KALÁKA lehetőség A gazdasági és klíma változások legnagyobb lehetősége hogy, a dolgaink újra a saját kezünkbe kerülhetnek NYITRAI Ákos előadása
A fenntartható fejlődésre alapozva A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Az elmúlt időben e folyamattal ellentétesen hazánk vidékies területeivel jelentősen csökkent az össztársadalmi szolidaritás A folyamatok megállítása érdekében a vidék konszolidációja elkerülhetetlen mert ezúton biztosítható a legkisebb anyagi ráfordításokkal az ország egészében az élhetőbb jövő. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIALAKÍTANDÓ ÖSSZTÁRSADALMI ELVEINEK– a hazai és globális problémák válságkezelésével egy időben • Közösen kell kitalálni, és működtetni az egyén, a család, a helyi közösségek érdekét szolgáló megoldásokat • TÁRSADALOM ÚJ MUNKAMEGOSZTÁSÁNAK a személyes részvétellel biztosított szociálisan érzékeny, demokratikus változatait. DE A fenntartható fejlődést leginkább egy kulturális válaszvonal akadályozza, amely egyaránt megtalálható az egyes társadalmak között és az egyes társadalmakon belül..
A fenntartható fejlődésre alapozva A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS egy olyan világmodell, amely • a természeti egyensúly megteremtése érdekében kreatív változásokra ösztönzi a helyi közösségeket, • termékeny hatással van a politikára a részvételi demokrácia minél szélesebb kiteljesedése által, • és kényszere átalakítja a gazdaság és a hétköznapi életmód bolygó és jövő pusztító rutinjait. A FF elvei szerint csakis a tudás alapú kultúrában együttműködő, azaz egymásra érzékenyen odafigyelni képes, és intenzív kommunikációt folytató, változásra és tettre kész emberi együttműködések képesek utat találni a fenntartható természeti egyensúly és az emberi társadalmak harmonikus együtt élése érdekében. DE Ameddig a gazdasági– politikai hierarchia korlátozóan meghatározza a közepesen fejlett és a fejletlen területek, régiók, országok "felemelkedésének lehetőségeit", addig a fenntartható fejlődés csak papírra vetett modell marad. (Katona Csaba szervezetfejlesztő)
A kaláka •
•
•
• •
a legismertebb társas munkák egyike, amelynél a közösség tagjai vagy bizonyos csoportjai (lokális, vérségi, vagyoni) tagjuknak (családjának), vagy egy községi intézménynek szívességből vagy kölcsönösségi alapon munkát végeznek, s amelynél a segítők együtt, egyszerre, társaságban, s rendszerint szórakozással (ének, tánc, mese) egybekapcsoltan dolgoznak. A közösség bármelyik tagja akármikor visszahívhatja a megsegítettet, s az a munka visszaadását, a kalákában való részvételt kötelességének tartja. Ismert a „segítség” elnevezés is. Annak ellenére, hogy a kalákákhoz a munkán kívül még számos funkció tapad (munkaszervezet funkciói), a kalákák a legtermelékenyebb munkaszervezeti formák között foglalnak helyet. A közösség ugyanis a rosszul dolgozót, hanyagot megszólja, s ha nem végez jobb munkát, legközelebb nem segítik ki, nem mennek el hozzá dolgozni. Az egyes családok kalákába ezért a legmunkaképesebb, a legkülönb családtagjaikat küldik, hogy a családra ne hozzon szégyent. A kaláka szervezésének módja, a munka lefolyása, s a benne érvényesülő „munkamegosztás” a résztvevők feladatköre (gazda, gazdasszony), a különböző hozzátapadó munkán kívüli funkciók a kalákát a legösszetettebb munkaszervezeti fajtává teszik. A kaláka megléte valamely közösségben a közösség egységét, bizonyos fokú homogenitását jelzi. … legfeljebb bizonyos társadalmi rétegeken belül, azonos vagyoni helyzetűek között van valamelyes jelentősége. Ezzel szemben Erdélyben, É-Mo.-on s a Dunántúl kisebb településein, sein a nagyobb városoktól távol (Zala, Somogy, Bakony) még a XX században is az egész falura kiterjedt a kalákában résztvevők köre. Néprajzi lexikon
Dartington model •
• • • •
•
Az olyan emberi közösségben való hit, hit amelyben az emberek megosztoznak egymással és együttműködve élnek. Az olyan kisközösségekben való hit, ahol az emberek ismerhetik egymást és napi tevékenységük közepette rendszeresen találkozhatnak. Egy terület földjével és egész természetes állatvilágával való törődés. A természettel való harmonikus és kiegyensúlyozott együttélés szándéka. Annak felismerése, hogy a mikroprocesszoros forradalom végérvényesen győzött, és eredményeit módunkban áll életünk gazdagítására felhasználni. A munka, a tanulás és az élet újraegyesítésének szándéka, hogy ezek szoros egységet alkossanak a közösség mindennapjaiban. Hit abban, hogy hasznos és előnyös annyi önkormányzatot megtartani, amennyit csak lehetséges, úgy, hogy a "közösségi önsegélyezés" és az "önkormányzat" ugyanazt jelentse, és hogy a magasabb szintű távolabbi kormányzás a szükséges minimumra csökkenjen. Annak a sejtése, hogy az élet értelme több puszta anyagi céloknál, és hogy az élet anyagi oldalainak olyanoknak kellene lenniük, hogy segítsék, és ne akadályozzák az életcélok elérését.
