A MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS EMBERI TÉNYEZÕI, SZAKKÉPZÉS 3.1
A folyamatmenedzsment mint szakma – a németországi álláshirdetések elemzésével kirajzolódó kép Tárgyszavak: szakember; foglalkoztatottság.
Új és dinamikusan fejlődő terület Viszonylag új, de egyre gyakoribb és fontosabb munkakör az üzleti folyamatok menedzsmentje. Kérdés azonban, hogy mit is jelent pontosabban ez a megjelölés? Létezik-e ezzel kapcsolatban egyáltalában egységes értelmezés és szóhasználat? Ezekre a kérdésekre az üzleti folyamatok menedzsmentjével kapcsolatos németországi álláshirdetések tanulmányozásával és elemzésével kereste a választ az alábbi cikk szerzője, mivel az álláshirdetések jó és részletes képet adnak a vállalatok szakmai képzettséggel és tapasztalattal szembeni követelményeiről. A vállalatok csak néhány éve keresnek pályázókat erre a feladatkörre. Kezdetben csak néhány elszórt hirdetéssel lehetett találkozni, a 2002 óta eltelt két évben azonban már mintegy 70 olyan álláshirdetést adtak fel az országos lapokban és az internetes állásbörzéken, amelyekben folyamatmenedzsment feladatkörre kerestek szakembert. Ezeknek az álláskiírásoknak a részletes elemzésével fel lehet tárni, hogy a vállalatok hogyan jelölik meg a folyamatmenedzseri munkakört, milyen feladatokat sorolnak ide, milyen követelményeket fogalmaznak meg képzettség és tapasztalat tekintetében, egyszóval hogyan látják a folyamatmenedzseri szakmát.
A munkakör és a feladatok megjelölése Az álláshirdetésekben az üzleti folyamatok menedzsmentjéhez folyamat-tanácsadót, folyamatmenedzsert vagy szervezőt keresnek. A megjelölések eloszlása az 1. ábrán látható. Elvétve előfordultak még
más megjelölések is, pl. folyamatkontroller, törzskari állás, folyamatmérnök, elemző/konfigurátor. egyéb 23%
folyamatmenedzser 27%
szervező 13%
folyamattanácsadó 37%
1. ábra Az üzleti folyamatok menedzsmentjével foglalkozók megjelölései az álláshirdetésekben A hirdetésekben az üzleti folyamatok menedzsmentjéhez kapcsolódó feladatok skálája igen széles, a leggyakrabban az alábbiakat említették a vállalatok (zárójelben az említések gyakorisága százalékos részarányban kifejezve): az üzleti folyamatok optimálása (54%), elemzése (51), kialakítása (34), bevezetése (14), továbbfejlesztése (11), kontrollingja (11) és irányítása (10). Ezeken kívül, jóval kisebb arányban ugyan, de a következő feladadatmegjelölésekkel lehetett még találkozni: folyamatok leképezése, meghatározása, benchmarkingja, auditálása, sztenderdizálása, tökéletesítése, a kapcsolódó célok tervezése és tréning.
A pályázókkal szembeni követelmények Az összes vizsgált álláshirdetésben megkülönböztetik a szakmai követelményeket és a személyes képességeket. A szakmai követelményeket két részre bontva fogalmazták meg: képzettség (tanulmányok) és tapasztalat.
A hirdetések 86%-ában felső szintű végzettséget követeltek (2. ábra). Ezen belül 47%-ban üzemgazdaságtani (mikroökonómiai) vagy mérnöki diploma volt a követelmény, az utóbbin többnyire gazdasági mérnöki stúdiumokat értettek. Tisztán mérnöki képzettséget (okleveles mérnök, okleveles informatikus vagy más műszaki diploma) csak az esetek 17%ában tüntettek fel követelményként. egyéb 14%
műszaki tanulmányok 17%
üzemgazdaságtani vagy műszaki tanulmányok 47%
üzemgazdaságtani tanulmányok 22%
2. ábra A képzettséggel szembeni követelmények A felső szintű végzettség mellett az álláshirdetésekben fontos követelményként szerepel a gyakorlati tapasztalat is. Az esetek 66%-ában többéves (legalább hároméves) szakmai tapasztalat a követelmény. A hirdetések 37%-a írja elő az információtechnikai ismereteket is (SAP/R3, ARIS Toolset stb.). Visszatérő követelmények még a módszerbeli jártasság, a projektmunkában szerzett tapasztalat és az angol nyelvtudás. A szakmai követelmények mellett a vállalatok nagy súlyt helyeznek a következő személyes tulajdonságokra és képességekre: – nagyfokú rugalmasság és mobilitás, – alkalmasság a csoportmunkára, – elkötelezettség és munkabírás, – elemző-, strukturáló- és koncepcióalkotó készség, – kezdeményezőkészség, – meggyőzőerő,
– érvényesülési készség, – ügyfélorientáció.
