A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZABÁLYAI AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN (modell vagy kényszer?)
2013. OKTÓBER 15.
„Tartalomjegyzék” • Szabályozási célok és módszerek; • A jogi személy, a gazdasági társaság, és a nonprofit társaság; • Társasági vagyon (vagyoni hozzájárulás + tőkevédelem); • A vezető tisztségviselők társaság iránti lojalitása, valamint felelőssége; • Kisebbségvédelem; • Általános jogutódlással történő megszűnés.
Tanulmányok az új Ptk. Harmadik Könyvéhez 1.
2. 3. 4. 5. 6.
7. 8.
Kisfaludi András: A jogi személyek szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben, JK., 2013. július-augusztus Bodzási Balázs: Főbb változások az új Ptk.-nak a jogi személyekre, valamint a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályaiban, Céghírnök, 2013. augusztus Sárközy Szabolcs: A harmadik Gt.-től a Ptk.-ba foglalt társasági jogig, G és Jog 2012. november Sárközy Szabolcs: A kft. intézménye a társasági formák nemzetközi versenyében,JK 2013/6. Nochta Tibor: A vezető tisztségviselők magánjogi felelősségének mércéjéről és irányáról az új Ptk. alapján, G. és Jog, 2013. június Bodzási Balázs: A jogi személyek körében felmerülő felelősségi kérdésekről, különös tekintettel a vezető tisztségviselőkre, G. és Jog, 2013. június Gál Judit: A részvénytársasági szabályok változásai a Ptk.-ban, G és Jog, 2013/7-8. Sárközy Tamás: Fordulat a magyar kártérítési jogban, MJ/2013./9.
Szabályozási célok •
Vékás Lajos (Az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkérdései - 2001): A kódex-szerű jogalkotás értelme: „A kellően absztrahált, rendszerbe foglalt, azaz kodifikált normák alkalmasabbak az életviszonyok gyors változásának követésére, mint az egymást sebesen kergető és a részletekbe vesző egyedi és eseti jogszabályok áttekinthetetlen tömege.” • 2010.05.20. – 2013.10.15.: !762!
Szabályozási célok Teljesíthetők-e a szabályozási célok? Kedvező időpontban lép-e majd hatályba a Ptk.? Lehet-e magánjogi kódexet alkalmazni akkor, amikor megkérdőjeleződik -a szerződési szabadság, mint alkotmányos jog? (a hatósági árak – direkt beavatkozás; 2/2012. PK. vélemény „utólag” derül ki: mi tisztességes) -a tulajdonnal való rendelkezés joga? -a tulajdoni formák egyenjogúsága? - Van-e létjogosultsága egy korlátozott piacgazdaságban egy „magánautonómiát elismerő” Ptk.-nak? -
„az 1959. évi IV. törvény példája kísért” (X.Y.)
Szabályozási célok Kódex és kodifikáció” • 2013.évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról – az új Ptk.-t új 3:240/A.§-sal egészítette ki. „A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át (átváltozó kötvény).”
Szabályozási célok • Ptk. 3:303.§ új (4) bekezdés: (Feltételes alaptőke-emelés) „Az átváltozó kötvény egy később bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át.” • S.T.: a gazdasági társaságok joga „flexibilisebb és progresszívebb, állandósultan modernizálódó jogterület” (lásd: Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben? MJ 2008. 12. sz. 797. o.)
Szabályozási célok • „Magánjogi autonómia”: (4) A Takarékbank Zrt. részvényese - az MFB-n és a Magyar Postán illetve esetleges jogutódjaikon kívül nem gyakorolhatja a részvényesi jogait és esetleges elővásárlási vagy más részvényhez fűződő előjogait, amennyiben f) nem teljesíti e törvényből fakadó valamely kötelezettségét. • A tulajdonos terhére utólag törvényben előírt kötelezettség (tulajdonnal való rendelkezés körébe tartozó kedvezőtlen döntés)nem teljesítése a tulajdonnal való rendelkezési jog elvonása. • Magánjogi kódex rendeltetése ezzel éppen ellentétes célok elérése, illetve jogok védelme.
Szabályozási módszerek „Koherens kodifikáció” • Az új Ptk és a kapcsolódó törvények viszonya - Kidolgozásuk: tartalmi és ütemezési problémák Tervezetek: -T/12094 – Ptké. (átmeneti és felhatalmazó rendelkezések) -T-12095 – Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, - ????? – az ún. „Ptk-saláta” törvény (Pp., Ctv., Csődtörvény, ügyvédi tv., Vht. stb) – KIM előkészítés - ???? – az ún. „gazdasági saláta” törvény (számviteli tv., Hpt., tőkepiaci tv, Biztosítási tv. stb) - Nemzetgazdasági tárca előkészítése - ???? – a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény (nem lajstromozott ingóságok jelzálogjoga bejegyzésére) (ugyanakkor: támogatott döntéshozatalról október 7. –zárószavazás volt.)