Paul EKINS a szövetkezésről • A szövetkezetek néhány meghatározása a sok közül: • "Emberek csoportja, mely üzleti vállalkozáson keresztül
közös gazdasági, társadalmi és oktatási célokat követ." • "Emberek kisebb vagy nagyobb csoportja, mely közös cselekvésre kötelezi el magát a demokrácia és az önsegítés talaján egy olyan szolgáltatás vagy gazdasági tevékenység biztosítása céljából, mely egyszerre szolgálja a résztvevők mindegyikének hasznát és társadalmilag is kívánatos." • "Egyes mozgalmak magas fokú társadalmi célokat fogalmaznak meg, másoknak széles üzleti alapjuk van. Egyedül a szövetkezet tudhatja magáénak mindkettőt" • "A szövetkezet és más szervezetek közötti valódi különbség pontosan abban rejlik, hogy a szövetkezet üzleti módszereit morális elveinek veti alá."
A szövetkezésről A szövetkezeti mozgalom céljait az a hat alapelv tartalmazza, melyet 1966-ban ratifikált az International Co-operative Alliance (Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség). Ezeket nagyjából a következőképpen lehet összegezni: • • • •
• •
diszkriminációmentes, nyílt tagság; demokratikus irányítás, különös tekintettel a részvényesek közötti egyenlő szavazásra, függetlenül a részvények számától vagy más meghatározóktól; a résztőke hozadékának szigorú korlátozása; a többletjövedelem igazságos elosztása a szövetkezeti vállalkozás fejlesztésére, a tagok közösségi szolgáltatásának biztosítására, illetve egyszerűen a tagok között a társadalommal folytatott ügyleteik arányában; szövetkezeti elveken és módszereken nyugvó oktatás megteremtése; a szövetkezetek közötti együttműködés minden szinten.
Területek determinációk
A HALMOZOTT Elmaradottság spirálja Az egymásra rakódott rossz példák erősítik a társadalom kirekesztő jellegét
A kisközösség erodál vagy emberi erőben de minimum erkölcsileg
Az egyén a neveltetésekor szövődött hálóba gabalyodik
A családot a saját tapasztalatai akadályozzák
A KALÁKA PROGRAM • a helyi foglalkoztatottság táj adottságából adódó eltartó képesség természetes szintjére való emelését tűzi ki célnak melyet: • a kis települési, térségi önellátást biztosító és a tradicionális helyi termékek magas piaci értékű termelését is megcélzó élelmiszertermelésre, • a környezettudatosan korszerűsített saját lakóházak, középületek,[i] a meglevő agrárinfrastruktúra, tájházak, népi épületek karbantartására • a megújuló energia termelésére alapozott ellátó rendszerek kialakítására és a minél magasabb szintű energiatakarékosságára, alapozza, azaz a rég volt önellátás újra teremtésével, a JÖVEDELMEK HELYBEN TARTÁSÁT szorgalmazza.
A Kaláka program felügyeletét már meglevő szervezetek, mint • Falugondnokok ! ! (szociális érzékenység, helyi piacok aktiválása, kapcsolatok), • Falugazdászok (mezőgazdasági termelés, Termék Tanácsokhoz kapcsolódás, helyi védet termékek, fair trade kereskedés), VIDÉK HÁLÓZAT • Kereskedelmi és ipartestületek ! ! a gazdálkodási folyamatokba illeszkedést pld, a finanszírozást a takarékszövetkezeti hálózat
• a képzéseket a népfőiskolai és a közösségépítő szervezetek hálózata segítené. • A kaláka mozgalom informatikai, kulturális, közösségi bázisa a faluházak és az integrált közösségi terek alkalmasak, • a program vidéket erősítő tradicionális üzenetét a Tájház hálózatra szervezett hagyományőrzők közvetítenék.
