A Ferences Rend 800 és Gyöngyös város 675 éves évfordulója alkalmából

A Ferences Rend 800 és Gyöngyös város 675 éves évfordulója alkalmából

800 éves a Ferences rend

Giotto: Szent Ferenc III. Ince pápánál

„Hogyan írta meg Szent Ferenc a tizenkettes szám elérése után első reguláját, és hogyan erősíttette meg azt Ince pápa úrral Boldogságos Ferenc, mikor látta, hogy az Úristen napról napra gyarapítja a testvérek számát, a maga és követői, a jelenvalók és eljövendők számára kevés és egyszerű szóval életszabályt, azaz regulát szerzett; összeállításánál jóformán kizárólag az Evangélium szavait használta, melynek tökéletes megvalósítását mindenekfölött szomjúhozta. De néhány más, a szerzetesi élet folytatásához elengedhetetlenül szükségesnek látszó intézkedést is beleszőtt. Utána valamennyi testvér társaságában Rómába indult, mivel az volt legfőbb vágya, hogy a szerzett regulát III. Ince pápa úrral is megerősíttesse... Isten Egyháza élén abban az időben III. Ince pápa úr állott, a nagy hírű, nagy tudományú, ékes szavú és az igazságért élő-haló ember minden olyan kérdésben, mely a keresztény vallás és istentisztelet körébe tartozott. Ince, miután megismerte Isten embereinek kívánságát, előzetes megfontolás után teljesítette kérésüket, és sok buzdítás és intelem kíséretében megáldotta őket. “Járjatok az Úrral, testvéreim - mondotta nekik -, és amint az Úr jónak látja sugalmazni benneteket, hirdessétek mindenkinek a bűnbánatot. Ha azután a Mindenható Úr megsokasítja számotokat és kegyelmét, és örömtől repeső szívvel újból visszatértek hozzám, én a mostaninál még több kedvezményt nyújtok nektek, és nyugodt lélekkel még nagyobb feladatokat bízok reátok.” 1 Cel XII, 32-33

2.

„Kizárólag az evangélium szavait használta” – írta Assisi Szent Ferenc életrajzírója, Celanói Tamás, a ferences testvérek első szabályáról. Ferenc testvér látta és belátta, hogy az ő személyes ösvénye Isten felé másoknak is személyes útjává vált. Társai élni akarták azt az életet, amit atyjuk élt – az evangéliumot. Megélni ezt nagy erőpróba, fáradságos kereszthordozás a mindennapi életben bármelyik kereszténynek, ám szigorúan követni együgyűen a szegény Krisztust csak egész életet átadóan lehetséges. Átadni annak, akitől kaptuk, aki az Evangélium, maga Jézus. Semmit vissza nem tartani, az eke szarvára helyezett kézzel előre tekinteni és mindent hátra hagyni. 1209-ben ezt a szigorú szabályt találta egyedül élhetőnek Szent Ferenc maga és testvérei számára. „Ha már egyszer követjük Krisztust, kövessük rendesen.” Elismerte és szerette az üdvösség megannyi útját, de bűnbánóként a legszigorúbbat választotta. Talán az a felismerés vezérelte egész életében, ha maga a Fölséges Isten Egyszülött Fia teljes szegénységet vállalt mindannyiunkért, hogyan lehetek én a kényelem és a létbiztonság akár csak apró birtokosa is. Egyszer, Ferenc atya távollétében, Assisi polgárai kicsiny viskót építettek neki és testvéreinek a Porciunkula mellett kolostorként. Hazatérve szentséges haraggal nekilátott megbontani az épület tetejét, mert nem akart semmit sem magáénak tudni. Szeretni akart birtoklásvágy nélkül. Lehet így is szeretni, ez a legtökéletesebb formája, de hihetetlenül nehéz. Az ember ragaszkodik bizonyos dolgokhoz, mert tudjuk, hogy a magántulajdon sérthetetlen dolog. A gyermekben is megvan az a vágy, hogy övé legyen minden játék a világon. Sokan pedig úgy nőnek föl, hogy megmarad bennük ugyanez a gyermeki ragaszkodás számára fontos dolgokhoz. És ezek a dolgok Szent Ferenc

