A FÖLDALATTI TEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÚJ TENDENCIÁI NEW TENDENCIES IN UTILIZATION OF UNDERGROUND SPACE Dr. György, Pál AP-Consult Mérnöki Iroda Kft.
ÖSSZEFOGLALÁS
Földünk emberi életre berendezett városi területe korlátos, a felszínen már nincs, vagy alig van fizikai lehetőség újabb építmények kialakítására. A felszín tehermentesítésére, szabaddá, zöldebbé és ezzel az emberek számára egészségesebbé és élhetőbbé tételére további hasznosítható tereket lehet és lehetne kialakítani a térszín alatt. Az emberiség történelmében hosszú évezredekre nyúlik vissza a földalatti terek hasznosítása. Előadásomban rövid, illusztrált történeti áttekintés után rátérek a mai kor kihívására, a földalatti terek hasznosítása fokozásával kapcsolatban adható válaszokra és ezek példáira, majd ismertetek egy új, – véleményem szerint követendő – előtervezési elképzelést. ABSTRACT
Nowadays urban surface area usable for human life is limited, there is almost no more physical possibility to establish new objects on the surface. In order to discharge and make the surface more enjoyable and healthy for human life, much more underground space would be developed for different functions. The utilization of underground space was very old tradition along the history of mankind. After a short illustrated review of the subject we shall present some answers and examples to be given to the challenges of our present modern age by important development of underground placed objects, to be followed by the opinion of the author. Finally a system will be offered for organized use of underground space. KULCSSZAVAK/KEYWORDS
Földalatti terek hasznosítása, javasolt előtervezési rendszer, újszerű felhasználások 1
Utilization of underground space, proposed preplanning system, new utilization BEVEZETÉS Földünk emberi életre berendezett városi területe korlátos, a felszínen már nincs, vagy alig van fizikai lehetőség újabb építmények kialakítására. A felszín tehermentesítésére, szabaddá, zöldebbé és ezzel az emberek számára egészségesebbé és élhetőbbé tételére jelentős területeket szabadíthatnánk fel különféle objektumok térszín alatti elhelyezésével. A XXI. században a városok lakossága világszerte gyorsan növekszik. Sok országban a közigazgatási / önkormányzati szervek fejlesztési terveikben egyre több célra veszik igénybe a földalatti tereket a városi közmű és közlekedési infrastruktúra valamint más kulturális, szociális vagy egyéb célú létesítményeik tervezése, fejlesztése és bővítése céljából, hogy kielégítsék közösségük növekvő üzleti, kulturális stb. igényeit. Máshol a rövid és hosszú távú tervezés során a földalatti tér fokozottabb használatának lehetőségét csak mostanában kezdik vizsgálni és az ilyen irányú fejlesztéseket előirányozni. Sajnos vannak olyan városok is, ahol a korábban már kialakult fejlesztési tendenciák ellenére ma inkább a földalatti terek hasznosításának szándékos visszafejlesztése jellemző valamilyen sajátos közlekedéspolitikai, úgynevezett „környezetvédelmi”, vagy más hasonló indoklással. A helyi sajátosságok, adottságok, tradíciók és a fejlettség szintje természetesen eltérő, de a továbbfejlesztés megalapozása céljából mindenütt szükség volna a még rendelkezésre álló vagy tehető, ill. a már használatban lévő földalatti terek és létesítmények szakszerű kezeléséhez és távlati fejlesztéséhez a már elfoglalt és a még szabad terek regiszterére és ennek figyelembevételére a további elképzelések kialakításában. Ennek egyfajta egységes szemléletű rendszerére teszek majd végül javaslatot. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Kezdetben természetes földalatti üregek, barlangok szolgáltak az időjárás viszontagságai, a vadállatok és egyéb támadók elleni menedékül vagy lakóhelyül. Később ezeket emberi erővel, tervezett módon tovább bővítették, vagy már a termett talajban és sziklában alakítottak ki különböző közmű, kultikus és más célú létesítményeket kezdetleges mélyépítési és bányászati módszerekkel.
2
1. ábra Őskori földalatti lakóhely Számos ókori és középkori földalatti létesítmény (víztartály, csatornák, búvóhely, várak menekülőalagútjai, kazamaták, stb.) részben ép és helyenként még üzemképes maradványai ma is fellelhetők.
2. ábra Középkori földalatti víztartály A XIX. század folyamán egyre több, elsősorban közlekedési vonalak útját keresztező akadályok leküzdésére szolgáló térszín alatti létesítmény épült, majd a nagyvárosokban a tömegközlekedés földalatti alagúthálózata és a földalatti közműhálózat fejlesztése révén fejlődött a földalatti terek hasznosítása.
3
3. ábra Londoni metró 1861 Ez a fejlesztés robbanásszerűen folytatódott a XX. században és fokozatosan kiegészült a városi földalatti parkolóházak és más létesítmények elterjedésével. A háborús készülődés, a II. világháború, majd a hidegháború időszakában számos földalatti katonai és védelmi létesítményt építettek, amelyek jelentős részét ma már békés célokra (pl. sportpályák, vendéglátóhelyek, stb) használják. A felhagyott bánya üregeket is több esetben sport és szórakozás célra alakítják át.
4. ábra Sóbánya utóhasznosítása sportlétesítményként Egyes északi országokban a téli időjárás viszontagságainak csökkentésére és a városi lakosság hétköznapi igényeinek kiszolgálására 4
a lakóházakhoz és a tömegközlekedési hálózathoz kapcsolt egész földalatti városrészeket alakítottak ki úgy, hogy a mindennapi élet fontos folyamatai (vásárlások, étterem, közlekedés) nagyrészt hótól, fagytól védett környezetben történhessenek. Más helyeken többszintes térszín alatti bevásárló komplexumok és butiksorok épültek a meglévő belvárosi épületek alá, ezáltal a bevásárló helyeket a legnagyobb várható forgalom helyén tudták kialakítani.
5. ábra Földalatti város Magyarországon a földalatti terek hasznosítását térszín alatti közművek, különböző közlekedési létesítmények (metró, közúti- vasúti- és gyalogos aluljárók, közúti vasúti és villamosvasúti alagutak), mélygarázsok mellett néhány földalatti tároló, ipari létesítmények egyes műtárgyai, katonai védelmi létesítmények, valamint egyes épületek pinceszintjén kereskedelmi, kulturális vagy más célra kialakított helyiségek jelentik. Az utóbbi időkben sajnos inkább visszafejlesztés folyik, a korábban épített földalatti közúti és gyalogos aluljárókat valamilyen félreértelmezett humán elvek alapján magas költségért betömik, megszüntetik.
5
6. ábra Példa a hazai visszafejlesztésre
6
SAJÁTOS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK KORUNKBAN A modern időkben a felszín növekvő beépítettsége, a felszíni forgalom jelentős növekedése és számos más hatás vagy felmerülő igény kapcsán világszerte egyre jobban előtérbe kerül az egyébként jelentősen felértékelődött földalatti terek további használati lehetőségeinek feltárása. Sűrűn lakott nagyvárosokban az élhetőbb városi környezet biztosítását, vagy a hiányzó felszíni terület pótlását kísérlik meg egyes létesítmények eddig szokatlan föld alá helyezésével. Számos olyan létesítményt szándékoznak a föld alá vagy tengerbe helyezni, amelyekben mesterséges körülmények között kell megteremteni az emberi munkavégzés feltételeit, melyekkel a felszíni építményekben megszokott miliőt lehet biztosítani. Ehhez a műszaki kialakításon túl eddig nem szokványos orvosi és pszichológiai kutatások, vizsgálatok, különleges belsőépítészeti intézkedések szükségesek a megvalósítás előfeltételeként. Íme, egy példa: Singapore-ban a kormány megrendelésére egy több száz fős kutató szervezet dolgozik egy részben föld alá, részben tenger alá építendő sokszintes kutatólaboratórium előkészítésén, amelyben 3-4000 kutató dolgozna.
