A Göd Jövője Klub véleménye Göd város Településszerkezeti Tervének civil egyeztetésre kiküldött, előterjesztés előtt álló tervezetéről 1. Általános megjegyzések A Településszerkezeti Terv (továbbiakban: TSZT) az előzményeként elkészült és elfogadott Településfejlesztési Koncepció (továbbiakban: TFK)-val nincs teljes egészében összhangban, annak ellenére, hogy az ott leírtakat figyelembe kellene vennie. Az egyeztetésre megküldött TSZT tervezet sajnos éppen úgy nem vette figyelembe a Göd Jövője Klub - a korábbi TFK tervezetéhez adott - véleményben megfogalmazottakat, mint ahogy a TFK végleges változata sem tartalmazza azokat. A véleményben megfogalmazott döntő kérdések nem kerültek beépítésre TSZT-be. Az elképzelés alapvetően nem változott meg a TFK első változatában lefektetettekhez képest. Kétségtelen tény, hogy a TSZT részeként elkészült a terület-felhasználási térkép ismeretében látható, hogy arányaiban kedvezőbb a TSZT-ben tervezett terület-felhasználás, mint a korábbi változatokban, de még mindig olyan alapelvek nyomán került kidolgozásra, amelyekkel nem tudunk azonosulni. A véleményezés során zavaró tényként lépett fel, hogy az egyes terv-változatok nem kerültek egyértelmű azonosításra és így nem lehetett követni, hogy mikor melyik az aktuális változat és melyek a legjelentősebb különbségek köztük, mi a város vezetésének szándéka, milyen irányba fejlődik a tervezés. Megkérdőjelezhetővé tette az Önkormányzat együttműködési szándékát az a módszer, amellyel a TSZT véleményezésre kerülő változata eljutott az érdeklődő, érintett civil szervezetekhez. A TFK-hoz hasonlóan adós marad a terv is "alapvető gödi cél" (az "egyedi" gödi lehetőség, a "fő identitás", a "fejlesztési koncepció és a terv fő üzenete") meghatározásával, amire épülhet a város fejlesztése, illetve a javasolt fejlesztési megoldások több esetben ellentmondanak annak a „kertváros” definíciónak, amit végül is a terv rögzít. A javasolt megoldások – elsősorban a területfelhasználás tekintetében - gyakorlatilag a város eddigi fejlesztési elképzelései során is követett általános lehetőségeket vetítik elénk (jelentős lakóterület és iparterület fejlesztés). Szemben azokkal a lakossági fórumokon elhangzott igényekkel, amelyek egy – helyi specialitásra épülő, „egyedi” fejlesztési irány kidolgozására sarkallták a tervezőket. A TSZT – illetve a megalapozó koncepció - alapvető dolgokat és fogalmakat nem tisztáz, melyeket előzetes felmérés alapján - definiálnia kellene. Jelenleg úgy néz ki, hogy a tervben a "fejlődés" és a "fejlesztés" alapvetően a gazdasági fejlődést jelenti szociális, kulturális, életminőségbeli fejlesztésekről, illetve ezek területhasználati következményeiről (gyalogos, kerékpáros utak, játszóterek, közösségi terek, szolgáltatások, kulturális létesítmények, zöldfelület-fejlesztés, parkosítás) nem kellő súllyal esik szó a tervben. Lakóparkok, építkezések, iparosítás, vállalkozások, urbanizálódás – ez jelenti Göd fejlődését a terv szerint. Holott a beköltöző – és a továbbiakban idevonzani kívánt emberek nagy része - pont ezek elől menekült Gödre a fővárosból. Számunkra a fejlődés új parkokat, közeli - gyalogosan elérhető - lehetőségeket, jobb színvonalú szolgáltatásokat, a veszélytelen és élhető természetközeli környezetet jelenti . Az elbíráláshoz szükséges lenne, hogy a TSZT megalapozó dokumentációjában az anyag adjon programot a leírt célok megvalósításra és rendelje hozzá az erőforrásokat, prioritásokat (felelős szervezet, pénzügyi kihatás). Adja meg az egyes programpontok időtávlatát. A megvalósítható koncepció és terv alapfeltétele, hogy a tervezés időtávlatára előzetesen megismerjük az időszakban várható bevételeket és kiadásokat. Az itt szabadon maradó összegből lehet megtervezni a biztosan megvalósítható fejlesztéseket. Amennyiben