Életünk-Melléklet

A rendházunk ebédlőajtajának részlete

számára egyszerre értéktelenné váltak. Saját gőgjét, utálatát, előítéleteit legyőzve leszállt a lováról és megérintette, sőt megcsókolta a leprást, akitől azelőtt undorodott. Ami addig keserű volt számára, édessé vált – fogalmazott a Szeráfi Atya. Soha nem felejtem el, mikor főiskolai éveim első pszichológia előadásán a tanárnő ezt mondta az utálatról: “ha nem szeretünk valakit, tegyünk neki egy szivességet, és elmúlik bennünk az iránta érzett unszimpátia..” A keresztény alapvető tanítás tudományos bizonyításán örvendeztem ennek a mondatnak a hallatán. Ha ragaszkodunk valami földihez, elveszíthetjük az égit. Assisi Szent Ferenc két kézzel kapaszkodott az Istenbe, és igyekezett soha el nem engedni őt. Talán azt hihetnénk, hogy a ferences szerzetes életében a szegénység a cél. Nem, a szegénység eszköz. Illetve eszköztelenség, hogy üres kezünkbe a Teremtő rakja azt, amit ő akar. Szerintem a kisebb testvérek karizmája az is, hogy azzal teljen meg a markom,

Ferenc követi Krisztust (Assisi, Szent Ferenc Bazilika

2009. május

amit Isten akar. Ne az én akaratom teljesüljön. Ám ezek krisztusi szavak, ezért minden keresztény előtt példa a feltétlen bizalomra. A szegénység tehát több, mint spórolás. Egy keleti monostorban töltött néhány napom láttatta ezt velem is. Az étkezésnél nem veszett semmi kárba, az utolsó morzsa sem. Ha maradt, megettük másnap. Az „ehetetlen” maradékot a kutya és a cica kapta, illetve komposztba ment. Semmi nem veszhet kárba, mert mindent kaptunk. És azt is észrevettem itt, hogy nem is az evés a legfontosabb dolog, hanem a szüntelen imádság, mert ez a dolgunk. Jó, érthető mindez, de az evangéliumot élni minden keresztény ember kötelessége. Ám Jézust követni úgy, amint van, szigorú hivatás. Assisiben a Szent Ferenc Bazilika egyik kapuja fölött láttam egy képet, ami nagyon megdöbbentett. Krisztus vállain a kereszttel Ferencre tekint, aki utána megy szintén a kereszttel. Egy alkalommal – halála előtt, súlyos betegen – kérte az Urat, hogy úgy tudjon szeretni és szenvedni is, mint ahogy Ő szeretett és szenvedett. Azt érezze, amit Jézus. És kérése nem üres, ájtatos fecsegés volt, hiszen az isteni szeretet legnagyobb jelét kapta: az öt szent sebet. Komoly volt Ferenc, és nagyon szerette az ő Mesterét. III. Ince pápában az Anyaszentegyház látta követhetőnek ezt az utat. Ezt ünnepeljük egész évben. Erre emlékezünk megrendülten, ugyanakkor vidáman, mert Szent Ferenc atyánk felettébb derűs ember volt. Ez a jubileum mindenkinek szeretne alkalmat adni, hogy ezt a csodálatos karizmát megismerje, megszeresse. Ezért jövünk össze Pünkösd hétvégéjén, kicsik és nagyok egyaránt.

