A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. ELMÉLET ÉS TÖRTÉNET A társasági jog anyagának földolgozása GT I. Elmélet és történet GT II. Általános szabályok GT III. Az egyes társasági formák
A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK JOGA I. I. A társasági jog lényege és helye a jogrendszerben II. A GT fogalma, fogalmi ismérvei III. A társasági jog alapelvei IV. A társasági jog története: szabályozási rendszerei és jogtörténete
I. A társasági jog lényege és helye/1 I jog) fogalma (közjog <–> kiindulópont: a magánjog (polgári magánjog) a jogalanyok vagyoni és ezzel összefüggő nem-vagyoni, személyi viszonyainak szabályozása • vagyonjog tulajdonjog („STATIKA”): a tulajdonos: jogai és kötelességei kötelmi jog („DIMANIKA 1”): szerződés és kártérítés öröklési jog („DINAMIKA 2”): törvényes és végintézkedésen alapuló • személyi jog „ÁLTALÁNOS”: a személyiség polgári jogi védelme „KÜLÖNÖS”: a szellemi alkotások joga: szerzői jog és iparjogvédelem
A társasági jog lényege és helye/2 a GT eszerint egyszerre: • tulajdonösszesség • szerződéses konstrukció • „személy”
A társasági jog lényege és helye/3 A szervezeti jogalany fogalma • Jogalany = jogképes: jogai – kötelességei lehetnek • Jogképesség = képesség: jogviszonyok alanya lehessen – jogokat szerezhessen – kötelességeket vállalhasson Nem azonos: a szerzőképességgel (az szűkebb) a cselekvőképességgel (az csak természetes személy esetében) • Személy, jogalany A. Természetes személy/ember (általános és egyenlő) B. Állam (általános, bizonyos jogviszonyokban kizárólagos) C. Jogi személy (szervezet) D. Jogképességgel fölruházott nem jogi személy szervezet
A társasági jog lényege és helye/4 Jogi személy = szervezet, melyet jogszabály (végső soron az állam mint jogalkotó) jogalanynak nyilvánít és elismer kritériumai • cél (tevékenységi kör) • vagyon (meghatározott, viszonylag önálló) • szervezet (ügyintéző, képviseleti) • felelősség (vagyoni, viszonylag önálló) Jogképességgel fölruházott nem jogi személy szervezet • jogainak – kötelességeinek terjedelme nem általános, hanem konkrét • nem a meg nem megszerezhető, hanem a megszerezhető jogok szabályozása • cégnév alatt jogképes (kkt, bt): tulajdon,szerzőképesség és perképesség
A társasági jog lényege és helye/5 A jogi személyek fölosztása/tipizálása • intézménytípusú (vagyonegyesítő) az alapító vagyonából – vagyon elkülönítése – ehhez szervezet rendelése például: – állami/önkormányzati költségvetési szervek – alapítványok • személyegyesítő két vagy több jogalany egyesít – vagyont – tevékenységet például: – szerződés: polgári jogi társaság – jogi személy: – nonprofit: egyesület – profit: GT szövetkezet
A társasági jog lényege és helye/6 A társasági jog helye a jogrendszerben: kapcsolódó jogterületek (7) 1. Magánjog: a polgári jog kereskedelmi ága (a GT háttere: a Ptk., bár: ott: kétoldalú árucsere szerződés itt: többalanyú szervezőszerződés) 2. Cégjog (anyagi jog <–> alaki jog) a gazdasági társasági jog anyagi joga: GT (2006:IV.) alaki joga: Ctv (2006:V.) (cégnyilvántartás, cégnyilvánosság, cégeljárás) 3. Versenyjog piacgazdaság: a vállalkozások gazdasági versenye – tisztességes eszközökkel – a piac (tisztességtelen eszközökkel való) korlátozása nélkül a GT-jog és a versenyjog határán: konszernjog/vállalatcsoportosulások joga (GT V. fejezet) a GT önmagában is versenykorlátozó hatású lehet: a GT-k egyesülése: fúzió versenyjogi kontroll (fúziókontroll) alá esik
A társasági jog lényege és helye/7 4. Értékpapír és tőzsdejog/tőkepiac és befektetések joga rt: részvény = értékpapír 5. Pénzügyi jog számviteli jog (2000: C.): a társasági szabályok befolyásolása adójog: a társasági formák/döntések befolyásolása 6. Privatizáció joga (1995: XXXIX.) 7. Egyéb jogágak: munkajog: GT tagok és vezető tisztségviselők közjog: a GT-k törvényességi felügyelete
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/1 Meghatározás 1. Gazdálkodó alanyok közötti speciális érdekközösségi és árujellegű együttműködési kapcsolat, amely viszonylag önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmus keretében közös gazdálkodásra – vállalkozásra, koordinációra – irányul.
