A Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlata az étrend-kiegészítők tárgyában született döntések vonatkozásában dr. Kürtösi Emese
[email protected] 2015. április 9.
Miről lesz ma szó? 1. Szabályozás sarokpontjai 2. GVH gyakorlat a) Probiotikumok b) Speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek c) 1924/2006/EK rendelet átmeneti rendelkezései d) Gyógynövények
Élelmiszerek Minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. (pl. hagyományos élelmiszer, étrendkiegészítő, különleges táplálkozási célú élelmiszer, de ide tartozik a rágógumi, a víz és az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag is)
Egészségre vonatkozó állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott termék, termékcsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van. (pl. hozzájárul, támogatja) Gyógyhatásra utaló állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. (pl. megszünteti a fájdalmat, gyógymód)
Piac sajátosságai • információs aszimmetria • egészségre vonatkozó állítás: általában racionálisan eljáró átlagos fogyasztó • gyógyhatás utaló állítás: általában sérülékeny fogyasztók
Fttv. rendelkezései Fttv. (2008: XLVII. tv) 3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Fttv. 6. § (1) bekezdés b) pont bj) alpont: megtévesztő kereskedelmi gyakorlat (valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót) az áru egészségre gyakorolt hatása tekintetében ÉS a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas Fttv. melléklete 17. pont: annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására
Éltv. rendelkezései Éltv. (2008: XLVI. tv) 10.§ (2) Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) nem tévesztheti meg a végső fogyasztót b) azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, (3)Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer - ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik - nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. (4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az élelmiszerekre vonatkozó reklámra.
Élelmiszereknek tulajdonított gyógyhatás Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, valamint az élelmiszerekre vonatkozó reklám - ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik - nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. KIV.: különleges táplálkozási célú élelmiszerek, külön engedélyeztetési eljárást követően
Egészségre vonatkozó állítások -1924/2006/EK rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1924/2006/EK rendelete szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állításokat. Harmonizált EU-s szintű szabályozás • a fogyasztók érdekeinek védelme • az áruk szabad áramlásának elősegítése • a tisztességes gyártók érdekeinek védelme • az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében
GVH eljárásai – étrend-kiegészítők Az élelmiszerek körében az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban érkezett a legtöbb bejelentés a GVH-hoz. Élelmiszerek tekintetében a vonatkozó ágazati közösségi jogi norma (1924/2006/ EK rendelet) a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó tagállami általános előírásoknál szigorúbb követelményeket támaszt az élelmiszerekkel kapcsolatban tehető reklámállításokkal szemben, ezért a versenyfelügyeleti eljárásokban a GVH a termékkategóriára vonatkozó hazai ágazati szabályoknak való megfelelés vizsgálata során, a bizonyítás körében a hivatkozott európai uniós norma előírásait veszi figyelembe. A GVH által vizsgált étrendkiegészítők között nagy számban voltak probiotikumok.
GVH eljárásai – étrend-kiegészítők Az élelmiszerekkel kapcsolatban alkalmazott állítások vállalkozások általi igazolására a jogszabályi tilalmak, korlátok között kerülhet sor. Egy állítás GVH előtti eljárásban történő igazolása nem vezethet olyan eredményre, amely (következményeit is tekintve) ellentétes a vonatkozó ágazati jogi szabályozással. Ennek megfelelően egy, a GVH előtt folyamatban lévő eljárás nem eredményezheti, hogy az élelmiszernek egészségre vonatkozó állítás lenne tulajdonítható a jogszabályok által rögzített feltételek teljesülésének hiányában, a jogszabályokban megszabott eljárásrend tiszteletben tartásának mellőzésével. Így a vállalkozásnak a GVH előtti eljárásban az igazolási kötelezettsége elsősorban arra terjed ki, hogy az állítás alkalmazására a jogszabályi előírásokkal összhangban került sor.
