A fenntartható fejlıdés társadalmi és szociális aspektusai; A társadalmi felelısségvállalás egy termelı nagyvállalatnál

MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VILÁG- ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN INTÉZET

A fenntartható fejlıdés társadalmi és szociális aspektusai; A társadalmi felelısségvállalás egy termelı nagyvállalatnál

BORZÁSI BERNADETT 2010.

Tartalomjegyzék Bevezetés ................................................................................................................................ 2 1. A globálisan szemlélt fenntartható fejlıdés................................................................. 5 1.1. Fenntartható fejlıdés .......................................................................................................... 5 1.2. Környezeti és gazdasági fenntartható fejlıdés ................................................................. 10 1.2.1. A környezeti fenntartható fejlıdés és indikátorai ....................................................... 10 1.2.2. A gazdasági fenntarthatóság és mutatói...................................................................... 12 1.3. Társadalmi-szociális fenntarthatóság és indikátorai ......................................................... 13 1.3.1. Népességnövekedési ráta ............................................................................................ 14 1.3.2. Migrációs ráta ............................................................................................................. 15 1.3.3. Termékenységi ráta..................................................................................................... 16 1.3.4. Gyermekhalandóság.................................................................................................... 17 1.3.5. Születéskor várható élettartam.................................................................................... 18 1.3.6. Egészségügyi kiadások aránya a GDP százalékában.................................................. 20 1.3.7. Halálozási arány a legelterjedtebb betegségekben...................................................... 21 1.3.8. Gyermekek beoltása betegségek ellen ........................................................................ 22 1.3.9. Munkanélküliségi ráta................................................................................................. 23 1.3.10. Népsőrőség ................................................................................................................. 25 1.3.11. Urbanizált területen élı népesség aránya.................................................................... 26 2. Vállalati szerep a fenntartható fejlıdés társadalmi-szociális aspektusában............... 28 2.1. A társadalmi felelısségvállalás történelmi háttere ........................................................... 28 2.2. A társadalmi felelısségvállalás ............................................................................................ 32 2.2.1. Mit jelent a vállalatok „társadalmi felelısségvállalása”? .......................................... 33 2.2.2. Új típusú vállalati magatartás ..................................................................................... 34 2.2.3. A CSR megjelenése a vállalat szervezeti felépítésében ............................................. 36 2.3. A társadalmi felelısségvállalás, mint érték ...................................................................... 39 2.4. A CSR mérésére vonatkozó indexek és a Fenntarthatósági Jelentés................................ 40 2.4.1. Fenntarthatósági indexek............................................................................................ 40 2.4.2. Fenntarthatósági jelentés .......................................................................................... 41 3. A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. bemutatása................................................................. 43 3.3. A sanofi-aventis világszerte.............................................................................................. 43 3.4. A magyar gyógyszeripar helyzete .................................................................................... 44 3.5. A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. kialakulásának története ................................................... 45 3.6. A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi telephelye ................................................. 47 4. Társadalmi felelısségvállalás a sanofi-aventis/Chinoin Zrt.-nél ................................ 50 4.3. CSR a sanofi-aventis vállalatcsoport tekintetében ........................................................... 50 4.4. Társadalmi felelısségvállalás a Csanyikvölgyi gyáregységben ....................................... 52 4.4.1. Mozaik Program avagy „Mindannyian mások vagyunk” ........................................... 52 4.4.2. Humanitárius magatartás megjelenése........................................................................ 60 4.4.3. A Csanyikvölgyi telephely által szervezett társadalmi célú rendezvények ................ 62 4.4.4. Dolgozók részvételi aránya a különbözı rendezvényeken ......................................... 67 Összefoglalás ........................................................................................................................ 70 Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 71 Summary .............................................................................................................................. 74 Ábrajegyzék.......................................................................................................................... 75 Mellékletek ........................................................................................................................... 76

1

Bevezetés

A XXI. században egyre elterjedtebb és szükségesebb a fenntarthatóság kérdéskörével foglalkozni, mivel a Föld egyre kevésbé képes eltartani a lakosságot. A vállalatok is egyre inkább felismerik ezt, és próbálnak lépéseket tenni, hogy a jelenlegi természeti és gazdasági illetve társadalmi növekedés lassulását, helyenkénti szőkülését, felválthassa a valóbban fenntartható fejlıdés. Dolgozatomban arra fektetem a hangsúlyt, hogy amikor a fenntarthatóságról írok, az alatt nem csak környezeti fenntarthatóságot értünk, mert az csak egy eleme, egy része az egész komplex folyamatnak. A környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság szorosan, egymás komplementereiként funkcionálnak. Erasmus ösztöndíjjal lehetıségem nyílt egy szemesztert nemzetközi üzlet szakon eltölteni Belgiumban, ahol az egyik tantárgyamnak köszönhetıen a fenntartható üzletek kialakításáról és elméleti háttereirıl tanultunk. A tantárgy rendkívül sok újdonsággal szolgált számomra, egy olyan felfogásmódot és szemléletet sikerült általa elsajátítanom, amely azóta is meghatározza a mindennapjaimat. Dolgozatomban ezt az új látásmódot mutatom be. Úgy gondolom, akkor létezik sikeres vállalat, ha elégedettek a munkavállalók. Ennek fontos része az, hogy a szervezet a fenntarthatóság értékeit is megfelelıen tudja képviselni. Szakmai gyakorlatomat a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi telephelyének, humán erıforrás gazdálkodás szervezeténél tölthettem, ahol lehetıségem nyílt betekinteni egy termelı nagyvállalat humán erıforrás gazdálkodásába, és kommunikációjába. A vállalat társadalmi felelısségvállalása szemléletmódomban a fenntarthatóság záloga, ezen területhez tartozik. Dolgozatom elsı részében áttekintést adok a fenntartható fejlıdésrıl, kronológiai sorrendben, a kezdetektıl egész napjainkig, hiszen a vállalatok 2

társadalmi felelısségvállalása szorosan összefügg a fenntarthatóságról kialakított képpel. Ez a fogalom nem új kelető kifejezés, a mai értelmezését csak történelmi aspektusból tudjuk meghatározni, ezért készítettem ezt az áttekintést. A fenntarthatóságot egy egységes indikátor rendszeren keresztül fogom megítélni. A környezeti, társadalmi és gazdasági indikátorok által az ország fenntarthatóságának mértéke összehasonlíthatóvá válik, hiszen ezek olyan meghatározott mutatószámok, amelyek általánosságban elfogadottak. A dolgozatomban azért térek ki erre a témakörre, mert ez szorosan összefügg a vállalatok társadalmi hátterével. Az által, hogy ezek a mutatószámok hatással vannak a vállalatok döntéseire illetve a döntések is azokra. Ezek közül kiemelten fogok foglalkozni a társadalmi-szociális indikátorokkal, hiszen véleményem szerint a vállalatok társadalmilag felelıs magatartása hosszú távon ezekre a mutatószámokra lesz a legnagyobb hatással. Majd kiemelten foglalkozok a társadalmi fenntarthatóság egy fontos kérdéskörével, amely manapság egyre népszerőbb és véleményem szerint rendkívül meghatározó egy vállalat tekintetében. Dolgozatom második részében a vállalatok társadalmi felelısségvállalásának elméleti hátterével fogok foglalkozni, mert ahhoz hogy átlátható legyen ez a komplex folyamatrendszer, szükségessé válik a történelmi háttér ismertetése is, ezért kronológiai sorrendben áttekintem a társadalmi felelısségvállalás fejlıdés történetét. Ebben a részben részletesebben bemutatom azt az újfajta vállalati magatartás módot, amelyet a fenntarthatóságot képviselı vállalatok folytatnak mivel dolgozatom utolsó részében egy vállalat tekintetében kerülnek elemzésre ezek a paraméterek, és megértésükhöz szükséges az elméleti háttéranyag ismerete is. Ezt követıen a társadalmi felelısség vállalás háromszoros értékét ismertetem, miszerint a társadalom, a vállalat és a steakholderek számára is különbözı értéket jelent. Majd a fenntartható fejlıdést jellemzı néhány indexet illetve a fenntarthatósági jelentést fejtem ki részletesen. A harmadik részben, az általam kiválasztott sanofi-aventis/Chinoin Zrt. szektor és cégtörténet ismertetése után, bemutatom az anya vállalat által, 2009-ben kiadott 3

fenntarthatósági jelentést, illetve azokat a fontosabb állomásokat, amelyeket globálisan tesz a vállalat a társadalomért. Majd ismertetem a Csanyikvölgyi gyáregység által követett és alkalmazott társadalmi felelısség vállalás lehetıségeit, illetve megvalósulásait. Rávilágítok, hogy mit nyer a vállalat és mit a dolgozó. Meggyızıdésem, hogy a vállalatok társadalmi felelısségvállalása által a pozitív gazdasági hatások mellett, növelhetı a dolgozók hajlandósága, megváltoztatható a munkához való viszonyuk, hogy munkahelyükre ne úgy tekintsenek, mint egy szükséges rosszra, hanem mint egy helyre, ahol elismerik ıket, tudnak szakmailag fejlıdni, ahol megértik ıket és ahol mindehhez megfelelı légkör is társul. Ha a dolgozók elégedettek, nagyobb teljesítı képességgel rendelkeznek, és nagyobb profitot tudnak termelni a vállalatnak. Fontos szempont, hogy a jövı nemzedéke is pozitív szellemben tudjon felnıni, hiszen egyszer a vállalatnak rájuk is szüksége lesz. Ezt a felvetésemet igazolom a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyében dolgozói körében végzett kutatással, amely arra vonatkozott, hogy valóbban részt vesznek-e a vállalat által rendezett rendezvényeken, nyomon követik-e a vállalaton kívüli társadalmi felelısségvállalást és hogy mennyiben elégedettek azzal, amit a cég tesz értük.

4

1. A globálisan szemlélt fenntartható fejlıdés

Dolgozatom elsı felében a fogalom meghatározás mellett, kronológiai sorrendben ismertetem azokat a fontosabb állomásokat, amelyek köszönhetıen eljutottunk a mai értelemben vett fenntarthatóságig. Ez fontos, hiszen a mai fogalom értelmezéséhez szükséges a történeti aspektusok megfelelı ismerete. Majd a fenntarthatóság három fı területének indikátor rendszerét ismertetem, megtörve ezzel azt a feltételezést, amely manapság is él a közvélemény körében, miszerint a fenntarthatóság, megegyezik környezetvédelem fogalmával. Ez így ebben a formában nem igaz, azonban abból a szempontból helyén való állítás, hogy a környezeti fenntarthatóság egyik eleme. A mutatószámokat fıként azért ismertetem, mert azok szorosan összefüggnek a vállalatok társadalmi hátterével, ahhoz hogy megfelelı döntéseket tudjanak hozni a piacon a vállalatok, szükség van a három, fenntarthatóság szempontjából, nélkülözhetetlen elem átfogó feltárására.

1.1.

Fenntartható fejlıdés

„A fenntartható fejlıdés a fejlıdés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövı generációit saját szükségletei kielégítésének lehetıségétıl.”1 A XIX. század végén kezdték meg tevékenységüket az elsı olyan környezetvédelmi mozgalmak, amelyek már akkor szükségesnek érezték, hogy tegyenek valamit a természet megırzése érdekében. Felismerték, hogy nem folytatódhat tovább, az emberiség pusztító tevékenysége. Kenneth E. Boulding, angol közgazdász 1966-ban megjelent „The economics of the coming spaceship Earth” azaz, A jövıbeli „őrhajós” társadalom közgazdaságtana címő tanulmányában a Földet egy őrhajóhoz hasonlította, amely véges készletekkel rendelkezik a fennmaradáshoz, és ha ezek a készletek kifogynak, 1

ENSZ jelentés, Közös Jövőnk, 1987

5

akkor már nincs több utánpótlás, nincs segítség, nincs több lehetıség, a benne „utazók” számára. Ebben az „őrhajóban” szükség van egy olyan ciklikus ökorendszere, amely képes az anyagok folyamatos reprodukciójára, ahol a készletek megırzése az elsıdleges cél, azaz minél kisebb teljesítményen dolgozni, és minél kevesebb kárt okozni a Földön. Tehát Boulding már a ’60-as évek végén rájött, hogy valamit változtatni kell a Földön, ha még sokáig szeretnénk, hogy ez legyen az életterünk.2

1. ábra: A Föld, mint őrhajó Forrás: http://daveginsberg.net/SpaceshipEarth/story.htm (letöltve 2010 október 15)

Ennek következményeként 1968-ban, Rómában tíz ország részvételével megalakult az ún. Római Klub, melynek célja feltárni és megoldást találni a kort leginkább veszélyeztetı problémákra, amelyek kihatással lesznek majd a jövıkorra is. Céljuk, egy fajta víziót adni a várható katasztrófákról. Ennek eredményeként születhetett meg 1974-ben egy jelentés, amelyben négy fı gócpontot vizionáltak: az atomfegyverkezést, az élelmiszerválságot, az energiahordozók kimerülését és a túlnépesedést. Próbálták felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a Föld eltartó képessége véges. Ahhoz, hogy ezen víziók ne valósulhassanak meg, szükség van egyfajta szemléletváltásra, nemcsak saját, hanem a jövı generációjának érdekeit is

2

. Kenneth E. Boulding tanulmánya: http://dieoff.org/page160.htm (letöltve 2010 október 12) 6

fontosnak tartva. Ezen felül egy másik jelentésükben olyan társadalmi problémára is utalnak, mint az emberek közötti szolidaritás, és egyenlıség.3 Manapság, közel 36 évvel a jelentéseik után, azt a megállapítást kell tennünk, hogy az atomfegyverkezés alábbhagyott, és az éhínséget is még kontroll alatt tudjuk tartani, eltekintve a Föld bizonyos túlnépesedett régióitól. Az energiahordozók kimerülésének tekintetében sem váltak valóra a prognózisok, jelenleg még van elegendı nyersanyag, mert a technika fejlıdésével lehetıség nyílt új, eddig feltáratlan területek kiaknázására is, például a fosszilis tüzelıanyag készleteink manapság nagyobbak, mint a ’70es években voltak. Azonban meg kell említenem, hogy ettıl függetlenül a készleteink valóbban végesek, egyszer ki fognak merülni, éppen ezért fontos hogy csökkentsük a meg nem újuló energiaforrások használatát és elınyben részesítsük a megújuló energiaforrásokat. Népességnövekedés szempontjából is pesszimista elırejelzést kaptunk a Római Klub jelentésébıl, amellyel ellentétben néhány túlnépesedett területet leszámítva jelenleg stagnál és a lélekszám drasztikus emelkedése sem következett be. (Szabó A. Ferenc, 2000) Az elsı világmérető környezeti témájú program kidolgozása csak 1972-ben történt meg Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján. Ez a globális együttmőködés, az UNEP (United Nations Environment Programme) nevet viseli, amelyben a nemzetek képviselıi kötelezettséget vállaltak arra, hogy megóvják és jobbá teszik a környezetet a jelenkor és a jövı nemzedéke számára is. A rendezvény után kezdetét vette egy megmozdulás, a kitőzött célok elérése érdekében, melynek következtében több országban is környezetvédelmi állami intézmények alakultak. 1984-ben az ENSZ létrehozta a Környezet és Fejlıdés Világbizottságot, amelynek vezetıje Gro Harlem Brundland, norvég politikus nı lett, aki nevéhez köthetı az 1987-ben nyilvánosságra hozott „Közös jövınk” nevet viselı fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos politikai terv. Ebben a jelentésben fogalmazódik meg az elsı hivatalos definíció is a fenntartható fejlıdés tekintetében. Kimondják többek között, hogy a gazdaság csak a környezet 3

http://www.pszfz.bgf.hu/kozgazd/kornygt/kgt-korny-int.pdf

7

megırzésével növekedhet, tehát ha leromboljuk azt, ami minket körül vesz, akkor aligha érhetünk el gazdasági növekedést. Azonban jelen ismereteink alapján már tudjuk, hogy ez megtörténhet és képesek vagyunk a profit szerzésért mindent feláldozni, akár a kis bolygónkat is. Elképzelésük szerint a környezet, és a gazdaság a társadalommal szorosan összekapcsolódnak, emiatt egy döntés meghozatalakor ezeket együttesen kell figyelembe venni.