7
7. ábra A kutatás sémája Nagyobb felszíni területek felszabadításának jelenkori példája a Stuttgart 21 Projekt, melynek keretében a várost átszelő vasúti vonalakat és a városi főpályaudvart, valamint a közúti közlekedés tranzit- és városi gyorsforgalmi útjait nagyrészt a föld alá helyezik, lehetővé téve a felszabadult felszíni területek parkosítását és ezzel a környezet élhetőbbé tételét a korábban zsúfolt belvárosban.
8. ábra Stuttgart 21 Projekt JAVASOLT ELŐTERVEZÉSI RENDSZER A XXI. század igényeinek kielégítéséhez már nem lehet elegendő az egyes beruházásokhoz ötletszerűen csatlakozó tervezés és építés, szükség van a földalatti terek hosszú távú rendezési tervkoncepcióira, e koncepciók rendezési tervbe foglalására, amelyet a felszíni rendezési tervekkel egyeztetve és összhangban kell kialakítani. Ezt követik a rendezési tervek alapján kidolgozott engedélyezési és megvalósítási tervek, melyekben meghatározzák a különböző létesítmények időben egymástól független, de térben rendezett elhelyezését és kialakítását, a meglévő és a távlatban tervezett létesítményekre is tekintettel. A vázolt előtervezési folyamat kialakítása a következő lépések megtételét igényli: a földalatti terek kialakításáról szóló elképzelés, hosszú távú fejlesztési előirányzat megfogalmazása, a kapcsolódó alapvető jogi és adminisztratív feltételek megteremtése, megfelelő részletességű geotechnikai és régészeti kutatások és feltárások, 8
a rendelkezésre állítható földalatti terek /területek feltérképezése és leltározása, a földalatti terek térképeinek összehangolása a felszíni fejlesztési tervekkel, és összehangolt egységes fejlesztési terv készítése, a földalatti terek jegyzékének összeállítása kategóriák, zónánkénti paraméterek és funkciók szerint rendezve, a hosszú távú fejlesztési tervek figyelembevételével a föld alá telepíthető létesítmények / funkciók meghatározása, és a megfelelő földalatti tér részek kijelölése, a kialakított rendszer nyilvános vitára bocsátása majd a vita eredményéinek beépítése után a döntéshozó állami vagy önkormányzati szervek általi jóváhagyása kezdeti alkalmazási időszak, majd ennek tapasztalatai alapján véglegesített rendszer működtetése és szükség szerinti fejlesztése… Minden országnak és városnak eltérőek a földrajzi, geológiai, szeizmikus, éghajlati feltételei, más a történelmi, kulturális és társadalmi háttere. Ezek mind jelentős hatással vannak a fejlesztési elképzelésekre a felszínen és a föld alatt egyaránt. A jelentős eltérések miatt különböző elvek, elképzelések és preferenciák befolyásolják a városfejlesztési terveket, de nem mellékesek a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek és források sem, melyek feltárása és figyelembevétele alapvető fontosságú. A fent röviden vázolt kérdéskör hosszú évek óta szerepel az ITA (Nemzetközi Alagútépítő és Földalatti Terek Egyesület) valamint annak magyar tagja, a Magyar Alagútépítő Egyesület programjában. A problémakört az idén tartott 2015. évi Alagút Világkonferencia (WTC 2015) számos előadása és munkacsoport ülése is kiemelten kezelte. A szóbeli előadásban a kérdéskör bővebb tárgyalására és a térszín alatti terek kihasználásának néhány érdekes, újszerű nemzetközi példájának bemutatására kerül sor. IRODALOMJEGYZÉK Pal GYORGY, Istvan S FOGARASI: SEE Tunnel, Promoting Tunnelling in South East European Region, 41th General Assembly and World Tunnel Congress of International Tunnelling and Underground Space Association ITA-AITES, Dubrovnik, Croatia, May 22-28, 2015, page 694
9
10
