A GÖDÖLLŐI TÖRÖK IGNÁC GIMNÁZIUM

„ ... meg kell érteni az ifjúságot, úgy kell venni őket, amint vannak, ifjaknak. Példaadással igen sokat lehet elérni ebben a korban, ha lelkünkből szeretni tudjuk őket. A szeretet olyan nevelő, vagyis növelő hatással van reájuk, mint a nap heve és a harmathullás vagy májusi eső áldott nedvessége.” (Karácsony Sándor)

A GÖDÖLLŐI TÖRÖK IGNÁC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készült az 1998/99 – 2002/03 közötti tanévekre. Felülvizsgálva a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet értelmében 2000/2001. tanévben. Érvényessége kiterjesztve a 2004/2005. tanévig. Felülvizsgálva a 2003/2004. tanévben. Felülvizsgálva a 2007/2008. tanévben. Módosítva a 2009/2010. tanévben. Módosítva a 2012/2013. tanévben. Legközelebbi tervezett felülvizsgálat időpontja: 2018/2019. tanév.

GÖDÖLLŐI TÖRÖK IGNÁC GIMNÁZIUM

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................... 2 Bevezetés .............................................................................................................................................. 4 I. Az intézmény jellemző adatai ........................................................................................................... 5 1.) Az iskola hivatalos elnevezése: ................................................................................................................ 5 2.) Az iskola alapító okiratának kelte:............................................................................................................ 5 3.) Az iskola székhelye: ................................................................................................................................. 5 4.) Az iskola címe, telefonszámai: ................................................................................................................. 5 5.) Az iskola fenntartója: ................................................................................................................................ 5 6.) Az iskola működtetője: ............................................................................................................................. 6 7.) Az iskola alaptevékenysége ...................................................................................................................... 6 8.) Az iskola földrajzi - társadalmi helyzete .................................................................................................. 8 9.) Az intézmény működésének számszerű adatai, ezek változásának prognózisa ...................................... 10 a.) Pedagógusok, és pedagógiai munkát segítők létszáma ....................................................................... 10 b.) Épület, helyiségek .............................................................................................................................. 11

II. Helyzetelemzés .............................................................................................................................. 13 1.) Az iskola értékvilága .............................................................................................................................. 13 2.) Az intézmény kapcsolatai ....................................................................................................................... 13 3.) Az iskolai munka személyi és tárgyi feltételei ....................................................................................... 14 4.) Az intézmény oktatómunkájának adatai ................................................................................................. 15 6.) Az iskola szervezeti működése: .............................................................................................................. 16 7.) Az intézmény mindennapi működése, információ, ünnepségek, hagyományok .................................... 17

III. Az iskola nevelési programja ....................................................................................................... 19 1.) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................................................................................................ 19 Az intézmény oktatási profiljai ................................................................................................................ 27 Személyi feltételek................................................................................................................................... 28 Szervezési feltételek ................................................................................................................................ 29 Az intézmény az oktatómunkával kapcsolatos feladatokat, eszközöket, eljárásokat a tanári tanulói munkával kapcsolatos követelmények formájában fogalmazza meg. ......................................... 29 2.) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 31 3.) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................................... 38 4.) A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................... 39 5.) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................... 40 6.) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 41 7.) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..................................................... 42 8.) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................. 42 9.) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere .............................. 43 10.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................................................................. 58 11.) A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........ 59

IV. Az intézmény helyi tanterve......................................................................................................... 65 1.) Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ..................................................... 65 a.) Az iskola a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területei és a kerettantervek alapján alakította ki tantárgyi rendszerét.................................................................................................................................. 65 2.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................ 79 3.) Az iskola magasabb évfolyamaira való lépés feltételei: ......................................................................... 79 4.) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének - minősítésének formája és az otthoni felkészülés írásbeli és szóbeli feladatainak meghatározása ............................................................. 80

2. oldal


TARTALOMJEGYZÉK

V. Zárórendelkezések ......................................................................................................................... 86

3. oldal


BEVEZETÉS

Bevezetés A gödöllői Török Ignác Gimnázium modern iskola és még modernebb akar lenni. Modern: nem csak az épület, a berendezés, felszerelés, eszközök korszerűségének színvonala alapján; nem csupán a tankönyvek, a műveltségi anyag és tartalmak mennyisége és változatossága okán és nem elsősorban a módszeres nevelési-oktatási eljárások alkalmazási gazdagsága és változatossága szempontjából. Mindezek, jóllehet fontos tényezők, mégsem elsődlegesek a modernség fogalmi meghatározásakor. Modern: azaz demokratikus és hatékony az iskola, ha igazán korszerűségre tör. Demokratikus, tehát minden iskolai teljesítményt tanár és diák közös munkája eredményének tart, akár sikerről, akár sikertelenségről van szó. A tanár számára a diák nem tárgy, nem eszköz, nem leküzdendő és /vagy legyőzendő akadály - ellenfél, hanem teljes értékű gyermekkamasz-ifjú, tehát különböző relációkban bár, de társ, partner a munka- és életközösségben. A tanár hozzáértése, kultúrája, közlékenysége alapján illetékes, a diák illetékességét kíváncsisága, szeretete, tanulni vágyása, erőtöbblete adja. Tanár és diák autonóm lényként viszonyulnak egymáshoz, ezért készek, egymás tiszteletben tartásával mindig mindent újrakezdeni. Hatékony, mert nem akarja sem tanár, sem diák megspórolni az egészséges erőfeszítést közös munkájuk során, de mindent megtesznek azért, hogy erőfeszítéseik gazdaságosak és életszerűek, élet-közeliek legyenek. Ez a pedagógiai felfogás az, amely nem a tengő élet békaperspektívájából látja az "életre való fölkészítés" feladatait, hanem egy magasabb-rendű szellemi lét irányából igyekszik áthatni a közösen megélt éppen iskolaformájú életet. Így felfogott munkánk lendítőereje a magasrendű értékekbe vetett hit a tanár, és az ezek iránti vágyakozás, „erosz” a diák részről. Mindezek alapján kíséreljük meg pedagógiai programunk, tanterveink tervezését.

4. oldal


I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI

I. Az intézmény jellemző adatai 1.) Az iskola hivatalos elnevezése: Gödöllői Török Ignác Gimnázium.

2.) Az iskola alapító okiratának kelte: 1992. július 2, módosítva a 194/1997.(XII.4.), továbbá 165/2000.(X.12.) sz. önkormányzati határozatokkal, a 2003. évi módosításokkal, az engedély kiállítója Gödöllő Város Önkormányzata, (Az alapító okirat alapját képező dokumentumok: - a Pest megyei Tanács VB. Oktatási Osztályának 853/4/3/1955.sz. engedélyező okirata, - az Oktatásügyi Minisztérium 853-69/1955.sz. engedélyező okirata, - a Művelődésügyi Minisztérium 66.600/1958. és a Pest megyei Tanács VB. Művelődési Osztályának 1958. augusztus 8-i dátumú engedélyei a "Török Ignác" név viselésének engedélyezéséről.) valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123§ (1) bekezdésében leírtak alapján az intézmény szakmai alapdokumentumának kiállítója a: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gödöllői Tankerülete

3.) Az iskola székhelye: Gödöllő város.

4.) Az iskola címe, telefonszámai: Török Ignác Gimnázium, 2100 Gödöllő, Petőfi S.u.12-14. telefon:

28-420-383 28-420-380 alközpont, melyről az iskola egyéb helyiségei hívhatók.

fax: 28-420-380/35 (titkárság).

5.) Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartó címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

5. oldal



6.) Az iskola működtetője: Gödöllő Város Önkormányzata A működtető címe: Polgármesteri Hivatal, 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. , tel.: 28-420.411

7.) Az iskola alaptevékenysége Az intézmény 1955-ben létesült, 1958 óta hordja a gödöllői születésű aradi mártír, Török Ignác honvédtábornok nevét. Több mint negyven éves működése során alapvetően és túlnyomóan gimnáziumi oktatási és nevelési feladatokat látott el, 1979 és 1995 között évfolyamonként egy-egy osztályban óvónői szakközépiskolai képzést is folytatott. A Török Ignác Gimnázium, nevelő és oktató iskolaként szerzett tekintélyt és társadalmi elismertséget a hasonló típusú oktatási intézmények között. Tevékenysége értékőrző és fejlesztő alapvonásai mellett mindenkor lehetővé tette új műveltségi tartalmak, nevelési értékek befogadását. Felfogásunk szerint a komoly, szolid, alapos oktatás egyúttal a legjobb nevelés is, a pedagógiai hagyományőrzés és folyamatos megújulás legfontosabb színtere a tanóra, legmeghatározóbb eleme a diák-tanár viszony. A neveléslélektan tanulságait szem előtt tartva életkoronként újra és újra meg kell fogalmazni nevelő és növendék relációt, figyelembe venni ennek következményeit tartalmi és módszertani vonatkozásban egyaránt. A tananyag és diák viszonyulása ember és ember, az idősebb, tapasztaltabb, átadóbb az ifjabb, tapasztalatlanabb és befogadóbb egyenjogú viszonyulásában nyer értelmet, teszi lehetővé a közös feladatok mindenkori újrafogalmazását, a közös tevékenység kiterjesztését tanórán kívülre is. Fő célunk tehát az egyetemes és magyar kultúra értékeinek átadása, közös megélése, gimnáziumként mindez elsősorban a felsőoktatásra való minél eredményesebb felkészítés jegyében: tehetséggondozás és tehetségfejlesztés útján. Különösen kiemelt figyelmet kap iskolánkban a magas szintű nyelvoktatás. Célunk, hogy a diákok már a gimnáziumi évek alatt megszerezzék azt a nyelvtudást (és az azt igazoló egy vagy két nyelvvizsga bizonyítványt), amelyre a felsőoktatási tanulmányokban és általában a modern világban szükségük van. Ennek lehetőségeit kerestük az előző évtizedekben az akkori meghatározó körülmények között a tagozatos oktatásban (idegen nyelvek, matematika), fakultációban, versenyeztetésben. És ennek lehetőségeit véltük megtalálni a közelmúltban és jelenben, építve az eddigi tradíciókra az idegen nyelvi specializáció új formáiban (angol-magyar két tanítási nyelvű, idegen nyelvi és matematika speciális osztályok), továbbá a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatásban. Törekvéseink találkozva a felhasználók igényeivel eredményesen működő iskolai közösség kiformálódását segítették elő. Diákok-nevelők és szülők munka és életközösségének kialakulása organikus egységbe foglalják az iskolai élet tanórai és tanórán kívüli alkalmait s lehetővé teszik illeszkedését, kapcsolódását az iskolán kívüli közösség életéhez. Diákok-tanárok pezsgő, életteli tanórai és tanórán kívüli kapcsolatai formálják egyedivé iskolánk arculatát. Az alapos, elmélyült tanítás-tanulás, az ünnepi alkalmak formaságoknak is jelentőséget tulajdonító hagyományőrző komolysága jól megfér a személyiség megbecsülésén alapuló jókedvű, szabad és sokszínű, sokféle ízlést kielégítő közösségi élettel, a követelmény a szeretettel. 6. oldal



Mindezen elvek és gyakorlat konkrét megvalósulási formáit a megfelelő helyen részletesebben fejtjük ki. Itt most csupán az alaptevékenység jelenlegi legfontosabb oktatási szervezeti formáit ismertetjük, mint a fentieknek a továbbiakban is meghatározó kereteit.

7. oldal



Az intézményünkben jelenleg működő oktatási típusok: - a nyolcosztályos gimnázium kiemelkedő lehetősége a tehetséges tanulók felsőoktatásra való fölkészítésének.(Tekintettel az együtt töltött idő hosszúságára.) A képzés az alsó évfolyamokon alapozó, az első idegen nyelv az angol. A IX. évfolyamtól kezdődően a tanulók emelt óraszámban tanulnak német nyelvet, angolt pedig alap óraszámban. - az angol és német négy évfolyamos nyelvi emelt óraszámú osztályokban folyó képzés ugyanezen cél megvalósítását tűzi ki, rövidebb idő alatt, - a matematika emelt óraszámú csoport indítása a műszaki pályák felé orientálódó gyerekek felkészítését segíti elő, - az öt évfolyamos angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás a magas szintű nyelvtudás elsajátításának olyan lehetősége, melyet egyetlen más iskolatípus sem ad meg, s egyúttal leginkább "EU-konform" képzésünk,

8.) Az iskola földrajzi - társadalmi helyzete Gödöllő városa természetes földrajzi és közlekedési központja a hozzá kapcsolódó tájegységnek. A fejlődő városi társadalom erős, polgárosodó populációt termelt ki s ennek igényei kedvezően hatnak a szociálisan hátrányosabb helyzetűekre is. Az iskola beiskolázási bázisát e két tényező határozza meg. Az intézmény elért rangja, elismertsége vonzza az ambiciózus gödöllői tanulókat és szülőket. Ugyanezért az agglomeráció településeinek lakossága is erősen törekszik gyermekeik itteni középfokú iskoláztatására. Másrészt a jó közlekedés lehetővé teszi, hogy gödöllői tanulók is igénybe vegyék a környék /Aszód - franciaoktatás/ és Budapest oktatási kínálatát. A kilencvenes évek eleje óta Gödöllőn a Premontrei Szent Norbert Gimnázium és a Református Líceum is a középfokú oktatás további színvonalas lehetőségeit teremtették meg. Mivel lakóhelyünkön szerencsére nem csökken a tanulólétszám, lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák képzési profiljai egymást kiegészítve szolgálják a lakosság igényeit, együttműködés és egészséges verseny alakuljon ki közöttük. Ebben iskolánk úgy állhat helyt, ha a kialakult színvonal őrzése mellett a továbbfejlődés mindenkori lehetőségét is megtalálja. a.) Az intézmény beiskolázási körzetei A gödöllői Török Ignác Gimnázium alapítása - 1955 óta városi és körzeti beiskolázási feladatokat lát el. A beiskolázási körzeteket akkor, amikor az intézmény megyei fenntartásban volt, Pest megye akkori tanügyi vezetése jelölte ki. Városi fenntartásba kerülésekor ezeket a városi oktatási vezetés megerősítette. Legutolsó szabályozása 1998-ban történt az iskola Pedagógiai Programjának elfogadásakor, ennek megfelelően az egyes képzési típusoknál, az önkormányzat jóváhagyásával a jelenlegi helyzet a következő: - Nyolcosztályos gimnáziumi képzés, évfolyamonként egy-egy, összesen 8 osztály. Körzet: Gödöllő város és körzete. - Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés, évfolyamonként egy-egy osztály. Körzet: Gödöllő és közvetlen agglomerációján kívül Budapest és Vác városok és agglomerációjuk azon része melyből az iskola tömegközlekedéssel megközelíthető. - Angol-német emelt óraszámú nyelvi képzés, évfolyamonként kettő-kettő osztály. Körzet: Gödöllő városa, Isaszeg, Pécel, Dány, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Szada, Veresegyház, Mogyoród, Kistarcsa, ezeken felül a férőhelyek számától függően Budapest közel eső kerületei és a Galga völgyének települései.

8. oldal



Megjegyzések: - Információink szerint az intézményt érintő tanulólétszám csökkenés nem várható, mivel Gödöllő város demográfiai adatai szerint ez nem jelentős, a körzet viszont nagy. - Dacára annak, hogy a városban 1993 óta további két középiskola nyílt, a Török Ignác Gimnáziumba jelentkezők száma a fölvehető létszám három-ötszöröse. b.) A 2012/2013. tanév fontosabb mutatószámai: - Tanulólétszám: 700. - Tanulócsoportok száma: 20, ebből 8 osztályos gimnázium 8. - Napközis csoportok száma: 0. - Osztálytermek száma: 21, továbbá 3 előadó (kémia, biológia, fizika), 2 számítástechnika terem, 1 könyvtári raktár és olvasósarok 4 csoportszoba, 1 csarnokméretű testnevelés terem. - Pedagógusok száma: 50, ebből tartósan távol 2 fő, részmunkaidős 2 fő, óraadó 3 fő, üres álláshely 1. Egy pedagógusra jutó gyermeklétszám: az 5 pedagógussal számolva 13,9 fő. - Egy tanteremre jutó gyermeklétszám: 26,9 fő (figyelmen kívül hagyva a könyvtárat, csoportszobákat, testnevelés termet). - Szakos ellátottság: 100 %-os. - Hiányzó szakos tanárok: 0. - Egyéb dolgozók: iakolatitkár 2 fő, pedagógiai asszisztens 3 fő, összesen: 5 fő. - Az iskola működtetője által foglalkoztatott dolgozók: Takarító 4 fő Karbantartó, fűtő-gondnok 1,5 fő Portás 2 fő Összesen: 7,5 fő c.) Tárgyi feltételek: - A kötelező eszközök és felszerelés 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 2. sz. melléklete tekintetében az intézmény ellátottsága megfelelő, a hiányok a működést nem akadályozzák. (Az előírt helyiségek közül az intézmény nem rendelkezik nyelvi laboratóriummal, művészeti nevelés szaktantermével, technikai szaktanteremmel, gyakorló tanteremmel, ezen azonban csak az épület bővítésével lehetne segíteni. Ezen helyiségek berendezés igényét az eszközfejlesztési tervben részletezzük.) - Az új jogszabályokban megfogalmazott eszközök és felszerelések hiányosságainak felmérése folyamatban van.

9. oldal



9.) Az intézmény működésének számszerű adatai, ezek változásának prognózisa a.) Pedagógusok, és pedagógiai munkát segítők létszáma A főállású nevelők létszáma 51 fő. Az 51 fő nevelő az alábbi szakok oktatására képesített: Képesítés

Szak Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom

Tanárképző főiskola

12 fő

Történelem

11 fő

angol nyelv

10 fő

1

német nyelv

5 fő

1

orosz nyelv

3 fő

1

latin nyelv

2 fő

matematika

10 fő

fizika

6 fő

kémia

4 fő

biológia

3 fő

1

földrajz

4 fő

3

számítástechnika

4 fő

technika

1 fő

ének

1 fő

rajz

1 fő

testnevelés könyvtár

2 fő

2 fő 1 fő

10. oldal



Helyettesek: óraadó 2 fő, részmunkaidős 2 fő. Az általuk ellátott szakok: Képesítés

Szak Tudományegyetem latin

1

számítástechnika

1

angol, biológia

1

Tanárképző főiskola

német-hittan

1

Egyéb munkakörben foglalkoztatottak száma: Munkakör

Létszám

Ebből főállású

Főállásúból nyugdíjas

iskolatitkár

2

2

-

ped. asszisztens

3

3

-

b.) Épület, helyiségek A Török Ignác Gimnázium jelenlegi épülete 1988-ban készült el, az épület állapota, felszereltsége megfelelő. Jól megközelíthető, mivel a város központjában található, 5 percnyi gyaloglással elérhető a HÉV-állomás és autóbusz pályaudvar, 15 percnyivel a MÁV állomás. Az iskola közvetlen szomszédságában találhatók: rendőrkapitányság, rendelőintézet, polgármesteri hivatal. Az épület riasztóberendezéssel ellátott. Aulája alkalmas ünnepségek tartására, második emeleti galériája képzőművészeti kiállításokra. A belső terek, közlekedő folyosók tágasak. Az épülettel egy egységet alkot a 600 személyes főzőkonyha és az egyidejűleg 240 fő befogadására alkalmas étterem, az étkezési rész üzemeltetője a Kalória KHT, az étkezőt az intézmény diákjain és dolgozóin kívül a helyi Református Líceum tanárai, tanulói, továbbá a Polgármesteri Hivatal dolgozói is igénybe veszik. A helyiségek főbb számszaki mutatói: Tanterem

Szakterem

Előadó

21 számítástechnika.

Csoportszoba 4

2

fizika, kémia, biológia

3

További helyiségek: - könyvtár

1 (raktár, iroda és olvasósarok),

- portásfülke

1 (telefonközpont),

- szertár technika

4 (fizika, kémia, biológia, humán tárgyak, angol, számítás-

11. oldal



- tornaterem

1 (csarnokméretű),

- orvosi rendelő

1,

- iroda

5,

- tanári szoba

1,

- öltöző-zuhanyzó

4,

- WC

13 (tanulói 6, tanári 3, öltözői 4),

- kazánház

1,

- műhely (karbantartói) 2, - karbantartói öltöző,fürdő,WC

1.

Az épület belső udvara parkosított, itt helyezkedik el 2 db. bitumenes pálya, raktárépület, gázfogadó állomás.

12. oldal


II. HELYZETELEMZÉS

II. Helyzetelemzés 1.) Az iskola értékvilága A gödöllői Török Ignác Gimnázium pedagógiai értékrendje a szabadság és tolerancia eszméi mellett rendeződik el. A nevelőtestületben a tanár illetve tanulóközpontú felfogás szabadon érvényesül, mivel a hangsúlyt mindkettő a tanár-diák viszony meghatározó voltára teszi, munka- és életközösségük fejlődése során pedig a szerepek (hasonlóan a családi közösséghez) a helyzetnek megfelelően változnak. A türelem, mint elvárás így kölcsönösen érvényesül diák-tanár vonatkozásában egyaránt. Megegyezéses értéke az itt folyó pedagógiai tevékenységnek az értelmes munka hasznába vetett hit. Minden érintett nevelési tényező (diákok-szülők- nevelők) részéről erős az erre irányuló igény, ez teremti meg az iskola munkaközpontú légkörét. Mindez találkozik a használók (Gödöllő és környéke érintett lakossága) iskolával kapcsolatos elvárásaival, s vonzó hatást gyakorol tágabb körben is. Mindez együtt azt eredményezi, hogy az iskola a társadalmi elismertség vonatkozásában "jó és erős" gimnáziumnak számít. Az ebből tagadhatatlanul következő szelekciós hatás azonban nem a szociálisan hátrányos helyzetű lakossági csoportok gyermekeinek kívül rekedését vagy lemorzsolódását eredményezi, hanem emelő hatást gyakorol rájuk? Ezzel megegyezően az itteni pedagógiai munka nagy súlyt helyez a hátrányok ellensúlyozására, az ehhez szükséges iskolai feltételek megteremtésére. A földrajzi közlekedési viszonyok már említett előnyös vonásai elősegítik, hogy az iskola pedagógiai-kulturális központként funkcionálva láthassa el feladatait. Az iskola értékvilágában a humánus, egyetemes, nemzeti és helyi értékek rendező elvként határozzák meg az oktatás-nevelést. A tanári munka szervesen folytatódik a tanórán kívüli iskolai élet színterein s számos ponton kapcsolódik az iskolán kívüli lehetőségekhez és törekvésekhez. A demokrácia az iskolai társadalom tagjai számára nem elvont eszményként, formalitásként, jelszóként, ürügyként játszik szerepet, hanem mint napi érdekegyeztetésben kiküzdött érték határozza meg a közös tevékenységet.

2.) Az intézmény kapcsolatai A gimnázium mikro- és makro társadalmi környezete kedvező feltételeket jelent a pedagógiai tevékenység szempontjából. A már említett tényezőkön kívül itt csak utalunk továbbiakra: - a város és környéke gazdaságilag fejlődő, - az önkormányzat és egyéb társadalmi-politikai tényezők iskolabarát felfogásúak, - a város oktatási intézményeiben magas színvonalú pedagógiai tevékenység folyik, - kiemelkedően sokszínű és értékes a Művészetek Háza Gödöllő, Kulturális és Konferencia Központ munkája, - a városban egyetem, számos tudományos intézmény működik és gyakorol jó hatást környezetére, - Budapest közelsége további lehetőségeket jelent, 13. oldal


II. HELYZETELEMZÉS

- a város és intézményünk is igen sok ténylegesen funkcionáló nemzetközi kapcsolatot épített ki -

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

-

Gödöllői Városi Múzeum

-

Külföldi testvériskolák (német, dán, holland, szlovák, erdélyi magyar, izraeli)

A Bethlen Gábor Alapkezelő által finanszírozott és szervezett Határtalanul! program, melynek keretében határon túli magyar iskolákkal bonyolítunk le diákcsere programokat. Az iskola folyamatosan él ezekkel a kapcsolati lehetőségekkel. A kiépült intézményes és személyes egyeztetési formák kielégítően működnek, megegyezéses és együttműködéses alapon, mivel a partnerek tiszteletben tartják a kapcsolatok során a pedagógiai elvek dominanciáját.

3.) Az iskolai munka személyi és tárgyi feltételei Mint az előző (I. fejezet) rész adataiból kitűnik, e feltételek lehetővé teszik az iskolai célok eredményes megvalósítását. A nevelőtestület összetétele és felfogása alkalmas minőségi munka megvalósítására. Alaptényezője ennek a tantestület nagymértékű stabilitása. Az alapítók nemzedéke, jól képzett, ambiciózus pedagógusokból állt, közülük többen nagyhatású iskolateremtő egyéniségek, akikre a később érkezők mindenkor támaszkodhattak. Szerencsés helyzet, hogy néhányan még ma is tanítanak, ha nyugdíjas óraadóként is, jelenlétük biztosítja a hagyományok folytonosságát. A tantestület fejlődése szerves, a belépők többnyire egy életre vállalják az itteni munkát, a munkaerőmozgás csekély arányú. A tantestület felfogása arra irányul, hogy minden lehetőségét megteremtse a színvonalas oktatásnak-tanulásnak. A magas szintű követelményrendszer tehát ugyanilyen szinten álló tanári munkával párosul és ez elnyerte a szülői közvélemény egyetértését is. Ez annyit jelent, hogy az iskola alapításától kezdve mindig eredményesen teljesítette legfőbb feladatát: a felsőfokú tanulmányokra való felkészítést, sőt folyamatos javulást tudott elérni e téren. Ugyanakkor - kis iskolaként indulva - emberközeli, humánus kapcsolat alakult ki tanárok-diákok között, jó értelembe vett családias légkör. Az emberszeretet nemes eszményei alapján munkatársi viszony alakult ki nevelők és nevelők, nevelők és diákok között. A nevelésnek ezeket a stabil eszményeit követve tudott a nevelőtestület időtálló nevelési értékeket kialakítani. A tantestület tagjai szakmai-pedagógiai vonatkozásban jól képzettek, erős a továbbképzésre-tanulásra irányuló igényük. A következő években számos szakterületen szükséges a Nemzeti Alaptanterv új műveltségi területeinek megfelelő képesítések megszerzése. Az intézmény az alapító okiratában meghatározottak szerint integráltan együtt neveloktat sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI) tanulókat. A sikeres integráció feltétele a dolgozók (pedagógusok és az összes alkalmazott) valamint a diákok, szülők tájékoztatása. Elengedhetetlen az iskolaközösség részéről a tolerancia, empátia és segítőszándék. Az ehhez szükséges szabályok megjelennek az iskola házi rendjében. Azokat a pedagógusokat, akiknek a tanulócsoportjában SNI tanuló tanul, az igazgató tájékoztatja a sajátos nevelési igény típusáról, és az abból következő plusz pedagógiai feladatokról. A sajátos nevelési igényt igazoló szakértői véleményben meghatározottak szerint az

14. oldal


II. HELYZETELEMZÉS

intézmény külső szakember (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus stb.) alkalmazásával biztosítja a tanulók számára a törvényben előírt speciális fejlesztést. A tanulóközösség tanulás centrikus, közösségi igényei és törekvései az iskolai munka lendítőerejeként hatnak. Az oktatás, nevelés tárgyi feltételei megfelelőek. A szertárak állománya az egyéb taneszközök és felszerelések mennyisége és minősége általában lehetővé teszik a Nemzeti Alaptanterv és a Kerettantervi rendelet alapján kialakított helyi tanterv megvalósítását. Szükséges azonban elsősorban a fizikaszertár illetve a számítástechnikai berendezések gyarapítása, korszerűsítése, a tornaterem felújítása. Az alapító okiratnak megfelelően beiskolázott SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges törvényben meghatározott fizikai környezetet, eszközparkot a Fenntartó biztosítja.

