A GEDÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A GEDÓI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette és elfogadta: a Gedói Általános Iskola és Művészeti Iskola nevelőtestülete Szegeden 2013-ban

TARTALOM 1. Nevelési programunk 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.3.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 1.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 1.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 1.5.1. Sajátos nevelési igényű - hallássérült - tanulók képzése 1.5.2. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítő program 1.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 1.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 1.9. Az iskola egészségnevelési programja 1.10. Az iskola környezetnevelési programja 1.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

9 10 18 22 26 28 30 33 35 36 38 42 46 52 57

2. Helyi tantervünk 2.1. Iskolánk képzési rendje 2.2. Iskolánk tantárgyrendszere, óraterve 2.3. Tanulói jogviszony, magasabb évfolyamra lépés feltételei 2.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 2.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 2.7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 2.8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei 2.9. A tanuló fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

58 59 62 64

3. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje, módosítása, nyilvánossága 4.2. A pedagógiai program elfogadása

83 84 85

2

65 67 72 74 76 81

NEVELÉSI PROGRAMUNK

3

1.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai

Alapelveink:  intézményünk működésében jogszerűség, szakszerűség és törvényesség  pedagógiai tevékenységünkben gyermekközpontúság, differenciált, komplex személyiségfejlesztés  az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosítása  az eredményesség érdekében motiváció, aktivizálás, illetve folyamatos ellenőrzés, értékelés  minőségelvű és partnerközpontú szemlélet  nyitott iskola, ahol egyenrangú félnek tekintjük a tanulókat, a szülőket, a pedagógusokat, a demokrácia megvalósítására törekszünk Céljaink, feladataink: 1. Célunk olyan humanisztikus jellegű, tehetséggondozó, képességfejlesztő, nyitott, derűs iskolát működtetni,  amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségüknek fejlődése áll a központban  ahová szívesen, örömmel járnak a tanulók  ahol jól érzik magukat a szülők is  ahol alkotó és megújuló gondolkodással rendelkező, a szépet és értékeset becsülni tudó, harmonikus környezetet teremtő és megóvó ember eszménye a cél  ahol a nevelési tevékenység elsődlegességét hangsúlyozzuk az oktatómunka fontosságának elismerése mellett  ahol az alapfokú művészetoktatás lehetőséget nyit a tanulók számára  amelyben lehetőség nyílik önmegvalósításra a művészet eszközeivel  a felnőtt léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztéséhez  az egyetemes és nemzeti kulturális örökség megismerési, megőrzési igényének megalapozásához.  ahol minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Feladatunk:  Megőrizni az évek során kialakított önálló arculatunkat, az iskola fő profilját, speciális képzési rendjét, vonzerejét, mely a jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező és érdeklődő tanulók számára biztosítja alapfokú művészeti oktatást és az emelt óraszámú angol nyelvi képzést.  Tehetséges tanulók felkutatása, ösztönzése, versenyekre való felkészítése, tehetséggondozó program megvalósítása.  Az alapfokú művészetoktatással, a kulcskompetenciákkal képessé tenni a tanulókat önmaguk megismerésére, a művészi élmények befogadására.  A kreativitás, a külső-belső esztétikum, a rend, a természet, a kultúra és a néphagyomány értékeit becsülő magatartási igény megalapozása.  Fejleszteni a gyerekek zenei és mozgáskultúráját, testi- lelki állóképességét.  Folyamatos visszajelzés művészeti tevékenységük eredményességéről, alkotó munkájuk minőségéről.

4

2. Tanulóink számára korszerű alapképzés, a mindennapi életben hasznosítható ismeretek, egymásra épülő alapkészségek, jártasságok, képességek nyújtása, kulcskompetenciák fejlesztése, melyek birtokában és annak bővítésével, élethosszig tartó tanulással a későbbiekben  művelt, felelős, kreatív, versenyképes emberré válhatnak  megfelelő foglalkozásra, hivatásra tehetnek szert  elsajátíthatják a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit Mindezt segítse elő  az alsó tagozatban folyó nem szakrendszerű oktatás  az információs és kommunikációs kultúra megalapozása Feladatunk:  Az általános alapfokú oktatással a továbbhaladáshoz szükséges alapkészségek, az értő olvasás, az íráskészségek a nyelvi kommunikációs, a matematikai képességek, valamint a hasznosítható emelt óraszámú idegen nyelvi, és az informatikai ismeretek preferálása  A hatékony oktatással a tankötelezettség biztosítása  A természettudományos kreatív kritikai gondolkodás és szemlélet, illetve a problémamegoldó, döntési, szabálykövető, komplex információk kezelésével, a vitakultúrával kapcsolatos képességek, kulcskompetenciák megalapozása, informatikai, könyvtárállomány bővítése stb.  A tanulók megismertetése a hatékony tanulási módszerekkel, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése  Az önművelés, az önálló tanulás, az önfejlesztés igényének kialakítása.  A képzettségnek és az adottságoknak megfelelő tudatos pályaorientációs tevékenység megvalósítása.  Olyan ismereteket és képességeket kialakítani, melyekkel az országos felmérések átlagához közelítenek vagy meghaladják azokat. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása minden tanulónk számára. Így  a különleges gondozást igénylő sajátos nevelési igényű tanulók (elsősorban érzékszervi fogyatékos, valamint a pszichés fejlődési zavarokkal (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia stb.) küzdő tanulók integrált oktatási formában történő képzése a hátrányos megkülönböztetés elutasításával, lehetőségeik és sajátosságaik figyelembevételével  a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára differenciált képességfejlesztéssel, a szociális kompetenciák előtérbe helyezésével, felzárkóztató foglalkozásokkal a harmonikus fejlődéshez szükséges pedagógiai feltételek, a korszerű ismeretek elsajátításának biztosítása  az integrációs programban rejlő lehetőségek kihasználása Feladatunk:  A sajátos nevelési igényű gyermek felismerése,  A szakértői vélemények ajánlásainak figyelembevételével fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások szervezése fejlesztőpedagógusunk és utazó gyógypedagógusok irányításával  A megfelelő kompetenciák fejlesztésével és eljárásokkal a kívánt optimális magatartásforma és teljesítmény elérése  Speciális tanulásszervezési módszerek alkalmazása

5

 



Eredményes felzárkóztató program kidolgozása a „lemaradó”, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a tanulási kudarccal és a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók számára. Fontos a tanulók megismertetése a hatékony tanulási módszerekkel a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás keretein belül csoportbontásban, arra felkészült pedagógusok vezetésével új, változatos oktatási módszereket alkalmazva. Személyes példamutatással nevelni a tanulókat a toleranciára, a másság elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására.

4. Célunk olyan személyiségfejlesztő munka,  melyben az alapvető emberi értékek, valamint az egyén önmagához és a társas kapcsolatokkal összefüggő értékek közvetítődnek  melynek eredményeként tanulóink alkalmazkodóvá, fogékonnyá válnak a saját környezetük, a társas kapcsolatok és a társadalom értékei iránt  melyben a különböző művészeti ágak iránt érdeklődő tanulók pozitív emberi tulajdonságai, magatartási formái, szokásai fejlődnek az egyetemes és nemzeti kultúra, valamint a mindennapi élet legértékesebb értékeivel  melynek hatására öntevékeny diákönkormányzat működik Feladatunk:  Olyan folyamatot, szituációt teremteni a nevelés gyakorlatában, ahol érvényt kap: o az alapkompetenciák fejlesztése o az alapvető emberi és erkölcsi értékek, a tanulók saját értékeinek megismerése, ahol törekszenek az önmaguk és társaik előnyös tulajdonságainak erősítésére a személyiségfejlesztés érdekében o az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására való törekvés o ahol megtörténik az egyéni harmóniát megteremtő értékek közvetítése a demokratikus jogok és a kötelességek gyakorlása, életkoruknak és képességeiknek megfelelően az alkotmányosság, a törvényesség ismereteinek közvetítése o ahol kiemelt feladat az érzékenység, a másság elfogadása, a kudarctűrés és a felelősség igényének felkeltése az egymás és a közösség problémáinak megoldásában o ahol fontos feladat, hogy rendszeresen vagy alkalmanként kulturáltan – életkorának megfelelően tudjon érvelni, véleményt formálni, gondolatait szóban és írásban világosan kifejezni, eltérő értékítéletet őszintén vállalni o feladatunk a társadalmi beilleszkedés alapvető normáinak elsajátíttatása 5. Célunk, az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat megalapozása. Ennek eléréséhez  a hazaszeretet, a magyarságtudat megalapozása  nemzetünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése  tanulóinkban kialakítani a különböző népek kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerési igényét  az Európai Unióhoz tartozás tudatának erősítése  a globális problémák és egyéb fenyegető veszélyek csökkentése igényének felkeltése  a határon túli magyar iskolák kapcsolattartásának, együttműködésének erősítése Feladatunk:

6

   

Ösztönözni a tanulókat szűkebb-tágabb környezetük történelmének, kultúrájának, vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására Biztosítani a nemzeti ünnepek, megemlékezések a tanulók életkorának megfelelő szintű és érzelmekre ható megünneplését. A helytörténeti ismeretek, a kiemelkedő nemzeti és szegedi személyiségek megismerése érdekében városi ünnepek látogatása, tanulmányi helytörténeti séták, kisebb országjárások stb. szervezése Kapcsolattartás a határ menti testvériskolákkal

6. Célunk testileg, lelkileg egészséges tanulók nevelése, akikben kialakul  a rendszeres testmozgás igénye  az egészséges életvitel, a versenyzés gyakorlásának helyes szokása  a konfliktuskezelés megfelelő, eredményes módja  a betegségek és káros szenvedélyek megelőzésére irányuló igény  a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt elfogadó, segítőkész magatartás Feladatunk:  az egészséges életvitel iránti igény kialakítása  minden tanuló – egészségi állapotának megfelelő – iskolai testnevelésben való részesítése (könnyített testnevelés, alkalmi felmentés stb.), a mindennapos testedzési lehetőség biztosítása, a mozgásigény fenntartása  a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás, rossz táplálkozás stb.) egészségkárosító hatásának ismertetése, megértése és az ezek elutasítására irányuló magatartás megalapozása  a lelki egészség fenntartásához, ápolásához szükséges érzelmi biztonság (főleg a családban) igényének felkeltése  intézményi védő-óvó előírások, a tűz- és bombariadó ismertetése, a megelőző tevékenységek gyakoroltatása a tanulókkal 7. Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének megalapozása. Arra törekszünk, hogy  tanulóinknak igénye legyen iskolánk külső-belső rendjére, tisztaságára, otthonosságára, védelmére; mindezt életkori adottságaiknak megfelelően és a lehetőségek szerint gyakorolják is  nevelőmunkánkkal, az ismeretek közvetítésével alakítsuk ki a természet és az ember alkotta értékek megbecsülésének, megőrzésének igényét  olyan tulajdonságok, szokások alakuljanak ki tanulóinkban, melyek birtokában felelősen kapcsolódnak be később is közvetlen környezetük rendjének megőrzésébe, értékeinek gyarapításába Feladatunk:  a korszerű ökológiai szemlélet, a természettudományos gondolkodás kialakítása  a felelősség igényének kialakítása az iskolai osztály, a környezet tisztántartásában, környezetünk esztétikájának megőrzésében  megismerni a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat  a tanulók bekapcsolása a környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, a környezeti károk megelőzésébe  környezetvédő táborok, kirándulások, erdei táborok szervezése, ajánlása 8. Célunk hagyományaink, kapcsolataink további ápolása  színes, szabadidős tevékenységrendszerünk megőrzése, további erősítése 7

 a nemzeti, nemzetiségi hagyományok iránti érdeklődés felkeltése  a szülői szervezet és az iskolaszék hatékony együttműködése  kölcsönös együttműködés partnerintézményekkel Feladatunk:  együttműködés a diákönkormányzattal, szülőkkel, iskolaszékkel, külföldi magyar testvériskolákkal, kulturális és egyéb szervezettel az iskola, a város múltjának, jelenének megismerésében, a hagyományok, a szegedi szokások, ünnepek megőrzésében (Gedói napok, farsang, ballagás, vetélkedők, sportbajnokságok, iskolagyűlések, diáktárlatok, tehetséggondozó versenyek megrendezése, a határon túli diákkapcsolatok ápolása stb.) 9. Célunk a hatékony és sikeres munka, melynek érdekében törekszünk  alkotó, továbbfejleszthető tudással rendelkezzenek az intézmény pedagógusai, alkalmazottai  a jó munkahelyi légkör megtartására  a helyi társadalom tájékoztatására az elért eredményekről  az iskola jó hírnevének emelésére  pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésére  a fenntartó által biztosított költségvetés növelésére egyéb forrásbővítő tevékenységekkel (pályázatok, alapítvány) Feladatunk:  a közalkalmazottak szakmai ismereteinek, tudásának bővítése szervezett továbbképzésekkel, illetve önálló tanulással  tankönyv, szakmai cikkek, tanulmányok írására ösztönzés  az iskola imázsának megőrzése  iskolai honlap, iskolaújság és iskolarádió működtetése  óvodáknak „Kopogtató” tájékoztató küldése  művésztanárok, tanítványok tárlatának szervezése  szponzorok, alapítványok megkeresése anyagi támogatás biztosítása érdekében  rendszeres pályázati rendszer működtetése Eszközeink, eljárásaink: 1. Humanisztikus jellegű, tehetséggondozó, képességfejlesztő, nyitott, derűs iskola működtetéséhez  tárgyi és személyi feltételek biztosítása  tehetséges tanulók felkutatása, motiválása  különböző szakmai és hagyományos pedagógiai módszerek alkalmazása  megfelelő szervezeti formák (csoportbontás, tanórán kívüli tevékenységek) kialakítása  a pedagógusok és a tanulók sokféle, minőségi differenciált tevékenységének a megvalósítása  rendszeres alkotótevékenységre ösztönzés  tanulói alkotások kiállítása, tanulók versenyeztetése  az esztétikai nevelés biztosítása érdekében színház-, tárlatlátogatások, tanulmányi kirándulások, múzeumi foglalkozások stb. szervezése 2. Korszerű alapképzés nyújtásához, kulcskompetenciák fejlesztéséhez, az élethosszig tartó tanulás megalapozásához

8

          

az oktatási folyamat megszervezése az életkori sajátosságoknak, az egyéni képességeknek, adottságoknak megfelelően az alapképzés feltételeinek biztosítása hatékony tanulási módszerek és technikák megismertetése korszerű eszközök használata iskolai információs lehetőségek bővítése könyvtár, médiatár, informatikai bázis bővítése csoportbontások, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások törekvés az optimális órarend kialakítására tanulmányi és egyéb eredményeket tartalmazó adatbázis kiépítése és rendszeres frissítése (helyi, országos felmérések, tesztek) tanulmányi és egyéb versenyek szervezése az iskolában az iskolán kívül pályaorientációs előadások, rendezvények szervezése

3. Az esélyegyenlőség, integrált oktatási forma biztosításához  a szakrendszerű és nem szakrendszerű órákon a tanulók alapkészségeinek erőteljes fejlesztése, az eredményesebb előrehaladás lehetővé tétele  kérdőív, beszélgetések stb. a hátrányos helyzet felmérésére  speciális és egyéb felzárkóztatást elősegítő módszerek alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli tevékenységeknél  egyéni bánásmód, differenciált tanulás-szervezés, tanulási technikák megtanítása, egyéni fejlesztési terv, kooperatív tanítás-tanulás nyomon követése, stb.  fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások beiktatása  a tanulók pozitív adottságainak felismerése, erősítése  a sajátos nevelési igényű tanulók szerepeltetése, versenyeztetése képességeik alapján  az informatika, a könyvtár, a sport szerepének erősítése  együttműködés a szülőkkel  kapcsolattartás a szakmai, hivatalos szervezetekkel (nevelési tanácsadó, szurdopedagógus, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ, rendőrség stb.) 4. A közösségi, közéleti személyiség fejlesztéséhez  osztályfőnöki órák és tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények  önismereti beszélgetések, élet közeli helyzetek, szituációk, dramatikus játékok során pozitív hangulat, humor, önértékelés erősítése  segítségnyújtás a siker-kudarc megéléséhez, feldolgozásához  csoportos és páros feladatok adása, az együttműködési készségek fejlesztése, a vitakészség erősítésére  szülők, szakemberek bevonása  közösségi és közéleti feladatokkal való megbízás, felelősi rendszer működtetése, ellenőrzés, értékelés az osztályban, egyéb közösségi szervezetben  a diák-önkormányzati tevékenység működtetése 5. Az egyetemes kultúra, az európai azonosságtudat megalapozásához  helytörténeti ismeretek a kiemelkedő nemzeti és szegedi személyiségek megismerése érdekében, városi ünnepek látogatása, tanulmányi, helytörténeti séták, országjárások, stb. szervezése

9



határ menti magyar iskolákkal való kapcsolattartás (baráti, szakmai csereprogramok, versenyek, programok közös szervezése, pályázati együttműködés, stb.)