az időszakban többletbevételre sikerül szert tenni, ebben az esetben másodlagos prioritáslistáról további fejlesztések is megvalósíthatók. A TSZT – és a megalapozó koncepció is - figyelmen kívül hagyja a Gödhöz szervesen csatlakozó, de jelenleg más településhez tartozó területeket (Nevelek-dűlő, Sződligeti lakópark), melyek közül a Nevelek-dűlő csatlakozása a terv érvényességi ideje alatt meg fog történni. E területek lakói Göd infrastruktúráját használják ma is, és a jövőben is (óvoda, iskola, orvosi ellátás stb.). A terv nem számol a külső fejlesztési tervekkel (régió, szomszédos települések), nem veszi figyelembe a környező települések fejlesztési elképzeléseit, nem törekszik együttműködésre a területfejlesztés,
településfejlesztés terén. A TSZT-ből már kimaradtak a koncepcióban leírt térségi/kistérségi kapcsolatokat felvázoló zónák. A Börzsöny, a Dunakanyar, a Szentendrei sziget községeivel, valamint az Alföld felől határos településekkel szoros kistérségi együttműködési kapcsolatokat kell építeni és a közös célokat és fejlesztési lehetőségeket is figyelembe kell venni. Ezt támogatja a Duna – mint összekötő kapocs, valamint a jelenlegi út-, és vasúthálózat is. A keleti irányú kapcsolatok tengelye a tervezett Csomád felé vezető közút lehet. Azokkal a településekkel és területekkel érdemes számolni, amelyek valóban elérhetőek Gödről. Az elszigetelt fejlesztéseknek ebben a régióban nincs létjogosultsága és egyetlen eredménye a teljes urbanizálódás lehet. A terv nem szabályozza, hogy mely területek beépítésére kötelező helyi szabályozási tervet készíteni. Javaslatunk szerint legyen kötelező szabályozási tervet készíteni a településközponti vegyes, a különleges, a szolgáltató, az ipari területekre, valamint a Duna-partra. A TSZT készítésében érintett szakhatóságok véleményét nem kaptuk meg, illetve tudomásunk szerint a civil véleményezésre kiadott változat a szakhatósági véleményeket nem tartalmazza. Fontosnak tartjuk a szakhatóságok véleményének megismerését, a szakhatósági állásfoglalások alapján javított változat véleményezését. 1. Részletes megjegyzések A. Terület-felhasználás Korábbi javaslataink ellenére nem változott a tervezet terület-felhasználás jellege . Annak ellenére, hogy Göd “kertváros” kíván maradni, a város még meglevő külterületének jelentős része még beépítésre tervezett. Az általunk nem támogatott lakóterület és túlzott mértékű iparterület-fejlesztést a jelen tervezet tovább viszi. Az intézményi területek fejlesztésének egy része is megkérdőjelezhető. A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Tervének tervezetében javasolt terület-felhasználások és további javaslatok egybeesnek a GJK szerint is követendő fejlesztési irányokkal és ezért javasoljuk, hogy az ott leírtak figyelembevételével készüljön el a TSZT. A terv 45, 3 %-os belterület aránnyal és 37,2 %-os zöldterület aránnyal számol. A jelenlegi TSZT tervezetben egyik sem teljesül, hiszen a tervezett beépítésekkel a belterület-külterület arány megfordul, és 52 % - 48 %-ra módosul. Az iparterületként tervezett zöldmezős beruházások megvalósulása után a zöldövezet aránya is a javasolt alá csökken. A Bp Agglomeráció TFT-éből: …Az agglomeráció ÉK-i szektorának középső zónája ma még nem beépített. A szerkezeti terv itt a két erőteljesen urbanizálódó zóna között - éppen e zónák összenövésének megakadályozására egy erőteljes, széles zöld zónát tervez. Ez a zöldövezet szerves részét képező zóna a településekhez kapcsolódó részein a rekreáció célterülete…, …tervezi fenti zöld zóna kapcsolatát a Dunával, ezzel biztosítva a 2-es út mentén erőteljesen urbanizálódó (és több helyen összeépülő) térség szükséges tagolását. A terv megakadályozni tervezi a Duna menti területek további beépítését, illetve a zöldterületek más célú felhasználását.