4.) Az intézmény oktatómunkájának adatai a felsőfokú nyelvvizsgák száma 1993-tól azért nő ugrásszerűen, mert ebben az évben érettségizett először angol-magyar két tanítási nyelvű osztály, amely nyelvvizsga minősítését az érettségi bizonyítvánnyal együtt kapja, az 1999/2000-es tanévtől kezdve a gimnáziumok sorrendjére vonatkozó ranglistákat különböző szempontok alapján állították össze, így azok nem összehasonlíthatóak az előző évek táblázataival, 2000-től az iskola saját információi alapján megállapította, hogy az érettségizők 75-85%-a tanult tovább felsőoktatási intézményekben. 2008-tól az iskola honlapján követhető: az érettségi vizsgák eredményei és a kompetenciamérések eredményei. Az oktatómunka színvonalára utal az is, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken az iskolának minden évben volt néhány tárgyból döntőse, helyezettje. A versenyeztetésben azonban még vannak kihasználatlan lehetőségek. Mivel a nevelőtestület becsületes, értékközpontú törekvései találkoznak az ambiciózus szülők tanulni vágyó gyermekeinek igyekezetével, a gimnázium nevelőmunkája alapvetően sikeres. A növendékek munkafegyelme megfelelő vagy jó, magatartásuk fegyelmezett, a tanár-diák viszony jó, nem túlzás azt állítani, hogy demokratikus. Ez azt jelenti, hogy működik az érdekképviselet /Diákönkormányzat/, az adódó konfliktusok érdekegyeztetéssel megoldhatók, a tanulói részvétel az intézmény irányításában a törvényes előírásoknak nem csak betű szerinti értelemben felel meg. Az iskola elégséges kínálatot biztosít a tanórán kívüli foglalkozások területén (Sportegyesületi munka, diákkörök, kirándulások, iskolabálok, kulturális programok, táborok.). A sokszínű, érdekes diákélet maga is nevelési tényező, ehhez járul az iskolai ünnepségek hagyományőrző komolysága. A diáksport eredményességét és hozzájárulását az iskolai nevelőmunkához külön hangsúlyozni kell. Van viszont néhány olyan probléma, melynek megoldásában évek óta nincs előrelépés. Ilyenek: az időnként elharapózó csoportos késések, a környezet esztétikája és higiénéje iránti tanulói igénytelenség, az időnként tapasztalható trágárság. 15. oldal


II. HELYZETELEMZÉS

A felelősséget nem háríthatjuk át teljesen a bennünket körülvevő nagyobb társadalmi miliőre, a megoldás lehetőségeivel tovább kell foglalkozni. Nagy kérdése a gimnáziumi nevelésnek az, hogy ideális értékeket követve vajon felkészítjük-e növendékeinket arra, hogy a való, reális életben álljanak helyt? Pedagógiai programunk további része megkísérli, hogy e kérdésre választ adjon.

6.) Az iskola szervezeti működése:

Az intézmény vezetési szerkezetét az alábbi séma szemlélteti:

Közalk.T.

Munkaközösségvezetők

Intézményvezet ő.

Nevelő testület

I.sz. igazgató-helyettes

II.sz. igazgató-helyettes

DÖK

SZMK

Titkárság vezető

Iskolatitkár

Oktatási aszszisztensek

Nevelők

Ifjúságvédelmi felelős

Könyvtáros

Védőnő Önkéntes munkaközösségvezetők

DÖK segítő tanár

16. oldal


II. HELYZETELEMZÉS

A szervezeti működés főbb jellemzői a táblázatból kiolvashatók. A szervezet működésének részletes leírása megtalálható az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) és Házirendjében, melyek a Pedagógiai Program mellékletét képezik. -

Ezek kivonataként a működés röviden a következőképpen foglalható össze: a mellérendeltségben működő vezetési partnerek tevékenységüket saját munkaterveik alapján végzik (diákönkormányzat, Szülői Munkaközösség iskolai választmánya), szükséges esetekben a nevelőtestület üléseit kibővíti a partnerek képviselőivel, a nevelőtestületi ülések rendjét az éves munkaterv rögzíti, az iskola szűkebb vezetése (igazgató és helyettesei, gazdasági vezető) hetente meghatározott időpontban értekezletet tart, a diákönkormányzat (a Házirend meghatározása szerint és a továbbiakban: DÖK) ülésein az igazgatóság képviselője rendszeresen részt vesz, az SZMK iskolai választmánya munkájában az igazgatóság képviselője rendszeresen részt vesz, a szakmai munka ellenőrzésének rendjét illetve a gazdasági munkával kapcsolatos belső ellenőrzési tevékenységet az SZMSZ is rögzíti. További (önálló) iskolai szervezetek: Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány, Diák Sportegyesület (TIG DSE).

- A Török Ignác Díj kuratóriuma a nevelőtestület. E szervezetek munkájukat önállóan végzik, az intézménnyel való együttműködés alapjait évente az iskolai munkaterv rögzíti.

7.) Az intézmény mindennapi működése, információ, ünnepségek, hagyományok Tervezés: - Az éves iskolai munkaterv javaslatát az igazgató készíti el írásos formában sokszorosítva, SZMK iskolai választmánya, Diákönkormányzat véleményezi, végleges formájában az igazgató szövegezi meg. - A munkatervben szereplő feladatok részletes megtervezése, saját munkaprogramjuk elkészítése az érintettek feladata, egyeztetésük e szervezetek ülésein történik. - Alapelvek: egylépcsős döntés nem születhet, a Diáktanács képviselők az osztályokkal, a szervezetek, érdekvédelmi testületek tagságukkal való konzultáció után jogosultak döntésre, a döntéssel kapcsolatos tanácskozásokról jegyzőkönyv készül. Információ: - A nevelőtestületet heti rendszerességgel hétfőnként a nagyszünetben az igazgató illetve felelősök informálják, szükséges esetekben a hónapok utolsó csütörtökjén munkaértekezlet. - A tanulók informálása legalább havi rendszerességgel keddi napokon nagyszünetben igazgatói hirdetéseken történik.

17. oldal


II. HELYZETELEMZÉS

- A rendszeres információ további eszközei: hirdetőtáblák, sokszorosított anyagok, iskolai honlap. - A tanulmányi szempontból legfontosabb munkafázisok (jelentkezés évközi vizsgákra, érettségi előkészítőre, érettségi vizsgára és felsőoktatásra, tankönyvrendelés, menzai kedvezmények és tankönyvsegély igénylése, tanév eleji és végi határidők) előtt minden esetben körlevelet, űrlapot igényelhet minden érintett tanuló, nevelő, ezeket az adott tanévben meg kell őrizni, a kapcsolatos eljárásoknak ez alapdokumentuma. Értékelés: - Az értékelés az intézményben nyilvános. - Fórumai: nevelőtestületi értekezletek, hirdetések, ünnepségek. - Kiemelt jelentősége van az értékelésben a jeles és kitűnő tanulmányi-, felsőoktatási beiskolázási eredményeknek, a tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken elért helyezéseknek, az ezekkel kapcsolatos diák és nevelői teljesítményeknek, az iskolának nyújtott önkormányzati-, szülői-, alapítványi stb. támogatásoknak. - Az értékelés eszközei: szóbeli dicséret, elismerés, bejegyzés ellenőrző könyvbe, jegyzőkönyvi bejegyzés, Török Ignác Díj és Plakettek, Osztályelső és Évfolyamelső cím (tanulók), a Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány emlékgyűrűje (nevelők), oklevél, jutalomkönyv. - A nevelőtestület, nevelők, dolgozók munkájának, a diákok magatartásának - szorgalmának, tanulmányi előmenetelének ellenőrzési - értékelési rendjét, formáit, eszközeit az SZMSZ és Házirend rögzíti. - Alapelvek: nem maradhat elismerés nélkül egyetlen pozitívum sem, s nem maradhat elutasítás nélkül semmi olyan, ami a közös munkát károsan befolyásolja. Az ünnepségek, hagyományápolás rendjét, formáit az SZMSZ, Házirend és az intézmény éves munkaterve határozza meg. Fentiek fontosabb vonásai a következőkben összegezhetők: - nevelők, diákok, szülők, iskolavezetés folyamatos egyeztetéssel keresik az együttműködés lehetőségeit, - egymás munkáját rendszeresen értékelik, elismerik, - mindezekkel kapcsolatban súlyt helyeznek a nyilvánosságra, - fentiek kiemelkedő alkalmait az egyeztetéssel kapcsolatban lásd a tervezésnél, az értékeléssel kapcsolatban a már felsoroltakon kívül külön megemlítendők a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek, a szalagavató és ballagás, az aradi vértanúk napja, az 1848-as és 1956-os forradalmak emlékünnepségei és a Határtalanul! program keretében lebonyolítandó témanapok - a diákhagyományok ápolásával kapcsolatban fontos szerepe van az iskolabáloknak, melyek minden esetben műsorosak (az első diákbálon történik a "gólyaavatás"), az iskolai diáknapnak, iskolarádiónak, a sport- és kulturális versenyek eredményhirdetéseinek. Az iskola tradíciói közül megemlítjük a klasszikus, a népi kultúrához való kapcsolódást, ezek figyelembevételét ünnepségeken, közös programokon, továbbá az ezekre való felkészülés diák-tanár alkotóműhely jellegét. 18. oldal


III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

III. Az iskola nevelési programja 1.) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézmény pedagógiai hitvallása A Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete az iskolát az élet színterének tekinti. Felfogása szerint a gyermek, kamasz, ifjú élete akkor teljesedik ki, ha a megfelelő időben iskolaformájú, ha az önmagától másokig vezető úton itt találkozik barátsággal, szerelemmel, idősebb emberekkel. Az idősebb társ, a tanár feladatát ebben a viszonyrendszerben úgy tudja ellátni, ha a teljes életet közvetíti műveltségi területének ismeretei segítségével is, ha a különböző életszakaszoknak megfelelően szülője, vezetője, ideálja, partnere tud lenni a diákközösségnek, méghozzá nem kívülről, hanem belülről, "demokratikus" választás útján. A Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete hisz az iskola emberformáló, személyiségalakító, tehát nevelő, azaz növelő szerepében. Úgy véli, hogy e szerep teljesítéséhez nélkülözhetetlen a tanárban meglévő többlet és a diákban meglévő igény (vagy ennek fölélesztése). Tisztában van azzal, hogy e többlet átadása áldozat, szeretet, odaadás, példaadás nélkül lehetetlen, tisztában van azzal, hogy a személyiség autonóm s befogadás csak viszonyulás útján valósulhat meg. Viszonyulás, pontosabban viszonyulások a szabadság és egzisztenciális komolyság légkörében jöhetnek létre, formájuk jogi, művészi, tudományos, társadalmi és világnézeti, azaz életszerű. A Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete az iskolát nem öncélnak, öncélú tanár, diák vagy szülői ambíciók kiélési területének tekinti, hanem eszköznek. Eszköz, melynek segítségével továbbörökíthetők az új nemzedékeknek az emberi kultúra, tudomány, erkölcs, a szép, igaz, jó hordozói. Eszköz, amellyel az életben hasznosítható, konvertálható, továbbfejleszthető tudást megszerzik a növendékek. Eszköz, melynek segítségével az ifjú ember szocializálódik, a társadalom felnőtt, hasznos, becsületes tagjává válik. Mindezeknek megfelelően a Török Ignác Gimnázium /továbbiakban: TIG/ általánosan művelő, felsőfokú tanulmányokra fölkészítő középiskola. A pedagógiai munka fő célja a tehetségek fölismerése, megnyerése a közös munkának, a tehetséggondozás és fejlesztés. Az intézmény feladatának tekinti a felvételi vizsgán felvételt nyert és befogadott SNI tanulók képességeinek feltérképezését, és tehetséggondozását – ezzel is segítve őket abban, hogy a társadalom teljes jogú, aktív tagjaivá váljanak A TIG-ben az oktatás értékközpontú: ki akarja fejleszteni a tanulók azon képességeit, melyek segítségével eligazodhatnak hazánk, Európa és a nagyvilág kultúrájában és tudományában, képessé válnak az önálló ismeretszerzésre, szellemi munkára, műveltségük további építésére. A diákokkal meg akarja ismertetni azon erkölcsi és humánus értékeket, amelyeket a zsidó- görög- keresztény kultúrkör, a humanizmus, felvilágosodás, szabadgondolkodás adtak az emberiségnek, hogy ezáltal önálló értékválasztásra, saját értékrend kialakítására váljanak képessé. Mindez szilárd műveltségi alapok kialakítását teszi szükségessé, ehhez pedig változatos, az életkornak megfelelő, alkotó légkörű pedagógiai munka és színvonalas követelményrendszer szükségesek. Ez azt is jelenti, hogy a NAT-ban és kerettantervben megfogalmazott ismeret-minimumokat az intézmény céljainak megfelelően átgondoltan bővítettük.

19. oldal



Jelenti továbbá azt is, hogy az iskola tantárgyakban gondolkodik, tantárgyi rendszerét a hagyományoknak illetve a tudományok tagolódásának megfelelően építi ki s az új műveltségi tartalmakat a tantárgyak anyagába integrálja. Az iskola a műveltségi anyag szerkezeti felépítésében - ahol ez lehetséges - a linearitás elvét követi, de ahol ez nem lehetséges, ott is az egyszerűbből indul ki s tart a bonyolultabb felé. Ugyanez az elv érvényes az irodalom, történelem, művészetek területén a nemzeti- illetve egyetemes- ismeretanyag belső arányinak megállapítására. Az anyanyelvből, nemzeti irodalomból - történelemből, zenéből, stb. kiindulva alapozzuk meg a növendékek identitását, kötődését s innen jutunk el annak megértéséig, hogy amilyen fontos nekünk a magunké, ugyanolyan fontosnak tartják a magukét mások, érdeklődésre csak akkor tarthatunk számot, ha mi is érdeklődünk mások iránt. Mások kultúrájának becsülése, a belőlük való épülés a feltétele annak, hogy a miénket is becsüljék, abból is merítsenek, így jutunk kötődéstől a nyitottságig, egyik nélkül a másik mit sem ér. Ez a pedagógiai felfogás természetszerűleg figyelembe veszi a fejlődés- és neveléslélektan alapvető tanulságait, fontosnak tartja, hogy gyermek-kamasz- ifjú nyelven, azaz verseny- probléma- gestio dialektusban beszéljenek a partnerek s a tudományosság kritériumai ne a bonyolultság és érthetetlenség, hanem az igazság maximális megközelítése és világosság legyenek. Az oktatást nem puszta ismeretátadásnak tekintjük, hanem olyan viszonyrendszer kialakításának, melyben diák és tanár között jogi- művészi- tudományos- társadalmi- erkölcsi relációk jönnek létre. E kapcsolatok életszerű működése teremt közösen kimunkált értékeket, az ilyen típusú munka egyúttal az igazi demokrácia iskolája is. Nevelési törekvéseink legfontosabb színtere tehát a tanóra, igazi oktatási reform itt valósulhat meg. Természetesen az ilyen reformhoz az szükséges, hogy a pedagógus önmagát folyamatosan megújíthassa, tovább képezhesse, ehhez képest alakítottuk ki a pedagógustovábbképzés iskolai rendszerét. Persze a nevelésnek nem a tanóra az egyetlen színtere. Ha igaz, hogy a nevelés célja az, hogy képessé tegye a felnövekvő nemzedéket másokkal élet-, munka- és erkölcsiközösségek alkotására, akkor az is igaz, hogy ezek már az iskolában létre kell jöjjenek felnőttek és ifjak, tanárok és diákok között. Ez csak úgy lehetséges, ha a tanórán keltett igények tanórán kívüli további igényeket, érdeklődést eredményeznek ifjúi részről s van készség ezek kielégítésére a nevelők oldaláról. E két terület /tanórai, tanórán kívüli oktatás-nevelés/ szervesülése nélkül az iskola nem is gondolhat különleges, vonzó, tényleges társadalmi igényeket kielégítő képzésre, meg kell elégednie olyan lecsupaszított minimumszinttel, mely egyetlen partnernek sem ad többet, mint az iskolába járás puszta tényét. Ez esetben azonban az iskola becsapja a diákot és szülőjét, nem adván meg nekik a társadalmi emelkedéshez szükséges minimumot. Ahhoz, hogy nevelésünk legfőbb célja: az egyéniség erkölcsi magaslatra emelése, a személyiség világra segítése megvalósuljon, az iskolában polgári viszonyok kell kialakuljanak. Ez annyit jelent, hogy lehetőségekben, perspektívákban gazdag, szellemileg inspiráló, a tényleges és szabad választás lehetőségét kínáló környezet és egyéniségek /sőt személyiségek/ szükségesek ahhoz, hogy a hatások rendszerré érlelődjenek. Csak így bizakodhatunk abban, hogy becsületes, igazságos, szellemileg igényes, munkaszerető magyar és világpolgárokat bocsáthatunk ki az iskola falai közül.

20. oldal



a.) A nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei A nevelőtestület pedagógiai alapelvei sok évtizedes, folyamatos fejlődés eredményeként alakultak ki. Így rögzítésük nem elsősorban deklaratív és perspektivikus, hanem meglévő felfogást és gyakorlatot tükröző s így tartalmazzák a további fejlődés irányait, céljait. Pedagógiai munkánk legfontosabb alapelvének a szeretetteljességet, családiasságot valljuk. Az iskolai közösség minden relációjában (tanár-diák, diák-diák, nevelő-nevelő, nevelő és szülő) egyformán fontosnak tartjuk ezt, legfontosabb és meghatározó azonban a növendékekhez való viszonyunkban. Tanári oldalról nézve a dolgot ez munkánkban az alapvető és meghatározó gyermekközpontúságot jelenti. A demokráciára nevelést az illetékesség, kompetencia, nyitottság, tolerancia, partneri viszony elveinek figyelembevételével szervezett folyamatként fogjuk fel. Az így értelmezett pedagógiai tevékenység nem nélkülözheti tanári részről a tudatosságot, illetve a tudatosítás szándékát. Az oktatás és nevelés gyakorlati színterein a tudatosság szervezettséget, mindenkire érvényes követelményeket, a követelmények nyilvánosságát és az ezekkel kapcsolatos információk hozzáférhetőségét jelenti. Iskolai tevékenységünk tehát formájában munkaközpontú is. A teljesítményeket, eredményeket csak a megfelelő erőfeszítéssel végzett értelmes munka alapján méltányolhatjuk. Iskolai tevékenységünk tartalmában viszont kultúraközpontú, valljuk, hogy az iskola - jellegénél fogva - kulturális, szellemi műhely elsősorban. Az iskolai munka kultúra-centrikussága azonban a munkakultúra fogalmát is magába foglalja és így túlmutat önmagán. Az iskolai tevékenység és viszonyok erkölcsisége nem kívülről deklarált és egyoldalúan megkövetelt elveket és teljesítményeket jelent. Élet- és munkastílusról van szó elsősorban. A nevelő vall, tanúskodik, példát ad, ismereteket közvetít, tehát lehetővé teszi a tanulást és megvilágítja a választás felelősségét. A nevelői felelősséget tehát meghatározónak tartjuk. Fontos, hogy a közösség működésének szabályait tanár és diák együttes munkában formálják ki, ez azonban nem lehet sem parttalan, sem egyoldalú folyamat. Ha a tanóra feladata elsősorban a kultúraközvetítés, akkor a közösségi életé tanári részről az értékközvetítés. Az emberi együttélés és a közös munka zavartalansága érdekében erkölcsi nevelésünk a szükséges minimumszinten ragaszkodik a normativitáshoz is. Felelősség - értékközvetítés - ismeretközvetítés - normativitás - választás - szabadság felelősség vektorrendszerében alakulhat ki a perszonalitás és kollektivitás szükséges egyensúlya, az individuum és közösség kölcsönös érdekeken, jogokon és tiszteleten alapuló harmóniája. Az iskola a felnőtt élet gyakorlótere. A tanári munka tehát nem lehet konfliktuskerülő, fontos azonban a mindenkori korrigálás, újrakezdés lehetőségeinek folyamatos biztosítása. Így lehet munkánk életszerű és egyidejűleg színhelynek és életkornak megfelelő.

21. oldal



Az életszerűség követelménye fokozottan érvényes a tanórán. Tanárnak és diáknak közös munkájuk során egyidejűleg kell keresniük a stabil, időtálló; az új és érvényes, az alkalmazható és valamire képesítő ismereteket, készségeket, képességeket. Ennek érdekében a 2009/2010 tanévtől kezdődően egyre nagyobb teret nyer iskolánkban a kompetencia alapú oktatás, amely az ismeretek, képességek és attitűdök egységes fejlesztését teszi lehetővé, és ezáltal megteremti az egész életen át tartó tanulás alapjait. Az iskolának nem az a célja, hogy bebizonyítsa a diák valamire való képtelenségét, hanem az, hogy megkeresse valamire való képességét, képességeit. Az iskolában a tanárral együtt töltött évek akkor sikeresek a diák számára, ha minél több területen és minél számosabb vonatkozásban megközelíti képességeinek felső határait, ha helyére kerül, ha pályára áll. Ehhez maximálisan egyenlő esélyt biztosítunk minden diák számára. Így nézve a tanári munka elsősorban edző, menedzselő, segítő jellegű. Az iskolának ehhez feltételeket kell teremteni, minél szélesebb körű választékot kell biztosítania úgy a tanár, mind a diák munkájához. Ez azonban nem jelentheti az erők, források, eszközök elaprózását, hanem ellenkezőleg: koncentrált és racionális felhasználásuk a követendő elv. Ennek következtében alakulhat ki az iskola jellege, arculata. A partnerek igényei és választásai illetve az iskola lehetőségeken alapuló kínálata együtt alakítják hosszú távú iskolapolitikánkat. A névadó szerepe a nevelési értékek és célok megfogalmazásában Török Ignácot az alapítók választották névadóul, az akkori körülmények között ez jelzés volt arra nézve, hogy az iskola nevelőmunkájában örök emberi és hagyományos nemzeti értékek mellett kötelezi el magát. Török Ignác gödöllői születésű, a források szerint szorgalmas és kitűnő tanuló volt. Választott pályájára a lehető legalaposabban fölkészült, kitűnő mérnök, tanár, kötelességeit az önfeláldozásig teljesítő katona, a magyar és világszabadság mártírja lett. Személyiségjegyei is vonzók: szerénység, becsületesség, kötelességtudás, képzettsége magas szintű hasznosítása a megfelelő helyen, egyéni ambíciói alárendelése a vállalt ügynek, felelősségérzet. Emberi példamutatása félelmei között úgy magasodik föl, hogy képes gyengeségén úrrá lenni, őszinteséget, szeretetet sugárzó alakja ezzel válik teljes értékű példává. A névadó és a hozzákapcsolódó hagyományok (szabadságküzdelmeink máig ható tanulságai) ápolása kontinuitás megvalósítását teszi lehetővé lokálpatriotizmustól a világpolgárságig. A pedagógiai hitvallásunkban megfogalmazott eszmék mindennapos nevelési gyakorlatban való követésében nagymértékben támaszkodunk mindarra, ami a névadó emberi példájában megtestesül belőlük. b.) A nevelőmunka céljai: Az itt megfogalmazott célok nem az ideált fogalmazzák meg. Nem tételezhető föl, hogy az iskolából való kilépéskor minden diákunk a gyermekideál két lábon járó mintapéldányává válik. Az viszont igen, hogy a normális emberi létezéshez szükséges minimális ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, képes és kész a továbbfejlődésre, lehetőségei vannak tehetsége kibontakoztatására. A nevelő részére a célok az irányt jelzik, amelyek napi és hosszabbtávú munkánkat meghatározzák, keretbe foglalják.

