A Földesi Karácsony Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
HÁZIRENDJE
I.
1.
A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK Bevezető
A Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Általános Iskolájának egységes házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Jelen házirendet a Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Általános Iskolájának diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el, s terjesztette elfogadásra az Intézményszék és a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület elé. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező. 2.
Általános elvárások
Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy az intézmény valamennyi tanulója ismerje iskolája múltját, s ápolja annak hagyományait, hogy az iskola használói ismerjék meg, s tartsák be az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célokat, normákat, hogy tanulóink fegyelmezett, eredményes munkával, tanulással erősítsék iskolánk jó hírnevét, s tartsák be a kulturált viselkedés szabályait, hogy az iskolai élet minden területén mindenki vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, az iskola épületére és vagyonára. 3.
A házirend célja és feladata
Az iskola házirendje állapítja meg a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével, az intézmény által elvárt viselkedés, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2.
A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.
Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják.
2 4. A házirend szabályainak alapjai 4.1 A házirend jogi háttere a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről vonatkozó paragrafusai az Emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendelkezései 2012. évi CXXV Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény módosításáról 1997. XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A Kormány 110/2012. (VI.4) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 4.2 A házirend egyéb forrásai - az intézmény korábbi házirendje - az intézmény pedagógiai programja - a nevelőtestület oktató-nevelő célkitűzései 5. A házirend hatálya 5.1
Ez a házirend vonatkozik minden intézményhasználóra (iskolába járó tanulókra, pedagógusokra és iskolai alkalmazottakra, és kívülállókra.) 5.2. A házirend szabálya az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az iskola által szervezett tanítási időben és tanítási időn kívüli programokra, és a tanulók iskolai tevékenységére vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5.3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
6.
A házirend elfogadásának szabályai 6.1
A házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
6.2
A házirend tervezetét megvitatják - a nevelőtestület - az iskolai tanulóközösségek (osztályok, diákkörök), illetve azok képviselői, a diákönkormányzat - az Intézményszék képviselői Véleményüket, javaslatukat küldötteik útján juttatják el az iskola igazgatójához, aki a véleményeket egyezteti, összesíti.
6.3 Az iskola igazgatója a tantestület, a diákönkormányzat, az Intézmény-szék véleményének, javaslatainak figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi az Intézményszék és a Diákönkormányzat vezetősége, majd egyetértésük esetén a házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el.
3 6.4 Ha az egyetértési jog gyakorlói (Intézményszék, diákönkormányzat) közül bármelyikük nem ért egyet a házirend tartalmával, vagy annak egyes részeivel, akkor azt írásban meg kell indokolnia. A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek 30 napon belül újból kell tárgyalnia, s vagy módosítja álláspontját, vagy pedig fenntartja azt. Vitás esetekben 3 fős bizottságot kell létrehozni a kérdések végleges rendezésére. 6.5
A házirend aláírás hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását.
A Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ Általános Iskolája Házirendjének elfogadása és jóváhagyása
Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2012. . október megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett.
napján tartott ülésén
Kelt: ………………………….
…………………………………….. iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskolai házirendet az Intézményszék 2012. október megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett.
napján tartott ülésén
Kelt: ………………………….
…………………………………….. Intézményszék elnöke Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2012. október elfogadta.
napján tartott ülésén
Kelt: ………………………….
…………………………………….. igazgató
4 7.
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető • az intézmény irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyetteseinél, • az osztályfőnököknél, • az intézmény aulájában, a Rákóczi úti épület előterében kifüggesztve. 3. A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: • a tanulókat osztályfőnöki órán, • a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: • a tanulókkal osztályfőnöki órán, • a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
II. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől-péntekig 7 00 órától 21 00 óráig tart nyitva. az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon – az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével – zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt eseti kérelem alapján. Az intézményben tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig 16.30-ig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A tanulóknak tanítás előtt 15 perccel a tanítás helyére meg kell érkezni. Az ügyelet 7 30 órakor kezdődik. A tanítás előtti gyülekezés helye: udvar, aula, folyosó. a szülők a gyermekeiket csak az iskola kapujáig kísérhetik, valamint a tanítás végén is csak ott várhatják őket. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
óra óra óra óra óra óra
8 órától 55 8 órától 10 00 órától 10 55 órától 11 50 órától 12 45 órától
8 45 óráig 9 40 óráig 10 45 óráig 11 40 óráig 12 35 óráig 13 30 óráig
10 20 10 10 10
perc perc perc perc perc
szünet szünet szünet szünet szünet
5 8. 9.
