A gerinc oldalirányú röntgenfelvételeinek számítógépes elemzése

Az ENSAM Biomechanikai Laboratorium (Párizs), a PTE Ortopédiai Klinika és a Pécsi Biomechanikai Laboratórium közös közleménye

A gerinc oldalirányú röntgenfelvételeinek számítógépes elemzése DR. RAJNICS PÉTER, DR. ILLÉS TAMÁS, VINCENT POMERO, ALEXANDRE TEMPLIER, JANKÓ LAJOS, DR. ORBÁN FERENC Érkezett: 2001. január 29.

ÖSSZEFOGLALÁS A gerinc sagittalis görbületeinek, sagittalis egyensúlyának vizsgálata fontos a gerincbetegségek etiológiájának, patológiájának és kezelésének megértésében. A görbületek elemzése rendkívül idõigényes és fárasztó, ezért a szerzõk bemutatnak egy olyan komputerizált eljárást, mely a röntgenfelvételek feldolgozását leegyszerûsíti. Ismertetik a SpineView software mérési megbízhatóságát, bemutatják a patológia nélküli gerinceken mért fiziológiás értékeket, melyek referenciaként szolgálhatnak a késõbbi mérések során. Végül megbeszélésre kerül két, eddig még soha nem vizsgált sagittalis paraméter biomechanikai jelentõsége. Az inter-observer reprodukálhatósági vizsgálat alapján a legtöbb változó reprodukálhatósága jobb (± 1.5° alatt), ha a mérést gyakorlott vizsgáló végzi. A mérési eredmény a Th4-Th12 kyphosis esetében a legkevésbé megbízható (± 6.5°), a felsõ thoracalis csigolyák sagittalis felvételeken oly gyakran megfigyelhetõ gyenge kontrasztossága miatt. Az intra-observer reprodukálhatósági vizsgálat szerint szubjektív hibák nem befolyásolják szignifikánsan az eredményeket, bár a röntgenfelvételek minõsége hatással lehet a hosszú távú reprodukálhatóságra. A mért átlagértékek rendszerint eltérnek a két nemben, de szignifikáns különbség csak a medence átmérõ és a gerinc dõlési szög értékében adódik. A normál értéktartományok, a medence- és gerinc paraméterek közti korrelációk hasonlóak az irodalomban találtakhoz. Jelen tanulmány alapján úgy tûnik, hogy a SpineView software alkalmazható a gerinc sagittalis görbületeinek kísérletes vizsgálataiban. Kulcsszavak:

Gerinc Radiográfia; Röntgenkép-feldolgozás, számítógépes;

P. Rajnics, T. Illés, V. Pomero, A. Templier, L. Jankó, F. Orbán: Computerised evaluation of lateral spinal radiographs Examination of sagittal curves and sagittal balance of the spine is important in the etiology, in the pathology and in the management of spinal disorders. Evaluation of the spinal curves is a difficult and rather time consuming job, therefore the authors introduced a computerised method to make this job simpler. They introduce the reliability of the Spine View software, the physiological data measured on normal spine used as normal data. Finally they discuss the biomechanical importance of two so far unexamined sagittal parameters. If the examiner was experienced, the inter-observer reproducibility was much better (below ±1,5 degree) Less reliability is experienced on the dorsal spine from Th4 to Th12 (±6,5 degrees) due to low contrast on the lateral view of the spine. According to the interobserver reproducibility examination subjective faults have no significant influence on the final results, but the quality of xR-s can influence the long-term reproducibility. The average data are different in two sexes, but only in the diameter of the pelvis and in the pelvic inclination the difference is significant. The normal data and the correlation between the measured spinal data are similar to the literary data. According to this study, the SpineView software seems to be a good method in the experimental work on sagittal spinal curves. Key words:

Spine Radiography; Radiographic image interpretation, computer-assisted;

BEVEZETÉS A gerinc sagittalis görbületeinek mértéke rendkívül fontos szerepet játszik számos gerincbetegség kialakulásában (3, 10). Sokan vizsgálták már a gerinc sagittalis síkú megjelenése és a low back pain szindróma közti kapcsolatot is (3, 5, 10,11). A kutatásokban fontos Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2004. 47. 1.