2. ábra A társadalom, gazdaság és környezet összekapcsolódása Forrás: http://www.orovalleyaz.gov/Town_Government/Planning_Zoning/Sustainability.htm (letöltve 2010.augusztus 25)

1992-ben az ENSZ Rio de Janeiróban rendezte meg a Környezet és Fejlıdés Világkonferenciáját. Ezen a konferencián a fenntartható fejlıdésre vonatkozó dokumentumok elfogadására is sor került, többek között az „Agenda 21”-re is, azaz a „Feladatok a XXI. századra”. Ezen a konferencián azonban nem csak magas rangú tisztségviselık és nemzetiségek képviselıi voltak jelen, hanem egy akkor még 12 éves kislány is, aki az ECO – Environmental Child Organisation- képviselıjeként szót kért. Severn Suzuki 5 perc leforgása alatt taglózta le a hallgatóságát, kíméletlenül és gyermeki ıszinteséggel kimondta az akkori kor nagy problémáit. Beszédében kitért, az ózonlyuk növekvı nagyságára, a légszennyezés mértékére és az élıvilág hatalmas mértékő pusztulására. Beszéde közben arra kérte a 8

hallgatóságot, hogy ha nem tudják helyrehozni amit tettek, akkor inkább fejezzék be, és ne rombolják tovább a környezetet és az élıvilágot. Szomorú tény, hogy 18 év távlatában is a helyzet ugyanaz, sıt véleményem szerint még kétségbe ejtıbb. 1997-ben az ENSZ Közgyőlés New Yorkban tartott Rendkívüli Ülésszakán, a Rióban 1992-ben elfogadott programokat értékelték, emellett az ENSZ szakosított szervei és más nemzetközi szervezetek is elkészítették a saját fenntarthatósági programjukat. A

Riói

konferencia

óta

eltelt

tíz

év

eredményeit

a

dél-afrikai

Johannesburgban értékelték, 2002-ben. Bár környezetvédelmi szabályozások tekintetében történtek elırelépések, de a helyzet a konferenciát követıen sem változott pozitív irányba. • A konferencia résztvevıi elfogadtak egy politikai nyilatkozatot és végrehajtási tervet, az alábbi témákban: • vízellátás/közegészségügy, • energia, halászat, • vegyi anyagok, • egészségügy, • nık helyzete, • segélyek, • globalizáció, • kereskedelem, • biológiai sokféleség, • kormányzat, • szegénység. (forrás, a fenntartható fejlıdés hivatalos honlapja4) A fenntartható fejlıdés megvalósulásának feltételei közé tartozik, hogy a megújuló erıforrások felhasználása nem haladhatja meg azok regenerálódását; a nem megújuló energiaforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló helyettesítık megújulási ütemét illetve a szennyezıanyag kibocsátásának üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását. Fontos megemlítenünk, hogy a rendkívül gyorsan és dinamikusan fejlıdı XXI. század megával hozta a gazdaság növekedését is, ez azonban csak akkor valósítható 4

http://www.ff3.hu/stock.html (letöltve 2010.szeptember 20)

9

meg fenntartható kereteken belül, ha az életszínvonal tekintetében is növekedést tapasztalunk. Azonban a társadalom tekintetében az egyenlıség elmarad, a középréteg szinte teljesen eltőnt, és a gazdagok és szegények között pedig hatalmas a különbség alakul ki. Tehát fontos, hogy a gazdasági növekedés, teljes egyensúlyban legyen az életszínvonal növekedésével.

1.2.

Környezeti és gazdasági fenntartható fejlıdés

Ebben a részben bemutatom, a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot, majd pedig

a

területekre

jellemzı

legfontosabb,

nemzetközileg

szabályozott

indikátorokat, amelyek folyamatos mérése és vizsgálata folyamán lehetıség nyílik a különbözı országok fenntarthatóságának összehasonlítására.

1.2.1. A környezeti fenntartható fejlıdés és indikátorai A környezeti fenntarthatóság mérésére olyan mutatószámok kialakítására volt szükség, amelyek megfelelı mértékben, és kellı tisztasággal tudják reprezentálni azokat a problémákat, amelyek tekintetében változtatásra van szükség, hogy a fenntarthatóság megvalósítható legyen. Elsı ilyen indikátorként az ózonréteget károsító anyagok használatát említem meg. Ennek csökkentésére több kezdeményezés is indult, hiszen belátták az emberek, hogy az ózonréteg nem újul meg, és ha egyszer eltőnik, akkor a földi élet sem marad meg többé. Az egyik legkárosabb levegıbe kerülı és az ózonréteget roncsoló gáz a freon volt, amelyet a ’70-es években elıszeretettel alkalmaztak a hőtıszekrényekben

illetve

hajtógázként

hajlakkokban.

Manapság

a

szabályozásoknak köszönhetıen sem a hőtıkben sem pedig hajtógázként nem alkalmazzák. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mennyiségére vonatkozó indikátor megmutatja, hogy milyen mennyiségő üvegházhatást eredményezı gáz kerül a levegıbe az emberi fogyasztás következtében. Ilyen gáz a motorok égésébıl

10

származó szén-dioxid, a kıszénbányászatkor felszínre kerülı metán, amely a rozstermesztéskor és az állattenyésztésnél is a levegıbe kerülhet. A kén-oxidok kibocsátására vonatkozó környezeti mutató rendkívül fontos, hiszen ezen vegyületek felelısek a savas esık kialakulásáért, kibocsátásuk csökkentése különösen fontos a fenntarthatóság szempontjából. Egyik másik, szintén fontos indikátor az egy fıre jutó vízfogyasztás, amely magába foglalja a háztartási vízhasználat minden formáját. Megmutatja, az egy fıre esı napi vízfelhasználást. A légszennyezettség csökkentésére fordított költségek nyomon követésére szolgál a nevében foglaltatott indikátor. Ezek olyan kiadások és befektetések, amelyek közvetlenül a légszennyezettség csökkentésére, megelızésére, vagy kiküszöbölésére irányulnak. A mőtrágyák, mezıgazdaságban történı használatának mértéke megmutatja, hogy 1 km² mezıgazdasági területen, mekkora a felhasznált mőtrágya mennyisége, tehát, hogy mekkora a mezıgazdaságnak a környezetre gyakorolt hatása. A fakitermelés intenzitására irányuló indikátor azt vizsgálja, hogy az éves fakitermelés milyen arányú a faállomány éves növekedéséhez képest. Ha ez 100%ot mutat, az azt jelenti, hogy kimerítettük a saját készleteinket. Tehát fontos figyelnünk a környezetünkre, ami körbevesz minket. Fontos, hogy abban a tudatban éljük napjainkat, hogy az utókornak is maradjon, abból a mérhetetlen mennyiségő természeti kincsbıl, amivel jelenleg még rendelkezünk. Azonban ezek aránya egyre inkább csökken. Egyre kevesebb tó van, hiszen a mezıgazdasági öntözés következtében a vizüket elhasználják, egyre kevesebb az erdı, és ami ennél is aggasztóbb, hogy egyre kevesebb esıerdı van. Egyre inkább pusztul körülöttünk az élıvilág, mert azt a méregmennyiséget és emberi behatást, amit nap, mint nap elszenvednek, már nem bírják lebontani. Egyre nı a veszélyeztetett fajok száma is, fıként az orvvadászok pénzhajhászása végett. Az emberek felelıtlenségének következtében, megfosztják az állatokat a természetes élıhelyüktıl, tehát megszőnnek azok az optimális természeti tényezık, amelyek elengedhetetlenek a reprodukcióhoz. A természet rombolása, pusztítása 11

csak egyik eleme a fenntarthatóság kérdéskörének. A másik nagyon fontos eleme a gazdasági fenntarthatóság megvalósítása.

1.2.2. A gazdasági fenntarthatóság és mutatói A

gazdasági

fenntarthatóság

is

része

a

globális,

komplex

„fenntarthatóságnak”, ezért fontos hogy olyan gazdasági mutatókat alakítsunk ki, amelyekkel az adott területen mérhetıvé válik a változás. Ebben a részben a gazdasági indikátorok közül néhányat érintek, amelyek leginkább hatással vannak a fenntarthatóságra. Mint ahogyan azt dolgozatom elején a megújuló energiaforrások kapcsán leírtam egyre fontosabb, hogy ezeket részesítsük elınyben a meg nem újulók helyett, hiszen az energiaforrás készleteink sajnos végesek. Erre szolgáló mutató szám, a megújítható energiaforrások arányát mutatja meg a fogyasztásban. Megmutatja a megújítható energiaforrások és a nem megújíthatóak arányát. Ez a mutató nem reprezentatív teljes mértékben a környezet fenntarthatóságát tekintve, mivel ha túl sok vizet használunk, akkor kárt tehetünk esetlegesen a víz ökoszisztémájában is. Az eredmény azonban abban az esetben valóbban pozitív, ha a megújítható energiaforrások túl szárnyalják a nem megújítható energiaforrásokat. A

befektetések

részesedése

GDP-ben,

olyan

gazdasági

javak

és

szolgáltatások részesedését mutatja GDP-ben, amelyeket nem foglalkoztatásra vagy exportra termelnek, ellenben a társadalom hasznosítja, a meglévı tıkekészletek visszaforgatásával, mely által lehetıség nyílik a jövıbeni termelés növelésére. Ezzel az indikátorral a jövı gazdasági esélyeit lehet behatárolni. Ilyen befektetések lehetnek, a gyárak, boltok, irodák, kormányzati épületek, iskolák és lakóházak. Az energiatartalékok élettartama is a gazdasági mutatók egyike. Az energiatartalék

olyan

energiahordozó

mennyiséget

jelent,

amely

az

energiaforrásokból az elırejelzések szerint még feltárható, ha a gazdasági és technikai körülmények nem romlanak. Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy kıolajból még becslések szerint 40 évig, földgázból 50 évig, kıszénbıl 200 évig és

12

urániumból még 80 évig felhasználható tartalékkal rendelkezünk, a jelenlegi fogyasztás figyelembe véve. A gazdaság fenntarthatósága szempontjából fontos elem a külföldi befektetések arányának figyelemmel követése, indikátor segítségével. Ez olyan technológiák együttesét takarja, amelyek külföldi cégek tevékenysége által kerülnek az országba. A külföldi technológiák jelenléte által lehetıség nyílhat az emberi erıforrás fejlesztésére, illetve a fokozottabb környezet védelemre. Azonban a külföldi befektetések nem egyértelmően jelentenek elınyt egy ország számára, mivel a multinacionális vállalatok, gyár együttesek az olcsó a munkaerıt és megfelelı a gazdasági és politikai hátteret keresve minél kisebb ráfordítással szeretnének megtelepedni. De ha a befektetı számára a természeti, vagy a politikai környezet nem megfelelı vagy azok adottságait kimerítette, keres egy újabb országot, ahol ismét megfelelı kondíciókkal folytathatja termelését.

1.3.

Társadalmi-szociális fenntarthatóság és indikátorai Ebben az alfejezetben kitérek a fenntarthatóság harmadik és egyben a

dolgozatomban részletesebben vizsgált szegmensre, a társadalmi és szociális fenntarthatóságra. A fenntarthatóság esetén fontos kitérni az általam egyik legfontosabb elemnek tartott, társadalmi és szociális fenntarthatóság indikátoraira. Véleményem szerint az egyik legfontosabb elem a fenntarthatóság tekintetében, hiszen lehet bármennyire fenntartható a gazdaság, és akármennyire tökéletes a környezet, ha nincs társadalom, amely éljen benne, akkor hiába. A társadalmi fenntarthatóság esetén vizsgálnunk kell a társadalmi változások mellett a demográfiai változásokat is. Fontos, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítsunk a születésszabályozásra, tehát hogy minden család annyi gyermeket vállaljon amennyit bizonyos életszínvonalon el is tudjon tartani, fıként saját erejébıl.

13

A társadalmi folyamatok tekintetében a fenntartható fejlıdés egyik fundamentális részét képzi egy ország lakosainak folyamatos fejlesztése, tanítása, továbbképzése, motiválása. Ennek elısegítésére egyre elterjedtebbek hazánkban is a munkahelyek által kezdeményezett beiskolázások, az élet- hosszig-tartó tanulás népszerősítése. A következı részben a társadalmi és szociális indikátorokat vizsgálom meg.

1.3.1. Népességnövekedési ráta Mint ahogyan arra a Római Klub tagjai is rávilágítottak, a fenntartható fejlıdés megvalósulásának egyik veszélye a népesség gyors és nagymértékő növekedése. Fontos, hogy alakulását folyamatosan figyeljük, hiszen egy-egy terület eltartó képessége is véges. A mutatóval meghatározható, az egy adott idıszak alatt bekövetkezett népességváltozás átlaga.

3. ábra: Népességnövekedési ráta Forrás: saját szerkesztés CIA adatbázisa alapján 5

Az alábbi ábrán látható 1997-tıl napjainkig a népességnövekedési ráta alakulása Belgium, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Románia tekintetében. Megfigyelhetı, hogy az 5 Európai Uniós ország közül hazánkban a legalacsonyabb 5

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2002rank.html ; http://www.nationmaster.com/graph/peo_pop_gro_rat-people-population-growth-rate&date=2003 ; http://www.umsl.edu/services/govdocs/wofact97/2.htm ; http://www.umsl.edu/services/govdocs/wofact2000/index.html (letöltve 2010 augusztus 17)

14

a népességnövekedési ráta, a ’90-es évektıl folyamatosan fogy a népességünk. Hasonló helyzetben van Románia is, Lengyelország tekintetében elmondható, hogy csak a 2007-es év után kezdıdött meg a népességnövekedési ráta deficitessé válása. Az általam választott országok közül Belgium az egyetlen, amelynél folyamatos népességnövekedést figyelhetünk meg. Fontos, hogy ezzel a mutatóval kapcsolatban globális következtetéseket vonjunk le, hiszen egy túlnépesedett országban kifejezetten rossz ezen mutató magas értéke, azonban egy szegény, alacsonyabb népességő országban pozitív lehet az eredmény.

1.3.2. Migrációs ráta Ez a mutató napjainkban rendkívül fontossá vált, hiszen hazánkban is megfigyelhetı, hogy egyre több fiatal és pályakezdı hagyja el országunkat a jobb kereset vagy a nyelvtudásuk fejlesztése érdekében, de ezzel együtt sok külföldi is keresi fel hazánkat egy jobb élet lehetıségében. Megfigyelhetı továbbá, hogy az idısebb korosztály, 50 év felett arra kényszerül, hogy külföldön keressen munkát, gyakran nyelvtudás hiányában. Helyzetük igen elkeserítı, mivel 40-45 év után a munka világában szinte minden ajtó bezárul elıttük, nem számít ki és mennyire akar dolgozni. Nagy általánosságban azok a fiatal pályakezdık, akinek sikerül a szakmájukban külföldön elhelyezkedni már nem vágynak vissza hazánkba, hiszen itthon sem munkahelyek tekintetében, sem pedig fizetéseket nézve nem beszélhetünk kiegyensúlyozott helyzetrıl. Tehát szükség van egy olyan mutatóra, amely a migráció mértékének mérésére szolgál. Számítása a bevándorlók és kivándorlók különbségének meghatározásából adódik, amely viszonyítása 1000 fı.

15

4. ábra: Migrációs ráta alakulása Forrás: saját szerkesztés, az EUROSTAT adatbázisa alapján6

Mint ahogyan az ábrán is láthatjuk, vannak olyan országok, amelyeknél ez a mutatószám negatív. Ennek oka, hogy pl. Lengyelországban magasabb a kivándorlók száma, mint a bevándorlóké ennek köszönhetı a negatív migrációs ráta. Hazánk tekintetében pozitív a mutató, az értéke körülbelül minden általam vizsgált évben 1,4 és 1,7 között mozgott, kivéve a 2002-es évet, amikor ez az érték 0,3 volt. Tehát azon országok tekintetében ahol, ez a ráta pozitív megfigyelhetı, hogy több bevándorló érkezik, mint amennyien elhagyják azt.

1.3.3. Termékenységi ráta Ez a mutató megmutatja, hogy egy adott országban, adott idıben egy nınek átlagosan hány gyermeke születik. Az adatok manapság hazánkat tekintve rendkívül elszomorítóak, mivel egyre kevesebb gyermek születik és egyre kitolódik az elsı gyermek születésének idıpontja, az édesanya korát tekintve. Manapság a nık számára fontos, hogy mielıtt gyermeket vállalnak, karriert építsenek, mivel késıbb még nehezebb tapasztalat nélkül beilleszkedni a munka világába. Problémát jelent továbbá, hogy a jelen gazdasági helyzetben sok család nem engedheti meg magának

6

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&plugin=1&language=en&pcode=tsdde230 (letöltve 2010. szeptember 30.)

16

hogy 1-2 gyereknél többet vállaljon. Emiatt Magyarország népessége is évrıl évre fogy, és elöregszik.

5. ábra: Termékenységi ráta Forrás: saját szerkesztés, az EUROSTAT adatbázisa alapján7

A termékenységi ráta tekintetében Belgium értékei kimagaslónak tekinthetıek az általam vizsgált országok közül, hiszen 1997 és 2007 között a termelékenységi rátája 1,60-ról 1,82-re emelkedett, tehát az országban meghatározó számú család vállal már 2 vagy annál több gyermeket. A másik négy ország tekintetében nem beszélhetünk hatalmas különbségekrıl, azonban megállapítható hogy Olaszország termelékenységi rátájában meglepı módón visszaesést lehet tapasztalni, 2007-ben már csak 1,29 volt. Amely azért számít meglepı adatnak, mert az olaszokra jellemzı a sok gyermek és a nagy, népes család. Magyarországot tekintve 1997-ben 1,37 volt ez az adat, majd 2007-re szintén hazánkban is csökkenést figyelhetünk meg. 1.3.4. Gyermekhalandóság Ez a mutatószám reprezentálja egy ország fejlettségi szintjét, hiszen a gyermekhalandósági ráta akkor produkál magas értékeket, ha az adott országban nem megfelelıek az egészségügyi viszonyok. Egy jól mőködı egészségügyileg fejlett vagy akár átlagos szinten lévı országban a gyermekhalandóság esélye

7

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tsdde220&plugin=1 (letöltve 2010.szeptember 25)

17

csekély. Ez a ráta kifejezi, hogy ezer élve született gyermek tekintetében mekkora az egy éves korig bekövetkezett halálesetek száma.

6. ábra: Gyermek halandósági ráta Forrás: saját szerkesztés, az EUROSTAT adatbázisa alapján8

A diagram alapján szembetőnı számunkra, hogy Románia esetében kiemelkedıen magas a gyermek halálozások száma. Ez reprezentálja, hogy Románia az egészségügy terén még mindig elmaradott és az életszínvonal sem megfelelıek egy csecsemı számára. 1998-ben ez a mutató Románia tekintetében még 20,5 volt, manapság az életkörülmények és az egészségügy fejlıdésével ez a szám a felére csökkent. A folyamatos csökkenés, minden vizsgált ország tekintetében megfigyelhetı, így hazánkban is 1998-ban 9,7-et mértek, majd pedig ez a szám 2009-re 5,1-re csökkent. A folyamatos csökkenés egyik lehetséges magyarázata a folyamatos fejlıdés gazdaságilag, társadalmilag és a környezeti változások tekintetében is, amely egyre fontosabb, hiszen a termékenységi ráta alacsony mutató számai alapján sem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan körülmények között vállaljunk gyermeket, amelyben kétséges az életben maradása. 1.3.5. Születéskor várható élettartam A

mutatóból

sok

fenntarthatósággal

kapcsolatos

információ

kiolvasható.