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/2 A. gazdálkodó alanyok: mindig többen vannak, legalább két személy (kivétel: kft, rt) B. együttműködési kapcsolat árujellegű együttműködés: minden szerződési kapcsolatban érdekközösség: más szerződési kapcsolatban nincs érdekazonosság, érdekellentétek tompítottak („bona fidei”-ügylet, „compania”= bajtársak) C. viszonylag önálló mechanizmus keretében szervezeti: a tagok tevékenyégének egyesítése ügyviteli: az együttműködés: rendszeres, intenzív, huzamos és szervezetszerű D. célja: a közös gazdálkodás: gazdasági vállalkozás: kkt, bt, kft, rt gazdasági koordináció: egyesülés, konszern
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/3 Meghatározás 2. fogalmi ismérvek: közösség:
hogyan jön létre? mi a célja?
A. magánautonómia terméke B. szerződéssel keletkezik: mellérendelt és autonóm magán jogalanyok szabadon és önkéntesen hozzák létre C. meghatározott szerződés (társasági szerződés): – többalanyú és többoldalú – kooperációs-szervező D. szervezeti keretekben zajló együttműködés színtere
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/4 A. magánautonómia terméke tagok: döntési szabadsága: szabad akaratukból hozzák létre GT: magánjogi társulás különbözik tehát a közjogi társulásoktól, pl.: • közjogi jogalanyok (társulási technikát használó) közössége (pl.: önkormányzati, kistérségi társulások) • (társasági alapú) közjogi személyek (pl.: MTA, foglalkozási kamarák [Magyar Ügyvégi Kamara]) • (államközi megállapodáson alapuló) nemzetközi közjogi társaságok (pl.: Világbank)
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/5 B. szerződéssel keletkezik mellérendelt és autonóm jogalanyok szabadon és önkéntesen hozzák létre különbözik tehát a következőktől: • objektív jogközösség (pl.: örökjogi tulajdonközösség) • kényszertársaság: jogszabályi kötelezettség vagy hatósági aktus eredményei (pl.: vízközmű társaság: vízparti telkek tulajdonosai kötelezően részt vesznek benne) • koncessziós társaság (pl.: állami monopólium hasznosítása esetén a koncessziós szerződést aláíró felek kötelesek GT-t létrehozni) határeset: egyszemélyes társaság (csak kft, rt esetén lehetséges) kivételes forma: egyéni vállalkozók lehetősége a magánvagyon és az üzleti vagyon elválasztására (nem kell „stróman”)
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/6 C. társasági szerződés többalanyú és többoldalú kooperációs-szervező megállapodás a szerződők közösség tagjaivá válnak: belső viszonyban: érdekközösség kifelé: egységként lép föl többalanyú kötelem: tartós, huzamos, intenzív kapcsolat
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/7 D. szervezeti keretekben zajló együttműködés kerete
tartós, huzamos intenzív kapcsolat szervezeti keretek: nagyobb társaságok esetén • közgyűlés (stratégia) • ügyvezetés (operatív irányítás) • felügyelőbizottság (belső ellenőrzés) • könyvvizsgáló (külső ellenőrzés) a kötelmi (szerződési) jog: személyi joggá alakul a GT szervezeti jogalany = jogi személy jogi személyiségű: – kft – rt jogi személyiség nélkül cégnév (kereskedelmi név) alatt jogképes: tulajdon, szerzőképesség, perképesség: – kkt – bt
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/8 A társaságok osztályozása/tipizálása nonprofit vagy profit A. nonprofit (Ptk) • polgári jogi társaság: formátlan együttműködés, pl.: építőközösség élettársak gazdasági viszonyai • egyesület (1989: II.) önkormányzó szervezet, nyilvántartott tagsággal, elismert nonprofit/humán céllal művészet tudomány sport gazdasági tevékenység: csak kiegészítő jelleggel B. profit: gazdasági társaság = kereskedelmi társaság
A GT fogalma, fogalmi ismérvei/9 Átmeneti és vegyes alakzatok • Egyesülés (GT XI. fejezet) jogi személy tagjai gazdálkodásának koordinálására kooperációs társaság: nem profitorientált: csak szervez a profit: a tagoknál jelentkezik (az EU-jogban: 1989 Eu Gazdaság Érdekvédelmi Egyesülés: szupranacionális társaság) • Szövetkezet jogi személy: az rt és az egyesület között mint az rt: nyereségérdekelt: értékpapírt is ad a tagjainak mint az egyesület: szociálpolitikai-humán célokat is követ, a tagok egymás iránti szolidaritásán alapul (jelenlegi szabályozása: külön törvényben (2006: X.)) • Nonprofit GT korábban: Ptk: közhasznú társaság ma: GT: nonprofit GT: nem önálló forma valamennyi GT-formában létrejöhet