3

szerepet kapott a test súlyvonala, illetve a két femurfej által alátámasztott felsõ testfél gravitációs centruma (Th9 csigolya) (13, 14) és néhány gerinc paraméter (Th9 dõlési szög, lordosis, kyphosis) közti összefüggés vizsgálata. Kevésbé vizsgált ugyanakkor a gerinc- és medence paraméterek közti kapcsolat (12, 13, 14). A gerincbetegségek diagnosztikájában leggyakrabban használt képalkotó eljárás a röntgenvizsgálat. A röntgenfelvételek feldolgozása, különösen több változó értékelése esetén, rendkívül hosszú és fáradságos. Ezért kívánatos olyan eljárások kifejlesztése, melyek a mérést felgyorsítják és leegyszerûsítik. Egyik lehetõség a röntgenfelvételek digitalizálása és számítógépes feldolgozása. A SpineView software-t hosszas elõtanulmány után (17) 1998-ban fejlesztettük ki a gerinc sagittalis síkjának vizsgálatára. Tanulmányunkban bemutatjuk e vizsgáló eljárás reprodukálhatóságát, és a patológia nélküli gerincekrõl nyert fiziológiás értéktartományokat az egyes változók esetében. Ezek az értékek referenciaként szolgálhatnak késõbbi kutatásokhoz. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgált személyek, röntgenfelvételek

Harminc egészséges önkéntes teljes gerincét ábrázoló oldalirányú röntgenfelvételét használtuk vizsgálatainkban. A vizsgálatban résztvevõ 15 nõ (35.1 ± 3.02 év) és 15 férfi (33.5 ± 2.9 év) átlagéletkora 34.3 ± 3.06 év volt. Anamnézisükben nem szerepelt gerincmûtét, nem volt korábban derék-, illetve hátfájásuk, sem csípõproblémájuk. Valamennyien megfelelõ felvilágosítást kaptak a tanulmány céljairól, és aláírásukkal igazolták, hogy adataikat tudományos célra felhasználhatjuk. A röntgenfelvételek a francia Mulhouse CHU kórház radiológiai osztályán készültek. Az önkéntesekrõl álló helyzetû, 30x90 centiméteres lateralis és anteroposterior irányú röntgenfelvétel készült, melyen a teljes gerinc és a medence ábrázolódott a két femurfejjel. A röntgenfelvételeket egy asszisztens készítette ugyanazzal a röntgenkészülékkel, a kazetta minden esetben 185 centiméterre volt a sugárforrástól. A vizsgált egyének nyújtott térdekkel, kihúzott felsõtesttel álltak a felvétel ideje alatt, karjaik egy szék támláján nyugodtak (1. ábra). A röntgenfelvételeket két ortopéd sebész egymástól függetlenül megvizsgálta és használhatónak véleményezte, mivel patológiás eltérés (spondylolysis,

1. ábra A SpineView software monitor-képe: vizsgált régió (baloldal), teljes megjelölt gerinc (jobboldal) 4

Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2004. 47. 1.

spondylolisthesis, scoliosis, osteochondrosis, Scheuermann kyphosis, degeneratív discus elváltozás) nem volt sem a lateralis sem az anteroposterior vetületben. Röntgenfelvételek feldolgozása