GVH eljárásai – étrend-kiegészítők Az eljárás alá vontaknak azt szükséges bizonyítékokkal alátámasztani, hogy a vizsgált egészségre vonatkozó állítások - az Európai Bizottság által engedélyezett (az 1924/2006/EK rendelet 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott) közösségi listán szerepelnek, vagy - az Európai Bizottság által még nem értékelt állítások esetén az EFSA által kezelt ún. konszolidációs listán szerepelnek, vagy - amennyiben az állítás sem a közösségi, sem a konszolidációs listán nem szerepel, a vállalkozás egyedi kérelem benyújtásával az állítás listára történő felvételét kérte, az 1924/2006/EK rendelet 15. és 18. cikkében foglalt előírások szerint, és azt az Európai Bizottság elfogadta. Gyógyhatás állítás főszabály szerint az étrend-kiegészítők esetében – mivel azok is élelmiszernek minősülnek – tilos.
Élelmiszer és egészség közötti összefüggésre utaló állítások Az 1924/2006/EK rendelet IV. fejezete 10. cikkének (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása. A kivételek rendeletben rögzített konjunktív feltételei, hogy • azok a II. fejezetben foglalt általános követelményeknek megfeleljenek • a IV. fejezetben foglalt különös követelményeknek megfeleljenek • azokat a rendelettel összhangban engedélyezzék • azok a 13. és 14. cikkben meghatározott engedélyezett állítások listáján szerepeljenek • figyelemmel a 28. cikk (5) és (6) bekezdésében leírt kitételekre is (átmeneti rendelkezések)
432/2012/EU rendelet, 536/2013/EU rendelet a 1924/2006/EK rendelet az általános tudományos bizonyítékokon alapuló egészségre vonatkozó állításokat tartalmazó 13. cikk (3) bekezdése szerinti lista első körben értékelt egészségre vonatkozó állításait, valamint annak módosítását tartalmazza
Mi nem található az engedélyezett állítások között? 1
Táplálkozási ajánlásokkal ellentétes állítások (zsír – zsírban oldódó vitaminok felszívódása, nátrium – izomműködés)
2
EFSA által negatívan értékelt állítások (pl. tőzegáfonya, méz, propolisz, kolosztrum, laktoferrin, karnitin, bromelin, Q10, CLA, GLA, taurin, likopin, pre- és probiotikumok döntő része)
3
További megfontolást igénylő, vagy nem kellően alátámasztott, újraértékelésre benyújtott állítások (pl. EPA, DHA, koffein, lutein, glükozamin, zselatin)
4 5
Gyógynövényekkel kapcsolatos állítások (pl. fekete áfonya, bizonyos algák, lenmag, szőlőmag kivonat, hagyma, fokhagyma, tökmag, aloe) Egyéb okok miatt kizárt állítások
Állítások GVH előtti igazolása Egy állítás GVH előtti eljárásban történő igazolása nem vezethet olyan eredményre, amely (következményeit is tekintve) ellentétes a vonatkozó ágazati jogi szabályozással. Egy, a GVH előtt folyamatban lévő eljárás nem eredményezheti, hogy • az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságot lehetne tulajdonítani → az erre irányuló bizonyítási kísérlet a GVH eljárása szempontjából irreleváns • az élelmiszernek egészségre vonatkozó állítás lenne tulajdonítható a jogszabályok által rögzített feltételek teljesülésének hiányában, a jogszabályokban megszabott eljárásrend tiszteletben tartásának mellőzésével → rendeleteknek való megfelelés igazolása
A tényállítás vonatkozásában elvégzett vizsgálat megállapításainak megalapozottsága (tudományosan alátámasztott) •
• • • • • • • •