22. oldal



Arra törekszünk tehát, hogy növendékeink jogi - erkölcsi vonatkozásban váljanak képessé: - a jó és rossz - méltányos és méltánytalan - igazságos és igazságtalan - becsületes és becstelen - a törvényes és törvénytelen megkülönböztetésére - a pozitív értékek igénylésére, választására. Legyen bennük törekvés és igény önmaguk és mások megismerésére, ismerjék föl saját kompetenciáikat és azok határait. Tanulják meg tisztelni a humánum és morál alapvető értékeit önmagukban és másokban, utasítsák el a bűnt és embertelenséget. Ismerjék az emberi együttélés alapvető normáit, alakuljanak ki személyiségükben az autonómia és szocializáció viselkedési normái. Tanúsítsanak tiszteletet a természet, az emberi társadalom és gondolkodás értékei iránt. Igazodjanak el az életben és világban, legyen bennük készség az értékek becsülésére, ápolására, továbbfejlesztésére, váljanak képessé önuralomra és együttműködésre. Művészeti (érzelmi) nevelésünk alapvető célja az, hogy diákjaink legyenek képesek környezetükben és önmagukban fölismerni, megtalálni, és igényelni a szépet. A művészi, környezeti, viselkedési esztétikum fölmutatása, az erre vonatkozó ismeretek gazdagítása nem öncélú. Az igazi cél az eligazodás képességének kialakítása és ennek alapján a keresés, választás, alkotás készségeinek és képességeinek kifejlesztése. Célunk tehát, hogy iskolai művészi nevelőmunkánk értékszemléletű legyen, minél szélesebb skálán mutassa meg a művészi, tudományos, társadalmi, erkölcsi, környezeti, személyiségi szépség értékeit, tegye ezek iránt nyitottá a növendékeket és alakítsa ki a hozzájuk fűződő kötődéseiket. Ezért fontos célnak tartjuk, hogy művészeti nevelőmunkánk fokozatosan haladjon az egyéntől, a helyi társadalomtól a nemzeti, majd európai és egyetemes értékek felé. Így alakuljon ki diákjainkban igény, befogadási készség, nyitottság szerves egységben. Igen fontos cél az, hogy az esztétikai nevelés önmagunktól másokig vezető útján felismerjük és kibontakoztassuk növendékeink művészi tehetségeit, alkotókészségüket és képességeiket. Tehát ne csupán befogadásra neveljük, hanem aktív tevékenységre - tevékenységgel. Alakuljon ki bennük érzelmeik kulturált szabályozásának, kifejezésének képessége, váljon a mindezek által érzelmi életük gazdaggá, sokszínűvé. A tudományos (értelmi) nevelés folyamatában legfontosabb célkitűzéseink a következők: - a tudományok jeleinek, jelrendszerének, fogalomköreinek megismertetése, tudatosítása, elsajátíttatása, -

a tudományos nyelvhasználat, kommunikáció képességeinek kifejlesztése,

-

voltaképpen tehát nyelvi nevelés, ismeret - készség - képességfejlesztés egysé-

gében. Mindez csak akkor lehetséges, ha tudományos (értelmi) nevelésünk részleteiben és egészében is:

23. oldal



- érdekes, érdeklődést kiváltó (probléma), - életszerű (szemléletes, ismeret-gazdag), - korszerű (a legújabbat nyújtja), - világos, egyértelmű, - egységes szemléletű (integrált, univerzális). Az iskola kulcsot akar adni a növendékek kezébe az önálló tanulmányi, tudományos munkához. Ezért az a célunk, hogy megadjuk a szükséges segítséget a tanulási technikák, tudományos ismeretszerzés terén, ösztönözzük és bátorítsuk - túl az ismereten és alkalmazáson - diákjaink önálló kutató, alkotó tevékenységét. Mindezekhez elengedhetetlenül szükséges eszköz a digitális írástudás, melynek elérése alapvető célunk. A logikus, önálló ismeretszerzés, gondolkodás készségeinek, képességeinek kifejlesztésén túl meg szeretnénk alapozni a tanulás egész életre szóló igényét és örömét, a tudományos igazságok iránti igényt és vágyat. A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz is szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése. A társadalmi (akarati) nevelés céljai sok tekintetben azonosak a jogi - erkölcsi neveléssel, de e szélesebb körben tágabb értelmezést is nyernek. Az egyéniség tisztelete, szabadsága, méltósága, szabad fejlődése olyan megismertetendő értékek, melyek csak a másokkal való közösségi relációkban értelmezhetők. Meg kell tehát diákjainknak tanulni mások érdekeinek felismerését, méltánylását, egyén és közösség érdekeinek harmóniáját ahhoz, hogy a szocializáció során megtanulják a szükséges önkorlátozás és kooperáció elemeit, elsajátítsák az ehhez szükséges készségeket, képességeket. A társadalmi igazságosság és szabadság iránti igény csak ezen alapulhat az iskolában is és azon kívül is. A társadalmi cselekvőképesség legjobb gyakorlóterepe kétségtelenül az iskola. Célunk, hogy diákjainknak időt és teret adjunk a cselekvéshez s felvértezzük őket olyan ismeretekkel, amelyek alapján eljutnak a közjó eszméjének megértéséhez és követéséhez, mindennapi iskolai életükben is. A demokráciára, társadalmi szolidaritásra nevelés fő céljai tehát magukba foglalják az akarat edzésének, korlátozásának, tevékenységben, cselekvésben való megvalósításának, jóra való fordításának, objektív elbírálásának, értékelésének és elismerésének nevelési céljait, ismeretek - készségek képességek szintjén és egységében. Legfontosabb célunk tehát az, hogy iskolánkban tevékenységben és közösségben valósuljon meg a nevelés-nevelődés, olyan folyamatként, mely szervesen kapcsolódhat az iskolán kívüli élethez. A világnézeti (vallásos) nevelés céljainak megfogalmazásához fogalmi tisztázás szükséges. Felfogásunk szerint a nevelés a hitvilág megalapozásához kell vezessen. Az emberi értékekbe vetett hit és ennek feltárása (megvallása) nem nélkülözhető sem a nevelés, sem a társadalom életének folyamatában. Ezek nélkül a fogódzók nélkül nem képzelhető el az ember eligazodása a társadalom, a politika bonyolult érdekszövevényeiben. Ezért fontosnak tartjuk az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos minél teljesebb körű ismeretnyújtást, a választás lehetőségeinek megadását, az emberi értékek melletti elkötelezettségünk világossá tételét (A confessionális vallásos - vallomásos nevelést tehát így értelmezzük.). Az a célunk, hogy diákjaink eligazodjanak az élet és világ alapvető kérdéseiben. Ismerjék föl helyüket és szerepüket a diák- , iskolai- és lakóhelyi közösségben, nemzetben.

24. oldal



Legyenek világos eligazodási pontjaik hazánk és Európa, Európa és a nagyvilág egymáshoz való kapcsolódásában. Mindehhez az szükséges, hogy a nevelők rámutassanak a kultúra tudomány - társadalom univerzalitására, a tanulókkal való kapcsolatuk során meghaladják a szűk szaktárgyi kereteket, megadják az integrált gondolkodáshoz szükséges ismereteket, készségeket, képességeket. Célunk tehát az, hogy iskolahagyott diákjainknak legyen erkölcsük, ízlésük, megismerő- és ítélőképességük, cselekvőkészségük és képességük. Váljanak képessé az önálló, felelős döntésre, életvitelre, beilleszkedésre, közösségformálásra és alkotásra. c.) A nevelőmunka feladatai, eszközei, eljárásai Itt iskolánk, a gödöllői Török Ignác Gimnázium évtizedek alatt kialakult, a nevelőtestület által helyesnek talált és az iskolahasználók által elfogadott gyakorlatát rögzítjük, nem zárva ki a folyamatos eszközfejlesztés és differenciálás további lehetőségeit. A felsorolás fő vonalaiban követi a b.) pontban tárgyalt nevelési területek sorrendjét, az átfedések és több területen való alkalmazás azonban a dolog természeténél fogva szükségszerűek. A nevelőknek, diákoknak, szülőknek ismerniük kell az iskola pedagógiai - nevelési programját, céljait, oktatási - képzési lehetőségeit, kínálatát, az iskolai közösség működési szabályait. Eljárások: -

az alapvető iskolai dokumentumok hozzáférhetősége (lásd a program zárórendelkezéseit, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzat /továbbiakban SZMSZ/ II/25. pontját);

-

együttes program- és szabályalkotás, fejlesztés a törvényi előírásoknak megfelelően;

-

a beiskolázási - felvételi eljárás során a tanulók és szüleik az iskola tájékoztatójában kapják meg a szükséges információkat és formanyomtatványon viszszaigazolják a tudomásulvételt a III./1./e. pontot illetően (az iskola oktatási profiljában a kötelező és nem kötelező órák egységet alkotnak!);

-

minden tanév kezdetén osztályfőnöki órákon kell foglalkozni a Házirend ismertetésével-értelmezésével minden évfolyamon, de különösen az V.-ben és IX.-ben.

A nevelőknek arra kell törekedniük (különösen az osztályfőnököknek), hogy minél jobban megismerjék növendékeiket, testi - szellemi állapotukat, családi - társadalmi körülményeiket. Ajánlott eljárások: Egyéni és csoportos beszélgetések, osztályfőnöki órák, osztályértekezletek, szükséges esetben családlátogatás. A nevelők, nevelőtestület, iskolavezetés minden lehetőséget használjon föl a visszacsatolásra, visszajelzésre. Ajánlott eljárások: Lásd ezzel kapcsolatban e program következő III./1./d,e; III./2.,3.,IV./4. pontjait, tehát a tanulók követelményekről való tájékoztatásával, osztályozásával, 25. oldal



értékelésével, a magatartás és szorgalom elbírálásával, a jutalmazással, továbbá fegyelmezéssel és büntetéssel kapcsolatos iskolai szabályokat. A szabálytartás az iskolában általános kötelezettség, vonatkozik tanárra, diákra, az iskola dolgozóira. Az SZMSZ és Házirend diák és szülő képviseletre, véleménynyilvánításra, ellenőrzésre vonatkozó előírásai ehhez elegendő eszköz- és eljárási lehetőséget adnak. Az iskolai élet minden színterén (kommunikáció, rendezvény, ünnepség, stb.) magas színvonalat kell tartani. Ajánlott eljárások: A tanórákon ez elsősorban a tudomány legújabb állása szerinti tanári munka eszközeinek alkalmazását jelenti (lásd a tanári továbbképzést). Egyéb vonatkozásban az intézmény a klasszikus egyetemes és nemzeti kulturális eszközök és anyagok fölhasználását favorizálja. Az iskolai élet minden szintjén (csoport, osztály, évfolyam, iskolaközösség) be kell vonni a diákokat (szükséges esetben szülőket) a tervezésbe, kivitelezésbe, korrekcióba. Ajánlott eljárások - Az osztályfőnöki munkaprogram (lásd a III./9. pontot) év elején osztálygyűlés nélkül nem készülhet. - Az iskolai munkaterv elkészítésében a Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) a közreműködő partner. - A XI.-XII. évfolyam érettségi előkészítő foglalkozásainak megtervezésekor az érintett csoporttal kell a munkát együttesen megtervezni. - Az iskolai élet minden színterén gondoskodni kell a megfelelő előkészítésről, szervezésről. Lásd a III./9. pontot, továbbá az ünnepségek, akciók szervezésével kapcsolatos előírásokat az SZMSZ- BEN és Házirendben, az intézmény éves munkaterveiben. Általánosan alkalmazandó eljárás az önálló tanulói tevékenység lehetőségeinek maximális biztosítása. Ajánlott eljárások -

Tanórákon önálló kutatási feladatok, az iskolai közösségben rendezvények részben vagy egészben önálló megszervezése, lebonyolítása, túl a törvényben biztosított lehetőségeken.

-

Tanulmányi-, kulturális- és sportversenyeken való részvétel ösztönzése, segítése.

A testület tudatosan ösztönzi és segíti minél több tanulói közösség létrejöttét és működését: Tanulókörök és csoportok, irodalmi - zenei - sportkörök - egyesületek, diákújság és rádió szerkesztőségei, szakkörök - diákkörök. A tanári munka során a prelekcióval, az előadással szemben a tanulói kérdéseken alapuló munkáltatás, tevékenység, alkalmazás és a kooperatív és önálló tanulói munka módszereit tekintjük elsődlegesnek Igyekszünk minél több alkalmat teremteni tanár és diák tanórán kívüli együttléteire (előadások, kirándulások, színház-, tárlat-, múzeumlátogatás, táborozás, programokra, műsorokra, rendezvényekre való együttes fölkészülés, stb.).

26. oldal



Az iskola lehetőségeihez képest igyekszik minél több házi szervezésű tanulmányi-, kulturális- és sportversenyt szervezni, gondoskodik a diákok kulturált iskolai szórakoztatásáról (diákbálok, osztályrendezvények, stb., természetesen ragaszkodva a kulturált és fegyelmezett lebonyolítás feltételeihez). Ösztönözzük diákjainkat, hogy önállóan is keressék iskolán kívül a színvonalas kultúrát, a sportolás és szórakozás kulturált lehetőségeit. Gondoskodunk az ezekkel kapcsolatos információkról, a helyi és közeli lehetőségek ajánlásáról. Gondoskodunk az ifjúságra leselkedő veszélyekkel kapcsolatos tájékoztatásról, az ezekkel foglalkozó szervezetekkel kapcsolatot tartunk (előadások, megbeszélések, információ, jelzések). Megkülönböztetett segítséget biztosítunk az iskolai sport és testnevelés feltételeinek fejlesztéséhez: óraszám, csoportbontás, eszközök, felszerelés biztosítása, a teljesítmények elismerése, propagálása. Az intézmény széleskörű felelősi rendszert épített ki és működtet. Az ünnepségek és rendezvények lebonyolításáért évfolyamok, osztályok felelősek, beosztásukat az éves munkaterv tartalmazza. Nagy súlyt helyezünk a közösségi együttlétek formális elemeinek tiszteletben tartására (alkalomnak megfelelő öltözködés, ünnepélyeken egyenruha viselése, tiszteletadás a nemzeti és helyi jelképeknek, Himnusz és Szózat közös éneklése, kommunikációs színvonal, stb.). Az ezekkel kapcsolatos konkrét előírásokat az SZMSZ és Házirend tartalmazza. d.) Az oktatómunka céljai A gödöllői Török Ignác Gimnázium a diákokat - ismereteik gyarapítása, készségeik és képességeik kifejlesztése által - alkalmassá akarja tenni műveltségük további fejlesztésére, az önálló szellemi alkotómunkára, az egész életen át tartó tanulásra. Ezért a III/b. pontban a tudományos és világnézeti neveléssel kapcsolatban rögzített célkitűzések természetszerűleg itt is érvényesek. Az iskola, hagyományai és használóinak igényei alapján hangsúlyozottan a felsőfokú továbbtanulásra készíti föl növendékeit. Kiemelten fontosnak tartja, hogy ennek során lehetőleg minden növendéke számára biztosítsa legalább egy modern idegen nyelv minimálisan középfokú ismeretét. Mindezeknek megfelelően alakítottuk ki az iskola jelenlegi oktatási rendszerét.

Az intézmény oktatási profiljai Angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás, célnyelve angol, a képzés öt évfolyamos. Cél: a tanulók váljanak alkalmassá az angol nyelv anyanyelvi szinthez közelítő használatára, angol nyelvű felsőfokú tanulmányok folytatására szóban és írásban egyaránt. A tanulmányok végén felsőfokú állami- vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. E cél érdekében a helyi tantervben meghatározott kötelező célnyelvi óraszám kiegészül a nem kötelező keretből és ez az óraszám a követelmények teljesítése szempontjából egységet alkot. Idegen nyelven tanított tantárgyak: történelem, fizika, biológia, földrajz, célnyelvi civilizáció. 27. oldal



Emelt óraszámú angol- és német nyelvi oktatás. Célja: gond nélküli kommunikáció idegen nyelven szóban és írásban, a tanulmányok során legalább középfokú állami-, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. Ezen osztályokban a helyi tantervben meghatározott kötelező nyelvi óraszám kiegészül a nem kötelező keretből és ez az óraszám a követelmények teljesítése szempontjából egységet alkot. Emelt óraszámú matematikai osztály vagy csoport. Ezekben az osztályokban (vagy csoportokban) a nem kötelező órakeretből a kerettantervi előírásnak megfelelően megnöveltük a matematika tantárgy óraszámát és ez az óraszám a követelmények teljesítése szempontjából egységet alkot. A szabadon tervezhető órakeretből az első idegen nyelv oktatásának óraszámát itt is megerősítjük. Cél: a műszaki és természettudományos pályákra készülő tanulók hatékonyabb fölkészítése. Az osztály vagy csoport indítására igény szerint kerül sor azokban a periódusokban, amikor az intézmény a 14 évesek számára 3 párhuzamos osztályt tud nyitni. Első idegen nyelv az angol. A nyolcosztályos gimnázium fő célja, hogy a tehetséges tanulók fejlődését középiskolai keretben alapozza meg. Ezért az V-VIII. évfolyamon az anyanyelv és irodalom, matematika, az angol, mint első idegen nyelv kap hangsúlyt, óraszám-kiegészítést és csoportbontási lehetőséget. A felső évfolyamokon (IX.-XII.) az általános továbbhaladási irány a nyelvi speciális oktatás, ezért az első idegen nyelv a német lesz, az második az angol. Ez lehetővé teszi, hogy mindkét nyelvből legalább középfokú nyelvvizsgának megfelelő tudásszinttel zárják a tanulók a gimnáziumi tanulmányaikat. Osztályváltással a tanulók az angol-magyar két tanítási nyelvű képzésbe is bekapcsolódhatnak. Az esti tagozatos képzést a fenntartóval egyetértésben a 2014/15-ös tanévben befejezzük. Az intézmény oktatómunkájának kiemelten fontos célja az oktatási - képzési profilok megfelelő színvonalú működtetése, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Fontos célnak tartjuk, hogy az iskola megtartsa helyét a felsőoktatásra eredményesen fölkészítő gimnáziumok rangsorában, sőt előrelépjen. A következő évek feladata, hogy a tanulmányi versenyeztetés eredményeiben is az eredményes iskolák élmezőnyébe kerüljünk. e.) Az oktatómunka feladatai, eszközei, eljárásai Az előbbiekben megfogalmazott célok teljesítése, megközelítése érdekében az intézmény megfelelő feltételeket biztosít.

Személyi feltételek Nevelők

28. oldal



A képzési sajátosságokban nyújtott tanári többletmunkát többletelismeréssel honoráljuk. Az angol nyelv tanításához anyanyelvi tanárt biztosítunk. A nevelőtestület továbbképzési terve többek között a modern pedagógiai eszközök és módszerek elsajátítását tűzi ki célul (kompetencia-alapú oktatás, kooperatív technikák, projektoktatás, témahét, IKT használat, mentor-tanár, tehetséggondozás). Az integrált nevelő-oktató munka eredményessége érdekében szükséges a tantestület képzése – tájékoztatása az újonnan jelentkező feladatokról – nevelési értekezlet formájában.

Tanulók Amíg az iskola iránti igény ezt indokolja, addig az iskolába való bejutás felvételi vizsgához kötött. Ennek tárgyai: magyar nyelv és irodalom, matematika, választott nyelv. A felvételi vizsga során, a szóbeli vizsgákon a jelentkező mentális alkalmasságát, általános tájékozottságát, tanulási tulajdonságait is vizsgáljuk. A felvételi követelmények teljesítéséhez az iskola a szülők és érdeklődő tanulók tájékoztatásával segítséget nyújt. Szervezési feltételek A kompetencia alapú oktatás kiterjesztésének érdekében biztosítjuk az újszerű tanulásszervezési eljárások (tantárgytömbösítés, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás, projekt, témahét) szervezeti/órarendi kereteit, valamint az IKT használat alapvető technikai feltételeit (tanári laptopok, projektorok, interaktív táblák). Az eredményesebb tanítás-tanulás érdekében az osztályok-csoportok létszám kialakításánál a törvényben előírt alsó határokat vesszük figyelembe. Az iskolai profil illetve testi-lelki egészség szempontjából alapvető tantárgyaknál a lehetőségek függvényében csoportbontást alkalmazunk (lásd: helyi tanterv). Az órarend kialakításánál figyelembe vesszük a tantárgyak nehézségi sorrendjét, ezek megfelelő váltakozását. A délelőtti és délutáni foglalkozások közé pihenőidőt iktatunk be. A lemaradók segítésére, a tehetséges diákok továbbfejlesztésére korrepetálásokat, illetve tehetségfejlesztő foglalkozásokat szükség szerint lehet igénybe venni. Ez utóbbi célt szolgálják a diákkörök, délutáni sportfoglalkozások is (a DSE szervezésében). A kisgimnazisták számára igény esetén az intézmény 16 óráig biztosít iskolai, tanári felügyelet melletti elfoglaltságot.

Az intézmény az oktatómunkával kapcsolatos feladatokat, eszközöket, eljárásokat a tanári - tanulói munkával kapcsolatos követelmények formájában fogalmazza meg. Követelmények a tanári munkával kapcsolatban -

Színvonaltartás (alkalmazkodva az életkori sajátosságokhoz), e fogalom körébe egyaránt beletartozik a legújabb tudományos és módszertani ismeretek valamint IKT eszközök fölhasználása, a kommunikáció szintje, a követelmények érvényesítése.

29. oldal


-


Tevékenységközpontú tanítási módszerek és újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele. Életszerűség (kísérletezés, természet-közeliség, irodalmi koncentráció, a tanultak alkalmaztatása, az iskolán és tanórán kívüli ismeretek bekapcsolása a feldolgozásba, stb.). Sokszínű tanítási és tanulási stratégia alkalmazása. A tervezés, a tanórai munkafolyamat és az értékelés hatékony differenciálása, különös tekintettel az integrált nevelő-oktató munka követelményeire A diákok tanulási, továbbtanulási szándékainak, ambícióinak ösztönzése, differenciált értékeléssel való fejlesztése, érdeklődőknek külön feladatok kijelölése.

-

A tanári munka együttes megtervezése a tanulókkal.

-

A tanórai, tantervi követelmények ismertetése a diákokkal, sőt szülőkkel is.

-

Az értékelés-osztályozás rendszeressége, nyilvánossága, indoklása.

-

Az osztályzatok, dolgozatok számát, a dolgozatok javítási határidőit, dolgozatírási tilalmakat az iskola Házirendje rögzíti, ennek kivonata a IV./4. pontban megtalálható.

-

Az osztályozással kapcsolatos egyéb előírások: az osztályzat elsősorban pedagógiai eszköz, visszajelzés; funkciója a teljesítmény objektív mérése, a tanulói munka motiválása; differenciáltan kell alkalmazni aszerint, hogy a tanuló a tárgyból érettségi vizsgát tesz vagy nem, illetve felvételi vizsgára készül-e? Az írásos és szóbeli formák között egyensúlyt kell tartani.

-

A tanulandó részek pontos kijelölése órák végén, összefoglalások alkalmából.

-

Átfogó ellenőrzések, dolgozatírások előtt koordináció az osztályfőnökkel, az osztályban tanító többi nevelővel.

-

A félévi és év végi osztályozás nyilvánossága, lehetőség nyújtása a tanulóknak javításra, korrigálásra.

-

A tanulók bevonása a tanórai munkába.

-

Ütemes haladás, megfelelő adagokban föladott tanulnivaló, érdekes, figyelemfelkeltő magyarázat, intenzív tanórai munka, pontos órakezdés és befejezés.

-

A tanórai munkában az életkori sajátosságok figyelembevételével memória-fejlesztés, problémásítás, a tanulók kérdezési és vitakultúrájának, nyelvi készségeinek kimunkálása, fejlesztése.

-

Módszertani szabadság, változatosság, kulturált tanári kérdezési technika.

-

Csoportbontás esetén rendszeres kapcsolattartás a párhuzamos csoportot tanító nevelővel.

-

Segítség nyújtása a lemaradóknak, szükség esetén tanórán kívül is.

-

Megfelelő időkeret biztosítása gyakorlásra, ismétlésre.

-

Az osztályzatok, minősítések rendszeres rögzítése a haladási naplókban.

-

Az osztályfőnöki, szaktanári törekvéseknek arra kell irányulni, hogy kialakuljon a tanulók ésszerű munkaprogramja és terhelése, átfedések miatt ne hatványozódjanak a tehetséges tanulók terhei, ugyanakkor az "átlagosak" is megfelelő terhelést kapjanak.

-

A tanulók osztályzatainak rendszeres ellenőrzése, a tanulók-szülők értesítése "veszély" esetén.

30. oldal


-


Házi tanulmányi versenyek rendezése, különösen fontos a kisgimnazisták versenyeztetése; az érdeklődők buzdítása megyei és országos versenyekre való jelentkezésre, a versenyzők felkészítése, munkájuk elismerése abban az esetben is, ha "eredményt" nem érnek el. Követelmények az osztályfőnöki munkával kapcsolatban

-

A tanári munka követelményei mellett kezelje kiemelten a nevelői munka követelményeit.

-

Ismerje a rábízott tanulócsoport tagjainak családi és személyes körülményeit.

-

Fordítson gondot a tanulók erkölcsi és morális fejlődésére.

-

Segítse a tehetségek kiválasztását és a hátrányba kerülők felzárkóztatását.

-

Tartson rendszeres kapcsolatot az osztályban tanító tanárokkal és a tanulók szüleivel.

-

Tartalmas tanórán kívüli programokkal segítse elő a tanulók szellemi, fizikai és erkölcsi fejlődését.

-

Tartson kapcsolatot az iskolaorvossal, iskolai védőnővel, fogorvossal, az osztályban tanító testnevelőkkel, hogy az iskola egészségnevelési programját maradéktalanul teljesíthessék.

-

Évente készítsen munkatervet, amely kapcsolódik az iskolai éves munkatervhez. Követelmények a tanulók munkájával kapcsolatban

-

Rendszeres tanórai felkészülés.

-

A tankönyvek, füzetek, előírt felszerelések használata, tisztántartása.

-

Részvétel a tanórai munkában.

-

Pótlás, fölzárkózás a nevelőkkel együttműködve.

-

Érdeklődés, igény alapján a külön fejlődési lehetőségek megkeresése a nevelőkkel együttműködve.

-

Ésszerű iskolai és iskolán kívüli munkaprogram, napi- és heti-rend kialakítása.

Az intézmény oktatómunkájával kapcsolatos egyéb eszközöket és eljárásokat a pedagógiai program IV./4. fejezete tartalmazza.

2.) A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség nevelése az egyéniség (individuum) erkölcsi magaslatra emelésének folyamatát jelenti. Ezt a célt szolgálja az iskola egész nevelő és oktatómunkája, ezért itt csak utalunk a III/1. pontban foglaltakra, mint itt is érvényes célokra, feladatokra, eszközökre, eljárásokra. A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához és a különböző közösségekhez való viszonyának, együttműködési képességének fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása érdekében:

31. oldal


-


a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása.