Megállapítható többek között egy ország polgárainak egészségügyi állapota, gazdasági jóléte és környezetének állapota. Hiszen ha ezen, három tényezı

8

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00027&plugin=1 (letöltve 2010.szeptember 25)

18

megfelelı akkor nincs meg a veszélye, a gyermekek idı elıtti elhalálozásának, és így nagyobb bizonyossággal becsülhetı meg a születéskor várható élettartam, amely azt méri, hogy egy újszülött csecsemınek, a tényezık figyelembe, illetve a halálozási arányszámok figyelembevételével milyen életkor megélhetésére van lehetısége. Megállapítható azonban, hogy a születéskor várható élettartam manapság egyre magasabb, hiszen a gazdasági, társadalmi, egészségügyi körülmények fejlıdésével ez is emelkedik.

7. ábra: Nık születéskor várható élettartama Forrás: saját szerkesztés, az EUROSTAT adatbázisa alapján9

A folyamatosan kitolódó élettartam az ábrán is jól látható, mivel minden általam vizsgált ország tekintetében megfigyelhetı az emelkedés. Ez esetben a nık születéskor várható élettartamát vizsgáltam, ahol megfigyelhetı, hogy a fejlettebb, jobb gazdasági körülmények között élı olasz illetve belga nıi lakosok tekintetében a születéskor várható élettartam, 2007-ben 82 és 84 év körül volt. Magyarországot tekintve is megfigyelhetı az emelkedés, jelenleg a nık várható élettartama 77,76 év.

9

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=tps00025&languag e=en (letöltve 2010. szeptember 25)

19

8. ábra: Férfiak születéskor várható élettartama Forrás: saját szerkesztés, az EUROSTAT adatbázisa alapján10

A férfiak tekintetében is megfigyelhetı az egyenletes születéskor várható élettartam növekedése, azonban ez alacsonyabb, mint a nık esetében. A differencia kb. 6 év. Egyes elméletek azt mondják, hogy ez azért van, mert a nık életük folyamán több fájdalmat kell, hogy elviseljenek és ez megedzi a szervezetüket oly módon, hogy védetté teszi azt a betegségek ellen. Ebben az esetben is szintén a belgák és olaszok várható élettartama a legmagasabb, de már nincs a másik 3 országgal szemben olyan szembetőnı különbség, mint a nık esetében volt. Olaszország és Belgium esetében a férfiak születéskor várható élettartama 2007-ben 77 és 78 év között volt, míg Magyarország esetében ez a szám 69,38 volt. Megállapítható, hogy a technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi fejlıdés a születéskor várható élettartam tekintetében is meglátszik, hiszen majd 10 évet jelent. 1.3.6. Egészségügyi kiadások aránya a GDP százalékában Megmutatja, hogy a GDP hány százalékát fordítja egy adott ország vagy régió egészségügyi kiadásokra, az állami és magán szektorok tekintetében. Ilyen egészségügyi kiadások lehetnek, a kórházi szolgáltatások, kutatások vagy akár a gyógyszerek elıállítása is.

10

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=tps00025&languag e=en (letöltve 2010. szeptember 25)

20

9. ábra: Egészségügyi kiadások a GDP %-ban Forrás: saját szerkesztés, a WHO, WORLDBANK és a THE WORLD FACTBOOK adatbázisok alapján11

Mint ahogyan látható a diagramon is, 2000-ben a vizsgált országok közül Belgiumnak volt a legmagasabb arányú a ráfordítása, azaz 9,1% amely 2007-re csak emelkedett. Majd Olaszország a következı a rangsorban, azonban tekintetében 2005 után csökkenést tapasztalhatunk. Magyarország tekintetében ez az arányszám 8,6 és 7,4 között mozog a 10 év alatt, tehát a hazánk tekintetében is egy fajta csökkenést tapasztalunk. Ennek ellenére fontos lenne, hogy minél többet költsünk erre a szektorra, hiszen az életünk függhet tıle. 1.3.7. Halálozási arány a legelterjedtebb betegségekben Ez az indikátor megmutatja, hogy melyek azok a leggyakoribb betegségek, amelyek halállal végzıdnek. Ez a mutató tükrözi az egészségügy helyzetét is, azonban nem csak az egészségügy felszereltségén múlik, hogy egy betegséget idıben diagnosztizálnak-e, mivel ez inkább egy olyan tényezı, amely az embereken múlik.

11

http://data.worldbank.org/indicator/SH.XPD.TOTL.ZS/countries/1W?order=wbapi_data_value_2005%20wb api_data_value%20wbapi_data_value-first&sort=asc&display=default ; http://www.who.int/nha/docs/en/Health_expenditure_trends_in_OECD_Countries_1970-1997.pdf ; http://www.photius.com/rankings/total_health_expenditure_as_pecent_of_gdp_2000_to_2005.html (letöltve 2010. szeptember 25)

21

10. ábra: Halálozási arány a legelterjedtebb betegségekben Forrás: saját szerkesztés, KSH adatbázisa alapján12

Az alábbi diagramon megfigyelhetı, hogy hazánk szempontjából a legnagyobb veszélyt a rosszindulatú daganatos megbetegedések jelentik, amelyek 1990-ben 30 971 fıt érintett, manapság azonban már 32 536 fıt. A hevenyi szívizom elhalás tekintetében

csökkenı

tendenciát

figyelhetünk

meg,

mint

ahogyan

az

agyérbetegségek, a máj betegségek, a motoros jármőbalesetek és az öngyilkosságok tekintetében is. Sajnos az egyéb ischémiás szívbetegségek oldalán kiugró növekedést tapasztalhatunk, amely 13 739-rıl, 25 477-re változott. Ezek

nagyrészt

felülvizsgálatokkal,

olyan

halált

okozó

kezelésekkel,

betegségek,

amelyek

életmódváltásokkal

megfelelı

elkerülhetıek,

megelızhetıek.

1.3.8. Gyermekek beoltása betegségek ellen Fontos, hogy a gyermekek már gyerekkorban megkapjanak olyan szükséges védıoltásokat,

amelyek

segítségével

késıbb

komolyabb

szövıdményes

betegségeket el tudjanak kerülni. Az olyan fejletlen országokban ahol még nem terjedtek el széles körben a csecsemıkortól egészes általános iskolás kor végéig megkapott oltások – sok esetben ennek anyagi okai vannak - megfigyelhetı, hogy 12

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html (letöltve 2010. szeptember 25)

22

sokkal sőrőbb az elıfordulása például a rubeolának, a mumpsznak vagy éppen a kanyarónak. Viszont akik rendelkeznek védıoltással, azok szervezetében a vírus nem tud megtelepedni, így teljes védettséget élvezhetnek. Magyarországon tíz olyan fertızı betegség van, amely ellen térítésmentesen kapják a gyermekek az oltást: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és a hepatitisz B. (Forrás: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalos honlapja13) Az oltások megfelelı életszakaszban történı beadása csökkenti a halálozási arányokat, tehát az oltások segítségével megelızhetıek a gyermekhalálozások. 1.3.9. Munkanélküliségi ráta Az ENSZ definíciója alapján, ez a mutató indikálja a munkanélküliek arányát, az aktív népesség tekintetében. Azoknak az embereknek a számát mutatja meg, akik nem dolgoznak, de ugyanakkor alkalmasak a munkavégzésre. A munkanélküliség manapság globális problémává vált, de Magyarország tekintetében körülbelül 11%. Más, Európai országoknál valamelyest jobb a helyzet, hiszen Belgiumban például 8,7%, Olaszországban 8,2% és Franciaországban pedig 10,1% ennek mértéke. A

11.ábra

alapján

megfigyelhetı,

hogy

összehasonlítottam

a

munkanélküliségi ráta alakulását, 1997 és 2009 között, a 15-64 évesek körében. Mint azt megfigyelhetjük 1997-ben még Belgium és Lengyelország vezette a „versenyt”

a

másik

három

vizsgált

országgal

szemben,

79,2%-os

munkanélküliséggel. Jól megfigyelhetı, hogy ez a helyzet a millennium évében sem változott,

leszámítva

hogy

Lengyelország

tekintetében

hatalmas

mértékő

munkanélküliséget figyelhetünk meg. A ráta, 16,1%-ot mutat. Amely a Magyarország tekintetében mért 6,4%-hoz képest is hatalmas különbséget jelent. Egy társadalom megfelelı mőködéséhez elengedhetetlen, hogy az emberek dolgozzanak, hiszen az ország képtelen eltartani a munkanélkülieket, ha nincs, aki dolgozzon. A helyzet Lengyelország tekintetében 2002-re se változott pozitívan, 13

http://www.antsz.hu/portal/portal/mmrvedooltasok_409.html (letöltve 2010. szeptember 10)

23

mivel akkorra már 20%-os volt. Jelenleg a 2009-es adatok alapján Lengyelország 8,2%-ra visszaszorította a munkanélküliséget, azonban Magyarország mind a négy vizsgált országot túlszárnyalja a munkanélküliség mértékét tekintve. Ez köszönhetı a

jelenleg

is

fennálló

gazdasági

válságnak

és

a

helytelen

politikai

megnyilvánulásoknak és tetteknek.

11. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján14

Magyarország tekintetében lebontott munkanélküliségi rátáról elmondható, hogy a helyzet kétségbeejtı. Jelenleg a 2010. második negyedévi adatok alapján a kormány nem tudja megfelelıen kezelni a munkanélküliség problémáját, hiszen az évrıl évre gyarapodik. Az 12. ábrán szemlélteti, hogy 2008 elsı negyedévében 8%-os volt ez a ráta, majd évközben csökkent a munkanélküliség de az év végére ismét 8%-os munkanélküliséget regisztráltak. A 2009-es év tekintetében az elsı negyedév már 9,7%-os rátát eredményezett és ez az év közben csak emelkedett, míg az év végét 10,5%-kal zárta. A helyzet sajnos 2010-re sem változott, mivel az elsı negyedévben már 11,9% volt a munkanélküliség aránya.

14

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do;jsessionid=9ea7974b30e813df47d200b8476ea26081e204600ccf .e34SbxiOchiKc40LbNmLahiKb3uQe0?tab=table&plugin=1&language=en&pcode=tsdec450 (letöltve 2010. szeptember 20)

24

12. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Magyarország tekintetében Forrás: saját szerkesztés a KSH adatbázisa alapján15

1.3.10. Népsőrőség Ez egy olyan arányszám, amely kiszámításakor az ország teljes népességét viszonyítják az ország teljes területéhez. Problémát jelent a fenntarthatóság szempontjából a túlnépesedés is, amely következtében egyre inkább csökken a Föld eltartó képessége, veszélybe kerülnek az erdık, esı erdık olyan területek, amelyek természeti kincsnek számítanak jelenleg, mivel a népesség terjeszkedése már csak ezek feldúlásával valósulhat meg. Ugyanakkor minél magasabb a népsőrőség annál több ember él egy km²-en, tehát egyre kevésbé van lakóhely, munka; egyre kevésbé van lehetıségük emberként élni, és egyre nagyobb problémát jelent a növekvı kommunális hulladék elszállítása is. Az alábbi ábrán megfigyelhetı, hogy 1997 és 2010 között a vizsgált országok közül Belgium tekintetében beszélhetünk a legnagyobb népsőrőségrıl. Az országok tekintetében a népsőrőség alakulása egyenletesnek tekinthetı, ha nem változik egy ország területe drasztikusan, illetve ha nincs komolyabb népesség változás sem. Az ábra szemlélteti számunkra, hogy mind a négy ország tekintetében egyenletes a népsőrőség alakulása. Azonban ez fenntarthatóság szempontjából problémákat vet

15

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/eng/xftp/gyor/jel/ejel21008.pdf (letöltve 2010. szeptember 20)

25

fel, mert mint említettem minél több ember él egy területen annál kevésbé képes a terület eltartani az ott élıket.

26

A 14. ábra adatai alapján megállapítható, hogy az általam vizsgált országok tekintetében Belgiumban a legmagasabb a városokban élık aránya, mivel 1995 és 2010 között ez az arány 96,8%-ról 97,3-ra változott. Magyarországon tekintetében 1995-ben még 66,9%-os volt azok száma, akik a városokat választották, manapság viszont ez a szám csökkent, 68,4%-ra. Ennek oka a városokból, falvakba való elvándorlás, a jobb természeti körülmények reményében.

14. ábra: Urbanizált területen élı népesség aránya Forrás: saját szerkesztés a UNITED NATIONS adatbázisa17 alapján

Fejezetemben rávilágítottam, hogy a fenntartható fejlıdés ma már nem egyenlı a környezetvédelemmel. A gazdasági aspektusokat a világválságok óta könnyen elismerik, azonban kevesek látják be azt, hogy jövınket a társadalmi feszültségek növekedése is fenyegeti. A bemutatott szociális és társadalmi indikátorok változása nem csak makro környezetünket és annak fenntarthatóságát írja le, hanem nagyban hozzájárul a vállalatok versenyképes mőködéséhez. Következı fejezetemben a vállalatok szerepét kívánom megvilágítani a fenntartható fejlıdés társadalmi szociális oldaláról, melyet napjainkban társadalmi felelısségvállalás kérdésének is aposztrofálhatjuk.

17

http://www.un.org/esa/population/publications/WUP2005/2005WUPHighlights_Final_Report.pdf (letöltve 2010. Október 30)

27

2. Vállalati szerep a fenntartható fejlıdés társadalmi-szociális aspektusában

Az elızı fejezetben bemutatott indikátorok segítségével egy átfogóbb, komplexebb képet kaphattunk arról, hogy a fenntarthatósághoz milyen komponensek megvalósulása szükséges. Az indikátorok segítségével folyamatosan mérni lehet azt a szintet ahol a világ, az országok, régiók tartanak, és ennek függvényében van lehetıség kialakítani egy specifikus stratégiát. Azonban nem csak egy ország felelıssége a fenntarthatóság megvalósulása, hanem úgy gondolom egy vállalat, cég is tud tenni, hogy ez a folyamat megfelelıen végbemehessen. A vállalatok különbözı stratégiák kidolgozására hivatottak, amelyek segítségével a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság megvalósulhat. A következı fejezetben ennek az egyik módszerérıl, a vállalatok társadalmi felelısségvállalásának elméleti hátterérıl fogok átfogóbb képet nyújtani, hogy miért pozitív ez egy vállalat számára, és hogy miért fontos az államnak és a dolgozónak is egyaránt.

2.1.

A társadalmi felelısségvállalás történelmi háttere A társadalmi felelısségvállalás alapjait, az Amerikai Egyesült Államokban

tették le, Howard Bowen 1953-ban megjelent „Az üzletember társadalmi felelıssége” címő könyvében. Azonban ebben az idıszakban még nem az erkölcsi kérdéseké a fıszerep, sokkal fontosabb a termékbiztonság, az etikus reklámok megjelenése, a munkahelyi biztonság elısegítése, a munkavállalói jogok alapján a munka megfelelı elvégzése, a környezetvédelem szerepének elısegítése, illetve az etikus üzleti magatartás megjelenése. Megjelennek az elsı törekvések a társadalmi problémák megoldásának tekintetében, illetve a jótékonysági tevékenység, mint a társadalmi felelısségvállalás része. 28

Az 1960-as években megjelennek az elsı faji nézeteltérések, amelyek miatt szükségessé válik a vállalatok részérıl is a határozott fellépés. Ez idıben jelennek meg az elsı olyan társadalmilag felelıs befektetések, amelyek során a befektetık eldönthetik, hogy melyik az a vállalat, amelyikbe számukra a legjövedelmezıbb a pénzüket befektetni. Egy vállalatot már a ’60-as években is vonzóbbá tett a befektetık számára, ha megfelelı kommunikáció volt a társadalom és a vállalat között, legyen ez a dolgozókkal való bánásmód, vagy esetleg egy-egy cél támogatása, valamely alapítvány közremőködésével. Thomas Petit az 1960-as évek végén megállapította, hogy bár sok szerzı sokféle álláspontot képvisel ebben a témában, néhány pontban némi átfedést lehet tapasztalni

meglátásaikban.

