1/2007. SZÁMÚ V E Z E T Ő I K Ö R L E V É L A gépjármű-hitelezéssel és -lízinggel foglalkozó pénzügyi intézmények vezetői részére Tisztelt Vezérigazgató Úr/Hölgy!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a tevékenységének céljaival összhangban, jelen Vezetői körlevéllel a gépjármű-vásárlási kölcsönnel, valamint a gépjármű-lízing formájában nyújtott finanszírozással (a továbbiakban: gépjármű-finanszírozás) foglalkozó pénzügyi intézmények, ügynökeik, valamint a pénzügyi intézmények tulajdonosai számára kívánja a legjobb üzleti gyakorlat egyes elemeit kiemelni. Tekintettel arra, hogy a Vezetői körlevélben foglalt javaslatok a prudens működés elősegítését szolgálják, ezért megvalósításukat a Felügyelet folyamatosan figyelemmel fogja kísérni. A gépjármű-értékesítés gyakorlatának jellegzetessége, hogy a gépjármű-finanszírozás uralkodóvá vált a gépjármű-forgalmazásban. Ma már kivételnek számít, hogy valamely gépjármű teljes mértékben az ügyfél saját forrásaiból, és ne valamely finanszírozási konstrukció bevonásával kerüljön értékesítésre. A piaci szegmensben kialakult erős verseny miatt a pénzügyi intézmények olyan termékeket is kínálnak, amelyek a magasabb jövedelmezőség érdekében a kockázatok növekedését testesítik meg, illetve egyes pénzügyi intézmények, a maguk és ügyfelek közötti információs aszimmetriát, az ügyfelek kockázattudatosságának, pénzügyi ismereteinek hiányosságait kihasználva nyernek ügyfeleket. A jelenlegi makrogazdasági környezetben egyre elterjedtebb a külföldideviza-alapú finanszírozási forma. Jelen körülmények között a svájci frank, vagy az euró alapú hitelek a forint alapúaknál alacsonyabb törlesztő részleteket tesznek lehetővé. A devizaárfolyamok ügyfelek számára kedvezőtlen változása – az ügyfél által gyakran előzetesen figyelembe nem vett mértékben és időtartamra – a törlesztő részleteket a későbbiekben megnövelheti. A fentiek miatt a Felügyelet megítélése szerint a pénzügyi intézmények részéről az eddigieknél részletesebb, az ügyfél kockázatvállaló képességéhez, pénzügyi ismereteihez jobban alkalmazkodó, a Hpt. 203. §-ában foglaltakat meghaladó további tájékoztatásra van szükség. Abban az esetben, ha a pénzügyi intézmények az ügyfél kockázatviselő képességére nincsenek megfelelő tekintettel, a kockázatokat nem kellően ismertetik, az ügyfelek túlzott kockázatot vállalhatnak anélkül, hogy annak tudatában lennének. Ez a gyakorlat a felelős hitelezés elveinek nem felel meg. Az ügyfelek részére a jelentős kiadásokkal járó gépjármű-vásárlási döntés olyan megalapozása javasolt, amely az ügyfél vásárláskori lehetőségeinek figyelembevétele mellett számol a törlesztési kötelezettségre ható tényezők (pl.: devizaárfolyamok, jövedelemcsökkenés) későbbi, esetleg 1
negatív kihatású változásának lehetőségével, ezen túl számításba veszi a szerződés teljesítését befolyásoló rendkívüli körülményeket (pl.: káreseményeket) is. A gépjármű finanszírozás jellemzői A gépjármű-finanszírozás olyan fedezetalapú finanszírozásnak tekinthető, melyben a finanszírozás és terhei visszafizetésének biztosítékául az ügyfél jövedelme mellett kiemelkedő szerep jut a szerződés tárgyát képező, ügyfél rendelkezése alatt álló gépjárműnek. Az ügyfél fizetésképtelensége esetén a finanszírozást nyújtó