítése elemi interakciók elsajátítása

18

Az idegrendszer működését nagymértékben serkentik az érzékszervi ingerlések, ezért is fontos a bazális stimuláció. Az ingernyújtás módját a gyermek differenciáló képessége és a fiziológiai fejlődés menete határozza meg. A célok eléréséhez fontos feladat a folyamatos bazális stimuláció minden érzékelési terület bevonásával:
szomatikus ingerlés
vesztiburális ingerlés
vibratórikus ingerlés
akusztikus-vibratórikus ingerlés
orális ingerlés
akusztikus érzékelést fejlesztő feladatok
taktilis orientálódás
szaglási érzékelés
ízlelés érzékelés
vizuális érzékelés, stb. A témák feldolgozása során érvényesíthető fejlesztési feladatok:
mozgásfejlesztés
verbális fejlesztés
testséma, térészlelés fejlesztése
percepció fejlesztése Testséma, térészlelés fejlesztése a) Legfontosabb a testtudat fejlesztése 1. Testkép: szubjektív megtapasztalás (külső-belső érzékletek). 2. Testfogalom: testrészek érzékeltetése, asszociációs kapcsolatok kialakítása, egyegy testrészre való koncentrálás a foglalkozásokon (pl. változó hőmérsékletű levegő fújása egy-egy testrészre, azok mozgatása, masszírozása, megnevezése) 3. Testséma: utánzó mozgás, gesztusjáték, kontaktusjáték, játék tükör előtt b) Térészlelés 1. Testséma, a testrészek funkciói, saját test elhelyezkedése a térben (tükör). 2. Oldaliság (lateralitás) kialakítása, egyik-másik oldalra fordítás, oldaliság választása. 3. Tájékozódás térben, test mozgatása megadott irányban. 4. Síkbeli tájékozódás, vízszintes irányú (szőnyeg, homok, pad, asztal). Percepciófejlesztés Területek 1. Vizuális észlelés, érzékelés  azonosság, különbözőség észlelése  alak-háttér megkülönböztetése  szemfixációs gyakorlat (elemlámpa fényének követése)  reprodukciós gyakorlat  rész-egész (kép, rajz kiegészítése, puzzle játék) gestalt látás (rész-egész viszonya) fejlesztése  vizuális ritmus követése  változás megfigyelése 2. Auditív észlelés  légzésgyakorlatok

19

    

hangutánzás magánhangzók képzése utánzás alapján akusztikus inger irányának észlelése szekvenciák követése (hangok, szavak, mondatok ismétlése hallás után) számfogalom kialakítása (kopogás, taps, hanginger)

3. Taktilis észlelés  hideg-meleg  formák tapintása, érzékelése  recés anyagból formák érzékelése  érdes-sima (különböző felületek érzékelése) 4. Időérzékelés  Eseménysor, szerialitás (sorrendiség)  napirend (képek)  évszakok (képes kalendárium)  ünnepek Fejlesztő eszközök Szomatikus, taktilis, vibratorikus ingereket nyújtó eszközök
különböző tapintású anyagok, felületek
textíliák, kefék, masszírozók
szőnyegek
habok, krémek, fürdősók
terményfürdők
hajszárító, ventilátor
rezgőlap
tüskés labda, stb. Vizuális ingereket nyújtó eszközök
tükör
különböző lámpák
világító doboz
diszkó gömb
diavetítő
díszhenger, buborékhenger
fényvisszaverő, fényáteresztő tárgyak, stb. Auditív ingereket nyújtó eszközök
magnó, CD-k
hangszerek
termések
fejlesztő játékok („eső”), stb. Kommunikáció fejlesztését szolgáló eszközök
konkrét tárgyak
tárgyjelek
fényképek
kommunikációs kártyák

20


falra ragasztott, a napirend egyes elemeit mutató kártyák
bábok, játékok stb. Vesztibuláris ingerlés, egyensúlyfejlesztés
Bobath labdák
Ayres-terápiás eszközök
Wesco-s fejlesztő eszközök
tölcsér
hinták, stb. A gyerekek önálló játéktevékenységét segítő eszközök
korlátos hempergő
labdafürdő
terményfürdő
vízágy
színes játéksátor stb.

4.2 Kommunikáció és interakció fejlesztése Célok A kommunikáció célja hogy a gyermekeket eljuttassa az általuk elérhető legmagasabb szintre a beszédmegértés, a beszéd, illetve más jellel történő kommunikáció (augmentális kommunikáció) területén, és ezzel elősegítse az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetbe való beilleszkedést. Feladatok: -Akusztikus észlelés fejlesztése -Rágás facilitása -Szívás-fújás kialakítása és gyakoroltatása -Hangképzés fejlesztése -Légzés és hangadás egyidejű fejlesztése -Hangadás és a mozgás összekapcsolása -Artikulációs mozgásügyesítés -Beszédszervek ügyesítése: ajak-nyelv, fúvógyakorlatok -Passzív- aktív szókincs bővítése -A tanulók érdeklődésének felkeltése környezetük hangjai és hangforrásai iránt -A hallási figyelem fejlesztése -Az akusztikus differenciálási képesség fejlesztése -A hangok irányába való odafordulás kialakítása -Zenehallgatás, a zene és a mozgás összekapcsolása -A beszédhez szükséges motoros képességek tréningje -A száj akaratlagos nyitásának-zárásának kialakítása -Szopó -harapó reflex kialakítása majd gátlása Kommunikáció tartalmainak megjelenése Reggeli kör Saját keresztnév becenév ismerete Reagálás a név hallatán Rátekintés az adott személyre