Szabályozási módszerek - Kisfaludi András: „A legjobb polgári jogi szabályozás is sokat veszíthet a fényéből, ha az átmeneti vagy a kapcsolódó rendelkezések hibásak, hiányosak, nincsenek összhangban az új Ptk. normáival.” (JK 2013. július-augusztus) - Egymástól elszakadó kodifikációs munkafázisok: fokozódó szakmai kockázat. - Eltérő szakmai szemlélet: mást gondolt (15 évig) a Kodifikációs Főbizottság és (idén) a kormányzati köztisztviselők.
Szabályozási módszerek Példák a kodifikáció/a munka ütemezése zavaraira • Az ún. „hiányzó szabály” problémája Kft - Ptk. 3:161.§ (4) -Jegyzett tőke minimum 3 millió ft-ra emelkedik - Ptk. 3:162.§ ún. „feltőkésítési” szabály - Ptké. tervezet: 13.§ (2) bekezdés: 2016. március 15-éig tőkeemelés vagy átalakulás; - a feltőkésítés lehetséges, de hogyan?
Szabályozási módszerek • Ptk.162.§ (1)bek.: „…a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.” • ??Számviteli kategóriákban gondolkodva, mit jelent?? (jegyzett tőkén felüli vagyon tőkésítésre kerül vagy tőketartalék v eredménytartalékban kerül kimutatásra a ki nem vett osztalék?) – nem ismert a válasz –
Szabályozási módszerek • Egy látszólag „ártalmatlan” példa: a minisztérium felülírja a kodifikációt: a gazdálkodó szervezet „feltámadása” • Ptk. Szakértői Javaslat indokolása (2008.): „nem tartja fent a javaslat a gazdálkodó szervezet fogalmát. Ezzel kapcsolatban már a Koncepció is kimondta, hogy „a szerződési szabályok egysége folytán a magánjogi viszonyok jogi rendezése számára feleslegessé váló ‘gazdálkodó szervezet’ kategóriát az új Ptk-ban meg kell szüntetni”. • Ptk. 8:1.§ 4. „vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy”. – (nem tételes felsorolás – a „fogyasztó” fogalmához igazodik – összhang pl. versenytörvénnyel).
Szabályozási módszerek • -
„Ptk.-saláta” törvény tervezete Pp. 396.§ „E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat(!), az egyéb állami gazdálkodó szerv(!), az egyes jogi személyek vállalata (!), a közös vállalat (!), a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó.”
-
A csődtörvényben változatlanul: „gazdálkodó szervezet” és „g.sz. vezetője” (3.§) Indokolás: „Az eljárási jellegű szabályokat tartalmazó normáknál több szempontból is célszerűbb fenntartani egy olyan fogalmat, ami alapján pontos személyi kör állapítható meg, mert ez segíti az egységes jogalkalmazást. A Pp.-ben ezért meghatározásra kerül egy taxatív felsorolást tartalmazó gazdálkodó szervezet fogalom, ami jól elkülöníthető az új Ptk. absztraktabb, anyagi jogi szemléletű és tágabb értelmezést engedő vállalkozás fogalmától.”
-
A közigazgatás nem fogadja el a Kodifikációs Főbizottság szempontját – nem hajtja végre, nem teszi általánossá a terminológia megváltoztatását. Marad a jogrendszerben a zavarodottság.
Szabályozási módszerek 3 kérdés: 1. Hol találni a Gt.-ben jól ismert szabályt? 2. Ha „eltűnt”, ennek mi az oka? -- tartalmi, -- szerkesztési (pl. közjogi vagy eljárási jogi norma), -- kodifikációs szemléleti (diszpozitívitás), vagy -- tévedés, hiba,szórakozottság? 3. A társasági tagok autonómiája érvényesül-e? A törvény dönt-e vagy a tulajdonosok?
Szabályozási módszerek • Kisfaludi álláspontja: - Ptk. jogi személyek: elsődleges a tagok döntési szabadsága (magánautonómia). „…a magánjogi jogi személyek nem az alapítókon kívüli célokat hivatottak szolgálni, különösen nem lehetnek az állami akarat megvalósításának eszközei.” „A jogalkotó nem tetszése szerint, hanem nyomós, védelemre szoruló érdekek megóvása érdekében avatkozik be a magánautonómia viszonyaiba,s ez a beavatkozás akkor igazolható, ha a jogalkotó számot tud adni a tilalom okairól.” Az állam/törvényhozó beavatkozása kivételes a „főszabályhoz” (tagok autonóm döntése) képest.
Szabályozási módszerek – amikor nem „diszpozitív” • Ptk.3:4.§ (3) bekezdés 1. Törvényi, kifejezett tiltás. 2. Normatív tilalom - jogalkalmazó mérlegelésére bízott tilalom (kisegítő, korrekciós funkciót betöltő szabály) -- „nyilvánvalóan sérti” : a szerződési szabadság korlátozása kivételes; - a diszpozitív módszer: Kisfaludi szerint: nem csupán kodifikációs technika: szemléleti váltást jelent;
Szabályozási módszerek – kifejezett tiltás A kifejezett (explicit) törvényi tiltás eltérő megfogalmazásai: -
„az eltérő szabályozás tilalma” önálló paragrafusban –
Példa: 3:265.§ : „Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a részvényesekre nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg.” -
„Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetén az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis”. – 3:275.§ (3) – felfüggesztett kgy folytatása szabályai;
-
„Tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti hátrányos különbségtétel”. (3: 253.§)
-
3:249.§ (2) bekezdés: „Az alapítók érvényesen az alapszabályban rendelkezhetnek:…”
-
3:278.§ (4) bek.: „A nyilvánosan működő részvénytársaság igazgatósága a közgyűlési jegyzőkönyvet (…) harminc napon belül köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani.”