végső soron a gépjármű ügyféltől való visszavételével és értékesítésével próbálja követeléseit kielégíteni, amennyiben ez teljes egészében nem sikerül, a különbözetet az ügyféltől követeli. Erre az esetre az ügyfelek önhibáján kívüli okból is sor kerülhet (pl. a gépjármű megsemmisülése, ellopása esetén). Az ügyfél a gépjárművel kapcsolatos rendelkezési jogában az előző pontban leírtak miatt minden esetben korlátozott, pénzügyi lízingügylet esetén a jármű tulajdonjoga a lízingbeadóé, azonban a gépjármű törzskönyv visszatartásával kölcsönügyletnél is biztosítható, hogy a jármű a kölcsönnyújtó hozzájárulása nélkül ne legyen értékesíthető. A szerződéskötést megelőző feladatok A szerződés megkötését megelőzően a szolgáltatónak a szerződésre kiható lehetőségekről, ide értve különösen a negatív kihatású eseményeket is, részletesen tájékoztatnia szükséges az ügyfeleit. A pénzügyi intézményeknek a Felügyelet indokoltnak tartja a folyamatos előzetes tájékozódás lehetőségének megteremtését (pl.: internet, kondíciós listák, ügyfél-tájékoztatók). Elvárt, hogy a pénzügyi intézmény gondoskodjon arról, hogy a kölcsönnel, és/vagy lízinggel kapcsolatos minden releváns szabályzat valamennyi szolgáltató helyen rendelkezésre álljon, valamint az ügyfél a szerződés megkötése előtt annak alapos áttanulmányozására lehetőséget kapjon. A tartalom tekintetében az egyértelmű és közvetlen ügyfél-tájékoztatást a szerződésszöveg akkor szolgálja a leghatékonyabban, ha a szerződés magában foglal minden releváns információt, kerüli az általános hivatkozásokat, más forrásokra való hivatkozásnál beazonosíthatóan, részletesen és egyértelműen megjelöli az alkalmazni kívánt feltételt, esetleg feltünteti a fizikai/virtuális elérhetőség lehetőségét is. A Felügyelet a törlesztő részlet/lízingdíj kalkuláció befolyásoló elemeiként különösen a következő jellemzők ügyféllel való megismertetését és dokumentálását tartja célszerűnek a pénzügyi intézmények számára: -
-
finanszírozás típusa (kölcsön, vagy lízing); a törlesztő részlet/lízingdíj összege; gépjárműár és állapotjellemzők (Eurotax); devizaárfolyam és közzétételének helye, továbbá azoknak a feltételeknek a minél pontosabb meghatározása, amelyeknek az árfolyamokra gyakorolt hatása következtében az ügyfél számolhat a törlesztő részlet/díj növekedésével; kamatmérték, kamatszámítás; rendes és rendkívüli ügymenet esetén felszámítandó, de törlesztő részletbe/lízingdíjba bele nem foglalt díjak, többletköltségek tételes felsorolása, mértéke, vagy kalkulációjának módja; arra vonatkozó információ, hogy adott időpontban a részlet/díj milyen hányada szolgál a gépjármű vételárának és mely része a kamatok/díjak törlesztésére; a tartozás és a fedezet értéke adott időpontban milyen arányban áll egymással; a fedezet (kötelező) biztosítása és az ezért járó szolgáltatások, megoszlásuk a szolgáltató és az ügyfél között; 2
-
-
a fedezetek, biztosítékok érvényesítésével kapcsolatos eljárások és ennek költségei; amennyiben a szolgáltató a gépjárművön kívül egyéb, kiegészítő fedezetet is kér az ügyféltől az ügylethez, e fedezet rendelkezésre bocsátásának szabályai, a fedezet fenntartásával és érvényesítésével kapcsolatos előírások, eljárások és költségek; felmerülő adók, illetékek, hatósági díjak.
