4/28-1/2003.
A Futballhuliganizmus Elleni Szakért i Bizottság
jelentése a rendbontások visszaszorítása és megel zése érdekében szükséges tennivalókról
2003. június 13.
Melléklet: 4 db.
Bevezet
2003. május 30-án, Budapesten, az FTC Üll i úti stadionjában egy labdarúgó mérk zés végén és azt követ en botrányos néz i randalírozásra került sor. Ezen a napon Siófokon is atrocitás történt két város csapatának szurkoló-tábora között. Futballhuliganizmusnak min síthet cselekedetek, rongálások, szurkolói összet zések gyakran vannak. A média csak a legutóbbi években közel 20 jelent sebb rendbontást tart számon. Riasztó kép olvasható ki mindebb l. A szurkolói agresszióval szemben ui. hatékony fellépés rendszerint nincs. A sport-biztonság helyzete nem megnyugtató. Megel zésnek nincsen nyoma és a megtörtént botrányok megismétl dését sem zárja ki semmi. A legritkább esetben találnak személyi, szervezeti felel st. A tanulságok levonása hiányzik. A huliganizmus csaknem kizárólag rendészeti problémaként jelenik meg. A futball – feszültségekkel teli közállapotai mentegetik, elt rik a jogsértéseket. A játék gyenge színvonala mindinkább a labdarúgás szubkultúráját tartja a lelátókon. A labdarúgást az irreális anyagi igények elhúzódó – szakmai, gazdasági, erkölcsi és jogi – válságba taszították. Egyáltalán nem csak a lelátókon kellene rendet tenni. A sportszervezetek (klubok, liga, szakszövetség) alig lépnek fel a szóbeli vagy tettleges agresszió ellen. Ellenkez leg, b nös mulasztás észlelhet . A büntetéseket nem egyenl mércével mérik. El fordulhat, hogy vezérszurkolók apanázst kapnak a viszonylagos béke áraként. Botrány esetén ritkák a feljelentések, de erélytelenek a kiszabott bírósági szankciók is. Sokszor ugyanazok a személyek ismételten megbontják a rendet. Elviselhetetlen a rasszista és más trágárság a stadionok lelátóin. A pályák bels biztosítása gyenge, sokszor szakszer tlen is. A rend rséggel való kapcsolat-tartás bizonytalan, esetleges. A hatályos jogszabályok – sporttörvény és végrehajtási rendelete, büntet és polgári törvénykönyv, szabálysértési törvény, alkohol-korlátozás – betar(ta)tása, érvényre juttatása és számon kérése zömmel elmarad. A helyzet tarthatatlan, ráadásul további, beláthatatlan veszélyek forrása. Magyarázkodásként a pénztelenség és az egymásra mutogatás végképp elfogadhatatlan. Ott, ahol a futballban klubonként százmilliók forognak, a biztonság finanszírozása – a sztárgázsikhoz képest – nem lehetne vitakérdés. Korrekt elemzés eddig – sajnos - nem tárta fel e jelenségek okait, hazai összetev it és gyökeres kezelésének a módját. Az alkalmi, t zoltó jelleg intézkedéseken kívül érdemi figyelem és er feszítés ide nem jutott. A május 30-i botrány azonban lépéskényszert jelent. I. Elemzés és következtetések A Bizottságról és munkamódszerér l A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, továbbá a belügyminiszter – az érintett központi állami szervek vizsgálati munkája és feladatokat rögzít jelentése mellett – szükségesnek tartotta, hogy egy szakért i bizottság is elemezze a futballhuliganizmust, annak okait, sportbeli és általánosabb összefüggéseit, továbbá ajánlásokat fogalmazzon meg – lehet leg rövid és hosszabb távra is – a szükséges kormányzati és egyéb tennivalókról. A felkért szakért i bizottság (Lásd: 1. sz. melléklet!) nem vizsgálóbizottság, nem is független testület. Nem kapta feladatul a felel sség megállapítását és mindössze 10 nap állt a rendelkezésére. Ez egy gyorsjelentés elkészítéséhez elegend . Kiérlelt elemzésre, alternatívák kimunkálására, hatásvizsgálatra, költség-számításra nem volt id , bár ezeket hozzárendelni a megállapításokhoz kés bb mindenképpen érdemes. A Bizottság a munkáját iratokból, tervezetekb l, szakért i részanyagokból, konzultációkból és a tagok személyes tapasztalataiból merítve végezte. Nem adatott meg, hogy a Bizottság a Taylor-jelentés hazai 2
megfelel jét készítse el, bár ezt a magyar profi labdarúgás – ha fenn akar maradni – nem kerülheti meg. A jelentés nem ismétli meg mindazt, amit kormányzati vagy futball-szakmai szervezetek dokumentuma tartalmaz, hanem új megállapításokra, jogi elemzésre, külföldi kitekintésre és közigazgatáson túli tennivalókra összpontosít. A jelentés a tagok – olykor egymáséval ellentétes – személyes meggy z dését foglalja össze, azaz többségi álláspontokat tükröz. Kisebbségi álláspont esetén, kérésre azt feltüntetjük. Dr. Bozóky Imre úr, az MLSZ elnöke a jelentéshez külön véleményt csatolt. A Bizottság elengedhetetlennek tartja, hogy jelentése nyilvánosságra kerüljön. A Bizottság válaszokat ad azokra a kérdésekre, amelyeket a megbízó feltett, de a testület saját megállapításait, következtetéseit, ajánlásait is megjeleníti. A 2-4. sz. mellékletek az egyes szakért k, illetve részterületük munkáját mutatja be. A jelentés 4 f fejezetb l áll. El bb egy kritikus elemzés (kérdés-felelet) következik. Azt követi a halaszthatatlan kormányzati intézkedések blokkja. Ezután a tartós, stratégiai ajánlások kapnak helyet. A sort azok a javaslatok zárják, amelyeket a labdarúgás szervezetei és vezet i hivatottak valóra váltani. Kérdés-csoportok, válaszok 1.) Melyek a legfontosabb ”taylori” párhuzamok és tanulságok? Szükség van-e új, korszer biztonsági filozófiára, ha igen: melyek annak a sarokpontjai? 2. Jogalkotási és/vagy jogalkalmazási gondok vannak-e inkább, és milyen f bb jogi intézkedések szükségesek? 3.) Van-e esélye az anti-huligán fellépés szigorításának, ha igen: hol és miként? 4.) A technikai megoldásoktól milyen eredmények várhatók, mik ennek a keretei? 5.) Melyek a huliganizmus elleni fellépés legfontosabb nemzetközi kapcsolódásai, tennivalói? 6.) A kérdés rend rségi és a magánbiztonsági cégeket illet összefüggéseire mi ad elvszer választ? 7.) Lesz-e reális, modern, hazai futball-koncepció, tekintettel az EU-csatlakozásra is? 8.) Mennyiben futball-specifikusak a problémák, vagy milyen általánosabb kitekintés tehet ? 9.) A sportszeret társadalom mit tehet – az iskolától, az egyesületen és a szurkolói klubokon át a média szerepéig – a fair play meghonosítása érdekében? 10.)Kell-e megbízható monitoring-rendszert kiépíteni, ha igen: ki végezze? (Természetszer leg másféle csoportosítás is alkalmazható volna. Szerkeszteni azonban 8 f munkáját nem lehet 8-féle módon, ezért az elgondolások összerendezését egy bizottsági tag végezte el.) Ez a pontok sorrendjében: Ad 1.) A Taylor-jelentés világszerte etalon lett, b 12 év alatt kötetnyi irodalma képz dött. Értékét a függetlenség, az elfogulatlan megközelítés, a lényeglátás, és a szigetországi helyzet kiváló megragadása adta. Mégsem egy az egyben honosítható itthon, s az végképp kevés, ha csupán ötletszer en kiragadunk bel le technikai mazsolákat. Anglomán másolás folytonosan megfigyelhet pl. a hazai sporttörvényben, anélkül, hogy annak kézzelfogható haszna volna. Taylornál úttör jelent ség : a komplex megközelítés. Felismerte: a szurkolókat kizárólag büntet intézkedésekkel nem lehet megfékezni, miként a futball értékeit, üzleti súlyát, min ségét visszaadni sem, s nem igaz, hogy a foci az alsó népréteg alantas szórakozása. A gondokat ezekben látta: a futball vezetése rossz, az infrastruktúra szegényes, korszer tlen, s t veszélyes is. Hibás a kommunikáció a klubok és a szurkolók között. Baj van a játékosok viselkedésével, még nagyobb gond az alkohol-fogyasztás, nincs helyén a média mindebben. Tapasztalatlanság, hozzá nem értés is jellemezte a dolgok kezelését. Több fordulóban összegezett javaslatait szakaszolta, mintegy 60 ajánlást tett. Azokat a kormány megfogadta és nagy anyagi áldozatok árán meg is valósította. Mindezek a hagyományosan magas színvonalú brit futballt megemelték. Bár Taylor ajánlásai nemcsak szankcionálást hoztak, ám abban 3
kemény és következetes, egyben életszer módokat tárt fel. Lényeg: haladéktalanul bíróság elé kerül a delikvens, s akár 2-5 évet is kaphat. Következetes, s t szellemes megoldással tartják távol az elítéltet a pályáktól (heti bejelentkezési kötelezettség a meccs id pontjában), büntetik a rasszizmust, még a trágár nótázást, bekiabálást is, úgyszintén bármi bedobását a pályára, és f ként még azt, ha a felhevült néz átlép egy tilos vonalat a gyep irányába. Megfogják a delikvenst, viszik a bíró elé, s X évig nem mehet a stadion környékére. Ezek zömét a hazai joggal harmonizálva itthon is be kellene vezetni (minimum a szabálysértés szintjén). Angliában egyébként rendbe rakták a jegyvásárlást is, b ncselekményként üldözik pl. a fekete-kereskedelmet. Ezek mellett helyeztek súlyt a rend ri munkára, a felderítésre, un. stewarding m ködik, azaz kompakt rendjét alkották meg a biztonságnak. Tanulság: végleges megoldás nincsen, de a trend megfordítható, a veszély sok, összefügg lépéssel t rhet szinten tartható. A hazai rendezés is hosszú távú és komplex kell, hogy legyen. Ez új biztonsági filozófiát feltételez. Ennek sarokpontjai különösen: komplexitás a jegyértékesítést l a vendégcsapat szurkolóinak hazautaztatásáig, s a megel zés els dlegessé váljék. A sportbiztonság nem csak rendészeti ügy, a veszélyek okait is kezelni, majd visszacsatolni kell. Piackonform megoldásokra van szükség. Technikai és szemléletbeli korszer sítés egyaránt kell. Zéró tolerancia, egyben nagyobb igazságszolgáltatási szigor érvényesüljön a rendbontókkal szemben és garantált legyen a távoltartásuk a pályáktól. Jobb kommunikáció és együttm ködés folytatódjék a rend rség és a biztonsági szolgálat között, szerepük nem lehet vagylagos. Gyökeresen változzék meg a klubok és a szurkolók viszonya, szervezett kapcsolata (pl. szurkolói klubok életre hívása). A rend ri munka hatékonysága, szigora növekedjék (korai felderítés, vétó-jog, ha a mérk zés biztonságos megtartása eleve nem garantálható, kiterjedt nemzetközi együttm ködés, a magánbiztonsági cégek szorosabb felügyelete, a potenciális bajkever k nyilvántartása, „átképzése”). A nemzetközi tapasztalatok honi hasznosításával pontosan tudni, látni kell: honnan jönnek a rendbontók, hogyan alakul „pályájuk”, mi motivál(hat)ja ket, s esetükben milyen hosszú távú kezelésmód ajánlatos? Minderr l - e jelentés mellékleteként - külön szakért i összegezés szól. Ad 2.) Két és fél éve hatályos a második sporttörvény (Stv.). Dirigista-paternalista filozófiája leginkább az anti-huligán normák terén mérhet le. A megvalósulás elfogadhatatlan. Az el re lépés kulcsa: 90 %-kal jobb, ért bb, felel sebb jogalkalmazás! A Stv. XXII. fejezete (78-87. §) foglalkozik a szurkolók és a meccs-szervez jogi kapcsolatával. A rendezés alig emlékeztet a polgári jogra, holott ez (köz)szolgáltatási szerz dés volna, mégis adminisztratív logika mozgatja. A klub ui. ma kvázi hatóság a néz vel szemben, akár t 2-5 évre is kitilthatja a sportlétesítményb l, illetve eltilthatja a meccsekt l. 2,5 év alatt állítólag 2 példa volt erre. Az elképzelt szigorítás nem jött be. Ezen kívül pedig szabálysértési és új büntet tényállás is szolgál arra, hogy megfékezze, megbüntesse a huligánt. Ez is ritka, nincs ui. feljelentés, alig van hivatalbóli eljárás, enyhe a bírósági ítélet (pénzbüntetés, pár hétnyi elzárás, 1-2 évnyi látogatástól kitiltás). Több a szabálysértési ügy, mint a b nügy, utóbbinál maximum 3 év a büntetési plafon. Ilyen mérték kiszabására még nem volt példa. Lényegében a jog kapitulált, mert a futball következmények nélkül túlteheti magát rajta. 1998-ban önálló képvisel i törvényjavaslat (T/32. Bakonyi-Páva féle tervezet) próbálta meg a sportrendezvények biztonságát kiegyensúlyozott törvénybe foglalni, de a kormány a parlamentben negligálta a javaslatot. Id vel vissza kell térni e korszer bb, megel zést is tartalmazó javaslatra. Ez ma korai lenne. A T/32-es törvényjavaslatból három elemet érdemes el venni: az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályt, a rendezvény biztonságában a személyes felel sség intézményesítését, és a monitoring testület felállítását. Filozófia-váltást is kifejez , új - esetleg önálló - sportbiztonsági törvény alkotását a 2006 tájára tervezett, új Stv. kapcsán célszer mérlegelni. Most ui. a sporttörvény novella-érték felülvizsgálata van napirenden, s t anyaga tárcakörözésen, ezért annak kiegészítése oldható meg a legkisebb átmeneti zavarral. A GYISM tervezete önálló fejezetet szentel e terület részleges 4