6. Testileg, lelkileg egészséges tanulók neveléséhez  mindennapos testedzés, a sportolás feltételeinek megszervezése a tanórákon, napköziben illetve tanítási időn túl (szervezett úszásoktatás a helyi tanterv szerint, szabadidős kerékpározás, séta, játékok, természetjárás, 3 napos erdei iskola 6. osztályosoknak, stb.) a testnevelőkkel, pedagógusokkal, a szabadidő-szervezővel  a sportkör sikeres működtetése, élményt nyújtó sportágak beindítása, differenciált követelmények, sportjátékok megválasztása  sportversenyek szervezése (házi, városi, megyei bajnokságok stb.)  közlekedési ismeretek közvetítése  drog- és bűnmegelőzési programok, előadások szervezése  a szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek, a család funkciójának megismerésének feldolgozásához felvilágosító előadások szervezése, szakirodalom beszerzése  konfliktuskezelő technikák gyakorlása, önismereti tréningek, mentálhigiénés előadások szervezése  pedagógusok, szülők, mint követendő mintaképek a nevelési gyakorlatban  védő-óvó intézkedések, tűz- és bombariadó gyakorlása, illetve a gyermekbalesetek elkerülésére irányuló filmek, ismeretek közvetítése osztályfőnöki, testnevelés és egyéb órákon, foglalkozásokon  rendszeres együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, az iskolaorvossal, a szülőkkel, a rendőrséggel, egyéb szervezettel a tanulót veszélyeztető okok megelőzése illetve megszüntetése érdekében  mérések, elemzések felhasználása a nevelési gyakorlatban 7. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének megalapozásához  környezettudatos szemlélet, magatartás megalapozása a tantervi követelmények és egyéb más tanórán kívüli rendezvények, programok, stb. révén. (pl. víz, Föld napja, előadások, versenyek, vetítések, pályázatok, stb.)  természetjárások, tanulmányi séták, mérések szervezése a természeti értékek megismerése céljából  hulladékgyűjtés  kapcsolattartás a szakmai szervezetekkel  természetes anyag megmunkálása  tiszta környezet megvalósítása  ajánlott környezetvédő és erdei táborok  felelősi rendszer működtetése az iskolában  az iskola „zöldítése” 8. Hagyományaink, kapcsolataink további ápolása érdekében  tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése a diákönkormányzat segítségével (előadások, játékos sportnapok, tanulói kiállítások stb.)  az iskolai tradíciók erősítése, új hagyományok megteremtése (Gedói napok, Családi délután, halloween, farsang, bazár, egészség- és környezetvédelmi programok, tantárgyi versenyek, szakkörök, sportkör működése, stb.)

10

 

a határmenti (külföldi) magyar iskolák közötti szakmai program erősítése, baráti kapcsolatok elmélyítése közös programok révén rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolaszékkel, egyéb intézményekkel (partneri igény felmérése, tájékoztatás, szülői, iskolaszéki értekezletekkel stb.)

9. A hatékony és sikeres munka érdekében  pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása  pályázatokon, tankönyvírásban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, szakmai egyesületi munkában, stb. való részvétel támogatása  kitüntetések, címek, jutalmak adományozása  minőségi munka anyagi elismerése  az iskola menedzselése, városi rendezvényeken való közreműködés, versenyek, bemutatók, tárlatok rendezése  pályázat-figyelő rendszer működtetése  pályázatok készítése, alapítvány, szponzorok bevonása és egyéb adományok, forrásbővítő lehetőségek felkutatása  ésszerű, takarékos gazdálkodás

1.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A pedagógiai programunkban a NAT és a helyi sajátosságokból adódó hagyomány alapján meghatározott alapelvek, leírt értékek, az alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy tanulóink  a különböző szintű adottságaikkal  az eltérő mértékű fejlődésükkel  az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal  egyéb tevékenységeikkel  a pedagógus személyének, munkájának, életvitelének követendő mintaképének figyelembevételével  szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalatokkal minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Nevelésünk elsőrendű feladata a pozitív egyéni értékrend kialakulásának, megőrzésének, megszilárdulásának, pozitív irányú változásának az elősegítése. Ma már egyre inkább nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a sikeres életvitelhez, a beilleszkedéshez folyamatosan megújuló, alkalmazható tudásra és szemléletváltásra van szükség. Számunkra ez azt a feladatot jelöli ki, hogy az iskolából kikerülő tanítványaink olyan új kompetenciákkal (motívum és képességrendszerekkel) rendelkezzenek, amelyekkel alkalmazkodni tudnak a körülöttük lévő gyorsan változó világhoz és képesek az „élethosszig tartó tanulás” koncepcióját elfogadni. Ebből következően – a komplex személyiségfejlesztés érdekében – nevelőtestületünk is kiemelten kezeli a képességek szerepének megváltozását, melyek az alábbi nevelési területen jelentkeznek feladatként:  kognitív kompetencia fejlesztése (értelmi nevelés)  szociális kompetencia fejlesztése (közösségi nevelés, segítő életmódra nevelés)  személyes kompetencia fejlesztése (testi és lelki egészségre nevelés)

11

 speciális kompetencia fejlesztés (specializáló, szakmai nevelés) Az alábbiakban határoztuk meg a pedagógiai folyamat személyiségformáló sajátosságait:  a személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is  kiemelt fejlesztési feladat a tudás képesség jellegű komponenseinek megalapozása  fontos a tudáshoz kapcsolódó, a tanulást támogató kompetenciák fejlesztése  az ismeretek feldolgozásával, az összefüggések feltárásával, a követelmények meghatározásával, a kompetenciák fejlesztésével megalapozhatjuk tanulóink műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, saját világukban, valamint az élethosszig tartó tanulás igényét  a személyiségfejlesztő nevelés-oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program o teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának o ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat o ha hozzájárul életmódjuk, motivumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásához A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 1. Az értelem kiművelése terén adódó feladatok: (Kognitív kompetencia fejlesztése) Tanulási motívumok fejlesztése  megismerési és felfedezési vágy felkeltése  játékszeretet fejlesztése  tanulási teljesítményvágy optimalizálása  tanulási sikervágy  tanulói kötelességtudat kialakítása  meggyőző vélemények  a tanulás értelmének megmutatása  pályaorientáció  önfejlesztési igény Értelmi képességek fejlesztése  kognitív kommunikáció (ábraolvasás, ábrázolás, nyelvi kommunikáció)  gondolkodási képességek (analízis, szintézis, összehasonlítás, stb.)  az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozása 2. A családi és közösségi kapcsolatok és erkölcsi ismeretek elmélyítését támogató fejlesztési feladatok (Szociális kompetencia fejlesztése) Pozitív szociális motívumok megalapozása  a másik fél érdekeit figyelembe vevő segítő magatartás kialakítása  szociális értékrend, a szociális viselkedés alapvető szabályainak megismerése, gyakorlása  szabálytudat kialakítása, formálása  a döntési szabadság és felelsősség szerepének megértése 12

 a másság elfogadása, segítése  az integrációban résztvevők elfogadása Szociális képességek fejlesztése  szociális kommunikáció  szabálykövető, döntési, együttműködési képesség  közösséghez való alkalmazkodás képessége  csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való képesség  a csoport, közösség szervezésének képessége  együttműködés, a vezetés, a versenyzés képességének fejlesztése Társadalmi, állampolgári kompetenciák fejlesztése  vállalkozási, gazdálkodási, cselekvési kompetenciák 3. Testi és lelki egészségre való felkészítés feladatai (Személyes kompetencia fejlesztése) Személyes motívumok, képességek fejlesztése  pozitív biológiai és komfortszükséglet  mozgásszükséglet kielégítése  egészségvédelem  fogyasztóvédelem  öntevékenységi vágy  önismereti, önértékelési képességek  egészséges és kulturált életmód  önkiszolgálási, önellátási képességek  önálló életvezetés megalapozása  testi képességek  önkifejező képesség 4. Művészeti, szakmai képzés megalapozásának feladatai (Speciális kompetencia fejlesztése) Személyes motívumok, képességek fejlesztése  önkifejezés  alkotóképesség  önértékelés  esztétikai érzék  pályaorientáció A személyiségfejlesztési célok megvalósításának szervezeti formái  általános iskolai tanórák  művészetoktatási tanórák  tanórán kívüli tevékenységek o napközis foglalkozások o diák-önkormányzati tevékenységek o diákétkeztetés o tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások o szakkör, énekkar, diáksportkör, tömegsport o versenyek, bemutatók, tárlatok, vetélkedők o tanulmányi kirándulás (ajánlott) 13

o o o o o o

3 napos erdei iskola (6. osztályban) múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás szabadidős foglalkozások iskolai könyvtár hit- és vallásoktatás hagyományőrző tevékenységek

Akkor tekintjük sikeresnek személyiségfejlesztő nevelési munkánkat, ha a tanulók 8. osztály év végéig  a tanult, értelmi, szociális, állampolgári, személyes kulcskompetenciákkal (kreatív gondolkodási, döntéshozatali, problémamegoldási, előrelátási, hatékony tanulási, érvelési, életvezetési képességekkel stb.) – az alapkészségek elsajátítása mellett (írás, olvasás, matematika, megértés, beszéd) – képesek tudásuk bővítésére, vagyis alapismeretük nyitott és alkalmazható a hétköznapi életükben, az élethosszig tartó továbbtanulásukban egyaránt.  ha életkori fejlettségüknek, adottságaiknak megfelelően megalapozódtak bennük a személyes minőségek jegyei (felelősség, őszinteség) és ezek birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló cselekvő és teljesítő felnőtté válhatnak.  ha megalapoztuk bennük o a színvonalas műveltség, igényesség, esztétikai érzékenység, erkölcsi fogékonyság iránti igényt o nyitott sokoldalúságot o egymás tisztelete és segítése, mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség iránti igényt o a haza iránti elkötelezettség, az együttműködés, az aktivitás o etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség o környezettudatos és egészséges életmód iránti igényt.

1.3.        

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Helyes egészségszemlélet, sokoldalú képességrendszer és a pozitív személyiségjegyek megalapozása. Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. Tudatosítani a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati összefüggéseit. A testi-lelki harmónia megalapozása. Tudatosítani az egészségvédő magatartás és szokásrendszer fontosságát, azt, hogy a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez. Megértetni, hogy a kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Megalapozni az életkoruknak megfelelő önismeret és önnevelés képességét. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban elfogadó szemléletmód kialakítása

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

14

 

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

Konkrét egészségnevelési feladataink 1. Higiénés magatartásra nevelés:  A személyi higiénére nevelés területei o általános testápolás o egészséges öltözködés o fogápolás o serdülőkori higiénés problémák  A tisztaság iránti tartós igény kialakítása  A környezethigiénére való nevelés területei o a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje o a lakás, a lakókörnyezet higiénéje 2. Egészséges táplálkozásra nevelés:  A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése  A korszerű táplálkozástechnika megismertetése  A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása  Megfelelő étkezési szokások és az étkezés higiéniájának kialakítására nevelés  Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése 3. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása:  A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése  A sportolás szükségletté tétele  A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése  Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése 4. Balesetmegelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés:  Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére  Felkészítés az egészségre veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére  Elsősegélynyújtási ismeretek adása  A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése 5. Mentálhigiéné, krízisprevenció:  A lelki egészség megóvására nevelés  a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése  A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése  A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása 6. Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés, prevenció:  A függőséghez vezető motívumok, vészhelyzetek felismertetése  Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek (alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás) elutasítására nevelés 7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés:  Reális önismeretre nevelés  A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése  Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés  Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés

15

8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés:  A nemi szerepvállalásra való felkészítés  Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés  A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés  A családi szerepek megélésére való nevelés  Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat  ismerjék fel a vészhelyzeteket  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal,  tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika

16

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések

testnevelés 

-

forrázás magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél, a mentők hívásának helyes módja, valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó Egészségvédelmi hét szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

1.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A személyiség kialakulásában döntő szerepe van a közösségnek, amely az egyént körülveszi. A személyiségfejlesztésre irányuló feladatok megvalósítása tehát csak a közösség nevelőerejével, a közösségben lehet eredményes. A közösség biztosítja a fejlődés keretét, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik. Célunk  a közösség iránti igény kiépítése  az együttélés, az együttműködés formáinak, lehetőségeinek megteremtése, folytonos megújítása  a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségbe való integrálása Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a NAT kiemelt fejlesztési feladatai alapján Hon- és népismeret  Sajátítsák el a tanulók azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.  A közösségi munka segítse elő a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítását.  Ismerjék meg városunk és hazánk nevezetességeit, külön kiemelten a világörökség részeit. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra  Legyenek érdeklődőek, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre.  Legyenek nyitottak, megértők a különböző kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Aktívan vegyenek részt az osztály és az iskola közösségének életében.  Sajátítsák el a közösségi élet szabályait.  Tanulóinkban jelentkezzen a tágabb értelemben vett közösséghez való tartozás, alkalmazkodás igénye.  Éljenek demokratikus jogaikkal. Környezettudatosságra nevelés  Váljanak érzékennyé a tanulók környezetük állapota iránt. 17



Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  Vállaljanak felelősséget egyéni és közös cselekedeteikért. Testi és lelki egészség  Az egészséges, harmonikus életvitel megalapozása.  A közösségen belüli konfliktusok megoldásához tapasztalatok szerzése.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közösségi beilleszkedésének elősegítése.  Az egymás iránti tolerancia érvényesülése, annak fejlesztése. A közösségfejlesztés fő területei 1. tanítási órák (szaktárgyi, osztályfőnöki órák) 2. tanórán kívüli foglalkozások (napközi, kirándulások, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, sportkör, énekkar, stb.) 3. diákok által szervezett iskolai foglalkozások 4. szabadidős tevékenységek

1.4.1. Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok, eljárások            

az osztályhoz, iskolához tartozás érzésének kialakítása a társak elfogadása, tisztelete a másság elfogadása a közösségen belüli értékrend kialakítása, elfogadása a tanulók kezdeményezéseinek, közvetlen tapasztalatszerzésének, közösségi ellenőrzésének segítése felelősi rendszer kiépítése, munkamegosztás a közösségi cselekvések kialakításának segítése (példamutatással, bírálattal, kezdeményezéssel, stb.) a segítőkészség, a fegyelmezett magatartás fejlesztése a nemzeti identitás, a magyarságtudat erősítése a magyarság kulturális, természeti értékeinek védelme, gyarapítása különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése egyéni és csoportos művészeti tevékenység

1.4.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai      

nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére átgondolt játéktervvel és tevékenységekkel fejlessze a közösséget, a közösséghez való tartozás érzését ismertessék meg a tanulókkal a társas együttlét szabályait a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez a közös séták, kirándulások mélyítsék el a természet és környezet iránti felelősség érzését pályázatokon, művészeti szemlén, kulturális vetélkedőkön való közös részvétel növelje a társak, a közösség iránt érzett felelősséget

18

1.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztő feladatai     

a különböző korú, érdeklődésű, adottságú gyermekcsoportok összefogása, érdekképviselete a diákdemokrácia igényének kialakítása, gyakoroltatása a közösségi normák, a házirend betartása az iskola tanulmányi, tisztasági, magatartási fegyelmének megalapozása helyes kapcsolat kialakítása a tantestület, az egyéb iskolai dolgozók között az eredményes munka érdekében