A fedezeti eszköz magas kockázatú üzemeltetése miatt nem látja a Felügyelet nélkülözhetőnek a vagyoni kockázat biztosítóval való megosztását. A gépjárművek biztosítása eredményeképpen a pénzügyi szolgáltató a rá - illetőleg az ügyfélre háruló - kockázatot mérsékli. A gépjármű, mint fedezet jelentőségére tekintettel a Felügyelet a szerződés alapesetének tekinti a gépjármű teljeskörű Casco biztosításának meglétét/előírását. Az említett alapesettől eltérő konstrukciók esetén a Felügyelet indokoltnak tartja az ügyfél írásbeli külön tájékoztatását és a tájékoztatás tudomásulvételének ügyfél általi visszaigazolását. Általánostól eltérő feltételnek tartja a Felügyelet az üzleti életben „no-Casco” elnevezéssel elterjedt, hitelfedezeti biztosítási terméket. A félreértésekből eredő viták elkerülése érdekében célszerű az ügyfél-tájékoztatásban kitérni a biztosítás törlesztőrészlet/lízingdíj kalkulációjára való kihatására, ezzel együtt a szolgáltatás ügyfelet érintő kockázatcsökkentő hatására. A biztosítások a szolgáltató kárának mérséklésére, megszüntetésére szolgáló kockázatcsökkentési technikák. Nem használhatóak egyoldalú előnyök szerzésére, azaz, amennyiben a szolgáltató követelése valamely biztosításból megtérül, az ügyféllel szemben elszámolási kötelezettséggel tartozik. A gépjárművön elhelyezett hirdetés (amennyiben az nem a finanszírozó saját hirdetése) figyelembevételét, mint a fizetési kötelezettség teljesítésének forrását, kizárólag az ebben rejlő kockázatokról való külön tájékoztatás esetében tartja a Felügyelet elfogadhatónak. A Felügyelet célszerűnek tartja a külön tájékoztatás részévé tenni a hirdető fizetőképességében rejlő kockázatokat. A tájékoztatást írásban, az ügyfél általi tudomásulvétel visszaigazolása mellett indokolt lebonyolítani. Együttműködés a szerződésszerű teljesítés során A szerződés megkötését követően minden félnek együttműködő magatartást kell tanúsítania annak érdekében, hogy még problémák felmerülése esetén is a szerződés eredeti feltételek szerinti teljesítése átmeneti időszak után visszaállítható legyen. Szintén a pénzügyi szolgáltató felelősségi körébe tartozónak ítéli a Felügyelet olyan üzleti gyakorlat kialakítását, amely törekszik a tisztességes kereskedés normáit súlyosan, vagy rendszeresen megsértő ügynökök („dealerek”), szállítók következetes kiszűrésére és szerződéses kapcsolatokból való kizárására, ezáltal a pénzügyi intézmények reputációs kockázatainak csökkentésére. A Felügyelet szükségesnek tartja, hogy a pénzügyi szolgáltató a szerződés lebonyolításába bevont közreműködőkkel olyan megállapodást alakítson ki, amely jól dokumentált, minden közreműködőre, részfolyamatra kiterjed, részletes feladat és felelősség megosztási rendet foglal magában, gyakorlatban jól alkalmazható. Ennek kialakításáért a pénzügyi szolgáltató a felelős. A Felügyelet indokoltnak tartja, hogy a pénzügyi szolgáltató a tevékenységgel, a kockázatokkal arányos kockázatkezelési eljárásokkal és szervezettel rendelkezzen. Az együttműködő ügyfelekkel szemben a Felügyelet nem tartja sem célszerűnek, sem etikusnak a kisebb fizetési problémákkal együtt járó rendkívüli intézkedések önköltséget meghaladó megtéríttetését (telefonos, levélben történt felszólítás, egyéb „soft” behajtási intézkedések).