megújításának. A tárca-elgondolások jók (ismertetésük itt mell zhet ). Az aktuális botrány – sajnálatosan és indokolatlanul – azonban kétségessé teszi: tényleg ki kell-e iktatni a Stv-b l a polgári jogi partnernek a szerz déses társát illet egyoldalú szankcionálását, un. eltiltását? Válasz: tényleg ki kell iktatni. Elveket sért ez a mód, nem is alkalmazzák, a futball(klub) ilyenfajta öntisztulásra nem kész. Ugyanakkor a szolgáltatások normális világában kuncsaftot a pék, a szabó, a fodrász, az orvos se tilt el vagy ki. Ellenben, cserében korrekt általános szerz dési feltételek kimondhatják: mikor jogosan nem ad el jegyet a néz nek a szervez . Ez a sport rendjének megfelel, nemzetközileg is van pl. vendég-csapat jegy-kvóta, és korábbi szurkolói jogsértés is ilyesmit legitimálhat. A fejekben is rendet kell tenni. Hasonló dilemma: vajon a mai helyzetben valahová központosítva ki kell-e venni a sport szervezetei kezéb l a jogot és a felel sséget, avagy éppen hogy felel s decentralizálás szükséges. Az utóbbi következnék az ország és a sport közállapotaiból. A futball-pályák világa sem lehet központilag rendpárti. A futball szervezetei - egyféle hamis tervgazdasági szemlélettel - tévesen követelnek ingyenesen rend ri biztonságot, miközben a saját felel sségük minimumát sem vállalják. Így ez nem folytatódhat. Az állam szerepe legyen éppen olyan, mint más közforgalmú tömegesemény alkalmával. Garanciát jelentsen, anélkül, hogy önmagát kellene vétóznia, saját közrehatását tisztára mosnia. Ne legyen még egyszer a futball a törvényt nem ismer kivétel. Ne legyen viszont a rend rség se egy személyben közhatóság, ugyanakkor szerz désben megvásárolt polgári jogi fél. Korszer megoldást tehát érdemi, decentralizált szövetségi, liga- és klub-felel sség adhat. Érdemes felkérni az ügyészi szervezetet arra, hogy nyomatékosan lépjen fel a labdarúgásban tapasztalható jogsértésekkel szemben. A sporttörvényi keretek adottak a sportszervezet (esetünkben az FTC) szankcionálására is! Egy klub kerékbe nem törhet , minden más eszköz, szankció: adott. Mindössze a személyi és szervezeti felel sséget kell egzakt módon megállapítani: a tett és az elmulasztott intézkedésekért egyaránt! Dönt , egyben kritikus sajátosság ui., hogy a Stv. alapján 33/2001. (III.5.) Korm. rendeletként 18 §-ból álló, 8 oldalnyi jogszabály foglalkozik a sportrendezvények biztonságával, és benne csaknem minden drákói regula megvan, ami papíron szavatolná a rendet. Így pl. a rendelet 5+4 sportágra terjedne ki, s az oldalakon át taglalja a meccs-szervez kötelmeit. El írja a rend rségi kapcsolattartás állomásait, tennivalóit, határideit. Megadja a biztonsági terv tartalmát, s az attól való eltérés miatt szükséges rend ri er k bevetését megfizettetné a klubbal. Részletezi a rendelet, hogy a mérk zés el tt mi a kötelez eljárás, mikor, kinek van joga a mérk zés megtartását megakadályozni, ill. betiltani (sajnos, csak a szövetségnek, a rend rségnek nem). Még külön szankciórendszer is terhelné a szervez t a rendelet megsértése miatt. Képtelenség azt állítani, hogy nincs mód szankcionálásra! Ismeret-hiány és felel tlenség, továbbá b nös elnézés van valójában. Így, ha e botrány nyomán sem történik meg a felel sség kiporciózott megállapítása, akkor pótcselekvés rafinált, új javaslatokkal el állni! A Stv. – napirenden lév – módosítása tehát kezelhet lényeges gondokat, hosszabb távon pedig új koncepciójú Stv. és az új Btk. intézményesebb szigort is prognosztizálhat. A Kormány nyomban kinyilváníthatná: az államigazgatás kötelességévé teszi a mérlegelés nélküli fellépést a jogsértéssel szemben, és azok felel sségre vonása sem marad el, akik b nös közönyt tanúsítottak. Ad 3. Sláger-téma a személyre szabott szigorítás dilemmája. Ötletszer Btk-reform ugyan ne legyen, de e területre a kódex átfogó megújítása során vissza kell térni. A kiterjedtebb szabálysértési szankcionálás viszont – a rendszer keretei közt – nyomban megléphet , s t az akár kétszeres fokozatot is kaphat, pl. a kitiltásra nézve. A brit szisztémából adaptálva honi szabálysértés lehetne a bedobálás, s a „tilos vonal” átlépése is, amihez tapadna elzárás büntetés és kötelez en alkalmazandó kitiltás. A pénzbírság- és az elzárás büntetés törvényi plafon-mértéke adott, azt kell szorgalmazni a bagatell-deliktumok esetében, itt. A nagy Btkmodernizálás pedig a mai fels határból, a 3 évb l 5-öt képezhetne (garázdaság, rendbontás)! 5
Ami dönt : ne kerülje el a felel sségre-vonást a tettes. Kemény, megalapozott vád vigye a bíró elé az ügyet! Lám: a jogi feladatok túlnyomó többsége jogalkalmazási tennivaló. Ide érthet a jogpropaganda, a jogi felvilágosítás is. Bels szabályzat kötelességként kimondhatná a feljelentést. Elvi modell még: ha a mocskolódó beszéd nem is mindig önállóan pönalizálható, a szakszövetség ehhez – a fair play szellemében és a nemzetközi trendnek megfelel en – a játékvezet által alkalmazható szankciót társíthat, és tegye is meg. Más körben is lehet a versenyszabályzat igényesebb, mint a Btk. és a Sztv. Ergo: a nemzetközi sportélet trendjeinek megfelel szövetségi szigorítás elvárható és reálisan meg is alapozható. Ad 4.) A túlhangsúlyozott technikai vonatkozások optikai csalódásra vezetnek, tévútra visznek. Nézzék csak meg a hatályos Stv. 84., 85., 89. §-sát! (De tényleg nézzék meg!) Minden adott benne, ami szem-száj ingere. Van ott beléptet rendszer, nyilvántartás, kamerahasználat stb. Egy vizsgáló bizottság nyilván kutatná: hol van a felel sség mindezekért, s a mulasztásért? Szabad-e nekünk még mindig sokmilliárdos blöfföt álmodnunk? Félmegoldás, egyes stadion-részekre szóló változat: képtelenség. Egyébiránt, helyes-e stadionrekonstrukciós nagyberuházásokról vizionálni, amikor itthon a hivatásos labdarúgás vegetál, netán agonizál? Magyarország mégsem Anglia. Itt(hon) az angol szisztémából 3 dolog hiányzik: a 40-50 ezer néz , aki a jegy árában (7-25 ezer Ft. átszámítva?) megfizeti a korszer technika költségeit is. Azután a min ségi foci hiánycikk, amiért odaát már a középosztály is áldoz, s t nem is hagyja elrontani a nagy üzletet (ami pl. Beckham vételárát milliárdokban méri). Végül az angol törvénytisztelet sem honos itthon, amin új m szaki csoda sem segít. Magyarországon ugyanakkor olyan adatvédelmi szisztéma van, ami kizárja – nagyon helyesen – a korlátlan adatáramlást, adat-felhalmozást és készletezést. A stadionba lépve sem veszti el minden emberi jogát a néz . Szemben a rend rségi attit ddel: mégis csak a néz ért, az pénzén, érte is van ez az egész?! Nem a beléptet rendszeren áll vagy bukik a biztonság. Ilyen nincs is mindenütt Európában. A rendszer gyenge pontja az ember, nem a gép. Ki sem jelenthet , hogy a jogállam fel van függesztve a focipályán. Amit mérlegelni érdemes: megteremthet -e a kicsinyített mása (ésszer minimuma, avagy közepesen költséges optimuma) a nagy, angol rendszer totális ellen rzésnek, arra az esetre is nézve, ha itthon csak félprofi vagy zömmel amat r labdarúgás léteznék? Az mibe kerülne és kinek? Ilyen elszánást maga a kormányprogram sportfejezete is el ír. Még semmi sem valósult meg bel le. Dolgoztasson ki a sportkormányzat erre vonatkozó több variánst. Minimum-változatként a kórházaké mintájára ki kellene munkálni azokat a szintezett minimum-feltételeket, létesítmény-sztenderdeket, amelyek nélkül egyáltalán, avagy ott, vagy aznap nem lesz mérk zés! Elv: ez a foci a minimumot (is) tisztelje, ne más számlájára a maximumról álmodjék! Ilyenfajta elvi, kijózanító helyretételek elkerülhetetlenek. Ez vonatkozik arra is, hogy „ingyenes rend ri ellátást” a ligatanács hiába kér, a hiánygazdálkodás térítésmentessége elmúlt. A szolgáltatások, szerz dések korrekt megtartását, elszámolását többé ne lehessen ejteni. Ad 5.) A magyar labdarúgás pillanatnyilag a nemzetközi (európai) futball perifériáján áll. Sajnos, ez abban az értelemben is igaz, hogy a legfontosabb európai egyezmények hazai befogadása nem teljes, illetve azok betartatása felszínes és bizonytalan. Magyarország képvisel je 1990. április 18-án aláírta ugyan az Európa Tanács 1985. évi Egyezményét a labdarúgó mérk zéseken megnyilvánuló er szak megfékezése tárgyában, de mindmáig nem vált az a bels jog részévé. Kézen-közön forog, de nem a honi gyakorlat alapvet sorvezet je az a másik ET-dokumentum sem, amely 1/1993. sz. ajánlásként mintegy 70 pontban foglalja össze a kiemelked mérk zések biztonságának ellen rzési listáját. Itthon ezek egynegyede sem számon kért szempont. Az Európai Labdarúgó Szövetségnek szigorú akcióterve van a rasszizmus ellen is. Magyarország ennek megvalósítása terén sem jár élen (épp most van hatályban egy klub nemzetközi kupával kapcsolatos büntetése). A Kormány állítsa meg a 6
kedvez tlen tendenciát! A randalírozásokkal szemben nemzetközi figyelmet kelt zéró tolerancia is meghirdethet volna. Indokolt, hogy a Kormány nyilvánítsa ki: egyetért az európai megállapodások szellemével és azokat a hazai jogba beilleszti. Gondoskodik arról, hogy a hazai stadionokba(n) is a rend, a jogbiztonság, a kisebbségek és más népcsoportok méltóságának tisztelete visszatérjen, meghonosodjék. A Kormány kötelezze el magát a labdarúgás terén is az európai értékrend, a nemzetek közötti sportbarátság és az együttm ködés mellett. Ezt a Kormány részben jogi tevékenységgel, továbbá közgazdasági ösztönzéssel mozdítsa el . A részletek kimunkálása a szaktárca, továbbá a futball önkormányzó testületeinek dolga. Kiemelésül néhány f bb részlet: kompakt rendjét kell kialakítani a biztonságnak. Különös súlyt kell helyezni a nemzetközi információ-áramlásra, s a hatékony alkohol-korlátozásra, a szurkolói klubok (együtt)m ködésére. Kezelni kell tudni: ha a stadionból és közvetlen környékér l ki is szorul a huliganizmus, az ne mehessen át a f térre, a kocsma-negyedre, még kevésbé külföldre. A nemzetközi trend minket is kötelez: csodafegyver nincsen, de a huligán-veszély sok, egy irányba mutató lépéssel mederben, alacsony szinten tartható. Ad 6.) Rend rség contra biztonsági cégek? Álvita az, hogy a kett közül ki, melyik biztosítsa a mérk zéseket. Az egyenruhás, kutyás, pajzsos, sisakos rend r ui. nem karszalagos jegyszed , nem „ajtónálló”. Ezzel szemben hiba egymásnak ereszteni a magán biztonsági cég alig felszerelt és kiképzett embereit a b nt éppen elkövet , gyakran szervezett garázdákkal, akik tudatosan is provokálnak verekedést. Nem vagy-vagy, hanem is-is ad helyes választ a két er csoport jelenlétére. A szolgáltatatást – helyesen – polgári jogviszony keretében biztonsági cég végezheti, amennyiben - új elemként – erre akkreditációt szerez. Beléptet, ruházatot, csomagot átvizsgál, VIP-et kísér, bejáratot felügyel, kispadnál biztosít stb. De ha szabálysértés vagy b ncselekmény történnék, akkor a tettest a rend r fogja meg, emelje ki, szakítsa meg a cselekményt, alkalmazzon er t – akár a néz tér kiürítése útján is – a garázdákkal szemben. Ehhez pedig – közjogi normaként, a rend rségi törvényben foglalt teljes jogkörrel – a rend rnek már eleve a stadionon belül kell lennie. Az elv: ugyanaz, mint a gyülekezési törvény szerinti biztosítás alkalmával. Ergo: a Stv. 81. § (3) bekezdés szerinti kényszer-szerz déskötés, pláne duplikátum nonszensz, rossz precedens is, azonban a kérdés elvszer en rendezhet , ide értve a finanszírozást is. Így: akkreditált biztonsági cég szolgáltat, szerz dés alapján, felel sséggel. Munkáját a rend rség kontrollálja, eseménytelen szituációban van rend ri jelenlét, de nincs beavatkozás. Konfliktus esetén viszont arányosan a rend rség szerepe n meg, a rend rség alkalmaz kényszerintézkedést (csakúgy, mint másutt), de eseti pénzmozgás a futball-szervez és a rend rség között – a ma is adott szankcionálást kivéve – ne legyen. De: a profi labdarúgás üzlet, melynek meg kell termelnie a biztonság forrásait is, tehát a ligával vagy a szakszövetséggel olyan éves-féléves keretszerz dés kívánatos, amely a tartós együttm ködést fejezi ki, oktatást, biztonsági tréninget, eszközfelújítást, információs kapcsolatot is magában foglal, egyszóval az egyedi eseményekt l függetlenedik. Két konkrétum: pl. a rend rség szakemberei kezelhetnék a bels térfigyel kamera rendszert, avagy vállalhatnának oktatási szerepet a megel zésb l, vagy kiképzési szerepet a magáncég alkalmazottainak vonatkozásában. Modell, ahogyan helyi önkormányzatok, más közszervezetek szerz déses úton is támogatják a nekik nem alárendelt rend rséget. Ezt tekinthetjük A-alternatívának. Tény: a GYISM e tárgyban készült, 2003. márciusi kelt tervezete más állásponton van. Lényege: a tömegek biztonsága nem lehet magáncég ügye, váljék ez rend rségi alapfeladattá és közfinanszírozás adjon forrást hozzá. Ennek alváltozata, ha a rendezvény szervez je arányos „közteherként” viseli az általa okozott többletköltségeket. B-alternatívaként ennek mérlegelése is kívánatos. A Bizottság inkább az A-változatot részesíti el nyben. Ez esetben nem ingyen, nemzeti ajándékként kapná - egyel re a hivatásos futball – a rend ri biztosítást. Az el nyöket és a hátrányokat körültekint en érdemes egybevetni.