Véleményük

szerint,

a

nagyvállalatok

és

a

multinacionális vállalatok rendkívül gyors növekedése, számos komolyabb emberi és társadalmi problémát eredményez. Ezek elkerüléséhez szükség van olyan vállalatvezetıkre, akik ezeket meg tudják oldani és csökkentik a vállalat által okozott negatív behatásokat a társadalomban. A problémát ebben a felvetésben az jelenti, hogy nem biztos, hogy megoldható mindez oly módon, hogy az a vállalat számára is hasznos legyen, tehát ne érje profit veszteség és a versenyképessége se romoljon. (Csáfor H.-Csete M.- Csigéné N.N.-Füle M.-Pálvölgyi T- Szlávik J. 2009) Az 1970-es években a társadalmi felelısségvállalás témái között még mindig szerepelt a munkahelyi biztonság megteremtése, a munkavállalói jogokhoz mérten történı munkavégzés és a termékbiztonság is. Ezek mellett a ’70-es években már a társadalmi

felelısségvállalás

részét

képezte

a

fogyasztóvédelmi

kérdések

megvitatása, a méltányos bérezés és a helyi közösségek támogatása is. (Zsolnai L.Gyıri Zs.-Kenyeres A.-Vidal J 2005) A

társadalmi

felelısségvállalás

tekintetében

folyamatos

bizalmatlanságot

figyelhetünk meg már az 1950-es évektıl, amely az 1970-es évekre sem csillapodott, sıt nıtt a bizalmatlanok száma. Egy amerikai közvélemény kutatás kimutatta, hogy míg 1966-ban az amerikaiak 55%-ka érzett jelentıs bizalmat a 29

nagyvállalatok vezetıi iránt, addig 1970-ben már csak a 19%-uk. Az emberek bizalmatlanok az ismeretlen tekintetében, keresik a hibákat a rendszerben. Ebben az idıszakban a média sem állt még a vállalatok és vezetıik mellett, ıket olyan profitorientált embereknek állította be, akiket nem érdekeltek a társadalom problémái, csak a saját haszonszerzésüket helyezték elıtérbe. Mivel egy vállalat társadalmi felelısségvállalásának megítélése ebben az idıszakban még fıként a vállalat vezetıjétıl függött és nem a tettektıl, így ez a „mozgalom” nem örvendett nagy népszerőségnek. Ebben az idıszakban jelent meg elıször a „társadalmi felelısségvállalás” azaz „Corporate Social Responsability” elnevezés, és az elsı fenntarthatósági jelentések is ekkor készültek el. Az etikaikódex-mozgalom is erre a periódusra tehetı, amely bizonyította, hogy a vállalatvezetıi felelısnek érzik magukat a társadalomért és a dolgozóiért is. Az etikai kódexek a mai napig az egyik legfontosabb dokumentuma a vállalatoknak, mivel ez tartalmazza azokat a vállalati, vezetıség által elfogadott iránymutatásokat, amelyeket a vállalat elvár az alkalmazottaktól illetve tartalmazhat olyan magatartásformákat is, amelyek tiltottak a vállalat dolgozói számára. Az 1980-as évek elején a vállalatok és a társdalom részérıl is folyamatos problémák állnak fent. A társadalom részérıl továbbra is fennáll a vezetıkkel szemben tanúsított bizalmatlanság, a vállalatok pedig egyre inkább úgy vélekednek, hogy a társadalmi felelısségvállalás hatására folyamatosan csökken a profit, ami az amúgy is rossz gazdasági helyzet idején nem volt szerencsés. Azonban ez csak abban az esetben fordulhat elı, ha a cég folyamatosan csak és kizárólag olyan adományokat oszt szét, amelyek nem szolgálják az üzleti érdekeit, amelyekbıl közvetve sem származik haszna. Megállapítható, hogy egy vállalatnak az adományozásból is származhat haszna, ha annak van PR értéke, amely által javulhat a vállalat társadalmi megítélése, amely a jövedelmezıségét lendítheti elıre. Ennek következtében a társadalmi jelentések száma is lecsökkent. Voltak azonban, akik azon a véleményen voltak, hogy a jelentésszám csökkenése annak tudható be, hogy

30

a vezetık nem akartál kiszivárogtatni a belsı információikat, nem akartak újabb támadási felületet adni a közvéleménynek. Meghatározó volt ebben a korszakban, a CSR koncepció fejlıdésének tekintetében a Freeman nevéhez kötıdı, 1983-as steakholder-elmélet megjelenése. Megítélése szerint a vállalatoknak egy olyan környezetben kell tevékenykedniük, ahol egyszerre kell megfelelni sok különbözı értékrendszerrel rendelkezı egyén, társadalomi csoport és szervezet elvárásainak, tehát a steakholdereknek. Az elmélet beépül a vállalatok társadalmi felelısségvállalásába, ez alapján a vállalatok felelıssége, a tevékenységük, érdekeltekre gyakorolt hatását folyamatosan figyelni, miközben a gazdasági, társadalmi és környezeti jólét folyamatosan nı. (Csáfor H.Csete M.- Csigéné N.N.-Füle M.-Pálvölgyi T- Szlávik J. 2009) A ’90-es években megjelenik a tudatos fogyasztói társadalom, a tudatos fogyasztás mozgalma, akik már tudatos vásárlói döntéseikkel hatással vannak a felelıs vállalkozásokra, megkezdıdik a vállalatok társadalmi felelısségének fejlıdése. (Grace D. – Cohen, S. 2005) Az 1990-es éveket megelızıen, a társadalmi ügyek támogatásakor tapasztalható mentalitás a következı volt: „jótékonykodjunk, mert az jól mutat”. Tehát nem egy érzelmileg is valóbban tudatos cselekvésrıl volt szó, sokkal inkább egy külsı kényszerrıl, hogy megmutassák a vállalatok, hogy ık is tudnak támogatni egy-egy ügyet, amely még jól hangzik a közvélemény felé kommunikálva. Ebben az idıszakban általában egy meghatározott éves költségvetést jelöltek ki, amellyel azt követıen, csak a soron következı évben tudtak gazdálkodni a cégek. Általában nem volt egy konkrét ügy vagy cél, amit támogattak, sokkal inkább több, kisebb rövid távú elkötelezettség. Majd egy újabb adományozás modell felé fordultak a vállalatok, ez pedig a „jót s jól” eszméje jellemezte. Tehát, olyan területekre kell összpontosítani amelyek fedik a vállalat értékeit, támogatják az üzleti célokat és segítséget nyújtanak a marketing célok elérésében is. Fontos, hogy amit csinálnak azt nem csak 100%-osan kell csinálni, hanem meg kell próbálni 110%-kot beletenni. ( P Kotler.-Nancy L. 2005) 31

Az 1980-as évektıl egyre nagyobb figyelmet kapott a környezetvédelem is, ennek következményeként az 1990-es években megjelentek az elsı környezetvédelmi szabályozások, az ún. KIR elsı verziói. Ugyanakkor a ’90-es évek egyik jellegzetes vezetıi magatartása volt, hogy nem vettek tudomást azokról a környezeti károkról, amelyeket nap, mint nap okozott a cégük, sıt tagadták azokat. (Csáfor H.-Csete M.- Csigéné N.N.-Füle M.-Pálvölgyi T- Szlávik J. 2009) A XXI. században egyre fontosabbá válik a felelıs magatartás, mert már nem csak empirikus szempontok alapján támogatnak egy-egy célt vagy tevékenységet, hanem egyre fontosabbá válik a megfelelı vállalati imázs kialakítása, amely hozzá járul egy cég versenyképességének növeléséhez, ami pedig profitot eredményez. A XXI. században a vállalatok megpróbálnak fıként olyan tevékenységeket támogatni, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a vállalat pénzügyi kimutatásaira is, amellett hogy természetesen jó célt szolgálnak. 2006-ban Porter és Kramer egy a Harvard Business Review-ban megjelent cikkükben kitérnek arra a tényre, hogy a megfelelıen felépített stratégiai, társadalmi felelısségvállalás

versenyelınyt

jelent

a

vállalatok

számára.

A

felelıs

tevékenységnek egyedinek kell lennie olyannak, amely megvalósítása által a versenytársakkal szemben elınybe kerül a vállalat és mindemellett képes még jobban kiszolgálni a vevıi igényeket. Szükségtelen a világ minden problémájára megoldást keresnie egy cégnek, a versenyképesség megırzéséhez elegendı, és a versenyelıny növeléséhez elég, ha egy konkrét társadalmi problémakört meghatároz, amely esetleg közel áll a vállalati profilhoz, és azt a legtöbb módon támogatja. (Csáfor H.-Csete M.- Csigéné N.N.-Füle M.-Pálvölgyi T- Szlávik J. 2009)

2.2. A társadalmi felelısségvállalás Ebben az alfejezetben ismertetetem, hogy mit takar valójában ez a sokat emlegetett, hangzatos és egyre divatosabbá váló fogalom. A CSR megjelenésével megjelent egy újfajta vállalatirányítási magatartás ezeknél a vállalatoknál, amely folyamatosan 32

beépül, a fogalommal együtt a vállalat egészébe, bizonyos területeket jobban érintve.

2.2.1. Mit jelent a vállalatok „társadalmi felelısségvállalása”? A különbözı szakirodalmak, más-más megközelítésbıl több különféle fogalom meghatározást sorakoztatnak fel, én ezek közül kettıt említek. Az elsıt, a Fenntartható Fejlıdés Világgazdasági Tanácsa alkotta meg 1999-ben: „A vállalatok társadalmi felelısségvállalása a vállalat folyamatos elkötelezettsége az etikus viselkedésre és a gazdasági fejlıdéshez való hozzájárulásra, miközben a munkavállalói és családjuk, valamint a helyi közösségek és a tágabb társadalom életminıségét javítja.” (Csáfor H.-Csete M.- Csigéné N.N.-Füle M.-Pálvölgyi TSzlávik J. 2009) Ez inkább a társadalmi felelısségvállalás általi, gazdasági fejlıdés megvalósítását helyezi elıtérbe. Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy a társadalmi felelısségvállalás nem csak és kizárólag a gazdaság fejlıdésérıl szól. A másik általam választott megfogalmazás kicsit közelebb érzem a valósághoz, ahhoz, amirıl valóbban szól és kellene szólnia a vállalatok ilyen irányú törekvéseinek: „A vállalati társadalmi felelısségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erıforrásaival is támogat.”18 Azaz, Philip Kotler az önkéntesség tényét igyekszik hangsúlyozni, hiszen a társadalmi felelısség vállalásnak önkéntesnek kell lennie, nincs törvénybe iktatva, a dolgozónak nem tartalmazza a munkaszerzıdése sem, egy olyan bizonyos pluszról szól, amely által a vállalat még sikeresebb, még egyedibb és még különlegesebb lesz. 18

Philip Kotler-Nancy Lee-Vállalatok társadalmi felelısségvállalása, 11. oldal

33

2.2.2. Új típusú vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelısségvállalása egy új típusú vállalati magatartást igényel, amely a XXI. században már egyre elterjedtebb, a vállalatok kezdik felismerni a benne rejlı lehetıségeket, még ha ez anyagi befektetéssel jár is. A fenntarthatóságnak a vállalatok úgy próbálnak meg eleget tenni, hogy a társadalom, a gazdaság és a környezet fenntarthatóságára vonatkozó útmutatásokat beépítik a stratégiájukba, azt a társadalmi felelısségvállalás szerves részévé teszik. (Csáfor H.Csete M.- Csigéné N.N.-Füle M.-Pálvölgyi T- Szlávik J. 2009)

15. A társadalom, a környezet és a gazdaság mint egymás komplementerei Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/spip.php?rubrique92 (letöltve 2010. szeptember 22)

A fenntartható fejlıdés modelljén is látszódik, hogy a gazdaság, a társadalom és a környezet egymással szimbiózisban eredményezi a fenntarthatóságot. Amennyiben a gazdasági teljesítmény olyan szinten tud maradni, amely által a természeti környezet megırzi „életképes” voltát, és ez a társadalom számára elviselhetı marad, akkor méltányosság alakul ki a társadalom és a gazdaság között. Fontos, hogy a vállalatok vezetıi felismerjék, hogy ahhoz, hogy megfelelıen színvonalas munkát tudjanak nyújtani az alkalmazottak, szükség van egyfajta munkahelyi morálra, amelyben elismerik ıket, törıdnek velük, partnernek tekintik 34

ıket és persze a vállalat értékeként tekintenek az alkalmazottakra. A társadalmi felelısségvállalás folyamán ezek megvalósulására nyílik lehetıség. Egy vállalat tekintetében fontos szerepet tölt be a vezetıség felé tanúsított bizalom, amelyre tudnak támaszkodni, illetve amellyel pozíciójuk is mind inkább növelhetı. Hiszen egy olyan vállalatba, amelynek vezetıi megbízhatóak szívesebben fektetnek be a befektetık, illetve a dolgozók is biztosabbak abban amit csinálnak, ami mellett elkötelezték magukat amikor munkába álltak. A bizalom egyfajta vállalati erıforrás, amely a társadalmilag felelıs magatartás megléte következtében jön létre. Ilyen erıforrás lehet továbbá, a pénz, humán tıke, szakértelem, goodwill, kapcsolati tıke, információk és a már említett bizalmi tıke is. Azonban a bizalmat csak egy olyan személy irányába tudunk tanúsítani, aki hiteles, akinek adunk a szavára, akinek fontos a véleménye, aki megbízható, felelısségteljes személyiség és fontos hogy elkötelezett legyen a vállalat irányába. A vezetınek továbbá olyan magatartást kell tanúsítania, amely példamutató a többi alkalmazott számára. Azonban ez több mint egy egyszerő vezetıi magatartás, ez bizonyos szocializációs folyamatok eredménye. Fontos, hogy az ilyen vezetı beosztásban lévı személyek folyamatosan tréningeken vegyenek részt, hogy folyamatosan fejlıdni tudjanak, és dolgozóik méltán bízzanak meg bennük. (Angyal Á. 2009) Manapság a nagyvállalatokon belül kisebb-nagyobb projektek futnak, amelyek megfelelı véghezviteléhez szükséges, hogy az együtt dolgozó munkatársak ismerjék egymást és pozitív, konfliktusmentes viszony legyen közöttük. Meghatározó ebben az esetben hogy a vállalat szervezeti egységeinek vezetıivel vagy akár a projekt vezetıivel, milyen viszonyban vannak a beosztottak, hiszen ha több ember együtt dolgozik elengedhetetlen, a felszabadult és nyílt kommunikáció, fontos hogy meghallgassák egymást, és hogy kikérjék a másik véleményét. Az ilyen vállalatoknál megszőnik az „Én”, azt felváltja a „Közösség”, amelynek tagjaként be kell illeszkednie és kompromisszumokat kell hozni a gördülékeny munkavégzéshez. Ahhoz, hogy egy munkavállaló megfelelı mértékő felelısséget merjen és tudjon 35

vállalni, szükség van a folyamatos elismerésre, arra hogy már a szabályok meghozatalakor is részese lehessen a csapatnak, hiszen igazán így lesz képes azokkal azonosulni és betartani.(Ligeti Gy. 2007) Így mőködik a társadalmi felelısségvállalás egésze is, mivel a dolgozók részesei nap, mint nap annak, amit a vállalat tesz értük és a külsı társadalomért, ez által számukra is nyomon követhetıvé válik, hiszen tudják, hogy mirıl szól, mit képvisel. Ez pedig kihat az egész életükre is, hiszen a megváltozott, sokkal tudatosabb gondolkodásmódot és szemléletet otthon sem tudják levetkızni, így áthatja a családot és a gyermekek is ebben a szellemben nıhetnek fel. Amíg a felnövekvı generáció számára természetes lesz a fenntarthatóságért tenni, vagy akár a felelıs vállalatok jelenléte addig napjainkban még mindig nem hatotta át a köztudatot. Az üzleti világ tekintetében a felelıs vállalati magatartás az, az eszköz, amely segítségével egy vállalat a társadalmi céljait el tudja érni, tehát az, az érték, amellyel hozzá tud járulni a jövı generációjának szükséglet kielégítéséhez. 2.2.3. A CSR megjelenése a vállalat szervezeti felépítésében

A társadalmi felelısségvállalás nem egyforma mértékben és mélységben van jelen a vállalat egyes szervezeti egységeiben, illetve nem is jelenik meg mindegyikben. A kommunikációs osztály feladata a kommunikációs feladatok ellátása, illetve a szervezet egyéb feladatai megoldásának kommunikációs támogatása. Magyarországon, a PR hallatán általában csak és kizárólag a sajtóval folytatott kommunikáció tudatosul az emberekben, de ez ennél sokkal összetettebb és színesebb folyamatokat foglal magába. A CSR koncepciónak csak abban az esetben van értelme, ha a gazdaság, a társadalom és a környezet is profitál belıle, ezek hiányában, alapjaiban dıl meg a társadalmi felelısségvállalás fogalma. A vevık és befektetık bizalmának növelésére a PR részlegen tevékenykedık hivatottak fıként, hiszen ık felelnek a vállalati imázs kialakításáért is, illetve

36

feladatuk, hogy a steakholdereket tájékoztassák azokról a társadalomtudatos tevékenységekrıl, amelyeket a cég folytat. A PR folyamatok elemei: • Jótékonyság: a PR tevékenység leghagyományosabb formája, amely során egy konkrét ügy részére biztosítanak a vállalatok készpénz formájában tıkét. • Szponzoráció: a közösségi jótékonyság egyik része, amely folyamán a cég közvetlen anyagi vagy természetbeni támogatást nyújt. Azonban ez már nem csak jótékonyság, hiszen a vállalat a pénzén, egy reklámfelületet vásárol, tehát a jó cél szolgálata közben saját magát is lehetısége van népszerősíteni. A szponzoráció egy olyan hatalmas segítség a nemes célt szolgáló egyesületeknek vagy alapítványoknak, amellyel biztosítani tudják fennmaradásukat. (Tóth G.2007) • Egy ügy támogatása: ennek során a vállalat pénzbeli támogatást, természetbeni hozzájárulást vagy esetleg önkéntes erıforrást biztosít egy általa hitelesnek és fontosnak tartott ügy érdekében, hogy segítse annak elırehaladását vagy megvalósulását. • Belsı PR: a vállalat belsı kommunikációja, amely nyílt, ıszinte és félelemmentes. Ez a kommunikációs légkör megkönnyíti a munkavégzést, és leegyszerősíti azt. Tehát a megfelelı PR tevékenység egy társadalmilag felelıs vállalatnál elengedhetetlen és számos pozitív hatást eredményez. Nı a vevık és a befektetık bizalma, követendı példát jelent más hasonló vállalatok számára is, és fejlıdik a cégen belüli kommunikáció is. A humán erıforrás menedzsment területen dolgozókra hat leginkább a társadalmi felelısségvállalás, ık azok, akik napi kapcsolatban vannak mind a vállalat dolgozóival mind pedig a vezetıségével. Egy felelıs vállalatnál a dolgozók sok olyan megfoghatatlan dolgot kapnak, amelyeket egy kisebb, kevésbé tudatos vállalattól nem kapnának meg. Az ilyen cégeknél lehetıség nyílik az anyagi szükségletek, társas-társadalmi szükségletek és a tisztelésre illetve elismerésre való szükségleteik kielégítésére. A társadalom tudatos vállalatok a munkaerı tekintetében is a legjobbat akarják, így folyamatosan szükségesnek érzik a megfelelı pozícióra, a legjobb munkaerı felkutatását, kiválasztását. A már alkalmazásban lévı munkatársak 37

tudását pedig meghatározott idıközönként tökéletesítik és fejlesztik, cégen belüli és kívüli rendszeres oktatásokkal, képzésekkel és tréningekkel. Az ilyen cégek elkötelezettek a „life-long-learning” program iránt, tehát fontosnak tartják az élethosszig tartó tanulást, hiszen a körülöttünk lévı világ napról, napra változik, és ahhoz hogy a vállalat versenyképes tudjon maradni, megfelelıen kvalifikált munkaerıre van szükség. Egy vállalat sikere a tudatos, és megfelelıen képzett vezetıségen kívül, a dolgozóin is múlik. Azonban ahhoz, hogy megtartsák a legeredményesebb és legképzettebb munkatársakat, a cégnek is lépéseket kell tennie e tekintetben: • partneri viszony kialakítása a vezetıség és alkalmazottak között, • megfelelıen szabályozott munka környezet létrehozása, • egyenlı fizetési és karrier lehetıségek a nemek között, • munka-család- pihenés megfelelı arányának elısegítése, • folyamatos szakmai elırelépési lehetıségek, • társadalom tudatos vállalatirányítás. A felelıs vállalatok számára fontos társadalmi kérdés a sérült emberek munkába való bekapcsolása. Egyre több vállalat ismeri fel a sérült emberekben rejlı lehetıségeket és alkalmazza ıket a mindennapi munkavégzés folyamán. Az ilyen munkavállalók sokkal ıszintébbek és megbízhatóbbak, munkájukat pedig hatalmas lelkesedéssel végzik el. A vállalat vezetısége is szívesen alkalmazza ıket, mivel nagyon alacsony a hiányzásaiknak a száma, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy kevés vállalatnál van lehetıségük elhelyezkedni. Sajnos hazánkban még kevés cég foglalkoztat olyan munkavállalókat, akik valamilyen tekintetben sérültek, fogyatékkal élık, azonban ez a tendencia a folyamatosan globalizálódó világ segítségével némi emelkedést mutat. Sok esetben anyagi erıforrás problémák adódnak, ha egy vállalatnál egy szellemileg teljesen épp munkavállaló szeretne dolgozni, aki ugyanakkor rokkant, nem minden esetben van arra anyagi forrás, hogy a tehermentesítés megoldható legyen.

