A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 04. téma. – 2014
Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék
ELTE PPK
A felnőttkori tanulás és a motiváció Frusztráció Motiváció „nincs kedvem…” = demotiváltság
„szeretek…” - pozitív érzelmi töltet
„Bearanyozza a pirulát” =
Motivációs levél
célzatos, tudatos „csalás”
1
A motiváció és a szükséglet A motiváció: A motívumok megszabják a viselkedés irányát és energetizálják a tevékenységet. A szükséglet: Az a negatív / hiányállapot, amely kiváltja a cselekvésre késztető hajtóerőt (drive-ot). Arnold GEHLEN (1904-1976) német antropológus:
Az ember per definitio = hiánylény, amelyet a nevelés, mint általános szükséglet-kielégítés, hoz létre (Zrinszky, Neveléselmélet, 94.o)
Bábosik : a szükségleteknek evolúciós szempontú felosztása Alapja: Az ontogenezis melyik fázisában jelenik meg, illetve a személyiség melyik rétegéből származnak?
•Biogén szükségletek •Pszichogén szükségletek (intellektuális szükséglet, a változatosság iránti szükséglet, esztétikai szükségletek, az alkotás szükséglete, a látványosság iránti szükséglet)
•Szociogén szükségletek (a kiemelkedés iránt, a társadalmi normáknak való megfelelés, a szenzáció iránti, az értékessé válásé, a rend iránt, a szakmai tevékenységé, a véleménycsere, az együttműködés)
2
Maslow:
„csúcsélmény”
A szükségletek piramisa (1970)
2 „törvény”
A motívumok fajtái 1. Az alapvető motívumok osztályozása: - önfenntartási (a homeosztázis fenntartása), - szociális (szexuális és anyai) viselkedés - kíváncsisági igények kielégítése: exploráció A motívum pszichológiai megfelelője a drive, hajtóerő. A drive irányulhat: Deficitigény
Pozitív cél:
A hiányzó igény kielégítésére, egy megbomlott egyensúly helyreállítására.
növekedési igény (másokhoz tartozás, önmegvalósítás, önbecsülés)
3
A motívumok fajtái 2. Az motívumok a tanulás során fellépő tartósságuk szerint : - Tartós Az egész tevékenységre kiterjed, mozgatórugója a tudásvágy, a tanulás öröme
- Habituális A téma iránti általános érdeklődés jellemzi, alapvetően a tanulás végcélja tartja életben
- Aktuális A tanulási folyamat adott részmozzanatában (fogalakozáson, csoportmunkában), adott időben való aktív közreműködésre való készség
Motiváció versus cselekvés (Hunt) Intrinzik motiváció
Extrinzik motiváció
= önjutalmazó cselekvés kiváltója (belső)
= eszköz-szerű cselekvés kiváltója
• egy tevékenység megkezdésére, folytatására való késztetés sokkal inkább a tevékenységben lelt örömért, mint valamiféle cél elérése érdekében
• az olyan késztetést tekintik, amely konkrét cél, nyereség elérésére törekszik, esetleg elkerülésére irányul • maga a tevékenység nem örömforrás, külső cél érdekében történik
Korábbi dichotóm felfogás helyett ma: a motívumok ötvöződése!
4
Motiváció és jutalmazás kontrolláló jutalmazás
információs jutalmazás
A. A „jutalom”, mint a motívum gátlója B. Pozitív beállítódások kiépítése jutalmazás eszközével C. Hogyan működhet ez a felnőtteknél? (Keresetpótló juttatás a szakképzés időtartamára ?!)
Mikor jutalmazzunk – algoritmus /1? Rutinfeladat-e? Nem Igen
Lehet-e tenni azért, hogy a feladat nagyobb kihívást jelentsen, változatosabb legyen, vagy egy nagyobb cél elérését szolgálja?
Jutalmazzunk! Akár „akkorHa típusú jutalommal is… DE…
X
1. Ésszerű magyarázatot adjunk miért kell elvégezni az adott feladatot
Persze, hogy lehet
2.
Ismerjük le, hogy a feladat unalmas
3. Hagyjuk az embereknek a maguk módján elvégezni a feladatot
5
Mikor jutalmazzunk – algoritmus /2? „Izgalmas feladat” Koncentráljunk motiváló környezet kialakítására, amelyben támogatják az önálló munkavégzést, egy cél elérését. Kerüljük a „ha – akkor” típusú jutalmazás. Válasszuk a váratlan, feltételhez nem kötött, „most,hogy” típusú jutalmakat, ÉS
1. A jutalom legyen: dicséret és visszajelzés, nem pedig konkrét tárgy vagy pénz formájában érkezzen.
2. A jutalom hasznos információkkal szolgál és nem akar manipulálni.
Pink: Motiváció 3.0, 2009, 86.