7
Még egy alternatíva adódik: mi legyen az alkoholfogyasztással? Ma ez egy kormányrendelet nyomán a stadion területén tilos, mínusz 1 óra-plusz 1 óra keretben. Nincs korlátozás a stadion t szomszédságában lév italmérésre, s t rendszeresen sörös üveggel dobálóznak itt is, ott is. Elvileg ittasan be se lehetne lépni, ha ott részegedik le valaki, kivezetnék, a szabályozás kompakt, a gyakorlat megenged . A sportszervezetek liberalizációt sürgetnek (csak sör folyjék, papírpohárból), ezzel szemben a rendvédelem ellenáll. A-alternatíva lehet egy megenged bb, ám korlátozott norma, B-alternatíva pedig a mai teljes tiltás, netán a stadion 200 méteres körzetére is történ kiterjesztés?! Utóbbi alkotmányossági kérdéseket is felvethet. A Bizottság e kérdésben megosztott maradt. A Kormánynak célszer ezt a nemzetközi vállalásoknak és gyakorlatnak megfelel en elemeznie. Ad 7.) Megkerülhetetlen kérdés: és magával a futballal mi történjék? A sportpolitikus is szurkoló a mérk zésen, de el tte és utána a felel ssége több ennél és más is. Egy konszolidált európai demokráciában a foci nem államügy. Futbólia nincs többé. Angliában, Taylor nyomán megtérült a jelent s kormányzati befektetés. Itthon az elmúlt évek foci-ráfordítása szinte helyzetértékelés nélkül, reális koncepció híján történt. Felfuvalkodottság, öntörvény ség kísérte, sem a pályán, sem a lelátón, sem a klubházakban nem keletkezett jogszer rend, hanem elmélyül válság mutatkozik. Pl. a sporttörvény 85-90 %-a a labdarúgást meg sem érintette. Amikor az állam (1998-ban) a vereséget forma-kényszert el író törvénymódosítással torolta meg, általa semmi sem lett jobb. Egy modern állam a sport egy szeglete – mondjuk a futball – terén és érdekében kb. ennyit tehet: korrekt normával megalapozza, majd érvényre juttatja a törvényes rendet. Garantálja a közteherviselést, visszaélés esetén eljárást indukál a felel sökkel szemben. Elismeri a jó eredményeket, rendezett viszonyok esetében támogatja a modernizációt, a nemzetközi versenyképességet, javítja a befektet i klímát, er síti a nemzetközi kapcsolatokat és pozíciókat. Továbbá, ahol csak lehet, mérsékli a terheket, diszkrimináció-mentesen támogatja a közhasznú törekvéseket (pl. utánpótlás-nevelés, fogyatékosok sportja). Ösztönzi a sportág bázisának kiszélesülését, a forrásokat illet en is decentralizál, és ágazati gazdaként, partnerként együttm ködik a sportág önkormányzó szerveivel. Ebben a felfogásban nincsen „a legnépszer bb sportág” külön kategóriája, kényeztetése, törvények alóli felmentése. Mindebbe nem férhet bele a koncepciótlan sodródás, osztogatás sem, ellenben igenis része lehetne ennek olyan évenkénti értékelés, amely mintegy 100 sportforma korrekt egybemérését és annak alapján való, közpénzb l történ támogatását illetné. Erre való egy minisztérium. Ha önmaga korszer újradefiniálására a futballtársadalom nem képes, a besorolást megadja az EU piaci és versenyjoga, ám fél : ebben nem lesz túl sok köszönet. A labdarúgás szerveinek elemi érdeke egy meggy z futball-jöv képpel el állni. Ez aligha az Aranycsapat reinkarnációja lehet. Komplex tükör kellene arról: hol és merre tart a magyar foci, miként kezeli bajait, feszültségeit, képes-e érvényre juttatni a hazai jog és nemzetközi kihívás követelményeit? Modell-választása adott-e és reális-e, annak adekvát szisztémája, finanszírozása, biztonsági helyzete rendben van-e, hiba esetén pedig ki miért felel? Ma a honi futball rendre átlépi, fogadkozásokkal megkerüli ezeket a kérdéseket, nincs ereje hiteles válaszokat keresni rájuk. Ez a jelentés mások mulasztását nem pótolhatja, csupán jelezheti: egészen más a sportbiztonság, ha (fél)amat r bajnokság 1000 néz jét kell alapul venni, mint hogyha egy honi csapat a BL-ben vitézkedne. Ám az utóbbi infrastruktúráját méretezni az el bbi dimenziójára: értelmetlen pénzkidobás. Ad 8.) Futball-specifikus avagy általánosabb a veszély? Mindkett . Enyhe túlzással: a rossz példa is ragadós. A vandalizmus nem áll(t) meg a futball-pályáknál, hanem – mondja a már jelzett 33-as kormányrendelet – érintheti a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát, a jégkorongot, továbbá az autó– és motorsport rendezvényeket, ide értve a Forma 1-et, s t a kerékpár– és futóversenyeket is. A motorcsónak-sport is felvet biztonsági problémákat. Két megjegyzés: egyrészt X terület megoldatlansága Y területre is eszkalálódhat, mert néha 8
ugyanaz a huligán van egyszer focimeccsen, máskor pl. kézilabda-mérk zésen vagy hokibajnokin. Másrészt, valóban csak a komplex kezelésmód hatásos, mivel nem csak a verekedésre kell felkészülni, hanem egyéb veszély is leselkedik ott, pl. a túlterhelt lelátó leszakad, sötétbe borul a pálya áramszünetkor, viharveszély sem kizárt. Olyan tervek, megoldások kellenek, amelyek mindezekkel számolni képesek. Kölcsönösen van mit hasznosítani egymás tapasztalataiból. Ezért a kérdés jogi újraszabályozása ebb l a korszer bb alapállásból induljon ki. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a futballba küls feszültségek is bejátszanak. A közéleti hangnem eldurvulása, a politikai kirekesztés besz r dése, a feszültségek élezése, a rasszista gy löletbeszéd a sportot megmérgezi, nemes eszméit diszkreditálja, a jó érzés néz ket távoltartja. Sürget feladat a sporthuliganizmus társadalmi összetev inek feltárása, és oki kezelése, orvoslása. Indokolt a sportszféra társadalmi-gazdasági beágyazottságára és ennek részeként a sportrendezvényeken tapasztalható rendbontások valószín ségének minimalizálására kidolgozandó középtávú stratégia elkészítése – az intézményrendszer optimális m ködésének kialakításával kapcsolatos büntet jogi, biztonsági, sportigazgatási, pénzügyi, piaci, politikai, kulturális, oktatási, településfejlesztési, munkaer -gazdálkodási és esélyegyenl ség-teremt összetev k együttes figyelembe vételével. Ad 9.) Mit kell tenni a fair play érdekében? Mindent, ami még id ben, normális légkörben, konfliktus nélkül megtanít tisztességesen játszani, szurkolni, nyerni vagy veszíteni, ezeket feldolgozni. Az iskolában, a testnevelési órákon érdemes kezdeni, a kis közösségekben folytatni, a helyes magatartást tréningezni, elismerni. Mindezt a sportot a gyarló napi politikától eltávolítani, a szurkolói klubmozgalmat feltámasztani, az abban való részvételt el nyössé tenni, hozzá kedvezményeket kapcsolni. E sport által a család egészét „célba venni”, a játékosokat, a pályán lév ket erre jó szóval és szigorral rávenni – és itt kb. még 100 civil javaslat következhetnék. Kulcs: a klubok érdekeltsége, összefogása és felel ssége a legf bb, amib l itthon 20 % sem valósult meg még. Minden szinten a képzés, továbbképzés témája, vizsga-feladata lehetne a legszükségesebb tudnivaló ennek jogi és gyakorlati ismereteib l. Ide kötném a média szerepét, egészen játékos formákat – pl. vetélked – is hozzászámítva. Helyes lenne a sportkormányzatnak is programot indítania a fair szurkolás érdekében azzal, hogy a gy ztes klubnak az utánpótlása kapná a kedvezményeket. Ad 10.) Van-e szükség és mód korszer monitoring-rendszerre? Igen. Nagy baj, hogy ma nincsen olyan objektív mérce, nyomon követés, amely feltárná a gondok okát, gyökerét is, megítélné a felel sséget, garantálná a megismétl dés kizártságát. E Bizottság kompetenciája sem szólt a felel sség megállapítására, ám mintha ez megint csak nem izgatna senkit sem? Két plusz felel s kör kiépítése, intézményesítése kellene: egy, az adott sportrendezvény f rendez jét illet szerep, s egy, amely országosan, esetenként vizsgál, jelent, konzekvenciák levonására tesz ajánlatot, majd évente kasszát készít. Ha utóbbi nincsen, akkor a miniszteri felel sség jön el unos-untalan. Az jobb? A T/32-es törvényjavaslatból érdemes átvenni ezt, különösebb várakozás nélkül. Kire kellene bízni a monitorizálást? Ha ez vagy egy másik Bizottság tovább dolgozik, evidensen rá. Ha m ködése befejez dik, akkor a leginkább érintett két tárca vezet je adhatna megbízást független személyiségek számára e munkára. II. Haladéktalan tennivalók 1.) A Kormány kísérje figyelemmel, egyben mozdítsa el a 2003.05.30-i vandál események miatt történ felel sségre vonásokat. Az államigazgatáson belül gondoskodjék arról, hogy a tanulságokat levonják, a hasonló hibák megel zésére intézkedési terv készüljön, a labdarúgás törvényes trendjének helyreállítására is hatékony intézkedések szülessenek. Kérje fel a
9
Kormány az ügyészi szervezetet, hogy a jogbiztonság helyreállításában m ködjék közre. A bizottsági jelentés váljék a sporttörvény napirenden lév korszer sítésének munkaokmányává. 2.) Ki kell dolgozni és még az új szezon el tt hatályba kell léptetni azokat a szabálysértési tényállásokat, amelyek a szurkolókat megfékezik a pályára való bedobálásban, továbbá a néz teret a pályától elválasztó sáv átlépésében. Mérlegelni kell a szabálysértési büntetési tétel és intézkedés mértékének emelését, az kitiltás kötelez alkalmazásának kimondását. Ebbe a körbe tartozik, hogy a futballhuligánok naprakész nyilvántartása legyen meg, e kérdésben az adatvédelmi biztossal haladéktalanul egyeztessenek. E körben az alkotmányossági követelményeknek tegyenek eleget, ugyanakkor korszer módok, intézkedések is szavatolják a rendbontók nyomon követését (pl. bejelentkezési kötelezettségük útján). Ki kell munkálni annak szisztémáját, mely a notórius vandálokkal hozatja helyre pusztításukat, és más módon is – átképzéssel!? – megtanítja ket fair szurkolásra. Vegye fontolóra a Kormány, hogy a néz téri rendbontás, randalírozás, rasszista megnyilvánulás estében a közhatóságoktól zéró tolerancia alkalmazását követeli-e meg. 3.) A sporttörvény és végrehajtási rendeletének korszer sítése járjon együtt a biztonság megel zést is szolgáló, komplex er sítésével. Vizsgálni kell: a kötelez biztonsági tervezés, az el min sítés, a magánbiztonsági cégek akkreditációja, az egyszemélyi felel sség intézményesítése, a különböz kockázati szintek kategorizálása, az általános szerz dési feltételek újraalkotása, és a rend rség vétójogának megteremtése, illetve bevezetése miként garantál nagyobb biztonságot? Ezek még a következ bajnoki szezon el tt tisztázandók és indokolt esetben jogszabályban megjelenítend k. 4.) Gondos szakmai és közgazdasági elemzés után szülessék döntés az un. beléptet és bels térfigyel (kamerás) rendszer, klubkártya-rendszer kiépítése tárgyában. Tisztázandó: van-e értelme még mindezt a korábban eltervezett körben és módon kialakítani, milyen változat mibe kerülne, s a költségek viselését lehet-e optimalizálni? Gigantomán megoldás értelmetlen, ha azt legfeljebb közpénzb l lehetne fenntartani. Helyette egyszer bb, olcsóbb, mobil megoldások elterjesztése kívánatos. Félmegoldásra viszont nincsen szükség. A technikai fejlesztések el zetes, szakmai és közgazdasági elemzése többé nem maradhat el. 5.) A néz téri biztonság fenntartása nem lehet vagy csak rend rségi, vagy csak magángazdasági-piaci forma, hanem abban közjogi és szerz déses polgári jogi módszerek együtt szükségesek. Elvszer , egyértelm helyzetet kell teremteni, azzal, hogy a rend rség törvény szerinti feladat-finanszírozása, s ennek megfelel en a pályán belüli, garanciális súlyú jelenléte elodázhatatlan. Ennek ugyanakkor nem okvetlenül kell ingyenes, alapfeladattá válnia, amikor nyereséget termel sportüzletág a közeg. Meg kell vizsgálni a rendezvények többletköltségeit milyen közteherviselési móddal lehet kompenzálni. A Kormány ösztönözze a hosszabb távú, keretszerz dés-kötést a rend rség és a futball-szövetség, ill. a liga között. Nélkülözhetetlen, hogy a Kormány, de legalább a két érintett tárca igényesen tekintse át a finanszírozás nehézségeit, bevonható forrásait, egyenlegét. 6.) A Kormány kötelezze el magát a nemzetközi megállapodások befogadása, honi érvényesítése mellett. Elengedhetetlen a huliganizmus elleni Európa Tanács-i egyezmények kihirdetése (közzététele). Ez vonatkozik az e területre vonatkozó információ-cserére, b nügyi együttm ködésre is. 7.) A Kormány döntse el: megengedi-e a korlátozott, alacsony alkoholtartalmú szeszes ital papírpohárban való forgalmazását, avagy marad a mai helyzet? Netán a szigor kiszélesül a meccsid pontban a környék 200 méteres körére is? Ha mindez továbbra is tilos, érvényt kell szerezni a rendszabályoknak e körben is. 10
8.) A Kormány – maximum 2 hónapos határid vel – készíttessen konkrét programot a BM, az IM, és a GYISM által a sport-huliganizmus visszaszorítását célzó jogalkalmazás gyökeres megjavítására nézve. Ennek keretében tegyenek el terjesztést egy korszer monitoringrendszer kiépítésére, tartós m ködtetésére is. Ezek megvalósulásáról fél év múlva a tárgykör szerint illetékes parlamenti bizottságok is adjanak számot. 9.) A Kormány vegye tekintetbe, hogy a néz k biztonságát nemcsak a futball visszásságai veszélyeztetetik, ritkábban ugyan, de más sportágakban is el fordulnak atrocitások, és nem csak a rendbontásoktól, hanem más kockázatoktól is óvni kell az embereket, a sport méltóságát. Ezért halaszthatatlanul kezd djék el annak felmérése: hazai és nemzetközi tekintetben hol van szükség preventív intézkedésekre, azok különösen mire terjedjenek ki, és pl. mi az, ami bel lük már a Forma 1 hazai eseményei során is megoldást kíván. 10.) A Kormány szorgalmazza: a sportot érint mindenféle oktatás, képzés és továbbképzés tematikája tartalmazzon a fair play-re, és a biztonságra is vonatkozó ismereteket. A GYISM erre nézve még ebben az évben dolgozzon ki ajánlásokat – komplex kommunikációs stratégiát is – a f bb sportszervezetek számára. 11.) A Kormány pozitív ösztönzést adjon a fair szurkolásnak. A GyISM indítson el olyan fair play szurkolói programot, amelyben a gy ztes klub 18 éven aluli korosztálya részesüljön díjazásban. 12.) A Kormány ítélje meg: igényli-e a szakért i bizottság további m ködését ebben a formában vagy másként? Igényt tart-e a hosszú távú feladatok, modernizációs irányok kimunkálásában küls szakértelemre és segítségre? Igenl válasz az ET Egyezményének megfelel Nemzeti Bizottság létrehozását igényelheti.