38

Be kell látnunk azonban, hogy a sérült emberek foglalkoztatása nem csak a vállalatra gyakorol pozitív hatást, hanem magára a munkavállalóra és a társadalomra is, hiszen a sérült emberek ez által lehetıséget kapnak arra, hogy beilleszkedjenek a társadalomba, munkájuk folyamán pedig hasznosnak érezhetik magukat. A társadalom számára pedig azért pozitív, mert az eredetileg eltartott és segélyezett állampolgárból, adófizetı munkavállaló válik. A napi munkavégzés során elengedhetetlen a megfelelı munkahelyi légkör megteremtése, amely kialakulását manapság a cégek csapatépítı tréningeken való részvétellel teszik egyszerőbbé. Azonban, a társadalmilag felelıs vállalatok már nem méregdrága hotelekbe viszik el dolgozóikat, hogy ott tréningrıl, tréningre sétáljanak a luxus hotelben, hanem valamely olyan közös megmozdulást szerveznek, ahol együtt, közösen tehetnek valamit egy jó ügyért. Például elmennek szemetet győjteni az erdıbe vagy akár játszóteret építhetnek, a lényeg hogy együtt, közösen hozzanak létre valamit. A kutatásfejlesztés területére is hatással van ez a vállalatvezetési forma. Egy cég kutatásfejlesztési tevékenysége nagyban függ attól, hogy milyen a viszony a beosztottak és a vezetıjük között, hogy köztük a kommunikáció aktív és nyílt-e. Megállapítható, hogy egy cég innovációja tekintetében azok a dolgozók a legfelvilágosultabbak, akik nap, mint nap dolgoznak azon az adott területen. Így ık azok a személyek is, akik tapasztalatból tudják javasolni, hogy mit és hogyan lehetne változtatni, hogy még eredményesebb és költséghatékonyabb lehessen a munkavégzés. Ez által a dolgozó fontosnak érzi magát, mivel a vállalat értékéhez ı, saját maga, innovatív ötletével járult hozzá. (Ligeti Gy. 2007)

2.3.

A társadalmi felelısségvállalás, mint érték

Ebben az alfejezetben arról a két fontos értékekrıl lesz szó, amelyek a társadalmi felelısség vállalás mögött húzódnak.

39

A demokratikus munkahely fontos a dolgozók számára, hiszen a munkavállalók a mindennapjaikat ott töltik, munkatársaikkal közösséget alkotnak. Megfigyelhetı, hogy a demokratikus munkahelyeken dolgozók hosszú távon jobban tudnak teljesíteni, hiszen mindennapi munkájuk folyamán folyamatos motivációt kapnak a vállalat vezetısége részérıl. Egy munkahely akkor nevezhetı demokratikusnak,

ha

benne

minden

steakholdernek

joga

van

a

szabad

véleménynyilvánításra. Azonban, ahhoz hogy ez megvalósítható legyen, olyan alkalmazotti gárdára van szükség, akik hajlamosak a demokratikus viselkedésre. Az etikus üzleti magatartás folyamán a vállalat olyan erkölcsi normáknak kell megfelelnie, amelyek olyanok érdekeit is figyelembe veszik akik nem tudják véleményüket közvetlenül kinyilvánítani. A társadalmilag felelıs vállalatoknál a követendı etikus magatartást az ún. Etikai kódex szabályozza. (Ligeti Gy. 2007)

2.4.

A CSR mérésére vonatkozó indexek és a Fenntarthatósági Jelentés

A vállalatok fenntarthatóságának értékelhetısége szempontjából fontos szerep jut az indexeknek, mivel ezek segítségével lehet számszerősíteni a vállalat által alkalmazott változások eredményeit. A fenntarthatósági jelentés sok nagyvállalat esetében már az éves beszámoló szerves részét képezi, amely a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot foglalja magába. 2.4.1. Fenntarthatósági indexek A „Dow Jones Sustainability Index”, az elsı olyan globális index, amely figyelemmel kíséri a fenntarthatóságra fókuszáló vállalatok pénzügyi teljesítményét. Az index 1999 óta mőködik, az általam a késıbbiekben vizsgált termelı nagyvállalat, a sanofi-aventis/Chinoin Zrt, pedig 2007-ben csatlakozott hozzá. Az index magába foglalja a globális, európai és észak-amerikai fenntarthatósági indexein szereplı vállalatokat. Értékelésének alapjául egy részletesen kidolgozott módszer szolgál, amelyben a vállalatok gazdasági, társadalmi és környezeti teljesítményét mérik. Az értékelés alatt megvizsgálják egy vállalat önkéntes 40

szabályozásait, a vállalatirányítást és a kockázat kezelést, etikai kódexet, környezeti teljesítményt, humánfejlesztést, munkakörülményeket, közösségben felvállalt szerepüket illetve a dimenziókra jellemzı szektor specifikus tényezıket. (Ligeti Gy. 2007)19 A Global Reporting Innitiative (GRI) egyes fenntarthatósági jelentésekhez nyújt segítséget. A vállalatok társadalmilag betöltött szerepét is bemutató legkifejlettebb és legáltalánosabb beszámolási rendszer. A beszámoló évente kerül elkészítésre, és azt a cég hivatalos dokumentuma ként kezeli. (Angyal Á. 2009) Alapításának célja, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatát a pénzügyi jelentéstétel szintjére emeljék, amellyel a jelentésekben közölt információk összehasonlíthatókká, hitelesekké, pontosakká, idıszerőkké és ellenırizhetıkké válnak20. Tehát lehetıséget teremt, a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentések és értékelések összekapcsolására a cég általános beszámolási rendszerével.(Angyal Á. 2009) 2.4.2. Fenntarthatósági jelentés A fenntarthatósági jelentés megléte manapság egy társadalmilag felelıs vállalatnál elengedhetetlen követelmény. A GRI Jelentéstételi Keretrendszer alapján készítik, célja a fenntartható fejlıdés elérése érdekében végbemenı teljesítmények mérése és közzététele legyen az pozitív vagy akár negatív eredményő. A jelentések által a fenntarthatósági teljesítmény összemérhetı és értékelhetı és a teljesítmény idıbeli alakulása összehasonlítható más szervezetekével. A jelentéssel szemben elvárt követelmények, alapelvei: • egyensúly: tehát a szervezeti teljesítmény pozitív és negatív oldalát is be kell mutatni, • összehasonlíthatóság: a témaköröket és információkat következetességgel kell kiválasztani, összeállítani és megjelentetni, • pontosság: a jelentésben szereplı információknak megfelelıen pontosnak és részletesnek kell lenniük, hogy késıbb a szervezet teljesítménye megítélhetı legyen 19 20

http://www.sustainability-index.com/default.html a Global Initiate hivatalos oldala: http://www.globalreporting.org/Home (letöltve 2010. szeptember 30)

41

• idıszerőség: a szervezet által készített jelentés rendszeresen, idıben jelenik meg, elısegítve az érintettek megalapozott döntéseinek meghozatalát. • egyértelmőség: az információknak érthetıeknek és hozzáférhetıeknek kell lenniük, a jelentést használók számára • megbízhatóság: a felhasznált információk, a jelentéskészítés közben használt eljárások és az elemzések is leellenırizhetıek, megbízhatóak. Ebben a fejezetben ismertettem a napjainkban vett társadalmi felelısség vállalást illetve az ehhez vezetı utat, amely fontos szerepet tölt be abban, hogy a világon még mindig nem elég vállalat éli mindennapjait a fenntartható fejlıdés égisze alatt. Mint említettem, a társadalmi felelısség vállalás egy olyan érték, amely hármas érték kombinációval bír, mivel érték a vállalat, a társadalom és a steakholderek számára is. A Business for Social Responsability kutatásai alapján megállapíthatjuk, hogy a társadalmi felelısségvállalás vállalatra vetített pozitív hatásai a következıkben fejezıdnek ki: • nı a cég eladása és piaci részesedése, • megerısödik márka pozíciója és a vállalati imázs, • csökkennek a mőködési költségek • megnı a cég vonzereje befektetık és a pénzügyi elemzık szemében. (Ligeti Gy. 2007) Tehát megállapítható, hogy a vállalatok társadalmi felelısség vállalása egy olyan pozitív hatást gyakorol a dolgozókra, a társadalomra és a steakholderekre is, amely úgy gondolom követendı példát jelentene egyre több vállalat számára. Igaz, hogy vannak költségei, de a megfelelıen felépített társadalmi felelısség vállalással annak sokszorosa térül meg, nem csak anyagilag, hanem erkölcsileg is. A fenntarthatóság felé vezetı úton úgy gondolom a társadalmi fenntarthatóság vállalati szintő megteremtése egy fontos állomás, hiszen az emberek a munkahelyükön töltik életük nagy részét, és miután a munka világába lépnek a vállalat lesz az a színtér, amely tovább formálja ıket, a gondolkodásukat, a cselekedeteiket, amelyet ık a környezetükbe is átültetnek.

42

3.

A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. bemutatása

Dolgozatom következı fejezetében elsıként a sanofi-aventis vállalatcsoportról ismertetem a fontosabb tudnivalókat, amelyek szükségesek a fenntarthatóságuk titkának megértésében, majd a magyar gyógyszeripart tekintem át, hiszen hazánkban a vállalat jelenleg az elsı helyet foglalja el ebben az ágazatban. A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. fejlıdéstörténetének ismertetését is szükségesnek tartom, hiszen ennek ismerete szintén fontos a fenntarthatóság megértése szempontjából, hogy a vállalati viszonyokat és divíziókat megfelelıen tudjuk értelmezni. A fejezet zárásaként pedig bemutatom a Csanyikvölgyi telephelyet, amelynek társadalmi felelısség vállalását a negyedik fejezetben fogom elemezni.

3.3.

A sanofi-aventis világszerte

A sanofi-aventis vállalat csoport, a világ 17. számú, Európa és Magyarország elsı számú szereplıje, ahol közel 100 000 munkatárs, 100 országban vesz részt nap mint nap a munkafolyamatokban. Gazdasági tekintetben is egy fontos vállalatról beszélünk, amelyet jól bizonyít, hogy része az egységes európai tızsdeindexnek, az Eurostoxx 50-nek, 2002. július 1-jétıl pedig az amerikai tızsdén is jegyzésre kerül. 2007-ben a konszolidált árbevétele 28,1 milliárd eurós volt. A három kontinens, 20 telephelyén, közel 17 000 kutató vesz részt a kutatásfejlesztési projektekben. A K+F–re fordított összeg, 4,5 milliárd eurót jelentett 2007-ben. A világ egyik legkreatívabb kutatás-fejlesztéssel rendelkezı vállalatai között jegyzik, 2008 áprilisában 123 fejlesztés alatt álló molekula és védıoltás volt folyamatban. Kutatóközpontjait a világ 9 országában lehet megtalálni, köztük Magyarországon is. A kutatások folyamán hét fı terápiás területre koncentrálnak:

43

kardiológia,

központi

idegrendszer,

trombózis,

cukorbetegség,

onkológia,

oltóanyagok és belgyógyászat21.

3.4.

A magyar gyógyszeripar helyzete

Egy ország nemzeti jövedelmének alakulásában nagy szerepet tölt be a gyógyszeripar. A gyógyszeripart tekintve elengedhetetlen a folyamatos innováció, a termékek és a gyártás fejlesztése. A magyar gyógyszeripar számos területen kínál jó terápiás hatású készítmények, megfizethetı áron, a hazai és külföldi piacokon. Európa egyik legrégebbi gyógyszeripara található Magyarországon, hiszen már az 1867-es évben volt mőködı gyógyszergyár hazánkban. 1990-ben a privatizáció elérte a gyógyszeripart is, külföldi pénzügyi befektetık és külföldi szakmai befektetık tulajdonába kerültek a cégek. Ez által lehetıség nyúlt az export további erısödésére. A gyógyszeripar hatékony ága az iparnak, az egy fıre jutó termelés értéke, hozzáadott értéke és exportja évrıl évre meghaladja az ipari átlagot. Több mint 15 ezer ember számára ad munkát közvetlenül és további 30 ezer munkavállaló számára

biztosít

közvetve,

a

háttériparokban,

a

kutatóhelyeken

és

a

kereskedelemben munkalehetıséget22. Hazánkban a gyógyszeripari piac igen sokrétő, a legnagyobb piaci részesedése a sanofi-aventis/Chinoin Zrt-nek van, majd a Novartis, Richter Gedeon, Egis, Teva, Pfizer, AstraZeneca, Roche, GlaxoSmithKline, Merck Sharp & Dohme23. A gyógyszeripar számára különösen fontos a fenntarthatósági kérdés, hiszen a talaj, a felszín, a felszín alatti vizek és a levegı tisztaságára is komoly elıírások vonatkoznak, amiket be kell tartaniuk, hogy a környezet ne károsodjon. 21

sanofi-aventis hivatalos honlapja: http://www.sanofi-aventis.hu/live/hu/hu/layout.jsp?scat=CAC4B2BB23D1-40B2-987E-FE47423206A2 22 http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu 23 http://www.euuzlet.hu/tablazatok/gyogyszergyarak.html

44

Egy gyógyszeripari cég számára a társadalmi felelısségvállalás önmagában is központi kérdés, hiszen nap, mint nap olyan készítményeket gyártanak, szabadalmaztatnak, amelyek az emberek egyészségére pozitív hatással vannak. Emellett fontos számukra hogy az egészséges életmódot hirdessék minél szélesebb körben, illetve hogy felhívják a figyelmet a megelızésre, hogy ne csak akkor forduljunk orvoshoz, amikor nagy a baj, hanem hogy lehetıség legyen idıben észrevenni vagy megelızni a komolyabb szövıdményeket.

3.5.

A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. kialakulásának története 1910-ben dr. Wolf Emil és dr. Kereszty György megalapították a Chinoin

jogelıdjét, az ’Alka Vegyészeti gyár, dr. Kereszty, dr. Wolf vegyészmérnökök és tsa” betéti társaságot, 10-10 ezer korona tıkével, majd ehhez további 50 ezerrel járult hozzá Háry Ágoston földbirtokos. Majd, néhány évet követıen, 1912. január 15-én a betéti társaság részvénytársasággá alakult. 1948-ben a gyár állami tulajdonba került az 1948. évi 25. tc. alapján, melynek értelmében minden olyan vállalatot, amely dolgozóinak létszáma meghaladja a 100 fıt állami tulajdonba kell venni. 1982-ben Bihari Istvánt lett az új vezérigazgató, akinek egyik célja az volt, hogy a Chinoin a nyugati piacon is eladható terméket állítson elı. Azonban a tıkehiány megnehezített ezen törekvésében és azzal a javaslattal fordult a minisztériumhoz, hogy a 4-5 már meglévı közepes nagyságú és tıkeszegény magyar gyógyszergyárból hozzanak létre egy jól finanszírozott gyógyszeripari trösztöt. Azonban ezt elutasították, így újabb megoldást kellett Biharinak keresnie, a Világbankhoz fordult kölcsönért és további szakmai befektetık után kutatott az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban is. A hitelt, a Világbank folyósította a Chinoin számára. Így lehetıség nyílt beindítani a prosztaglandin üzemet, bıvült a nagytétényi kiszerelés és üzembe helyezték a Csanyik-völgyi injekciós üzem beruházásait.

