A gazdaságnövekedés értelmezéséről és a gázai népirtásról Levél Morvai Krisztinának Kedves Krisztina! Tudom, hogy nagyon sok dolgod van, hiszen EP-képviselői munkádat küldetésként teljesíted egy olyan környezetben, amely többségében a nemzetek feletti érdekképviseletet és nem Európa nemzeteinek összehangolt képviseletét látja el. Azzal a céllal írom ezt a levelet – amelyet nyilvánosságra is hozok -, hogy felhívjam szíves figyelmedet arra, hogy a „leleplező” politizálás eddig nem hozott eredményt (legfeljebb idővel tompuló személyi ismertséget), ezért a leleplezett következmények okainak és azok alternatívájának meghatározása kell, hogy a politikai kommunikációban érvényre jusson. Churchill szerint a politika ott kezdődik, ahol a tisztesség véget ér. Ezt a megállapítást kell megcáfolni azzal, hogy a politika ismét az emberközpontú közélet kifejezője legyen. (Érdemes egy pillanatra elidőzni a két kiemelt magyar szó kifejező értelmezésével, a „polis” nyelvünkben lévő ősi eredetének, a „pilis”-nek a fogalmából kiindulva.) Két EP-vel kapcsolatos tevékenységedet elemzem ebben a levélben. Mindkét témakörre vonatozó összegzés: Minden hátrányos következmény a föderalizmus alapjára, a négy liberális alapelvre [EUMSz 26. cikk (2) bekezdés: tőke, áru, szolgáltatás és munkaerő szabad mozgása] vezethető vissza. Ez az alapja a nemzetek feletti érdekérvényesítésnek, vagyis a föderatív szemléletnek. És – tekintettel arra, hogy ezek az alapelvek a gazdaság fölérendelését jelentik az állam és az emberek érdekeinek – egyetemesen már ma is igaz Corrao képviselő futurisztikusnak szánt jelzése: „az amerikai szabadkereskedelmi és beruházási megállapodás oda vezethet, hogy vállalatok veszik át az irányítást a kormányok fölött”. Ennek megakadályozása elengedhetetlenné teszi a liberális-kapitalista gazdaság alternatívájának alkalmazását, vagyis a kínálat által manipulált kereslet felváltását az igény és lehetőség összehangolásával. Ez a rendszerváltás (amit több képviselő is célként jelölt meg az olasz elnökséggel kapcsolatos vitában) alapkérdés, amely túlmutat a gazdaságot priorizáló szemléleten. Sajnálom, hogy a Jobbik mindkét programja a liberális-kapitalista föderatív paradigma továbbéltetését célozza. I. Az olasz elnökséggel kapcsolatos felszólalásod Az olasz elnökséggel kapcsolatos vélemények rendkívül lényeges felvetéseket tartalmaztak. Ezek azt mutatják, hogy az ET stratégiai prioritás-változtatása miatt éles vita várható. Sajátos, hogy a számos (levegőben lógó) konföderatív-megoldásjavaslatot előadtak a képviselők, ugyanakkor Renzi úr „ellenmodellt” jelentő (ez Soros György kifejezése) program-meghatározásában szereplő célzott energetikai eurókötvényről (amely az eddigi legkonkrétabb Konföderatív Európa felé mutató elképzelés), senki sem szólt. Meggyőződésem, hogy a 7. EP ciklus lényeges változásokat eredményezhet, de nem azzal a módszerrel, ami a július 2-i ülés hozzászólásaiban tapasztalható volt, hanem a föderatív rendszer hátrányos következményei rendszerösszefüggéseinek feltárásával, az arisztotelészi hármas kérdésre adott válasz szerint. Felszólalásodban a „növekedés” fogalmát elemezted, és rámutattál arra, hogy a nemzetek feletti érdekérvényesítés (vagyis a föderatív szemlélet) a nemzetek elnyomását,