Az oldalfelvételek digitalizálása Vidar12 szkenner segítségével történt 72 dpi felbontásban, 12 bit szürke skála opcióval. A SpineView software Microsoft Windows környezetben fut. A software lehetõvé teszi a szkennelt röntgenkép világosságának és kontrasztosságának változtatását egy csúszó skála segítségével. A képernyõ megosztásával egyidejûleg nézhetjük a vizsgált régiót és a teljes gerincet (1. ábra). Elsõ lépésként a vizsgáló kiválasztja a két femurfej kerületének két-két pontját, melynek segítségével a program meghatározza a két femurfej kerületét, ez utóbbiak természetesen a vizsgáló által még pontosíthatók. A két kör középpontját összekötõ egyenest bi-coxo-femoralis tengelynek neveztük el, melynek középpontja számos független változó referenciapontjaként szerepel. Második lépésben a sacrum plato kijelölése történik, majd lépésrõl lépésre az L5-C1 csigolyatestek elülsõ falainak megjelölése. Végül meg kell jelölni a Th9 csigolyatest középpontját, ugyanis a femurfejek által alátámasztott felsõ testfél gravitációs középpontja számos tanulmány szerint a Th9 csigolyatest elõtt helyezkedik el (13, 14, 17). A program végül automatikusan kiszámítja az egyes változókat, melyeket sematikusan a 2. ábrán mutatunk be. A vizsgált változók két csoportba oszthatók: medence paraméterek és gerinc paraméterek. A medence morfoló2. ábra A vizsgált változók sematikus ábrázolása. Részletes leírás giai és helyzeti paraméterea szövegben és a referenciában. it Duval-Beaupere Gerincparaméterek definiálta (13). Morfológiai paraméter a medence dõlési szög és a medence átmérõ, helyzeti paraméter a sacrum dõlési szög, sacrofemoralis szög, és a sacrofemoralis távolság. Már korábban leírták és azóta is széles körben alkalmazzák a legtöbb gerinc paramétert (L1-L5 lordosis, a Th9 helyzeti szög, a Th9 projekció, a Th4-Th12 kyphosis, a lumbalis szög; 5, 10, 11, 13, 15). Az általunk használt software úgy számolja az L1-L5 lordosist, illetve a Th4-Th12 kyphosist, hogy a megfelelõ csigolyatestek ventralis falára merõlegeseket állít, és az általuk bezárt szöget méri. Két új paramétert is haszMagyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2004. 47. 1.

5

náltunk (17). Az egyik a gerinc dõlési szöge, mely a vertikális és a L5-tõl a C2-ig megjelölt csigolyatestek elülsõ falára leginkább illeszkedõ egyenes által bezárt szög (2. ábra). Ha megnézzük, hogy ezen egyenestõl lordosisban, illetve kyphosisban mely csigolya elülsõ fala van legmesszebb, és ezt a két távolságot összegezzük, megkapjuk a gerinc görbületeinek amplitúdóját. Ez a másik új paraméter (2. ábra). A program a szögértékeket fokokban, a távolságokat a sacrum plato %-ában méri, hogy elkerüljük a röntgensugár torzító hatásából eredõ hibákat. Végül a mért értékek Microsoft Access adatbázisba kerülnek, ahol a vizsgált személy egyéb adatait is tárolhatjuk, és ezáltal statisztikai feldolgozásuk is egyszerûbbé válik. A SpineView software használatával a mérés ötször gyorsabb, mint manuálisan. REPRODUKÁLHATÓSÁGI VIZSGÁLATOK Inter-observer reprodukálhatóság

A SpineView software mérésének inter-observer reprodukálhatóságát egy átlagos minõségû digitalizált röntgenfelvételen vizsgáltuk. Gyakorlott (ortopéd sebész) és gyakorlatlan (informatikus) vizsgáló ugyanazon nap reggelén 30 30 alkalommal végezte el a mérést az adott felvételen. Rövid távú intra-observer reprodukálhatóság

A software mérésének rövidtávú intra-observer reprodukálhatóságát 10 különbözõ digitalizált röntgenfelvétel segítségével vizsgáltuk. Gyakorlott vizsgáló (ortopéd sebész) röntgenfelvételenként 10-szer ismételte a mérést egyik nap reggel. Hosszú távú intra-observer reprodukálhatóság