-
3:280.§ (3) bek.: „Nem tartható konferencia-közgyűlés, ha az ellen a szavazatok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek (…) írásban tiltakoztak, és(…).”
Szabályozási módszerek kifejezett tiltás • Mit jelent a „kell” szó használata a kógencia szempontjából? Ptk.:3:261.§ (6) – kifizetések részvényesnek „E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a részvényes javára nem tagsági viszonyon alapuló kifizetésekre is, ha azok összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményével.” • A „kell” használata nem feltétlenül zárja ki a törvénytől való eltérést: de itt az ún. „normatív tilalom” (hitelezővédelem szempontja) besegít.
Szabályozási módszerek – kifejezett tiltás A kifejezett tiltás eltérő hatóköre: • a szabályozási tárggyal (pl. társasági kifizetés)összefüggő valamennyi rendelkezés kógens „egyoldalú kógencia” • „differenciált kógencia” – példa: 3:282.§ „A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő.” De nem kizárt, hogy az rt. IT tagja jogi személy legyen, ezzel kapcsolatban diszpozitív marad a szabály. (Lásd 3:22.§ (3) bek.).
Szabályozási módszerek – kifejezett tiltás Példa: differenciált kógencia a „saját részvény” esetében: Ptk.3:226.§ „Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a saját részvény megszerzésének feltételeire vagy a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozóan az e törvényben meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.”
• Irányadó: 3:222.§-3:225.§-okra. • 3:222.§ (1) bek. első mondat: „A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket.” • Vajon a 25%-os plafonra vonatkozó szabály „szerzési feltétel”? Vonatkozik-e az eltérő szabályozás tilalma?
Szabályozási módszerek – kifejezett tiltás Ami a saját részvénynél biztosan szerzési előfeltétel: • csak teljesen befizetett részvényt; • az osztalékfizetés feltételei fennállnak; • a közgyűlés előzetes felhatalmazása. (hitelezővédelmi + kisebbségvédelmi szempontok)
Szabályozási módszerek – normatív tiltás A normatív tiltás 4 esetköre: • A jogi személy hitelezőinek (!), • munkavállalóinak (??), • a tagok kisebbségének (!) Jogait nyilvánvalóan sérti, vagy • A jogi személy „törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza (????)”.
Szabályozási módszerek – diszpozitív előnyök Kisfaludi: A diszpozitív szemlélet remélt előnyei: • kevesebb bújtatott, szindikátusi kikötés; • eltérést engedő normák: „modellként” szolgálnak,”érvényesülésre törekszenek” – működési költségek csökkenthetők. De vannak-e hátrányai ennek a szemléletmódnak?
Szabályozási módszerek – diszpozitív nehézségek • Főszabály: a törvény „hallgat” (nem ad modellt), de ettől még a tagok/részvényesek jogosultak a létesítő okiratban rendelkezni, ha „normatív” (közvetett) tiltás sem érvényesül. • De: EU társasági jog esetenként kifejezett jogalkotói felhatalmazáshoz köti az alapszabályban való rendelkezés jogát. Példa: 2007/36/EK irányelv az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban – 9.cikk – a részvényes kérdésfeltevési jogával kapcs. „A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egy válasz megadottnak minősül akkor, ha a kérdéses információ a társaság internetes honlapján kérdés-felelet formájában hozzáférhető”. Ptk. 3:258.§ ( a tájékoztatáshoz való jog kapcsán) nem tartalmaz ilyen szabályt; -mivel jár ez??
Szabályozási módszerekproblémák a diszpozitivitással • Elvileg helyes – gyakorlatban kérdéses: ( 2 példa – eltérő jellegű a kodifikációs probléma) Első példa: Gt.299.§ (1)bekezdés – szavazatmaximálás „A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb értékét. A szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározása során tilos a részvényesek között bármiféle különbségtétel. A társaság alapszabálya az alapszabályban meghatározott részvényesi csoport szavazati joggyakorlását maximáló szabályt is előírhat.” Az új Ptk. viszont nem tartalmazza ezt a szabályt: tudatos változtatásról van-e szó?
Szabályozási módszerek – problémák: szavazatmaximálás másutt • 1965. évi (német) részvénytársasági törvény 134.§ (1) – 1998. évi módosítás óta tilos a szavazatmaximálás. • Olasz Civil Code: 2003-ban tiltotta meg. • Angol-szász társasági törvények nem tartalmaznak kifejezett szabályt /tilalmat, de: tőzsdei szabályzatok kizárják. • Francia + skandináv társasági jog: ismeri a szavazatmaximálás lehetőségét.