Assisi

2009. május

A Gyöngyösi Ferences Templom és Kolostor története

M

ikor az ember belép templomunkba, a békés csenden és áhítatos miliőn kívül felfigyelhet a múlt és jelen harmonikus együttélésére. A gótikus szentély és a barokk főhajó csodálatos szépsége arról árulkodik, hogy a történelem, amint a sok-sok imádság is gazdagon átjárta e falakat. Számos jel utal a templom ferences jellegére: a Szent Ferenc és Szent Antal mellékoltárok, a ferences szentek freskói, a szerény, mégis pazar díszítés stb. Érdemes kicsit feleleveníteni a szerzetesek több mint 600 éves jelenlétének fontosabb epizódjait, és az épületek növekedésének szakaszait. A rendi közösség jelenlétéről szóló legrégebbi dokumentum 1465-ből, az első okleveles említés 1475-ből származik. A legtöbb adat azt valószínűsíti, hogy Szécsényi Tamás († 1354), vagy valamelyik leszármazottja (Szécsényi Frank vagy Szécsényi Simon) parancsára kezdték el az építkezést. Szécsényi Tamás 1332-ben pápai engedélyt kapott, hogy birtokai valamelyikén letelepítse a ferenceseket. Gyöngyös városát Szécsényi Tamás 1327. május 21én, Csák Máté lázadásának leverése után érdemeiért kapta, mivel Szécsényi Tamás, a többi nógrádi úrtól eltérően önként csatlakozott Károly Róberthez. 1419-ben Zsigmond király a Szécsényicsalád javainak felét, köztük Gyöngyöst is hamis pénzverés bűne miatt elkobozta. Majd 1437-ben Albert király Gyöngyös déli felét, ahol a ferences kolostor is található, Rozgonyi Istvánnak és rokonainak adta. Rozgonyi János (1470-ben és 1471-ben volt országbíró) özvegyének, Bánffy Pál leányának, Bánffy Dorottyának adományából befejezték a gótikus templom és kolostor építését, valamint elkészíttették az oltárképeket. A templomnak ebből az időszakából ma is láthatók az eredeti faragott kőablakok, a szentély későgótikus bordái, a szinte változtatás nélkül megmaradt torony és a sekrestye. A szentély közepén a XVIII. századig állt egy vörösmárvány sírkő, melyen

Életünk-Melléklet

egy sárkánytól övezett ökörfej látható. Ez a címer az alsólendvai Bánffy család jelvénye volt. Fontossága abban áll, hogy ilyen előkelő helyre csak nagylelkű adományozót illetve a templom (át)építtetőjét temettek. Tehát az 1300-as évek első felében állt már a mai szentély az öregtoronnyal, a század második felében pedig elkészült a sekrestye és a főhajó a kórusig. Érdekesség és büszkeség, hogy a Sarlós Boldogasszony (Szűz Mária látogatása Erzsébetnél) tiszteletére szentelt templomunk középkori értékei közül megmaradtak az 1500 körül készült Páduai Szent Antal oltár gyönyörű gótikus táblaképei. A képek a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak. Ebben az

Középkori szárnyas oltár táblaképe

időszakban Szent Kereszt, Szent László és Árpádházi Szent Erzsébet ereklyéi is ékesítették templomunkat, és jelentős kincse volt a közösségnek egy 1490 körül készült reneszánsz feszület. A gyöngyösi rendház emlékei között mindenképpen említésre méltó az ún. Gyöngyösi Graduale (miseénekeket tartalmazó kötet), amely Hunyadi Mátyás uralkodása alatt keletkezett; lapjai ma leginkább könyvkötések formájában láthatók, mert a XVIII. században használata elvesztette aktualitását, és lapjait ilyen formában használták fel. Az 1448. február Gyöngyösi 10-i gyöngyösi Graduale

3.

bullárium és 1465. május 14-i rendi közgyűlés már rendházról is szól. A középkori ferences kolostor a mainál jóval kisebb lehetett, ám nyomai ma is felfedezhetők többek közt az északi szárny alatt fekvő pincében. Az oszmán hódoltság kezdetén a mohácsi csatavesztést követően, az országhoz hasonlóan Gyöngyöst is feldúlták a portyázó törökök, leégett a templom és a rendház teteje és beomlott a gótikus boltozat. Ezt 1531-ben egy adományozó özvegyasszony jóvoltából kazettás mennyezetre cserélték, ami a barokk átépítésig állt. A török időkben a gyöngyösi ferencesek szabad mozgásuk korlátozását oltalomlevelekkel igyekeztek kiváltani. Maga Szulejmán császár, később pedig a budai pasa adott szabad járást a ferenceseknek. A hódítók szorításai mellett a reformáció is nehézzé tette a szerzetesek működését. Templomot kértek el a lutheránus hívek, birtokokon pereskedtek a barátokkal, és ezekben az ügyekben is a török hatóságok bíráskodtak. A XVI. század második felére a hódoltság területén már csak a szegedi és a gyöngyösi kolostorban élhettek ferencesek. Sok rendház lakója menekült városunkba, hogy itt nyerjenek menedéket és otthont a kiváltságoknak köszönhetően. A megnövekedett létszám miatt megrabolta a kolostort a török, sőt még a hajdúk is fosztogattak. A XVII. századra itt működött a novíciátus (szigorúbb növendékképzés), később a teológiai képzés is, valamint a gyöngyösi lett a Szalvatoriánus rendtartomány központja. A barátok önfeláldozó életszentségét mutatja az a szomorú tény, hogy 1682. aug. 26. és okt. 18. között 11 ferences halt meg pestises betegek ápolása közben. 1701-1727 között zajlott a török utáni újjáépítés első szakasza. Giovanni Battista Carlone építész barokk donga-