A személyiségfejlesztés szempontjából döntő elv: minden diák minél több tehetségét, képességét, készségét föl kell deríteni és minél több területen biztosítani kell a fejlődés feltételeit, védekezve a személyiségtorzító egyoldalúság ellen. Ugyanakkor, éppen a diákok érdekében, racionálisan kell gazdálkodni adottságaikkal és a legtöbb erőt a legjobb eredményt ígérő irányban kell koncentrálni. Erre különösen alkalmas a XI.-XII. évfolyam oktatási rendszere, amely nagyobb óraszámú választási lehetőséget kínál a diákoknak. Ebben az időszakban igen nagy a nevelők, osztályfőnökök felelőssége, hogy segítsenek a diáknak az ésszerű döntések meghozatalában a választásnál. Újra hangsúlyozzuk azt az elvet, hogy a fejlesztés szintjeit a diákok képességeihez mérten kell kialakítani, az a cél, hogy ki-ki saját képességeinek maximumát közelítse. Mindezek által elősegíthetjük a társadalmi mobilizációt is, amely a személyiségfejlesztés egyik legfontosabb feladata. A személyiség fejlődésének döntő tényezője a tanár és diák kapcsolata. A tanár-diák viszony szerepét nevelési céljaink, eszközeink, eljárásaink között megfelelően részleteztük. A személyiségfejlesztés szempontjából külön ki kell emelni a tanár-diák viszony kialakulásához és elmélyüléséhez szükséges személyi és szervezési feltételek biztosítását, ez elsősorban az iskolavezetés feladata. Ennek során gondoskodni kell arról, hogy a nevelőtestület utánpótlása, a jelentkezők kiválasztása ne véletlenszerű, hanem tudatos legyen (megfelelő információk, próbaidő, stb.). A frissen munkába állókat el kell igazítani, meg kell ismertetni a nevelőtestület hagyományaival, segíteni kell az iskolai tapasztalatok átadását. Az osztályfőnöki megbízatásnál figyelemmel kell lenni a nevelő empátiájára, kapcsolatteremtő készségére. Gondoskodni kell arról, hogy az osztályfőnök tervszerűen és rendszeresen kapcsolatot tartson az osztályban tanító nevelőkkel (osztályértekezletek), a szülőkkel. A tanórán kívüli foglalkozásokhoz megfelelő időkeretet kell biztosítani. Ahhoz, hogy a nevelőknek elegendő idejük legyen a növendékeikkel való személyes foglalkozáshoz, úgy kell kialakítani az iskola munkarendjét, hogy elkerülhető legyen a túlterhelés. Ugyanakkor minden lehetséges módon anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesíteni a tanulókkal egyénileg eredményesen foglalkozó nevelőket. A személyiségfejlesztő pedagógiai munkában nagy súlyt kell helyezni beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókra, az ifjúságvédelmi kérdésekre, a fölzárkóztatásra, a szociális hátrányok enyhítésére, a tehetséggondozásra (III./4.,5.,6.,7.,8.,9. pontok). A fejlesztő pedagógia fontos eszközi az értékelés, osztályozás (III./1./d.,e.), továbbá a jutalmazás, szükséges esetben a büntetés.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái:

32. oldal



Az intézmény pedagógiai munkájának egyik legfontosabb eszköze a jutalmazás. Lehetőleg minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét meghaladja, ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden nevelőnek alapvető pedagógiai feladata. Igen fontos, hogy a jutalmazás, dicséret megítélése nyilvános legyen, átlátható szabályok szerint történjen s maga a jutalmazás is megkapja a jelentőségéhez mért nyilvánosságot. Kiemelten kell figyelembe venni jutalmazáskor, dicséret megadásakor: -

a tanuló magatartását,

-

a jeles és kitűnő tanulmányi eredményeket,

-

tanulmányi versenyeken az iskolai fordulóból való továbbjutást,

-

a kulturális, honismereti, környezetvédelmi tevékenységben az iskolai körön túli teljesítményeket,

-

a sportversenyeken a megyei, országos, iskolák - közötti bajnokságokon elért eredményeket,

-

a diákmozgalmakban, tanulóközösségekben az osztályérdekeltséget meghaladó részvételt, teljesítményt.

Jutalmazási formák A tanulók egyéni jutalmazása: -

dicséretek ellenőrző könyvbe írása (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, tantestületi dicséretek),

-

dicséretek beírása anyakönyvbe és bizonyítványba (szaktárgyi és általános dicséretek),

-

egészen kiemelkedő eredményt elérő tanulók nevelőtestületi értekezleti jegyzőkönyvben való dicsérete,

-

jutalmak: tanulók jutalmazása oklevéllel, jutalomkönyvvel, "Török Ignác" emlékplakettel, "Török Ignác" díjjal.

A tanulók, osztályok, diákközösségek csoportos jutalmazása: -

dicséret (általános) beírása ellenőrző könyvbe,

-

oklevél,

-

hozzájárulás társadalmi erőforrásból színházlátogatás, kirándulás költségeihez,

-

részvétel az iskola által szervezett külföldi, partneriskolai látogatásokon.

A jutalmazás módja: A dicséreteket, jutalmakat osztály (szaktanári, osztályfőnöki, szaktárgyi dicséret), illetve iskolai nyilvánosság előtt (valamennyi többi jutalmazási forma) kell közölni: iskolagyűlésen, diák-közgyűlésen, iskolai ünnepségen és főleg ünnepélyes tanévzáró és tanévnyitó ünnepségeken.

33. oldal



A jutalmazás elbírálása: Az osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, szaktárgyi dicséreteket, oklevelet, jutalomkönyvet (egyéni jutalmazás) nevezettek bírálják el és eszközlik. Év végi jutalmazásra minden szaktanár, a diákmozgalmakat segítő nevelő, tisztségviselő és megbízott és a DÖK tesz javaslatot minden év május 30-ig. A jeles és kitűnő tanulók év végén könyvvásárlási utalványt kapnak, melynek költségeit a Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány állja, beszerzésükről az Alapítvány pénztárosa gondoskodik. A beszerzési kerettől függően a könyvutalványokat az osztályok, tanulóközösségek között arányosan kell elosztani, az arányokat szükséges esetben a tantestület állapítja meg. A többi jutalmazási forma odaítéléséről (tantestületi és általános tanulmányi dicséret, közösségek dicsérete, oklevele, jegyzőkönyvi dicséret, emlékplakett) a nevelőtestület dönt, a DÖK véleményét kikérve. Társadalmi erőforrásból való jutalmazáskor az adományozó dönt a nevelőtestület egyetértésével. A tanulók kitüntetésével, jutalmazásával kapcsolatban a DÖK véleményt nyilvánít. A Török Ignác Gimnázium legmagasabb elismerései Török Ignác Díj Az eddigi hagyományoknak megfelelően a tantestület ítéli oda egy vagy több olyan végzős diáknak, aki a gimnáziumban töltött évek alatt végig kitűnő volt és emellett versenyeredményeivel, kiemelkedő közösségi munkájával is kivívta társai és tanárai megbecsülését. A díjazott „Török Ignác Díj” feliratú névre szóló emlékplakettet és pénzjutalmat kap. Évfolyamelső (V-VIII. évfolyamokon Osztályelső) Évfolyamonként egy tanuló kaphatja meg a kitüntető címet, aki kitűnő vagy jeles tanulmányi eredménye mellett az adott tanévben kiemelkedő eredményeket ért el versenyeken, aktív közösségi munkát végez, tehát nem csupán tanulmányi teljesítménye alapján lehet társai elé példaként állítani. Az osztályfőnökök tehetnek javaslatot, akár több, osztályukba járó diákot is jelölhetnek. Az Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány kuratóriuma dönt a cím odaítéléséről a kidolgozott pontrendszer alapján. A díjazott „Török Ignác Gimnázium Évfolyamelső” feliratú névre szóló plakettet kap. Török Ignác Plakett A munkaközösségek díjazhatják ezzel a kiemelkedő egyéni teljesítményeket. Pl. az adott tanévben elért kiemelkedő versenyeredményt, különleges sportsikert vagy közösségi munkát, nagy egyéni fejlődést stb. Nem feltétele az általánosan kiemelkedő tanulmányi eredmény, csak az adott területen nyújtott teljesítmény. Nem „kötelező” minden évben kiadni, csak valóban különleges teljesítményt díjazunk vele. A díjazott „Török Ignác Plakett …. részére …………ért” feliratú plakettet kap. A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásuk elvei A fegyelmező intézkedések célja az, hogy a tanuló időben kapjon vétsége súlyával arányban álló figyelmeztetést, intést és így elkerülhetők legyenek a súlyosabb következmények, a fegyelmező intézkedés tehát nevelési eszköz. Fegyelmező intézkedésre van szükség kisebb magatartás hibák, fegyelmi vétségek, a Házirend kevésbé súlyos megsértése esetén, különösen pedig akkor, ha a tanuló magatartásával-viselkedésével sérti a kulturált, udvarias

34. oldal



társadalmi magatartás szabályait, veszélyezteti a tanórák, szünetek, tanórán kívüli foglalkozások rendjét, a biztonságos munkavégzést. A fegyelmezés az intézmény valamennyi nevelőjének alapvető pedagógiai feladata és kötelessége, egyetlen olyan magatartási, viselkedési, kommunikációs anomália sem maradhat visszautasítás nélkül, amely a rossz példa erejével hathat. Ugyanakkor fontos a fegyelmező intézkedés kellő tapintattal és mérlegeléssel való alkalmazása, annak megítélése, hogy kapjon e nyilvánosságot, illetve szóbeli és írásos legyen e formája? A fegyelmező intézkedés szóbeli és írásos fokozatai a következők: -

szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, írásbeli intés,

-

fajtái szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi.

A fegyelmező intézkedések fokozatainak betartása nem kötelező, súlyosabb vétség esetén előző fokozat nélkül is adható a következő, viszont újabb kirívóan durva fegyelemsértés esetén már csak súlyosabb fokozat következhet. Az előírások vétkes és súlyos megszegése esetén még akkor is fegyelmi büntetést illetve eljárást kell kezdeményezni, ha előzőleg a tanuló fegyelmező intézkedés egyetlen fokozatában sem részesült. A fegyelmi eljárást mindenkor megelőzi a Házirendben részletesen szabályozott egyeztető eljárás. A fegyelmező intézkedések írásos formáit a naplóba és ellenőrző könyvbe be kell jegyezni. Egy fokozat elévülési időtartama egy tanév, ennek eltelte után a fokozatok elölről kezdődnek, de egy tanévben több azonos fokozatú fegyelmező intézkedés is kiadható. A kulturált étkezés szabályainak és az ebédelés rendjének megsértése esetén a fegyelmező intézkedés a menzától való ideiglenes vagy végleges eltiltás, ezt a jogkört az intézmény igazgatója gyakorolja, ennek elévülési időtartama is egy tanév. Fegyelmező intézkedésként a fokozatoktól függetlenül vissza lehet vonni a tanuló megbízását (felelősség, szertárosság, ügyeletesség, stb.), kivéve, ha a megbízást választott képviselőként gyakorolja, ez esetben a visszavonást a választó diák önkormányzati szervnél kezdeményezi az osztályfőnök vagy igazgató. A megbízás egyéb esetekben külön eljárás nélkül vonható vissza, erről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesíteni kell, tudatosítva a büntetés-jelleget. A továbbiakban az iskola által követett személyiségfejlesztési célokat, feladatokat és eljárásokat az eszmei, társadalmi, interperszonális, intraperszonális, kulturális, valamint környezeti értékek és magatartások viszonylatában fogalmazzuk meg, figyelembe véve, hogy nevelési feladataink a növő gyermekkortól a kamaszkoron át az ifjúkorig terjednek. Eszmei értékek és magatartások Humanizmus: a másik ember érdekeinek figyelembevétele, egyenlőség, demokrácia: a szellemi és fizikai munka, tanulás és tudás megbecsülése és harmóniája, a szabadság és emberi jogok tiszteletben tartása, hazánk és a nagyvilág: a kötődések megbecsülése, ápolása, nyitottság és befogadóképesség mások értékei iránt, megértés, emberi szolidaritás, hazafiság és világpolgárság eszméi. Tevékenység

35. oldal



E vonatkozásban elsősorban ismeretszerzésről, az ismeretek bensővé tételéről és egyéni magatartásban való megjelenítéséről van szó. Az alsó évfolyamokon az ismeretszerzés alkalma elsősorban a tanóra, osztályközösségi, iskolai élet, felső évfolyamokon az önszerveződő diákközösség illetve a lakóhely társadalmi-kulturális életébe való bekapcsolódás. A gyakorlati színtér a tanórától a diák-önkormányzati munkán keresztül az iskola és város nemzetközi kapcsolataiig terjedő. A nevelők feladata az ismeretek megszerzését elősegíteni, tudatosítani s diákokkal való viszonyukban az értékeket tiszteletben tartani. Társadalmi értékek és magatartások A kommunikáció és viselkedés kulturáltsága, társadalmi érdeklődés és aktivitás, közösségi magatartás, szolidaritás, együttműködés, családi- iskolai-társadalmi hasznosság, felelősség és fegyelem, társadalmi nyitottság, nemzeti kultúránk megbecsülése, más kultúrák, szokások megértése és értékelése, a hazafiság és világpolgárság társadalmi vonatkozásai, a kultúra egyetemességének, toleranciának, világnézeti szabadságnak társadalmi megélése. Tevékenység Az eszmei értékek megjelenése a közösségi életben és magatartásban eleven, életkornak megfelelő iskolai társadalom létezését, működését kívánja meg. Az egyén számára adott közösség tudatos formálása, közösségalkotásra való képességek kialakítása, a közösségek létrejöttének elősegítése, működési lehetőségeik biztosítása mellett fontos tanári feladat mindezekben a diákok önállóságának messzemenő biztosítása. A segítségadásra irányuló készség, példamutatás mellett tudni kell háttérbe vonulni, sőt magukra hagyni a diákokat. Itt természetesen figyelembeveendő a fokozatosság s tekintettel kell lenni a munkahelyi követelményekre (biztonság). Interperszonális értékek és magatartások A társadalmi értékek és magatartások mikroszintje a pár- és csoportkapcsolatok minősége, bár az itt felsoroltak lefedik az előzőkben érintetteket is: morál és etika, a személyes méltóság védelme, az élet és egészség, meggyőződés, nézetek, szokások tisztelete, információk megbízhatósága iránti igény, együttérzés, segítés, barátság és szerelem. Alapvető cél az egyén szociális kompetenciájának fejlesztése, az empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség kialakítása és elmélyítése. Tevékenység Tanár és diák "emberi" kapcsolataiban nyílik alkalom a megismert és elsajátított értékek tudatosítására. Különösen tekintetbe kell venni a diákok életkori sajátosságait, azt, hogy fokozatosan bontakoznak ki és válik fontossá számukra saját személyiségük, a másik ember, a másik nem, a pályaválasztás. A tanári szerep általában a segítő, tanácsokat, információkat nyújtó idősebb társ szerepe szülőként, vezetőként, ideálként és vitapartnerként. Az iskolai élet minden alkalma fölhasználható. Intraperszonális értékek és magatartások 36. oldal



A személyes méltóság megtartása, önmegismerés, önkontroll, önmagunkért való felelősség, önállóság, önfejlesztés, önnevelés, erkölcsi- etikai kontroll a személyes szférában. Tevékenység Az előbbieken túl a tanár fő feladata e téren az igényesség és követelmény elveinek képviselete két vonatkozásban. Önmaga vonatkozásában: önmagától követeljen a legtöbbet, önmagával szemben legyen elsősorban igényes. Ugyanez a tanulók felé fordultában objektivitásban, igazságosságban, lelkiismeretességben nyilvánul meg. A tanórai munkában, osztályozásban, magatartás és szorgalom elbírálásában ad ez a tanulók életkorát figyelembevevő feladatokat. Kulturális értékek és magatartások A kulturális értékek tiszteletben tartása, az esztétikum felismerése és megbecsülése, a kulturális javak iránti érdeklődés, igény és törekvés a kultúrával való sokrétű kapcsolatra, érzékenység és nyitottság a kultúra értékei iránt, tanulási és gondolkodási kultúra, szabadidős kultúra. Tevékenység A tanár munkája szinte egyezik az előbbiekben elmondottakkal. Nem is igen választható szét tanulókkal való kapcsolatainkban az igaz, igazságos és szép megmutatása, felismerése és a velük való élés diákjainkkal együtt. E vonatkozásban különösen csábító ízlésünknek a diákokra való erőltetése. Ez azonban követhetetlen eljárás. Minél többre rá kell mutassunk, lehet érvelni-vitatkozni, de szigorúan tiszteletben kell tartani a választás szabadságát. Környezeti értékek és magatartások, a testi-lelki egészség értékei és magatartásai A természeti szépségek szeretete, gondoskodás a természeti kincsekről, törekvés ember és természet harmonikus kapcsolatára, az élet tisztelete, a testi és lelki egészség megóvása, testi és mentálhigiénia, szabadidős kultúra. Tevékenység Rendkívül fontos a mindezekkel kapcsolatos ismeretnyújtás, felvilágosítás, már csak prevenciós jelleggel is. Az ismeretterjesztésre, informálásra minden alkalmat meg kell ragadni, de tudnunk kell, hogy ez nem elegendő. Voltaképpeni feladatunk az, hogy olyan erős szeretetkapcsolatokat alakítsunk ki diákjainkkal, melyekre támaszkodva megóvhatják magukat a veszélyektől. Ezen túlmenően kirándulás, sportolás, aktív természetvédelmi és egészségápolási tevékenység teherbírásunk mértékéig szervezhető. A mindennapos testedzést a kötelező tanórák mellett a heti négy délutánon szervezett sportköri foglalkozásokon és a DSE sportköreinek működtetésével biztosítjuk Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására megfelelő időkeretet biztosítunk az osztályfőnöki órák keretében.

37. oldal



3.) A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Jelen program III./1./b. és c. pontjában vázolja a közösség nevelési szerepével kapcsolatos céljainkat, eljárásainkat. Más vonatkozásban a III./2. pont is utal a közösségfejlesztési feladatokra. Ezeken túlmenően: - Minden eszközzel elősegítjük a mikroközösségek létrejöttét, működését. (Feladatok adása, felelősi rendszer, egyéni foglalkozás lehetőségei.) -

A csoportmunkát pedagógiai eszközként általánosan alkalmazzuk. A tananyag változatos módszertanú csoport és pármunkában való feldolgozása, a kooperatív technikák széles körű tanórai és tanórán kívüli alkalmazása egyéni és csoportszinten egyaránt szolgálja az empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség fejlesztését.

-

Rendszeresen értékeljük a közösségi és csoportmunkát. (Értekezletek, megbeszélések, tanórák, szervezéssel a csoportmunkát végző nevelők kapcsolatainak rendszeressé tétele.) - Az osztályközösségek fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük.

-

-Az iskolai közösségek közötti rendszeres kapcsolattartás és együttműködés szervezése és működtetése a törvényekben és rendeletekben rögzített módon (lásd SZMSZ és Házirend). Vezetői és tanári feladat azonban az, hogy a kapcsolattartás és együttműködés ne formális, hanem érdemi legyen, ezért egyrészt a döntési mechanizmus mindig többlépcsős, időt hagy az érdemi véleménycserére; másrészt igazgatósági és nevelői feladat az állandó visszacsatolás, visszajelzés a kivitelezés során.)

- A nevelői közösség (nevelőtestület) és közösségek (munkaközösségek, munkacsoportok) tudatos és szervezett működtetése előfeltétele és mintája kell legyen a tanulói közösségek működésének. (Rendszeresség, szervezettség, illetékesség, megfelelő kommunikáció, ellenőrzés, értékelés.) - A szülői közösségek rendszeres és érdemi működéséhez minden előfeltételt biztosítani kell. - Őrizni és ápolni kell az iskolai közösség tiszteletreméltó hagyományait: - szabályozottság (szabályzatok rendszeres karbantartása, kiegészítése), - mobilitás-átjárhatóság (lásd az iskola oktatási rendszerét), - egyéni foglalkozás, tudatos irányítás (foglalkozás a lemaradókkal), - egzisztenciális komolyság, felelősség (felelősi rendszer, közösségi rendezvényein ünnepélyeink színvonala, emelkedettsége, formatisztelete), - szolidaritás, segítőkészség, - tanulás és munkaközpontúság, - az iskola iránti elkötelezettség, - a partnerek érdekeinek figyelembevétele. Minél több kapcsolatot kell kiépíteni illetve működtetni az iskolai közösség, közösségek és a lakóhelyi és egyéb közösségek között, mindig tekintettel az iskolai és pedagógiai érdekek

38. oldal



dominanciájára (önkormányzat, társintézményei, iskolaközi kapcsolatok, Gödöllő Művészetek Háza KHT, kulturális és sportegyesületek, tudományos intézmények). Az ilyen kapcsolatokban nyújtott tanár és diákteljesítmények iskolai elismeréséről gondoskodni kell.

4.) A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánk jellege következtében (eredményeink alapján ambiciózus, tanulni vágyó diákok választják az iskolát, erős a felvételi szelekció) a beilleszkedési, magatartási zavarok, nehézségek jelenleg kismértékben tapasztalhatók tanulóink közében. A szórványosan mutatkozó problémák okai tapasztalataink szerint: -

a szülők túl jó anyagi helyzete, a szülői törődés anyagi javakkal való kompenzálása,

-

a szülők hátrányos szociális helyzete, az ilyen körülmények között élő tanulók rivalizálási vágya,

-

a csonka családok problémái,

-

egészségügyi problémák (ezek sajnos sokasodnak),

-

idegrendszeri problémák (sajnálatosan szintén gyarapodást észlelünk),

-

néhány esetben tanulmányi frusztráció.

Általánosan tapasztalható viszont (elsősorban a makro-társadalmi hatások következményeként) az elemi viselkedési normák nem kellő ismerete. Fel kell készülnünk arra, hogy a diáklétszám sajnálatos csökkenése miatt az ilyen problémák sokasodni fognak. Az iskola pedagógiai rendszere alkalmas ezeknek a nehézségeknek a kezelésére: -

kellő időt és alkalmat adunk a szabályok megismerésére, betartásuk gyakorlására, a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, feladatok adására, program és közösségek nyújtására,

-

a szülőkkel való kapcsolattartás rendszeressége is lehetőségeket ad problémamegoldásra,

-

a nevelők - osztályfőnökök - igazgatóság együttműködése e téren megfelelő (szükséges esetben az igazgatóság behívja az érintett szülőket, megoldási javaslatokat tesz),

-

az ilyen tanulókkal való foglalkozásra hivatott városi szervezettel megfelelő a kapcsolat,

-

a nevelőtestület e kérdéseket toleranciával és empátiával kezeli,

-

az iskola egészséges légköre sokszor magától "helyreteszi" a problémás tanulókat.

Tekintettel az e téren mutatkozó veszélyekre az intézményben fontos pedagógiai feladatok: -

a növendékek alapos megismerése, problémáik föltárása,

39. oldal



-

a szaktanárok rendszeres jelzései az osztályfőnököknek,

-

az osztályfőnökök rendszeres jelzései az igazgatóságnak, a városi segítő szolgálatnak,

-

a tanártovábbképzésben a vonatkozó kurzusok előnyben részesítése,

-

az esélyegyenlőség biztosítása érdekében sokszínű tevékenységformák biztosítása: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása, projekt-módszer, tevékenységközpontú pedagógiák, individuális tanulás előtérbe helyezése, fejlesztő értékelés alkalmazása.

-

a szociális segítségadás lehetőségeinek gyarapítása (Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány: ösztöndíjak),

-

a szabálytartás toleranciával párosított megkövetelése,

-

egyéni bánásmód, jutalmazás, büntetés,

-

irányítás az iskola tagozatai között, más iskolába irányítás.

Alapelvként kell szem előtt tartani, hogy minden diák érték és mindent meg kell tenni ezen érték kibontakozásáért, küzdve értük a végsőkig; ugyanakkor egy-két tanuló problémái nem uralhatják és zavarhatják egy bizonyos mértéken túl a tanulóközösséget, annak munkáját és fejlődését.

5.) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás és fejlesztés az intézmény legfontosabb pedagógiai célkitűzése. Ennek keretében inspiráljuk és segítjük az általánosan vagy egy-egy területen kiemelkedő képességeket mutató diákok munkáját, illetve igyekszünk megtalálni minden egyes tanulónál a fejlesztési pontokat és lehetőségeket. Fontos alapelv e vonatkozásban az, hogy elkerüljük a tanulók túlterhelését, erre ügyelni az osztályfőnök feladata. Irányításával kell a tehetséges tanulók verseny és egyéb formákban való részvételét illetően szelektálni, súlypontozni. Tevékenység, eszközök: -

-

-

-

-

legfontosabb eszköz a színvonalas tanítási óra és a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák; eszközjellegű a nyelvtanulás vonatkozásában a kötelező nyelvórák kiegészítése a nem kötelező keretből, továbbá az iskola oktatási sajátosságai (angol-magyar két tanítási nyelvű- nyelvi speciális - emeltszintű matematika - nyolcosztályos szervezési formák), az iskola „Tehetségpont”-á válása, bekapcsolódása a Magyar Géniusz Tehetségsegítő Programba újabb lehetőséget teremt a tehetségek minél hatékonyabb diagnosztizálására és fejlesztésére. külön figyelmet fordítunk a nem tantárgyhoz/tudományághoz kötött tehetségek feltárására, ill. a tehetségek sikeres életpályájának előkészítésére (önismeret, önérvényesítés, karrier-tanácsadás), a tanulók ösztönzése versenyzésre, továbbtanulásra, nyelvvizsgák letételére, emeltszintű érettségi fölkészülési lehetőségek igénybevételére,

40. oldal


-

-


az osztályokban tanító nevelők megállapítják, milyen házi versenyeket szerveznek tantárgyanként, ösztönzik a minél nagyobb arányú tanulói részvételt, a versenyeken való tanulói részvételt érdemjeggyel is honorálni kell, ösztönözzük a tehetségesek tehermentesítésére az évközi vizsgázást (lásd a IV./4.pontot), nyelvvizsgára, tanulmányi versenyre való felkészülés címén a tanuló a Házirendben szabályozott módon "tanulmányi szabadságot" kérhet, a tanulmányi szabadságot a szaktanár javaslata alapján az osztályfőnök bírálja el és tartja nyilván; helyezésre esélyes versenyző esetén szaktanári javaslatra az osztályfőnök a szabadnapok számát növelheti, kapcsolat a város oktatási és tudományos intézményeivel, a Szent István Egyetemmel, Gödöllői Művészetek Háza, külföldi partneriskolákkal. eszközként alkalmazzuk e téren a jutalmazás minden formáját, elsősorban a tanévzáró ünnepségen a tanulmányi és versenyeredmények nyilvános dicséretét, a helyi üzemek, vállalkozók ösztönzése tanulmányi ösztöndíjak létesítésére (ilyen irányú tevékenységet folytat a Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány is), lásd továbbá az iskola nevelési programjából a III/1/a,b,c,d,e, a III/2. és 3. pontban leírtakat, a következő évek feladata kidolgozni a tehetséggondozásban kitűnt nevelők munkaidő-kedvezményeinek - anyagi elismerésének intézményi rendszerét.