Szabályozási módszerek,problémák: szavazatmaximálás Értelmezési alternatívák: 1. Diszpozitív szemlélet: nem tekinti „modell-értékűnek”, ezért a törvény „hallgat”. De nem tilos: ha nem ütközik a 3:253.§-ba ( „hátrányos különbségtétel tilalma” azonos sorozaton belül) – ún. normatív tilalom se releváns: nem sérti a hitelezőket, kisebbséget stb. 2. A Ptk. „hallgat” a „voting cap” lehetőségéről , de 3:260.§ (1): „A részvény a névértékével arányos mértékű szavazati jogot biztosít. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az e törvényben meghatározott eseteken kívül egyes részvényekhez többletszavazati jogot fűz.” Többletszavazati jog: ami „x” részvényesnek korlátozás, az „z” és „v” részvényesnek olyan „relatív többletjog”, amit a Ptk. nem szabályoz. 3. A szavazatmaximáló részvény mérsékli/kizárja a felvásárlás kockázatát – csökken a vállalkozáson a külső piaci nyomás – csökken a menedzsment ösztönzése – befektetői (kisebbségi) érdekek sérülhetnek – tehát: tilos 4. Az alapszabályban rögzített szavazatmaximáló szabály sérti a tőke szabad áramlását, ezért tilos még akkor is, ha a Ptk. kifejezetten nem tiltja. (Lásd EUB 2007.október 23. Volkswagen-ügy, Alsó-Szászország blokkoló kisebbsége + szavazatmaximálás)
Szabályozási módszerek,problémák: szavazatmaximálás Értelmezési ajánlat: A szabályozás hiánya: részvényesi autonómiába utalja a kérdést. Érvek: • Kifejezett tiltás hiánya + normatív tiltás sem érvényesül: ugyanis nem „nyilvánvaló” a kisebbségi jogok sérelme, adott esetben épp cég felvásárlása is okozhat veszteséget. •
Nincsen átmeneti szabály a Ptké.-ben, a meglévő szavazatmax szabályok kivezetéséről.
•
A szabályozott piac önszabályozása elegendő.
•
A nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK irányelv közvetve elismeri a szavazatmaximálás előírásának a lehetőségét.
Szabályozási módszerekproblémák: cégvezető választása • A második példa – (itt nem hallgat a Ptk) • Gt.32.§ (1)bek.: „Ha ezt a társasági szerződés nem zárja ki, a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat.” – a szabály kógens; • Ptk.3:113.§ (1)bek.: „A társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében egy vagy több cégvezetőt nevezhet ki.” – a szabály diszpozitív. - A két normaszöveg szinte azonos, de egyformán kötelező-e? A Ptk-nál nincs kifejezett tiltás az eltérésre, és „normatív kógencia” sem állapítható meg. Modellszabály, de a TSZ delegálhatja az ügyvezetésnek a kinevezési jogot.
II. Jogi személy, gazdasági társaság • A Ptk.-ban szabályozott jogi személyek köre: Magánjogi jogi személyek (egyesület, alapítvány, gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés) • A Ptk.-ban nem szabályozható jogi személyek köre: Közjogi jogi személyek (költségvetési szerv, köztestület, közalapítvány stb.) „Az ilyen szervezetek létrehozása alapvetően nem a létesítésről döntést hozó személyek érdekeit szolgálja, hanem általában valamilyen közcél, közfeladat megvalósítását, vagyis már ezen a ponton túlmutat a döntésben résztvevők magánautonómiájának körén.” (Kisfaludi)
II. Jogi személy, gazdasági társaság • Ehhez képest vitatható a 3:3.§ (2) bekezdés: „A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre”. – ez a mondat zavaró a Ptk. hatálya alá nem tartozó közjogi személyeket illetően. („megfelelően”)
II. Jogi személy, gazdasági társaság A Ptk. szabályozási megközelítése: • Ptk. 3:88.§-89.§ nem rendelkezik a nonprofit gazdaági társaságról, eltérve a Gt.4.§-tól. • Diszpozitív szabályozás: tagok a magánjogi autonómia körében szabadon döntenek: kiosztható adózott eredmény sorsáról – eseti jelleggel vagy a létesítő okiratban általános érvénnyel. • Eltérés pl. az egyesületi szabályozástól: 3:63.§ (4): „Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja,vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.” • A közhasznú működés – közjogi aspektus (közfeladat ellátás + adójogviszonyban elnyert kedvezmények) – nem Ptk. kompetencia.