3
Ugyancsak önmérsékletet javasol a Felügyelet a túlzott mértékű ügynöki jutalék számítási gyakorlat terén, ami a kalkulációban az ügyfélre áthárított díjat növelő elem. A teljesítési problémák megelőzése, mérséklése A szerződésszerű teljesítés meghiúsulásának elkerülése, vagy a felmerülő károk enyhítése a szerződő felek közös érdeke. Ezen közös érdek mentén, eszköz alapú finanszírozás esetén, a felek akkor járnak el helyesen, ha a fedezet mindig, vagy a szerződés futamidejének minél jelentősebb részében lehetővé teszi az ügyféltartozás teljes, vagy minél nagyobb hányadú kielégítését. Ebben az esetben sem az ügyfélnél nem keletkezik olyan kiadás, melyet jövőbeli pénzügyi helyzete nem tesz lehetővé, a szolgáltatónál szintén minimalizálódik az elszenvedhető veszteségnek az ügyfél teljesítésképtelensége miatti kockázata. A feszített piaci verseny mellett sem tartja célszerűnek prudenciális szempontból a Felügyelet olyan szerződési feltételek vállalását, amely során az ügyfél az alacsony, esetleg nulla, vagy fiktív befizetés (roncsautó beszámítás) útján jelentős módon csökkenti a kezdő önrészt. Ezzel a saját erő és hitel fedezet aránya csökken, aminek következményeként a fedezeti érték a szerződés futamidejének jelentős részében az ügyféllel szembeni követelések összege alatt marad. A Felügyelet szakmailag elfogadható kockázatúnak a bruttó árra vetített legalább 20%-os mértékű ténylegesen befizetett önrészt ítéli. Ugyancsak helytelen gyakorlatnak tartja a Felügyelet olyan futamidejű szerződések megkötését, amelyek során a szerződés futamideje jelentős mértékben meghaladja a gépjármű szokásos amortizációját. A Felügyelet új gépjárművek esetén a 6 évet meghaladó futamidejű megállapodásokat kockázatosnak, a 8 évet meghaladókat indokolatlanul nagy kockázatúnak tartja. Használt járművek tekintetében a kockázatok növekedésével arányosan, rövidebb futamidejű szerződések megkötését tartja indokoltnak. A Felügyelet a pénzügyi intézmények adósságbehajtási intézkedései alkalmával megfontolandónak tartja az alacsonyabb költségekkel járó behajtási eljárásokat akkor, ha ezek nem járnak a hatékonyság számottevő csökkentésével. Javaslatok a pénzügyi intézmények tulajdonosai részére A Felügyelet a fentiekben részletezett szempontokra és az azoknak megfelelő működési gyakorlatra felhívja a pénzügyi intézmények tulajdonosainak figyelmét is. Megfontolandónak tartjuk, hogy a Felügyelettel együttműködve a szűkebbnek tekinthető szakmai (pénzügyi, jövedelmezőségi, kockázatkezelési) elvárások előírásán és ellenőrzésén felül vállalatirányítási eszközeikkel a piaci és fogyasztóvédelmi gyakorlatot is segítsék. Ez a komplex, több pénzügyi ágazatban is pénzügyi szolgáltatást nyújtó csoportoknak, a korlátozott számú fizetőképes ügyfél indokolt megőrzése útján, beláthatóan érdeke. Felhívja a Felügyelet az összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak figyelmét azon kötelezettségükre, hogy az ellenőrző befolyásuk alatt álló pénzügyi intézményeknél a kinnlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és befektetések minősítése során prudenciális szempontból azonos minősítési elveket kell alkalmazniuk, illetve alkalmazásukat biztosítaniuk, megkövetelniük. A pénzügyi vállalkozásként működő szolgáltatók részéről a szakmailag indokolt mértékű tartalékok megképzése célszerű még abban az esetben is, ha ez az üzletág egyes egyéb szereplőihez viszonyítva a jövedelmezőségben bizonyos hátrányokat jelenthet. Kérem, hogy a jelen vezetői levélben megfogalmazott javaslatainkat fontolják meg. 4
Tájékoztatom, hogy a jelen levélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. számú törvény 3. §-ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet a helyszíni vizsgálatok alkalmával, valamint a felügyelési tevékenység során figyelembe veszi.
Budapest, 2007. április 11.
Tisztelettel: Marsi Erika főigazgató
5
