extra 42.
kukoricatermesztőknek
a kukoricafejlődés és -termesztés 2011. évi kronológiája somogy megyei tapasztalatokra alapozva Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék A kukorica 2011. évi termesztési tapasztalatai újra igazolták az egymást követő évek klimatológiai kiszámíthatatlanságát. A szélsőségesen csapadékos 2010-es évet követen 2011 is a meteorológiai extrémitások éve volt. A globális méretű klímaváltozás egyértelműen éreztette hatását a nyár elején és végén tapasztalható aszály kialakításával, illetve a több évtizedes hideg és meleg rekordhőmérsékletek felállításával. Természetesen a piaci viszonyoknak kitett felvásárlási árak, a tőkehiány és a nedvességvesztő talajművelési eljárások mellett e klimatikus tényekkel is magyarázható az EU által erősen kifogásolt, nagy (akár 60 %-os) éves hazai kukoricatermés ingadozás. A kaposvári meteorológiai elemekből készített klímadiagramon (1. ábra) látható, hogy a kukorica vegetációs peridusának első harmadán túlnyúló időszakban, illetve a fiziológiai érés stádiumában csapadékmentes, arid klíma uralkodott. Az aszályos időszak, pedig keretbe foglalta a nyár derekán megfigyelhető közel 1,5 hónapos humid, csapadékos periódust. Ezt követően időrendi sorrendbe foglalva tekintsük át a tapasztalt klímasajátságok kukoricafejlődésre gyakorolt hatásait, következményeit.
nagy jelentősége volt az őszi alapművelés optimális elvégzésének, a talajtömörödött rétegek korábbi felszámolásának. A gazdálkodók közül
az járt jól, aki idejében lezárta alapművelt területét. Emellett 2010-ben több helyen rosszul sikerült az elővetemények bedolgozása, tökéletes
1. ábra Kaposvár térségében 2011-ben regisztrált meteorológiai adatokból készült Walter-Lieth-féle klímadiagram és a kukorica fenológiai stádiumai. A diagramon a közép-európai viszonyoknak megfelelően a hőmérséklet és a csapadék adatok 1:3 arányban kerültek feltűntetésre
Tavasz Mint ismeretes a 2010-es évben Magyarország szántóterületének közel 80 %-át érte természeti eredetű és technológiai kár. A 2011-es év kora tavaszán a talajok lassú vízvesztése a szántóterületeken gyakran vízfoltokkal tarkított nedves talajállapot képében jelentkezett. Így
24
2011. december
extra 42.
kukoricatermesztőknek
1. kép Késő tavasszal kifagyott fiatal kukorica megsemmisítése. Kukorica elővetemény esetén a visszamaradó szármaradványok pedig különösen megnehezíthették a vetést. E tények miatt a kukorica optimális minőségű vetőágy-készítése nehézségekbe ütközött. A kukorica kezdeti fejlődését egy előre nem várt klímahatás nehezítette. Az ország több pontján április második felében fagypont körüli hőmérséklet uralkodott, sőt május 16-án is csupán 7,5 °C volt Kaposvár környékén a napi átlaghőmérséklet. Ez a jelenség természetesen eltolta a kukorica optimális vetésének időpontját. Emellett a hideg visszavetette a kukorica állományok (különösen a korán vetettek) kezdeti fejlődését is. A csíranövény fejlettségi állapota azonban nagymértékben befolyásolta a kialakuló fagykár mértékét. Köztudott, hogy a fejlettebb kukorica jobban károsodik fagy hatására. A későn vetett állományok tenyészőcsúcsa pedig még a talaj szintje alatt van. A fagyok miatt károsodott növényállomány kitárcsázását azonban nem szabad elsietni, mert a talajban lévő tenyészőcsúcs több levélbe burkoltan védett, s gyorsan képes regenerálódni. Több éjjelen át tartó, erős fagyok hatására természetesen így is kifagy a csíranövény (1. kép). A fagyhatás mellett számos kedvezőtlen élettani folyamatot is ge2011. december
nerál a túl alacsony hőmérséklet. Növényökológiai vizsgálatok igazolták, hogy hideg talajban a kukorica gyökérképződése eltér az optimálistól. A hideg talajban a növény a gyökerét nem tolja le mélyre. Hűvösebb időjárás esetén a növekedési arányok mindinkább a gyökérzet javára tolódnak el. A kikelt növény hajtásának növekedési minimuma és optimuma ugyanis magasabb, mint a gyökérzeté. Emellett a kukorica szántóföldi csírázásának mi-
nimuma köztudottan 8-12 °C, bár 6 °C-on egyes vizsgálatok szerint megindulhat. Ebben az esetben a csíra növekedése vontatott és nagymértékben kitett kártevők és a betegségek hatásának. Összességében a talajhőmérséklet növekedése a kelés időpontjának exponenciális rövidülését idézi elő. A foszforral gyengén ellátott szántóterületeken a hideg a fejlődő kukoricák antociános elszíneződését okozta (2. kép). A kukorica foszforfelvételét nagyban gátolja a túl korai vetés, a hőmérsékletcsökkenés, a talaj rossz szerkezete, a talajnedvesség hiánya. A sok helyen tartósan 10 °C alatti hideg megakadályozta a növény gyökeresedésében és energiaellátásában fontos szerepet betöltő foszfor felvételét. Később a melegedő időjárással az antociános elszíneződést mutató állományok többsége helyrejött, azonban az okszerű tápanyag-utánpótlás sokat segíthetett a gyors regenerációban. Az előző évtől eltérően idén nem kellett attól félni, hogy az alapkezelésben alkalmazott herbicidek lemosódnak a kukorica kelési zónájába és emiatt fitotoxikus károk keletkeznek. Ahol a preemergens kezeléseket követően tíz napon belül a terület megkapta a 10-20 mm bemosó csapadékot, ott a herbicidekkel nagyon jó hatékonysá-
2. kép A hideg következtében jelentkező P-hiány és antociánosodás 7 leveles kukoricán
25
extra 42.