II. Jogi személy, gazdasági társaság Eltérő az ún.„Ptk-saláta” tervezet megközelítése: • Ctv.-módosítás: új 8. Cím – 9/F.§: - szabályozza a nonprofit gazdasági társaságot; • - „Nonprofit gazdasági társaság” Gt. 4.§-tól eltér, mivel nem tartalmazza: „üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat”. • Ctv. egyetlen előfeltétel: „…létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenyégéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja”. • Jogkövetkezmény – cégnévben feltüntetésre kerül, cégjegyzékben így rögzítik. • A tagok változtathatnak döntésükön – nem végleges (mint Gt.- ahol még az átalakulás is csak nonprofit társasággá)
II. Jogi személy, gazdasági társaság • A kapcsolódó törvény „felülírja” a Ptk. döntését. • Indokolás: „Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy a nonprofit jelleghez számos jogszabály fűz valamely következményt (általában kedvezményt), vagy kifejezetten nonprofit formában való működést ír elő.” • A Ctv. tervezett mód. nem érinti az ún. Civil törvény (2012. évi CLXXV. tv.) szerinti közhasznúsági kritériumokat • Pl.: Közhasznúsági nyilvántartásba vételhez: a szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
II. Jogi személy, gazdasági társaság Ptk. 3:89.§ - formakényszer - „részvénytársaság” – zrt és nyrt különbségei: • alapítás módja, • jegyzett tőke általános minimuma, • részvény előállításának módja, • részvényesi minőség igazolása, • közgyűlési részvétel előfeltétele, • a közgyűlést megelőző tájékoztatási kötelezettség, • felfüggesztett közgyűlés folytatása: határozatképesség, • közgyűlési jegyzőkönyv bírósági benyújtása, • közgyűlési határozatok nyilvánosságra hozatala, • a társaság és a részvényes közötti vagyonátruházási szerződés előzetes közgyűlési jóváhagyása, • részvényes kizárásának lehetősége, • vezérigazgató ügyvezetőként való eljárása, • igazgatótanács létesítése, függetlenségi követelmény az igazgatótanácsban vagy a felügyelő bizottságban, • felügyelő bizottság kisebbségi kezdeményezésre, • ügydöntő felügyelő bizottság létesítése, • audit bizottság létesítésének kötelezettsége, • állandó könyvvizsgáló igénybevétele, • kisebbségi jogok gyakorlásának %-os mértéke, • szavazatelsőbbségi részvény 10x korlát, • vezető tisztségviselő, fb tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény, • részvényosztály hozzájárulása közgyűlési határozathoz, • felelős társaságirányítási jelentés készítése,közzététele.
II. Jogi személy, gazdasági társaság Kógencia és diszpozitivitás Rt-nél, Kft-nél Kifejezett tiltás a részvényesek/tagok számára: • nyrt.: 30 esetben • zrt.: 19 esetben • Kft.: 10 esetben
III. Jogi személy, g. társaság vagyona Ptk. – Háromszintű szabályozás: • Jogi személy általános szabályok – 3:9.10.§ • Gazdasági társaságok közös szabályai3:98.-99.§ • Egyes társasági formáknál – 3: 163.§, 3:251.§
III. Jogi személy, g. társaság vagyona • „1.szint” Jogi személyekre általában (3:9.§): - „szolgáltatási kötelezettség” – „végleges” –visszakövetelési jog kizárása DE – egyik sem kivétel nélküli szabály - pl. egyesület: nem kötelező a vagyoni hozzájárulás - Mit jelent „végleges”? - a társaság működésének időtartamára, vagy egyesület: hasonló célra fordítás kötelezettsége - Kkt-bt. A tagsági jogviszony felmondása (3:146.§ + 150.§) – elszámolási kötelezettség - kógens szabály (3 hónapos kifizetés előírás) „nincsenek valódi közös szabályok”
III. Jogi személy, g. társaság vagyona • Jogi személyekre általában (3:10.§) - Pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás – „dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre”. - Felülértékelt apport: a jogi személy 5 évig követelheti a különbözetet. Miként értékelendő , hogy az elismert/megítélt követelés apportálásáról csak a társasági közös szabályok rendelkeznek? (Bodzási felvetése) Ptk.3:10.§ nem tartalmaz kifejezett szabályt az eltérés tiltására + ún. Normatív tilalom sem vetődik fel.
III. Jogi személy,g. társasági vagyona „2.szint” Gazdasági társaságok (közös): • Apport (3:99.§) - elismert/megítélt követelés átruházása - tilalom: „munkavégzés, személyes közreműködés vagy szolgáltatás” (Gt. 13.§ (2)bekezdéssel megegyezően) Indokolt-e a tiltás pl. a tagok korlátlan felelősségével működő kkt.-nél? A jogi személyekre nézve általános jelleggel nem tiltja a Ptk.- tehát ott lehet?
III. Jogi személy, g. társaság vagyona Gazdasági társaságok (közös): EU hitelezővédelmi irányelv (2012/30/EU -2012. október 25.) – hatály: nyrt! 7. cikk: „Jegyzett tőke kizárólag vagyoni értékkel rendelkező dolog lehet. A munkavégzésre vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalások azonban nem tekinthetők ilyen dolognak”. Indokolatlan volt a tőkepiacon működő rt. apport szabályait általánosítani!