kizsákmányolását jelenti. Megállapításodat az MTI szubjektívnek minősítette (ezt jelezte a „szerinte” szóval), annak ellenére, hogy az MTA-TK és GfK legújabb felmérése állításodat objektív adattal bizonyítja: a felmérés szerint a magyar társadalom 75 %-a egzisztenciálisan és gazdaságilag kilátástalan helyzetben van (ebből 23 % a „leszakadtak” aránya). Ez a tény megkérdőjelezi Magyarországra vonatkozóan Renzi úrnak azt a megállapítását, mi szerint a gazdaság stabil. A gazdasági növekedés vonatkozásában megállapításodnak elsődlegesen a tőke szabad mozgása az oka, másodlagosan az ár és a szolgáltatás szabad mozgása. Ez – az MTA-TK felmérésével kiegészítve - teljeskörű objektív állítás. Ha a társadalmi tőke részét képező gazdasági tőke mozgását elemezzük, akkor egyértelmű annak megkerülhetetlen rendszerkapcsolata a többi liberális tőkeelem mozgásával. Ennek analógiájára a földtulajdonnal kapcsolatban nem elég az EUMSz 38. cikkének törlésével kivenni a földet a tőke fogalmi köréből – ezt „jogharmonizálta” a magyar földtörvény -, hanem azokat a gátakat is meg kell szűntetni, amelyek lehetetlenné teszik a termőföld által teremtett érték magyar érdek szolgálatába állítását. (Csak jelzem a rendszerösszefüggést az értékteremtés emberi feltételeivel, az összehangolt önellátással, és sok más elsődleges és másodlagos kapcsolattal, amely az egyetemes iránymutatásig vezet.) II. Leveled az EP-képviselőknek „Kezdeményeznünk kell az Európai Unió és Izrael közötti társulási szerződés azonnali felfüggesztését, mely szerződés 2. cikkét Izrael súlyosan és rendszeresen megsérti.” – írod leveledben. Ez a felszólítás egy következményre történő reagálás. Hatalmas erkölcsi ereje van, de annak, hogy a felszólításod és a Föld sok országára kiterjedő tüntetés-sorozat eredményes lesz, azért nincs reális esélye, mert az EU (és számos EU-n belüli és kívüli ország) képviselőinek többsége azt az ok-rendszert támogatja, amely a zsidók „kiválasztottságán” alapul. Ennek megfelelően az egyik emberi jogot sértő következmény (amire leveledben hivatkoztál) elleni fellépést egy másik emberijogsértés elleni tiltakozással (ez többek között Merkel véleménye) ellensúlyozzák. Ebből egy nagyon fontos tétel következik, amely általában érinti az emberjogvédelemmel foglalkozó embereket, így Téged és Gaudi-Nagy Tamást is. Ez az alaptétel pedig a jogok és kötelezettségek összhangja, amely feltétele az „egy és ugyanazon szabadság” (una et eadem libertas) érvényesülésének. Ez emeli ki a jogvédelmet a steril jogszemléletből és teszi át a politika terminus technikusai közé. (Pragmatikusan ezért kell a politikának visszatérnie eredeti funkciójához.) A joggyakorlással kapcsolatban felmerül a „kötelezettség” értelmezése. A bennünket leginkább érintő nemzetközi szerződések (ENSZ, IMF, NATO és EU szerződés) preambulumai és általános szakaszai minden állam kötelezettségeként írja elő az államok közötti vitás kérdések békés megoldását, az államok politikai, társadalmi, gazdasági és területi sérthetetlensége, a gazdasági szabadság, az emberi élet, egészség, az emberi méltóság védelmét, a nemzetek kultúrájának, önazonosságának tiszteletben tartását a szubszidiaritás, a demokrácia és a szolidaritás érvényesülésével. A szerződések önmaguk sértik meg ezeket a kötelezettségeket a részletező cikkekben (példa az EU 12 elnyomási stációja). Ennek megfelelően az általánosan megfogalmazott kötelezettségeket a nemzetközi szervezetek és azok tagállamai a gyakorlatban sem érvényesítik. - 2 -
A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a magyarországi és EU-n belüli jogvédelemre általánosan vonatkozik a következő megállapítás: az EU tagállamokkal szembeni kötelezettségszegésének következménye, hogy az európai polgárok emberi jogaik gyakorlásában gátoltak. Ez igaz akkor is, ha egy-egy kivételes esetben átmenetileg érvényesülnek a formálisan elfogadott jogok. Pl. a devizahitelesekkel kapcsolatos jogsérelem orvoslása formálisan megtörtént, de máris elindult a „második menet”: a bankok bejelentették ellenkereseti szándékukat, bizonyítandó tisztességes szerződésmódosításaikat és az árfolyamrés helyes alkalmazását. A jogok érvényesítésének alapfeltétele, hogy az EU