A hosszú távú intra-observer reprodukálhatóságot 10 röntgenfelvétel, 10-szer ismételt mérésével egyik nap, majd 3 nap múlva ugyanazon 10 röntgenfelvétel, 10-szer ismételt mérésével kapott eredmények összehasonlításával vizsgáltuk. A méréseket mindkét nap ugyanaz a gyakorlott vizsgáló végezte. Statisztikai analízis

Kereskedelemben kapható statisztikai software-t (StatView 4.5 (16)) használtunk a mérések reprodukálhatóságának vizsgálatára. A normál eloszlást mutató eredmények esetén az ismételt mérések standard deviációját számítottuk, és ± 2xSD-n (95 %-os konfidencia intervallum) belül esõ értékek esetén tekintettük a mérést reprodukálhatónak. Párosított Student t-próbát használtunk a mérésmegismételt mérés során kapott értékek statisztikai különbségének megítélésére. A posturalis paraméterek értékhatárainak statisztikai meghatározása

StatView 4.5 (16) software-t használtunk a 30 röntgenfelvételen mért érték statisztikai vizsgálatára, és a nõ-férfi csoport értékei közti statisztikai analízisre. Normál eloszlás esetén Student t-próbát alkalmaztunk a nemek közti különbségek vizsgálatában, hagyományos Pearson korrelációs tesztet az egyes változók közti korrelációk megítélésére. EREDMÉNYEK A mérések reprodukálhatósága:

Inter-observer reprodukálhatóság Valamennyi vizsgált változó mérési eredménye normál eloszlást mutatott, ezért a 2xSD értéket használtuk a reprodukálhatóság jelzésére. Az I. Táblázatban foglaltuk össze az egyes változók átlag- és 2xSD értékeit. 6


Gyakorlott vizsgáló esetén a sacrum dõlési szög, a sacrofemoralis szög, a medence dõlési szög, a Th9 helyzeti szög, a gerinc dõlési szög, a Th1 helyzeti szög, rendkívül jól reprodukálható volt, ± 1.5° alatti. A lumbalis szög reprodukálhatósága ± 2° alatt, az L1-L5 lordosisé ± 4.3° volt. A felsõ thoracalis csigolyák gyenge kontrasztossága miatt a legkevésbé reprodukálható változó a Th4-Th12 kyphosis (± 6.5°) volt. Nem gyakorlott vizsgáló esetén a sacrum dõlési szög és a medence dõlési szög rosszabb reprodukálhatóságú. Meglepetés volt számunkra, hogy a távolsági változók mérési eredményeinek standard deviációi nagyobbak voltak gyakorlott vizsgáló esetén, mint gyakorlattal nem bíró vizsgálónál. A medenceátmérõ mérési eredménye mutatta a legnagyobb standard deviációt, gyakorlott vizsgálónál 35 %, nem gyakorlott megfigyelõnél 25.5 % körül mutatkozott. Ha a sacrum plato hossza körülbelül 45 milliméteres, akkor a mérési hiba legalább 15 millimétert tesz ki. I. táblázat Intra- és inter-observer reprodukálhatóság: 95 % konfidencia intervallumok (2xSD) reprodukálhatóság

Intra-observer reprodukálhatóság

A rövid és hosszú távú intra-observer reprodukálhatóság eredményeit is az I. Táblázatban mutatjuk be. Ebben az esetben is Gauss-eloszlást találtunk valamennyi vizsgált változó eredményeiben, így a 2xSD értéket használtuk a reprodukálhatóság jellemzésére. A sacrofemoralis szög, a Th9 helyzeti szög, a gerinc dõlési szöge, és a Th1 helyzeti szög reprodukálhatósága volt a legjobb (± 0.5° alatt) mindkét napon. A sacrum dõlési szög és a medence dõlési szög ± 2°, a lumbalis szög ± 2.5°, a L1-L5 lordosis ± 3.6°, míg a Th4-Th12 kyphosis csak ± 4.8° körüli reprodukálhatóságú volt mindkét napon. A legkevésbé volt reprodukálható a Th9 projekció (± 34 %), a medenceátmérõ (±16 %) és a görbületek amplitudója (± 9.25 %), mivel ezeket a paramétereket a sacrum plato hosszának százalékában fejeztük ki, mely utóbbinak korrekt meghatározása némelyik röntgenfelvételen eléggé bonyolult. A mérés és a megismételt mérés eredményei közt a párosított Student t-próbát használva három röntgenfelvétel esetén észleltünk szignifikáns eltérést a gerinc dõlési szög esetében (p = 0.0004, p = 0.004, p = 0.01). E három röntgenfelvétel közül egy rendkívül gyenge minõségû volt, egy másik kontrasztossága rossz volt a thoracalis gerincszakaszon. E felvételek esetében a két mérés között szignifikáns különbséget csak a Th1 helyzeti szög mutatott (p = Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2004. 47. 1.