Az intrinzik motiváció típusai A. A kompetencia-motiváció - a környezettel való hatékony bánásmód
B. Elsajátítási motiváció - az egyén késztetése képességeinek fejlesztésére /TÁRSAS KÖZEG BEFOLYÁSA/
C. Érdeklődés - a viselkedés hajtómotorja egy adott tárgy kapcsán D. Teljesítmény-motiváció - a jó teljesítményre,a sikerre való törekvés /NEM ÁLLANDÓ/
6
A tanulási feladat típusa és vonzereje A kötelező tananyag kevésbé érdekli a tanulókat.
Maga választotta tananyag jelent vonzerőt a tanulók számára. Az egyénileg elsajátítandó A csoportmunkával elsajátított tananyag együtt jár a z egyedül anyagot az interakciók tanulás minden unalmával serkentő hatása kíséri. (extroveltált szem. esetében) A tanulással töltött idő célja a Tanulmányi séta, közvetlen felelésre, dolgozatírásra tapasztalatszerzés. történő felkészülés. Érdekes anyag unalmasan Unalmas anyag, érdekesen előadva. előadva.
Csoma Gyula: Az időszerkezet labilitása (76-79) Motívumok és tanulási idő Az értékek konfliktusa és folyamatosan változó hierarchiája határozza meg. I. Egzisztenciális motívumok (rétegspecifikus jelleg)
Közvetett érdeklődés
+–
II. Presztízs motívumok
III. A tanulás által kialakított belső indíték
Közvetlen érdeklődés
++
7
A felnőtt tanulás motivációi: komplex rendszer Cselekvés / és vagy tudásvágy
Készségfejlesztés személyes érdeklődésből és/vagy munkaérdekből
Társaságkeresés
Tájékozottabbá válás
Munkahelyi előremenetel A munkaadó elvárásainak való megfelelés
Munkát szerezni
Vállalkozás indítása
Versenyképessé válás
Munkát változtatni
Adott probléma megoldása
Az élet új oldalainak megismerése
Megfelelni a képzettségi követelményeknek
A rutin megszakítása egy Boldogabb emberré időre válás
Új emberekkel találkozni
Kíváncsiság kielégítése
Saját kultúra megismerése
Jobb szülővé, házastárssá Érdeklődés, hobby válás fejlesztése Valahová tartozás igénye
(Sinnett 1993 alapján idézi Kálmán Anikó, 1998)
Houle felosztása: a felnőtt tanulók típusai és a motiváció • Célorientált = az oktatást a tanuló egyértelmű célok megvalósításának eszközeként fogja fel
• Tevékenységorientált = az a tanuló, aki a szociális igények céljából csatlakozott a folyamatba
• Tanulásorientált = aki a tudást a tudás kedvéért keresi, és általában ezt egész életén át folytatja
8
A felnőttkori fő tanulási motívumok Műveltség megszerzése:
Egzisztenciális indokok:
- deficitigény pótlása
- deficitigény vagy pozitív cél
- művelődés vagy/ és
-elsőrendű a piacgazdaságban
-korábban elmaradt iskolázottság „pótlása” = második esély -dolgozók gimnáziumai Ma kevésbé elterjedt indíték. (Bár: kriminálandragógia…)
- piaci helyzet megtartása vagy javítása = befektetés az emberi erőforrásba -Kutatási eredmények szerint: világjelenség
Zrinszky László: motiváció és prakticizmus „A tudás értelmezésének vannak olyan specifikus jegyei, melyek különösképpen a felnőttekre jellemzőek. A sokat emlegetett gyakorlati irányultság vagy a teoretikusok rosszalló szavával: a prakticizmus. Eszerint csak az a valódi tudás, csak az érdemel elismerést, annak a megszerzésére érdemes erőfeszítéseket tenni, időt, pénzt és fáradtságot áldozni, amely nyilvánvalóan és rövid időn belül megtérül. Egészen közvetlenül mint munkahelyi elismerés, előrelépés, nagyobb jövedelem, vagy közvetettebben mint személyes presztízs szembetűnő növekedése, a munka vagy a mindennapi élet sikeresebbé, könnyebbé válása.” (in. A tudás, mint andragógiai probléma, Magyar Pedagógia, 102/2.)
9
OECD vizsgálat (2006) A felnőttek tanulásának fő motívumai: • A munkahely szakmai képzést vagy átképzést követel meg tőle • A „második esély” iskolájának megragadása • Javítani szeretné magasabb képesítésével fizetését • Kis cégnél dolgozik, ahol nem jut rendszeres továbbképzéshez • Bevándorlóként másként nem jut munkához • Fogyatékosként speciális munkakörben szeretne elhelyezkedni
Magyarországi kutatási eredmények: társadalmi indíték
29,2 % 37,8 % Forrás: Török Balázs, 2006.
10
Magyarországi kutatási eredmények: vélemények a tanulásról
Forrás: Török Balázs, 2006.