A diákönkormányzatot segítő tanár szerepe  összekötő a diákság, a diákönkormányzat és a nevelőtestület között  segíti és ösztönzi a diák-önkormányzati tevékenységet  tapasztalataival segíti a diák-önkormányzat által szervezett szabadidős programokat  elősegíti a diákjogok és kötelességek megvalósulását

1.4.4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai       

biztosítanunk kell a napi feszültségek oldását ki kell elégíteni a tanulók érdeklődését és a tehetségek fejlődését fejlesztenünk kell a tanulók találékonyságát és kíváncsiságát (tapasztalati úton) biztosítanunk kell a diákok kommunikációfejlesztését ki kell alakítanunk a gyermekekben a művészeti és kulturális tevékenységi formák iránti érzékenységet és kíváncsiságot igyekeznünk kell a diákoknak olyan szabadidős lehetőségeket és élményeket biztosítani, amelyeket későbbi életükben is hasznosítani tudnak lehetővé tenni olyan csoportok működtetését, amelyek saját maguk által megfogalmazott (pozitív) programokat valósítanak meg

A közösségfejlesztés legfőbb színtere az osztály. Az induláskor véletlenszerűen kialakított csoportból elsősorban az osztályfőnök feladata a közösség kialakítása, fejlesztése. Ennek érdekében az alábbi feladatok hárulnak az osztályfőnökre, az osztályban tanítókra, a napközis tanárra, a szabadidő-szervezőre, az osztályba járó tanulók szüleinek, gondviselőinek közösségére:  a tanulók osztályon belüli társas kapcsolatainak, szociokulturális hátterének felmérése  az osztályon belüli kommunikációs kapcsolat figyelemmel kísérése  az osztály strukturáltságának felmérése  a periférikus gyermekek helyzetének javítása  az emberi együttélés szabályainak, formáinak megismertetése  a kulturált életmód és magatartás iránti igény felkeltése  a tanuló ösztönzése és bekapcsolása a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába  az összetartozás érzésének a kialakítása  az „én – és mi” tudat erősítése, baráti kapcsolatok ápolása  közös élmények biztosítása, közös tervek készítése  a tanulók közös tevékenységeinek szervezése  felelősi rendszer kiépítése 19

 az osztály hagyományainak ápolása Az iskolai közösség fejlesztésében fontos hagyományaink Hagyományaink ápolása, új tradíciók létrehozása olyan közösségek kialakulását eredményezheti, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységükkel elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket. Ünnepélyeink, megemlékezéseink: tanévnyitó, első osztályosok köszöntése, ballagás, tanévzáró, megemlékezés október 6ról, október 23-ról, március 15-ről, június 4-ről Közösségi hagyományaink: Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, gyermeknap, DÖK-nap, Gedói napok, stb. Világnapok: Zenei világnap, Víz világnapja, Költészet Napja, Föld napja, Szeged napja, Pedagógusnap Versenyek, vetélkedők, bemutatók, tárlatok, egyéb közösségi rendezvényeink: tanulmányi, népdaléneklési, képzőművészeti versenyek, egészségvédelmi és környezetvédelmi vetélkedők, sportrendezvények, Halloween, karácsonyi hangverseny, Ki mit tud?, Gedói napok, Gedói Diák Galéria, közös kirándulások, hulladékgyűjtés, mozi-, színházlátogatás Nevelőtestületünk azt vallja, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak és az iskolát segítő szervezetek tagjainak, szülőknek is, akik megjelenésükkel, viselkedésükkel beszédstílusukkal, társas kapcsolatukkal példaként állnak a diákok előtt. Akkor tekintjük sikeresnek a közösségfejlesztésre irányuló munkánkat, ha a tanulók többsége hajlandó a közös cél érdekében  közös értékrend elfogadására és  az iskola szervezett keretein belül és tanórán kívüli szabadidős tevékenységeken ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:  tanítási órákra való felkészülés  a tanulók dolgozatainak javítása  a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése  a megtartott tanítási órák dokumentálása  osztályozó vizsgák, pótvizsgák lebonyolítása  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok  felügyelet iskolai méréseken  iskolai kulturális és sportprogramok szervezése  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása  ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása 20

     

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire  segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti  szülői értekezletet tart  ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, bizonyítványok megírása, hiányzások folyamatos vezetése, igazolása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése  segíti és nyomon követi osztálya kötelező fogorvosi és orvosi vizsgálatát  tanulóit rendszeresen tájékoztatja a feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében  javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére  rendkívüli esetekben órát látogat  közreműködik a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében, és különböző pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére ill. ellensúlyozására  jelzi a veszélyeztetettséget, a hátrányos helyzetű tanulókat (felmérés minden év szeptemberében)  javasolja a gyermekvédelmi felelősnek a nyilvántartásba vételt  rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a szülőt figyelmezteti, ha a gyermek fejlődésének érdekében intézkedést tart szükségesnek.  az 1. és az 5. osztályban, illetve szükség szerint családlátogatáson tájékozódik  a szülőket és a tanulókat ellenőrző útján is, illetve szülői értekezleten és egyéb módon tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, a fogadóórájának időpontjáról, helyéről  szorongást csökkentő tréningeket, tanulási, önismereti tréninget, segítő beszélgetést szervez a gyermekvédelmi felelős és egyéb külső szakemberek bevonásával  ha a veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól  munkáját a gyermekek mindenek felett álló érdekének, valamint az egyenlő bánásmód elvének figyelembevételével végzi, senkit sem különböztet meg hátrányosan

21

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskola alapelveinek, célkitűzéseinek, feladatainak meghatározásánál központi helyet kapott a tehetséggondozás, a képességfejlesztés. A tehetséggondozás, a vizuális művészeti nevelés fő nevelési célkitűzéssé emelése egyben intézményünk speciális képzési rendszerét is jelenti, mely az alapfokú művészetoktatásban valósul meg zömében. A 2003/2004-es tanévtől kezdődően – többcélú intézményként működve – az általános iskolai képzést alapfokú művészeti neveléssel egészítettük ki. Jelenleg oktatás a képzőművészet terén valósul meg. Munkánk során elsődleges célunk és feladatunk, hogy  felismerjük a tehetséget  megértsük a tehetséget és a megjelenési formáit  segítsük és motiváljuk a képességfejlesztést  ösztönözzük a tanuló intellektusát és a kreativitását  bevonjuk a környezetünk, az iskola és egyéb területen jelentkező problémák észrevételébe, a megoldáskeresésbe  erősítsük és felkészítsük a gyermeket arra, hogy kreatív és tehetséges, elképzeléseit megvalósítani tudó felnőtté válhasson A tehetséggondozás, a képességfejlesztés feltételei  A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat.  művésztanárokkal és kreatív pedagógusokkal folytatott nevelő-oktatómunka  napi kapcsolattartás az azonos növendékeket oktatók, nevelők között  olyan alkotó légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitás akadályait (pl. elmagányosodás, hibáktól való szorongás, túlzott önbizalom jelentkezése, stb.)  a tanulók megfelelő, egyéni adottságait is figyelembe vevő napi, heti terhelés  a sikeres, az „extra teljesítményre” felkészítő pedagógusok erkölcsi, anyagi elismerése  a tehetséges tanulók, a tehetséggondozó folyamatot irányító pedagógusok menedzselése, stb. A tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatásának színterei, szervezeti formái  alapfokú művészeti képzés  emelt óraszámú idegen nyelvi képzés (választható tanóra)  minden tanulót érintő tanórai foglalkozások  nem kötelező (választható) tanítási órák a tehetség kibontakoztatása céljából  csoportbontások, (idegennyelvi, informatikai, technika) biztosítva az átjárhatóságot (egyéni elbírálással szülői kérelemre)  tanórán kívüli tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozások: szakkörök, iskolai sportkör stb.  egyéb lehetőségek: tanulók versenyeztetése, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, intézményi és a külföldi testvériskolák honlapjain való megjelenés, a hazai sajtónyilvánosság előtti publikálás lehetősége

22



kulturális, tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, pályázatokon való részvétel

A képességfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek, módszerek  egyéni képességekhez igazodó differenciált, kreatív tanórai és tanórán kívüli tanítástanulás alkalmazása, irányított otthoni munkáltatás  a szülővel, tanulóval történt megbeszélés alapján a kimagasló tehetségek érdekében (az alapképzés mellett külön egyéni felkészítés) az évugratás lehetőségének felajánlása a művészeti iskolai képzésben  a tehetség felismerése utáni tanulói motiválás, rendszeres alkotótevékenységre ösztönzés, a sikerélmény biztosítása  tehetség-, képességvizsgálat követéses módszerrel, tesztekkel, teljesítményméréssel  a pedagógusok személyes követendő alkotó tevékenységének bemutatása, illetve a pedagógiai munkásságának, példamutató emberi magatartásának hangsúlyozása  az iskolai könyvtár és az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata  tanulmányi, kulturális, művészeti, sport, diákolimpia és egyéb versenyekre, pályázatokra való felkészítés és részvétel (városi, megyei, országos, nemzetközi szinten)  külső rendezvényeken való fellépés, szereplés (más iskola, városi, külföldi lehetőség)  iskolai, diák-önkormányzati rendezvényeken, illetve helyi tárlatokon (Gedói Diák Galéria) való bemutatkozás  alkotó szaktáborban való részvétel (iskolai alapítványi és családi támogatás biztosításával)  az iskolai honlap és a sajtó, TV lehetőségeinek felhasználása a siker, az elismertség, az ismertség, a bizonyítás érdekében  középiskolai továbbtanulásra felkészítés; sikeres pályaorientáció Ha iskolánkban szakember és óraszám hiánya miatt nem tudunk a tanuló érdeklődésének és igényeinek megfelelő tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítani, akkor más városi magániskola, intézmény által indított képzésekre irányítjuk a tanulót.

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel, illetve magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, a tanulásban lemaradó vagy gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása fontos pedagógiai feladat. Elsődleges feladatunk, hogy kisiskolás korban felismerjük a tanulást nehezítő tényezőket, amelyek hátterében részképesség-, iskolai teljesítmények fejlődési zavarai (beszéd-, olvasás-, írás, számolási stb. nehézségek, gyenge osztályzatok) illetve pszichés zavarok, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavarok állnak. A tanulási nehézséggel küzdő, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felismeréséhez az osztályfőnök, a napközis nevelő és a szülő nyújthat segítséget. A különböző pedagógiai eszközök, eljárások mellett – egyéni bánásmód, türelem, megértés, stb. – szükség esetén intézkedéseket kezdeményezünk, a szakértő segítségét kérjük. Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. Azokkal a tanulókkal, akikről a szakértői bizottság tanulási képességzavart állapított meg, fejlesztő pedagógus, és a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus is foglalkozik.

23

Célunk  minden tanulási nehézségekkel vagy egyéb magatartási, pszichés nehézségekkel küzdő gyermek segítése – az egyéni sajátosságait figyelembe véve – megfelelő pedagógiai módszerekkel és tanulásszervezési eljárásokkal a hátrányok leküzdésében, a hiányok pótlásában  a tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatása A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője:  a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki  a tanulók önmaguk is kompenzálni kezdik a sikertelenséget: jó esetben más, a számukra könnyebb tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém magatartással, beilleszkedési zavarral  A tanulási nehézség, magatartási probléma másodlagosan okozhat tanulási zavart, a tünetek tehát egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak. A fejlesztés kiemelt feladatai olvasás- és írásgyengeség esetén Az olvasás- és írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-íráskészséget, fejlessze a gyermek kifejezőkészségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztési módszereket a szakértői vélemény alapján tervezi meg egyénre szabottan a fejlesztő pedagógus, a tanító. Legfontosabb feladatai:  testséma biztonságának kialakítása  a vizuális, auditív percepció fejlesztése  verbális fejlesztés  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten  a vizuomotoros koordináció gyakorlása  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése  az olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során A fejlesztés kiemelt feladatai számolási gyengeség esetén A számolási gyengeség javításának célja az iskolában, hogy kialakuljon a tanulóban a mindenkori osztályfokának és saját intellektusának megfelelően a számok jelentésének megértése; az alapműveletek, a műveletek sorrendjének felismerése, alkalmazása; az azonosságok és különbözőségek felismerése olyan gondolkodási műveletekben, mint a lényegkiemelés, analógia vagy szabály megfogalmazása. Kiemelt speciális teendők mindenekelőtt:  a testséma kialakítása  a téri relációk biztonsága  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása  számfogalmak kialakítása és bővítése  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése  az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben  a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása

24

Fejlesztési feladatok E tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Közülük elsősorban a kommunikációs kultúra kap kiemelt hangsúlyt, mivel ezen a területen koncentrálódnak speciális nevelési szükségleteik. Általános követelmények A tanulók e csoportjától is – kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele mellett – elvárható az általános követelmények teljesítése. Tanórai pedagógiai tevékenységek  egyéni képességekhez igazodó kooperatív tanítási – tanulási mód alkalmazása (együttműködő, egymást segítő tanulók, csoportos tanulás, stb.)  a problémamegoldásban való együttműködés (megállapodásokon alapuló világos szabályozással)  hatékony és eredményes tanórák szervezése, melyek jellemzője az igényesség, a teljesítményorientáltság, a folyamatos mérés, a visszajelzés, a nyomon követés  megfelelő motiváció alkalmazása a közösségi élethez, a tanulási tevékenységekhez kapcsolódó normák megalapozása céljából  sikeres tanulási technika elsajátíttatása a tanulókkal (a tanulás tanulásának elsajátítása)  a pozitív pedagógiai eljárások, módok (dicséret, megerősítés stb.), a tanári attitűdök (empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének képessége stb.) előtérbe helyezése  egyéni haladási tempójukhoz igazodó differenciált és rugalmas tanulásszervezési formák, sokféle alternatív, tanulási út alkalmazása a hiányok pótlása és a képességek fejlesztése érdekében  a tanuló mentesítése a szülő kérése, a szakmai munkaközösség véleménye és a szakértői javaslat alapján az egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása alól  egyéni foglalkozás szervezése fejlesztő pedagógus irányításával egyéni fejlesztési terv alapján  a szülő kérésére történő évfolyamismétlés engedélyezése  képesség-kibontakoztató foglalkozás szervezése  integrációs felkészítések szervezése  csoportbontások megvalósítása Tanórán kívüli tevékenységek  szabadidős tevékenységek (sport, kulturális, tanulmányi foglalkozások, napközis, tanulószobai foglalkozások, szakkörök stb.) szervezése  önismereti, tanulást segítő tréningek, egyéni beszélgetések szervezése  családlátogatás  támogató együttműködés a szülővel, a fejlesztő pedagógussal, szakmai szervezetekkel. (Nevelési Tanácsadó) Módszerek, eljárások  kooperatív tanítás-tanulás  csoportos, heterogén, bontott csoportos tanulás  együttműködés a problémamegoldásban  megállapodásokon alapuló szabályozás  rugalmas, differenciált, egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés  alternatív utak, segítő beszélgetések, tréningek, felmérések, vizsgálatok 25

 egyéni fejlesztési terv  folyamatos mérés és nyomon követés, visszajelzés  egyéni és csoportos felzárkóztatás Felelősök  fejlesztő pedagógus  osztályfőnök  szaktanár  napközis pedagógus  mentortanár  utazó gyógypedagógus

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők segítése A pedagógus preventív feladata a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek felismerése, a nehézségek okainak szakember és szülő segítségével történő feltárása, s ezek alapján a szükséges teendők beépítése a pedagógiai munkába. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, magatartási rendellenességgel küzd vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Célunk:  a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermeket – az egyéni sajátosságait figyelembe véve – megfelelő tevékenységgel motiváljuk a kívánt optimális magatartásforma elérésére  a beilleszkedési nehézségek miatti hátrányt csökkentsük  a tanulásban lemaradó illetve gyengén teljesítő tanulókat felzárkóztassuk Tanórai pedagógiai tevékenységek  fokozott egyéni bánásmód alkalmazása  változatos tevékenységi formákkal való cselekedtetésre ösztönzés  differenciált tanulásszervezés előtérbe helyezése az egyéni képességek figyelembevételével  a helyes tanulási technikák megtanítása a gyermekkel, illetve ennek ismertetése a szülőkkel  megfelelő motiváció alkalmazása a közösségi élethez, a tanulási tevékenységekhez kapcsolódó normák megalapozása céljából  a pozitív pedagógiai eljárások, módok dominanciája (a relatív „javulás” dicsérete, megerősítése, megbízatások stb.)  a tanuló mentesítése a szakértői javaslat, a szülő kérése és a szakmai munkaközösség véleménye alapján – egyes tantárgyakból, tantárgy-részekből az értékelés és minősítés alól. Amennyiben a tanulót mentesíti az igazgató az értékelés és minősítés alól, egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozás (tanóra) keretében gondoskodik az iskola a többiekhez való felzárkóztatásról  a szülő kérésére történő évfolyamismétlés  a magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

26



egyéni foglalkozás szervezése egy-három tanuló részére egyéni fejlesztési terv készítésével a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetve az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából

Tanórán kívüli tevékenységek  önismereti, tanulást segítő tréningek, egyéni beszélgetések szervezése  tanórán kívüli lehetőségek: napközi, tanulószoba, könyvtár, korrepetálások stb. és szabadidős tevékenységek biztosítása a beilleszkedés és az eredményes teljesítmény érdekében  a nevelési tanácsadó, a gyermekjóléti szolgálat, a szülői szervezet segítségének igénybevétele (titoktartási kötelezettség)  együttműködés az óvodákkal, a családdal a zökkenőmentes beilleszkedés érdekében  osztályfőnöki, gyermekvédelmi felelős fogadóóra és családlátogatás szervezése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatok ellátásának egyik legfontosabb feltétele a gyermek érdekeit mindig szem előtt tartó, a hátrányos megkülönböztetés kizárásával tevékenykedő, speciális ismeretekben, módszertanban jártas pedagógus közreműködése, aki a felismerés és szakvélemény után tudatosan elkészített egyéni fejlesztési tervvel, pozitív hozzáállással, a család együttműködésével valósítja meg nevelési elképzeléseit. Az iskola támogatja a továbbképzési szabályzat és beiskolázási terv alapján azon pedagógusok továbbtanulását, akik a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos terápiákat kívánják elsajátítani.