kukoricatermesztőknek
3. kép Június végén légköri aszály miatt furulyázó kukorica got lehetett elérni a magról kelő gyomok ellen. Amennyiben a hatás mégsem volt megfelelő (hibás herbicidválasztás, évelők jelenléte, vagy a bemosó csapadék hiánya miatt), néhány hetes időtartam rendelkezésre állt az alapkezelés hiányosságainak korrigálására (vagy éppen pótlására, ha a terület nem részesült alapkezelésben). A táblákra a permetezőgépek idén könnyen rá tudtak menni. Az esőzések után megvalósított állománykezelések során fellépő magasabb páratartalom fokozta a gyomirtó szerek felszívódását és hatékonyságát. A kukorica levelén lévő vízcseppek azonban lencseként működve adszorbeálhatják a napsugarakat, ezáltal (és akkor is, ha a levegő hőmérséklete 25 °C fölé emelkedett) perzselési károk jelentkezhettek. A legújabb herbicidek már néhány órán belül (vagy még rövidebb idő alatt) felszívódnak az érzékeny növénybe, így a csapadék lemosó, herbicid-felhígulást okozó hatásától kevésbé kell tartanunk. Megfigyeléseink szerint a pigmentbioszintézis-gátlókhoz tartozó, ún. triketon típusú herbicidek hatékonysága az idén is kiváló volt, még akkor is, ha a gyomnövények fejlődése „túlhaladt” azon az állapoton, ami a posztemergens kezelések szempontjából általában optimálisnak tekinthető.
26
A fejlődő kukoricaállományokat károsító fitofág kártevők megjelenésének kedvezett a száraz melegedő tavaszvégi klíma. Helyenként a táblaszéleken nagy barkó kártétel lépett fel, mely a meleg napokon erősen fokozódott, a hideg napokon visszaesett. Emellett a muharbolha táblaszinten foltszerűen jelentkező levélhámozgatásával is néhol szembe kellett nézni. E rovarok kártételének megfékezése bizonyos esetekben indokolttá tette az ellenük
irányuló állomány permetezések megvalósítását. Az amerikai kukoricabogár effektív hőmérséklet összeg számolását [a fajra jellemző április 1-től számított fejlődési küszöbértékből (t0=12,7 °C) és termális konstans értékekből (C=150-160 °C (egyes irodalmi adatok alapján 176,5 °C) kiindulva] alapul véve, május 30-tól számíthattunk a monokultúrában termesztett kukoricatáblák gyökérkárosításának megkezdődésére, illetve az imágók előjövetelére. Mindemellett a tavasszal rendkívül nagy napi és havi hőmérsékletingadozásokat regisztrálhattunk (pl. ápr. 23-án 9 °C-os minimum hőmérsékletet követően ápr. 30-án már 27 °C-os maximum hőmérséklet volt mérhető), amely sajnos nagy csapadékdeficittel párosult. Természetesen ez előrevetítette a kukoricaállományok nyár eleji vontatottabb, kedvezőtlen fenológiai fejlődését is. Nyár A tavaszvégi kiszámíthatatlan időjárás a nyár elején egy aszályos időszakba torkollott. Ez pedig a fejlődő kukoricák vegetációs vízhiányát eredményezte, amelynek első tünete a furulyázó növények június közepi tömeges jelenléte (3. kép). Sajnos az aszály okozta tünetek a belső-somogyi, laza szerkezetű tala-
4. kép Júniusban kiszáradt kukoricaállomány
2011. december
extra 42.