a vizsgálati eredmény nem nyugodhat izolált esetismertetéseken, véletlenszerű tapasztalatokon, olyan beszámolókon amelyek nélkülözik a tudományos értékeléshez szükséges feltételeket és eszközöket (pl. megfelelő és elfogadott statisztikai tervezést, kivitelezést), elismert tudományos módszerrel alá nem támasztott véleményeken, az értékelést befolyásoló körülmények mellőzésével írott publikáción, forrásanyag ellenőrizetlen hivatkozásán a vizsgálatba bevont személyek esetén a minta kellő nagysággal és reprezentativitással bírjon a mintába való bekerülés szempontjai olyan személyek mintába való bekerülését eredményezzék, akik a vizsgált termék célcsoportját alkotják a mintavétel módja legyen megfelelő, a mintába való bekerülés szempontjai ne okozzanak potenciális szelekciós torzítást a vizsgálatra normál, a mindennapi használattól nem eltérő körülmények között kerüljön sor a vizsgálat során történő „lemorzsolódás” indokai kerüljenek ismertetésre a vizsgálati alanyokról álljanak rendelkezésre deskriptív statisztikák a vizsgálat lefolytatása oly módon történjék, amely lehetővé teszi az esetleges szubjektivitási problémák kezelését a vizsgálat dokumentációban szereplő számítások legyenek ellenőrizhetők az ún. nyers adatok segítségével
Pozitív felhasználói tapasztalatok • a tájékoztatásokban szerepeltetett állítólagos pozitív felhasználói tapasztalatok, esetleírások az elvárható és szükséges mértékben nem bizonyítják a megjelentetett közlések tényszerűségét • valamely személytől származó idézet, vélemény tájékoztatásban történő elhelyezése nem mentesít a versenyjogi felelősség alól, mivel az ilyen megoldással a reklámban vagy bármely más tájékoztatási anyagban szereplő közlések a vállalkozás tájékoztatásának (az ő gazdasági érdekeit szolgáló közlésnek) minősülnek
Összetevőkkel kapcsolatban megfogalmazott állítások A versenytanács álláspontja szerint az eljárás alá vont által forgalmazott termékek olyan összetevőkből állnak, amelyek hatásairól tájékoztatás volt látható és hallható a televíziós és rádiós műsorokban, és olvasható a nyomtatott sajtóban. A termék lényegét adó összetevőre vonatkozó tájékoztatás egyben magára a termékre vonatkozó tájékoztatásnak minősül. A terméket a fogyasztó pontosan annak a hatásnak a reményében kívánja megvásárolni, amely hatásról az összetevő kapcsán hallott. (VJ/36/2013. )
Probiotikumok A GVH 2014-ben több határozatot hozott a probiotikumok vonatkozásában, három esetben étrend-kiegészítőkről, két esetben tápszerekről. A probiotikumok vonatkozásában a GVH álláspontja szerint önmagában a probiotikum elnevezés is egészségre vonatkozó állításnak minősülhet, figyelemmel arra, hogy a probiotikum kifejezés, valamint a probiotikus jelző ugyan nem minősül márkanévnek, illetve nem bejegyzett védjegy, azonban egy termékcsoport olyan „beszédes” megnevezése, amely a köznyelvben is meggyökerezett, az OÉTI a 432/2012/EU rendelet hatálybalépést követően következetesen nem járul hozzá a probiotikus, illetve probiotikum szavak alkalmazásához élelmiszerek notifikációja esetén, mivel az Európai Bizottság egyetlen esetben sem fogadott el állítást a probiotikumok kedvező hatásaira vonatkozóan. VJ/92/2013., VJ/69/2013., VJ/10/2014., VJ/12/2013., VJ/68/2013.
Speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek A speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer termékek élelmiszernek minősülnek, így vonatkoznak rájuk az élelmiszerek reklámozására irányadó ágazati jogszabályok is. A speciális gyógyászati célra szánt tápszerek különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, amelyek beteg emberek diétás ellátására készülnek. Ebből fakadóan kizárólag az arra vonatkozó utalás lehet jogszerű ezen termékek kommunikációjában, reklámjában, hogy a termék milyen betegségben, rendellenességben, illetve egészségügyi problémában szenvedők étrendi ellátására alkalmas, de a kereskedelmi gyakorlat nem keltheti azt a látszatot, hogy a termék a speciális táplálkozási igény kielégítésén túl, a betegség megszüntetésére, kezelésére is alkalmas lenne (azaz gyógyhatással rendelkezik), mivel az ilyen állítás feltétele, hogy az élelmiszer tekintetében az adott állítás alkalmazását az Európai Bizottság engedélyezze.