III. Jogi személy, g. társaság vagyona „3. szabályozási szint” kft., részvénytársaság: Irányelv 10. cikk: apportról független szakértő(k) jelentése - rt. 3:251§: apport értékelése (zártkörű rt.-nél is!); - kft.-nél (helyesen) még diszpozitív szabályként sem írja elő. - A 3:251.§ nem rögzíti az eltérés kifejezett tilalmát (eltérés kifejezett tiltása csak a3:252.§-nál) – mégis kógens – hitelezői érdekek „nyilvánvaló sérelmét” jelentené. – normatív tilalom (3:4.§ (3) bek.)
III. Jogi személy, g. társaság vagyona Kógencia – diszpozitivitás az apport szabályoknál (kodifikáció) • Kft. (3:163.§ (2) bekezdés - kógens: „A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése – a három évet meghaladó részében – semmis.” • Rt. (3:252.§ (3)bek.) – kógens: „Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban az e §ban meghatározottnál későbbi teljesítési határidőt ír elő.”
III. Jogi személy, g. társaság vagyona Gazdasági társaságok közös szabályai: nincs rendelkezés a tag/részvényes javára történő kifizetésekről (osztalék, osztalékelőleg, kvázi osztalék) Pedig - kft. 3:184.§-186.§ - rt. 3:261.-263.§ lényegileg megegyezik + kkt/bt sem lehet eltérni az osztalék fizetés fedezetére vonatkozó szabályoktól (számviteli szabályok alapján)
IV. Vezető tisztségviselők: társasági jogi és polgári jogi rendelkezések • Jogi személy általános szabályok: Ptk.3:21.§ (1) bek.: „A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.” • Szóhasználat kérdése: S.T. kifogásolja: pl. az alapítvány kurátora is vezető tisztségviselő – szigorodó felelősségi szabályok nonprofit /civil szervezetekre is vonatkoznak.
IV. Vezető tisztségviselők: társasági jogi és polgári jogi rendelkezések 3 kérdéskör: - vezető tisztségviselők választása/kizáró okok/eltiltás, - vezető tisztségviselők társaság iránti lojalitása/önállósága/ felelősségi szabályok, - speciális tárgykör: v. tisztviselő a részvényes képviseletében.
IV. Vezető tisztségviselők: megbízatás időtartama • Ptk. 3:114.Megbízatás időtartama – a diszpozitivitás kérdése „A vezető tisztségviselői megbízatás öt évre – ha a társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra – szól.” - Kifejezett tiltás hiányzik, -ún. „normatív tiltásnak” nincs oka: vezető tisztségviselő határozatlan időre is választható. = Gt.24.§ (1)
IV. Vezető tisztségviselők: kizáró okok Kizáró okok: Gt.23.§ - 7 esetet sorol, Ptk.3: 22.§ (4)-(6)bek. – 3 esetet.(jogerős szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás,vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltás) Nem szerepel: - Megszüntetési eljárással összefüggésben törlés idején/megelőző évben vezető tisztséget töltött be; - Ki nem elégített tartozásokért felelősség a Cstv./Ctv.alapján jogerősen megállapításra került + nem teljesítette helytállási kötelezettségét. - Cégbíróság törv felügyelet: pénzbírságot, - Kkt.-ből kiváló tag felelősségéhez kapcsolódó eltiltás.
„Ptk.-saláta”: Ctv. módosítás: új 9/B.§ „biztosítaná az összhangot” a hatályos Gt.-vel. (A közigazgatás szakmai hibaként értékelhette a Ptk. rövidebb listáját.)
IV. Vezető tisztségviselők: érdekek képviselete Vezető tisztségviselő eljárása/elvárás vele szemben: • Társasági közös szabályok - Ptk.3:112.§ (2) – „a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan” – kivétel vállalatcsoport. Ez lesz a követelmény immár a fizetésképtelenség időszakában is: Ptk:118.§ nem a „hitelezői érdekek elsődlegességéről” szól – Akkor felel, ha a „hitelezői érdekeket nem vette figyelembe”. • Cstv 33/A.§-t ezért módosítani kell;
IV. Vezető tisztségviselők: utasíthatóság Utasítási jogok: 3:112.§ (2)-(3) • Vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja (kivéve egyszemélyes társaság + vállalatcsoport); • Legfőbb szerv a hatáskörét nem vonhatja el; • A TSZ/Alapszabály vonhatja el a v. tisztségviselő hatáskörét, az elvont hatáskör alapján (keretei között) a legfőbb szerv utasíthatja.
IV. Vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége Felelősségi szabályok
1/a. A gazdasági társaság működése során, 3. személynek okozott kár: •
Gt.30.§ (1) bek.: „A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott”. – (a tisztségviselő képviseleti jogkörben jár el – a jogi személy válik jogosítottá/kötelezetté – 3. személyekkel szemben is ő felel)
•
Ptk. 6:541.§: „Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.”
Áttöri a jogi személy önálló jogalanyiságának elvét – a jogi személyiséggel való csalárd/visszaélésszerű eljárásra adekvát szabályt általánossá tette.