Ágazati megoszlás A folyamatmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokra állásokat meghirdető cégek túlnyomó többsége (40%) iparvállalat, a második helyen ebben a tekintetben tanácsadó (konzulens) cégek (20%), a harmadikon pedig bankok és biztosítók (17%) állnak. A 23%-nyi „egyéb” cég a kereskedelmet, az energiaszolgáltatást, az élelmiszeripart, a televíziózást, az ékszeripart és a pénzügyi szolgáltatásokat képviseli.
Egységes kép hiánya Az álláshirdetések kiértékelése szerint a gazdaságban még nem alakult ki egyértelmű kép a folyamatmenedzsmentről mint szakmáról. A leggyakrabban említett csoportoknál (folyamatmenedzser, folyamattanácsadó, szervező) megjelölt feladatok és követelmények között nem ismerhetők fel világos különbségek. Mindez arra utal, hogy a vállalatoknak ma még nehézséget okoz a folyamatmenedzsmenthez szükséges állások világos meghatározása. Ezt a benyomást erősíti meg az álláshirdetésekben a folyamatmenedzsmenthez kapcsolt feladatok tanulmányozása is: messze a leggyakrabban említett feladat az üzleti folyamatok optimálása és elemzése. A folyamatok optimálásának azonban előfeltétele a folyamatok kialakítása, kontrollingja és irányítása. Feltűnő, hogy az utóbbit ritkábban említik, mint a folyamatoptimálást. Különösen nagy hangsúlyt helyeznek viszont a folyamatelemzésre, már pedig módszertanilag erősen kérdéses, hogy folyamatelemzéssel meghatározhatók és leírhatók-e a valóban ügyfélközpontú üzleti folyamatok. Az állások kapcsolódása és súlyozása a hirdetésekben azt mutatja, hogy a vállalatok körében nagyon különböző felfogások vannak forgalomban a folyamatokkal kapcsolatos feladatok tartalmáról, kapcsolatairól és jelentőségéről. Az üzleti folyamatok menedzsmentjére vonatkozó egységes kép hiányának magyarázatát abban lehetne talán keresni, hogy a folyamatok ágazatonként és vállalatmérettől függően változóak. Ez azonban csak részben igaz, mert a folyamatmenedzsment legfontosabb feladatai minden ágazatban és vállalatnál azonosak, mégpedig a folyamatok meghatározása (azonosítása), leírása, kialakítása, kontrollingja, tökéletesítése, illetve optimálása. Ugyanez áll a munkakörökre is:
folyamat-tanácsadó, folyamatfelelős, folyamatkontroller és folyamatkoordinátor. Különbség csak abban van, hogy a konkrét esetekben milyen a feladatok megoldásának szervezeti kialakítása és a vállalaton belül melyik posztok felelősek a végrehajtásért. Összeállította: Enyedi István Schmelzer, H. J.: Berufsbild im Aufwind. = Qualität und Zuverlässigkeit, 49. k. 5. sz. 2004. p 178–179. Lohaus, D.; Habermann, W.: Kosten des Motivationsrückgangs. = Personal, 54. k. 12. sz. 2002. dec. p. 22–27. Wood, G.: Sind die Mitarbeiter in Deutschland für Spitzenleistungen motiviert? = VDI Berichte, 2003. 1812. sz. h.n. p. 27–50. Marczynski, J.: Abfiden leicht gemacht. = Personal, 56. k. 4. sz. 2004. p. 60–61.
