A GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

- 2004. MÁJUS -

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ.................................................................................................................5 2. TELEPÜLÉSÜNKRŐL, ISKOLÁNKRÓL..................................................................5 2.1. ISKOLÁNK SZÉKHELYE, GÖNYŰ....................................................................5 2.2 ISKOLÁNK, A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA.........................6 2.2.1. Tárgyi feltételeink............................................................................................6 2.2.2. Személyi feltételeink.......................................................................................7 2.2.3. Gyermekközösségünk......................................................................................8 2.2.4. Iskolás tanulóink szülői közössége................................................................11 3. NEVELÉSI PROGRAM.............................................................................................12 3.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK.........................................................................12 3.2. NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁNK CÉLJAI, FELADATAI..............................12 3.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ...................................26 PEDAGÓGIAI FELADATOK....................................................................................26 3.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS..........................................27 FELADATOK..............................................................................................................27 3.5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZERÜNK ÉS SZERVEZETI FORMÁINK...........................................28 3.5.1. A tanóra, mint a tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere – tanítási-tanulási folyamat.........................................................................................28 3.5.2. A nevelési és oktatási céljaink megvalósításához alkalmazott tanítási órán kívüli tevékenységünk.............................................................................................29 3.5.2.1. Hagyományőrző tevékenységek.............................................................29 3.5.2.2. Diákönkormányzat ...............................................................................30 3.5.2.3. Napközi otthon, tanulószoba .................................................................31 3.5.2.4. Diákétkeztetés ........................................................................................31 3.5.2.5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások .................................31 3.5.2.6. Iskolai sportkör ......................................................................................31 3.5.2.7. Szakkörök ..............................................................................................31 3.5.2.8. Versenyek, vetélkedő, bemutatók ..........................................................31 3.5.2.9. Tanulmányi kirándulások ......................................................................32 3.5.2.10. Erdei iskola ..........................................................................................32 3.5.2.11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás............................................................................................32 3.5.2.12. Sítábor, nyári táborok, szabadidős foglalkozások................................32 3.5.2.13. Iskolai könyvtár ...................................................................................32 3.5.2.14. Hit- és vallásoktatás .............................................................................33 3.5.2.15. Az intézmény létesítményeinek használata..........................................33 3.5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységünk.......................................................................................................33 3.5.4. A tehetség, képesség kibontakoztatására alkalmazott tevékenység.............34 3.5.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink..........................35 3.5.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő munkánk..........37 3.5.7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek............................37 3.6. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI..............................................................38 4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM........................................................41 4.1. HELYZETELEMZÉS..........................................................................................41 4.1.1. Az iskola és környezete.................................................................................41 2


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4.1.2. Egészségi állapot...........................................................................................41 4.1.3. A tanulók étkezési szokásai...........................................................................42 4.1.4. Fizikai aktivitás..............................................................................................42 4.1.5. Szabadidős tevékenység................................................................................42 4.1.6. Indirekt mutatók............................................................................................42 4.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZINTEREI ISKOLÁNKBAN...............................43 4.2.1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben...................................................43 4.2.2. Nem hagyományos tanórai keretben............................................................43 4.2.3. Tanórán kívüli programjaink........................................................................43 4.3. ERŐFORRÁSAINK.............................................................................................44 4.3.1. Belső, személyi erőforrásaink........................................................................44 4.3.2. Külső erőforrások.........................................................................................44 4.3.3. Anyagi forrásaink..........................................................................................45 4.4. ALAPELVEINK, CÉLJAINK.............................................................................45 4.4.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok........................................................45 4.4.2. Általános, hosszú távú cél............................................................................45 4.4.3. Iskolánk jövőképe.........................................................................................46 4.4.4. Alapelveink, értékeink, szemléletünk...........................................................46 4.4.5. A tanulóinkban kialakítandó készségek........................................................47 4.4.6. Az iskolánk feladata az egészségneveléssel kapcsolatban............................47 4.5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI...........................................48 4.5.1. Egészségnevelés............................................................................................48 5. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM..................................................51 5.1. HELYZETKÉP.....................................................................................................51 5.2. ERŐFORRÁSAINK.............................................................................................52 5.2.1. Belső, személyi erőforrásaink........................................................................52 5.2.2. Külső erőforrások.........................................................................................52 5.2.3. Anyagi forrásaink..........................................................................................53 5.3. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK.......................................53 5.3.1. Általános céljaink a környezeti és egészségügyi nevelésben........................54 5.3.2. Az iskola hitvallása........................................................................................54 5.3.3. Hosszú távú pedagógiai célok.......................................................................54 5.3.4. Kulcsszavaink................................................................................................55 5.4. RÖVID TÁVÚ CÉLJAINK ÉS FELADATAINK...............................................55 5.5. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK.....................................57 5.5.1. Tanórai keretek..............................................................................................57 5.5.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások.....................................................57 5.5.1.2. Tanórán kívüli keretek............................................................................64 5.6. MÓDSZEREK......................................................................................................69 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE........................................................................70 7. HELYI TANTERV.....................................................................................................88 7.1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK.......................................88 7.1.1. Tantervek.......................................................................................................88 7.1.2. Óratervek......................................................................................................89 7.2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 92

3


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7.3 A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI...................................92 7.4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI..........93 7.5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE...............................94 7.6. AZ OTTHONI (NAPKÖZI, TANULÓSZOBA) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA...................................................103 7.7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .....................................104 7.7.1. Az aerob állóképesség mérésére és értékelésére szolgáló próbánk ............104 7.7.2. Az állóképesség pontértékelése...................................................................113 8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEINK..114 8.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE.......................114 8.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA. 114 8.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK MÓDOSÍTÁSA.......................................114 8.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA......115 8.5. A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA...116 9. MELLÉKLETEK......................................................................................................118 9.1. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVEI ...................................118 9.1.1. Bevezetés.....................................................................................................118 9.1.2. A tantárgy íve .............................................................................................118 9.1.3. Az osztályfőnöki órák múltja......................................................................118 9.1.4. Cél- és feladatrendszer.................................................................................119 9.1.4.1. A legfontosabb célok............................................................................119 9.1.4.2 Az osztályfőnöki órák tervezése............................................................119 9.1.4.3. Az osztályfőnöki órák vezetéséről........................................................119 9.1.5. Évfolyamonkénti témakörök, követelmények.............................................121 9.1.5.1. Életkori sajátosságok ...........................................................................121 9.1.5.2.Témakörök.............................................................................................123 9.1.6. Módszertani alapelvek és javaslatok...........................................................129 9.1.6.1. Módszertani javaslataink......................................................................129 9.1.7. Ellenőrzési, értékelési alapelvek és javaslatok............................................130 9.2. SZABADON VÁLASZTOTT IDEGEN NYELV–NÉMET .............................131 (3. ÉVFOLYAM) HELYI TANTERVE....................................................................131 9.3. A DIÁKOK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK.................................................................................................134 9.4. A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS RENDJE ÉS AZ ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉS MINTÁI 135 9.4.1. Első osztály, első félév...............................................................................136 9.4.2. Első osztály, tanév vége...............................................................................148 9.4.3. Második osztály, első félév illetve tanév vége............................................160 9.4.4. Harmadik osztály, első félév illetve tanév vége..........................................172 9.4.5. Negyedik osztály, félév illetve tanév vége..................................................185

4


1.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEVEZETŐ

Az országgyűlés 2003. június 23-án fogadta el a 2003. évi LXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelőző szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti alaptanterv (243/2003.sz. Korm. rendelet) és a kerettanterv funkciója, változott a pedagógiai program tartalma, szerkezete. A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2004-2005. tanévtől kell bevezetni az első évfolyamon felmenő rendszerben. Pedagógiai programunk elkészítésénél figyelembe vettük, támaszkodtunk az intézményben 2002. augusztus és 2004. április között kiépített Comenius 2000 Minőségfejlesztési Program I. Intézményi (partnerközpontúság) modelljének partneri méréseire, irányított önértékelésére és a program kiépítése során szerzett tapasztalatainkra. Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)

2.

TELEPÜLÉSÜNKRŐL, ISKOLÁNKRÓL

2.1.

ISKOLÁNK SZÉKHELYE, GÖNYŰ

Gönyű község Győr-Moson-Sopron megyében, a győri kistérségben (Kistérségi kód: 3802) Győrtől 18 km-re, a Duna jobb partján települt, régi hajós múltra tekint vissza. Sok kedvező adottsággal rendelkező község, kb. 3100 fős népességgel (3.028 fő, 2002.01.01; forrás: www.ksh.hu). Északon a Duna, délen egy 3200 ha-os erdő, (a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet része), keleten pedig a Cuhai-Bakonyér határolja. A település közművesítettsége még nem teljes, a csatornázás kiépítése még nem megoldott. A község közlekedési kapcsolatai jók, a tömegközlekedés megoldott. A településen áthalad az 1. számú főút, melynek forgalomnövekedése az M1-es autópálya fizetővé tétele óta a falu egyik legégetőbb problémája. A belterületi lakóutak állapota közepes, illetve rossz. Kiépített kerékpárút vezet át a településen. 5


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Intézményellátottsága jónak mondható. Polgármesteri hivatala, postája, takarékpénztára, orvosi rendelője, védőnői szolgálata, gyermekjóléti szolgáltatója, gyógyszertára, óvodája, és 8 osztályos általános iskolája van a községnek. Mindemellett számos vállalkozás működik Gönyűn, szinte minden területet felölelő kínálattal (húsipar, falazóelem-gyártás stb.). A kereskedelmi egységek száma magas (élelmiszerbolt, zöldséges, húsbolt, gazdabolt stb.). A faluban több civil szerveződés is működik. 2.2

ISKOLÁNK, A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

2.2.1. Tárgyi feltételeink A Széchenyi István Általános Iskola a Kossuth L. u. 65. szám alatt található. Intézményünk fenntartója: GÖNYŰ KÖZSÉG KÉPVISELŐ TESTÜLETE Az intézmény 4 összefüggő épületegységből áll. A legrégebbi részét 1929. szeptember 1-jén szentelte fel dr. Ragats Rezső egyházmegyei főtanfelügyelő, kanonok; a kerület országgyűlési képviselője, Turi Béla jelenlétében. A „Ratkó-korszak” gyermekeinek iskoláskorúvá válása szükségessé tette az épület bővítését, amely 1961 végére készült el. Ekkor új rész került a régi 4 tantermes iskola mellé újabb négy tanteremmel, tornaszobával és egy pedagóguslakással. Az évek során kinőttük az épületeket és 1986-ban bővült egy új iskolaszárnnyal intézményünk - 6 tanterem, tanári szoba és mosdók, ebédlő került a meglevő iskola mellé. Így kényelmes, kultúrált körülmények közé kerültek tanulóink, pedagógusaink. Rendkívül nagy hiányt pótolt a község lakói és tanulóink számára is az impozáns tornacsarnok átadása 1995 őszén. Iskolánk így már minden adottsággal rendelkezik, ami egyaránt biztosítani tudja gyerekeink, pedagógusaink nyugodt, kényelmes körülményeit a tanuláshoz, a nevelő-oktató munkához. Tanulóinknak módjuk van a szüneteket az iskolaudvaron eltölteni. A tanítás részben szaktantermekben folyik (technika, informatika, fizika, kémia, testnevelés, ének-zene, rajz). A tanulószoba és a napközis csoportok délután tantermekben kapnak helyet. Az iskola szemléltető eszközökkel megfelelően ellátott. A szükséges eszközök beszerzése, cseréje folyamatosan – anyagi lehetőségeinknek megfelelően – történik. Iskolánkban jól felszerelt, jól működő könyvtár áll jelenlegi és volt tanulóink, valamint pedagógusaink rendelkezésére. A könyvtár szakképzett könyvtáros tanár vezetésével működik. Az iskola főépületétől különálló létesítményben (volt csendőr-laktanya) folyik a technika oktatása. A helyiség átalakításával, korszerűsítésével a NAT-ban szereplő Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területen

6


PEDAGÓGIAI PROGRAM

belül a háztartástan tantárgy elsajátítására is lehetősége nyílna tanulóinknak. 2.2.2. Személyi feltételeink Iskolánknak 21 törzsnevelője van. Minden pedagógusunk szakképesítése megfelel munkaköri beosztásának. A nevelő-oktató munka kulcsembere a jó pedagógus. A gönyűi iskola tantestülete fiatal és középkorú nevelőkből áll. Az átlagéletkor 44,8 év, a pályán eltöltött tanítási gyakorlat 10-36 év. Ezek az adatok egyszerre jelentik a fiatalság erejét, lendületét: korszerű szakirányú képzettség, hivatástudat, kezdeményezőkészség, sok ötlet, fogékonyság az újra, fejlődőképesség és készség, kreativitás. Ehhez járul - a pályán hosszabb időt eltöltött - kollégák élettapasztalata, segítőkészsége a fiatalok felé és rugalmas alkalmazkodás, továbbképzések az új, korszerű pedagógia befogadására. Az iskola vezetése biztosítja a nyugodt munkavégzés körülményeit, demokratikus stílusú irányítással támogatva a fejlődést. Ennek is köszönhetően fellendült az alkotókedv. Az évek során, folyamatosan készültek pályázatok, melyek jelentős részét pozitív elbírálásban részesítették. A pályázat készítés A beadott pályázatok A pályázatokon nyert tanéve száma összeg 1993/94. 10 87.000,1994/95. 4 0,1995/96. 5 195.000,1996/97. 5 160.000,1997/98. 6 215.000,1998/99. 1 0,1999/2000. 1 39.000,2000/2001. 5 1.200.890,2001/2002. 6 1.274.500,2002/2003. 4 418.000,2003/2004. (márc.31.) 17 588.000,ÖSSZESEN: 50 4.177.390,A gyerekek iránt érzett felelősség, szeretet, segítőkészség, igényesség mind a nevelő, mind az oktató munkánkban - irányítja pedagógiai tevékenységünket. Sok esetben nekünk kell pótolnunk a szülői odafigyelést, szeretetet napi oktató munkánk mellett. Kollégáink fontos pedagógiai feladatuknak tekintik a gyerekek alapos megismerését, legtöbbjüket már az óvodás kortól. Ezt támogatja az óvodával kialakított eredményes pedagógiai együttműködés. Igyekszünk tanulóinkra több időt és figyelmet fordítani.

7


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Hatékonyabbá tettük az egyéni (differenciált) foglalkozásokat, több alkalom van az ellenőrzésre, értékelésre. Nálunk még rendszeres gyakorlat a családlátogatás. Rendszeresen tartunk fogadóórát, szülői értekezleteket. Tantestületünk törzsállománya stabilnak mondható, gyakorlatilag megszűnt a fluktuáció. Összetartó és befogadó közösség: felkarolja és segíti a kezdőket, ugyanakkor igényes is önmagával és a tanulókkal szemben. A kollégák sok időt és energiát fordítanak (sok esetben szabadidejükből) önképzésre és szervezett továbbképzésre is. Iskolánk eredményes szakmai munkáját minősíti az is, hogy több alakalommal részt vett intézményünk az illetékes főiskolákkal együttműködve a szakmai utánpótlás képzésében. Az intézményben dolgozó közalkalmazottak: Pedagógusok tanító 11 fő főiskola tanító + tanár 3 fő főiskola tanár 7 fő főiskola A pedagógusok közül - Győrből - több éve jár dolgozni 6 (28,5%) fő. Nem pedagógus dolgozók iskolatitkár fűtő-karbantartó takarító tornacsarnok gondnok

1 fő 1 fő 3 fő 1 fő

2.2.3. Gyermekközösségünk Iskolánkban jelenleg 213 diák tanul. A 2004/2005. tanévtől várhatóan 12 osztály, 3 napközis, és 1 tanulószobai csoport működik intézményünkben. Tanulólétszámunk alakulása az elmúlt évek során: Tanév

Tanulólétszám Napközisek/napközis csoportok száma 1995/96. 252 67/4 1996/97. 239 59/4 1997/98. 230 44/3 1998/99. 229 43/3 1999/2000. 232 46/2 2000/01. 215 57/3 2001/02. 216 60/3 2002/03. 218 68/3 2003/04. 213 73/3

8


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A napközis és tanulószobai csoportok szervezése a szülői igényeknek megfelelően, a pedagógiai hatékonyság és a gazdaságosság figyelembe vételével történik. Az alsó tagozat párhuzamos osztályai a felső tagozatban már összevontan, évfolyamonként 1-1 osztályba járnak. Az alsó tagozatban az első osztályok - kellő jelentkező esetén – Tolnainéféle heurisztikus írás- és olvasástanítási programmal, valamint az apáczais tankönyvcsaláddal indulnak. Az osztályok indításánál a tanulócsoportok létszámának arányossága, és a fiú – lány arány figyelembevétele mellett a szülők kérését is igyekszünk figyelembe venni. Az osztályok szervezésénél ezt a tendenciát a jövőben is folytatni kívánjuk. A kisgyerekek nagyon eltérő családi körülmények közül kerülnek az óvodába, majd onnan az iskolába. Néhányan küzdenek hangképzési és egyéb beszédproblémával is. Értelmi képességeik átlagosak. Az életkornak nem megfelelő videofilmek, számítógépes játékok elterjedésének hatására nőtt a durvaság, az agresszivitás, amelynek megfékezése, csökkentése állandó és egyre több energiát igénylő feladatunk. Rossz példát látnak a környezetükben a dohányzással, italozással kapcsolatban. Talán ma még nem érintettek a drogfogyasztásban. Az előzőekben említett veszélyeztetettségekre komplex módon, pályázaton nyert pénz felhasználásával igyekszünk felkészíteni tanulóinkat és kollégáinkat egyaránt. Intézményünk bekapcsolódott a drogprevenciós munkába. A közvetlen tapasztalatok (sportrendezvények, kirándulások, színházlátogatások) és visszajelzések alapján elmondható, hogy tanulóink fegyelme más iskolák diákjaihoz képest jó. Gyermekeink jól érzik magukat "második otthonukban", ahol nemcsak tudást, de szeretetet, törődést is kapnak. Sokuknak iskolánk jelenti a rendet, tisztaságot, biztonságérzést, szociális gondoskodást. Az osztálylétszámok kedveznek a családias légkör kialakításának, fenntartásának, a személyre szabott egyéni bánásmódnak, fejlesztésnek. Egyéni eredményeik tükrözik a képességek mellett a szorgalom, a befektetett munka arányát. A gyengén teljesítők között kisebb részt képviselnek a szerény adottságaik miatt elmaradók, többségük az alacsony igényszint, a kellő szülői törődés hiányának áldozatai. A tanév végén javítóvizsgára utasítottak közül egyre többen tesznek eredményes javítóvizsgát. A bukások száma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. SORSZÁM TANÉV 1. 2. 3. 4.

1992/93. 1993/94. 1994/95. 1995/96. 9

ÉVISMÉTLŐK SZÁMA 19 FŐ 12 FŐ 9 FŐ 7 FŐ


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

1996/97. 1997./98. 1998/99. 1999/2000. 2000/2001. 2001/2002. 2002/2003.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

6 FŐ 4 FŐ 12 FŐ 2 FŐ 1 FŐ 0 FŐ 0 FŐ

A tanulmányi eredmények az alsó tagozatban néhány tizeddel jobbak. Itt érződik a rendszeres iskolai korrepetálás, a napközi segítő hatása, valamint a szülőkben még meglevő nagyobb törődés. A felső tagozatban a nagyobb mennyiségű tananyag, az értelemszerű tanulás magasabb követelménye, a csökkenő szülői kontroll, az életkori sajátosságok (a pubertáskor), a felszínesebbé váló érdeklődés hatása érződik. A tantárgyak közül a készségtárgyak átlaga jobb, mint a logikus gondolkodást igénylőké. A szülők és a tanulók szinte minden esetben igénylik a továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz az iskola segítségét, és többségük meg is szívleli tanácsainkat. A gyermekek közösségeire nem jellemző a tanulmányi eredmény vagy a szülők anyagi helyzete miatti elkülönülés. Erős jellemformáló a csapatszellem: felkészülés, küzdés, kitartás, egymás munkájának segítése, a saját és az ellenfél képességeinek helyes felmérése, a kudarctűrés megtanulása, a közös öröm. Ezért nevelési szempontból is kiemelt fontosságú a sportolás, a tömegsport, versenysport. Labdarúgó csapataink, fiú-leány súlyemelőink sok szép eredményt, vele együtt sok örömet szereztek már. A „TV és videonéző, számítógép előtt ücsörgő generáció" sok tagjának van rossz testtartása, ortopédiai gondja. Ennek legjobb ellenszere a megelőző orvosi szűrések rendszere és a szervezett mozgás. Kollégáink közül többen vettek részt ilyen irányú továbbképzésen. Az egy közösségben fejlődő tanulóifjúság heterogén összetétele elősegíti az alkalmazkodás, a tolerancia tanulását, amely az életre készíti fel a gyerekeket, hiszen ott is hasonló körülmények várják őket. Tapasztaljuk, hogy a szülők egy része a szükségesnél kevesebbet tud vagy hajlandó foglalkozni gyermeke nevelésével. Az ingerszegény környezet, magatartási zavar, szegényes szókincs (elmaradó esti mesék, közös beszélgetések), az önművelésben a jó példamutatás hiánya, az érzelmi sivárság mind tetten érhető és számunkra sok korrekciós feladatot ad. Ehhez társulhat az ápolatlanság, az egészség elhanyagolása. Hétkezdő feladat „megszelídíteni”, az iskola megszokott rendjébe visszaterelni a hétvégén otthon szabadjára engedett gyermekeket. Tanulóink többségét szerencsére nem jellemzik a fenti súlyos gondok, általában a mai magyar átlagnak megfelelő adottságokkal rendelkeznek. Végzős tanulóink legnagyobb arányban a szakmunkásképző intézeteket választják a gyorsabb szakmához jutás és munkába állás reményében. 10


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanulmányi eredményük, érdeklődésük is ennek megfelelő. Tanításuk során elsősorban az alapismeretek gyakoroltatására és megszilárdítására törekszünk a gyakorlati élet követelményeire helyezve a hangsúlyt. Megfelelő szülői késztetés és kitartó szorgalom esetén jó szakemberekké válnak. A pályaválasztás második iránya a szakközépiskola és a gimnázium. Kiváló tanítványaink bejutottak a megyeszékhely legjobb hírű és színvonalú középiskoláiba, ahol tisztességesen megállták helyüket. Iskolánk végzős tanulóinak továbbtanulási irányait az alábbi táblázatban mutatjuk be. 2000/2001.

2001/2002.

2002/2003 szakiskola

iskolaszakközép-

gimnázium

szakiskola

iskolaszakközép-

gimnázium

4 fő 7 fő 11fő 1fő 10fő 15fő 1fő 14fő 8fő 18% 32% 50% 4% 38% 58% 4% 61% 35% 22 fő 26 fő 23 fő

szakiskola

továbbtanulók száma 8. osztály létszáma

iskolaszakközép-

iskolatípus

gimnázium

tanév

Iskolánk világnézetileg semleges, sem politikai, sem vallási irányzat mellett nem köteleztük, nem kötelezhettük el magunkat. Egyik célunk a gyakorlati élet által is igazolt tudományos ismeretek átadása. Az emberi jogokkal összhangban a lelkiismereti és vallásszabadságot is tiszteletben tartjuk. A hitoktatás szabadon választható fakultatív foglalkozás. Iskolánkban igyekszünk a délelőtti órarendhez csatlakozó órában, megoldani a hitoktatást. A hitoktatók tevékenysége nem része az iskola pedagógiai programjának. 2.2.4. Iskolás tanulóink szülői közössége Iskolai nevelő-oktató munkánk fontos részesei, segítői a szülők. Jó eredményt az iskolai munkában csak a tanuló - pedagógus - szülő együttműködése hozhat. A család gyermekével való nem törődése nem jellemző, bár sajnos egyre jobban érezhető ez a folyamat. Iskolánk a szülői munkaközösség véleményét minden fontosabb, a gyerekeket érintő kérdésben kikéri, illetve tájékoztatást ad. (A jogszabályokban foglaltakon túl is!) Érdeklődő, tevékeny a szülői munkaközösség iskolánkban. A segíteni akarás, a jobbító szándék vezérli a szülők nagy többségét.

11


3.

NEVELÉSI PROGRAM

3.1.

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A mi iskolánk olyan iskola, ahol a tanuló, a gyermek áll a folyamatok középpontjában, részese, alkotója is a vele történő dolgoknak. Tantestületünk szakmailag jól felkészült pedagógusok közössége. Fontos feladatunknak tartjuk:  csoportbontással, felzárkóztatással hatékonyabbá tenni nevelőoktató munkánkat, növelni az esélyegyenlőséget;  tehetséggondozás, tanórai differenciálás, szakköri munka keretében fejleszteni tehetséges tanulóink tudását;  az életkori sajátosságoknak megfelelő készségek és képességek fejlesztését, valamint az olvasás megszerettetését;  biztos, szilárd alapismeretek nyújtását, a továbbépíthető tudás megalapozását;  az Európai Uniós csatlakozás oktatási kihívásaival összhangban a második idegen nyelv oktatását, az együttműködés érdekében a kooperációs képesség , tolerancia erősítését, fejlesztését, az informatikai ismeretek megszerezhetőségének bővítését;  alakuljon ki az élethosszig tartó tanulás szemlélete;  a felnövekvő nemzedék egészséges életmódjának megalapozását;  adjunk lehetőséget a művészetek által nyújtott élmények megismerésére és befogadására;  a partnerközpontú működés szemléletének és gyakorlatának kialakítását és továbbfejlesztését. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a partnerközpontú működés szemlélete érvényesül, és ahol az intézmény minden dolgozója és tanulója egyaránt jól érzi magát. Céljaink, feladatunk eléréséhez számítunk és egyúttal igényeljük a szülők, családok segítő szándékú együttműködését, hisz mindannyiunk érdekéről van szó. 3.2.

NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁNK CÉLJAI, FELADATAI

Az iskolában folyó nevelő-oktató munkánk céljait, feladatait a következő oldalak táblázata tartalmazza.

12

SORSZÁM


CÉL Az iskolába beiratkozott tanulóink alapos megismerése

1.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FELADAT, TEVÉKENYSÉG A leendő első osztályos tanulóink megismerése, felsőbb évfolyamosaink körülményeinek nyomon követése:  óvodában  iskola által szervezett programokon  nyílt napokon  családlátogatáson

13

FELELŐS

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS

Leendő első igazgató osztályok osztályfőnökei

Iskolaérettségi vizsgálat

1. és 5. osztály Beszámolók osztályfőnökei alapján: igazgató

A további évfolyamokon, szükség esetén

SORSZÁM


2.

CÉL Az anyanyelv ápolása. Fejlett beszédkészség, helyesíráskészség, írásbeli és szóbeli szerkesztésben gyakorlat. Jártasságok, készségek és képességek fejlesztése. Az olvasás megszerettetése.

A helyes és illedelmes beszéd igénye és használata

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FELADAT, TEVÉKENYSÉG Az írásos közlés, fogalmazás, az olvasás jelrendszerének megismertetése. A nem verbális (mozgásos, vizuális, akusztikus) nyelvi jelek megismertetése. Rendszeres gyakoroltatás, a szabályok használata. Alapvető hangtani, szótani, mondattani ismeretek elsajátítása. Nívócsoportok Tanórán kívüli foglalkozások:  szakkör  korrepetálás  tehetséggondozás  versenyek Könyvtárhasználat Tanítás, példamutatás, gyakoroltatás

14

FELELŐS Humán és alsós munkakaközösség, tanítók, szaktanárok, könyvtárostanár

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Országos mérések, Éves ellenőrzési tervben jelölt mérések, ellenőrzések, Tantárgyi felmérések, Felelős:  igazgató  ig.h.  mk.vezető  szaktanárok  tanítók

Minden dolgozónk

A mindennapi kapcsolattartás során

SORSZÁM


3.

CÉL

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FELADAT, TEVÉKENYSÉG

Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról. A matematikai gondolkodás

FELELŐS

 Az elsajátítás képessé- Tanító gének fejlesztése. Szaktanár  Alapművelet végző képesség fejlesztése.  A számolási készség fejlesztése  Valószínűségi és statisztikus szemlélet fejlesztése.  Matematikai modellek alkotása a mindennapi tapasztalatok alapján. területeinek fejlesztésével  Tervezés, ellenőrzés emelje a gondolkodás igényének kialakítása. általános kultúráját. A  Halmazszemlélet tudományok és az iskolai fejlesztése. tantárgyak segítőjeként, a  Kombinatorikus mindennapi élet és a gondolkodás szakmák eszközeként fejlesztése. tudják tanulóink használni!  Összehasonlításhoz viszonyításhoz szükséges kifejezések használata.