„A motiváció belső feszültsége irányát tekintve mindig kettős, vagy valami kellemetlen elkerülése, vagy valami kívánatos elérése a cél.” Kozéki Béla
11
A felnőttkori tanulás társadalmi indítékai Franciaországban A képzési motiváció tipológiája
Rövid jellemzés
Megoszlásuk
Szakmai előrelépés centrikus
azon személy, aki a társadalmi és munkahelyi előmenetelt tűzte ki célul.
24 %
Karrier-építő
azon
szeretne jelenlegi hogy mindenáron
11 %
Emberi erőforrás-gyűjtő
azon személy, aki pillanatnyilag elakadt a karrierépítésben, és akinek később a képzettség hasznos lehet.
18 %
Önmagát a munkaerőpiacon önkéntesen újra-pozicionáló
azon személy, akinek a munkahelye nem bizonytalan, de személyes döntésből kifolyólag újabb képzés megszerzésével igyekszik olyan új területen elhelyezkedni, amely jobban megfelel elvárásainak.
15 %
Önmagát a munkaerőpiacon kényszerből újra-pozicionáló
azon személy, aki munkahelyét elvesztette, és elbocsátás vagy tartós munkanélküliség után igyekszik újra beilleszkedni.
9%
Munkahelyét bizonytalannak érző
azon személy, akinek munkahelye belátható időn belül veszélybe kerülhet, és aki így próbálja megvédeni betöltött pozícióját
15 %
Szakmai orientációt kereső
Azon személy, aki munka mellett újabb pályaorientációs lehetőségeken gondolkodik, anélkül, hogy állása bizonytalan lenne.
8%
személy, aki fejlődni munkaterületén, anélkül, előreléptetésre áhítozna.
CNAM- kutatás: Marieo CORREIA-François POTTIER , 2005.
A CORREIA- POTTIER vizsgálat tanulságai Pozitív / offenzív stratégia:
68 %
Deffenzív / védekező stratégiák:
24 %
A vizsgálat két meghatározó következtetése: 1) a bizonytalanság és a munkanélküliség növekedésével együtt jár az szakmai fejlődés és a munkahely megőrzésének igénye… 2) az előléptetési lehetőségek korlátozott volta csökkenti a résztvevők ambícióit = A továbbképzés egy olyan befektetés, ami „egyszer valamikor megtérülhet”.
12
A motiváció fenntartása a tanulási folyamat során A motívumok szerepét a felnőttképzésben kiindulópontnak tekintik. Az elégedettség és a siker - fontos motivációs erő. Milyen haladást ér el a felnőtt a kezdeti körülményektől, ismeretektől a kívánatos szintig, a célig? -A kezdeti részvétel és aktivitás szintje = kiinduló motívumok erőssége --A folytatásban = munka intenzítása attól függ, érzékeli- e a felnőtt, hogy az előre elképzelt irányba halad, közeledik- e céljaihoz.
Tanulás és megerősítés a „pozitív spirál” Eredményes tanulás, sikerérzet
Tanulás öröme
Nagyobb önbizalom Erősebb motiváció
Magasabb igénynívó
13
Tanári tevékenységek a motivációkkal kapcsolatban 1. A. Az oktató nem tudja a motivációt létrehozni, azok a tanulón belülről származnak. → de segítheti (megerősítheti) és gátolhatja (gyengítheti) a motívumok érvényesülését B. Igény és lehetőség szerint speciális feladatokat egyénre szabottan megfogalmazni, ehhez tevékenységeket hozzárendelni, a megfelelő visszajelzésekben megállapodni. C.A tanár nyújtson visszajelzést; motiváló hatású, ha személyes véleményt, érzést, gondolatokat is tartalmaz. Az oktató segítsen, hogy a tanuló felnőtt a siker és az elégedettség érzéséhez jusson a visszajelzések révén és a visszajelzéseket ill. a sikert a tanulás fő megerősítőinek tekintse.
A motiváció ellen ható erők visszatartó tényezők 1. A felnőttkori tanulás időszerkezeti labilitása (kiemelten munka melletti tanulás esetén) Fáradtság, energia hiánya Félelem az erőpróbától / kihívásoktól Rossz tapasztalatok az „iskolapadról” Ha a kitűzött cél távoli és/vagy irreális vagy a feladatok túl könnyen teljesíthetőek
14
A motiváció ellen ható erők visszatartó tényezők 2. Ha az eredményességről nincs kellő időben visszacsatolás Ha nem felnőttként kezelik (gyerek számba veszik) „iskolás” stílus, módszer „Lemorzsolódik” ha a tanulmányi rend nem illeszkedik (életkörülmények, család) Nem kielégítő csoport-légkör: túlzott teljesítménykényszer és versenyszellem, esélyegyenlőtlenség
Köszönöm a figyelmet !
15