boltozattal és hosszabb hajóval látta el a templomot, az északi fal melletti kolostorfolyosóból mellékhajót alakított ki. A kolostor ekkor nyerte mai, egyemeletes formáját. Ebben az időszakban II. Rákóczi Ferenc többször járt Gyöngyösön, így a Ferences Templomban is. A század első évében történt az egyik legizgalmasabb eset a konvent feljegyzett történetében. Egy ördögtől megszállott asszonyból űzte ki a gonosz lelket az akkori házfőnök. Az exorcizmus a főoltár előtt folyt, és mikor az ördög a szentély gótikus ablakán keresztül távozott, kitörte annak színes üvegét, melyet az államosítás idejéig a könyvtárban őriztek. 1709. szeptemberében fényes keretek között temették el templomunk szentélye alatt Vak Bottyán János generálist, aki a tarnaőrsi táborban halt meg, valószínűleg pestisben. A tábornok testének hollétét híven őrzi a kripta, titkát eddig

Szent Rókus 300 éves kápolnája

még nem fedte fel. Ebben az évben kőfalat emeltek a kolostor köré és az északi falba (a mai Vak Bottyán János Szakközépiskola udvarán ma is látható) Szent Rókus tiszteletére kicsiny kápolnát építettek. A hosszú háborút éhínség és pestisjárvány követte, mely Gyöngyösön óriási pusztítást okozott. A barátok a saját életük feláldozásával ápolták a járvány áldozatait. A kis A Ferences templom az 1940-es években kápolna mel-

4.

Életünk-Melléklet

A templom és a kolostor 1790-ben

lett lakott mindig az a testvér, aki ezt a szolgálatot végezte, és mikor megbetegedett és már a vég közeledtét érezte meghúzta a kápolna harangját, amire újabb testvér igyekezett a helyébe állni. A barátok szinte egymással versengve mentek a biztos halálba azzal, hogy ápolták a betegeket, temették az elhunytakat, vigaszt nyújtottak Gyöngyös lakóinak. 1709. nov. 7-től 1710. okt. 16-ig 25 ferences adta életét a népért. Nevük fel van jegyezve a kápolna falára. 1740-1746 között, az újjáépítés második szakaszában felhúzták a főhomlokzat melletti délnyugati tornyot, valamint a templom falazott karzatot kapott. Singer Mihály egri kőfaragó szobrokat készített a homlokzati oromra. Valószínűleg szerzetesek készítették 1757-ben a sekrestye faragott szekrényét. Az egyik szekrényajtón a mai napig látható egy liturgikus felirat a század 80-as éveiből. 1758-1766 az újjáépítés utolsó szakaszában Quadri Kristóf gyöngyösi mester elkészítette a mostani karzatot, elkészült az új orgona, megépült a Szenvedő lelkek oltára és ekkor készült el a két első mellékoltár, Szent Antal és Szent Ferenc tiszteletére; ezek középkori „elődeiket” váltották fel. Felújították a sekrestyét és a Fájdalmas Szűz kápolnáját, és rendbe hozták az aranypietát. 1761-ben pedig elkészült a Hebenstreith József pesti szobrász által épített barokk főoltár a gótikus szárnyas oltár helyett. Az oltárképet Kranovetter Gábor pesti festő alkotta, mely a Vizitációt ábrázolja. Egy évvel később Seidler Mátyás szószéket készített a templomba. Ekkoriban indult intézményes formában is a ferencesek