6.) A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Célok: -

-

a tanulók és családi, szociális viszonyaik minél sokrétűbb megismerése, a fenyegető veszélyek föltérképezése, együttműködés a szülőkkel, nevelőtársakkal, diákönkormányzattal, hatósággal, hivatott állami és önkormányzati szervezetekkel, társadalmi-, egyházi- stb. egyesületekkel, a köznevelési törvény 42. § (1)-ben megfogalmazott „titoktartási” paragrafus megvalósulásának biztosítása, a tanulók minél gazdagabb iskolai tevékenységének, programjának biztosítása, a veszélyek ellensúlyozása, az iskola családias légkörének megőrzése.

Eszközök: - beszélgetések, szülői értekezletek, megbeszélések, osztályértekezletek, fogadóórák, szükséges esetben családlátogatás - környezettanulmány, - kulturált szórakozási lehetőségek biztosítása az iskolában, - kulturált szórakozási lehetőségek iskolán kívül (kirándulások, táborozások), - az iskolai testnevelési és sporttevékenység kiemelt támogatása, - az iskolán kívüli sportolás ösztönzése és elismerése, - egészséges életmódra nevelés (lásd osztályfőnöki tanterv és tevékenység), - felvilágosítás, propaganda, - az iskola egész közösségi, kulturális programja, hagyományaink ápolása, - az iskola követelményrendszerének érvényesítése, - szükség esetén jelzés a hatóságnak, fegyelmi eljárás. Közreműködők: - osztályfőnökök, szaktanárok, igazgatóság saját feladat és jogkörében, 41. oldal


-


ifjúságvédelmi felelős, Vöröskereszt iskolai szervezetének tanárelnöke, Művészetek Háza KHT összekötője,

7.) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcok okainak feltárása elsősorban szaktanári és tanórai feladat, a megoldás legfontosabb eszközei: sokoldalú foglalkoztatás, a motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, szükség esetén ismétlés, gyakoroltatás, határidők kiszabása, differenciált értékelés és osztályozás. Amennyiben tanulási kudarcok egy-egy szaktárgy esetében nagyobb számban mutatkoznak, az igazgatóság feladata az ellenőrzés, fölmérés alapján az okok megállapítása, a korrekció (lásd az ellenőrzési-minőségbiztosítási rendszert). A tanulási nehézségekkel küzdők segítése korrepetálással történik, alapja a napközis és tanulószobai óraszám. A fölzárkóztatás feladata elsősorban hosszabb távollét, mulasztás esetén aktuális, osztályfőnöki és szaktanári feladat. Vonatkozik a felzárkóztatás kötelezettsége azon diákokra is, akik szociális hátrányokkal vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. Ez utóbbi esetben az intézmény oktatási profiljai közötti átirányítás is fontos eszköz (az általánosan felsorolt eszközökön kívül). A segítségadás mértéke a minimális követelmények teljesítésén alulra nem terjedhet ki. - felzárkóztató foglalkozáson való részvételre (tartós hiányzás pótlására vagy gyenge tanulmányi eredmény javítására a szaktanár a tanulót meghatározott időre kötelezheti, - minimálisan 8 fő szülő kérése alapján is szervezhető felzárkóztatási célokkal tanulószobai csoport, - ugyancsak minimálisan 8 fő szülő igénye alapján az intézmény a 10-16 év közötti tanulók számára a délutáni csendes tanuláshoz helyiséget biztosít 14 h-tól 17 h-ig.

8.) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Alapelvek: -

a szociálisan hátrányos helyzet ne legyen akadálya az iskolába való jelentkezésnek, és

-

ilyen okok miatt diák ne kényszerüljön tanulmányai abbahagyására.

Eszközök: -

az iskola "olcsóságra" törekszik a tankönyvek, taneszközök előírása terén, nem követel költséges fölszereléseket (testnevelés, ünnepélyek),

-

a szociális hátránnyal küzdőknek saját erőből is támogatást nyújt (Török Ignác Gimnáziumért alapítvány ösztöndíjai) illetve szervez (kapcsolat az önkormányzattal, helyi üzemekkel, vállalkozókkal, szükség esetén gyűjtés),

-

a szociális hátrányokkal küzdőknek soron kívül biztosít tehetséggondozási - fölzárkóztatási lehetőségeket.

A menzai kedvezményekről szóló igazolást az érvényes jogszabályok figyelembevételével az intézményvezető hagyja jóvá. 42. oldal



Rászorultsági étkezési kedvezményben csak gödöllői lakóhelyű tanuló részesülhet, a vidékieknek ezt saját önkormányzatuknál kell kérni. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának és fölosztásának elvei mindenkor az érvényes jogszabályoknak megfelelőek

9.) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka, ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A Török Ignác Gimnázium a városi minőségirányítási programhoz igazodva elkészítette intézményi minőségirányítási programját. A nevelőtestület felfogása, pedagógiai vonatkozásban, régóta minőségközpontú, az ennek megfelelően végzett oktató-nevelő munka továbbfejlesztését, mint tudatos, minőségbiztosítási struktúra kiépítését, hosszú távú pedagógiai feladatként értelmezi. Ennek során az e tárgyban folyó pedagógiai kísérletekre, mások tapasztalataira is építeni akar. A munka során messzemenően figyelembeveendőnek tartja az iskolai tevékenység sajátos viszonyait és törvényeit. Olyan rendszer kialakítása volt a célja, amely nem mechanikusan, lélektelenül működik, hanem nagy belső szabadságot ad. Ugyanakkor az intézmény pedagógiai-szervezeti célés eszközrendszere is magában hordja a pedagógiai minőségbiztosítási szisztéma ismérveit. a.) A pedagógiai minőség fogalmának értelmezése az iskolában A Török Ignác Gimnáziumban, a nevelők- szülők-diákok konvencionálisan a színvonalat tartják a minőség hordozójának. A színvonalon a partnerek emberi színvonalát, a közvetítendő és közvetítő művelődési anyag viszonyulási színvonalát értjük. Felfogásunk szerint a színvonal értékközpontúsággal - értékközvetítéssel és követéssel, értékfejlesztéssel tartható fenn és fejleszthető folyamatosan. Pedagógiai programunk (a továbbiakban Pp) tartalmazza az intézményben követett értékeket. (Pp.:II.1, III.1, III.1/e.) Az iskola értékrendje nem önkényesen megállapított, hanem szerves fejlődési folyamat eredménye, kialakulása során - az adott történelmi kornak körülményeinek megfelelően a partnerek igényei is beleépültek. b.) A pedagógia, ha modern, eo ipso partnerközpontú Oktatási-nevelési működésünk leírása visszatükrözi a partnerközpontúság helyi értelmezését (lásd különösen a tanítás, az órák megszervezésére, lebonyolítására vonatkozóakat!, Pp.:III.1/e.) Gödöllő és vonzáskörzete lakosságának iskolánkban érdekelt csoportjai igényelték az e programban megfogalmazott oktatási-nevelési értékeket. Amióta ez lehetséges, az oktatásfejlesztés egyes szakaszai előtt megtörtént a lehetséges partnerek igényeinek és véleményének összevetése az iskolai elképzelésekkel (fenntartó, érdekelt általános iskolák, szülői és tanulói szervezetek). A angol-magyar két tanítási nyelvű, illetve a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás megszervezésének ezzel kapcsolatos dokumentációja az iskola irattárában megtalálható. 43. oldal



Mindezeknek megfelelően azonosíthatók az intézmény partnerei: -

Legfontosabb partnerünk tanári munkánk során a diák, a tanulóifjúság, képviseletében az intézmény diákönkormányzat (DÖK). Lásd különösen az oktató-nevelő munka elveit, céljait, a helyi tantervet, annak a követelményekre, számonkérésre, beszámoltatásra vonatkozó részeit, továbbá a szervezeti illetve mindennapi működés leírását. (Pp. II./6., III./11.)

-

Kiemelt partnerszerepe van az iskola szülői közösségeinek (Szülői Munkaközösség Választmánya, a továbbiakban SZMK választmány). (Pp. II./6., III./11.)

-

Partnerünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és annak Gödöllői Tankerületi Igazgatósága

-

Partnerünk a város önkormányzata, részben, mint az intézménnyel kapcsolatos működtetői elvárások megfogalmazója.

-

Partnereink a beiskolázás vonatkozásában az érdekelt helyi és agglomerációs általános iskolák.

-

Az intézmény működése során egymás fontos partnerei a nevelőtestület és igazgatóság.

-

A Pp. elkészítésekor illetve jelenlegi módosításakor a felsorolt partnerek igényeinek és véleményének fölmérése előírásosan és dokumentálhatóan megtörtént.

-

A továbbiakban az intézmény a felsorolt partnerek elégedettségét kétháromévente fölméri.

-

Az elégedettség vizsgálatot tanév közben, nagyobb rendezvény - akció tanulási szakasz befejezésekor hajtjuk végre a tanulók - szülők kisebbnagyobb csoportjaira irányulóan (ezeket a vizsgálatokat az éves iskolai munkaterv ütemezi).

c.) Az intézmény rendelkezik küldetésnyilatkozattal (Pp.II./1.,III./1,III./1./d.: az iskola értékvilága, pedagógiai hitvallása, az oktatómunka céljai, oktatási profilok,stb.) A küldetésnyilatkozat összegezése: tanulás - munka - kultúraközpontú, emberséges iskola működtetése. Fő célok: a növendékek erkölcsiségének szilárd megalapozása, fölkészítésük a felsőoktatásba való bejutásra és az ottani helytállásra, legalább egy modern idegen nyelv középszintű (a angol-magyar két tanítási nyelvű oktatásban felsőfokú) elsajátítása. A tanulókat képessé akarjuk tenni ismereteik alkalmazására, azaz az "életre való fölkészítést" alkalmassá tételként értelmezzük, nem célunk az alkalmatlanság bebizonyítása. d.) Az intézmény által vállalt minőségi garanciák (Pp.: III./1., III./1./d., III./5.).

44. oldal



Nevelési vonatkozásban garanciát vállalni lehetetlen. A nevelési garanciák a célok és eszközök, a lehetőségek megfogalmazásában találhatók, ezek nem számszerűsíthetők, de bizonyos vonatkozásai mérhetők (1. mérési rendszer). Az intézmény oktatási garanciáinak vannak a felhasználók számára számszerűsíthető részei: -

a végzettek létszámának 60%-át meghaladó felsőoktatási felvételi arány,

-

a végzettek minimálisan 50-60%-ának középfokú állami nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű tanúsítvány, a angol-magyar két tanítási nyelvű oktatásban 90-95%-ának felsőfokú állami nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű tanúsítvány megszerzése,

-

- az iskola minden növendéke számára a tehetséggondozó munkában való részvétel lehetőségének biztosítása,

-

a partnerek számára az információk hozzáférhetővé tétele,

-

szabályozott élet és munkakörülmények biztosítása,

-

részvételi lehetőség az iskola társadalmi - kulturális- és sportéletében,

-

jogérvényesítési és joggyakorlási lehetőségek a törvények és szabályok keretei között.

Az intézmény (funkcionáló) minőségbiztosítási rendszerének leírása e.) Tervezés (Pp. II/7., III./1./c.,III./1./e., III./5.) A tervezéshez szükséges feltételek: dokumentumok, szabályzatok, azok hozzáférhetősége, információ, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a tervezési munka folyamata. e.1.) Az intézmény alapdokumentumai, illetve szabályzatai (a rövid-, illetve középtávú tervezés alapjai) - a számítógépes hálózati rendszer jelszavát az igazgatói iroda páncélszekrényében lepecsételt borítékban őrizzük, - alapdokumentumok: - pedagógiai program, - szaktárgyi tantervek, - házirend, - éves tantárgyfelosztás, - intézményi minőségirányítási program - éves munkaterv - továbbképzési terv - szabályzatok: - Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ), - a Diákönkormányzat (DÖK) működési szabályzata, - tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzat, - a számítógépterem használati szabályzata. A felsorolt alapdokumentumokat és szabályzatokat a vonatkozó törvényekben és rendelkezésekben meghatározott felelős személyek az előírt módon készítik. Felülvizsgálatukra változások esetén kerül sor, revíziót, kiegészítést évente kell eszközölni.

45. oldal



Az intézmény éves tantárgyfelosztásának vázlatát az igazgató december hóban készíti el, a nevelőtestület a munkaközösségek vezetőin keresztül január hó végéig véleményezi, véglegesítése a szabadon választott órákra való jelentkezés befejezése után történik, a munkaközösség-vezetők közreműködésével. A számítógépterem használati szabályzatát a számítástechnikai munkaközösség készíti el a munkaközösség-vezető irányításával, mint munkahelyi előírást. Az intézményi tervezés eredményes végrehajtásához az igazgató gondoskodik az alapdokumentumok, illetve szabályzatok hozzáférhetőségéről. e.2.) Az intézményi alapdokumentumok és szabályzatok nyilvánossága, hozzáférhetősége Pedagógiai program és helyi tanterv: az iskola igazgatóságán 2 példányban (ig. iroda, ig.h. iroda.), az iskolatitkárságon 1 példányban, a tanári szobában 1 példányban kifüggesztve, az iskola könyvtárában 1 példányban, az intézmény irattárában 1 példányban, az intézmény honlapján. A pedagógiai program-helyi tanterv rövid kivonatát tartalmazza az intézmény éves beiskolázási tájékoztatója. Szaktárgyi tantervek:  az iskola igazgatóságán digitális formában tárolva  az iskola könyvtárában digitális formában tárolva  a tanári szobában digitális formában tárolva  könyvtárban digitális formában tárolva Szervezeti és működési szabályzat: az iskola igazgatóságán 2 példányban (ig. iroda, ig.h. iroda.), az iskolatitkárságon 1 példányban, a tanári szobában 1 példányban kifüggesztve, az iskola könyvtárában 1 példányban, az intézmény irattárában 1 példányban, az intézmény honlapján. Házirend: -

az iskola igazgatóságán 2 példányban (ig. iroda, ig.h. iroda.), az iskolatitkárságon 1 példányban, a tanári szobában 1 példányban kifüggesztve, az iskola könyvtárában 1 példányban, az intézmény irattárában 1 példányban, az intézmény honlapján.

46. oldal



Tájékoztatás a fenti dokumentumokról: Pedagógiai program és helyi tanterv: intézményvezető, I. és II. sz .intézményvezető helyettes hetente az éves munkatervben megjelölt fogadóóráikban, az ezzel megbízott nevelő havonta egyszer, személyét és fogadóóráját az éves munkaterv tartalmazza, a munkaközösségek vezetői és szaktárgyak képviselői (személyüket az éves munkaterv tartalmazza) az ellenőrző könyvben megjelölt fogadóóráikban. Szaktárgyi tantervek: az intézmény minden szaktanára az ellenőrző könyvben megjelölt fogadóóráikban. Szervezeti és működési szabályzat: igazgató, I. és II.sz. igazgatóhelyettes hetente az éves munkatervben megjelölt fogadóóráikban, gazdasági vezető és könyvelő havonta az éves munkatervben megjelölt fogadóóráikban, az intézmény szaktanárai az ellenőrző könyvben rögzített fogadóóráikban. Házirend: -

az intézmény osztályfőnökei évente egyszer a tanév megkezdésekor legalább 3 osztályfőnöki órában, az intézmény szaktanárai évente egyszer a munka- és balesetvédelmi oktatás alakalmából, igazgató, I. és II. sz. igazgatóhelyettes hetente az éves munkatervben megjelölt fogadóóráikban, az intézmény szaktanárai az ellenőrző könyvben rögzített fogadóóráikban.

Éves tantárgyfelosztás: igazgatói irattárban.

DÖK működési szabályzata: Házirendben és SZMSZ- ben rövidítve, igazgatói irattár, DÖK segítő tanár. Közalkalmazotti szabályzat: az SZMSZ melléklete, közalkalmazotti tanács tagjai, igazgatósági irattár.

47. oldal



Számítógépterem használati szabályzata: számítástechnikai munkaközösség vezetője, számítógéptermek. e.3.) Információ (Pp. II./7.): -

-

-

-

Szóbeli információ (hirdetések, szervezi az igazgató) nevelőknek hétfőn, tanulóknak kedden a nagyszünetben, értekezlet-iskolagyűlés formájában vagy iskolarádión keresztül. Nevelőknek szükség esetén munkaértekezlet a hónapok utolsó szerdáján. Az iskolába jelentkező diákokat és szüleiket az intézmény beiskolázási tájékoztatójában kell informálni arról, hogy a nyolcosztályos gimnázium illetve négyosztályos gimnázium mely oktatási formáiban illetve tárgyaiban alkotnak egységet a követelmények teljesítése szempontjából a kötelező és nem kötelező tanórák. A tanulók-szülők a tudomásulvételt írásban visszaigazolják (lásd a mellékelt formanyomtatványt). A tanulók-szülők informálása az alább felsoroltak vonatkozásában a szóbeli tájékoztatás mellet mindig írásban történik (formája igazgatói körlevél, amelyet minden tanuló kézhez kap, vagy a hirdetőtáblán vagy az iskola honlapján és az elektronikus naplón keresztül tekinthet meg), az ezekkel kapcsolatos tanulói ügyintézés is csak írásos formában történhet (jelentkezési lap leadása az osztályfőnöknek vagy bedobása az iroda előtt elhelyezett zárt ládába): jelentkezés menzára, menzai kedvezmény kérése, tankönyvsegély kérése, tankönyvrendelés, térítési díjak, tandíjak fizetése, jelentkezés nem kötelező tanórákra, fakultációra, jelentkezés évközi, tanév végi osztályozó, összevont osztályozó vizsgára, az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tudnivalók, jelentkezés érettségi vizsgákra, jelentkezés tanulmányi versenyekre, jelentkezés gyógytestnevelésre, lyukasórák alatti kilépés engedélyezése, rendkívüli eltávozási kérelem, kirándulások, külföldi kirándulások tudnivalói (ez utóbbiak az ellenőrző könyvön keresztül).

A fentiekkel kapcsolatos határidők közlési módja: -

a kiadott nyomtatványon, szóbeli hirdetés útján, határidőlista plakátokon, hirdetőtáblán.

e.4.) A tervezéshez szükséges feltételek biztosítása Az intézményben a tervezés a tanév rendjéhez igazodik. Ennek megfelelően a tervezési ciklus két tanévet fog át (decembertől májusig a következő tanév előkészítése, augusztustól októberig a folyó tanév munkájának megtervezése). A tervezési ciklus során a következő tanév tervezési előfeltételeit a következő folyamat biztosítja:

48. oldal



-

november-december hó, a következő év költségvetési tervezésének előkészítése (a szertárak, munkaközösségek vezetői benyújtják igényeiket; az igazgató elkészíti a következő tanév tantárgyfelosztásának első változatát, lásd e/1. pont; l. SZMSZ; egyeztető tárgyalások a fenntartóval; fejlesztési igények fölterjesztése a fenntartóhoz, működtetőhöz);

-

a költségvetési tervezés során az igazgató feladata a minőségi munkához szükséges időkeretek biztosítása (nem kötelező órák, csoportbontások, tanórán kívüli foglalkozások); a személyi feltételek biztosítása (távozók, nyugdíjba vonulók pótlása, anyanyelvi tanárok foglalkoztatásának előkészítése);

-

február-március hóban az igazgató lebonyolítja a tanulók jelentkezését a következő tanév nem kötelező tanóráira (fakultáció, illetve a továbbiakban érettségi előkészítő);

-

a tantárgyfelosztás elkészítése, az egyeztetések során be kell tartani a következő elveket: a nevelők osztályaikat, csoportjaikat fölmenő rendszerben viszik tovább, ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet; az új osztályok - csoportok elosztásánál az igazgató a vállalási készséget illetve alkalmasságot mérlegeli, együttműködve a munkaközösségek vezetőivel, figyelembe veszi az egyéni szempontokat is;

-

a március hóban az igazgató által elkészített, következő tanévre vonatkozó pedagógus továbbképzési tervet a tantárgyfelosztás véglegesítésénél figyelembe kell venni;

-

a tantárgyfelosztási tárgyalásokat május hóban le kell zárni;

-

július - augusztus hóban a tanév kezdéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (bútorzat, felszerelés pótlása, cseréje, javítása, tisztasági festés, tantermek - helyiségek létszámra való előkészítése);

-

augusztus 20-tól szeptember 20-ig az intézményben minden tervezésre kötelezett elkészíti a tanévre vonatkozó munkaterveit;

-

a tervek elkészítése során figyelembe veendők a Pp-ban rögzített oktatási-nevelési célok, eszközök;

-

szeptember hóban az igazgató elkészíti a következő tanév beiskolázási tájékoztatóját, gondoskodik a "nyílt napok", a felvételi vizsgák megtervezéséről, lebonyolításáról, április hó végére, felvételek befejezése után a tanulókat az előírt módon osztályokba, csoportokba osztja;

-

szeptember hóban az igazgató és a munkaközösségek vezetői az új nevelőket ellátják a munkájukhoz szükséges alapdokumentumokkal (pl. tantervek), információkkal. e.5.) A tervezés folyamata

Alapelvek: a tervezés kiterjed az intézményi működés egészére, megnevezett felelősei vannak (az éves munkaterv melléklete), a felelősöknek partnerei; a tervezés minden területen többlépcsős folyamat: az érdekeltek igényeinek és véleményének fölmérése és begyűjtése, döntés, véglegesítés; a végrehajtás közben biztosított a korrekció lehetősége; a tervek az érdekeltek számára hozzáférhetők). Évente tervkészítésre kötelezettek: -

igazgató (iskolai munkaterv, továbbképzési terv, partnerek: vezető-helyettesek, nevelőtestület, DÖK, SzMK választmánya, korrekció a nevelőtestület ülésein);

-

DÖK diákelnök, DÖK munkáját segítő tanár (DÖK) munkaterv, partnerek diáktitkárok, osztályfőnökök, igazgatóság, nevelőtestület, korrekció a DÖK ülésein);

49. oldal



-

osztályfőnökök (osztályfőnöki munkaterv, partnerek az osztály diákjai, szülői, korrekció osztálygyűléseken, szülői értekezleteken);

-

munkaközösségek vezetői (munkaközösségi munkaterv, partnerek szaktanárok, korrekció a munkaközösség ülésein);

-

szertárfelelősök (szertárfejlesztési terv, partnerek az érdekelt szaktanárok, gazdasági vezető, igazgató, korrekció a költségvetés véglegesítésekor);

-

Titkárságvezető (leltározási, selejtezési, belső ellenőrzési, munkavédelmi, tűzvédelmi tervezés, partnerek: igazgatóság, szertárosok, felelősök a munkaterv szerint, korrekció folyamatosan a belső ellenőrzés illetve szemlék rendje szerint. Hozzáférhetőség a felsorolás sorrendjében: -

iskolai munkaterv igazgatóság, iskolatitkárság, honlap,

-

DÖK munkaterv: igazgatóság, DÖK diákelnök, DÖK segítő tanár,

-

a többi felsorolt terv a készítőnél illetve az igazgatóságon.

f.) Az intézmény munkájának ellenőrzése Az iskolai ellenőrző tevékenység céljai: -

az oktató-nevelő munka eredményességének vizsgálata (belső, pedagógiai),

-

az oktató és nevelő munkához szükséges feltételek folyamatos biztosításának vizsgálata (belső, személyzeti, gazdasági),

-

az oktatási- nevelési eredményesség megfelelőségének vizsgálata (külső, pedagógiai).

Fentieknek megfelelően az intézményi ellenőrző tevékenység válfajai: - belső pedagógiai:

- a tanulókra irányuló nevelői ellenőrzés, - a nevelőkre irányuló vezetői ellenőrzés;

- belső személyzeti, gazdasági: - a költségvetési gazdálkodás figyelemmel kísérése, - a tárgyi feltételek helyzetének figyelemmel kísérése, - a személyi feltételek adekvát működésének ellenőrzése; - külső pedagógiai:

- a pedagógiai munka bemeneteli és kimeneteli pontjainak ellenőrzése, - pedagógiai állapotvizsgálatok, ellenőrzések, - az intézmény használói elégedettségének vizsgálata.

Az ellenőrző tevékenység alapelvei: - az ellenőrzés végzése az intézményi kompetenciáknak megfelelően felelősi rendszerben történik; - az ellenőrzés folyamatos illetve meghatározott időszakokhoz kötött; tartalmilag a PP-nak adekvát formájú; 50. oldal



- az ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell. Belső pedagógiai ellenőrzés A tanulásra irányuló nevelői ellenőrzés (Pp.III./1./e., IV./4./a.): - A tanórai munka ellenőrzésnek, formái ("feleltetés"): - szóbeli kiemelt, - szóbeli rövidebb, - szóbeli átfogó, - írásbeli rövidebb, - írásbeli átfogó (témazáró vagy "nagy" dolgozat). - projekt és csoportmunkák prezentációja. - A nevelőmunka ellenőrzése: - részvétel, felügyelet, ügyelet, - az ügyeletes tanár szünetekben a kijelölt területen felügyel a tantermek, folyosók rendjére, tisztaságára, rendkívüli esetben bejelentést tesz, illetve szükség szerint intézkedik, - szervezés, - közös tevékenység (rendezvények, ünnepélyek), - osztályfőnöki óra, - célvizsgálatok, - munkaközösségi megbeszélések, - osztályozó konferenciák. Tantestületi: -

Értekezletek (munkaértekezletek, félévi- és év végi nevelőtestületi értekezletek, osztályozó konferenciák).

-

Vezetői beszámolók elemzése.

-

Munkaközösségek beszámolói.

-

Nagyobb iskolaközösségi rendezvényeken az ellenőrzés külön ügyeleti rend szerint.

Munkaközösségi: -

Szaktárgyi beszámolók, elemzések.

-

Az osztályfőnöki munkaközösség beszámolói.