1.6. 4. Sajátos nevelési igényű - hallássérült - tanulók képzése Intézményünk ép értelmű hallássérült tanulók integrált oktatásával is foglalkozik. A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv, és ennek következtében a személyiség fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál a hallásállapottal, attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. Az integráció célja:  Szeretnénk ezeknek a hallássérült gyermekeknek a beszéd, hallás és személyiségfejlődéséhez hozzájárulni azáltal, hogy jól beszélő, halló környezetet biztosítunk számunkra.  Segítjük őket abban, hogy halló tanulóink magatartásmintáját, szokásait átvegyék. Önbizalmukat ezáltal erősítsék.  A halló társak jelenléte miatt realisztikusabban ítéljék meg saját képességeiket, s így pozitívabb énképük alakuljon ki.  Az integráció serkentse a hallássérült gyermekeket arra, hogy a közös tanulás és munka során önmaguk számára magasabbra állítsák a mércét, mint azt tennék sorstársaik között a szegregált intézményben. Esélyegyenlőségüket biztosítjuk azáltal, hogy a jobb eredmények megszerzésével szélesebb körű lehetőség kínálkozik a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Célunk, hogy:  Megtanuljanak élni, dolgozni abban a közegben, amelyben felnőttkorukban is élni, dolgozni fognak.

27

 Az integrált oktatási forma egészséges tanulóink javát is szolgálja. Tanulják meg elfogadni az egyéni különbözőségeket, ne zavartassák magukat ezektől.  Alapozódjon meg bennük az általános iskolai évek alatt a mások iránti felelősségérzet, az empátia és a tolerancia. S reméljük, így felnőttkorukban érzékenyebbé válnak más emberek nehézségei iránt is. Az integrálhatóság kritériumai iskolánkban  Rendelkezzenek a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével hallássérült tanulóink.  Tanáraink munkáját szurdopedagógus segítse. Feladataink az eredményes integráció érdekében  rendszeres kapcsolattartás a szurdopedagógussal és a szülővel  megfelelő ültetési renddel a szájról olvasási feltételek biztosítása a tanteremben  segítő padtárs  írásbeli utasítások alkalmazása  kooperatív tanulás alkalmazása  gyakoribb, sokrétűbb szemléltetés a tanítási órákon  rendszeres füzetvezetés Speciális feladatként jelentkezik számunka  külön figyelem ráfordítás és a hallássérültek beszédgrammatikájának, szókincsének, kifejezésmódjának fejlesztése, állandó javítása  a lehetőségeinkhez képest a hallásfejlesztés beépítése tanóráinkba A hallássérült tanulók nevelésében – oktatásában meghatározó  a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei  a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye  a szurdopedagógus egyéni fejlesztési terve A szurdopedagógus feladatai  kapcsolattartás a tanárokkal és a szülőkkel  tanácsadás, módszertani segítségnyújtás a pedagógusoknak  a tanulók otológiai és audiológiai ellátásának figyelemmel kísérése  az egyéni fejlesztő órák megszervezése a szakvélemény javaslatainak, a tanulók beszéd- és hallásállapotának figyelembe vételével  egyéni fejlesztési terv kidolgozása Speciális fejlesztési feladatai  hospitálás során a tanuló tanórai megfigyelése  egyéni rehabilitációs órák tartása  beszédhallás-nevelés  a helyes kiejtés fejlesztése  a szájról olvasás fejlesztése

1.6.5. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermekvédelem elsődleges célja a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése és a hátrányok csökkentése.

28

Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napköziotthon és a tanulószoba működtetésével, az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, az iskolai tanórák, foglalkozások előtti és után biztosított felügyelettel. Speciális gyermekvédelmi feladata során a pedagógus köteles közreműködni a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Feladata a szülők és a tanulók rendszeres tájékoztatása, esetleges figyelmeztetése, illetve a szükséges intézkedés meghozatala. A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök és a napközis nevelő áll. Ők irányítják a gyermekvédelmi tevékenységet, jelzik a veszélyeztetettséget, javasolják a gyermek nyilvántartásba vételét. Iskolánk pedagógusai közül többen vállalták a prevenció érdekében a mentálhigiéniai ismeretek intenzív elsajátítását. A komoly szakmai tudással rendelkező pedagógusok együttesen segítik az iskola veszélyeztetett, illetve az iskola tanulóinak mintegy 25 %-át kitevő hátrányos helyzetű (ebből kb. 1% halmozottan hátrányos helyzetű) tanulókat. Ezen tanulók rendszeres iskolalátogatók, de az esetleges igazolatlan hiányzásokat számon tartjuk. A gyermek személyiségfejlesztését a pedagógusok az etikai normák, a titoktartási kötelezettség betartásával végzik. A pedagógiai segítésen túl az iskola támaszkodik az önkormányzat, az alapítvány, a pályázatok által nyújtott anyagi támogatásra, melyet a gyermekek érdekében használunk fel. Ehhez a jövőben civil szervezetek segítségét is szívesen várjuk. Preventív tevékenységünkkel célunk a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, a gyermekek védelmének, jogainak biztosítása, és olyan hosszú távú állandóságot, biztonságot nyújtó környezetet teremteni, amely lehetővé teszi számukra az optimális szocializációt. Ha a tanulóknál teljesítményzavart, viselkedészavart és kapcsolatteremtési zavart látunk, igyekszünk felderíteni a veszélyeztető okokat, szükség esetén intézkedünk. Veszélyeztetett helyzetűnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését környezetük károsan befolyásolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség okai, tényezői:  Környezeti, szociális okok o családi konfliktusok, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi szokásrendszer kialakulatlansága stb.) o munkanélküli, alkoholista szülő, kifogásolható szülői életvitel, anyagi okok, a gyermek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése.  A gyermek személyiségéből eredő okok o értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás stb.  Egészségügyi ok o született betegségek, érzékszervi fogyatékosság A veszélyezettség elbírálása történhet  Iskolai eszközök igénybevételével o családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba utalás, szülők magatartásának a jelzése a gyámügyi szerveknél, védő-óvó intézkedés kezdeményezése, orvosi vagy pszichológiai vizsgálat kezdeményezése, ideggondozóba utalás, átirányítás kezdeményezése

29



o egyéni bánásmód a szorongások feloldására, szociális támogatás igénylése Iskolán kívüli lehetőségek igénybevételével o a gyámügyhöz irányítás o ügyészségi bejelentés o kapcsolattartás az integrációs intézményekkel

Hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. A család az átlaghoz képest negatív eltérést mutat elsősorban szociális, kulturális téren, az eltérést többnyire nem tudják kompenzálni, az élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek. Kialakulásához vezető tényezők  alacsony jövedelmi, fogyasztási szint  rossz lakáskörülmények  a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje stb. A szülői házzal való kapcsolattartás, a szülők segítése a gyermeknevelésben, a családi környezet, a család szociális, kulturális, anyagi helyzetének, a gyermek fejlődésére való hatásának vizsgálata és felmérése minden pedagógus, gyermekvédelmi felelős, a napközis nevelő, mentor, de elsősorban az osztályfőnökök feladata és felelőssége. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze a gyermekvédelmi munkát. A gyermekvédelmi felelős kiemelt feladatai  mindenkor rendelkezésére áll a hozzáforduló tanulóknak, szülőknek  a gyermekek fejlődésének elősegítése, illetve a gyermek jogainak megóvása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a pedagógusokkal, az intézményvezetővel, a szülőkkel, a családvédelmi szervezetekkel  segíti az iskola pedagógusait a gyermekvédelmi munkában, a nyilvántartásba vételben  vizsgálatokat, intézkedéseket kezdeményez, azokban közreműködik  mindazoknak a feladatoknak a koordinálása, amelyek az osztályfőnökre, napközis nevelőre hárulnak  szükség esetén közvetítőként lép fel a tanulók, a pedagógusok és az intézményvezető között  rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a szülőt figyelmezteti, ha a gyermek fejlődésének érdekében intézkedést tart szükségesnek  tájékoztatást ad az iskolai és szülői faliújságon fogadóórájáról, annak helyéről, a gyermekvédelmi szervezetekről, azok címéről, telefonszámáról  családlátogatásokat végez, kapcsolatot tart a problémás családokkal  gyermekbántalmazás vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot, a nevelési tanácsadót  a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken  anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi – az iskola igazgatójának eljárásával – a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását a Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Irodájánál  segít az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók felmérésében  javasolja a gyermekek napközis, tanulószobai ellátását  figyelemmel kíséri a gyermekek érdekéhez fűződő pályázati lehetőségeket, közreműködik azok elkészítésében  fokozottan figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos tanulók teljesítményét, életkörülményeit

30

 

segíti az integrációs program megvalósulását tevékenységéről – a titoktartási kötelezettség és a személyiségi jogok tiszteletben tartásával – feljegyzéseket készít.

A szülői kapcsolattartás formái fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen találkozás, személyes (szervezett) találkozás, levelezés, ellenőrző, telefon, iskolaszéki, szülői szervezeti tevékenység, tanácsadás szülőknek A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik, hogy tanulóinkat megóvjuk a szenvedélybetegségek kialakulásától, illetőleg felismertetjük azt az utat, amely a szenvedélybetegség kialakulásához vezet. Kapcsolattartás a gyermekvédelmi feladatot ellátó és segítő intézményekkel:  a Gyermekjóléti Központtal  a Nevelési Tanácsadóval  a Pedagógiai Intézetekkel  a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalával  a Városi, Megyei Rendőrkapitánysággal  a Mentálhigiénés programirodával  a Drogambulanciával  az Ifjúsági és Ideggondozó Intézettel  az egyházzal  az iskolaorvosi hálózattal stb.  civilszervezetekkel

1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Intézményünkben minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. A mai társadalomban a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek is gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára és magatartására. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba –, ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek lesznek, így a tanuló nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk. Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek és segítségre szorulnak. Feladataink:  Az okok (a hátrányok eredetének) feltárása  A segítségnyújtás módjának megkeresése A hátrányok eredete: A legnagyobb számban azokkal a gyerekekkel találkozhatunk, akik a család alacsony szociális (anyagi) helyzete miatt kerültek hátrányos helyzetbe. A szülők nagy számban váltak

31

munkanélkülivé, vannak közöttük rokkantnyugdíjasok, alacsony keresetűek, sőt olyanok is, akiknek soha nem volt állandó munkája. Az alacsony jövedelem következtében nincs lehetősége a családnak a könyvek és egyéb kulturális lehetőségek megvásárlására. Súlyosabb esetben a tanuló külsejében is mutatkoznak a rossz anyagi körülmények. A szülők munka iránti elkötelezettsége, ill. néhány esetben ennek hiánya is, sokat számít a gyerekek iskolához való viszonyulásában, a szocializációs és a tanulási kudarcok kezelésében. Iskolánk pedagógusai, a gyermekvédelmi felelős(ök) és a mentor a felmérések, vizsgálódások, beszélgetések, családlátogatások, stb. alkalmával arról is tájékozódnak, hogy a kedvezőtlen szociális, anyagi háttér gátolja-e a tanulót a fejlődésben. Szükség esetén intézkedéssel segítik a szociális helyzetből adódó hátrányok leküzdését. Ez a feladat rendkívül sok tapintatot igényel. A segítségadás módjai Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek. Gyermekvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, hisz a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtás alapja. Iskolánkban 2007 júniusától – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedésével és az integrációs program beindulásával – mentor is segíti a szociális lemaradásokkal küzdők beilleszkedését és a tanulási képességek fejlesztését. A szociális hátrányok enyhítését célzó feladatok, tevékenységek  a szülők tájékoztatása a szociális kedvezmények, segélyek, iskolai szolgáltatások lehetőségéről  a szülők figyelmének felhívása a tanulássegítő foglalkozások előnyeire  különböző támogatások elnyerésére való ösztönzés  az iskola által nyújtott szolgáltatások megszervezése (reggeli ügyelet, napközis étkeztetés és foglalkozás, kedvezményes, ill. ingyenes étkeztetés, büfé stb.)  ingyenes tankönyvellátás, tartós tankönyvek és egyéb könyvek kölcsönzése az iskolai könyvtárból  önkormányzati segélyezés támogatása pedagógiai véleménnyel  kedvezményes, illetve ingyenes térítési díj és tandíj biztosítása a művészeti iskolában (tanulmányi eredmény, szociális helyzet illetve szabályozás alapján)  szabadidős tevékenységek, tanulmányi, kulturális, sport és egyéb versenyek látogatásának biztosítása, illetve azok anyagi támogatása  kirándulások, erdei iskola szervezése, anyagi támogatása  alkalmi rendezvények, városi szervezésű táborok, programok ajánlása  tanórai munka differenciálása  logopédus, szurdopedagógus ajánlása  felzárkóztatás, ill. tehetséggondozás, pályaorientációs tevékenység  intézményi, alapítványi, városi és országos támogatások megszervezése  pályázatfigyelés, részvétel pályázatokon  kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel  iskola egészségügyi szolgáltatások megszervezése (rendszeres szűrővizsgálatok, fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálat; felvilágosító, tájékoztató előadások, filmek, drog- és bűnmegelőzés, mentálhigiénés programok)

32

A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeinknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek fejlesztése is, amelyek a későbbi társadalmi beilleszkedésüket, szocializációjukat segítheti elő:  Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemények megfogalmazása szóban és írásban  Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.  Digitális kompetencia: Információkeresés  Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, frusztráció kezelése, egyéni és közérdek tisztelete

1.6.7. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat segítő program Iskolánk a 2007/2008-as tanévben befogadó intézménnyé vált, hiszen a Móra Ferenc Általános Iskola megszüntetése következtében több tanuló is hozzánk iratkozott át. Ez szükségessé és lehetővé tette az integrációs programba való bekapcsolódást. 2007. szeptember 30-ig elkészítettük az iskola integrációs programját, melynek céljai között szerepel:  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, sikerélményhez juttatása Ezzel szoros összefüggésben:  a tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása  a szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása  személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, a tanulók toleranciaképességének fejlesztése, közéletiségre nevelés  társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motivácíó erősítése, fenntartása  sikeres pályaorientációs tevékenység E cél megvalósítását leginkább az integrációs program 4. pontja, a tanítást – tanulást segítő eszközrendszer elemei biztosítják. Ezek között is kiemelten:  Kompetenciafejlesztő programok és programelemek - önálló tanulást segítő fejlesztés  Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése – tantárgyi képességfejlesztő programok  Szociális kompetenciák fejlesztése – közösségfejlesztő, közösségépítő programok  Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - mentori rendszer működtetése  Az integrációt segítő módszertani elemek - projektmódszer A célok, feladatok megvalósításában résztvevők  osztályközösségek  diák-önkormányzat  tanítók, szaktanárok, napközi-vezetők  fejlesztő pedagógus  mentortanár

33

Szervezeti formák  tanórák (kompetenciafejlesztés, differenciálás, tanulás-módszertan)  fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások (tanulási és szociális képességek)  szakkörök (képességfejlesztő, középiskolára felkészítő)  szabadidős tevékenységek (könyvtár-, múzeumlátogatás, kézműves foglalkozások) Várható eredmények  tanulási motiváció erősödése  tanulmányi eredmény javulása  a követelmények sikeresebb teljesítése  eredményes együttes tevékenykedés  sikerélmény

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezleten a diákságot közvetlenül érintő témakörben a tanulókat a Diákönkormányzatot támogató pedagógus képviseli. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban szerezzük be. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése az intézmény igazgatójának kötelezettsége. A fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el az iskola igazgatójának.