21

Rámutatás az adott személyre Köszönés búcsúzás legegyszerűbb szavai Szűkebb -tágabb környezet Öltözködés, ruhadarabok neve Gyümölcsök , zöldségek neve, kapcsolódás az évszakokhoz Utcák az iskola környékén Közlekedési eszközök megfigyelése Ünnepek Állatok neve, állathangok utánzása Testrészek neve Évszakok jellemzőinek megfigyelése Lakás berendezésének egyeztetése kommunikációs képpel. Testrészek , téri irányok egyeztetése kommunikációs képpel. Ünnepek jellemzőinek egyeztetése kommunikációs képpel. Játék és szabadidős tevékenység Játéktárgyak neve Játék, játéktárgyak kiválasztása Hangutánzó játékok játékállatokkal Testi higiénia, tisztálkodási eszközök Saját testrészek felismerése, megnevezése Testi szükségletek jelzése Testi állapotok(fájdalom, hideg-meleg) kifejezése Fejlesztési területek Alternatív és augmentatív kommunikáció A nem beszélő gyermekek egy részénél augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) oktatást kell alkalmazni. Célja felébreszteni a gyermekben a kommunikáció iránti vágyat, meggyőzni arról, hogy van értelme kommunikálni, eszközöket biztosítani a kommunikációhoz, fejleszteni a használathoz szükséges készségeket. Az augmentatív kommunikációs rendszerek esetében az üzenetközvetítés produkción alapul, az illető által előállított jelek, jelzések, gesztusok, kézjelek, mozdulatok, hangok segítségével történik. Augmentatív kommunikációs rendszerek: gyermek saját testközeli kommunikációs formái, igen/nem jelzések, tekintetek, „Nézd a kezem!” gesztusnyelv: ennek jelei , egyszerű, képszerű jelek. Az üzenetközvetítéshez szükséges fényképek, képek, jelképek, betűk. Használatuk történhet album, tábla vagy kommunikátor formájában. Hangsúlyos szerepet kap a számítógép használata speciális kapcsolók, egér, fejpálca, fejegér, szoftverek segítségével. A nem beszélő gyermekek másik részénél a Mall-féle bazális kommunikáció a meghatározó, amely a korai anya- gyermek közti kommunikációs formákhoz nyúl vissza. Így a beszédet, gesztusokat, mimikát, hanglejtést, szemkontaktust, hangadást, érintést, mozgást és a légzésritmust használjuk kommunikációs csatornaként. Fejlesztési célok A beszédképtelen gyermekek képesek legyenek kívánságaikat, gondolataikat mások számára is érthetően közölni, és váljanak saját életük cselekvő részesévé.

22

Az augmentatív kommunikációs eszközök segítségével csökkentsük a kiszolgáltatottságukat. egyenlő esélyük legyen a többi gyermek között Személyiségük minél teljesebben bontakozzon ki, és a lehető legteljesebben illeszkedjenek be a társadalomba. Fejlesztési feladatok -A kommunikáció iránti igény felkeltése, kommunikációs kedv erősítése -Meglévő kommunikációs csatornák és módok feltérképezése, erősítése, bővítése -Kapcsolatfelvétel, szemkontaktus -Ránézéssel való kiválasztás, döntés elősegítése -Adekvát igen-nem válaszadás kialakítása - Rituálék, Udvariassági formulák használata A gyermek egyéni képességeihez igazodó kommunikáció megtalálása és használatának kialakítása Alternatív és augmentatív kommunikációt fejlesztő tartalmak megjelenése a különböző foglakozásokon Reggeli kör szociális kapcsolatok kialakítása kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás Általános, szociális kifejezések és mondatok Figyelemfelkeltés-felhívás Kommunikációra való felkészítés Egymás megnyilvánulásaira való odafigyelés, meghallgatás, reagálás Személyek neve Jelenlévők és hiányzók kiválasztása fénykép vagy jel alapján Szűkebb és tágabb környezet Ismeretközvetítés Tárgyak, élőlények cselekvések megnevezése Szókincs-fogalombővítés Kérdezés képessége Kérés, óhaj, kíváncsiság jelzése Érzelem és vélemény kifejezése Ruhadarabok egyeztetése kommunikációs képpel Évszakok időjárás jelenségeinek egyeztetése kommunikációs képpel Zöldségek, gyümölcsök egyeztetése kommunikációs képpel Állatok egyeztetése kommunikációs képpel Életvitel Sütés-főzés Alapanyagok megismerése, megnevezése Ízek, megismerése, megnevezése Eszközök megismerése, megnevezése

Bazális Kommunikáció (Mall-féle komm.)