teljesítse kötelezettségét tagállamaival szemben. Ez megegyezik a magyar választók 53 %-ának akaratával az 2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérése szerint. Az ENSZ többszáz határozatban szólította fel egyik tagállamát, Izraelt arra, hogy terrortámadásait (és azok következményeit, pl. az 1967-ben elkövetett területrablást, ami a mostani konfliktus közvetlen eredője) szűntesse be, következményeit számolja fel, ezek elmulasztása miatt rasszista államnak minősítette (később ezt a minősítést – a minősítő ok változatlanul maradása ellenére - visszavonta). Izrael nem hajtotta végre a határozatokat, nem szűntette meg rasszista politikáját, vagyis nem teljesítette nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségét. Izrael önmagát „zsidó államnak”, vagyis nemzetállamnak nevezi. Egy államban élő emberek azzal válnak a többi államban élő emberekkel egy és ugyanazon szabadságjog gyakorlására jogosultakká, hogy államuk teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. Nemzetállam vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az az ember, aki egy ország államalapító nemzetének tagja, akkor válik a többi államban élő emberrel azonos szabadságjogok gyakorlására jogosulttá, ha az a nemzetállam, amely államalapító nemzetének tagja, teljesíti nemzetközi kötelezettségét. Ez objektív kategória, független attól, hogy befogadó országában mit tett a fogadó-ország értékrendje ellen vagy mellett az az ember, aki olyan nemzet tagja, amely államalapítója egy nemzetközi kötelezettségeit nem teljesítő országnak. Ezért nem értek egyet Drábik János „Kiválasztottak” c. könyvével és annak bemutatóján elmondottakkal, sem pedig a MVSZ nevében tett észrevételével, amit Orbán Viktor MAZSIHISZ-nek írt levelére megfogalmazott. Amennyiben nem minden zsidó fogadja el Izrael kötelezettségszegését, akkor ők gondoskodjanak arról, hogy ez a kirekesztő állapot megszűnjék. Ennek bekövetkezte után illeti meg őket a többi emberrel egy és ugyanazon szabadságjogok gyakorlása. Izrael politikája a Földkerekség minden államára és nemzetére potenciális veszélyforrás, ugyanis a Tórában és annak végrehatási utasításában, a Talmudban megfogalmazott zsidó értékrend érvényesítésével saját gyarmatbirodalmává akarja tenni az egész Földet. A zsidókereszténység ennek az emberiségellenes szándéknak a támogatójává szegődött. Ennek bizonyítékait a „Paradigmaváltás” c. tanulmány „Eszmei paradigmaváltás” „Eredet” c. részében foglaltam össze (5-16. oldal). Ennek kivonata szerepel az alábbiakban: 1. Mi a kereszténység? (Részlet Hamvas Béla: Patmosz http://nemzetiegyseg.com/HBPatmoszII.pdf) - 3 -
II.
c.
esszékötetéből
-
2. Kik a keresztények a zsidókereszténység szerint? Idézetek: - Szent Pál Rómaiakhoz írt levele - II. János: „Mi – keresztények – Istennek csak fogadott (adoptivó) gyermekei vagyunk.” (Az argentínai lujáni Szűznek templomban 1987. áprilisban mondott beszéd.) - II. János: „A judaizmussal – szögezte le a katolikus egyházfő – olyan kapcsolat fűz össze minket, mely más vallásokkal kapcsolatosan nem áll fenn. Önök a mi drága szeretett testvéreink és – bizonyos módon - azt lehet mondani, hogy Önök a mi idősebb testvéreink.“ - I. Ferenc: Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy megválasztása után az elsők között fogadta a zsidóság képviselőit. Emlékeztetett, hogy keresztények és az "idősebb fivérek" között negyven éve rendszeres a párbeszéd. - Harold Wallace Rosenthal: The Hidden Tyranny 3. Néhány példa János evangéliumából annak bizonyítására, hogy Jézus nem zsidó származású (János 7:52, 10:24-26, 8:42-44, 16:1-3) 4. A judaizmus és a kereszténység egymással szembenálló alapja A Talmud: A zsidó uralkodni akarás gyűlöletterjesztő irodalmának bemutatása.