III. Hosszú távú feladatok 1.) A nemzeti sport-stratégia részeként korszer koncepció készüljön a – közel 100 sportforma egyikét alkotó – labdarúgásra vonatkozóan is. Ebben mindkét irányú túlzást el kell kerülni. A kormányzat ebbéli szerepe a törvényesség feltétlen betar(ta)tásától a korszer európai trendek támogatásáig terjed. Végleg szakítani kell a nosztalgikus és gigantomán vágyálmokkal. A közpolitika a honi futball-szervezetekre és az EU-csatlakozás automatizmusára bízhatja: tartósan elbírja-e Magyarország a hivatásos labdarúgást? Kormányzati támogatás kizárólag rendezett viszonyokra épülhet. 2.) Hosszabb távon is gondoskodni kell a néz téri rendbontók megfelel szankcionálásáról, ezért a jogi felel sség rendszerének korszer sítése során (pl. Btk-reform) erre vissza kell térni. Állandó feladat a törvényesség biztosítása, az ez ellen vét k felkutatása és bíróság elé állítása. 3.) Ugyanakkor a hosszú távú megoldás nem épülhet pusztán rend rhatósági kezelésre. Általánosabb keretben és mili ben is kell értékelni a vandalizmus jelenségének saját(os) és átfogóbb, társadalmi gyökereit, összetev it és kezelésmódját. Ebben a közhatalom és a sport civil társadalmának együttm ködése elengedhetetlen. Érdemes a kormányzatnak 11
megrendelnie, finanszíroznia e tárgyban szület kutatásokat, tanulmányokat, projektmunkákat, értékes külföldi adaptációkat. Fokozatosan váljék általánossá a sportbiztonság és általában is a fair play oktatása, meghonosítása a magyar sportban és a képzési rendszerekben. 4.) A Kormány kérje folytonosan feltárni: a nemzetközi sportetikai elvárásoknak megfelel en hol van mód olyan fokozott követelmények, versenyszabályok megállapítására, amelyek védik a játékost, a sport szakszemélyzetét, a néz ket, a sport méltóságát a nem fair agresszióval, durvasággal szemben. 5.) Korszer biztonsági filozófiára érdemes építeni a kérdés új, kés bbi törvényi szabályozását. Ennek megalapozását még ebben a kormányzati ciklusban meg kell kezdeni. 6.) A Kormány változatlanul a társadalmi békére és közmegegyezésre törekedjék az élet minden területén, így a sportban is. Tartósan számítson minden jó érzés ember megértésére és együttm ködésére abban, hogy a huligánok elszigetel djenek, kiszoruljanak a stadionokból, majd a közéletb l is, azaz a sport itthon is vér nélküli „háború”, nemes vetélkedés lehessen. 7.) A Kormány igényelje: olyan középtávú stratégia elkészítését, amely a sportbiztonság jogi, igazgatási, pénzügyi, társadalompolitikai, kulturális, oktatási, környezetvédelmi, településfejlesztési, munkaer -gazdálkodási és esélyegyenl ség-teremt összefüggéseit összhangban kezeli. IV. A labdarúgás szervezeteinek ajánlott tennivalók 1.) A Kormány (bizonyára) nem fogalmaz meg sajátos állami követelményeket a futball önkormányzó testületei, közösségei számára. Mint mindenkit l, az el bbiekt l is elvár(hat)ja azonban a törvények betartását és betartatását, a néz téri biztonság szavatolását és az igazságszolgáltatás munkájának el segítését. Gesztus-érték volna, ha a labdarúgás vezet testülete legalább a sajnálkozását fejezné ki botrányos események kárvallottjainak. 2.) A Kormány bízzék abban, hogy a honi labdarúgás képes és kész egy XXI. századi modernizációra, s ezzel meg tud felelni a sportszeret társadalom igényeinek. A futballtársadalom ebben az esetben számíthat a Kormány támogatására. 3.) A kormányzati együttm ködést rövid- és hosszabbtávú tennivalók adják. Az el bbiek élén az áll, hogy a labdarúgás testületei is találják meg a leghatékonyabb felel sségi módokat a 2003. május 30-án bekövetkezett jogsértések orvoslására. Épüljön ki a futball rendszerén belül is a hibák megel zésének és rendezésének biztonságos módja. Garantálni kell most és a jöv ben, hogy törvénysértés, b ncselekmény, szabálysértés vagy bármilyen rasszista megnyilvánulás a sportban sem maradhat következmények nélkül, ebben egyszer s mindenkorra szilárd az elvi álláspont. Hosszú távon – rendezett bels közállapotok alapján – társadalmilag hasznos célok, futball-projektek kiemelt kormányzati támogatása, világszínvonalú futball-esemény hazai rendezése is napirendre kerülhet. 4.)A Kormány igényelhetné, hogy a futball szervezetei is vegyenek részt a néz téri rend helyzetét, tennivalóit monitorizáló független testület munkájában. Megfontolásra ajánlja, hogy a jogi feladatok el készítésében, kialakításában, majd végrehajtásukban olyan közös formák m ködjenek, amelyek kizárják az önkényes jogértelmezést, a felel sség elhárítását, a végrehajthatatlan normák üresjáratát.
12
5.) Szükség van annak együttes kidolgozására, modellezésére, hogy milyen hatékony financiális módok teremtenek tervezhet , valóságos forrásokat a pályák biztosítására, s benne a rend ri er k korszer , garantált jelenlétére. Szövetségi szint keretszerz dés alkalmazása is indokolt lehet. Ez vonatkozhat a biztonságot szolgáló korszer technikák elterjesztésére is. 6.) A Kormány a labdarúgás terén is hatékony, decentralizált, felel s megoldások híve kell, hogy legyen. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy a hazai labdarúgás szervezettségben és min ségben is ehhez kell nyitottságot, hitelességet és fogadókészséget mutasson. Indokolt még ez év során a tapasztalatok olyan számbavétele és együttes áttekintése, amely kiutat mutat a jelenlegi gondokból, egyben megalapozza az EU-csatlakozást is. Zárásul: a Bizottság ajánlásait két kisebb alternatívával, de konszenzussal fogadta el és ajánlja megvitatásra, meger sítésre a szakkormányzatnak és a futball vezet testületeinek. A bizottsági munka – legalábbis annak felkérés szerinti szakasza – lezárult. A jelentés nyilvánosságra hozatala ajánlott. A Bizottság megköszöni mindazok észrevételét, közrem ködését, akik – még ha kritikával is – ezt a munkát figyelemre méltatták, ösztönözték, el segítették. Budapest, 2003. június 12. Szerkesztette: Kolláth György alkotmányjogász, a TF tanára Páva Zoltán elnök
13
1. számú melléklet
A szakért i bizottság összetétele
1.) Páva Zoltán országgy lési képvisel , a bizottság elnöke 2.) dr. Bozóky Imre az MLSz elnöke 3.) dr. Fodor József vezet f tanácsos BM közjogi helyettes államtitkár titkársága 4.) dr. Györgyi Kálmán volt legf bb ügyész, az IM miniszteri biztosa 5.) dr. Hadas Miklós
egyetemi docens BKÁE Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ igazgató
6.) dr. Kolláth György alkotmányjogász, a TF tanára 7.) dr. Lapid Lajos r.ezredes, rend rségi f tanácsos a BRFK f kapitány-helyettese 8.) dr. Strausz Zsolt r. rnagy ORFK Közbiztonsági F igazgatóság
14
2. számú melléklet
A sportrendezvényeken tapasztalható rendbontások visszaszorítása érdekében követend , s a tágabb társadalmi összefüggésrendszer sajátosságait figyelembe vev rövidtávú stratégia f bb elemei Javaslat Ha szeretnénk komolyan venni az Európa Tanács 1985-ben elfogadott, és Magyarország által 1990. április 18-án aláírt, a néz i er szak kezelésével kapcsolatos Európai Egyezmény preambulumának megállapítását, mely szerint “az er szak (...) eredete kívül esik a sport területén”, akkor nem elégedhetünk meg azzal, hogy a sportrendezvényeken tapasztalható rendbontások visszaszorítása érdekében kizárólag büntet jogi és sportigazgatási eszközöket alkalmazzunk. Kívánatos egy olyan, differenciált, komplex és többoldalú interakción alapuló megismerési és problémakezelési stratégia érvényesítése is, mely biztosíthatja, hogy pontosabb képet alkossunk a szurkolói csoportok értékrendjér l, tagolódásáról és társadalmikulturális beágyazottságáról, s ily módon a sportrendezvényre látogatók esetleges legitim igényeit is figyelembe véve dolgozzuk ki a nemkívánatos jelenségek megel zésével és visszaszorításával kapcsolatos tennivalókat. I. A szurkolói magatartásformák ideáltipikus alcsoportjai Indokolt differenciálni a futballpályák publikumára vonatkozó tudásunkat, annak érdekében, hogy az egyes alcsoportok sajátosságaihoz igazíthassuk a velük kapcsolatos optimális stratégiákat. Elöljáróban mindazonáltal megjegyzend , hogy az alábbi alcsoportok tovább differenciálhatók; a közöttük fönnálló határok sokszor nem egyértelm ek; bizonyos szurkolók átkerülhetnek egyik csoportból a másikba ; az egyes alcsoportok tagjainak énképe nem minden esetben fedi pontosan az alábbi kategóriákat. A legnehezebb az ultrák és a huligánok között különbséget tenni. A tisztánlátást az is nehezíti, hogy önmagukat “ultrának” nevez csoportok is alkothatnak huligánközösséget – és fordítva. Az alábbi, ideáltipikusan megalkotott alcsoportok különíthet k el: 1. Néz : meccsre ritkán jár, a találkozókat többnyire a televízióban nézi. A sportlátvány passzív befogadója, a játék esztétikuma fontosabb számára, mint az, hogy azonosuljon valamelyik csapattal, noha ez utóbbi is könnyen el fordulhat. Minimális az esélye, hogy rendbontások részese legyen. 2. Szurkoló: csapata hazai meccseit több-kevesebb rendszerességgel látogatja, idegenbe azonban már ritkán utazik kedvenceivel. A találkozókat a televízióban is követi. A sportlátvány némileg aktívabb fogyasztója, mint a néz ; klubh sége hangsúlyosabb számára a látványnál. Csekély az esélye, hogy a stadionban belekeveredjen valamilyen er szakos akcióba. 3. Rajongó: kedvenc csapata hazai és idegenbeli meccseit rendszeresen látogatja. A klubjához, ill. klubjának kvázi-popsztárokként imádott játékosaihoz kapcsolódó relikviákat 15
gy jti, azokra semmi pénzt nem sajnál. Csapata iránti köt dése – mely alapvet en individuális jelleg – társadalmi azonosságtudatának egyik fontos elemét alkotja. Elképzelhet , hogy akarata ellenére olykor rendbontások részesévé válik. 4. Ultra: a meccseket rendszeresen a tribünökr l követi, csapatát idegenbe is elkíséri. Nemcsak látni, látszani is akar. Meghatározó számára, hogy csapatának látványos módon, színházszer vizuális és verbális kollektív rituálékat létrehozva szurkoljon. Ennek érdekében komoly anyagi, szellemi és id beli invesztíciókra hajlandó. (Gyakran egész héten a szombati meccsre készül társaival.) Egy tudatosan vállalt, olasz eredet szimbolikus referenciarendszer, ill. szubkultúra követ je és újrateremt je. Csapata iránti köt dése – mely alapvet en a tribünök kollektív magatartásformái révén fejez dik ki – társadalmi azonosságtudatának központi elemét képezi. Jelent s az esélye, hogy er szakos akciók, rendbontások részese lesz, noha ezeket többnyire nem kezdeményezi. 5. Huligán: a meccseket rendszeresen a tribünökr l követi, csapatát idegenbe is elkíséri. Számára a sport, a klubh ség egy els sorban oppozíciós logika alapján megalkotott társadalmi identitás központi eleme. Eme oppozíció logikája szerint egyaránt szemben áll a tágan fölfogott társadalmi intézményrendszer egészével, valamint a legfontosabb rivális csapatok, ill. azok szurkolói által hordozott társadalmi jelentéstartalmakkal. Identitása jó eséllyel egy külvárosi, munkásgyöker , angol mintát követ létforma, ill. szubkultúra jellegzetességeit mutatja. Számára a sportküzdelem els sorban a (szimbolikus) háború, nem pedig a színház analógiája szerint értelmezhet . A huligánok belülr l hierarchikusan tagolt, a testi er kényszerít ereje által strukturált, er s bels koherenciával rendelkez közösségeket alkotnak. Tevékenységük nem korlátozódik a stadionra: az általuk kezdeményezett csoportos verekedések el szeretettel zajlanak a közterületeken is. 6. Cs cselék/B nöz k: a meccsekre viszonylag rendszeresen járnak, noha idegenbe ritkán követik a csapatokat. (Els sorban azért nem, mert a huligánok és az ultrák igyekeznek kirekeszteni ket maguk közül.) Számukra a klubh ség kevésbé hangsúlyos. A futballmérk zések alkalmat és ürügyet jelentenek számukra a balhézásra. k azok, akik a legkönnyebben áthágják a huligánok városi bandakultúrájában még olykor jelen lév fair play-alapú bunyózás szabályait (hátulról szúrják meg késsel az ellenbanda tagját, a földön fekv ember fejébe rúgnak, stb.). Számos olyan személy található közöttük, aki alvilági tevékenysége eszközeként igyekszik használni a tribünök népét. 7. Manipulátor: az a személy, aki els sorban azzal a céllal jár futballmeccsre, hogy valamilyen széls séges politikai mozgalom számára híveket toborozzon, illetve a tribünök strukturális kényszerhelyzetét (vagyis azt a meghatározottságot, hogy egy meccs során a jelentéstartalmak egy oppozíciós helyzet összefüggésrendszerében jelennek meg1) széls séges ideológiák (mindenekel tt a rasszizmus és az antiszemitizmus) kifejezésére és propagálására használhassák fel. E többnyire magasabb iskolázottságú személyek – sokszor egy el re kidolgozott politikai terv végrehajtóiként – tudatosan szivárognak be a legkülönböz bb csapatok szurkolói közé. II. Az egyes szurkolói alcsoportokat illet en alkalmazandó stratégiák
1
Hadas Miklós – Karády Viktor (1995): Futball és társadalmi identitás. Replika. 17/18
16
ad. 1—3. A sporttevékenység célja, hogy a néz k, szurkolók és rajongók identitáspolitikai megalapozottságú szükségleteit a nemzetközi szórakoztatóipar részeként fölfogható látványsport-ipar piaci mechanizmusainak közvetítése révén kielégítse. A sportpolitikának arra kell törekednie, hogy e piaci mechanizmusok érvényesülése számára megteremtse az optimális föltételeket – beleértve a fenti alcsoportok ama természetes igényének szolgálatát is, hogy biztonságban érezhessék magukat a sportpályákon, ill. a sportpályák környékén. Annál is inkább, hiszen ebbe a három csoportba sorolható a tribünök népének legalább kilencven százaléka. ad. 4. Kívánatos, hogy a sportpolitika arra törekedjék: az ultrák számára megteremt djenek a stadionbéli önkifejezési formák civilizált és legitim föltételei! Mindez azért is fontos, mert az ultrák jelenléte szinte nélkülözhetetlen a stadionbéli hangulat, azaz a komplex sportélmény megteremtéséhez. Óvakodni kell b nbakká nyilvánításuktól és kriminalizálásuktól! Ehelyett árnyalt, megel zésre és együttm ködésre törekv , interaktív kommunikáción alapuló társadalom- és kultúrpolitikai stratégiák alkalmazása kívánatos velük kapcsolatban! A fenti módon jellemzett ultra (melyb l Magyarországon jelenleg maximum egy-két ezer f lehet) alapvet en er szakellenes, olykor magasan kvalifikált fiatal. Jellemz , hogy a nemzetközi ultra-szubkultúra szellemiségét pontosan tükröz hazai fórum, az igényesen szerkesztett 3. félid cím független szurkolói magazin (ld. mellékelve!) valamennyi példányának címlapján az alábbi szlogen olvasható: No Alla Violenza! Ugyanakkor kétségtelen, hogy a huligánokkal konfrontálódó ultrák sokszor er szakos cselekedetekbe is belekeveredhetnek. Célként fogalmazható tehát meg: minden lehetséges eszközzel megakadályozandó, hogy az ultrák huligánokká „deklasszálódhassanak”! ad. 5. A szakirodalom alapján elfogadhatjuk, hogy a./ a szurkolói (szub)kultúrák történelmileg és kulturálisan meghatározott jellegzetes férfibeállítódási mintázatokon alapulnak2;) b./ a férfibeállítódások hosszú távon civilizálódnak, vagyis az er szakkontrol bens vé tételének és az er szak szimbolikussá válásának irányába mutatnak3; c./ az er szakkontroll bens vé tétele és az er szak szimbolikussá válása visszavezethet a társadalom egyes csoportjai közötti függ ségi viszonyok komplexitási fokának növekedésére4. Ha mindezt elfogadjuk, kijelenthetjük: a kooperatív-interaktív, megel zést célzó társadalomés kultúrpolitikai stratégiákat indokolt kiterjeszteni a huligánokkal kapcsolatos kommunikációs formákra is. Egyrészt abból a célból, hogy ily módon sikerüljön minimalizálni a huligánkarriert kiváltó élethelyzetek kialakulásának valószín ségét (azaz: Dunning, E.G., Murphy, P., Williams, J.(1988): The Roots of Football Hooliganism. Routledge; Campbell, B – Dawson, A: Indecent exposures, men, masculinity and violence. in Perrymen, M. (ed.) (2001): Hooligan Wars. Mainstream; King, A (2001): Violent pasts: collective memory and football hooliganism. Sociological Review. Vol 49, No.4.
