A fokozódó vadveszély a gyorsforgalmi úthálózaton az üzemeltető szemével
Mikesz Csaba Üzemeltetési igazgató Budapest, 2016. február 16.
Baleseti statisztikák • A 2015. évben felelősségi kárként 41 db esemény került bejelentésre, melyekben állat gázolásos balesetben sérültek meg gépjárművek, ebből vad gázolás = 33 db háziállat gázolás = 8 db
• A kárbejelentések azonban nincsenek vadelütések számával: A 2015. évben a gyorsforgalmi úthálózaton nagyvad gázolás = 129 db kutya és róka gázolás = 513 db
összefüggésben
a
A vadelütéses perekről • vadgázolásos balesetek esetén nagy összegű anyagi kár keletkezhet és nagy az esélye a személyi sérüléses baleseteknek • maradandó egészségkárosodás, fogyatékosság esetén Társaságunknak járadékfizetési kötelezettsége is keletkezik
nagy perértékű perek: Társaságunk ellen folyamatban lévő perek száma 5 összes perérték meghaladja a 100 millió Ft-ot
Mit tehetünk? – kerítésépítés I. • kerítésméretezés: megfelelő magasság és állékonyság a területen élő vadállomány összetételének figyelembe vételével, egyeztetve az illetékes Nemzeti Parkkal és az érintett vadásztársaságokkal • a kerítések földbesüllyesztése legalább 30 cm-es mélységben kerítéshossz (km): kb. 1970 földbesüllyesztés hiányzik (km): kb. 200
Mit tehetünk? – kerítésépítés II.
• 2015-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium koordinálásával elindul az úthálózaton egy kerítésfelújítási program, melynek során előreláthatólag mintegy 370 km-nyi kerítésháló kerül beépítésre/felhasználásra, kerítésmagasításra, hosszabbításra ill. földbesüllyesztésre, közfoglalkoztatotak bevonásával.
Mit tehetünk? – kerítésépítés III. • csomópontok esetében a kerítéscsatlakozások javítása, a kerítésvégek ún. visszafordítása
Mit tehetünk? – kerítésépítés IV. • A védőkerítés helytelen vonalvezetése is okozhatja egy adott szakaszon a vadelütések koncentrálódását, ebben az esetben a védőkerítés szinte rávezeti az állatot a csomóponti felhajtóra. További probléma a kerítések laza illesztése a hidakon, felüljárókon. Az illesztések javítását munkatársaink sok helyen már elvégezték és folyamatosan végzik.
Mit tehetünk? – kerítésellenőrzés, növénytelepítés • gyalogos kerítésellenőrzés - évente kétszer • gyalogos kerítésellenőrzés - állatelütéses baleseteket követően 500-500 méteren, mindkét oldalon • kerítésen belüli növénytelepítése esetén kerülendők a vadnak táplálékot szolgáltató növényfajok (tölgy, galagonya, kökény)
Mit tehetünk? – ökológiai átjárók I. • Ezek kialakítása nem Társaságunk kompetenciája, azonban üzemeltetési tapasztalatainkkal tudjuk segíteni a helyes tervezési gyakorlat kialakítását. • Sajnos a tervezés és kivitelezés során a bekerülési költség a figyelembe veendő szempontok között nagyon előkelő helyet foglal el, így sokszor kerülnek kivitelezésre rossz műszaki megoldások, melyek miatt a vadátjáró a funkcióját nem képes betölteni. • A következő megállapításokat, többéves természetvédelmi monitoring vizsgálati eredményeink alapján tesszük:
Mit tehetünk? – ökológiai átjárók II. nagyvad átjárók – felüljárók • haszonállatok (juh, szarvasmarha) rendszeres áthajtása • mezőgazdasági gépek, traktorok, quadok közlekedése • a járművek áthaladásának a számát természetesen növeli, ha a vadátjáró úttal kombinált
Mit tehetünk? – ökológiai átjárók III. nagyvad átjárók – aluljárók • szűk, ezáltal sötét aluljárók • nem elég széles part a vízátvezetés mellett (1 m széles betonozott part a nagyvadak számára nem elég)
Mit tehetünk? – ökológiai átjárók IV. Tájátjáró, a legtökéletesebb megoldás a nagyvadak számára:
A tájátjáró közvetlen környezetében akácerdők, nyugati irányban, távolabb tölgyesek és kisebb fenyvesek, keleti területeken mezőgazdasági területek, gyep- és akácerdőfoltokkal, cserjésekkel. Az átjáróban vadetetőként működő szórót alakítottak ki.
Mit tehetünk? – vadriasztók I. Vadelütés vizsgálati és vadriasztó tesztelési kutatási program: • A szakértők ép és folytonos kerítések mentén nem javasolták vadriasztó eszközök kihelyezését. • A csomópontokban viszont minden lehetséges eszközzel törekedni kell a kritikus állapot feloldására, mert a vadelütések problémáját a csomópontokban lehet megoldani.
Mit tehetünk? – vadriasztók II. • A vadelütés vizsgálati és vadriasztó tesztelési kutatási program a gyorsforgalmi úthálózaton 2009 szeptemberében indult, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Útökológiai Munkacsoportjának közreműködésével. • A kutató-fejlesztő munka során az alapvető feladatok a következők voltak: az állatelütési gócpontok meghatározása, kialakulásuk okainak vizsgálata, a kereskedelmi forgalomban kapható és saját fejlesztésű vadriasztó eszközök tesztelése vadasparkban és a gyorsforgalmi úthálózaton, a vizsgálati eredmények alapján javaslattétel a leghatásosabb vadriasztó berendezések alkalmazására.
Mit tehetünk? – vadriasztók III. Vadasparkban és autópályán tesztelt vadriasztók, melyek hatástalannak bizonyultak: • 1. optikai vadriasztók Az úttest mellé helyezett prizmák távol tartó hatása azon a feltevésen alapszik, hogy a járművek közeledtével az eszközök által szórt fényre felfigyelnek az állatok, és ennek hatására mozdulatlanok maradnak. Nagy forgalmú utakon, mint amilyenek az autópályák is, a prizmák azonban folyamatosan tükrözik a fényt, amihez az állatok gyorsan hozzászoknak.
Optikai vadriasztó
• 2. ultrahangos vadriasztók A legnagyobb probléma, hogy az autópályák mellett ezek a hanghatások egyszerűen nem érvényesülnek, a forgalom folyamatos zaja miatt. A vadállatok gyorsan megszokják, a házi állatok, kutyák és macskák pedig eleve hozzá vannak szokva az ultrahanghoz, mert a háztartásokban számos olyan eszköz található, amely maga is bocsájt ki ultrahangot. • 3. kémiai vadriasztók A kémiai vadriasztók elsősorban vadak rágása elleni védekezésre alkalmazható készítmények. Valószínűleg az autópályák mellett illegálisan lerakott hulladékok riasztóbb szaghatással rendelkeznek, mint a kémiai vadriasztók. Az esős időjárás csökkenheti a szaghatásokat, fagypont alatti hőmérsékleten pedig a gyártók nem is javasolják használatukat.
Éppen működő ultrahangos vadriasztó
Mit tehetünk? – saját fejlesztésű vadriasztó eszköz I.
alkonykapcsolóval (sötétben, alkonyatkor és hajnalban működik, amikor a vadak a legaktívabbak, amikor a legtöbb gázolás történik mozgásérzékelővel ellátott akusztikus riasztó (az emberi fül számára is kellemetlen, éles hanggal)
Mit tehetünk? – saját fejlesztésű vadriasztó eszköz II.
Mit tehetünk? – saját fejlesztésű vadriasztó eszköz III.
(összes faj: a vaddisznó és a róka adatok kiegészítve az alacsonyabb mintanagyságot képviselő fajokkal, mint az őz, borz, gímszarvas, nyest, macska és kutya)
Mit tehetünk? – saját fejlesztésű vadriasztó eszköz IV.
Mit tehetünk? – saját fejlesztésű vadriasztó eszköz V. 2012 végével összesen 81 db vadriasztó berendezés kihelyezése történt meg az M1, M3 és M7 autópályák azon csomópontjaiban, melyek környezetében a megelőző évek statisztikái alapján kiemelten magas volt a vadelütések száma
Mit tehetünk? – További lehetőségek I. Kerítéshibák átmeneti kezelése
Mit tehetünk? – További távlati lehetőségek II. Vadkiugró rámpa
Mit tehetünk? – További távlati lehetőségek III. A texasi kapu alkalmazása fel és lehajtók esetében, teljes burkolat szélességben. Árok felé fektetetett párhuzamos acélcsövek sorozata. Ezen az állatok félnek átkelni az autók viszont alacsonyabb sebességgel átgurulhatnak rajta. Az átugrás megakadályozása érdekében fontos a megfelelő hosszúság.
Ami ellen a közútkezelő védtelen I.
• az autópálya nem zárható le hermetikusan, a vadvédő kerítés szóhasználat téves és kerülendő • jelentős problémát okoznak a pihenőben az utazóközönség által „elhagyott” élő állatok
Ami ellen a közútkezelő védtelen II.
• kerítéskivágás, beetetés kenyérrel, a vad becsalogatása az autópálya területére • a közvetlen közelben rögtönzött vadles, szintén az autópálya területén
Konklúzió A vadelütés társadalmi probléma, megoldása nem kizárólag a közútkezelő feladata. Szükséges, az eredményeink publikálása, széleskörű megismertetése, a folyamatos kapcsolattartás a területileg illetékes vadásztársaságokkal, tervezőkkel, építtetővel.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
[email protected]