15

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Országos mérések, Éves ellenőrzési tervben jelölt mérések, ellenőrzések, Tantárgyi felmérések, Felelős:  igazgató  ig.h.  mk.vezető  szaktanárok  tanítók

A japán szorobán eszköz használata tanórai keretek között.

SORSZÁM


CÉL Kapcsolódás Európa és a világ információs rendszereihez. Számítástechnikai eszközök, egyéb információhordozók ismerete, használata.

4.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FELADAT, TEVÉKENYSÉG Számítástechnika és informatika oktatása a tanórákon és tanórákon kívül Gépismeret, szövegszerkesztő használata. Korszerű könyvtár- és multimédia-használat. Lehetőség szerint kapcsolódás az INTERNET-re

16

FELELŐS Informatikát tanítók (könyvtár és szám.technika) szám.technika szaktanár

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Éves ellenőrzési tervben jelölt mérések, ellenőrzések, Tantárgyi felmérések, Versenyek eredményei Felelős:  igazgató  ig.h.  mk.vezető

Számítógépek, perifériák, szoftverek, programok vásárlása, a kialakított gépterem és a beszerzett eszközök karbantartása, folyamatos korszerűsítése

SORSZÁM


CÉL A tanulók közötti esélyegyenlőtlenség megszüntetésére való törekvés, az esélyegyenlőséghez való közelítés. (felzárkóztatás, hátrányos helyzet csökkentése)

5.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FELADAT, TEVÉKENYSÉG  korrepetálás  felzárkóztatás  tehetséggondozás  magatartászavarral és tanulási nehézséggel küzdők (diszlexia diszgráfia) felderítése és korrekciója  továbbgondozás a felső tagozatban is  gyermek és ifjúságvédelem

17

FELELŐS osztályfőnök, szaktanár nevelők osztályfőnökök, gyermek és ifjúságvédelmi felelős

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS  Tantárgyi eredmények javulása  eredménytelenség, bukások csökkenése  felmérések eredményei  kiegyenlítettebb tanulmányi eredmények

Bővebben leírva a pedagógiai program 3.5. fejezetében. Együttműködés az önkormányzat szakembereivel és az Önálló Gyermekjóléti Szolgáltatóval.

SORSZÁM


CÉL Eredményes pályaválasztás (képességnek és érdeklődésnek megfelelően)

6.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


FELELŐS

Osztályfőnöki órákon: osztályfőnökök, meghívott vendégek pályaválasztási előadása: megbízott  szakmák ismertetése,  kiadványok, egyéb propagandaanyagok felhasználása,  nyílt napok látogatása a középiskolákban  tanácsadás tanulónak, szülőnek  a továbbtanulással kapcsolatos információk naprakész követése.

18

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Igazgató  beiskolázási statisztikák,  középiskolá k visszajelzés ei  munkaügyi központ jelzései alapján.

SORSZÁM


7.

8.

CÉL

PEDAGÓGIAI PROGRAM


FELELŐS

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS

Tehetséggondozás, egyéni képességek kibontakoztatása, a művészetek ismerete, befogadása és művelése.

 differenciált foglalkoztatás  szakkör  tehetséggondozás  versenyekre, pályázatokra történő felkészítés  sportkör

Tanítók, szaktanárok

 versenyek eredményei  sikeres pályaválasztás,  kiállítás  műsor

Ép, egészséges, fejlett testtel rendelkezzenek tanulóink! Jellemezze őket:  akaraterő,  küzdőszellem,  kudarctűrés,  társaikkal való együttműködés képessége.

testnevelés: tanórákon Mindennapi testmozgás program: tömegsport, sportkör, versenyek, délelőtti játékos testmozgások nyári tábor téli sítábor úszásoktatás

Osztálytanítók, testnevelők, sportcsoport vezetők.

Igazgató A tanulók fizikai állapotmérése, az országos eredményekkel történő összehasonlító elemzések és a versenyeken elért eredményeink alapján.

19

Táboroztatók, testnevelők. 1. osztályok osztályvezetői.

Délelőtti tanórákon A Pedagógiai program 4.7. pontja alapján Tömegsport, iskolai sportkör részben önköltséges, pályázatok Nemzetközi kapcsolatok fenntartása

SORSZÁM


CÉL Egészséges életmód

9.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FELADAT, TEVÉKENYSÉG Felvilágosító tevékenység:  a kamaszkor problémái, szexualitás  az AIDS elleni védekezés,  az önmérgezés megelőzése (alkohol, nikotin, koffein, egyéb más mérgek és drogok).  Felelősség önmagunkért, társainkért, utódainkért.  Tananyag, kiegészítő anyag, felvilágosító előadások, filmek, beszélgetések, akciók,  szakköri tevékenység  Együttműködés eü-i cikkek gyártóival

20

FELELŐS osztályfőnökök, biológia szaktanár, külső előadók: orvos, védőnő, felkért előadók osztályfőnökök

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Igazgató

A pedagógiai program 4. fejezete – Az iskola egészségnevelési programja alapján.

SORSZÁ M


CÉL


FELELŐS

A szabad, értelmes élet és a törvény tisztelete.

Tanórai(osztályfőnöki) és tanórán kívüli, Előadások, tájékoztatók a bűnmegelőzésről

osztályfőnökök, szaktanárok előadók (jogász, rendőr)

Korszerű életvitel, technikai ismeretek

 Háztartástan,  gazdálkodás otthon,  ételkészítési ismeretek tanítása  technikai ismeretek tanítása  csoportbontás: lányok fiúk Közlekedési ismeretek tanítása és gyakoroltatása tanórákon, tanórákon kívül. KRESZ verseny

tanítók, szaktanárok

10.

11.

12.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A KRESZ előírásait betartó, figyelmes, balesetmentes közlekedés kialakítása.

21

osztályfőnök tanítók szaktanárok meghívott előadók  rendőrség megbízottja    

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Tantárgyi és tanórai ellenőrzéssel az igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezető Igazgató, munkaközösség vezető tantárgyi ellenőrzés

Tantárgyi és tanórai ellenőrzéssel az igazgató, igazgató helyettes és mk.vezető.

Főzőkonyha kialakítása. Technika tanterem végleges helyre költöztetése.

SORSZÁM


CÉL

PEDAGÓGIAI PROGRAM


A szabadidő értelmes hasznos eltöltése igényének kialakítása és az ahhoz való segítségnyújtás.

13.

14.

Közös múzeum-, mozi- és színházlátogatás, kirándulás, tanulmányi osztálykirándulás, könyvtárhasználat, szakkörök, klubdélutánok stb. program szerint. Programot szervezhet minden létrejött tanulói csoport, amely felnőtt vezetővel, segítővel rendelkezik. Egészséges, szép, tiszta Az iskola, az otthon, a környezet, kialakítása, tágabb környezet megőrzése. tisztántartása, ápolása, Környezetvédelem, védelme. takarékosság, anyagok Papírgyűjtés. újrahasznosítása Használt elemek gyűjtése. (szelektív hulladékgyűjtés)

22

FELELŐS osztályfőnök tanítók szaktanárok DÖK felnőtt vezetője  Szakkörök vezetői  ISK sportcsoport vezetők    

   

osztályfőnök tanítók szaktanárok DÖK felnőtt vezetője

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Beszámolók, bemutatók, kiállítások, éves program alapján az igazgató, helyettese, mk.vezető.

Programot szervezhet minden létrejött tanulói csoport, amely felnőtt vezetővel, segítővel rendelkezik.

Komplex értékelés a DÖK gyűlésein év végi beszámolókban. Értékel: diákönkormányzat és nevelőtestület.

Mérhető eredmények: Bevétel Az összegyűjtött elemek súlya Az elemgyűjtési versenyben elért eredmény

SORSZÁM


CÉL

PEDAGÓGIAI PROGRAM


Nyelvi kapcsolatteremtés Európával, a nagyvilággal.

15.

16.

Idegen nyelv(ek) oktatása. Kötelező a német. Idegen nyelv választhatóságának kialakítása, az angol nyelv tanításának bevezetésével. Idegennyelvi szakkörrel korrepetálással és tehetséggondozással támogatva. Vizuális látásmód Vizuális kultúra, mozgókép kialakítása, és média ismeret témakör technikák megismerése, tanítása tanórákon, esztétikai értékek tanórán kívül. felismerése és A témához kapcsolódó megbecsülése. gyakorlati tevékenységek A korra jellemző megismerése, elvégzése. mozgókép és média ismeretek elsajátítása. Fogyasztói ismeretek átadása a reklámok kapcsán.

23

FELELŐS Nyelvtanár(ok)

tanítók osztályfőnökök szaktanárok

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Igazgató az évközi, év végi értékelések, nevelői beszámolók sikeresen letett alapfokú nyelvvizsgák alapján. Igazgató a tantárgyi ellenőrzések, kiállítások pályázatok anyagainak megismerése, közvetett és közvetlen ellenőrzések révén.

Alapfokú nyelvvizsga lehetőségének biztosítása.

Foto, video, és filmtechnikai eszközök beszerzése.

SORSZÁM


17.

CÉL

PEDAGÓGIAI PROGRAM


FELELŐS

Felkészült, a modern és Szakmai továbbképzések, minden nevelő használható pedagógiai önképzés módszereket ismerő és alkalmazni képes pedagógusok. Az önképzés fontosságának felismerése. Lehetőségek biztosítása a képzéshez, önképzéshez.

24

ELLENŐRZÉS, MEGJEGYZÉS ÉRTÉKELÉS Igazgató, a továbbképzésre vonatkozó tervek (továbbképzési és beiskolázási) teljesülésével a tanítás eredményességének mérésével. (osztályzatok, országos mérések) Partneri elégedettség mérések


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Területek Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek  Követelés  Gyakoroltatás  Segítségadás  Ellenőrzés  Ösztönzés

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

   

Közvetett módszerek  A tanulói közösség tevékenységének megszervezése  Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása  Hagyományok őrzése, kialakítása  Követelés  Ellenőrzés  Ösztönzés Elbeszélés A nevelő részvétele a Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása tevékenységében. Műalkotások bemutatása A követendő egyéni és A nevelő személyes csoportos minták példamutatása kiemelése a közösségi életből.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb

25


PEDAGÓGIAI PROGRAM

szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)  Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.  Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.  Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 3.3.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 

A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 

A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeretre, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 

26


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely valamint a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 

 A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 

3.4.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS

FELADATOK A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. A közösségi nevelés területei a család, az iskola és az iskolán kívüli közösségek. Pedagógiai programunk szempontjából a legfontosabb az iskolai nevelés, de nem hanyagolhatjuk el a másik két területre gyakorolt iskolai ráhatásokat sem. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 

 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

3.5.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZERÜNK ÉS SZERVEZETI FORMÁINK 3.5.1. A

tanóra,

mint

a

tanulói

személyiség

fejlesztésének

legfontosabb színtere – tanítási-tanulási folyamat Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 28


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 3.5.2. A nevelési és oktatási céljaink megvalósításához alkalmazott tanítási órán kívüli tevékenységünk A nevelési – oktatási folyamat szerves részét kell képeznie azoknak a tanítási órákon kívüli tevékenységeknek, amelyek a tanulók mindenoldalú személyiségfejlesztéséhez járulnak hozzá. 3.5.2.1. Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Széchenyi István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés névadónkról, a különféle iskolai szintű rendezvények megszervezése, valamint az iskola részvétele a megyei Széchenyi iskolák találkozóin. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor, az alábbiak szerint: Az iskolai megemlékezések szervezésének rendje:  Tanévnyitó Időpont: OM rendelet szerint Felelős: 1.és 7. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 1. és 7. évfolyam tanulói  Megemlékezés a pákozdi csatáról (túranap) Időpont: szeptember 29. közeli péntek (időjárás) Felelős: DÖK segítő pedagógus, osztályfőnökök Közreműködő: többi pedagógus, 1-8. évfolyam tanulói  Megemlékezés 1849. október 6-ról Időpont: október 6. (hétvége esetén előtte) Felelős: 6. és 4. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 6. és 4. évfolyam tanulói

29


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Megemlékezés 1956. október 23-ról Időpont: október 22. (hétvége esetén előtte) Felelős: 8. évfolyam osztályfőnöke(i) Közreműködő: 8. évfolyam tanulói  Karácsony Időpont: a téli szünet előtt, decemberben Felelős: 5. évfolyam osztályfőnöke(i) Közreműködő: 5. évfolyam tanulói  Karácsonyi koncert Időpont: decemberben, a téli szünet előtti héten Felelős: énekkar vezetője Közreműködő: iskolai kórus  Megemlékezés 1848. március 15-ről Időpont: március 15-ét megelőző munkanap Felelős: 7. és 3. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 7. és 3. évfolyam tanulói  Széchenyi István emléknap Időpont: tavasszal, munkaterv szerint Felelős: évenként külön kijelölt szervezők Közreműködő: 3-8. évfolyamos tanulók  Gyermeknap, vidámballagás Időpont: utolsó tanítási nap Felelős: DÖK segítő pedagógus, osztályfőnökök Közreműködő: többi pedagógus, 1-8. évfolyam tanulói  8. osztályosok ballagása, ünnepélyes tanévzáró Időpont: OM rendelet alapján, munkaterv szerint Felelős: 7.és 8. évfolyam osztályfőnökei Közreműködő: 7. és 8. évfolyam tanulói Esetenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra (anyagi kondíciók függvényében). Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti (hajós) és néprajzi emlékeket továbbra is gyűjtjük. A gyűjtemény egy része az iskola folyosóján állandó kiállításként megtekinthető. 3.5.2.2. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 1-8. 30


PEDAGÓGIAI PROGRAM

osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Működését saját szabályzata szerint végzi, amely az SZMSZ mellékletét képezi. 3.5.2.3. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. 3.5.2.4. Diákétkeztetés A tanulók étkezését az óvoda szervezi. Az étkezés lebonyolítását a napközis csoportvezetők és a tanulószoba vezető szervezi. 3.5.2.5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére, szükség szerint, a közoktatási törvényben erre biztosított órakeret keretei között, korrepetálásokat szervezünk. Az egyéni foglalkozások óraszámáról, tantárgyáról és vezetőjéről, félévenként a tantárgyfelosztás rendelkezik. 3.5.2.6. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 3.5.2.7. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök, jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején, a nevelőtestület véleményének és igényeinek megismerését követően, az iskola tantárgyfelosztása rendelkezik. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 3.5.2.8. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók tudásának továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A 31


PEDAGÓGIAI PROGRAM

versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. 3.5.2.9. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulmányi kirándulások engedélyezett időtartama: 1-7. évfolyam 1 tanítási nap 8. évfolyam 2 tanítási nap A tanulmányi kiránduláson legalább kettő fő pedagógusnak kell kísérni a kirándulókat. 3.5.2.10. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Megszervezése alkalmanként történik. 3.5.2.11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 3.5.2.12. Sítábor, nyári táborok, szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 3.5.2.13. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtári kölcsönzés a Könyvtár szabályzata szerint történik.

32


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.5.2.14. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3.5.2.15. Az intézmény létesítményeinek használata Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után – az igazgató engedélyével - lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 3.5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységünk A gyerekek személyiségi jegyei, vonásai, a külső körülmények sok gondot okozhatnak a tanulói beilleszkedés területén, esetenként tanulási és/vagy magatartási nehézségeket okozva. Ezek a problémák sok esetben egy-egy tanulónál halmozottan, egyszerre jelentkeznek, illetve egyik a másik hatására jön létre, alakul ki vagy éppen fokozódik. Az iskolában dolgozó pedagógusok feladata a felsorolt gondok, problémák felismerése és gyors, hatékony orvoslása. Ebben a munkában támaszkodni kell az óvodából kapott információkra, kapcsolatot kell tartani az óvodai csoportok vezetői és a leendő első osztályos osztályvezetők között. Az iskolai munkában lényeges elem, hogy a felmenő rendszerben a kollégák egymást tájékoztassák (évfolyamváltások, osztályfőnök váltások, évfolyam ismétlők esetében). Így lehet a problémákkal küzdő gyerekeket kiszűrni, nyomon kísérni, munkájukat segíteni. Vigyáznunk kell azonban az úgynevezett "beskatulyázás" kikerülésére, hiszen a gyerekek állandóan változó, fejlődő egyénisége és a változó környezet pozitív és negatív változásokat eredményezhet. Ezért szükséges a tanulókkal kialakított jó - őszinte értékelésen és önértékelésen nyugvó - kapcsolat, valamint a szülőkkel történő rendszeres találkozás. A felismert problémák kezelése elsősorban az osztályfőnökök feladata. Tájékozottnak kell lennünk a gyermekek gondjairól. Tájékoztatni kell erről az osztályban tanító kollégákat, és tartani kell a kapcsolatot a szülői házzal. Őszintén kell a problémákat megbeszélni a tanulóval, szükség esetén a tanulói közösséggel. A tanulás segítésére egyéni foglalkozásokat, korrepetáláson való részvételt kell javasolni. Sokat segíthet a közösen létrehozott tanulópár rendszer is. Javaslatokat kell nyújtani a szülőknek a tanulmányi munka otthoni megkönnyítéséhez.

33


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A beilleszkedési nehézségek esetén az okok feltárása az egyik leglényegesebb feladatunk. A tanulótársakkal, szülővel, kollégákkal konzultálva a problémák gyökerét kell megtalálni. A beilleszkedés és magatartás negatív oldala sokszor közösen jelentkező, nehéz és megoldásra váró feladatot jelentenek. A megoldást az egységes követelményrendszer, a tanári kar segítőkészsége az egész iskola egységes ráhatása szolgáltathatja. Törekedtünk és törekszünk a fent leírtak egyre következetesebb alkalmazására. Kapcsolatrendszerünkben az alábbiakat szorgalmazzuk:  Alakítsunk ki szoros kapcsolatot a helyi óvodával, az önálló gyermekjóléti szolgáltatóval, a nevelési tanácsadóval!  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulási tevékenységeket szervezzünk!  A felzárkóztató, egyéni foglalkozásokat a résztvevők tudásszintjére szabottan alakítsuk ki!  A napközi otthoni és a tanulószobai munkánk során törekedjünk a differenciált foglalkoztatással is elérni, hogy a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulóink ilyen irányú hátránya csökkenjen!  A pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolatai segítsék a magatartási és beilleszkedési gondok feloldását!  A csoportbontás adta lehetőség segítse a személyre szabott gondoskodó pedagógia alkalmazását!  A családlátogatások erősítsék a tanulók nevelését végző felnőttek (szülők, pedagógusok) egyetértését a módszerek és célok területén!  A szülők és a családok nevelési gondjainak feltárása, feloldásának segítése, a problémák őszinte megbeszélése segítségére legyen a gyerekeknek! 3.5.4.

A tehetség, képesség kibontakoztatására alkalmazott

tevékenység A külső tényezők hatására létrejön az egyén pszichikumának módosulása, azaz a tanulás. Ez a folyamat nem egyszerű ismeretelsajátítás csupán, hanem a figyelem és emlékezet működése is, lényegében magában foglalja valamennyi értelmi képesség, a készségek, így az egész személyiség fejlődését. A fenti folyamat egészének mozgatója kell hogy legyen az iskola. A személyiségjegyek, képességek, készségek, valamint a környezet is alakítják az egyén tanulási, tudási szintjét. Ennek megfelelően eltérő tehetségű, képességű gyerekekkel találkozunk iskolai munkánk során. Fontos feladatunk, hogy a tudás, érdeklődés alapján felismerjük azon

34


PEDAGÓGIAI PROGRAM

gyermekeket, akik valamely műveltségi terület ismeretanyagában jobban elmélyülve tehetségüket kibontakoztathatják. A felismerés azonban önmagában nem elegendő. A tehetséges gyerekekkel foglalkozni kell. Tudásszomjukat feladatokkal, differenciált foglalkoztatással már a kötelező tanórák keretében ki kell elégítenünk. Nagy lehetőség rejlik azonban az egyéni, a kiscsoportos illetve a csoportos (szakköri) tevékenységek e területen történő felhasználásában. A nem kötelező órák számából a szükségleteknek, igényeknek megfelelő számú és szintű szakköri foglalkozást tervezünk a tehetséges, jó képességekkel rendelkező gyerekek továbbfejlődésének segítésére. A különböző szaktárgyi versenyeken való részvétel, az azokra való felkészülés, gyakorlás, feladatmegoldás, kutatómunka segítése pedagógusi feladataink közé tartozik. Az elért eredményekkel öregbíteni szeretnénk iskolánk jó hírnevét. A tehetség és képességek sokoldalú kibontakoztatását iskolánkban, az alábbiakban felsorolt módokon kívánjuk segíteni:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  nívócsoportos oktatás;  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása;  a tehetséggondozó foglalkozásokon való részvétel;  az iskolai sportkör;  a szakkörök;  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;  a továbbtanulás segítése. 3.5.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink A pedagógusok és a tanulók valamint a pedagógusok és szülők személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, és a megelőzés. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére felelős dolgozik. A felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok ilyen irányú munkáját.

35


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: 1. A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. 2. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok  feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti az önálló gyermekjóléti szolgáltatót, segíti az önálló gyermekjóléti szolgáltató tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. 3. Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. 4. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. 5. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  az önálló gyermekjóléti szolgáltatóval,  családsegítő szolgálattal,  a Polgármesteri Hivatallal,  az iskolaorvossal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. 6. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a napközis és a tanulószobai foglalkozások, 36


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3.5.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő munkánk A 3.5.3. fejezet bevezetőjében leírtak alapján beszélhetünk a tanulási kudarc kialakulásáról. A kudarcnak kitett diákjaink számára az iskolai követelményeknek való megfelelés jelentős nehézséget okozhat, rossz osztályzatokban nyilvánul meg és a tanuló tanulmányi munkától való teljes elfordulását eredményezheti. A tanulás segítésére, a sikerélmény átélésére, egyéni foglalkozásokat, korrepetáláson való részvételt kell javasolni. Sokat segíthet a közösen létrehozott tanulópár rendszer is. Célunk, hogy iskolánk pedagógusai nyújtsanak személyre alakított javaslatokat az érintett szülők és gyerekek számára, a tanulmányi munka elvégzésének otthoni megkönnyítéséhez. Felzárkóztató munkánk során támaszkodunk:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésére,  a napközi otthoni és a tanulószobai differenciálásra,  a tanulási módszerek tanítására,  az egyéni felzárkóztató foglalkozások hatékony szerepére,  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatára,  a csoportbontás lehetőségének kihasználására,  a továbbtanulás irányítására, segítésére. 3.5.7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A jelenlegi magyar társadalom szociális helyzetében megfigyelhető nivellálódás természetesen községünk családjait sem kerüli el. Növekvő tendencia figyelhető meg a szociális hátrányok területén. Az iskola e gondok megoldását nem tudja felvállalni, nem is vállalhatja fel. Azt azonban, hogy a szociális hátrányokkal küzdő családok gyermekeit figyelemmel kísérjük, szükség esetén a Polgármesteri Hivatal illetékesének jelezzük a gondot, mindenképpen feladatunknak tartjuk, tartottuk eddig is. Az osztályfőnökök, osztályvezetők az iskolavezetéssel konzultálva megtették és megteszik a továbbiakban is azokat a fontos és szükséges lépéseket, amelyek segíthetik az égető szociális gondok 37


PEDAGÓGIAI PROGRAM

mielőbbi enyhítését, így is hozzásegítve tanulóinkat a nyugodt légkörű otthoni tanulás lehetőségéhez. A szociális hátrányok csökkentését elősegítenénk az alábbiakkal.  A differenciált tanórai tanulásszervezéssel.  A felzárkóztató foglalkozások megfelelő számának biztosításával.  A tanulószobai és napközis munka ilyen irányú tervezésével, szervezésével.  A diákétkeztetés biztosítása az óvodával közösen.  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosításával.  A pedagógusok és a tanulók segítő, személyes kapcsolatrendszerének kialakítására való törekvéssel.  A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak kérésükre történő segítésével.  A családlátogatások rendszerének fenntartásával. Az első és ötödik évfolyamos tanulóink családját az osztályfőnökök az első félévben meglátogatják.  A nyolcadik évfolyam osztályfőnöke(inek) a továbbtanulást irányító, segítő munkájával.  Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tervszerű munkájával.  A Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti szolgáltatóval kialakított szoros kapcsolat annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 3.6.

A

SZÜLŐK,

A

TANULÓK

ÉS

A

PEDAGÓGUSOK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A nevelés nem más, mint a személyiségformálás folyamata. E folyamat középpontjában a gyermek áll. A tanulók nevelésének folyamata egy háromoldalú kapcsolatrendszer pillérein nyugszik. A három oldal – gyerekek, szülők, pedagógusok – együttműködése, egymást segítő támogatása nélkül maga a nevelés, a nevelési folyamat kerülhet veszélybe. Célunk, hogy a kapcsolatok rendszerét úgy alakítsuk a folyamatban részt vevők között, hogy a végső eredmény minden résztvevő számára megelégedettségre adjon okot. Az együttműködésünk formáit az alábbiakban határozzuk meg: 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

38


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és folyamatosan a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon,  a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 2.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel.

3.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 4. 



A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; • a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról; • továbbá a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

39

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 





5. 6.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A szülő az igazgató engedélyével, az érintett pedagógussal történt egyeztetés után, a nyílt napokon kívül is látogathatja az általa kiválasztott tanórákat. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

40


4.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és a szociális jóllét állapota. Fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során, pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. 4.1.

HELYZETELEMZÉS

Az intézményről és környezetéről készített helyzetelemzés nagymértékben hozzájárul egészségőrző munkánk eredményességéhez. A helyzetelemzés folyamatos megújításával az elért eredményeink megőrizhetőek maradnak. 4.1.1. Az iskola és környezete o Az iskola épülete nem elég tágas, régi építésű, folyosói szűkek, megfelelő közösségi térrel nem rendelkezünk. o Nyílászáróink rosszul szigetelnek, többségük cserére szorul, ezért a termek hőmérséklete közepes szinten felel meg az elvárásoknak. o A világítótestek korszerűtlenek, elhasználódtak. o A tantermek padlózata nem megfelelően portalanítható. o A tanulói padok, székek nagy része megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. o Az osztálytermekben egy kivételével hagyományos tábla van és krétát használunk. o Korszerű sportcsarnokunkban tisztálkodásra kialakított helyiségek (mosdók, zuhanyzók) vannak. o Az iskolának nincs önálló konyhája, az óvodai konyháról szállítják a tízórait, ebédet és az uzsonnát. 4.1.2. Egészségi állapot o Az iskolaorvos és fogorvos évente rendszeresen végez szűrővizsgálatokat tanulóink körében. o A kiszűrt tanulókat szakorvosi rendelésre utalják. 41


PEDAGÓGIAI PROGRAM

o Az iskolában leggyakrabban mozgásszervi és szemészeti problémákkal találkozunk. o Tapasztalat, hogy a tanulók egy része nem kezelteti a szűrés alkalmával felfedezett problémákat. o A tanulók általános teherbíró képessége közepesnek mondható. 4.1.3. A tanulók étkezési szokásai o A gyermekétkeztetésben részt vevők nem szívesen fogyasztják a leveseket, főzelékek egy részét. o Előtérben vannak a tésztafélék, sütemények, sok a szénhidrát bevitel. o Étkezési szokásaik nem tükrözik a kiegyensúlyozott táplálkozási szokásokra vonatkozó beállítódásukat. o Tanulóink egy része nem fogyaszt rendszeresen főtt ételt. 4.1.4. Fizikai aktivitás o Tanulóink nagy része rendszeresen edzi testét a testnevelési órákon kívül (pl.: karate, tömegsport, súlyemelés, néptánc, futball stb.). o A tanítási szünetekben az iskola udvarán tartózkodnak tanulóink. o Évente túranapot szervezünk, tanítás nélküli munkanapként. o Évente 1 hetet sítáborban, 1-2 hetet nyári táborban vehetnek részt tanulóink. o Az első osztályosok szervezett úszásoktatásban vesznek részt. o Alkalmanként, lehetőségeink szerint kondicionáló úszást szervezünk. o Évente a Gyermeknap alkalmából sportnapot szervezünk. 4.1.5. Szabadidős tevékenység o Iskolánkban szakkörök, sportköri foglalkozások, zeneoktatás, alkalomszerű délutáni programok, könyvtári foglalkozások közül választhatnak a tanulók szabadidejük eltöltéséhez. o Tanulóink között előfordul, hogy reggel az iskolába fáradtan, kialvatlanul érkeznek az otthoni éjszakába nyúló számítógépezés és televízió, videó nézés miatt. 4.1.6. Indirekt mutatók o Tanulóink körében nem jellemző az igazolatlan hiányzás. o Agresszív, erőszakos magatartású tanulót elvétve találhatunk. 42


PEDAGÓGIAI PROGRAM

o A csonka családból származó tanulók száma magas. o Az iskola területén (tanórán, tanórán kívül) előforduló balesetek száma és súlyossága alacsony. 4.2.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZINTEREI ISKOLÁNKBAN

Az egészségnevelési tevékenység át kell, hogy hassa nevelő-oktató munkánk minden területét. A munkánk során az alábbiak alkalmazására kell törekednünk. 4.2.1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben o A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségnevelési vonatkozásokat. o Jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés, referátumok készítése. o A szemléltetés legváltozatosabb lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. o Fontosnak tartjuk hogy diákjaink megfelelő elméleti alapokat szerezzenek egészségi állapotuk megóvása érdekében. 4.2.2.