2
Elias, Norbert (1978): A civilizáció folyamata. Gondolat; Elias, Norbert (1998): A sport eredete mint szociológiai probléma. Replika. 29; Hadas Miklós – Karády Viktor (1995): Futball és társadalmi identitás. Replika. 17/18; Hadas Miklós (1999): Stílus és karakter. Futballhabituológiai traktátus. Replika 36; Hadas Miklós (2003): A modern férfi születése. Helikon. 3
Elias, Norbert (1978): A civilizáció folyamata. Gondolat; Hadas Miklós (2003): A modern férfi születése. Helikon. 4
17
csökkenteni kell a legszélesebb értelemben fölfogott társadalmi esélyegyenl tlenségeket). Emellett el kell segíteni, hogy a huligánok túlnyomó része – egy fölfelé irányuló szurkolói mobilitási folyamat alanyaként – az ultrák és a rajongók, majd kés bb esetleg a szurkolók alcsoportjaiba integrálódhasson. Azt a néhány tucatnyi huligánt pedig, aki képtelen a megfelel er szakkontrollra – a büntet jogi és sportigazgatási eszközök következetes alkalmazása révén – lehet ség szerint meghatározott id re ki kell vonni e közösségekb l. ad. 6—7. A cs cselékkel, a b nöz kkel és a manipulátorokkal szemben a büntet jogi, titkosszolgálati és sportigazgatási eszközök szigorú alkalmazásával kell föllépni.
III. Rövidtávú stratégiai teend k 1. A szurkolói klubok érdekegyeztet szellemében).
fórumának megteremtése (az UEFA-ajánlás
Határid : 2003. július 15. 2. A GYISM, az IM, a rend rség, a klubok, a biztonsági szolgálatok, a liga, az MLSZ és a különböz szurkolói csoportok képvisel i közötti többoldalú kommunikációt el segít , rendszeresen tanácskozó, operatív-érdekegyeztet fórum megteremtése (az UEFA-ajánlás szellemében). Határid : 2003. július 15. 3. Egy kutatási feladatokkal fölruházott háttérintézmény megteremtése, mely alkalmas arra, hogy rendszeresen vizsgálatokat végezzen, és jelentéseket tegyen közzé a futball társadalmi és kulturális környezetével kapcsolatos legfontosabb kérdésekr l. (Modell: Sir Norman Chester Centre for Football Research, University of Leicester, UK) Határid : 2003. július 15. 4. Részletes beszámoló készítése a sportrendezvényeken tapasztalható rendbontások visszaszorítása érdekében az elmúlt 15 évben tett angliai intézkedések tapasztalatairól, ill. e tapasztalatok számunkra fontos tanulságairól. Határid : 2003. augusztus 31. 5. Egy empirikus adatfelvételen alapuló kutatási jelentés készítése a magyarországi futballszurkolói alcsoportok tagolódásáról, ill. a pályákon tapasztalható rendbontások közötti társadalmi-kulturális összefüggésekr l. Határid : 2003. december 31. 6. Részletes beszámoló készítése a sportrendezvényeken tapasztalható rendbontások visszaszorítása érdekében az elmúlt 15 évben tett németországi, olaszországi és skandináviai intézkedések tapasztalatairól és számunkra fontos tanulságairól. Határid : 2003. december 31.
18
Budapest, 2003. június 11.
Hadas Miklós egyetemi docens BKÁE Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ igazgató
19
3. számú melléklet Feljegyzés Páva Zoltán elnök úr részére Tárgy: a sportrendezvényeken tapasztalható rendbontások visszaszorítása érdekében javasolt intézkedésekre A közelmúltban tapasztalt szurkolói rendbontások megel zése, a sportrendezvények biztonsága érdekében elodázhatatlanná vált a rendezvények szervezésének, biztosításának megreformálása. A jelenlegi gyakorlat megváltoztatása, a kiemelt kockázattal járó sportesemények mindenki számára megnyugtató biztosítása csak széleskör társadalmi összefogással érhet el.
I. Történeti visszatekintés A futball-huliganizmus kezdete hazánkban 1990-re vezethet vissza. Az els tömeges rendbontás a Vác – FTC mérk zésen alakult ki. Az azóta eltelt id ben évr lévre visszatér en tapasztalhatók a labdarúgó stadionokban, illetve a mérk zések kapcsán a közterületen a botrányos események. A rendszeres szurkolói rendbontások következtében a sportszeret közönség jelent s része eltávolodott, a mérk zések látogatottsága jelent s mértékben csökkent. Az elmúlt 10 évben 105 olyan jelent sebb rendbontás történt, ahol a rend rségnek közbe kellett avatkoznia. Ezek az események igen széles skálán mozogtak. A pirotechnikai eszközök engedély nélküli használta, a milliós károkat okozó szándékos rongálások és a késeléshez, lövöldözéshez vezet tömegverekedés egyaránt megtalálható a palettán. 1998-ban kísérlet történt a szurkolók bevonására a rendbontások megel zése érdekében. Az MLSZ szervezetén belül létrejött a Szurkolói Koordinációs Iroda m ködése a kit zött célokat nem tudta megvalósítani. A jelenleg hatályos jogszabályok sok tekintetben lehet séget biztosítanának a sportrendezvények biztonságának javítására, azonban a végrehajtásban mutatkozó hiányosságok miatt a gyakorlatban el relépés nem tapasztalható. Egy-egy kiemelked eseményt követ en vizsgálatok, elemzések sorát tapasztalhatjuk. A felel sök keresése, a különböz szervek, szervezetek fogadkozása a kezdeti fellángolás után a valóságban semmilyen konkrét intézkedéssel ezidáig nem párosult. A probléma megoldása érdekében elodázhatatlan az érintett szervezetek szoros együttm ködésével a kialakult helyzet értékelése és ennek eredménye alapján a szükséges döntések meghozatala. II. Rövid távú feladatok (2003. július 26-ig)
20
a) b) c) d)
beléptet rendszerek felülvizsgálata térfigyel és azonosító rendszerek felülvizsgálata klubkártya bevezetése a mérk zések küls és bels biztosításának megszervezése
a) A stadionrekonstrukciós program keretében elkezd dött egy egységes beléptet rendszer kiépítése. Ilyen rendszer jelenleg 3 stadionban m ködik a f városban (UTE, FTC, MTK). A beléptet rendszer kétségtelen el nye, hogy a néz számról korrekt információt biztosít, megakadályozza az ellentáborok keveredését a szektorokon belül. Az UTE stadion beléptet rendszere minden szempontból megfelel az elvárásoknak (jegyleolvasás, néz szám regisztrálás, szektorazonosítás) és alkalmas a klubkártya leolvasására is. Az MTK pályára telepített rendszer szintén teljesíti ezen követelményeket, ugyanakkor hiányosság, hogy meglehet sen kevés a beléptet kapuk száma. b) A sporttörvény hatályos rendelkezése alapján a szervez a résztvev k személyi- és vagyonbiztonsága érdekében köteles meghatározott sporteseményeken azok helyszínét kamerával megfigyelni, a kamerával való megfigyelésr l és rögzítésr l a néz t a sportlétesítmény területén jól látható hirdetményben és a belép jegyen, bérleten is feltüntetve tájékoztatni. Ez a jogszabályi el írás nem került még maradéktalanul végrehajtásra. Bár a nagy néz szám befogadására alkalmas f városi labdarúgó stadionok többségükben fel vannak szerelve a szükséges kamerarendszerrel, ezek azonban nem minden vonatkozásban felelnek meg a rendszerbeállításukhoz f zött elvárásoknak. Ez alól kivételt jelent az UTE Megyeri úti stadionja, ahol a kamerarendszer úgy került telepítésre, hogy a kapcsolódó monitorok és dokumentáló rendszer a stadionban található rend rségi vezetési ponton kerültek elhelyezésre, így a felvételek alapján esetlegesen szükségessé váló rend ri intézkedések közvetlenül koordinálhatók. Ugyanakkor az Üll i úti stadion, illetve a Puskás Ferenc stadion nem felel meg az ilyen kívánalmaknak, míg az MTK stadionban egyáltalán nincs is ilyen kamerarendszer. Szükségesnek tartjuk ezzel összefüggésben a meglév kamerarendszerek felülvizsgálatát, illetve a jelezett hiányosságok kiküszöbölését. A mérk zésen történt események folyamatos dokumentálásával nyomon követhet k a stadionban történt rendzavaró események, kisz rhet ek a rendbontó személyek úgy, hogy a rendszer által nyert adatok bizonyítékként szolgálhatnak a kés bbiek során lefolytatandó szabálysértési, illetve büntet eljárás során. c) A klubkártya (szurkolói kártya) teljes kör bevezetését feltétlen szükségesnek tartjuk. A klubkártyák alkalmazásával el lehetne érni egyrészt az ellentétes érzelm , illetve különböz vérmérséklet szurkolók („B-közép”, családos néz k, stb) megfelel izolálását, a feketepiaci értékesítés visszaszorítását, másrészt a kártya esetleges visszavonásával a nemkívánatos személyek távol tarthatók a pályáktól. A klubkártyák visszavonásának kilátásba helyezése alkalmas lehet a rendbontó cselekmények elkövetését l való visszatartásra.
21
Ezzel összefüggésben megfontolás tárgyát képezheti egy Központi Jegyiroda felállítása a f városban, ahol valamennyi labdarúgó mérk zésre belép jegyet lehetne vásárolni. Ezzel naprakész információk állnának rendelkezésre a várható néz számról, így tervezhet bbé válna a rendezvény biztosítása is. Vidéki viszonylatban a jegyértékesítést a labdarúgó klubok oldanák meg a már vázolt rendszer részeként. d) Tény, hogy még a felkészültebbnek min síthet cégek sem vállalnak egy-egy komolyabb mérk zés biztosítását rend ri közrem ködés nélkül. A sportrendezvények küls biztosítása a rend rség alapfeladata. A sporttörvény 81. §-ának rendelkezései alapján a szervez köteles a belép jegy eladást, a rendezvény helyszínére a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését, valamint a rendezvény helyszínének elhagyását a szükséges m szaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen. A sportrendezvény biztonsága érdekében köteles az illetékes rend ri vezet vel együttm ködni, részére az igényelt segítséget megadni. A törvény egyértelm en rögzíti, hogy 3000 f s néz számot elér sportrendezvény biztosítására a szervez köteles a rend rséggel külön jogszabályban meghatározott szerz dést kötni. Az eddigi gyakorlat tarthatatlanságát támasztja alá az a tény is, hogy amennyiben a labdarúgóklubok nem kezdeményezték a sporttörvény el írásainak megfelel módon történ szerz déskötést, úgy ez – szankcionálatlanság hiányában – következmény nélkül maradt. A bels biztosítások elrendelésének elengedhetetlen feltétele, a kockázatszintek megállapítása. Javasoljuk, hogy az MLSZ, a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és a Rend rség ezeket a szinteket 1-3 vagy 1-5 besorolással közösen állapítsa meg. Arra vonatkozóan szükséges döntést hozni, hogy mely fokozattól legyen kötelez a bels biztosítás és annak költségeit ki viselje. A labdarúgó mérk zések rend ri biztosításának megoldásaként felmerült az a gondolat, hogy ez alapfeladatként kerüljön meghatározásra, melynek költségei a rend rség költségvetésében szerepelnének. A feladat végrehajtására a rend rség jelenlegi létszáma nem elegend . A különböz politikai, kulturális, sport és egyéb rendezvények biztosítása jelenleg is a közterületi szolgálat jelent s leterhelésével jár, ezért további feladatok esetén a feltételrendszerükre tekintettel a közterületi szolgálat ellehetetlenülésével számolhatunk. A hivatásos labdarúgó liga mérk zéseinek biztosításához a rend ri igénybevétel el re nehezen tervezhet , mivel függ a bajnokság lebonyolítási rendszerét l, a bajnoki, a kupa, a nemzetközi kupa és a válogatott mérk zések számától. Amennyiben a rend rség tevékenységi körébe alapfeladatként kerül meghatározásra a labdarúgó mérk zések bels biztosítása - a következ költségvetésbe beépítetten, már 2004. évt l - költség és létszámfejlesztésre (500-2000 f ) van szükség. Ellenkez esetben a közterületi szolgálat jelent s deficitjével szembesülhetünk. A biztosítások alapfeladatként történ ellátása alapot nyújthat más sportágak (pld. kézilabda, vízilabda, jégkorong) ilyen irányú igényének teljesítésére is. Ez a megoldás tehát a labdarúgóklubok kirívó privilegizálást jelentené a többi sportággal szemben.