Nem látszik a koncepció az egyes terület-felhasználási kategóriák elhelyezésében. Főleg az iparterületek elhelyezkedésére nem adható logikai magyarázat. A város lakosságának száma már ma is meghaladja a rendelkezésre álló infrastruktúra (iskola, orvosi ellátás stb.) kapacitását, minden további terjeszkedés infrastrukturális korlátokba ütközik és az egészséges életmód rovására megy. Ennek ellenére az önfenntartás okán valamint az utóbbi évek terjeszkedési tendenciái eredményeképpen elfogadható mértékű terjeszkedést kénytelenek vagyunk elfogadni. Viszont ebben lakóterület fejlesztésnek nincs helye, a meglévő lakossági létszámra kell tervezni az intézményi fejlesztéseket. További belterületbe vonást csakis a szükséges intézményi területek kialakítása céljából tudjuk elfogadni. A külterületek be nem építendő – megmaradó részét – zöldövezetbe kell döntően sorolni (erdők, gyepek, tervezett zöldfelületek, mezőgazdasági területek). Kialakítandók azok az erdősávok, ökológiai zöld folyosók, amelyek a meglévő természeti területek összekötésével a természetes élővilág megmaradását szolgálhatják. A tervezés során figyelembe kell venni a csatlakozó községek hasonló adottságú területeit, tervezett beépítéseit is. A meglévő és tervezett iparterületek köré véderdőket, véderdő-sávokat kell tervezni. A zöld területek további jelentős csökkenése nem fogadható el egy kertvárosban!
B. Lakóterületek Teljes mértékben elutasítjuk azt a tervezett terület-felhasználási elképzelést, amely a jelenleg megkezdett lakóterület-fejlesztések mellett még további lakóterületek, lakóparkok kialakítását tervezi. Belterületbe vonást csak intézményi terület kialakítása érdekében tartunk elfogadhatónak. A GJK teljes lakóterület-fejlesztési moratóriumot kíván elérni. A felvázolt fejlesztési irányt azért sem tartjuk elfogadhatónak, mivel a korábbi koncepció változatokban hivatkozás van arra, hogy lakótelkekből túlkínálat van és, hogy a bevándorlás-kivándorlás lassan egyensúlyba kerül a régióban. (Ezt támasztják alá a tapasztalatok is és híven tükrözi az Oázis és a sződligeti lakóparkok lassú beépülésének üteme is.) Ennek ellenére alapvető koncepcionális javaslatként további lakóterület fejlesztéseket javasol a terv. Ez a megoldás egyértelműen azt tükrözi számunkra, hogy a terv igazából nem tudott hatékony javaslatot adni a város jelenlegi pozíciójának megváltoztatására. A közösségi területek/terek fejlesztése igen fontos a lakosság identitástudatának alakulása szempontjából, ezért prioritást kell élvezniük a fejlesztések során. Álljanak a városfejlesztés homlokterében. Ezzel ellentétben a tervben a közterek nem különülnek el a lakóterületektől, így a környező terület beépítésének megfelelően beépíthetőek (Bozóky tér, Kossuth tér, Petőfi tér, a fenyves erdő-folt a golfpálya mellett (Felsőgöd), strandok területe (Alsó- és Felsőgöd). C. Intézményi területek Az intézményi területek kialakítására szükség van. A tervezetben szereplő intézményi területek túlzott terület-felhasználást céloznak meg. A településközpontok, “fő utcák” kialakítása elfogadható javaslat, de a kivitelezésére nem látjuk a megoldás lehetőségét a meglévő – nem szerencsés - városszerkezet miatt. A “fő utcák” környéke már jelenleg is sűrűn beépített terület, rengeteg tulajdonossal, így központi, önkormányzati fejlesztéseket itt megvalósítani szinte lehetetlen. Egy valódi városközpont felépítését - a legfontosabb intézmények központi elhelyezését - támogatjuk. Sajnos a még beépítetlen területek egyike sem - így a javasolt terület sem - alkalmas valójában erre a célra. Azért kell ezt a - nem szerencsés - új központot kialakítani, mert a korábbi tervek intézményfejlesztésre szánt területeit lakó-, és iparterületként hasznosították. D. Kereskedelmi-szolgáltató területek A belső elrendezést több alközpontban képzeli el a koncepció. Átgondolandó egy olyan diffúz “hálós” megoldás is, ahol a szolgáltatások