-
http://www.freepressfreespeech.com/holhome/konyvek/talmudm.htm
Sanhedrin 76a. Ha egy zsidó megöl egy gójt („Cuthean”), akkor őt nem büntetik halállal. Amit egy zsidó egy gójtól ellop, azt megtarthatja. Baba Kamma 37b A gójokat törvény nem védi és Isten a pénzüket „Izraelnek szánta” Sanhedrin 43a. „Azt tanítják, hogy Jézust húsvét előestéjén fölakasztották és 40 nappal azelőtt ezt a kiáltványt adták ki: Jézust halálra kell kövezni, mivel boszorkány volt és az embereket bálványimádásra szólította föl... Egy csábító volt és ezért nem szabad sem sajnálni, sem megbocsájtani neki.”
Új Testamentum (Károli Gáspár bibliafordításai) A miképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. (János 15:9-10) De néktek mondom, kik engem hallgattok: Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, Áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, a kik titeket háborgatnak. A ki egyik arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, a ki felső ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se. Mindennek pedig, a ki tőled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza. És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal. (Lukács 6:27-31)
5. A szembenálló alapok semmibe vétele a királyságban és a Szent Korona Tanban 1926. évi XXII. törvénycikk az országgyűlés felsőházáról http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7682 6. Zsidó birodalom építése a XIX-XXI. században a./ 1897-es bázeli Cionista Világkongresszus: A zsidók országának megalapítása
- 4 -
b./ A birodalomépítés kezdete: Az Alliance Israelitée felhívása (Russischen Invaliden 295. szám - 1910. december 30.) c./ Az önazonosságtudat megőrzésének eszköze a holokauszt miatti gyűlölet d./ Nem fogadták el az államalkotó nemzet státuszt e./ A zsidó világbirodalom megteremtésének bejelentése f./ Az állampolgársági törvény módosításával megkapták a lehetőséget akaratuk megvalósítására g./ Országalapító (Szent Korona Értékend szerint: államalapító) nemzetnek tartják magukat Úgy érzem, Zoltai úr igénybejelentése alapján jogos a felháborodásom, aminek nyílt levélben (http://nemzetiegyseg.com/110929.doc) adtam hangot. Részlet a levélből: „Tisztelt Zoltai Gusztáv úr! Ön a 14. Zsidó Nyári Fesztivál megnyitóján a következőket mondta: „mi mind az orvostudományban, mind az iparban, mind a művészetben igyekszünk, és azt hiszem, hogy nem kis sikerrel, helytállni”, ezért „elvárjuk azt a többségi nemzettől, hogy elismerje, mi is országalapítók vagyunk”. Ez a kijelentése súlyos, lényeges ismeretek hiányában tett sértés az egyetemes magyarságra nézve, ugyanis a zsidóság és a magyarság értékrendjében ellentétes nemzet, ezért a magyar nemzet, amíg Magyarországot többségében magyarok lakják, nem fogadhatja el, hogy országalapítónak olyan nemzet vallja magát, amely több évezredes hagyományunkkal ellentétes értékrend uralmát akarja ránk kényszeríteni.” A nemzetek érdekérvényesítésének összehangolása (konföderáció) kizárja, hogy egy nemzet felett idegen érdekek érvényesüljenek (föderalizmus). Ennek megfelelően - szemben az Aranybullával - az ősi civilizáció szerint a hatalmat kizárólag az államalapító és államalkotó nemzetek gyakorolhatják – ez jelenti az ökonómiai és ökológiai egységet. (Államalkotó nemzet az, amely kultúrájának helyet keresve telepedett meg az államalapító nemzet által létrehozott állam területén, ezzel elfogadva annak értékrendjét.) Kelt Szegeden, 2014. Áldás havának 26. napján. dr. Halász József
- 5 -