kukoricatermesztőknek
2. ábra Az amerikai kukoricabogár 2011-ben Tab (Somogy megye) térségében regisztrált rajzásképe a meteorológiai elemek tükrében (forrás: Szekeres Gergely)
jokon hatványozottabban jelentkeztek. Ez is igazolja, hogy a kukorica fajlagos hozamát a globálsugárzás mellett leginkább a csapadék és a hőmérséklet befolyásolja. Ezzel párhuzamosan tudományos kutatások rámutattak, hogy 10-20 éves távlatban hőmérsékleti szempontból
5. kép Az amerikai kukoricabogár imágóinak levélhámozgatása kukoricán
2011. december
lehetséges a vegetációs periódus meghosszabbodása és a hőmérsékletösszegek növekedése alapján a közeljövőben 2-3 FAO-csoporttal hosszabb tenyészidejű fajták termelése válik lehetségessé, viszont a csapadék mennyisége egyértelműen a termelés korlátozó tényezőjévé válik. Június végére gyökeres időjárás változás következett be. Ebben az időszakban hullott csapadék az esetek többségében némileg enyhítet-
te az aszály okozta károkat, viszont volt olyan terület, ahol már későn érkezett az enyhítő zápor (4. kép). Külső-somogyi megfigyelések alapján június 25-től kezdve megkezdődött az amerikai kukoricabogár tömeges rajzása (2. ábra). A szabadföldön tapasztalt magas imágószám, illetve a kukorica leveleinek kiterjedt hámozgatása (5. kép) pánikszerű védekezési hullámot indított el. Több esetben a gazdák idő előtt elkezdték a védekezést. Így szakszerűtlenül eljárva, feleslegesen permeteztek. Ebben az időszakban a nőivarú virágzás hiányában viszont gazdasági kár még nem jelentkezett. A kukoricabogár elleni állománykezelés időzítése során elsődlegesen a kukorica fenológiai állapotát kell figyelembe venni, hiszen az imágók legfontosabb kártétele a bibe rágásából adódó hiányos terméskötődés. Ehhez kapcsolódik a kifejlett bogarak egyedszámának vizsgálata (vetőmag kukoricában: 0,5-1 imágó/növény; árukukoricában: 2-3 imágó/növény). Összességében, tehát a kártevő egyedsűrűsége és a növényállomány fejlettségi állapota együttesen határozzák meg az amerikai kukoricabogár imágói ellen történő védekezés szükségességét. Az optimális védekezés időpontja, közel két héttel később (július 7-től) érkezett el, amikor álta-
6. kép Az amerikai kukoricabogár imágókártételét kiválóan jelző árvakelésű napraforgó
27
extra 42.
kukoricatermesztőknek
viszonyok optimális feltételeket biztosítottak. Ősz
7. kép Érő kukorica állomány (DKC 4995; FAO 400) 2011. szeptember közepén lánossá vált a nőivarú virágzás és ezzel párhuzamosan a gazdasági kárküszöböt meghaladó imágójelenlét volt. Ezzel párhuzamosan fellépő rendkívüli hőség (július 6-11 között több országos melegrekord) segítette az imágók rajzását, kártételének kialakítását. Az árvakelésű napraforgó virágainak megrágása is az erős kártételi nyomásról árulkodott (6. kép). A tömeges címerképződés időszakában (július 14-től) fellépő nagy mennyiségű csapadék (két nap alatt akár 60 mm) és lehűlés sajnos már nem javította a kukorica vegetatív fejlődését. Emellett viszont fokozta a megtermékenyülés hatékonyságát és visszavetette a táblán károsító ízeltlábúak rajzását. Az ország több pontján jelentkező viharos erejű szél, rendkívül nagy mennyiségű eső (július 30-án Sántoson 114 mm/ nap) és jégverés, viszont jelentős, helyenként tetemes kárt okozott. Augusztus elején az ország több megyéjében, utolsó kármentésként a gazdák beszecskázták azokat a kukoricatáblákat, amelyekben a szárak képtelenek voltak kinevelni a kukoricacsöveket. Ebben az időszakban a megye több pontján komoly terméskiesésről beszéltek a termelők. A nyár utolsó heteiben a Magyarország egész területét uraló csapadékmentes, magas hőmérsékletű
28
(38 °C, vagy e felett) klíma elősegítette a kukoricák fiziológiai csőérését, fokozott vízleadását. A gyapottok bagolylepke által kialakított csúcsi csőrágás ebben az időszakban már nagy felületen kifejeződött, megfigyelhetővé vált, hiszen a lárva rágásához az uralkodó klimatikus
Ősszel folytatódott a kukoricák érését elősegítő, szokatlan nagy meleg. A kukoricák kiváló vízleadásából adódóan szeptember 10-étől megkezdődött a korai (FAO-200299) hibridek betakarítása. Természetesen ennek hátterében az őszi gabonák talaj-előkészítési, vetési munkálatainak időben történő megkezdése, elvégzése is állt. Hozzátéve, hogy a száraz talajok rendkívüli mértékben megnehezítették optimális talajállapot kialakítását, a kelést, illetve csíranövények fejlődését. Ismeretes, hogy a különböző tenyészidejű kukoricahibridek vízháztartásában és vízleadásában eltérések tapasztalhatók, amelyet a különböző technológiai elemek (vetésidő, műtrágyázás) jelentősen befolyásolhatnak. 2007-ben, és az ezredforduló aszályos éveiben (2000-2003) a hibridek érésidőszakban megfigyelt vízleadása naponta elérte 1,5-2 %-ot (ami jónak mondható). Ez a 2004-es csapadékos
3. ábra Főbb szántóföldi kultúrák utóbbi évtizedben regisztrált országos terméseredményei Magyarország klímajellemzőinek tükrében (forrás: KSH)
Magyarázat: a diagramban alkalmazott színskála az ország ariditási viszonyait jelzik: piros=arid; kék=humid. A vízszintes vonalak az egyes évek termésátlagainak a 2007-es év hasonló értékétől való eltérését mutatják
2011. december
extra 42.