A nevelőkre irányuló vezetői ellenőrzés: Az oktatómunka ellenőrzésének formái: - óralátogatások,

51. oldal



- feladatlapos felmérések, - célvizsgálatok, - beszámoltatás, - statisztikai elemzések, - részvétel vizsgákon. Nevelőmunka ellenőrzésének formái: - részvétel osztályok, szakkörök, diákmozgalmak ülésein, rendezvényein, akcióin, - meghatározott napokon a tanári ügyelet ellenőrzése, - beszámoltatások, csoportos beszélgetések, - munkaértekezletek, - felmérések, kérdőíves vizsgálatok. A tanügyi adminisztráció ellenőrzési formái: - elektronikus napló ellenőrzése, revíziója, - tanmenetek ellenőrzése, - túlóra elszámolások, naplók ellenőrzése, - bizonyítványok, anyakönyvek, érettségi dokumentáció ellenőrzése. Ellenőrzésre jogosítottak: - intézményvezető - intézményvezető-helyettesek - munkaközösségek vezetője. Az ellenőrzés formáját, módját az érintettekkel időben közölni kell, általában egy héttel, óralátogatást minimum egy nappal az esedékesség előtt. Az óralátogatásokon az igazgatóság képviselője lehetőleg a szakmai munkaközösség vezetőjével együtt is vegyen részt. Óralátogatási normatívák: intézményvezető 20-30 óra/év, intézményvezető-helyettesek 10-20 óra/év, A munkaközösség-vezetők évente legalább egyszer hospitálnak minden szaktanár óráján.

A pedagógiai munka ellenőrzésének alapelvei: - Az oktatómunka ellenőrzése során el kell érni, hogy minden pályakezdőhöz, illetve új nevelőhöz az év során 2-4 alkalommal eljussanak az igazgatóság és szakmai munkaközösségek képviselői, vezetői. - Általában egy évben minden nevelő óráira el kell jutni. - A célvizsgálatokat, beszámoltatásokat, felméréseket évente az iskolai munkatervbe kell megtervezni, rendkívüli esetben azonban ilyen soron kívül beiktatható. - A nevelőmunka ellenőrzésének - segítésének normatívája az, hogy az iskolában működő minden közösség (osztály, diákkör, diákmozgalom) munkájába betekintés legyen elérhető, tehát minden munkaformát végiglátogassunk, megvitassunk éven-

52. oldal


-


te legalább egyszer (nem minden akciót - rendezvényt, stb., csak mindegyikből egyet). Az adminisztráció ellenőrzése során tanmenetek, bizonyítványok, anyakönyvek kivételével havonta legalább egyszer revidálni kell a dokumentációt.

Vezetői munkamegosztás az ellenőrzésben: Intézményvezető - humán szakterület, nyelvek, nevelőmunka, adminisztráció, bizonyítványok, anyakönyvek. I.sz. intézményvezető-helyettes - természettudományi tárgyak, naplók, túlóraelszámolás, nevelőmunka, érettségi dokumentáció. II. sz. intézményvezető-helyettes - természettudományi tárgyak, naplók, túlóraelszámolás, nevelőmunka, érettségi dokumentáció. Munkaközösségek vezetői - szakjuk tanórái, tanmenetei, a nevelőmunkából a szakterületüket érintő részek. Diákönkormányzatot segítő tanár - diákmozgalom, diákönkormányzat.

Belső személyzeti-gazdasági ellenőrzés: Leírását, céljait, eszközeit az SZMSZ és mellékletei tartalmazzák (lásd különösen a belső ellenőrzési, leltározási, selejtezési, pénzkezelési, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatokat). A személyi feltételek működésének ellenőrzése (személyzeti - "humánpolitikai" tevékenység) a vezetői ellenőrzés folyamatában valósul meg, kiegészülve a tanulói, illetve szülői szervezetek munkájában való vezetői részvétel, kapcsolattartás során kapott jelzések, információk etikailag korrekt kezelésével. Külső pedagógiai ellenőrzés A pedagógiai munka bemeneteli és kimeneteli pontjainak ellenőrzése -

-

-

Szintfelmérések az V. és IX. évfolyamon. Végzik saját döntésük, vagy munkaközösségük döntése alapján a szaktanárok, elemzik a munkaközösségek, felhasználhatók elemzésre a felvételi dolgozatok is, figyelembevétele a nyelvi illetve matematikai csoportok kialakításánál. Az érettségi illetve felsőoktatási felvételi eredmények statisztikai vizsgálata. Végzi évente az igazgatóság, felhasználás a pedagógiai munka korrekciójánál, fejlesztési irányok kijelölésénél. A félévi illetve év végi osztályzatok, évközi és év végi vizsgaeredmények statisztikai vizsgálata. Végzi félévente az igazgatóság, felhasználás az előbbihez hasonlóan. Mulasztási statisztikák ellenőrzése. Végzik az osztályfőnökök illetve igazgatóság. Felhasználás a munkafegyelemmel kapcsolatos korrekcióknál. Dolgozati statisztikák ellenőrzése. Végzi az igazgatóság, osztályfőnökök, felhasználás a haladási ütem, osztályozás korrekciójánál. Tantárgyak, tantárgycsoportok oktatási eredményeinek ellenőrzése. Végzik a munkaközösségek vagy külső szakértő(k). Külső szakértő(k) felkéréséről az igazgatóság vagy nevelőtestület dönt. Ütemezés a Pp 3-4 évenkénti felülvizsgálatakor a Pp-ban. Cél: az oktatómunka tantervi követelményeknek való megfelelési vizsgálata. Esz-

53. oldal


-


köz csak bevizsgált, kipróbált, a helyi viszonyokra a munkaközösségek által adaptált mérőeszköz (feladatlap) alkalmazása lehetséges. Elégedettség vizsgálata: Érintettek köre: külső partner általános iskolák, partner diákok, szülők. Ütemezés a Pp 3-4 évenkénti felülvizsgálatakor a Pp-ban. Cél: az iskolahasználók véleményének megállapítása az intézmény oktatási teljesítményeinek, oktatási - nevelési kínálatának használhatóságáról. Eszköz: kérdőív, vagy konferenciák - megbeszélések szervezése.

Az ellenőrzések dokumentálása: A tanulókra irányuló nevelői ellenőrzés dokumentációja az osztály és fakultációs naplókban a helyi tanterv előírásai szerint (Pp.:IV./4./a. és c.). - Szóbeli beszámolókról szükség esetén feljegyzés készítése, elhelyezése irattárban. - A nevelőkre irányuló vezetői ellenőrzés dokumentációja a beszámoló. Beszámolásra kötelezettek évente: az osztályfőnökök, szaktanárok, tisztségviselők (statisztikákkal együtt). A beszámoló űrlapját az igazgatóság bocsájtja az érintettek rendelkezésére. Őrzésük két tanévig az igazgatóság e célra létesített irattári részében. - Óralátogatások dokumentálása az igazgatóság hospitálási naplóiban. - Adminisztráció ellenőrzéséről bejegyzés a vizsgált dokumentumban (osztálynapló, fakultációs napló stb.). - Vezetői beszámolók ellenőrzési megállapításai, statisztikái a beszámolókkal együtt az irattárban. - Dolgozatok tárolása az iskolában 1 tanév időtartamig. - Tanügyi, gazdasági, személyzeti ellenőrzések dokumentálása az SZMSZ- ben, szabályzatokban meghatározott módon jegyzőkönyv felvételével, őrzésük a gazdasági iroda irattárában. - Szintfelmérések, feladatlapos felmérések anyagának tárolása két tanévig az igazgatóság e célra létesített irattári részében. -

g.) A nevelő-oktató munka mérése Az iskolai tevékenység mérésének az a célja, hogy amennyire ez lehetséges, objektív képet kapjunk: - a tanulók teljesítményéről, - az oktató és nevelő munka hatásfokáról, - az oktatási - nevelési célkitűzések megvalósításáról, - a tervezés realitásáról, a célok és eszközök megfelelőségéről, - a beavatkozás, korrekció szükségességéről, helyéről, idejéről, - a továbbfejlesztés lehetőségeiről, irányairól. A pedagógiai tevékenység során az ellenőrzés és mérés céljai és eszközei nagy mértékben egybeesnek, felhasználásuk funkciója divergens. A mérés eszközei pl. az oktatómunka vonatkozásában egyeznek az ellenőrzésnél felsoroltakkal. Numerikus mérésre alkalmas eszközök: - osztályzatok, - jelentések, 54. oldal



- beszámolók - szintfelmérések, - statisztikák, - tantárgyi felmérések, - végzettek nyomon követése, - elégedettség vizsgálatok (írásos felmérés). Numerikus mérésre nem alkalmas, de - főleg a nevelő munka területén - tradicionálisan alkalmazott, és továbbra is alkalmazandó eszközök: - megbeszélések (nevelői: testületi, munkaközösségi, team, egyéni, stb.), - megbeszélések (tanulói: osztállyal, csoporttal, szakköri tagokkal, egyéni, stb.), - megbeszélés (szülőkkel: szülői értekezlet, fogadóóra, fogadóest, családlátogatás, egyéni, stb.), - részvétel (tanári, vezetői) szülői, tanulói, egyéb iskolai szervezetek ülésein, értekezletein,stb. A felsorolt eszközök pedagógiai mérésre (minőségbiztosítási szempontból) akkor alkalmasak, ha: -

a numerikus mérésre használt eszközök objektívek, egységesek, standardizáltak,

-

a statisztikák nem szokványos összefüggésekre is irányulnak,

-

a mérés a vizsgált vonatkozásban kontrollterületre is kiterjed.

Ezért a megvalósítandó minőségbiztosítási tevékenység során a szakcsoportoknak, munkaközösségeknek, teameknek kell kitűzni a mérés céljait, meghatározni területeit, a vizsgálandó összefüggéseket és ennek megfelelően kell saját vagy külső (bevizsgált) mérőeszközről gondoskodni. A vezetői ( nevelőkre irányuló) mérés, statisztikai vizsgálat is hasonló elvek alapján kell végbemenjen. A numerikus mérésre nem, vagy kevésbé alkalmas eszközök alkalmazása során előre kijelölt szempontok szerint kell a megbeszéléseket folytatni, szükség esetén emlékeztetőt jegyzőkönyvet fölvenni. A mérési technikák alkalmazás során az intézmény a rendszerességre, az eredmények rögzítésére és az érdekelteknek való korrekt visszajelzésre helyezi a hangsúlyt. Az osztályozásnál különösen fontos a dolgozatírások és javítások rendszeressége (és kiértékelése, lásd a következő pontot, illetve a Pp IV./4./a. és c. pontjait). Az egyéb, felsorolt mérőeszközök használatának ütemezése azonos az ellenőrzésnél meghatározottakkal. A megbeszélés jellegű mérések ütemezése részben az intézmény éves munkatervében, részben szükség szerint ütemezendők, pedagógiai követelmény iskolánkban, hogy ilyen megbeszélésekre a tanév során minden relációban legalább kétszer - háromszor sor kerüljön. A mérési eredmények felhasználása az intézményben nevelők vonatkozásában csak az adatok objektív kezelésével, a pedagógus etika íratlan szabályai szerint, nem személyesítve történhet meg.

55. oldal



Amennyiben a tanári teljesítményt az iskolavezetés személyre szólóan akarja mérni, úgy azt előre be kell jelenteni, gondoskodni kell elfogulatlan lefolytatásáról, ilyenkor lehetőleg külső szakértőt (szakértőket) kell bevonni. Az intézményben évente egyszer mindenképpen mérni kell: - a nevelési céloknak megfelelő eszközök alkalmazásának arányát a nevelők munkájában (nyilvánosság, motiváció, tehetséggondozásban - versenyzésben való részvétel), - az osztály- és csoportlétszámok valamint a pedagógusok létszámának arányát, - a felsőoktatási felvételi illetve nyelvvizsgázás arányait. Fentiek mérése az igazgatóság feladata, ütemezésük az éves munkatervben. A mérési eredményeket, akár tanulói, akár tanári, akár iskolai vonatkozású teljesítmények méréséről van szó, összegezni kell és kiértékelésük után az érintett(ek)hez el kell juttatni. A mérési eredményeket két tanévig az irattárban kell őrizni. h.) Értékelés Az értékelés az oktatásban - nevelésben általánosan használt pedagógiai eszköz, intézményünkben alkalmazásának tradicionális formái folyamatosan alkalmazottak. A minőségbiztosítási tevékenység részeként az iskolában az értékelésnek megkülönböztetett funkciói is vannak (Pp.II/7.,III./1./e.,III./2., III./3.,III./11.,IV./4./c.). Az értékelési tevékenység pedagógiai és minőségbiztosítási funkciói az intézményben: -

visszajelzés az érintetteknek (tanuló, nevelő, tisztségviselő, fenntartó), célja a tevékenység adott irányának erősítése, vagy az attól való eltérítés,

-

információs bázis biztosítása a folyamatos működés optimalizálásához, vagy beavatkozáshoz, korrekcióhoz,

-

motiváció ,

-

támpontok biztosítása a fenntartónak a fejlesztésekhez, az iskola használóinak a választáshoz.

Az értékelés az intézményben folyamatos, illetve szakaszos. Folyamatos a tanórán, a nevelőtestület évközi munka- és egyéb értekezletein, szakaszos az iskolai- pedagógiai munka csomópontjainál (félévek zárása, érettségi, stb.). Az értékelés az iskolában kétirányú. A vezetők és vezetettek kölcsönös értékelési tevékenységének szervezeti kereteit leírják a Pp., az SZMSZ és Házirend (Pp.:II./6.,7.). Fenti dokumentumok rögzítik, miként jutnak el a kompetenciák alapján az értékelések a címzettekhez, erről gondoskodni általánosan az iskola vezetőségének kell; a részterületeken a felelősöknek. Értékelési rendszerünk tartalmazza az önértékelés kötelezettségét is, a beszámolásra kötelezettek (lásd f. pont) a tanévek végén önértékelési szempontokat is kapnak. Az értékelések, azok szempontjai az intézményben az érintettek körében nyilvánosak (kompetenciájuk szerint), hozzáférhetők, bizonyos alkalmakkor tradicionálisan ünnepélyesek.

56. oldal



Fentiek alapján az intézmény értékelési rendszerének leírása: Nevelői (kompetencia: érintett nevelő(k), szülő(k): -

Az értékelés szempontjainak (Pp.III./1./e.,IV./4./a.).

és

módjának

előzetes

közlése

-

Feleletek, dolgozatok, félévi, év végi teljesítmények értékelése tanórán. (Pp.III./1./e.).

-

Az osztály, csoport teljesítményének értékelése összefoglalás, témazárás, félév-, tanévzárás alakalmából.(Pp.:II./7.).

-

Osztályfőnöki értékelések folyamatosan, nagyobb akciók, stb. után, félévkor, év végén, utóbbi ünnepélyes (Pp.:II./7.).

Nevelői (kompetencia: munkaközösség, nevelőtestület: -

Tisztségviselők saját és érintett kollégáik, vezetőik tevékenysége,

-

minimálisan jelentési kötelezettség teljesítésekor.

-

Osztályfőnökök: saját és az osztályukban tanítók tevékenysége,

-

minimálisan osztályozó konferenciákon, jelentési kötelezettségük teljesítésekor.

-

Nevelők: saját tevékenységük, iskolai tevékenység,

-

minimálisan jelentési kötelezettségük teljesítésekor, illetve a nevelőtestület értekezletein

Vezetői (kompetencia: nevelőtestület, nevelők csoportjai, fenntartó): -

Az intézmény munkájának értékelése néhány részterületen (félévek, felmérések, ellenőrzések, stb. alkalmából) átfogóan tanévek végén.

-

Osztályok, csoportok munkájának értékelése (osztályozó konferenciák, felmérések, ellenőrzések alkalmából).

Vezetői (kompetencia: tanulói, szülői szervezetek): -

Az intézmény munkájának részterületeiről vagy egészéről értékelés tervezési időszakok előtt, illetve félévente.

Vezetői (kompetencia: tanulók, szülők): -

Az intézmény munkájának átfogó értékelése tanévzáráskor, tanévnyitáskor (ünnepélyes).

Vezetői (kompetencia: nevelők, dolgozók): ügyek).

Személyre szóló (jutalmazás, előírt esetekben minősítés, személyi

i.) A folyamatos működés biztosítása, beavatkozás, korrekció, fejlesztés III./4.,III./6.,III./7.,III./8.).

(Pp.

Az intézmény előbbiekben leírt ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere általánosan biztosítja a működést, beavatkozást, korrekciót, a fejlesztési irányok

57. oldal



kijelölését. A rendszer korrekcióját a leírtakon kívül az információk kétirányú áramlása biztosítja. -

-

Ennek folyamatában: a tanulók jelentik a tanórát, foglalkozást akadályozó eseményt (tanár távolléte, stb., lásd Házirend), a nevelők jelentik a munkájukat akadályozó eseményeket, körülményeket, az SZMSZ- ben, Házirendben előírtakon kívül az eszköz- és anyaghiányt a gazdasági vezetőnek, az anyagban való nagymértékű lemaradást az igazgatóságnak, osztályfőnökként a tartós tanulói-tanári hiányzások problémáit szintén az igazgatóságnak, a tisztségviselők szakterületük munkát akadályozó vonatkozásait az igazgatóságnak, a vezető-helyettesek részterületük problémáit az igazgatónak.

Beavatkozásra, korrekcióra a kompetenciák hierarchiája szerint kerülhet sor. Ennek során a szolgálati utat be kell tartani, kivéve, ha azonnali intézkedés szükséges (baleset, veszélyelhárítás, stb.) Általában véve a tanulók- szülők-nevelők nagyobb csoportjait érintő beavatkozás, korrekció esetén a döntést az érintettek bevonásával kell meghozni. Fejlesztési irányok meghatározására (a partnerek bevonásával) a nevelőtestület jogosult.

10.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A szükséges eszközök és fölszerelések jegyzékét a szaktárgyak helyi tantervei részletesen tartalmazzák. Ezek általában: Tanulók részére:

- az előírt tankönyvek, segédletek, füzetek, - tornafölszerelés.

Nevelők részére:

- tankönyvek, segédkönyvek kézi példányai, - szótárak, lexikonok, szakirodalom (könyvtár), - térképek - természettudományos demonstrációs és tanulókísérleti eszközök kellő számban, az ezekhez szükséges anyagok, vegyszerek, - CD lejátszó, projektor, PC, digitális tábal kellő mennyiségben

- az informatika oktatásához szükséges mennyiségű számítógép, - kéziszerszámok, szertárhelyiségek, előadók, tornaterem és pálya, - sporteszközök. A szükséges eszközökkel, felszerelésekkel az intézmény általában véve rendelkezik (lásd az I./B./C.,9.d., II/3. pontokat. A 2008-ig előírt kötelező taneszközfejlesztés megtörtént. A 2009/2010. tanévtől kezdődően elindult az iskola IKT eszközparkjának intenzív fejlesztése: interaktív táblák, projektorok, tanári laptopok beszerzése pályázati, ill. Alapítványi forrásokból. Cél az életen át tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT eszközpark megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a

58. oldal



pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges taneszközök beszerzése pályázati forrásokból elkezdődött. Az intézmény pénzügyi előirányzatai a szertári és eszközállomány pótlását, cseréjét, felújítását általában véve lehetővé teszik.

11.) A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A közoktatási törvényben és végrehajtási utasításában előírt kapcsolati formák intézményi leírását az SZMSZ, Házirend és az iskola éves munkatervei tartalmazzák. a.) Együttműködés a tanulók és pedagógusok között: -

osztályfőnöki tevékenység, osztálygyűlések,

-

diákönkormányzat tevékenysége (a nevelők képviselője a segítő tanár, előírt esetekben a DÖK együttes értekezlete a nevelőtestülettel),

-

tanulmányi -, kulturális-, sportrendezvények, ünnepségek szervezése,

-

felelősi rendszer.

b.) Együttműködés szülők és pedagógusok között: -

szülői értekezletek,

-

szülői fogadóestek,

-

nevelők fogadóórái,

-

osztályok szülői munkaközösségei,

-

ünnepségek (szalagavató, ballagás, tanévzáró, tanévnyitó),

-

kirándulások, főként külföldi utak előtt külön megbeszélés,

-

a Török Ignác Gimnáziumért Alapítvány tevékenysége.

c.) Együttműködés a pedagógusok között: -

nevelőtestületi értekezletek, munkaértekezletek, osztályértekezletek,

-

a munkaközösségek tevékenysége,

-

munkacsoportok (pl. tantervi) tevékenysége.

A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése a törvénynek megfelelően szabályozott és rendszeres, kiterjed az iskolai tevékenység megtervezésére, értékelésére, véleménynyilvánításra. Az alábbiakban az SZMSZ alapján a jelenlegi formákat mutatjuk be. Kapcsolat a szülői munkaközösség és a nevelőtestület, igazgatóság között -

Az osztályok szülői munkaközösségi választmányokat alakítanak, létszámuk tetszőleges, irányítójuk választott elnökük és az osztályfőnökök.

59. oldal


-

-

-

-

-


A Szülői Munkaközösség Iskolai Választmányába minden osztály két fő választmányi tagot delegál. Az iskolai választmány munkáját választott elnök irányítja, a választmány működéséért az intézményvezető a felelős. Az intézményben évente négy kötelező szülői értekezletet tartanak, ebből kettő értekezlet, kettő általános tanári fogadóest. A szülők, az osztályfőnökök vagy igazgatóság javaslatára rendkívüli szülői értekezlet is összehívható. A szülői munkaközösségek osztályválasztmányai a szülők és osztályfőnökök által szükségesnek tartott számú ülést tartanak évente. Az iskolai választmány egy évben legalább négy ülést tart, az érvényes jogszabályokban foglalt feladatai ellátása céljából, az üléseken az igazgató vagy helyettese minden esetben részt vesz. Azokra a nevelőtestületi értekezletekre, melyek az intézmény Házirendjét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai Programját éves munkatervét tárgyalják, az iskolai választmány elnökét meg kell hívni. Az iskolai választmány az elnökön és az intézményvezetőn keresztül tart fenn a nevelőtestülettel információs kapcsolatot. Az osztályok szülői közösségeit az iskolai választmány tagjai informálják a választmány és nevelőtestület munkájáról. A Szülői Munkaközösség Iskolai Választmányát döntési, egyetértési, véleményezési, jogkörébe tartozó kérdések ügyében mindenkor a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt kell informálni.

A pedagógusok és a diák-önkormányzati szerv, diákképviselők együttműködésének formái A Török Ignác Gimnázium diákönkormányzata (DÖK) tagjai az osztályok diákbizottságainak (ODB) titkárai és osztályonként még egy választott képviselő, fentiek szavazati joggal rendelkeznek. A DÖK munkáját választott titkár irányítja. A DÖK ülésein szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal részt vehetnek az énekkar, DSE, diákkörök, egyesületek választott titkárai, képviselői is. A DÖK munkáját a dák önkormányzatot segítő tanár állandó jelleggel segíti, ülésein jelen van és az ott elhangzottakról a nevelőtestület soros ülésén beszámol. A DÖK havonta legalább egy ülést tart, az ülésen részt vesz az intézmény igazgatója vagy helyettese. Azon ülésekről, melyeket a DÖK véleményezési, egyetértési, döntési jogkörébe eső kérdést tárgyalnak, jegyzőkönyvet kell felvenni. Az igazgató a DÖK véleményéről, döntéseiről a soros nevelőtestületi értekezleten beszámol. A DÖK döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Bármely véleményezési, egyetértési, döntési jogkörében a DT csak kétlépcsős eljárással hozhat határozatot; az információ és vita után szavazás csak a következő ülésen lehetséges, a tagság véleményének megismerése után. A diákközgyűlés szervezeti formája az intézményben küldött-közgyűlés. Diákközgyűlést évente október hó végéig kell tartani, összehívását a DÖK titkára kezdeményezi, a megszervezés és végrehajtás során az igazgató köteles segítséget adni. A diákönkormányzat üléseihez díjtalanul veheti igénybe az intézmény helyiségeit (időegyeztetéssel), papír- és írószerellátását az adminisztrációs tevékenységhez a gazdasági vezető biztosítja. Tanári hangosító apparátust, audiovizuális eszközöket. A tanulók nagyobb közösségei az intézményben: - nyolcosztályos gimnázium tanulói (10-18 évesek),

60. oldal



- angol-magyar két tanítási nyelvű osztályok tanulói(14-18 évesek), - nyelvi speciális osztályok tanulói (14-18 évesek), A DÖK képviselői és titkára részt vesznek azokon a nevelőtestületi értekezleteken, amelyekben a nevelőtestület dönt: - a Pedagógiai Program elfogadásáról vagy módosításáról, - a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról és módosításáról, - a Házirend elfogadásáról és módosításáról, - ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásáról, - a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról. Az intézmény igazgatója és/vagy a nevelőtestület megbízottja részt vesz a DÖK ülésén: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatala előtt, - a tanulók helyzetét értékelő beszámoló elkészítése előtt, - tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése és megszervezése előtt, - a DSE működési rendjének megállapítása előtt, - a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározása előtt, - a könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakítása előtt, - a DÖK következő tárgyú döntései előtt: diákújság illetve iskolarádió szerkesztőbizottságának megbízása, diáknap programjának kialakítása. A DÖK képviselőjét/titkárát meg kell hívni azon iskolavezetőségi ülésekre, továbbá nevelőtestületi értekezletekre, melyeken a fenti kérdésekben döntést hoznak, kivéve, ha az előzetes tárgyaláson a DÖK véleménye az előterjesztéssel teljesen megegyezett és ezt írásban is rögzíti. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái: Az intézmény pedagógiai alapelve a diákok és nevelők folyamatos kommunikációjának megvalósítása, továbbá az, hogy ez a kommunikáció kölcsönösen a személyiség méltóságának figyelembevételével menjen végbe. A tanulók véleménynyilvánításának legfontosabb színtere tehát a tanóra, a haladás együttes megtervezése, a teljesítmények értékelése tanár-diák közös életének természetes velejárója. A véleménynyilvánítás további fórumai: - osztályfőnöki óra, osztálygyűlés, évfolyamgyűlés, (utóbbiak összehívását az osztály-osztályok diákképviselői kezdeményezhetik), közvetlenül, - valamennyi iskolai diákmozgalom, tanítási órán kívüli foglalkozás (diákkör, egyesület, klub), közvetlenül, - Diákönkormányzat, diák-közgyűlés, képviseleti úton. A tanulóközösségek képviselőinek kötelessége, hogy az elhangzott véleményeket, észrevételeket továbbítsák a címzett felnőtt vezetőknek (nevelő, osztályfőnök, igazgató), fontosabb esetben írásos formában, figyelembe véve a kulturált társadalmi érintkezés írott és íratlan szabályait. A Diákönkormányzat illetve diák-közgyűlés azon üléseiről, melyen ilyen kérdéseket tárgyalnak, jegyzőkönyvet, emlékeztetőt kell fölvenni. Az intézmény megkeresett felnőtt

61. oldal



vezetői (nevelő, osztályfőnök, igazgató) a tanulók kérdéseire kötelesek a magasabb jogszabályokban meghatározott módon és határidőig érdemi választ adni. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái - Az intézmény Pedagógiai programjával, Szervezeti és Működési Szabályzatával és Házirendjével kapcsolatban a 26. pontban meghatározottak szerint. - Szociális ösztöndíjjal, szociális támogatásokkal és kedvezményekkel kapcsolatosan a 21. pontban meghatározott módon. - Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban osztályfőnöki órákon, továbbá az évente minden jelentkezőnek rendelkezésére bocsátott igazgatói körlevélben. - Nem kötelező tanórai foglalkozásra való jelentkezés esetében minden tanulónak rendelkezésére bocsátott igazgatói körlevélben és jelentkezési lapon. - A működéssel kapcsolatos további határidős feladatokkal kapcsolatban (kilépési engedélyek, menzai jelentkezés, jelentkezés vizsgákra) igazgatói és osztályfőnöki hirdetésekben és jelentkezési lappal. - Rendkívüli esetben a hirdetőtáblákon elhelyezett tájékoztatókkal. - Összefoglalóan a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségeken. - Heti rendszerességgel az igazgatóság által tartott tanulói hirdetéseken (időpontját az éves munkaterv határozza meg).