2009. május

patikája az ősi, gyógyító hagyományt folytatva. A XVIII. századtól már jórészt a ferences tanárok tanítottak a jezsuiták által felhagyott gimnáziumban (a mai zeneiskola), később pedig a rendtartomány igazgatta azt az 1898-as esztendeig. II. József rendeleteinek köszönhetően a zárdát a bezárás fenyegette, mivel nem tartottak fenn plébániát, ám Eszterházy Károly püspök megmentette azt, és plébániát engedélyezett a barátoknak 1788-ban. 1950-ig folyamatosan a ferencesek látták el az alsóvárosi plébániát. Ekkor került végleg a ferencesek gondozásába a gyöngyöspüspöki templom. Az 1848-49-es szabadságharc alatt növendékeket is besoroztak, és a kolostor otthont adott a gimnáziumnak, elemi iskolának és kényszerből császári katonáknak egyaránt. 1904. aug. 16-án városi tűzvészben leégett a templom tetőzete, a két torony és a kolostor. A könyvtár értékeit sikerült kimenteni, de a tűz áldozata lett a templom két középkori (XVI. századi) harangja. A helyreállítást Schulek Frigyes és Lux Kálmán tervei szerint végezték. 1907. okt. 13án országgyűlési küldöttség élén Thaly Kálmán átadta Vak Bottyán János emléktábláját, és kísérletet tettek a generális sírjának felfedezésére is, sikertelenül. XIII. Leó pápa a ferencesek férfi ágának egyesítésével együtt a magyar tartományok reformmal is igyekeztek a rendet szigorúbbá, lelkibbé tenni. A reform előtti, úgynevezett fekete barátokból csupán ketten maradtak Gyöngyösön, többen nem akartak a változtatások „terhe” alatt maradni. 1916-ban készültek el a ma is látható, Rabieser tiroli mester által faragott keresztúti stációk. 1917. máj. 21-én újabb tűzvész pusztított Gyöngyösön, ami szinte az egész várost elemésztette, ám a kolostor és a templom védelmét hősiesen biztosították a barátok, s így nem csupán magukat, de a környékbelieket és értékeiket

2009. május

is meg tudták óvni. Sikertelen kísérletet tett a proletárdiktatúra is a rendház elpusztítására államosítás formájában, mivel vasárnap lévén a miséről kilépő hívek nekiestek a „leltározni” készülő kommunistáknak és elkergették őket. Nagy öröm volt a nagy siker fölött, mikor 1934. április 15-én Zadravecz István ferences püspök fölszentelte a Ferences Kultúrházat, amiben előadásokat, koncerteket, színházi darabokat mutattak be. (Az épület később mozi lett, ma pláza áll a helyén.) A falképeket, a diadalív és a mennyezet képeit Lohr Ferenc festette. A

reakciós tettekre és több orosz katona elleni merényletre. Mindezek felbújtásával Kiss Szalézt vádolták, akit 1946ban letartóztattak, majd az év végén halálos ítéletet hajtottak rajta végre. A város fiataljaira, akik közel álltak az atyához, sok évnyi GULAG vagy halálbüntetés várt. 1950. júniusában országszerte deportálták a szerzeteseket, felszámolták a kolostorokat. Gyöngyösre szállítottak több deportált ferencest, majd az itteni kolostort is felszámolták szélnek eresztve a barátokat. Működésüket betiltották, a kolostort kimeszelték, számos emléket és kincset A templombelső napelhordtak, amelyek jainkban (barokk nyomtalanul eltűnboltozat, főoltár és szószék) tek. Az államosítást követően a középkor óta gyarapodó könyvtár értékes darabjai szétszóródtak vagy elvesztek. Hosszas huzavona után lehetett csak leltárba venni, és megőrizni a könyveket. A plébánián még rövid ideig működhetett néhány szerzetes, mennyezet képei a porciunkulai búcsút, de vezetését már egyházmegyés papok Krisztust, mint a népek és nemzetek látták el. Az 1970-es években végezték királyát és a greccioi karácsonyt ábráel a ma is látható aranyozást a főoltár zolják. A diadalíven magyar szentek szobrain. A kolostor épülete kollégiumhódolnak a Magyarok Nagyasszonya ként, napköziként, üzemi konyhaként előtt. Az északi falon Árpád-házi Szent és húsraktárként szolgált. A gazdasági Erzsébetet (a Ferences Világi Rend épületeket és a kerítőfalat lebontották tagja), Kapisztrán Szent Jánost, Páduai (ez utóbbi csupán nyomokban látható), Szent Antalt és Assisi Szent Ferenc helyükre betonépületeket húztak, lehestigmatizációját ábrázolják. 1937. márc. tőleg úgy, hogy az épületegyüttes 7-re készült el a “szép templom”, ahokevésbé látszódjék. gyan attól kezdve a gyöngyösiek A ferences testvérek 1990-ben térhettek nevezték. vissza Gyöngyösre, és a kolostort A front után a barátok újraindították a apránként kapták vissza. 1998-ra már vallásos életet, de a tevékenységük az egész rendház a Kapisztrán Szent hamarosan a templom falai közé szoJánosról nevezett Ferences rult. 1946-ban a Páter Kiss Szaléz elleRendtartomány tulajdonba került. ni koholt perrel elkezdődött egyházi és Megindult a kutatás, a szükséges felújíközéleti működésük korlátozása. Szaléz tás, elkezdhette működését a atya nagyszerű szónok, bölcs tanár és Ferencesek Gyöngyösön című kiállítás vezető volt. Megalapította a KEDIM-et, és a könyvtárat is megnyitották a látoa városi keresztény ifjúság közösségét, gatók előtt. ami jó ürügyet szolgáltatott a kommunista államhatalomnak felelőst keresve