Nem hagyományos tanórai keretben o A tanév során tanulóink túranapon vesznek részt. o A tanítási szünetekben az iskola udvarán tartózkodnak tanulóink.. o Az első osztályosok szervezett úszásoktatásban vesznek részt. o Évente a Gyermeknap alkalmából sportnapot szervezünk.

4.2.3.

Tanórán kívüli programjaink o Iskolánkban évente megrendezésre kerül az egészségügyi hét, melynek keretében tanulóink előadásokat hallhatnak a korszerű táplálkozásról és személyes higiéniai ismereteket, fogápolási tanácsokat adnak számukra a szakemberek. o Az előadássorozat zárásaként az életkoruknak megfelelő tartalmú játékos vetélkedőt szervezünk. o Biztosítjuk a rendszeres testedzés lehetőségét az ISK és a tömegsport foglalkozásokon. o Nyáron az 5-8. osztályos tanulók az iskola kertjének ápolásában vesznek részt. o Sítábort, nyári táborozást szervezünk. o Alkalmanként kondicionáló úszást szervezünk. o Vetélkedőket, pályázatokat hirdetünk.

43


4.3.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ERŐFORRÁSAINK

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési munkánk elengedhetetlen feltétele, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső partnereivel jó, eredményes munkakapcsolatot és együttműködést alakítson ki. 4.3.1. Belső, személyi erőforrásaink 

Pedagógusok: - tantárgyában segít az egészségnevelési célok megtalálásában, - tantárgyába beépíti, -



Diákok: -



tanmenetében jelöli ezeket, az egészségi nevelési program célkitűzéseit ismerteti a tanulókkal, tanmenetéhez tartja magát, példamutató magatartást tanúsít, aktívan részt vesz az egészségi nevelési programok szervezésében és megvalósításában részt vesznek a egészségi nevelési programokon, magatartásukkal, aktív részvételükkel elősegítik a megjelölt célok megvalósulását

Iskolatitkár, technikai dolgozók: - munkavégzésük, életvitelük legyen példamutató, - vegyenek részt azokban a egészségi nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre

4.3.2. 





    

Külső erőforrások

Szülők: - előadásokon való részvétel, - előadások tartása, - anyagi támogatás, - külső erőforrások felkutatásának segítése, - tevékeny részvétel a programjainkban, ezáltal szemléletformálás, az egészségi nevelés túlmutat az iskola falain. Nemzetközi kapcsolatok Kolozsnéma, Szlovákia - közös sítábor, nyári tábor Közoktatási intézmények települési megyei kistérségi Megyei Pedagógiai Intézet Iskolaorvosi, védőnői szolgálat munkaegészségügyi szolgáltató ÁNTSZ Média

44


 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kisalföld Települési újság, egyéb média Országos televízió és rádióadók, újságok Üzemek Szolgáltatók

4.3.3. Anyagi forrásaink o o o o o o

Költségvetésben tervezett kiadások, pályázati források (EU-s, állami, regionális, megyei), alapítványi támogatások, EU-s támogatások, magánforrások (szponzorok), egyéb bevételek (pl. hulladékgyűjtésből származó megtakarítások)

4.4. 4.4.1.

bevétel,

ALAPELVEINK, CÉLJAINK Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Korunkat jellemző, legtöbbet emlegetett fogalmak: értékválság, krízishelyzet. Ezek a fogalmak a társadalmi környezetre, a technikai fejlettség okozta változásokra, a médiahatásokra, a családok helyzetére, életkörülményeire, az egyént és az egész emberiséget érintő folyamatokra, tendenciákra gyakorolnak hatást. Bármennyire is az a látszat, hogy az anyagi fejlődésnek köszönhetően jobb az életünk, mind több és több félreérthetetlen jelzést kapunk, hogy változtatnunk kell értékrendünkön, szokásainkon, életmódunkon, kapcsolatainkon. A helytelen életmódból adódó káros következmények hosszú idő, évek, esetleg évtizedek után jelentkeznek. A test, a lélek, valamint a minket körülvevő környezet harmóniájának megteremtésére, fenntartására törekvés az egészség alappillére. A család mellett az iskolára hárul az a nagy feladat és felelősség, hogy a felnövekvő nemzedéket az egészséges életmódra nevelje. Az ember egészsége szoros összefüggésben van környezetével. Az egészség és környezeti nevelés nemcsak a természettudományos tantárgyak tanításában valósulhat meg, hanem valamennyi tantárgyba integrálva, komplex módon kezelve, az iskola mindennapi tevékenységének központi eleme kell, hogy legyen. 4.4.2.

Általános, hosszú távú cél

o A tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezzenek, egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. o Értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. 45


4.4.3.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Iskolánk jövőképe

o Iskolánk olyan intézménnyé váljon, ahol a környezet-és egészségtudatos magatartás fejlesztésében a szülők és gyermekeik aktív kezdeményező szerepet vállalnak. o Tanulóink szívesen járnak intézményünkbe, mert tudják, hogy itt egészséges környezetben tanulhatnak. o A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységeink segítsék hozzá tanulóinkat az egészséges életvitel megismeréséhez, alkalmazásához. o Tanulóink életvitele közvetve gyakoroljon hatást az iskolán kívüli környezetükre is. 4.4.4.

Alapelveink, értékeink, szemléletünk

o Az általános célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. o Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. o Az egészséges testtartás, a mozgás fontosságára nevelés. o Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepének megismertetése. o A betegségek kialakulásának és a gyógyulási folyamatnak a megismertetése. o A betegség gyógyulását segítő magatartás (elsősegély, ápolás) bemutatása, gyakoroltatása. o A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepének megismertetése és az egészségmegőrzésben elfoglalt helyének tisztázása. o Személyes krízishelyzetek felismerésének és kezelési stratégiáknak az ismerete. o A tolerancia kialakítása. o A tanulás és a tanulás technikáinak megismertetése, gyakoroltatása, alkalmazása. o Az idővel való tervszerű gazdálkodás; időkihasználás képességének kialakítása. o Rizikóvállalás lehetőségei, veszélyei és határai. o Szenvedélybetegségek elkerülésének lehetősége. o Megfelelő tanulási környezet kialakítása. o A természethez való viszony és az egészséges környezet jelentősége. o Környezeti ártalmak felismerése és kivédése (zaj, légszennyezés stb.). o Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek tanulóink megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. 46


PEDAGÓGIAI PROGRAM

o A helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések felismerése a problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggéseinek megértése. o Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás. o A családi életre nevelés, az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése 4.4.5. A tanulóinkban kialakítandó készségek o o o o o o o o o o o

alternatív, problémamegoldó gondolkodás egészségtudatos szemlélet, gondolkodásmód szintetizálás és analizálás problémaérzékenység, integrált megközelítés kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód vitakészség, kritikus véleményalkotás kommunikáció, médiahasználat konfliktuskezelés és megoldás állampolgári részvétel és cselekvés értékelés és mérlegelés készsége

4.4.6. Az iskolánk feladata az egészségneveléssel kapcsolatban Az iskolai egészségnevelés összefügg a pedagógusi, dolgozói magatartással, gondolkodással, az intézmény szervezettségével. Az egészséges munkavégzés körülményeinek kialakítása, megvalósítása érdekében az intézményi munka megszervezésekor törekszünk az alábbiak megvalósítására. o Tájékozódunk a tanulók tanulását befolyásoló körülményekről (szociális, egészségi) o Az osztálytermek berendezése alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz o A tanulók elhelyezésénél fontos szempont legyen az egyéni adottságok, kérések tolerálása (pl. rövidlátás, hallászavar stb.) o A napi, heti munkarend, órarend tervezésekor, készítésekor figyelembe vesszük a tanulók terhelésére vonatkozó egészségügyi szabályokat, a mozgásigény kielégítését. o Minden lehetséges eszközzel elősegítjük tanulóink és dolgozóink egészségének védelmét. o Iskolánk egészséges környezetének fenntartása és javítása érdekében együttműködést alakítunk az érintett közvetlen és közvetett partnereinkkel. o Intézményünk egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít.

47


PEDAGÓGIAI PROGRAM

o Együttműködünk a helyi közösség szakembereivel és egészségneveléssel, kapcsolatos programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztő programokkal. o Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. o Teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. o Olyan oktatási – nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a a tanulók és pedagógusok jóllétét és méltóságát. o Többféle lehetőséget teremtünk a siker eléréséhez, elismerjük az erőfeszítést, a szándékot, támogatjuk az egyéni előrejutást. o Segítjük diákjaink, munkatársaink a családok, valamint a helyi közösségek tagjai egészségének megőrzését. 4.5.

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI

4.5.1. Egészségnevelés Az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó tudatosan létrehozott tanulási lehetőség. Ennek érdekében az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti a tanulók és a környezetükben élők egészségének előmozdítása és megtartása érdekében. o Prevenciós (megelőző) tevékenységünk A prevenció a betegségeket előidéző tényezők, korai felismerése és elkerülésére irányuló tevékenység, amelyet kiemelt feladatként kezelünk. A prevenciós munkánk főbb területei:  Megakadályozni, hogy a gyerekek életmódjában káros attitűdök rögzüljenek, káros szokások terjedjenek el.  A meglévő egészségi állapot felmérésével, korai beavatkozással segíteni az esetlegesen már kialakult rossz szokások, beidegződések elkerülését.  Szoros, őszinte kapcsolat kialakítása tanulóink családjával.  A kóros állapotok kezeléséhez konkrét segítség nyújtása vagy saját hatáskörben, vagy a törvényi előírásokat betartva szakemberek segítségét kérve. o Mindennapi testedzés A közoktatási törvény módosítása megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit. Ennek célja, a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák, az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethetnek. Áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az

48


PEDAGÓGIAI PROGRAM

egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészséges testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:  minden gyermek, minden nap részt vesz a testmozgás programban  minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalommal megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése  minden testnevelés órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna  a testnevelési tananyag egészében összhangban van a gerinc-és izületvédelem szabályaival, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire  minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő testi, fizikai adottságú tanulóknak is  a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás-programban  a testmozgás – program életmód – sportokat, életminőség – sportokat is tanítson meg  a testmozgás – program játékokat és táncot is tartalmazzon A fenti szempontok együttesének figyelembevételével a testmozgás – program megvalósításába bevont, szakmailag megfelelő felkészültségű tanítók és szaktanárok éves programot készítenek, melynek teljesítését az adott osztály haladási naplójában a pontos időtartam megjelölésével eltérő színnel rögzíti és aláírásával hitelesíti. A „mindennapos iskolai testedzés” program alkalmazandó oktatás – szervezési modellje

iskolánkban

1. Alsó tagozat (1.-2. évfolyam) Az osztálytanító a törvényi előírásokat betartva, éves terve és tapasztalatai alapján valósítja meg a testmozgás programot a testnevelés órát nem tartalmazó tanítási napokon. 2. Alsó tagozat (3.-4. évfolyam) Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, a testmozgás program megvalósítását az alábbiakban szabályozzuk:  A második óra utolsó 5 percében és az azt követő óraközi szünet első tíz percében (20 perces szünet), egybefüggő 15 perces frissítő testmozgást vezet az adott osztályban a második órát tartó tanító. 49


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 A negyedik óra utolsó 10 percében és az azt követő óraközi szünet első 5 percében (10perces szünet), egybefüggő 15 perces frissítő testmozgást vezet az adott osztályban a negyedik órát tartó tanító.  A testmozgás programot - amennyiben az időjárási körülmények engedik – a szabad levegőn kell elvégezni.  A 3.4. évfolyam osztályfőnökei az általuk közösen elkészített éves terv alapján tevékenykednek. 3. Felső tagozat (5.-8. évfolyam) Az ISK sportcsoportjaiban és tömegsport foglalkozásain adjuk meg tanulóink számára annak a lehetőségét, hogy azokon a napokon is mozoghassanak, sportolhassanak, amikor nincs órarend szerinti testnevelés órájuk.

50


5.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai, a környezet- és természetvédelmre, az egészségügyre, a közoktatásra és az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok egyaránt meghatározzák az iskolákat érintő környezeti nevelési kötelezettségeket. 5.1.

HELYZETKÉP

 Az iskola története: (lásd a Pedagógiai Program idevágó fejezetében)  Az iskola helye és épülete: Az iskola Gönyű község központjában helyezkedik el. Az épület adott, korszerűsítésre, felújításra szorul, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit.  Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: Iskolánkban a tantestület egy része intenzíven foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel. A további munkánkban is szükség van ennek fenntartására esetleg bővítésére. Az iskolavezetés ezen a területen is számít a kollégák aktív közreműködésére, innovációs tevékenységére, együttműködésére.  Környezeti nevelés színterei iskolánkban:  Hagyományos tanórai oktatás keretében: A tanórákon az adott témákhoz, megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat rendelünk. Kiemelt helyet kapnak azok a problémák, amelyek a diákokat közvetlenül is érintik. Különböző interaktív módszereket használunk. Fontos szerepet kap az önálló ismeretszerzés. Lehetőség nyílik az élményszerű tanításra, az audiovizuális szemléltetés felhasználására.  Nem hagyományos tanórai keretben: Tanulmányi kirándulásokon, túrákon ismerkedhetnek meg tanulóink szűkebb és tágabb környezetük élő és élettelen értékeivel.  Tanórákon kívül: - Évente meghirdetjük a természetismereti vetélkedőt iskolánkon belül és a környező iskolák számára. - A rendszeresen megrendezett nyári táborok fontos eleme a környezeti értékek megismerése. - Rendszeres iskolánkban a szárazelemek és a papír gyűjtése.

51


-

5.2.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Évente rendezünk túranapot az egész iskola részvételével, diákjaink így jobban megismerik közvetlen környezetüket.

ERŐFORRÁSAINK

A program megvalósításához szükséges erőforrásainkat az alábbiak szerint csoportosítjuk, soroljuk fel és jellemezzük: 5.2.1. Belső, személyi erőforrásaink 

Pedagógusok: -

-



Diákok: -



tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti, tanmenetében jelöli ezeket, a környezeti nevelési program célkitűzéseit ismerteti a tanulókkal, tanmenetéhez tartja magát, példamutató magatartást tanúsít, aktívan részt vesz a környezeti nevelési programok szervezésében és megvalósításában részt vesz a környezeti nevelési programokon, magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását

Iskolatitkár, technikai dolgozók: - tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait,

5.2.2. 







munkavégzésük, életvitelük legyen példamutató, vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre

Külső erőforrások

Szülők: - előadásokon való részvétel, - előadások tartása, - anyagi támogatás, - külső erőforrások felkutatásának segítése, - tevékeny részvétel a programjainkban, ezáltal szemléletformálás, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain. Nemzetközi kapcsolatok Kolozsnéma (Szlovákia) - közös sítábor, nyári tábor Közoktatási intézmények települési megyei kistérségi Megyei Pedagógiai Intézet 52

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA    

  

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Fertő-Hanság Nemzeti Park KEFAG RT. ÁNTSZ Média Kisalföld Települési újság, egyéb média Országos televízió és rádióadók, újságok Rendőrség Üzemek Szolgáltatók (védőnő, gyermekjóléti szolgáltató)

5.2.3. Anyagi forrásaink o o o o o o

Költségvetésben tervezett kiadások, pályázati források (EU-s, állami, regionális, megyei), alapítványi támogatások, EU-s támogatások, magánforrások (szponzorok), egyéb bevételek (pl. hulladékgyűjtésből származó megtakarítások)

5.3.

bevétel,

ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK

Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Célunk olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd 53


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. 5.3.1. Általános céljaink a környezeti és egészségügyi nevelésben o Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt o a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés o a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése o a testi-lelki egészség megőrzése 5.3.2. Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, valamint programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartásának fejlesztéséhez is hozzájárulni. 5.3.3. Hosszú távú pedagógiai célok o az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása o az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése o rendszerszemléletre nevelés o holisztikus szemléletmód kialakítása o fenntarthatóságra nevelés o a környezetetika hatékony fejlesztése o érzelmi és értelmi környezeti nevelés o tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés o tolerancia kialakítása o a környezettudatos magatartás és életvitel segítése 54


o o o o o o o o o o o

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

5.3.4. Kulcsszavaink                      5.4.

szeretet tisztelet megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat esztétika empátia segítőkészség tolerancia együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm és vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség RÖVID TÁVÚ CÉLJAINK ÉS FELADATAINK

o Hajlandóságot ébreszteni a gyermekekben az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.

55


PEDAGÓGIAI PROGRAM

o Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. o Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. o Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. o Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. o Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. o A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: terepi foglalkozások a természetismeret, környezetismeret és az egészségtan tantárgy keretében. o Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével. o Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. o Helyi értékek és problémák feltérképezése. o Lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás lehetséges módjai). o Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken. o Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken. o A kommunikáció fejlesztése a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel. o Legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése. o Az egészségre káros szokások biológiai, élettani és pszichés összetevőinek megismertetése. o Mindennapi testedzés: - testnevelésórákon, - testedzés programunk megvalósításával, - napközis szabadidőben, - óraközi szünetek szabad levegőn történő eltöltésével, - uszodai programok, korcsolyázás, DSK programok

56


5.5.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK

5.5.1. Tanórai keretek  Tantárgyakba beépítve  Tanulmányi kirándulásokon  Osztályfőnöki órákon a környezet-és egészségvédelmi témákkal A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet  hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve  nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából. Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. 5.5.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgyba beépülnek a környezeti nevelés célkitűzései, melyeket az alábbiakban összegezi programunk: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanulók:  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)!  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását!  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre!  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük!  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére!  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit! A tanulókban:  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség!  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával!  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével! TÖRTÉNELEM A tanulók: 57














PEDAGÓGIAI PROGRAM

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet! tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására! ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete! legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül! értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében! ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit! ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)!

IDEGEN NYELV A tanulók:  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével!  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit!  tájékozódjanak más népek ilyen irányú tevékenységeiről!  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni!  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön! A tanulókban:  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben!  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit! MATEMATIKA A tanulók:  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják!  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával!  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni !  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön!  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait!

58


PEDAGÓGIAI PROGRAM

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására!  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni!  legyenek képesek reális becslésekre!  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni! A tanulókban:  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás!  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket! 

KÖRNYEZETISMERET, TERMÉSZETISMERET A tanulók:  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal!  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében!  ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit!  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére!  törekedjenek a megismerés komplexitására (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)!  környezet állapota iránti érzékenységét fejlessze!  ökológiai szemléletét fejlessze!  helyes környezeti attitűdjeinek fejlesztését segítse!  magatartását fejlessze!  értékrendjét alakítsa!  környezettudatos viselkedését fejlessze! FIZIKA A tanulók:  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára!  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit!  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat!  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra!  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni! 59




PEDAGÓGIAI PROGRAM

ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit előregondolkodó állampolgárrá! ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat!

látó,

KÉMIA A tanulók:  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel!  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására!  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére!  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére!  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától!  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait! FÖLDRAJZ A tanulók:  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről!  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit!  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket!  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet!  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit!  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit! A tanulókban:  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény!  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére!  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség! BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN A tanulók:  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit!  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet!

60


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket!  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően!  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat!  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére!  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat!  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait!  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat!  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében! A tanulókat:  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezetegészségvédő szokásrendek kialakítására!  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában!  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében! 

A tanulókban:  alakuljon ki ökológiai szemléletmód!  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség! ÉNEK-ZENE A tanulók:  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát!  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait!  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban!  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét!  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek!  fedezzék fel a „zenei környezetszennyezést”, és tudjanak ellene védekezni! RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A tanulók:  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát!  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát!  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit!  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére! 61


 











PEDAGÓGIAI PROGRAM

tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira! ismerjék a természetes alapanyagok használatát! legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak! legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni! legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően! ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését! tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre! kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket!

ETIKA A tanulók:  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák!  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni!  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk! A tanulókban:  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek!  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban!  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért! TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL A tanulók:  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket!  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait!  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit!  ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást!  sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket!  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit!  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait!  ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát!  ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat! 62


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit!  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit! A tanulókban:  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény!  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság!  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás! INFORMATIKA (SZÁMÍTÁSTECHNIKA ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT) A tanulók:  legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni!  legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására!  ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket!  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre!  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket!  rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen!  szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket!  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait!  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)!  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével!  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit! 

TESTNEVELÉS A tanulók:  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket!  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve! 63








PEDAGÓGIAI PROGRAM

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében! értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes! igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek! sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat!

A tanulókban:  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását!  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására!  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását! 5.5.1.2. Tanórán kívüli keretek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapoznunk, hogy a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálódhasson. A feladataink kiválasztásához az alábbi célkitűzéseket fogalmazzuk meg: A választott programok és az alkalmazott módszerek  fejlesszék a tanulók szociális képességeit,  adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés),  rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket,  szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket,  tanítsanak rendszerszemléletre,  alakítsanak ki kritikus gondolkodást,  fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket,  ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására,  alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat,  neveljenek a hagyományok tiszteletére,  mutassanak követendő mintákat,  ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében),  tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét,

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette.

A tanórán kívüli lehetőségeink részletes bemutatása Szakkörök Természetismereti: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: Az elsősegély nyújtás, katasztrófa elhárítás elmélete és gyakorlata az egészségtant tanító vezetésével. Gyűjtőmunka:

A tanórákon elsajátítandó tananyag kiegészítése önálló gyűjtőmunkával, melynek formája egyaránt lehet kiselőadás, pályázat, iskolaújság írás, stb.

Vetélkedők, tanulmányi versenyek: Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken, segítjük felkészülésüket. Természettudományi vetélkedő: Iskolánk 3.-8. évfolyamán rendezzük évente. A témaköröket a természettudományi tantárgyak tananyaga alapján választjuk ki. Táborozások:

Tanulói pályázatok:

Kézműves foglalkozás:

Olyan természetkutató tábort szervezünk, ahol konkrét gyakorlati problémát figyelnek meg a tanulók. A sporttábor, sítábor, vándortábor szabadidős tábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően találhatók a szervezett programok között környezeti nevelési tartalmak. Környezetvédelmi problémákkal összefüggő témakör önálló kutatása, feldolgozása. A tanulók motiválása pályázat kiírásával, a legjobb munkák díjazásával és szakmai értékeléssel. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak stb.) illetve az 65


PEDAGÓGIAI PROGRAM

újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai: A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanév során tanórákba építve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.                             

Szeptember 16. Ózon Világnapja Szeptember 22. Autómentes Nap Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 1. Habitat Világnap Október 4. Állatok Világnapja Október 8. Madárfigyelő Világnap Október 8. Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 10. Lelki Egészség Napja Október 15. Nemzeti Gyaloglónap Október 16. Élelmezési Világnap Október 21. Földünkért Világnap Október 31. Takarékossági Világnap November 17. Füstmentes Nap November 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap December 1. AIDS elleni világnap December 29. Biodiverzitás Védelmének Napja Február 2. Vizes Élőhelyek Március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Március 22. Víz Világnapja Március 23. Meteorológiai Világnap Április 3. Csillagászati Világnap Április 4. Laboratóriumi Állatok Napja Április 7. Egészségügyi Világnap Április 22. Föld Napja Április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Május 15. Állatés növényszeretet napja (Magyarországon) Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap 66


         

Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9.

Akciók:

Tanulmányi kirándulás:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. A megmozdulást szervezhetjük magunk is, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz Tanulmányutak egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebbnagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.

Túranap:

Az iskolai programnak mindig lehet környezetegészségügyi része is.

Múzeumlátogatások:

Helyi illetve más településen levő kiállítások meglátogatása osztálykeretben.

Állatkerti látogatások: Más településen levő állatkert meglátogatása osztálykeretben. Iskolai biokert, komposztálás: Ilyen módon az érdeklődő tanulóinkat értelmes gyakorlati környezetvédelmi feladattal láthatjuk Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés: Szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást, de őrizzük meg legalább a papírhulladék, a szárazelem vonatkozásában eddig folytatott tevékenységünket. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős 67


PEDAGÓGIAI PROGRAM

mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Kiállítások:

Iskolai zöld médiumok:

Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat, ez egyúttal jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó kiadványoknak. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Az iskolaújság adjon lehetőséget, a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádió különösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát.

Média:

Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről.

Sportnap:

A szülőkkel összefogva, az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, bemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük.

Napközis szabadidős foglakozások: Séta a környéken, termések gyűjtése, felhasználásuk a kézműves foglalkozásokon. ISK foglalkozások:

Délutánonként, változó évfolyam-összetételben végzett sporttevékenységek. A mindennapi testmozgás megvalósulását is segíti.

Előadások:

A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai 68


PEDAGÓGIAI PROGRAM

szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is! Szülői értekezletek: 5.6.

Utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére

MÓDSZEREK

A környezeti nevelés szempontjából hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalap, interaktív módszerek. Törekszünk ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. A módszerek kiválasztásához az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:  alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz  vonjanak be minél több tanulót  az iskola keretein túl is érződjön hatásuk  a lehető legtöbb legyen a természetbe szervezett tevékenységek száma  alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát  a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak  kötődjenek a napi élethez  nyújtsanak sok élményt a tanulónak  az érzelmeken át hassanak  a személyes megtapasztaláson alapuljanak  együttműködésen alapuljanak  alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére  legyen bennük sok játékos elem

69


6.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK

VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, videó kamera, kazettás magnetofon, CD lejátszó. A felsorolt felszerelések mennyiségét a mindenkori szükségletek és a legteljesebb kihasználtságra való törekvésünk határozzák meg. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként: Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Képek, betűkártyák szótagkártyák Hívóképek Kis és nagybetűs nyomtatott és írott ABC (falikép) Bábok Kirakható betűsorozat Fali tablók: Hangtani ismeretek Szavak alakja, jelentése A szó Nemzeti jelképek Igék

A teljes hasonulás Mondat Történelmi arcképsorozat. Faliképek a beszédfejlesztéshez Gyermeklexikon Programfal (Tolnainé féle módszerhez) Szólások, közmondások könyve Helyesírási szabályzat és szótár

2 db 2 db 4 db 10 db 4 db 2 db 4 db 2 db 4 db 2 db

70

2 db 4 db 2 db 6 db 10 db 4 db 20 db 20db


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök : Űrmértékek (cl, dl, l) Demonstrációs óra Táblai vonalzók Táblai körző Kéttányéros mérleg és súlysorozat (10g-5kg) Számegyenes

4 db 4 db 2 db 1 db

Méterrúd 1 dm élhosszúságú átlátszó kocka Demonstrációs hőmérő Számkártyák (1-1000)

1 db

4 db 2 db 2 db 2 db

4 db

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Oktató táblák Az idő A virágos növény részei A fák Tűlevelűek és cserjék Az erdő Védett madaraink Védett növényeink Az emberi test Az ember életszakaszai A víz körforgása A négy évszak

A mezők, szántóföldek életközössége Vadon nőtt gyógynövényeink. A földigiliszta és az orvosi pióca A tavi kagyló és az éti csiga A ponty Tanári duplex földgömb. Mutatópálca Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe Szobai hőmérő Kőzet és ásványgyűjtemény

2 db 4 db 3 db 3 db 1 db 3 db 3 db 2 db 2 db 3 db 1 db

A vízpartok és vizek élővilága

3 db

A rétek legelők életközössége

3 db

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Zenehallgatási népek dalai. anyagok 1 – 1 db Cselekményes Magyar népzenei zenék - nőikar, anyag. férfikar, vegyes kar. Gyermekdalok. Iskolai ünnepek Himnusz. újabb dalai. Szózat. Európai népdalok. Magyar és rokon Egyházi énekek. 71

3 db



Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei

PEDAGÓGIAI PROGRAM

szemelvények. Pianínó CD lejátszó

1db 1db

A rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek, vagy szemléltethető méretű poszterek: Steindl Imre: Országház Kispaládi parasztház Medgyessy Ferenc: Anyaság Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra Szőnyi István: Este Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja Pabló Picasso három jellegzetes alkotása Hollókői ház Füstös konyha Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló Paul Cézanne: Csendélet Fényes Adolf: Testvérek Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal Hősök tere Vajdahunyad vára Makovecz Imre:

Sárospataki Művelődési Ház Ligeti Miklós: Anonymus. Michelangelo: Ádám teremtése Ferenczy Károly: Október Fényes Adolf: Babfejtők Magyar koronázási jelvények Videofilmek: A román stílus A gótika Reneszánsz XIX. század művészete XX. század művészete

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1-1 db 1 db 1 db 1 db

600-os táblai vonalzó

1 db

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

450-os táblai 1 db vonalzó 100 cm-es táblai 1 db vonalzó Táblai szögmérő 1 db Műanyag, átlátszó kocka, tégla, négyzetes hasáb, henger, kúp, gúla 15-15 db Demonstrációs testek: kocka, tégla, négyzetes hasáb, henger, kúp, gúla 5-5 db

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

72


Képsík rendszer a vetületi Az alsó tagozatos taneszközök:

1 db technika

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ábrázoláshoz Táblai körző 1 db tanítását segítő felszerelések

és

Olló, kés, vonalzó (a szükségletnek megfelelően, legalább 5 darab balkezes). A munkavégzéshez szükséges alapanyagok megrendelése tanévenként A testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp 2 db Gumilabda 30 db Babzsák 20 db Ugrókötél 30 db Maroklabda 20 db Tornapad – rövid 4 db Tornapad – 4 db hosszú Tornazsámolyok 10 db Tornabot 20db Medicinlabda (1-2-3kg) 10-10-10 db Kézisúlyzó 20pár Magasugró állvány léccel 1 garnitúra Tenisz készlet (ütő és labda) 6 pár Többfunkciós kondicionáló ber. 1 db Súlyzó készlet 1 db Stopper 2 db Karika 20 db Gyűrű 2 pár Ugródomb 1 db Ugrószekrény 1 db Dobbantó 1 db Tornaszőnyeg 6 db Bordásfal 39 db Mászókötél 4 db Tollaslabda 10pár készlet

Kézilabda Kosárlabda Mérőszalag (10m, 50m) Videó kazetták (sportágak mozgásanyaga) Focilabda Asztalitenisz készlet Asztalitenisz asztal Kompresszor Szánkó Rajtgép Váltóbot Futó gát Súlygolyó 3-4 kg Teniszháló Röplabda háló Kosárlabda háló Kézilabda háló Kosárlabda palánk Kézilabda kapu Húzókötél Ugrógödör Medicin roller Sakk Vérnyomás és pulzus mérő

73

20 db 20 db 1-1db 1-1db könyvtárban 20 db 8 pár 4 db 1 db 10 db 2 pár 6 db 4 db 5-5 db 1 db 1 db 2 db 4 db 2 db 4 db 1 db 1 db 10 db 8 készlet 1 db


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: (könyvek a könyvtárból évente kölcsönözhetők) Térkép 1 db (irodalomtörténeti) Írói arcképsorozat 3 db Magyar értelmező szótár 12 db Szinonima szótár 12 db Helyesírási tanácsadó szótár 5 db Életrajzi lexikon 5 db Helyesírási szabályzat és szótár 20 db Népmesegyűjtemények 10 db O. Nagy Gábor: Magyar szólások és 10 közmondások db Hanganyag (hangkazetta, CD): Népdalok, népmesék 1 db János vitéz 1 db Mitológiai és bibliai történetek 1 db Versek (Petőfi, Arany) 1 db A kis herceg 1 db Görög regék és mondák 1 db Rege a csodaszarvasról 1 db Népballadák 1 db Arany: A walesi bárdok 1 db Toldi 1 db

Petőfi Sándor, Arany János Jókai Mór művei Halotti beszéd és könyörgés Ómagyar Mária – siralom Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték) Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei Megzenésített versek Videofilmek: Magyar népmesék János vitéz A Pál utcai fiúk Rab ember fiai Magyar mondák Arany: A walesi bárdok Lúdas Matyi Egri csillagok Mikszáth : Szent Péter esernyője Mikszáth prózája Liliomfi A reformkor I-II. Petőfi Egy magyar nábob Kárpáti Zoltán A kőszívű ember fiai Halotti beszéd Légy jó mindhalálig Móricz és a Légy jó mindhalálig Móricz élete Nyugat

Egri csillagok (részletek) 1 db Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei 1 db Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, 74

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

1 db 1-1 db


A fiatal József Attila Erőltetett menet Gabnai Katalin: Drámajátékok 1 db Kaposi László: Drámafoglalkozások 1 db Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam 5 db Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 26 db Gárdonyi Géza: Egri csillagok 26 db Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője 26

PEDAGÓGIAI PROGRAM

db Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Szigligeti Ede: Liliomfi

26 b 26 db

Falitablók: Hangtan A teljes hasonulás Jelentéstan Szótan A szófajok Jelentés Szerkezet Mondattan Magyar nyelvemlékek Nyelvcsaládok


A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérképek: Az ókori Kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás Magyarország ezeréves történelme Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 1241-42. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV.

században Magyarország a XVII. században Európa a XVII. század közepén Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. század Magyarország népei a XVIII. század végén Európa a XVIII. század végén A Föld népei a XVIXVIII. Században Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XIX. század második felében Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején A trianoni béke következményei A gyarmati rendszer 1830-1914

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

1 db 1 db 1 db 1 db 75

1 db 1 db



Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975) A bécsi döntések következményei (1938-1944) Európa a II. világháború idején Hazánk felszabadulása Videokazetta: Az ókori Egyiptom Egyiptomi hétköznapok A piramisok Az ókori Hellász Róma és Pompei Róma építészete A Colosseum, Róma Álmos vezér Honfoglalás, államalapítás Aquincum Élet a középkori Európában Céh, inas - legény – mester A románkori művészet A román stílus Mátyás király Hunyadi János Mátyás országa Mátyás király könyvtára Mohács Magyar ereklyék Rákóczi szabadságharca Reformkor I-II. rész A II. világháború 1956. október 23 Transzparens sorozat. az általános

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

76

PEDAGÓGIAI PROGRAM


77

PEDAGÓGIAI PROGRAM


PEDAGÓGIAI PROGRAM

iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) A magyar államcímer története (falikép) Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép) Magyar történeti emlékek a Kárpátmedencében (tabló) Az első felelős magyar minisztérium (falikép) A középkori társadalom (falikép)

1 db 1 db 1 db

1 db 1 db

1 db

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Deutsch für Dich I. (munkatkv, kazetta) 1 db Tematikus képek 1-1 db Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv) 1 db Schulbus I. (munkatkv, kazetta). 1 db ABC kártya (betűkártyák). 1 db A névelő (falitabló). 1 db Gyenge ige ragozása (falitabló) 1 db A névelő (falitabló) 1 db A főnév szótári alakjai (falitabló) 1 db Időbeli, módbeli segédigék (falitabló) 1 db Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, Glossar, Testheft) 1 db Erős ige ragozása

(falitabló) A személyes névmás (falitabló) Az elöljárószó (falitabló) A főnév ragozása (falitabló) Deutschmobil 2. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta,Glossar, Testheft) A birtokos névmás (falitabló) A nyelvi készségeket komplex módon fejlesztő társasjáték Pass auf! 1. (tankönyv, kazetta) Freche Lieder, liebe Lieder (hangkazetta, daloskönyv)

78

1 db 1 db 1 db 1 db



A helyes ejtés kialakítását segítő hanganyag

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Igei személyragok (falitabló) 1 db

79

1 db


Németország (falitérkép)

1 db

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A melléknév ragozása (falitabló)

1 db

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző Táblai vonalzó 450-os Táblai vonalzó 600-os Táblai szögmérő Méterrúd fából Nagy matematikusok arcképei Sík és mértani modellezőkészlet Százalékszámítás (falikép) Kétkaros mérleg és súlysorozat Halmazok (falikép) Mértékegységek (falikép) Kocka, téglatest (testek) Űrmérték sorozat Terület és kerületszámítások


Négyszögek, kerülete, területe (falikép) A kör kerülete, területe (falikép) Szögpárok (falikép) Műanyag henger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alapú hasáb Műanyag ötszög alapú hasáb Testek felszíne, térfogata (falikép) Algoritmus folyamatábra (falikép) Hatványozás azonosságai (falikép)

1 garn. 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db


1 db

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép Monitor (SVGA) Billentyűzet Egér CD meghajtó 40x Hangkártya + hangfalpár + mikrofon Projektor Modem. Nyomtató Falitablók A számítógép belső felépítése

Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyűzet. Alapvető programok: WINDOWS OFFICE Fejlesztő programok Oktató CD-k CD író Digitális fényképezőgép

15 db 15 db 15 db 15 db 15 db 15db 1 db 2 db

1 db 80

1 db 1 db 15 db 15 db

3 db 1 db


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Óceánia domborzata 1 db TranszparensÉszak-Amerika 1 db sorozat a Dél-Amerika 1 db természetismeret és 1 db Ázsia domborzata 1 db a földrajz tanításához É-Ázsia domborzata Ásvány és és országai 1 db kőzetgyűjtemény. 1 db D-Ázsia domborzata 5-8. osztályos és országai 1 db vaktérkép-sorozat 1 db Európa domborzata Iránytű 15 db és vizei 1 db Térképjelek Európa országai 1 db Falitérképek Észak-Európa 1 db A Föld felszíne 2 db Nyugat-Európa 1 db A Föld éghajlata 1 db Közép Európa 1 db A Föld morfológiai A Kárpát-medence térképe 1 db domborzata és vizei 1 db A Föld népsűrűsége 1 db Dél-Európa 1 db A Föld Az Európai Unió 1 db csapadéktérképe 1 db Magyarország A Föld domborzata 3 mezőgazdasága 1 db Magyarország Földgömb (tanári) 1 db közigazgatási 2 db Földgömb (tanulói) 13 db Győr-Moson-Sopron Tellúrium. 1 db megye 1 db Afrika domborzata és Budapest 1 db vizei 1 db Naprendszer (falikép) 1 db Ausztrália és A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. Mágneses rúdpár fatokban Táblai mágnes 25 mm-es Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat) SI mértéktáblázat (falikép) Mágneses készlet (komplett) A naprendszer

(tabló) Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz) Mikola-féle cső Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz) Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas

2 pár

1 garnitúra 1 db 1 db 1 db 81

1 db 1 db 10 db


PEDAGÓGIAI PROGRAM

eszközkészlet 10 db Rugós erőmérő 25 db Kétkarú emelő 5 db Karos mérleg, súlysorozattal 5 db Hőmérő 20 db Demonstrációs 1 db hőmérő Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet 1 db Kétütemű 1 db motorminta Négyütemű 1 db motorminta Áramátalakító 1 db Demonstrációs V-A mérő (egyen és váltóáramhoz) 1 db Csengőreduktor 1 db Elektroszkóp 2 db Generátor minta 1 db Elektromotor és generátor 1 db Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) 1 db Transzformátor 2 db modell Mérőműszer (Voltax) 20 db Tanulókísérleti A természetismeret és biológia taneszközök:

készlet elektrotechnika I. létrehozására Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Prizmatartó Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára Iránytű Hőtani tanulókísérleti eszköz Tanári mechanikai eszközkészlet Nyomáskülönbségen alapuló demonstrációs eszközkészlet Elektrosztatikai jelenségeket bemutató tanári eszközkészlet Közlekedő edények, hajszálcsövesség bemutatására szolgáló eszközkészlet Elektro mágnes

Bonctű Csíráztató Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához Kézi nagyító Metszettároló Mikroszkópizáló Mikroszkóp tanári Mikroszkóp tanulói Almafa virága (modell) Pillangós virág

(modell) Almafa (oktatótábla) Rovarok (oktatótábla) Lepkék (oktatótábla) Sertés koponya Juh koponya Madár csontváz Emlős csontváz Fogtípusok Lábtípusok Szarvasmarha (oktatótábla)

10 db 1 db

15 db 1 db 1 db 1 db 8 db 1 db

82

10 db

1 db 1 db 10 db 10 db 1 db 1 db

1 db

1 db 1 db

tanítását segítő felszerelések és 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db


Házityúk (oktatótábla) Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Fenyő (oktatótábla) Erdei pajzsika (oktatótábla) Kocsányos tölgy virága (oktatótábla) Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák) Keresztes pók (oktatótábla) Mókus (oktatótábla) Sün (oktatótábla) Sertés koponya Róka (oktatótábla) Szarvas v. őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Sáska (oktatótábla) Ürge (oktatótábla) Varjú (oktatótábla) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla) Hal (csontváz) Béka (csontváz) Rák testfelépítése (oktatótábla) Fürge gyík (csontváz) Nemzeti parkjaink (falitérkép) Falitablók:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A sejtmagnélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz Csövescsont Koponya Emberi torzó Lapos és csöves csont metszete Emberi nyelv fogakkal (modell) Légzés (oktatótábla) Szív-modell Vese (metszet) Szem (modell) Hallás és egyensúly szerv (modell) Emberi fejmetszet Fül (modell)

1 db 1 db 1 db 1 db

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Alapvető 1 db Videofilmek: élelmiszerek Az élelem 1 db Az emberi test 1 db 83


A dohányzás és az egészség Vigyázz a

PEDAGÓGIAI PROGRAM

gyógyszerekkel Ép testben ép lélek

1 db

1 db 1 db

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Laboratóriumi eszközök Azbesztes drótháló Borszeszégő Bunsen állvány Bunsen égő Csipesz Dió (kettős szorító) Dörzsmozsár Erlenmeyer lombik különböző méretekben Égetőkanál Főzőpohár (50, 100, 250 cm3) Frakcionáló lombik (250, 500 cm3) Gázfelfogó henger Gömblombik, különböző méretekben Gumidugók, különböző méretekben Gumicsövek, különböző méretekben Hőmérő Hűtőfogó Drótháló kerámiabetéttel Kémcső Kémcsőállvány Kémcsőfogó Kémcsőkefe Kihúzott végű üvegcsövek Kristályosító csésze Leibig féle hűtő Lombikfogó Mérőhenger (100, 500 cm3) Óraüveg Pipetta Porcelántál

8 db 10 db 3 db 2 db 2 db 3 db 1 db 5 db 1 db 25 db 2 db 2 db 10 db 20 db

8 db 1 db 2 db 100 db 8 db 10 db 10 db 5 db 2 db 1 db 3 db 2 db 10 db 1 db 1 db 84

Szűrőkarika Tálca Táramérleg súlysorozattal Tégelyfogó Üvegbot Üvegcső különböző méretekben Üvegkád Üvegtölcsér Vas háromláb Vegyszerkanál Védőszemüveg Gumikesztyű Egyéb eszközök Vízbontó készülék Kristályrács (gyémán, grafit. Konyhasó) Kalotta molekulamodell Pálcika modell Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztály számára Fali tablók, oktató táblák: Fémek jellemerősségi sora Periódusos rendszer Elektronhéjak kiépülése Fémek reakciói vízzel Fémek reakciói savval Közömbösítés Redukció a redukáló sorban Videokazetták: A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei Atom és molekula

3 db 10 db 1 db 1 db 10 db 10 db 1 db 3 db 10 db 10 db 1 db 5 db 1 db 3 db 1garn. 1 garn. 1 garn.



A víz egy csodálatos nyersanyag

1 db

85

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A konyhasó

1 db


A magyar ezüst az alumínium

1 db

86

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az év féme a vas

1 db


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 Fareszelő gömbölyű 10x200 Fareszelő félgömbölyű 25x200 Vasreszelő lapos 25x200 Tűreszelő készlet Laposfogó Kalapács 15-20 dekás Oldaltcsípő fogó, harapófogó Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó Fafűrész (illesztő), vasfűrész Fonalfűrész (10 db). Asztalos furdancs (reszelős) Lemezvágó olló Műszerész (fém) satu Szerelő készlet,

15 db 5 db 5 db 15 db 2 db 15 db 15 db 5-5 db 5-5 db 15-15 db 15 db 5 db 15 db 15 db

gépelemek tanításához Elektromos szerelőkészlet I-II Asztali fúrógép (állványos) Dekopírfűrész KRESZ -táblák (oktató táblák) Construkcio szerelőkészlet Menetmetszőmenetfúrókar 24 v-os forrasztótrafó pákával Szike vagy faragókés Papírvágó olló Mintadoboz fáról Mintadoboz fémről Mintadoboz műanyagról Pillanatforrasztó (pisztoly)

4 db 4-4 db 1 db 1 db 1-1 db 8 db 3-3 db 4-4 db 15 db 15 db 1 db 1 db 1 db 1 db

A mozgókép és média ismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Digitális fényképezőgép Videó lejátszó Televízió

1 db 1 db 1 db

Multimédiás számítógép, a foto és filmszerkesztéshez megfelelő szoftver

1 db

7.

HELYI TANTERV

7.1.

AZ

EGYES

ÉVFOLYAMOKON

TANÍTOTT

TANTÁRGYAK,

KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 7.1.1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. TANÉV Bevezető Kezdő Alapozó Fejlesztő szakasz szakasz szakasz szakasz 2004-2 H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001 005 2005-2 H2004 H2004 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 006 2006-2 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 007 2007-2 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 008 2008-2 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 009 2009-2 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 010 2010-2 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 011 2011-2 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 012

7.1.2.

Óratervek

1-4. ÉVFOLYAM ÓRATERVE 1. Cikl 2. Cikl 3. Cikl 4. Cikl. évf. . évf. . évf. . évf. Magyar nyelv és irodalom 296 16 296 16 296 16 259 14 Matematika 148 8 148 8 148 8 111 6 Informatika 37 2 Idegen nyelv 111 6 Környezetismeret 37 2 37 2 37 2 74 4 Ének-zene 37 2 37 2 55,5 3 37 2 Rajz 55,5 3 55,5 3 55,5 3 55,5 3 Technika és életvitel 37 2 37 2 37 2 37 2 Testnevelés és sport 111 6 111 6 111 6 111 6 Szabadon tervezhető óra 18,5 1 18,5 1 0 0 0 0 Ebből magyar 0,5 0,5 matematika 0,5 0,5 Kötelező óraszám a 832, 740 40 740 40 740 40 45 törvényben 5 Tantárgy

5 – 8. ÉVFOLYAM ÓRATERVE

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ebből magyar nyelv magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

5. Cikl. 6. Cikl. 7. Cikl. 8. évf. évf. évf. évf. 148

8

148

4 4

8

129,5

4 4

7

129.5

3 4

Cikl. 7 3 4

74

4

74

4

74

4

74

4

111 148 18.5 74

6 8 1 4

111 111 37 55,5

6 6 2 3

111 111 37

6 6 2

111 111 37

6 6 2

55,5

3

55,5

3

55,5

3

55,5

3

55,5 55,5 37 37

3 3 2 2

55,5 55,5 37 18,5

3 3 2 1

37

2

37 55,5

2 3

37 37 55,5

2 2 3

37

2

37

2

37

2

18,5

1

92,5

5

92,5

5

92,5

5

92,5

5

18,5

1

18,5

1

18,5

1

18,5

1

37

2

0 832,5

45

18,5 18,5 0

1 1

832,5

45

0 925

0 50

925

50

1. Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba: Az „Egészségtan” tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia. A „Dráma” műveltségterület követelményeit a magyar irodalom tantárgy, a „Tánc” műveltségterület követelményeit a testnevelés tantárgy. A „Hon és népismeret”-tel kapcsolatos tananyagtartalmakat a történelem tantárgy. 2. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a magyar és a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. Az órák félévenként váltakoznak. 3. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. (9.1.számú melléklet) 4. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelvet tanulják. A lehetőségeinkhez mérten szándékunk az angol nyelv tanulásának a választhatóvá tétele is. 5. Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon a 3. évfolyamon biztosítja a választott idegen nyelv tanulásának lehetőségét az erre jelentkező tanulók számára. 6.       

Iskolánkban csoportbontást alkalmazunk az alábbi elvek szerint: Nívócsoportos csoportbontást alkalmazunk a 7. 8. évfolyamokon, a magyar nyelv és irodalom, az egy idegen nyelv, és a matematika tanításakor. Nívócsoportos csoportbontást alkalmazunk az 5.-8. évfolyamokon, az informatika tanításakor. A csoportok kialakításakor, tanévek elején, törekedni kell a megközelítőleg azonos csoport létszámokra. A nívócsoportok, átjárhatóak kell, hogy legyenek. A csoportbontáshoz szükséges óraszámot a közoktatási törvény alapján biztosítjuk. Amennyiben az idegen nyelv oktatását két választható nyelv tanításával oldjuk meg, a nyelvi nívócsoportos oktatást a választott idegennyelvi csoportra bontás váltja fel. A technika tantárgyat lány-fiú csoportokra bontva tanítjuk a felső (5.–8.) évfolyamokon.

7.2.

A

TANKÖNYVEK

ÉS

MÁS

TANESZKÖZÖK

KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A szükséges követelményeknek megfelelően, de a szülőkre felesleges terhet nem róva választjuk ki a helyi tantervek megvalósításához a tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket. A kiválasztás szempontjai a következők: 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok nagyrészt olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A hivatalos tankönyvlistán nem szereplő taneszközök (tkv., mf., stb.) használatához az iskolai tankönyvrendelés összeállítása előtt a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség egyetértését be kell szerezni! A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 7.3

A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

Iskolánkban azok a negyedik – nyolcadik évfolyamos tanulók léphetnek a következő, magasabb évfolyamra, akiket az osztálytanító vagy szaktanár

erre javasol és ezzel a teljes nevelőtestület többsége (50 % + l fő) egyetért. Teljes nevelőtestület alatt értendő az adott időpontban az iskolai nevelés és oktatás területén tevékenykedő, az iskola tantárgyfelosztásában szereplő pedagógusok összessége. A magasabb évfolyamra lépés szempontrendszere: 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyediknyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  magántanuló volt. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve ha a szülő kéri azt. 7.4.

AZ

ISKOLÁBA

JELENTKEZŐ

TANULÓK

FELVÉTELÉNEK

ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);  a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7.5.

A

TANULÓK

MAGATARTÁSÁNAK

ÉS

TANULMÁNYI SZORGALMÁNAK

MUNKÁJÁNAK, ELLENŐRZÉSE

ÉS

ÉRTÉKELÉSE Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli

munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. Az ellenőrzés, értékelés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a tanévi követelmények ismeretéről átfogó, írásbeli dolgozatban is számot adnak. A következő elméleti jellegű tantárgyak:  magyar nyelv és irodalom  idegen nyelv,  történelem,  környezetismeret,  természetismeret,  földrajz,  matematika,  fizika,  kémia,  biológia, ellenőrzésénél a nevelők, a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Az elégtelen minősítésű témazáró dolgozat osztályzatának javítására a tanuló egy alkalommal, önként vállalkozhat. A kedvezőtlen érdemjegy megismerése után, 10 tanítási napon belül, a nevelő által kijelölt időpontban, hasonló témájú és nehézségi fokú feladatsor megoldásával kijavíthatja elégtelen eredményét. Az osztályozó naplóba bekerül az eredeti érdemjegy és a javítási kísérlet eredménye is. Egyéb érdemjegy javítási lehetőségét a nevelő határozza meg. A hiányzó házi feladat, a hiányos felszerelés miatti mulasztás, munkavégzés elmaradása sem tűrhető következmény nélkül, ezeket azonban érdemjeggyel nem értékeljük. Házi feladat hiány és felszerelés hiány miatt a tanuló nem kaphat elégtelen érdemjegyet. A pedagógussal történt megbeszélés (hely, időpont) alapján pótolnia kell a tanulónak a hiányosságokat. A pótlás körülményeiről (hely, idő) a szülőt tájékoztatni kell! A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a pedagógusok tanévenként többször is ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – kétszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre. Félévente minden tanulónak legalább egyszer szóban is kell felelnie. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból évente legalább egyszer szóban is kell felelnie, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Ettől annyiban tér el az alsó tagozat (1-4. évfolyam), hogy a tanulók motiválása érdekében a tanító alkalmazhat különféle szimbólumokat is. (pl.: nyomtatott figurák, matricák) Különböző színű pontokat is adhat a dicséret vagy figyelmeztetés, elmarasztalás jeleként. Ezek az érdemjegyekénél kisebb súllyal vehetők számításba. Több azonos szimbólum érdemjegyre is váltható. Az átváltásról az értékelést alkalmazó pedagógus tájékoztatja a tanulókat és a szülőket is (szülői értekezlet, fogadóóra, tájékoztató füzet, egyéb taneszköz). Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. Félévkor a tájékoztató füzetbe illetve tanév végén a bizonyítványba kerülő szöveges minősítés, a tanuló teljesítményétől függően, a következő lehet:    

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

A negyedik évfolyamon, tanév végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és a tanév végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 9.3.melléklet A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló, év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: ÉRDEMJEGY évközi értékeléshez 5 4 3 2 1

OSZTÁLYZAT tanévek végén félévkor jeles 5 jó 4 közepes 3 elégséges 2 elégtelen 1

Tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegy szükséges. A heti egy órában tanított tárgyak esetében témakörönként is lehet értékelni, de félévenként legalább 4 érdemjegy legyen. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító szaktanár, tanító értesíti a tájékoztató füzeten (ellenőrzőn) keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az adott tárgyat tanító pedagógusok rendszeresen ellenőrzik, és az esetlegesen elmaradt osztályzatok beírását pótolják. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Amennyiben ettől eltérő értékelést alkalmaz a pedagógus, arról a tanulókat tájékoztatja. Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványba, illetve az ötödiknyolcadik évfolyamon a félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a következő tantárgyakból elért eredmények osztályzatai kerülnek. (X jelöli) Osztályozásra 4. 5. 6. 7. 8. kerülő tantárgy évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam magyar nyelv X X X X X magyar irodalom X X X X X környezetismeret X --------természetismeret --X X ----Történelem --X X X X idegen nyelv X X X X X Matematika X X X X X Informatika X X X X X fizika ------X X biológia ------X X kémia ------X X földrajz ----X X X ének-zene X X X X X rajz X X X X X technika X X X X X testnevelés X X X X X mozgókép és --------X médiaismeret etika ------X X Amennyiben a tanuló adott tantárgyból szerzett összes évközi érdemjegye jeles, vagy félévenként maximum egy-egy (tanévben összesen kettő) jó érdemjegye van, akkor a bizonyítványába a kitűnő osztályzat szerepel. Amennyiben minden tantárgy osztályzata jeles, a tantestület egyetértésével az év végi osztályzatok mindegyike kitűnő lehet.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az elsőnyolcadik évfolyamon az alábbi érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. ÉRDEMJEGY évközi értékeléshez 5 4 3 2

OSZTÁLYZAT tanévek végén félévkor példás 5 jó 4 változó 3 rossz 2

Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az évközi érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a tantestület többségi véleménye dönt. A félévi és a tanév végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:  Példás (5) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik; • kötelességtudó, feladatait és az önként vállal feladatokat teljesíti; • tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;  Jó (4) az a tanuló, aki: • a házirendet betartja; • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedik; • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; • nincs írásbeli intője vagy megrovása.

 Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; • feladatait nem minden esetben teljesíti; • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; • igazolatlanul mulasztott; • osztályfőnöki intője van.  Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend előírásait sorozatosan megsérti; • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; • magatartása fegyelmezetlen, ; • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; • több alkalommal igazolatlanul mulaszt; • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intője vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon az alábbi érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. ÉRDEMJEGY évközi értékeléshez 5 4 3 2

OSZTÁLYZAT tanévek végén félévkor jeles 5 jó 4 változó 3 hanyag 2

Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az évközi érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a tantestület többségi véleménye dönt. A félévi és a tanév végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:  Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • munkavégzése pontos, megbízható; • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.  Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; • a tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendezettek.  Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.  Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; • feladatait többnyire nem végzi el; • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. ISKOLÁNK TANULÓINAK JUTALMAZÁSA: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki, osztályvezetői dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásáért,  kiemelkedő szorgalmáért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Tanévek végén iskolánkban tanulóink kiemelkedő munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtaknak megfelelő egyéb módon jutalmazzuk. Az ott felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult pedagógus (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni!

ISKOLÁNK TANULÓINAK BÜNTETÉSE: Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés több alkalommal  napközis nevelői figyelmeztetés több alkalommal  osztályfőnöki, osztályvezetői figyelmeztetés kettő alkalommal  osztályfőnöki, osztályvezetői intés egy alkalommal  igazgatói figyelmeztetés egy alkalommal  igazgatói intés egy alkalommal Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, azt a szülő tudomására kell hozni, és az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg. 7.6.

AZ OTTHONI (NAPKÖZI, TANULÓSZOBA) FELKÉSZÜLÉSHEZ

ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készségés képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;  az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

7.7.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelő(k) végzik el, 3.-8.osztályosok körében, a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, ősszel, illetve tavasszal. A felmérés az „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című segédanyag felhasználásával történik (összeállította: Dr.F. Mérey Ildikó; Oktatási Minisztérium, Budapest 1999.). 9.2.melléklet 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák. 7.7.1. Az aerob állóképesség mérésére és értékelésére szolgáló próbánk Cooper-teszt Az egyéni aerob teljesítőképességet, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig – a készség szintjéig való – gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: FIÚK 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 1400 1450 1530 1610 1670 1740 2 1430 1470 1550 1630 1690 1760 3 1450 1490 1580 1650 1700 1780 4 1470 1510 1600 1670 1730 1800 5 1490 1530 1620 1690 1750 1820 6 1510 1550 1640 1700 1770 1840 7 1530 1580 1660 1730 1790 1860 8 1550 1600 1680 1750 1810 1880 9 1580 1620 1700 1770 1830 1900 10 1600 1640 1730 1790 1850 1920 11 1620 1660 1750 1810 1880 1940 12 1640 1680 1770 1830 1900 1960 13 1660 1700 1790 1850 1920 1980 14 1680 1730 1810 1880 1940 2000 15 1700 1750 1830 1900 1960 2020 16 1730 1770 1850 1920 1980 2040 17 1750 1790 1880 1940 2000 2060 18 1770 1810 1900 1960 2030 2080 19 1790 1830 1920 1980 2050 2100 20 1810 1850 1940 2000 2070 2120 21 1830 1880 1960 2030 2090 2150

PONTSZÁM 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63

3.

4.

7.

8.

1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610

5. 6. évfolyam 1980 2050 2000 2070 2020 2090 2040 2110 2060 2130 2080 2150 2100 2180 2120 2200 2140 2220 2160 2240 2180 2260 2200 2280 2220 2300 2250 2330 2270 2350 2290 2370 2310 2390 2330 2410 2350 2430 2370 2450 2390 2470 2410 2490 2430 2510 2460 2530 2480 2550 2500 2570 2520 2590 2540 2610 2560 2630 2580 2650 2610 2670 2630 2690 2650 2720 2670 2750 2690 2780 2710 2800

1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2557 0 2570 2610 2640 2660 2680 2710

2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2690 2710 2740 2770 2800 2820 2840 2860 2880

2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930

2640 2670 2690 2710 2730 2760

2730 2760 2780 2800 2820 2840

2910 2930 2950 2970 2990 3010

2950 2970 2990 3010 3030 3050

2820 2840 2860 2880 2910 2930

64 PONTSZÁM 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2730 3.

2780 4.

2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010

2800 2820 2840 2860 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3070

2860 2950 5. 6. évfolyam 2880 2970 2910 2990 2930 3010 2950 3030 2970 3050 2990 3080 3010 3100 3030 3120 3050 3140 3080 3160 3100 3180 3120 3210 3150 3230

3030 7.

3060 8.

3050 3070 3090 3110 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3290

3100 3120 3140 3160 3180 3210 3230 3250 3270 3290 3310 3330 3360

LÁNYOK PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

3.

4.

1210 1230 1250 1270 1290 1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720

1280 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790

5. 6. 7. évfolyam 1300 1320 1330 1320 1340 1350 1340 1360 1370 1360 1380 1390 1380 1410 1420 1410 1430 1440 1430 1450 1460 1450 1470 1480 1470 1490 1500 1490 1510 1520 1510 1530 1540 1540 1560 1570 1560 1580 1590 1580 1600 1610 1600 1620 1630 1620 1640 1650 1640 1660 1670 1660 1680 1690 1680 1700 1710 1700 1720 1730 1730 1740 1760 1750 1760 1780 1770 1780 1800 1790 1800 1820 1810 1820 1840

8. 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1770 1790 1810 1830 1850

26

1740 1810 1830 1850 1860 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 27 1760 1830 1850 1870 1880 28 1780 1860 1880 1900 1910 29 1800 1880 1900 1920 1930 30 1820 1900 1920 1940 1950 31 1850 1920 1940 1960 1970 32 1870 1950 1970 1980 1990 33 1900 1970 1990 2000 2010 34 1920 1990 2010 2030 2040 35 1940 2010 2030 2050 2060 36 1970 2030 2050 2070 2080 37 1990 2050 2070 2090 2100 38 2010 2070 2090 2120 2130 39 2030 2090 2120 2140 2150 40 2050 2110 2140 2160 2170 41 2070 2130 2160 2180 2190 42 2090 2150 2180 2200 2210 43 2110 2170 2200 2220 2230 44 2130 2190 2220 2240 2250 45 2160 2210 2240 2260 2270 46 2180 2230 2260 2280 2290 47 2200 2260 2280 2300 2310 48 2220 2290 2300 2320 2330 49 2240 2310 2330 2350 2360 50 2260 2330 2350 2370 2380 51 2280 2350 2370 2390 2400 52 2300 2370 2390 2410 2420 53 2320 2390 2410 2430 2440 54 2340 2410 2430 2450 2460 55 2360 2430 2460 2470 2480 56 2380 2450 2480 2500 2510 57 2400 2480 2500 2520 2530 58 2430 2500 2520 2540 2550 59 2450 2520 2540 2560 2570 60 2470 2540 2560 2580 2590 61 2490 2560 2580 2600 2610 62 2520 2590 2600 2620 2630 63 2540 2610 2630 2650 2660 64 2570 2630 2650 2670 2680 65 2590 2650 2680 2690 2700 66 2610 2670 2700 2710 2720 67 2630 2690 2720 2730 2740 68 2650 2710 2740 2750 2760

1870 8. 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2050 2070 2090 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2340 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770

69

2670 2730 2760 2770 2780 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 70 2690 2760 2780 2800 2810 71 2710 2780 2800 2820 2830 72 2740 2800 2820 2840 2850 73 2760 2820 2840 2860 2870 74 2780 2840 2860 2880 2890 75 2800 2860 2880 2900 2910 76 2820 2880 2900 2920 2930 77 2840 2900 2930 2950 2960

2790 8. 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2970

Az erő, erő- állóképesség mérése: Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mély-tartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük centiméterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 1.23 1.34 1.45 1.55 2 1.26 1.37 1.48 1.58 3 1.29 1.40 1.51 1.61 4 1.30 1.43 1.54 1.64 5 1.34 1.46 1.57 1.67 6 1.37 1.49 1.60 1.70 7 1.40 1.52 1.63 1.73 8 1.44 1.55 1.66 1.76 9 1.47 1.58 1.69 1.79 10 1.50 1.61 1.72 1.82 11 1.53 1.64 1.75 1.85 12 1.56 1.67 1.78 1.88 13 1.59 1.70 1.81 1.91 14 1.62 1.73 1.84 1.94 15 1.65 1.76 1.87 1.97

7.

8.

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14

16 PONTSZÁM 17 18 19 20 21

1.68 3.

1.79 4.

1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.90 2.00 5. 6. évfolyam 1.93 2.03 1.97 2.07 2.01 2.11 2.05 2.15 2.09 2.19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 1.17 1.24 1.31 1.38 2 1.20 1.27 1.34 1.41 3 1.23 1.30 1.37 1.44 4 1.26 1.34 1.40 1.47 5 1.29 1.38 1.43 1.50 6 1.32 1.41 1.45 1.53 7 1.35 1.44 1.48 1.56 8 1.38 1.47 1.51 1.59 9 1.41 1.50 1.54 1.62 10 1.44 1.53 1.57 1.65 11 1.48 1.56 1.60 1.68 12 1.50 1.59 1.63 1.71 13 1.53 1.62 1.66 1.74 14 1.57 1.65 1.69 1.77 15 1.60 1.68 1.72 1.80 16 1.64 1.71 1.76 1.84 17 1.67 1.74 1.80 1.87 18 1.70 1.77 1.84 1.90 19 1.74 1.80 1.88 1.94 20 1.78 1.84 1.92 1.98 21 1.81 1.88 1.96 2.02

2.09 7.

2.17 8.

2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

7.

8.

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

Hasonfekvésből törzsemelés – a hátizom erő-állóképességének mérésére Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkóratartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1.ütemre törzsemelést végez, 2.ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

Értékelés:

3.ütemre visszanyit tarkóratartásba, 4.ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 24 26 28 30 32 34 2 28 30 32 34 36 38 3 32 34 36 38 40 42 4 36 38 40 42 44 46 5 40 42 44 46 48 50 6 44 46 48 50 52 54 7 48 50 52 54 56 58 8 52 54 56 58 60 62 9 56 58 60 62 64 66 10 60 62 64 66 68 70 11 64 66 68 70 72 74 12 68 70 72 74 76 78 13 72 74 76 78 80 82 14 76 78 80 82 84 86 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 1 22 25 28 29 30 2 24 29 32 33 34 3 28 33 36 37 38 4 32 37 40 41 42 5 36 41 44 45 46 6 40 45 48 49 50 7 44 49 52 53 54 8 48 53 56 57 58 9 52 57 60 61 62 10 56 61 64 65 66 11 60 65 68 69 70 12 64 69 72 73 74 13 68 73 76 77 78 14 74 77 80 82 83

8. 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) – a csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére Maximális időtartam: Kiinduló helyzet:

Feladat:

Értékelés:

négy perc. a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkórátartás előre néző könyökkel. a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 1 31 34 36 38 40 2 36 39 41 43 45 3 41 44 46 48 50 4 46 49 51 53 55 5 51 54 56 58 60 6 56 59 61 63 65 7 61 64 66 68 70 8 66 69 71 73 75 9 71 74 76 78 80 10 76 79 81 83 85 11 81 84 86 88 90 12 86 89 91 93 95 13 91 94 96 98 100 14 96 98 100 102 104

8. 42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 26 29 32 34 36 38 2 31 34 36 38 40 42 3 36 39 41 43 45 47 4 41 44 46 48 50 52 5 46 49 51 53 55 57 6 51 54 56 58 60 62

PONTSZÁM 7 8 9 10 11 12 13 14

3.

4.

56 61 66 71 76 81 86 91

59 64 69 74 79 84 89 94

5. 6. 7. évfolyam 61 63 65 66 68 70 71 73 75 76 78 80 81 83 85 86 88 90 91 93 95 96 98 100

8. 67 72 77 82 87 92 97 102

Fekvőtámaszban karhajlítás – a vállöv-és a kar erejének, erőállóképességének mérésére Maximális időtartam: Kiinduló helyzet:

lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 9 11 13 15 17 19 2 11 13 15 17 19 21 3 13 15 17 19 21 23 4 15 17 19 21 23 25 5 17 19 21 23 25 27 6 19 21 23 25 27 29 7 21 23 25 27 29 31 8 23 25 27 29 31 33 9 25 27 29 31 33 35 10 27 29 31 33 35 37

11 12 13 14

29 30 31 32

31 32 33 34

33 34 35 36

35 36 37 38

37 38 39 40

39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

3. 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

4.

5. 6. 7. évfolyam 2 3 4 5 3 4 5 6 4 5 6 7 5 6 7 8 6 7 8 9 7 8 9 10 8 9 10 11 9 10 11 12 10 11 12 13 11 12 13 14 12 13 14 15 13 14 15 16 14 15 16 17 15 16 17 18

8. 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

7.7.2. Az állóképesség pontértékelése A próba megnevezése Cooper teszt (futás) Helyből távolugrás Hasonfekvésből törzsemelés Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) Elérhető maximális pontszám Elért összes pontszám 0 – 20 21 – 40 41 – 60 61 – 80 81 – 100 101 – 120 121 – 140

Elérhető maximális pontszám 77 pont 21 pont 14 pont 14 pont 14 pont 77 + 63 = 140 pont

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

Átváltás osztályzatra elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

8.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL,

MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEINK 8.1.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. 8.2.

A

PEDAGÓGIAI

PROGRAMUNK

ÉRTÉKELÉSE,

FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei, valamint a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. Munkaközösségi értékelés készül abban az esetben, ha egy-egy tárgy tanítása több pedagógushoz kötődik. Szaktanári értékelés akkor készül, ha az adott tantárgyat egy szaktanár oktatja. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén a pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 8.3.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK MÓDOSÍTÁSA

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  a nevelőtestület bármely tagja;  a szülői munkaközösség;  az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 8.4.

A

PEDAGÓGIAI

PROGRAMUNK

NYILVÁNOSSÁGRA

HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program a következő helyeken tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyettesénél;  az iskolatitkár irodájában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában.

8.5.

A

PEDAGÓGIAI

PROGRAMUNK

ELFOGADÁSA

ÉS

JÓVÁHAGYÁSA Az iskola, az egészségnevelési program elkészítéséhez beszerezte az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. Az iskolaegészségügyi szolgálat az egészségnevelési programot elfogadásra javasolja. Gönyű, 2004. május 4. ________________________ Steingartné Bódis Anna védőnő

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2004. év április hó 19. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Gönyű, 2004. május 4. _______________________ STEINGART ÁGNES az iskolai diákönkormányzat tanulói vezetője

_________________________ HORVÁTH TAMÁSNÉ az iskolai diákönkormányzat felnőtt vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2004. év április hó 21. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Gönyű, 2004. május 4.

________________________________ TAKÁCSNÉ TÓTH-ABONYI MÁRTA az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT A NEVELŐTESTÜLET A 2004. ÉV ÁPRILIS HÓ 27. NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN ELFOGADTA.

KELT: GÖNYŰ, 2004. május 4.

Ph.

_____________________________ KISS MÁRIA igazgató

A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA (Gönyű, Kossuth Lajos utca 65.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT, GÖNYŰ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2004. ÉV ___________ HÓ _____ NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA. KELT: GÖNYŰ, 2004. ___________ HÓ _____NAP

Ph.

____________________________ TÖRZSÖK GYULA polgármester

9.

MELLÉKLETEK

9.1.

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVEI

9.1.1. Bevezetés Az iskola feladata nemcsak a műveltség átadása, hanem a gyermek személyiségének kibontakoztatása, valamint közösségi emberré formálása is. A tanulók legelemibb, legalapvetőbb közössége: az osztály. A tanuló egész életét befolyásolja, hogy az osztályban elszabadulhatnake az indulatok, úrrá lehet-e az egymás elleni versengés, hogy pusztán egymás mellett élnek-e a diákok, vagy éppen megtapasztalják a közösségépítés nehézségét és ugyanakkor szépségét is. Fontos, hogy mindaz, amit a gyermek az iskolában átél, egy osztályközösség tagjaként élje át. 9.1.2. A tantárgy íve Az 1-4. évfolyamon még nincs külön osztályfőnöki óra. Itt az összes tanítási órát át kell járnia azoknak az előzőekben ismertetett elveknek. Itt a közösségteremtés, az erre való tudatos reflektálás nem szorítkozhat heti egyetlen órára. Az személyiségformálás és közösségépítés lehetőségeit tanórákon belül kell megvalósítani. Az 5-6. évfolyamon az értékrend tudatos alapozása kezdődik. Nagyon jelentős a példaképek bemutatása. A gyermeket segítsük hozzá ahhoz, hogy példaképeinek kiválasztásával eszményeket is válasszon. Itt kell lerakni későbbi viselkedésének, megnyilatkozásának alapjait. A 7-8. évfolyamon a serdülés nyugtalanságával, dacosságával kell számolni. Ettől az egyensúlybomlástól sokat szenved maga a gyermek is, de önmagában tehetetlen, tanácstalan. Sértődékenység, magányba vonulás nehezíti a megoldások megtalálását. Fontos a nemi értékek tiszteletteljes elfogadása. 9.1.3. Az osztályfőnöki órák múltja Visszatekintésünket azzal kell kezdenünk, hogy kezdetben sokkal személyesebb volt a tanár-diák kapcsolat. A diákok évekre egyetlen mesterhez (magisterhez) kötődtek, s nemcsak tudást, hanem egy életvitelt is elsajátítottak. A tudományok differenciálódásával több szaktanár vált szükségessé, s ez által a személyes kötődés háttérbe szorult. Ezért vált szükségessé egyegy tanulócsoport összefogására, a személyes kötődések tudatosítására az osztályfőnök és az osztályfőnöki óra. A helyi tantervek 2004. szeptember 1-i, felmenő rendszerben történő bevezetésével csökken az osztályfőnöki órák száma. Az itt feldolgozandó

témakörök jelentős része azonban nem marad el, csupán más tantárgyi keretek közé kerül. Az osztályfőnöki témaköröket feldolgozó tantárgyak:  Egészségtan  Etika  Mozgókép és médiaismeret 9.1.4. Cél- és feladatrendszer 9.1.4.1. A legfontosabb célok  Törekedjünk a személyes világkép és világnézet kialakítására!  Mutassuk be az önnevelés és a jellemformálás fontosságát!  Támogassuk a helyes önismeretre építő hivatás-keresést!  Alakítsuk ki a tudatosan irányított életvitel képességét!  Motiváljuk emberekkel való kapcsolatteremtésének módját!  Tudatosítsuk a másokért való felelősségérzését!  A közösségben reális önismeretre építve keresse helyét!  Tanuljon meg alkalmazkodni!  Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában! 9.1.4.2 Az osztályfőnöki órák tervezése Minden évfolyamon a megfelelő helyre be kell illeszteni a következő témákat: o Balesetvédelem, előttünk álló tanév feladatai, tisztségviselők. o A félév értékelése. o Az osztálykirándulás előkészítése és értékelése. o A tanév értékelése. o A közösség alakulásának értékelése. o Az osztálykeretben tartandó ünnepeket. 9.1.4.3. Az osztályfőnöki órák vezetéséről Az évi órakeretet intenzíven kell felhasználni. A tanterv ajánlásait az osztályfőnök alakítsa egyéniségéhez, az osztályához. Az órák tervezésekor törekedjünk az alábbiakra: o a múlt órán kijelölt feladatok számonkérésére, o az új téma feldolgozására, o határozott óravezetésre, o új feladatok kijelölésére a következő óráig. Nagyon hasznos, ha az óra utolsó 5 percében a következő óra fogalmairól, egy-egy konkrét kérdésről írásbeli véleményt gyűjtünk a tanulóktól. Ez a tájékozódás nagyon fontos, hogy hiteles képünk legyen a tanulókról, s a következő órán valóban hozzájuk szólhassunk. Természetesen az osztályfőnöki órákon folyamatosan reflektálni kell az osztály életére (személyes ünnepek, elért eredmények, fegyelmi ügyek),

de ez nem zilálhatja szét a tanmenetet, legfeljebb egy-egy téma kifejtésére rövidebb időt szánunk

9.1.5. Évfolyamonkénti témakörök, követelmények 9.1.5.1.

Életkori sajátosságok

5-6. ÉVFOLYAM A viharos lebontás, a gyors megváltozás várása ez. A test gyors fejlődése mögött lassúbb az érzelem (ez változó, szélsőséges) és a szellem, a lelkiség pozitív változása. A saját gyermekkor idegesíti a serdülőt igyekszik felnőtt módon élni, viselkedni, elnyomja magában, lenézi a még meglévő gyermeket. A legkritikusabb a mindenbe belekötő, a mindent jobban tudó kamaszok ideje. A szülő lassan csupán egyenjogú társa, s már nem ideál. Fokozódik a szexuális érdeklődés. Megjelenik az önmaga-keresés, elkezdődik a gyermek-éntől való menekülés, kialakul az önvizsgáló lelkiállapot. Túlzott magabiztossággal igazolja a felnőtté válás folyamatát, illetve a fantázia világába menekül. Barátságoktól az egyéni, igazi barát felé fordul. A kor elején nehezen találja helyét a világban. Szeretettel, türelemmel, okos irányítással kell segítségére lenni a serdülésben minden rászoruló tanulónak. Jellemzői: o a lázadás, o a hullámzó kedélyállapot, o a tanácstalanság, o a képzelgés, o az álmodozás, o a szenvedély, o a szülő-serdülő eltávolodása. A serdülőket érő negatív hatások:  a szülők gyarapodó nevelési tehetetlensége  családok szétesése  "kulcsos" gyerekek  kábítószerek terjedése  az ifjúkori bűnözés fokozódása  a negatív hatású videofilmek, számítógépes játékok térhódítása  a gátlástalan vagyonosodás példái 7-8. ÉVFOLYAMON  a tanulmányi eredmények romlása  érzelmeik látható megnyilvánulásait szégyenlik  kamaszkori gátlásosság  közösségi szellem megerősödése  példaképek erős kritikával történő válogatása  a nemek között mutatkozó s minden téren jelentkező "nagy különbség".

A fiúkra jellemző sajátosságok:  a szellemi éhség, az értelmi világ megtapasztalni akarása  tudásvágy, főleg a természettudományok után (ezért fontos a természettudományoknak egyre mélyebb ismerete)  ideges nyugtalanság  közösségek, kis csoportok; baráti közösségek kora  igaz, megvalósítható cél - helyes irányítás mellett kialakul az osztályközösség él, a csoportszellem!  a dekoncentráltság, a tudatos és erős figyelem rövid idejének kora (a folyamatos figyelem kb. 20 perc)  a fiúk érdeklődése kifelé irányul  a példakép-válogatás ideje - sportolók, történelmi hősök, filmsztárok, rock sztárok példáit próbálják utánozni vagy képeket, aláírásokat stb. gyűjtenek  az otthoni viták kezdete (ellentmondások, saját vélemény kialakulása)  nagyfokú érzelmi ingadozások kora  a jó kibeszélések elindulásának ideje (ezért fontos az osztályfőnökgyermek beszélgetése). Tehát ez az elidegenedés kezdete (eltávolodik a szülőktől; osztályfőnöknél, vagy barátainál keres támaszt, megoldást a problémáira). A lányokra jellemző sajátosságok  magukba zárkózottak, félig magányosak vagy barátnői kapcsolatokat alakítanak ki  fantáziálás a "jövendőbeliről", gyermekekről  jellemző az adott személyhez való kötődés, ami meghatározza a közös társalgás alapját (veszélyes lehet a túlzott érzelmi kötődés, ezt a felnőttnek idejében észre kell venni, és finoman le kell építeni!)  példaképkeresés: színészek (-nők) fényképeit, aláírásait gyűjtik  a fiúkénál is nagyobb érzelmi ingadozások  önmagukkal való elégedetlenség, önlebecsülés, túlzó önkritika =elégedetlenség kora  diszharmonikus világban élnek (dac, dühkitörés) sírósak, félősek; fennáll a veszély, hogy egy-egy mélyponton valakihez odamenekülnek, s ezzel az illető visszaélhet  belső feszültség, magány, elbizonytalanodás, a zavartság kora: a másodlagos nemi jellegek lassú megjelenése következményeként gyakori unott közöny, érdektelenség  szégyenlik a nyílt érzelmi megnyilvánulásokat

9.1.5.2. Témakörök 5. évfolyam (éves óraszám: 37 óra; ciklusi óraszám: 1 óra) 1. témakör: Iskolánk  Követelmények a felső tagozaton  Hogyan tanuljak?  Önismeret - önértékelés Követelmény: Figyeljen oda az egyes tantárgyak sajátságos jellegére, egymástól eltérő tanulási módjaira! Legyen napirendje, hiszen ez most válik igazán fontossá! 2. témakör: Családunk  Egészséges emberi kapcsolatok  A mi családunk  A lelkiismeret Követelmény: A családban - ahogy más - ő is vállaljon egész évre szóló saját feladatot! Legyen figyelmes! Tudja, tartsa számon szülei, nagyszülei, testvérei, rokonai születésnapját, névnapját; szülei házassági évfordulóját! 3. témakör: Ünnepeink  Legfontosabb nemzeti ünnepeink  Ünnepvárás, ünnepi készülődés  Családi és nemzeti ünnepeink Követelmény: Készüljön az ünnepre lelkileg és testileg is! Örüljön az együtt végzett ünnepi előkészületeknek! Ne hasonlítsa össze az ajándéka értékét másokéval! Tudja, hogy szülei mekkora jövedelemmel rendelkeznek - milyen ajándékot tudnak adni. A legnagyobb ajándék számára: SZÜLEI ÉS TESTVÉREI SZERETETE. 4. témakör: Példaképeink  Ki a te példaképed?  Szüleim  Az én példamutatásom fontossága  A mindennapokból választott példaképek Követelmény: Ne a külsőségek alapján válasszon példaképet! Legyen tisztában azzal, hogy miért jó, ha van példaképe!

5. témakör: Magyarságunk  Magyar népünk eredete  Nemzetünk története  Ki a magyar? Követelmény: Ismerje hazánk történelmének néhány sorsfordító eseményét és azok neveit, akik ezekben részt vettek. 6. témakör: Szabadságunk  Az emberi szabad akarat  Mit szabad, mit lehet?  Demokrácia Követelmény: Értse meg, hogy a szabadság nem jelenti azt, hogy mindent szabad! Tudja, hogy az ő szabadsága nem lehet mások számára hátrány! Kezdjen ráérezni arra, hogy szabadság és felelősség egymás nélkül nem elképzelhető fogalmak. 7. témakör: Értékeink  Mi az érték? Számomra mi az érték?  Van-e változatlan érték  Értékek változása a történelemben Követelmény: Tudjon felsorolni értékeket, melyek nem változtak az idők folyamán! Legyen tisztában az "érték" szó jelentésével! Tudja és értse meg, hogy nem mindig az az értékes, amit az emberek többsége annak tart! 6. évfolyam (éves óraszám: 18 óra; ciklusi óraszám: 1 óra) 1. témakör: Iskolánk  Hogyan tanuljak?  Iskolánk múltja  Helyes kritikai érzék Követelmény: Értse meg, hogy a kritika, még ha jogos is, csak megfelelő formában közölhető! Mielőtt kritizál, vizsgálja meg, hogy ő hogyan tett volna és tettének mi lehetett volna a következménye! 2. témakör: Családunk  A magyar család jellemzői  Milyennek képzeled el jövendő családodat?  Hogyan készülsz a házastársi, szülői hivatásra?