További tájékoztatási fórumok: Osztályfőnöki órák, osztálygyűlés, évfolyamgyűlés, Diákönkormányzat, diákközgyűlés, rendkívüli hirdetés iskolarádión keresztül vagy iskolagyűlésen, iskolai honlapon, elektronikus naplón keresztül. A pedagógusok együttműködésének formái A nevelőtestület értekezletei: - tanévzáró, illetve tanévnyitó értekezlet júniusban, illetve augusztus végén, - nevelési értekezletek november és április hóban, - félévi értekezlet február hóban, - osztályozó értekezletek félévek végén, - munkaértekezletek szükség szerint (lásd még a II./1./b. pontot). Az értekezleteket az intézményvezető, helyettesei vagy az intézményvezető megbízottja vezeti, vitás kérdésekben nyílt szavazással egyszerű szótöbbség dönt. A testületi tanévzáró és nyitó, továbbá a félévi értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyeket a jegyzőkönyvvezető és két (2) nevelő hitelesítenek. A nevelőtestület kezdeményezheti a titkos szavazás elrendelését. A nevelőtestület tisztségviselői Felsorolásukat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Általában: - diákönkormányzatot segítő tanár, - pályaválasztási felelős,

62. oldal



- gyermek és ifjúságvédelmi felelős, - nemzetközi kapcsolatok felelőse(i), - munkaközösségek vezetői (Reál I., Reál II., Humán I., Humán II., Idegen nyelv I., Idegen nyelv II., Pedagógiai, Készségfejlesztő pedagógiai); - szertárosok (fizika, kémia, sport, történelem, rajz, magyar, számítástechnika, földrajz, biológia, angol, német). A szakmai munkaközösség vezetői (a szakmai munkaközösségeket és vezetőiket az éves iskolai munkaterv rögzíti): - közvetítik a munkaközösség tagjaihoz a módszertani, pedagógiai információkat, - irányítják szakterületükön a módszertani-pedagógiai tapasztalatcserét, együttműködést, újító-alkotó pedagógiai tevékenységet, - fejlesztési programot kezdeményeznek, előterjesztik ezeket a nevelőtestületnek, - kezdeményezik és ütemezik munkaterületükön a továbbképzést, - segítik az új és pályakezdő nevelők munkáját, - képviselik munkaközösségüket és iskolavezetőségben, munkabér- és jutalomügyek tárgyalásánál, - végrehajtják és végrehajtatják a munkaközösségek és nevelőtestület határozatait, - gyakorolják a munkaközösség bevonásával az átruházott tantestületi jogköröket: az intézménybe való felvétel követelményeinek meghatározása (felvételi vizsgák), a felvett tanulók tanulócsoportokba való beosztásának véleményezése, túlmunka és megbízások, tisztségek elosztásának véleményezése, fentiekről a tantestületet munkaértekezleteken, nevelőtestületi értekezleteken tájékoztatni kötelesek, - véleményezik az indítandó csoportok számát, létszámát, - közreműködnek szakmai beszerzési, fejlesztési programokban, - tapasztalataikról tájékoztatják a nevelőtestületet és igazgatóságot, - szervezik a munkaközösségi tanulmányi versenyeket, - szakmailag véleményezik (aláírással hitelesítik a tanmeneteket, jelen szabályzatban meghatározott mértékben órákat látogatnak. A diákönkormányzatot segítő tanár - a diákönkormányzat munkájának segítése, - a különböző szak- és kulturális területeken működő diákcsoportok munkájának összehangolása, - a csoportokat irányító-segítő pedagógusok összefogása, munkájuk segítése, - a csoportok diákvezetőivel való folyamatos kapcsolattartás, - a diákvezetők igényei alapján belső továbbképzések szervezése, - a diák-önkormányzati jogosítványok érvényesülésének segítése, - az iskola hagyományrendszerének ápolása, továbbfejlesztése, - az iskolai - tanórán kívüli - megmozdulások, ünnepélyek, kulturális események, stb. irányítása, összefogása. A továbbfejlesztés szükségességét és lehetőségét az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kiépítése határozza meg. Így a következőkben nagyobb szerepe kell, hogy legyen a kapcsolatokban: - az elégedettség vizsgálatának, 63. oldal



- a szükséges korrekciók megvalósításának, - a továbbfejlesztési irányok kijelölésének.

64. oldal


IV. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

IV. Az intézmény helyi tanterve 1.) Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

a.) Az iskola a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területei és a kerettantervek alapján alakította ki tantárgyi rendszerét. NAT műveltségi területe 1.) Anyanyelv és irodalom

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Szövegértés-szövegalkotás

2.) Élő idegen nyelv

Első és második idegen nyelv

3.) Matematika

Matematika

4.) Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret, történelem, etika és erkölcstan, filozófia 5.) Ember és természet: természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan 6.) Földünk és környezetünk

Történelem, etika, hittan és erkölcstan, filozófia Természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan Földrajz

7.) Művészetek: ének-zene, tánc és dráma, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret

Ének, rajz, művészettörténet, vizuális

8.) Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat

Informatika

9.) Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, háztartástan és gazdálkodás, pályaorientáció

Technika és életvitel

10.) Testnevelés és sport

kultúra, tánc és dráma Művészetek (tantárgyi bontás nélkül)

Osztályfőnöki óra Testnevelés

Az új helyi tantervek kialakításakor az iskola hagyományait, a társadalmi elvárásokat és a korszerű oktatás-nevelési lehetőségeket vettük figyelembe. Így megőriztük az évek óta eredményesen működő nyolc évfolyamos gimnáziumi képzést. A célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű gimnáziumi képzéssel a kiemelkedően magas szintű nyelvtudásra hivatott diákok számára teremtünk lehetőséget.

65. oldal



Az emelt szintű idegen nyelvi képzés a felsőoktatásba lépéshez szükséges tanulmányok mellett biztosítja a magas szintű nyelvtudást is. Az emelt óraszámú matematikai képzés elsősorban a műszaki pályák iránt érdeklődők számára biztosítja a továbblépés lehetőségét. A Nemzeti Köznevelési Törvény által biztosított heti időkeret maximális kihasználására törekedve kívánjuk biztosítani iskolánkban a legfontosabb oktatási cél elérését, a felsőoktatásban történő eredményes továbbtanulást. A szabadon tervezhető órakeret a 11-12. évfolyamon biztosítja az eredményes érettségi felkészítés lehetőségét. A Török Ignác Gimnáziumban a kötelező érettségi tantárgyakon kívül (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) lehetőséget biztosítunk a további tantárgyakból is az érettségire való felkészüléshez (biológia, kémia, fizika, informatika, földrajz, testnevelés, művészetek). Az érettségi előkészítő órákon a jelentkezés március-májusban történik két fordulóban. Az első jelentkezésben számba kell venni az érintett évfolyamokon (11. és 12.) a jelentkezők számát tantárgyanként. A második fordulóra az előzetes jelentkezések alapján megadható az induló tantárgyi csoportok száma és az órákat tartó tanárok tervezett névsora. A tanulók ekkor véglegesítik a következő tanévre felvenni szándékozott óráikat. A kialakított csoportokat és az azokhoz rendelt tanárokat a végleges tantárgyfelosztás tartalmazza. A tanuló az érettségire felkészítő órát egy tanévre választja, ezen a tanév során egyszer módosíthat intézményvezetői hozzájárulással. Az érettségi vizsgákra vonatkozó egyes tantárgyi követelményeket a tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák.

A 2013. szeptember 1-jétől életbe lépő helyi tantervek óratervi táblázatai 1. Emelt szintű idegen nyelvi képzés 2. Emelt óraszámú matematika képzés 3. Célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés 4. Nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés

66. oldal



Emelt szintű idegen nyelvi képzés Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki ÉE Összesen

9.

óraszámok 10. 11. előírt javasolt előírt javasolt

javasolt

4 3 3 3

4 5 4 3

4 3 3 3

4 5 4 3

4 3 3 3

4 5 3 3

4 3 3 3

4 5 3 4

2

2

2

3

3

3

3

4

2 2 2 2 1 1

2 3 2 2 2

1 2 2

1 2 2

2

2

2

2

2

2

5 1 4 35

1 5 1

1 5 1 4 35

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 1

1

2

1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

31

35

32

36

29

előírt

12. javasolt

előírt

27

Szabadon tervezhető órakeretből felhasználható

0

0

0

0

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Bontott órák Mind összesen Finanszírozott órakeret Felhasználható óra (ÉE/tehetség gond./felzárk. …)

4 35 15 50 57

4 36 12 48 57

6 35 9 44 58

8 35 8 43 58

7

9

14

15

Piros szám=bontott óra.

67. oldal



Emelt óraszámú matematika képzés Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki ÉE Összesen

9.


javasolt

4 3 3 3

4 4 3 5

4 3 3 3

4 4 3 5

4 3 3 3

4 5 3 3

4 3 3 3

4 5 3 4

2

2

2

3

3

3

3

4

2 2 2 2 1 1

2 3 2 2 2

1 2 2

1 2 2

2

2

2

2

2

2

5 1 4 35

1 5 1

1 5 1 4 35

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 1

1

2

1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

31

35

32

36

29

előírt

12. javasolt

előírt

27


0

0

0

0


4 35 15 50 57

4 36 12 48 57

6 35 9 44 58

8 35 8 43 58

7

9

14

15


68. oldal


Célnyelvi előkészítéssel folyó két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció ÉE Összesen Szabadon tervezhető órakeretből felhasználható Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Bontott órák Mind összesen Finanszírozott órakeret Felhasználható óra (ÉE/tehetség gond./felzárk. Piros szám=bontott óra.


óraszámok 9.KNY előírt javasolt

18

2 19 2

9. előírt

javasolt

4 6 3 3 2

4 5 4 3 2

4 6 3 3 2

4 5 3 3 3

2 2 2 1

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 2

2 2 2 1 1 1 4

10. előírt javasolt

1


4 5 3 3 3 1 2 2

4 5 3 3 3

2


4 5 3 3 3

4 6 4 4 3

2 2

2

2

2

2

2

1 5 1 2

1 5 1 2 2 36 -1 8 35 17 53 58 5

1

1 2

1

5

5 1

5 1 1

5 1 1

5 1 1

5 1 1

5 1 2

23

33 -3 0 30 23 56 56 0

35

35 0 4 35 22 57 57 0

36

36 0 4 36 21 57 57 0

33

5 1 2 2 35 0 6 35 18 53 58 5

31

Zöld mező=célnyelven tanított tantárgy.

69. oldal



8 évfolyamos gimnáziumi képzés Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Latin örökségünk Természetismeret Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és Tánc Művészetek Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki ÉE Összesen

óraszámok 5.

6.

7.

8.

9.


javasolt

előírt

javasolt

előírt

javasolt

előírt

javasolt

előírt

javasolt

4 3

4 4

4 3

4 4

3 3

4 4

4 3

4 4

4

4

3

3

3

3

3

3

4 3 3 3

4 4 5 3

4 3 3 3

4 4 5 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 4

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

4

1

1

1

1 1

1

2 2

2 2

2

2

2

2

2

2

5 1 6 35

1 5 1

1 5 1 6 35

1

1

1

1

2 2

3 2

2 2

3 3

1 1 1

1 1 1

1 1

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 5 1

1 1 5 1

1 1 5 1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

28

28

31

28

31

31

35

32

36

29

1 5 1

1 5 1

1 1 5 1

26

28

25

1,5 2 2 1,5 1 1

1 1 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 2 1

2 2 2 2 1 1

2 3 2 2

1

2

előírt

12. javasolt

előírt

27


0

0

0

0

0

0

0

0


2 28 17 45 53

3 28 16 44 53

3 31 13 44 58

3 31 9 40 58

4 35 13 48 59

4 36 14 50 59

6 35 7 42 60

8 35 6 41 60

8

9

14

18

11

9

18

19


70. oldal

b.) A kifutó tantervű osztályokban a tantervi modulok az iskola tantárgyi rendszeréhez a következőképpen illeszkednek: Nyolcosztályos gimnázium (V-VIII. évfolyam) tánc és dráma: a VI.évfolyamon 0,5 óra/hét - 0,5 óra/hét, összesen 1 óra/hét befogadó tárgy: ének, hon- és népismeret: V. évfolyam, 1 óra/hét - befogadó tárgy: történelem, informatika: a VI.évfolyamon önálló tárgy 0,5 óra/hét óraszámmal, ez megnövelve a szabad tervezésű órakeretből 0,5 óra/hét órával, összesen 1 óra/hét, ember- és társadalomismeret, etika: önálló tantárgy a VII. évfolyamon, 1 óra/hét, mozgókép és médiaismeret: VIII. évfolyam, 1 óra/hét - befogadó tárgy: magyar irodalom, egészségtan: VI. évfolyam, 0,5 óra/hét, ez megnövelve a szabad tervezésű órakeretből 0,5 óra/hét órával, összesen 1 óra/hét, befogadó tárgy: biológia, VIII. évfolyamon, 0,5 óra/hét - befogadó tárgy: biológia. Négyosztályos gimnázium: társadalomismeret: a IX.,X.,XI.,XII. évfolyamon 0,5-0,5 óra/hét - befogadó tárgy: történelem, tánc és dráma: a IX. és X. évfolyamon, 0,5 óra/hét - 0,5 óra/hét, befogadó tárgy: ének-zene, mozgókép és médiaismeret: XI.-XII. évfolyam, 0,5-0,5 óra/hét, befogadó tárgy: magyar irodalom, művészetek: XI. évfolyam, 1 óra/hét - művészettörténet, befogadó tárgy: rajz és vizuális kultúra, XII. évfolyam, 1 óra/hét - népzene-néptánc, befogadó tárgy: ének-zene. emberismeret és etika tantárgy a XI. évfolyamon 1 óra/hét, befogadó tantárgy osztályfőnöki (0,5 óra) és történelem (0,5 óra) filozófia XII. évfolyamon 1 óra/hétm befogadó tantárgy történelem.

érzelmi-erkölcsi nevelés kereszttantervi modul: IX. évfolyam, befogadó tárgyak: osztályfőnöki, magyar, ének. Ötosztályos gimnázium: társadalomismeret: a X. ,XII., XIII. évfolyamon 0,5-0,5 óra/hét - befogadó tárgy: történelem, tánc és dráma: a X. évfolyamon, 1 óra/hét, befogadó tárgy: ének-zene, mozgókép és médiaismeret: XII.-XIII. évfolyam, 0,5-0,5 óra/hét, befogadó tárgy: magyar irodalom, művészetek: XI. évfolyam, 1 óra/hét - művészettörténet, befogadó tárgy: rajz és vizuális kultúra, XII. évfolyam, 1 óra/hét - népzene-néptánc, befogadó tárgy: ének-zene. emberismeret és etika: a XII. évfolyamon, 1 óra/hét, befogadó tantárgy osztályfőnöki (0,5 óra) és történelem (0,5 óra) filozófia: XIII. évfolyamon 1 óra/hét befogadó tantárgy történelem.

érzelmi-erkölcsi nevelés kereszttantervi modul: X. évfolyam, befogadó tárgyak: osztályfőnöki, magyar, ének.

GÖDÖLLŐ TÖRÖK IGNÁC GIMNÁZIUM


Esti tagozat: filozófia: integrált tárgy a történelemmel a XII. évfolyamon (0,5 óra/hét), társadalomismeret: a IX.,X.,XI.,XII. évfolyamon 0,5-0,5 óra/hét - befogadó tárgy: történelem, tánc és dráma: a X. évfolyamon, 0,5 óra/hét, befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom, mozgókép és médiaismeret: XI.-XII. évfolyamon, 0,5-0,5 óra/hét, befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom, művészetek: a X.,XI.,XII. évfolyamon, 0,5 - 0,5 óra/hét, befogadó tárgy: rajz és vizuális kultúra. emberismeret és etika: befogadó tárgy a XI. évfolyamon az osztályfőnöki óra (0,5 óra/hét).

Az alábbi fejezet az általános tantervű osztályokra 2013 augusztus 31-ig érvényes a matematika speciális osztályokra 2016. augusztus 31-ig érvényes az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályokra 2017. aug. 31-ig érvényes a nyolcosztályos gimnáziumi képzés 5-8-ik osztályokra 2016.aug.31-ig érvényes a nyolcosztályos gimnáziumi képzés 9-12-ik osztályokra 2020. aug.31-ig érvényes A gödöllői Török Ignác Gimnázium általános tantervű osztályainak óraterve 2013 augusztus 31-ig érvényes Tantárgy Magyar Történelem Emberismeret, etika/tört,ofő/ 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret /történelem/ Tánc és dráma /ének/ Mozgókép és médiaismeret /magyar/ Művészetek

IX. 4 2

X. 4 2

5 3 3,5 2

5 3 3

2

2 2 2,5 2 1 1 2 1

XII. 4 2,5 5 3 3,5 1

2 2 1 1 2 1

2,5 2

2

2 1 1

2 1 0,5

0,5

1 0,5

0,5 népzene

Érettségi előkészítő

Összesen

Évfolyam XI. 4 2,5 1 5 3 3

30,5

30,5

5 33

1 művészettörténet 6 33

72. oldal



A Gödöllői Török Ignác Gimnázium matematika speciális osztályainak óraterve 2013 augusztus 31-ig érvényes Tantárgy Magyar Történelem Emberismeret, etika/tört,ofő/ 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret /történelem/ Tánc és dráma /ének/ Mozgókép és médiaismeret /magyar/ Művészetek

IX. 4 2

X. 4 2

4 3 5 2

4 3 5

XII. 4 2,5 5 3 3,5 1

2 2 2

2 1 0,5

2 2 2 2 1 2 1

2 2

2

1 1 2 0,5 0,5

1 2 1 0,5

0,5

0,5

5 33


1 0,5népzene


Összesen

Évfolyam XI. 4 2,5 1 5 3 3

30,5

30,5

73. oldal



A Gödöllői Török Ignác Gimnázium nyelvi speciális osztályainak óraterve 2016 augusztus 31-ig érvényes A nyolcosztályos gimnázium IX-XII. évfolyamán 2020. augusztus 31-ig érvényes Tantárgy Magyar Történelem Emberismeret, etika/tört,ofő/ 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret /történelem/ Tánc és dráma /ének/ Mozgókép és médiaismeret /magyar/ Művészetek

IX. 4 2 6 3 3 2

Évfolyam XI. 4 2,5 1 6 5 3 3 3 3

X. 4 2

5 3 3,5 1

2 2 2

2 1 0,5

2 2 2 2 1 2 1

2 2

2

1 1 2 0,5 0,5

1 2 1 0,5

0,5

0,5

5 33


1 0,5népzene


Összesen

XII. 4 2,5

30,5

30,5

74. oldal



A Gödöllői Török Ignác Gimnázium angol-magyar két tanítási nyelvű osztályainak óraterve nyelvi előkészítő évfolyam esetén 2017. augusztus 31-ig érvényes Tantárgy Magyar Történelem /angolul/ Emberismeret, etika/tört,ofő/ Célnyelv /angol/ Célnyelvi civilizáció 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia /tört/ Fizika /angolul/ Biológia /angolul/ Kémia Földrajz /angolul/ Ének Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret /történelem/ Tánc és dráma /ének/ Mozgókép és médiaismeret /magyar/ Művészetek

IX. 2

X. 4 2

11

8

4 2 6

4 3

Évfolyam XI. 4 2 5 2 5 3

XII. 4 2 1 5 2 5 3

7

3,5 1

2

1 2 2 1

2 2 1 2 1 0,5

2 2 2 2

2 1

2 2

2

2 0,5 0,5

1 2 1 0,5

0,5

0,5

5 34,5


1

0,5 népzene


Összesen

XIII. 4 3

32,5

32,5

32

75. oldal



Javaslat a Gödöllői Török Ignác Gimnázium nyolcosztályos óratervére 2003/2004 tanévben induló V. évfolyamtól. Érvényes 2016. augusztus 31-ig Tantárgy Magyar Történelem Angol Latin Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Emberismeret, etika

Összesen

Évfolyam VI. VII. 4+0,5 mozgókép 4 és médiaismeret 2+1 honis2 2 meret 4 4 4 2 2 1,5 4 3 3 0,5 1 1,5 (föld1,5 rajz) (földrajz) 2 1,5+0,5 2 1,5 1 1+1 1 tánc és dráma 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2 0,5 0,5 0,5 0,5 24,5 24,5 28 V. 4

VIII. 4 2 4 1,5 3 1

2 2 2 1,5 1 1,5 2 0,5 28

76. oldal



c,) Választható (nem kötelező) tanórai foglalkozások és azok óraszámai Érettségi előkészítő: A 28/2000. (IX.21.)OM rendelet előírja, hogy a középiskolának a XI.,XII. évfolyamon biztosítani kell, hogy a tanulók – választásuk szerint – felkészülhessenek az érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A kötelező érettségi tárgyakból (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv) az emelt szintű érettségi vizsgára való fölkészülésre külön lehetőséget kell biztosítani. A 100/1997. (VI.13.) Korm. Rendelet, az érettségi vizsgaszabályzat 6.§./5/ bekezdése szerint azokból a tantárgyakból, melyekből IX.-XII.-ig az összes óraszám nem érte el a 138 órát, középszintű felkészítés esetén két év alatt az óraszámot a 138 órára, emeltszintű felkészítés esetén viszont 260 órára kell emelni. Iskolánkban ezek a tárgyak: - ének, rajz, informatika, társadalomismeret, melyekből 4 év alatt az összes óraszám 72, - mozgóképismeret és média, filozófia, dráma, melyekből 4 év alatt az összes óraszám 36. Az iskola helyi tanterve az érettségi előkészítő választására a XI. évfolyamon heti 5, a XII. évfolyamon heti 6 órát biztosít. A kötelező érettségi tárgyak érettségi előkészítőjének heti óraszáma emelt szinten tárgyanként 2, középszinten a kötelezőké és a nem kötelezőké heti 1 (ez XII.-ben 2-re növelhető). A közép, illetve emelt szintű fölkészítés között nem csak óraszám, hanem tananyag különbség is van, ezért az osztálykereteket felbontva külön csoportba szervezzük a közép-, illetve emelt szintű foglalkozást választókat. Matematikából az érettségi előkészítő és az óratervi óra egységet alkot, így az emelt szintű matematikát választó tanulók heti óraszáma 5 ill. 5,5, a csoportok 15-20 fősek. A matematikát középszinten tanulók a tárgyat osztálykeretben tanulják, csoportbontás nélkül. A választásnál ajánlatos nagyon átgondolni a továbbtanulás várható irányát, figyelembe venni a felvételi vizsga tárgyait. Az érettségi előkészítő választásának szabályai az esti tagozaton: - a választást a tagozatvezető évente március 31-ig méri föl a X.és XI. évfolyamon, - a hallgatók a kötelező óraszám erejéig (15 óra/hét) kötelesek érettségi előkészítőt választani, - a XI. évfolyamon a szabadon tervezhető 3,5 óra elegendő a 4 kötelező érettségi tárgy heti 10,5 óraszámú előkészítőjére; 0,5 órában a hallgatók a választható érettségi tárgyra készülnek, csoportbontásban; - a XII. évfolyamon a szabadon tervezhető 4 órából 0,5-0,5 óra jut a kötelező érettségi tárgyak előkészítőjére, a további 2 órából 0,5 óra/hét az ötödik tárgyé csoportbontásban; 1,5 óra az emelt szintű érettségire fordítható heti 0,5 vagy 1 órában a hallgatók választása szerint.

77. oldal



Az egyes oktatási típusok választható (nem kötelező) órái: Emelt szintű matematikai osztályok (csoportok): Matematikából a IX.-X. évfolyamon a tantervi követelmények csak a nem kötelező órákon való részvétellel teljesíthetők. Az idegen nyelvből a XI. évfolyamon az óraszám kiegészül a nem kötelező órakeretből, ez a tantervi követelmények teljesítéséhez szükséges. Erre az intézmény beiskolázási tájékoztatója fölhívja a tanulók-szülők figyelmét, a tanulóka jelentkezés beadásakor fentieket írásos formában tudomásul veszik a követelményekkel együtt. Angol-német emelt szintű (nyelvi speciális) osztályok: A célnyelvből a IX.-X. és XI. évfolyamon a tantervi követelmények csak a nem kötelező órákon való részvétellel teljesíthetők. Erre az intézmény beiskolázási tájékoztatója fölhívja a tanulók-szülők figyelmét, a tanulókszülők a jelentkezés beadásakor fentieket írásos formában tudomásul veszik a követelményekkel együtt. Angol-magyar két tanítási nyelvű osztályok célnyelvi előkészítő osztállyal A célnyelvből a IX.-X.-XI.-XII. évfolyamon a tantervi követelmények csak a nem kötelező órákon való részvétellel teljesíthetők. Erre az intézmény beiskolázási tájékoztatója fölhívja a tanulók-szülők figyelmét, a tanulók-szülők a jelentkezés beadásakor fentieket írásos formában tudomásul veszik a következményekkel együtt. Az érettségi előkészítés törvényes lehetőségeit az iskola a XII.-XIII. évfolyamon a szabadon tervezhető és nem kötelező órakeretből teljesíti. Az előkészületi órák a tantárgyak tantervi anyagával nem alkotnak egységet, választásuk nem feltétele az intézménybe való jelentkezésnek. Viszont osztályozásuk érdemjeggyel történik, az érdemjegy külön jegy, nem az alaptárgy érdemjegyével együtt állapítjuk meg (lásd a IV/3. fejezetetosztályozás). Erre a tényre az intézmény beiskolázási tájékoztatója a tanulók és szülők figyelmét fölhívja. Nyolcosztályos gimnáziumi osztályok: Az V.-VI.-VII.-VIII. évfolyamon a 2. idegen nyelv (latin) tantervi követelményei csak a nem kötelező órákon való részvétellel teljesíthetők. Erre az intézmény beiskolázási tájékoztatója fölhívja a tanulók és szülők figyelmét, a tanulók és szülők a jelentkezés beadásakor fentieket írásos formában tudomásul veszik a következményekkel együtt. A nem kötelező óraszámokat az óratervek évfolyamonként és tárgyanként külön kimutatják! Az egyes tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit a szaktárgyi tantervek tartalmazzák (a program melléklete). Az intézmény a modulok, továbbá az Emberismeret és etika (XI. évfolyam) és Bevezetés a filozófiába (XII. évfolyam) tantárgyak kivételével az előírt tananyagot 20 % mértékben kiegészíti. A szaktárgyi minimumok iskolai követelményeit a kiegészítésekkel együtt állapítja meg. Az emelt szintű tantárgyak szaktárgyi minimumainak megállapítása az emelt szintű anyag figyelembevételével történik.