10. 11. 12.
13.
14.
15. 16.
17.
A tanítási órák ideje: 45 perc az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint a folyosókon, az aulában vagy az udvaron töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztályterem előtti folyosóra kell menniük és ott fegyelmezetten kell várniuk a tanárt. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését az osztálynaplóba a tanár köteles bejegyezni. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a tanárt vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik. A tanítási órákon a tanuló köteles • tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészíteni, • tanórán figyelni, • képességeinek megfelelően aktívan részt venni a tanórai munkában, • ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni. Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet a tanuló köteles naponta magával hozni. A harmadik évfolyamtól minden tanuló maga köteles jegyeit azonnal beírni, tanárával láttamoztatni. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket, s egyéb közléseket egy napon belül otthon szüleivel aláíratni. Egy tanítási napon az osztályközösség legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat, melynek időpontját a tanár köteles előre bejelenteni a tanulóknak. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő írásbeli (ellenőrző könyvbe beírt) kérésére, az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár, illetve az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyását csak az iskola igazgatója engedélyezheti. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: • hetesek, • tanulói ügyeletesek. a) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni. A hetesek feladatai az alábbiak: az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a jelenlévők létszámát és a hiányzó tanulók nevét, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg, jelentik az igazgatóságnak, óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról) letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, leoltják a villanyt, összeszedik a szemetet, a tanítás végén felrakatják társaikkal a padokra a székeket. b) Az 5-8. osztályos tanulók a tanítás előtt és az óraközi szünetekben tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyelet beosztását a Pedagógiai munkaközösség vezetője és az osztályfőnök végzi A tanulói ügyeletesek segítik a kijelölt területükön a nevelők munkáját, ügyelnek a rendre. Ügyeleti napjukon 7 30 órakor érkeznek és a kijelölt helyen a feladataikat tanítási idő alatt ellátják.
Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00-16.00 óra között. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünetek megkezdése előtt az intézményi hirdető táblán nyilvánosságra hozza.
6 A távolmaradás szabályai A tanköteles tanuló a napi tanítás befejezése előtt nem hagyhatja el az iskolát, kivéve, ha szülője/gondviselője írásban kéri a távozásra az engedélyt az osztályfőnöktől. 2. Ha a tanuló szabadon választható foglalkozásra jelentkezett, azon a tanév végéig köteles részt venni, s mulasztását úgy kell tekinteni, mintha kötelező óráról hiányozna. 3. Az iskolai foglalkozásról való távolmaradásra engedélyt adhat: - Szaktanár (egy órára) - osztályfőnök (legfeljebb három napra) - igazgató (három napnál hosszabb időre) A hiányzások igazolásának rendje: 1.
-
-
-
-
-
A tanulók hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének háromnapi hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a hiányzás első napján az első óra előtt bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül a további mulasztás esetén orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az a tanuló, akinek az összes mulasztása meghaladja a 250 órát, az alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, valamint egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület osztályozóvizsga tételét engedélyezte. Az a tanuló, aki a tanóra megkezdésekor nincs benn az osztályteremben késik. Az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül.
Az igazolatlan hiányzásokhoz kapcsolódó eljáráshoz a 20/2012. (VIII. 31.)) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51 § előírásait alkalmazza az iskola. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló védő-óvó szabályok 1.
A tanuló kötelessége, hogy: • óvja saját és társai testi épségét, egészségét; • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
7 •
• • •
azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült; megismerje az épület tűzriadó és kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
•
2.
A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: • •
•
3.
a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipó, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben külön szerződés alapján iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • fogászat: évente egy alkalommal, • szemészet: évente egy alkalommal, • a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, • valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik , nyolcadik évfolyamon. • az iskolai védőnő végzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente három alkalommal vagy eseti bejelentés alapján.