a megfelelő elrendezésben az egyes lakóterületek közelében állnak rendelkezésre. A központ nagyrészt azokat szolgálja majd csak ki, akik a közvetlen közelében laknak, vagy hatalmas autóforgalmat fog generálni az adott körzetekben. E. Ipari-gazdasági területek Az iparterület fejlesztés mértékét még mindig túlzottan magasnak tartjuk, annak ellenére, hogy itt is megfigyelhető csökkenés a korábbi tervezetek, illetve a korábbi ÁRT módosításai során kialakított iparterület fejlesztések arányához képest. Gyakorlatilag abban az esetben, ha ez az arány megmarad, már kertvárosról nem beszélhetünk! Ez ellen a tervrész ellen a város jellegének megőrzése, és életkörülményeink gyökeres megváltoztatása miatt határozottan tiltakozunk! Teljesen elhibázott koncepciónak tartjuk a 2/A területen túli óriási ipari-gazdasági terület betervezését. Sem nagyságában, sem elhelyezkedésében nem szerencsés a terület kijelölése. Egyrészt községhatáron, másrészt egy értékes, nagykiterjedésű zöld felület (hozzá számítva természetesen a szomszédos községek külterületeit is) közepében került kialakításra. Semmilyen racionális várostervezési szempont nem indokolja a kialakítását. Inkább gátolni fogja a szomszédos községekkel való együttműködés lehetőségét. A vállalkozási (ipari) területek fejlesztését – még kisebb kiterjedésben is - csak korlátozásokkal tudjuk elfogadni. Meg kell találni azokat a speciális vállalkozási lehetőségeket, amelyek kis területigény mellett - nem termelő és nem összeszerelő ipar – abszolút környezetkímélő módon járulnak hozzá a város kibontakozásához. Turisztikai (lovas turizmus, termálfürdő-turizmus, kulturális turizmus) és
“lágy” ipar. Semmiféle termelő ipart nem szabad a város területére beengedni; valóban csak "lágy", végszerelő ipar engedhető be. Kifejezetten támogatnánk például informatikai, távképzési, távmunkával dolgozó vállalkozások városunkba csábítását. Konkrétan, előre meg kell határozni, hogy milyen típusú vállalkozások engedhetők be a vállalkozói zónákba. A külterületek védelme értelmében szigorúan szabályozni kell az új vállalkozói zóna kiterjedését. Az újonnan kijelölt ipari- szolgáltató területekkel kapcsolatban képviselőtestületi határozatba kell foglalni, hogy oda a városban jelenleg lakóövezetben már működő szolgáltatásoknak, ipari tevékenységeknek ki kell települni. F. Különleges területek A termálközpont fejlesztése valóban fontos, de nem értünk egyet azzal, amennyiben csak élményfürdő kialakításával képzeli el a terv a fejlesztést. Gyakorlatilag minden város és község - ahol termálvíz van ezzel próbálkozott. Erős a konkurencia Budapesten és vidéken is. Olyan fejlesztést tudunk támogatni, ami a város lakosságának igényeit is kielégíti és nem csak az idegenforgalomra épít. Itt sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy rangos sportesemények befogadására és a lakosság vízisport igényeinek kiszolgálására alkalmas úszómedence álljon rendelkezésre, amely egyben a város közösségét is szolgálja. G. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági terület csökkenése jelentős részben arányos a belterület és az iparterület növeléssel. Meg kell találni a mezőgazdasági területek olyan természetkímélő és/vagy turisztikai célú hasznosítását, amelyek lehetővé teszik, hogy a föld tulajdonosai arányos bevételekre tegyenek szert, mindamellett, hogy a város külterületén zöld felületek nem csökkennek. E hasznosítás hiányában a mezőgazdasági területek csak az elkövetkezendő tervezések potenciális belterületeiként továbbra is a beépítés veszélyével néznek szembe. H. Erdőterületek A meglévő erdőterületek és a tervezett erdők mellett kialakítandók azok az erdősávok, ökológiai (zöld) folyosók, amelyek a meglévő természeti területek, védett természeti területek összekötésével a természetes élővilág megmaradását szolgálhatják. A tervezés során figyelembe kell venni a csatlakozó községek hasonló adottságú területeit, tervezett beépítéseit is. A meglévő és tervezett iparterületek köré mindenhol – és lehetőség szerint a belterületek határára véderdőket, véderdő-sávokat kell tervezni. Ugyan így célszerű a mezőgazdasági táblák széleiről kipusztított mezővédő erdősávok visszatelepítése is. A telepítések során előnyben kell részesíteni a táj karakterét megőrző őshonos fafajokat, illetve azok elegyes állományait. I. Közparkok A jelenlegi belterületen belül közparkok közé kell még besorolni a következőket:
Gödi Parkerdő
Szakács-kert és a Duna parti erdők
Biológiai Állomás kertje
J. Építészeti értékvédelem Ki kell jelölni és rendeletben megjeleníteni a helyi védelemre érdemes épületeket, építményeket. Fel kell mérni a város területén található egyedi tájértékeket, melynek listája a TSZT részét képezi. K. Természeti-táji értékvédelem
A már védetté nyilvánított természeti területeket egyértelműen fel kell tüntetni a térképeken. A védett területekre vonatkozó megfelelő korlátozásokat érvényesíteni kell a tervben (Gödi Láprét (Golfpálya), Gödi Kékperjés Láprét, Gödi Sziget és Dunaág, FVM Üdülő kertje). A Gödi Láprét, a Gödi Sziget és Dunaág ezek közül országos természetvédelmi oltalmat élvez!! A golf-pálya csak, mint sport terület szerepel, a tervben és nincs figyelembe véve azt, hogy a terület jelentős része országos védelem alatt álló természetvédelmi terület, mely a legértékesebb védett természeti területe a városnak!! Szintén országos védelmet élveznek – védőzónájukkal együtt - a források, melyek jelentős számban vannak a város dunaparti részén. Az erre vonatkozó korlátozásokat a tervben és fejlesztések során figyelembe kell venni. A természetvédelmi területeknek növekedni kell, a természetvédelmi oltalomra érdemes természeti területek védetté nyilvánításával. Mivel nem sok ilyen értékkel rendelkezik a város, a meglévőket mindenképpen természetvédelmi oltalom alá kell helyezni. A tervben védelemre tervezett területként javasoljuk szerepeltetni a következő értékes természeti területeket: Szakács-kert, ELTE Biológiai Állomás (Dunakutató) kertje, Nemeskéri parkerdő. A védetté nyilvánításhoz szükséges dokumentáció és a részletes indoklás mindhárom védelem re javasolt terület esetében rendelkezésre áll! L. Közlekedésfejlesztés A tervben megfogalmazott célok egyik kulcskérdése a közlekedés. A központok minőségének javítása, és a kertvárosi jelleg erősítése csak úgy képzelhető el, ha minimalizáljuk az átmenő forgalmat (régi 2-es út visszaépítése, lassítása, valamint a terhelt belső utak tehermentesítése). Ennek érdekében nem értünk egyet a régi 2-es út és a 2/A út település belterületén belül tervezett összekötéseivel. Az átkötéseket a város belterületén kívül –attól északra illetve délre – javasoljuk megoldani. A belterületre bevezető utak csak közvetlenül a város elérését illetve abból legrövidebb úton történő eltávozást szolgálhatják, lecsökkentve a belső forgalmat. Ennek megfelelően kell kialakítani őket, megnehezítve az átmenő gépjármű forgalom számára történő felhasználásukat. A belső útkialakítást úgy kell módosítani, hogy a település gyalog és kerékpárral is átjárható legyen (a városközpontok gyorsan és biztonságosan elérhetők) főutak biztonságosan keresztezhetők (gyalogátkelők) legyenek; a főutak szabályozási szélességében járdák, és kerékpárutak kerüljenek kialakításra. Az úthálózatnak a belső tömegközlekedés kialakíthatóságát is szolgálnia kell. A közlekedés fejlesztésével kapcsolatosan nem értünk egyet az Ady E. út forgalmának két párhuzamos útra történő átterelésével (Lenkey utca, Terv utca). Mindkét út alkalmatlan a tervezett forgalom lebonyolítására. Ezzel csak azt érjük el, hogy még két utca lehetetlenedik el Gödön. A Lenkey utca gyűjtőútként való kialakítása is megkérdőjelezhető, hiszen közvetlenül az Ady E. út mellett van. Kiépítését csak forgalomcsillapítás egyidejű alkalmazásával tartjuk elképzelhetőnek. Szükségesnek