IV. Vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége Érdemes összevetni a Ptk. 541.§-át a 6: 540.§-sal: Ptk. 6:540.§ (1) Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. (2) Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős. (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.” Ptk. 6:541.§: „Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.”
IV. Vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége • Az alkalmazott és a társaság tagja „főszabályként” nem felel közvetlenül a 3. személlyel szemben: a jogi sz. jogképessége ezt kizárja. • Vezető tisztségviselő: nem csupán szándékos károkozás esetén. Kérdés: mi a helyzet, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látja el a tisztségét? – (l. 3:112.§)
IV. Vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége Felelősségi szabályok 1/b. A gazdasági társaság működése során a társaságnak okozott kár: • Ptk. 3: 117.§ (1) bek. - szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség • (Ptk.6:142.§ - „Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
IV. Vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége Felelősségi szabályok: 2/a. A gazdasági társaság megszűnése esetén a volt tagok (szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti) igénye: Ptk. 3:117.§ (3)bek.: egyéves jogvesztő határidő + a „felosztott vagyonból őt megillető rész arányában”. 2/b. A gazdasági társaság megszűnése esetén a hitelezők kártérítési igénye: Ptk. 3: 118.§ - szerződésen kívül okozott kár Bizonyítandó: - a fenyegető fizetésképtelenség beállta után (kivéve végelszámolást), - a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe, - ezzel összefüggésben a társaság vagyona csökkent (releváns kár), - a kár a felszámolás során nem került kielégítésre.
IV. A vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége • A Ptk. a korábbi eseti döntések jó részét nem érinti: pl. Szegedi Ítélőtábla – Pf./20.498/2010. „A vezető tisztségviselő helytállási kötelezettsége azonban nem a ki nem elégített hitelezői követelések teljes összegére áll fenn, hanem csak olyan mértékben, amilyen mértékben a társasági vagyon a vezető tisztségviselő felróható eljárása miatt csökkent.”
IV. Vezető tisztségviselők a részvényes képviseletében • Gt. 213.§ (1) bek.: „…Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában nem lehet meghatalmazott az igazgatóság tagja, illetve a vezérigazgató (247.§), a cégvezető, a részvénytársaság vezető állású munkavállalója és a felügyelőbizottság tagja sem.” • Ptk.3:255.§ (1) bek.: „A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem láthatja el a részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló.”
IV. Vezető tisztségviselők a részvényes képviseletében • A kógens Gt. lehetővé tette: alapszabály (!) rendelkezése alapján a vezető tisztségviselő a részvényes meghatalmazottjaként vegyen részt a közgyűlésen. • A diszpozitív Ptk. „tilt”: nem „javasolja” modellként. De sem kifejezett, sem „normatív” tiltás nem zárja ki, hogy az alapszabályban eltérjenek a Ptk.-tól.
V. Kisebbségvédelem a társasági jogban - célok A kisebbségi jogok rendeltetése • Nem az a cél: kisebbségi befektetéssel (kockázattal) döntési pozíciót adjon – nem a hozzájárulás (névérték) arányos tagsági jogok felülírása. • Nem a többség által a tagsági jogok (szerzett jogok) hátrányos megváltoztatásával szemben adnak védelmet – arra: 3:102.§ (3) bek.: „Valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség, ha a módosítás egyes tagok jogait hátrányosan érintené, vagy helyzetét terhesebbé tenné.” 3: 277.§ - közgyűlési határozathoz való hozzájárulás (ún. részvényosztály szavazás)
V. Kisebbségvédelem a társasági jogban - célok A kisebbségi jogok rendeltetése: • a gazdasági társaság (jogi személy) tagjaitól elkülönült üzleti érdekeinek védelme, ha a többségi szavazatokkal rendelkezők visszaélésszerűen gyakorolják jogaikat. • Példa: a tisztségviselők elleni perindítás 3:105.§ : „…a gazdasági társaság képviseletében a társaság javára maguk is érvényesíthetik.” • Főszabály: a jogi személy akaratát a többség fejezi ki. (egyszerű, minősített többség) Többségi szavazattal történik a gazdasági társaság érdekeinek artikulációja. • Kivétel: a kisebbségvédelemnek korrekciós szerepe van.
V. Kisebbségvédelem a társasági jogban – szabályozási szerkezet A Ptk. kisebbségvédelmi szabályainak struktúrája:
1. Ptk. 3:103.-105.§ - általános szabályozási szint - legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése, - egyedi könyvvizsgálat, - igényérvényesítés) 3:106.§ - semmis a „kisebbség hátrányára”való eltérés a törvénytől – pl. időkorlátot támasztani a közgyűlés összehívásánál: pl. „az éves közgyűlés előtt 3 hónappal már nem lehet” 2. különös szint: -
vállalatcsoport (3:57.§) részvénytársaság általános 3:259.§ (napirend kiegészítéshez való jog) + nyrt.(3:266.§), Rt. esetében a kifizetésről való döntés könyvvizsgálóval való megvizsgáltatása (3:261.§ (4) bek.)