Életünk-Melléklet

5.

A kiskórus A vasárnapi diákmiséről nem hiányozhat kiskórusunk angyali hangja. A nagyhét pedig elképzelhetetlen nélkülünk. Ha egy baráti közösség tagja szeretnél lenni, énekhangoddal dicsérni tudod és szeretnéd az Urat és „még nincsenek unokáid”, látogass el hozzánk péntekenként 18.30-tól, a plébánia hittantermébe.

Közösségeink és imacsoportjaink Baba-mama klub Gyertek babák! És hozzátok magatokkal anyát is, hogy együtt énekelhessünk, játszhassunk, mondókázhassunk a Ferences Plébánián, minden kedden és pénteken 10 órától!

Fatimai engesztelő imaóra Minden hónap 13. napján este 7 órától a Szentélyben.

A Szent Ambrus Közösség Felnőtt

katekumen közösségként készültünk a beavató szentségekre, majd együtt maradtunk a Szentlélek erejéből. Feladatunk, hogy só és világosság legyünk a világban, családunkban, munkahelyünkön. Minden hónap utolsó szombatján összejövünk beszélgetni, imádkozni. Hogy miért pont Szent Ambrus a védőszentünk? Mert hittanulóból Milánó püspöke lett.

Szentlélek Imacsoport Imaórát tart minden hónap első szombatján 16.30-tól a Szentélyben.

Bibliaóra Egyházközségünkben minden héten összegyűlik egy kis közösség, hogy a Szentírást közösen tanulmányozza. Jelenleg Szent Pál apostol leveleit tanulmányozzuk szerdánként 16,45től, 17,45-ig. Célunk nem csak a lexikális tudás növelése, hanem a keresztény lelkületben való elmélyülés is. A bibliaórák, mindenki számára nyitottak. Várunk minden régi és új érdeklődőt!

Rózsafüzér Társulat A szűzanya tiszteletére és szent Fia dicsőségére minden vasárnap 16 órától elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, első vasárnap pedig szentségimádást és titokcserét tartunk.

Szt. János Közösség

A Szent István Első Mártírról Nevezett Társulat

Bérmálásra készülő és megbérmált középiskolások közössége. A heti találkozások középpontjában az imádság, az Igéről ill. hitbeli kérdésekről való beszélgetés, a közösség megélése áll. Ezen túl szoktunk kirándulni, játszani, táborozni, lelki programokon, lelkigyakorlatokon reszt venni. Fontos része a közösség életének a plébániai szolgálatokba (különösen a gyerekek és a kortárs fiatalok felé irányulókba) való bekapcsolódás.

A több száz éves közösség megújulva és megerősödve folytatja tovább életét és fényes szolgálatát a liturgiában Isten dicsőségére. Az oltár körül állva tartjuk lámpáinkat, fáklyáinkat emelve az ünnep fényét. Kérjük a kedves hívek megerősítő imádságát szolgálatunkra!

6.