7

0.013 and p = 0.04). A többi változó két mérési eredménye között nem volt szignifikáns eltérés. A paraméterek értékhatárai (3. és 4. ábra) A két nem közötti összehasonlítás Az átlagértékek általában különböznek a két nem között, de szignifikáns eltérés csak a medenceátmérõ (p = 0.001) és a gerinc dõlési szög (p = 0.04) esetében adódott. A férfiak és nõk azonos változóit összehasonlítva 1°-ot meg nem haladó különbséget tapasztaltunk a sacrum dõlési szög, a sacrofemoralis szög és a lumbalis szög esetén. A mérési eredmények mindkét nemben normál megoszlást mutattak. A hagyományos Pearson-korrelációs teszt elvégzése után, mindkét nemben erõs korrelációt találtunk a sacrum dõlési szög és a medence dõlési szög (r = 0.648, p < 0.0001), a sacrum dõlési szög és a L1-L5 lordosis (r = 0.633, p < 0.0001), a sacrofemoralis szög és a medence dõlési szög (r = 0.818, p < 0.0001), a medence dõlési szög és az L1-L5 lordosis (r = 0.581, p < 0.0006) között. Ezek az eredmények megfelelnek Legaye és mtsai (13) átal közölt adatoknak, ahol ezek a korrelációk kicsit erõsebbek voltak. Vizsgálatunk során további jelentõs korrelációkat találtunk mindkét nemben még a sacrofemoralis szög és a sacrofemoralis távolság (r = 0.96, p < 0.0001), a medence dõlési szög és a sacrofemoralis távolság (r = 0.737, p < 0.0001), a Th9 projekció és a Th9 helyzeti szög (r = 0.796, p < 0.0001), a Th9 projekció és a Th1 helyzeti szög (r = 0.891, p < 0.0001), a görbületek amplitudója és a Th4-Th12 kyphosis (r = -0.713, p < 0.0001), a lumbalis szög és a Th1 helyzeti szög (r = -0.551, p = 0.001) között. Csak férfiaknál volt szignifikáns korreláció a Th9 helyzeti szög és a Th1 helyzeti szög (r = 0.817, p < 0.0001) között.

3. ábra Gyakorlott vizsgáló által mért szögértékek nõkben (n=15) és férfiakban (n=15). A körök a minimum és maximum értékeket ábrázolják.

8


4. ábra Gyakorlott vizsgáló által mért távolsági paraméterek nõkben (n=15) és férfiakban (n=15). A körök a minimum és maximum értékeket ábrázolják.

Eredményeink összevetése az irodalmi adatokkal (II. Táblázat)