78. oldal



2.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Általános alapelvek, szempontok a pedagógus választási szabadságának tiszteletben tartása mellett: - tankönyvhasználati stb. ügyekben a munkaközösségek illetve szakok képviselői meghatározott időszakonként illetve évente tankönyvrendeléskor egyeztetnek egymással és a tankönyvfelelőssel, - a végleges tankönyvválasztás előtt az igazgatón keresztül egyeztetni szükséges a tanuló és szülői szervezetekkel, - az egyes szakmai munkaközösségek illetve szaktárgyak tankönyvi sorozatokat illetve tankönyvcsaládokat használnak, - egy-egy osztály illetve tanulócsoport tanulmányi ideje alatt a szaktárgyat azonos tankönyvi típusból tanulja tanárcsere esetén is, a kiválasztás tehát általában annyi időre szól, amíg a tanuló a tárgyat tanulja: ettől eltérni csak kivételes esetben lehet, - fontos szempontok: kerüljük a tanulók és szülők fölösleges anyagi megterhelését, a tankönyvpiacon hosszabb távon és minél olcsóbban kapható tankönyveket választjuk, - integrált tárgyak esetében a műveltségi terület-részterület, modul tananyagát tartalmazó tankönyveket külön kell beszerezni, hosszabb távon és megjelölt szakterületeken az intézmény tanárai tankönyv illetve jegyzet írására vállalkoznak, - mindez a tanulmányi segédletekre és taneszközökre is vonatkozik azzal, hogy ezek beszerzésére és használatra való kiadására az intézmény vállalkozik (kivéve, ha egyéni használatú eszközről vagy segédletről van szó: növényhatározó, biológiai album, szótár,stb., az iskolai könyvtárban illetve szertárakban azonban ez esetben is tárolunk anynyi példányt, amennyi rendkívüli esetekre illetve vizsgaszervezésre elégséges). - az intézmény csak tankönyvvé nyilvánított és tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket használ, alapul véve a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket . - a tanulók-szülők évente írásban rendelik meg a tankönyveket az iskolai tankönyvellátás keretén belül, a szaktanárok ekkor közlik véglegesen választásukat, az V. és IX. évfolyamok tanulói a rendelési űrlapot a felvételről szóló értesítéssel együtt kapják meg, - az idegen nyelvek esetében a szaktanárok külön közlik az egyénileg beszerzendő könyvek, segédletek listáját, - az angol nyelven tanított szaktárgyak magyar nyelvű tankönyveit is meg kell vásárolják a tanulók, amennyiben kapható a piacon idegen nyelvű fordítás, azt is, ennek hiányában jegyzetről-sokszorosításról az iskola gondoskodik önköltségi áron (történelem, fizika, biológia, földrajz). - a tankönyvellátásért felelős személyt/személyeket az iskola igazgatója jelöli ki, feladatait munkaköri leírás kiegészítéseként mellékeli A tankönyvekkel, tanulmányi segédletekkel, taneszközökkel kapcsolatos részletes tudnivalók a szaktárgyi tantervek tartalmazzák. 3.) Az iskola magasabb évfolyamaira való lépés feltételei: A tantervekben előírt minimumkövetelmények teljesítése (ld. a tantárgyak tanterveit), 79. oldal



- a bukott tanuló (tekintet nélkül a tantárgy jellegére) javítóvizsgával folytathatja tanulmányait s léphet magasabb évfolyamra, - a modulok tantervi követelményei a befogadó tárgy és végi osztályzatának meghatározásakor bukás kérdése esetén nem vehetők figyelembe Az intézmény négyosztályos, emelt szintű matematikai nyelvi speciális, angolmagyar két tanítási nyelvű osztályaiban évfolyamismétlésre bukott tanuló tanulmányait folytathatja: - az intézmény hasonló oktatási formájú osztályában, csoportjában, vagy - különösen indokolt esetben, egyéni elbírálás alapján az emelt szintű matematikai, nyelvi speciális, angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, csoportban a megfelelő tárgyakból általános tantervű követelmények szerint (a kéttannyelvű oktatásban magyarul). Más iskolából átlépett tanuló, amennyiben az előírt tananyag haladási ütemében, vagy tantárgyakban, modulokban különbség mutatkozik, különbözeti vizsga letételével léphet magasabb évfolyamra, A nyolcosztályos gimnáziumi tanulmányok keretében lehetőség van angolmagyar két tanítási nyelvű tanulmányokra való áttérésre, de csak felvételi vizsga letételével és az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályba való átlépéssel.

4.) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének - minősítésének formája és az otthoni felkészülés írásbeli és szóbeli feladatainak meghatározása a.) A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás és ismeretek számonkérésének követelményei az intézményben megegyeznek a szaktárgyak tanterveiben rögzített követelményekkel. Az egyes tanítási szakaszoknál (tanóra, tematikus összefoglalás - ismétlés, félévi - év végi összefoglalás - ismétlés) a tanárnak a növendékek tudomására kell hozni a szakasszal kapcsolatos minimális illetve jeles követelmények szintjét. Beszámoltatásra tartós mulasztás, távollét esetén kerül sor, követelményei megegyeznek az adott tanítási szakaszra eső követelményekkel. A beszámoltatás - számonkérés formái: 

szóbeli felelet (tanórai részfeleletek összesítése, kisebb anyagot felölelő rövidebb időtartamú, nagyobb - átfogóbb anyagrészt felölelő kiemelt egyéni felelet);



írásbeli felelet, "röpdolgozat" (kisebb anyagrészt felölelő, rövidebb időtartamú; nagyobb átfogóbb anyagrészt felölelő, hosszabb időtartamú);



írásbeli dolgozat (a tananyaggal összefüggő kérdésből vagy adott témából);



írásbeli dolgozatot az intézményben a következő tantárgyakból kötelező íratni: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, fizika. Éves számukat a tantárgyi tantervek rögzítik; ezekről a dolgozatokról a szaktanárok az osztályozó naplóban statisztikát készítenek, 80. oldal





írásbeli dolgozat más tárgyakból is íratható;



a kijavított dolgozatokat a nevelők 1 tanévig az iskolában az igazgatóság, szülők számára hozzáférhető módon tárolják;



beszámoló a föntebb felsorolt írásbeli vagy szóbeli formákban tanítási órán vagy azon kívül;



vizsga (formája bármely vizsga esetében és minden tárgyból írásbeli és szóbeli).



projekt és csoportmunkák prezentációja.

A vizsgákkal kapcsolatos iskolai szabályok: Vizsgákra (osztályozó, összevont osztályozó, tanulmányokat rövidítő) a tanulók minden évben háromszor (október 1-ig, február 15-ig illetve június 1-ig) jelentkezhetnek az iskolában rendszeresített jelentkezési lappal, megjelölve a kért vizsgatárgyakat és vizsgaidőpontot. Azon tanulók számára, akik a tanév során 250 óránál többet mulasztottak (igazolt és igazolatlan órák együtt) a nevelőtestület csak huzamos és súlyos betegség vagy külföldi tanulmányok folytatása miatti hiányzás esetén engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. A tanév (tanévek) megrövidítését az igazgató azon tanulóknak engedélyezi kivételes esetben (külföldi ösztöndíj, előrehozott érettségi vizsgára jelentkezés), akik: - jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, kettőnél több közepesük nincs, - magatartásukkal-szorgalmukkal szemben nincs alapvető tanári kifogás, - valamelyik tantárgyból az átlagot meghaladó képességeket és teljesítményeket mutatnak. Kötelező érettségi tárgyakból, ill. négy évfolyamon keresztül tanított tantárgyakból osztályozó vizsga letétele csak rendkívüli esetben engedélyezhető. A vizsga szervezése: A vizsga maga két részből áll, írásbeli (45 perc) és szóbeli. A vizsgázó vizsgabizottság előtt felel. A vizsgákon szerzett osztályzat végleges, amennyiben a tanuló jobb érdemjegyet akar, folytathatja tanórai tanulmányait. Az áprilisi vizsgát sikertelensége esetén csak pótvizsgával lehet augusztusban javítani, az augusztusi vizsgán kapott elégtelen esetén az osztályt meg kell ismételni. Kijelölt vizsgaidőpontok: december, április és augusztus hóban, a pontos dátumot igazgatói hirdetés hozza az érdekeltek tudomására.

81. oldal



Osztályozási normatívák az intézményben: - a félévi és tanév végi osztályzatok kialakításához havonta legalább egy osztályzat és egyéb értékelő információ /szorgalmi jegy, aktivitás-jegy, stb./ szükséges + az előírt számú dolgozatok osztályzatai, - a szaktárgyak /magyar, idegen nyelvek, matematika, fizika/ dolgozatainak minimális számát a szaktárgyi tantervek tartalmazzák. Dolgozatok: - matematikából, fizikából, idegen nyelvekből évente minimálisan a tárgy heti óraszámával egyező, magyar nyelv és irodalomból legalább 3 iskolai dolgozat íratása kötelező. "Nagy" vagy témazáró dolgozat az, melynek időtartama 1 vagy több tanóra és egy vagy több téma illetve negyedév, félév, stb. anyagát öleli fel, ilyen dolgozatból egy nap egy osztályban csak egy íratható. A dolgozatokat legkésőbb 3 héten belül ki kell javítani és az eredményeket a tanulókkal ismertetni kell, a határidő átlépése esetén a dolgozatok érdemjegyét csak a tanuló kérésére lehet a naplóba beírni és az osztályozásnál figyelembe venni. Iskolai dolgozat ezen felül bármely más tárgyból íratható. A tanév vége előtt 5 munkanappal dolgozatot íratni nem szabad, a végzős osztályokban félév zárása előtt 5 munkanappal sem. b.) A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Általános magatartási szabályok: Mindenkinek joga van megismerni a reá vonatkozó törvényeket, rendeleteket és egyéb szabályokat. Minden diáknak joga van élni az iskola által biztosított tanulmányi, kulturális, sport és egyéb lehetőségekkel Mindenkinek alapvető joga világnézete, meggyőződése, véleménye, emberi méltósága megőrzése és kötelessége a másik világnézetének, emberi méltóságának tiszteletben tartása. A diák alapkötelessége a képességeivel összhangban álló, szorgalmas tanulmányi munka, ehhez az iskola köteles minden segítséget megadni. A fentiekkel összhangban kötelező betartani a következő magatartási szabályokat: köszönés a napszaknak megfelelően, az osztályba lépő tanárt a tanulók felállással köszöntik, tilos a durvatrágár szavak, kifejezések használata, kötelező a nevelők iskolai munkavégzéssel kapcsolatos minden utasítását végrehajtani, becsengetés után az osztályba, terembe be kell menni, tanítási idő alatt tilos a lármázás, hangoskodás, rendzavarás, kötelező a tisztaság, a bútorzat, felszerelés, berendezés megőrzése. Ünnepségeken viselni kell az előírt ruházatot (leányok: matrózblúz, sötét alj, fiúk: fehér ing, öltöny, nyakkendő). Az iskolában tiszta, rendes ruházatban és hajviselettel kell megjelenni, tilos a közszemérmet sértő, megbotránkozást keltő viselet és ruházat, valamint a törvény által tiltott politikai szimbólumok használata. Diákok-tanárok kommunikációjában csak udvarias, kulturált beszédmód fogadható el. Iskolában-iskolán kívül tanulóknak tilos a dohányzás illetve a szeszes ital fogyasztása, iskolában a nevelők csak kijelölt helyen dohányozhatnak. Kötelező a csengetéshez igazodó pontos órakezdés és befejezés, az óraközi szünet a tanáré és diáké. Tilos az iskolába nagy értékű ékszert, eszközt behozni, ezek elvesztéséért az intézmény nem vállal felelősséget. A behozott nagyobb összegű pénzt azonnal be kell fizetni, illetve a portán vagy gazdasági irodán kell letétbe helyezni, ezek elmaradása esetén az elvesztésért az iskolát felelősség nem terheli. 82. oldal



A tanulók magatartását és szorgalmát a nevelők az alábbi kritériumok alapján minősítik: A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítéséről az osztályfőnök dönt, figyelembe véve az osztályban tanító nevelők véleményét, valamint az ott tanuló diákok és diákbizottság véleményét is. Magatartás Példás az a tanuló, aki jó magaviseletű, jó erkölcsű és képességeihez mérten mindent megtesz a jó tanulmányi előmenetelért. A Házirendet betartja. Nevelőivel, tanulótársaival udvarias, segítőkész, őszinte és igazságszerető. A közös feladatokból részt vállal. Igazolatlan hiányzása, súlyosabb fegyelmi ügye nincs. Szolgálati kötelezettségeit megbízhatóan ellátja, az iskolai hagyományokat ápolja. Magatartása iskolán kívül is kifogástalan. Nem lehet példás annak a tanulónak a magatartása, akinek magaviseletét az osztályban tanító nevelők zöme nem tartja annak, illetve akinek igazolatlan mulasztása van. Jó: a minősítés kritériumai azonosak a példás magatartáséval, azzal a különbséggel, hogy kisebb magatartási hibák, szabálytalanságok esetén kapják a tanulók. Súlyosabb vétség (megrovás fegyelmi büntetés) akadálya a "jó" minősítésnek. Közepes (változó) minősítést kap az a tanuló, akinek magatartását, rendszeretetét az osztályban tanító több nevelő súlyosan kifogásolja. Az udvariatlan, a tanulói és tanári közösséggel indokolatlanul, tartósan szembehelyezkedő, gyenge munkaerkölcsű tanuló magatartása feltétlenül változó, ha van benne készség hibái belátására, azok kijavítására. Rossz magatartású az a tanuló, akinek súlyos fegyelmi ügye volt (igazgatói vagy tantestületi fegyelmező intézkedés vagy eljárás), munkaerkölcse rossz és romboló hatású, viselkedésében antiszociális vonások mutatkoznak, szubjektív megítéléseit társaira akarja erőltetni, belátásra, változtatásra kevéssé hajlamos, életvitele ellen súlyos kifogások merülnek föl, igazolatlan mulasztásaiban rendszeresség mutatkozik. Szorgalom Példás az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségeit rendszeresen, pontosan, megbízhatóan teljesíti, teljesítményei képességeivel összhangban vannak, vagy azokat meg is haladják, a követelményeknek igyekszik maradéktalanul eleget tenni. A tanórákon aktívan vesz részt, pályairányultságának, érdeklődésének megfelelően szorgalmi feladatokat vállal, érdeklődő, az öntevékenységönképzés területein fejlődőképes. Jó: tanulmányi munkája egyenletes, kötelezettségeinek eleget tesz, a pályaválasztási elképzelésein-érdeklődési körén kívül eső tárgyakból is legalább átlagos jó teljesítményt nyújt, munkájának hatásfoka általában eléri képességeinek szintjét, elégtelen osztályzata félévek végén nincs, legalább néhány területen az átlagost meghaladó érdeklődést, öntevékenységet mutat. Változó: tanulmányi és egyéb munkáit csak ismételt figyelmeztetés után végzi el, rendszertelen, eredményei képességeitől távol esők, tanulmányi munkája iránt időnként komolyabb kifogások merülnek föl, félévek végén egy-két tantárgyból elégtelen minősítést kap, azonban van benne törekvés legalább alapkötelezettségei teljesítésére. Hanyag: képességeihez mérten keveset tesz azért, hogy elfogadható teljesítményeket nyújtson, tanulmányi és egyéb munkáiban megbízhatatlan, kötelességmulasztó, helyzetén változtatni csekély mértékben próbál, félévek végén kettőnél több tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, a tanórai munkában érdektelen. 83. oldal



Nem lehet példás annak a tanulónak a szorgalma, akivel kapcsolatban az osztályozó értekezleten több nevelő támaszt súlyos kifogást. Ugyanakkor nem akadálya a példás magatartás-szorgalom megállapításának a fegyelmező intézkedés vagy büntetés ténye, ha az elévült, vagy az osztályfőnök, az osztályban tanító nevelők a differenciált megítélés érdekében (pl. kivételes, egyszeri előfordulás) figyelembevételétől el akarnak tekinteni. c.) A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének - minősítésének formája (jogszabályok keretei között): A tanulók teljesítményeit, magatartását, szorgalmát az intézményben minden esetben osztályzattal értékelik és minősítik (kivéve a magatartás esetében a jutalmazást és büntetést, lásd a III./2. pontot, azonban a magatartás és szorgalom félévi- év végi osztályzatának kialakításakor a jutalmazás és büntetés figyelembe veendő). Az osztályzat tanórai jegy, dolgozatjegy, beszámolóra adott jegy, vizsgajegy, félévi és év végi tantárgyi osztályzat. Az osztályozó naplóban a különböző fajtájú, súlyú osztályzatokat a nevelők egyéni jelöléssel különítik el, a dolgozatjegyeket általában piros színnel. A félévi és év végi tantárgyi osztályzatok kialakításánál az intézményben meghatározó: - kiemelt egyéni szóbeli felelet osztályzata, - témazáró vagy "nagydolgozat" osztályzata, - tartós mulasztás - távollét esetén a beszámoló összesített jegye, - vizsgára jelentkezés vagy kötelezés (javító-vizsga) esetén a vizsgajegy. Kétes esetben vizsgálandó a felsorolt jegyek elégséges száma, összhangja, megléte. A fel nem sorolt típusú jegyek-osztályzatok (aktivitásjegy, pontjegy, "kisötös", "kisegyes", részjegy, írásbeli felelet jegye, stb.) szerepét a félévi illetve év végi osztályzat kialakításában a tanév megkezdésekor a nevelők ismertetik a tanulókkal, szülőkkel. Ugyanez vonatkozik a sajátos munkaformák értékelésére (gyűjtőmunka, projektek és témahetek munkájában való részvétel, csoportmunka), melyek során elsősorban a tanulói attitűd és a munkában való részvétel differenciált értékelése kerül előtérbe. A tantárgyi osztályzatokban a befogadó tantárgy, valamint a hozzárendelt modul(ok) követelményeinek teljesítését együtt értékelik a nevelők (lásd a IV./1/b .pont felsorolását az integrált tantárgyakról, a modulok tantárgyhoz rendeléséről) - félévkor, év végén is. Minden, az óratervekben külön szereplő tantárgyból külön osztályzatot kapnak a tanulók félévkor, év végén is. A félévi és év végi osztályzat kialakításánál a befogadó tárgy - bukás kérdése esetén - nem veheti figyelembe a modul(ok) tantervi követelményeit (lásd IV./3. pont). A követelmények nem teljesítésével kapcsolatban lásd a IV/1./e pontot (szaktárgyi minimumok viszonya az intézményben a helyi kiegészítésekkel, továbbá az emelt szintű tantárgyak minimumai).

84. oldal



d.) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanórára történő rendszeres felkészülés a tanulmányi előrehaladás feltétele, de nem helyettesíti a tanórai munkát. Éppen ezért a tanulók életkori sajátosságaihoz illesztve kell megszabni az otthoni feladatok mennyiségét és ellenőrzési formáit. Az órarend összeállításánál (lehetőleg) tekintetbe kell venni azt, hogy az egy tantárgyhoz tartozó tanórák között legalább egy tanítási nap teljen el. Természetesen ez a magas óraszámban tanított tantárgyaknál (heti 4 óra fölött) illetve tantárgytömbösítés esetén nem oldható meg. Írásbeli házi feladat -

bármely tantárgyból íratható a tantervben előírt előrehaladásnak megfelelően

-

célja: az otthoni gyakorlás, felkészülés, könyvtári és számítógépes ismeretek bővítése

-

ellenőrzés: a következő tanórán, vagy az előre kitűzött időpontban

Szóbeli házi feladat -

bármely tantárgyból adható a tantervben előírt előrehaladásnak megfelelően

-

célja: az órán megismert tananyag rögzítése, elmélyítése

-

ellenőrzés: a következő tanórán, a témakör bezárásáig, vizsga vagy ismétlés esetén.

85. oldal


V. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

V. Zárórendelkezések 1.) Készült az 1998/99 – 2002/03 közötti tanévekre. Felülvizsgálva a 28/2000. (IX.21.) OM rendelet értelmében 2000/2001. tanévben. Érvényessége kiterjesztve a 2004/2005. tanévig. Felülvizsgálva a 2003/2004. tanévben. Felülvizsgálva a 2007/2008. tanévben. Módosítva a 2009/2010. tanévben. Módosítva a 2012/2013. tanévben. Legközelebbi tervezett felülvizsgálat időpontja: 2018/2019. tanév.

2.) A pedagógiai program módosításának eljárási rendje: - amennyiben a nevelőtestület szavazással a módosítás mellett dönt, munkacsoportot bíz meg a javaslat kidolgozásával (kisebb ügyekben az intézményvezető is megbízható), - a javaslat kidolgozása során be kell szerezni a Diákönkormányzat, valamint a fenntartó véleményét, - a véleményezés megtörténte után a módosításról a nevelőtestület dönt, - az eljárás során a szavazás módját a nevelőtestület határozza meg, - fenntartói módosítási javaslat esetén a hatályos törvények és jogszabályok határozzák meg az eljárás rendjét. 3.) A pedagógiai program végrehajtásának belső értékelése a nevelőtestület félévi és év végi értekezletein történik. Év közben az értékelés az SZMSZ-ben meghatározott módon történik az ellenőrzésre jogosultak részéről. 4.) A program nyilvánosságra hozatala a következő módon történik: - a Pedagógiai Program, helyi tanterv és szaktárgyi tantervek törzspéldányait megkapják: igazgatóság /3 pld./, a munkaközösségek vezetői, az SZMK iskolai választmányának elnöke, a Diákönkormányzat elnöke és segítő tanára, továbbá 2 törzspéldány +2 lemezen elhelyezendő az iskolai könyvtárban a szülők-új nevelők számára valamint az intézmény honlapján, - a Pedagógiai Program kivonatát tartalmazza az intézmény mindenkori beiskolázási tájékoztatója, - a tisztségviselők, osztályfőnökök, igazgatóság saját területükön gondoskodnak a program szóbeli vagy egyéb formájú ismertetéséről. 5.) A pedagógiai programot első olvasatban a nevelőtestület 1997. október 22-i ülésén, második olvasatban az Iskolaszék, a Diáktanács és a Szülői Munkaközösség Iskolai Választmánya képviselőinek jelenlétében és egyetértésével 1997. november 12-i ülésén fogadta el. Véleményezte az Iskolaszék 1997. szeptember 5-i, a Diáktanács 1997. szeptember 4-i és november 11-i ülése, az SZMK iskolai választmány 1997. október 1-i ülése.

86. oldal



Módosítás: 1.) Az intézmény pedagógiai programját a 28/2000.(IX.21.)OM rendelet értelmében a nevelőtestület a 2000/2001. tanévben felülvizsgálta és módosította, érvényességét a 2004/2005. tanévig kiterjesztette. - A módosítási eljárás során a nevelőtestület az új óraterveket 2000.X.26-i értekezletén fogadta el (lásd a csatolt jegyzőkönyvet). - A módosítás további ütemezése: - szaktárgyi tantervek munkaközösségi elfogadása - szaktárgyi tantervek nevelőtestületi elfogadása a pedagógiai program véleményezése: - A program elfogadása:

- nevelőtestület 2000. okt. 26.,

- DT 2000. nov. 16., - SZMK választmány 2000. nov. 24, - Iskolaszék 2000. nov. 24, - nevelőtestület 2000. nov. 29, -

fenntartó 2001. szept.1.

Hatályba lépett 2001. szeptember 1-én Gödöllő, 2001. Szeptember 1.

Heltai Miklós igazgató

2.) Az intézmény pedagógiai programját a tantestület 243/2003-as KM rendelet értelmében módosítja A módosítási eljárás során a Pedagógiai Program új elemeit a tantestület a május 17-i értekezleten ismerhette meg. A módosított Pedagógiai Program ettől kezdve a tantestület minden tagja számára, a DT, az SZMK és a Iskolaszék képviselője számára rendelkezésre állt. A program elfogadása DT

2004. május 27-én

Tantestület

2004. május 27-én

Iskolaszék

2004. június 1-én

SZMK

2004. június 1-én

Fenntartó

2004. június 24-én

Hatályba lép 2004. június 24-én.

87. oldal



3. A TÁMOP 3.1.4 pályázat előírásainak megfelelő és az időközben szükségessé vált módosítások elfogadásának rendje: DT

2010. június 7-én

Tantestület

2010. június 7-én

SZMK

2010.júnus 7-én

Fenntartó

2010. június -én

Fábián Bertalan igazgató

4. Az intézmény pedagógiai programját a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében módosítja DÖK

2013. március 31.

SZMK

2013. március 30.

Fenntartó

2013. április 30.

Működtető

2013. április 30.

Tantestület

2013. május 10.

Nyilvánosságra hozatal

2013. május 31.

Fábián Bertalan Intézményvezető

88. oldal

A GÖDÖLLŐI TÖRÖK IGNÁC GIMNÁZIUM

Recommend Documents