22
Költségkímél tényez ként persze olyan megoldások is szóba jöhetnek, amelynek során „kett s rangadók” kerülnének lebonyolításra az arra alkalmas sportlétesítményben, hiszen ezzel jelent s anyagi megtakarítás érhet el a rend ri biztosítás vonatkozásában, illetve a rend ri er k leterheltsége is csökkenthet amellett, hogy a várható nagyobb érdekl dés az érintett klubok számára gazdaságilag is kifizet d . A GYISM általi finanszírozás sem célravezet elgondolás, hiszen végeredményben itt is az állami költségvetésb l történne az ellentételezés. Figyelemmel kell lenni arra a legkevésbé sem elhanyagolható momentumra, hogy a sportágak – különös tekintettel a labdarúgásra – a szórakoztatóipar részét képezik komoly gazdasági háttérrel, nem ritkán extraprofitot termelve. Álláspontunk szerint a sport állami támogatásának els dlegesen nem a biztonság terén kellene jelentkeznie. Megoldást jelentene, ha a Magyar Labdarúgó Liga (a labdarúgóklubok felhatalmazásával) kezdeményezné a szerz déskötést az Országos Rend r-f kapitánysággal a mérk zések biztosítására. A szerz déskötés során sarkalatos szempontként lehetne figyelembe venni a mérk zések a kockázati kategóriáit, a becsült néz számot, a helyszínt, mert alapvet en ezek határozzák meg a rend ri biztosítás jellegét, a résztvev er ket, stb. Fentiek alapján indokoltnak t nik a biztosítás tényleges végrehajtásánál a rend rség javaslata mérvadó legyen abban a tekintetben, hogy a mérk zés adott helyen is id ben megtartható-e. III. Stratégiai jelleg elképzelések a) b) c)
javaslat a jogszabályi módosításra beléptet és térfigyel rendszerek teljes kiépítése a biztosításban résztvev civil biztonsági vállalkozások bevezetése
licenc-rendszerének
a) A sporttörvény jelenleg hatályos rendelkezései alapján a néz a sportrendezvény helyszínére csak akkor léptethet be, ha – egyebek mellett – nem tart magánál szeszes italt, ugyanakkor nem tiltja a sportrendezvény helyszínén szeszes ital árusítását. Ezzel összefüggésben javasoljuk az árusítási tilalom megfelel elrendelését A klubkártyák bevezetésével paralel módon szükségesnek mutatkozik a sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó rendelkezéseknek a klubkártyák esetleges visszavonásához való alakítása. b) A beléptet és térfigyel rendszerekkel kapcsolatosan elengedhetetlennek tartjuk azok egységes követelmények alapján és teljes mértékben megvalósuló kiépítését. A rendszert alkalmassá kell tenni a néz szám hitelt érdeml regisztrálására, a rendzavarók kisz résére, a futball-huliganizmus visszaszorítására. c) A stadionok bels rendjének fenntartásához kacsolódóan alapvet jelent ség nek tartjuk, hogy kizárólag megfelel szakértelemmel rendelkez személyek láthassanak el rendez i feladatokat. Ezen igényt látszik alátámasztani, hogy a labdarúgó mérk zések biztosítása speciális szakismeretet és felkészültséget igényel, hiszen nem elegend a vonatkozó általános 23
szabályok ismerte, hanem ezen felül készség szinten ismerni és alkalmazni kell a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Magyar Labdarúgó Liga és az UEFA sportági követelményeit is. A nem kell en felkészült, ilyen irányú tevékenységet szolgáltatásként ellátó cégek kisz résére egy licenc-rendszer kimunkálását javasoljuk a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara által. Meghatározásra kerülhetnének az érintettek számára az alkalmassági kritériumok és képesítési követelmények. A célirányos képzés elgondolásában és gyakorlati végrehajtásában a rend rség a szükséges szakmai támogatással szolgáltatóként közrem ködik. A rend rség munkáját el segítend tevékenység támogatása érdekében szorgalmazzuk ún. klubrend rség kialakítását is, amelynek tagjai – személyi ismeretségük révén – els dleges és hasznos információval tudnának szolgálni egy adott szurkolótábor tagjairól és magatartásukról. A biztosítás el készítésénél, az értékel -elemz tevékenység alapján segíthetnek a helyi és területi rend ri szerveknek.
IV. Jogalkotási és jogalkalmazási tényez k Az eddig elkészített kormány-el terjesztésekben meghatározott feladatok végrehajtása továbbra is szükséges a tárgykör rendezéséhez – azok nem mell zhet ek –, azonban kiegészítésre szorulnak. A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit az AB határozattal összefüggésben módosítani szükséges, mert az információáramlás nélkül többek között a beléptet rendszer sem képes hatékonyan m ködni. A küzd térre történ jogtalan behatolás szankcionálásának rendezésére – rövidtávon – az egyes szabálysértésekr l szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet (Szabs r.) kiegészítésével kerülhetne sor. Aki a sportrendezvény helyszínén a néz kt l elzárt területre (küzd térre) jogtalanul belép vagy ott tartózkodik, illetve oda bármilyen tárgyat bedob, szabálysértést követne el, és vele szemben pénzbírság kiszabására kerülhetne sor. Ha ez a magatartás a rendezvény megtartását, folytatását akadályozza, az min sített esetként szerepelhetne. Amennyiben a pénzbírság kiszabásával nem érhet el a kívánt cél, akkor a tényállást a szabálysértésekr l szóló 1999. évi LXIX. törvénybe (Sztv.) szükséges beiktatni, ezzel megteremtve az elzárás alkalmazásának a lehet ségét is. Ezen tényállások esetében is alkalmazni szükséges az Sztv. 22/A. §-ával bevezetett kitiltás jogintézményét. Megfontolandó továbbá az Sztv. r. 15. §-ában meghatározott, a kitiltás szabályainak megszegése tényállást kiegészíteni a sportrendezvények esetében alkalmazott kitiltással is, természetesen a pénzbírság összegének alacsonyabbnak kell lennie, mint a b ncselekményhez kapcsolódó jogintézménynél. Az utóbbi id ben felmerült annak gyanúja, hogy a sportrendezvény biztosításába bevont vállalkozások által “alkalmazott” személyek közül nem mindenki rendelkezik megfelel képzettséggel, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges igazolvánnyal. Ennek 24
megszüntetése érdekében meg kell vizsgálni, hogy a rend rség a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény (Tv.) rendelkezéseinek keretei között milyen módon képes el zetesen ellen rizni, hogy a biztosítást ellátó vállalkozás, illetve a végrehajtásban részt vev személyek megfelelnek-e az el írt követelményeknek. (Az engedély, illetve igazolvány nyilvántartásban történ ellen rzése.) A sportrendezvény szervez jének a sportrendezvények biztonságáról szóló 33/2001. (III.5.) Korm. rendelet (Korm.r.) alapján jelenleg is tájékoztatnia kell az illetékes rend rkapitányságot a sportrendezvény megtartásáról. A tájékoztató jelenleg is tartalmazza az ellen rzéshez szükséges adatok egy részét, de annak kiegészítése szükséges többek között a biztosításban részt vev személyek névsorával és igazolvány számával. Amennyiben olyan személy vesz részt a biztosításban, aki nem rendelkezik arra jogosultsággal, az Sztv. r. 13. §-a szerint szabálysértést követ el, így szankcionálható. A rend rhatóság a személy- és vagyonvédelmi szolgáltatást végz vel szemben a Tv.-ben meghatározott rendelkezések megsértése miatt felügyeleti bírságot szabhat ki. (100 000 – 1 mFt.) Megjegyzem, hogy a személy- és vagyonvédelmi képzés során a tananyagban jelenleg is szerepel a sportrendezvények biztosítása, azonban annak nincs elvi akadálya, hogy a képzés és a vizsgáztatás során erre a speciális szakterületre fokozott figyelmet fordítsanak és növeljék a követelményeket. A Tv. rendelkezései szerint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara dolgozza ki a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit. A Kamarával fel kell venni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a sportrendezvények biztosítására speciális irányelveket dolgozzanak ki, esetleg továbbképzéseket szervezzenek. Továbbképzéseket a szakszövetségek is szervezhetnének, megfelel szakemberek bevonásával. Meg kell vizsgálni továbbá az akkreditálás bevezetésének a lehet ségét is. Meg kell teremteni annak jogi lehet ségét, hogy amennyiben a rend rség észleli, hogy a sportrendezvény biztonságos megrendezésének feltételei hiányoznak és felhívására a szervez azt nem pótolja, megtilthassa a sportrendezvény – néz k részvételével való – megtartását. Amennyiben ez a rendezvény alatt derül ki, akkor annak megszakítását rendelhesse el. Természetes erre csak a jogszabályban taxatíve meghatározott kivételes esetekben kerülhetne sor, vállalva annak következményeit. A Korm. r. szerint jelenleg erre csak a szakszövetségnek van hatásköre. Megvizsgálandó egyébként a szakszövetség ezirányú gyakorlata is, illetve intézkedésének hatékonysága. A stadionok építésével, üzemeltetésével kapcsolatos el írások felül-vizsgálata is megfontolandó annak érdekében, hogy azok minél biztonságosabbak legyenek, és lehet leg olyan eszközök ne kerüljenek a néz téren beépítésre, amelyek könnyen megbonthatóak. Nem elegend ugyanis megtiltani, hogy a néz k a rendezvényre veszélyes eszközöket vigyenek be, fontos az is, hogy ilyen célra alkalmas egyéb tárgyakhoz a helyszínen se juthassanak hozzá.
B u d a p e s t, 2003. június 11.
25
Dr. Lapid Lajos r. ezredes rend rségi f tanácsos
Dr. Fodor József vezet f tanácsos
26
1. sz. függelék a labdarúgó mérk zések során elkövetett szurkolói rendbontásokról 9.) 1992. május 8-án az MTK–FTC labdarúgó-mérk zés megkezdése el tt a belép szurkolóktól a rendez k 1 db benzines palackot, 4 db ácskapcsot, 10 db gázsprayt, 60 db különböz nagyságú kést, 60 db szeszesitalos üveget, 150 db nagycsatos derékszíjat vettek el. A találkozó végén az FTC játékosai ünneplésre a szurkolóikhoz vonultak, akik kb. 20 méter hosszúságban beszakították a kerítést és kb. 60-70 szurkoló a pályára szaladt. Feldöntötték és összetörték a pálya mellett felállított hirdetéseket, k vel dobálták meg a helyszínre érkez ment gépkocsit. A Privát Police Kft. két alkalmazottját megverték, akik 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek. A ment gépkocsiban okozott kár kb. 25.000 Ft. 10.)1992. június 20-án Diósgy ri VTK–FTC labdarúgó mérk zésre Miskolcra utazó ferencvárosi szurkolók egy csoportja az M3 autópálya 64. km szelvényénél található HELIOS Büfét megrongálták, letörték a tet re szerelt parabola antennát, italokat és egyéb tárgyakat loptak el. A szurkolókat szállító autóbuszt a rend rök feltartoztatták, a szükséges intézkedéseket megtették. A stadionban a mérk zés végén az FTC szurkolók a pályát övez kerítést beszakították, több száz szurkoló a pályára berohanva ünnepelte csapatát. A Miskolcról Budapestre érkez 10511. számú különvonatot a ferencvárosi szurkolók a Ferencvárosi pályaudvar el tt vészfékkel megállították, majd a vonatról leszállva közelítették meg az FTC Üll i úton rendezett Gála helyszínét. 11.)1992. szeptember 2-án az UTE–FTC NB I-es labdarúgó-mérk zésr l elvonuló ferencvárosi szurkolók közül kb. 20-30 f az Árpád hídi metró állomáson több személyt tettleg bántalmazott. A sértettek segítségére siet b nügyi nyomozókat és egy szolgálaton kívüli rend rt csoportosan megtámadták. A b nügyi nyomozók közül ketten fegyverüket használták, több figyelmeztet lövést adtak le. A lövések következtében a támadók közül ketten 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedtek. Csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni er szak b ntettének alapos gyanúja miatt 6 f t vettek rizetbe. 12.)1993. február 27-én a Békéscsaba–FTC labdarúgó mérk zés pályaalkalmatlanság miatti elmaradása után a néz k között tömeges elégedetlenségre került sor. Elvonuláskor az ül helyi részen a helyi és vendégszurkolók között tömegverekedés alakult ki, megrongálták az ül helyeket, eltörték és feltépték a padok deszkáit. A biztosítás parancsnoka tömegoszlatás alkalmazásával megszüntette a rendbontást, kiürítette a szektort. 13.)1993. április 18-án Rába ETO–FTC labdarúgó-mérk zés során a II. félid elején az FTC szurkolók táborában tömegverekedés alakult ki, majd többen a lelátó m anyag székeinek támláját letörték és bedobálták a pályára. A biztosítás parancsnoka két esetben küldött be 8 f s, illetve 6 f s kiemel csoportot a rendbontók kiemelésére. A szurkolók mindkét esetben megtámadták a rend röket, így a vereked k kiemelése csak részben sikerült. A rend ri intézkedés után tovább folytatódott a két szektorban a székek tördelése. Összesen 632 db széket rongáltak meg, ezzel több millió forintos kárt okoztak. Öt f rend r sérült meg, 9 f szurkolót el állítottak. 14.)1994. április 11-én Kispest-Honvéd–FTC labdarúgó-mérk zés második félidejében - a Kispest vezet gólja után - a ferencvárosi szurkolók tömegével dobáltak petárdákat a játéktérre, görögtüzeket, füstgyertyákat gyújtottak, az ellenfél zászlóit égették. 27