Az irodalomban a medence paraméterekrõl csak kevés közlés lelhetõ fel (3, 13, 14), ugyanakkor a gerinc paramétereknek gazdag forrásai találhatók. Nehézséget jelent az összehasonlításban, hogy az egyes paraméterek definíciói nem egységesek. Néhány szerzõ (2, 6, 18) a gyenge minõségû röntgenfelvételek miatt a lordosist a sacrum fölött méri, mások a sacrum platot is beleszámítják, egyesek a kyphosist a Th1-tõl, mások Th4-tõl számítják. Továbbá közismert, hogy a lumbalis lordosis nõ a gerinc terhelésekor, például álló helyzetben (1, 7). Ezeket a megfontolásokat szem elõtt kell tartanunk, mielõtt bármiféle összehasonlítást tennénk. Nem találtunk irodalmi adatot a gerinc dõlési szögre, sem a görbületek amplitudójára. Ezek a változók tehát relatíve új paraméterek, biomechanikai jelentõségük nem ismert. A medence paraméterek esetén eredményeink hasonlóak voltak Legaye és mtsai (13) által publikáltakhoz. Fontos azonban megjegyezni, hogy az általunk használt távolsági paramétereket, így például a sacrofemoralis távolságot a sacrum plato hosszának százalékában fejeztük ki, míg Legaye és Hecquet ez utóbbit milliméterben mérték. Jackson és mtsai (11) a sacropelvicus szöget (a vertikális és az S1 csigolyatest hátsó-felsõ sarkát a bi-coxo-femorális tengely középpontjával összekötõ vonal által bezárt szög), a sacropelvicus transzlációt (a bicoxo-femorális tengely középpontja és az S1 csigolyatest hátsó-felsõ sarka közti horizontális távolság mm-ben) és a pelvicus radiust (a bi-coxo-femorális tengely középpontja és az S1 csigolyatest hátsó-felsõ sarka közti távolság mm-ben) mérték, melyek különböznek az általunk mért sacrofemoralis szögtõl, sacrofemoralis távolságtól és medence átmérõtõl abban, hogy mi a sacrum plato középpontját használtuk (és nem a hátsó végpontot). Mindezek ellenére eredményeink hasonlóak az általuk közzétett adatokhoz. Legaye és mtsai (13) a Th9 projekciót 82.9 mm-nek adták meg 38 egészséges önkéntes esetén, de ezt az értéket a bi-coxo-femoralis tengely középpontja és a Th9 csigolya közt mérték, míg mi a sacrum plato elülsõ végpontja és a Th9 csigolya között definiáltuk, és a sacrum plato hosszának %-ában fejeztük ki. A legtöbb eltérést az irodalmi adatok közt a lordosis esetén találtuk. Vedantam és mtsai Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2004. 47. 1.

9

(18), Gelb és mtsai (9) a lumbalis lordosist a Th12 csigolya alsó zárólemeze és a sacrum plato között mérték. Bernhardt és mtsai (2) ugyanezt a Th12 és L5 csigolyák alsó zárólemezei közt mérték, míg Jackson és mtsai (10, 11) a L1 csigolya felsõ zárólemeze és a sacrum plato között határozták meg a lordosist. Legaye (13) és Hecquet a lordosist az interferencia csigolyák felsõ, illetve alsó zárólemezei között tanulmányozták. A SpineView software által mért Th4-Th12 kyphosis értéke hasonló volt Bernhardt (2), Vedantam (18) és Stagnara (15) eredményeihez. Az említett szerzõk a thoracalis kyphosist Cobb-módszerrel mérték (4) a Th3 felsõ zárólemeze és a Th12 alsó zárólemeze között. Jackson és mtsai (10) a teljes thoracalis kyphosist mérték a Th1 és Th12 csigolyák között. Legaye és mtsai (13) a kyphosist az interferencia csigolyák felsõ és alsó zárólemezei között határozták meg. Hecquet a Th4 csigolya felsõ és a Th12 csigolya alsó zárólemeze közt mérte a kyphosist. Jackson és Gelb meghatároztak egy a C7 vetülési vonal és adott referencia pont közti távolságot a gerinc sagittalis egyensúlyának meghatározásához. Jackson a sacrum plato hátsó végpontját, Gelb az elülsõt használta referenciapontként. Mi e távolság meghatározása helyett a Th1 helyzeti szöget használtuk. II. táblázat Eredményeink és az irodalmi adatok összehasonlítása