Kistérségek
Fenntartható fejlődés • • • • • • • •
Nem technikai feladat Rutin mentes magatartás Tudásalapú Kultúra Kreatív helyi közösségek részvétele Intenzív és szenzitív kommunikáció A munka mint tevékenység humanizálása ALKALMAZKODÁS a TERMÉSZETHEZ Társadalmi evolúció
Magatartás
A hely és tér
Közlekedés és sansz
Tulajdonba adásos lakáspogram A jelenleg is A beruházási funkciók tervezett megoszlása ott lakó családok
Szociális bérlakás
6% 20%
12%
Fészekház Nyugdíjasház
3% 2%
Tudásközpont
5% 3% 29%
9% 11%
350 nm Kultúr managerek
Közösségi ház 600 nm Orvosi rendelő Orvosok Üzletek Kis vállalkozók
• 250-350 szoc lakás • 120 lakás feletti rehabilitáció • Közösségi terek
Tatabánya
Klíma ház koncepció ZÉRÓ energia céllal
Ipari építés 2 a
LOKÁLIS építés 1 szalmaépítés
Lokális építés 2 VÁLYOG
Versenyképesség, de más pályán • •
A verseny mozgatói a létező szűkösségek A modernizáció új szűkösségeket termelt ki • • •
• •
környezet: víz, levegő, energiaforrás, természetesség, biodiverzitás kultúra: egyéni / személyre szabott megjelenés, helyi tudás, hagyomány, társadalom: esélyegyenlőség, szolidaritás, közösség
A modernizációból kimaradt (LHH) térségek rendelkeznek ezekkel az erőforrásokkal Gazdasági hasznosításukhoz szükséges: • • •
Közgazdasági értékké válás, árasítás Helyi kontroll alatt maradás Kollektív Kreativitás
Versenyképesség, de más pályán •
Megélhetést biztosító lehetséges tevékenységek o o o o
• • •
Energiatermelés, tájfenntartás, ivóvízellátás, újrahasznosítás, rekreációs szolgáltatások, lakás, szociális gondoskodás + a mindezekhez szükséges eszközök előállítása, képzés és innováció
Atipikus foglalkoztatás, a lényeg a munkajövedelem szerzése Perifériák egymással versenyben Fejlesztési feladat: • •
makro-feltételek alakítása, versenyképesség és foglalkoztatás újraértelmezése (G. Fekete Éva-LHH-ról)
A szükséges intézkedéssorozat: • Világossá tenni, kommunikálni a szándékot – a nyilvánvaló szükséghelyzetre, a hagyományokra, a már meglevő programokra, jó gyakorlatokra hivatkozva. • Megerősíteni, összehangolni, kiegészíteni a már futó modelleket - becsatornázva őket az Út a munkához programba – kiegészítve azt Kaláka program új ösztönzőivel. • Áttekinteni a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket, infrastruktúrát, jogszabályban rögzített lehetőségeket és ezeket a programhoz igazodóan egyszerűsíteni, és kiegészíteni - pl. KALÁKA START Kártya új lehetőségeivel.
Várható társadalmi és gazdasági hatások Elindul, illetve önállósul és megerősödik a ma leszakadt helyzetben lévő állampolgárok, a kormányzat, az önkormányzatok és a vállalkozók kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködése. MERT: • Új típusú önszerveződő foglakoztatási formák generálódnak. • Megerősödnek a helyi közösségek. gek • Új, az alulról felépülő piacon a társadalmi szolidaritásra épülő, hasznosítható ismeretek, készségek begyakorlása, hasznosítása történik. • Szemléletváltással, képzéssel segíti a helyes önértékelést: • új értékek, termékfelelősségi, együttműködési normák kialakulását és elterjedését, • a közösségi és egyéni öngondoskodást, a saját közösségben saját jogon legális munkával szerzett jövedelem fontos „új” élményét!
Még a nyáron…elindítani egy akciót Helyi siker – Közhaszon KALÁKA címmel Formája TV sorozat PÁRHUZAMOS szakmai, helyi jelenléttel 1. NAPI rendszerességgel bemutatni (mint a német tv-ben a falusi gazdaságokat) 2. Megtalálni a sikeres gazdálkodási - szövetkezetifoglalkoztatási - önfoglalkoztatási programokat (induláshoz már feltártuk őket) EU példák is 3. A nézők javasoljanak bemutatásra programokat 4. A bemutatottak felvethetnek problémákat – ”kisügyek” – a válaszokat is bemutatjuk
Cél: • Kerüljenek nyilvánosságra a jó gyakorlatok • Bizalom építéssel sikerkovácsolás • Osztozzunk a sikerben (ne csak a megszorításoknál kérjük a „sorsközösséget”) • A társadalmi szolidaritás fokozása a városi <> vidéki --.-- létformák öntevékeny <> rászoruló -- magatartások központban <> periférián --- élethelyzetek között
Eredmény: • Részvétel – párbeszéd – öntevékenység - identitás növekedése • Növekvő össztársadalmi bizalom
Példa 2 gondolkodás
KALÁKA a vidék egy lehetősége
• KÖSZÖNÖM •
[email protected] • 30 471 6256