Életünk-Melléklet

Mustármag családos közösség Az idén nyolc éve, hogy először találkozott néhány plébániai család, hogy keresztény életük örömeit és nehézségeit megosszák egymással. Ahogy az idő telik egyre inkább belenövünk a plébánia és egymás családjainak életébe: közös munka, közös kirándulások és nyaralások, közös ünnepek és zarándoklatok. A jó jelen van, de nem hangoskodik, hangzik el a mondat e havi életigében, melyet rendszeresen elolvasunk, és az abban leírtakat megpróbáljuk életre váltani. A tapasztalatok megosztása más kereszténnyé formált bennünket. Felfedezzük, hogy addig nincs szabadidőnk, amíg egyetlen embernek is szüksége van ránk a földön. Kicsik és sokszor férgek vagyunk, elkeseredünk, reménytelenné válunk. Mégis Jézus ezekre, a senkikre, az őt háromszor is megtagadó Péterekre bízta országának megvalósítását. Innen hát a nevünk mustármag: „Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki gyökerestül és verj gyökeret a tengerben! - megteszi nektek.” (Lk 17.6)

Máltai Csoport Célunk a hit védelme és a rászorultak szolgálata Gyöngyösön és környékén. Gondunk van az ifjúságra, koncerteket, szavalóversenyeket rendezünk számukra és az ő segítségükkel. Támogatjuk imáinkkal és tetteinkkel a mozgássérülteket, így is gyakorolva az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit. Foglalkozunk idősekkel, betegekkel és segítjük a Ferences Plébánia munkáját. Minden hónap első keddjén találkozunk a plébánián. Ruhagyűjtést és osztást tartunk hétfő délelőtt és szerda délután a Lokodi u. 7. alatt.

Szent Mónika Közösség Édesanyák, nagymamák! Akartok-e gyermekeitek és unokáitok hitéért imádkozni? A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége 2001-től minden hónap 27. napján 16.30-tól a plébánia tanácstermében imaórát tart. Erre mindenkit szeretettel várunk.

2009. május

Jegyesek közössége Különleges lehetőség a keresztények számára, hogy a házasság előtt, még egyszer megvizsgálják mi az, amit a másikban szeretünk, mielőtt nekirugaszkodnak a holtomiglan-holtodiglan, semmiféle bajában el nem hagyom megélésének. Plébániánkon hét éve a jegyespárok közösen készülnek fel a házasság ünnepi és hétköznapi időszakaira. Közös beszélgetésekben, játékokban, elképzelt szituációkban osszák meg elképzelésüket jövőjükről. Itt mindenki megszólalhat, és jobban megismerheti párját és önmagát. A találkozásokon 4-8 jegyespár, egy idősebb házaspár, és egy pap van együtt. A jegyesek között többször előfordul, hogy egyikük nincs megkeresztelve. Számukra különösen fontos, hogy közösségben ismerhetik meg az Egyház álláspontját és más hívők tapasztalatát a keresztény házasságról.

Jézus Szíve Család Az irgalmas Jézust kéjük minden hónap első csütörtökön 16.30-tól a Jézus Szíve Család szentségimádásán. Minden érdeklődőt és imádságos hívet szeretettel várunk imaóránkra, hogy az Úr szerető szívét tisztelhessük és ezt sugározhassuk a világnak.

Nagykórus Plébániánk 119 éves nagykórusa szeretettel várja minden jó hangú, énekelni szerető hölgyet és urat, hogy szertartásainkat, ünnepeinket szebbé és teljesebbé tegyük egyházi énekeink által. Minden csütörtökön 19 órától tartjuk a próbáinkat kedélyes, baráti hangulatban, és minden nagyobb ünnepen megszólalunk az Isten és a hívek örömére.

Szent Erzsébet Karitász Csoport önkénteseinek tevékenységéről... Tizenkét éve alakult a Plébánia Karitász csoportja, mára 2530 fővel együtt tesszük a dolgunkat. Két fontos feladat vezeti munkánkat: a lelki és anyagi segítés, az emberi szükségletek felismerésével. Megkeressük azt aki segiteni tud, és azt akinek szüksége van az adományra. Rendszeresen látogatjuk a betegeket, az idős magányos embereket. 7 éve rendszeresen látogatjuk a gyöngyösi és mátraházi Idősek Otthonának lakóit,és együtt imádkozunk velük. Nyugdijas délutánt szervezünk a magányos embereknek, előadók meghivásával. Közel két éve, egyre nagyobb az érdeklődés. Karácsonykor szentmisével verssel, énekekkel és szeretetvendégséggel töltjük együtt az ünnepet azokkal akiknek magányos az ünnepük. Kórházi betegeket látogatunk, hajléktalanokon segítünk. Részt veszünk a hittanos gyermekek mise utáni teáztatásának szervezésében, a hozzávalók biztositásáben. Hirdetés utján keresünk és találunk bajba lévőknek albérletet, alkalmi munkát. Imáinkban kérjük az Urat, hogy "HA FELFEDEZZÜK A JÓT AKKOR AZT TUDJUK IS TEGTENNI."