45

A Chinoin 1988-1989-ben felismerte, hogy szükségessé vált egy olyan külsı beruházó, aki segítségével a piaci problémákat túl tudja élni a vállalat, megteremtve azt a szilárd alapot, ami a késıbbi fejlıdéshez szükséges. Egy év alatt mintegy 120 cég jelentkezett vevıként, amelyek közül a Sanofi került ki gyıztesen, aki 40%-os részesedést szerzett ekkor a Chinoinban és elıvásárlási joggal ruházták fel a többségi tulajdon megvásárlásához szükséges 11%-os részvénycsomagra, amelyet végül 1993-ban váltott be. Majd 1997-ben a Sanofi már a részvények 99%-át birtokolta, amelyek az egyetlen tulajdonosává vált a Chinoin Rt.-nek. 1999-tıl pedig a Chinoin Rt., mint a Sanofi-Synthélabo leányvállalata mőködött. Az 1998-as orosz pénzügyi válságot követıen a vállalatvezetés a magyarországi beruházások mellett döntött, így lehetısége nyílt a magyar leányvállalatnak, hogy egy igényes piacra megfelelı mennyiségő és minıségő árut exportáljon. Azonban az újpesti telephely már nem elégítette ki a mennyiségi növekedést, így egy új telephely megvásárlása mellett döntött a vezetıség. Ez a telephely a Bristol-Myers Squibb gyógyszergyár veresegyházi üzeme lett. 2002 márciusában a Sanofi-Synthélabo megvásárolta a Bristol-Mysers Squibb 99%-os tulajdonában lévı Pharmavitet, a Chinoin Rt pedig megvásárolta annak gyártóüzem eszközeit, és a kapcsolódó humánerıforrást, kutatás-fejlesztést és a pénzügyet. Majd 2005-ben Chinoin Rt. a sanofi-aventis megalakulása után a vállalatcsoporton belül folytatja tovább tevékenységét. 2000 és 2006 között kialakításra került a kelet-európai térséget kiszolgáló nagytétényi logisztikai központ. Csanyik-völgy és Veresegyház tekintetében az üzemeket termelési volumenüket tekintve kétszeresére növelték, növelték továbbá a dolgozói létszámot és a legfejlettebb európai színvonalú gyártási technológiát alakították ki. A sanofi-aventis csoporthoz Magyarország tekintetében jelenleg két vállalat tartozik, a „Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti termékek Gyára Zrt.”, amely a K+Fel, vegyipari tevékenységgel és gyógyszergyártással foglalkozik és a „Sanofi46

aventis Zrt”, amelynek feladata a Chinoin Zrt. készítményeinek törzskönyvezése, piaci bevezetése illetve szakmai körökben való ismertetése. A Chinoin Zrt. Magyarországi telephelyei: • Újpest, ahol a kutatás és fejlesztés illetve a kémiai termelés folyik • Veresegyház, ahol a szilárd gyógyszerforma-gyártás történik • Csanyikvölgy, ahol az injekció- és ampullagyártás megy (INTRANET)

végbe.

16. ábra: A Chinoin Zrt. magyarországi telephelyei Forrás: Vállalat belsı információs rendszere, INTRANET

3.6.

A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi telephelye

A sanofi-aventis Csanyikvölgyi telephelye Miskolc közvetlen közelében, a Csanyikvölgyben található. Mint minden gyógyszergyárban, itt is rendkívül fejlett és korszerő technológiát alkalmaznak a környezetvédelmi kockázatok kivédése érdekében.

47

Az ampullagyártó üzemet még 1987-ben létesítette a Chinoin Rt., amelyet a sanofiaventis folyamatosan fejlesztett. Jelenleg a gyár kétszer akkora, mint egykor volt, és Magyarországon egyedülálló technológiával és gyártósorokkal büszkélkedik.

17. ábra: sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi gyáregysége Forrás: vállalati adatbázis

A Csanyikvölgyben található ampulla- és fecskendı gyárban történik a „fecskendıs termékek valamit a tradicionális Chinoin ampulla termékek töltése, aszeptikus illetve végigsterilezett gyártástechnológia alkalmazásával”24. A Csanyikvölgyi gyáregység a leghatékonyabb technológiával és legjobb szakemberek részvételével szolgálja ki a vásárlóközösséget. A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi gyáregységében állítják elı a manapság

egyre

megelızésére

gyakrabban

szolgáló

elıforduló

vénás

Clexane/Lovenox-ot.

trombózis

Ennek

a

kialakulásának termékcsaládnak

köszönhetıen Magyarországon felére csökkent a trombózisok száma. Csanyikvölgyi telephely által elıállított termékek: • No-Spa, görcsoldó hatású készítmény • Algopyrin, láz és fájdalomcsillapító • Demalgonil, fájdalomcsillapító 24

sanofi-aventis/Chinoin Zrt., Vállalati Kalauz, Csanyikvölgy

48

• • • • • • • •

Dolargan, fájdalomcsillapító Enzaprost, toxikus, kóros terhesség megszakítására Furosemid, vízhajtó, vérnyomáscsökkentı Gentamicin, széles spektrumú antibiotikum Papaverin, görcsoldó Verapamil, szívritmus-szabályozó, Vitamin B1, vitaminkészítmény Chinotal, perifériás értágító25

Ebben a fejezetben bemutattam a magyar gyógyszeripar helyzetét, amely az egyik legerısebb iparágnak számít hazánkban is. Ennek jeles képviselıje a sanofiaventis/Chinoin Zrt, amelynek ismertettem a piacon elfoglalt pozícióját is. A vállalat fejlıdéstörténetét részletesen elemeztem, mert a jelenlegi helyzet megértéséhez elengedhetetlen, hogy egy ilyen nagy múltú cég történelmi hátterét ismerjük. Az utolsó részben, pedig ismertettem az általam részletesebben elemzett Csanyikvölgyi gyáregységet. Dolgozatom következı részében részletesebben foglalkozok sanofi-aventis/Chinoin Zrt. társadalmi felelısségvállalásával.

25

a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. vállalati kalauza alapján

49

4. Társadalmi felelısségvállalás a sanofi-aventis/Chinoin Zrt.-nél

Az elızı fejezetben bemutattam a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. fejlıdésének történetét, amely szükséges ahhoz, hogy megértsük a vállalat jelentıségét és a gyógyszeripari piacon elfoglalt helyét. A sanofi-aventis/Chinoin Zrt. társadalmi felelısségvállalása a vállalaton belül is prioritással bír. A vezetık számára is fontos, hogy a társadalmi fenntarthatóság is megvalósulhasson a környezeti és gazdasági aspektusoknak is megfelelve. Mind emellett fontos tartják, hogy a hazai egészségügy fejlıdéséhez ne csak a gyógyszerek elıállítása folyamán járuljon hozzá. Dolgozatom következı részében ismertetem röviden a sanofi-aventis vállalatcsoport társadalmi felelısségvállalásának komponenseit, majd részletesebben kitérek a Csanyikvölgyi gyáregység által folytatott társadalmi felelısségvállalásra, amely példaértékőnek tekinthetı napjainkban. A dolgozatom elején azt mondtam, hogy véleményem szerint, ha egy cég felelıs vállalati magatartást folytat az nem csak a vállalatnak pozitív, de a dolgozók szemében is más meglátásba helyezi munkahelyüket, máshogyan viszonyulnak ahhoz, és társadalmilag is aktívvá válnak. Ezen feltevésemet egy kérdıíves megkeresés folyamán igazolom, amelyet a következı fejezetben elemzek.

4.3.

CSR a sanofi-aventis vállalatcsoport tekintetében A vállalatnál 2009-ben hozták létre a CSR szervezetet, amely célja, hogy a

vállalaton belül egyesítse a gazdasági, a társadalmi és a környezeti felelısséget. Fı tevékenységi területei: • Gyógyszerekhez való hozzájutás elısegítése, amely által lehetıséget nyújtanak olyanoknak is hozzájutni a szükséges gyógyszerekhez, akiknek erre nincs külsı segítség nélkül lehetıségük. Ezen felül a Harmadik Világ lakosainak, olyan oktatásokat és programokat szerveznek, amelyeken a 50

mentális higiéniáról információkat.

és

a

betegség

megelızésekrıl

szerezhetnek

• Fenntarthatóság, tekintetében a sanofi-aventis elismert vezetı, ezt bizonyítja, hogy már három éve folyamatosan jegyzik a „Dow Jones Sustainability Index”-en. • Nemzetközi szolidaritás, humanitárius tevékenység keretében reagálnak az emberiséget érı veszélyekre, természeti katasztrófákra, konfliktusokra és segítik legelesettebb társadalmak fejlıdését. A vállalat meglátása, hogy egy világmérető egészségügyi vezetınek szükséges, hogy a társadalmi folyamatokat, a gazdasági fejlıdést és a környezet tiszteletét ötvözze. A sanofi-aventis fenntarthatósági szemlélete négy alapon nyugszik: • válaszolni a páciensek szükségleteire, mint például segíteni az olyan országokat ahol az egészségügy nagyon elszomorító helyzetben van, és emiatt a lakosai közül sokan halnak meg olyan okok miatt, amelyeket esetleg egy nálunk természetes gyógyszerrel is meg lehetne oldani, nem alakulnának ki szövıdmények. • etikus magatartás követése az üzletben és a kutatásban, mivel fontos hogy mind a két területen, tiszteljék az emberi jogokat, korrupciómentesen el tudják látni napi feladataikat. • társadalmi program hirdetése, amelyben a munkavállalók és a társadalom minden egyes tagja nagyon fontos szerepet játszik. A sanofi-aventis nem akarja az embereket megváltoztatni a saját „képmására” formálni, mivel a vállalatnál hisznek a sokszínőségben, mint ahogyan a nemek közötti egyenlıségben is. A vállalaton belül ugyan úgy lehet egy nı is vezetı beosztásban, mint egy férfi. A társadalmi programba beletartoznak továbbá az egyetemi kapcsolatok, hiszen egy társadalom tudatos cégnek nem mindegy hogy mikor kezdi el saját maga számára képezni a leendı munkaerıt, és egy olyan jelentıségő vállalat csoportnak, mint a sanofiaventis, ez valóbban prioritásként szerepel. • minimalizálni a vállalatcsoport környezetkárosító tevékenységeit illetve minimalizálni az állatkísérleteket. Központi kérdéssé válik a fenntarthatóság szempontjából a hulladékgazdálkodás és a természeti erıforrások megfelelı kihasználása.

51

4.4.

Társadalmi felelısségvállalás a Csanyikvölgyi gyáregységben

Miután bemutattam az elızı alfejezetben, a sanofi-aventis központi értékrendjét és kulcskérdéseit a társadalmi fenntarthatóság tekintetében, most specifikusan a Csanyikvölgyi telephely által képviselt CSR-ról írok bıvebben. A CSR tevékenység, nem csak a sanofi-aventis központi, franciaországi telephelyét érinti, hanem követendı a vállalat minden leányvállalata számára is. A CSR programok országonként különbözıek, az országok különbözıségének tekintetében, azonban az anyavállalat olyan központi követendı gondolatokat határoz meg, amelyeket ugyan „beboríthatnak” más külsıvel a telephelyek, de a lényegi mondani valója ugyanaz kell, hogy legyen. Magyarország is a központi CSR kulcskérdések alapján alakította ki a saját, társadalmi felelısségvállalását, amely a telephelyek számára is követendı útmutatás. Azonban a telephelyek programjai eltérhetnek, a helyi rendelkezésre álló erıforrásoknak megfelelıen, változhatnak.

4.4.1. Mozaik Program avagy „Mindannyian mások vagyunk”

Franciaországban a sanofi-aventis 1996-ban indította el a Mission Handicap programját, amely a fogyatékkal élık helyzetére hívja fel a figyelmet, illetve esélyegyenlıséget kívánt teremteni a fogyatékkal élık

munkavállalásával

kapcsolatban. Azonban mielıtt a program további paramétereit ismertetném, tisztázom azokat az alapfogalmakat, amelyeket manapság sokan tévesen értelmeznek és használnak ebben a témakörben. Elsıként a Fogyatékkal élı személy fogalmát szükséges pontosítanunk, tehát az a személy, aki érzékszervi- így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a 52

kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Ezek alapján megkülönböztetünk: • Látássérült: az a személy, akinek látásteljesítménye az ép látáshoz képest 33% vagy annál alacsonyabb, illetve akinek látótere jelentısen (10-20 fokban) beszőkült. Ez az állapot lehet szerzett és már a születéskor meglévı is. Három fı csoportba sorolhatóak: vakok, aliglátók, gyengénlátók. A vakok és az alig látók általában fehér bottal közlekednek, amely segíti számukra a tájékozódást, az olvasásban pedig a számukra kifejlesztett speciális Braille ABC segít. • Hallássérült: egy győjtıfogalom, amely az enyhe, nagyothallókat valamint a siketeket foglalja magába. rendelkezik valamely hallókészülékkel kihasználható Csupán 5%-uk tartozik a siketek csoportjába, akik hangokat és a vibrációt érzékelik.

közepes és súlyos Többségük azonban hallásmaradvánnyal. csak a legmélyebb

• Beszédkárosodott személy: a beszédhibák speciális formái, amelyek az idegrendszer sérülése, károsodása vagy genetikai ok miatt, illetve pszichés traumák következtében alakulnak ki. Ilyen beszédkárosodás lehet a hadarás és a dadogás is. • Mozgássérült: lehet részleges vagy teljes, így érintheti valamely végtagot vagy az egész testet. Az ha valaki mozgássérült nem feltétlenül jelenti, hogy kerekesszékhez kötött, mert azok az emberek akik végtagprotézissel rendelkeznek illetve mankóval vagy bottal járnak is ide sorolhatók. • Értelmi fogyatékkal élık: a központi idegrendszer fejlıdését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredıjeképpen alakul ki, amelyek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagtól számottevıen elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentısen akadályozott. • Pszichés problémával élı: olyan zavarokkal élı emberek, amelyek módosíthatják viselkedésüket és a külvilágról alkotott képüket. Ezek közül is legismertebb a depresszió, skizofrénia és a bipolaritás. Ezek lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Napjaink egyre táguló világában jobban képesek vagyunk elfogadni azt, ha valaki különbözı, melynek következtében egyre több vállalat alkalmaz fogyatékkal élıket. A sanofi-aventis értékeinek és HR stratégiájának szerves része a megváltozott munkaképességő26 alkalmazottak foglalkoztatásának segítése:

26

a WHO definíciója alapján: „Anatómiai, fizikai vagy pszichológiai funkcionális hiányosság vagy rendellenesség, amely a munkavégzés, illetve ezzel kapcsolatos tevékenység korlátozódásához vezet.”

53

• Megváltozott munkaképességő alkalmazottak megtartása • Megváltozott munkaképességő álláskeresık felvétele és/vagy képzése • Alvállalkozói munka kiadása foglalkoztató központoknak

megváltozott

munkaképességőeket

• Folyamatos belsı kommunikáció, a dolgozók figyelmének felkeltése. A sanofi-aventis egy rendkívül sokszínő vállalat, amely a munkavállalók egyediségében nyilvánul meg. Ehhez a sokszínőséghez a fogyatékkal élı munkavállalók épp olyan mértékben járulnak hozzá, mint bárki más. Manapság közel 800-an vannak jelen a mindennapi vállalati folyamatokban, ebbıl ketten bizonyosan a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi telephelyének munkáját segítik. Az egyikük, aki szellemileg sérült az üzem kézi csomagolású részlegén dolgozik, a másik pedig, aki hallássérült a minıség-ellenırzés folyamatában járul hozzá a vállalat tevékenységéhez. Magyarország elsıként csatlakozott a projekthez, amely 2006-ban létrehozta a Mozaik nevő programját. A Mozaik programnak kettıs célja van, egyrészt, vállalati szinten hívja fel figyelmet a fogyatékkal élıkre, segítséget, eszközöket ad a munkavállalók kezébe hogy azok jobban megértsék ıket, és ne idegenkedve forduljanak feléjük. Ha képesek vagyunk a fogyatékkal élı személyeket beilleszteni a vállalati közösségbe, az által az egész vállalat gazdagodik és fejlıdik. Tehát a vállalat értékeit és a dolgozók hozzá állását is pozitívan képes befolyásolni, ezért is tartják fontosnak a megfelelı integrálódásukat. A program célja, hogy megértsék a dolgozók, hogy mindenki más, mindenki másban jó, másak az értékeink, de mindannyian értékes emberek vagyunk és attól, hogy valaki fogyatékkal élı személy még adott esetben a mentális képességeivel nincs gond és ugyan olyan, mint bárki más. Másik célja, lehetıséget biztosítani a fogyatékkal élıknek is, hogy azok teljes értékő munkavállalóként tudjanak dolgozni. Úgy gondolom, hogy ehhez mindenképpen fontos, hogy alapjaiban véve megtanuljuk elfogadni azt, hogy ık ugyan olyan emberek és nem szorulnak rá a sajnálatunkra, mint ahogyan azt sokszor tesszük.

54

A Csanyikvölgyi telephely is csatlakozott a programhoz, amely keretében jelenleg már négy alapítvánnyal tartja a kapcsolatot, amelyek fogyatékkal élıket támogatnak: • Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány: az alapítvány 1999 végén jött létre, célja hogy támogassa a sérült emberek oktatását, nevelését és társadalmi integrációjukat. Elsısorban értelmileg és halmozottan akadályozott fiatalokat támogat. • Önálló Másság Életminıség Fejlesztı Alapítvány: munkájuk folyamán nappali ellátást biztosítanak a fogyatékkal élıknek és a mozgáskorlátozottak számára. • Búzavirág Alapítvány: fı célkitőzésük, hogy a teljes élet lehetıségét nyújtsa súlyos látássérült, állami gondozott gyerekeknek és már felnıtt fiataloknak is. • Mások Másképpen Alapítvány: célja a megváltozott munkaképességő és fogyatékos személyek esélyegyenlıségének összehangolása. A telephely számukra legtöbbször nem közvetlenül pénzbeli ellenszolgáltatást ad, hanem bizonyos céges rendezvényeken lehetıségük van az általuk készített ajándéktárgyak értékesítésére. A vállalat egy-egy céges rendezvényre szívesen kéri fel ezen alapítványokat valamilyen egyforma kis apróság, ajándék elkészítésére. Ez évben például Mikulásra ık fogják a zsákokat elkészíteni. Egy évben egyszer, karácsony elıtt kerül megrendezésre a „Mozaik-nap”, amelyre a négy, Csanyikvölgyi telephely által támogatott alapítványt meghívják, tehát a Szimbiózis Alapítványt, az Önálló Másság Életminıség Fejlesztı Alapítványt, a Búzavirág alapítványt és a Mások Másképpen Alapítványt is.