V. Kisebbségvédelem a társasági jogban – a visszaélés kockázata Kisebbségi jogokkal való visszaélés (preventív) korlátai:
Általános korlát: szavazati jogok 5%/ - nyrt. 1% 1. legfőbb szerv összehívása: költségek megelőlegezése; • speciális szabály vállalatcsoportnál: csak az uralmi szerződés lényeges vagy ismételt megsértése esetén + de uralkodó tag előlegezi a költségeket. 2. egyedi könyvvizsgálat: a cégbíróság megtagadja: „ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek”; 3. rt-nél : a kifizetésről való döntés könyvvizsgálóval való megvizsgáltatása: költségmegelőlegezés + 1 éves jogvesztő határidő 4. Igényérvényesítés: kell az elutasító döntése a legfőbb szervnek + igényérvényesítésre jogvesztő határidő (30 nap); 5. részvénytársaság: napirend kiegészítéséhez való jog korlátja: időbeli korlát – közgyűlési meghívó //hirdetmény 8 nap.
V. Kisebbségvédelem a társasági jogban – alanyi részvényesi jogok Nem kisebbségvédelem – alanyi részvényesi jog: 3:258.§ a részvényes tájékoztatáshoz való joga; Semmis, ha a tájékoztatáshoz való jogot az rt. úgy korlátozza, hogy előírja: szavazati jogok 1% vagy 5%ával lehet igényelni az információt. Törvényes korlát: - időbeli korlát: legalább 8 nappal a KGY napja előtt benyújtott kérelem; - 3:23.§ (2) bek. – üzleti titok sérelme, ha „a felvilágosítás kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot”;
V. Kisebbségvédelem a társasági jogban – alanyi részvényesi jogok Nem kisebbségvédelem – alanyi részvényesi jog: 3:278.§ (5) bek. „Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az igazgatóságtól.” Vajon az alapszabályban „kiszerződhetnek-e a szabály alól a részvényesek?” -nincsen kifejezett tiltás, -normatív tiltás alá vonható-e vajon?
V. Kisebbségvédelem és felvásárlás • A nyilvános vételi ajánlatról 2004/25/EK irányelv 5. cikke: a kötelező vételi ajánlat célja a „kisebbségi részvényesek védelme” • A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény VII. fejezete: befolyásszerzés + nyilvános vételi ajánlattétel szabályai Cél: a kisbefektetők számára esélyt adni a felvásárlással összefüggő „extraprofitból” való részesedésre.
V. Kisebbségvédelem és felvásárlás • sajátos „küszöbérték”: Tpt. 74.§ (4) bekezdés: „Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a céltársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását.” • De az ajánlattevő nem válogathat önkényesen a részvényes-eladók között.
VI. Általános jogutódlás 1. Jogalkotó feltehető akarata: • Ptk három lépcsős szabályozása + a Ptk. keretei között tagok a Tsz/ASZ szabályozzák a jogutódlást + Ctv: nyilvántartásba vétel, Számviteli tv, adótörvények Közigazgatás tényleges akarata: Ptk. + T/12095. számú tv. javaslat.
VI. Általános jogutódlás 2. A közigazgatás akarata: • A Ptk. + T/12095. = párhuzamos szabályok, többletszabályok, a hatályos Gt. előírások általánosítása; • A T/12095. diszpozitivitás kizárt; • A részvénytársaságok egyesülése esetében: – 2011/35/EU irányelv (2011. július 1.) hatálya: részvénytársaságra (zrt.+nyrt.)
VI. Általános jogutódlás Részvénytársaságok egyesülése(beolvadás, összeolvadás) Ptk.: - jogi személy egyesülése: 3:44.§ („jogi személy más jogi személlyel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet”) - társaságok közös szabályai: 3:136.§ (társasággal,szövetkezettel,egyesüléssel lehet csak fúzió) -részvénytársaságok egyesülése: 3:319-320.§ T/12095: -jogi személyek egyesülésének közös szabályai: 12.-16.§ - részvénytársaságok egyesülése:23.-29.§ (23.§ „A részvénytársaságok egyesülésére az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a jogi személyek egyesülésének közös szabályait kell alkalmazni.”)
VI. Általános jogutódlás Értelmetlenségek: Ptk.3:320.§(1)bek.: „Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek az egyesülési szerződés tervezetét, az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót,valamint a könyvvizsgálónak, az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülő részvénytársaságok nyilvántartását vezető bírósághoz. T/12095.25.§ (1) bek.: „Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek az egyesülési tervet,de különösen az egyesülési szerződés tervezetét,az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót, valamint a könyvvizsgáló álláspontját tartalmazó jelentést benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbírósághoz.”
VI. Általános jogutódlás Kételyek: Ptk.3:320.§ (3) bekezdés „Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határozat meghozatala során a közgyűlési határozathoz való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.” Ptk. 3:277.§ - az érintett részvénysorozat részvényeseinek hozzájárulása (ún. részvényosztály szavazás) T/12095. nem rendelkezik erről a kérdésről. (nem ismétli,nem részletezi, nem írja felül stb.)
2014. március 15. az új társasági jogi szabályozás alkalmazásra kerül.