III. A társasági jog alapelvei/1 A. társulási szabadság B. magánérdek és közérdek összeegyeztetése C. tulajdon- és szektorsemlegesség D. kisebbségvédelem E. hitelezővédelem F. „corporate governance” (felelős vállalatvezetés) G. „Mitbestimmung” (munkavállalói részvétel)
A társasági jog alapelvei/2 A. társulási szabadság vállalkozói magánautonómia a társulók akaratérvényesítése a GT – tulajdonosai gazdasági érdekét szolgálja – az állam: csak – törvényességi felügyelet – közrendvédelem – nem közigazgatási, hanem bírói úton
A társasági jog alapelvei/3 B. magánérdek és közérdek összeegyeztetése • magánérdek: – diszpozitív szabályozás (kkt, bt, kft) – intézményes dereguláció – jogviták: állami bíróság mellett: választottbíróságon • közérdek: – kogens szabályozás (zrt, nyrt) – társasági formakényszer – cégjogi nyilvánosság elve
A társasági jog alapelvei/4
C. tulajdon- és szektorsemlegesség egyenjogúság: azonos jogok – kötelességek • állam – magánszemély tulajdona • természetes – jogi személyek • belföldi – külföldi tagok
A társasági jog alapelvei/5 D. kisebbségvédelem • individuális (érdekvédelem): jogsértő társaság határozat megtámadási lehetősége a bíróságnál • kollektív: a tagok meghatározott csoportja (5%), pl.: a legfőbb szerv összehívása közigazgatási vizsgálat kezdeményezése perindítás
A társasági jog alapelvei/6 E. hitelezővédelem főszempont: a társaság a tagoké: cél: a tagok tulajdonosi érdekeinek érvényesítése azonban: az üzleti partnerek méltányos magánérdekeinek figyelembe vétele (csalárd csőd vagy vállalatkiürítés ellen)
A társasági jog alapelvei/7 F. „corporate governance” (felelős vállalatvezetés) probléma: tagok és menedzsment (vállalatvezetés) elidegenedése, az önérdek túlzott követése megoldás: „cg”: OECD-kódex 2000 után a modern társasági jogokban 2006-os GT-ben
A társasági jog alapelvei/8 G. „Mitbestimmung” (munkavállalói részvétel) a munkavállalók bevonása a nagyobb társaságok vezető szerveibe német jogintézmény: cél: a szociális béke GT: 200 fő feletti munkavállalót foglalkoztató GT felügyelőbizottságában: 1/3-os munkavállalói képviselet
IV. A társasági jog szabályozási rendszerei/1 Szabályozási rendszerek: két nagy társasági jogrendszer A. angol-amerikai B. német-kontinentális
A társasági jog szabályozási rendszerei/2 A. angol-amerikai • meghatározó tulajdonosok hiánya: sok társasági tag, megosztott tulajdonosi szerkezet: tulajdonszerzést gátló mechanizmusok • csekély társasági formaválaszték részvénytársaság = company – zárt (private) vagy nyilvános (public) kft nincs, a „partnership” gyakorlatilag nem társaság • a társasági jog összekapcsolódik a tőkepiaci joggal a részvényes: nem társasági tag, hanem befektető • vezetési rendszer: egyszerű – közgyűlés (jelentéktelen szerep) – Board: egységes vezető szerv: stratégiai, operatív irányítási és ellenőrző funkciók egyszerre – könyvvizsgáló (nagy felelősség)
A társasági jog szabályozási rendszerei/3 B. német-kontinentális
• • • •
meghatározó tulajdonosok léte: tulajdonszerzést gátló intézmények helyett a kisrészvényeseket és hitelezőket védő, konszernjogi intézmények széles, gazdag társasági formaválaszték kkt (francia jogban: jogi személy, német jogban: csak cégneve alatt jogképes), bt (ugyanígy), kft, (szövetkezet), rt: kevés: csak nagyvállalati körben a társasági jog elkülönül a tőkepiaci jogtól, kapcsolat: rt: társasági jogokról értékpapír, nyrt: tőzsdeképes, a kkt, bt, kft és zrt esetében: erős tagi kötődés a társasággal vezetési rendszer: bonyolult: külön társasági szervek – taggyűlés: stratégia – ügyvezetés: operatív irányítás – felügyelőbizottság: tulajdonosi ellenőrzés – könyvvizsgálat: szerepe kisebb a társasági jog elkülönül a tőkepiaci jogtól
A társasági jog szabályozási rendszerei/4 Új fejlemény: a két modell közeledése • az amerikai szemlélet behatolása Európába • 2002-es EU-rendelet az európai részvénytársaságról: választási lehetőség az angolszász illetve a német vezetési rendszer között