évben csupán 0,6-0,8 %-os értéket képviselt. Figyelembe véve a 2011. év hőmérséklet- és csapadékviszonyait, a megfelelő tenyészidejű hibrid megválasztás már nagymértékben meghatározta a gazdálkodás eredményességét (7. kép). Az utóbbi években a FAO 300-as hibridekkel lehetett nagyobb hektáronkénti jövedelmet elérni, mivel az ezek között található jó termőképességű hibridek érésidőszakban megfigyelhető vízleadása is kedvezőbb volt. Említettük, hogy az évjárat vízellátottsága mint abiotikus stressz tényező döntő hatást gyakorol a kukorica termésére, emellett meghatározza a tőszámalakulást és a trágyahasznosulást is. Magyarország éves kukorica terméseredményeinek vizsgálata is egyértelműen rámutatat a tavaszi vetésű kultúrákban fellépő drasztikus termésveszteségre, amely sajnos a 2011-es évben is érvényesült. Ezzel párhuzamosan az őszi vetésű kultúrákkal szemben a tavaszi állományok terméseredményein egyértelműen érződik az aszályos, arid évek termésdepressziót okozó
2011. december
kukoricatermesztőknek hatása (3. ábra). E tényekkel magyarázható, hogy 2011-ben a rossz talajadottságú területeken nem volt ritka a hektáronként bruttó 2-3 t/ha terméseredmény. Jobb talajállapotú, kedvezőbb klímájú szántókon, pedig átlagosan bruttó 6-8 t/ha terméseredmények realizálódtak. Az október közepi erős lehűléstől függetlenül (okt.16-18. között hidegrekordok az országban), a kukorica betakarítási munkálatai elfogadható feltételek mellett zajlottak. Akinek szándékában és módjában is állt betakarítani kukoricáját, egy elfogadható szemnedvesség (FAO 300-400: 15-20 %) tartalom mellett zömében optimális feltételekkel tehette ezt meg. Az októberi hideg visszavetette az amerikai kukoricabogár egyedszámát is. Ebből azonban nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket a jövőre vonatkozóan. Sőt, több éves adatsorok vizsgálatából kitűnik, hogy akár egyetlen év alatt vissza tud állni a populáció nagysága a csökkenés előtti szintre – volt példa az ezt meghaladó növekedésre is. Az alacsony imágószám
ugyanis nem jelent feltétlenül alacsony fekundítást (vagy szekunder natalitás=kikelt egyedek egy nőstényre jutó száma), főleg, ha olyan kedvező és hosszú időszak áll rendelkezésre a párzásra és a tojásrakásra, mint az idei év. Összefoglalva a 2011-es kukorica előállítása során számos nem várt nehézséggel kellett szembenézni, amely egyértelműen rányomta bélyegét a kukorica egyedfejlődésére, termesztési körülményeire. Ezek a negatív hatások a kis birtokmérettel rendelkező, egy vagy pár kultúrnövényre alapozó termelők gazdálkodását alapjaiban rendíthették meg. Elfogadható jövedelmet csupán azok a több lábon álló, megfelelő birtokmérettel rendelkező gazdálkodók remélhettek, akik optimális időben lekötve, megfelelő értékesítési ár mellett tudták eladni megtermelt kukoricájukat. Fotó: 1., 2.: Lovász József; 3., 5., 6., 7.: Dr. Keszthelyi Sándor; 4.: Lővényi Zsolt n
29
