A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
Kutatási célkitűzések • A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának feltérképezése, • az egyes korcsoportok állapotjellemzőinek összehasonlító elemzése.
Kutatási hipotézisek • A fiatal felnőtt korosztályokon belül a felnőtté válás különböző szintjein lévő csoportok különíthetők el. • Ezeknek a csoportoknak a pszichés állapota is jelentősen eltér és egyedi mintázatot mutat.
Hungarostudy2002 N=1551
18-25 évesek
26-30 évesek
31-35 évesek 48 % 28 %
24 %
Pszichoszociális fejlődés szakaszok (E. Erikson,1963)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Csecsemőkor (0-2 év) Kisgyermek (2-3 év) Óvodás kor (3-5 év) Kisiskolás kor (6-11 év) Serdülőkor (12-20) Fiatal felnőttkor (20-40 év) Felnőttkor (40-60) Idős kor (60 felett)
Serdülőkor – Identitás kialakulásának és a szülőkről való leválás időszaka, társadalmi szerepek begyakorlása, pszichés labilitás, magatartászavarok, depresszivitás emelkedése jellemzi.
Fiatal felnőttkor – Tanulmányok befejezése, munkába állás, intimitás iránti igény növekedése, családalapításra való törekvés, hivatás és család összehangolása Felnőttkor – Generativitás illetve stagnálás szakasza. Alkotóképesség csúcsa.
Az egyes életszakaszok sajátosságai a vizsgált mintában • 18-25 évesek – Tanulás, pályakezdés
• 26-30 évesek – Pályakezdés, pályaépítés – Leválás a szülői családról, családalapítás
• 31-35 évesek – Pályaépítés – Családalapítás, gyerekvállalás
Tanulás, pályakezdés, pályaépítés Hungarostudy2002
8
18-25
40 2
tanuló mn dolgozik
7
26-30
63 0
31-35
38
5 68
Leválás a szülői családról Hungarostudy2002 83 18-25
16 41
26-30
56
szülővel él gyerek
18 31-35
84
A pszichés állapotjellemzők vizsgálata • Általános közérzet • Specifikus elégedettség • Negatív érzések és attitűdök – – – – – – – –
Önmagával szembeni irreális elvárások Ellenségesség A társas kapcsolatokból eredő negatív stressz hatás Vitális kimerültség Depresszió Szorongás Reménytelenség Anómia percepció
• Pozitív érzések és attitűdök, kognitív viselkedési funkciók – – – –
Koherencia érzék Kooperativitás Problémamegoldó coping Érzelmi coping
• Általános közérzet – Hogyan minősíti egészségi állapotát? • Egészségi állapot önértékelése egy 5 fokú skálán*
– Pozitív közérzet • WHO jóllét-skála* (pl. vidám, jókedvű, élénk, kipihent)
*szignifikáns eltérés a csoportok között
• Specifikus elégedettség – Személyes kapcsolatokkal* (63-65-60%) – Munkával (60-56-58-%) – Lakással* (60-55-54%) – Anyagiakkal* (16-13-7-%)
*szignifikáns eltérés a csoportok között
• Önmagával szembeni irreális elvárások – Diszfunkcionális attitűd skála* (pl. Képesnek kell lennem arra, hogy mindenkinek segítsek, aki rászorul. Ha nem viszonozzák a szeretetemet, az azt jelenti, hogy nem vagyok szeretetre méltó.)
• A környezettel szembeni bizalmatlanság – Ellenségesség skála* (pl. A legbiztosabb senkiben sem bízni.)
• A társas kapcsolatokból eredő negatív stressz hatás – Social distress skála* (pl. Az emberek általában aljasak és önzőek, és ki akarják használni a másikat.)
• Vitális kimerültség skála* (pl. Gyakran érzi fáradtnak magát.)
*szignifikáns eltérés a csoportok között
• Koherencia érzék* (pl. Összhangban vagyok a körülöttem lévő emberekkel.)
• Kooperativitás* (pl. Szívesen állok mások rendelkezésére.)
• Probléma megoldó coping* (pl. Próbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem.)
• Érzelmi coping* (pl. Másokon vezettem le a feszültséget.) *szignifikáns eltérés a csoportok között
A vizsgált mutatók áttekintése
• Egészségi állapot
1
2
3
• Pozitív közérzet 1
2
3
A testi-lelki közérzeti mutatókban az életszakasz végére hanyatlás mutatkozik
Elégedettség alakulása: az életszakasz elején kedvezőbb, mint a végén •Személyes kapcsolatokkal 1
2
3
•Lakáskörülményekkel 1
2
3
•Anyagi helyzettel 1
2
3
A lelkiállapot negatív mutatói: a középső korcsoport állapota a legkedvezőbb Irreális elvárások
Vitális kimerültség
1
2
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
Társkapcsolati stressz
Bizalmatlanság
Kognitív/viselkedési funkciók: a legidősebb korcsoport társas készségei többnyire a legkedvezőbbek, a legfiatalabbaké a legkevésbé kedvezőek Kooperativitás
Koherencia érzék
1
1
2
2
Érzelmi megküzdés
3
3
1
2
3
1
2
3
Problémamegoldó megküzdés
Konklúzió A 18-25 évesek a kitolódott serdülőkor jellegzetességeit mutatják: • testi-lelki közérzetük jó, • egzisztenciális helyzetükkel a leginkább elégedettek (hiszen jelentős részben a szülői családban élés előnyeit élvezik); • érzelmi állapotuk viszont a serdülőkori bizonytalanságot tükrözi, és kognitív készségeik a legkevésbé érettek.
Konklúzió A 31-35 évesek a középkorúakkal mutatnak hasonlóságot: • testi-lelki közérzetük romlását élik meg, • megjelenik náluk a vitális kimerültség, a társkapcsolati distressz és a mások iránti bizalmatlanság; • anyagi helyzetükkel a legkevésbé elégedettek, ami valószínűleg abból fakad, hogy ők már önállóan, magukra utaltan élnek, gyermeket nevelnek; • ugyanakkor az önmagukkal szemben támasztott elvárásaik reálisabbak, jobb az önismeretük
Konklúzió A 26-30 évesek az átmeneti időszak legtöbb kedvező és legkevesebb kedvezőtlen hatását mutatják: • Egészségi állapotuk, közérzetük, vitálkapacitásuk jó. • Személyes kapcsolataikkal elégedettek, a társkapcsolati stressz alacsony, környezetükkel való kapcsolatukat inkább a bizalom jellemzi, jobb önismerettel rendelkeznek. • Megküzdési stratégiájukra inkább a probléma centrikus megoldások jellemzőek. „útközben a legjobb”