1.8.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Az iskola, valamint a tanuló és a szülő közötti kapcsolat kérdéseit a közoktatásról szóló törvény szabályozza. Az iskola kötelessége, hogy minden lehetőséget biztosítson a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatása érdekében. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Kötelezettsége továbbá, hogy figyelembe vegye a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítse a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Az iskola csak akkor működhet eredményesen, ha megfelel közvetlen partnerei elvárásainak, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. A gyermek harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulók és a pedagógusközösség koordinált együttműködése, továbbá az, hogy mind a tanuló, mind a szülő teljesítse kötelezettségeit.

34

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diák-önkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a rendszeres iskolagyűlésen  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, a pedagógusok és a szabadidő szervező a tanórákon, illetve a tanítási órán kívüli foglalkozásokon A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel. A tanuló-pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei  a tanulók rendszeres tájékoztatása szóban, írásban (osztályfőnöki és szakórák, diák-, iskolagyűlések, diák-önkormányzati fórumok, diákközgyűlés stb.)  iskolai rendezvények, közös kirándulások, színház-, mozi-, tárlatlátogatások, sportesemények, vetélkedők szervezése stb.  diákjogok-, kötelességek gyakorlásának biztosítása  eredmények, sikerek ismertetése nyilvánosság előtt  személyes gondok kezelése egyéni beszélgetéssel, segítségnyújtással. A tanulók feladatvállalásai  a közoktatási törvény értelmében a tanuló kötelessége, hogy a pedagógus irányítása mellett közreműködjön saját környezete és a taneszközök rendben tartásában  rendszeres és folyamatos munka az iskola és környékének tisztaságáért, felelősségvállalás az épület egy-egy helyiségéért és az okozott károkért  folyamatos hasznos anyag- és hulladékgyűjtés  részvétel a versenyek, rendezvények, programok szervezésében, lebonyolításában, internetes-honlap szerkesztésében, az iskola dekorációjának elkészítésében, az iskolaújság szerkesztésében, az iskolarádió beindításában és működtetésében  hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése A tanulók a jogaik és kötelezettségeik gyakorlásához szükséges információkhoz való hozzájutás lehetőségei:  az iskolai könyvtárban és honlapon elhelyezett dokumentumokból (Házirend, SZMSZ, Pedagógiai program, stb.)  osztályfőnöki és egyéb órákon, diáktanács-üléseken  iskolarádión, faliújságon, iskolaújságon (Gedói Hírmondó), iskolai honlapon keresztül  iskolagyűlésen, diákközgyűlésen, iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken A tanulók a diákpanaszokat, az intézményre vonatkozó észrevételeiket, véleményüket a pedagógusokon és a diák-önkormányzati vezető(kö)n keresztül továbbítják a nevelőtestületnek és az igazgatónak.

35

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az együttműködés alapja a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség, és a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok és kötelezettségek. megvalósulás formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele: a kölcsönös bizalom és a tájékoztatás, az őszinteség, egymás személyiségének tiszteletben tartása eredménye: a családi és az iskolai nevelés összhangja, melynek következménye a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés konkrét formái A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, tevékenységeit a közös pedagógiai feladatra építjük. A közoktatási törvény megkívánja, hogy a szülő aktívan működjön közre gyermeke nevelésében. A szülőnek segítenie kell az iskolai nevelő munkát. A szülők részéről elvárjuk, hogy  gondoskodjék gyermeke fejlődéséhez szükséges feltételekről  rendszeres kapcsolattartással, tájékozódással nyomon kövesse az iskola pedagógiai programját, gyermeke tanulmányi fejlődését  tartsa tiszteletben az iskola dolgozóinak emberi méltóságát, jogait  érdeklődő-segítő hozzáállással nyilvánítson véleményt, tegyen javaslatot  a nevelési problémák őszinte feltárásával, a közös megoldás keresésével segítse elő gyermeke közösségbe való beilleszkedését, az iskola rendjének, magatartási szabályainak elsajátítását  ösztönözze gyermekét a saját környezetének rendben tartására, rendezvények szervezésére támogassa aktívan az iskolai rendezvényeket  vállalja a felelősséget a gyermeke által okozott kárért  lehetőségéhez mérten nyújtson szponzori segítséget, illetve keresse annak lehetőségét Iskolánk (a pedagógusok) az alábbi együttműködési formákat kínálja a szülők folyamatos tájékoztatására a gyermeke tanulmányi, magatartási előmeneteléről, az iskolai életről, eseményekről  szóbeli tájékoztatással: szülői értekezlettel, rendhagyó szülői értekezlettel, nyílt nappal, fogadóórával, előadások szervezésével, gyermekvédelmi felelős fogadóórájával, pályaválasztási értekezletekkel, beszélgetéssel, rendezvények látogatásával, családi hétvége, karácsonyi hangverseny rendezésével, stb.  írásbeli tájékoztatással: ellenőrzővel, üzenőfüzettel, bizonyítvánnyal, írásos dokumentációval, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlődését kísérő naplóval, dolgozatokba, felmérésekbe való betekintés lehetőségével, iskolai honlappal, hirdető táblával, stb. Az ellenőrzők, a tájékoztató füzetek vezetéséről, ellenőrzéséről az osztályfőnök, a napközivezető illetve a szaktanár gondoskodik. A kapcsolattartás elsősorban az osztályfőnökön keresztül valósul meg. Egy tanévben kettő, illetve a hetedik-nyolcadikos tanulók szülei számára három, a leendő első osztályos szülők számára egy szülői értekezletet tartunk. Fogadóórát tanévente két alkalommal tartunk, melyek kiegészülhetnek az egyéni fogadóórák látogatásával.

36

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítésére, a kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Szervezet működik. Az iskola és a Szülői Szervezet együttműködése, segítő tevékenysége az alábbi területekre irányul:  figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését  követi a pedagógiai munka eredményességét, az intézmény pedagógiai programját, a házirendet, a szervezeti és működési szabályzatot  megállapításairól tájékoztathatja a nevelőtestületet, a fenntartót  a tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola vezetőségétől  részt vesz tanácskozási joggal a nevelőtestületi értekezleteken (a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdések döntéseinél)  részt vesz a szülők körében szervezett, iskoláért végzett tevékenységekben (rendezvények, tisztasági, környezetvédelmi akciók, kirándulások, stb.) Az iskolai Szülői Szervezet választmányának tagjai az osztály szülői szervezetének képviselői. A Szülői Szervezet Választmánya általában kétszer ülésezik egy tanévben, ahol az igazgatótól tájékoztatást kapnak az iskolai életről. Tájékoztatást kapnak továbbá a következő tanévre vonatkozó szükségletekről, lehetőségekről:  tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelés beszerzéséről  iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvekről, segédletekről  iskolai anyagi segítségnyújtás lehetőségeiről  egészségügyi szűrő-vizsgálatokról  választható tantárgyakról  térítési díj, tandíj összegéről  nem ingyenesen biztosított, nem mindenkire kötelezően előírt kirándulásokról, országjárásokról, szakkörökről stb. Rendkívüli értekezletre is sor kerülhet, melyre az iskola igazgatóját meg kell hívni. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselők útján közölhetik az igazgatósággal, a nevelőtestülettel, az iskolaszékkel. Az információk hozzájutásának egyéb lehetőségei  iskolai könyvtárban, az igazgatóságnál, a tanári szobában elhelyezett iskolai szabályzatok, pedagógiai program alapján  faliújságon, hirdető táblán keresztül  internetes honlapunk segítségével  helyi sajtó útján  kérdőívek, tesztek eredményeinek ismertetésével  iskolaújság (Gedói Hírmondó) A szülői ház és az iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztési lehetőségei  osztály – család közös hétvége  családi játékos vetélkedők, gyermekvédő, egészség- és környezetnevelési, stb. programok közös megvalósítása  közös rendezvények szervezése a szülők, a tanulók és a pedagógusok részvételével (pl. Gedói napok-családi délután)

37

Dokumentáció  szülői értekezletek jelenléti ívei  munkaterv  tájékoztatók  jegyzőkönyvek Az Iskolaszék az iskolai nevelő-oktatómunka és az iskolai partnerek együttműködésének elősegítésére alakult meg intézményünkben. A testület tagjait a fenntartó önkormányzat, a Szülői Szervezet, a diákönkormányzat és a nevelőtestület képviselői alkotják. Az igazgató egy tanévben legalább kétszer tájékoztatja az Iskolaszéket az iskolai eseményekről, pedagógiai munkáról. Az Iskolaszék saját munkatervében meghatározottak szerint szervezi az együttműködést és érvényesíti egyetértési, döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogait az érvényes jogszabályoknak megfelelően. Az iskola célkitűzéseit segítő „A Jövőnkért Alapítvány” kuratóriumában a szülők részéről két fő vesz részt.

1.8.3. Kapcsolattartás a partnerekkel Partnereink az óvodák, ahonnan tanulóink érkeznek, a középiskolák, ahová tanulóinkat beiskolázzuk, valamint azok a kulturális intézmények, amelyek pedagógiai céljaink megvalósításában segítséget adnak. Óvodákkal való kapcsolat:  óvodások szüleinek tájékoztatása az iskolai munkáról  kulturális műsor szervezése, előadása az óvodában  játékos foglalkozások szervezése az óvodások számára az iskolában  rajzverseny meghirdetése óvodások számára  az iskola iránt érdeklődő szülők számára Nyílt nap szervezése  óvodások látogatása az iskolában  kölcsönös hospitálások, tapasztalatcserék  visszajelzés az óvoda számára a felvett tanulók eredményéről Középiskolákkal való kapcsolat:  pályaorientációs programjaink szerves részt vevői  visszajelzést kapunk tanulóink eredményeiről Kulturális intézményekkel való kapcsolat:  értesítések, egyedi megkeresések útján jön létre együttműködés  pályázati partneri együttműködés jön létre néhány intézménnyel

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)

38

 követelményeit,  részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)  és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készült 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 6572.§-ainak rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra  helyi, belső vizsgákra vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.3 Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 1.9.3.2 Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg:  1–29% – elégtelen  30–49% – elégséges  50–74% – közepes  75–89% – jó  90–100% – jeles. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. 1.9.3.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei Alsó tagozat

39

Magyar irodalom Az adott évfolyamra a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján hangosolvasásból, szövegértés-szövegalkotási képességet mérő feladatlap megírásából és a tananyag ismeretét ellenőrző szóbeli vizsgából áll. A szóbeli vizsga része a tanév során meghatározott memoriter is. A vizsga időtartama: 45 perc Értékelés: maximálisan 50 pont Magyar nyelv Írásbeli és szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli rész 6-8 mondatból álló tollbamondás. A szóbeli rész az aktuális nyelvtani ismereteket kéri számon a helyi tantervben meghatározott követelmények alapján, mely a tanév témaköreinek legalább 75%-át érinti. Az egész írásbeli időtartama: 45 perc Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Matematika A matematika vizsga 45 perces, írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész az adott évfolyam számkörén belül összeállított 5 feladatcsoportból áll, mely tartalmaz alapműveleteket, nyitott mondatot és szöveges (egyszerű és összetett) feladatokat. A szóbeli vizsgára akkor kerül sor, ha az írásbeli elégtelenre sikerül. Ez az adott évfolyam követelményeinek megfelelő kérdésekből áll (mértékegységek, kerület, területszámítás, szöveges feladatok lejegyzése, alapfogalmak, stb.) A vizsga anyaga a tanév témaköreinek 75%–át érinti. A vizsga időtartama: 45 perc Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Természetismeret A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott tételekből húz a tanuló, melyek felölelik az adott évfolyam tananyagának 75%-át. 10-12 perces felkészülés után szóban ad számot tudásáról. A szóbeli tétellapon 5 kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. A vizsga időtartama: max. 45 perc Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Testnevelés A testnevelés vizsga típusa: gyakorlati vizsga. Az évfolyam követelménye alapján meghatározottak szerint kell a tanulónak a gyakorlatokat sportáganként bemutatnia. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, tanult labdajátékok. A vizsga időtartama: 30 perc Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető Ének-zene A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsgán előre megadott 10 tétel közül húz a tanuló, mely az adott évfolyam elméleti ismereteiből tartalmaz 3-3 kérdést és az adott évfolyam tananyagából 5-5 dalt, melyre válaszol, ill. a dalokat elénekli. A vizsga időtartama: 30 perc Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető

40

Technika A technika vizsga típusa gyakorlati vizsga, melyen előre megadott tételekből való húzás után a tanuló elkészít egy munkadarabot. A tételek az adott évfolyam témaköreinek 75%-át felölelik. A vizsga időtartama: 45 perc Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Rajz A rajz vizsga típusa gyakorlati vizsga, melyre a tanulónak egyrészt legalább öt otthon elkészített alkotást be kell hoznia, valamint előre megadott tételekből való húzás után el kell készítenie egy alkotást. A tételek az adott évfolyam témaköreinek 75%-át felölelik. A vizsga időtartama: 45 perc Értékelés: maximálisan 50 (25-25) pont szerezhető Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom Irodalom Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel minimum három feladatból áll, ebből egy irodalomelméleti. A szóbeli vizsga része a tanév során meghatározott memoriter is. A vizsga időtartama: 30 perc Értékelés: maximálisan 40 pont Magyar nyelv Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon. Az írásbeli feladatlap és tollbamondás. Az írásbeli feladatlap nyolc feladatból áll, amely a szövegértési feladatot illetve gyakorlati jellegű feladatokat tartalmaz. A tollbamondás 10-12 mondatból áll. Az egész írásbeli időtartama: 45 perc Értékelés: maximálisan 60 pont szerezhető Történelem A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon négy kérdés szerepel, ebből 1 kérdés topográfiai ismeret, 1 kérdés kronológiai ismeret, 1 kérdés fogalom ismeret, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető Hon-és népismeret A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon két kérdés szerepel, ebből 1 kérdés képelemzés 15-15 pont adható. Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli és szóbeli vizsga számon kéri a megfelelő félév vagy tanév tananyagát. Az írásbeli és szóbeli vizsga ideje együttesen 45 perc. Az írásbeli vizsga során nyelvtani ismereteiről számol be a vizsgázó, a szóbeli során kommunikációs készségről tesz tanúbizonyságot. Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető

41

Matematika A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb nyolc feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 65%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, a többi feladat egyszerű számolásos típusú. tartalmazza. Legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Természetismeret A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető Fizika A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli feladatai a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, három feladat a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. A feladatok könnyebb, rutinfeladatok. A fizika szóbeli vizsgán az előre kiadott témakörökből két témakörből történik számonkérés. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Biológia A vizsga szóbeli vizsgából áll. A vizsgán az előre megadott 10 tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető Kémia A kémia vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:  rövid kiegészítendő típusú feladatok  ábraelemzés  legalább egy számítási feladat. A szóbeli vizsgán tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Földrajz A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi,

42

egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell:  alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,  alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,  természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos feladat. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza 30 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, tanult labdajátékok. Értékelés: maximálisan 40 pont szerezhető Ének–zene Az ének-zene vizsga típusa szóbeli. Az adott félévi/tanévi tananyagban szereplő énekes szemelvények, szolfézs ismeretek (ritmuselemek, szolmizációs és ábécés hangok, zenei kifejezések) és zenehallgatáshoz kapcsolódó ismeretek (zeneszerzők, műfajok, hangszerek) szerepelnek. Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető Informatika Az informatika vizsga szóbeli részből és egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 30 perc. A szóbeli rész az adott időszak legfontosabb fejezeteinek legalább 50%-át érinti. A gyakorlati feladatlap a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető Technika A technika vizsga szóbeli részből és egy rajzos feladatból áll. Időtartama 30 perc. A szóbeli rész az adott időszak legfontosabb fejezeteinek legalább 50%-át érinti. A rajzos feladatban rajzjelek felismerése és rajz elkészítése is szerepel. Értékelés: maximálisan 30 pont szerezhető Rajz és vizuális kultúra A rajz vizsga típusa gyakorlati vizsga és szóbeli. A vizsga az adott félév vagy tanév témáinak legalább 75%-át érinti. A gyakorlati vizsga feladatait a tanuló otthon készíti el. A vizsga időtartama: 45 perc Értékelés: maximálisan 50 (25-25) pont szerezhető

Belső vizsgarendszer Saját vizsgát csak a végzős évfolyamok számára szervezünk. Célja  a tanult anyag átismétlése  vizsgaszituáció kipróbálása  felkészítés a középiskolai felvételire 43



kimeneti mérés

A vizsgák időpontja  az első félév lezárása előtt o matematika o magyar nyelv, helyesírás o angol nyelv A vizsgák formája  írásbeli o matematika o magyar nyelv o angol nyelv  szóbeli o angol nyelv (emelt óraszámú csoportnak) A vizsgákkal kapcsolatos követelmények  a vizsga témáit a tanulók a vizsga időpontja előtt minimum 2 hónappal írásban kapják meg  a számon kért anyag ölelje át az előző évek legfontosabb tananyagtartalmait  a NAT és a helyi tanterv követelményeire épüljön  alapos felkészítés előzze meg  az írásbeli vizsga időtartama 45 perc  a vizsga teljesítménye két érdemjegynek számít Művészeti alapvizsga  a tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően alapvizsgát tehet  a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít  jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni  követelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában foglaltak alapján a szaktanárok állítják össze

1.9. 4. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. évfolyamon  ha az igazolt és igazolatlan mulasztásai nem érik el összességében a 250 órát, vagy valamely tantárgy éves óraszámának a 30%-át 2-8. évfolyamon  az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése  ha az igazolt és igazolatlan mulasztásai nem érik el összességében a 250 órát, vagy valamely tantárgy éves óraszámának a 30%-át  ha az év végén elégtelen osztályzatot kapott tantárgyakból sikeres javítóvizsgát tesz A tanuló évfolyamot ismétel  ha a szülő azt írásban kéri  ha a tanuló a javítóvizsgán / osztályozóvizsgán nem felelt meg, vagy azon nem jelent meg

44



ha a tanuló 3-nál több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez

Alapfokú művészetoktatásban  magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha az évfolyam követelményeit teljesítette  elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgát tehet  osztályozóvizsgát tehet, ha mulasztásainak száma eléri a tanítási órák egyharmadát  évfolyamot ismétel, ha mulasztásainak száma eléri a tanítási órák egyharmadát, és hiányzásainak több mint fele igazolatlan

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola igazgatója dönt a tanulók felvételéről, átvételéről. Az iskola köteles felvenni az intézmény körzetében lakó, vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező tanulót. Nem körzetes tanuló felvételekor előnyt jelent a tanuló halmozottan hátrányos helyzete, tartós betegsége, testvér meglevő tanulói jogviszonya. Nem körzetes tanuló átvételénél az osztálylétszám és összetétel mellett a jelentkező tanuló magatartása és tanulmányi eredménye jelentősen befolyásolja a döntést.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai Az intézménybe a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozás idejéről és helyéről a szokásos módon nyújtunk tájékoztatást (honlap, a hirdetmény kifüggesztése a bejárati ajtóra). Az iskola felvételi körzetét a kormányhivatal határozza meg. Művészeti oktatást saját, azaz tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulóink számára biztosítunk. Ettől eltérően kivételes helyzetekben intézményvezetői engedély birtokában más tanulók is létesíthetnek nem tankötelezettséget teljesítő tanulói jogviszonyt. Beiratkozás előtt – óvodai szülői értekezletek, nyílt órák, személyes beszélgetések – a szülőket tájékoztatjuk arról, hogy a művészetoktatási térítési, esetleg tanköteles szolgáltatás, és több, esetenként speciális felszerelést, eszközt igényel. Beiratkozás  előképző évfolyam 1. osztályában az általános iskolai beíratással egy időben  felsőbb évfolyamokon a tanítási év végét megelőzően május végén  tanítási év közben iskolaváltással vagy szülői igény módosulása miatt eltérő időben A beiratkozás időpontjáról a szülőket részben a tanulókon keresztül, részben az iskola bejárati ajtaján elhelyezett hirdetményen keresztül értesítjük.

45

HELYI TANTERVÜNK

46

2.1.

A választott kerettanterv megnevezése

A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket külön nem tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a az alábbiakat választjuk. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

A választott kerettanterv megnevezése A változat B változat B változat B változat A változat A változat

47

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám Általános iskolai óraterv Tantárgy / évfolyam

1.a

1.b

2.a

2.b

3.a

3.b

4.a

4.b

5.a

5.b

6.a

6.b

7.a

7.b

8.a

8.b

heti összes

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

8

7

7

7

7

5

5

5

5

4

4

4

4

96

Idegen nyelv: angol

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

36

Matematika

4

4

4

4

5

5

5

5

4

4

4

4

4

4

4

4

68

Erkölcstan / Hit – és erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

16

2

2

2

2

2

2

2

2

16

2

2

3

3

Történelem Környezetismeret

1

1

1

1

1

1

1

8

1

Természetismeret

10

Fizika

2

2

1,5

1,5

7

Kémia

1,5

1,5

2

2

7 7

Biológia - egészségtan Földrajz Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Hon- és népismeret Rajz és vizuális kultúra Informatika

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

7

1

1

1

1

1

1

24

1

1

1

1

1

1

1

24

1

1

1

1

1

1

1

1

8

1

1

1

1

1

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

16

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

80

1

1

1

1

1

1

1

1

8

28

28

28

28

31

31

31

31

440

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

16

Osztályfőnöki Kötelező óraszám összesen

25

25

25

25

25

25

27

27

Szabadon választható óra: - angol Tanuló heti óraszáma összesen

25

25

25

25

25

25

27

27

29

30

29

30

32

33

32

33

456

3

3

4

5

4

5

4

5

4

5

42

1

1

1

1

1

1

1

1

8

Csoportbontás - angol - informatika - technika Összes óraszám

25

25

25

25

25

25

30

48

30

1

1

1

1

1

1

1

1

8

35

37

35

37

38

40

38

40

514

Alapfokú művészetoktatás óraterve I. Képző- és iparművészeti ág Képzőművészet: festészet, grafika tanszak Tantárgy Évfolyam Csoport Vizuális alapozó gyakorlatok Vizuális alkotó gyakorlat Grafika és festészet alapjai Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Összesen

Évfolyamok / óraszámok heti bontásban Előképző Alapfok Ek.1. Ek.2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 4 4 4 4 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5

49

16 14 16 18 8 72

2.3. Az oktatásban kiválasztásának elvei

alkalmazható

tankönyvek

és

taneszközök

Intézményünkben a tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztását az alábbi elvek alapján végezzük:  szerepeljenek a nyomtatott tankönyvek, taneszközök a Könyvtárellátó által kiadott jegyzékben  feleljen meg a NAT és a kerettanterv alapján összeállított helyi tantervnek  érvényesüljön a kiválasztásnál a pedagógus tapasztalata, a szakmai munkaközösségek véleménye  legyen a nyomtatott taneszköz jól áttekinthető, életkori sajátosságoknak megfelelő, jól tagolt, lényegkiemelést tartalmazó  legyen a taneszköz ára kedvező, külleme, illusztrációi, betűformái esztétikusak A kiválasztás szempontjai - alsó tagozat:  tartósság, több évig használható legyen  célszerű felmenő rendszerű tankönyvcsaládot választani  érvényesüljenek az esztétikai és gazdaságossági szempontok a kiválasztásnál (megfelelő betűméret, illusztrációi, tartósság stb.) A kiválasztás szempontjai - felső tagozat:  tartósság, több évig használható legyen  törekedni kell a stabilitásra (az ingyenes tankönyvellátás, a tartós használat miatt az alsó tagozatban is)  részesüljön előnyben a tankönyv + munkafüzet összeállítású tankönyvcsalád Alapfokú művészeti képzés: Az alapfokú művészeti képzésben alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei és szempontjai megegyeznek az általános tantervű képzésnél meghatározottakkal. A helyi tanterv tartalmazza a tanuláshoz, a tanításhoz, a képzéshez, műhelymunkához ajánlott taneszközöket. Egyéb szempontok:  A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. művészeti képzés, sport stb.). A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozáshoz, és minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. E tekintetben az iskolaszéknek korlátozó, de nem kizáró joga van.  Az egyes tantárgyak tananyagának eredményes elsajátításához szükséges legfontosabb taneszközöket a tantárgyak helyi tantervei évfolyamonként tartalmazzák.  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév végéig (illetve a májusi szülői értekezleten) tájékoztatni kell. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.  Tájékoztatni kell továbbá a szülőket a tankönyvellátás szabályairól, (a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény aktualitásai alapján) az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola (állam) milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

50



Az iskola egyre több nyomtatott eszközt (tartós tankönyvet, ajánlott- és kötelező olvasmányokat) szerez be, a könyvtár állományának fejlesztése céljából, melyet külön gyűjteményként kell kezelni.

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1. Az 1-2. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük

2.4.2. A 3-4. évfolyam meghatározott pedagógiai megvalósítása

feladatok helyi

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezés folyamat.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-inteaktív tanulási technikákat és a tanulási szervezési módokat  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával

2.4.3. Az 5-6. évfolyam meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak meglapozásának folytatása.  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit szokásait  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása 51

 

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozása

2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit szokásait  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,

2.5. Mindennapos testnevelés Az iskola egyik fő koncepciója, hogy az edzett ember ellenállóbb a betegségekkel szemben, ezért is fontos a mindennapi testnevelés biztosítása, mely része az egészségnevelési programnak is. A mindennapos testedzés célja  Minden gyermek minden nap vegyen részt a testmozgás programban  Lehetőség szerint biztosítani, hogy minden gyerek tanuljon meg úszni (ld. helyi tanterv)  Mindenki szeressen „mozogni”  A mozgás frissíti a testet, így a szellemi munkában is segítse a tanulókat, egyoldalú szellemi terhelés ellensúlyozásaként  Az urbanizációs ártalmak kiküszöbölése, enyhítése (pl.: tartásjavító gerinctorna)  Minden tanuló találja meg a tanórán kívüli szakkörök, sportköri foglalkozások keretein belül a neki megfelelő mozgási lehetőséget, mely örömet és sikerélményt hoz számára  A tanórán kívüli foglalkozások fejlesszék a tanulók személyiségét, a tanórán elsajátított képességeket, készségeket  Nyújtson önfeledt kikapcsolódást, szórakozást.  Az egészséges életmódra és fizikai aktivitásra neveljen.

52

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 1-8. évfolyam  heti 5 testnevelés óra  ebből legfeljebb 2 óra iskolai sportkörben sportolással vagy igazolt, egyesületi tagsággal, versenyengedéllyel rendelkező tanuló számára a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel kiváltható (a sportszervezet igazolásával)  az alsó tagozaton a tanítók – a tanórai terheléstől függően – 3-5 perces, mozgásos légzőgyakorlatot végeztetnek a gyerekekkel.  kifutó rendszerben tömegsport foglalkozásokat szervezünk A mindennapos testedzés feltételei, módszerei Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működtetését.  a testnevelésórák szakszerű megtartásához tárgyi feltételek (sporteszközök) biztosítása  minden testmozgásos foglalkozáson megfelelő keringési- és légzőrendszeri terhelés  minden tanórán szerepel gimnasztika, benne tartásjavító torna  minden foglalkozáson lehetőség van játékra  a sportjátékok, különösen labdajátékok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda) megismertetése Az egészségnevelés terén partnereink  diák-önkormányzat  szülők  iskola-egészségügyi szolgálat  gyermekvédelmi szolgálat  sportegyesületek Dokumentálás  az éves egészségügyi munka elemzése, értékelése, nyomon követése Felelős: egészségnevelési felelős  a felmérő tesztek elemzése, eredmények lefűzése, adatbázis kialakítása Felelős: testnevelés szakos tanárok, osztályfőnökök

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható tantárgy iskolánkban az angol nyelv emelt óraszámban (+1, +2) való tanulása, valamint a meghirdetett szakköri foglalkozásokon való részvétel. Az emelt óraszámú csoportokban való tanulás jelentkezéssel és szaktanári javaslattal történik. Csoportváltásra félév és tanév végén van lehetőség. A szakkörre való jelentkezés egy tanévre szól. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

53

2.7. Projektoktatás Intézményünkben projektoktatás csak tantárgyi keretekben folyik.

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén  a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógiai programunkban meghatározott nevelési alapelveinknek, céljainknak megfelelően a pedagógiai ellenőrzési – értékelési rendszerünket is a fejlesztés központúság, a folyamatosság és a gyermekcentrikusság jellemzi. Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvető feladata:  rendszeres munkára szoktat, felkészít a továbbhaladásra, továbbtanulásra  tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról A pedagógiai értékelési rendszerünk elemei:  diagnosztikus értékelés o célja helyzetfelmérés, feladatmeghatározás a továbblépés érdekében o sem szövegesen, sem érdemjeggyel nem értékeljük  formatív értékelés o formáló, fejlesztő értékelés o rendszeres o célja a tanulási nehézségek, problémák feltárása o értékelés szövegesen ill. érdemjeggyel  szummatív értékelés o összegző értékelés o egy-egy téma vagy hosszabb tanulási szakasz végén o a helyi tantervben szereplő követelmények elsajátításának mérését szolgálja o fontos az alapos előkészítés o minősítés szövegesen ill. érdemjeggyel