MEGBESZÉLÉS A gerincbetegségek megértéséhez szükséges a sagittalis egyensúly felmérése, de az oldalirányú, álló helyzetben készített röntgenfelvételek elemzése, különösen több változó mérése esetén, meglehetõsen idõigényes és fárasztó. Továbbá a posturalis paraméterek mérésének megbízhatósága is korlátozó tényezõ. Ezért van szükség referenciapontok meghatározására, a medence, és a csigolyák tengelyirányú rotációjának kiküszöbölésére. Ez utóbbi elkerülhetõ, ha szigorúan lateralis, kontrollált pozícióban helyezzük el a vizsgált egyént és ellenõrizzük, hogy nincs-e kóros axiális rotáció, például scoliosis, mert ilyen esetben háromdimenziós mérõmódszer szükséges a korrekt vizsgálathoz. A röntgenfelvétel minõsége korlátot szab a mérõmódszer pontosságának. A mérés reprodukálhatóságát 10 különbözõ kontrasztosságú röntgenfelvételen vizsgálva jó eredményeket kaptunk, leszámítva a kyphosist, hiszen software-ünk segítségével a gyakran rossz minõségû röntgenfelvételek vizualizálása egyszerûvé vált. Mivel a kyphosis meghatározása klinikai szempontból fontos, viszont módszerünkkel e paraméter reprodukálható10


sága csak ± 4.8° gyakorlott vizsgáló esetén, ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk késõbbi vizsgálatainknál, ha majd a patológiás gerinceket tanulmányozzuk. Az intra-observer reprodukálhatósági vizsgálat megmutatta, hogy a röntgenfelvétel minõsége hatással van a reprodukálhatóságra. A távolsági paraméterek standard deviációja nagyobb volt, mint a szögértékben kifejezett paramétereké. Ennek oka talán az lehetett, hogy még jó minõségû röntgenfelvételek esetén is gyakran nehéz a sacrum plato pontos meghatározása. Ezért keresnünk kell a jövõben egy pontosabban meghatározható objektumot a felvételen, amihez a többi távolsági paramétert viszonyítani tudjuk. E nehézségek ellenére a rövid és hosszú távú intra-observer reprodukálhatósági eredmények hasonlóak voltak, ami azt bizonyítja, hogy szubjektív hibáknak és napi eltéréseknek nincs jelentõs hatása a SpineView software-rel történõ mérések megbízhatóságára. A legtöbb változó átlagértéke kisebb volt férfiaknál, mint nõknél, mely eltér az irodalomban közzétett eredményektõl (8, 13). Viszont a standard deviációk, illetve a minimum és maximum értékek hasonlóak voltak. Ezért egyetértünk Stagnara véleményével (15), miszerint a normál értéktartomány sokkal fontosabb adat, mint a számított átlag. Eredményeink összehasonlítása a mások által közöltekkel meglehetõsen nehéz. Rengeteg különbség van az egyes változók definiálásában, és ezeket szem elõtt kell tartani, ha az eredményeket összehasonlítjuk. Mindezek ellenére eredményeink megfelelnek az irodalomban ismertetett normálértékeknek. Két, általunk vizsgált paraméternek, a gerinc dõlési szögnek és a görbületek amplitudójának nincs korábban közölt referenciája. Elõbbi paraméter meghatározza a gerinc térbeli elhelyezkedését, és feltehetõen a biomechanikai egyensúlyzavar okozta gerincbetegségek diagnosztikájában lesz használható. A görbületek amplitúdója talán változik a kor elõrehaladtával, vagy egyes sebészeti beavatkozások következményeként. Ennek felderítése további kutatást igényel. Tanulmányunkban bemutatott eredmények bizonyítják, hogy a SpineView software megbízhatósága és reprodukálhatósága jó, és ez a computer-asszisztálta mérõmódszer alkalmas a gerinc sagittalis tulajdonságainak kísérletes vizsgálatára. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzõk köszönetet mondanak Claude Kauffman és Jacques A. De Guise uraknak segítségükért a SpineView software elkészítésében, csakúgy, mint Wafa Skalli, Brigitte Mouilleseaux, G. Duval-Beaupere hölgyeknek, Francois Lavaste és Jerome Hecquet uraknak az adatfeldolgozásban nyújtott óriási segítségükért. IRODALOM 1. Andersson G. B., Murphy R. W., Ortengren R., Nachemson A. L.: The influence of backrest inclination and lumbar support on lumbar lordosis. Spine, 1979. 4: 52-58. 2. Bernhardt M., Bridwell K. H.: Segmental analysis of the sagittal plane alignment of the normal thoracic and lumbar spines and thoracolumbar junction. Spine, 1989. 14: 717-721. 3. Boisaubert B., Montigny J. P., Duval-Beaupere G., Hecquet J., Marty C.: Incidence, sacrum and spondylolisthesis. Rachis, 1997. 9: 187-192. 4. Cobb R. J.: Outline for the study of scoliosis. American Academy of Orthopaedic Surgeons Instructional Course Lectures, 1948. 5: 261. 5. Eiji I.: Roentgenographic analysis of posture in spinal osteoporotics. Spine, 1991. 16: 750-756. 6. Farfan H. F., Huberdeau R. M., Dubow H. I.: Lumbar intervertebral disc degeneration. J. Bone Joint Surg. 1972. 54-A: 492-509. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet . 2004. 47. 1.