18. ábra: Takács Magdolna, humánerıforrás-vezetı a Szimbiózis Alapítvány pártfogoltjai körében Forrás: vállalati adatbázis 55

Erre a rendezvényen az alapítványok által foglalkoztatottak ajándéktárgyakat készítenek, melyeket a gyár alkalmazottak megvásárolnak ezzel is támogatva azt az érzést hogy hasznos munkát végeznek és teljes értékő tagjai a társadalomnak.

19. ábra: Mozaik-nap Forrás: vállalati adatbázis

A Mozaik napokon különleges vendégként rendszerint olyan embereket szokott meghívni a vállalat, akik maguk is fogyatékkal élık, azonban van valami, amiben kimagaslóak és azt professzionális szinten őzik. Két évvel ezelıtt egy olyan kerekesszékben ülı férfi volt jelen, aki írógéppel képes szebbnél szebb alkotásokat készíteni és emellett egy rendkívül intelligens, okos ember. A 2009-es Mozaik napon paramuzsikosok gondoskodtak a kellemes zenei aláfestésrıl. A sanofi-aventis életében a Mission Handicap prioritást élvez, és ez nincs másként a magyarországi gyáregységekben, többek között a Csanyikvölgyben sem. A dolgozók nagy számban vesznek részt a Mozaik napon, illetve igénylik a rendezvényeken is az alapítványok által készített termékeket, esetleg a pártfogoltak által koordinált feladatokat. A Csanyikvölgyi gyáregységben készítettem kérdıíves kutatást, a vállalat társadalmi felelısségvállalásával kapcsolatban, amely kérdıívet 36 fı töltötte ki, ebbıl 27 nı és 9 férfi. A válaszadók 24 és 56 év közöttiek.

56

20. ábra: Részvételi arány a 2009-es Mozaik napon Forrás: saját szerkesztés, kérdıíves felmérésem alapján

A dolgozókat kérdıívem elsı kérdésében arról kérdeztem, hogy milyen sanofiaventis/Chinoin Zrt. által szervezett társadalmi célú rendezvényeken szoktak részt venni a felsoroltakat tekintve. Kutatásom igazolta, hogy a Csanyikvölgyben dolgozók részt vesznek a Mozaik napon. A diagramon megfigyelhetı, hogy az összes részt vevı és a részt nem vevık tekintetében, mekkora a férfiak és nık aránya. A diagramon szemléltetem, hogy a férfiak kis %-ban, a megkérdezettek közül csupán 3-an vettek részt, a nıi alanyok válaszai alapján arra a következtetésre jutok, hogy ık inkább részt vesznek egy ilyen jellegő programon. A dolgozók minden évben rendkívüli izgatottan várják azokat a kis ajándékokat, amelyeket a pártfogoltak hoznak, hogy egyedi ajándékokkal, díszekkel gyarapíthassák otthonukat.

57

21. ábra: Mozaik program hosszú távú céljainak megvalósulása, a dolgozók véleménye alapján Forrás: saját szerkesztés, kérdıíves felmérésem alapján

Kérdıívem egyik kérdése arra irányult, hogy a dolgozók hisznek-e abban, hogy a Mozaik program segíti az esélyegyenlıséget, hogy a fogyatékkal élık is élvezhessék az emberi méltóságot, az egyenlı bánásmódot, a független életvitelhez és a társadalomban való részvételhez való jogot. A válaszadók 94%-a, mint ahogyan az ábrán is látható hisz abban, hogy a sanofi-aventis által indított Mission Handicap eléri célját. Ez a kérdés is tükrözi a dolgozók hozzáállását a vállalat által képviselt társadalmi problémák tekintetében. A 22. ábra alapján is szemléltetett kérdés tekintetében megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek közül 24-en idınként részt vesznek, 7-en mindig és 5-en soha nem vesznek részt azokon a programokon, amelyeken a vállalat által támogatott alapítvány

pártfogoltjai

is

jelen

vannak.

Az

eredmény

szempontjából

megállapítható, hogy a nık sokkal aktívabbak, és jobban foglalkoztatja ıket, hogy akár csak a jelenlétükkel is, de segítsék a fogyatékkal élıket. Eltekintve a nemek egyenlıtlenségétıl, ismét megállapítható hogy a dolgozók részt vesznek a programokon, amelyeket a vállalat szervez, amely által célja segítséget nyújtani

58

22. ábra: A dolgozók részvételi szokásai olyan programok tekintetében, amelyeken a vállalat által támogatott alapítványok pártfogoltjai is jelen vannak Forrás: saját szerkesztés, kérdıíves felmérésem alapján

Tehát a Mozaik program kapcsán megállapítható, hogy mind sanofi-aventis szinten, mind pedig sanofi-aventis/Chinoin Zrt., Csanyikvölgyi telephely szinten egy népszerő projektrıl beszélünk. Úgy gondolom, hogy a vállalat ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult, hiszen az embereknek néha szükségük van arra, hogy egy témát tekintve valaki utat mutasson. A sanofi-aventis vállalatcsoport erre tökéletes példa. Olyan utat mutat a dolgozói számára a fogyatékkal élık tekintetében, amelyet ık a mindennapokban tovább adnak azoknak, akik körülöttük vannak. Fontosnak tartom, hogy a társadalmi gondolkodás átformálódjon a fogyatékkal élıkkel kapcsolatban, hogy ne féljünk velük kommunikálni vagy akár munkát adni, ne legyünk rémültek és tanácstalanok, ha hozzánk szólnak, hiszen el kell fogadnunk, hogy ık is teljes értékő emberek, akiket ugyan azok a jogok illetnek meg ebben a világban, mint mindenkit. Valóbban különbözünk, ki fehér, ki fekete, ki okos, ki, kevésbé de az élet tekintetében mindenki egyenlı. Úgy gondolom, hogy a Mozaik program keretében tanúsított felelısségvállalás követendı példát kell, hogy jelentsen a vállalatok számára, fel kell ismernünk ennek fontosságát és értékét.

59

4.4.2. Humanitárius magatartás megjelenése A sanofi-aventis egyik kulcsfontosságú területe a hazai és nemzetközi szolidaritás illetve humanitárius tevékenység keretében reagálni az emberiséget érı veszélyekre, katasztrófákra. Az utóbbi idıben Magyarországnak kiváltképp kijutott a természeti csapásokból, és ilyen idıkben a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. egy emberként fog össze, hogy segítsen bajba jutott honfitársainkon. Ez a magatartás természetesen elmondható abban az esetben is, ha külföldön van szükség a segítségre. Magyarország észak-keleti felén, Miskolc mellett egy kis várost, Felsızsolcát 2010 májusában a hatalmas, szőnni nem akaró esızés következtében a medrébıl kilépı Sajó mosott el. A városka 90%-ka került víz alá, 10%-ba azok a szerencsés lakók tartoztak, akiknek a település magasabb pontján volt lakásuk. De a helyzet számukra is elkeserítı, szomorú, sokkoló volt. Emberi életek munkái mentek tönkre. Pár óra leforgása alatt, házak dıltek össze, állatokat sodort el a víz. A Csanyikvölgyi gyáregység több dolgozóját is veszteség érte, hiszen mindenüket elvitte a víz, azonban ekkor a vállalat dolgozói és a vállalat vezetısége egy emberként állt ki mellettük és a dolgozók fizetésükbıl egy bizonyos összeget felajánlottak az árvízkárosult társaik megsegítésére, melyet bérszámfejtéskor vontak le. A dolgozók által összegyőjtött összeget a vállalat megduplázta ezzel is kifejezve szolidaritását. Ez hatalmas segítséget jelentett az érintett dolgozók számára. Ezen túlmenıen azok a munkavállalók, akik nem tudtak munkába menni közlekedési akadályok miatt, vagy azért mert otthonukat védték vagy éppen a faluban, városban segédkeztek megkapták az arra az idıre járó fizetésüket mintha dolgoztak volna Ez is komoly gesztus volt a vállalat részérıl, hiszen nem kis összegrıl volt szó. A felsızsolcai esetbıl kiindulva kérdıívemben a dolgozókhoz intézett kérdésem a következı volt: „Ha egy újabb természeti katasztrófa következne be egy olyan a gyáregységben dolgozó személy lakóhelyén, akit Ön csak látásból ismer, tagja lenne-e, szabadidejét rááldozva annak a Chinoin-os csapatnak, amely segítségükre sietne?”. 60

23. ábra: A dolgozók segítségnyújtásának megoszlása egy újabb esetleges természeti katasztrófa következtében, az elızetes paraméterek alapján Forrás: saját szerkesztés, kérdıíves felmérésem alapján

Az ábra alapján megállapítható, hogy a fent felsorakoztatott feltételek ellenére is a dolgozók túlnyomó többsége a bajba jutott társuk segítségére sietne. Tehát ebben az esetben is elmondható, hogy a Csanyikvölgyben dolgozók között egy láthatatlan kapocs van. Egy olyan kötelék, amely által még ismeretlenül is a megkérdezettek 58%-ka feltétel nélkül a segítségükre sietne, ami azt, hiszem a mai önzı, egoista világban egy meglepı adat. Felmérésem tárgyát képezte továbbá egy kutatás az alapján, hogy a dolgozók mennyire vannak tisztában azokkal a katasztrófa sújtotta területekkel ahol a sanofiaventis és a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. munkatársai jelen voltak, hogy segítséget nyújtsanak.

61

24. ábra: Dolgozói tudás mérése, azon katasztrófa sújtotta területek értelmében, amelyeknél a vállalat segítséget nyújtott Forrás: saját szerkesztés, kérdıíves felmérésem alapján

Megállapítható, hogy a legtöbb dolgozónak a Felsızsolcai árvíz jutott eszébe elıször a kérdés hallatán, majd a következı 29%-os aránnyal a földrengés sújtotta Scoppito volt. Véleményem szerint Devecsert pontosan azért írták kevesebben, mert a napokban ment ki az elsı segítı csapat és még nem értesültek az új fejleményekrıl. De írták Haitit és Senegált is, ami pozitív, hiszen ez azt jelenti, hogy nem csak a saját országunk problémái érinti meg a dolgozókat, ha nem figyelemmel kísérik a sanofi-aventis humanitárius törekvéseit is. A munkavállalók olyan széles látókörre tesznek szert a cégen belül. 4.4.3. A Csanyikvölgyi telephely által szervezett társadalmi célú rendezvények A

vállalat

társadalmi

felelısségvállalásának

fontos

szempontja,

hogy

a

steakholdereiért is tegyen, tehát többek között a dolgozóiért. A sanofiaventis/Chinoin Zrt. ehhez hően minden évben több rendezvényt is szervez a dolgozói számára, az év meghatározott idıpontjaiban. A rendezvények célja, hogy lehetıséget biztosítsanak a munkavállalóknak arra, hogy munkaidın kívül is találkozhassanak, megismerjék egymás családját és kötetlenebb formában töltsék együtt a szabadidejüket. Jellemezı Csanyikvölgyben, hogy ezt a dolgozók nagyon szeretik, igénylik ezeket az összejöveteleket. Az ilyen rendezvények hasznosak mert 62

erısíti a vállalathoz való kötıdést, összekovácsolja a dolgozókat és így a munkahelyükön is jobb hangulatban, kellemesebb légkörben dolgoznak. A rendezvényeken mindig garantált a jó hangulat, hiszen a humánerıforrás szervezet tagjai mindig kitőnıen megszervezik a programokat, minden egyes apró részletre gondosan ügyelnek. Úgy gondolom, hogy azzal hogy a vállalat saját költségén biztosítja ezeket a lehetıségeket valami pluszt nyújt dolgozói számára. Manapság szerencsére már egyre több, de még mindig nem elég vállalat teszi meg, ezt a lépést, még ha van is rá megfelelı anyagi fedezete. Néhány rendezvényrıl konkrétan:
Gyereknap: a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi telephelyén minden évben megrendezésre kerül. A helyszín a hagyományokhoz híven minden évben a Herman Ottó Emlékparkban. A gyermeknapi rendezvényeken mindig számtalan program várja a gyermekeket. Erre az eseményre a vállalat által támogatott alapítványok pártfogoltjai ajándékokat készítenek, a Csanyikvölgyi telephely megbízásából és ezeket a kis apróságokat kapják érkezéskor a gyerekek. A rendezvényekhez az alapítványok nem csak áruikkal járulnak hozzá, hanem néhány pártfogolt foglalkozásokat is tart. A kosárfonás és fazekas mesterséget is el lehet tılük sajátítani, amit nem csak a gyerekek, de a szülık is nagyra szoktak értékelni. Ez a nap további meglepetéseket tartogat a gyerekeknek, hiszen óriáscsúszdától elkezdve a játszóházon keresztül minden adott ahhoz, hogy egy fantasztikus napot tölthessenek el együtt, a szüleikkel és azok munkatársaival. A gyerekeknek így lehetıségük nyílik megismerni szüleik munkatársainak csemetéit, amely még erısebb köteléket eredményezhet akár a vállalaton belül is a késıbbiek folyamán.

63

25. ábra: Gyerek nap a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi telephelyének szervezésében Forrás: vállalati adatbázis


Sportnap: a vállalat minden évben-szeptemberben megrendezi a sportnapot, amely ismét lehetıséget ad arra, hogy a munkatársak együtt sportoljanak, versenyezzenek, regenerálódjanak a munka után. A sportnap alkalmával a felnıtteké a fıszerep, de természetesen a gyerekeknek is vannak programok. A felnıttek számára közös fızéssel indul a nap, amelyet vállalati keretbıl finanszíroznak, majd sorban megkezdıdnek a különbözı programok. Ebben az évben egy speciális játékot játszhattak a dolgozók, „Játék határok nélkül”-t, amelyre elızetesen kellett nevezni csoportoknak majd pedig egy erre specializálódott cég koordinálta a folyamatokat. A vállalat által rendezett közös játékok folyamán lehetıség van még közelebb kerülni esetleg a vezetıkhöz is, hiszen a játék folyamán bár külön csapatban voltak, még is együtt izgultak egymásért, és a folyamatos jókedv is elengedhetetlen része volt a napnak.

64

26. ábra: Sportnap 2010. Forrás: vállalati adatbázis


Prevenciós Program: a sanofi-aventis/Chinoin Zrt., fontosnak tartja az egészségmegırzést, a folyamatos egészségügyi ellenırzéseket, mivel a rendszeres kontroll vizsgálatokkal elkerülhetı egy komolyabb betegség kialakulása. A dolgozóknak minden évben alkalmassági vizsgálatokat kell csináltatni, ami vér- és vizeletvizsgálat illetve tüdıröntgen. Azonban lehetıség van az egészségmegırzı programhoz csatlakozni, amely minden évben egyszer biztosítja az ellenırzéseken való részvételt. A prevenciós program lényege, hogy a vállalat költségén egy teljes körő szőrıvizsgálaton vehet részt minden munkavállaló, aki ezt igényli. A csomag, különbözı vizsgálatokat tartalmaz pl. teljes laborvizsgálat (vér, vizelet) tüdıszőrı, belgyógyászat, fogászat, bırgyógyászat, hasi és mell ultrahang, mammográfia, szemvizsgálat és nıgyógyászat. Az egészségmegırzı program keretében a Csanyikvölgyi telephely dolgozói részére havonta 2-szer van szőrés, amely a városi kórházban történik rendelési idın kívül. Így a dolgozóknak nem kell várakozniuk, maximum két óra alatt minden vizsgálatot elvégeznek az orvosok.

65

27. ábra: Dolgozói részvétel aránya, az egészségmegırzı programon Forrás: saját szerkesztés, kérdıíves felmérésem alapján

Kutatásom folyamán megvizsgáltam a dolgozói részvétel arányát a prevenciós programokon, és azt az eredményt kaptam, hogy az általam megvizsgált dolgozók közül 84%, rendszeresen részt vesz az egészségmegırzı szőréseken, a maradék 16% pedig nem. Manapság egyre több betegség üti fel a fejét, egyre gyorsabban terjednek és egyre kegyetlenebbek, ezért szükséges, hogy ne zárkózzanak el a szőrıvizsgálatoktól, mondván „Én úgy is egészséges vagyok, nekem nem lehet semmi bajom…”. Mert lehet! Úgy gondolom az, hogy a vállalat keretein belül van lehetıség elvégeztetni a vizsgálatokat nagyban növeli az emberek hajlandóságát ezen a téren.
Diabétesz nap: melynek folyamán a Csanyikvölgyi telephelyre érkezik egy asszisztens hölgy, akinek a feladata a HbA1c27 mérése. A mérés, mint ahogyan a nevében is megtalálható egész nap folyik. Ez ismét egy bizonyítása annak, hogy a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. törıdik a dolgozóival, fontosnak tartja a vércukorszint folyamatos mérését is, hiszen a diabétesz hamar kialakul, és nem tartozik azokhoz a tesztekhez, amiket egy átlagember gyakran elvégeztet, viszont így lehetıség van a munkahelyen elvégeztetni, illetve ami még egy fontos szempont, hogy mindezt teljesen ingyen. 27

hosszútávú-vércukorszint jelzı paraméter, segítségével megítélhetı 6-10 hét átlagos vércukorszint értéke.

66

28. ábra: Diabétesz nap a Csanyikvölgyi telephelyen Forrás: vállalati adatbázis


Egészségvonat: a Tiszai pályaudvarnál illetve Budapest egy meghatározott pontján

volt

megtalálható

az

egészségvonat.