54

Az értékeléssel szembeni követelmények  fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, előrehaladását, valamint az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményekhez viszonyulását  ösztönző, személyre szóló, fejlődő jellegű, objektív, megbízható, szakszerű, következetes  sokoldalú, változatos formájú, folyamatos, kiszámítható, rendszeres, feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének  a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként töltsön be megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet Az ellenőrzés formái  szóbeli o felelet, órai munka, dramatizálás, kiselőadás, vizsga, stb.  írásbeli o témazáró, felelet, szódolgozat, tollbamondás, házi dolgozat, vizsgadolgozat, stb.  gyakorlati o manuális tevékenység Az iskolai beszámoltatás értékelésének formái  szöveges értékelés (szóban, írásban)  számszerű értékelés (1-5 fokozatú érdemjegyekkel, illetve %-os formában) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró dolgozatainak értékelésekor százalékos ponthatárokat alakítottunk ki.  jeles (5) 90 – 100 %  jó (4) 75 – 89 %  közepes (3) 50 – 74 %  elégséges (2) 30 – 49 %  elégtelen (1) 0 – 29 % Tanulói teljesítmény értékelése alsó tagozaton 1. évfolyam  tanév közben o szöveges értékelés (szóban, írásban) o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont, csillag, stb.)  félévkor és tanév végén o írásban minősítjük a tanuló teljesítményét az alábbiak szerint:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul 2. évfolyam  tanév közben o érdemjeggyel o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont, csillag, stb.)  félévkor o tantárgyanként írásban minősítjük a tanuló teljesítményét az alábbiak szerint: 55

 kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul  tanév végén o osztályzattal 3-4. évfolyam  tanév közben o érdemjeggyel o az osztályközösségben kialakított szokásoknak megfelelően (piros pont, csillag, stb.)  félévkor és tanév végén o osztályzattal Tanulói teljesítmény értékelése felső tagozaton  tanév közben o érdemjeggyel o kialakított szokásoknak megfelelően (pontokkal)  félévkor és tanév végén o osztályzattal Minősítő fogalmaink és tartalmuk  Kiválóan teljesített: A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon és önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni.  Jól teljesített: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.  Megfelelően teljesített: A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször szorul a nevelő segítségére (javításra, kiegészítésre).  Felzárkóztatásra szorul: A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, vagy nem tud eleget tenni. A folyamatos értékelés érdekében fontosnak tartjuk, hogy az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe  heti 1-2 órás tárgy esetében félévente legalább 3 érdemjegy  heti 3-4 órás tantárgy esetében félévente legalább 6 érdemjegy kerüljön be  új tantárgy belépésekor az első hónapban csak a jól sikerült teljesítményeket értékeljük Dokumentálás  tanév közben, félévkor o osztálynaplóban o tájékoztató füzetben

56



tanév végén o osztálynaplóban o bizonyítványban o törzskönyvben

Mentesítés az értékelés alól  első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi –a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be.  sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján

Ellenőrzés és értékelés az alapfokú művészetoktatásban Az értékelés alapja  az alapfokú művészetoktatás követelményeinek teljesítése  a tanuló hozzáállása, szorgalma  bemutatókon, kiállításokon, pályázatokon való részvétel Az értékelés szempontjai  esztétikai megjelenítés  technikai biztonság  pontos kivitelezés  kifejezőkészség A tanulói teljesítmény értékelésének módja  tanév közben o érdemjeggyel  félévkor, tanév végén  osztályzattal A félévi, illetve a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve az egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón tett teljesítményét kell tükröznie. Dokumentálás  érdemjegyek o osztálynaplóban o tájékoztató füzetben  osztályzatok o osztálynaplóban o félévkor tájékoztató füzetben o tanév végén bizonyítványban, törzskönyvben

2.9.1. Írásbeli feladatok értékelése 

diagnosztikus felmérés: készség, képesség felmérése központi feladatlapokkal a tanulók viszonylagos tudásszintjének megállapítására – nem osztályozzuk

57

       

témazáró feladatlapok, dolgozatok, teszt-lapok: tananyagrészek végén, összegző mérésként – szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk írásbeli felelet: kisebb tananyagrész, egy-két lecke számonkérése kijelölt tanulóktól vagy a teljes osztálytól – bejelenteni nem szükséges, egyenértékű a szóbeli felelettel, szövegesen értékeljük vagy osztályozzuk adott tananyagból írásbeli feladat: szódolgozat, tollbamondás stb. – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk házi dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk önálló feladatmegoldás – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk önálló alkotások (rajzok, versek, novellák, dolgozatok készítése) – értékelhető, osztályozható pályázati dolgozatok – a pedagógus előzetes jelzése alapján szövegesen értékelhetjük vagy osztályozhatjuk szaktárgyi, egyéb versenyek – a pedagógus előzetes jelzése alapján osztályzatot, szöveges értékelést vagy dicséretet kaphat a tanuló

Az írásbeli beszámoltatások rendje  A felmérő és témazáró dolgozat egy-egy nagyobb tananyagegység lezárását szolgálja.  Összefoglalás, rendszerezés előzi meg.  A témazáró megírásának idejéről időben tájékoztatni kell minden tanulót. Az osztálynaplóba ceruzás megjegyzésként kerüljön be előzetesen.  A témazáró dolgozatok érdemjegyei, szöveges értékelései piros színnel kerülnek be az osztálynaplóba. Az írásbeli beszámoltatás korlátai Az írásbeli beszámoltatásnál a pedagógusnak figyelembe kell vennie:  a tantárgyi érdemjegyek, a szöveges értékelések nem születhetnek csak írásbeli számonkérésből. (ügyelni kell az arányra)  az írásbeli beszámolókat legkésőbb 2 hét elteltével kijavítva vissza kell adni a tanulónak  az osztály teljesítményét szóban értékeljük  figyelembe kell venni a tanulók napi terhelését o egy nap maximum két témazáró, illetve vizsgadolgozat írásbeli (osztályozandó) számonkéréssel élünk o a felkészüléshez szükséges időt, körülményeket o a tanuló által kért méltányolható egyéb szubjektív okokat; (pl. hosszan tartó betegség; iskolai vagy más verseny, elfoglaltság stb.); Amennyiben a pedagógus előzetesen kellő időben és minden tanulóra kiterjedően jelezte az írásbeli számonkérést, a pedagógus döntése a meghatározó. o az integrációba bevont tanulók esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az írásbeli számonkérés előtt kellő időt fordítsunk a felkészítésre  az iskolai őszi, téli, tavaszi tanítási szüneteket o a szüneteket követő első tanítási napra nem szervezünk szummatív vagy egyéb osztályozható méréseket, kivéve ha kellő időben jelzett országos felmérésről vagy iskolai munkatervben meghatározott helyi vizsgáról, illetve heti egy órás tantárgyról van szó.  célszerű figyelembe venni a tanulók szociális körülményeit

58



o házi dolgozatok készíttetésekor figyelembe kell vennünk, hogy csak olyan feladatot adjunk, hogy minden tanulónak legyen lehetősége és ideje a szükséges ismeretek megszerzésére. (könyvtár, világháló biztosítása stb.). Ezért a házi dolgozatot differenciáltan, az egyéni képességekhez igazodva adjuk a tanulóknak. méltányosságot kell gyakorolni a különleges gondozást igénylő tanulók számonkérésénél: o A diszgráfiás gyerekeknél lehetőség szerint el kell tekintenünk az írásbeli számonkéréstől, vagy hosszabb felkészülési időt szükséges biztosítani, célszerű a számára kedvezőbb számonkérést előtérbe helyezni. Mindenképp figyelembe kell venni a szakértői javaslatot.

Az írásbeli beszámoltatások szerepe, súlya a tanuló tudásának értékelésében  a diagnosztikus méréseket valamely évfolyam bemenetelénél, továbblépésénél alkalmazzuk az előzetes ismeretek, képességek, stb. feltárásához. Ez alapján lehet meghatározni a további feladatokat  a felméréseket a helyi tanterv követelményei alapján kell összeállítani a minőségirányítási programban meghatározottak szerint. A felmérő és témazáró dolgozat alapján összehasonlításokat, elemzéseket lehet végezni, további feladatokat lehet meghatározni  a tantárgy jellegéből következően a pedagógus dönt arról – különös tekintettel a speciális művészeti képzésre –, hogy az írásbeli vagy a szóbeli számonkérés kapjon-e elsőbbséget  a félévi és év végi tantárgyi osztályzat (szöveges értékelés) eldöntésénél a témazáró dolgozatoknak és a felméréseknek meghatározó szerepe van. (kétes jegy esetén döntenek)  az írásbeli felelet, a szódolgozat, a tollbamondás, önálló gyakorlati munka stb. felelet értékű.

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulók sikeres tanulásához, munkaterheik csökkentéséhez, a megfelelő pihenőidő biztosításához célszerű megvizsgálni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek dominánsan befolyásolják a tanulók tanulásához szükséges időt. Ezek a tényezők nemcsak a pedagógus feladatait jelölik ki, hanem arra is utalnak, melyek azok a körülmények, mutatók, amelyek gyorsabbá, hatékonyabbá tehetik a tanulók otthoni és napközis tanulását. Ezek a következők:  magas színvonalú, hatékony tanítási óra  a tanulók előzetes tanulási motivációjának felkeltése különböző módszerekkel  a tanuló általános tanulási képességeinek fejlesztése  a tanuló kitartásának, szorgalmának erősítése  a tanuló reális ismerete saját tanulási képességeiről  a tanulás szeretetének kialakítása Mindezek figyelembevételével arra törekszünk, hogy  a tanítási órán a tananyag feldolgozása a megértésen alapuljon

59

  









megtanítsuk tanítványainkat tanulni az önálló tanulásra való képesség kialakítása érdekében minden pedagógus vegye figyelembe a gyermekek életkorát, adottságait, az elért alapkészségek fokát (írás, olvasás, számolás, stb.), az átlagos képességeket, az eddig elsajátított tudást az előírt szóbeli és írásbeli feladatok kijelölésénél mindenki annyi és olyan szóbeli és írásbeli feladatot adjon, amelynek túlnyomó többségét alsó tagozatban a napközis foglalkozáson meg lehet tanulni, illetve el lehet készíteni; a felső tagozatos tanulók felkészüléséhez általában legyen elegendő 1,5 – 2 óra időtartam a napköziben a tanulók ismerkedjenek meg a helyes időbeosztással, a tanulás és az írásbeli feladatok ellenőrzésének rendjével, ahol a cél az önellenőrzés, a hibátlan feladatvégzés, a csoportos megbeszélés, tanulópár-rendszer alkalmazása, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő és integrációban részt vevő tanulók segítése egyéni vagy csoportos felzárkóztatással, stb. a hatékony tanulás és a személyiségfejlesztés érdekében a pedagógus éljen a differenciálás lehetőségével a szóbeli és az írásbeli feladatok kijelölésekor, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és az integrációban részt vevő tanulók esetében. A szóbeli és írásbeli feladatok arányánál a tantárgy jellege és a pedagógus realitása, szakmai autonómiája a döntő legyen optimális a tanítás-tanulási folyamat iskolai szervezeti kerete, tevékenységrendszere. Biztosítani kell a tanulók arányos napi, heti terhelését figyelembevevő órarendet, időben megtervezett és közzétett délutáni szabadidős tevékenységek szervezését, sport, tanulmányi, művészeti versenyeket, bemutatókat stb. a szülőkkel tartott konstruktív kapcsolattartás révén értessük meg a szülőkkel a helyes otthoni napi- és hetirend kialakításának fontosságát, azt, hogy a tanulás, a pihenés, a játék megfelelő időaránya a gyermeke fejlődését szolgálja

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulónak legyen ideje hétvégén, ünnepek alkalmával, tanítási szünetekben a pihenésre, szabadidős tevékenységekre, és optimális időt tudjon együtt tölteni családjával. A folyamatos felkészülés, az elmélyítés, a gyakorlás érdekében azonban a hétvégék és az ünnepnapok előtt is adható a szokásoknak megfelelő mennyiségű és minőségű írásbeli és szóbeli házi feladat a tanulók számára.

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát. Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő és energia jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére. A választható foglalkozásokra (szakkör) vonatkozó igények előzetes felmérése után meghirdetjük a foglalkozásokat. A csoport indításához szükséges minimális létszám 10 fő.

2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete 60

kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Mérés az iskolában Az iskolánkban alkalmazott vizsgálati módszer az általános fizikai teherbíró képesség műszerek nélküli méréséhez a Mini Hungarofit-teszt. A Mini Hungarofit tesztrendszer méri, értékeli és minősíti a törvény által előírt, adatszolgáltatási kötelezettséget jelentő, egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket:  aerob kapacitást, amely a kardiorespiratikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma,  azon izomcsoportok erejét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az oktatásügy területén:  az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése, minősítése  képesség szerinti differenciált terhelés, felzárkóztató program biztosítása az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szint elérése, megtartása érdekében  a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása A tesztekkel kapcsolatos követelmény  kevés eszközzel  minél egyszerűbben  bárhol végrehajthatók legyenek  valóban mutassák a tanulók fizikai képességeit Motorikus próbák  Cooper-teszz (12 perces futás)  helyből távolugrás  4 ütemű törzsemelés 4 percig  felülés 4 percig  mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás kifáradásig A testnevelő által végzendő feladatok  Egységes minőség-ellenőrzés céljából: o Teljesítménymérés o A mért eredmények pontozása o A pontértékek alapján történő értékelés, minősítés  Egységes minőségbiztosítás érdekében: o Kondicionális képességek hiányosságainak feltárása o Képesség szerinti differenciált terheléssel a hiányosságok megszüntetése

61



o Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával az egészség megtartását elősegítő „kell-szint” (a pontérték táblázatokban megvastagított teljesítmény, mely közepes szintet jelent) elérése Folyamatos visszacsatolás: o A tanulók aktív közreműködésével o a rendszeres testedzés hatásának elemzése o az elért változás értékelése o a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés o önértékelés, akarat fejlesztése

A gyakorlatok elvégeztetése után a teszteket elemezzük, értékeljük. Évente egyszer alsó és felső tagozaton iskolai szinten a testnevelő tanárok beszámolnak a tanulók fizikai állapotáról, támaszkodva a fizikai képességek felmérésének eredményeire. Az adatok nyilvántartása Az egyéni adatlapokat osztályonkénti bontásban, valamint az osztályonkénti adatlapot a vizsgálatot végző tanár vezeti. A feladatok illetve a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A felmérések haszna  a diákok fizikai állapotáról a tanár azonnal értékelhető adatokat kap  az adatokból a testnevelő tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni  az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatók a több éven keresztül az azonos évfolyamok

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei       

az egészségnevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg egészségfejlesztő team működtetése az optimális problémafeltárás és helyzetértékelés az intézményi minőségirányítási programban megjelölt időközönként a helyi tantervben és tanmenetekben is konkrétan megjelöljük a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal is képviseljék az egészséges életvitelt továbbképzési lehetőségek megragadása az adott témában szoros együttműködés a szülőkkel, az iskolai egészségvédő hálózattal

Tevékenységi formák a tanítási órákon  Osztályfőnöki órákon a kerettantervben meghatározott egészségnevelési témát dolgozunk fel évfolyamonként  Komplex életmód vizsgálat (5. és 7. évfolyam)  Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása a tanórákra

62

  

A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon A testi egészségre nevelést erősíti az iskolai egészségnevelési program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel és etika órákon. Testnevelés órákon a mindennapos munka során alkalmazzák a keringési- és légzőszervi rendszer megfelelő terhelését, tartásjavító gerinctorna és talp izomerősítő gyakorlatait, valamint rendszeresen használják fel a tanulók fizikai állapotának méréseredményeit a fejlesztéshez.

Tevékenységi formák tanórán kívül  Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően. Iskolánkban minden tanuló tagja a diáksportkörnek.  Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat.  Megismertetjük, gyakoroltatjuk a kulturált táplálkozás követelményeit a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során.  Osztálykirándulásokon, erdei iskolában, az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel.  A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti, közösségformáló csoportok működtetése.  Egészségvédelmi hét keretében: változatos programokat szervezünk (kóstolók, ételbemutatók, vetélkedők, reformbüfé, zöldség- és gyümölcssaláták készítése, sportversenyek, káros szenvedélyek megelőzése témában előadás  Személyiségfejlesztés egyéni beszélgetéssel, illetve lehetőség szerint meghívott szakemberek bevonásával.  A napköziben és a menzán helyes szokásrendet alakítunk ki.  Szabadidős programokat szervezünk a szabad levegőn az évszakhoz Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje Az együttműködés iskolai egészségügyi szolgálattal az alábbiak szerint történik:  Az iskolaorvos rendszeres kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével.  Az iskolaorvossal, a fogorvossal, az iskolai védőnővel az előzetesen egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra, kezelésekre.  A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása a szülő előzetes beleegyezésével történik.