11

7. Fernand R., Fox E. D.: Evaluation of lumbar lordosis. Spine, 1985. 10: 799-803. 8. Fon G. T., Pitt M. J., Thies A. C.: Thoracic kyphosis: Range in normal subjects. Am. J. Radiol. 1980. 134: 979983. 9. Gelb E. D., Lenke G. L., Bridwell K. H., Blanke K., McEnery K. W.: An analysis of sagittal spinal alignment in 100 asymptomatic middle and older aged volunteers. Spine, 1995. 20: 1351-1358. 10. Jackson R. P., McManus A. C.: Radiographic analysis of sagittal plane alignment and balance in standing volunteers and patients with low back pain matched for age, sex and size. Spine, 1994. 19: 1611-1618. 11. Jackson R. P., Peterson M. D., McManus A. C., Hales C.: Compensatory spinopelvic balance over the hip axis and better reliability in measuring lordosis to the pelvic radius on standing lateral radiographs of adult volunteers and patients. Spine, 1998. 23: 1750-1767. 12. Kauffman C., Templier A., Pomero V., Godbout B., Rajnics P., Skalli W., Lavaste F., De Guise J. A.: Rachiscope: A software for the quantitative analysis of static and dynamic radiographs of the lumbar spine. 3rd International ARGOS Meeting, 1999. Jan., Paris. 13. Legaye J., Hecquet J., Marty C., Duval-Beaupere G.: Sagittal equilibration of the spine. Rachis, 1993. 5: 215226. 14. Marty C., Legaye J., Duval-Beaupere G.: Equilibre rachidien sagittal normal ses relations avec les parametres pelviens ses disfonctionnements: cause de lombalgies. Resonances Europeennes du Rachis. 1997. N. 15. Septembre: 21-28. 15. Stagnara P., De Mauroy J. C., Dran G., Gonon G. P., Costanzo G., Dimnet J., Pasquet A.: Reciprocal angulation of vertebral bodies in a sagital plane: Approach to references in the evaluation of kyphosis and lordosis. Spine, 1982. 7: 335-342. 16. Statview 4.5, Abacus Concepts, Inc., Berkeley, CA, 1996. 17. Templier A.: Parametres et methodes devaluation des implantes rachidiens lombaires. PhD. these, Laboratoire de Biomechanique de lENSAM. 1998. 18. Vedantam R., Lenke G. L., Keeney J. A., Bridwell K. H.: Comparison of standing sagittal spinal alignment in asymptomatic adolescents and adults. Spine, 1998. 23: 211-215.

Dr. Rajnics Péter Kaposi Mór Megyei Kórház, Belgyógyászat 7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32.

12


A gerinc oldalirányú röntgenfelvételeinek számítógépes elemzése

Recommend Documents