23

Augmentatív rendszerek 1. Siketek jelnyelve, Bliss 89. Kálmán Zsófia, Simon Képek,jelképek alkalmazása Segítheti a kommunikációt, felismerésükhöz azonban fejlett látási differenciálás és szimbólumfelismerő képesség szükséges. Ezért az értelmileg legsúlyosabban ak. gyermekek többsége nem is érdeklődik a képek iránt, mert nem mondanak számára semmit. Jókl alkalmazhatóak viszont a társuló fogyatékosságokat mutató gyermekeknél: Súlyos mozgás-hallás-diszfáziás esetén. E nem beszélő, halmozottan sérült gyermekek gyakran keltik súlyos ért. fogy. hatást ,pedig jó értelmi képességűek. Ebben a súlyos kommunikációs akadályozottságból adódó viselkedési eltérések, bizarrériák is szerepet játszanak. A képek, ill. összeállított kommunikációs, táblák albumok ill. elektromos eszközök kívánságaik differenciáltabb kifejezését teszik lehetővé. Képek-albumok (aktív szókincsfejlesztő hatásúak) Piktogrammok, grafikus szimbólumok felism. Pontosabb látási differenciálást és az elvonatkoztatás, szimbólum felismerése magasabb fokát feltételez. Így a Bliss- jelnyelv az igen súlyos fogyatékosoknál nem alkalmazható. De fontos a Bliss képzés gyp-knek. Gesztusnyelv A természetes jelek iránt érdeklődő gyermekeknél cél nem a nem a gesztusnyelv a cél. Bernard-Opitz a hallássérültekből kiindulva 400 kézjelből álló, egyszerű jelnyelvet állított össze ért. ak. és autisztikusak számára. Többéves próba után az ért. súlyosan ak. és autisztikus jegyeket mutatóknál és felnőtteknél volt eredményes. A speciális fejlesztésben részesültek az elsajátított kézjeleket, egy részüket spontán is alkalmazzák, sőt másikat is tanítottak erre, s így több interakciót kezdeményeztek, és viselkedési problémáik is csökkentek. Pfeffer is 1988-ban beszámolt sikeres tapasztalatokról. Képekkel segített kommunikációt azoknál a gyerekeknél használhatunk, akik képesek azokat a megfelelő tárgygyal6fogalommal egyeztetni. A második feltétel ez esetben is a kapcsolat megteremtése a kommunikációs partnerrel. (Általában vagy a kép átadásával, vagy a mutatásszemkontaktus használatával.) A kommunikációs folyamat úgy zajlik le, hogy az „adó” egy képet ad át vagy rámutat és szemkontaktust vesz fel. Például: egy olyan képet ad vagy mutat meg, melyen egy pohárban piros ital van, s ezzel szörpöt kér. E formán belül is különböző szinteket találunk: dolgozhatnak fotókkal, élethű rajzokkal (ezek lehetnek nagyok, kicsik, színesek vagy fekete-fehérek), vagy sematikus ábrákkal. Fontos, hogy a szintet úgy válasszuk meg, hogy az adott képet az ezzel kommunikáló gyermek könnyen felismerje, hiszen itt nem akadémikus, hanem kommunikációs készségeinek fejlesztéséről van szó. A képet csakúgy, mint a tárgyas kommunikáció esetében használhatjuk helyhez kötötten, vagy öv segítségével. Újdonság ebben a kommunikációs formában, hogy saját szótárt is készíthetünk. Kommunikációs szótárt azoknál a személyeknél használunk, akik képesek több kép közül választani, illetve megérteni azt, hogy bizonyos helyzetekben csak adott lehetőségek közül

24

választhatnak. Amennyiben ez utóbbira nem tanítjuk meg, azt a hibát követheti el, hogy pl. zenélni szeretne a lefekvéskor, és mivel nem teljesül a kérése, a kommunikáció célját nem éri el, motiválatlanná válhat és illetve frusztrációt is okozhatunk. A szótárban színkódot is használhatunk (pl. az étkezésnél használt képek piros, a játéknál használtak zöld lapon

25

4.3. Mozgásnevelés A mozgásfejlesztés, mozgásnevelés tekintettel arra, hogy a mozgásfejlődésnek kiemelt jelentősége van a súlyosan –halmozottan fogyatékos gyermekek fejlődésében, ez a terület nagy hangsúlyt kap a fejlesztési feladatokban. A mozgástanulással segítjük az észlelést, mely a beszéd egyik alapfeltétele, és a magasabb kognitív funkciók elsajátítását is nagymértékben befolyásolja. Az önellátási tevékenységeket is befolyásolják a mozgásos képességek, az aktivitás. A mozgásfejlesztő foglalkozások szerepe: Sok játékkal pozitív mozgásélményhez juttatja a gyermeket Segíti a lehető legmagasabb önellátási szint elérését Leépíti, kompenzálja a kóros mozgásokat Különböző gyógyászati segédeszközök használatával a kontaktúrák kialakulása megelőzhető vagy késleltethető A tartásjavító és mozgásfejlesztő, valamint az állás és járás tanulására használt eszközök segítik az egyszerű és összetett mozgások kivitelezését Pszichés ellazulást eredményez és szenzomotoros élményhez juttatja a gyermekeket Segíti a szenzomotoros megtapasztalást A mozgásnevelési, mozgásfejlesztési eszköztár jó kiegészítője lehet a hidroterápia és a lovaglás. Mindkét tevékenységi forma segíti az ellazulást, fejleszti az egyensúlyérzéket, és a gyermek megtapasztalja a ritmusos, harmonikus együttmozgás élményét, ezért a lovaglás óriási érzelmi többletet ad a súlyosan-halmozottan sérült gyermeknek. Bazális stimuláció A testérzékelés( szomatikus stimuláció), egyensúlyérzékelés(vesztibuláris stimuláció), rezgések érzékelése( vibratórikus stimuláció) három olyan terület, amelyeken keresztül a legsúlyosabban fogyatékos gyermekek is megközelíthetők. Ehhez a különböző anyagok, eszközök segítségével biztosítjuk a testi ingereket, a tapintás, hőérzékelés, a látás, a hallás, az egyensúlyérzékelés, az íz , az illatok érzékelése terén. Azt, hogy a bazális stimuláció melyik területét választjuk, a gyermek állapota, érdeklődése határozza meg. A bazális stimuláció szorosan kötődik a mindennapos tevékenységekhez: a gondozási folyamatban ugyanúgy jelen van, mint a fejlesztő tevékenységben. A bazális stimuláció egyik közkedvelt helyszíne a Snoozelen-szoba. Ebben a gyermekeket érő változatos ingerek több érzékelési- észlelési funkció kialakulását segítik (szomatikus, vesztibuláris, vizuális, vibratórikus érzékelés és az illatok érzékelése). Fejlesztő eszközök Az érzékszervekre ható fejlesztő eszközök együttesen fejtik ki fejlesztő hatásukat a halmozottan fogyatékos gyermekeknél. Jó eredménnyel hasznélható eszközök: hengerek, Bobathlabdák, golyóságy, golyós medence, billenő padok, guruló deszkák, lejtők, zsámolyok, babzsák fotelek, hengeralagutak, vízágy, függőágy, hintaágy, hinta, tapintás-hangérzékelő sötét kuckó, különböző felületű, hőérzetű, szilárdságú anyagok, illatdobozok, fények, projektorok, audiovizuális CD-anyagok, finommotorikát fejlesztő eszközök, játékok.