A

vonatban

különbözı

vizsgálatokat végeztek: vércukorszint mérés, egyensúly-, súly-, és has kerület mérést. Ebben az esetben a sanofi-aventis/Chinoin Zrt., nem csak saját dolgozói számára akarta megmutatni, hogy mennyire fontos az, hogy idıben felismerjük a jeleket és a folyamatos szőrıvizsgálatok elvégzése, hanem az egész lakosságnak. Tehát ismét megállapítható, hogy a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. egy rendkívül társadalom tudatos vállalat. 4.4.4. Dolgozók részvételi aránya a különbözı rendezvényeken Megvizsgáltam a dolgozók körében a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. által szervezett társadalmi célú rendezvényeken való részvételt, nemek szerint csoportosítva, mivel az eltérı érdeklıdési körnek köszönhetıen éles különbség látszik a két oldal között. A 29. ábra szemlélteti, hogy a megkérdezett férfiak valószínőleg eltérı habitusuknak köszönhetıen, leginkább a 100 éves rendezvényen és a sportnapon vettek részt. De a MOZAIK napon is képviseltették magukat. A legkevesebben a gyereknapon jelentek meg, illetve akadt olyan is, aki egyik rendezvényen sem volt ott.

67

29. ábra: Férfiak részvételi aránya a vállalat által szervezett társadalmi célú rendezvényeken Forrás: saját szerkesztés, kérdıíves felmérésem alapján

A 30. ábra azt mutatja, hogy a MOZAIK napon több nı vett részt. Ezért említettem az elızıekben az eltérı habitust, hiszen a nık érzékenyebbek a társadalom problémáira, valószínősíthetıen ennek köszönhetı, hogy ilyen látványosan magasabb volt a nık részérıl a részvétele ezen a rendezvényen.

30. ábra: Nık részvételi aránya a vállalat által szervezett társadalmi célú rendezvényeken Forrás: saját szerkesztés, kérdıíves felmérésem alapján

68

Ebben a fejezetben megismerkedtünk a sanofi-aventis/Chinoin Csanyikvölgyi telephelyének fontosabb és rendszeres rendezvényeivel. A rendezvényeken a részvételi arány, mint láttuk rendkívül magas, ez is szemlélteti, hogy az emberek nem érdektelenek egymással szemben, hanem társadalmilag aktívvá válnak. Tehát, a vállalat tudatos társadalmi felelısségvállalása hatással van a dolgozóira. Egy társadalmilag felelıs vállalat képes befolyásolni a dolgozóit is, és épp ez az, amire most a XXI. században szüksége van a környezetnek és a gazdaságnak, egy tudatos társadalomra, amely képes úgy cselekedni, hogy a jövı nemzedékére is tekintettel van.

69

Összefoglalás Dolgozatom megírásakor azt a célt tőztem magam elé, hogy bebizonyítsam a vállalat társadalmi felelısségvállalása összefügg a versenyképességével, szorosan kapcsolatban áll a modern komplex fenntartható fejlıdés gondolatkörével. Egy olyan vállalat, amely rendelkezik társadalmi felelısségvállalási koncepcióval, és azt megfelelıen kommunikálja, illetve annak mentén fejti ki tevékenységét, dolgozói elégedettebbé válnak, javul a lojalitásuk, nı a munkakedvük, a terhelhetıségük és ezzel hozzájárulnak a magasabb GDP megtermeléséhez. Ezen hipotézisemet szekunder és primer vizsgálataimmal alátámasztottnak tekintem. A sanofi-aventis/Chinoin Csanyikvölgyi Gyáregységében eltöltött gyakorlati idım és a dolgozat megírásakor szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy ennek a munkáltatónak jelentıs a társadalmi felelısségvállalása. Fontos a vállalat humánstratégiájában az emberekkel való bánásmód, amely természetesen egy saját vállalati kultúrán alapszik. Kiemelném a vállalat értékeit, amelyek alapvetıen befolyásolják az emberek viselkedését, egymáshoz való viszonyát. Dolgozatom szempontjából különösen jelentıs a szolidaritás és az egymás iránti tisztelet. Ez érezhetı a napi munkában, a beosztottak és a vezetık közötti viszonyban, a külsı kapcsolatokban, egyáltalán az itt dolgozók gondolkodásmódjában. Nap, mint nap tapasztaltam, hogy ide örömmel jönnek dolgozni az emberek, büszkék arra, hogy ennél a vállalatnál dolgoznak. Nem teher az alkalmazottak körében segíteni egymást és segíteni azokat az embertársaikat, akik valamilyen veleszületett vagy szerzett egészségi problémával küszködnek ezért mások. Igyekeznek ezt a helyzetet természetesen kezelni és az életük részének tekinteni. Végezetül szeretném azt a reményemet kifejezni, hogy ennek a vállalatnak egyre több követıje lesz Magyarországon és más országokban és az ilyen irányú tevékenység rövid idın belül természetessé és napi rutinná válik a munka világában és a magánéletben egyaránt. 70

Irodalomjegyzék 1. Angyal Á.: Vállalatok társadalmi felelıssége, felelıs társadalomirányítás; Kossuth Kiadó; Budapest; 2009; 264 oldal 2. C.K. Prahald: The Fortune at the Bottom of the Pyramid: Eradicating poverty through Profits; Wharton School Publishing; Upper Saddle River,NJ,USA; 2005; 389 oldal 3. Csáfor H.-Csete M.-Csigéné N.N.-Füle M.-Pálvölgyi T.-Szlávik J.: A vállalatok társadalmi felelısségvállalása; Complex Kiadó; Budapest; 2009; 279 oldal 4. Dr. Szabó J.:Fenntarthatóság, kockázatok, biztonság; Zrínyi kiadó; Budapest; 2007; 335 oldal 5. D.H. Meadows-J. Randers-D.L.Meadows:Limit to growth:the 30-year update; Clelsea Green Publishing Company; White River Junction, VT,USA; 2004, 338 oldal 6. Gyulai I.: A fenntartható fejlıdés; Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány; Miskolc; 2000; 66 oldal 7. Grace D.-Cohen S.: Business Ethics: Australian Problems and cases; Oxford University Press; 2005; 147 oldal 8. http://data.worldbank.org/indicator/SH.XPD.TOTL.ZS/countries/1W?order= wbapi_data_value_2005%20wbapi_data_value%20wbapi_data_valuefirst&sort=asc&display=default 9. http://daveginsberg.net/SpaceshipEarth/story.htm 10. http://dieoff.org/page160.htm 11. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&plugin=1&language =en&pcode=tsdde230 12. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=e n&pcode=tsdde220&plugin=1 13. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=e n&pcode=tps00027&plugin=1

71

14. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugi n=1&pcode=tps00025&language=en 15. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugi n=1&pcode=tps00025&language=en 16. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do;jsessionid=9ea7974b30e813df4 7d200b8476ea26081e204600ccf.e34SbxiOchiKc40LbNmLahiKb3uQe0?tab =table&plugin=1&language=en&pcode=tsdec450 17. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/eng/xftp/gyor/jel/ejel21008.pdf 18. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html 19. http://www.antsz.hu/portal/portal/mmrvedooltasok_409.html 20. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/index.html 21. https://www.cia.gov/library/publications/the-worldfactbook/rankorder/2002rank.html 22. http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/spip.php?rubrique92 23. http://www.euuzlet.hu/tablazatok/gyogyszergyarak.html 24. http://www.faqs.org/docs/factbook/index.html 25. http://www.ff3.hu/stock.html 26. http://www.globalreporting.org/Home 27. http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu 28. http://www.nationmaster.com/graph/peo_pop_gro_rat-people-populationgrowth-rate&date=2003 29. http://www.orovalleyaz.gov/Town_Government/Planning_Zoning/Sustainabi lity.htm 30. http://www.photius.com/rankings/total_health_expenditure_as_pecent_of_gd p_2000_to_2005.html 31. http://www.pszfz.bgf.hu/kozgazd/kornygt/kgt-korny-int.pdf 32. http://www.sanofi-aventis.hu/live/hu/hu/layout.jsp?scat=CAC4B2BB-23D140B2-987E-FE47423206A2 72

33. http://www.sustainability-index.com/default.html 34. http://www.umsl.edu/services/govdocs/wofact97/2.html 35. http://www.umsl.edu/services/govdocs/wofact2000/index.html 36. http://www.umsl.edu/services/govdocs/wofact2007/index.html 37. http://www.umsl.edu/services/govdocs/wofact2005/index.htmlhttp://www.u msl.edu/services/govdocs/wofact97/2.htm 38. http://www.umsl.edu/services/govdocs/wofact2000/index.html 39. http://www.un.org/esa/population/publications/WUP2005/2005WUPHighlig hts_Final_Report.pdf 40. http://www.who.int/nha/docs/en/Health_expenditure_trends_in_OECD_Cou ntries_1970-1997.pdf 41. Ligeti Gy.: CSR vállalati felelısségvállalás; Kurt Lewin Alapítvány; Budapest; 2007; 231 oldal 42. Náray-Szabó G.: Fenntartható a fejlıdés?; Akadémiai Kiadó; Budapest; 2003; 179 oldal 43. P. Kotler-N. Lee: Corporate Social Responsability: Doing the most good for your company and your cause; John Wiley & Sons Inc.; Hoboken,NJ,USA; 2005; 297 oldal 44. Surányi S.: Források, népesedés a globális gazdaságban; Aula Kiadó Kft; Budapest; 2001; 291 oldal 45. Szabó A. F.: Fenntartható fejlıdés és demográfiai problémák; Nemzet és Biztonság; Budapest; 1. évf-4. szám; 2000; 38-48. oldal 46. Tóth G.: A valóbban felelıs vállalat; Környezettudatos vállalatirányítási egyesület; Budapest; 2007; 104 oldal 47. Zsolnai L.-Gyıri Zs.-Kenyeres A.-Vidal J.: Vállalkozások társadalmi felelıssége az Európai Unióban és Magyarországon; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; Budapest; 2005; 61 oldal 48. Vállalati belsı Intranet 49. Vállalati kalauz 73

Summary The aim of this essay is to provide an overall view and show a wide range of possibility that a company with a good CSR how can be better than another which doesn’t have. In the first part I speak about the sustainable development in general, like historical aspects and indicators. These things we need to understand better: „why can be good for a company to choose this way?”. In this part I analyze the social indicators abundantly because everybody thinks that sustainability = sustainable environment. But they wrong, because the most important side of this concept is of course the sustainability, but in the society. To achieve this the companies have to do something. In the second part I talk about the corporate social responsibility of a company. I bring out the historical way, than I would like to demonstrate what does it mean if a company has liability of the society. I would like to show that being sustainable in that way is a very strong value. In the last part of this side I speak about the miserable ways of CSR. Finally in the most demonstrating part of my essay I introduce the company where I had the possibility to spend my internship. This company has an excellent CSR conception. I analyzed corporate social responsibility int he sanofi-aventis/Chinoin Zrt Csanyikvölgy site. During this period I made a survey of the CSR, and I interviewed the employees and I dissect it. I think that every company should follow this way, because it is good for 3 important elements of the life: company, society and employees. So, I figure that this could be the best way and I hope that in few years we will find more company with an excellent CSR like the sanofi-aventis has.

74

Ábrajegyzék 1. ábra: A Föld, mint őrhajó................................................................................................... 6 3. ábra A társadalom, gazdaság és környezet összekapcsolódása ......................................... 8 4. ábra: Népességnövekedési ráta ........................................................................................ 14 5. ábra: Migrációs ráta alakulása ......................................................................................... 16 6. ábra: Termékenységi ráta................................................................................................. 17 7. ábra: Gyermek halandósági ráta ...................................................................................... 18 8. ábra: Nık születéskor várható élettartama....................................................................... 19 9. ábra: Férfiak születéskor várható élettartama .................................................................. 20 10. ábra: Egészségügyi kiadások a GDP %-ában ................................................................ 21 11. ábra: Halálozási arány a legelterjedtebb betegségekben................................................ 22 12. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása........................................................................... 24 13. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Magyarország tekintetében .............................. 25 14. ábra: Népsőrőség............................................................................................................ 26 15. ábra: Urbanizált területen élı népesség aránya.............................................................. 27 16. A társadalom, a környezet és a gazdaság mint egymás komplementerei ...................... 34 17. ábra: A Chinoin Zrt. magyarországi telephelyei............................................................ 47 18. ábra: sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi gyáregysége...................................... 48 19. ábra: Takács Magdolna, humánerıforrás-vezetı a Szimbiózis Alapítvány pártfogoltjai körében.................................................................................................................................55 20. ábra: Mozaik-nap ........................................................................................................... 56 21. ábra: Részvételi arány a 2009-es Mozaik napon ........................................................... 57 22. ábra: Mozaik program hosszú távú céljainak megvalósulása, a dolgozók véleménye alapján ..................................................................................................................................58 23. ábra: A dolgozók részvételi szokásai olyan programok tekintetében, amelyeken a vállalat által támogatott alapítványok pártfogoltjai is jelen vannak ....................................59 24. ábra: A dolgozók segítségnyújtásának megoszlása egy újabb esetleges természeti katasztrófa következtében, az elızetes paraméterek alapján ...............................................61 25. ábra: Dolgozói tudás mérése, azon katasztrófa sújtotta területek értelmében, amelyeknél a vállalat segítséget nyújtott .............................................................................62 26. ábra: Gyerek nap a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi telephelyének szervezésében.......................................................................................................................64 27. ábra: Sportnap 2010. ...................................................................................................... 65 28. ábra: Dolgozói részvétel aránya, az egészségmegırzı programon ............................... 66 29. ábra: Diabétesz nap a Csanyikvölgyi telephelyen ......................................................... 67 30. ábra: Férfiak részvételi aránya a vállalat által szervezett társadalmi célú rendezvényeken ...................................................................................................................68 31. ábra: Nık részvételi aránya a vállalat által szervezett társadalmi célú rendezvényeken .............................................................................................................................................68

75

Mellékletek

1. számú melléklet: közvélemény kutatás a sanofi-aventis/Chinoin Zrt Csanyikvölgyi telephelyének társadalmi felelısségvállalásáról

Borzási Bernadett vagyok, a Miskolci Egyetem, 3. éves nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatója. Jelenleg a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyik-völgyi gyáregység, humán erıforrás gazdálkodás osztályán vagyok gyakornok. Dolgozatomban a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. Csanyikvölgyi telephelyének társadalmi felelısségvállalásáról írok. Szeretném segítségét kérni az alábbi kérdıív kitöltésében, amely a dolgozatom szerves részét képzi. Neme

Kora

◦ Nı

______

◦ Férfi 1. Az alábbiak közül mely sanofi-aventis/Chinoin Zrt. által szervezett társadalmi célú rendezvényeken vett rész az utóbbi egy évben? ▫ MOZAIK nap ▫ Egészségvonat ▫ Gyereknap ▫ Sportnap ▫ 100 éves rendezvény ▫ Diabétesz nap ▫ Egyiken sem vettem részt 2. Mit gondol a vállalat által szervezett társadalmi rendezvények és tevékenységek

hozzájárulnak

a

vállalaton

belüli

kapcsolatok

elmélyítéséhez? ▫ teljes mértékben ▫ valamelyest hozzájárulnak 76

▫ nincs befolyásuk 3. Ön szerint ezen rendezvények által vállalata valami pluszt nyújt az Ön számára, szemben egy olyan vállalattal ahol elmaradnak a hasonló társadalmi megmozdulások. ▫ teljes mértékben ▫ valamelyest pluszt nyújt ▫ egyáltalán nem 4. Egy-egy megbeszélésen vezetıje bizonyos kérdéskörökben kikéri véleményét? ▫ többnyire ▫ idınként ▫ soha 5. Az alábbi sanofi-aventis/Chinoin Zrt. által képviselt értékek közül, mit gondol melyek a legfontosabbak a társadalmi felelısségvállalás szempontjából? (Több válasz lehetséges, de max. 3) ▫ Kreativitás ▫ Szolidaritás ▫ Elszántság ▫ Tisztelet ▫ Bátorság ▫ Teljesítmény 6. Mit gondol, a vállalat megfelelıen képviseli ezeket? ▫ teljes mértékben ▫ többnyire ▫ egyáltalán nem 7. Ha egy újabb természeti katasztrófa következne be a gyáregységben dolgozó egyik olyan dolgozó lakóhelyén, akit Ön csak látásból ismer, tagja lenne, szabadidejét rááldozva annak a Chinoin-os csapatnak, amely segítségükre sietne? 77

▫ teljes mértékben ▫ többnyire ▫ egyáltalán nem 8. Mennyire elégedett a vállalat által kínált kulturális és egészségmegırzı programokkal? ▫ teljes mértékben ▫ többnyire ▫ egyáltalán nem 9. Részt vesz Ön a fent említett programok valamelyikén? ▫ kulturális programok ▫ egészségmegırzı programok ▫ mind a kettın ▫ egyiken sem 10. Kérem, soroljon fel két olyan katasztrófa sújtotta helyszínt vagy eseményt, ahol a sanofi-aventis/Chinoin Zrt. munkatársai segítettek a bajba jutottaknak. ___________________________________________________________ 11. Hisz abban, hogy a MOZAIK program segíti az esélyegyenlıséget, hogy a fogyatékkal élık is élvezhessék az emberi méltóságot, az egyenlı bánásmódot, a független életvitelhez és a társadalomban való részvételhez való jogot? ▫ igen ▫ nem 12. Részt szokott venni olyan programokon, amelyeken a vállalat által támogatott alapítványok pártfogoltjai jelen vannak? ▫ mindig ▫ idınként ▫ soha 78

13. Ön társadalmilag felelıs vállalatnak tartja a sanofi-aventis/Chinoin Zrtt? ▫ igen ▫ nem

79