Speciális tápszerek rákbetegeknek A rákbeteg emberek esetében a betegséggel vagy annak kezelésével összefüggő tünetek nem az emberi szervezet normál állapotához, szokásos működéséhez kapcsolódnak, az ő esetükben az egyes tünetek (hányinger, szédülés, étvágytalanság stb.) is önálló kórképek lehetnek és kezelést igényelnek az alapbetegségtől függetlenül. Súlyos betegségben szenvedők esetében tehát bármely a szervezetre gyakorolt pozitív hatás akár az alapbetegséggel, akár az azzal összefüggő kezelésekkel vagy más hiányállapottal, tünettel kapcsolatos, alapvetően a szervezetre gyakorolt gyógyhatásnak minősülhet: az állapotukra vonatkozó bármely összetett hatásra utaló üzenet gyógyhatást sugall. VJ/83/2013., VJ/64/2013. A kereskedelmi kommunikáció a fogyasztó számára azt az üzenetet közvetítette, hogy daganatos megbetegedésben szenvedők problémájára megoldás lehet a speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer (illetve összetevői), mivel elpusztítja(-ák) a ráksejteket, így a betegség gyógyítására alkalmas lehet, alkalmazásával a fogyasztó meg is előzheti a betegséget, gyorsíthatja gyógyulását. Az élelmiszernek minősülő termékekkel kapcsolatban azonban – erre vonatkozó külön Bizottsági engedély hiányában – a gyógyhatás állítások használata tilos.
1924/2006/EK átmeneti rendelkezések – 28. cikk 1.) Rendelet elfogadása előtt forgalomba hozott élelmiszerek, amelyek jelölése nem felel meg a rendelet előírásainak – lejárati idejükig, de maximum 2009. július 31-ig hozhatók forgalomba 2.) Védjegy, márkanév, amely nem felel meg a rendelet előírásainak – 2022. január 19. 3) Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások, amelyek nem szerepelnek a Mellékletben – 2010. január 19. (a Bizottsággal 2008. január 31-ig kell közölni) 4) Ha a 3.) pontban szereplő állítást a Bizottság nem engedélyezi, további 12 hónapig lehet alkalmazni 5) Egészségre vonatkozó állításokat a lista elfogadásáig lehet alkalmazni a vállalkozók saját felelőssége mellett, amennyiben a rendeletnek és a nemzeti előírásoknak megfelelnek 6) 13. cikk (1) a) és 14. cikktől eltérő egészségre vonatkozó állítások – a Bizottság hoz 2008. január 31-ig bejelenteni, nem engedélyezett 6 hónapig alkalmazható
1924/2006/EK átmeneti rendelkezések – 28. cikk (5) 28. Cikk (5) A 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, egészségre vonatkozó állításokat - a 24. cikkben említett védintézkedések elfogadásának sérelme nélkül - e rendelet hatálybalépése időpontjától a 13. cikk (3) bekezdésében említett lista elfogadásáig lehet alkalmazni az élelmiszeripari vállalkozók saját felelőssége mellett, feltéve, hogy az állítások megfelelnek e rendeletnek és a rájuk vonatkozó hatályos nemzeti rendelkezéseknek. Egészségre vonatkozó állítások, amelyek nem a betegségek kockázatának csökkentésével, illetve a gyermekek fejlődésével és egészségével kapcsolatosak 13. Cikk (1) Az egészségre vonatkozó olyan állítások, amelyek az alábbiak leírását vagy említését tartalmazzák: a) a tápanyag vagy egyéb anyag szerepe a növekedésben, fejlődésben és a szervezet működésében és amelyeket feltüntetnek a (3) bekezdésben meghatározott listán, a 15-19. cikkben megállapított eljárások lefolytatása nélkül is alkalmazhatók, amennyiben: i. általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokon alapulnak; és ii. az átlagos fogyasztó számára jól érthetőek.