26

A mozgásnevelő feladata, hogy át tudja adni a szülőknek és a szakembereknek azokat az ismereteket, fogásokat, melyekkel megteremthetjük a gyermekek számára a lehető legnagyobb önállóság mozgásos alapfeltételeit. A mozgásnevelés több formában , többféle helyszínen ( tornaterem, csoportszoba) jelenik a gyermekek életében. A hidroterápia alapfeladataiban a mozgástanulásnak fontos szerepe van, hiszen így könnyebb a a mozgás kivitelezése , könnyebbé válik a mozgatás, folyamatos taktilis ingerlés mellett képes aktivizálni , valamint a szervezetben kedvező élettani hatások alakulhatnak ki. Bizonyos mozgásszervi károsodások következtében a beszéd mozgásszervei is sérülhetnek, ezért bizonyos esetekben a mozgásnevelés a beszéd mozgásos komponenseit is befolyásolja, így a beszédnevelés feladatainak megvalósulását is szolgálja. Ez a beszéd, kommunikáció fejlesztése mellett az evés folyamatát is kedvezően befolyásolja. A mozgásnevelés „tanmenetének” feladatait az életkor, a diagnózis, a mozgásállapot súlyossága és a gyermek értelmi szintje határozza meg. A tanmenet feladatai a következő feladatcsoportok köré épülnek: mobilizáló-kondícionáló gyakorlatok, támasz (függés) gyakorlatok, helyzet és helyváltoztatás gyakorlatai, egyensúlygyakorlatok, finommanipuláció gyakorlatai. Az órákon tudatosan megjelennek kiegészítésként a testséma, bazális elemek, téri irányok, ritmus, kéz-kéz, szem-kéz koordináció. Minden órához játék kapcsolódik, melyet adaptálni kell a foglalkozás anyagához és a célcsoporthoz. Sajátos elemek a súlyosan- halmozottan sérült gyermekek mozgásnevelésében. A funkciózavarok halmozódása miatt fontos a változatos szenzoros tapasztalatok közvetítése, melynek segítségével a gyermek könnyebben juthat el az akaratlagos mozgáshoz.A fejlesztés során a fiziológiás mozgásfejlődésből indulunk ki, ahol az egymásra épülő lépcsőfokok betartásával segíthetjük elő a mozgásos aktivitást. A súlyosan – halmozottan sérült gyermekek mozgásnevelésének gyakorlati elemei: Bobath-módszer reflexáló helyzeteire építve az alapmozgások megtanulása Az új, helyes mozgásmechanizmusok kialakítása facilitáló technikával, direkt, taktilis, vizuális, akusztikus ingerléssel, manuális technikákkal Az egyensúlyfejlesztés: a fiziológiás mozgássor alaphelyzeteiből indított fordulások, testsúlyáthelyezések, valamint az ezekből indított kibillentések, melyekre később nehezített feladatok építhetők. Kiemelt feladatok Fej-és törzskontroll kialakítása Támasz-és védekező reakciók kialakítása Izomtónus normalizálása Egyensúlyi reakciók kialakítása Ülés kialakítása és stabilizálása Helyzet-és helyváltoztatás kialakítása Önálló mozgás kialakítása Akaratlagos kézmozdulatok kialakítása Finommanipuláció fejlesztése Orális-motoros funkciók kialakítása Másodlagos deformitások megelőzése A csoportos mozgásnevelési óra felépítésének állandóan megjelenő, egymást követő feladatai: Izületek mobilizálása: passzívan, vezetett aktívan, egyszerű aktív gimnasztikai gyakorlatokkal Passzív és vezetett aktív vesztibuláris gyakorlatok

27

Motoros képességek fejlesztése aktív mozgáson keresztül Vezetett aktívan végzett helyzet és helyváltoztató feladatok és természetes mozgások Játék A mozgásnevelés órán a mozgásos játék mindig jelen van, amellyel a gyermek szituációban megtapasztalhatja a mozgás élményét, aktivitásra késztetheti, és örömöt élhet át a közös játék során. A játék mindig kiegészíti és segíti a terápiás hatás megvalósulását, hiszen a gyermek ezáltal önmaga is mozgásos tapasztalatokat szerez, amelyek újabbak megszerzésére késztetik. A mozgásos játékkal célunk, hogy a gyermek minél nagyobb teret tudjon egyedül birtokba venni, így mint egy eszköz segíthet a szabadidős tevékenység megalapozásában. Mozgásnevelés A mozgásnevelés olyan komplex, rehabilitációs tevékenység, amely a diagnózist, mozgásállapotot, életkort, a társuló fogyatékosságokat – betegségeket figyelembe véve a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérését szolgálja. Célzottan adagolt mozgásfolyamatok sorozatával funkciójavulást hoz létre, megelőzve a másodlagos deformitások kialakulását, lassítva progressziójukat. A normál, fiziológiás mozgásfejlődést követve, reális célok kitűzésével, az aktuális izületi- izom- mozgásállapotnak megfelelő szintű gyakorlatokat végeztet. A mozgásnevelés feladatrendszere: 1. A károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja A mozgásnevelés a mozgásterápia eszközrendszerét integrálja a nevelés, oktatás folyamatába és teremt olyan feltételeket, amelyek a korszerű rehabilitációt szolgálják. A mozgásterápia minden olyan célzott, adagolható, a kórtörténetre pozitívan ható mozgásforma, mellyel egészségmegőrző, gyógyító, helyreállító hatást lehet gyakorolni az egész szervezetre. Részfeladatai: -

a sérült tartási, egyensúly és támaszkodási reakciók kiépítése, alapvető testhelyzetek felvétele és mozgásformák kialakítása, megtanítása, hely- és helyzetváltoztatás kialakítása, fejlesztése, finommotorika és kézfunkció segítése, praktikus mozgásokba építése, kiegészítő funkcionális kezelések, gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök használata.