A zsolozsmás közösség minden reggel és este fél hétkor tartja imádságát, szombat este és vasárnap kivételével

Az Ifjú házas közösség

Csoda-csoport

Közösségünk várja azokat a fiatal házasokat akik szívesen tartoznának egy vidám társasághoz. Havonta egyszer, péntek este találkozunk, ahol próbálunk ötleteket adni a kezdeti nehézségek legyőzésére, vagy csak egyszerűen jól érezzük magunkat. Ha még aranylakodalmatokig legalább 40 év van hátra, akkor itt a helyetek köztünk! Szeretettel várunk minden fiatal párt! Gyermek nem akadály!

A Ferences Világi Rend Assisi Szent Ferenc 800 évvel ezelőtt alapította meg a Kisebb Testvérek Rendjét. Ennek egyik ága a Ferences Világi Rend. Az észak-magyarországi régiójának egyik közössége a Plébániánkon működő Temesvári Pelbárt Közösség, melyben örökfogadalmas és befogadott testvérek ferences lelkiséggel az evangélium szerint tevékenykednek. A rendi összejöveteleket minden hónap első és harmadaik hétfőjén délután 17 órától imaórával és találkozással tartják. Szeretettel várjuk az érdeklődő híveket!

2009. május

A katekumenek csoportja

Életünk-Melléklet

A katekumenátus ami a felnőtt megtérők beavatását jelenti a katolikus keresztény hitbe és közösségbe az Anyaszentegyház régi / új intézménye. Azért régi/új, mert egy ókeresztény korra visszanyúló gyakorlatot jelent és annak újrafelismerését, hogy igazán élő és tanúságtévő keresztény élet, csak Krisztus mellett tudatosan elkötelezett emberek szívében fakadhat. Egy folyamat ez, amelyben olyan (fiatal vagy idősebb) felnőttek vesznek részt, akik a keresztség szentségének felvételével akarják kifejezni megtérésüket. Olyanok is jelentkezhetnek, akik már megkeresztelkedtek, de él a szívükben a mélyebb elköteleződés utáni vágy. Jelentkezés előtt azonban fontos a személyes beszélgetés, ezért kérlek, ha elhatároztad, hogy bekapcsolódsz ebbe a folyamatba, keresd Zsombor testvért a plébánián!

Zsolozsmás közösség

Csoportunk 2005 őszén alakult az akkori első áldozásra készülő gyerekek szüleiből. A gyerekek felkészülése során sok szülőben is felmerül az igény a vallási ismeretek felelevenítésére, illetve arra, hogy megéljék a mindennapokban is a hitüket, újra vallásgyakorlókká váljanak. Csoportunkat azonban jóval többel ajándékozta meg az Úr, mert nem “unalmas előadásokra” gyűlünk össze havonta, hanem egy “baráti”, sőt “családi” találkozásra, ahol mindenki őszinte érdeklődéssel figyel a másik véleményére és életének eseményeire. S, hogy miért Csoda Csoport lett a nevünk? Krisztus első csodatétele volt, hogy a vizet borrá változtatta, s mi ezzel a nedűvel köszönünk el egymástól a foglalkozások végén. Sok szeretettel várjuk.

7.

A gótikus szentély a főoltárral

Idén Vak Bottyán János halálának 300. évfordulóját is ünnepeljük

Plébániánk Máriás fiataljai a Szűzanya szobrával

A "szép templom" 1937-ben

Klauzúra szerzetesi cellákkal

A középkori kút a pincében

A barátok előadása az új kultúrházban

Írta és szerkesztette: Hegede László

8.

Életünk-Melléklet

2009. május