Követelmény: Ismerje és lássa be, hogy a család az a szintér számára, ahol megmutathatja értékeit és hibáit! Megértéssel viselje családtagjai hibáit, segítsen ezek kijavításában! 3. témakör: Ünnepeink  Miért jó ünnepelni? Hogyan ünnepeltek otthon?  Mitől ünnep az ünnep számodra?  Más nemzetek ünnepei, más közösségek ünnepei. Követelmény: Ismerje a módjait az ünnepet szebbé, meghittebbé tételének! Tudja, lássa be, hogy a többiek a szeretete, megértése, türelme, segíteni akarása és ezek viszonzása is ajándék! 4. témakör: Magyarságunk Követelmény: Keresse meg a választ arra a kérdésre, hogy miért jó az, hogy mi magyarok vagyunk! 5. témakör: Szabadságunk  Az emberi lelkiismeret  Szabadság - felelősség  A szabadság nem azt jelenti, hogy nekem mindent szabad.  Szabadság - engedelmesség Követelmény: Vegye észre, hallja meg lelkiismerete szavát, ha rossz úton halad! Tanulja meg, hogy jó vezető csak az lehet, aki engedelmeskedni is tud! Tudja, hogy a szabadság soha nem jelenthet szabadosságot! Lássa, hogy a szabadsággal nem veszélyeztetheti mások szabadságát! 6. témakör: Értékeink  A legfőbb értékek  Ember teremtette világ értékei  Hamis értékek  Értékrombolás, káros szenvedélyek Követelmény: Tudja, hogy melyek azok az értékek, amelyek időtállóak! Tudjon érték és értéktelenség között különbséget tenni!

7. évfolyam (éves óraszám: 18 óra; ciklusi óraszám: 1 óra) 1. témakör: Iskolánk  Tanulási módszerem  A magyar iskolák 1000 éves múltja  A magyar oktatási rendszer  Saját magam elfogadása, mások elfogadása  A továbbtanulás lehetőségei Követelmény: Próbálja megérteni, hogy nem a külső szépség, feltűnőség határozza meg az embert! Fogadja el, hogy vannak nála szebbek, okosabbak! A lelki szépséget keresse és értékelje az emberben! Értékelje azokat a tulajdonságait amelyekkel ő rendelkezik. 2. témakör: Családok  Család: minden emberi közösség alapja  Családról szóló film vagy segédanyag  A család válsága napjainkban  Hűség, bizalom, becsület; a nemek különbözősége Követelmény: Ismerje, hogy a családban jelen van a nő, a férfi, a lány, a fiú! Vegye észre a szépet, az eltérőt a másik nemű emberben! Értse meg, hogy a családok mai válsága nem csak anyagi és társadalmi okokkal magyarázható! 3. témakör: Ünnepeink  Ünnep-összetartozás  Ünnepeink egykor és ma Követelmény: Tudja egy-két jeles ünnep eredetét, történetét! Érezze, hogy az ünnep közelebb hozza egymáshoz az egymást szeretőket! Tudja, hogy ma is élnek olyan emberek, akik képesek feláldozni magukat! Próbáljon meg felkutatni ilyen mai „modern vértanúkat" (pl. gyógyíthatatlan betegségüket türelemmel viselő emberek, életmentők stb.)! 4. témakör: Példaképeink  Mire tanítanak a férfi példaképeink?  Mire tanítanak a női példaképeink? Követelmény: Vegye észre, hogy mást tanulhat a nőktől (szépérzék, türelem, elfogadás, önfeláldozás) és mást a férfiaktól (bátorság, erő,

nagylelkűség, becsületesség) de ezen tulajdonságok alkotnak teljességet!

együtt

5. témakör: Szabadságunk  Az igazság keresése  Szabadság a társadalmi életben  Diktatúra - Demokrácia - Anarchia Követelmény: Tudja, hogy a szabadság nem egyenlő az anarchiával! Lássa, hogy a szabadsága akkor az igazi, ha felelősségérzettel előrelátással párosul! Ismerje meg néhány nagy történelmi korszak szabadságeszményét! Fogalmazza meg, hogy számára mit jelent a szabadság és az igazság! 6. témakör: Értékeink  Egyéni értékek  Közösségi értékek  Az emberiség örök értékei. Követelmény: Lássa be, hogy a világ jó úton való haladásához nélkülözhetetlenek az örök értékek! 8. évfolyam (éves óraszám: 18 óra; ciklusi óraszám: 1 óra) 1. témakör: Iskolánk  Milyen tanulási módszereket ismerünk?  A továbbtanulás lehetőségei  Értékelés - önértékelés Követelmény: Érezze felelősségét annak, hogy döntenie kell! Reálisan mérje föl képességeit, lehetőségeit! Ismerje fel, hogy a további életét is meghatározó döntés előtt áll! 2. témakör: Családunk  Házasság - nemiség  A jelen családjának problémái Követelmény: Fogadja el nemiségét! Tudja, hogy felelős testéért! A családban tapasztalható nehézségeken lehetőségeihez mérten segíteni! A kritizálás önmagában nem segít!

próbáljon

meg

3. témakör: Ünnepeink  Kiemelt nemzeti ünnepeink Követelmény: Tudjon kultúráltan viselkedni az ünnepélyeken! Tudja, hogy mit miért ünnepel! Értse meg, azzal hogy megünnepel egy-egy eseményt, közösséget vállal azokkal az emberekkel, akikre emlékezik! 4. témakör: Példaképeink  Példaképem  Történelmünk követendő példaképei  Ma élő példaképek Követelmény: Legyen tisztában a példakép szó jelentésével! Tudjon különbséget tenni jó és rossz tulajdonságok között! Lássa be, hogy nem annak van igaza aki a leghangosabb, és hogy az igazság előbb vagy utóbb, de napfényre kerül! 5. témakör: Magyarságunk  Ki a magyar?  Magyarok a nagyvilágban  Magyarságunk gyökerei Követelmény: Ismerjen egy-két kiemelkedő személyiséget, aki kiállt, harcolt hazájáért! Vallja magát magyarnak, érezze ennek szépségét! Tudja, hogy magyarságával milyen örökségért felelős! Érezze kötelességének ezen értékek továbbadását! Ismerkedjen a külföldön élő magyarok életével! 6. témakör: Szabadságunk  Társadalmi felelősségünk  A polgári demokrácia szabadsága Követelmény: Tudja, hogy a történelemben hogy változtak a korok, milyen embereszményt és szabadságeszményt vallottak! 7. témakör: Értékeink  Felelősség döntéseinkért  Értékek a világban  Hamis értékek a világban  Hogyan válasszak? Követelmény: Tudja, hogy az igaz értékek nem változnak! Legyen képes különbséget tenni hamis és valós érték között! Tudjon választani!

9.1.6. Módszertani alapelvek és javaslatok Az osztályfőnök felelős munkáját nagyon hatékonyan segítheti az egymás közötti együttműködés. Az osztályfőnökök jobban egymásra utaltak, mint a szaktanárok. Ötletek, források és módszerek felkutatásában is nagyon gyümölcsöző lehet a team-munka. Az osztályfőnöknek soha nem szabad felednie, hogy osztályának ő a felelős gazdája, és munkájában fontos szerepe van az osztályfőnöki órákra való készülésnek, azok igényes megtartásának, de munkája hatékonyságát alapvetően az határozza meg, hogy tanítványaival mennyi időt tud együtt tölteni. Természetes, hogy minél több szaktárgyi órát is vállaljon; ha lehetősége van, tanulószobai felügyeletet. Az osztályfőnöki órák számának csökkenése szükségessé teszi, hogy a tanórán kívüli programokat is kiemeljük. A tanuló legjobban játék, sportolás, kirándulás és egyéb kötetlen elfoglaltság végzése közben ismerhető meg. Az itt erősödő tanár-diák kapcsolat sokkal őszintébb, bizalmasabb lehet, mint a kötött, iskolán belüli tanítás közbeni kapcsolat. Az osztályfőnök személyesen is beszélgessen el minden diákjával, s bármilyen gond estén (családi, egészségügyi, tanulási, fegyelmi, stb.) mindig szánjon időt a személyes beszélgetésre. A családlátogatásokat az osztályfőnöki munkában nélkülözhetetlennek tartjuk. 9.1.6.1. Módszertani javaslataink Előkészület Az anyag kiválasztásánál legyen alapelvünk, hogy „inkább kevesebbet, de alaposabban". Legyen időnk a megbeszélésre és az összegzésre is. Az óra célját tudjuk egyértelműen, tömören megfogalmazni. Ez lehet a fogódzópontunk ahhoz, hogy ide mindig visszavezessük az elkanyarodó beszélgetést. Az óra sajátságos jellege Az osztályfőnök sohasem „kész árut" ad el. Ez paradox módon nem azt jelenti, hogy erre az órára kevesebbet kell készülni, hanem épp azt, hogy többet. Az osztályfőnök tehát órájára a leggondosabban készül, de az órát úgy kell vezetnie, hogy a tanulók éljék át a közös alkotás örömét. Kérdéseiket, véleményüket komolyan kell venni. Ez az odafigyelés természetesen csak akkor lehetséges, ha az adott témában az osztályfőnök előzőleg olyannyira elmélyedt, hogy a kérdések, vélemények nem zökkenthetik ki. Törekedjünk arra, hogy minden órán legyen egy-két frappáns történet. A történetben élet, mozgalmasság van, ami a gyermek figyelmét ébren tartja.

Az óravezetésről Ismételjük át az elmúlt óra anyagát! Az új anyag bevezetése legyen mindig friss, energikus (egy jó történet, egy kérdésfelvetés, stb.). A fáradt kezdés az egész órára rányomja bélyegét. A történet elemzésénél, feldolgozásánál színesíthetjük, gazdagíthatjuk az órát olyan csoportmunkával, hogy egy-egy csoport más-más szereplő szempontjából dolgozza fel a történetet. Az osztályfőnök előre tervezze meg önmaga szerepét, véleménynyilvánításai mértékét. Morálisan félrevezető és romboló, ha elfogadott, stabil etikai elveket szavazási procedúrának vetünk alá. Az osztályfőnök óravezetői szerepében nélkülözhetetlen a következő három attitűd:  ő is épp úgy az igazság keresője, mint bármely tanítványa  többlettapasztalatát nem rejtheti véka alá, az egyenlősdi eljátszása a diákok felé megalázó is  a tekintély erkölcsi érték, növelése nélkülözhetetlen feltétele a tanulóinkkal való együttműködésnek. 9.1.7. Ellenőrzési, értékelési alapelvek és javaslatok Mint minden értékes nevelői munkához, az osztályfőnökihez is alapvetően hozzátartozik az ellenőrzés és az értékelés. Természetesen itt ezek sajátságos jelleggel rendelkeznek:  Az osztályfőnöknek úgy kell ellenőrzési munkáját végeznie, hogy a tanulók megérezzék, hogy ez felelős szeretetből fakad, tehát értük és nem ellenük történik.  Az értékelésnek sokrétűnek kell lennie. Az osztályfőnök értékelő munkája kell, hogy kompenzálja azt az egyoldalúságot, hogy a tanulókat pusztán szellemi képességeik alapján értékelik.  Az osztályfőnök ellenőrzési és értékelési munkájába kapcsolja be az osztályát is. Ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a tanulókban kialakuljon a kollektív felelősség. Itt természetesen le kell építeni az árulkodást, meg kell küzdeni azzal, hogy a kamasz fehérnek-feketének látja a világot, s nagyon nehéz megtanítani őt az árnyalásra és a méltányossági szempontokra.  Az osztályfőnök tanítsa és gyakorolja is azt az elvet, hogy bárkinek a hibáját először négyszemközt vele közölje, s a közösséggel csak azt, ami rá is tartozik. A kipellengérezés, megalázás életre szólóan megsebezheti a gyermeket. Természetes, hogy az osztályfőnöknek is elemi igénye a sikerélmény, de soha ne feledje, hogy az ő munkája a vetés. A termésből talán valamit megsejtetnek a 20, 30, 40 éves osztálytalálkozók. Az osztályfőnöki órák feladata a magatartás és szorgalom értékelése is. Ennek szempontjait a Pedagógiai program külön fejezete tartalmazza.

9.2.

SZABADON VÁLASZTOTT IDEGEN NYELV–NÉMET

(3. ÉVFOLYAM) HELYI TANTERVE CÉLOK ÉS FELADATOK A harmadik évfolyamon kezdődő – akárcsak a következő évfolyamon történő - kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény.

Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoport-munkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. Témalista Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok. Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei. Tágabb környezetünk: állatok a környezetünkben és a világ különböző tájain. Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés. Témakörök, tartalmak A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  köszönés, elköszönés,  bemutatkozás,  köszönet és arra reagálás. Személyes beállítódás és kommunikációs szándékok:  tetszés,  nem tetszés.

vélemény

kifejezésére

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz. Fogalomkörök Cselekvés, létezés kifejezése Mennyiségi viszonyok (egy vagy több darab) Minőségi viszonyok egyszerűbb kifejezése

szolgáló

A szöveges értékelés szempontjai: Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló felismeri a tanult szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló – helyesen lemásol ismert szavakat. A nyelvi mellékletek az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.

9.3.

A

DIÁKOK

FIZIKAI

ÁLLAPOTÁNAK

FELMÉRÉSÉVEL

KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK Megjelent a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet. Ez a rendelet valamennyi iskola részére megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a 2004. szeptember 1-jén induló új tanítási évet előkészítse. Az iskolák felülvizsgálják pedagógiai programjukat. A pedagógia program áttekintése azért indokolt, mivel a pedagógiai program részét alkotó iskolai nevelési program számos új elemmel gazdagodott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek a 2003. évi LXI. törvénnyel történő módosításával. A közoktatásról szóló törvény 41.§-ának (5) bekezdéséből kimaradtak a tanulók fizikai állapotának mérésére vonatkozó rendelkezések. A törvényi szöveg módosítása azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben az iskoláknak nem kell elvégezniük ezt a feladatot, hiszen a 48.§ (1) b) bekezdés alapján a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket valamennyi iskolának be kell építenie helyi tantervébe. A szabályozást minden iskolában el kell végezni oly módon, hogy e feladat a 2004/2005. tanévtől kezdve a helyi tantervben meghatározottak szerint végrehajtható legyen. Az új szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a korábban alkalmazott módszerek szerint folyjon tovább a tanulók fizikai állapotának mérése. Amennyiben az iskolák jónak tartják az előző évben alkalmazott módszereket, ezek épülhetnek be az iskola helyi tantervébe. Az Iskolaszolga című kiadvány XVI.5., 2004. januári számában a fittségi tesztekkel kapcsolatban jelentek meg az alábbiak: “A szabályozásnál azonban az iskolának figyelembe kell venniük, hogy az adott módszerek alkalmazásához szükség van-e a módszer kidolgozójának engedélyére, vagy sem. Amennyiben igen, a helyi tantervbe történő beépítéshez a módszer kidolgozójának hozzájárulását be kell szerezni.” Az Oktatási Minisztérium 2001-ben minden iskolához eljuttatta a két legközismertebb módszer használatát segítő segédanyagot, amely a Hungarofit és az Eurofit módszer leírását tartalmazta, valamint a két módszer alkalmazását és az eredmények feldolgozását segítő útmutatót és a Hungarofit tesztek helyi feldolgozását segítő számítógépes programot. A Hungarofit módszer kidolgozója, dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens az iskolák javára szerzői jogdíjáról lemondva szabadon felhasználhatóvá teszi az által kidolgozott Hungarofit módszert, egyben kéri az a módszert alkalmazó iskolákat, hogy a mérési eredményeket – amennyiben azokat szeretnék az országosan feldolgozott adatokkal összevetni – juttassák el részére. A cím, ahová az adatokat küldeni lehet: [email protected]. Az excel táblázat, amely az adatok rögzítéshez, továbbításához szükséges a www.hungarifit.hu címen található.

Az Eurofit próbák a szerzői jogról rendelkező 1999. évi LXXVI. Törvény 38. § (1) bekezdése értelmében “iskolai oktatás céljára” szabadon felhasználhatók, így e két módszert az iskolák minden megkötés nélkül alkalmazhatják. Más tesztek esetén a szerzői jogról rendelkező törvény 33.§ (4), és a 34. § (1), (2) és (3) bekezdései irányadóak, amelyek az iskolai és a szabad felhasználás eseteiről rendelkeznek. (Forrás: www.om.hu - 2004. április 15.) 9.4.

A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS RENDJE ÉS AZ ALKALMAZOTT

ÉRTÉKELÉS MINTÁI A közoktatási törvény módosításának egyik fontos rendelkezése az első négy évfolyamra vonatkozó új fajta értékelési rendszer, amely alapján a félévi és év végi osztályzatokat minden iskolában felváltja a tanulók szöveges értékelése. Ez a rendelkezés 2004. szeptember 1-jétől hatályos az első évfolyamon, majd a további években felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Az új szabályozás csak a félévi és az év végi szöveges minősítésről beszél, és nem érinti az év közben adott érdemjegyek kérdését zárja ki. A félévi és az év végi minősítésben azonban az osztályzatok alkalmazására már nem lesz lehetőség, hanem szöveges értékeléssel kell kifejezni, hogy a tanuló milyen teljesítményt nyújtott. Az érdemjegy tehát a tanuló pillanatnyi, napi teljesítményét értékeli, míg a szöveges értékelés a féléves, illetve egész éves tanulmányi munkát minősíti.

9.4.1.

Első osztály, első félév ÉRTÉKELŐ LAP

______________________________________________________ tanulónak A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Gönyű, Kossuth Lajos u. 65. OM azonosítója: 030588 ELSŐ __ osztályában a 2____ / 2____. tanév első félévében NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló a hangokat tisztán ejti, helyes artikulációval - több hangot helytelenül ejt - beszéde nehezen érthető, torzítja a hangokat. A kijelentő mondat hanglejtése beszéd közben helyes - helytelen; a mondat végét jelzi a hangjával - a mondat végét nem jelzi a hangjával. A kérdő mondat hanglejtése helyes – helytelen; a mondat végét helyesen jelzi - a mondat végét helytelenül jelzi. Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer - életkorának megfelelő, átlagos szegényes. Mondókák, versek ismerete sokat ismer - ismerete átlagos - keveset ismer. A tanuló beszéde érthető - nehezen érthető - beszédhibás; gondolatait több mondattal, összefüggően mondatokban beszél - kérdésekre válaszol - csak szavakban beszél.

fogalmazza

Beszédének üteme gyors, hadaró - átlagos, megfelelő - lassú, akadozva beszél.

meg

-

Szituációs játékokban szívesen részt vesz, alkalmazza köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás szabályait bíztatásra vesz részt, segítséget igényel az előző szabályok betartásában - nehezen kapcsolódik be a játékokba. Mondatok bontása szavakra biztos – bizonytalan - nem tudja. Szavak bontása szótagokra biztos – bizonytalan - nem tudja. Szavak bontása hangokra biztos – bizonytalan - nem tudja. Szavak alkotása hangokból biztos – bizonytalan - nem tudja. Szavak alkotása szótagokból biztos – bizonytalan - nem tudja. A tanult betűket felismeri - gyakran összekeveri - nem ismeri fel. Olvasása néhány mondatos szöveget folyamatosan olvas - szólamokban olvas - szóképekben olvas - szótagolva olvas – betűzget. Olvasásának pontossága ismételt olvasás után pontos - ismételt olvasás után pontatlan, kevés hibával olvas - ismételt olvasás után sok hibával olvas - gyakorolt szöveget is akadozva olvas - nem tud olvasni. A szöveghez kapcsolódó feladatokat megérti - segítséget kér - nem érti meg; megoldja - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Az írott kisbetűket felismeri - nem ismeri fel. Az írott kisbetűket szabályosan alakítja - néhány betűje szabálytalan - a betűi általában szabálytalanok.

Az írott kisbetűket szabályosan kapcsolja - kapcsolási hibákat ejt - betűkapcsolása szabálytalan. Másolása nyomtatott szövegről szavakat hibátlanul másol - szavakat betűcserével másol - szavakban betűt hagy ki - szavakban betűt told be - sok hibával másol. Másolása írott szövegről szavakat, szókapcsolatokat hibátlanul másol szavakat, szókapcsolatokat kevés hibával másol - szavakat, szókapcsolatokat sok hibával másol Szavak írása tollbamondás után hibátlanul ír - kevés hibával ír - sok hibával ír. Szavak írása emlékezetből hibátlanul ír - kevés hibával ír - sok hibával ír. Írásbeli munkáinak jellemzői tiszta, rendezett, jól olvasható olvashatatlan.

-

rendetlen,

maszatos,

MATEMATIKA: Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása tudja - téveszti - nem tudja. Tárgyak, személyek, dolgok szétválogatása tudja - téveszti - nem tudja. Halmazok képzése közös tulajdonság alapján tudja - téveszti - nem tudja. Tárgyak számlálását egyesével tudja - téveszti - nem tudja. Tárgyak számlálását kettesével tudja - téveszti - nem tudja. Eszközökkel jól dolgozik - segítséget igényel - nem képes dolgozni velük.

firkált,

Eszköz nélkül tud dolgozni - nem tud dolgozni. Számfogalma kialakult - bizonytalan – kialakulatlan. Számjegyek olvasása tudja - téveszti - nem tudja. Számjegyek írása tudja - téveszti - nem tudja. Számok nagyság szerinti összehasonlítása tudja - téveszti - nem tudja. Számok szomszédait tudja - téveszti - nem tudja. Páros-páratlan számokat felismeri - téveszti - nem tudja. Növekvő számsorozat alkotása tudja - téveszti - nem tudja. Csökkenő számsorozat alkotása tudja - téveszti - nem tudja. Matematikai jelek felismerése biztos - bizonytalan - nem tudja. Műveletek felismerése, értelmezése, fogalma önállóan tudja - néha téved - gyakran téved. Összeadás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja - önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel - sok segítséget igényel. Kivonás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja - önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel - sok segítséget igényel. Bontás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja - önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel - sok segítséget igényel.

Pótlás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja - önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel - sok segítséget igényel. Számok, mennyiségek közötti relációkat tudja - téveszti - nem tudja. Műveletek közötti relációkat tudja - téveszti - nem tudja. Szöveges feladatot rajzzal, tárgyi tevékenységgel megjeleníti - segítséget igényel - nem tudja. Szövegről számfeladatot tud alkotni - segítséggel alkot - nem tud alkotni. Számfeladatról szöveget tud alkotni - segítséggel alkot - nem tud alkotni. Szöveges feladatot művelettel meg tudja oldani - segítséget igényel - nem tudja megoldani. Munkavégzésére jellemző önálló - kevés segítséggel tud dolgozni - sok segítséggel tud dolgozni. TERMÉSZETISMERET Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban önállóan ki tudja fejezni - kérdések segítségével tudja - nem tudja. Megfigyeléseit, tapasztalatait rajzban ki tudja fejezni - nem tudja kifejezni. Az időjárás elemeit (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, felhőzet) ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A víz különböző formáit felismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri fel. Az évszakok sorrendjét tudja - nem tudja. A hónapok neveit tudja - nem tudja.

A napszakok neveit tudja - nem tudja. A napszakok sorrendjét tudja - keveri - nem tudja. Az évszakok jellemző időjárásáról ismeretei gazdagok - ismeretei hiányosak. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Az időjárás okozta veszélyhelyzetekről vannak ismeretei - ismeretei hiányosak. Az élő és élettelen természet közötti különbséget ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Környezetében előforduló növények jellemzőit ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Növények gondozásában az iskolában részt vesz - nem vesz részt. Az állatmesék és a valóság közötti különbségeket ismeri - nem ismeri. Testünk főbb részeit ismeri - ismereti hiányosak - nem ismeri. Érzékszerveink szerepét ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A helyes öltözködés szabályait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A helyes tisztálkodás szabályait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Balesetek, betegségek megelőzési módjait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Irányokat (előtte, mögötte, alatta, fölötte, jobbra, balra) helyesen használja - gyakran összekeveri - nem használja helyesen.

Az iskola nevét, épületét ismeri - nem ismeri. Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésének megfelelően használja - nem megfelelően használja. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Lakóhelyének nevét tudja - nem tudja. Saját lakóhelyének pontos címét tudja nem tudja. Az iskola pontos címét tudja - nem tudja. Lakóhelyének nevezetes épületei közül sokat ismer néhányat ismer - keveset ismer. Megfigyeléseket végez folyamatosan, rendszeresen - rendszertelenül - nem végez. Gyűjtőmunkát végez rendszeresen - rendszertelenül - nem végez. A tanult ismeretekről beszámol önállóan - segítséggel - nem tud. ÉNEK - ZENE Tanult népi mondókákat emlékezetből tud mondani - segítséggel tud mondani - nem tud mondani. Tanult népi gyermekjátékokat ismeri - segítséget igényel - nem ismeri. Tanult dalokat önállóan elénekli - segítséggel énekli - nem énekli el. Dalok, mondókák ritmusát ismeri, hangoztatja - segítséggel ismeri fel, hangoztatja - nem ismeri fel. Tanult ritmusértékeket el tudja olvasni - segítséggel tudja olvasni - nem tudja leolvasni.

Tanult ritmusértékeket le tudja írni segítséggel írja le - nem tudja leírni. A vonalrendszert ismeri- nem ismeri. A tanult hangjegyeket (szó-mi-lá) el tudja helyezni a vonalrendszerben - segítséggel tudja elhelyezni - nem tudja elhelyezni. A hangjegyek kézjelét felismeri - keveri - nem ismeri fel. A tanult hangjegyeket a vonalrendszerben felismeri - segítséggel ismeri fel - nem ismeri fel. Az emberi hangok fajtáit (pl.: gyermek, női, férfi) hallás után meg tudja különböztetni - nem tudja megkülönböztetni. A hangszereket (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű) hangzásuk alapján felismeri - nem ismeri fel. Ritmus- és dallammotívumok variálását önállóan próbálja - segítséggel variál. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Személyes élményeit rajzzal az átlagnál jobban jeleníti meg - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Személyes élményeit festéssel az átlagnál jobban jeleníti meg - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Személyes élmény megjelenítésében egyéni formákat használ - minta után formál, alakít - egyéni színeket is használ - a színek választásában mintát igényel. Személyes élményeit mintázással (agyaggal, gyurmával) az átlagnál jobban mintázza meg - jól tudja mintázni - az átlagnak megfelelően mintázza meg - az átlagosnál gyengébben mintázza meg.

Meseélményét (síkban, térben) az átlagnál jobban meg tudja jeleníti - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Élőlényeket az átlagnál jobban tud ábrázolni jól tud ábrázolni - az átlagnak megfelelően ábrázolja - az átlagnál gyengébben ábrázol. Munkáiban a színeket az átlagnál jobban alkalmazza - jól alkalmazza - az átlagnak megfelelően alkalmazza - az átlagnál gyengébben alkalmazza. Munkáiban a formákat az átlagnál jobban alakítja - jól alakítja - az átlagnak megfelelően alakítja - az átlagnál gyengébben alakítja. Egyszerű tárgyak készítése önállóan, saját elképzelés alapján tudja - segítséget, mintát igényel. Sorminták, sorritmusok, terülő díszek létrehozását saját elképzelése alapján végzi - önállóan, de mintát igényelve végzi - csak minta alapján tudja végezni. Szobrokat, bábokat, domborműveket önállóan, saját elképzelés alapján készít - önállóan, de mintát igényelve készít - csak minta alapján tud készíteni. Megismert műalkotások közül többet meg tud nevezni - egyet meg tud nevezni - nem tud egyet sem megnevezni. Iskolai környezete szépítésében önállóan vesz részt - biztatásra vesz részt - nem vesz részt. Ceruzát, filctollat, krétát céljuknak megfelelően, jól használja - figyelmeztetni kell a megfelelő használatra. Festéket, temperát, ecsetet céljuknak megfelelően, jól használja - figyelmeztetni kell a megfelelő használatra.

A papírt, ollót, ragasztót céljuknak megfelelően, jól használja - figyelmeztetni kell a megfelelő használatra. Az agyagot vagy a gyurmát céljának megfelelően, jól használja - segíteni kell a használatkor. Hajtogatás papírból az átlagnál jobban végzi - jól végzi - az átlagnak megfelelően végzi - az átlagnál gyengébben végzi. Munkák végzése textilből az átlagnál jobban végzi - jól végzi - az átlagnak megfelelően végzi - az átlagnál gyengébben végzi. Munkavégzése gondos, tiszta – elfogadható - maszatos, rendetlen. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Természetes anyagokat (agyag, homok, fa, termések, levelek, nád) az átlagnál jobban ismeri - jól ismeri - az átlagnak megfelelően ismeri - az átlagnál gyengébben ismeri. Tanult mesterséges anyagokat az átlagnál jobban ismeri - jól ismeri - az átlagnak megfelelően ismeri - az átlagnál gyengébben ismeri. Agyaggal vagy gyurmával az átlagnál jobban formáz - jól formáz - az átlagnak megfelelően formáz - az átlagnál gyengébben formáz. Papírral az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik - az átlagnál gyengébben dolgozik. Papírhajtogatással tud tárgyakat készíteni - segítséggel végzi a hajtogatást – nem tud hajtogatni. Papírtépéssel tud tárgyakat készíteni - segítséggel készíti - nem tud készíteni. Papír nyírását tudja - segítséggel végzi - nem tudja.