Intézményi keretek között ez megfelelő szakorvosi ellátással, egészségügyi háttérrel, gyógytornásszal- szomato-pedagógussal- konduktorral oldható meg. 2. Egészségnevelés, motoros képességek fejlesztése, egészséges életmódra nevelés A mozgásnevelés az egészséges életmódra nevelést, a motoros képességek fejlesztését rendszeres mozgással- mozgatással, illetve a megfelelő szokások kialakításával teszi lehetővé. Az egészség megőrzésére és megszilárdítására a szokások kialakításával, mozgásigény felkeltésével, és a helyes étkezési szokások alakításával lehet hatni. A motoros képességek fejlesztése súlyosabb sérültség esetén is megvalósítható, az életkortól, a sérüléstől és az egészségi állapottól függően. 3. A mindennapos tevékenységre nevelés (ADL-funkciók), gondozás

28

Célja az optimális -sérüléstől és állapottól függő- személyi függetlenség elérése. A mindennapi tevékenységre nevelés a praktikus mozgások, tevékenységek motoros feltételeinek kialakítását, tevékenységbe ágyazott mozgásfejlesztését jelenti. Részfeladatai: - a tevékenykedés motoros feltételeinek kialakítása, - a tevékenység adaptációja és gyakorlása, - eszközös megsegítés, - környezeti adaptáció. A tevékenykedés érdekében nagyon fontos a kézhasználat akadályozottságának felszámolása, önellátási feladatok gyakorlása, az életkornak megfelelő praktikus mozgások tevékenységek gyakoroltatása, illetve a közösségbe való beilleszkedés elősegítése. Az eszközös megsegítés magába foglalja a megfelelő segédeszköz kiválasztását és használatának megtanítását, gyakorlását is. 4. A mozgáskárosodással összefüggésben álló kommunikációs zavarok motoros feltételeinek javítása A mozgásnevelés segítségével egyes beszédzavarok motoros feltételeinek tüneti kezelése is történik, ahol fontos szerepet játszik: -

a megfelelő testhelyzet felvételének tanítása, gyakorlása, a megfelelő testhelyzetben végzett célirányos mozgásgyakorlás, a légzőtorna, a beszédszervek kommunikációt fejlesztő mozgásgyakorlatai.

A kommunikációs csatorna megtalálása és a kommunikációt lehetővé tevő alternatív eszközök használatának kialakítása számos esetben kíván célirányos mozgásnevelést. Mozgásfejlesztés A mozgásfejlesztés a korai diagnózisra épülő olyan komplex, fejlesztő eljárás, amely ötvözi az érzékelés – észlelés, a kognitív funkciók, a kommunikáció és a szocializáció egyes részfeladatait – a motoros funkciók kialakításának folyamatában. A mozgásfejlesztést együttműködve orvosi indikáció alapján szomatopedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógus végzi, azonban – az adott szakterülettől függően – más eszközrendszerrel, módszerrel dolgoznak. A mozgásnevelők együttes munkája akkor vezet igazán eredményre, ha a gyermek aktuális egészségi- és mozgásállapotának megfelelően, rendszeresen vesz részt a mozgásfejlesztő foglalkozásokon.

4.3.1.

Alkalmazható Terápiák

1. Szenzoros integrációs terápia (J.Ayres) 2. Hidroterápia 3. Fizioterápiás eljárások: /részletesen a segédanyagban/

29

4.3.2.

A súlyosan akadályozott gyermek és a játék

A játék mint a gyermeki lét alaptevékenysége A játék, mint örömforrás a súlyosan akadályozott gyermek fejlődésében is alapvető fontosságú. A pedagógiai játékot a gyermeki lét alaptevékenységeként hármas nézőpontból szemléljük: Örömforrásként Tanulási célként: a „játékra nevelés gyakorlatában” Eszközként Pedagógiai –terápiás módszerként („játékosság”, „fejlesztés játékkal” értelmezésében A szakszerű foglalkoztatás elősegíti a mindennapi eseményekkel kapcsolatos cselekvések utánzását (pl. babák etetése) a ritmusérzék fejlődését (pl. énekelgetés, hangszerek ritmusa), a természeti anyagokkal való ismerkedést (pl. homok, víz) , a manipuláció fejlődését( pl. elengedés, fogás) Minden gyermekhez, így a súlyosan akadályozott gyermekhez is legkönnyebben a játékos tevékenységeken keresztül tudunk közeledni. Ez az a „nyelv”, melyet minden gyermek megért. A játék a súlyosan akadályozott gyermekkel való kontaktus felvételének alapeszköze. A gyermek személyiségének kibontakoztatásához a nevelő által biztosított pozitív érzelmi légkört fontos kiemelni. Játszani tudni kell! 4.3.3. Ének-zene a fejlesztőiskolában Nagyon sok súlyosan és halmozottan sérült gyermek nem képes szabadidejét alakítani. Különböző pótcselekvésekbe, vagy teljes passzivitásba menekülnek. Megfigyelhető, hogy sem magukkal, sem a megfelelő foglalatossággal nem tudnak mit kezdeni. A környező világgal való kapcsolat nagymértékű beszűkülése, az aktivitás hiánya miatt a fejlesztő iskola fontos feladata, hogy a gyermekek a játék és szabadidő területén különböző tartalmakkal találkozzanak, és ezeket a képességeikhez mérten el is sajátítsák. Olyan lehetőségeket kell kínálni, amit az ember egyedül is élvezni tud, ugyanakkor alkalmat kell adni a szabadidő közös eltöltésére is. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, és feltételeit, hogy a játék, a zene, a vizualitás, az irodalmi alkotások nyomán a gyermek kapcsolatba kerüljön a környező világ esztétikai tartalmaival is. A gyermek-felnőtt kapcsolat talán egyetlen területen sem jelentkezik olyan intenzíven, „testközelben”, mint az esztétikai, és azon belül az ének-zenei nevelésben. A zene ősi nyelv, melynek gyökerei minden emberben megtalálhatóak. Az ének-zene-ritmus által előbb-utóbb a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók is megközelíthetőek.