2.13.2. A környezeti nevelési elvei Pedagógiai hitvallásunkat nevelőtestületünk elsődlegesen a pozitív személyiségfejlesztésre alapozva határozta meg. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna,  ahol megalapozódik környezettudatos, nyitott, természettisztelő és szerető magatartásuk és szemléletük, életvitelük  ahol személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő és őrző magatartás iránti igénnyel rendelkeznek

63

 

ahol közvetlenül is bekapcsolódnak a környezet értékeinek megőrzésébe és gyarapításába, a veszély elhárításába ahová a környezet-, és egészségnevelési program révén kialakult stressz-mentes, kedvező tárgyi feltételekkel, barátságos légkörrel, tartalmas akciókkal rendelkező iskolába szívesen hozzák gyermekeiket a szülők

A környezeti nevelés hosszú távú céljai  ki kell alakítanunk a diákokban azokat az igényeket, melyek a környezettudatos, személyes felelősségen alapuló magatartásra és életvitelre vonatkoznak  törekednünk kell arra, hogy tanulóink o életmódjában legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség vállalása o tudjanak együttműködni személyes tapasztalataik alapján a környezeti konfliktusok közös megoldásában, ezzel elősegítve a fennmaradást és a fenntarthatóságot, A célok eléréséhez sikeres személyiségjegyek, képességek fejlesztésére van szükség: pl. önismeret, társas együttműködés, konfliktuskezelés, döntéshozatal, vitakészség, értékelés, kreativitás, gondolkodásmód, kommunikáció információkeresés és szelektálás, akarat képességének fejlesztése. A környezeti nevelés feladatai Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elvnek megfelelően támogatjuk a környezeti nevelést. Ezért minden pedagógus számára fontos, hogy a környezeti nevelést:  jelenítse meg a helyi tantervben, a tanmenetekben, és konkrétan jelölje meg a feladatokat és a módszereket  erősítse a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket (projektek kidolgozása)  a pedagógusok, a felnőttek és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.  olyan folyamatot, szituációt teremteni a nevelési gyakorlatban, ahol lehetőségük nyílik a tanulóknak közvetlen megismeréssel, személyes tapasztalatok megszerzésével tájékozódni  kirándulás, séta, országjárás, természetvédelmi filmek, erdei iskola stb. keretében a tanulók tevékenyen vegyenek részt a környezet tisztántartásában, az iskola belső és külső környezetének esztétikusabbá, otthonosabbá tételében Konkrét környezetnevelési feladatok 1-4. évfolyam:  Tartsanak rendet szűkebb-tágabb környezetükben.  Ismerjék a helyes megvilágítás fontosságát, törekedjenek annak betartására.  Tudják, hogy milyen hőmérséklet ideális a különböző tevékenységekhez.  Tevékenyen vegyenek részt a növényápolásban.  Óvják környezetük tisztaságát, szükség esetén teremtsék meg azt.  Ismerjék a légszennyezés, a tiszta vizek fogalmát.  Télen etessék a madarakat, készítsenek társaikkal közösen egyszerű madáretetőt.  Vegyenek részt papírgyűjtésben.  Ismerjék a szelektív szemétgyűjtés fogalmát, lehetőség esetén tartsák is be.

64

 Törekedjenek az újrahasznosított papírok használatára.  Vegyenek részt a szárazelem, mint veszélyes hulladék gyűjtésében. 5-6. évfolyam:  Érezzék a fontosságát az állatok téli etetésének, a nemzeti parkok jelentőségének, védelmének.  Legyenek tisztában a levegő, a víz, a talaj szennyező anyagaival, ezek káros hatásaival. Elkülönítve gyűjtsék a veszélyes hulladékot.  Ismerjék fel az ember és a természet környezetkárosító hatásait, a megelőzés és a megoldás lehetőségeit.  Kiránduláskor környezetbarátként viselkedjenek. 7-8. évfolyam  Legyenek tisztában a zajártalommal, annak megelőzésével.  Tudatosuljon az egyén és a társadalom felelőssége az egészséges környezet megvalósításában.  Érezzenek felelősséget a Föld élőlényei, az élet tisztelete iránt.  Legyenek tisztában az állat- és növényvédelem fontosságával. A környezeti nevelés színterei az iskolában  Hagyományos tanórák o osztályfőnöki órák környezetnevelési témái o szaktárgyi órák adta lehetőségek  Nem hagyományos szervezésű tanórák o 3 napos erdei iskola a 6. évfolyamosok számára o múzeum, kiállítások, természetvédelmi területek látogatása o projekt, egy-egy környezetvédelmi probléma feldolgozása  Tanórán kívüli tevékenységek o Zöld hírek faliújsága: a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos információk megjelenítése o iskolai szinten megünnepeljük a jeles napokat: Víz Világnapja, Föld Napja o érdeklődő tanulócsoportokkal ellátogatunk a Szent István téri víztoronyba vagy a Környezetvédelmi laboratóriumba. o minden évben részt veszünk a Madárfigyelési Világnapon, és kirándulást szervezünk a daruvonulás megfigyelésére o környezetvédelmi képzőművészeti pályázatokon, versenyeken való részvétel o a Móra Ferenc Múzeum természettudományos kiállításainak megtekintése, múzeumi matinék o vetélkedők, pályázatok, kiállítások, előadások, filmvetítések szervezése o séták, kirándulások szervezése környezetünk megismerésére o környezetvédelmi akciók szervezése: például hulladékgyűjtés, játszótér karbantartása, tiszta, rendes osztály akció, stb. o madáretetők készítése, kihelyezése, a folyamatos téli etetés megszervezése A környezetnevelés terén partnereink  diák-önkormányzat  szülők  Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE)  Vadaspark  Füvészkert

65

Dokumentálás  az éves környezetnevelési munka elemzése, értékelése, nyomon követése Felelős: környezetnevelési felelős, környezetvédő tanár  a felmérő tesztek elemzése, eredmények lefűzése, adatbázis kialakítása Felelős: környezetnevelési felelős, környezetnevelésért felelős osztályfőnökök

csoport,

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei A tanuló magatartása A magatartás értékelésekor a követelmények teljesítését, a tanuló életkori sajátosságaihoz mérten a tanuló fegyelmezettségét, viselkedését, társaival, tanáraival való kapcsolatát, együttműködését, felelősségtudatát, konfliktuskezelését vesszük elsősorban figyelembe. Fontosnak tartjuk, hogy a negatívumok mellett a pozitívumok is kapjanak hangsúlyt az értékelés, minősítés során. A magatartásra és a szorgalomra vonatkozó irányelveket, követelményeket a házirend tartalmazza, melyet minden tanuló megkapott. Minden év elején célszerű a benne foglaltakat átismételni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten. A magatartás értékelése és minősítése  tanév közben o az osztálynaplóba, a tájékoztató füzetbe havonta bejegyzett érdemjeggyel: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) o egyéb szöveges tájékoztatással, bejegyzéssel  félévkor, tanév végén o példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) minősítéssel, mely bekerül az osztálynaplóba, bizonyítványba, törzskönyvbe. A magatartás félévi és év végi értékelését, osztályzatát az osztályfőnök a napközis pedagógus és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás (5) az a tanuló, aki  a házirendet betartja, annak betartására ösztönöz  tanórán és tanórán kívül példamutatóan, fegyelmezetten viselkedik  kötelességtudó, tanáraival, társaival együttműködik, feladatait teljesíti  másokra pozitívan hat, nagyfokú felelősségérzettel rendelkezik  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, hozzájárul eredményeivel, magatartásával az iskola jó hírnevének megőrzéséhez  tisztelettudó  legfeljebb egy írásbeli figyelmeztetője van a félév vagy év során Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja, néha hibázik

66

 tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedik, viselkedéskultúrája, hangneme megfelelő, jóindulatú  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti  az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt  nincs írásbeli intője vagy megrovása Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait többször megsérti  a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, másokat zavar  feladatait nem teljesíti minden esetben, közömbös vagy vonakodó  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, ingadozó, de igyekszik javulni  igazolatlanul mulasztott  osztályfőnöki intője van Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti  feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, felelőtlen, megbízhatatlan  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, másokat erősen zavaró, negatív hatású  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, megfélemlítő, durván felelőtlenül viselkedik  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza  több alkalommal igazolatlanul mulaszt, nem tartja be a köz- és magántulajdon sérthetetlenségét  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése Az egyes minősítések általában jellemzőek az adott tanulóra. Az 1. és 2. évfolyamos tanulók esetében a késéseket – mivel nem önhibájukból történik – nem vesszük figyelembe.

2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanuló szorgalma A szorgalom értékelésénél és minősítésénél a követelmények teljesítését, az életkori sajátosságaihoz, adottságaihoz mért teljesítményét, a munkavégzését, a tanuláshoz, a feladatai ellátásához való viszonyulását, kötelességtudatát, többletmunkáját vesszük elsősorban figyelembe. A szorgalom értékelése és minősítése, gyakorisága, a dokumentálás, a tájékoztatás rendje megegyezik a magatartásnál meghatározottakkal. A szorgalom értékelésének és minősítésének formái a következők: példás (5), jó (4), változó (3) hanyag (2). Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, céltudatosan törekvő  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, igényes  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi

67

 munkavégzése pontos, megbízható, kötelességtudata kifogástalan, precíz  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt, érdeklődő  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, törekvő  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  a tanórákon többnyire aktív, önálló  kötelességtudata megfelelő, néha ösztökélni kell  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti  taneszközei tiszták, rendezettek Változó (3) az a tanuló, aki:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja  önálló munkájában figyelmetlen, többletmunkát ritkán vállal, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, lassító hatású  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  kötelességtudata gyenge  feladatait folyamatosan nem végzi el  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, többletmunkát nem vagy ritkán vállal  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen Értékelés a művészeti iskolában A művészeti iskolában tanúsított tanulói magatartás az általános iskolai értékelésbe számít be. A művészetiskolai szaktanár véleménye azonos értékű bármely más szaktanáréval. A tanulók szorgalma havonta megállapításra kerül. Az értékelés, minősítés, dokumentálás, értesítés azonos az általános iskolaival.

2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten folyamatosan  jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  példamutató magatartást tanúsít,  az osztály vagy az iskola érdekében tartósan jó közösségi szervező és irányító munkát végez,  tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön eredményesen vesz részt, vagy

68

 bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, illetve gyarapításához az iskola jutalomban részesíti. Tanév közben adható dicséretek  szaktanári dicséret o a tanítási órákon folyamatosan tanúsított aktivitásáért, szaktárgyi teljesítményéért o szertárosi munkáért o szemléltetőeszköz készítéséért, s egyéb plusz teljesítményért o iskolai szintű versenyeken való eredményes szereplésért o iskolai ünnepi műsorokban való aktív közreműködésért  napközi-vezetői dicséret o a napközis foglalkozások során tanúsított példás szorgalomért és magatartásért o közösségi tevékenységért  osztályfőnöki dicséret o az osztályban végzett közösségi munkáért o kiemelkedően jó egyenletes tanulmányi munkáért; tartósan példamutató magatartásért o városi, területi versenyeken való eredményes szereplésért (helyezéstől függetlenül)  igazgatói dicséret o városi vagy területi versenyeken elért 1-6. helyezésért o megyei vagy országos versenyeken való eredményes szereplésért (helyezéstől függetlenül) A tanév végén adható elismerések, dicséretek  nevelőtestületi dicséret és könyvjutalom o iskolai hírnevet erősítő tanulmányi, kulturális, sport és egyéb eredményért o legalább három tantárgyi dicséret esetén az osztályfőnök javaslata alapján  oklevél o 8 éven át kiválóan teljesített, illetve kitűnő tanulmányi eredményt elérő tanulók számára  könyvjutalom o kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért o diák-önkormányzatban végzett kiemelkedő munkáért  „Jó tanuló - jó sportoló” cím o 8. osztályos tanulók számára kitűnő vagy jeles tanulmányi eredmény és kiemelkedő (megyei, országos) sportteljesítmény esetén Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelességeit nem teljesíti  a tanulói házirend előírásait megszegi  igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének elmarasztalásban kell részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyosságára való tekintettel el lehet térni. Ebből következik az is, hogy minden figyelmeztető fokozatot megelőzhet egy szóbeli figyelmeztetés. Erről az érintett pedagógusok döntenek. Arra törekszünk, hogy a büntetés alkalmazkodjék a tanulók életkori sajátosságaihoz és legyenek arányban a terhére rótt kötelezettségszegéssel. Az iskolai büntetés nevelési eszköz,

69

nem lehet megtorló, megalázó, nem járhat pedagógiailag el nem fogadható különbségtétellel, kizárással, korlátozással. Testi fenyítést alkalmazni nem szabad. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni, valamint az osztályfőnöknek – a pedagógusokkal megállapodva – be kell jegyezni az osztálynaplóba. A tanulóval szemben fegyelmező intézkedések és fokozatai  Szaktanári figyelmeztetés, intés o a tantárgy követelményeinek nem teljesítése o a felszerelés hiánya o a házi feladat többszöri hiánya o az órákon való többszöri fegyelmezetlenség, akadályoztatás miatt  Napközis nevelői figyelmeztetés, intés o a házirend megszegése miatt o az egymáshoz való negatív viszonyulás, erősen kifogásolható, zavaró magatartás miatt  Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás o a tanuló fokozatosan növekvő, majd halmozottan jelentős tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése o a házirend szabályainak megsértése o igazolatlan mulasztás miatt o a tanuló 3 szaktanári figyelmeztetés után a soron következő osztályfőnöki büntetést kapja  Igazgatói figyelmeztetés, intés o a házirend súlyos megszegése o negatív hatású, goromba, megfélemlítő, erősen kifogásolható magatartása o jelentősebb igazolatlan mulasztásai o mások személyiségének szándékos megsértése és értékeinek eltulajdonítása miatt.  Nevelőtestületi figyelmeztetés, intés o az igazgatói fegyelmező büntetés halmozott előfordulása miatt.  Fegyelmi eljárás indítható o a tanuló súlyos és vétkes kötelességszegése esetén – eljárás alapján – írásbeli határozattal A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülei a jogszabályban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. Az igazgatói és nevelőtestületi dicséretet valamint fegyelmezéseket az egész tanulóifjúság tudomására kell hozni. Szintén az iskola közössége előtt – ballagási, tanévzáró ünnepély kapják meg a tanév végén adható elismeréseket az arra érdemes tanulók. Minden elismerést, dicséretet megfelelően kell dokumentálni (felelős az osztályfőnök, a szaktanár, a napközis vezető) az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe is. A nevelőtestületi dicséretet a törzslapra is fel kell vezetni. A jutalmazás és a büntetés elveit, formáit év elején ismertetni kell a szülőkkel és a tanulókkal.

70

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

71

3.1.

A pedagógiai program érvényességi ideje, módosítása, nyilvánossága

Ezen program érvényességi ideje 5 tanévre szól. Iskolánk nevelő-oktató munkáját jelen pedagógiai program alapján 2013. szeptember 1-jétől végzi. Soron kívüli felülvizsgálatot, módosítást kezdeményezhet  az iskola fenntartója  az iskola igazgatója  a nevelőtestület bármely tagja  a szakmai munkaközösségek  a szülők a Szülői Szervezeten keresztül  a tanulók a diák-önkormányzaton keresztül A módosítás bevezetésére a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kerül sor. A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Egy-egy példánya az alábbi személyeknél és helyeken tekinthető meg:  a fenntartónál  az iskola igazgatójánál  az igazgatóhelyettesi irodában  az iskola könyvtárában  az iskola honlapján

72

73

3.2.

A pedagógiai program elfogadása

Jelen pedagógiai programot a diák-önkormányzat ülésén véleményeztük, elfogadásra javasoljuk.

........................................................ az iskolai diák-önkormányzat vezetője

Jelen pedagógiai programot a Szülői Szervezet választmánya és az Iskolaszék véleményezte, elfogadásra javasolja.

........................................................

........................................................

az Iskolaszék elnöke

a Szülői Szervezet elnöke

Jelen pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 26-án tartott értekezletén véleményezte és elfogadta.

....................................................... a Közalkalmazotti Tanács elnöke

................................................................. az iskola igazgatója

A Kelbelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete – mint fenntartó – a Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programját …….. év ……….…….. hó …….. napján jóváhagyta.

74