Fonallal, textillel az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik- az átlagnál gyengébben dolgozik. Vékony pálcikával az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik- az átlagnál gyengébben dolgozik. Munkavégzése önálló, alkotó - segítségre szorul - gondos, pontos, tiszta - önállótlan, hanyag. Tanult kézműves szakmák közül többet ismer - néhányat ismer - nem ismer. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri, alkalmazza - sokszor kell figyelmeztetni a szabályokra. Az utazással kapcsolatos magatartásformákat ismeri - sokszor kell figyelmeztetni betartásukra. TESTNEVELÉS Tanítási órákon aktív - aktivitása változó. Rendgyakorlatokat jól végrehajtja végrehajtásukban.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

késlekedik

Gimnasztikai gyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően végrehajtja - gyakran ront a feladatokban. Járásgyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően végrehajtja - gyakran ront a feladatokban. Futásgyakorlatokat jól végrehajtja feladatvégzésben.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Ugrásgyakorlatokat jól végrehajtja feladatvégzésben.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Dobásgyakorlatokat jól végrehajtja feladatvégzésben.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Támaszgyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően feladatvégzésben.

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Labdás gyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően feladatvégzésben.

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Küzdő feladatokat jól végrehajtja feladatvégzésben.

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Függésgyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően feladatvégzésben. Egyensúlygyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően feladatvégzésben.

megfelelően

Játékok, versenyek szabályait betartja - másokkal is betartatja - nem tartja be. Társaival együttműködő - kevésbé alkalmazkodó. A TANULÓ MINŐSÍTÉSE:

TELJESÍTMÉNYÉNEK,

ELŐMENETELÉNEK

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Kelt: Gönyű, 2______ . _________hó _____nap

_____________________ igazgató

___________________ osztályfőnök

9.4.2. Első osztály, tanév vége ÉRTÉKELŐ LAP

______________________________________________________ tanulónak A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Gönyű, Kossuth Lajos u. 65. OM azonosítója: 030588 ELSŐ __ osztályában a 2____ / 2____. tanévben NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló beszéde érthető, értelmes - nehezen érthető; - mondatokban beszél - szavakban beszél. Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer - a tanév folyamán bővült a szókincse - az életkorának megfelelő a szókincse - az átlagnál szegényebb a szókincse. A kommunikáció alapformáit (köszönés, kérés, megköszönés) alkalmazza - segítséggel használja, alkalmazza - nem tudja alkalmazni. Az utasításokat és szóbeli közléseket megérti - nem érti meg. Versek ismerete legalább öt-hat verset tud mondani fejből - segítséggel tudja elmondani a verseket - nem tud verseket. Mondókák, nyelvtörők, találós kérdések ismerete legalább kettőt-hármat fejből tud mondani – csak segítséggel tudja - nem tudja. A kívülről megtanult szövegeket érthetően, megfelelő hangerővel mondja el - nem hangsúlyoz - nem megfelelő hangerővel mondja el. A tanult olvasmányok tartalmát megérti - nem érti meg.

Olvasása (felkészülés után) folyamatos, szövegszerű - lassú folyamatos, szövegszerű - szólamokban olvas- szóképekben olvas - szótagol – betűzi a szavakat. A mondat végét szünettel jelzi - figyelmeztetésre jelzi - nem jelzi. Olvasási hibáit önállóan kijavítja - segítséggel kijavítja - nem veszi észre - nem tudja kijavítani. Könyveire, füzeteire vigyáz - nem vigyáz. A könyvtár könyveit használja - tudja mire való a könyvtár - nem tudja használni. Az írott kis – és nagybetűket felismeri - nem ismeri fel. Az írott betűket szabályosan alakítja - egyéni írásmódja kialakulóban van - néhány betűje szabálytalan - sok betűt szabálytalanul ír. Az írott betűket szabályosan kapcsolja - kapcsolási hibákat ejt - szabálytalanul kapcsol. Másolás nyomtatott szövegről (szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok) hibátlanul másol - kevés hibával másol - sok hibával másol betűcserével másol- betűkihagyással másol - betűbetoldással másol. Másolás írott szövegről (szavak, mondatok, szókapcsolatok) hibátlan - kevés hibával - sok hibával. Tollbamondás (előkészítés után) hibátlan - kevés hibával - sok hibával. Emlékezetből való írás (előkészítés után) hibátlan - kevés hibával - sok hibával. A mondatkezdést jelöli - nem jelöli. A mondatzárást jelöli - nem jelöli.

Szókezdő nagybetűt alkalmazza nem alkalmazza. Munkáját ellenőrzi, javítja - segítséget igényel a javításhoz - önállóan nem elfogadhatóan ellenőrzi. Írásbeli munkáinak jellemzői: tiszta, rendezett, olvasható - rendetlen, maszatos, firkált, olvashatatlan. MATEMATIKA Művelet felismerése, értelmezése, fogalma önállóan tudja - néha téved - gyakran téved. Számfogalma a húszas számkörben kialakult - bizonytalan – kialakulatlan. Számok írása, olvasása a húszas számkörben kialakult - bizonytalan – kialakulatlan. Eszközök nélkül tud dolgozni - nem tud dolgozni. Számok, mennyiségek sorba rendezése tudja - téveszti - nem tudja. Páros-páratlan számok felismerése tudja - téveszti - nem tudja. Számszomszédok tudja - téveszti - nem tudja. Matematikai jeleket tudja - téveszti - nem tudja. Összeadás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja - önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel - sok segítséget igényel. Kivonás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja - önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel - sok segítséget igényel.

Bontás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja - önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel - sok segítséget igényel. Pótlás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja - önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel - sok segítséget igényel. Számok, mennyiségek között relációkat tudja - téveszti - nem tudja. Műveletek közötti relációkat tudja - téveszti - nem tudja. Növekvő számsorozat folytatása tudja - téveszti - nem tudja. Csökkenő számsorozat folytatása tudja - téveszti - nem tudja. Egyenlőtlenségek (nyitott mondatok) megoldása tudja - téveszti - nem tudja. Műveletek közötti összefüggéseket felismeri - nem ismeri fel. Szöveges feladatot rajzzal megjeleníti - nem jeleníti meg. Szövegről számfeladatot tud alkotni - segítséggel alkot - nem tud alkotni. Számfeladatról szöveget tud alkotni - segítséggel alkot - nem tud alkotni. Szöveges feladatot művelettel meg tudja oldani segítséget igényel - nem tudja megoldani. Római számok ismerete XX-ig tudja - téveszti - nem tudja. Térbeli alakzatokat azonosít, megkülönböztet - segítséget igényel a felismerésben - nem tudja azonosítani, megkülönböztetni.

Síkbeli alakzatokat azonosít megkülönböztet - segítséget igényel a felismerésben - nem tudja azonosítani, megkülönböztetni. Tanult mértékegységeket helyesen alkalmazza - segítséggel alkalmazza - nem tudja alkalmazni. Logikus gondolkodása fejlett - átlagos, életkorának megfelelő - fejletlen. Írásbeli munkája szép - elfogadható - hanyag, rendetlen. TERMÉSZETISMERET Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban önállóan ki tudja fejezni - kérdések segítségével tudja - nem tudja. Megfigyeléseit, tapasztalatait rajzban ki tudja fejezni - nem tudja kifejezni. Az időjárás elemeit (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, felhőzet) ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A víz különböző formáit felismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri fel. Az évszakok sorrendjét tudja - nem tudja. A hónapok neveit tudja - nem tudja. A napszakok neveit tudja - nem tudja. A napszakok sorrendjét tudja - keveri - nem tudja. Az évszakok jellemző időjárásáról ismeretei gazdagok - ismeretei hiányosak. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri.

Az időjárás okozta veszélyhelyzetekről vannak ismeretei - ismeretei hiányosak. Az élő és élettelen természet közötti különbséget ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Környezetében előforduló növények jellemzőit ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Növények gondozásában az iskolában részt vesz - nem vesz részt. Az állatmesék és a valóság közötti különbségeket ismeri - nem ismeri. Testünk főbb részeit ismeri - ismereti hiányosak - nem ismeri. Érzékszerveink szerepét ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A helyes öltözködés szabályait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A helyes tisztálkodás szabályait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Balesetek, betegségek megelőzési módjait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Irányokat (előtte, mögötte, alatta, fölötte, jobbra, balra) helyesen használja - gyakran összekeveri - nem használja helyesen. Az iskola nevét, épületét ismeri - nem ismeri. Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésének megfelelően használja - nem megfelelően használja. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Lakóhelyének nevét tudja - nem tudja.

Saját lakóhelyének pontos címét tudja nem tudja. Az iskola pontos címét tudja - nem tudja. Lakóhelyének nevezetes épületei közül sokat ismer néhányat ismer - keveset ismer. Megfigyeléseket végez folyamatosan, rendszeresen - rendszertelenül - nem végez. Gyűjtőmunkát végez rendszeresen - rendszertelenül - nem végez. A tanult ismeretekről beszámol önállóan - segítséggel - nem tud. ÉNEK – ZENE Tanult népi mondókákat emlékezetből tud mondani - segítséggel tud mondani - nem tud mondani. Tanult népi gyermekjátékokat ismeri - segítséget igényel - nem ismeri. Tanult dalokat önállóan elénekli - segítséggel énekli - nem énekli el. Dalok, mondókák ritmusát ismeri, hangoztatja - segítséggel ismeri fel, hangoztatja - nem ismeri fel. Tanult ritmusértékeket el tudja olvasni - segítséggel tudja olvasni - nem tudja leolvasni. Tanult ritmusértékeket le tudja írni segítséggel írja le - nem tudja leírni. A vonalrendszert ismeri- nem ismeri. A tanult hangjegyeket (szó-mi-lá) el tudja helyezni a vonalrendszerben - segítséggel tudja elhelyezni - nem tudja elhelyezni.

A hangjegyek kézjelét felismeri - keveri - nem ismeri fel. A tanult hangjegyeket a vonalrendszerben felismeri - segítséggel ismeri fel - nem ismeri fel. Az emberi hangok fajtáit (pl.: gyermek, női, férfi) hallás után meg tudja különböztetni - nem tudja megkülönböztetni. A hangszereket (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű) hangzásuk alapján felismeri - nem ismeri fel. Ritmus- és dallammotívumok variálását önállóan próbálja - segítséggel variál. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Személyes élményeit rajzzal az átlagnál jobban jeleníti meg - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Személyes élményeit festéssel az átlagnál jobban jeleníti meg - jól tudja megjeleníteni- az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Személyes élmény megjelenítésében egyéni formákat használ - minta után formál, alakít - egyéni színeket is használ- a színek választásában mintát igényel. Személyes élményeit mintázással (agyaggal, gyurmával) az átlagnál jobban mintázza meg - jól tudja mintázni- az átlagnak megfelelően mintázza meg - az átlagosnál gyengébben mintázza meg. Meseélményét (síkban, térben) az átlagnál jobban meg tudja jeleníti - jól tudja megjeleníteni- az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Élőlényeket az átlagnál jobban tud ábrázolni jól tud ábrázolni - az átlagnak megfelelően ábrázolja - az átlagnál gyengébben ábrázol. Munkáiban a színeket az átlagnál jobban alkalmazza - jól alkalmazza - az átlagnak megfelelően alkalmazza- az átlagnál gyengébben alkalmazza.

Munkáiban a formákat az átlagnál jobban alakítja - jól alakítja - az átlagnak megfelelően alakítja - az átlagnál gyengébben alakítja. Egyszerű tárgyak készítése önállóan, saját elképzelés alapján tudja - segítséget, mintát igényel. Sorminták, sorritmusok, terülő díszek létrehozását saját elképzelése alapján végzi - önállóan, de mintát igényelve végzi - csak minta alapján tudja végezni. Szobrokat, bábokat, domborműveket önállóan, saját elképzelés alapján készít - önállóan, de mintát igényelve készít- csak minta alapján tud készíteni. Megismert műalkotások közül többet meg tud nevezni - egyet meg tud nevezni - nem tud egyet sem megnevezni. Iskolai környezete szépítésében önállóan vesz részt - biztatásra vesz részt - nem vesz részt. Ceruzát, filctollat, krétát céljuknak megfelelően, jól használja - figyelmeztetni kell a megfelelő használatra. Festéket, temperát, ecsetet céljuknak megfelelően, jól használja - figyelmeztetni kell a megfelelő használatra. A papírt, ollót, ragasztót céljuknak megfelelően, jól használja - figyelmeztetni kell a megfelelő használatra. Az agyagot vagy a gyurmát céljának megfelelően, jól használja - segíteni kell a használatkor. Hajtogatás papírból az átlagnál jobban végzi - jól végzi - az átlagnak megfelelően végzi - az átlagnál gyengébben végzi. Munkák végzése textilből az átlagnál jobban végzi - jól végzi - az átlagnak megfelelően végzi - az átlagnál gyengébben végzi.

Munkavégzése gondos, tiszta – elfogadható - maszatos, rendetlen. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Természetes anyagokat (agyag, homok, fa, termések, levelek, nád) az átlagnál jobban ismeri - jól ismeri - az átlagnak megfelelően ismeri - az átlagnál gyengébben ismeri. Tanult mesterséges anyagokat az átlagnál jobban ismeri - jól ismeri - az átlagnak megfelelően ismeri - az átlagnál gyengébben ismeri. Agyaggal vagy gyurmával az átlagnál jobban formáz - jól formáz - az átlagnak megfelelően formáz - az átlagnál gyengébben formáz. Papírral az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik- az átlagnál gyengébben dolgozik. Papírhajtogatással tud tárgyakat készíteni - segítséggel végzi a hajtogatást – nem tud hajtogatni. Papírtépéssel tud tárgyakat készíteni - segítséggel készíti - nem tud készíteni. Papír nyírását tudja - segítséggel végzi - nem tudja. Fonallal, textillel az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik- az átlagnál gyengébben dolgozik. Vékony pálcikával az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik- az átlagnál gyengébben dolgozik. Munkavégzése önálló, alkotó - segítségre szorul - gondos, pontos, tiszta - önállótlan, hanyag. Tanult kézműves szakmák közül többet ismer - néhányat ismer - nem ismer.

A szükséges méréseket önállóan elvégzi - kevés segítséggel végzi - sok segítséggel végzi - nem végzi el. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri, alkalmazza - sokszor kell figyelmeztetni a szabályokra. Az utazással kapcsolatos magatartásformákat ismeri - sokszor kell figyelmeztetni betartásukra. TESTNEVELÉS Tanítási órákon aktív - aktivitása változó. Rendgyakorlatokat jól végrehajtja végrehajtásukban.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

késlekedik

Gimnasztikai gyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően végrehajtja - gyakran ront a feladatokban. Járásgyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően végrehajtja - gyakran ront a feladatokban. Futásgyakorlatokat jól végrehajtja feladatvégzésben.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a


megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a


megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a


végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Függésgyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően feladatvégzésben.

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Egyensúlygyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően feladatvégzésben.

végrehajtja

-

gyakran

ront

a


végrehajtja

-

gyakran

ront

a


végrehajtja

-

gyakran

ront

a

megfelelően

Játékok, versenyek szabályait betartja - másokkal is betartatja - nem tartja be. Társaival együttműködő - kevésbé alkalmazkodó.

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK, ELŐMENETELÉNEK MINŐSÍTÉSE:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Kelt: Gönyű, 2______ . _________hó _____nap

_____________________ igazgató

___________________ osztályfőnök

9.4.3. Második osztály, első félév illetve tanév vége ÉRTÉKELŐ LAP ______________________________________________________ tanulónak A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Gönyű, Kossuth Lajos u. 65. OM azonosítója: 030588 MÁSODIK __ osztályában a 2____ / 2____. tanév első félévében/tanévben NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló beszéde érthető, értelmes - beszéde nehezen érthető - mondatokban beszél. - csak szavakat mond Az egyszerű szóbeli közléseket megérti - nem érti meg. A kérdésekre értelmes válaszokat ad - nem tud értelmesen válaszolni - csak nagyon rövid választ ad Szókincse az átlagosnál gazdagabb - nem tud értelmesen válaszolni - csak nagyon rövid választ ad. Beszédében a hangok időtartamát megfelelően érzékelteti - nem érzékelteti megfelelően. A mindennapi kommunikáció alapformáit (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés) helyesen alkalmazza - segítséggel alkalmazza - nem tudja alkalmazni. A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavakat a beszédében alkalmazza - nem alkalmazza. Olvasása folyamatos, szöveghű, hibátlan, pontos - folyamatos kevés hibával - folyamatos sok hibával - szólamokban olvas - szótagolva olvas – betűzve olvas.

Szövegértése: A tanult olvasmányok tartalmát el tudja mondani - tanítói irányítással el tudja mondani - nem tudja elmondani. A szöveghez tartozó feladatokat önállóan, segítség nélkül megoldja -önállóan kis segítséggel oldja meg - sok segítséget igényel. A feladott verseket megtanulja - nem tanulja meg. Találós kérdéseket, népi játékokat ismer - nem ismer. Az ábécérendet ismeri, tudja - nem tudja. A rövid és a hosszú hangokat szóban meg tudja különböztetni - téveszti - gyakran téveszti. A rövid és a hosszú hangokat írásban meg tudja különböztetni - néha téveszti - gyakran téveszti. Másolás nyomtatott szövegről (szavak, szószerkezetek, két-három mondat) hibátlanul másol - kevés hibával másol - sok hibával másol. Másolás írott szövegről hibátlan - kevés hibával - sok hibával. Tollbamondás (szavak, szószerkezetek, két-három mondat) hibátlan - kevés hibával - sok hibával. A kiejtéssel megegyező szavak írása hibátlan - kevés hibával - sok hibával. A kiejtéstől eltérő szavak írása biztos - bizonytalan - sokat téveszt. A szótőről és a toldalékról tanultak tudása biztos - bizonytalan - sokat téveszt. A „j” hang kétféle jelölése biztos - bizonytalan - sokat téveszt.

A szavak elválasztása hibátlan - kevés hibája van - sok hibája van. A mondatkezdést helyesen jelöli - néha téveszt - nem jelöli - gyakran téveszt. A mondatzárást helyesen jelöli - néha téveszt - nem jelöli - gyakran téveszt. Kijelentő mondatot felismeri - nem ismeri fel. Kérdő mondatot felismeri - nem ismeri fel. Mondatfajták felismerése biztos - bizonytalan – gyenge. Munkáját önállóan ellenőrzi, javítja - segítséget igényel a javításban - önállóan nem tud javítani. A könyvtár könyveit használja - nem használja. MATEMATIKA Számfogalma százig kialakult - bizonytalan – kialakulatlan. Számok helyi érték szerinti ismerete biztos - bizonytalan – gyenge. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje biztos - bizonytalan – gyenge. Római számok ismerete tudja - téveszti - nem tudja. Számszomszédok ismerete tudja - téveszti - nem tudja. Számok közötti relációk tudja - téveszti - nem tudja. Műveletek közötti relációk tudja - téveszti - nem tudja.

Egyenlőtlenségek megoldása tudja - téveszti - nem tudja. Összeadás a százas számkörben önállóan, eszköz nélkül tudja - önállóan, eszköz segítségével tudja - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Kivonás a százas számkörben önállóan, eszköz nélkül tudja - önállóan, eszköz segítségével tudja - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Szorzás a százas számkörben önállóan, eszköz nélkül tudja - önállóan, eszköz segítségével tudja - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Osztás a százas számkörben önállóan, eszköz nélkül tudja - önállóan, eszköz segítségével tudja - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Maradékos osztás műveletet megoldja, maradékot megfelelően jelöli - műveletet segítséggel oldja meg - maradékot nem tudja megállapítani. A kisegyszeregyet biztonságosan tudja - néha téveszt - sokat téveszt - nem tudja. A tagok felcserélhetőségének ismerete biztonságos, alkalmazza - nehezen ismeri fel - nem tudja. A műveletek közötti kapcsolatokat felismeri - nem ismeri fel. Növekvő számsorozatot tudja folytatni - segítséget igényel - nem tudja folytatni. Csökkenő számsorozatot tudja folytatni - segítséget igényel - nem tudja folytatni. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása érti, önállóan elvégzi - érti, segítséggel oldja meg - nem érti, sok segítséget igényel A testek (kocka, téglatest) tulajdonságai tudja - segítséget igényel - nem tudja.

Síkidomok (négyzet, téglalap) tulajdonságai tudja - segítséget igényel - nem tudja. Hosszúság mérése alkalmazza, tudja - gyakran keveri, téveszti - nem tudja. Hosszúság mértékegységeket alkalmazza, tudja - gyakran keveri, téveszti - nem tudja. Tömeg mérése ismeri, alkalmazza - gyakran téveszt - nem tudja. Tömeg mértékegységei ismeri, alkalmazza - gyakran téveszt - nem tudja. Űrtartalom mértékegységei ismeri, alkalmazza - gyakran téveszt - nem tudja. Idő mértékegységei (hét, nap, óra, perc) ismeri, alkalmazza - gyakran téveszt - nem tudja. Írásbeli munkái szép - elfogadható – hanyag, rendetlen. TERMÉSZETISMERET Megfigyelésekről, tapasztalatokról beszámol önállóan, kevés tanítói segítséggel - tanítói kérdésekre számol be - sok segítséget igényel. A tanult jelenségeket rajzról, képről felismeri - nem ismeri fel. Csoportosítani ismert témakörben önállóan - tanítói segítséggel – nem tud. Méréseket képes végezni - nem képes végezni. Tanult mértékegységeket helyesen használja - nem használja helyesen. Napszakok nevét helyesen használja - nem használja helyesen.

Évszakokat helyes sorrendben tudja - segítséggel tudja - nem tudja. Hónapokat helyes sorrendben tudja - segítséggel tudja - nem tudja. Évszakokra jellemző időjárási jelenségeket megnevezi - segítséget igényel - nem tudja. Tanult élőlények jellemző jegyeit felsorolja - nem tudja felsorolni. A helyes napirendet tudja - segítséget igényel - nem tudja. Az ember életműködésének főbb jellemzőit tudja - nem tudja. A helyes fog- és testápolás szabályait ismeri - nem ismeri. A helyet és helyzetet jelentő kifejezéseket ismeri és használja - ismeri, de segítséggel - nem ismeri. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Lakóhely legfőbb jellegzetességeit ismeri - néhányat ismer - nem ismeri. Gyűjtőmunkája rendszeres - rendszertelen - nem végez. Folyamatos megfigyelés rendszeres - rendszertelen - nem végez. Írásbeli munkája szép - elfogadható -

hanyag.

ÉNEK - ZENE Mondókákat emlékezetből tud mondani - segítséggel tud mondani - nem tud mondani. Népi játékokat ismer - keveset ismer - nem ismer.

Tanult dalokat kifejezően énekli - kevés hibával énekli - csak csoportban énekli - sok segítséget igényel az éneklésnél. Dalok játékait ismeri, szívesen játssza a csoportban - néhány játékot ismer - csak bíztatásra játszik a csoportban Tanult népszokásokat ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Tanult ritmusértékeket felismeri - segítséggel ismeri fel - nem ismeri fel. A tanult ritmusértékeket megszólaltatja kottaképről - segítséggel szólaltatja meg - nem szólaltatja meg. A tanult ritmusértékeket le tudja jegyezni - segítséggel jegyzi le - nem tudja lejegyezni. A vonalrendszert ismeri - nem ismeri. A tanult hangjegyeket le tudja írni a vonalrendszerben - segítséggel írja le - nem tudja leírni. A hangjegyek kézjelét felismeri - segítséggel ismeri fel - nem ismeri fel. A gyermekkar hangzását felismeri - nem ismeri fel. A vonós és fúvós hangszerek hangszínét meg tudja különböztetni - nem tudja megkülönböztetni. Saját nevének ritmusát és dallamát meg tudja jeleníteni - segítséggel jeleníti meg -

nem tudja.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Személyes élményeit az átlagnál jobban tudja megjeleníteni - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően tudja megjeleníteni - az átlagnál gyengébben tudja megjeleníteni.

Elképzelt jelenetet az átlagnál jobban tud ábrázolni jól tud ábrázolni - az átlagnak megfelelően tud ábrázolni - az átlagtól gyengébben tud ábrázolni. Művészeti élményét (pl.: bábszínház, színház) az átlagnál jobban tudja megjeleníteni - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően tudja megjeleníteni - az átlagnál gyengébben tudja megjeleníteni Munkáiban a képelemek elrendezése egyensúlyoz - jól használja ki a papírméret adottságait - csak a rajzlap egy részén dolgozik. Élőlényeket az átlagnál jobban tudja megjeleníteni - jól megjeleníti - az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Az emberi mozdulatokat az átlagnál jobban tudja megjeleníteni - jól megjeleníti - az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Az emberi arcot az átlagnál jobban tudja megjeleníteni - jól megjeleníti - az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Rajzaiban a térviszonyokat (lent, fent, előtt, alatt, mellett) az átlagnál jobban jelöli - jól jelöli - az átlagnak megfelelően jelöli - az átlagnál gyengébben jelöli. Tárgyakat az átlagnál jobban tud ábrázolni ábrázol - az átlagtól gyengébben ábrázol.

jól ábrázol - az átlagnak megfelelően

Rajzolni, színezni az átlagnál jobban tud - jól tud - az átlagnak megfelelően tud - az átlagtól gyengébben tud. Festeni az átlagnál jobban tud - jól tud - az átlagnak megfelelően tud - az átlagtól gyengébben tud.

Agyagból, gyurmából mintázni az átlagnál jobban tud - jól tud - az átlagnak megfelelően tud - az átlagtól gyengébben tud. Papírt, ollót, ragasztót tudja használni - segítséggel használja. Sorritmusokat, terülő díszeket az átlagnál jobban tud alkotni - jól alkot - az átlagnak megfelelően alkot - az átlagnál gyengébben alkot. Sorritmusokat, terülő díszeket önállóan alkalmaz tárgyak díszítésénél - segítséggel alkalmaz - nem tud alkalmazni. Ünnephez kapcsolódó tárgyakat az átlagnál jobban tud készíteni - jól tud készíteni - az átlagnak megfelelően készít - az átlagnál gyengébben készít. Ceruzát, filctollat, krétát jól tudja használni - figyelmeztetni kell a helyes használatra. Festéket, temperát, ecsetet jól tudja használni - figyelmeztetni kell a helyes használatra. Agyagot, gyurmát jól tudja használni - figyelmeztetni kell a helyes használatra. Tanult technikákat jól tudja alkalmazni - átlagosan tudja - sok segítséggel tudja. Megismert műalkotások közül többet meg tud nevezni - egy-kettőt tud megnevezni - nem tud egyet sem megnevezni. Munkája szép, tiszta, - elfogadható – rendetlen. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL A természetes anyagok tulajdonságait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A mesterséges anyagok tulajdonságait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri.

A papírkészítés műveletsorát ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A takarékos anyagfeldolgozás szabályait betartja - gyakran kell figyelmeztetni - nem tartja be. A szerszámokat helyesen használja - helytelenül használja. Képlékeny anyagokkal az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik - az átlagnál gyengébben dolgozik. Papírral az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik - az átlagnál gyengébben dolgozik. Fonallal, textillel az átlagnál jobban dolgozik - jól dolgozik - az átlagnak megfelelően dolgozik - az átlagnál gyengébben dolgozik. Munkadarabjait önállóan tervezi, készíti - kevés segítséggel - sok segítséggel. Munkavégzése önálló, gondos, kitartó - segítségre szorul – önállótlan, lassú – hanyag. Az elkészített munkadarab pontos, tetszetős, tiszta - pontatlan, rendetlen, maszatos. A tanult méréseket önállóan alkalmazza - segítséggel alkalmazza - nem tudja alkalmazni. Látszati rajz alapján önállóan épít makettet - segítséggel épít. Vázlatrajzot ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A közlekedés szabályait betartja - figyelmeztetni kell a betartásukra - nem tartja be. A háztartásról tanultakat el tudja mesélni - nem tudja elmesélni.