tartjuk, hogy a Csomádra átvezető út terve szerepeljen a tervezetben. Nem szól a terv egy igen jelentős területről, a regionális közlekedés és budapesti ingázás feltételeinek javításáról. Ha végül a település az önellátás"-ra szavaz, akkor is évekig fennmarad még az a helyzet, hogy a munkahelyek 70-80 %-a Budapesten van. M. Egyéb javaslatok A turizmussal kapcsolatosan nem elégséges a kereskedelmi szálláshelyek növelése és az egyéb területekre irányuló turizmus hátterének megteremtése. Saját turisztikai attrakciókat is ki kell fejleszteni (kulturális események, fesztiválok, sportesemények, falusi turizmus stb.). A Göd fő vonzerejének számító Duna-partnak, a Kiságnak és a Szigetnek nagyobb hangsúlyt kell adni a tervben. A terv nagy léptékekben csak a Dunapartot akarja rekreációs célokra használni. Ezt a területet eddig is erre használták a gödiek, itt csak véglegesíteni kell az állapotot. A Gödi Parkerdő, a város külterületén található erdők és a tervezett zöldövezetek hasonló célokat szolgálhatnak. Az iparterületek elhelyezésénél figyelemmel kell lenni e rekreációs zónák védelmére is.
-0-
A Göd Jövője Klub az alább kiemelt szempontok, javaslatok figyelembe vétele nélkül – jelenlegi formájában – nem ért egyet a tervezettel, és nem javasolja Göd Város Önkormányzata részére a Településszerkezeti Terv elfogadását: A terület-felhasználás újragondolása a belterület-külterület arány, az új lakóterületek létesítése, az iparterületek kiterjedése és elhelyezkedése, valamint a belterületi intézményi területek kiterjedése és elhelyezkedése tekintetében. A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Tervének tervezetében szereplő területarányokhoz igazodó terület-felhasználás kialakítása. A tervben szereplő terület-felhasználás szakmai szempontú, részletes indoklása. A Gödhöz csatlakozó és a jövőben csatlakozó településrészek figyelembe vétele a tervezés során. A terv részét nem képező, de annak kialakítását döntő mértékben befolyásoló térségi, kistérségi, régiós fejlesztésekhez történő kapcsolódás, a környező településekkel történő együttműködés tervezete, koncepciója; a térség jövőképe és abban Göd szerepének kialakítása. A lakosság identitástudatát és a városi lakosság önszerveződését segítő közösségi terek és létesítmények kialakítása, elhelyezése. A „főutca program” gyakorlati megvalósítási szempontjainak és lehetőségének ismertetése. A külterületek, zöldövezetbe sorolt területek, mezőgazdasági és erdőterületek hasznosításának, felhasználásának jövőképe, koncepciója (ne a későbbi tervek potenciális belterületeinek szerepét töltsék be). Az ipari-gazdasági területek hasznosítása során a városban telepítendő vállalkozások körének meghatározása. Annak az átfogó koncepciónak az ismertetése, amely meghatározza azt, hogy a területek értékesítésének befejezése után milyen forrásokból kívánja a város fenntartani magát és a tervezett fejlesztéseket elvégezni. A már meglévő védett természeti területeken található természeti értékek megőrzésének koncepciója, a legértékesebb természeti területek helyi védelem alá helyezése. A közlekedésfejlesztés átgondolása és a lakossági javaslatokat és a város hosszú távú érdekeit figyelembe vevő kialakítása. Szerepeljen a tervben a részletes szabályozási terv készítésére kötelezett területek listája és az általunk javasolt területek szerepeljenek ebben a listában. Bocsássák rendelkezésünkre a szakhatósági állásfoglalásokat, illetve a szakhatósági állásfoglalások beépítése után módosult tervváltozatot. Mivel a terv Göd város lakosságának hosszú távú jövőjét határozza meg, a felmerülő lakossági problémafelvetések és javaslatok megvitatására, valamint a jelenlegi tervezetben foglalt tervezési irányelvek és megoldások önkormányzati és tervezői indoklása érdekében - a tervezési részletek megvitatására is kiterjedő – lakossági egyeztető fórumot kell tartani. Göd, 2004. január 17.