1924/2006/EK átmeneti rendelkezések – 28. cikk (5) VJ/12/2013: „Ezen állítások a rendelet előírásainak – annak 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint – akkor felelnek meg, ha általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok igazolják, hogy az állítás tárgyát képező tápanyag vagy egyéb anyag jelenléte, hiánya, vagy csökkentett mennyisége az élelmiszerben vagy élelmiszercsoportban bizonyítottan kedvező táplálkozási vagy élettani hatással bír. Az állításokat továbbá az 1924/2006/EK rendelet átmeneti időszakában saját felelősségére is csak akkor alkalmazhatja, ha azok az EFSA listán szerepelnek, vagy ha azok engedélyezése érdekében egyedi kérelemmel fordult az Európai Bizottság felé.” „Ezek alapján megállapítható, hogy az OÉTI dokumentációban valamilyen formában szereplő állítások („károsodott bélflóra esetén a termék, valamint az abban található probiotikus törzs hozzájárul a bélflóra egyensúlyának helyreállításához”) egészségre gyakorolt hatást megfogalmazó, az 1924/2006/EK rendelet 13. cikk (1) a) pontja szerinti állításnak minősülnek. Ezek az állítások az 1924/2006/EK rendelet szerinti átmeneti időszakban a vállalkozás saját felelőssége mellett annyiban használható, amennyiben az az EFSA listán szerepel, vagy arra vonatkozóan egyedi kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz. Tekintettel arra, hogy saját nyilatkozata szerint egyik lehetőséggel sem élt, megállapítható, hogy függetlenül attól, hogy az OÉTI az állításokat nem vitatta, azok alkalmazása az 1924/2006/EK rendelet hatályba lépését követően az ágazati jogszabályoknak nem felel meg.”
1924/2006/EK átmeneti rendelkezések – 28. cikk (5) VJ/52/2012: „Az eljárás alá vont egyéb nyilatkozatai, illetőleg az általa becsatolt és a Versenytanács által megvizsgált további dokumentumok elégtelenek voltak az állítások alkalmazása jogszerű voltának igazolására. Az állítások szakmai szempontból történő értékelését elvégezte az EFSA, s az eljárás alá vont által alkalmazott állításokat nem ítélte megalapozottnak. A Versenytanács nem látott alapot arra, hogy eltérjen az EFSA álláspontjától. A jelen esetben ugyan nem az volt az elvárás, hogy az érintett állítások megfeleljenek a hivatkozott, de csupán 2012. december 14-től alkalmazandó listának, hanem az, hogy az eljárás alá vont igazolja az általa alkalmazott állításokat az általános tudományos bizonyítékok alapján (pl. tartalmilag, mennyiségileg), miközben az érintett lista tartalma is adhatott volna egyfajta iránymutatást.”
1924/2006/EK átmeneti rendelkezések – 28. cikk (5) (6) VJ/93/2009: „Az 1924/2006/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt, fogyást vagy testtömeg-kontrollt említő, egészségre vonatkozó állításokra, amelyeket a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően a rendelet hatálybalépésének időpontja előtt alkalmaztak, a következők vonatkoznak: - azon egészségre vonatkozó állításokat, amelyeket valamely tagállam értékelt és engedélyezett, a következők szerint kell engedélyezni: 1. a tagállamok legkésőbb 2008. január 31-ig közlik a Bizottsággal ezen állításokat, az állítást alátámasztó tudományos adatok értékelését tartalmazó jelentéssel együtt; 2. a Hatósággal folytatott konzultációt követően, a 25. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság határozatot fogad el az ily módon engedélyezett egészségre vonatkozó állításokról. Az ilyen eljárás során nem engedélyezett egészségre vonatkozó állításokat a határozat elfogadását követően hat hónapig még lehet alkalmazni; - azon egészségre vonatkozó állítások, amelyeket a tagállamok nem értékeltek és nem engedélyeztek, tovább alkalmazhatók, feltéve, hogy a Rendelet szerint kérelmet nyújtanak be 2008. január 19. előtt; az ezen eljárás során nem engedélyezett egészségre vonatkozó állítások tovább alkalmazhatók a Rendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti határozat meghozatalát követő hat hónapig.” „Az eljárás alá vont nem igazolta, hogy az 1924/2006/EK rendelet átmeneti időszakra vonatkozó szabályainak megfelelően járt volna el, és erre utaló körülmény más forrásból sem jutott a Versenytanács tudomására”