A súlyos fogyatékosságból adódó speciális problémák: tanulói terhelhetőség A gyermekek rendkívül fáradékonyak, csak a legritkább esetben képesek 40-45 perc elviselésére, ezért általában hosszabb-rövidebb pihenőpercekkel kell megszakítani a foglalkozásokat. Gyakori, hogy 20 perc minőségi figyelem után a gyermek szinte elalszik a fáradtságtól. A munkamemória jellemző rövidsége miatt igen gyakran kell váltogatni mind a témákat, mind a foglalkozás típusait. Ezt a változatos tevékenységformát, és egyben a kikapcsolódást biztosítja a szabadidő az önálló játék.

30

A súlyosan halmozottan sérült tanulók számára megfelelően összeállított programmal, speciális igényeknek megfelelően kialakított játéktérrel megteremthetjük, hogy nyugodt, kedélyes légkörben tölthetik napjaikat hasonló szükségletekkel rendelkező társaik közelében. 4.3.4. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre való nevelés A kreativitás gyűjtő fogalmába azon személyiségkészségek tartoznak, amelyek a személyiség rugalmas, nyitott, eredeti, újszerű, látás és gondolkodásmódjában, problémaérzékenységében, találékonyságában, kíváncsi, kockázatvállaló, toleráns, önálló mivoltában nyilvánulnak meg. A kreatív, eredeti alkotókészségek, minden személyiségben bizonyos mértékig adottak, fejlesztő potenciálok. 4.3.5.Ábrázoló alakító tevékenység, mint a játék és szórakozás része. Feladatok: Színek, formák egyeztetése kommunikációs képekkel. Technikák kellékeinek egyeztetése kommunikációs képekkel. Alkotássorán felmerülő vágyaik, érzéseik kifejezése. Az elkészült alkotással kapcsolatos értékelésük, érzelmeik kifejezése. Kreativitást fejlesztő szabadidős tevékenységek: 4.3.6. Ábrázolás, kézműves tevékenységek: A gyermeki ábrázolás a világ megismerésének sajátos formája. A gyermek a külvilághoz fűződő kapcsolatát érzelmi síkon éli át, cselekvésén keresztül tükrözi. Az ábrázolás első sorban eszköz, érzelmek, gondolatok közvetítője, a gyermek személyiségének megnyilatkozása. A gyermek valamit alkot, de nem a végeredmény a fontos, hanem az örömteli tevékenység.

31

5. Fejlesztő gondozás 5.1.

Mindennapos tevékenységre nevelés


Vizelet-székletürítés( szobatisztaság, toalett treaning)
Testi higiénia, testápolás ( fürdés, zuhanyozás, hajmosás, mosakodás, fogmosás)
Öltözés, vetkőzés
Étkezés

A fejlesztő gondozás
A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek életminőségében a lehető legteljesebb

javulást akkor érjük el, ha a fejlesztő gondozás egysége megvalósul.A fejlesztő gondozás a fejlesztés-nevelés egységére épül, valójában pedagógiai jellegű gondozást jelent, sohasem pusztán a biológiai-fiziológiai szükségletek kielégítésére irányul.
Tervezett szervezett ellátás, amely integrált módon foglalja magában a gondozást és fejlesztést. A gondozási folyamatokon keresztül érjük el az elemi képességek, készségek, kibontakoztatását, melynek köszönhetően fejlődik az érzékelés, észlelés, az értelem, a mozgás, a kommunikáció és a szocializáció. A fejlesztő gondozást végző szakemberek olyan szociális lágkört teremtenek, amely önmagában is nevelő hatású. E feltétel kialakítása teszi lehetővé , hogy súlyos halmozott fogyatékosságuk ellenére is közösségben kezdjük meg rehabilitációjukat. A fejlesztő gondozás célja
A súlyosan-halmozottan akadályozott személyek számára pzitív emocionális légkör megteremtésével, életminőségük javításával kívánjuk elérni a megfelelő fizikai állapotot és kellemes közérzetet. Fejlesztésükkel igyekszünk érdeklődővé tenni őket önmagukkal és környezetükkel szemben, hogy képessé váljanak saját akaratuk kifejezésére. Cél továbbá az állapotukhoz mért legmagasabb szintű önállóság elérése. Feladatok
Alapvető életszükségletek, jó komfortérzet biztosítása
Épen maradt funkciók fejlesztésével és sérült funkciók javításával a gyermek képességeihez mért legteljesebb önállóság kialakítása
Szükséges pozicionálás végrehajtása
Speciális segédeszközök elfogadtatása, ezek mindennapos használata
Ösztönzés a saját erőfeszítésekre, ennek pozitív értékelése
Másság elfogadása, elfogadtatása


Közösségi élethez való alkalmazkodás, elemi együttműködés kialakítása
Személyiségfejlődés, szocializáció elősegítése
Szülőkkel való szoros együttműködés
Egyénre szabott módszerek alkalmazása

Területei
Testi higiéné
Étkezés
Öltözködés
Szobatisztaság
alvásszükséglet

Alapelvek a fejlesztő gondozás során
Megfelelő szokások kialakítása a napirend alapján
A gyermek jelzéseinek, közléseinek figyelembevétele
Kiszolgáltatottság érzésének elkerülése