Elvonulás közben közlekedési táblákat rongáltak, a BKV autóbuszait is megrongálták. Az Ady Endre utcán kb. 50 f s csoport fenyeget en lépett fel egy színes b r férfivel szemben, aki a rend rök segítségét kérte. A férfit védelmez 8 f s rend r rajt megtámadták a ferencvárosi szurkolók, melynek során 3 rend r megsérült és az egyik rend r szolgálati fegyverét elvették a rendbontók. Hat f el állítására került sor. 15.)1994. május 14-én FTC–UTE találkozó megkezdése el tt a külön busszal érkez UTE szurkolók keménymagja a Fradi Söröz el tt válogatás nélkül lerohanta a békés ferencvárosi szurkolókat és tömegverekedést provokáltak. A rendez k mintegy 150 f nél akadályozták meg, hogy tiltott tárgyakat vigyenek be a stadionba. A mérk zés végén a ferencvárosi szurkolók táborából kb. 2-3.000 szurkoló gyülekezett az FTC Székház el tt, elfoglalva a járdát, f útvonalat és metró lejárót. Várták a vendég szurkolókat, de a biztosítás parancsnoka a stadion hátsó kijáratán, rend ri kíséret mellett kikísérte a kerületb l az UTE szurkolókat. 16.)1994. június 15-én Kispest-Honvéd–FTC Magyar Kupa labdarúgó mérk zés alatt a ferencvárosi szurkolók petárdákat, magnézium fáklyákat, füstbombákat dobáltak a néz térre. A mérk zés után több száz ferencvárosi szurkoló beszakította a menekül kaput és elözönlötte a játékteret. A biztosításra felsorakozott rend r sorfalat is megtámadták, kövekkel dobálták ket, megrongálták a stadion lelátóját, mintegy 400.000.-Ft kárt okoztak. 17.)Az 1994/1995. évi labdarúgó idény szi fordulójában kiemelked rendbontás nem történt, míg a tavaszi forduló során a Parmalat–Debrecen, és a Ferencváros–Békéscsaba mérk zéseket követ en a pályán kívüli rendbontások miatt került sor tömegoszlatásra. 18.)1998. május 13-án az MTK–UTE Magyar Kupa labdarúgó dönt mérk zés lefújását követ en kb. 800–1.000 f UTE szurkoló a tiltás ellenére a kerítésen átmászva, illetve a menekít kaput beszakítva beözönlött a játéktérre és antiszemita jelszavakat skandálva a még pályán lév MTK játékosok fel rohantak, amit a rendez k nem tudtak megakadályozni. A nagyobb rendbontás megakadályozása érdekében a szurkolókat a rend rök mozgósorfal alkalmazásával kiszorították a játéktérr l, majd a stadion területér l. Közterületen az UTE szurkolók a rend röket és a villamosokat zúzott k vel dobálták meg. A közrend helyreállítása során 6 f rend r könnyebben sérült meg. A szurkolók által okozott rongálási kár meghaladta az 1 millió forintot. 19.)1998. május 16-án a FTC–UTE labdarúgó mérk zés kezdete el tt a külön metrószerelvénnyel érkez UTE szurkolókat, majd a szurkolókat elválasztó rend rsorfalat a felszínen várakozó FTC szurkolók különböz tárgyakkal megdobálták. A megbomlott közrend helyreállítása során 11 f rend r megsérült. 20.)1998. május 23-án a Zalaegerszeg–Kispest labdarúgó mérk zésre utazó kispesti szurkolók kb. 120–150 f s csoportja Balatonlellén verekedést provokált, kirakatokat tört be, gépkocsikat rongált meg. Az események során egy helyi vállalkozó az engedéllyel tartott önvédelmi fegyverével három lövést adott le a leveg be, majd több lövést az ket megtámadó tömeg irányába, melynek során egy f t lábon, egy f t vesén l tt. A vállalkozó társa késsel két f t felkaron, illetve hasba szúrt. A rendbontás során 8 f kispesti szurkolót el állítottak. 21.)Az 1998. szeptember 19-i UTE–FTC labdarúgó mérk zést megel z en az FTC szurkolók a nyílt utcán egy UTE szurkolónak vélt járókel t tettleg bántalmaztak. A 28
ferencvárosi szurkolókból álló 6 f s csoport a Váci út egyik irodaépületének ablakait bedobálta. A mérk zés ideje alatt az FTC szurkolók egy része a szektor rácsait rázta, melynek következtében a kerítés hegesztési pontjai több helyen megroppantak. A mérk zés végén az FTC szurkolók az elválasztó üres szektorának ajtaján lév lakatot lefeszítve megpróbálták a szomszédos szektorban lév UTE szurkolókat megtámadni. A rend ri er k kényszerít eszközök alkalmazásával megakadályozták az összecsapást. A Megyeri utat elhagyó FTC szurkolók megkísérelték a stadion I-es számú bejárati kapuját beszakítani, amit könnyfakasztó spray alkalmazásával akadályoztak meg a rend rök. Vonulásuk útvonalán a szurkolók közlekedési táblákat törtek ki, amit a rend rök közé dobtak. Ennek során két rend r megsérült. A mérk zésr l metróval távozó szurkolók több metrókocsit megrongáltak, keletkezett kár több százezer forint volt. 22.)1998. október 14-én a Magyarország-Románia labdarúgó mérk zés el tt a magyar szurkolók 3 török állampolgárt megtámadtak, mivel román szurkolóknak hitték ket. A verekedés közben egy török állampolgárt megszúrtak, aki súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A román szurkolókat szállító busz vezet jét a magyar szurkolók megtámadták és megverték. A sértett súlyos sérüléseket szenvedett. A mérk zés végén a román szurkolókat szállító buszból álló konvojt menet közben 3040 f magyar szurkoló k vel dobálta meg. 23.)Az 1998. november 21-i Nyíregyháza-Diósgy r labdarúgó mérk zést megel z en 12 f s diósgy ri szurkoló a nyíregyházi „YELLOW” söröz bejárati ajtaját k vel dobálta meg. A mérk zés els félidejében kb. 30-40 f diósgy ri szurkoló a szektorukban lév korhadt állapotú ül hely deszkáit feltépte és a játéktérre dobálta. A játékteret a néz tért l elválasztó kerítést nagy er vel rángatták. Rend ri felszólításra tevékenységüket nem hagyták abba, az intézked rend rök 6 f vel szemben rend rbotot használtak. Az elkövet k bemenekültek a tömegbe. 24.)1999. április 17-én az FTC-UTE labdarúgó mérk zést megel z en többszáz f s ferencvárosi szurkoló támadt rá a vendég szurkolók biztosítását végz rend rökre, közlekedési táblákat döntöttek ki, majd azokat a rend rök közé dobták. A rend rök ellen intézett támadás olyan mértéket öltött, hogy a támadó tömeg elszántságát lovas rend rök bevetésével sikerült megtörni. Intézkedés során 18 f t állítottak el . Az intézkedés során 1 f lovas rend r súlyos sérülést szenvedett, több rend rségi gépjárm ben keletkezett sérülés és számos véd eszköz használhatatlanná vált. 25.)2001. március 3-án a Kispest-MATÁV Sopron NB I-es labdarúgó-mérk zés el tt a Kispest szurkolói füstbombákat robbantottak a stadion álló szektorában. A Hivatásos Labdarúgó Alszövetség fegyelmi bizottsága a kispesti klubot a következ mérk zésre kötelezte 10 f vel megemelni a rendez k létszámát, továbbá elrendelte az állóhelyi rész lezárását. 26.)2001. március 31-én az Eger-Diósgy r NB II-es labdarúgó-mérk zésre kb. 300 diósgy ri szurkoló érkezett Egerbe. A hazai csapat vezet gólja után többen átugráltak a játszóteret a néz tért l elválasztó kerítésen. A második játékrész közepén már csak úgy lehetett ket féken tartani, hogy a szektoruk el tt a salakos részen felállították a biztosításba beosztott rend röket. A diósgy ri szurkolók közben feltépték az üléseket, s a felállított rend rök felé dobálták. A rendbontó szurkolókat (könnygáz, gumibot) alkalmazásával kiürítették a szektorból. A mérk zés végén az elvonuló tömegb l 11 f t állítottak el rendzavarás miatt, felhasználva a dokumentációs csoport által készített fényképeket. 29
27.)2001. április 6-án a Videoton-MATÁV Sopron NB I-es labdarúgó-mérk zés rend ri biztosítására a szervez a rend rség ajánlatát (a Rend rség ellenérték fejében végezhet szolgáltató tevékenységér l szóló 16/1999. Kormányrendelet alapján) nem fogadta el, ezért a rend rség csak küls biztosítást hajtott végre. A mérk zés vége el tt 3 perccel a hazai játékosok közül egy f t a játékvezet kiállított, mi több, provokatív, botrányos viselkedésével feltüzelte a fehérvári kemény magot is. Szurkolók özönlötték el a pályát, a rendez k gyors reagálására a szurkolók elhagyták a játékteret. 28.)2001. április 8-án a Lombard-UTE NB I-es labdarúgó-mérk zés biztosítása során a mérk zést megel z id szakában a VÉRTES VOLÁN Bicske -Tatabánya között közleked helyközi járatát kb. 15 f s Újpesti szurkoló megrongálta, majd a helyszínr l elmenekültek. A mérk zés ideje alatt a második játékrészben a vendégek gólját követ en az elkeseredett hazai szurkolók becsmérl szavakkal illették az UTE szurkolóit. Vélt sérelmüket az állórész aljzatából letört törmelék és betondarabok dobálásával fejezték ki, amelynek következtében egy f hazai szurkoló könny sérülést szenvedett. A bevezetett rend ri intézkedések során a kerítésre felmászó UTE szurkolók közül egy f hasba rúgta a vele szemben intézked rend rt. A b ncselekmény elkövet jét elfogták és el állították a kerületi Rend rkapitányságra. 29.)2001. április 14-én a Kispest-Videoton NB I-es labdarúgó-mérk zés megkezdése el tt néhány perccel a hazai szurkolók egy népesebb csoportja levonult a lelátóról, és a stadion mögötti edz pálya melletti betonfalnál, az ott parkoló Videoton szurkolóit szállító autóbusz szélvéd it kövekkel bedobálták. A vendég szurkolók - észlelve a történteket - nekirohantak a mintegy 40 f s kispesti szurkolóknak és heves ütésváltás alakult ki. A mérk zés bels biztosításában a rend rség nem vett részt, mivel a szervez nem kezdeményezte a sportrendezvénynek a külön jogszabályban meghatározott szerz désben foglalt díj ellenében történ rend ri biztosítását. Id közben a helyszínre érkez rend rök megszüntették a csoportosulást, a rendet helyreállították és egy f t el állítottak a kerületi kapitányságra. 30.)2001. április 28-án a MATÁV-UTE NB I-es labdarúgó-mérk zés 80. percében a hazai csapat vezet góljának megszerzését követ en az UTE szurkolók a szektorukat elválasztó kerítésen átmászva megpróbálták a soproni szurkolókat megközelíteni. A kialakult helyzet azonnali rend ri beavatkozást igényelt, melynek során kényszerít eszköz alkalmazásával - literes könnyfakasztó spray - sikerült megakadályozni a két szurkolótábor összecsapását. A rendbontás során 2 f t állítottak el a Rend rkapitányságra. 31.)2001. május 12-én az FTC-UTE NB I-es labdarúgó-mérk zést megel z és követ id szakban kb. 1500 f ferencvárosi szurkoló megpróbált bejutni a lezárt területre, hogy verekedést provokáljon a mérk zésre érkez vendég szurkolókkal. Rendzavarás elkövetése miatt 12 f t állítottak el a kerületi Rend rkapitányságra. 32.)2001. május 26-án a Debrecen-UTE NB I-es labdarúgó-mérk zés el tt órákkal az újpesti szurkolók a DVSC szurkolók törzshelyén (Loki klub söröz ) garázdálkodtak. Kárt tettek a berendezésben, több, nagy becsben tartott DVSC-ereklyét eltulajdonítottak. Mire a rend rség a helyszínre érkezett, a randalírozó Újpesti szurkolók a helyszínt elhagyták. A mérk zés ideje alatt a debreceni szurkolók okoztak botrányt. Amikor az újpesti csapat megszerezte a vezetést, a lelátó különböz szektoraiból a DVSC szurkolói a játéktérre beugráltak és a játékvezet t tettleg bántalmazni akarták. A rendez k megakadályozták a nagyobb rendbontás kialakulását. 30
33.)2001. június 13-án a ferencvárosi stadionban rendezett Debrecen-Videoton AranyÁszok Magyar Kupa-dönt megkezdése el tt ellentétes szurkolói beállítottságú személyek rátámadtak a szektorukban helyet foglaló Videoton szurkolókra. Rövid ideig tartó verekedés alakult ki, melynek tömegessé fajulását a rendez k és a rend rség megakadályozta. A mérk zés során 5 f került el állításra a IX. kerületi Rend rkapitányságra rendzavarás elkövetése miatt. 34.)2001. augusztus 15-én a Népstadionban rendezett Magyarország-Németország "A" válogatott labdarúgó-mérk zés biztosítása során a Stefánia u-i vendég beengedési pontnál tömegverekedés alakult ki a magyar és német szurkolók között. A helyszínen tartózkodó rend rök a megbomlott közrendet helyreállították. A vereked k közül 3 f magyar és 3 f német szurkolót állítottak el a BRFK XIV. kerületi Rend rkapitányságra csoportos garázdaság elkövetése miatt. 35.)2001. szeptember 22-én a ferencvárosi stadionban rendezett FTC-Gy r NB I-es labdarúgó mérk zés második félidejében a IX-es szektorban összeverekedtek a ferencvárosi szurkolók. A megbomlott rendet a helyszínen lév rendez k (IN-KAL Security biztonsági szolgálat) helyreállították. 36.)2001. szeptember 28-án a zalaegerszegi stadionban rendezett ZTE-Haladás NB I-es labdarúgó-mérk zés megel z id szakában a vendégszurkolók részére szolgáló jegypénztárból egy ismeretlen vendégszurkoló a jegypénztár nyitott ablakán benyúlva 100 db belép jegyet tulajdonított el, amelyeket a vendég-szurkolók között szétosztottak. Az eltulajdonított jegyek sorszám alapján érvénytelenítésre kerültek, majd a beléptet pontokon az érvénytelenített jeggyel rendelkez személyeket ( 8 f t) el állítottak a Zalaegerszegi Rend rkapitányságra. 37.)2001. október 11-én a ferencvárosi stadionban rendezett FTC-UTE Magyar Kupa labdarúgó-mérk zés biztosítása során 14 f t állítottak el a BRFK IX. ker. Rend rkapitányságra. Az el állított személyek közül 12 f vel szemben rendzavarás elkövetése miatt indítottak eljárást rizetbe vétel mellett. 38.)2001. október 24-én az újpesti stadionban rendezett UTE-FTC NB I-es labdarúgó mérk zés biztosítása során 10 f t állítottak el a BRFK IV.ker. Rend rkapitányságra különböz szabálysértések elkövetése miatt. Az el állított személyek közül 2 f vel szemben rendzavarás elkövetése miatt indítottak eljárást rizetbe vétel mellett. 39.)2001. november 10-én a zalaegerszegi stadionban rendezett ZTE-Kispest NB I-es labdarúgó-mérk zés biztosítása során 4 f t állítottak el a Zalaegerszegi Rend rkapitányságra. Az el állított személyek közül 2 f vel szemben rendbontás miatt, 2 f vel szemben rendzavarás elkövetése miatt indítottak eljárást. 40.)2001. november 17-én a szombathelyi stadionban rendezett Haladás-FTC NB I-es labdarúgó-mérk zés biztosítása során 3 f t állítottak el a Szombathelyi Rend rkapitányságra garázdaság vétsége miatt. 41.)2002. március 16-án, az FTC-UTE NB I-es labdarúgó-mérk zés biztosítása alatt a vendégszektorban elhelyezett újpesti és a XV-ös szektorban elhelyezett ferencvárosi szurkolók különböz pirotechnikai eszközökkel dobálták egymást. A kamerarendszer segítségével az elkövet k közül 3 f azonosítása megtörtént. A rend ri biztosítás parancsnoka utasítást adott a személyek kiemelésére és el állítására rendzavarás elkövetése miatt. 31