TESTNEVELÉS Tanítási órákon aktív - aktivitása változó. Rendgyakorlatokat jól végrehajtja végrehajtásukban.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

késlekedik

Gimnasztikai gyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően végrehajtja - gyakran ront a feladatokban. Járásgyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően végrehajtja - gyakran ront a feladatokban. Járásgyakorlatokat jól végrehajtja feladatvégzésben.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Futásgyakorlatokat jól végrehajtja feladatvégzésben.

megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a


megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a


megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a


végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Függésgyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően feladatvégzésben.

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Egyensúlygyakorlatokat jól végrehajtja - megfelelően feladatvégzésben.

végrehajtja

-

gyakran

ront

a


végrehajtja

-

gyakran

ront

a


megfelelően

végrehajtja

-

gyakran

ront

a

Játékok, versenyek szabályait betartja - másokkal is betartatja - nem tartja be. Társaival együttműködő - kevésbé alkalmazkodó.

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK, ELŐMENETELÉNEK MINŐSÍTÉSE:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

Kelt: Gönyű, 2______ . _________hó _____nap

_____________________ igazgató

___________________ osztályfőnök

9.4.4. Harmadik osztály, első félév illetve tanév vége ÉRTÉKELŐ LAP

______________________________________________________ tanulónak A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Gönyű, Kossuth Lajos u. 65. OM azonosítója: 030588 HARMADIK __ osztályában a 2____ / 2____. tanév első félévében/tanévben NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Versek, mesék előadása kifejező, kapcsolatot tart a hallgatókkal - egyhangú. A tanult szólásokat, közmondásokat használja az élőbeszédben és fogalmazásban - nem tudja alkalmazni. Szóbeli szövegalkotása különféle kommunikációs helyzetekben megfelelő - nem megfelelő. Mesék, elbeszélések tartalmát önállóan el tudja mondani - kevés segítséget igényel - sok igényel.

segítséget

A feldolgozott művekkel kapcsolatban tud önállóan kérdéseket feltenni nem feltenni.

kérdéseket

tud

önállóan

Mesék jellemzőit tudja - nem tudja. Olvasása pontos, folyamatos, hangsúlyoz - pontatlan, folyamatos - sok hibával, akadozva olvas. Néma olvasás után a feladatokat önállóan megoldja - kevés segítséggel tudja megoldani - sok segítséggel tudja megoldani.

Hosszabb szövegeket tud olvasni - kevés hibával olvassa - sokat téveszt. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú olvasmányt önállóan fel tud dolgozni nem érti a szöveget. Írásbeli szövegalkotása elbeszélő fogalmazást önállóan ír – öt-hatmondatos fogalmazást tud írni - nem tud önállóan fogalmazni. A fogalmazás szövegét megfelelően tagolja (bevezetés, tárgyalás, befejezés) - néha téveszt a tagolásban - nem tudja tagolni. A párbeszédet az elbeszélő szövegben alkalmazza nem tudja alkalmazni. Írásbeli munkáit önállóan javítja - segítséggel tudja javítani - nem tudja javítani. Írása rendezett, tiszta - rendezetlen – piszkos, rendetlen. A mondatfajtákat felismeri, alkalmazza - felismeri, alkalmazni csak segítséggel tudja - nem ismeri fel Az igét felismeri - gyakran téveszti - nem ismeri fel. A rokon és az ellentétes jelentésű igék használata biztos –bizonytalan. Az igeragozás, a személyes névmások önállóan tudja - kevés segítséggel tudja - bizonytalan a tudása. Az igekötő helyesírását tudja – téveszti - nem tudja. A főneveket felismeri - nem ismeri fel. A tulajdonneveket, közneveket meg tudja különböztetni - gyakran téveszti - nem tudja megkülönböztetni.

A mellékneveket felismeri - bizonytalan - nem ismeri fel. Melléknév fokozását tudja - bizonytalan - nem tudja. Kiejtés szerint írandó szavak helyesírását tudja - kevés hibát ejt - sok hibát ejt. Kiejtéstől eltérő szavak helyesírását tudja - kevés hibát ejt - sok hibát ejt. Elválasztás önállóan tudja - téveszt – bizonytalan. A szöveget önállóan mondatokra tudja tagolni - nem tudja mondatokra tagolni. Mondatkezdés és mondatzárás biztos - néha téveszt - gyakran téveszt. A „j” hang kétféle jelölése tudja - kevés hibát ejt - sok hibát ejt. A magyar történelem eseményeiről tanultakat tudja, tájékozott - tudása hiányos - nem tudja. Az ünnepeinkről tanultakat tudja - tudása hiányos - nem tudja. Vörösmarty Mihály: Szózat c. versének két versszakát tudja - nem tudja. A verseket, szólásokat, közmondásokat, találós kérdéseket megtanulta - nem tanulta meg. Verses mesét, meserészletet megtanult - nem tanult meg. NÉMET NYELV Hallott szöveg értése: Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol - nem érti meg.

Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést megérti – nem érti. Beszédkészsége: Az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdésre egy szóval vagy hiányos mondattal válaszol - nem válaszol. Párbeszédek előadásában részt vesz - bíztatásra vesz részt - nem vesz részt. Ismert dolgokat megnevez – nem nevez meg. Olvasása előzetes felkészülés után folyamatos, kiejtése helyes, szó- és mondathangsúlyok megfelelőek - folyamatos, kevés hibával - folyamatos, több hibával - akadozó, hibás. Néhány mondókát, verset, dalt helyes kiejtéssel és intonációval reprodukál – akadozva, hibás kiejtéssel és intonációval mond el – nem mondja el. Szövegértés: A tanult szavak írott alakját mindet felismeri – néhányat tévesztve ismeri fel - nem ismeri fel. Írásbeli nyelvhasználat: Helyesen lemásol ismert szavakat – kevés hibával másol – sok hibával másol. Írása rendezett, olvasható, rendezetlen, olvashatatlan, piszkos, átírt. MATEMATIKA Számfogalom ezerig kialakult - bizonytalan – gyenge. Számok helye a számegyenesen biztos - bizonytalan – gyenge. Számok helyi érték szerinti ismerete biztos - bizonytalan – gyenge. Római számok ismerete tudja - téveszti - nem tudja.

Becslések: összeg biztos - bizonytalan – gyenge. Becslések: különbség: biztos - bizonytalan – gyenge. Becslések: szorzat: biztos - bizonytalan – gyenge. Műveleteket értelmezi, megjeleníti rajzzal, tevékenységgel, ábrákkal - segítséget igényel - nem tudja értelmezni Összeadás szóban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával oldja meg - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Kivonás szóban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával oldja meg - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Szorzás szóban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával oldja meg - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Osztás szóban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával oldja meg - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Összeadás írásban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával oldja meg - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Kivonás írásban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával oldja meg - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani.

Szorzás egyjegyűvel írásban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával oldja meg - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Nyitott mondat megoldása önállóan, segítség nélkül - kevés segítséggel - sok segítséggel - nem tudja. Szöveges feladatok megoldása érti, önállóan megoldja - érti, segítséggel oldja meg - nem érti, nem tudja megoldani. Sorozatok folytatása kiváló - jó - megfelelő – gyenge. A testek tulajdonságairól tanultakat tudja - segítséggel tudja - nem tudja. Síkidomok tulajdonságairól tanultakat tudja - segítséggel tudja - nem tudja. Téglalap tulajdonságait tudja - segítséggel tudja - nem tudja. Négyzet tulajdonságait tudja - segítséggel tudja - nem tudja. Hosszúság mérése tudja - téveszt - nem tudja. Hosszúság mértékegységek (át- és beváltások) tudja - téveszt - nem tudja. Tömeg mérése tudja - téveszt - nem tudja. Tömeg mértékegységek (át- és beváltások) tudja - téveszt - nem tudja. Űrtartalom mérése tudja - téveszt - nem tudja. Űrtartalom mértékegységek (át- és beváltások) tudja - téveszt - nem tudja. Idő mérése tudja - téveszt - nem tudja.

Idő mértékegységek (át- és beváltások) tudja - téveszt - nem tudja. TERMÉSZETISMERET Tapasztalatait írásban, rajzban le tudja jegyezni - nem tudja lejegyezni. Megfigyeléseit írásban, rajzban le tudja jegyezni - nem tudja lejegyezni. Méréseit írásban, rajzban le tudja jegyezni - nem tudja lejegyezni. Becsléseket tud végezni - nem tud végezni. Mértékegységeket megfelelően alkalmazza - keveset téveszt - gyakran téveszt tudja alkalmazni. Halmazállapotokat meg tudja nevezni -

nem

nem tudja megnevezni.

Az oldódás és olvadás szavakat helyesen használja - nem használja helyesen. Az időjárásról tanultakat tudja - nem tudja - tudása hiányos. Az égésről tanultakat ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. A tűzoltók telefonszámát ismeri - nem ismeri. A mentők telefonszámát ismeri - nem ismeri. A rendőrség telefonszámát ismeri - nem ismeri. Környezetéből az élőlényfajokat meg tudja nevezni keveset tud megnevezni - nem tud megnevezni. A növények életfeltételeinek felsorolását tudja - tudása hiányos - nem tudja.

Környezetéből az állatfajokat meg tudja nevezni - keveset tud megnevezni - nem tud megnevezni. Az állatok életéről ismeretei gazdagok - ismerete hiányos Testünkről és életműködésünkről tanultakat tudja - tudása hiányos - nem tudja. Balesetek, betegségek megelőzését ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Az iskola környékéről készült térképvázlaton tud tájékozódni - segítséggel tájékozódik - nem tud tájékozódni. Iránytű segítségével a fő világtájakat meg tudja állapítani - segítséggel tudja megállapítani - nem tudja megállapítani. Lakóhelye felszíni formáit meg tudja nevezni segítséggel nevezi meg - nem tudja megnevezni. Lakóhelye nevezetes épületeit meg tudja nevezni segítséggel nevezi meg - nem tudja megnevezni. Lakóhelye közlekedési eszközeit meg tudja nevezni segítséggel nevezi meg - nem tudja megnevezni. A tömegközlekedési eszközök helyes használatát ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Magyarország fővárosa Budapest. tudja - nem tudja. Gyűjtőmunkája rendszeres - rendszertelen - nem végez. Folyamatos megfigyeléseket rendszeresen végez - rendszertelenül végez - nem végez. ÉNEK - ZENE Tanult dalokat tudja énekelni - segítséggel énekli - csak csoportban énekli.

Dalokat mozgással tudja énekelni - segítséggel tudja. Ritmusértékeket felismeri - segítséggel ismeri fel - nem ismeri fel. Ritmusértékeket meg tudja szólaltatni - segítséggel tudja - nem tudja. Tanult ritmusokat le tudja írni keveset téveszt - sokat téveszt. Tanult ritmusokat kottaképekről le tudja olvasni - keveset téveszt - sokat téveszt. Tanult hangjegyek kézjelét felismeri - nem ismeri fel. Tanult hangjegyeket a vonalrendszerben felismeri - segítséggel ismeri - nem ismeri fel. Tanult hangjegyeket elhelyezi a vonalrendszerben - segítséggel helyezi el - nem helyezi el. Tanult hangszerek nevét hallás után meg tudja nevezni segítséget igényel - nem tudja megnevezni. Kórustípusokat hallás után felismer - nem ismer fel. Dallamhoz befejezést rögtönöz önállóan – segítséggel. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Személyes élményeit az átlagnál jobban tudja megjeleníteni - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően tudja megjeleníteni- az átlagnál gyengébben tudja megjeleníteni. Közös élményeket az átlagnál jobban tudja megjeleníteni - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően tudja megjeleníteni- az átlagnál gyengébben tudja megjeleníteni. Illusztrációt az eseményekhez az átlagosnál jobban tud készíteni - jól tud készíteni- az átlagnak megfelelően tud készíteni - az átlagnál gyengébben tud készíteni.

Képsorokat a történetekhez az átlagosnál jobban tud készíteni - jól tud készíteni- az átlagnak megfelelően tud készíteni - az átlagnál gyengébben tud készíteni. Térviszonyokat az átlagnál jobban ki tudja fejezni - jól tudja kifejezni- az átlagnak megfelelően fejezi ki - az átlagtól gyengébben fejezi ki. Mozgásokat az átlagnál jobban ki tudja fejezni - jól tudja kifejezni- az átlagnak megfelelően fejezi ki - az átlagtól gyengébben fejezi ki. Tárgyakat kitalál, elkészít, kipróbál - minta alapján tud csak készíteni - sok segítséggel készíti el. Csomagolást kitalál, elkészít, kipróbál - minta alapján tud csak készíteni - sok segítséggel készíti el. Tárgyakat elöl- és oldalnézetből az átlagnál jobban tud ábrázolni - jól tud ábrázolni - az átlagnak megfelelően ábrázol- az átlagtól gyengébben ábrázol. A teret felülnézetből az átlagnál jobban tudja ábrázolni - jól ábrázolja - az átlagnak megfelelően ábrázolja- az átlagtól gyengébben ábrázolja. Egyszerű alaprajzokat az átlagnál jobban leolvas, értelmez - jól olvas, értelmez - segítséggel olvas, értelmez- nem tudja olvasni, értelmezni. Térképet az átlagnál jobban leolvas, értelmez - jól olvas, értelmez - segítséggel olvas, értelmez- nem tudja olvasni, értelmezni. Tanult műalkotásokat és szerzőjét többet felismer - kettőt-hármat felismer - egyet felismer - nem ismer fel egyet sem. Környezetalakító tevékenységben önállóan részt vesz, ötleteket ad - biztatásra vesz részt - nem vesz részt. Rajzeszközeit megfelelően használja - nem használja megfelelően.

Munkája szép, ötletes - tiszta, rendezett - elfogadható – rendetlen. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Környezetében lévő tárgyak anyagát felismeri - nem ismeri fel. Tárgyakat önállóan, saját ötlet alapján készít - segítséggel készít. A használati tárgyak funkcióját ismeri - nem ismeri. Papírmunkákat az átlagnál jobban végzi - jól végzi - az átlagnak megfelelően végzi - az átlagnál gyengébben végzi. Fonalmunkákat az átlagnál jobban végzi - jól végzi - az átlagnak megfelelően végzi - az átlagnál gyengébben végzi. Textilmunkákat az átlagnál jobban végzi - jól végzi - az átlagnak megfelelően végzi - az átlagnál gyengébben végzi. Famunkákat az átlagnál jobban végzi - jól végzi - az átlagnak megfelelően végzi - az átlagnál gyengébben végzi. Tárgyak tervezését önállóan végzi - kevés segítséggel végzi - sok segítséggel végzi. Makettek tervezését önállóan végzi - kevés segítséggel végzi - sok segítséggel végzi. Tárgyak építését önállóan végzi - kevés segítséggel végzi - sok segítséggel végzi. Makettek építését önállóan végzi - kevés segítséggel végzi - sok segítséggel végzi. Méréseket önállóan végzi - segítséggel végzi.

Mérési eredményeket le tudja jegyezni - nem tudja lejegyezni. Milliméter pontossággal tud mérni - nem tud mérni. Szerszámokat helyesen használja - helytelenül használja. A gyalogosközlekedés szabályait ismeri - nem ismeri. Háztartási eszközök használatáról megfelelő ismeretei vannak - hiányosak az ismeretei. Balesetveszélyeket fölismeri, tudja, hogyan kell megelőzni - ismeretei hiányosak. TESTNEVELÉS Tanítási órákon aktív - aktivitása változó. Vezényszavakat ismeri - nem ismeri. Rendgyakorlatokat pontosan végrehajtja - ront a végrehajtásban. Gimnasztikai gyakorlatokat pontosan végrehajtja - ront a végrehajtásban. Járásgyakorlatokat pontosan végrehajtja - ront a végrehajtásban. Futásgyakorlatok tartós futásra képes - hamar elfárad - állórajtból tud elindulni - nem tudja az állórajtot végrehajtani - guggolásból tud indulni - nem tudja a guggoló rajtot végrehajtani. Ugrásgyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Dobásgyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban.

Támaszgyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Függésgyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Egyensúlygyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Labdás gyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Küzdő feladatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. A játékok szabályait betartja - nem tartja be. A játékokban örömmel vesz részt - visszahúzódó - nem szívesen vesz részt.

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK, ELŐMENETELÉNEK MINŐSÍTÉSE:

 KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Kelt: Gönyű, 2______ . _________hó _____nap

9.4.5. Negyedik osztály, félév illetve tanév vége ÉRTÉKELŐ LAP

______________________________________________________ tanulónak A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA Gönyű, Kossuth Lajos u. 65. OM azonosítója: 030588 NEGYEDIK __ osztályában a 2____ / 2____. tanév első félévében NYÚJTOTT TELJESÍTMÉNYÉRŐL ÉS ELŐMENETELÉRŐL MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Beszéde érthető, folyamatos - kevés segítséget igényel - csak mondatokban beszél. A szöveget jelentésének megfelelő helyes dallam, illetve testbeszéd önállóan használja - segítséget, javítást igényel a használatában - nem tudja használni. Párbeszédet alkalmaz a mindennapi kommunikációban igen – nem. Mondanivalójának megfogalmazása szóban értelmes - segítséget igényel - nem értelmes. Olvasása előzetes felkészülés után folyamatos, hangsúlyos - folyamatos, kevés hibával - folyamatos, több hibával- akadozó, hibás. Hangos olvasás kifejező - egyhangú - értelmetlen. Szövegértés: néma olvasás után a szöveget érti, feldolgozza önállóan - érti, kevés hibával feldolgozza - érti, segítséggel feldolgozza - nem érti Szövegértés: a lényeget kiemeli – segítséggel tudja kiemelni - nem tudja kiemelni.

A legnagyobb írók, költők nevét, olvasott műveit ismeri - nem ismeri. Írása rendezett, olvasható – a betű- és a szótávolság, a margó megtartása megfelelő- rendezetlen, olvashatatlan – piszkos, átírt. A mondatkezdő nagybetűt tudja - néha téveszti - gyakran téveszt. A mondatfajtákat felismeri - nem ismeri fel. A mondatot záró írásjeleket helyesen alkalmazza – téveszti - nem tudja. Szófajokat felismeri - néha téveszt - gyakran téveszt - nem ismeri fel. Szótő és toldalék felismerése biztos - bizonytalan - nem ismeri fel. Igealak felismerése biztos - bizonytalan - nem ismeri fel. Az igekötő helyes használata biztos - bizonytalan - nem tudja. A tulajdonnevek nagykezdőbetűje biztos - bizonytalan - nem tudja. Többes szám felismerése biztos - bizonytalan - nem ismeri fel. Melléknév fokozása biztos - bizonytalan - nem tudja. Határozatlan számnév fokozott alakjának helyesírása biztos - bizonytalan - nem tudja. A „j” hang kétféle jelölését tudja - keveset téveszt - sokat téveszt. Könyvek keresése a könyvtárban önállóan - segítséggel - nem keres.

Könyvek tartalomjegyzékének használata önállóan - segítséggel - nem tudja használni. Csoportos történetalkotásban, dramatizálásban részt vesz - bíztatásra vesz részt - nem vesz részt. Írásbeli szövegalkotás: Leíró fogalmazást önállóan ír - segítséggel ír - nem tud írni. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéddel önállóan kiegészíti - segítséget igényel - nem alkalmazza. A társadalmi ismeretekről tanultakat tudja - tudása hiányos - nem tudja. NÉMET NYELV Hallott szöveg értése: Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol - nem érti meg. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést megérti – nem érti. Beszédkészsége: Az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdésre egész mondattal válaszol - egy szóval vagy hiányos mondattal válaszol - nem válaszol. Párbeszédek előadásában részt vesz - bíztatásra vesz részt -

nem vesz részt.

Ismert dolgokat megnevez – nem nevez meg. Olvasása előzetes felkészülés után folyamatos, kiejtése helyes, szó- és mondathangsúlyok megfelelőek - folyamatos, kevés hibával - folyamatos, több hibával - akadozó, hibás. Néhány mondókát, verset, dalt helyes kiejtéssel és intonációval reprodukál – akadozva, hibás kiejtéssel és intonációval mond el.

Szövegértés: A tanult szavak írott alakját mindet felismeri – néhányat tévesztve ismeri fel - nem ismeri fel. Nyomtatott szótárkönyv használata : önállóan - segítséggel - nem tudja használni. Írásbeli nyelvhasználat: Helyesen lemásol ismert szavakat – kevés hibával másol – sok hibával másol. Írása rendezett, olvasható, rendezetlen, olvashatatlan, piszkos, átírt. MATEMATIKA Számfogalom tízezerig kialakult - bizonytalan – kialakulatlan. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása biztos - téveszt – bizonytalan. Számokat alaki-, helyi-, valódi érték szerint tud képezni - segítséget igényel - nem tud képezni. Számok nagyságrendjét biztosan ismeri - téveszt - nem ismeri. Számok kerekített értékét meg tudja állapítani - gyakran téved - nem tudja megállapítani. Számok tízes számszomszédait tudja - nem tudja. Számok százas számszomszédait tudja - nem tudja. Számok ezres számszomszédait tudja - nem tudja. Összeadást szóban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával megoldja - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani.

Kivonást szóban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával megoldja - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Szorzást szóban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával megoldja - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Osztást szóban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával megoldja - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Műveleti sorrend alkalmazása biztos - bizonytalan - nem tudja. Összeadást írásban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával megoldja - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Kivonást írásban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával megoldja - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Szorzást írásban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával megoldja - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Osztást írásban önállóan, hibátlanul megoldja - önállóan, kevés hibával megoldja - önállóan, sok hibával oldja meg - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Egyszerű szöveges feladatot önállóan megoldja - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Összetett szöveges feladatot önállóan megoldja - segítséggel oldja meg - nem tudja megoldani. Sorozat szabályát felismeri - nem ismeri fel.

Sorozatot önállóan tudja folytatni - segítséggel tudja folytatni - nem tudja folytatni. Táblázat elemei közötti összefüggést felismeri, folytatja - felismeri, nem tudja folytatni - nem ismeri fel. Testek tulajdonságairól tanultakat tudja - néha téveszt - gyakran téveszt - nem tudja. Síkidomok tulajdonságairól tanultakat tudja - néha téveszt - gyakran téveszt - nem tudja. Hosszúság mérése tudja - téveszt - nem tudja. Hosszúság mértékegységek (át- és beváltások) tudja – téveszt - nem tudja. Tömeg mérése tudja - téveszt - nem tudja. Tömeg mértékegységek (át- és beváltások) tudja - téveszt - nem tudja. Űrtartalom mérése tudja - téveszt - nem tudja. Űrtartalom mértékegységek (át- és beváltások) tudja - téveszt - nem tudja. Idő mérése tudja - téveszt - nem tudja. Idő mértékegységek (át- és beváltások) tudja - téveszt - nem tudja. TERMÉSZETISMERET Tanítói kérdésekre összefüggően, néhány mondatos felelettel válaszol - mondatokkal válaszol - segítséggel számol be - nem tud beszámolni. Tapasztalatait írásban tudja rögzíteni - segítséggel tudja - nem tudja.

Tapasztalatait rajzban tudja rögzíteni - segítséggel tudja - nem tudja. Méréseket önállóan végez - segítséggel végez. Mértékegységeket tudja alkalmazni - nem tudja alkalmazni. Ismeretszerzésre a könyvtár könyveit használja - nem használja. Ismeretszerzésre a tankönyvön kívül más könyveket használ - nem használ. Környezetszennyező forrásokat meg tud nevezni - tudása hiányos - nem tud megnevezni. A környezetszennyezés egészségkárosító hatásait ismeri - ismeretei hiányosak - nem ismeri. Növényekről tanultakat tudja - tudása hiányos - nem tudja. Állatokról tanultakat tudja - tudása hiányos - nem tudja. Az ember testéről tanultakat tudja - tudása hiányos - nem tudja. Az emberi szervezet életműködéséről tanultakat tudja - tudása hiányos - nem tudja. A kerékpáros közlekedés szabályait elsajátította nem tudja alkalmazni. Gyűjtőmunkája rendszeres - rendszertelen - nem végez. Megfigyeléseket folyamatosan, rendszeresen végez - rendszertelenül végez - nem végez. ÉNEK – ZENE Tanult dalokat önállóan tudja énekelni - segítséggel tudja énekelni.

Tanult ritmusértékeket megszólaltatja önállóan – segítséggel. Tanult ritmusképleteket felismeri - nem ismeri fel. Ritmusírást önállóan tudja - nem tudja. Tanult hangjegyek kézjelét felismeri - nem ismeri fel. Tanult hangjegyeket felismeri - nem ismeri fel. Tanult hangjegyeket a vonalrendszerbe el tudja helyezni - segítséggel tudja -nem tudja elhelyezni. Tanult hangszerek nevét tudja - nem tudja. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Élmény feldolgozás adott témában önállóan, változatos formában jeleníti meg - jól tudja megjeleníteni - az átlagnak megfelelően jeleníti meg - az átlagnál gyengébben jeleníti meg. Közös alkotásokban aktívan, alkotó módon vesz részt - feladatokat teljesít - nehezen kapcsolódik be a munkába. Alkotásaiban az ellentéteket megjeleníti színek használatával - az ellentéteket nem tudja megjeleníteni. A színek hangulati hatását ismeri, alkalmazza - nem ismeri, nem alkalmazza. Mozgásokat tud ábrázolni - nem tud ábrázolni. Térviszonyokat ki tudja fejezni - nem tudja kifejezni. Tárgyakat önállóan, saját ötletei alapján készít - minta alapján készít.

Tárgyak készítésénél a munkamenetet betartja - nem tartja be. Modelleket önállóan, saját ötlete alapján készít - minta alapján készít. Tanult műalkotásokat felismeri, szerzőjét, címét tudja - hármat felismer, szerzőjét, címét tudja - nem ismeri fel. Lakóhelyén található műemlékeket, múzeumot, kiállító termet ismeri - nem ismeri. A könyvtári művészeti albumokat önállóan használja - javaslatra használja - nem használja. Tanult technikákat tudja, alkalmazza - segítséggel tudja, alkalmazza. Rajzi eszközöket tudja használni - nem tudja használni. A környezetalakításban részt vesz - nem vesz részt. Munkája szép, ötletes, tiszta – rendetlen. TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL A városi és falusi élet közötti különbségeket tudja - tudása hiányos - nem tudja. Az ember és környezetéről ismeretei az átlagnál jobbak - ismeretei jók - ismerete hiányosak. Az anyagokról tanultakat tudja - tudása hiányos - nem tudja. Tárgyak tervezését önállóan végzi - kevés segítséggel végzi - sok segítséggel végzi. Tárgyak építését önállóan végzi - kevés segítséggel végzi - sok segítséggel végzi.

Makettek tervezését önállóan végzi - kevés segítséggel végzi - sok segítséggel végzi. Méréseket önállóan végzi - segítséggel végzi. Mérési eredményeket tudja alkalmazni - nem tudja alkalmazni. Szerszámokat helyesen használja - nem használja helyesen. Munkavégzése önálló, pontos - önállótlan, lassú - hanyag . TESTNEVELÉS Tanítási órákon aktív - aktivitása változó. Vezényszavakat ismeri - nem ismeri. Rendgyakorlatokat pontosan végrehajtja - ront a végrehajtásban. Gimnasztikai gyakorlatokat pontosan végrehajtja - ront a végrehajtásban. Járásgyakorlatokat pontosan végrehajtja - ront a végrehajtásban. Futásgyakorlatok tartós futásra képes - hamar elfárad - állórajtból tud elindulni - nem tudja az állórajtot végrehajtani - guggolásból tud indulni - nem tudja a guggoló rajtot végrehajtani. Ugrásgyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Dobásgyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Támaszgyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban.

Függésgyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Egyensúlygyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Labdás gyakorlatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. Küzdő feladatokat pontosan végrehajtja - többször kell próbálkoznia - ront a végrehajtásban. A játékok szabályait betartja - nem tartja be. A játékokban örömmel vesz részt - visszahúzódó - nem szívesen vesz részt.

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK, ELŐMENETELÉNEK MINŐSÍTÉSE:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Kelt: Gönyű, 2______ . _________hó _____nap

_____________________ igazgató

___________________ osztályfőnök

A GÖNYŰI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents