ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA, EGER, KLAPKA GY. U.7.
A FIATALOK VISZONYULÁSA A VALLÁSHOZ ÉS AZ EGYHÁZHOZ
KÉSZÍTETTE:
BOZA ANNA, LINKECS MELINDA 11.D. osztály
EGER 2014.
A római katolikus vallás alapja, hogy hiszünk a Szentháromságban, azaz a háromszemélyű egy Istenben, Atyában, Fiúban, Szentlélekben. A világot az Atya teremtette, Fiának, Jézus Krisztusnak áldozata megváltotta. Az evangéliumok szerint Jézus, a mai Palesztina, Izrael terülten élt. Körülbelül 30 - 35. évében feláldozta életét értünk emberekért és kínhalált szenvedett a mi üdvösségünkért. Majd harmadnapra feltámadt, felment a mennybe, és evangéliumának hirdetését, apostolaira és azok utódaira bízta. Az igehirdetőknek azonban nem volt könnyű dolguk, hiszen nagyon sokáig üldözték őket – a mai napig. Voltak, akiket ezért halálra is ítélték, őket nevezzük vértanúknak. Hazánkban a legnagyobb vallási közösség a kereszténység és ezen belül a Római Katolikus Egyház. Ugyanakkor, a mai fiatalok már egyre jobban megfeledkeznek hitük fontosságáról. Természetesen ehhez hozzájárul az a tény is hogy, már szüleik sem foglalkoznak megfelelően a vallásgyakorlással. Ezek mellett sokan vallásos családban nőttek fel. A család hivatása, hogy őrizze és továbbadja azt a szeretetet, amellyel Isten az embert teremtette, Jézus Krisztusban magához emelte, és az Egyházban jegyeséül választotta. A családnak feladata, hogy tagjai között megvalósítsa a személyes szereteten alapuló közösséget. A gyermek szüleitől kapja meg azt a nevelést, ami nélkülözhetetlen az élethez, valamint a közösségbe való beilleszkedéshez. A keresztény nevelés alapja a szeretet és elfogadás. Vannak, akik saját maguk kezdenek el nyitni a hit felé; innen várják a válaszokat, a megerősítést. Sok embert a gondolkodás vezet el a hithez. A teremtésből, azaz a világból és az emberi személyből kiindulva az ember a maga értelmével is bizonyossággal meg tudja ismerni Istent, mint a világmindenség kezdetét és célját, mint a legfőbb jót, a legfőbb igazságot és a végtelen szépséget.(Komp.3) Ha elfogadjuk, hogy az érzékeinkkel megismerhetjük a valóságot és az értelemmel igaz következtetésekre juthatunk, akkor logikai úton is eljuthatunk ahhoz, aki ennek az esetleges világnak megalkotója és fenntartója. “Az első korty a tudomány poharából ateistává tesz. A pohár alján pedig ott van az Isten!” (Isaac Newton) Bármi legyen az ok, a vallás és a közösség akkor is fontos szerepet játszik mindenki életében legyen az gyakorló vallásos vagy kereső. 1
“ A hit a remélt dolgok biztosítéka, a nem látható dolgok bizonyítéka.” (Zsid 11,1) – olvashatjuk a Szentírásban. Azonban vannak olyan emberek, akik a hitet valami babonás, buta dolognak gondolják és összetévesztik a hiszékenységgel. Például a főzésnél sem voltunk ott, mégis csak azt hihetem, hogy nincs megmérgezve az ebédem. Ezekben az esetekben a hit szó egy általános bizalmat jelent, amivel ráhagyatkozhatunk a körülöttünk lévő emberekre és dolgokra. Néhány fiatal viszont azért tagadja meg hitét, mert barátai nem hívők, és ők a vallásosokat kigúnyolják, kicsúfolják, ezért ők is elkezdenek így viszonyulni az Egyházhoz, a kereszténységhez, mert úgy gondolják, hogy ezzel nagyobbak, menőbbek lesznek a többiek szemében. Továbbá a hit elhagyásának oka lehet az, hogy a gyermekkorban megismert istenkép valamilyen okból nem fejlődött tovább és fiatalként már elfogadhatatlannak tartja a szakállas és „öregbácsis” istenképet ezért eltávolodik az egyháztól és a vallástól. Sokakat viszont pedig az egyházban is tapasztalható botrányok és bűnök távolítanak és rettentenek el. Az Egyházi rend az a szentség, amely által Krisztusnak az apostolokra bízott küldetése folytatódik az Egyházban. A diakónusok, papok és a püspökök az egyházi rend felszentelt tagjai. Küldetésükhöz lelki hatalmat is kapnak a Szentlélek által. Az általános papság mellett, Isten egyes férfiakat a szolgálati papságban különleges módon részesít Krisztus papi, királyi és prófétai küldetésében, hogy Krisztusnak, mint az Egyház fejének személyében cselekedjenek. Ez e meghívás elkötelezettség is, hogy életét egyre inkább hasonlóvá tegye Jézus Krisztuséhoz. Feladatait az Ő lelkülete szerint kell végeznie, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon, és életét váltságul adja sokakért (Mt 20,28). Vannak, akik talán nem alkalmasak erre a hivatásra és mégis az egyházi rend tagjai lesznek, nagy pompában, luxusban élnek, esetleg visszaélnek lelki „hatalmukkal”, amikor a kereszténységnek nem ez a lényege. Sokkoló volt a világ számára, amikor a molesztálásokról hallhatunk, hogy egyegy atya megront fiatal lányokat, fiúkat. Ugyanakkor ezekről az esetekről szintén tudjuk, hogy a világban sokkal nagyobb számban fordulnak elő, de ha ugyanez az egyházban is megjelenik, akkor nagyobb publicitást és nyilvánosságot kap. Ezért nem tehető felelőssé az egész egyház, hiszen minden emberről a legjobbat gondolja, de ezek a feltételezések sajnos nem mindig igazolódnak be. XVI. Benedek pápa felismerte az esetekkel kapcsolatban az egyház felelősségét és az érintetteket felfüggesztette, hogy a világi bíróságok járjanak el ügyükben a hatályos törvények szerint. 2
Jelenlegi pápánk, Ferenc is jó példát mutat az embereknek. Ő maga is egyszerűségben él. Támogatja a szegényeket, elesetteket a társadalom peremén élőket, ételt oszt nekik, gyűjtéseket szervez. Nem költözött be a pápai palotába ezzel is jelezve, hogy mellőzni szeretné a „pompát”, hiszen ő pontosan tudja, hogy nem ez egyház ismertetőjegye. A fiatalsághoz is próbál közel kerülni, pl.: fényképek készítését engedélyezi, ha megkérik rá és ez nagy szimpátiát vált ki világszerte – nemcsak a hívőkből. Az imádkozást is játékosan próbálja megközelíteni: mondjunk egy imát minden ujjunkra! Első a hüvelykujjunk: ez van hozzánk a legközelebb, ezért imánkat azokért kezdjük, akik legközelebb vannak hozzánk. Következő ujjunk a mutatóujj: imádkozzunk azokért, akik utat mutatnak, tanítanak, gyógyítanak. Ide tartoznak a tanáraink, orvosaink, papjaink és szerzeteseink. Következő ujjunk a középső, amely a legmagasabb: Ez vezetőinkre emlékeztet. Imádkozzunk országunk elnökéért, a kongresszusi tagokért. Szükségük van Isten vezetésére. Negyedik ujjunk a gyűrűsujj: Sokan nem tudják, hogy ez a leggyengébb ujjunk. A gyengékre emlékeztet, akiknek sok bajuk van, betegségekben szenvednek. Gyűrűsujjunkon viseljük a jegygyűrűnket is, ezért imádkozzunk a házasságokért is. Utoljára marad a kisujjunk, legkisebb az összes közül, így kell látnunk magunkat Isten és ember előtt. Kisujjunk arra emlékeztessen, hogy imádkozzunk magunkért. “Az ifjúsági katekézis fontos feladata az imaéletre, a személyes imamód kialakítására nevelés. Tudnunk kell, hogy a hagyományos imádság számukra gyakran elveszíti vonzerejét.”(KÁD 3.3.2.3.) Ezzel a módszerrel is bizonyítja a pápa, hogy hitünk egyik alappillérei a szeretet, a gondoskodás és az ima. Gondolnunk kell mindenkire, és miután imádkoztunk az első négy csoportért, akkor már megfelelő perspektívából látjuk saját szükségleteinket, és jobban tudunk imádkozni saját dolgainkért. Nemrégiben, 2014. április 27-én, szentté avatták II. János Pál pápát, aki a remény és a fiatalok pápája volt. Azoké a fiataloké, akiket a pápaságának elején megszólított, s mindvégig fontosnak tartotta őket: számos ifjúsági találkozón vett részt, s szólt a fiatalokhoz, akik magukénak érezték. Amikor csak tehette, találkozott velük, és lélekben mindig fiatal maradt. Látta a sport közösségformáló erejét, ebben is megtalálta az utat, melyen át a fiatalokhoz lehet szólni, de egyébként is nyitott maradt mindvégig: előfordult, hogy breaktáncosokat fogadott audiencián. 3