32


következetesség

Testi higiéné
A fejlesztő gondozás alapvető és elengedhetetlen része, hogy a gyermekek, fiatalok jól érezzék magukat a bőrükben, és környezetük számára is kellemes , ápolt megjelenést nyújtsanak. A tisztálkodás hozzájárul ennek sikeres megvalósításához, melynek kapcsán számos folyamattal ismertethetjük meg őket. A súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekeknél fokozottabban, gyakrabban szükséges a tisztálkodás( nyálfolyás, verejtékezés, étkezések)
A tisztálkodás során a következőket vesszük figyelembe
Intimitás szükségessége
Megfelelően előkészített eszközök( szivacs, tusfürdő, gumikesztyű,
a tisztálkodás részei:
Kézmosás, körömápolás
Mosakodás
Fogmosás
Fésülködés, hajmosás

törölköző, védőkrém)


Megtanulják a műveletek során
Testrészeik nevét
Felismerni saját tisztálkodó eszközeiket
Törölköző használatát
Tisztálkodószereket
Eszközök tisztántartását

Étkezés szokásrendet alakítunk ki. A tevékenységek helyes sorrendjét a mindennapokban következetesen együtt gyakoroljuk.. Az étkezés során az egyéni igényeket is figyelembe vesszük. A műveletek végrehajtását a sérülésspcifikusság határozza meg:
Kézmosás
Terítés
Pozícionálás, a gyermek optimális testhelyzetének kialakítása, segédeszközök alkalmazása( ültető modul, dobogó a láb alá, csúszásgátló a székre és a kéz alá)
Megfelelő


Megfelelő speciális eszközök alkalmazása( tányérmagasító,jobbos-balos kanál, csőrös-füles pohár)
Ruházat védelme: előke, papírtörlő, nyálkendő használata
Szájkontroll alkalmazása: a száj nyitásának., zárásának elősegítése az arc két oldalán, illetve az állon végzett mozdulattal
Rágás kialakítására való törekvés, az ételnek rágófogakra helyezésével, száj zárásával


Nyelési folyamat kontrollálása, figyelemmel kísérése

Önálló akarat érvényre juttatása” Kérsz még?” „Elég volt?” ( ehhez segédeszköz kommunikátor használata) Öltözés vetkőzés Elsősorban az udvari szabadidős tevékenységek, séták kirándulások alkalmával kap hangsúlyt.A test fizikai védelmét, az évszaknak , időjárásnak megfelelő ruházatot helyezzük előtérbe. A ruhák felvétele, levétele során törekszünk az egyszerű utasítások megértésére, sorrendiségre törekszünk.

33

Szobatisztaság A legtöbb súlyosan halmozottan sérült ember nem válik képessé a vizelet és székletürítésre, a pelenkázás elkerülhetetlen. Minden esetben megpróbáljuk a kondícionálást, mert a legkisebb eredmény is sikernek számít. A kondícionálás során előfordul azis hogy a vizeletürítés folyamatát a wc-vel társítja, de nem azonosítja vele egészében: vagyis ürít ugyan vizeletet a wc-be, de nem jelzi a szükségletét. A szobatisztaság kialakításához tehát elengedhetetlen egy jelzésrendszer , mellyel ki tudják fejezni szükségletüket.
A szobatisztaságra nevelés, pelenkázás során fontos
Az elkülönülés és a nyugodt légkör kialakítása
Intimitás
A pelenkával borított testtájék bőrvédelme, napi többször pelenkacsere, lemosás, védőkrém

Pihenés
A délelőtti időszakot átfogó fejlesztések után biztosítani kell , hogy a gyermekek, fiatalok pihenhessenek., nyugodt körülmények között relaxálhassanak, egyéni igény szerint. A pihenés előkészítése:
Pihenésre alkalmas környezet megteremtése( alvó sarok, aromaterápia, szellőztetés)
Testhelyzet optimális kialakítása, kényelmi eszközök használatával: matrac, babzsák, patkó párna ékpárna, golyós kád stb
A pihenés időszakában mesehallgatásra, zenehallgatásra is lehetőség nyílik.

34

6. Időkeret ajánlatok 6.1. Órarend HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

Reggeli kör fejlesztő gondozás, étkezés Szűkebb tágabb környezet

Reggeli kör fejlesztő gondozás, étkezés Játék , szabadidő

Mozgásnevelés

Mozgásnevelés

Reggeli kör Reggeli kör fejlesztő gondozás, fejlesztő gondozás, étkezés étkezés Szűkebb tágabb Szűkebb tágabb környezet környezet Mozgásnevelés Mozgásnevelés

Mozgásnevelés

Játék, szabadidő

Játék, szabadidő

Játék, szabadidő

Játék, szabadidő

Fejlesztő gondozás EBÉD búcsúkör Felügyelet

Fejlesztő gondozás EBÉD búcsúkör Felügyelet

Fejlesztő gondozás Fejlesztő gondozás EBÉD EBÉD búcsúkör búcsúkör Felügyelet Felügyelet

Zenei fejlesztés

Heti és éves óraszámok Foglalkozás, tevékenység megnevezése

Heti óraszám

Éves óraszám

Fejlesztő gond. Reggeli kör

5 óra

37*5=185 óra

Mozgásnevelés, mozgásfejlesztés

5 óra

37*5=185 óra

Szűkebb, tágabb környezet

3 óra

37*3=111 óra

Játék, szabadidő

4 óra

37*4=148 óra

Zenei fejlesztés

1 óra

37*1= 37 óra

fejlesztő gond, búcsúkör

2 óra

37*2= 74 óra

Összesen:

20 óra

6.2. Napirend  8.30 Fejlesztő gondozás, Reggeli kör, étkezés  9.30 Mozgásfejlesztés  10.00 Játék szabadidő

PÉNTEK Reggeli kör fejlesztő gondozás, étkezés Játék szabadidő

Fejlesztő gondozás EBÉD búcsúkör Felügyelet

 11.00 Szűkebb tágabb környezet  11.30 Ebéd, fejlesztő gondozás búcsúkör  12.30 Pihenőidő

6.3. Fejlesztési területek      

Kommunikáció Fejlesztő gondozás ( evés, ivás, testi higiéné, öltözködés, toalett treaning) Játéktevékenység, személyiségfejlesztés ( ének-zene, ábrázolás, játék) Mozgásfejlesztés Érzékelés-észlelés ( Bazális stimuláció) Ember és természet (megismerő tevékenység, szűkebb-tágabb környezet)

6.4. Arányok a fejlesztési területekhez Tevékenység

Fejlesztési terület

Mozgásnevelés, Mozgásfejlesztés Szűkebb, tágabb környezet

Játék, szabadidő

Fejlesztő gondozás, Búcsúkör

Érzékelés észlelés Kommunikáció Megismerő funkciók fejlesztése

Fejlesztő gondozás, Reggeli kör

Szociális fejlődés

Alternatív, Augmentatív kommunikáció Fejlesztő gondozás

Nagymozgás,

Bazális stimuláció

Szociális fejlődés

Bazális, Alternatív, Augmentatív kommunikáció Kreatív játék Finommozgások Ábrázoló tevékenység fejlesztése, Zenei fejlesztés Kognitív funkciók Mozgásfejlesztés fejlesztése Alternatív, Augmentatív kommunikáció fejlesztő gondozás

36

7. Személyi és tárgyi feltételek 7.1. Személyi feltételek Csoportonként: (csoport gyermek létszáma maximum 6 fő) 1,5 fő gyógypedagógus vagy konduktor 0,5 fő dada-gondozónő (takarító) 0,5 fő felügyelő

7.2. Tárgyi feltételek:      

Akadálymentesített tantermek csoportonként Öltöző, előtér csoportonként Mellékhelyiségek csoportonként Szülői fogadó szoba Egyéni fejlesztő termek Terápiás szoba

Eszközjegyzék: (KDOP pályázati forrásból) Tanulóasztal és tanulói szék Vizes buborék henger Futó fénykígyó Színterápiás Projektor vetítő Tükörgömb Vízágy Szárazzuhany Henger Függő-billenő hinta Billenő rácshinta Függő ágy Alagút Tornaszőnyeg Babzsák fotel Tároló szekrény Öltözőszekrény Járókorlát és kapaszkodó rendszer Állítóka Pelenkázó ágy Nyeles kézi nagyító Veszélyes hulladéktároló Lapnagyító Világító nagyító Betűkártya Betűtábla Vastag markolatú evőeszköz Állítható könyvtartó Négy évszak Időjárás tábla Életközösségek faliképek Veszélyeztetett természet Flexibilis mosdó tartozékokkal 37

Felxibilis törölközőtartó Fogók, kapaszkodó Könyöktartó, angol kapaszkodó Ritmuskészlet Ceruzafogó, rugós olló, lapozó, sorolvasó Augmentatív kommunikációs eszköz Televízió, DVD lejátszó Diavetítő Nagy méretű gyöngyök GIGO Nagy méretű és nagyobb szilárdságú építőjátékok KLIKK-KLAKK Öltöztető babák, öltöztető Öltöztető maci Szem-kéz koordináció gyerek sarok Érzékelő járda Lengő és mérleghinta Udvari csúszda + mászóka Libikóka Pumbaa alagút Pihenő asztal padokkal Meseház

8. A szülői kapcsolattartás módjai • • • • •

Családlátogatás Egyéni fejlesztési tervek kidolgozásakor Éves szülői értekezlet és nyílt nap Egyéni beszélgetések, üzenő füzet Hozzátartozói elégedettségi kérdőívek felvétele évente, az eredmények beépítése a munkatervbe

4. Fejlesztő iskolások értékelésének módjai A szakmai team mely a tanulóval foglalkozik , minden félévben és tanév végén készítsen értékelést a gyermek haladásáról. Ez az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai team egységbe foglalja tapasztalatait, kontrollálja önmaga munkáját és a pedagógiai tervet. Az értékelés tartalmazza a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, javaslatokat tesz az újabb fejlesztési terv elkészítéséhez, vagy a jelenlegi kiegészítésére, módosítására. A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melyből egy példány csatolandó a haladási naplóhoz, egy példányt kap a szülő.

38

Tartalomjegyzék 1.

JOGI SZABÁLYZÁS

2

1.1.

JOGI HÁTTÉR:

2

1.2.

1993. ÉVI LXXIX. TV. A KÖZOKTATÁSRÓL 30. A §.

2

1.3. A REHABILITÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNÉL AZ ISKOLÁNK FIGYELEMBE VETTE:

3

1.4.

A PEDAGÓGIAI MUNKA TERVEZÉSE

4

1.5.

A TANÍTÁS ÉS TANULÁS SZERVEZETI KERETEI, FORMÁI

5

1.6.

ÉRTÉKELÉS:

6

2.

ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK,

7

2.1.

ALAPELVEK

7

2.2.

CÉLOK

7

2.3.

FELADATOK

7

2.4.

TANULÁSSZERVEZÉS

8

2.5.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS FOGLALKOZÁSOK

8

2.6.

KERESZTKAPCSOLATOK

8

3.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK

10

4.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK TARTALMA

10

5.

FEJLESZTŐ GONDOZÁS

32

6.

IDŐKERET AJÁNLATOK

35

7.

SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK

37

8.

A SZÜLŐI KAPCSOLATTARTÁS MÓDJAI

38

39