Gyógynövények VJ/49/2014: „Az OÉTI az alábbiakról tájékoztatta a Gazdasági Versenyhivatalt: a szakvéleményben „elfogadható”-nak ítélt állítások … 432/2012/EU rendelet alapján további átmeneti időszakot élveznek, megfogalmazásuk összhangban áll a más élelmiszerek, élelmiszer összetevők esetén már engedélyezett állításokkal, az OÉTI az 1924/2006/EK rendelet 3., 5. és 6. cikke, az élelmiszerjelölésre vonatkozó általános szabályok, valamint a 432/2012/EU rendelet figyelembe vételével vizsgálta, szűrte a szakvéleményében ismertetett állításokat. A nevezett állítások végleges értékelése az European Food Safety Authority (EFSA) kompetenciája, elutasításuk/engedélyezésük jogi alapra helyezése az Európai Bizottság, a tagállamok, az Európai Parlament jogköre, jelenleg nincs még meghatározva a gyógynövényekre vonatkozó állítások értékelésének kritériumrendszere, így az általános szabályokon túlmenő további pontosításra jelenleg nincs lehetőség sem szakmailag, sem jogilag” „Figyelemmel a fentiekre és az OÉTI azon nyilatkozatára, hogy jelenleg nincs még meghatározva a gyógynövényekre vonatkozó állítások értékelésének kritériumrendszere, így az általános szabályokon túlmenő további pontosításra jelenleg nincs lehetőség sem szakmailag, sem jogilag, az eljáró versenytanács az élelmiszerek és így a jelen esetben érintett termék esetében is az egészségre vonatkozó állítások bizonyítottsága kapcsán meghatározó jelentőséget tulajdonít a 1924/2006/EK rendeletnek (és a hatályba lépését követően alkalmazott kereskedelmi gyakorlat esetében a 432/2012/EU rendeletnek) való megfelelés vállalkozás általi bizonyításának.”
Kötelezettségvállalások
2012. szeptember 18-án kelt az első közlemény, a most hatályos a 2014. július 1-jét követően indult eljárásokra alkalmazandó, a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 6/2014. számú közleménye, amely a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése tárgyában indult eljárásokban tett kötelezettségvállalásról szól. A közlemény azokat a szempontokat részletezi, amelyek alapján a GVH megítéli a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény megsértése tárgyában indult eljárásban benyújtott kötelezettségvállalási nyilatkozatokat.
Kötelezettségvállalások A GVH-nak a kötelezettségvállalást elfogadó, annak alapján kötelezettséget előíró végzése nem állapítja meg sem a törvénysértés megvalósulását, sem annak hiányát. E végzések funkciója, hogy az eljárás alá vont vállalkozás magatartásának a jogszabályokkal való teljes megfelelést biztosító korrekciója, ily módon a közérdek érvényesítése mellett az eljárás alá vont vállalkozás, valamint a versenytársak és más piaci szereplők magatartását is orientálják, számukra iránymutatást nyújtanak, miközben a tényállás teljes tisztázásának és jogi értékelésének elmaradása révén jogalkalmazási költség és idő takarítható meg, lehetővé téve a GVH rendelkezésére álló erőforrások minél hatékonyabb felhasználását, az eljárások meggyorsítását. (VJ/27/2013.) A GVH a kötelezettségvállalásokban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére utóvizsgálatot végez, amely ha pozitív eredményt állapít meg, a GVH megszünteti az eljárást. Amennyiben azonban a vállalkozás nem teljesíti megfelelően a vállalt kötelezettségét, úgy a GVH megállapítja a jogsértést és szankciót alkalmaz. (Vj/39/2014.)
Köszönöm a figyelmet!