III. A TANULÓI JUTALMAZÁS, DICSÉRET 1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban. 3. Az iskolai jutalmazás formái: • szaktanári dicséret • napközis, tanulószobai nevelői dicséret • osztályfőnöki dicséret •
•
igazgatói dicséret
: megyei verseny I-III. helyezett : országos verseny 1-10. helyezett
nevelőtestületi dicséret: legalább 6 tantárgyi dicséret után : kitűnő tanulmányi eredményért
8 -
A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el az intézmény.
IV. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 3. Azt a tanulót, aki a Házirend előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi fegyelmező intézkedésben vagy büntetésben részesül. 4. Az iskolai fegyelmező intézkedések: • • • • • • • • •
Nevelői figyelmeztetés szóban és írásban szaktanári figyelmeztetés szóban szaktanári figyelmeztetés írásban osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki megrovás (szándékos károkozás, könnyű testi sértés, megalázás) igazgatói figyelmeztetés (osztályfőnöki megrovás után az első legkisebb vétségért) igazgatói megrovás (lopás, zsarolás, súlyos testi sértés) nevelőtestületi figyelmeztetés nevelőtestületi megrovás (az előzőekben felsoroltak halmozott ismétlődése esetén
a) Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. b) A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „igazgatói megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; • a szándékos károkozás; • az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; • ezen túl mindazon cselekmény, mely a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősül. c) A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás során kezdeményezni kell az egyeztető eljárást. A fegyelmi eljárás lefolytatása során a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 53.§-60.§ alapján jár el az intézmény. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az eljárás során törekedni kell arra, hogy a tanulók ügyeiben a legkedvezőbb döntés szülessen, a gyermek érdekeit figyelembe véve.
9 Fegyelmi büntetések (igazgatói, tantestületi): • • • • • •
megrovás szigorú megrovás áthelyezés az évfolyam másik osztályába áthelyezés másik, azonos típusú iskolába eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából
d) A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét, melynek alapja a mindenkori minimálbér összege, valamint a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg . V. A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának módja 1. • • • • •
• •
•
• • • • • • • • •
A tanuló joga adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára, kulturált formában tájékozódjon tanulmányai előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről, kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon, kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor, rövidített órákon se kelljen dolgozatot írni, s a témazáró dolgozat írásának időpontját egy héttel előbb közöljék, dolgozatát 10 munkanapon belül értékelve visszakapja (kivételt képez a nevelő igazolt akadályoztatása), a tanulók minden félévben, minden tantárgyból 2 felelésmentes tanórát vehetnek ki. A kérvényt a diák az ellenőrzőjébe jegyzi, a szülő ellenjegyzi, a nevelő pedig aláírásával érvényesíti. az órákon a tanulók csak a feleletek alól mentesülnek, a témazáró dolgozatok alól nem, véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát, javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben, részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, napköziotthonos, (iskolaotthonos) vagy tanulószobai ellátásban részesüljön az első osztálytól kezdődően a pedagógiai programban meghatározott keretek között válasszon a választható tantárgyakból, vallásának gyakorlásához, de oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát, valamint mások személyiségét, méltóságát, kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását, választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől, vagy az iskola igazgatóságától, valamint, hogy ezekre az ügyekre választ kapjon.
10 1.2.
A beíratás napjától (tanulói jogviszony megkezdésekor) a tanuló(k) joga, hogy
(ha a beíratás napja és a tanév megkezdése között hosszabb idő telik el) információt kapjon az iskola működésével, és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban, • megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit, • részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, • az iskola igazgatójának engedélye alapján társaival, vagy egyénileg felnőtt felügyeletével használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését (sport létesítmények, stb.), • egyéni ügyeivel tanáraihoz, osztályfőnökéhez, az igazgatósághoz forduljon. •
2. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában 2.1.
A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljától. A Felülvizsgálati Kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. a.) A panasz kivizsgálására az Intézményszék jogosult. b.) A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni (mint munkáltató, vagy pedig mint intézményvezető), s arról írásban kell értesítenie a tanulót.
2.2
Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre.
2.3
A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a Diákönkormányzat SzMSz-e tartalmazza.
2.4
Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan.
2.5
A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.
3.
A tantárgyválasztás szabályai: • • • • •
Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyásával közzéteszi a választható tantárgyak körét. A tájékoztató közzététele előtt beszerzi az intézményszék és a diákönkormányzat véleményét. A tanulók május 20-ig jelenthetik be a tantárgyválasztással kapcsolatos döntésüket. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával kérelemmel fordulhat az iskola igazgatójához. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. Ha a tanuló tizennegyedik életévét eléri és nem cselekvőképtelen – a tantárgyválasztás jogát a szülővel közösen gyakorolhatja.
11 4. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei: 4.1 A tanuló joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezeshez, tanszerellátáshoz, a fizetési kötelezettség alóli mentességhez jusson, valamint rászorultság esetén szociális támogatásban részesüljön. Ezek elérhetőségéről a tanuló az osztályfőnökétől, a diákképviselőitől és az igazgatóságtól értesülhet. 4.2. Az iskolai oktatásban résztvevő tanulók számára a tankönyvellátást a: - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzéssel, - a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevételének biztosításával, - használt tankönyvek biztosításával, - illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján biztosítja. •
• • • •
Amennyiben a tanuló ingyenes tankönyvellátásra (azaz normatív kedvezményre) jogosult, s ezt az adott tanévben igénybe szeretné venni, akkor igénylőlapot kell a szülőnek benyújtania az iskolába. Az igényléskor a szülőnek figyelembe kell vennie jogosultsági formáját, és az igényléshez csatolnia kell a jogosultságot igazoló dokumentumot. Három vagy többgyermekes család esetén a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, Tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolást, Fogyatékos tanuló esetén a szakértői bizottság véleményét, Rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló jegyzői nyilatkozat másolatát.
4.3. További kedvezmények elbírálásának szempontjai: 1.
2.
A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, - aki hátrányos helyzetű, - akit szülője egyedül nevel, a szülők egyike vagy mindkettejük munkanélküli, - aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, – akinek a családjában sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkel élő családtag van - illetve aki állami gondozott.
, 3.
4.
A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a Szülői Tanács véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok szociális segélyben részesülhetnek. - étkezési hozzájárulás kifizetésére - rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv és tanszer ellátására illetve megvásárlására
12 - rászoruló tanulók kirándulás illetve üdülési költségeihez való hozzájárulásra. 5. A szociális célú összegek jogosultságáról és mértékéről az iskola javaslata alapján a fenntartó dönt.
Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése A köznevelési intézményekben térítésmentesen, illetve térítéssel igénybe vehető szolgáltatások körét a CXC. Törvény a köznevelésről, a 229/2012. (VIII.28.) A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló rendelet határozza meg. 1.
Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást a jogszabályok alapján minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
2.
A köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatójának javaslata alapján a hatályos jogszabályok alapján a fenntartó dönt. A döntés előtt az intézmény igazgatója kikéri az intézményszék, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.
3.
A térítési és tandíjakat mindenkori tanév rendjében meghatározott időpontig kell befizetni a Polgármesteri Hivatal pénztárába, illetőleg az intézmény területén erre kijelölt helyen és megbízott személynek.
4.
Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 15 napjáig a Polgármesteri Hivatal pénztárába kell befizetni.
Vagyoni jogok gyakorlása Az iskola tanulói által előállított dolognak, terméknek, alkotásnak tulajdonjogát az intézmény szerzi meg abban az esetben ha: - az intézménnyel fennálló tanulói jogviszonya alapján eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben készített a tanuló, - az elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította. A tanulót az SzMSz-ben meghatározott díjazás csak abban az esetben illeti meg, ha az iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A díjazás mértékéről kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével állapodik meg az iskola.
VI. 6.1. • • • •
A tanuló(k) kötelessége
A tanuló(k) kötelessége, hogy tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit és tanulótársait, úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában, tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el, figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a kötelező és választott tanítási órákon, tanulási időn kívüli foglalkozásokon az általános iskolai egységben 16 30 óráig, az alapfokú művészeti iskolában a tanszaki foglalkozások végéig,
13 életkorához és fejlettségéhez igazodva, pedagógus felügyelete, illetve irányítása mellett működjön közre saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák és foglalkozások rendezvények előkészítésében és lezárásban. a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését és ellenőrző könyvét mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon.
•
•
Nem hozhat fel tiltott jelképet, veszélyes eszközöket, szúró, vágó szerszámokat, robbanó szerkezeteket, mobil telefont, játékokat, sétálómagnót, stb, ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon tartsa be az intézmény helyiségei és az intézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, a házirend előírásait,
• •
az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan, magatartásával mutasson példát, az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt, ízléses, életkorának megfelelő legyen, iskolai ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát (lányoknak: fehér blúz és sötét szoknya, illetve nadrág, a fiúknak: fehér ing és sötét hosszúnadrág), szabadidős foglalkozásra a foglalkozás megkezdése előtt 10 perccel érkezzen, foglalkozás megkezdéséig fegyelmezetten várakozzon az intézmény területén, az intézmény területén a tanuló nevelői vagy szülői felügyelet nélkül nem tartózkodhat. osztályrendezvények, diákönkormányzat rendezvényei az iskola igazgatója által engedélyezett időpontig tarthatók, vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt mindenkori minimálbér alapján a 2011. . évi törvény a köznevelésről 59. §-a , valamint a 20/2012. EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 61. §-a lapján térítse meg,
• •
• • • •
Dohányozni az intézmény egész területén tilos! Ennek betartása minden tanuló, intézményi dolgozó és intézményhasználó számára kötelező.
•
6.2. -
-
-
6.3
Az iskolai együttélés szabályai:
Értéktárgyakat, nagyobb összegű pénz a tanuló ne hozzon az iskolába. A befizetendő összeget azonnal adja át az illetékesnek. Az iskola területén őrizetlenül hagyott értékekért az iskola nem tud felelősséget vállalni. A talált tárgyakat a titkárságon vagy a portán kell leadni. A könyvtárban használt illetve az onnan kikölcsönzött dokumentumokért minden tanuló anyagilag felelős, a könyveket legkésőbb a kölcsönzési idő, illetve a tanév végéig vissza kell vinnie a könyvtárba, a tartós tankönyveket a szaktanárnak leadnia. Az iskolai rendezvények egy része nyitott. A meghívó személy, vagyis iskolánk tanulója, illetve szülője felelőséggel tartozik vendége viselkedéséért. Tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába
1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát, stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – saját felelősségükre hozhatnak. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig.
14 Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. 3. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt szeptember első hetében az osztályfőnöknek be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani, illetve a kerékpár tárolóba elhelyezni. A kerékpár őrzéséért a nyitott intézményudvarok miatt az iskola anyagi felelősséget nem vállal. 6.4.
Az iskolai vizsgák (20/2012. EMMI rendelet 64.§-73.§)
A tanuló osztályzatait az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán és a javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján is meg lehet állapítani, ezek a tanulmányok alatti vizsgák. 1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a törvényben előírt időnél többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga egy, illetve több tantárgy teljesítésére vonatkozik.
egy adott évfolyam követelményeinek
A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, melynek elnökét és két tagját az igazgató bízza meg. 2. Különbözeti vizsgára iskolaváltáskor kerülhet sor a helyi pedagógiai programnak megfelelően abban az iskolában, amelyben a tanuló a tanulmányait folytatni kívánja. 3.Javító vizsga: A tanév végi elégtelen osztályzat miatt kerül rá sor.
-
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet.
4. A tanulmányok alatti vizsgák formái: írásbeli és szóbeli. A vizsga követelményeit, részeit, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programja tartalmazza.
További szabályok: - Ha a tanuló magántanuló, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. - Szakértői bizottság szakvéleménye alapján magántanulónak nyilvánított tanuló felkészülését a törvényben meghatározott módon az iskola a fenntartó döntése alapján biztosítja.
15
A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
VII.
Az iskola igazgatója (vagy a megbízottja) tájékoztatja a tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről és az elért eredményekről a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyen, • Az aktuális tudnivalókról iskolagyűlésen, iskolarádióban, az iskola honlapján, az iskolaújság számain keresztül, az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább félévente, a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan , 1. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. 2.A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel vagy az intéz6ményszékkel. 3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az iskola igazgatója a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején tájékoztatja • az osztályfőnökök: az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. •
4.
5. 6.
7.
A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: • szóban: a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első- negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő lapokon. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az intézményszékkel.
16 VIII. A tanulók közösségei 1.Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választhatják meg: • osztálytitkár, • két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 2.A diákkörök 1. 2.
3. 4.
5. 6.
Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az Intézményszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembe vételéve – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. a felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjai közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
Az iskolai diákönkormányzat 1. 2.
3. 4.
5.
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének - a tanulók 51 %-a, illetve - a diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. - Az osztályokat, tanulócsoportokat érintő kérdésekben a tanulók nagyobb csoportján az adott osztály, illetve csoport tanulóinak 50 %-át értjük.
17 Az iskolai diákközgyűlés 1. 2. 3. 4.
Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE 1. 2.
Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: . Alapfokú művészeti iskola A köznevelési törvény előírásainak megfelelően tanulóink jelentkezhetnek a művészeti iskola tagozataira. • Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőnegyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akinek otthoni felügyelete nem megoldott minimum 15 fő igénylése esetén. • Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat a Polgármesteri Hivatal Pénztárába kell befizetni legkésőbb az adott hónap 15 napjáig. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre, vagy a hiányzás első napján reggel 8 óráig az élelmezésvezetőnek bejelenti, lemondja. • Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. • Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. • Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
18
•
•
•
•
•
• •
Kirándulások. A tanév szorgalmi időszakában az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Intézményi Zöld Napok. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó rendhagyó foglalkozások, melyeken főleg egy-egy téma komplex feldolgozása történik. A tanulók részvétele az Intézményi Zöld Napok foglalkozásain kötelező. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
•
2.
3.
4.
A délutáni tanórán kívüli foglakozásokat, az alapfokú művészeti iskola óráit az iskola nevelői 14 00 óra és 19 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglakozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. 2.
3.
A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év első tanítási napján, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév első napján lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
19 4. 5.
6. 7.
8. 9.
10. 11. 12.
Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, • akiknek mindkét szülője dolgozik, • akik állami gondozottak, • akik nehéz szociális körülmények között élnek. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16 30 óráig tartanak. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15.30-ig, illetőleg a más településről bejáró tanulók hazautazását figyelembe véve 17.00 óráig tart. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén jutalomban részesíthető. Az a napközis, vagy tanulószobás tanuló, aki magatartásával a napközi és a tanulószoba rendjét, a közösségi élet szabályait többször, vagy súlyosan megszegi kizárható. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: • osztályonként egy tanulmányi felelős, • egy játékfelelős, • egy tisztaságfelelős • két napos felelős. A felelősök megbízatása a csoport közössége által megbeszélt időtartamra szól.
13.
14.
15.
16.
A tanulmányi felelősök feladatai: • gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, • figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, A tisztaságfelelősök feladatai: • felügyelnek a napközis terem, tanulószoba valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, • ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, • a tanulás végén letörlik a táblát. . A játékfelelős feladatai: • a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, • felügyel a csoport játékainak megóvására, • rendet tart a csoport játékszekrényében. A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai: • segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, • ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát.
X. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK HASZNÁLATA
1.
Az iskola tanulóinak, dolgozónak joga, hogy az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja.
20 2.
Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár vagy felelős engedélye szükséges: • tornaterem • kémiai előadó • számítástechnikai terem • nyelvi tanterem • szertárak • klub • technika terem
3.
Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola területére a balesetek elkerülése végett gépkocsival, motorral, kerékpárral behajtani tilos. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. Vagyonvédelmi okokból az iskola helyiségeit, tantermeit óraközi szünetekben és a foglalkozás után kulccsal be kell zárni. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján bérbe adható, a bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. az iskolai létesítmények hasznosításából származó bevételeket vonatkozó rendeletek alapján lehet felhasználni. Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja az iskolai sportkör működését. E létesítmények bérbeadásához az igazgató, tantestület, intézményszék előzetes hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges.
4. 5. 6. 7.
8.
IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. 2.
Az iskola az alábbi védelmi rendszerrel rendelkezik: központi riasztó rendszer., valamint nyolc kamerás belső rendszer. A tanulók, iskolai dolgozók, szülők, kívülállók a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat az iskolai SZMSZ mellékletében szereplő szabályzatokban leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat minden tanév elején osztályfőnöki órán / szülői értekezleten a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen ki kell függeszteni.
3.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
4.
Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze. Iskolai rendezvénynek minősül: • Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, ballagás, tanévzáró) • Nemzeti ünnepek • Helyi rendezvények • Diák- és sport napok • Iskolai kirándulások • Nyílt napok