Számos sportolóval, és egyesülettel tartott fenn jó kapcsolatokat, sőt néhány labdarúgóklubnak még tiszteletbeli elnökének is megválasztották. Vannak olyan fiatalok, akik nem foglalkoztak a hittel, csak a szórakozásnak és a mának éltek, drogokat, alkoholt és különböző tudatmódosító szereket használtak és ezek által kimaradtak az iskolából és eltávolodtak szüleiktől, családjaiktól, igaz barátaiktól. Majd mikor ráeszméltek, hogy mekkora hibát követtek, hogy életük félresiklott, akkor találtak rá az egyházra ahol menedéket találtak. Kiutat nyertek a sötétségből. Vallásunk fontos eleme a megbocsájtás és hogy, ne ítélkezzünk mások felett. „Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak.” (Lk 6,37). Ezeknek a fiataloknak sok olyan pillanat volt az életükben, amit megbántak, ha lehetne, visszacsinálnának, de erre sajnos nincs lehetőségük, viszont az is megállapítható, hogy ha korábban az egyház tanítását követték volna, mindezt megelőzhették volna. „A fiatalokat el kell segíteni a keresztény nagykorúságra. Mivel a fiatal ebben a korban emberi fejlődése szempontjából saját személyiségének kialakulását éli meg, ezért a keresztény magatartás kialakítása is az ifjúsági katekézis feladata, amit a názáreti Jézus Krisztus személyének hiteles bemutatásán keresztül lehet elérni.”(KÁD.3.3.2.3.) “A fiatalok katekézisében kiemelt szerepe van a közösségnek mint az elhangzott evangéliumi tanítás alapvető értelmező közegének, és a keresztény személy kialakulását elősegítő, semmi mással nem helyettesíthető eszközének. A közösségi élet, a beszélgetés, a társaságba való bekapcsolás az ifjúsági katekézis nélkülözhetetlen feltételei.” (MKD. 3.3.2.3.) Mindent összevetve, a fiataloknak látnia kell, hogy a vallásosság nem szégyen, hanem egy jó dolog, ami segíti őket hogy, a helyes úton haladjanak, rájöjjenek, miért vannak a világon, mi a küldetésük az életben. Ugyanakkor a bigott vallásosság pedig nem vezet célhoz, mert nem biztos hogy, reálisan fogja látni a dolgokat, esetlegesen annyira elfogult lesz, hogy társai nem hallgatnak rá, továbbá így elveszítheti a nyitottságot. Világszerte vannak szervezetek, melyek segítik a fiatalokat, hogy megtalálják lelki békéjüket és igazi jó közösségre találjanak. Ezek a katolikus ifjúsági szervezetek, különböző programokat, táborokat rendeznek, ahol az azonos vallású fiatalok és a hitet keresők megismerkedhetnek 4
egymással, barátságok születhetnek. Ezek a programok elősegítik azt is, hogy a fiatalok felfedezzék adottságaikat, tehetségüket, amikkel majd érvényesülni tudnak egymás javára a világban. Jó hatással van személyiségük fejlődésére a rossz tulajdonságok javítására is. Minden fiatalnak élnie kellene ezzel a lehetőséggel, hogy részt vegyen ilyen eseményeken és felfedezze önmagát és hitét. “… fontos feladata az ifjúsági katekézisnek az egyén és a közösség szolgálatára nevelés, amit szintén ebben a korban lehet a leghatékonyabban kialakítani.” (KÁD 3.3.2.3.)
A TÉMÁVAL FOGLALKOZÓ SZAKIRODALOM: 1. BIBLIA ÓSZÖVETSÉGI ÉS ÚJSZÖVETSÉGI SZENTÍRÁS. Bp., 2006., SzIT. 2. A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSÁNAK KOMPENDIUMA. Bp., 2013., SzIT. 3. Ferenc pápa: EVANGELII GAUDIUM, AZ EVANGÉLIUM ÖRÖME. Bp., 2014., SzIT., In.: Pápai megnyilatkozások 49., sorozatszerkesztő: Diós István 4. „Íme kiment a magvető vetni” Kateketikai tanulmányok a nyolcvanesztendős Dobos László tiszteletére. Pécs, 2012., Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, In.: Pécsi Hittudományi főiskola 13., szerk.: Vértesi Lázár 5. Kateketikai szöveggyűjtemény. Pécs, 2005., Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, In.: Pécsi Hittudományi főiskola 1., összeállította.: Dobos László 6. Általános Hitoktatási Direktórium Róma, 1971. II. János Pál pápa apostoli buzdítása a katolikus egyház püspökeihez, papjaihoz, és híveihez korunk hitoktatásáról Róma, 1979. Bp., é.n., SzIT. 7. MAGYAR KATEKETIKAI DIREKTÓRIUM. Bp., 2000., SzIT. (MKD) 8. A Katekézis Általános Direktóriuma. Bp., 1998., SzIT. (KÁD) 9. Az egyház és a fiatalok.Távlatok.1995./25 10. Kovács Péter: A katolikus kisközösségek a nyolcvanas években. Távlatok.1995./25
5