42.)2002. március 31-én, az Eger-Diósgy r NB II-es labdarúgó-mérk zésre kb. 300 diósgy ri szurkoló érkezett Egerbe. A hazai csapat vezet gólja után többen átugráltak a játékteret a néz tért l elválasztó kerítésen. A második játékrész közepén már csak úgy lehetett ket féken tartani, hogy a szektoruk el tt a salakos részen felállították a biztosításba beosztott rend röket. A diósgy ri szurkolók közben feltépték az üléseket, s a felállított rend rök felé dobálták. A rendbontó szurkolókat (könnygáz, gumibot) alkalmazásával eltávolították a szektorból. A mérk zés végén az elvonuló tömegb l 11 f t állítottak el rendzavarás miatt, felhasználva a dokumentációs csoport által készített fényképeket. 43.)2002. május 11-én, a Videoton-FTC NB I-es labdarúgó-mérk zést követ en a ferencvárosi szurkolók közül kb. 150-200 f a kerítésen átmászva beugrott a játéktérre a csapat gy zelmének ünneplése céljából. A játéktérr l rendbontási szándékkal a Videoton szurkolók szektora irányába vonultak. A mérk zés biztosítására kivezényelt rend ri er k a két szurkolótábor közötti összecsapást kényszerít eszközök alkalmazásával és szigetel csoport felállításával megakadályozta. Személyes szabadságot korlátozó intézkedés nem történt. 44.)2002. május 18-án, az UTE-FTC NB I-es labdarúgó-mérk zés biztosítása során a mérk zés id szakában a ferencvárosi szurkolók mintegy 120-150 széket felszakítottak, megrongáltak, illetve a játéktérre bedobáltak. A stadion kamerarendszere az elkövet ket rögzítette, így két osztrák állampolgárt - a kinyomtatott fényképük alapján - a biztosítás parancsnokának utasítására a távozás id szakában a Készenléti Rend rség kiemel csoportja kiemelt és a BRFK IV. ker. Rend rkapitányságra el állított, ahol garázdaság miatt eljárás indult a randalírozók ellen. 45.)2002. július 20-án, Siófokon az UTE MK kupagy ztes és a ZTE NB I-es bajnok labdarúgó csapatok között megrendezett Arany Ászok Szuperkupadönt labdarúgó mérk zést követ en a lelátón összeverekedtek a csapatok szurkolótáborai. A rendezvény bels rendjének biztosítási feladatait a csapatok saját rendez szolgálatai végezték az MLSZ-el kötött szerz dések alapján. A rendbontás kialakulását követ en rend ri intézkedésre történ felkérés a rendez kt l nem érkezett a küls biztosítás parancsnokához, ezért rend ri beavatkozás nem történt. 46.)2002. augusztus 14-én, Budapesten a Puskás Ferenc Stadionban megrendezett ZTEManchester United Bajnokok Ligája selejtez labdarúgó mérk zésre érkez szurkolók közül a Keleti-pályaudvaron 2 f , a Népstadion metróállomásnál további 2 f került el állításra rendzavarás miatt a BRFK XIV. kerületi Rend rkapitányságára. A mérk zés során 1 f t állítottak el rendzavarás miatt. 47.)2002. augusztus 10-én, a Békéscsaba-FTC NB I-es labdarúgó mérk zést megel z id szakban a Békéscsabai MÁV pályaudvarra érkez vonatszerelvényr l a ferencvárosi szurkolók szabálytalanul a szerelvény ellentétes oldalán szálltak le és a Ludvig utca 14. szám el tt lév , a MÁV tulajdonát képez kerítésen átmászva akarták a stadiont megközelíteni. Az említett kerítés a terhelés következtében kid lt. Az FTC szurkolók közül 5 f t állítottak el rongálás elkövetése miatt a Békéscsabai Rend rkapitányságra. 48.)2002. szeptember 01-én, az FTC-MTK NB I-es labdarúgó mérk zés biztosítása alatt a ferencvárosi szurkolók táborában (XVI. szektor) egy személy önkényuralmi jelképet
32
ábrázoló zászlót lobogtatott. A b ncselekményt elkövet személyt a rend rök kiemelték és el állították a BRFK IX. kerületi Rend rkapitányságra. 49.)2002. szeptember 14-én, a Videoton-Gy r NB I-es labdarúgó-mérk zés els félidejében a hazai csapat szurkolói közül kb. 50 f a fels sétányt elválasztó kerítést átszakítva a vendég szurkolók szektorába özönlött és verekedést kezdeményezett. Mivel a szervez korábban nem kezdeményezte a rend rséggel történ szerz déskötést, ezért csak küls körzetben történt rend ri biztosítás. A bels biztosítást végz rmester Kft. f rendez je látva a kialakult helyzetet, azonnali rend ri beavatkozást kért. A rendbontásban résztvev személyek észlelve a rend rök megjelenését azonnal a saját szektorukba rohantak. A verekedés során 1 f súlyosan, további 1 f pedig könnyen sérült meg. Rend ri intézkedésre nem került sor. 50.)2002. szeptember 14-én az UTE-FTC NB I-es labdarúgó mérk zést megel z id szakban a ferencvárosi szurkolók verekedést provokáltak az újpesti szurkolókkal a Bp. IV. kerület Baross u. és Perényi u. keresztez désében, illetve a Kisfaludy u. 35. szám el tt. A helyszínre vezényelt rend ri er k a rendbontást megszüntették, csoportos garázdaság b ncselekményének elkövetése miatt 14 f t elfogtak és a kerületi rend rkapitányságra el állítottak. A mérk zés szünetében további rend ri intézkedésre került sor, mivel a vendégszektorban egy ismeretlen férfi személy jól látható módon (a kerítésre felállva) nemi szervét mutogatta. A ferencvárosi szurkolók a rend ri er láttán a Készenléti Rend rséget rágalmazó transzparenst feszítettek ki és a beavatkozó rend röket a szektorból letört m anyag székekkel dobálták. A beavatkozás során a székdobálók közül 1 f került elfogásra és el állításra, a nemi szervét mutogató személy bemenekült a tömegbe, t a Készenléti Rend rség beosztottai nem tudták kiemelni. 51.)2002. október 3-án az UTE–Paris SG UEFA-kupa labdarúgó-mérk zést megel z id szakban a BRFK IV. kerületi Rend rkapitányság munkatársai és a Készenléti Rend rség t zszerész kutyás jár rei átvizsgálták a stadion lelátóját, valamint a kapcsolódó létesítményeket, pirotechnikai termékek és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök feltalálása céljából. Az átvizsgálás során az UTE szurkolói által használt helyiség - az újpesti biztonsági igazgató jelenlétében – felnyitásra és átvizsgálásra került. A klubhelység hátsó részében elhelyezett faszekrénynél a szolgálati kutya robbanóanyagra utaló jelzést adott, amelyb l 8 doboz (140 db.) különböz nagyságú petárda került el . A helyszínen tartózkodó rend rök a jogellenesen tárolt pirotechnikai eszközöket lefoglalták és ismeretlen elkövet ellen szabálysértési feljelentést tettek. A mérk zés kezdetekor a vendég szektorban lév francia szurkolók 10-12 db pirotechnikai terméket hoztak m ködésbe. A tiltott eszközöket használó személyek közül 3 f t rend ri er vel kiemeltek, el állításuk a BRFK IV. kerületi Rend rkapitányságra megtörtént. A mérk zés második félidejében az „A” lelátón két újpesti szurkoló verekedést provokált a francia delegációhoz tartozó személyekkel. A rendez k a vereked ket kivezették és átadták a helyszínen lév rend röknek. A garázda személyek el állítása a BRFK IV. kerületi Rend rkapitányságra megtörtént. 52.)2002. október 3-án a ZTE–Dinamo Zagreb UEFA-kupa labdarúgó-mérk zést megel z id szakban 2 f magyar és 1 f horvát állampolgárt verekedés miatt állítottak el a Gy ri Rend rkapitányságra. 53.)2002. október 19-én a Debrecen–Békéscsaba NB I-es labdarúgó-mérk zést követ en a békéscsabai szurkolók Szeghalmon bevárták a békéscsabai játékosokat szállító 33
autóbuszt, hogy személyesen kérjék számon a csúfos vereség okát. Az autóbusz sof rje észlelve az ingerült szurkolókat, fékezést követ en azonnal tovább akart haladni. Ez még jobban felpaprikázta a csabai szurkolókat, akik minden kezük ügyében lév tárggyal megdobálták a buszt, amelynek betört két ablaka, összetört a fényszórója, a féklámpája. Közel félmilliós kár keletkezett az autóbuszban. A szurkolók egy csoportja autókkal a busz nyomába eredt, hogy azt ismét megállásra kényszerítse. Körösladány határában, ahol az id közben telefonon értesített rend rök várták az üldöz ket, megállították a játékosok és a szurkolók járm veit is. A rend rök a szükséges intézkedések lefolytatása után mindenkit elbocsátottak a helyszínr l. 46.
2002. október 31-én az FTC–VfB Stuttgart UEFA-kupa labdarúgó mérk zés biztosítása során a rendezvényt megel z id szakban a Bp. V. kerület Fehérhajó utcában a mérk zésre érkez német szurkolók bántalmazása miatt 7 f magyar szurkolót állítottak el a BRFK V. kerületi Rend rkapitányságra. A stadion el tti területr l verekedés miatt 4 f magyar állampolgárt állítottak el a BRFK IX. kerületi Rend rkapitányságra. A rendezvény végen a vendégszurkolók Keleti-pályaudvarra történ kisérését követ en a pénztárak el tti söröz nél a magyar és a német szurkolók között verekedés alakult ki, ahonnét 1 f magyar szurkolót állítottak el a BRFK VIII. kerületi Rend rkapitányságra rendzavarás elkövetése miatt.
34
2. sz. függelék kimutatás a labdarúgó mérk zések biztosításáról Budapesti labdarúgómérk zések biztosítása 2002-2003-ban Borsodi Liga mérk zés 100 eset Magyar Kupa mérk zés 13 eset Bajnokok Ligája, UEFA és nemzetközi válogatott mérk zés 14 eset Bels biztosítások száma 45 eset Szerz déskötések száma/összeg 45 eset/41.382.500,-Ft Biztosításban résztvev er k 14.815 f Biztosításokra fordított id 74.075 óra Biztosítások bruttó költsége 325.930.000,-Ft Vidéki labdarúgómérk zések biztosítása 2002-2003-ban Borsodi Liga mérk zés 108 eset Magyar Kupa mérk zés 4 eset Bajnokok Ligája, UEFA és nemzetközi válogatott mérk zés Bels biztosítások száma 60 eset Szerz déskötések száma/összeg 60 eset/27.419.468,-Ft Biztosításban résztvev er k 6.007 f Biztosításokra fordított id 33.660 óra Biztosítások bruttó költsége 147.262.500,-Ft Készenléti Rend rség labdarúgómérk zés-biztosításai 2002-2003-ban Szerz déskötések száma/összeg 33 eset/21.304.900,-Ft Biztosításban résztvev er k 3.487 f Biztosításokra fordított id 26.333 óra Biztosítások bruttó költsége 115.206.875,-Ft Labdarúgómérk zések biztosítása 2002-2003-ban összesen Borsodi Liga mérk zés 208 eset Magyar Kupa mérk zés 17 eset Bajnokok Ligája, UEFA és nemzetközi válogatott mérk zés 14 eset Bels biztosítások száma 105 eset Szerz déskötések száma/összeg 138 eset/90.106.868,-Ft Biztosításban résztvev er k 24.309 f Biztosításokra fordított id 134.008 óra Biztosítások bruttó költsége 588.399.375,-Ft
35
Feljegyzés Páva Zoltán elnök úr részére
4. számú melléklet
Tárgy: Javaslat a 2003/2004. bajnoki szezon megkezdését intézkedésekre
megel z
54.)Kamerarendszer kötelez telepítése. A sporttörvény és az MLSZ Pályarend szabályzata 2002. január 1-t l kötelezi az NB I-ben a néz téri kamerák m ködtetését. A rendszert 4-8 kamerával, a stadionbejárattól kezd d en, és a néz teret teljesen átfogóan kell m ködtetni. A rendszer központját a biztonsági irodában kell elhelyezni. A kameraszámmal megegyez számú monitorokon követhet ek az események, amelyek elemezhet k, rögzíthet k. A rendszer lehet beépített vagy mobil. 55.)A játéktérre való belépés tilalma. Jogszabályi szinten ki kell mondani a játéktérre (küzd térre) való belépés tilalmát, amelyet az MLSZ szabályzata egyébként tartalmaz. 56.)Bedobálás a küzd térre. Jogszabályi szinten ki kell mondani azt, hogy bármilyen tárgy bedobálása a küzd térre tilos. Ezt az MLSZ szabályzatában is meg kell jelentetni, mivel csak a rendez szankcionálása van meghatározva a Fegyelmi Szabályzatban. 57.)Transzparensek tilalma. A sporttörvény és az MLSZ szabályzata tartalmazza, de kiegészítése ajánlatos azzal, hogy semmilyen politikai tartalmú transzparens sem vihet be, illetve az ilyen transzparenseket azonnal el kell távolítani, és az elhelyez iket felel sségre vonni. 58.)Szurkolói kártya. Nemzetközi példákon alapulva országos jegyértékesítési rendszert kell kialakítani. Ez szurkolói kártya közbeiktatásával m ködtethet . A kártya alkalmas a személyazonosság megállapítására. A beléptet rendszer ebb l a szempontból másodlagos, a hagyományos beléptetésnél is ellen rizhet a szurkoló. Bevezetésének határideje eldöntend . 59.)Biztonsági igazgató. MLSZ Szabályzatban el írva 1990-t l. A ligának is ki kell neveznie biztonsági igazgatóját, aki napi kapcsolatban áll az egyesületek biztonsági igazgatóival, magasabb kockázatú mérk zésen. 60.)Kockázati besorolás. A mérk zések várható kockázati besorolását a bajnokság bonyolítójának kötelez en el kell végeznie a hatóságokkal együttm ködve. Ki kell dolgozni az eltér kockázatú mérk zések kapcsán kötelez en elvégzend feladatokat. 61.)Fegyelmi Szabályzat szigorítása. Az MLSZ-nek felül kell vizsgálnia a szankciókat, és ahol szükséges azokat szigorítani kell. 62.)A játékvezet szerepe. A játékvezet feladatait a játékszabályok, nemzetközi és hazai el írások tartalmazzák. A játékosokkal, edz kkel való következetesebb fegyelmezésnek érvényt kell szerezni. Vissza
36
kell állítani azt a rendelkezést, amely szerint súlyos néz téri rendbontás, rasszizmus, stb. esetén a játékvezet megállítja a játékot, és a rend helyreállításáig azt szünetelteti. Amennyiben a rend nem állítható helyre lefújja mérk zést, és jelentésében rögzíti az eseményeket. A vétkes szurkolók klubjával szemben el kell járni. 63.)Klublicenc. 2004/2005 bajnoki szezontól kötelez . Megvizsgálandó, hogy annak egyes elemei a most kezd d bajnokságban bevezethet -e (program a jobb megértésre játékvezet és játékosok, edz k között, stb.). 64.)Szabályok betartása A sporttörvény, jogszabályok és az MLSZ szabályzatai eddig is tartalmaztak szinte minden fontos el írást. Betartásuk azonban nem volt megfelel . A hatóságok, a rendez k tartsák be az el írásokat, a számonkérés (bíróság, sportfegyelmi) pedig legyen szigorúbb és következetesebb.
Budapest, 2003. június 6.
Dr. Bozóky Imre az MLSz elnöke
37
